Az ellátások igénybevételi rendje, feltételei, az előgondozás szerepe. Tájékoztatási kötelezettség és az ellátottak jog,érdekvédelme, adatkezelés, adatvédelem az idősek gondozásában Kiss Györgyi
Az ellátás igénybevételének módja • A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes • Szóbeli vagy írásbeli kérelemre történik (gondnok és/vagy igénybevevő, ideiglenes gondnok előzetes gyámhatósági jóváhagyással) • Szociális intézményi jogviszony keletkezik: – Lakóhely szerint illetékes képviselő testület határozatával, – Bírósági ideiglenes intézkedést tartalmazó végzéssel, – Bírói ítélettel – Beutaló határozattal
Kérelem • 3 hónapon belüli ismételt kérelem elbírálható a korábban benyújtott kérelem és mellékletei alapján. Írásban kell nyilatkozni, hogy nem történt azóta változás. • Hsny, jhsny, idősek, demensek nappali ellátása, tartós bentlakásos intézmény esetén mellékelni kell az orvosi igazolást vagy 30 napnál nem régebbi kórházi zárójelentést • Jövedelemnyilatkozatot • Tartós bentlakásos ellátás esetén vagyonnyilatkozatot • Alapszolgáltatás esetén a dokumentumok másolatban is benyújthatók • Nappali ellátás esetén az a személy is ellátható, aki az ellátási területen tartózkodik, de ott nem rendelkezik bejelentett tartózkodási vagy lakóhellyel • Bentlakásos intézmény 10%-ig betölthető azzal, aki az intézmény ellátási területén nem rendelkezik lakó vagy tartózkodási hellyel (t. díj)
Nyilvántartás • A kérelem beérkezésének napján nyilvántartás vezetése – Kérelmező természetes és személyi azonosító adatai – Telefonszám, lakcím, tartózkodási hely, értesítési cím – Állampolgársága, bevándorolt, hontalan, menekült, szabad mozgásra és tartózkodásra vonatkozó adatok – Cselekvőképességre vonatkozó adatok – Törvényes képviselő, hozzátartozó elérhetőségi adatai – Kérelem vagy beutaló határozat megküldésének időpontja – Soron kívüliségre vonatkozó igény – Előgondozás időpontja
Ha az igényt az ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató nem tudja teljesíteni, az igény indokoltságát évente vizsgálni kell!
Nyilvántartás • A szolgáltatás megkezdésekor az adatok kiegészítése: – TAJ szám – Ellátás megkezdésének, megszüntetésének dátuma – Megszüntetés módja, oka – Jogosultsági feltételekben történt változások, szociális rászorultsági okok – Soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés , férőhely elfoglalás időpontja, közgyógyellátásban részesül-e
Nyilvántartás • Nem kell vezetni: • Étkeztetés, idősek nappali ellátása esetén az előgondozás lefolytatására vonatkozó adatot • A nyilvántartás és a változások nyomon követése történhet elektronikusan is • Törölni kell az adatokat, ha az ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik • Kapacitás és finanszírozás tervezhetőség miatt országos jelentési rendszer
Igénybevétel • A kérelemről idősellátás (település, főváros, központi állami) esetén az intézményvezető dönt – nappali, átmeneti, tartós • Az intézményvezető étesíti az igénylőt a döntésről • Elutasítás mindig írásban – 8 napon belül a fenntartónál lehet fellebbezni, a fenntartó határozattal dönt • Tartós bentlakásos intézményi beutaló határozat, tartalma: ellátást nyújtó intézmény neve, elhelyezés időtartama, gondozási szükséglet vizsgálat eredménye • Állami fenntartású intézmény vezetője az igény beérkezésének sorrendjében gondoskodik az elhelyezésről • Soron kívüli igény esetén az intézményvezető dönt az igény indokoltságáról, több soron kívüli esetén az elhelyezés teljesítésének sorrendjéről
A soron kívüli elhelyezés szabályai
• Állami fenntartású, valamint ellátási szerződéssel működtetett intézmény esetén a soron kívüli ellátást megalapozza: – Önmaga ellátására képtelen, nincs a gondozását ellátó hozzátartozója, eü. vagy szociális ellátás keretében nem gondozható, – Háziorvosi soron kívüli javaslat, – Szoc. helyzetében, egészségi állapotában bekövetkező, jelentős változás, – Kapcsolata hozzátartozójával, eltartójával veszélyeztető
• A soron kívüli elhelyezés sorrendben megelőzi a többit • Az int. vez. dönt a soronkívüliség fennállásáról, haladéktalan előgondozást kell végezni • Az int. vez. dönt a teljesítés sorrendjéről • Azon igénybevevő férőhelyére, akit már kiértesítettek, a kérelem nem teljesíthető • Soron kívüli esetben az intézményi férőhelyen felül is lehet teljesíteni – 5%
Alapszolgáltatások
igénybevétele • Az igénybevevő írásban nyilatkozik arról, hogy igénybe vesz-e más ellátást (kivétel: családsegítő, népkonyha, utcai szoc. munka, nappali melegedő, falu-tanyagondnoki ellátás, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása) • Házi segítségnyújtás gondozási szükségletvizsgálat, legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. 4 órán túl idősotthoni jogosultság, melyről az intézmény vezető, illetve a jegyző által kijelölt szakértő tájékoztatja. • A kiállított igazolás óraszáma alatti időtartamban is igényelheti az ellátott a gondozást, melyet az igénynek megfelelően kell nyújtani. • Az ellátott hetente, a hét egy vagy több napjára is összevontan igényelheti a megállapított napi óraszámot.
Szociális rászorultság vizsgálata • A kérelem melléklete a rászorultság igazolása (az igénybevétel előtt kell vizsgálni) • Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás – Két évnél nem régebbi pszichiáter vagy neurológus által kiállított szakvélemény – Egyedül élés igazolása, – Életkor igazolása (igazolvány másolat) • Támogató szolgálat – Súlyos fogyatékossági támogatás
• Több feltétel egyidejű fennállása esetén valamennyi feltételt külön igazolni kell
Szociális rászorultság vizsgálata • Az int. vez. a rászorultság fennállását vagy annak hiányát nyilvántartásban rögzíti • A szociálisan nem rászorult igénylő írásbeli tájékoztatása arról, hogy részére tudják-e a szolgáltatást biztosítani és milyen térítési díjjal • 60 napig a rászorultság igazolása nélkül is biztosítható az ellátás (ha nem tudja igazolni, számára visszamenőleg a nem rászorultak szabályai szerint jár az ellátás) • Határozott idejű szociális rászorultság lejártával felülvizsgálat
Megállapodás • Állami fenntartású intézmény vezetője, • Egyházi és nem állami intézmény esetén a fenntartó vagy az általa megbízott személy az ellátást igénybevevővel az ellátás megkezdése előtt megállapodást köt. • A megállapodás tartalmazza: – Az ellátás kezdő időpontja, – Az intézményi ellátás időtartama, – Igénybevevőnek nyújtott szolgáltatások tartalma, – Személyi térítési díj megállapítására vonatkozó szabályok, – Egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén az összegre, annak visszatérítésére vonatkozó szabályok, – Az ellátás megszüntetésének módjai, – Az igénybevevő természetes személyi azonosító adatai.
Előgondozás • Állami intézmény esetén az intézményvezető vagy az általa megbízott személy végzi • Egyházi és nem állami intézmény esetén a megállapodás megkötésére jogosított személy vagy a fenntartó által megbízott más személy • A személyre szabott szolgáltatás érdekében tájékozódás az igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, • szociális helyzetéről, felkészíti az ellátottat az intézményi elhelyezésre
Az előgondozás célja • Az elhelyezést igénybe vevő helyzetének megismerése, • Annak megállapítása, hogy az állapotának megfelelő-e az intézmény, • Tájékoztatás nyújtása az intézményi életről, felkészítés, • Annak vizsgálata, hogy életkor, egészségi állapot, szociális helyzet alapján jogosult-e az ellátásra, • Szolgáltatás biztosításának előkészítés, • Dolgozók felkészítése, a zavartalan beilleszkedés biztosítása
Az előgondozás • Az előgondozást végző a helyszínen tájékozódik (életkörülmény, egészségi állapot, jogosultság) • Véleményt nyilvánít, hogy az intézmény szolgáltatásai megfelelőek-e az igénybevevő szükségleteinek, állapotának • Tájékoztatja az igénybe vevőt az intézménnyel kötendő megállapodás tartalmáról, a térítési díj várható mértékéről • Megállapításait a jogszabály 2. sz. melléklete szerinti adatlapon rögzíti
Az előgondozás • Amennyiben az igénybevevő állapota lényeges különbséget mutat a kérelemben foglaltakhoz képest – Az intézmény orvosa előzetesen megvizsgálja, – Orvosi igazolás, zárójelentés megállapításainak felülvizsgálata az int. vez. kezdeményezi
• Az előgondozást végző szükség szerint a hatáskörébe nem tartozó problémamegoldásban is segítséget nyújt • Tájékoztatás az int. vez. részéről szóban és írásban az igény nyilvántartásba vételéről, az előgondozás elvégzésének időpontjáról • Az int. vez. átadja a megállapodás tervezetet és tájékoztatást nyújt a házirendről
Előgondozás • Szükség esetén kapcsolatfelvétel a szociális ellátást biztosító intézménnyel, szolgáltatást biztosító személlyel • A lakóhely szerint szociális hatáskört gyakorló szervvel, segélyezésre, közgyógyellátásra, gyógyszertámogatásra vonatkozó adatok végett • Háziorvossal, kezelőorvossal • Gyámhivatallal • Törvényes képviselővel, legközelebbi hozzátartozóval
Előgondozás • Beutaló határozat esetén a Kérelem és adatlapokat haladéktalanul meg kell küldeni az int. vez. részére • A kérelem beérkezését követően az előgondozást el kell végezni és ennek eredményéről értesíteni kell a beutaló szervet • A beutaló szerv először kezdeményezi a gondozási szükséglet vizsgálat elvégzését, annak megállapítása után kezdeményezi az elhelyezést • Az ellátás igénybevevőjének tájékoztatása a férőhely elfoglalás várható időpontjáról
Intézményi elhelyezés • Ha az ellátás a beutaló határozat megküldését követően férőhely hiányában nem teljesíthető, az intézmény vezető erről a nyilvántartásba vétel közlésével írásban értesíti a jogosultat • Az intézmény vezető szükség esetén segítséget nyújt a beköltözés megszervezéséhez • Beköltözést követően az intézmény orvosa megvizsgálja, az int. vez. intézkedik a szükséges gondozási-ápolási feladatok ellátásáról
Előgondozás • • • • •
Igénybevételi rendelet, Intézménynél keletkezett jogviszony, Gondozási szerződés megkötése, Gondozási szükséglet vizsgálat, Vagyonvizsgálat. – előgondozás történik ugyan, de 1 alkalommal, – formális, a dokumentációra koncentrál.
Problémák • A várakozási időszakban nem folyamatos a kapcsolattartás, • A család kívül marad, • A megismerés nem elegendő, • az intézménynek kevés az információja az idős emberről, • az idős embernek pedig az intézményről,
• Az előgondozás tapasztalatait a dolgozók nem ismerik, nem készülnek fel az ellátott személyes fogadására, • intézménybe kerülve kezdődik el a megismerés folyamata.
Problémák • • • •
Az előgondozás nem válik az intézményi gondozás részévé, Az előírt két alkalom kevés, elsősorban adminisztrációra irányuló, A kitöltendő dokumentáció semmitmondó, Szakember hiány, szociális munkásokat a bentlakásos otthon nem alkalmaz, • A gondozási szükséglet vizsgálatának eredménye a megismerési folyamatban az intézmények számára alig használható, • A gondozási szükséglet vizsgálat következtében a várakozók és a beköltözők egészségi állapota, önellátási képessége lényegesen rosszabb, – a fluktuáció nagyobb.
A jól működő előgondozás feladatai • Felkészülés az intézményi beilleszkedésre, • Az idős ember megismerése: • • • • • • •
egészségi, mentális állapot, személyiség, krízisek, traumák, félelmek, család, lakókörnyezet, az idős ember otthona, tárgyi környezete, családi és társadalmi kapcsolatok, szokások, életmód, értékrendszer, kultúra, hagyományok, érdeklődés, szükségletek, vágyak, elvárások.
A család • A család, mint rendszer, • Megromlott kapcsolatok, • Az idős hozzátartozó kikerülése ebből a rendszerből, • Szorongás, önvád a családtagok részéről. A gondozás alapegysége a CSALÁD, be kell vonni a gondozás folyamatába!
Megismerési módszerek, technikák • Életút interjú, • Genogram, ecomap, • Szükségletfelmérés (humán-eko rendszer, Maslow piramis), • Digitális technikák.
• Folyamatos követés: – A várakozási időszakban további 1-2 látogatás, – A család előtt az intézmény kapuját megnyitni, – Személyes tárgyakat az intézménybe behozni.
• A gondozási team felkészülten fogadja az idős embert. • Személyre szabott gondozási terv készül.
Tájékoztatási kötelezettség
