XVIII. Évfolyam 3. szám
Az elhasznált víz útja A Vízmondó címre keresztelt lakossági tájékoztató kiadványunk immár a harmadik számához érkezett. A március, április, május hónapban kiküldött els számban általánosan mutattuk be a DRV Rt. tevékenységét, m ködési területét és a legfontosabb m szaki adatokat. Ezt követ en a június, július, augusztus hónapban postázott második számban már jóval részletesebb tájékoztatást következett az ivóvízellátásról és az ahhoz kapcsolódó folyamatokról. Mindkét számban elhelyeztünk egy-egy keresztrejtvényt is, mely rendkívül népszer volt fogyasztóink körében, az els szám esetében 672, a második szám után mintegy 400 megfejtés (még nem végleges adat) érkezett vissza Társaságunkhoz. Néhány érdekl d rejtvényfejt kérdéseket is feltett, melyeket az ügyfélszolgálati munkatársak bevonásával válaszoltunk meg.
A harmadik szám a szennyvízelvezetés és -tisztítás témakörét dolgozza fel. Életünk mindennapos mozdulatává vált, hogy a kisebb – nagyobb dolgunk elvégzése után lehúzzuk a wc-ét, a fürdés után kihúzzuk a kád dugóját, a mosogatást követ en a lefolyóba engedjük a vizet, és még sorolhatnánk a példákat.
De vajon mi történik az elhasznált vízzel? Mire kell a csatornahasználati díjat fizetni? – teszik fel a kérdést jogosan fogyasztóink. Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre próbálja szemléletes formában megadni a válaszokat a Vízmondó harmadik száma. Az ivóvízhasználat során keletkezett szennyvizeket össze kell gy jteni, és meg kell tisztítani annak érdekében, hogy ne szennyezzék környezetünket. Fogyasztóink egy részénél különböz átmér j csatornák rendszere vezeti a szennyvizet a tisztító telepekre. Ahol a domborzati viszonyok megengedik, ott gravitációsan áramlik a szennyvíz a csatornában, sok esetben azonban a szennyvízátemel kben elhelyezett szivattyúkkal kell a megfelel nyomást biztosítani. A fogyasztók másik csoportját azok alkotják, akiknél még nem épült ki a csatornahálózat, így esetükben egy megfelel engedélyekkel rendelkez vállalkozó szolgáltatását kell igénybe venni, aki gondoskodik a szippantott szennyvíz hatóságilag kijelölt fogadóhelyre történ beszállításáról. A szennyvíztisztító telepeken el ször rácsokkal sz rik ki a nagyobb méret szilárd anyagokat, majd leülepítik a szennyvízben található homokszer szennyez dést. Ezt követi a biológiai tisztítás, melynek során eltávolításra kerülnek a szennyvíz szerves anyagai. A mechanikai és biológiai tisztítás után, bizonyos esetekben harmadik fokozatú tisztítást is alkalmazni kell, amely a vízben még jelenlév közvetlenül felvehet növényi tápanyagok (foszfor, nitrogénvegyületek) eltávolítását célozza. A legutolsó tisztítási fázis a fert tlenítés, melynek célja a fennmaradó fert zésveszély megszüntetése. A tisztítási folyamat során keletkez szennyvíziszapot els lépésben vízteleníteni kell, az ún. csurgalékvizet visszavezetik a tisztítási technológia elejére, míg a víztelenített szennyvíziszapot komposztálják, és a mez gazdaságban hasznosítják. Létezik más iszaphasznosítási mód is, melynek során a s rített iszap injektálással kerül elhelyezésre. A folyamatok természetesen szigorú min ségügyi el írások alapján zajlanak, vízmintákat a hálózat különböz pontjain, a szennyvíztisztító telepen, illetve a befogadó él víznél nemcsak Társaságunk szakemberei vesznek, hanem a Környezetvédelmi Felügyel ségek is. A szennyvízelvezetés és –tisztítás során felmerül hibákat igyekszünk a lehet legrövidebb id n belül orvosolni, hogy minél kevesebb kellemetlenséget okozzunk fogyasztóinknak. A Vízmondó szöveges oldalán a már szokásos keresztrejtvény mellett ismét kérdés – felelet formájában helyet kapott a “Tudja-e Ön, hogy” cím rovat. Fogyasztóink megtudhatják, miért nem szabad a csapadékvizet a szennyvízcsatornába vezetni, mire kell ügyelni a zárt házi szennyvíztároló létesítése és üzemeltetése során, továbbá a M szaki Egyetemmel közösen kifejlesztett szagtalanítási eljárásról is informálódhatnak. Természetesen az idényfogyasztókról sem feledkeztünk meg, összeállítottunk számukra egy Vízmondó különszámot, mely az eddigi három szám tartalmát ötvözi. Az idényfogyasztóink az augusztusi illetve szeptemberi vízmér leolvasást követ en kapják kézhez a tájékoztató kiadványt. Dónucz László
Elismer Oklevelek Miniszteri Elismer Oklevél kitüntetésben részesült szakmai tevékenysége és a vízügyi szolgálatban eltöltött kiemelked munkája elismeréseként államalapításunk évfordulója alkalmából Társaságunk fejlesztési igazgatója, Molnár Béla. A kitüntetést dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert l vette át augusztus 19-én, Budapesten.
Molnár Béla Elismer Oklevéllel tüntette ki a 25. jubileumi sportnap alkalmából a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Pintér Lajost, a DRV Rt. Tömegsport Bizottságának elnökét a Regionális Sportnapok szervezése során kifejtett több éves munkájáért és segítségéért. Az oklevél átadására a jubileumi sportnap ünnepélyes eredményhirdetésén, a F városi Vízm vek Rt. békásmegyeri üdül jében került sor.
Pintér Lajos
Bíztató eredmények az els hét hónapban Véget ért a nyár, s lassan már körvonalazódik a DRV Rt. idei teljesítménye, hogy vajon sikerül-e teljesíteni a cég 2003-ra megfogalmazott gazdasági elvárásait. Az id arányos teljesítésr l és az eddigi adatokból várható eredményr l kérdeztük Csuport László gazdasági vezérigazgató-helyettest.
Csuport László - Az els hét hónap számadatai bíztatónak mondhatóak - kezdi a beszélgetést Csuport László. - A cég m ködését a szezonalítás jellemzi, hiszen az év els néhány hónapjában kevesebb a termelt és értékesített víz mennyisége, az id járás és az idegenforgalmi szezon következtében aztán a nyáron ez egyre növekszik, majd év végén újra tapasztalható egyfajta visszaesés. Adataink még csak az els hét hónapra vonatkoznak, ez azonban eredményesnek bizonyult, a tervben szerepl értékesítési adatokat teljesítettük, s t némileg sikerült túl is teljesíteni. A fenntartási munkákban némi csúszás tapasztalható, mivel az elmúlt kemény és hosszú tél miatt csak áprilistól kezdhettünk dolgozni, de a munka jól halad, s bízunk abban, hogy a lemaradást hamarosan behozzuk. Az egész Európában tapasztalható id járás, a nagy szárazság nekünk kimondottan kedvezett, hiszen az állandó lakosság körében a vártnál nagyobb volt a vízfogyasztás, valamint a locsolás mértéke. A másik oldalon, az alacsony vízszint és egyéb körülmények miatt a korábbiaknál kevesebb turista érkezett a Balatonhoz, s emiatt 15-20 százalékkal kevesebb volt a vendégforgalom által betervezett vízfogyasztás. Mindezek eredményeként a termelt vízmennyiség körülbelül az el z évihez hasonlóan, csaknem száz százalékosan alakult, míg az értékesített víz mennyisége 104 százalék, addig a szennyvíz értékesítése összevetve a tervszámmal, 102,8 százalék. - Ezek a számadatok azt látszanak igazolni, hogy némi többletbevételre tett szert a DRV Rt. Így van ez? - Igen, a bevételeink valamivel jobbak a tervezettnél, s ugyanakkor a költségek terén is van még jelenleg egy kis megtakarításunk. Ez azonban csak átmeneti, hiszen a hátralév id szakban várható feladataink, többek között a már említett fenntartási munkák elvégzése valószín leg felemésztik ezt a tartalékot. Összességében azonban gazdaságilag sikeresnek értékelhet az els hét hónap, és bíztatóak a kilátásaink az elkövetkezend hónapokra is. Az augusztus és szeptember havi fogyasztás nagysága még dönt fontosságú lesz, hiszen ennek eredményét l függ, hogy a közgy lés által feltételesen jóváhagyott két százalékos további bérfejlesztést meg tudjuk-e valósítani. Mint mondtam, a kedvez el jelek alapján bizakodunk abban, hogy a
cég eléri az év végére a kívánatos adózás utáni eredményt, s akkor - igazgatósági jóváhagyás után - nem lesz akadálya az említett bérfejlesztésnek. - Milyen új megoldással igyekeznek “naprakészebb” információk birtokába jutni, s mi a helyzet az évek óta napirenden lév kéttényez s vízdíjjal kapcsolatban? - Mivel szeretnénk átfogó képet kapni a cég gazdasági helyzetér l, m ködésér l, ezért bevezettük a havi értékelés rendszerét. Az igazgatóságok gazdasági adataik mellé havonta készítenek egy rövid, egyoldalas szöveges összefoglalót, amelyben értékelik saját teljesítményeiket, s ezáltal egyben láthatjuk a különböz tendenciákat, amelyek alapján meghatározhatjuk a feladatokat. Szintén a cég teljes m ködését, de szorosabban a gazdasági területet érinti a kéttényez s díj bevezetésének problémaköre. Egyeztet megbeszélések zajlanak az ügyben, a minisztériumnak elküldtünk egy anyagot arra vonatkozóan, hogy az intézkedési tervben foglaltak miként teljesültek. Ennek kapcsán két egyeztetésre is sor került, a Balatoni Szövetséggel, valamint a Velence Tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulással. Mindkét szervezet támogatja és egyetért a kéttényez s díjak bevezetésével. Hogy végül bevezetésre kerülhet-e, arról a minisztérium fog majd dönteni. Bízom benne, hogy ha 2004-ben már nem is, de 2005-re bevezethetjük ezt az új rendszert. - Mostanában több szakmai konferenciának is a DRV Rt. volt a házigazdája. Ez azt jelenti, hogy hazánkban szakmai körökben elismert színvonalú az itt folyó tevékenység? - Úgy gondolom, hogy ez így van, a cég presztízse mindenképpen jónak mondható. Nemrégiben nálunk tanácskoztak a regionális vízm vek vezérigazgatói, majd a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetségének Közgazdasági Bizottsága, valamint a DRV Rt. lesz a házigazdája a víziközm vek gazdasági vezet inek szeptember 23-24-én Balatongyörökön lapzártánk után - rendezett nagyszabású konferenciájának is, ahol várhatóan mintegy száz szakember vesz részt, s több küls el adó mellett a DRV Rt. szakemberei is tartanak el adást. - gyarmati -
Vezérigazgatók értekezlete Az ország regionális vízszolgáltató cégeinek vezet i vettek részt szeptember 2-3-án azon a szakmai tanácskozáson, amelyre Siófokon került sor. Lapunk dr. Kovács György Zoltánt, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Települési Vízgazdálkodási F osztály vezet jét kérdezte: - Mi a célja, feladata a tanácskozásnak? - Az állami többségi tulajdonú regionális vízm vállalatok - amelyb l öt van jelenleg az országban - jelent s ellátó rendszereket üzemeltetnek, ezek közül legnagyobb a Dunántúli Regionális Vízm Részvénytársaság. A szakmai felügyeletet ezen cégek felett a mi f osztályunk látja el. Rendszeresen, általában negyedévenként találkozunk a vezet kkel és mindig egy-egy vezér-
téma mellett megbeszéljük azokat az aktuális problémákat, amelyeknek megoldása szükséges az egységes szemlélet és magas színvonalú szolgáltatás biztosításához. - Milyen f témakörr l volt szó a siófoki találkozón? - Els sorban a nyári csúcsidei felkészülésr l és annak eredményeir l, tapasztalatairól tárgyalunk, ezekr l hangzik el beszámoló minden cég részér l. Szakmai szempontból megtekintettük a balatonszéplaki felszíni vízkivételi m vet, s ennek kapcsán az egyéb vízkivételi m vekr l is szó esett, amelyek idén f ként az alacsony vízállások miatt kerültek nehéz helyzetbe, f ként természetesen a Balatonnál, de a Dunánál is. Ehhez kapcsolódóan a várható téli m ködési problémákat is átbeszéltük. Tóth István vezérigazgató úr szólt a DRV Rt. aktuális fejlesztési elképzeléseir l is, amelyek a Balaton Törvényhez kapcsolódnak. Az eredmények mellett megemlítette az árnyoldalakat is, amelyek els sorban finanszírozási nehézségeket jelentenek. Az igazgatókat jómagam a kormány második félévi jogalkotási munkatervével kapcsolatos minisztériumi feladatokról, többek között a közm törvény koncepciójának el készítésér l tájékoztattam.
Közgazdászok Széplakon Kihelyezett ülést tartott szeptember 4-5-én a széplaki üdül központban a Víz- és Csatornam vek Országos Szakmai Szövetsége Közgazdasági Bizottsága. A programról Németh Esztert, a Bizottság elnökét, az Észak-dunántúli Vízm Rt. gazdasági vezérigazgató-helyettesét kérdeztük. - Immár hagyomány, hogy a bizottság szi ülését Széplakon tartjuk. Így nem csak Budapesten találkozunk a szakmai gondjaink megbeszélésére, hanem egy kicsit kötetlenebb formában is kicserélhetjük tapasztalatainkat egymással. Most például el készítjük az szi f könyvel i értekezletet, amelynek szeptember 23-24-én szintén a DRV Rt. lesz Balatongyörökön a házigazdája. Megbeszéljük az ezzel kapcsolatos tennivalóinkat, valamint értékeljük az éves munkarendünkben szerepl témaköröket és áttekintjük azokat a feladatokat, amelyeket még az idén el kell végeznünk. A szakmai szövetség f titkára tájékoztat bennünket az elmúlt id szak elnökségi ülésein elhangzottakról, továbbá most aktuális a bennünket érint , készül törvénytervezetek megismerése, s megvitatjuk, hogy ezek közül melyek azok, ahol a szakmai szövetségnek lépnie kell. Ezen túl megismerjük egymás problémáit, s egyéb aktuális témaköröket tárgyalunk. - Kik a tagjai a közgazdasági bizottságnak?
- Ez egy választott szervezet, amelyben általában cégek f könyvel i, gazdasági igazgatói dolgoznak. A bizottság jelenleg 12 taggal m ködik. Az ország különböz részeib l, valamint különböz tulajdonosi elvek alapján választunk küldötteket. Így vannak közöttünk regionális, valamint önkormányzati tulajdonú cégek képvisel i is, s ezért elmondható, hogy a víz- és csatornam vek széles spektrumát képviseljük.
Miniszteri látogatás a Balatonnál Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Balatonnál tett látogatást 2003. július 14-én. A tárca vezet je a Balaton vízmin ségével kapcsolatban tájékozódott és négy somogyi strandot Kék Zászló elismerésben részesített, mely a kiváló vízmin séget jelzi. A minisztérium új hagyományt szeretne teremteni a jelkép adományozásával, a zászlót ezúttal Zamárdi, Balatonlelle, Balatonboglár, Balatonszárszó vehette át. Balatoni útjának befejez állomásaként a miniszter Keszthelyre utazott, ahol megtekintette a DRV Rt. szennyvíztisztító telepét. A hét régióra osztott balatoni üdül körzet szennyvízelvezetését és –tisztítását Tóth István, Társaságunk vezérigazgatója mutatta be a miniszternek. A keszthelyi szennyvíztisztító telepen alkalmazott technológiáról, valamint a fejlesztést célzóan jelenleg is zajló félmilliárdos beruházásról Palánki János, a Nyugat-balatoni Igazgatóság igazgatója adott tájékoztatást. A találkozón résztvev szakemberek egyhangúlag állapították meg, hogy társaságunk környezetvédelmi munkája óriási szerepet játszik a “magyar tenger” vízmin ség védelmében
Balatoni vizes szin(t)vonalak Nem véletlen a címben szerepl zárójeles jelzés, a Balatoni vízszintekkel kapcsolatos kommunikálás színvonala ugyanis csapnivaló volt az elmúlt szezonban. Félreérthet en és lejáratóan pongyolán szerepelt a különböz országos és helyi médiumokban a Balatoni vízállásjelentés mér száma, ugyanis a közölt: pl. 69 cm azt a képzetet keltheti a magyar, és sajnos a külföldi néz kben, olvasókban és hallgatókban, hogy összesen ennyi a tó vízmélysége. Ezek után nem csodálható az sem, hogy (néhány kivételt l eltekintve) a vízszint csökkenését okozó tényez k egymáshoz viszonyított arányának közlését sem tartották fontosnak. Mindezért, mint egy Vízügyi szaklap munkatársai felhívással fordulunk mindenkihez, aki velünk együtt aggódik a Balaton jöv jéért, hogy családjában, ismer sei között mondja el a szakszer és pontos “valódit”!
Amelynek igazolásához a kapott statisztikai adatok mellé, meger sítésül Társaságunk is mellékel néhányat Ángyán Rudolf vízgazdálkodási osztályvezet segítségével. Kevés a víz a Balatonban, továbbra sem fordult csapadékosra az id járás, amit pedig már régóta várnak a régióban él k. A tó vizét egész éven át naponta mintegy 250 ezren isszák, f znek és mosakodnak vele. Tavaly készült felmérés arról, hogy a Balatonból ki, miért és mennyi vizet vételez ki. Így Fejér Vilmos a Balatoni Vízügyi Kirendeltség vezet je pontos és friss adatok birtokában van: - Az ivóvízellátás, terhelve az üdülési szezonban a jócskán megnövekedett népességgel, valamint a mez gazdasági és ipari célú vízkivétel egy év alatt mintegy 3,5 centiméterrel csökkenti a vízszintet. Ugyanennyi id alatt 90-100 centiméter magas vízoszlopot párologtat el a tóból a napsütés. Tehát ha az ember beszüntetne a tó környékén mindenfajta vízfelhasználást, az sem oldaná meg a problémát. Csak az es zés, a vízbefolyások hozamnövekedése segíthetne. Egyébként a vízügy pontos információkkal rendelkezik arról is, hogy a legnagyobb befolyó, a Zala vízgy jt jér l mennyi vizet vonnak el. Ugyanis ehhez is engedélyre van szükség; az idei évben tizenhatot adtak ki, amelyek alapján egész évben 411 ezer köbméter vizet szivattyúzhatnak ki 494 hektár term föld öntözésére. A Balaton egy centiméterében mintegy hatmillió köbméter víz van, így a zalai vízkivétel a vízszintb l egy millimétert sem vesz el. Aztán azt amit mi tehetünk ezekhez hozzá: Ángyán Rudolf a DRV Rt. vízgazdálkodási osztályának vezet je egy a vízügyt l kapott táblázatot mutat, és mindjárt magyarázza is a legfontosabb elemeit, valamint az el zményeket: Az úgynevezett száraz id szak 2000-ben kezd dött. Az el tte lev ötven év átlaga szerint évente mintegy 621mm csapadék hullott, a hozzáfolyások 908 mm-t adtak, míg a párolgás 850-1050mm volt. Tehát, mindezt összesítve 480-780mm többlet adódott, melyb l 300-400 mm vízleeresztés is lehetséges és szükséges volt id nként, hogy a hatóságok által megadott vízszintet tartani lehessen. Ivóvíz céljára is veszünk ki vizet a Balatonból, ennek volt növekv és csökken periódusa is: a felszíni vízm veink, melyek a hetvenes évek elején épültek ki, évente átlagosan 25-31mm csökkenést jelenthetnek a tó vízháztartásában. Mint látszik, a többi tényez höz képest ez elhanyagolható mennyiség.
A mostani problémát, mint az a 2002-es táblázaton jól látható: a kevés csapadék és hozzáfolyás jelenti. Ezekb l az adatokból is kit nik, hogy óriási a természetes vízveszteség. Nem szólva arról, hogy idén is szárazság volt, ezért mutat az a bizonyos vízmérce tudomásom szerint jelenleg 30-31cm körüli értéket. Mivel a Balaton vízkészlet gazdálkodása hivatalból nem hozzánk, hanem a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatósághoz tartozik, az el bbi adatok is mind t lük származnak. Igazolásul azonban mi is szolgálhatunk néhány általunk mért ténnyel. Például az a diagram, amely a társaságunk által üzemeltetett rendszereken keletkez tisztított szennyvíz mennyiségeket mutatja, jól szemlélteti mindezt. Miért? Mert bár nem szabadna, de a csapadék egy része sajnos valamilyen formában bekerül a szennyvízrendszerbe. 2000-ben nagyon jól látszik a téli hóolvadás, a nyári nagyobb es zés, majd a következ években ismét ezek, de aztán a diagramok ellaposodnak. Ebb l az ábrából jól látható, amit sajnos máshonnan is tudunk: a tó vízhiánya a kevés csapadék miatt van! Érdekességként az üdül forgalom statisztikái számára is szolgálhatunk adatokkal, mivel a vízfogyasztást két tényez a nyaralók száma és az id járás befolyásolja a legjobban. A DRV Rt. víztermelési táblázatából az el z évi, és az idei nyári hónapokat összehasonlítva jól látható minden, amit már máshol is jeleztek. Idén például a június jobb volt, de a július gyengébb, és az augusztus is jobb lesz, ami abból is következhet, hogy tavaly ilyenkor rossz id volt.
A Balaton vízmérlege (tó mm) 2002 Végül az összefoglaló: Remélem sikerült minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a szeretett tavunk vízhiányát egyértelm en a kevés csapadék okozza, és így társaságunk legf bb szándékaként, (így is) TISZTA VIZET SIKERÜLT ÖNTENÜNK MINDENKI POHARÁBA! Szabó Gábor
Nagyberuházások az Észak-balatoni Igazgatóságnál Várhatóan 2005 végére épül meg Balatonfüreden az 1,2 milliárd forint beruházással megvalósuló új szennyvíztisztító telep - jelentette be a tóparti város képvisel -testületi ülésén Lenthár József a DRV Rt. Észak-balatoni igazgatója. Az Országos Vízügyi F igazgatóság az OVIBER-t bízta meg a régi szennyvíztisztító telep helyén felépítend új létesítmény beruházói lebonyolításával, s a Kft. megindította a közbeszerzési eljárást. A kétfordulós, el min sítéses közbeszerzési eljárás várhatóan idén októberben zárul eredményhirdetéssel. A beruházás befejezésének a határideje, mely magában foglalja a hathónapos próbaüzem lefolytatását is, a tervek szerint 2005. október 31.” - közölte az igazgató.
- Mi alapján és ki döntötte el, hogy itt szükség van a fejlesztésre - tettük fel a kérdést Lenthár József igazgatónak. -A DRV Rt. illetve az Országos Vízügyi F igazgatóság jelezte a tulajdonos fele, hogy a szennyvíztisztító telep túlterhelt és a fejl dést figyelembe véve, itt rövid id n belül meg kell építeni egy olyan új telepet, amelynek kapacitása a térség ellátására elegend lesz. -Annak idején a régi telepet nem úgy tervezték, hogy csak b víteni kelljen? -A régi telep már eleve három ütemben készült. Még a hatvanas években kezdték el építeni, a telep elhelyezését pedig a környék legmélyebben található pontja határozta meg, ahova még gravitációsan el lehetett vezetni a szennyvizet. Ez itt Füreden nyilvánvalóan a Balaton part, amely akkoriban még nem volt ennyire értékes terület. Az utolsó ütemet a hetvenes évek elején készítették, így a telep összesen 3000 m3/nap kapacitású lett. Közben felépült mellette a nemzetközi camping és terjeszkedett a hajógyár is, a telek pedig id közben jelent sen felértékel dött. Az új telepet nem ide tervezték, eredetileg a parttól messzebb épült volna fel. Amikor ismertté vált a terület helyszíne, a tulajdonosok úgy felverték az ingatlan árát, hogy anynyiba került volna a telek megvásárlása, mint a beruházás megépítése. Akkor az állam, mint tulajdonos úgy döntött, hogy ezt így nem finanszírozza. Onnantól kezd dött a huzavona, melynek végeredménye az lett, hogy itt a Balaton parton kell elkészülnie egy olyan létesítménynek, amely biztosítja, hogy még meghibásodása esetén se kerüljön szennyvíz a tóba. Ezen felül Balatonfüred városa kérte, hogy minden létesítmény legyen fedett a kellemetlen szaghatás elkerülése érdekében. Az egyeztetések sokáig tartottak, mivel a város kérése amely egy jól m köd technológia esetében nem volt indokolt - jelent s többletköltséggel járt. Végül a megegyezés értelmében csak a technológiailag indokolt m vek kerülnek majd lefedésre. - Mikor állt rendelkezésre a beruházáshoz szükséges összeg? -Több éves egyeztetés után egy kis csúszással 2003-ra érkezett meg az összeg a beruházóhoz. A keretb l ebben az évben 200 millió forint, 2004-ben 500 millió forint, majd 2005-ben további 500 millió forint használható fel. Természetesen közben folyt a tervezés, és mire rendelkezésre állt a pénz, addigra az összes engedélyezési terv elkészült. Így olyan kedvez helyzetbe került a beruházás, hogy azonnal indítható volt a közbeszerzés. Amit ez év június 11-én - el min sítéses formában -meg is hirdettek. A beruházó az OVF, a bonyolító pedig az OVIBER. A hathónapos próbaüzem lefolytatása után a beruházás végs befejezési határideje 2005. október 31. A közbeszerzés els lépcs jében négy céget választottak ki, a VEGYÉPSZER-t, a PURATOR-t,a DÉLVIÉP-et és az ALTERA-t. Nekik szeptember 29-ig kell beadni a pályázataikat. Ett l az id ponttól számítva 20-25 napon belül d l el, hogy ki lesz a f vállalkozó, akivel már lehet ségünk nyílik a tárgyalásra. Az új szennyvíztelep miel bbi megépítését sürgeti az is, hogy a Balaton törvény értelmében megfelel kapacitású szennyvíztelep hiányában nem adható ki építési engedély Tihany, Balatonfüred, Akali, Örvényes, Udvari, Dörgicse, Vászoly, Pécsely és Balatonsz l s településeken. A szennyvíztisztító miel bbi átadása azért is fontos, mert a Füred környéki 8 település szennyvízhálózatának kiépítése úgy történt meg, hogy befogadóként a balatonfüredi tisztítótelep lett megjelölve. Ennek a csator-
nahálózat beruházásnak az értéke kb. 2 milliárd forint. Közel 600 millió forintos állami beruházásból épült meg az az átemel rendszer (Nyugati f gy jt ), melynek feladata a 8 település szennyvízének továbbítása a balatonfüredi szennyvíztelepre. A települési szennyvízhálózatok próbaüzeme július 1-15 között zajlott, a Nyugati f gy jt é pedig augusztus 1-vel zárult. A DRV egyébként kényszerpályán mozog, ugyanis a szennyvíztelep b vítésének csúszása miatt kénytelenek vagyunk a többletterhelést is fogadni. A telepünk kapacitása jelenleg 3000 m3/nap, de az idén nyáron már 5000 m3/nap mennyiséget kellett feldolgoznunk. Az új telep kapacitása szintén 5000 m3/nap lesz, de fél , hogy mire elkészül, az sem lesz elegend . Füred városa két pályázatot nyert a csatornázásra és Tihanyban is épülnek a vezetékek. A most elkészült Nyugati f gy jt höz csatlakozó településeken is egyre többen kötnek majd a hálózatra. (Itt most 50 %-os a rákötöttség.) Vagyis a csúcsterhelés várhatóan 6500 m3/nap körül fog kialakulni. A lobbizást már most megkezdtük minden fórum felé, hogy az els ütem elkészülése után rögtön folytathassuk a beruházást. Szerencsés lenne, ha ebb l legalább 2500 m3/nap kapacitástöbblet azonnal megépülhetne, mert így nem lenne szükség külön felvonulásra és a megépítés is olcsóbbá válna. Ezzel teljesíteni tudnánk az EU-s elvárásokat is. Az érveink nagyon er sek, mert bármilyen fejlesztést akarnak végrehajtani a Balaton partján, az víziközm vek nélkül lehetetlen. -A DRV-nek mi lesz a feladata a beruházás során? -Mivel mi leszünk majd az üzemeltet k, a saját érdekünkben nagyon fontos lesz folyamatosan nyomon kísérni minden kapavágást. Reméljük, hogy itt nem következik be az a gyakran alkalmazott szisztéma, hogy a pályázatot elnyer cég, amely egyébként akár emberanyagát, technikáját tekintve alkalmas lenne bármilyen építési feladat ellátására, olyan alvállalkozókat választ, amelyek majd sajnos nem lesznek képesek ugyanerre. Persze minden attól függ, hogy a beruházótól milyen jogosultságokat fogunk kapni, és milyen lesz a vele való együttm ködés. Szerencsére a tervez , a Hidrokomplex, a tervezés egész korai fázisában rendkívül s r n egyeztetett velünk. De ezek még csak az engedélyezési tervek lesznek. Ha azonban ez a jó együttm ködés a kés bbiekben is megmarad, akkor valószín nagyon jó telep fog épülni. F leg akkor, ha a második ütem munkái is az elképzeléseink szerinti id ben elkezd dnek, mert akkor nem kell tovább gondolkodnunk a b vítésr l, hiszen a környékr l nem jelentkezhet már nagyobb mennyiség igény. Szabó G.
Megsz nik a földvári üzemvezet ség Jöv év elejét l megsz nik a DRV Rt. Balatonföldvári Ivóvíz Üzemvezet sége. Hogy mi indokolja a változtatást, azt Májer Józseft l, a Dél-balatoni Igazgatóság igazgatójától kérdeztük. - Els sorban a kor követelményeihez szeretnénk igazodni az ésszer sítéssel, amelynek eredménye a földvári átszervezés. A racionalizálás azonban nem csak a földvári térséget és ellátási területet érinti, hanem a lellei és a siófoki üzemvezet séget is, hiszen ezek veszik majd át az ellátási feladatokat - tájékoztatta lapunkat Májer József -. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a megoldással sikerül az üzemvezet ségek leterhelését közelíteni egymáshoz, és így a fogyasztók is magasabb színvonalú ellátásban részesülhetnek. A siófoki üzemvezet séghez kerül majd Szántód, Zamárdi és Balatonendréd, a lelleihez pedig Balatonföldvár, Balatonszárszó, K röshegy, Bálványos, Kereki, Pusztaszemes, Szólád, Kötcse, Teleki és Nagycsepely. A siófoki és lellei üzemvezet ségek új ellátási területéhez a vízellátó rendszerek önállóan kezelhet és üzemeltethet határait részletesen meghatároztuk, a szükséges ivóvíz átadási helyeket megterveztük. A szervezeti változással egyidej leg a siófoki üzemvezet ség telephelye is megváltozik majd, amely átkerül a F u. 254 alól a DRV Rt. széplak-alsói telephelyére, a volt raktár területére, ahol kulturált körülményeket tudunk biztosítani a m ködéshez. Így a régi, korszer tlen és elavult helyett nem kell új üzemvezet séget építenünk Siófokon, hanem minimális ráfordítással meg tudjuk oldani a megfelel elhelyezést. A lakossági kapcsolattartás érdekében mindössze egy irodát m ködtetünk majd Siófok központjában, a hamarosan átadásra kerül volt KVV-székházban. Így a siófoki fogyasztóinknak sem kell minden gondjukkal, panaszukkal a széplak-alsói központba utazniuk. - Egy-egy ilyen átszervezés, ésszer sítés gyakran munkahelyek megsz nésével jár. A földvári területen dolgozókat nyilván az érdekli a legjobban, hogy velük vajon mi lesz? - Egy dolog az biztos: mindent igyekszünk elkövetni azért, hogy dolgozóinknak munkát tudjunk biztosítani. Miután a feladatokat továbbra is el kell a területen látni, nyilván ahhoz dolgozók is kellenek. Tehát munkatársaink nagy része természetesen továbbra is nálunk marad. Az el fordulhat, hogy esetleg más munkakörbe kerül valaki, szó lehet például nyugdíjazásra is, alapvet és drasztikus létszámleépítéssel azonban nem számolunk. A földvári üzemvezet ség dolgozói létszáma, valamint m szaki eszközei a fogyasztási helyek arányában kerülnek elosztásra a lellei és a siófoki üzemvezet ségek között. Terveink szerint a földvári üzemvezet ség jelenlegi létszámából tíz f kerül majd át a siófoki, a többi dolgozó a lellei üzemvezet séghez. Megsz nik viszont a földvári üzemvezet ség raktára, anyagai és feladatai az Igazgatósági központi raktárhoz kerülnek. A balatonföldvári üzemvezet ség jelenlegi helye január elsejét l mint telephely m ködik tovább, amely biztosíthatja a minimális ügyfélszolgálati feladatok ellátását, valamint a hibaelhárítás telephelyéül is szolgál egy f m vezet irányításával. A Szántódon lév telephellyel a továbbiakban nem számolunk, az ott dolgozók a siófoki üzemvezet séghez kerülnek. Összességében a tervezett szervezeti változásoktól, az irányítás központosításától a hatékonyság javulását várjuk, valamint az üzemvezet ségek között eddig meglév leterheltségi különbségek kiegyenlít dését. - gy. -
Dolgozói elégedettség felmérés a Gépészeti Igazgatóságon A Gépészeti Igazgatóságon 2003. májusban végzett kérd íves dolgozói véleményfelmérést a PR Iroda és a Munkaügyi Osztály. Az igazgatóság dolgozóinak 33 %-a töltötte ki a kérd íveket. A felmérés 7 témakörrel kapcsolatosan vizsgálta a dolgozói véleményeket. Mindössze két tényez tekintetében közelíti meg a már elfogadható 70 %-os szintet a dolgozói elégedettség: a munkakörnyezet és a végzett munka. A legalacsonyabb elégedettségi szintet a javadalmazás témakörében mértük. Más dolgozói elégedettség felméréseket végz vállalatok tapasztalatai alapján a javadalmazás kérdéskörében születnek egyébként a legalacsonyabb elégedettségi értékek. A 46 %-os érték azonban ezt figyelembe véve is nagyon alacsony. A motivációval, a vezetéssel és a Gépészeti Igazgatóság tevékenységével kapcsolatos elégedettségi szint ennél magasabb ugyan, de nem éri el a 60 %ot.
Annak érdekében, hogy pontosabb, árnyaltabb képet kapjunk a problémás területekr l, bizonyos tényez k esetében az elégedettség mellett az adott kérdés a dolgozó számára való fontosságát is vizsgáltuk. A vizsgálat eredményét rögzíti az alábbi elégedettség-fontosság mátrix, mely grafikus formában ábrázolja azokat a kérdéscsoportokat, melyekkel a dolgozói elégedettség elérése/növelése érdekében foglalkozni szükséges. A mátrixban egy metszéspont jelöli az adott témakörhöz kapcsolódó elégedettség és fontosság értéket. A közel azonos elégedettséggel és fontossággal rendelkez területek vannak ideális helyzetben, hiszen ezek nem tartalmaznak sem elégedetlenséget okozó hiányosságokat, sem felesleges er forrás ráfordítást. A beavatkozást igényl terület az, ahol az alacsony elégedettséghez magas fontosság járul. Ideális helyzet ritkán alakul ki, vagyis ritkán egyezik meg adott tényez esetében az elégedettség és a fontosság értéke, ezért egy az abszolút ideális helyzetet jelképez egyenessel párhuzamosan ± 10 % szélesség , a kívánatos állapotot jelz sávot alakítottunk ki. Az ebbe a sávba kerül tényez k esetében nincs szükség különösebb beavatkozásra, mert viszonylag közel helyezkedik el egymáshoz az adott témával kapcsolatos elégedettségi szint és a fontossági érték. Mindössze két tényez került bele a célzott állapotot jelz sávba: a szociális-jóléti juttatások és a munkahelyi légkör. E két kérdéskör esetében közelít egymáshoz leginkább a dolgozók elégedettségérzete és az adott kérdés számukra való fontossága. E két tényez n kívül a mun-
kakörnyezettel és az el relépési lehet séggel kapcsolatos érték közelíti meg leginkább a jelzett sávot. Az ideális állapottól legnagyobb távolságra a javadalmazással kapcsolatos terület, a szakmai megbecsülés, valamint a munka szervezettségének problémaköre helyezkedik el. A munka szervezettségének kérdése új elemként került bele az elégedettség – fontosság relációinak vizsgálatába magas fontosság értékkel és 60 % alatti elégedettségi szinttel. A munka szervezettségével kapcsolatos érték magyarázatakor “kemény” és “lágy” tényez ket egyaránt érdemes vizsgálni: a Gépészeti Igazgatóság kapacitásainak kihasználtsági szintje, egyenletessége, valamint a vezet i munka min sége, hatékonysága egyaránt befolyásolják a munkaszervezéssel kapcsolatosan kialakuló dolgozói elégedettségi szintet Az átlagos munkavállalói elégedettségi szint a kapott válaszok összesítése alapján 58 %. Ez az eredmény két százalékponttal marad el a 2002. évi felmérés adatai alapján számított társasági elégedettségi szintt l. Az egyes témakörök részletes elemzése a felmérés eredményeit összefoglaló, a menedzsment tagjainak rendelkezésére bocsátott jelentésben található. Cservenné Boros Andrea humánszervez , Munkaügyi Osztály
A Gépészet - egyel re - marad Idén sem kerül “kiszervezésre” a DRV Rt. Gépészeti Igazgatósága. Ezt a hírt er sítette meg Tóth István vezérigazgató úr is a DRV Hírek kérdésére válaszolva. - A dolgozók körében hosszú id óta elterjedt a szóbeszéd, hogy a Gépészeti Igazgatóságnál jelent s létszámleépítésekre lehet számítani, s t az Igazgatóságnak a cégb l való “kiszervezésére” is hamarosan sor kerül. Mi az igazság ebben az ügyben? - kérdeztük a vezérigazgató urat. - Valóban nem új kelet a Gépészeti Igazgatóság önállósodásának kérdése, ezt már több alkalommal tárgyaltuk, vitattuk vezet i fórumokon is. Évekkel ezel tt a cég vezetése
például egyértelm en meghatározta, hogy a hét igazgatóságunk közül a hat közm igazgatóság hasonló feladatokat lát el, míg a Gépészeti Igazgatóság ezekt l teljesen eltér munkát végez. A közm igazgatóságok alapszolgáltatást végeznek, s nem igazán piaci körülmények között. Ugyanakkor a Gépészeti Igazgatóságnak egyre inkább piaci körülmények között kell m ködnie ahhoz, hogy a fejl dése hosszú távon is biztosítható legyen. Ezért foglalkoztunk már a tavalyi évben is a Gépészeti Igazgatóság átvilágításával. Küls szakért vel átvizsgáltattuk a tevékenységi köreit, mert arra voltunk kíváncsiak, hogy közülük melyek piacképesek, s melyek nem. Ebb l például kiderült, hogy a személygépkocsi javítás hosszú távon várhatóan nem piacképes, ugyanakkor sok tevékenységi köre viszont igen jónak értékelhet . Úgy látjuk, hogy a piaci viszonyokat a cégen belül nem tudjuk biztosítani, s csak önálló jogi személyiség társaságként m ködve derülhetne ki: mire is képes a Gépészet. Többek között az Rt. igazgatósága tavaly tárgyalta ezt a kérdést, de nem támogatta az elképzelést, hanem azt kérte, hogy inkább pontosítsuk a bels elszámolásokat, s próbáljunk jobban a piaci viszonyoknak megfelel en dolgozni. - Ennek ellenére az utóbbi hetekben-hónapokban újra megélénkültek a Gépészet átszervezésér l szóló beszélgetések… - Ez valóban így van, s szerintem ennek két f oka van. Az egyik a munka ellátottság, amely abból adódik, hogy a tavasszal - f leg a gépjárm javítási tevékenységben - munkahiány jelentkezett. Ezzel kapcsolatban régóta tart a vita, hogy a cégen belül miért nem a Gépészethez hozzák be az igazgatóságok javíttatni gépjárm veiket? Úgy látom, hogy ebbe a kérdésbe a cégvezetésnek hosszú távon nem szabad drasztikusan beavatkozni. Akkor lehetne jobb az együttm ködés, ha kívülr l, szorosan ellen rzött megrendelések és számlák alapján vásárolnánk meg a saját cégt l a szolgáltatást. Jelenleg ugyanis kommunikációs zavarok tapasztalhatók, hiszen gyakran érvelnek azzal, hogy egy küls cég olcsóbban dolgozik. Azt azonban már nem mindig kísérik figyelemmel, hogy az a küls cég esetleg sokkal kevesebb munkát végez el a gépjárm vön, s nem tör dik azzal sem, hogy például a járm szétszedésekor az id közben felmerül hibákat is kijavítsa. A legtöbb probléma tehát a gépjárm javítással kapcsolatban merül fel, s ebb l adódnak olyan visszajelzések, hogy gondban van a Gépészet. Holott a gépjárm javítás csak egy kis része a feladatoknak. A vízóra javítás és szerelés, vagy a vízóra hitelesítés viszont rendkívül sikeres tevékenységek. A munka ellátottságon túl a másik ok, ami újra felszínre hozta a Gépészet ügyét, hogy az Igazgatósági ülésre be kellett vinnünk a cég öt éves stratégiájának id közi felülvizsgálatát, mivel eltelt már két és fél év a megalkotása óta, valamint új az igazgatóság is, s szeretnék megismerni a céget. Az ülésen én feltettem azt a kérdést az igazgatóságnak, hogy a stratégia felülvizsgálata során szabad-e most már konkrétan is foglalkozni a Gépészeti Igazgatóság kiszervezésével? Ez az egész stratégiai átvizsgálásnak csak egy kis szelete volt, s az igazgatóság sem foglalt állást, hanem a kérdést elnapolta a jöv év elejére, hiszen jelenleg még a többségi tulajdonos elképzelései sem véglegesek. Tudva lev , hogy új minisztériumhoz került a vízügy, így érthet , ha a mi igazgatóságunk sem szeretne elhamarkodott döntést hozni. Ami tehát biztos a Gépészettel kapcsolatban: egyel re minden marad a régiben. A cégvezetés az ismert tevékenységi körök figyelembe vételével arra kérte a Gépészet vezetését, hogy a piaci körülmények alapján tervezze meg a 2004. évi tevékenységét. Ez természetesen jelenthet némi létszámcsökkenést, vagy munkahelyi átcsoportosítást, de úgy gondolom, hogy alapvet változást nem.
A cégvezetés azonban hosszabb távon mindenképpen úgy látja, hogy szükséges lenne a Gépészet új pályára állítása, önállósodása, mert ez biztosítaná számára a jöv t. - gy -
A víziközm szolgáltatás I-VIII. havi alakulásáról Vízellátás: Társaságunk m ködési területén a 2003-as év els nyolc hónapjában 0,5%-al alacsonyabb volt a víztermelés az el z év azonos id szakához képest. A szezonon kívül (ez év májusáig) mintegy 2 %-kal kisebb termelési értékek mutatkoztak, és a nyári hónapok adatai is csökken tendenciát mutattak. A visszaesés alapvet en a Balaton térségében a csökken üdül forgalomra vezethet vissza, de ebb l hosszabb távú következtetéseket nem lehet levonni, figyelembe véve a tó térségében megvalósult, illetve folyamatban lév fejlesztéseket (lakóparkok, vitorláskiköt k, egyéb fejlesztések, stb.) Részvénytársaságunk szolgáltatási tevékenységében kiemelt jelent ség az üdül területek szezonális vízellátása.
A Balaton üdül területén - a termelési adatokat elemezve – megállapítható, hogy a szezonon kívüli hónapokban (01. 01- 05.31.) az el z év hasonló id szakához képest 98 %-os volt az ivóvíztermelés. A szezonális id szakban (06.01. – 08.31.) ugyancsak az el z év hasonló id tartamát tekintve 99 %-os termelési értéket regisztráltunk. Az év els nyolc hónapjában a tavalyi évhez képest összességében 1,3%-os csökkenést tapasztaltunk. A szezonális hónapok termelési adatainak feldolgozásából kiderült, hogy ez év júniusában a víztermelés közel azonos volt, mint 2002.-ben. Júliusban jelent snek mondható visszaesés következett be, majd augusztusban n tt a termelés. Idén a Balaton üdül körzetében a csúcstermelés mértéke az elmúlt évhez viszonyítva 4,9 %kal csökkent. A csökkenés okát vizsgálva megállapítható, hogy a száraz és meleg id járás ellenére az üdül forgalom csökkenése okozta a visszaesést. A Velencei-tó térségének víztermelése a szezon el tti id szakban (01.01- 05.31.) mintegy 6 %-al n tt az elmúlt év ugyanazon id szakához viszonyítva. A nyári hónapokban (06.01.-
08.31.) mintegy 9%-os növekedés volt tapasztalható. Éves víztermelést tekintve a növekedés 8 %-os volt. Az ivóvízellátás vonatkozásában az idei évben két cs törés veszélyeztette a térségek fogyasztóinak biztonságos ivóvízellátását. A gyors hibaelhárításnak köszönhet en azonban nem alakult ki vízhiány. A DKBRV-n június 08-án Szántód és Zamárdi között az NA 300-as, június 24-én Balatongyörök belterületén az NA-500-as vezeték hibásodott meg. A kisebb üzemzavarokat a hibaelhárító szolgálat megoldotta. Szennyvízelvezetés és tisztítás: A Társaság m ködési területén 105 %-os, a Balaton térségében 105 %-os, a Velencei-tó vonatkozásában 96 %-os mutatók alakultak ki az év els nyolc hónapjában, viszonyítva az el z év azonos id szakához.
Egyik fontos stratégiai célkit zésünk, hogy növeljük a csatornabekötések számát azokon a területeken, ahol már kiépült a szennyvízhálózat. Az ún. “Balaton Törvény” megjelenése óta az önkormányzatokkal együttm ködve folyamatosan szorgalmazzuk a már megvalósult csatornahálózatokra történ rákötések elvégzését. Ivóvízbázisaink és környezetünk megóvása érdekében nagy hangsúlyt fektetünk a települések csatornázottságának növelésére. Az elmúlt id szakban jelent s központi támogatással Társaságunk lebonyolítói közrem ködésével nagyobb volumen fejlesztések valósultak meg Barcs és 17 társult település, valamint Iszkaszentgyörgy, Sárkeresztes, Magyaralmás, Moha térségében. A DRV a m ködési területén folyamatosan figyelemmel kíséri az általa kezdeményezett szennyvízelvezetési és tisztítási programok el készítését, és szükség szerint közrem ködik azok kidolgozásában. Jelenleg 23 olyan település van, ahol megkezd dött, illetve folyamatban van a pályázatok benyújtásához szükséges tervek kialakítása.
A Társaságunk üzemeltetésében lev szennyvízelvezet rendszereket csak a szennyvizek elvezetésére létesítették Amennyiben nagyobb mennyiség csapadék kerül a szennyvízcsatornába, a hálózaton szennyvízkiömlés fordulhat el és zavarok keletkezhetnek a tisztítási technológiában. A DRV Rt. folyamatosan együttm ködik az önkormányzatokkal, hogy a csapadékvíz elvezet rendszerek kiépítése, b vítése minél el bb megvalósuljon. Az ivóvízmin ség alakulása a DRV Rt. m ködési területén: A szolgáltatott ivóvíz min ségét tekintve a karsztvízb l kifogástalan min ség ivóvizet tudtunk biztosítani. A legnagyobb kihívást a felszíni vizekb l történ ivóvízellátás jelentette, hiszen a nyersvíz min ségének változása befolyásolta a tisztított víz min ségét is. A Balaton vizének h mérséklete már június eleje óta folyamatosan meghaladta a 20 C°-ot, és több alkalommal túllépte a 25 C°-ot is. A tó vízszintje az aszályos és meleg nyári hónapokban er teljesen csökkent. A fent említett kedvez tlen tényez k ellenére azonban elmondhatjuk, hogy a szezoni id szakban az ivóvízmin ségre vonatkozó határértékeket sikerült betartani a felszíni vízm vek esetében is.
A balatonöszödi Zenon technológiával felújított csúcsvízm , valamint az újonnan létesült K vágó rs- Balatonakali NA 300-as összeköt -vezeték növelte a szezoni vízellátás mennyiségi és min ségi biztonságát. A tisztított víz mérési eredményeib l azonban kit nik (szervesanyag-tartalom, algaszám), hogy szükség van a jelenlegi technológiák miel bbi korszer sítésére. Szolgáltatási és Vízgazdálkodási Osztály
TELT HÁZ AZ ÜDÜL KBEN A nyár általában a pihenés, a környezetváltozással járó kikapcsolódás id szaka. Ennek apropóján kérdeztük Pintér Lajost az üdültetések koordinálását végz szociálpolitikai csoportvezet t a 2003. év üdültetési tapasztalatairól: - A lehet ségek és helyszínek összeállításánál az volt a célunk, hogy munkatársaink minél nagyobb számban és minél változatosabb helyeken tölthessék el szabadságukat. - kezdte a csoportvezet - Saját üdül ink mellett a dolgozóink igénybe vehették a társvízm ves cégek csereüdültetési kínálatait, valamint a bérelt nyaralóinkat is. A hévízi üdül nk ugyan még szep-
tember végén is üzemel, néhány adattal azonban már most érzékeltetni tudjuk a kollégák nyaralási hajlandóságát. - Hallhatnánk minderr l néhány konkrétumot? - A korábbi évekhez hasonlóan az idén is 18 helyszínre adhatták be igényeiket munkatársaink, melyekre 432 f részér l összesen 1182 db. jelentkezés érkezett be csoportunkhoz. A választás megkönnyítése érdekében a nyaralási kínálatot tartalmazó tájékoztató füzetünkben a legszükségesebb információkat már tavasszal közreadtuk. Az üdülési bizottság május 23-ai ülésén született döntés a beutalók elosztásáról. Az igények és a rendelkezésünkre álló fér helyek összehangolása komoly el készít munkát igényelt. Az általunk megalapozottnak vélt döntések meghozatalában a tájékoztató füzetben közölt szempontrendszer mellett a területi elvet is figyelembe vettük. - Legjobb tudomásunk szerint nem minden igényl juthatott beutalóhoz. Hányan voltak, akiknek kedvezett a “szerencse”, s a cég üdülési lehet ségeit használhatták ki? - Az úgynevezett els elosztásnál az igényl k 66,9 %-a kapott beutalót. A bizottsági ülés után megmaradt lehet ségekr l el ször azokat a munkatársakat tájékoztattuk, akiknek igénye nem nyert kielégítést, így növelve beutalási esélyeiket. A mai összesítés adatai szerint az idei évben összesen 360 család 1058 tagja üdült a Társaság szervezésében, valamint 67 f munkavállaló 92 gyermeke részesült gyermeküdültetésben. - Tudható-e már, hogy mi várható a jöv évben? - Az üdültetési f szezon véget ért ugyan, de az üdültetés tapasztalatainak elemzése még hátra van. A visszajelzések ismeretében kezd dik meg a 2004. év elképzeléseinek el készítése, mely révén hasonló szint ellátás megvalósítását reméljük.
Vizes vérvonalak: A Fraknói család A háromgenerációs vizes famíliák közül most a Fraknói családot szeretnénk bemutatni a DRV Hírek olvasóinak. A család középs férfi tagja József a mostani írás f szerepl je, akir l már a beszélgetés elején kiderül, hogy egy igazán szerény és megfontolt ember. Pedig hát tanm helyvezet , “iskolatitkár, és id nként titkárn is”. Harminchárom éve dolgozik a Társaságnál (tehát 30 éves törzsgárda tag), többször volt kiváló dolgozó, és az OVH-tól kitüntetést is kapott a Vízügyi Szolgálatban eltöltött munkájáért. Szóval akár lehetne egy kicsit büszkébb is, de mégis valósággal úgy kell rábeszélni az újságban való szereplésre. Székhelyén találkozunk, a Tanm helyben, annak is a délel tt legcsendesebb helyén, az ebédl ben ülünk egymással szemben. Egy pici “indítási” izgalom azért bennem is van, mert az el bbi felsorolásból azt kihagytam, hogy halk szavú és csendes ember is. Szerencsére azonban hamar belelendülünk, és megérkezik segítségül Péter fia is, a legifjabb Fraknói. Az id sebb Fraknói József, f szerepl nk édesapja, sajnos már csak egy régebbi fekete –fehér fénykép segítségével lehetett jelen a beszélgetésünkön. Nem véletlenül, hiszen képviseli történetünkben a legid sebb vízügyest a Fraknói családban.
A hatvanas évek táján került a DRV el djéhez, a Dél-balatoni Víz- és Csatornam Vállalathoz raktárosként. Miután megszerezte a mérlegképes könyvel i képesítést, anyagkönyvel lett a Központban. Kés bb átkerült az újonnan megalakult Délbalatoni Üzemigazgatósághoz, ahol egészen a nyugdíjba meneteléig, vagyis1974-ig dolgozott üzemviteli-és TMK el adóként. Munkája során többször kapott kiváló dolgozó kitüntetést. József, aki édesapjától vette át a “vizes stafétabotot” 1948-ban látta meg a napvilágot. Folytassuk innen az történetével. -A siófoki gimnázium elvégzése után Fehérvárra kerültem, mert rádió és tv m szerész szerettem volna lenni. Így aztán a Videotonban teltek a gyakorlati- és az els munka éveim is. De mint a fiúknál az akkoriban szokás volt, közbejött a katonaság 1969-ben. Ott persze b ven volt ideje az embernek a gondolkozásra is. Úgy döntöttem, hogy nem utazgatok tovább, hanem itthon próbálom felépíteni az életem. Hova tovább? Akkor jött a szül i segítség. Apám megtudta, hogy lenne egy hely a cégnél az én szakmámban, az urh-s szerel knél. Ha azt gondolnák, hogy ezután minden ment simán, velem együtt tévednek. József azt kéri, úgy írjam le az esetet, hogy érezhet legyen benne már nincs sért dés, persze akkor azért nem volt mindegy. Tehát 1971 márciusában édesapja megegyezett az akkori f nökkel, hogy alkalmazza a fiút. felmondott, ám közben jött egy átszervezés, egy újabb f nök, aki nem t akarta felvenni. Aztán azért mégis valahogy idekerült, és be is bizonyította, hogy nem érdemtelenül. – Szép dolgos id k voltak, mert a cég óriási fejl désen ment át azokban az években. Mi biztosítottuk a rádiós összeköttetést a tornyok és gépházak között, persze az akkori technikával. - Ez volt akkor életed “csöves” korszaka, mondom én, célozva ezzel az akkori technikára, meg arra, hogy lakása sem volt még akkoriban. Na meg, hogy oldva a visszaemlékezés fonalát, megnevettessem egy kicsit a két Fraknóit is. - Hogy lettél pedagógus? - tettem fel a gondolom már mindenkit érdekl kérdést. - Hát ez sem ment nekem könnyen- kezdi f h sünk-.(Az eddigi pályájának ismeretében ezt nem is gondoltuk). – Szóval, nekem eredend en volt már hozzá kedvem, és talán ezért már elvégeztem levelez n a M szaki Egyetem M szaki Oktatói szakán egy kurzust, és1974-ben fels fokú végzettséget szereztem. A Társaságunk tanm helye 1980-ban elkészült, nekem pedig végig figyelnem kellett az építkezést, mert úgy volt, hogy én kerülök oda. Aztán egy év múlva 1981-ben így is lett, és hát az óta is itt dolgozom. (Szerencsére, mondom, illetve írom én!). József itt valósággal kinyílik, és a rá jellemz szerénységgel, de azért már végre büszkén mesél a hivatásáról, és az elért eredményekr l. - Idekerülésem óta, sok mindent sikerült megváltoztatatni. Folyamatosan igyekszünk fejleszteni az oktatás szervezeti és technikai feltételeit. A taner létszámát viszont sajnos nem sikerült növelni. Ezt nem panaszkodva mondja, hanem csak úgy tényszer en. Mint a bevezet címsorokban idéztem, az iskolatitkár, és id nként titkárn is. Persze kapott közben er sítést is Tóth József személyében 1989-ben.
-Majd így folytatja, 1989-ben elvégeztem a M szaki F iskola oktatói szakát. Id közben a szakmunkás képzésben is változás történt. A háromévesr l kétévesre csökkent a tanulmányi id , lett céges oktató, a gyerekek kikerültek az üzemekbe is. Megszerveztük a feln tt Vízügyi Szakmunkás képzést is, mely 1990-ig bentlakásos tanfolyamokon zajlott. Ebben egy hosszabb szünet következett, majd aztán 2001-ben újra indult a tanítás.(A tanfolyamok általában 20-25 f sek voltak). Büszkén mutat egy nagy zöld könyvet- Az én anyakönyvem, benne van minden itt végzett diákom. Sikerült megvalósítani, hogy a nappali tagozatos szakmunkás tanulók a szakmai végzettség mellé jogosítványt, és alapfokú ív és lánghegeszt i végzettséget is kapjanak. Itt aztán végre szóhoz jut Péter is, aki 1981-ben született. Jórészt édesapja hatására épületgépészként végzett Siófokon a Barossban. - Már ötödéves koromban beleszerettem a vizes szakmába -(ja kérem ilyen indíttatással, hogy is lehetne másképp, teszem én hozzá)- de sajnos ekkor még nem kaptam benne állást. Ezután talán már ismer s lesz a következ fordulat: jókor jött az apai segítség. Jelenleg a Délbalatoni Igazgatóságon dolgozik üzemviteli ügyintéz ként, és a bajai f iskola levelez tagozatos hallgatója. Péter személyében valószín leg egy leend törzsgárda tag indulhatott el a DRV-s pályán- s azt hiszem velem együtt sokan gondolják ezt így az életpályák ismeretében. A végére, pedig nekik is kijár a köszöntés: Isten éltesse sokáig Fraknói Józsefet és a fiát, és az egész Fraknói famíliát! Szabó Gábor
A balatonöszödi ZENON Zee Weed rendszer , mikrosz rés elvén m köd víztisztító m els (kísérleti) üzemévének tapasztalatai A ZENON Environmental Inc. cég szokásos éves szakmai konferenciája idén hazánkban,
Tihanyban került megrendezésre június 26-27-én. Említésre méltó, hogy a nemzetközi rendezvény új távlatot nyitott a sekély, viszonylag meleg viz , az eddigi tavi referenciáknál szerves anyaggal jobban terhelt nyersvizek tisztítási technológiájának fejlesztésében. A világ minden részér l ide érkezett kb. 60 szakember 2003. június 26-án délután látogatást tett a balatonöszödi vízm nél, amely a cég immár legnagyobb kapacitású referenciája KözépEurópában. A helyszínen Májer József területi igazgató nagy érdekl dés és rengeteg kérdés közepette tartott el adást. A nagy érdekl dés annak is köszönhet , hogy több cég tervezi hasonló víztisztítóm létesítését, ezért a szakemberek leginkább gyakorlati kérdéseket intéztek az üzemeltet höz.
Másnap, a Club Tihany Konferencia Központban került sor a szakmai konferenciára, amelyen Varga Gyula István f technológus elemezte a próbaüzem addigi eredményeit, illetve az azokból lesz rhet tanulságokat. Dr. Benedek András a ZENON Inc. cég magyar származású elnöke említést tett arról, hogy a DRV Rt. igen hasznos tapasztalatokkal járult hozzá, - az egyébként részben hazánkban folyó – fejlesztéseikhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy a membrán önmagában nem csodaszer, de megfelel en használva (arra, amire valójában fejlesztették, vagyis sz résre) kiváló eredmények érhet k el vele, ez indokolja gyors elterjedését is. Meg kell tehát ismerni az új rendszerben rejl lehet ségeket ahhoz, hogy szakmailag helyesen és hatékonyan tudjuk azt felhasználni. Ehhez igen jó alkalmat és lehet séget nyújtott a DRV Rt. által üzemeltetett, referencia érték balatonöszödi vízm részletes megismerése is. A mikrosz rés elvén alapuló technológia lényege, hogy a tisztítandó vízben lév szennyez anyagokat igen finom pórusméret sz r , az úgynevezett Zee Weedâ üreges, szálköteges (népszer nevén: spagetti) membránon keresztül sz rjük át igen enyhe vákuum alatt. A membránok légbefúvás hatására történ állandó lebegtetésével a szennyez anyagok küls felületen való megtapadását is gátolják. A membrán üzemközben történ hatékony tisztításáról egy ciklikus jelleg visszaöblítés (úgynevezett “backpulse”) gondoskodik, mely a sz rést igen rövid id re megszakítja. A membránok id szakos regenerálását külön ütemterv szerint végzik enyhén vegyszeres oldattal, amelynek min ségét - a nyersvíz és a szennyezések ismeretében –, a próbaüzem eredményei alapján állítják be. A rendszer praktikusságára jellemz , hogy az 5.000 m3/d kapacitású tisztítóm (gépészettel együtt) elfér 2 konténerben. További el nyt jelent a telepítésénél, hogy a membránok elhelyezhet k a már meglév m tárgyakban is (sz r kben, derít kben, esetleg feleslegessé vált tározó medencékben). Mindezekb l kit nik, hogy az üzembe helyezése igen gyorsan és költségkímél en valósítható meg. Az üzemeltetést egy központi automatika (PLC) végzi és felügyeli, így a kezel személyzet feladata jórészt a vegyszerek feltöltésére, illetve a folyamatot irányító számítógépes szoftver figyelésére korlátozódik. A próbaüzem két szezont is felölel eredményei alapján egyértelm en elmondható, hogy a berendezés minden, a sz rési spektrumába es részecskét (0,035-0,1 mikron, abszolút pórusméret) kisz rt, illetve visszatartott. A mikrosz r kön nem jutottak keresztül a szervetlen szennyez dések (lebeg és üleped anyagok), illetve a biológiai szennyez k közül az algák (alga darabok), valamint az úgynevezett klórrezisztens paraziták, a Giardia és Chryptosporidium-fajok. A paraziták visszatartását az Országos Közegészségügyi Intézet Vízhigiénés Osztálya mérési eredményekkel is igazolta.
Tekintettel arra, hogy ezt a technológiát eddig olyan felszíni vizek tisztítására alkalmazták, amelyekben a szerves anyagok jelenléte nem okozott problémát, a gyártó nem fordított túl nagy hangsúlyt a derítés hatékonyságának fejlesztésére. Ezért a próbaüzem során a következ nehézségekkel kellett szembenéznünk: a vízben oldott szervesanyag-tartalommal, a nyersvíz magas h mérsékletével, valamint a membránok regenerálását nehezít lúgos víz pH értékkel és a Balaton általánosan magas oldott szervetlenanyagtartalmával. Mindez a membrán tisztítása során teljesen új rendszer kidolgozását és beüzemelését tette szükségessé. Összességében azonban megállapítható, hogy az új technológia beváltotta a hozzá f zött reményeket, - s kisebb kiegészítésekkel, illetve módosításokkal – a Balaton vizére is megfelel nek bizonyult. Varga Gyula István f technológus
Kedves Bizalmiak, Tisztségvisel k! Tisztelt Tagjaink, Munkatársak! A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének Intéz Bizottsága az alábbiakról tájékoztatja tagjait és a munkatársakat: Megragadva a lehet séget, a DRV Híreken keresztül is tájékoztatjuk a VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezetének tagságát és a munkatársakat, hogy az MSZ Választmánya 2003. július 29-i ülésen határozott a szakszervezeti választások megtartásáról, és elfogadta választási szabályzatát, melyet mellékelünk. A választás lehet séget teremt arra, hogy a szakszervezeti tagok és a szakszervezeten kívüliek megismerjék, hogyan végezte érdekképviseleti munkáját a VKDSZ Munkahelyi Szakszervezete az elmúlt négy évben. Várjuk a VKDSZ-be azon munkavállalóinkat, akik a VKDSZ tagság vállalásával kívánják er síteni a munkavállalók érdekeinek védelmét.
A VKDSZ DRV Rt. MSZ Választási Szabályzata I. A választás f bb célkit zései: - 2003. november 10-én lejár a Munkahelyi Szakszervezetünk választott tisztségvisel inek megbízása. Választmányunk ennek alapján kiírja a választások megtartását. - A választás célja továbbá, hogy értékeljük az elmúlt négy év szakszervezeti munkáját, m ködésünk gazdasági feltételeir l számot adjunk. Értékeljük a munkavállalók érdekei szempontjából alapvet kérdést, a Kollektív Szerz dést. II. A választások id rendi ütemezése: - 2003. október 1 - 20 között bizalmiak és helyettesek, - 2003. október 20 - november 3 között ÜSZB választás, - 2003. november 6-án 9.00 órakor MSZ Küldöttértekezlete - 2004. március VKDSZ VII. Kongresszusa
III. A választások személyi el készítésének alapelve: Szervezeti építkezésünk alapelve, hogy szakszervezeti tagjaink tesznek javaslatot: - csoport szinten “jelöl t” bíznak meg, aki a bizalmi és helyettes tisztségeket betöltend személyekre tesz javaslatot, - a jelöl a felmerül személyekr l senkinek nem köteles számot adni, kizárólag a megbízóinak. IV. A VKDSZ DRV Rt. Munkahelyi Szakszervezet: 1. Üzemi szinten: 1.1 Szakszervezeti csoport: -lehet egy munkahely egy szakszervezeti csoport, -lehet szakmánként szervez dött, pld: gépkocsivezet k, -lehet rétegenként pld: nyugdíjasok, fiatalok, -lehet ezek kombinációja. 1.2 Üzemi Szakszervezeti Bizottság: -3 f s: elnök, titkár, gazdasági felel s, 1.3 Üzemi Bizalmi Testület: · áll az ÜSZB tagjaiból, · a megválasztott összes bizalmiból. 1.4 Számvizsgáló: -Az ÜSZB pénzügyi gazdálkodásának ellen rzésére 1 f számvizsgálót választ, személyére az ÜSZB jelöl bizottság tesz javaslatot. 2. Részvénytársasági szinten: A DRV Rt. MSZ Küldöttértekezlet tagjai: -Munkahelyi Szakszervezet Intéz Bizottsága: 3 f -Választmánya: 11 f -valamennyi ÜSZB elnök, gazdasági felel s, bizalmi. -meghívottként az SZVB elnöke részt vesz tanácskozási joggal a küldöttértekezlet ülésein V. Közvetlenül választható szakszervezeti tisztségvisel k: - jelöl , - bizalmi, bizalmi helyettes, - ÜSZB elnök, titkár, gazdasági felel s, - MSZ elnök, titkár, gazdasági felel s, - szakért k, - munkabizottságok vezet i, tagjai, - MSZ küldöttei VI. A választások elvei: - Minden szakszervezeti tag választó és választható. - A választásokat demokratikusan, nyílt jelölés útján általában titkosan, az egyszer többség elve alapján kell lebonyolítani. - A választott tisztségvisel k és testületek tagjai felel sséggel csak az t megválasztóknak
tartoznak. Ebb l következ en választhatóságuk (visszahívhatóságuk) fels bb testület körébe nem tartozik. - A vezet tisztségvisel ket - minden szinten - a tagság lehet legszélesebb körének bevonásával kell megválasztani. - A jelenlegi választott vezet testületek a felel sek a választások el készítéséért, lebonyolításáért, mandátumuk az új vezet testületek megválasztásáig tart. - A választásokat a Jelöl Bizottság, csoport szinten a jelöl készíti el , melyeket a választások el tt legalább 1 hónappal meg kell választani. - A Jelöl Bizottságot, a Szavazatszed Bizottságot, a választói értekezlet elnökét a Munkahelyi Szakszervezet Választmánya, a Küldöttértekezlet meger síti. - A bizalmi és a bizalmi helyettes választásánál lehet ség van a csoporttaggy lésen szavazatszed k (minimum 2 f ) választására. - Minden tisztségre a Jelöl Bizottság, illetve a tagság egyidej leg több személyt is jelölhet. - Az a személy tekinthet megválasztottnak, aki a legtöbb szavazatot kapta, de el kell hogy érje az 50 % + 1 szavazatot. - A választás ellen a választók 14 napon belül a közvetlen fels bb szakszervezeti szervnél kifogást emelhetnek. Jogos kifogás esetén annak képvisel je új választást rendelhet el. - Összeférhetetlenség: egy személy egyidej leg nem tölthet be azonos szinten m köd szakszervezeti, illetve gazdasági tisztséget. VII. A jelölés: - A Jelöl Bizottság (illetve a jelöl ) a szakszervezeti tagokkal történ elbeszélgetés alapján végzi a jelölést. A jelöltekre tett javaslatról feljegyzést kell készíteni. - Ahol a lehet ségek adottak és a tagság ezt javasolja, többes jelölést kell alkalmazni. - A jelöltek névsorát a választás el tt nyilvánosságra kell hozni. - A jelölés módja: - Csoporttaggy lésen: a jelöl a tagokkal történt beszélgetés alapján tesz javaslatot a bizalmi és a helyettes személyére. - Üzemi és Küldöttértekezleten: a Jelöl Bizottság elnöke beszámol a tagsággal folytatott beszélgetés tapasztalatairól, ismerteti a tagság személyre szóló javaslatait. A Jelöl Bizottság javaslatán túl a résztvev k további személyi javaslatokat tehetnek. A választói értekezlet résztvev i nyílt szavazással döntik el, hogy a jelölt személyek felkerülnek-e a szavazólapra. Ehhez a résztvev k szavazatának több mint a fele szükséges. Ahol a szavazók összehívását egyszerre, egy helyen, egy id ben nem tudják megoldani, ott a tagsággal folytatott beszélgetés alapján a Jelöl Bizottság tesz javaslatot. A szavazólapra való felkerülést adott szint testület dönti el. A Jelöl Bizottság javaslatán túl a bizalmiak és a küldöttek még ekkor is tehetnek javaslatot. VIII. A szavazás módja: A szavazólapokat a Szavazatszed Bizottság, illetve a szavazatszed k készítik el. 1. Csoporttaggy lésen, ÜSZB választói értekezleten, a VKDSZ Munkahelyi Küldöttértekezleten: - Szavazatszed Bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját. A bizottság biztosítja a titkos szavazás feltételeit (szavazó helyiség, fülke, urna, íróeszközök). - Érvénytelen a leadott szavazólap, ha a szükségesnél több név szerepel rajta, vagy nem t nik ki világosan kire adták le a szavazatot, amelyet áthúztak, összefirkáltak, eltéptek. - A szavazás eredménye akkor értékelhet , ha az érvényes szavazatok száma a szavazásra jogosultak számának legalább a kétharmada. - Amennyiben nem értékelhet a szavazás, azonnal vagy 14 napon belül meg kell ismételni. - Amennyiben az el írt létszámnál kevesebben kerülnek megválasztásra, a választást folytatni
kell. A hiányzó személyekre el ször ismét a Jelöl Bizottság tesz javaslatot. - A szavazás eredményét a Szavazatszed Bizottság elnöke ismerteti, azt jegyz könyvben rögzítik. - A szavazólapokat 21 napig a választott szervnél - a Szavazatszed Bizottság elnöke által hitelesítve - meg kell rizni, utána meg kell semmisíteni. 2. Üzemi Szakszervezeti Bizottság: elnökének, titkárának, gazdasági felel sének választása (3 f ), munkabizottságok, felel sök választása és a szavazás módja a már korábban leírtak szerint történik. - Mód van arra, hogy amennyiben az üzemi szakszervezeti tagság igényli TELJESKÖR legyen a szavazás! - Általános választási elveinket figyelembe véve az ÜSZB ÖNÁLLÓ választási szabályt fogad el választásának lebonyolítására! - Lehet ség van arra is, hogy üzemi bizalmi testületi ülésen a bizalmiak plusz a létszámarányosan megállapított küldöttek döntsenek akár nyíltan, akár titkosan az ÜSZB és bizottságai, valamint felel sei megválasztásában. 3. DRV Rt. szinten a választás: Jelölés: 9 f s Jelöl Bizottsággal (minden ÜSZB-t l 1 f + 1 f a Jelöl Bizottság elnöke) 4. Küldöttértekezleten: Az üzemi bizalmi testületek tagjaiból álló küldöttértekezlet a Jelöl Bizottság javaslata alapján - a titkos szavazás szabályainak megfelel en- dönt az elnök, a titkár, a gazdasági felel s és a Számvizsgáló Bizottság elnöke személyér l. Siófok, 2003. július 29. VKDSZ DRV Rt. MSZ Választmánya Siófok, 2003. szeptember 5. Gábor Imre titkár
Szerelem az Intraneten A DRV Hírek olvasóit egy rokonszenves fiatal párral, Bakonyvári Anikóval és Szalántai Antallal szeretnénk megismertetni, akik szinte filmbe ill módon, Társaságunk bels hálózatának Fórumán keresztül találtak egymásra. A fiatalok a Fórum segítségével társalogtak úgy, hogy személyesen még nem találkoztak. Így ismerték meg a másik gondolatait, érzéseit és elképzeléseit a világ “nagy” dolgairól, s közben egyre szimpatikusabbá váltak egymás számára. - Hogyan lehet valakit igazán megismerni személyes találkozás nélkül?- teszem fel a kérdést, melyre szinte egyszerre válaszolnak:
-Az emberek sokkal szintébben vállalják valós énjüket, gondolataikat, problémáikat, érzéseiket úgy, hogy közben a kilétük titokban marad. A Fórumon sokan álnéven osztják meg nézeteiket és gondjaikat másokkal. Mivel senki nem tudja, hogy a név kit takar, nem kell félniük attól, hogy mások visszaélnek bizalmukkal. Véleményünk szerint így sokkal gyorsabban és alaposabban lehet megismerni a másik embert. A mai rohanó világban egyre népszer bb az internetes ismerkedés. Ennek egyik oka az id hiány, a másik talán az, hogy a zajos szórakozóhelyeken jobbára felületes kapcsolatokat lehet kialakítani. - Hogyan lett a barátságból szerelem? -A levelezés során megbizonyosodtunk arról, hogy egyformán gondolkozunk, hasonló az értékrendünk. Amikor megkérdeztem Anikót, milyennek képzeli el az életét id s korában, mindössze három szóval válaszolt:” kandalló, hintaszék, és macska” –kezdi el a történetet Antal. Döbbenetes volt számomra, hogy pont azt a három szót írta le, amelyekkel én is válaszoltam volna. Ezek után elkerülhetetlen volt, hogy személyesen is találkozzunk. Bár ezt egy kicsit bonyolult volt megszerveznünk, mivel Anikó akkoriban még Balatonalmádiban lakott, én pedig Mohácson. -Buszra ültem és a kezemben egy tálca süteménnyel kopogtam be Antalhoz – meséli Anikó. Kicsit izgultam, hogy milyen az a fiú küls re, akinek a gondolatait már olyan jól ismertem. De szerencsére nem csalódtam. Az els randevú beváltotta a hozzá f zött reményeket, hiszen a két fiatal között szerelem alakult ki els látásra. Az idén nyáron pedig közös háztartásra rendezkedtek be Mohácson. -Meséljetek egy kicsit magatokról -kérem ket, és Anikó el is kezdi a bemutatkozást. - Veszprémben végeztem el a vegyipari technikumot, majd 1993ban kerültem laboránsként a DRV Rt. Balatonalmádi Üzemvezet ségéhez. Idén július középén azonban változás történt az életemben és a Balaton mell l átköltöztem Mohácsra. Jelenleg a Mohácsi Üzemvezet ségen dolgozom, továbbra is mint laboráns. Mivel nagyon szerettem, és tudtam rajzolni, elvégeztem egy divattervez iskolát. El ször csak papírra vetettem a megálmodott ruhadarabokat, kés bb azonban el is készítettem ket. Van néhány ruhám, amit én terveztem és varrtam meg. Ezeket természetesen hordom is. A hétköznapi viselet mellett csináltam esküv i és alkalmi modelleket is. Ismer seim és barátaim gyakran kérnek arra, hogy találjak ki számukra valami különlegeset. Ha sikerül összeállítanom a megfelel nagyságú kollekciót, szeretnék megrendezni egy saját divatbemutatót. Innent l Antal veszi át a szót: -1993. augusztusában kerültem a DRV Rt. Mohácsi Üzemvezet ségére gépészként. Ebben a munkakörben 5 évig dolgoztam. Amikor a környez falvakban a szennyvízbekötéseket végeztük, rám maradt a rajzok számítógépes elkészítése. Ez a munka olyan jól sikerült, hogy azóta is a számítógépnél dolgozom. M szeres hálózatfigyel ként én látom el a számítógépekkel kapcsolatos feladatokat az üzemvezet ségen.
Antal szabadidejében egy különleges szenvedélynek hódol, ugyanis egy terepasztal és néhány apró, kézzel festett katona segítségével “Warhammer” nev fantázia társasjátékon vesz részt. -Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a játékkal? A szerepjátékok mindig nagyon érdekeltek, ezért ilyeneket kerestem az Interneten. Úgy 5 évvel ezel tt találtam rá arra az ismertet re, ami a fantáziajáték egyik részét mutatta be. Mindjárt els re megtetszett, különösen azért, mert egyszerre két hobby is rejlik benne. Ennek egyik része maga a játék, ami több száz oldalas szabály szerint zajlik a terepasztalon. Rendszerint egy el re megírt történetbe ágyazva harcol egymással a jó és a rossz. Az egészet úgy kell elképzelni, mint a “Gy r k ura” cím film jeleneteit, melyekben olyan képzelet szülte lények, mint a manók, tündérek, koboldok, óriások és sárkányok küzdenek egymás ellen egy fantázia világban, a kiválasztott cél elérése érdekében. Általában ketten játszunk egy terepasztalon, az egyik fél harcosai a jó oldalhoz tartoznak, a másik játékosé pedig a rosszhoz. Én mindig gonosz katonákkal játszom, de mivel a dobókockával nincs szerencsém, ezért gyakran elvesztem a csatát. Budapesten van egy klubhelyiség terepasztalokkal, ott szoktunk találkozni a többiekkel és ez a hely a csaták színtere is. A hobby másik részét a szerepl k kifestése és a terep díszleteinek az elkészítése jelenti. Ehhez nagyon sok gyakorlásra és türelemre van szükség, hiszen 2-3 cm nagyságú figurákat kell egy apró ecsettel kidekorálni. A fantázia figurákat egy angol cég gyártja, és Magyarországon csupán egyetlen budapesti üzletben szerezhet k be. Így nem csak id igényes, de költséges mulatság is. Én azonban nagyon szeretem, bár az utóbbi id ben sajnos nem sok id m maradt rá. A kedves fiatal párnak nagyon sok boldogságot kívánunk! Drescherné H.Andrea
Második helyezést ért el a DRV-s csapat a Regionális Vízügyi Sportnapon! A F városi Vízm vek Rt. szervezésében 2003. augusztus 30-31-én, Budapesten került megrendezésre a XXV. Regionális Vízügyi Sportnap. A jubileumi rendezvénynek a F városi Vízm vek Rt. káposztásmegyeri sporttelepe adott otthont, ahol a csapatok kellemes zöld környezetben mérhették össze rátermettségüket és ügyességüket nyolc különböz versenyszámban. Az idén a jól bevált versenyszámok mellett - a n i foci, a férfi kispályás labdarúgás, a tenisz, a lábtenisz és a kötélhúzás - néhány új sportág is helyet kapott.
A legtöbben - így a DRV versenyz i is - a lövészett l tartottak a leginkább, különösen a hölgyek, mert néhányuk életében ekkor tartott el ször pisztolyt a kezében. Els helyezést ugyan egyik számban sem értünk el, viszont négy második helyezéssel büszkélkedhetünk: lábteniszben, pisztoly lövészetben, kötélhúzásban és a 4x100 méteres váltófutásban.
Teke csapatunk is eredményes játékot tudhat magáénak, hiszen versenyz ink a szoros küzdelmet követ en a dobogó harmadik fokára állhattak fel. N i fociban nagy reménnyel indult csapatunk a harmadik hely megszerzéséért, de a döntetlennel végz d mérk zés után a büntet rúgásokban sajnos 1 gól el nnyel az ellenfelünk diadalmaskodott. Így ebben a sportágban a negyedik helyen végeztünk.
Bár teniszez ink kitartóan játszottak, ebben a számban is a negyedikek lettünk. Férfi kispályás labdarúgó csapatunk a tavalyi évhez hasonlóan ismét az ötödik helyet tudta megszerezni.
A nap folyamán a legeredményesebbnek a hat gy zelmet felmutató F városi Vízm vek csapata bizonyult, k végeztek az els helyen. Társaságunk sportolóira azonban méltán lehetünk büszkék, hiszen az összesített pontversenyben megszerezték a dobogós második helyezést. A DRV-s csapatnak gratulálunk a szép sikerhez Társaságunk valamennyi vezet je és dolgozója nevében.
A díjkiosztó ünnepség a F városi Vízm vek Rt. Békásmegyeri üdül jében zajlott, ahol a csapatkapitányok Haranghy Csaba vezérigazgatótól vehették át a gy zelemért járó serlegeket.
A 26. sportnapot jöv re az Északmagyarországi Regionális Vízm vek Rt. rendezi meg Kazincbarcikán. A verseny lebonyolításához sok sikert kívánunk. Drescherné H. Andrea
A pótlólagos jutalomút története Egy csaknem egyéves történet végére sikerült pontot tennünk 2003. szeptember 19 – 20-án. Az el zmények a Balatonfüreden rendezett 2002. évi Víz Világnapi ünnepségre nyúlnak viszsza. A rendezvénysorozat egyik támogatója 14 f re szóló svájci jutalomutat ajánlott fel Társaságunk 30, 35 és 40 éves törzsgárda dolgozói számára. A területi igazgató urak felterjesztették a jutalmazottakat a cégvezetés kérésére és a csapat els fele tavaly júniusban el is utazott Svájcba, egy háromnapos gyárlátogatásra. Err l a fárasztó, de élményekben gazdag útról számolt be a DRV Hírek 2002 / 3. számának hasábjain kollégánk, Csikós János. Az ígéretek alapján a jutalmazottak második csoportja tavaly sszel vett volna részt ugyanezen a programon, ám az anyacég a felhalmozódott munkák miatt kérte, hogy a jutalomutat tegyük át 2003 tavaszára. Közben a felajánlást tev magyar cégnél személycserék is történtek, és többszöri egyeztetés után sem sikerült megszerveznünk az utazást. A szponzorált svájci út tehát egyre kilátástalanabbnak t nt, de a DRV Rt. vezetése mindenképpen jutalmazni kívánta a korábban kiválasztott dolgozókat. Köszönhet en a vizes cégek közötti jó viszonynak, ez év júniusában tudomásunkra jutott, hogy az Északdunántúli Vízm Rt. kirándulást szervez dolgozói számára Ausztriába, Kaiserbrunnba. A vezérigazgató úrral történt egyeztetést követ en, - csatlakozva a tatabányaiakhoz - azonnal hozzáfogtunk a pótlólagos jutalomút megszervezéséhez, immáron a “sógorokhoz”. Az el készületek után aztán eljött az utazás napja, és ha sajnos nem is teljes létszámban, de útra keltünk szeptember 19-én hajnalban. Hegyeshalomnál a határnál újabb megpróbáltatások vártak ránk, megszámlálhatatlan román autóbusz várakozott az Európai Unióba való belépésre. Szerencsénkre kisbuszunkkal a személyautók számára fenntartott sávba besorolva hamarosan már az Alpok kristálytiszta leveg jét szívhattuk. 13 órakor érkeztünk meg Kaiserbrunnba, egy fest ien szép településre. Olvasóink jogosan tehetik fel a kérdést: Miért pont ezt a néhány száz lakosú osztrák falucskát keresik fel a magyar vízm vesek? Nos a válasz igen egyszer . Az osztrák f város, Bécs vízellátása már több mint 130 éve két, úgynevezett távvezeték (Hochquellenwasserleitung) segítségével az Alpokból történik, forrásvizek felhasználásával.
A történet 1865-ben kezd dött, amikor Ferenc József császár Bécs városának adományozta a b séges vízhozamú forrásfoglalást a Schneeberg és Rax hegyek lábánál. A kis település neve Kaiserbrunn (császárkút) lett. Több ezer mérnök és munkás összehangolt munkája nyomán 1873ra megépült egy 90 km hosszú vízvezeték Bécsig. A kit n min ség forrásvíz gravitációs úton folyik le a f városba. Kés bb, mivel Bécs lakossága rohamosan növekedett, kiépítettek még egy távvezetéket, melynek kiindulópontja Wildalpen, a Salza folyó vízgy jt jén, mintegy 200 km-re Bécst l. Mindkét településen – Kaiserbrunn, Wildalpen – m ködik egy-egy múzeum, mely régi fényképek, makettek és a legmodernebb multimédiás eszközök segítségével mutatja be a távvezetékek megépítésének történetét és Bécs vízellátásának múltját, jelenét. A történelmi emlékek megismerését követ en, ismét buszba szálltunk és szálláshelyünk felé vettük az irányt. A Rohr nev település lakói rendkívül vendégszeret nek bizonyultak, ami nemcsak a fogadtatásban, hanem a Wiener Schnitzel (rántott hús) tányérról lelógó méretében is megnyilvánult. A harangszóra történ szombati ébredés után elfogyasztottuk a b séges reggelit, majd visszatértünk a környék egyik legmagasabb hegyéhez, a Raxhoz. A csaknem ezer méteres szintkülönbség legy zéséhez egy kabinos sífelvonó segítségét vettük igénybe, így öt perc múlva már 1500 méter magasban voltunk. Következett egy 30 perces séta egy menedékházig, mely során egy békésen legelész zcsordát figyelhettünk meg. Végül 1700 méterr l páratlan panoráma tárult elénk, csaknem Magyarországig elláttunk. Mint minden jónak, kirándulásunknak is gyorsan vége lett és délután már Sopronk hidán ebédeltünk egy vendégl ben. A szokatlanul meleg id ben mindannyiunkat megviselt a buszozás, de az élmények úgy gondolom kárpótoltak bennünket a megpróbáltatásokért. Jómagamat, mint az út egyik szervez jét jóles érzés fogott el a búcsúzáskor, amikor munkatársaim elégedetten köszönték meg a munkámat. Szerencsére én is láttam rajtuk, hogy sikerült törlesztenünk valamit az adóságunkból, bár kétségtelen, hogy 30 – 45 év munkáját még egy jutalomúttal sem lehet maradéktalanul megköszönni! És azt már csak remélni tudom, hogy a DRV Rt. továbbra is kiemelten kezeli majd a Társaságunknál hosszú évtizedekig dolgozó munkatársait. Én minden t lem telhet t meg fogok tenni ezért!
