AZ ÉLETPÁLYA-RENDELET ÉVI ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSA

AZ ÉLETPÁLYA-RENDELET 2016. ÉVI ÁTFOGÓ MÓDOSÍTÁSA

Kommentár

Kozák András köznevelési szakértő

Tartalomjegyzék 1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai ..... 4 2.

A szakmai gyakorlati idő számítása .................................................................................. 15

3.

Az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák).......... 19

4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítése ......................................................................................................... 21 5.

Új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat ...... 23

6. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás ........................................................ 24 7.

A minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása 25

8.

Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás ............................................................. 27

9.

A minősítés általános eljárásrendi szabályai ..................................................................... 28

10.

A minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái .................... 30

11.

A minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek ............................................... 31

12.

Az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje ................... 32

13.

A pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok ...................................... 33

14.

Az illetménypótlékokat érintő szabályozás ................................................................... 35

15.

További jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítások ........................................ 35

2

A pedagógus életpályára és a közalkalmazotti jogstátusban foglalkoztatott pedagógusokra valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakra vonatkozó generális munkajogi szabályozó norma, a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Épr.) átfogó jellegű (novelláris) módosításaként került kihirdetésre a Magyar Közlöny 2016. évi 113. számában a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. rendelet). E rendelet – mely a 2013/2014. tanév első napján hatályba lépett Épr. immár tizenkettedik módosítását valósítja meg – főszabály szerint 2016. július 30. napján lépett hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő minősítések esetében is alkalmazni kell, kivéve a hatályosító klauzulában nevesített eseteket, melyek alkalmazási kötelezettsége csak 2017. január 1-jével áll be. A Mód. rendelet egyaránt tartalmaz tételes normaszöveg-módosításokat, melyek új jogintézményeket normalizálnak, vagy átfogó jelleggel változtatják meg a korábbi hatályos jogállapotot, de vannak jogtechnikai jellegű, nyelvtani-pontosító szándékú, valamint a tanügyi és munkajogi szabályozás egyes instrumentumaival való koherenciát megteremteni szándékozó, továbbá érdemi deregulációt megvalósító korrekciói is. Az átfogó módosítás mögött meghúzódó jogalkotói szándék szakmapolitikai gyökerű: a Köznevelési Kerekasztal első prioritásai keretében született, a pedagógusok minősítésével és kötött munkaidejével kapcsolatos konszenzust tükrözik. Emellett normatani szempontból is indokolttá vált a korrekció: az egyes szakaszok és azokon belüli bekezdések struktúrájának rendszerezettebbé tétele és egyes valóságos szabályozási tartalommal nem rendelkező normák deregulálása a normacímzettek részére az egyértelmű értelmezést és a könnyebb alkalmazást szolgálják. A Mód. rendelet által átfogott szabályozási tartalmak a következők:  Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba sorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai  a szakmai gyakorlati idő számítása;  az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák);  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítése;  új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat;  a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás;  a minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása;  az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás; 3

     

a minősítés általános eljárásrendi szabályai; a minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái; a minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek; az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje; a pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok; az illetménypótlékokat érintő szabályozás. ***

1. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárás és az e fokozatokba besorolt pedagógusokra vonatkozó munkajogi normalizáció részletszabályai A pedagógusok előmeneteli rendszerét érintő változások fókuszában a Mesterpedagógus és Kutatótanár fizetési fokozattal kapcsolatos anyagi és eljárási normák állnak. Az Épr. 1/A. §ban foglalt értelmező rendelkezések új jogintézményi definíciókkal bővültek. Meghatározásra került a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás legfontosabb instrumentumai, a Mesterpedagógus pályázat és a Kutatótanár pályázat fogalma [Épr. 1/A. § (1a)-(1b) bek.]. A Kutatótanár pályázat a Kutatótanár fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram), míg a Mesterpedagógus pályázat a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram). A definíciók fogalmi elemei tehát a szakmai életút és annak keretében a pedagógiai tevékenység eredményeinek elemzése, mely a portfólióhoz képest jóval szabadabb kereteket határoz meg, hiszen nélkülözi pedagóguskompetenciák tények és önértékelés alapján történő dialektikus értékelésének kívánalmát. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat és a portfólió ugyanis nem csereszabatos fogalmak. Portfóliót a pedagógusnak a Pedagógus I és a Pedagógus II. fizetési fokozatba való kerülés érdekében kötelező készítenie, annak a minősítés során véglegesített megléte elemi feltétel ahhoz, hogy a nem kötelező minősítési eljáráson a részvétel (pályázat) lehetővé váljon. Főszabály szerint ugyanis nem kell a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázatra aspiráló pedagógusnak portfóliót készítenie, ha és amennyiben már rendelkezik eredményes minősítési eljáráson értékelt portfólióval.1 Ezzel ellentétben azok a pedagógusok, akik 2013. szeptember 1-jén – minősítő vizsga és porfóliókészítés nélkül – az Épr. 36. § (2) bekezdése révén – ex lege – Pedagógus I. fizetési fokozatba kerültek átsorolásra, továbbá azok, akik előzetesen, minősítési eljárás keretében nem véglegesített portfóliót töltöttek fel, és ennek eredményeképpen 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba nyertek átsorolást, rendes minősítő eljárásuk eredményességéig illetve a fizetési fokozatukban való véglegesítésükig, ha a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat Természetesen a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat elérését célzó pályázat konkrét feltételeit is a minősítési keretszámról szóló emberi erőforrások miniszteri határozat szabja meg az Épr. 10. § (1) bekezdése alapján. A minősítési keretszámról szóló határozatban foglalt különös feltételeknek legkésőbb a jelentkezés időpontjában kell megfelelni. 1

4

megszerzésére irányuló eljárásban kívánnak részt venni – az egyéb jogosító feltételek beállása esetén – portfóliót és pályázatot egyaránt kell hogy készítsenek az Épr. 39/F. és 39/G. §-ai értelmében. A 39/F. § (1) bekezdése kimondja, hogy az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Mesterpedagógusi pályázatot készít. Az 39/G. § (1) bekezdése pedig arról rendelkezik, hogy az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít. E speciális szabály szerinti portfólió és pályázat tartalmai elemeit a 39/F. § (2)-(3) bekezdései írják elő. Megjegyezzük, hogy az Épr. idézett passzusai az eljárásban való részvétel határidejét azért 2018. június 30. napjában jelölik meg, mert a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 97. §-ának – 2017. január 1-jén hatályon kívül helyezésre kerülő – (19) bekezdése e napban jelölte meg a pedagógusok első kötelező minősítésének határidejét.2 Ebből vezethető le (interpretatio historica) az a jogalkotói szándék, hogy a Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat megszerzésére általános szabály szerint csak az eredményes kötelező minősítéseket követően kerülhet sor. Ugyancsak megjegyzendő, hogy 2017. január 1. napjától minősítési eljárás lefolyatása nélkül véglegesített Pedagógus II. státuszba kerülnek mindazok az ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba besorolt alkalmazottak, akik 2016. július 1. előtt nem vettek részt minősítési eljáráson, így lényegesen csökken e célcsoportba tartozók száma. Az Épr. – Mód. rendelet 29. §-val korrigált – 36. §-ának (4) bekezdésében foglalt méltányossági szabály szerint a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az Épr. 36. § (4) bekezdése továbbá kimondja, hogy az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) az érintettek Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja. Ettől eltérően az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt az Épr. 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult – feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést – 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ezen időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.

Az oktatás szabályzására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 46. § 15. pontja 2017. január 1. napjával hatályon kívül helyezi az Nkt. 97. § (19) bekezdését, melynek értelmében a pedagógus-munkakörben, valamint pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak első minősítésére vagy minősítő vizsgájára 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között kerül sor. 2

5

A jogszabály szóhangzata alapján csupán elvi lehetőség az, hogy azok a Pedagógus I. fizetési fokozatba besorolt pedagógusok, akik 2013. szeptember 1. napját követően kezdték gyakornoki felkészítésüket és eredményes minősítő vizsgát tettek, részt vehessenek az Épr. 39/F. és 39/G. §-ai szerinti Mesterpedagógus vagy Kutatótanár pályázaton, ha az oktatásért felelős minősítés miniszter (a továbbiakban: miniszter)3 keretszámról szóló határozatában foglalt különös pályázati feltételeknek megfelelnek. Azért beszélhetünk az ő esetükben csak elvi lehetőségről, mert egyrészt a jogszabály nem disztingvál a Pedagógus I. fizetési fokozat esetében, tehát nem kifejezetten a jogszabály erejénél fogva szakmai gyakorlati évei ténye révén átsorolt alkalmazottakról szól, másrészt a 2013. szeptember 1-jét követően az életpályarendszerbe belépőkre az általános szabályok vonatkoznak, melynek értelmében a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázaton való részvétel elemi feltétele a Pedagógus II. fizetési fokozatba való besorolás, ez pedig kizárja nevezettek részvételét a 2018. június 30-ig nyitva álló pályázaton való jelentkezésre [Épr. 4. § (1) bek., 5. § (1) bek.].4 A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fizetési fokozatot célzó minősítés novált normái között kell említést tenni arról – az Épr. 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően meghatározott – két feltételről, amely bővíti az említett fokozatok eléréséhez szükséges feltételeket [Épr. 4. § (3) bek.] a következőkkel:  A Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázat feltöltési határidejének időpontjáig a pályázónak eredményesen be kell fejezni a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 15.) EMMI rendelet] előírt továbbképzést, ha és amennyiben részt kíván venni a minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatás feladataiban [Épr. 4. § (1a) bek.].  A vezetői, magasabb vezetői feladatokat5 végző Mesterprogramot megvalósítani kívánó pedagógus esetén feltétel az is, hogy a pályázatra történő jelentkezéskor és a minősítési eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői, magasabb vezetői megbízással vagy munkakörrel [Épr. 4. § (1b) bek.]. Az Épr. 4. § (1b) bekezdéséhez kapcsolódik az Épr. 12/C. § (1) bekezdésének új, harmadik fordulata, amelynek nyomán a minősítési illetve bírálati eljárást meg kell szüntetni, ha az OH vagy a minősítő bizottság észleli, hogy a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik. Ha pedig az intézményvezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb vezetői megbízás véget ér, és a pedagógus programja módosítását az ettől számított harminc napon belül nem kezdeményezte, őt az ezt követő napon vissza kell sorolni azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. § (1) bek. e) pontja, (4) bek. e) pontja].

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 10. pontja értelmében a Kormány oktatásért felelős tagja az emberi erőforrások minisztere. 4 Tulajdonképpen itt két jogértelmezési maxima konkurál: a nyelvtani és a rendszertani interpretáció. 5 A köznevelési intézményben ellátható vezetői, magasabb vezetői megbízások körét az Épr. 21. §-a sorolja fel zárt taxáció keretében. 3

6

A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárását meg kell szüntetni, ha a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladja a hat hónapot – szemben a kötelező minősítési processzusokkal [Épr. 12/C. § (1) bek. c) pontja]. A Mesterpedagógus fokozatba való besorolás a következő két kondícióval egészült ki, melynek értelmében az adott fokozatba sorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka  az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételre irányul, az országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen;  a szaktanácsadói feladatok ellátására irányul, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzéken szerepeljen [Épr. 4. § (4) bek. a)-b) pontjai]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat lényegi elemeként jelenik meg a definícióban a Mesterprogram, illetve a Kutatóprogram, melyek keretében az adott fizetési fokozatra pályázó pedagógus ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó, realizálni kívánt szakmai elképzeléseit. A Kutatóprogram elkészítése minden esetben kötelező a Kutatótanár fizetési fokozat megszerzésére irányuló pályázat esszenciális elemeként [Épr. 9/B. § (4) bek. g) pontja]. A Mesterprogram elkészítése kizárólag abban az esetben kötelező része a pályázatnak, ha a pályázó nem szándékozik részt venni az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként, illetve nem kíván szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat ellátni [Épr. 9/B. § (4) bek. f) pontja]. Erről a szándékáról az érintettnek a minősítési eljárás (pályázat) során nyilatkoznia kell. A fent felsorolt feladatok ellátásában részt venni nem kívánó pályázónak Mesterprogramot kell készítenie, majd azt a sikeres minősítő eljárását követő naptári év első napjától számított öt éven belül megvalósítania [Épr. 8. § (5) bek.]. A Mesterpályázat és a Kutatótanár pályázat – mely a szóban forgó fizetési fokozatok elérésére irányuló minősítési eljárás kötelező eleme – az Épr. 9/B. § (4) bekezdése értelmében– kivéve a 39/F. és 39/G. §-ban foglalt eljárásokat – a következő tartalmai elemeket foglalja magába:  szakmai önéletrajz;  a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozat;  intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolás;  szakmai életút bemutatása és elemzése,  bemutató portfólió,  Mesterprogram vagy Kutatóprogram;  együttműködési megállapodás (a korábbi együttműködési szándéknyilatkozat helyett).

7

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok megújítása keretében lezajló minősítési eljárások előzetesen kalkulált számát – miután azok kötelezettséget keletkeztetnek az érintett pedagógusok számára – a miniszter által kiadott minősítési terv garanciális jelleggel kötelezően tartalmazza [Épr. 10. § (3) bek. b) pontja]. A Mesterprogramban foglalt – a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részének heti két órájában megvalósítható – feladatok specifikációját az Épr. 17/A. § (8) bekezdése tartalmazza, melyek a következők: a) fejlesztő támogató tevékenység, melynek keretében végezhető aa) pedagógus szakmai segítése, ab) gyakornok mentorálása, ac) képzések lebonyolítása; b) fejlesztő innovátori tevékenység, melynek része lehet: ba) a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban való részvétel, intézményi dokumentumok elemzése és készítése, belső képzések szervezése és megtartása, bb) közreműködés – a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével – a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében; c) intézményvezetői tevékenységként köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatok és fejlesztések elvégzése.6 A Mesterprogramot realizáló Mesterpedagógusnak és a minősítő-tanfelügyelő szakértői továbbá szaktanácsadói, pedagógiai-szakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem vevő Kutatótanárnak a besorolásától számított ötödik évben – a besorolás megtartása érdekében – a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania, melynek keretében a pályázat megvalósításának értékelésén túl a következő öt éves időszakra szóló Mesterprogramját illetve Kutatóprogramját is be kell mutatnia [Épr. 8. § (5) bek.]. Ebből következően – argumentum a contrario – azoknak a Mesterpedagógusoknak és Kutatótanároknak, akik a szakértői-szaktanácsadói feladatok ellátásban vesznek részt – ők a minősítő vizsga, minősítési eljárás minősítő bizottságának az OH által delegált szakértői, bizottsági elnökei illetve a szaktanácsadói valamint szakmai-szolgáltató tevékenységet végző szakemberei az OH-nak illetve más a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek – természetesen nem kell a Mester- illetve Kutatóprogramjukat a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár fizetési fokozatba történő besorolást követő ötödik esztendőben a pályázatukkal együtt megújítaniuk. A minősítés, a tanfelügyelet és a szaktanácsadás feladataiban részt nem vevő Mesterpedagógusok nevelésseloktatással le nem kötött munkaidejének heti két órában ellátható feladatai Mesterprogramban tervezhető köre a külső képzések lebonyolításában való részvétellel és az intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokkal és fejlesztésekkel bővültek, míg a korábbi jogállapothoz képest rendszerezettebb és világosabb megfogalmazást nyertek az eddigiekben is szereplő tevékenységek [Mód. rendelet 26. § (2) bek.]. 6

8

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az Épr. 8. § (5) bekezdése szerint a pályázat megújítására vonatkozó kötelezettséggel érintett pedagógusoknak csak a besorolásukat követő ötödik évben egy alkalommal – és nem öt évenként – kell a besorolásuk megtartása érdekében a pályázatukat megújítani. Ha az érintett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, vagy a megújítás érdekében lefolytatott minősítési eljárás sikertelen őt az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába vissza kell sorolni a megújításra történő jelentkezés elmulasztott időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek. a) pontja, (4) bek. a) pontja] illetve a sikertelen minősítési eljárásról kiállított tanúsítvány időpontját követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek. b) pontja, (4) bek. b) pontja] azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges. Említett esetekben a pedagógus visszasorolás időpontját követő két éven belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet minősítési eljárásra [Épr. 14/A. § (5) bek.]. Új jogintézményként iktatta be a Mód. rendelet 9. § (2) bekezdése az Épr. 9/B. §-ának új (4a) bekezdéseként a Mester- vagy Kutatópályázat megújítására kötelezett pedagógusok tekintetében a pályázat részeként – tehát már a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár fokozatba sorolás időpontja előtti eljárási szakaszban – megkötendő együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodás a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatra irányuló minősítési eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény, továbbá – a felek szándékától függően – harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás [Épr. 9/B. § (4a) bek.], amelyben rögzíteni kell:  a Mester- vagy Kutatóprogram céljait, megvalósításának elemeit, a pedagógus ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalásait;  a köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynek és – a felek szándékától függően – a külső szakmai partnernek a fokozat megszerzésére való felkészülésnek, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram végrehajtásának támogatását szolgáló kötelezettségeit, továbbá  a megállapodás időbeli hatályát. Az együttműködési megállapodás része a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázatnak [Épr. 9/B. § (4) bek. g) pontja], kivéve természetesen azt az esetet, amikor az érintett pedagógus a 17/A. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feladatokat – az OH vagy más pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény megbízása keretében – teljesíti. Az együttműködési megállapodás – mely jogi természetét tekintve mint szerződés a polgári anyagi jog intézménye – olyan dokumentum, amellyel a köznevelési intézménynek adott esetben rendelkeznie kell, annak érdekében, hogy akár mint foglalkoztató intézmény, akár 9

mint külső szakmai partner a Mesterprogram illetve a Kutatóprogram megvalósításában partneri kötelmeit teljesíthesse. A külső szakmai partner képviselője a minősítő bizottság véleményezési joggal rendelkező tagja [Épr. 10/D. § (3) bek. f) pontja], akinek a minősítési eljáráson való részvételének biztosítása érdekében az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig megkeresi a külső szakmai partnert [Épr. 11. § (1) bek. b) pontja]. A pedagógus együttműködési megállapodásban rögzített kötelezettségvállalása jogi kötelem, melynek elmaradása vagy nem elégséges szintű teljesítése esetén – amennyiben az a Mesterprogramban illetve Kutatóprogramban vállaltak teljesítését veszélyezteti – hátrányos következménnyel járhat. A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője, intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója – a külső szakmai partner bevonásával – évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet. Az intézményvezető, fenntartó az OH-t az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az intézményvezető, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti, tehát a Mester- vagy Kutatóprogram és a Mesterpedagógus illetve Kutatótanár pályázat teljesülésének szubjektív tényezői nem lehetnek a pedagógus munkahelyi értékelésének indikátorai [Épr. 14/A. (2) bek.]. Ha az OH az általa felkért szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját [Épr. 14/A. § (3) bek.]. Az erről szóló értesítést követő hónap első napjától a pedagógust vissza kell sorolni azzal, hogy az illetményét besorolásának megfelelően kell megállapítani, melyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges [Épr. 14/A. § (4) bek. h) pontja]. Az Épr. – Mód. rendelet 22. §-a által normatartalommal kitöltött – 14. §-ának (1) bekezdése lehetőséget ad a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására is. A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a program megvalósításának időtartama alatt az intézményvezető vagy – ha a pedagógus intézményvezető – a fenntartó egyetértésével az Épr. 12. § (2) bekezdésében előírt eljárási díj7 megfizetése ellenében legfeljebb két alkalommal módosíthatja – a módosítás okának előadásával – Mester- vagy Kutatóprogramját: Az Épr. 12. § (2) bekezdése alapján a nem kötelező minősítés eljárási díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, mely 2016-ban és következő naptári évben egyaránt 71 050 Ft, amit a pedagógusnak a minősítési tervbe való bekerüléstől szóló értesítést követő harminc napon belül kell befizetnie az OH kincstári számlájára. 7

10

a) első ízben a módosítás okának vizsgálata nélkül; b) második ízben akkor, ha előre nem látható elháríthatatlan külső ok miatt a programban vállaltak teljesítése akadályba ütközik. A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet az OH-hoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított harminc napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot [Épr. 14. § (2) bek.]. A kérelemhez – melyről az OH az adott fizetési fokozat elérésére irányuló minősítő bizottságban részt venni jogosult szakértő véleményének megfelelően harminc napon belül dönt az Épr. 14. § (3) bekezdése alapján – csatolni kell:  a módosított Mester- vagy Kutatóprogramot;  a Mester- vagy Kutatóprogramra vonatkozó eredetiségnyilatkozatot;  az intézményvezető vagy a fenntartó, továbbá – a felek szándéka szerint – a külső szakmai partner egyetértő nyilatkozatát;  a kérelem elfogadása esetére az együttműködési megállapodás módosításának tervezetét [Épr. 14. § (4) bek.]. Arra is van lehetőség, hogy a Mesterpedagógus megváltoztassa a fizetési fokozathoz tartozó feladatprofilját, vagyis a Mesterprogram realizálására irányuló vállalását szakértői orientációval váltsa fel. Az Épr. 14. § (3)-(4) bekezdésében foglalt eljárás keretében kell eljárnia az OH-nak akkor, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvétel iránt (szakértői orientáció) nyújt be kérelmet, feltéve, hogy a meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, az OH a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad [Épr. 14. § (5) bek.]. Ha a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló vagy a feladatprofil váltása iránti kérelmet az OH elutasítja, a pedagógust az elutasító határozat kiadását követő hónap első napjától vissza kell sorolni azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges. [Épr. 14/A. § (1) bek. c) pontja, (4) bek. c) pontja]. Ez esetben a pedagógus a visszasorolás időpontját követő két éven belül a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra [Épr. 14/A. § (5) bek.]. Ugyancsak vissza kell sorolni ez előző besorolási fokozatába a Mesterpedagógus fizetési fokozatba besorolt pedagógust a következő esetekben és időpontokban azzal, hogy illetményét a besorolásának megfelelően kell megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges:

11

 ha az OH a pedagógust az Nkt. 82. § (9) bekezdése8 alapján közigazgatási hatósági eljárás keretében törli az Országos szakértői névjegyzékből vagy a szaktanácsadói névjegyzékből – a törlést követő hónap első napjától [Épr. 14/A. § (1) bek. f) pontja, (4) bek. f) pontja];  ha az OH megbízásából szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a számára előírt feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját9 – a munkáltató erről szóló értesítését követő hónap első napján [Épr. 14/A. § (1) bek. g) pontja, (4) bek. g) pontja]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár minősítési eljárás értékelésének eljárási elemeit érinti az Épr. 1/A. mellékletének új normatartalma, melynek révén az értékelés elemei közül végleg kikerült az óra- és foglalkozáslátogatás10, így:  Mesterpedagógus fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési elemei: a Mesterpedagógus pályázat bemutatása, védése, értékelése [Épr. 1/A. melléklet 2. sor];  a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelési elemei: a Kutatótanár pályázat hiánytalan benyújtása, formai és szakmai bírálata [Épr. 1/A. melléklet 3. sor, 12/B. § (1) bek.]. Kiemelt jelentőségű az Épr. 17/A. §-nak új (13) bekezdése, mely megteremti a lehetőségét annak, hogy a minősítő, tanfelügyelő szakértői továbbá szaktanácsadói, pedagógiaiszakmai szolgáltatói feladatok teljesítésében részt nem vevő Mesterpedagógusok és Kutatótanárok is – jogszabály által meghatározott keretek között – órakedvezményt kaphassanak a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejükből a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógusok 17/A. § (1) bekezdésében foglalt munkaidő-kedvezményének változatlanul hagyásával. Az új rendelkezés szerint az említett pedagógus gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozása – a kerekítés általános szabályai alkalmazásával – nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő Nkt. 62. § (6) bekezdésében foglalt alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább heti tizenegy óra. Ennek alapján  ha tanárként dolgozik a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 17 óra, a következő számítási képlet alapján: 22/0,22x75=16,5 ~ 17;  ha óvodapedagógusként dolgozik a Mesterpedagógus, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti 24 óra, ugyanis a fenti számítási képletet követve: 32/0,32x75=24. A Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás – melyet a Mód. rendelet által novált normaszöveg konzekvensen bírálati eljárásként illetve bírálatként, az Az Nkt. 82. § (9) bekezdése értelmében az Oktatási Hivatal – az engedély visszavonásával egyidejűleg – eltiltja a szakértői tevékenység folytatásától vagy a vizsgaelnöki feladatok ellátásától, és törli az Országos szakértői névjegyzékből, az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzékből azt, aki a tevékenységére vonatkozó, az Nkt.ban vagy a felhatalmazására kiadott jogszabályban meghatározott szabályokat súlyosan megszegi. 9 Az Épr. 17/A. § (11) bekezdésében foglalt kauza. 10 Ez alól kivételt jelent az Épr. 39/F. § (4) bekezdésében foglalt kivételi szabály szerinti minősítési eljárás. 8

12

eljáró minősítő bizottságot pedig bírálati bizottságként említ [Épr. 5. § (1) bek., 8. § (3) bek. b) pont, 8. § (4) bek., 9/B. § (5) bek., 11/A. § (2) bek.; 11/B. § (2) bek.; 12. § (3) bek.; 12/B. § (4) bek.; 12/B. § (6) bek. d) pontja; 12/C. § (1)-(3) és (5) bek; 12/D. § (2) bek, 12/D. § (3)(3d) bek.; 17/A. § (6) bek. a) pontja; 39/M. §; 1/A. melléklet] – a következő újdonságokat tartalmazza:  a bírálati eljárás során speciális összetételű – a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia és a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjai által alkotott – háromfős bizottság jár el, míg a miniszter képviselője tanácskozási joggal vehet részt a minősítő bizottság munkájában [Épr. 10/D. § (1) bek., 10/G. § (2) bek.];  a bíráló bizottság értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint szakmai szempontból elbírálja az OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat [Épr. 10/G. § (3) bek.];  a bíráló bizottságra a minősítő bizottságra vonatkozó – az Épr. 10/D. § (6) bekezdésében írt – összeférhetetlenségi szabályokat kell alkalmazni [Épr. 10/G. § (4) bek.];  a Kutatótanár fokozat elérését célzó bírálati eljárás sikeres eredménnyel zárul, ha a pedagógus publikációs tevékenysége megfelelő színvonalú, és a szakmai bírálat alapján a Kutatótanár pályázat szakmai nívója megfelelő, továbbá megvalósítható; e körben tehát nincs pedagógus-kompetencia értékelés, szemben a többi minősítési processzussal [Épr. 12/B. § (4) bek.];  a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha az sikertelen volt, melyre legkorábban – a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított – két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor, s nem kell Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlatot kitölteni [Épr. 5. § (2) bek.];  a bírálati eljárásban bizottsági tagként részt vevő pedagógus, beleértve ebbe a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltját is egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon köteles az OH felkérésére a bírálattal kapcsolatos feladatok ellátására [Épr. 17/A. § (6) bek. a) pontja];  a Kutatótanárt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő-kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljából [Épr. 17/A. § (10) bek.]. Itt jegyezzük meg, hogy az Épr. 10/G. § (2) bekezdésével koherensen a Magyar Tudományos Akadémia – korábbi jogállapot szerint tanácskozási jogú minősítési bizottsági – delegáltjára illetve a delegálással kapcsolatos eljárási teendőkre vonatkozó szövegrészek az Épr. normaszövegéből kikerültek [Épr. 10/B. § (1) bek., 10/D. § (3) bek. f) pontja, 10/D. § (4) bek., 11. § (1) bek. b) pontja]. Miután – mint arra már rámutattunk – a Mesterpedagógus és a Kutatótanár pályázat megnevezés lényegi tartalmát tekintve nem ekvivalens a portfólióval, a Mód. rendelet technikai jellegű szövegpontosító korrekciói e vonatkozásban is számos jogszabályhelyet érintenek: ahol „portfólió” kifejezés volt a korábbi jogszabályszövegben, ott „portfólió, 13

pályázat”, ahol „portfólióvédés”, ott „portfólióvédés, pályázat védése” illetve ez utóbbiak toldalékos alakjai szerepelnek [Épr. 5. § (1) bek., 9. § (1) bek., 10/D. § (3) bek. e) pontja, 10/E. § (1) bek. b) pontja, 11/A. § (1), (1a), (1b), (1c) és (2) bek., 11/A. § (4)-(5) bek., 11/B. § (1) bek. a) pontja, 11/B. § (3) bek., 12/B. § (2) bek., 12/B. § (4) bek., 12/C. § (2) bek. b)-c) pontja, 12/E. § (1) bek.]. A Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményeit az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá, majd az OH ezt követően az Útmutató kiadványban és a honlapján publikálja. Mindezzel összefüggésben elvi éllel került kiemelésre, hogy a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni [Épr. 9/B. § (6) bek.]. A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fizetési fokozatokba besorolt pedagógusokat érintő további kivételi szabályok (iura specialia):  mentesül a Mesterpedagógus a jogszabályban meghatározott egyes többletfeladatok ellátása alól abban az esetben, ha a 2015. évben a TÁMOP 3.1.5/12. és TÁMOP 3.1.15. kiemelt projekt keretében a fejlesztő támogató, fejlesztő innovátori vagy intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási fejlesztési feladatok Mesterprogram keretében történő megvalósítását vállalta [Épr. 37. § (1d) bek.];  ha a 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus Mesterpályázatát nem újítja meg, őt – nem a főszabály szerinti Pedagógus I. – hanem Pedagógus II. fizetési fokozatba kell visszasorolni [Épr. 39/F. § (6) bek., 39/G. § (4) bek.];  a 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását – a minősítő bizottság a pedagógus kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ (hospitáció), továbbá az eljárás a portfólió és a Kutatótanári pályázat bemutatásával és védésével zárul [Épr. 39/G. § (3) bek.].  a 2018. június 30. napjáig az Épr. 39/H. § (1) bekezdése alapján Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban részt vevő Pedagógus II. fizetési fokozatba sorolt pedagógus pályázatának elbírálására az Épr. 10/G. § (2)-(3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben nem újítja meg Kutatótanár pályázatát, vissza kell őt sorolni a Pedagógus II. fizetési fokozatba [Épr. 39/H. § (2)-(3) bek.];  annak a pedagógusnak, aki a 2016. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben, a 39/F–39/H. §-ban foglaltak szerinti portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH 2016. augusztus 15-ig biztosítja azzal, hogy a feltöltésre legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre [Épr. 39/I. § (1) bek.];  az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP14

3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Kutatótanári fokozatot szerzett pedagógusra, aki egyben az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Mesterpedagógus fokozatot szerzett és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot lát el, alkalmazni kell az ugyanilyen tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket, addig amíg az OH számára ezen feladatokat ellátja [Épr. 39/I. § (2) bek.];  ha az Épr. 39/I. § (2) bekezdése alapján Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus mégis a Kutatóprogramját kívánja megvalósítani, az OH-nak küldött, erről szóló írásbeli bejelentésétől számított öt éven belül kell pályázatát megújítania. [Épr. 39/I. § (2)-(3) bek.]. Végezetül megemlítjük, hogy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (a továbbiakban: OFI) 2017. január 1. napján történő megszűnésével11 összefüggésben – a Mód. rendelet 37. § 17. és 18. pontjainak 2017. január 1-jén történő hatályba lépése révén – a Mesterpedagógus képzéssel kapcsolatosan a következő feladatkijelölő-szervezeti normák módosulnak:  a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából közzétett pályázaton részt vevő pedagógusok szaktanácsadói továbbképzését az OFI helyett az Eszterházy Károly Egyetem szervezi [Épr. 36. § (6) bek. b) pontja];  a 2016. évben – a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján – soron kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a főszabály szerinti minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően az, aki – többek között – vállalja, hogy részt vesz vagy 2013. szeptember 1-jét követően részt vett az OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy – 2017. január 1-jét követően – az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen [Épr. 36/A. § (1) bek. e) pontja]. 2. A szakmai gyakorlati idő számítása A köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak fizetési fokozatokba történő átsorolásához szükséges feltételek a joggyakorlat igényei alapján igen dinamikusan változnak. Ez egyrészt annak függvénye, hogy milyen szakmapolitikai elgondolások alapján definiálja a jogalkotó szakmai gyakorlati időt, másrészt az élet szülte különös helyzeteknek és az egyes jogszabályhelyeket érintő változások kapcsán felvetődő koherencia követelményeknek tudható be. Az Épr. 2. § (1) és (2) bekezdéseinek módosításai mindhárom említett kondíciót kimerítik. Azok a pedagógusok, akik a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel [Nkt. 3. melléklete], valamint két évnél A központi hivatalok és a költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények felülvizsgálatával kapcsolatos intézkedésekről szóló 1312/2016. (VI. 13.) Korm. határozat 1. melléklet 1. pontjának i) alpontja. 11

15

kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkeznek, Gyakornok fizetési fokozatba kerülnek besorolásra, kivéve azt az esetet, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra szereztek jogosultságot [Épr. 2. § (1)]. E körbe tartozhatnak például azok a pedagógusok, akik 2013. szeptember 1. napját – a pedagógus előmeneteli rendszer hatályba lépését – megelőzően a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) vagy az azt megelőző munkajogi szabályozás hatálya alatt kezdték pályájukat, s ugyan nem rendelkeznek két év pedagógus munkakörben töltött gyakorlati idővel, azonban a korábbi besorolásuk idején hatályos jogszabályok beszámítási normái – így a Kjt. 64. § (2) bekezdése – értelmében a gyakornoki vagy az azzal egyenértékűnek tekintett besorolási státus alól mentesültek. Az ő esetükben a jóhiszeműen szerzett jogok védelmének jogállami kritériumába ütközne az, ha újra kezdődne a gyakornoki felkészítésük. E pedagógusok besorolásánál figyelemmel kell lenni az Épr. 13. §-nak új (3) bekezdésében foglaltakra is, melynek értelmében, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a jogviszonya fennállása alatt pedagógus szakképzettséget szerez, őt a szakképzettséget igazoló oklevél bemutatását követő hónap – és nem a következő naptári év – első napjától Gyakornok fokozatba kell besorolni azzal, hogy illetmény illetve munkabére ezzel összefüggésben nem csökkenthető. Az Épr. 2. § (1) bekezdésének második mondata terminológiai pontosítás révén került korrekcióra, melynek értelmében a gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező. A Mód. rendelet 2. § (1) bekezdése által proponált módosítás bevezeti a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés fogalmát, melynek lényege az életpálya-rendszer szerinti szakmai gyakorlati időnek tekintett foglalkoztatás [Épr. 6. § (1) bek.] alá kerülés. Ide tartozik például az az eset, amikor az alkalmazott a köznevelés országos irányításával összefüggésben kormányzati szolgálati jogviszonyból kerül át a pedagógus munkakörbe. A pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés a Mód. rendelet 12. §-a révén átkerült az Épr. 10/B. § (2) bekezdésének b) pontjába is, melyről később teszünk említést. Az Épr. 2. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal – és a korábbi jogállapottal szemben nem hat évnél kevesebb szakmai gyakorlati idővel – számára – kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett – hat hónap gyakornoki időt kell kikötni. Munkaviszony jellegű jogviszonynak minősülnek az Épr. 1/A. § 2. pontja szerint a következő – szakmai gyakorlati időnek nem számító – jogviszonyok:  nem pedagógus munkakörben töltött munkaviszony;  nem pedagógus munkakörben töltött közalkalmazotti jogviszony;  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény) hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszony, kormányzati szolgálati, illetve közszolgálati jogviszony;  a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint 2010. július 6. és 2012. február 29. között a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 16

   

 

(a továbbiakban: Kjtv.) hatálya alá tartozó szervnél töltött munkaviszony, kormánytisztviselői jogviszony; a katonai és a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél hivatásos állományban töltött szolgálati jogviszony; a bíróságnál és ügyészségnél töltött szolgálati viszony, munkaviszony; hivatásos nevelőszülői jogviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony; az Kjt., a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a Ktjv., valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó szervnél töltött ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony; állami vezetői szolgálati jogviszony; az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: állami tisztviselőkről szóló törvény) hatálya alá tartozó munkáltatónál töltött állami szolgálati jogviszony, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony, illetve munkaviszony.

Technikai dereguláció eredményeképpen az Épr. 3. § (2) bekezdése – hatályát nem vesztve – az Épr. 10/A. § új (2a) bekezdésében kapott helyet. A áthelyezett normaszöveg a következőképpen került megformulázásra: Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően – az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve – megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére. A magasabb fizetési fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlati időbe beszámítható jogviszonyokban töltött időtartamok köre is bővült a Mód. rendelet 5. §-a révén. Az Épr. 6. § (1) bekezdésének e) pontja értelmében szakmai gyakorlati időnek kell beszámítani az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati jogviszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával töltött időt. Miután az Nkt. 3. mellélete a hit- és erkölcstan oktató pedagógus munkakört nem ismer, szükségessé vált a hit- és erkölcstan oktatók által legalább heti tíz órában ellátott nevelési-oktatási tevékenységgel töltött idő szakmai gyakorlati időként való elismeréséről rendelkezni. E szakmai gyakorlati időbe való beszámítás új jogcíme koherens az Nkt. 2016. július 1-jén az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 45. § 1. és 9. pontja szerint módosított alábbi foglalkoztatási tárgyú szabályaival:

17

 a nevelőtestület tagjának számítanak a nevelési-oktatási intézményben felsőfokú végzettséggel rendelkező, egyházi szolgálati jogviszony keretében foglalkoztatottak is [Nkt. 4. § 20. pontja];  az állandó saját alkalmazotti létszám számításánál az egyházi szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatottakat is figyelembe kell venni [Nkt. 22. § (2) bek.]. Az egyházi szolgálati viszony a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 13. § (1) bekezdése értelmében az egyházi személy által a bevett egyház belső szabályában meghatározott, az egyházi jogi személy szolgálatában álló speciális foglalkoztatásra irányuló jogviszony. Nóvumnak számít, hogy a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben kormányzati szolgálati jogviszony vagy állami szolgálati jogviszony keretében töltött idő is beszámítandó a szakmai gyakorlati időbe, továbbá e munkakör ellátására irányuló közszolgálati jogviszonyról nem kell a miniszter igazolása [Épr. 6. § (1) bek. g) pontja]. A kormányzati szolgálati jogviszony a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 1. §-ban meghatározott közigazgatási szervek – elsősorban a minisztériumok, a kormányhivatalok és a központi hivatalok (ide tartozik az Oktatási Hivatal, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ) – kormánytisztviselőinek és kormányzati ügykezelőinek jogállása. Az állami szolgálati jogviszony az állami tisztviselőkről szóló törvény 2. § (1) bekezdése értelmében az állam, valamint az állam nevében foglalkoztatott állami tisztviselő között a köz szolgálatára létesített foglalkoztatásra irányuló jogviszony, mely a fővárosi és megyei kormányhivatalok állami tisztviselőire és állami ügykezelőire terjed ki. Az Épr. új (3a) bekezdése szerint amennyiben a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben vagy részben a szakmai gyakorlati időbe beszámítható jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, – a pedagógus munkakört betöltőkkel ellentétben – nem mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, kivéve, ha 2016. július 30. előtt Pedagógus I. fokozatba került besorolásra [Épr. 39/L. § (1) bek.]. Ehhez kapcsolódóan az Épr. 6. §-ának új (4a) bekezdése viszont arról rendelkezik, hogy azt a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az Épr. 6. § (1) bekezdés a)–g) pontjában felsorolt pedagógus munkakörben foglalkoztatási vagy azzal egyenértékűnek elismert jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni, tehát jogszabály erejénél fogva – ex lege – mentesül a gyakornoki felkészítés hatálya alól.

18

Az Épr. 6. § (1) bekezdésében a)-g) pontjai alapján e beszámítható jogviszonyok a következők:  pedagógus-munkakör betöltésére irányuló foglalkoztatási jogviszony;  pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött foglalkoztatási jogviszony;  óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony;  Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben töltött munkaviszony12;  állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1–8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási, vagy – ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el – a tantárgy tanításával töltött más jogviszony;  pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel töltött jogviszony;  a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben töltött állami szolgálati, kormányzati szolgálati vagy közszolgálati jogviszony. Példa: Az iskolába határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett tanítói szakképzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztens korábban három évig napközis nevelőként dolgozott egy alapítványi iskolában, majd további négy évet töltött közalkalmazottként a települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal vagy a besorolása vonatkozásában respektálható jogi ténnyel nem rendelkezik. Nevezett kollégát a kinevezéskor Pedagógus I. fizetési fokozat 3. kategóriájába kell besorolni (PI/3.), mert az Épr. 6. § (4a) bekezdése alapján a 6. § (1) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozik a három év napközis nevelői gyakorlat, mely pedagógus munkakörben eltöltött foglalkoztatási jogviszonynak minősül, tehát mentesít a gyakornoki idő alól. A polgármesteri hivatalnál töltött jogviszony ellenben szakmai gyakorlati időnek nem ismerhető el, de az Nkt. 64. § (5) bekezdése szerint a Kjt. 87/A. § (1) bekezdése a) pontja értelmében a fizetési kategóriánál számba veendő, melyhez hozzá kell számítani az Nkt. 7. melléklete alapján az alapítványi iskolában töltött három évet, mely így hét év, ami a 3. fizetési kategóriát alapozza meg [Nkt. 7. mell. 4. sor A oszlop]. 3. Az egyes fizetési fokozatokba sorolás kivételi szabályai (méltányossági normák) A Köznevelési Kerekasztal tárgyalásain – szakmapolitikai konzultációt követően – született megegyezés eredményeképpen az Épr. 16. alcímében foglalt átmeneti rendelkezések újabb normákkal egészültek ki. Az Épr. 39/K. §-a kimondja, hogy az a Pedagógus I. fizetési fokozatba sorolt köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó nevelési-oktatási intézmény, melyek célja, hogy biztosítsa az Európai Közösségek alkalmazottai gyermekeinek együttes oktatását. 12

19

intézményben pedagógus munkakörben alkalmazott, akinek 2016. szeptember 1-jén a reá irányadó öregségi nyugellátásra való jogosultság elérésig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra minősítő eljárás lefolyatása nélkül, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljáráson vett részt. E rendelkezés kiterjed a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetére is. A teljes öregségi nyugellátásra való jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) bekezdése határozza meg, melynek értelmében öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte13, legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik és azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, nem minősül nyugdíjasnak. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. § (2a) bekezdése szerint a nők negyven év jogosultsági időre alapján történő nyugállományba vonulása nem tartozik a teljes öregségi nyugellátás fogalmi körébe (korhatár előtti ellátás). Az Épr. 39/K. § alapján történő átsorolásra való jogosultság tárgyi alapja a Köznevelés Információs Rendszerének alkalmazotti nyilvántartásában 2016. szeptember 1. napján szereplő adatok, így azok validitásához különösen fontos érdek fűződik. Ahogyan azt már – más vonatkozásban – korábban is említettük, az Épr. 36. § (4) bekezdésének módosítása révén a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fizetési fokozatba besorolt – rendes minősítő eljáráson részt nem vett – pedagógusok besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. E szabály érinti azokat az ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógusokat, akiket azért kellett rögzíteni a 2017. évi minősítési tervbe történő jelentkeztetés során, mert legfeljebb 32 év szakmai gyakorlati idővel rendelkeztek a jelentkeztetés határidejekor. E kollégák minősítési eljárását – akik értesítést kaptak a 2017. évi kötelező minősítésükről – az OH hivatalból töröli az érintettek egyidejű értesítésével. Az érintettek átsorolására az Épr. 13. § (1) bekezdése alapján 2017. január 1-jén kerül sor, kivéve a célcsoport azon tagjait, akik 2016. július 1. előtt sikertelen tanúsítvány kiadásával záruló minősítési eljáráson vettek részt. Ők legkésőbb 2019. december 31-ig megismételt eljáráson való eredményes részvételükkel véglegesíthetik státusukat. A Tny. 18. § (1) bekezdése alapján társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatára annak, aki a) 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62. életév, b) 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap, c) 1953-ban született, a betöltött 63. életév, d) 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap, e) 1955-ben született, a betöltött 64. életév, f) 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap, g) 1957-ben vagy azt követően született, a betöltött 65. életév. 13

20

4. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítése A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a nevelési-oktatási intézményekben a következők az Épr. 2. melléklet 3-20. sorai alapján: 1. óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár 2. dajka 3. gondozónő és takarító 4. laboráns 5. könyvtáros 6. szakorvos 7. pedagógiai felügyelő 8. gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő 9. pedagógiai asszisztens 10. gyógypedagógiai asszisztens 11. szabadidő-szervező 12. pszichopedagógus 13. műszaki vezető 14. ápoló 15. hangszerkarbantartó 16. jelmez- és viselettáros 17. úszómester 18. rendszergazda A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök a pedagógiai szakszolgálati intézményekben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet 6. melléklete 2. táblázatának 1. sora alapján a következők: 1. fogyatékosság típusának megfelelő szakorvos vagy gyermek- és ifjúsági pszichiátria, csecsemő- és gyermekgyógyászat, illetve gyermekneurológia szakorvos 2. gyógytornász 3. pedagógiai asszisztens 4. gyógypedagógiai asszisztens 5. szakszolgálati titkár 6. rendszergazda A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak – az Nkt. 65. § (9) bekezdésének b) pontja alapján az Épr. 39/E. § (1) bekezdése szerint – 2015. szeptember 1. napjától a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerültek besorolásra. A jogalkotó a minősítésükre vonatkozó részletszabályokat – melyek szakmai gyakorlati idő számítására vonatkozó normáit a korábbiakban már idéztük – a Mód. rendelet révén iktatta be az Épr.-be. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel rendelkező alkalmazottak minősítésére a következő szabályokat kell alkalmazni:

21

A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak – hospitálás keretében – nevelési vagy tanítási félévenként legalább öt, pedagógus szakképzettségüknek, szakképesítésüknek megfelelő tanórát vagy foglalkozást kötelesek látogatni, amelyről a szakmai megállapításaikat is magában foglaló hospitálási naplót kell vezetniük [Épr. 8. § (1a) bek.]. Ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem adottak – az intézményvezető kezdeményezésére – az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos vagy ahhoz legközelebb – az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei14 működési területén – található azon intézményt, amely rendelkezik a hospitálás lebonyolításához szükséges feltételekkel [Épr. 9/A. § (3) bek.]. Példa: A szakgimnáziumban óvodapedagógus szakképzettséggel rendelkező Gyakornok fizetési fokozatba besorolt iskolatitkár a tanítási év során abszolválandó tíz hospitációját – a szakgimnázium igazgatójának az OH területileg illetékes POK-jának vezetőjéhez intézett írásos kérelme nyomán – az adott tankerület POK-ja által kijelölt óvodájában kell hogy teljesítenie, mivel az őt foglalkoztató intézményben nincsenek óvodapedagógiai foglalkozások. Az Épr. 8. § (1b) bekezdése alapján a minősítő vizsga magában foglalja  az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint  a hospitálási napló bemutatását és elemzését. A minősítő vizsgán az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos – vagyis főszabály szerint a minősítő bizottság feladatkörébe tartozó – teendőket azzal, hogy a minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles [Épr. 10/G. § (1) bek.]. A minősítő vizsga eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzíti az intézményvezető az erre rendszeresített informatikai rendszerben.15 A minősítő vizsgával összefüggő iratokat a munkáltató köteles a foglalkoztatott személyi anyagai között – közalkalmazott esetén a közalkalmazotti alapnyilvántartás részeként – megőrizni [Épr. 10/A. § (7) bek.]. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő gyakornok minősítő vizsgája megszüntetésére, felfüggesztésére vagy annak megszűnésére okot adó körülmény beálltát vagy megszűntét az intézményvezetőnek nem kell rögzítenie az elektronikus rendszerben [Épr. 10/A. § (8) bek., 12/C. § (4) bek.]. Az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei a tankerületi illetékességhez telepített Pedagógiai Oktatási Központok (POK). 15 Az ezen célra rendszeresített informatikai rendszer a Köznevelési Információs Rendszer alkalmazotti alapnyilvántartása. 14

22

Az OH az intézményvezető által rögzített minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely tartalmazza az érintett adatain16 túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt”, vagy „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést [Épr. 12/B. § (7) bek.]. A tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga sikertelensége esetén a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő alkalmazott igazgatási úton jogorvoslat céljából panasszal nem élhet az OH-nál az általános szabályok szerint [Épr. 12/D. § (2) bek.]. Az említett passzusok az Épr. 15/C. § (1) bekezdésének b) pontja és (2) bekezdése szempontjából kivételi szabályoknak minősülnek, mivel az Épr. 1–14/A., valamint a 15/A– 15/B. §-aiban foglaltakat, tehát a pedagógus munkakört betöltők minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására vonatkozó szabályokat – a nevesített kivételekkel – a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személyek tekintetében is alkalmazni kell. A citált jogszabályhelyek nyelvtani elemzése (interpretatio grammatica) alapján egyértelmű, hogy az elérhető legmagasabb fizetési fokozat a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettségű alkalmazottak esetén a Pedagógus I. fokozat, tehát a célcsoportba tartozók minősítő vizsgát kötelesek tenni, pontosabban Pedagógus II. és annál magasabb fizetési fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljáráson nem vehetnek részt annak ellenére sem, hogy ezt a jogszabály egyébként kategorikusan nem zárja ki. 5. Új kötelezően kidolgozandó intézményi dokumentum: a helyi értékelési szabályzat A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő gyakornokok minősítő vizsgája – mint arról már szóltunk – a hospitálási tapasztalatok elemzése mellett az intézményvezető által elkészített helyi értékelési szabályzatban lefektetett helyi minősítési vagy gyakornoki követelményeknek való megfelelés vizsgálata – tehát belső minősítés – alapján történik [Épr. 8. § (1b) bekezdés a) pontja]. A helyi értékelési szabályzat célja, hogy meghatározza az adott intézményben valamennyi nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magába foglaló helyi minősítési vagy gyakornoki követelmények teljesítését, vagyis azt, hogy mit kell tennie a gyakornoknak ahhoz, hogy a minősítő vizsgája sikeresen teljesíthető legyen. A helyi értékelési szabályzatra vonatkozó Épr.-ben nevesített szabályok a következők: a) minden olyan intézményben, ahol foglalkoztatnak nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat 2016. október 1-ig hatályba kell léptetni [Épr. 39/L. § (2) bek.];

A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatait, oktatási azonosító számát, a tanúsítvány kiállításának dátumát és az OH elnökének aláírását kell az érintettre (minősítettre) vonatkozóan szerepeltetni [Épr. 12/B. § (6) bek.]. 16

23

b) az intézményvezető állítja össze az Épr. 5. mellékletében foglalt helyi értékelési szabályzat minta kötelező alapul vételével, amit kiegészíthet a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátható feladatokkal és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával [Épr. 9. § (3) bek.]; c) kiadása – hatályba léptetése – előtt ki kell kérni az alkalmazotti közösség – jogi kötőerővel nem bíró – véleményét, mely alakszerű, tehát arról hitelesített jegyzőkönyvet kell készíteni [Épr 9. § (4) bek.]; d) tartalmaznia kell a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert, a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját, valamint a minősítési követelmények teljesítésével, továbbá a teljesítmény mérésével kapcsolatos eljárási rendet [Épr 9. § (2) bek.]; e) az intézmény honlapján közzé kell tenni [Épr 9. § (4) bek.]. Tartalmi aspektusból fontos, hogy a helyi értékelési szabályzatban rögzítettek az intézmény pedagógiai programjában, szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében, az intézményi minőségirányítási programjában és az érintettek egyedi munkaköri leírásában foglaltakkal koherens legyen.17 Megjegyezzük, hogy az Épr.-ben nem szabályozott egyéb kérdéseket tartalmazhat a helyi értékelési szabályzat, de csak azzal a megszorítással, hogy e rendelkezések jogszabállyal ellentétesek – értelemszerűen – nem lehetnek (normalizációs szabadság). Ennek alapján az intézményvezető a helyi értékelési szabályzatban rendelkezhet:  belső eljárási határidőkről;  a minősítő vizsgán eljárni jogosult, az intézményvezető munkáját segítő személyek köréről (feladat-átruházásról);  a hospitációs napló formai elvárásairól;  házi jogorvoslati lehetőségekről.18 6. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő – pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező – alkalmazottakra vonatkozó bérszabályozás Az Épr. – a Mód. rendelet 39. § (2) bekezdése értelmében – 2017. január 1. napján hatályba lépő 32/A. §-a a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező – tehát a Kjt. illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) bérezési szabályozásának hatálya alatt álló – alkalmazottak bérszabályozásának minimumkövetelményeit határozza meg. A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény –

17 18

Az intézményi szabályozó normák hézagmenetességének kritériuma, mely rendszerszintű elvárás. A felsorolás természetesen exemplifikatív (példálózó) jellegű.

24

ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – százhét százaléka [Épr. 32/A. § (1) bek.]. A közalkalmazottak garantált illetményét – a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozata szerinti garantált illetmények havi forintban meghatározott összege, valamint a fizetési fokozatokhoz tartozó legkisebb szorzószámok keretében – a Kjt. 3. számú melléklete tartalmazza. A kötelező legkisebb munkabérre minden teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló jogosult, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimumra jogosult a teljes munkaidő teljesítése esetén, melyek összegét a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet határozza meg. A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény – amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak – száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér Épr. 32/A. § (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére [Épr. 32/A. § (1) bek.]. Mindez azt jelenti, hogy a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező alkalmazottak bérküszöbe a garantált illetmény, legkisebb kötelező munkabér vagy garantált bérminimum alapul vételével jogszabály erejénél fogva hét százalékkal emelkedik, míg ezen felül – a munkáltató diszkrecionális döntési hatáskörében – további három százalékos emelésre nyílik lehetőség. Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami intézményfenntartásban működő köznevelési intézményekben foglalkoztatottak tekintetében – bérgazdálkodást érintő kérdés révén – az Épr. 32/A. §-ának (2) bekezdése szerinti döntést a tankerületi igazgató hozza meg. 7. A minősítési eljárásra való jelentkezés, a portfólió és a pályázat rögzítése és módosítása A minősítési processzussal kapcsolatos normák értelmezése kapcsán mindenek előtt két sarkalatos jelentőségű szabályra kell – újólag – felhívni a figyelmet: 

A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során – mint már arra korábban rámutattunk – mindig a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni, melyet az OH honlapján publikál [Épr. 9/B. § (6) bek.].



A Mód. rendelet módosító szabályait – a nevesített kivételektől eltekintve – a folyamatban lévő minősítő vizsgák és minősítési, valamint bírálati eljárások esetében is alkalmazni kell [Épr. 39/M. §].

A nem kötelező minősítési eljárásra a pedagógus a minősítés évét megelőző év március 31-ig – és nem április 30-ig – jelentkezhet az őt foglalkoztató intézmény vezetőjénél [Épr. 25

10/A. § (2) bek.]. A pedagógus minősítési tervbe történő jelentkezést – az eddigiekkel egyező módon – az intézményvezető köteles rögzíteni [Épr. 10/A. § (2b) bek.]. A nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezését a pedagógus – a portfólióvédés vagy a pályázat védése időpontjáig – visszavonhatja hozzátartója tartós otthoni ápolására hivatkozással is az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával, melyhez mellékelni kell az ápolásra szoruló személy kezelőorvosának igazolását is [Épr. 10/A. § (2c) bek.]. Hozzátartozónak minősülnek az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontja szerint a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, továbbá a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa. Az intézményvezető – 2017. január 1-jét követően – a minősítési tervbe történő jelentkezés tényét a minősítés évét megelőző év április 15-ig – és nem május 10-ig – rögzíti az erre rendszeresített elektronikus felületen. A kötelező minősítés esetén a rögzítést a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor vagy a közalkalmazotti besorolás alól a pedagógus besorolás hatálya alá történő átkerülés19 esedékességének időpontjában is végre kell hajtani [Épr. 10/A. § (3) bek.]. Ha az intézményvezető a pedagógust – annak határidőig megtett kezdeményezése ellenére – hibásan vagy nem jelentkeztette az informatikai rendszerben, az érintett pedagógus a minisztertől az OH-n keresztül benyújtott kérelem formájában május 10-ig – és nem május 31-ig – kérheti felvételét pótjelentkezés keretében a minősítési tervbe. Az év közben keletkezett jogviszonnyal, a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerüléssel összefüggő kötelező rögzítés elmaradása esetén az érintett pedagógus a minősítési tervbe való felvételét a minisztertől a rögzítés elmaradásáról való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül kérheti [Épr. 10/B. § (2)-(3) bek.]. Lényeges megemlíteni, hogy a pótjelentkezésre csak akkor van lehetőség, ha a pedagóguson kívül álló objektív vagy szubjektív ok miatt nem történt meg a jelentkezés tényének rögzítése vagy a jelentkezés hibásan lett rögzítve annak ellenére, hogy a pedagógus szabályosan és jogosan kezdeményezte azt, de az intézményvezető nem vagy hibásan végezte el a regisztrációt. Ebből következően – argumentum a contrario – nem lehet a pótjelentkezést a pedagógus által megváltoztatott akaratkijelentés okán eszközölni, így például azért, mert a jelentkező meggondolta magát, és mégsem szeretne a következő naptári évben minősítésen részt venni. A pedagógusnak a portfólióját vagy a pályázatát az informatikai rendszerbe november 25-ig – és nem november 30-ig – kell feltöltenie [Épr. 11/A. § (1) bek.]. Ez a helyzet abban az esetben állhat elő, ha a köznevelési intézményben előzőleg nem pedagógusként dolgozó közalkalmazott személy kerül pedagógusi munkakörbe, vagy a foglalkoztatási jogviszony alatt akkor, ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott pedagógus szakképzettséget szerez. 19

26

A Mestertanár vagy Kutatótanár pályázat esetén hiánypótlásra nyitva álló lehetőség nincs [Épr. 11/A. § (1b) bek.]. A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést – a Mód. rendelet 39/N. §-a révén első ízben a 2018. évben lefolytatott minősítések esetében – a minősítés évét megelőző év június 30-ától – vagy az év közben létesített munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony esetén ettől eltérő időpontban – úgy kell biztosítani, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre [Épr. 11/A. § (1a) bek.]. Ha a portfólió feltöltése a pedagógus jogviszonya keletkezésének időpontjára tekintettel vagy a minősítő vizsga, minősítési eljárás szünetelése miatt nem lehetséges, az OH új időpontot jelöl ki a pedagógus számára [Épr. 11/A. § (1c) bek.]. Amennyiben a pedagógus a portfólió vagy a pályázat feltöltésére vonatkozó határidőt elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét [Épr. 11/A. § (2) bek.]. Ha a minősítési tervbe történő felvételt – és nem a portfólió feltöltését követően – a pedagógus munkaköre vagy az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga vagy a minősítő eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon – és nem öt munkanapon – belül20, de – minősítési eljárás esetében – legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az Oktatási Hivatalnál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására az Oktatási Hivatalnak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor [Épr. 11/A. § (4) bek.]. Változatlan szabály, hogy amennyiben a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus – a portfólió vagy pályázat tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében – a minősítés évének augusztus 15. napjáig módosíthatja, egészítheti ki portfólióját vagy pályázatát [Épr. 11/A. § (5) bek.]. Ha a pedagógus az OH-t a fent írt – a portfólió vagy a pályázat módosításra, kiegészítésére nyitva álló – határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor [Épr. 11/A. § (6) bek.]. 8. Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályozás A minősítési eljárásban – az általános összeférhetetlenségi szabály szerint – a minősítő bizottság elnökeként vagy tagjaként nem járhat el az, aki a minősítendő pedagógusnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1 § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti A nap – munkanap disztinkciónak az eljárási határidő számítását érintően van jelentősége. Az általános – valamennyi jogterületet érintő – szabályozás szerint amennyiben a jogszabály napról tesz említést, azon naptári napot kell érteni a munkanappal szemben, még ha ezt az adott jogszabály expressis verbis nem is rögzíti. 20

27

hozzátartozója vagy olyan személy, akitől a minősítési eljárás elfogulatlan lefolytatása egyéb okból nem várható [Épr. 10/D. § (6) bek.]. Az összeférhetetlenség rugalmasabb és ultima ratio rendelkezéssel biztosított részletszabályait az Épr. 10/D. § új (7)-(9) bekezdései tartalmazzák:  A szakértőként delegált minősítő bizottsági tag tekintetében – a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltaktól eltérően – nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a megyei szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.  Ha az összeférhetetlenségi szabály alkalmazása miatt az intézményben nincs olyan alkalmazott, aki a minősítő bizottság delegált tagja lehetne (intézményvezető, magasabb vezető) helyette az OH által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő olyan köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett, és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. E szabályt kell alkalmazni abban az esetben is, ha az OH elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével indokolt panasznak helyt ad és új bizottságot jelöl ki.  Ha az Országos szakértői névjegyzéken nincs olyan kirendelhető szakos szakértő, akinek a minősítő bizottságban való részvétele a pedagógus minősítésének elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel szükséges  a minősítési évben bizottsági tagként – az OH-val kötött eseti megbízási szerződés alapján – eljárhat olyan Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus – tehát nem Mesterpedagógus vagy Kutatótanár – is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte az OH által szervezett pedagógusminősítésre és pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó felkészítő képzést,  a minősítés megszervezése során az Épr. 11. §-ban írt határidőktől el lehet térni. 9. A minősítés általános eljárásrendi szabályai Az intézményvezető a rendes, azaz a beosztás szerinti napi munkaidő terhére köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési vagy – a Kutatótanár fizetési fokozat elérésére irányuló – bírálati eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén, valamint a hospitáláson [Épr. 11/B. § (2) bek.]. A minősítő vizsga, minősítési eljárás sikerességének feltétele – a Kutatótanár fokozat elérését célzó eljárás kivételével –, hogy az egyes pedagógus-kompetenciák értékelésénél előírt százalékos összeredmény mellett valamennyi kompetenciaterületen egyenként is meghaladja az egyes kompetenciák százalékos értékelése a 25 %-ot. Az Épr. 12/B. § (3) bekezdésének szóhangzatát idézzük:

28

A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagóguskompetenciák értékelésénél a) a gyakornok legalább hatvan, b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt, vagy c) a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt százalékot ért el, valamint – az a)–b) pontok esetén – a kompetenciák százalékos értékelése egyenként is meghaladja a huszonöt százalékot. A minősítő vizsga, minősítési eljárás eredményéről szóló összegző értékelést annak meghozatalát követő öt napon – és nem öt munkanapon – belül kell az informatikai rendszerbe feltöltenie a minősítő bizottság elnökének azzal, hogy a pedagógus valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé (letölthetővé) kell tenni azt [Épr. 12/B. § (5) bek.]. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon – és nem tizenöt munkanapon – belül, de legkésőbb a minősítés évét követő év március utolsó napjáig elektronikus – tehát nem nyomtatott – tanúsítványt állít ki [Épr. 12/B. § (6) bek.].21 A Épr. jogtechnikai jellegű módosító szabályai egyes eljárási cselekmények számára nyitva álló időtartam tekintetében eszközöltek korrekciókat:  ha a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt napon – és nem öt munkanapon – belül kell a rögzítést elvégezni [Épr. 10/A. § (4) bek. b) pontja];  ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény tudomására jutásától számított öt napon – és nem öt munkanapon – belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH az érintettekkel történő egyeztetést követően módosítja a portfólióvédés, pályázat védése időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket [Épr. 11/B. § (3) bek.];  az OH a minősítési évet követő év április 30-ig – és nem július 31-ig – készít jelentést a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására [Épr. 12/E. § (2) bek.].

A tanúsítványt pedagógus az OH a saját oldali elektronikus profilján keresztül töltheti le. Ennek az elektronikus jel formájában létező okiratnak a nyomtatott anyaga képezi a minősítés eredménye szerinti átsorolás jogi alapját, ezért azt az alkalmazott személyi anyagába el kell helyezni az irattárazási és adatkezelési szabályoknak megfelelően. 21

29

10. A minősítési processzus megszüntetésének és felfüggesztésének normái A minősítő vizsga, minősítési eljárás megszüntetésének új jogcímei a következők: a) a minősítő illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik [Épr. 12/C. § (1) bek. a) pontja]; b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, bírálati eljárásra történt jelentkezését hozzátartozója tartós ápolására hivatkozással visszavonta [Épr. 12/C. § (1) bek. b) pontja]. Új szövegegységben – az Épr. 12/C. § (2) bekezdésében – szerepelnek a minősítés sikertelenségének kauzái: a) a pedagógus az eljárási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget; b) a pedagógus a portfóliót vagy a pályázatot nem töltötte fel vagy – portfólió esetén – a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget; c) a minősítő vagy a bíráló bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió, pályázat részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.22 Az Épr. 12/C. §-ának új (2) bekezdése egyben azt is egyértelművé teszi, hogy a minősítés valamennyi eljárást megszüntető esete egyben az eljárás sikertelenségét is maga után vonja. 23 Új jogintézmény a minősítési processzus pedagógus kérelmére történő felfüggesztése [Épr. 12/C. § (3) bek.], melyre akkor kerülhet sor, ha a pedagógus  keresőképtelenségének időtartama meghaladja a tizenöt napot;  szülési szabadságon, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadságon van;  az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában történő szakértői, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladata teljesítéséhez – az Épr. 4. § (1a) bekezdésében előírt – pedagógustovábbképzésen vesz részt (legfeljebb egy évi időtartamban). A szülési szabadság olyan munkaidőben töltött időnek minősülő időtartam, amely egybefüggő 24 hetet tesz ki azzal, hogy ebből két hetet a jogosult köteles igénybe venni [Mt. 127. §]. A kötelezően biztosítandó fizetési nélküli szabadság igénybe vehető a munkavállaló:  gyermeke gondozása céljából, a gyermek harmadik életéve betöltéséig [Mt. 128. §];  gyermeke személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig [Mt. 130. §];  hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre [Mt. 131. §];  a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés tartamára [Mt. 132. §].

A korábbi jogállapot szerinti normaszövegben e szabály az Épr. 12/C. § (1) bekezdésének e)-g) pontjaiban írt, és a (2) bekezdésben második fordulatába iktatott szövegként szerepel. Kétségtelen, hogy a Mód. rendelet 20. §ának újító szövege egyértelműbb és jobban követhető. 23 Erre utal a módosítószó a szövegben: „Az OH tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségéről akkor is, ha…” 22

30

A minősítési processzus megszüntetésről, valamint a felfüggesztésről és annak megszűnéséről – kivéve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését és megszüntetését – az OH az informatikai rendszeren keresztül, az időpont és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt [Épr. 12/C. § (4) bek.]. Ha a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás azért szűnik meg, mert a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya – az áthelyezés esetét ide nem értve – a minősítő vizsga vagy a minősítési, bírálati eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően megszűnt, és a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő tizenöt napon belül kérheti az OH-tól, hogy szervezze meg a megszűnt minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek során a pedagógus jogosult a portfólió vagy pályázat módosítása iránti kérelmet is – az általa betöltött munkakör vagy tanított tantárgy megváltozására hivatkozással – előterjeszteni. Az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a minősítés megszervezése a minősítés évében előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva már nem lehetséges [Épr. 12/C. § (5) bek.]. 11. A minősítés eredménye elleni jogorvoslati lehetőségek A minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás esetén igazgatási úton kereshető jogorvoslati lehetőség (panasz) jogintézménye a következő tartalmi változásokat foglalja magába:  kizárólag az OH által szervezett, tanúsítvány kiadásával zárult minősítés sikertelensége esetén élhet a minősített pedagógus az OH-nál panasszal, míg a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők számára e lehetőség nem áll nyitva intézményi minősítő vizsgájuk eredménytelensége esetén [Épr. 12/D. § (2) bek.];  az OH a határidőben benyújtott panaszt – a panasz benyújtását követő tizenöt napon belül – a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés (mediáció) eredménye alapján akkor bírálja el, ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre [Épr. 12/D. § (2) bek.];  ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett [Épr. 12/D. § (2) bek.];  abban a kérdésben, hogy a panasz orvoslása a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás újbóli lefolytatását igényli-e, az OH nem a pedagógus által – a jogorvoslati eljárás során elutasított panasz ellen – fenntartott újabb kérelem alapján, hanem saját mérlegelési hatáskörében dönt [Épr. 12/D. § (3) bek.];  amennyiben új minősítő bizottság kijelölésére kerül sor, annak tagjai között nem szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak az OH elnöke helyt adott [Épr. 12/D. § (3b) bek.]. 31

Újdonság, hogy nem csak a tanúsítvány kiadását követően, hanem a portfólió vagy a pályázat védése illetve a bírálati eljárás lezárulása előtt is van lehetőség rendes jogorvoslatra. Az Épr. 12/D. §-nak új (3a) bekezdése alapján ugyanis, ha a panasszal érintett minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a Mesterpedagógus pályázat védését, vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került sor, az OH a) ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, megszervezi a portfólió, Mesterpedagógus pályázat védését vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását, vagy b) ha a panasz nem megalapozott, azt elutasítja. Fontos hangsúlyozni, hogy a minősítés eredménytelensége esetén panasszal továbbra is csak eljárási szabálysértésre és nem szakmai kérdést érintő véleményeltérésre való hivatkozással lehet élni [Épr. 12/D. § (4) bek.]. 12. Az egyes fizetési fokozatokba történő átsorolás és a visszasorolás rendje Az Épr. Az átsorolás időpontja című 5. alcíme helyébe Az átsorolás időpontja, az átsorolást követő kötelezettségek és a visszasorolás cím lépett azzal, hogy a korábbi hatályos normaszöveg 13. §-nak (3) bekezdése – az „Épr. 12/D. § (2)-(3b) bekezdéseinek” szövegrésszel történő kiegészítéssel együtt – a 13. § új (1) bekezdése lett, míg a 13. § 2016. július 30-át megelőző (4) bekezdése lett az új textusban a 13. § (2) bekezdés. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők pedagógus szakképzettségének megszerzését követő átsorolására vonatkozó szabályról [Épr. 13. § (3) bek.] és a Mesterpedagógusok valamint Kutatótanárok átsorolását érintő kötelmekről, továbbá az esetleges visszasorolásukra vonatkozó szankcionáló normákról [Épr. 14-14/A. §] az előzőekben adtunk elemzést. Érdemi deregulációra került sor a Mód. rendelet 38. § c) bekezdése révén az Épr. 15. §-át illetően, ugyanis annak tartalma az Épr. új 5/B. alcímében került szabályozásra, melynek címe: A pedagógus előmenetel hatálya alá tartozók egyes csoportjaira vonatkozó szabályok. Ezen alcím az új 15/C. §-t foglalja magába, melynek szóhangzatát az alábbiakban idézzük: 15/C. § Az 1–14/A., valamint a 15/A–15/B. §-ban foglaltakat a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében a (2) bekezdésben, valamint a 6. § (3)–(4) bekezdés utolsó mondatában foglalt eltérésekkel, b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy tekintetében is alkalmazni kell.

32

(2) A pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az új jogszabályszakasz tartalmáról a korábbiakban szóltunk. 13. A pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos szabályok A Köznevelési Kerekasztal tárgyalások pedagógusok kötött munkaidejével kapcsolatos stratégiai jelentőségű megállapodásának tartalma az Épr. 17. §-nak módosítása révén került kodifikálásra. Az Épr. 17. § (3) bekezdésének első mondata a Mód. rendelet 38. § d) pont da) alpontja által proponált érdemi dereguláció révén hatályon kívül helyezésre került, melynek értelmében megszűnt a kötött munkaidő neveléssel-oktatással le nem kötött komponensének fizikai helyhez – az intézmény épületéhez – történő jogi pozícionáltsága azzal, hogy kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató dönt arról, mely feladatok végzendők az intézményben, s melyek teljesíthetők az intézményen kívül [Épr. 17. § (3) bek.]. Szintén megszűnt – az Épr. 17. § (7) bekezdésének a Mód. rendelet 38. § d) pont db) alpontja szerint történő hatályon kívül helyezése révén – az intézményvezető által havi rendszerességgel leigazolt munkaidő-nyilvántartás is, azonban a munkaidő tartamának számontartása az Mt. 134. § (1) bekezdésének a) pontja szerint továbbra is kötelező. Az Épr. 17. §-a új (1a) bekezdéssel bővült a 17. § (1) bekezdése 4., 12., és 15. pontjának egyidejű módosításával, melynek eredményeképpen a neveléssel-oktatással lekötött – a gyermekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozások, régi terminussal élve a kötelező órák által alkotott – munkaidőbe összesen heti 4 óra erejéig kötelezően beleszámítanak a következő tevékenységek:  a tanulók önszerveződésével összefüggő – így a diákönkormányzatot segítő pedagógusi – feladatok heti 1 óra;  az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti 2 óra és  a munkaközösség-vezetés heti 2 óra erejéig. Abban, hogy az előbb felsorolt tevékenységekbe beszámítható feladatok konkrétan mik lehetnek, a fenntartó álláspontja a döntő. A fenntartó dönt így például azon kérdésben is, hogy az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenységekbe beszámítható-e az osztályfőnöki óra. E voltaképpen órakedvezménynek minősülő citált időtartamok a tantárgyfelosztás révén fenntartói kompetenciába tartoznak, mely a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 105. § (3) bekezdéséből folyik24.

24

A tantárgyfelosztást jóváhagyás céljából minden év augusztus 15-ig meg kell küldeni a fenntartónak.

33

A teljesség érdekében az Épr. 17. § korrigált (1) bekezdését idézzük az alábbiakban: Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek nevelésseloktatással le nem kötött részében 1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése, 2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése, 3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, 4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása, 5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók – tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő – felügyelete, 6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, 7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, 8. eseti helyettesítés, 9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, 10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, 11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, 12. az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része, 13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása, 14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, 15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része, 16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés, 17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, 18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása, 19. hangszerkarbantartás megszervezése, 20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, 21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, 22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint 23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el. A fentiekből az is adódik, hogy az osztályfőnöki tevékenységgel és a munkaközösségvezetéssel kapcsolatos feladatok heti kettő, míg a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtásával összefüggő teendők heti egy órát meghaladó része – egyedi munkáltatói elrendelés alapján25 – a neveléssel-oktatással le nem kötött munkaidő heti hat-tíz órájában látandók el.

Az Nkt. 62. § (6) bekezdése értelmében a munkaidőben végzett feladatok munkáltatói elrendelésen alapulnak. Erre utal a jogszabályhely szövege: „A teljes munkaidő ötvenöt–hatvanöt százalékában (a továbbiakban: neveléssel-oktatással lekötött munkaidő) tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatást előkészítő, nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el.” 25

34

14. Az illetménypótlékokat érintő szabályozás Az illetménypótlékok közül a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítőknek járó gyógypedagógiai és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakat megillető nemzetiségi pótlékokat érintik a változások. Nemzetiségi pótlékra – az új szabály szerint – az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, vagy óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel [Épr. 16. § (6) bek.]. A nemzetiségi pótlék az illetményalap 10 %-a az Nkt. 8. melléklet 6. sora alapján. A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott gyógypedagógiai pótlékra való jogosultsága akkor áll be, ha a munkaköri feladatainak ellátásával érintett és nem – a foglalkoztató intézménnyel óvodai nevelési vagy tanulói jogviszonnyal rendelkező – összes sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya éri el a nevelési év, tanév első napján a 33 %-ot [Épr. 32. § (5) bek.]. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap, melyet a Kjt. 3. számú melléklete tartalmaz. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy míg a nemzetiségi pótlék esetében közömbös, hogy a jogosult pedagógust milyen jogviszonyban foglalkoztatják, addig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak esetében szükséges feltétel a közalkalmazotti jogstátus. 15. További jogtechnikai jellegű, szövegpontosító módosítások A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggésben a tényleges normatív tartalommal nem rendelkező jogszabályok hatályon kívül helyezésének jogpolitikai céljait valósítja meg az Épr. 37. § (2) bekezdésének26 és a 39/E. § (2) bekezdésének27 hatályon kívül helyezése. Az alábbiakban a pontosító, szövegjobbító – a jogszabályi textus koherenciáját erősítő – jogtechnikai módosításokkal érintett jogszabályhelyeket idézzük, keretben kiemelve a korrigált szövegrészeket: 

A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be …

Az Épr. 37. § (2) bekezdésének 2016. július 30-án hatályon kívül helyezett szövege: „2014-ben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a 10–11. §-ban a kormányhivatal számára meghatározott feladatokat – a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett – az OH látja el az (1) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.” 27 Az Épr. 39/E. § (2) bekezdésének 2016. július 30-án hatályon kívül helyezett szövege: „A pedagógus nehéz körülmények között végzett munkáért járó illetménypótlékra való jogosultságát 2015. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni.” 26

35

b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát [Épr. 6/A. § (3) bek. b) pontja]. 

A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni [Épr. 7. § (3) bek.].



A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiaiszakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény [Épr. 10/D. § (2) bek.].



10. Az intézményvezetői, vezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai [Épr. 10. alcím].



Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben a) alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszámát a 3. melléklet, … határozza meg. [Épr. 35. § (1) bek. a) pontja].



3. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez Az óvoda és a szakképzési centrum kivételével a nevelési-oktatási intézményekben alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszáma … A szakképzési centrum tagintézményében alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszáma [Épr. 3. mell. táblázatcímei]

36