AZ ELEKTRONIKUS TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI. Módszertani kézikönyv

AZ ELEKTRONIKUS TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI Módszertani kézikönyv

2009

Impresszum

Készítette: Bánszki András Gáspár Katalin Gróf Ágnes Sediviné Balassa Ildikó

Szakmai lektor: Hartyányi Mária

Copyright:

Ez a Módszertani kézikönyv a CENTROSZET TISZK tulajdona. Harmadik fél számára történő továbbadása, a társuláson kívüli felhasználás céljára történő sokszorosítása nem megengedett.

Tartalomjegyzék 1. TARTALMI KÖVETELMÉNYEK .......................................................................... 1 1.1

Hogyan érdemes megtervezni a tananyagot? ........................................................ 1

1.2

A tananyag tervezésével kapcsolatos koncepciók, tartalmi elvárások .................... 2

1.3

A tananyag struktúrája ........................................................................................... 3 1.3.1 1.3.2 1.3.3 1.3.4 1.3.5 1.3.6

Címoldal, impresszum............................................................................................... 3 Bevezetés ................................................................................................................. 3 Az ismereteket tartalmazó anyagrész felépítése ...................................................... 3 Összefoglalás ............................................................................................................ 5 Ajánlott mellékletek ................................................................................................... 5 A tananyagegységek szerkezete .............................................................................. 6

2. FORMAI KÖVETELMÉNYEK .............................................................................. 1 3. MÉDIAELEMEK KÖVETELMÉNYEI ................................................................... 1 3.1 3.2

Általános szempontok ............................................................................................ 1 A médiaelemek meghatározása ............................................................................. 3 3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.2.4 3.2.5

Forrásállományok ...................................................................................................... 3 Kép tananyagelem .................................................................................................... 4 Hang tananyagelem .................................................................................................. 6 Mozgókép tananyagelem .......................................................................................... 6 Animáció tananyagelem ............................................................................................ 7

4. MELLÉKLETEK ................................................................................................... 9 4.1 Szinopszis séma .................................................................................................... 18 4.2 Animáció forgatókönyvminta .................................................................................. 28 4.3 Videó forgatókönyvminta ....................................................................................... 29

Tartalmi követelmények

1. Tartalmi követelmények A tananyag egy konkrét képzés meghatározott tantárgyának eredményes és hatékony tanításának-tanulásának eszköze, ezért a tartalmat meghatározott cél- és követelményrendszer figyelembevételével kell megtervezni az előzetesen jóváhagyott curriculum alapján.

1.1

Hogyan érdemes megtervezni a tananyagot?

Tananyagot írni sem könnyű feladat: hiába van birtokában a szakmai tudás, ha nem tudja, hogyan tervezze meg a tananyagot, szinte bizonyos, hogy túllépi mind az idő-, mind a terjedelmi kereteket, és nem lesz elégedett a munkájával. Mit tegyen, hogy Önnel – lehetőleg – ne történjen ez meg? 1. Írásnál, különösen tananyagírásnál el kell felejteni a szépen hangzó in medias res módszert: ha tervezés nélkül áll neki az írásnak, szinte bizonyos a sikertelenség. 2. Ezért szánjon időt a tananyag megtervezésére! Higgye el, az erre fordított idő sokkal könnyebbé, jobbá teszi a munkáját. 3. Elsőként tegye fel magának a következő kérdéseket: • Mi a célom a tananyaggal? (pontos kimeneti követelmények) • Milyen előismeretekre építhetek? (Építhetek-e egyáltalán előismeretekre?) • Kiknek készül a tananyag? (Korosztály!) 4. Ha ezeket pontosan meg tudta válaszolni, hozzáláthat a tananyag vázának elkészítéséhez: • Szedje pontokba a tananyag legfontosabb részeit – ez lesz a tananyag váza, a fejezetek. • A fejezetekhez címszavakban, néhány mondatban írja le azt, amit annál a résznél a legfontosabbnak tart. • Sokat segíthet az is, ha már az írás elején elkezdi összegyűjteni azokat a kifejezéseket, szavakat, definíciókat stb., amelyek ismeretét elengedhetetlennek tartja, és amelyek bekerülhetnek a Terminológiai szótárba (ld. 1.3.5 pont). • E vázlat alapján írja meg a tananyag bevezetését és összefoglalását. 5. Gondolja végig, hogy milyen segédanyagokat szeretne használni, honnan akar, tud információkat gyűjteni. Ezeket igyekezzen összegyűjteni, vagy legalább írja le, hogy mit hol talál meg. Jelölje azt is, hogy egy-egy segédlet (könyv, kép, hangfelvétel, internetes forrás stb.) melyik fejezethez való.). Ez természetesen csak az első, nyers verzió lesz, amelyen még sokat javíthat, finomíthat, de ha ezzel elkészül, akkor pontosan látja, hogy honnan hová és hogyan akar eljutni. Egy ilyen vázlat elkészítése nem kevés idő, viszont annál hatékonyabban lesz az ez után következő munka. Mindez természetesen csak javaslat; ha Önnek más, jobb, már bejáratott módszere van, dolgozzon annak megfelelően. A következőkben leírt tartalmi követelményeket javasolt betartani (pedagógiai indokok alapján dolgoztuk ki őket), a formaihoz, legalábbis ami a stílusok használatát illeti, nem ragaszkodunk. A szerkesztők munkáját nagyban megkönnyíti, ha nem használ stílusokat, maximum a címsorok használatával él. Természetesen fontos, hogy a különböző részek egymástól átláthatóan elkülönüljenek.

1


1.2

A tananyag tervezésével kapcsolatos koncepciók, tartalmi elvárások

A tananyagnak jól strukturált rendszerben kell a tanulást segítenie. Elkészítése előtt pontosan le kell írni annak belső felépítését, a tartalmi egységeket és alegységeket, azok viszonyát, szerepét. A szakmai tartalmat (tematikát) legalább a tananyagegységek szintjéig le kell bontani (ld. kötelező struktúra)! A tananyag szerkezetileg tananyagegységekből áll, amely az a tanulási egység, amely közel egyforma időegység alatt – 40-45 perc alatt, „egy ültő helyben” – megtanulható (részletesebben ld. 1.3.3 és 1.3.6 pont). A tananyag tartalmilag – a differenciált ismeretelsajátítás és készségfejlesztés szempontjainak figyelembevételével – törzsanyagból és kiegészítő anyagokból áll. A tananyag felépítése lineáris. A tanítás-tanulási utak – melyek már nem feltétlenül lineáris sorrendet jelentenek – meghatározása a tanítási, illetve tanulási kézikönyvekben/útmutatókban történik. A szerző feladata a törzsanyag és a minimálisan meghatározott kiegészítő anyag, illetve a tananyag szerves részét képező – önellenőrző és tanári ellenőrzésre szolgáló – feladatok és megoldásaik, valamint a bemeneti- és a kimeneti tudásszintet mérő feladatsorok/tesztek elkészítése. Külön felkérés esetén a szerző feladata lehet a tananyag elsajátításának folyamatában és a tantárgy zárásakor alkalmazott ellenőrzési módok megtervezése (zárthelyi dolgozat, gyakorlati feladat stb.). A tananyag megtervezésekor kategorikusan el kell különíteni a törzsanyagot és a kiegészítő anyagrészeket. A törzsanyag a tantárgy kimeneti követelményeivel azonos ismeretszintre, előre meghatározott készségek kialakítására és ismeretalkalmazási cél elérésére kell hogy felkészítse a tanulókat. A kiegészítő anyag az ismeretek, készségek elmélyítésére, kiszélesítésére szolgál, azaz lehetőséget biztosít a tanulóknak hiányos ismereteik, készségeik pótlására, illetve érdeklődésüknek megfelelően ismereteik kiszélesítésére, elmélyítésére. A kiegészítő anyag ugyanakkor a gyorsabban tanulók, az érdeklődők számára is lehetőséget biztosít kiegészítő ismeretszerzésre; azaz az adott tárgykörön belül több tudás és gyakorlati ismeret átadására törekszik. További tartalmi követelmény a bemeneti, illetve a kimeneti tudás- és készségszint meghatározása, illetve felmérése, valamint a kimeneti tudásszint mérési, értékelési módjának meghatározása (pl. elméleti/gyakorlati vizsga stb.). A kimeneti tudásszint, -alkalmazási kompetencia egybe kell hogy essen a tantárgy követelményeivel. Az egyes projektjeink keretében fejlesztett és készítendő tananyagok esetében a curriculumban kell meghatározni a bemeneti követelményeket és kidolgozni a kimeneti értékelési rendszert. Más képzésekben is alkalmazandó tananyagoknál ezen túlmenően szükséges egy bemeneti feladatsor kidolgozása is, mely méri a tanítási-tanulási folyamat adott pontján (kezdetén), meghatározott tárgykörben a tanuló tudását. Ezzel lehetővé teszi, hogy a tanuló – a feladatsor megoldókulcsa segítségével – megállapítsa, hogy az adott tantárgy (tananyag) elsajátításához rendelkezik-e a szükséges előismeretekkel. A kimeneti feladatsor pedig lehetővé teszi, hogy a tanuló felmérje saját tudását és összevesse azt a tantárgy követelményeivel. A kimeneti feladatsor „próbavizsgának” (minta-vizsgafeladatsornak) is tekinthető. A tananyag közzététele különböző formákban (pl. html, doc, pdf stb.) és platformokon (LMS, Learning Management System, pl. Moodle, ILIAS) lehetséges. A tartalommenedzselésben minél jobban közelíteni kell az egy tartalom–különböző formákban való közzététel megoldáshoz. Ezen a területen jelenleg a tananyagtartalmak szabványoknak megfelelő szervezésére, tárolására, újrafelhasználására és online közzétételére van lehetőségünk. A tananyag tervezéséhez javasoljuk, hogy használja a kézikönyv mellékleteként megtalálható szinopszissablont, animáció és videó forgatókönyvmintát.

2


1.3 1.3.1

A tananyag struktúrája Címoldal, impresszum

Mindenképpen tartalmaznia kell a következőket: szerző(k), lektorok (szakmai, módszertani), szerkesztő(k), felelős szerkesztő, grafikus, copyright, a fejlesztés támogatója. (Az összeállítás a kiadó feladata.) A címoldal a fejlesztés céljától és támogatójától függően tartalmazhat más és más grafikát, szöveget. 1.3.2

Bevezetés

A bevezetés bemutatja a tananyagot/tantárgyat, elhelyezi azt a képzés egészében, és bemutatja más ismeretekkel/tantárgyakkal való kapcsolatát. Egyúttal összekapcsolja az új ismereteket a tanuló korábbi tanulmányai során elsajátított ismereteivel, és felkelti a tanuló érdeklődését. A bevezető résznek tartalmaznia kell a tananyag céljait és követelményeit is, azaz, hogy mire lesz képes a tanuló a tananyag elsajátítása után. Fontos bemutatni (vagy itt a bevezetőben, vagy a tanítási, illetve tanulási kézikönyvben/útmutatóban – ezt az adott képzés fejlesztésénél el kell dönteni): • a tantárgy helyét a képzés rendszerén belül (ráépülő tárgyak, kapcsolódási pontok stb.); • a tananyag (elektronikus tankönyv) felépítését – ennek legjobb módja a tanulási térkép, amelyen fel vannak tüntetve az eltérő tanulási útvonalak, a törzsanyag és a kiegészítő anyagok, valamint az egyes anyagrészek átadásának módja, azaz a médium (pl. szöveges anyag, hanganyag, kép, film stb.); • hogyan tanulhat, hogyan tanuljon a tanuló az új médiumból a leghatékonyabban – fontos, hogy a tanuló a taneszközön keresztül érezze a tanár segítő szándékát, illetve megértse, hogyan kell tanulnia ezt a tárgyat és miért; • hogyan ismételhet, és hogyan ellenőrizheti, mérheti saját tudását a tanuló – akár az önellenőrző feladatok segítségével, akár egyéb módon; • a tantárgy elsajátítása során a tanulási folyamatba betervezett tanári értékelés formáit, módszereit, időpontjait; • hogy a tanuló hogyan, kitől és milyen jellegű segítséget kérhet, illetve kaphat; • a javasolt tanulási ütemet, az egyes egységek elsajátításához javasolt időt; • a szükséges segédeszközöket (ha vannak ilyenek); • a tananyagban használt jelöléseket (külső és belső hivatkozások jelölését), hogy a tanuló megismerje, és használni tudja azokat; • a tananyagban egységesen alkalmazott értékelési rendszert (azaz az osztályzatokhoz rendelt százalékos teljesítményt), ami alapján az önellenőrző feladatok megoldása során a tanuló objektív képet kaphat tudásáról, illetve ezt összevetheti a vizsgakövetelményekkel. 1.3.3

Az ismereteket tartalmazó anyagrész felépítése

A tananyag akkor sajátítható el jól és ütemesen, ha olyan részekre oszlik, amelyek:

• fizikai méretükben áttekinthetők a tanuló számára, és • az egyes részek információtartalma (új ismeret) korlátozott. A tananyagot a törzsanyagon és a kiegészítő anyagokon kívül más szempontok szerint is további részekre szükséges bontani, jól elkülöníthető logikai részekből kell állnia (tagolás a szerző megítélése alapján).

3


Javasolt olyan egységekben tervezni az ismeretanyagot, hogy egy-egy tananyagegység terjedelme a Wordben – 12 pt nagyságú Times New Roman vagy Arial betűtípust használva – ne legyen nagyobb, mint fél ív (kb. 8-10 A/4-es oldal) a beillesztett médiaelemek számától. (Ez az a mennyiség körülbelül, ami 40-45 perc alatt elsajátítható, mint arról a koncepció ismertetésénél volt szó). Témától függően természetesen a következők elképzelhetők: • szerkezetileg a tananyagegységeket lehet fejezetek, alfejezet alá csoportosítani, ha a téma úgy kívánja, egy tananyagegység lehet azonos egy alfejezettel, akár egy teljes fejezettel, de ugyanakkor mindkét szerkezeti elem lehet többes felépítésű. • terjedelmét tekintve egy tananyagegység lehet a maximálisan megengedhetőnek akár a fele is, ha ezt a tartalom és az elsajátíthatóság nehézségi foka igy kívánja. A tananyagot tananyag – fejezet (alfejezet) – tananyagegység szerkezetben kell elkészíteni, ahol: • a tananyag: a teljes anyagot foglalja magában, beleértve minden kiegészítő ismeretet, mellékletet stb.; • a fejezet, alfejezet: a tananyag kisebb logikai egységeit jelenti (használatuk opcionális); • a tananyagegység: a legkisebb logikai egység. A tananyagot tehát egy vagy több fejezet tagolja logikai egységekre, melyek tartalmazzák tananyagegységeket, például: TANANYAG: Táblázatkezelés 1. FEJEZET: A Microsoft Excel táblázatkezelő program 1.1 ALFEJEZET: Első lépések 1.1.1 TANANYAGEGYSÉG: Cellaműveletek 1.1.2 TANANYAGEGYSÉG: Lapműveletek 1.2 ALFEJEZET: Táblázatok formázása

(stb.)

1.2.1 TANANYAGEGYSÉG: Formázás 1.2.1 TANANYAGEGYSÉG: Nyomtatás előkészítése

2. FEJEZET: Adatsorok ábrázolása 2.1 TANANYAGEGYSÉG: Diagramok készítése (stb.) … A példában az 1. fejezet alfejezetekre oszlik, és ezek tartalmazzák a tananyagegységeket. Az 2. fejezet nincs alfejezetekre bontva. A tagolás célja: A bontással a téma lehetőségek szerint azonos időbefektetéssel elsajátítható részekre bontását kell elérni. Az egyes részekhez kapcsolódó fizikai összetevők (fájlok) tárolása az anyag IMS szabvány szerinti szervezését, tárolását és közzétételét teszik lehetővé.

4


1.3.4

Összefoglalás

Ez az összefoglaló a teljes tananyag befejező fejezete, ennek megfelelően két részből kell állnia: • Foglaljuk össze, summázzuk az elmondottakat, az elsajátítandó ismereteket, és hivatkozzunk a következő, esetleg erre ráépülő vagy ezzel kapcsolatban lévő tananyagokra. Mutassunk be a továbblépéshez, további tanuláshoz használható tananyagokat, linkeket! Zárjuk le ezt a tantárgyat és készítsük fel a tanulót a záró tanári értékelésre például egy minta-vizsgafeladatsor ismertetésével. • Adjunk tanácsokat arra vonatkozóan, hogy ha esetleg nagyon rosszul sikerült a tanuló dolgozata, hogyan tanulhatna hatékonyabban, eredményesebben. Próbáljuk rávezetni a kudarc okainak felderítésére és kiküszöbölésére. Biztassuk a további tanulásra, és tudatosítsuk saját felelősségének fontosságát. Ajánljuk fel segítségünket! 1.3.5

Ajánlott mellékletek

Terminológiai szótár A tananyag végén terminológiai szótárban szerepelnek az anyagban előforduló fontos ismeretlen/magyarázatra/ismétlésre szoruló fogalmak. A szövegben utalni kell arra, ha az adott kifejezés a Terminológiai szótárban bővebben kifejtve szerepel. Ez az utalás linkek formájában történik: hivatkozva a szótárban a szó definíciójára. Minta: Terminológiai szótár Irodalomjegyzék Felhasznált irodalom megjelölése: sorszám, szerző, cím, kiadó, kiadási hely, kiadási év. Az elemek közé ne kerüljön enter. Minta: 1. A.S. Tannenbaum–A.S. Woodhull: Operációs rendszerek. Panem Kft., Budapest, 1999 2. Csépai János: A számítástechnika alapjai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1985 Amennyiben a szövegen belül pontos idézetmegjelölés szükséges, ott az alábbi formátumot tartjuk alkalmasnak (meghivatkozva az irodalomjegyzék vonatkozó helyét): „szöveg” (Koetler: Marketingmenedzsment, 56. o.) Felhasznált és ajánlott weboldalak A felhasznált és ajánlott weboldalak – amennyiben vannak – a szöveg vonatkozó helyén legyenek megjelölve, pontos elérési útvonallal. A hivatkozás előtt szükséges szövegesen bevezetni, hogy az adott linken a tanuló mit talál, miért érdemes elolvasnia az adott dokumentumokat, konkrétan mit keressen az adott weboldalon. Például: RAID rendszerek: http://www.dat.hu/raid/raid.html (Amennyiben külön megad ajánlott és kötelező irodalmat (weboldalakat), ezeket feltétlenül különítse el.) Képek jegyzéke Amennyiben a tananyagban olyan képeket, illusztrációkat használ fel, melyeket nem a szerző készített, akkor azok forrását pontosan meg kell hivatkozni. A képek szerzői jogi vonatkozásaiért mindenkor a szerző felel, ezért nagyon fontos, hogy mielőtt felhasznál egy képet, megbizonyosodjék arról, hogy az szabadon felhasználható. Mintavizsgasor Egyéb mellékletek: képgyűjtemény, példatár, képletgyűjtemény, feladattár

5


1.3.6

A tananyagegységek szerkezete

Bevezető A tananyagegység bevezetője, melyben be kell mutatni, hogy mik a tananyagegység követelményei, milyen feladatok várnak a tanulóra, és tanácsokkal kell ellátni e konkrét rész tanulásával kapcsolatban. Nagyon hatékony, ha olyan tapasztalatokat írunk le a tanulóknak, amelyet e tananyagrész tanulási nehézségeivel kapcsolatban ismerünk. Tartalmi rész A tananyagegység tananyaga megfelelően tagolva, pedagógiai tapasztalat alapján egymásra építve. Amennyiben szükséges, itt kell meghatározni az egyes részek közötti integrációt, az útvonal bejelölésével (belső link: dokumentumon belüli hivatkozás vissza, illetve előre). Ez akkor nagyon fontos, ha adott tananyag korábbi részére szeretnénk hivatkozni, vagy előre szólunk arról, hogy az adott témát később részletesen tárgyaljuk. Fontos, hogy egyes részeket kiemeljünk, mondanivalónkat képekkel, táblázatokkal támaszszuk alá. Ha e kiegészítések a törzsanyaghoz tartoznak, akkor az adott állomány részeként jelennek meg. Az interneten elérhető anyagokat ettől eltérő módon kell tervezni, hiszen ezek megadása külső linkként lehetséges – akkor is, ha ezek a törzsanyag elsajátítását szolgálják. Fontos, hogy a nem a törzsanyaghoz tartozó részeket, azaz a kiegészítő anyagrészeket a megfelelő jelölés és hivatkozás használatával is jelezze! Az eredményes tanítás-tanulási folyamat érdekében elengedhetetlen, hogy folyamatosan vezessük végig a tanulót az ismereteken és a készségszint elérését is ezzel az eszközzel kíséreljük meg. A tananyag legyen személyhez szóló, tanító, tanácsadó, de semmiképp sem kioktató hangvételű! (A diákok megszólítása magázó formában lehetséges, a szerzői megjegyzések többesszám első személyben ajánlatosak.) Mindig hívjuk fel a tanuló figyelmét arra, hogy mit kell feltétlenül tudnia, és mi az, amit még megtanulhat. Fontos, hogy a tananyagegységben arányosan váltakozzanak az ismeretátadó, gyakoroltató, illetve a teljesítmény ellenőrzését, mérését szolgáló részek. A gyakorlást és a teljesítménymérést szolgáló részek legyenek változatosak és feleljenek meg az adott tananyagegység céljainak és követelményeinek (elméleti ismeretek, gyakorlati készségek stb.) Összefoglalás Ismételjünk bátran, ez a rész azért van. Ismételjük meg a definíciókat, mindazokat a tudnivalókat, melyek nagyon lényegesek, amire újabbak épülnek majd a következőkben. Emeljünk ki olyan feladatokat, melyekre vissza fogunk kérdezni (mert fontosak, mert a megértést szolgálják, mert tényleg tudni kell). Egyszóval ez az összefoglaló a tanulóért legyen, és még egyszer emeljük ki az anyagrész legfontosabb pontjait. Önellenőrző feladatok, kérdések (és megoldások) Az önellenőrző feladatok csak akkor tekinthetők jónak, ha a válasz mindegyikre megtalálható a fejezetben. Az önellenőrző kérdések típusuk szerint lehetnek: • igaz/hamis állítás; • feleletválasztós kérdés (egy/több jó válasz); • definíció kérése; • példa; • összehasonlítás megadott szempontok szerint; • lényeg kiemelése, tömörítés; • kiegészítendő kérdés, kiegészítés; • összefoglalás táblázatos formában stb.

6


• párosítás (egy-egy) A párosítás lehet szöveges, vagy médiaelem médiaellemmel vagy

szöveggel történtő összekötés (pl. Zene képpel , kép szöveggel, hang szöveggel, jelentős mértékben témafüggő) • összekapcsolás (egy-eggyel, egy többel való összekapcsolás) • sorbarendezés A kérdésekhez a válaszok megadása is szükséges, külön oldalon linkként feltüntetve. (Kérjük, amennyiben a linkek elkészítésére nem vállalkozik, a kéziratban az egyes feladatokhoz kapcsolódóan valamilyen módon jelölje, hogy az anyagban hol található meg a válasz az adott kérdésre!) Az interaktivitás lehetőségei a feladatokban A kérdések között lehet: • szabadszöveges: - amikor egy kérdésre saját megfogalmazású választ kell adni, - amikor egy szöveg kihagyott helyeire kell beírni valamit; • igaz-hamis (ahol ezt a kétféle választ pici legördülő menüből választhatjuk ki); • feleletválasztás: - amikor több megadott válasz közül egy és csak egy a jó, - amikor több lehetséges válasz közül akárhány lehet jó (a válaszok legördülő menüből választhatók ki); • párválasztás (pl. n darab kérdést kell n darab válasszal összepárosítani oly módon, hogy pl. egy kis táblázat első sorában ott vannak a kérdések sorszámai, a második sorban pedig kis legördülő menükben választani kell a válaszok betűjelei közül). Ha az önellenőrző kérdések pdf állományban lesznek publikálva, akkor a megoldás a megfelelő ikonra vagy a Megoldás feliratra kattintva lesz látható, egy felbukkanó ablakban, így a tanuló egyszerre láthatja, hogy mi a jó megoldás és ő mit írt be, illetve mit adott meg megoldásként. (E feladattípusok a mintatanyagban megtekinthetőek.) Ha az önellenőrző kérdések LMS rendszerben készülnek el (pl. Moodle, ILIAS), a megoldást a rendszer – a megfelelő beállítások után – automatikusan mutatja, pontoz és százalékot számít. Tesztszerkesztéshez használhatunk egyéb szoftvereket is, például ingyenesen letölthető a Hot Potatoes szoftver. A szerzőnek nem feladata az önellenőrző kérdések megoldásainak megjelenítése és a pontozás automatizálása, viszont elvárható, hogy a kérdéseket – a megoldásokkal és a pontozással együtt Word dokumentumban eljuttassa a szerkesztőnek. Figyelem! A tanári ellenőrzés feladatai és kérdései csak az önellenőrző kérdésekből állíthatók össze! Gyakorlatok esetében csak a feladattípus a fontos, a problémamegfogalmazás lehet eltérő is, sőt célszerű a gondolkodás fejlesztése érdekében különböző feladatokat, kérdéseket adni. Ezért is nagyon fontos, hogy a tananyag nagyon sok feladatot és kérdést tartalmazzon! Kiegészítő tananyagok tervezése és beépítése A törzsanyagokhoz illeszkedő, de nem a képzés kimeneti követelményeként meghatározott, hanem szintrehozó, vagy a témában a szélesebb körű, mélyebb ismereteket biztosító anyag lehet a tananyagegységek szerves része – ha a szerző így tartja jónak. Ilyenkor a tananyagban a kiegészítő anyagot többféle eszközzel is elkülönítjük (a törzsanyagtól eltérő betűméret, betűszín, megfelelő jel használata). Ha a kiegészítő anyagokat a törzsdokumentumon kívül tároljuk (külön fájlban), akkor a szerzőnek meg kell jelölnie, hogy hol célszerű használni (olvasni, tanulni, gyakorolni) az adott anyagot – mely fejezet, bekezdés előtt, után stb. –, a tananyagfejlesztő pedig a megadott helyen lehetővé teszi a kiegészítő anyagok elérését (pl. ikont helyez el a tananyagban, melyre kattintva a tananyag használója elérheti a kiegészítő fájlokat).

7

Formai követelmények

2. Formai követelmények Javasoljuk, hogy az Ön által használt szövegszerkesztő program stílusait ne használja, maximum a címsorok alkalmazásával éljen a struktúra jelölése céljából. A címsorok és szövegrészek színezését ellenben bátran alkalmazza! Ha járatos a címsorok használatában, akkor kérjük, hogy ne a Word alapbeállított stílusait használja, hanem definiálja a címsorszinteket az alábbiak szerint: Ajánlott Címsor formátumok: Címsor: Arial 16, (ha 2 soros a cím, egyébként lehet nagyobb) félkövér, középre igazított, sötétkék, előtte 0 p., utána 16 p. (ilyen a dokumentum címe), mindig új oldalon kezdődjön Címsor1: Arial 16, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 16 p., sötétkék, egy oldalra kerüljön az utána következő bekezdéssel Címsor2: Arial 14, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 14 p., sötétkék, egy oldalra kerüljön az utána következő bekezdéssel Címsor3: Arial 13, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 12 p., sötétkék, egy oldalra kerüljön az utána következő bekezdéssel Címsor4: Arial 12, félkövér, balra igazított, előtte 0 p., utána 12 p., sötétkék, egy oldalra kerüljön az utána következő bekezdéssel (Az olvasás könnyítését szolgálhatja a (printhez képest) több címsorszint alkalmazása, így elkerülhető a túl sok „scrollozás” is.) Ábraaláírás: Arial 9, normál, középre zárt, szimpla sortávolság. Az ábra első sora után Shift+Entert ütve lehet a feliratot megkezdeni. Minta: 1. ábra Lézeres adatátvitel Normál szöveg: Arial 12, szimpla sortáv, sorkizárt igazítás A kiemelések (fontos fogalmak, definíciók, nevek stb.) formátuma: normál, Arial 12 félkövér. Ez karakter típusú stílussal legyen megformázva! Kérjük, hogy ezeken kívül lehetőség szerint semmilyen egyéb stílust ne alkalmazzon a dokumentumban! A kurzív (dőlt) betűtípust lehetőség szerint kerülje! A szövegblokkok a képernyőről történő olvasás könnyítésére kb. 8-12 soros egységekre tagolódjanak. Ezeket a blokkokat egy üres sorral kell egymástól elválasztani. (Bekezdések után 12 pt térköz beállítása). Ezen belül ajánlatos félkövérrel kiemelni. A sortávolság: szimpla legyen. Lábjegyzetek: kérjük, a Word lábjegyzetkészítőjét ne használja, hanem lehetőség szerint írja bele a szövegbe a lábjegyzetként feltüntetni kívánt megjegyzéseket. Az oldalak számozással legyenek ellátva, az oldal alján középre igazítva, a normál szöveg betűstílusával.

1

Médiaelemek követelményei

3. Médiaelemek követelményei 3.1

Általános szempontok

Elektronikus tananyagnál is nagyon fontos, hogy a tanulást és a megértést megkönnyítő illusztrációkat használjunk. Azt, hogy egy-egy egység megértéséhez éppen mennyi és milyen médiaelem szükséges és elégséges, a szerző dönti el; a módszertani lektor legfeljebb javasolhat több/kevesebb elemet. Ezzel együtt kijelenthető, hogy elektronikus tananyag esetén fejezetenként átlagosan 3-4 médiaelem az ideális, de semmiképpen se legyen több 7-8 elemnél. Képek, mint a leggyakoribb médiaelemek A különböző programok felajánlják az exportálást képfájlba. Ha nem lehetséges forrásként a TIF fájl mentése, akkor válasszunk egyéb, a célnak megfelelő tömörítetlen fájlt. Ilyen többek között a 24 bites BMP formátum is. A forrás tömörítetlen kép mellé kérünk egy magas minőségű JPG képfájlt is az adott grafikáról. Előfordulhat, hogy nem tud beszerezni forrásként jó minőségű (TIF) képeket, általában a JPG formátum a legelterjedtebb. Ilyenkor válassza ki a lehető legnagyobb felbontású forrásanyagot, minimum 1024x768 (75dpi) méretben. A dokumentumokban felhasználandó képi anyag forrásformátuma lehetőleg tömörítetlen (TIF vagy PNG), vagy magas minőségű jpg legyen, 24 bit vagy magasabb színmélységű kép kell hogy legyen. Ez annyit jelent, hogy mintegy 16 millió színárnyalat használatára van lehetőség a képek esetében, ezt az értéket tehát minél magasabbra kell állítani. A felhasznált képek felbontása (ez azt jelenti, hány képpontból tevődik össze), minimum 1024x768-as felbontású kell, hogy legyen (75 dpi, ha nyomtatásban is kell, akkor 200dpi). A képméret szélesség minimum 768 pixel széles, magassága mindegy. Előnézeti kép esetén: Minden rajznál, fotónál, grafikonnál KÉT képet kell beadni (egy kicsit maximum 200x200 pixeles és egy nagyot minimum 1024x768 pixelest 75 dpi felbontásban. Az előnézeti kép utólag is megoldható az eredeti képből.) Ilyet – egyéb képszerkesztő program híján – legegyszerűbben a Windowsban megtalálható Paint programmal tudunk készíteni. Ha rajzolunk, vagy ha egyszerűen innen mentünk el képet, a kép formátuma legyen a 24 bites bitkép, kiterjesztése .bmp. A Wordben ezt a formátumot használjuk tehát általános jelleggel. Ha van kéznél egyéb képszerkesztő program – pl. Photshop, Paint Shop Pro, Gimp (utóbbi kettő ingyenesen beszerezhető) –, használjuk ezeket a képek mentéséhez, a megadott szempontok szerint. Mindez a mi munkánkat könnyíti meg, ugyanis jó forrásanyagból a további feldolgozás is egyszerűbb, így olvashatóbb, szebb tananyagokat tudunk előállítani. A képek mindig legyenek külön állományba is elmentve és adja meg a forrást! Az állomány neve lehetőleg utaljon a kép tartalmára (pl. betutipus_01.tif). Végleges felhasználásként a PDF file-ban 90%-os jpg állományként használjuk. Képernyőmentések A képernyőmentések a Print Screen billentyű lenyomásával nyerhetők bármilyen programból. Ha ilyen képernyőmentést vagy képrészletet szúr be a dokumentumba, legyen szíves a képernyő felbontását 1024x768-ra állítani, mielőtt elkezdi a munkát. Erre azért van szükség, mert a teljes képernyő mentésekor is, de különösen a képernyőrészek kivágásakor (pl. ha csak egy ablakra van szükségünk, nem az egész képre) fontos a megfelelő képfelbontás megőrzése, különben a nyomtatott anyagban is olvashatatlanok vagy elmosódottak lesznek az illusztráló képek. A képrészletek kivágásához egyébként is valami komolyabb képszerkesztő programot kell használni, a fent felsoroltak bármelyikét.

1


Szkennelt képek Az így nyert képek esetén a legfontosabb szempont a papírlap minősége, az erről digitalizált képek minősége változó lehet. Válasszuk ki a lehető legjobb forrásanyagot! A szkennelés során a hasznos képfelület felbontása min. 150-300 dpi legyen. Az elmentett kép formátuma pedig a fenti szempontok alapján legyen megválasztandó, bármilyen programot is használunk. Az egyik legelterjedtebb a Recognita. Amennyiben a szkennelés gondot okoz, kérjük az ábrákat nyomtatott formában jutassák el a tananyagfejlesztőkhöz, akik szükség esetén elvégzik ezt. Excel-táblázatok, diagramok Az Excel-táblázatok Arial betűtípussal és 10-es betűnagysággal készüljenek. Az Excelből importált elemek beszúrása történhet fájlból vagy egyszerűen képként. A képként történő beszúrás (pl. diagram) esetében a formátumot illetően tartsuk be a fent leírt általános követelményeket. Az ábrák/táblázatok elé egy üres sor kerüljön. Mindegyik képet kérjük a dokumentumba beillesztve, valamint külön is (esetleg egy zipelt könyvtárban) mellékelni. Egyéb (más forrásból, programból származó) állóképek A különböző programok felajánlják az exportálást képfájlba. Ha nem lehetséges a 24 bites .bmp fájl mentése, akkor válasszunk egyéb, a célnak megfelelő tömörítetten fájlt. Ilyenek többek között a .tif, .tga és a .gif formátum is, utóbbi esetében viszont arra kell ügyelnünk, hogy bár tűéles képet produkál, de kevés színt használ, úgyhogy csak akkor alkalmazzuk, ha nem túl illusztratív a felhasználandó kép tartalma (pl. fekete-fehér képek, 3-4 színt használó diagramok stb.). Előfordulhat, hogy nem tud beszerezni forrásként jó minőségű képeket, általában a .jpg formátum a legelterjedtebb. Ilyenkor válassza ki a lehető legnagyobb felbontású forrásanyagot! (Amennyiben a forrás a rendelkezésére áll, úgy az a legjobb, ha azt mellékeli, és itt készül el a szkennelés.) Más lehetőségeket sajnos, nem tudunk elfogadni, ezért kérjük, hogy amennyiben az ábrát/táblázatot/folyamatábrát/grafikont stb. nem képként illeszti be, feltétlenül használja a szövegdobozt!

Egyéb médiaelemek Mozgókép és hanganyag beillesztése Elektronikus tananyagainkban lehetőséget biztosítunk mozgóképi és hangelemek beillesztésére is. Ezek forrásformátuma mozgókép esetében lehetőleg tömörítetlen DV (PAL, 720x576) avi file, végfelhasználásként mpeg2, mpeg4, divx vagy xvid formátum; hangállományok esetén szabványos, tömörítetlen wav vagy minimum 192 kb/s mp3 formátum. Ezeket a médiumokat hozott anyagból mi állítjuk össze, de mindenképpen érdemes rajta elgondolkodni, hogy ezek alkalmazása az Ön által készített elektronikus tananyagban helyet kapjon-e, mert sok esetben például írott szövegrészek kiváltására is kiválóan alkalmas. E módszer segítségével, mozgóképként PowerPoint bemutatók is beilleszthetők. Flash animációk Az Adobe Acrobat 6.0 (és ettől újabb verziójú) programban már lehetőség nyílik a Flash animációk beillesztésére és használatára. A Flash animációt swf fájlként kell importálni, melynek mérete 550x400 (default) legyen. Az animáció mérete magasságban eltérő lehet, tartalomtól függően.

2


3.2

A médiaelemek meghatározása

elemek technikai típusai

alapelem

illusztráció

Kép

Grafikon, ábra

Bármilyen rajzolt, szerkesztett ábra

Fénykép, fotó

Fénykép személyről vagy tárgyról

Interaktív vagy nem interaktív animáció

Interaktív: a felhasználó közreműködik a lejátszásban

Animáció

Nem interaktív: a felhasználó csak végignézi beavatkozás nélkül az animációt Mozgókép

Avi vagy mpeg film

DV kamerával felvett videó,

Hang

Hangfájl wav vagy mp3

Angol tartalmú szöveg felolvasása

3.2.1

Forrásállományok

A rendszerbeli tananyagelem objektumokhoz több fizikai állomány (forrásállomány) tartozik. Ezen fizikai állományok a rendszerbeli különböző felhasználási (alkalmazási) céloknak megfelelően különbözőek. „forrás” alkalmazási célú változat: Jellemzően olyan formátumú változatot kell megadni, amely veszteségmentes és a lehető legjobb minőségű. A lehető legjobb minőség alatt azt kell érteni, hogy a különböző felhasználási (alkalmazási) célú változatok mindegyike előállítható az adott forrásból, valamint a rendelkezésre álló céleszközökön kifogástalan minőségben jeleníthetők meg. Pl. kép esetében a nyomtatási minőség, míg hang esetében a CD-minőség tekinthető iránymutatónak. „normál” alkalmazási célú változat: A rendszer alapértelmezett megjelenítő környezetében, jellemzően a tananyag tartalom megtekintése során kerül felhasználásra. Mivel a rendszer elsődleges publikációs felülete webes, ezért ennek megfelelő formátumú bináris állományokat kell ezen alkalmazási célú változat esetében az objektumhoz rendelni. Egyes tananyagelem típusok esetében az alapértelmezett megjelenítő környezeten kívül, önállóan (jellemzően új ablakban) jelenik meg a tartalom (pl. mozgókép esetében). „nagyított” alkalmazási célú változat: A rendszer alapértelmezett megjelenítő környezetén kívül, önállóan (jellemzően új ablakban), a tananyag tartalom megtekintése során kerül felhasználásra. Abban az esetben használatos, amikor a ’normál’ alkalmazási célú változat nem eléggé részletgazdag (pl. térkép esetében)

3


3.2.2

Kép tananyagelem

Definíció A Moodle rendszerben az adott tananyagban található fényképek, illusztrációk, ábrák, grafikonok és egyéb kép jellegű tartalmak kép tananyagelemként kerülnek létrehozásra. Elvárások A kép tananyagelemeknek szakmai szempontból kifogástalannak kell lenniük. Az általuk hordozott információ minden elemében szakmailag helytálló ismereteket kell, hogy közvetítsen. Tartalmi szempontból a képeknek, akár alapelemek, akár illusztrációk, egyértelműeknek kell lenniük, és a tananyaghoz kell kapcsolódniuk, mellőzve az oda nem illő elemeket. A képek alkalmazhatóságát és újrafelhasználhatóságát akadályozhatják olyan tartalmi elemek, melyek nem szorosan kapcsolódnak az elem által hordozott információhoz. Ilyenek lehetnek a képen levő feliratok, ábrák könyvbeli sorszámai, képaláírások stb. Forrásállományok Alapvetően kétféle képtípust különböztetünk meg: • Pixelgrafikus • Vektorgrafikus Általános szabály, hogy az ábrákat vektorgrafikus formában kell leadni Pixelgrafikus esetben • A forrás TIFF • A többi JPG, vagy PNG Forrás alkalmazási célú változat Jellemzően TIFF formátumú állomány, de a CDR, AI is lehet Maximalizált érték nincs. Minimum értékek: • felbontás 72-300dpi (pixelgrafikus esetben) • szélesség = ’normál’ szélessége • magasság = ’normál’ magassága • minőség = 100% Normál alkalmazási célú változat Formátum: • Pixelgrafikus esetben JPG formátum • Vektorgrafikus esetben JPG formátum. maximalizált méret: szélessége 250 pixel, magassága nincs meghatározva maximalizált állományméret 250KB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 80% felbontás: 72 dpi

4


Nagyított alkalmazási célú változat Formátum: • Pixelgrafikus esetben JPG formátum • Vektorgrafikus esetben JPG formátum. maximalizált méret: 1280px*1024px maximalizált állományméret 1,5 MB színmélység 24bit minőség (tömörítés esetében) minimum 90% felbontás: 72 dpi Példák tartalmi és technikai hibákra képek esetében

Példa

Megjegyzés

A kép három ábrából áll, ezért ezeket külön-külön elemként helyezzük a tananyagba. Így egyenként is felhasználhatók lesznek.

Jó példa

A kép tananyagelem hibái:

Rossz példa

5

•

ferde állású

•

a könyv közepe is rákerült a szkenneléskor

•

szemcsés

•

a felette levő szöveg alsó része rálóg a képre

•

a képen rajta maradt a könyvbeli képaláírás

•

átlátszik a lap hátsó része


3.2.3

Hang tananyagelem

Definíció A rendszerben az adott tananyagban található zenei részletek, beszédek, zörejek, zajok, hangrészleteket és egyéb hasonló jellegű tartalmak hang tananyagelemként kerülnek létrehozásra. Elvárások A hang tananyagelemek szövegértési célokat, és a tananyaghoz szorosan kapcsolódó információkat tartalmaz. Fontos, hogy a hang elemek ne tartalmazzanak oda nem illő elemeket. Ilyenek lehetnek a zajok, zörejek vagy éppen az oda nem illő beszédhangok, narrációk, vagy olyan információk, amelyek külső hivatkozásokat tartalmaznak, esetleg idegen nyelvűek. A hangelemeknél figyelni kell arra, hogy csak a szükséges időtartamú részletek kerüljenek a tananyagba. Forrásállományok Forrás alkalmazási célú változat Jellemzően WAV formátumú állomány. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a ’normál’-nál megadott minimum értékek. Normál alkalmazási célú változat Formátum: MP3, vagy WMA Minőségi elvárások: FM minőség maximalizált bit rate: 64kbs maximalizált sampling Rate: 44kHz maximalizált állományméret (KB)/perc: 400 tömörítési arány: 22:1 3.2.4

Mozgókép tananyagelem

Definíció A tananyagban található mozgófilm részletek és animáció jellegű tartalmak mozgókép tananyagelemként kerülnek létrehozásra. Elvárások A mozgóképek (filmek, animációk) esetében is alapvető, hogy az általuk hordozott információ minden elemében szakmailag helytálló ismereteket kell, hogy közvetítsen. Technikai és esztétikai szempontból megfelelőnek kell lenniük, figyelembe véve minden lehetséges felhasználási módot. A filmeknél figyelni kell arra, hogy csak a szükséges időtartamú részletek kerüljenek a tananyagba. Forrásállományok Forrás alkalmazási célú változat DV kamerával felvett 720x576 méretű tömörítetlen AVI formátumú állomány. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a ’normál’-nál megadott minimum értékek. Normál alkalmazási célú változat Formátum: MPG (MPEG-2) vagy WMV Audiójellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a ’hang’ tananyagelemnél leírtakkal Videó jellel szemben támasztott minőségi elvárások:

6


PAL maximalizált bit rate: 260kbs maximalizált frame Rate: 30 minimális frame rate: 24 méret: • wmv: 320*240 • mpg: 384*288 aspect racio: 4:3 Nagyított alkalmazási célú változat Külön ablakban lejátszandó, a ’normál’ alkalmazási célú változatnál hosszabb, és/vagy jobb minőségű változat Audiójellel szemben támasztott minőségi elvárások megfelelnek a ’hang’ tananyagelemnél leírtakkal Videójellel szemben támasztott minőségi elvárások: PAL maximalizált állományméret 30MB maximalizált lejátszási hossz: 10:00 maximalizált bit rate: 1000kbs maximalizált frame Rate: 30 minimális frame rate: 24 méret: • wmv: 640*480 • mpg: 720*576 aspect racio: 4:3 Esetleges hibák: Szakmai hibák: • Szükségtelen a hang léte • Hosszú, felesleges bevágás Tartalmi, formai hibák: • Piszkos, rendezetlen háttér • Ferde képek, ami a meniszkusz beállításakor a legzavaróbb Technikai hibák: • Oda nem illő, erős, folyamatos zaj • Oda nem illő beszédhangok, a készítők beszélgetése • Helyenként mozgó kamera (pl. a bemérésnél) • Fókuszálási hibák 3.2.5

Animáció tananyagelem

Definíció Az animációk az adott tananyagban található kisebb-nagyobb mértékű interaktivitást megengedő, valamilyen folyamatot, eseményt bemutató, szimuláló tartalmak. Elvárások A korszerű pedagógiai törekvéseknek olyan animációk, szimulációk felelnek meg, melyek nagyfokú interaktivitást, cselekvő részvételt kívánnak a felhasználótól. Célszerű olyan forgatókönyveket kidolgozni, melyek nyomán a felhasználó gondolkodása, kreativitása vagy pedig a kommunikációs munkája kerülhet előtérbe. Minden animációt lényegre törő, de kellően informatív útmutatóval kell ellátni.

7


Az animáció tananyagelemek esetében is alapvető, hogy az általuk hordozott információ minden elemében szakmailag helytálló ismereteket kell, hogy közvetítsen. Követelmények: • Az animáció szövege helyesírási és nyelvi szempontból is legyen kifogástalan. • A szimulációkat úgy kell elkészíteni, hogy ne csak egy méretben legyenek élvezhetők. Figyelni kell a betűtípusokra is. • A korszerű szimulációkban a diák számos paramétert változtatva ismerkedhet meg a tananyaggal. • Egy tananyagon (program) belül a szimulációk vezérlése és kinézete legyen egységes! • Fontos, hogy a szimulációk megtekintése ne legyen megoldható véletlenszerű kattintgatással. Célszerű helyenként segítő információkkal támogatni a felhasználót. Animációk és interaktivitás Interaktívnak csak azok a tananyagelemek tekinthetők, melyek úgy teljesítik oktatási céljukat, hogy közben a felhasználó aktív közreműködésére is szükség van. A tananyagelem (pl. animáció) puszta működtetése, a léptetés vagy lapozás elhanyagolható mértékű interaktivitást kíván. Ugyanígy kevés az oktatási értéke a próbálgatással megoldható és visszajelzéseket sem adó feladatoknak, játékoknak. Az animációk esetében célszerű a maximális interaktivitásra törekedni úgy, hogy a mozgásban levő grafika ne vonja el a figyelmet a lényegről. Forrásállományok Alapesetek: • A forrás fla • A többi swf Forrás alkalmazási célú változat Adobe Flash típusú FLA formátumú állomány. Maximalizált érték nincs, minimum értékek a ’normál’-nál megadott minimum értékek. Normál alkalmazási célú változat Formátum: SWF maximalizált állományméret 2500 KB maximalizált szélesség: 550px maximalizált magasság: 400px Nagyított alkalmazási célú változat Külön ablakban lejátszandó, a ’normál’ alkalmazási célú változat átméretezett verziója Formátum: SWF maximalizált állományméret 2500 KB

maximalizált szélesség: 800px maximalizált magasság: 600px Esetleges hibák

Szakmai hibák: • Hibás a feladat szövege (nem érthető a kérdés) • Helyesírási hibák Technikai hibák: • Nincs útmutató • Nincs visszalépési lehetőség

8

Mellékletek

4. Mellékletek 1. Szinopszis séma 2. Forgatókönyvminta animációhoz 3. Forgatókönyvminta videóhoz

1

… TANANYAG TERVEZÉSE (szinopszis)

2009

10

Készítette:

Jóváhagyta:

Copyright:

Ez a szinopszissablon a CENTROSZET TISZK tulajdona. Harmadik fél számára történő továbbadása, a társuláson kívüli felhasználás céljára történő sokszorosítása nem megengedett.

1

1. AZ ELKÉSZÍTENDŐ TANANYAG PEDAGÓGIAI KONCEPCIÓJA

Képzés, amihez készül a tananyag Követelménymodul / tantárgy megnevezése Tartalmi követelmény

• Központilag meghatározott (SZVK)* • Egyéb

• Önálló tanulás önellenőrzéssel • Részben önálló tanulás önellenőrzéssel tanuA tananyag javasolt felhasználásirányítással lási módja • Otthoni felkészüléshez kontaktórák mellett önés tanári ellenőrzéssel

*rendeletben kiadott Szakmai és vizsgáztatási követelmény (mellékletként csatolva)

2. A TANANYAG TARTALMI FELÉPÍTÉSE CÍMSZAVAKBAN (A TÁBLÁZAT BŐVÍTHETŐ) Fejezetek címe

Tanulási egységek címe

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

3. A TANANYAG FORMAI KÖVETELMÉNYEI: a 2. pont szerint

1

4. A

KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ MÉDIAELEMEK SZÁMÁNAK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI EGYSÉGEN-

KÉNT

Tanulási egység

Animáció/ Szimuláció

Kép

Videó

Hang

Grafikon

Képernyőmentés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

5. A KÉPEK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI EGYSÉGENKÉNT Tanulási egység

Illusztráció Műszaki rajz

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

2

6. AZ ANIMÁCIÓK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI EGYSÉGENKÉNT Tanulási egység

Animáció

Interaktív animáció

Szimuláció

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

7. A VIDEÓK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI EGYSÉGENKÉNT Tanulási egység

Videó hang és felirat nélkül

Videó hanggal

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

3

Videó felirattal

Videó hanggal és felirattal

8. A HANGOK MEGHATÁROZÁSA TANULÁSI EGYSÉGENKÉNT Tanulási egység

Szöveg

Zene

Egyéb

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

9. AZ ÖNELLENŐRZÉS MÓDJA Tanulási egység

Mintafeladat

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen *A lehetséges típusokat ld. a Kézikönyvben (1.3.6 pont).

4

Gyakorló feladat

Teszt*

10. A TANÁRI ELLENŐRZÉS MÓDJA Tanulási egység

Mintavizsgasor

Elméleti vizsgasor

Gyakorlati vizsgasor

Interaktív vizsga

Projektfeladat egyéni

csoportos

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

11. A TANANYAGHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ ANYAGOK TANULÁSI EGYSÉGENKÉNT Tanulási egység

Kiegészítő anyag címe

Típusa (link, dokumentum stb.)

Elérési útvonal (weboldal esetén)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Összesen

12. A TANANYAG EGÉSZÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTŐ ANYAGOK, SEGÉDLETEK Terminológiai szótár és Felhasznált irodalom jegyzéke (kötelező) Képletgyűjtemény, képgyűjtemény, példatár, egyéb:

5

Animáció forgatókönyvminta Cím

kötelező

Tárgy

kötelező

Cél

kötelező

Lépések leírása

kötelező

Interakció leírása

opcionális

Mintakép / kezdőkép / háttérkép forrása

6

Videó forgatókönyv minta Cím

kötelező

Tárgy

kötelező

Cél

kötelező

Folyamatok

(Jelenetek leírása)

kötelező

Narráció szövegterve

opcionális

Forgatás helyszíne

kötelező

Kapcsolattartó (az a személy, aki végzi a műveletet, vagy megszervezi kötelező a munkát)

7

AZ ELEKTRONIKUS TANANYAGOK FEJLESZTÉSÉNEK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI. Módszertani kézikönyv

Recommend Documents