´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
¨ enet ´ Fizikatort ´ ¨ enete ´ Az elektromossagtan tort ´ Andras ´ Horvath ´ Kemia ´ SZE, Fizika es Tsz.
v 1.0
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Korai eredmenyek ´ ´ Okori eredmenyek: • borostyan ´ dorzs ¨ olve ¨ ´ kis pap´ır darabkakat vonz • magnesek ´ ´ ´ vonzasa, tasz´ıtasa • Fold ¨ magneses ´ ´ u˝ (K´ına) tere: iranyt
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Korai eredmenyek ´ ´ Okori eredmenyek: • borostyan ´ dorzs ¨ olve ¨ ´ kis pap´ır darabkakat vonz • magnesek ´ ´ ´ vonzasa, tasz´ıtasa • Fold ¨ magneses ´ ´ u˝ (K´ına) tere: iranyt
´ ´ “bagdadi elemek”: esetleg ismertek kezdetleges Erdekess eg: ´ ´ aramforr asokat i.e.? Vitatott.
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Az elso˝ eredmenyek
AFKT 4.4.1
–
AFKT 4.4.2
Petrus Peregrinus (1220–??) ¨ Egy rovid mu, ˝ 1269: • prec´ız iranyt ´ u˝ kesz´ ´ ıtes ´ • magneses ´ ¨ ˝ ´ uvel ´ gomb erovonalai (iranyt kimerve) ˝ • magneses ´ ¨ okmozg ¨ ´ (nem muk ¨ motor, “or o” ˝ odne) • a magnesess ´ ´ fontossaga: ´ ´ eg ez mozgatja a bolygokat?
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
William Gilbert (1544–1603) • k´ıserletez ´ ´ fontossaga ´ es • a Fold ¨ magneses ´ ´ ´ ´ o´ (foldrajzi ¨ terenek le´ırasa, inklinaci
´ ´ helymeghataroz as?) • vonzas ´ es ´ tasz´ıtas ´ le´ırasa ´ • sok test elektromos allapotba ´ hozhato´ • magnes: ´ forgat, elektromos test: vonz vagy tasz´ıt • elkepzel ´ ´ valami finom folyadek ´ tolti ¨ ki a teret a magnes ´ ¨ ul es: kor ¨
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ ´ Tovabbi eredmenyek Otto von Guericke (1602–1686): ¨ ´ mechanikus att ´ etellel ´ Dorzselektromos gep: ˝ ´ megb´ızhatobb ´ dorzs ¨ ol ¨ es ´ erosebb es ´ lathat ´ ´ ⇒ jol o´ jelensegek: • erezhet ´ ´ as” ´ o˝ “raz • par ´ cm hosszu´ szikrak ´ • egnek ´ ´ o´ haj all ´ anyos ´ ´ (Latv k´ıserletek uri ´ szalonokban.)
´ ez az egyetlen erosebb ˝ ´ ´ Sokaig “aramforr as”! ´ ´ Kepler: a bolygokat magneses ero˝ tartja ´ ajukon. ´ paly ´ ¨ Newton: az anyag kis reszei kozt elektromos ero˝ hat. (ez igaz is!)
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
A kvalitat´ıv elektrosztatika AFKT 4.4.3
Stephan Gray (1666–1736), Jean Teophile Desaguliers ´ ´ (=szigeteles) ´ (1683–1744), 1700-as evek elso˝ fele: selyemszalra ´ fuggesztett testek elektromos tulajdonsagai. ¨ • sok anyag feltolthet ¨ o˝ • a femek ´ ´ ¨ szaz ´ meterre ´ vezetik az elektromos allapotot tobb is • jelek tovabb´ ´ ıtas ´ anak ´ ´ ´ nem gondolata (technikai feltetelek meg ´ adottak az alkalmazashoz)
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ Mi is az elektromossag? ´ ´ szerint a ketf ´ ele ´ Az 1700-as evekben elterjedt elmelet ´ ketf ´ ele ´ folyadekot ´ elektromossag jelent. (Nollet, Dufay)
´ ´ ´ elektromossag ´ van, de 1700-as evek vege, Franklin: csak egyfele ´ van e folyadekb ´ ol ´ akkor azt pozit´ıv, ha tul ha tul ´ keves ´ sok, akkor ¨ est ´ erz ´ unk. negat´ıv tolt ¨ ¨ ¨ es ´ megmaradas ´ anak ´ ´ en ´ Nincs igaza, de ez az osszt olt megsejtes alapul.
´ nincs mai ertelemben ´ ´ Ne feledjuk: vett atomelmelet. ¨ meg
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
A leideni palack ´ Musschenbroek: 1745–46: von Kleist es leideni palack. ¨ ´ Otlet: az “elektromos folyadekot” feloldani ´ v´ızben, hogy tarolhat o´ legyen. ´ egy palack fembor´ ´ ´ Elrendezes: ıtassal, ´ keresztul ´ ud dugon ¨ femr ´ vezet a v´ızbe. ´ ¨ ´ Alap k´ıserlet: dorzselektromos gepet a ´ ¨ ´ a kimenethez erinteni, tolteni, majd a rud ´ es ´ ´ kozt ¨ kapcsolatot letes´ ´ ıteni. fembor´ ıtas ´ ori ´ asi ´ elektromos kisul ´ Hatas: ¨ es! ´ ´ ıtani. Kepes egy embert elkab´
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ A leideni palack alkalmazasa
¨ palack osszek ¨ ¨ ese: ´ Tobb ot • tolt ¨ eskor ´ ´ parhuzamos • kisut ´ soros ¨ eskor
´ (Felautomata ´ kapcsolas. kapcsolo´ szerkezetek.) ´ ´ Jedlik Anyos 90 cm-es szikrakat is ´ letrehozott ´ıgy.
´ ´ ´ ´ cirkuszi mutatvany, ´ ´ Alkalmazasok fellendul (Nepszer us´ elettani ˝ ıtes, ¨ ese. ´ ´ ´ hatasokkal valo´ k´ıserletez es.)
´ kondenzator. ´ ´ ¨ u˝ alkalmazas. ´ Mai nev: Szeles kor
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
Benjamin Franklin (1706–1790)
´ ´ Az elso˝ amerikai termeszettud os. ´ .... Emellett politikus, ´ıro,
´ anyos ´ ´ ˝ ´ anyt ´ Pap´ırsark k´ıserlet: Viharos idoben pap´ırsark reptetett, a ¨ el ´ aljara ´ egy nagy kulcsot akasztva. kot ¨ el: ´ vezeto. ˝ Vizes kot ´ a fold ¨ koz ¨ ott ¨ szikra ugrott at! ´ A kulccsal leideni palackot A kulcs es ¨ lehetett feltolteni: ´ as ´ ugyanolyan termeszet ´ ¨ ´ A villaml u, ag. ˝ mint a dorzselektromoss ´ ´ ´ ´ ıto. ´ Tovabbi eredmenyek: hegyes rudak jobban kisulnek ⇒ villamh ar´ ¨
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ anyos ´ ´ Franklin sark k´ıserlete
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ o˝ elektrosztatika Mer AFKT 4.4.4
´ szamszer ´ ´ enek ´ ´ Az elektrosztatikus vonzas u˝ elmelet megalapozasa ´ esekkel. ´ mer Joseph Priestley (1733–1804) Henry Cavendish (1731–1810) Charles-Augustin de Coulomb (1736–1806) ´ tem ´ ak: ´ Kutatasi • az elektromos vonzas ´ szamszer ´ ´ u˝ elmelete • anyagok vezetok ˝ epess ´ ´ ege • a tolt ¨ esek ´ ´ asi ´ modjai ´ tarol
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
¨ eny ´ A Coulomb-torv ´ ´ masok ´ ´ kimerik, ´ 1760-as, ’70-es evek: Priestley, Cavendish es mar ¨ ott ¨ testek kozti ¨ ero˝ 1/r 2 -tel aranyos. ´ hogy a tolt ´ esek ´ ´ jo´ elmeleti ´ ´ 1785, Coulomb: pontosabb mer es megalapozas: ´ inga: Vekony ´ ´ keresztbe Torzios szalra ´ test. felfuggesztve ket ¨ ˝ elforgatjak ´ a A testekre hato´ erok ´ berendezest. ´ ´ ˝ merhet ´ ˝ Vekony szallal igen kis erok ok. ´ a tolt ¨ es ´ mennyisege ´ Pontatlansag: a ´ testeken nehezen hatarozhat o´ meg. F =k
Q1 Q2 r r2 r
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
Az elektrosztatika alapegyenlete ´ esek ´ ´ pontatlanok. Az 1/r 2 -es torv ¨ eny ´ kitevoje ˝ akar ´ 2,2 A mer eleg vagy 1,9 is lehetne. ´ ´ ´ csakis az 1/r 2 -es torv ¨ eny ´ eseten ´ egy tolt ¨ ott ¨ Elmeleti erdekess eg: ¨ ´ ´ gomb belsejeben nincs elektromos ter! ˝ lehetett pontosan igazolni az 1/r 2 -es torv ¨ enyt. ´ Ebbol ´ Laplace, Poisson (1800-as evek eleje): elektrosztatika alapegyenlete: ∂2V ∂2V 1 ∂2V + + = − %t , 2 2 2 ε0 ∂x ∂y ∂z
F = −QgradV
˝ ¨ eseloszl ´ ´ eseten ´ megadja az elektromos teret. Ez tetszoleges tolt as
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Luigi Galvani (1737–1798) felfedezese AFKT 4.4.5
1791: • Ket ´ fem ´ ossze ¨ ´ ´ erint esekor a egy
´ ´ veluk o˝ bekacomb ¨ erintkez ´ ´ rangatozni kezdett, ha az ´ a fem. ´ ideghez hozza´ ert • Ugyanez tort ¨ ent, ´ ´ udon ha a femr ´
´ ¨ eben ´ levo˝ bekacomb kozel ´ villamlott. ¨ ´ Kovezkeztet esek: • Ket ´ fem ´ ossze ¨ ´ ´ erint esekor ´ keletkezik feszults ¨ eg • Az idegeken elektromos jelek
haladnak.
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
Alessandro Volta (1745–1827)
´ Galvani k´ıserleteit megismeri. ´ on: ¨ ket ´ kul ¨ oz ¨ o˝ fem ´ Raj ¨ onb ¨ ´ ´ ´ ´ ossze erint esekor aramforr as keletkezik. ´ K´ıserletek: ez ugyanaz az ´ mint a elektromossag, ¨ ´ csak dorzselektromos jelenseg, ´ ´ az elektromos aram. ´ tartosan fennall
´ felfedezese, ´ ´ sok km tavols ´ ´ (Egyebek: metan elektromos jel kuld agra, ¨ ese ´ ´ meggyujt ´ elektromos szikraval gaz ...) ´ asa,
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ A Volta-elem vagy galvan-elem ´ ´ Elso˝ komolyabb aramforr as: ´ ket ´ fem ´ Elektrolitbe (vezeto˝ folyadek) merul. ¨ ´ fem ´ kozt ¨ feszults ´ ul ¨ ´ A ket eg ¨ egk ¨ onbs alakul ki. ´ ´ ´ Ez alland o´ aramot kepes hajtani. ´ akkumulatorok ´ Ez a mai elemek es ¨ alapotlete. ´ ´ a folyadekot ´ Csak a kenyelem kedve´ ert ´ anyaggal helyettes´ıtik. szilard
´ ´ as ´ A folyamat megford´ıtasa: galvanizal ´ ´ hatas ´ ara ´ az oldatbol ´ Elektrolitbe merul kuls ¨ o˝ femekre ¨ o˝ feszults ¨ eg ´ ´ eteg ´ vekony femr ul ¨ ki.
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
A Volta-oszlop
¨ ´ fem ´ elektrolittel (=vezeto˝ Otlet: ket ´ ´ ¨ oz ¨ o˝ folyadek) elvalasztva kul ¨ onb ´ ´ be. feszults all ¨ egre ¨ ´ Eredeti osszet etel: ´ v´ız (ruhaanyag– elektrolit: sos ban felitatva) ´ – rez-cink, majd ezust-cink ¨ ´ ´ femp arok ´ Egy-egy cella 0,5–2 V feszults ¨ eget ´ fugg ˝ ad anyagtol ¨ oen. ¨ szaz ´ volt elo˝ all´ ´ ıthato! ´ A Volta-oszloppal tobb
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
˝ ege, ´ ´ asa ´ A Volta-oszlop jelentos felhasznal ¨ ´ ´ a leideni palackhoz kepest: ´ A dorzselektromoss aghoz es • Sokkal tobb ¨ ossz ¨ ¨ es, ´ ezert ´ hosszabb ideig jelentos ˝ tolt
´ ˝ eg ´ biztos´ıtasa. ´ aramer oss (Leideni palack: max. 1–2 coulomb, ´ 10000 coulomb) Volta-oszlop: akar • Kisebb feszults ´ (Ez elony ˝ is, hatr ´ any ´ is, alkalmazast ´ ol ´ ¨ eg. ˝ fugg ¨ oen.)
˝ ´ ´ ´ Megkezdodhet az aramok tanulmanyoz asa. ˝ ´ ´ ´ ´ ˝ ´ ´ ´ fogalmanak ´ Lehetoseg a meresekre, aramerosseg es feszults ¨ eg ´ ara. ´ kialak´ıtas ´ ´ ´ as. ´ Kemiai alkalmazasok: elektrol´ızis, galvanizal ´ ˝ Mai elemek, akkumulatorok ose.
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ ´ Az aram magneses tere AFKT 4.4.6
´ azt hittek, ´ hogy az elektromos es ´ magneses ´ Sokaig tereknek nincs ¨ egymashoz, ´ ´ koze csak hasonlo´ jelensegek. Hans Christian Oersted (1777–1851): ´ ´ 1820: az aramnak van magneses tere! ´ ´ Veletlen felfedezes: ˝ aram ´ ´ u˝ elfordult. Ekkor a Eros folyt egy huzalban, mellette az iranyt ˝ aramt ´ ´ huzal izzott az eros ol. ´ ´ u. Ha gyenge volt az aram, nem fordult el az iranyt ˝ Ekkor a huzal nem izzott. ´ ´ ´ ´ szerepe lenyeges. ´ ⇒ Teves magyarazat: azt hitte, a fenyjelens eg ´ munkak: ´ pl. elsok ˝ ent ´ all´ ´ ıt elo˝ fem ´ alum´ıniumot.) (Egyeb
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
¨ eny ´ A Biot-Savart-torv Jean-Baptiste Biot (1774–1862) ´ Savart (1791–1841) Felix ´ ¨ eny ´ arra, hogy milyen magneses ´ 1820: szamszer u˝ torv teret kelt az ´ aram. ´ ´ mer ´ es ´ ere ´ kis iranyt ´ uket ´ (A magneses ter hasznaltak, mint Petrus ˝ Peregrinus.)
´ Pierre-Simon Laplace (1749–1827) Seg´ıtseg: ´ interpretaci ´ o: ´ A magneses ´ ´ olyan, Pontos matematikai forma es ter ´ kis darabkai ´ kul ¨ ¨ hoznanak ´ ´ mintha a vezetek ul letre ¨ on-k ¨ on ´ magneses teret. ¨ eny ´ kicsit hasonl´ıtott a Coulomb-torv ¨ enyhez. ´ A torv
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ ´ ´ Az aramok egymasra hatasa – AFKT 4.4.8 Andre Marie Ampere (1775-1836) AFKT 4.4.7
áramok iránya
erők iránya
´ ´ eseten ´ vonzo, ´ 1820: Azonos aramir any ´ ´ ´ ˝ ´ ¨ ¨ maskepp tasz´ıto ero a vezetekek kozott. ´ ¨ enyt ´ Ampere megadja a szamszer u˝ torv is. ´ ˝ eg ´ es ´ erom ˝ er ´ es ´ osszek ¨ ¨ ese: ´ ´ ´ Aramer oss ot Pontos arames ´ ´ ok ˝ megalkotas ´ anak ´ ˝ ege. ´ feszults er lehetos ¨ egm ´ ˝ eg ´ mai defin´ıcioja: ´ ´ ´ Az aramer oss 1 amper azon parhuzamos vezetekekben ´ ˝ ege, ´ ´ ol ´ 1 m-re helyezkednek el es ´ folyo´ aram eross melyek egymast ´ ´ 4π · 10−7 N erovel ˝ ´ meterenk ent hatnak egymasra.
¨ ´ ´ ¨ aramok ´ Otlet: a magnesvasak belsejeben is kis kor folynak.
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
´ Az elektromos aram
Elektrosztatika
Az indukcio´ Michael Faraday (1791–1867)
´ 1821: indukcio´ felfedezese.
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
´ Az elektromos aram
Elektrosztatika
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
Az indukcio´ ˝ ege ´ Hatalmas jelentos van.
´ ´ ´ ´ elektromos teret kelt. Lenyeg: valtoz o´ magneses ter • tekercsben ki-be tologatott magnesr ´ ´ ara ´ feszults ´ ud ´ hatas ¨ eg ´ ebred • megszaggatott elektromagnes ´ ´ egy masik tekercsben
´ ´ feszults indukal ¨ eget
´ ol ´ elektromos aram ´ ´ ıthato´ elo. ˝ Mozgasb all´ ´ de az erom ˝ uvek ´ ´ is! Ezen alapul ma pl. a bicikli dinamo, aramtermel ese ˝
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ eredmenyei ´ Faraday egyeb
´ ´ Szamtalan eredmeny: • Minden anyag reagal ´ a magneses ´ ´ terre. • Faraday-kalitka. • Feny ´ polarizaci ´ os ´ s´ıkja magneses ´ ´ terben elfordul. • Elektrol´ızis vizsgalata. ´ • Elektromagneses ´ ´ fogalma folyadek ´ helyett, ter
´ ´ ´ elektromagneses hullamok megsejtese.
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
A csucs ´ AFKT 4.4.9
–
AFKT 4.4.10
James Clerk Maxwell (1831–1879):
´ ´ anak ´ ´ Faraday tan´ıtvanya, munkaj folytatoja.
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
A Maxwell-egyenletek ´ ¨ ´ 1864: Az eddigi eredmenyek osszegz ese: Mai alakban: Laplace, Poisson, Gauss a töltések elektromos teret keltenek Laplace, Poisson, Gauss nincs mágneses töltés Faraday a mágneses tér változása elektromos teret kelt Ampere + Maxwell mágneses teret áram vagy az elektromos tér változása kelt
´ ´ osszefoglalta! ¨ A teljes elektromossagtani tudast
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ aram” ´ Az “eltolasi
´ ´ ´ ul A legutolso´ tag Maxwell elmeleti felfedezese: enelk ¨ nem teljesulne ¨ ¨ esmegmarad ´ ´ a tolt as. ´ valtoz ´ ´ magneses ´ Jelentes: o´ elektromos ter teret kelt. ´ kozvetlen ¨ ´ miatt.) (A jelenseg ul ok ¨ nehezen mutathato´ ki a kicsi egyutthat ¨
¨ ´ ´ el. ter ´ ⇒ valt. ´ magn. ´ ´ ⇒ valt. ´ el. ter ´ Fontos kovetkezm eny: valt. ter ⇒ ... ´ ´ Elektromagneses hullam!
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ ´ Az elektromagneses hullamok ´ ´ ´ anak ´ Az elektromagneses hullamok kialakulas menete:
´ ´ Egy kialakult, szinuszos elektromagneses hullam.
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ ´ Az elektromagneses hullamok
Faraday sejtette, Maxwell megadta az ´ ´ elmeleti le´ırast. ´ uk Maxwell: sebesseg ¨ 3 · 108 m/s. ´ sebesseg ´ evel! ´ megegyezik a feny
Ez
´ a feny ´ elektromagneses ´ ´ Sejtes: hullam. Heinrich Hertz (1857–1894) ´ ´ radi ´ ohull ´ ´ 1886: k´ıserleti bizony´ıtek: amok ´ ıtasa, ´ ´ ´ ese. ´ elo˝ all´ sebessegm er ´ ´ oz ´ as ´ indul 1900 kor ¨ ul. Tenyleges radi ¨
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Hertz berendezesei
´ Folytatas
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ ´ Az elektromossagtan technikai alkalmazasai ´ ´ ˝ e´ tettek, ´ hogy a 19.szd. kozep ¨ ´ ol ˝ Az elmeleti eredmenyek lehetov et ´ ˝ ´ iparagak fejlodjenek ki az elektromossagtanra alapozva. ´ ak: ´ Peld ´ • Jedlik Anyos ¨ ´ ´ (1800–1895): ongerjeszt eses dinamo, ´ elo˝ all´ ´ ıtasa, ´ villanymotor, nagyfeszults ... ¨ eg • Thomas Alva Edison: tav´ ´ ıras ´ fejlesztese, ´ ´ ampa, ´ izzol fejlett ˝ uvek, ´ ´ as ´ kiep´ ´ ıtes ´ enek ´ mikrofonok, elso˝ erom aramell at egyik ˝ ´ ´ valtozata (egyenaram u) ´ • George Westinghouse, Nikola Tesla: valt ´ o´ aram ´ ´ u´ generatorok, ´ al ´ ozatok, ´ ¨ ok. ¨ (A mai elektromos hal ´ ozat ´ elosztoh eszkoz alapjai.) • Zipernowsky Karoly, ´ ´ Miksa, Blathy ´ ´ hatekony ´ Deri Otto: ´ transzformator • Guglielmo Marconi, Nikola Tesla, Alexander Stepanovich ´ oz ´ as ´ kezdetei Popov: radi • Werner von Siemens, Kando´ Kalm ´ an: ´ villanymozdony • ...
´ Bevezetes
´ Elso˝ eredmenyek
Elektrosztatika
´ Az elektromos aram
A klasszikus elektrodinamika csucsa ´
´ Folytatas
´ ´ Mindent tudunk az elektromossagtanr ol? ´ en ´ azt hittek, ´ hogy igen. A 19.szd. veg ´ any ´ ertelmez ´ ´ problema ´ “Csak” neh esi maradt: • Mi is az az eter? ´ • Letezik-e ´ ´ rendszer? abszolut ´ vonatkoztatasi • Mihez kepest ´ ´ fenysebess ´ ´ terjed a feny eggel?
´ anosan ´ ´ az eter ´ ¨ az Altal elfogadott kep: egy finom anyag, mely kitolti ´ allapotait ´ ´ Univerzumot. Ennek feszults eszlelj uk ¨ egi ¨ elektromos ´ ´ ent. ´ ill. magneses terk ´ ´ rendszert hataroz ´ Az eter egy abszolut meg. ´ vonatkoztatasi ¨ mozgas ´ at ´ az eterhez ´ ´ Gond: Nem sikerul kepest! ¨ kimutatni a Fold ´ a fenysebess ´ ´ ol ˝ mondottakat es ´ a kes ´ obbieket.) ˝ (Lasd egr
´ k´ıserletek ´ ´ ´ Ezek a gondolatok es vezetnek a relativitaselm elethez.
