AZ ELİADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

XVIII. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS BUDAPEST, 2008. ÁPRILIS 3-5.

AZ ELİADÁSOK ÖSSZEFOGLALÓJA

SZERKESZTETTE: NÁDOR ORSOLYA

BALASSI INTÉZET BUDAPEST 2008

ABLONCZYNÉ MIHÁLYKA LÍVIA – TOMPOS ANIKÓ Nemzetközi tárgyalástechnika – kompetenciák a gyakorló szakemberek szemével Kulcsszavak: kulturális különbségek, szakmai kompetencia Az elmúlt egy évtizedben számos gazdasági-üzleti profilú szakon bevezetésre került az interkulturális kommunikáció és az üzleti tárgyalások címő tantárgy, illetve az e két tárgy során megszerzett ismereteket és kompetenciákat ötvözı és továbbfejlesztı nemzetközi tárgyalástechnika. A tárgyakat többnyire idegen nyelvi tanszékek, nyelvi lektorátusok, kommunikáció tanszékek gondozzák és oktatják – idegen nyelven. E stúdiumok fontosságáról és hasznos voltáról általában az oktatók és hallgatók pozitívan vélekednek, hiszen azok az idegen nyelvi kompetenciák fejlesztésén túl a munka világában nélkülözhetetlennek tartott készségeket és jártasságokat is kialakítanak. Az elıadás célja egy strukturált interjúkon alapuló kutatás eredményeinek ismertetése. A vizsgálat során arra kerestük a választ, vajon az idegen nyelven gyakorló tárgyalók is pozitívan vélekednek-e az interkulturális kommunikáció és tárgyalások elméleti ismeretének hasznosságáról, valamint milyen nyelvi, kulturális és készségszintő nehézségek fordulnak elı a tárgyalások során; egyáltalán tudatosul-e bennük az, hogy a nehézséget mi okozza.

AJTAY-HORVÁTH MAGDA

Az ajtó és angol nyelvő kulcsai (Szabó Magda regényének 1987-es és 2005-ös angol nyelvő fordításairól) Kulcsszavak: Fordításstilisztika, hermeneutika, intertextualitás ,hangulati és stiláris ekvivalencia Világirodalmi státuszt, „a legjobb külföldi regények egyikének” rangját magyar mő számára csak a mőfordítás biztosíthatja. Szabó Magda Az ajtó címő regénye 1987-ben, Amerikában jelent meg Stephen Draughon fordításában, 2005-ben pedig Nagy-Britanniában Len Rix fordításában. Az intertextualitás esteként értelmezett mőfordítás jellemzése során sokrétő szempontrendszer (filozófiaelméleti, hermeneutikai, szociológiai, fordítástechnikai) alkalmazható. A forrásnyelvi és a két célnyelvi angol szöveg összevetésekor azt követem nyomon, hogy a célnyelvben megvalósult-e a hangulati és a stiláris ekvivalencia, illetve hogy az angol változatokba átültethetıek voltak-e a nemzeti múltunkat is idézı szimbolikus analógiák, a kimővelt erkölcs és az ısi erkölcs ellentéte. Minden szaktudományos alapozás ellenére a mőfordítások értékelésében döntıen a szubjektív ítéletek kapnak hangsúlyos szerepet, hiszen a mőfordításokban élı szövegek rangját elsısorban a befogadói jellemzık határozzák meg.

2

ANDRIĆ EDIT A társadalmi környezet nyelvétıl az idegen nyelvig – a magyar nyelv státusa Szerbiában Kulcsszavak: magyar nyelv, környezeti nyelv, Vajdaság, oktatás Szerbia tartománya, Vajdaság, többnemzetiségő közösség, ahol a magyarok aránya – az évszázadok során – a történelmi és politikai viszonyok függvényében, nagymértékő változást mutat. Még húsz évvel ezelıtt az iskolákban a társadalmi környezet nyelveként tanulhatták a nem magyar diákok a magyar nyelvet, aztán egy ideig nem volt rá mód az ilyen jellegő oktatás megszervezésére. Ma az egyetemeken lehetıség van arra, hogy a magyart a hallgatók felvehessék idegen nyelvként. Ezen kívül Belgrádban, a Filológiai Karon, már több mint tíz éve mőködik a Hungarológiai Tanszék, ahol a magyar idegen nyelv. Referátumomban két kérdésre szeretnék kitérni. Az egyik, hogy mi az, ami egy nyelv státusát meghatározza, a másik pedig a magyar nyelv tanításának szerbiai perspektívája.

ÁRVAY ANETT Manipulatív stratégiák magyar és amerikai reklámokban Kulcsszavak: reklám, manipuláció, hibás érvelés Elıadásomban, amely a doktori kutatásomon alapul, hatvan magyar és hatvan amerikai írott reklám verbális manipulatív stratégiáit vizsgálom. A két reklámkorpusz egyenlı arányban tartalmaz szórólapokat, folyóiratban megjelent hirdetéseket és személyre szóló reklámleveleket. Az elıadás elsı részében ismertetem a manipuláció fogalmát, és az elemzés eszközét (az ún. Manipuláció Szőrıt), amelynek segítségével a szövegekbıl kiszőrhetık az egyes manipulációs stratégiák. Az elemzési eszköz integrálja a verbális manipuláció szempontjából releváns diszciplínák: a kritikus diskurzuselemzés, a retorika, a szociálpszichológia valamint a pragmatika elméleti meglátásait és empirikus eredményeit. A második részben röviden kitérek az elemzés menetére, többek között arra, hogy milyen szempontok szerint történt a korpuszépítés, mi volt a szerepe a társkódolónak, és milyen új szempontokra hívta fel a figyelmet a próbaelemzés. Végül, a harmadik részben összefoglalom, hogy az elemzett két korpuszban milyen típusú manipulációs stratégiák valamint azok milyen variánsai fordultak elı, melyek voltak a leggyakoribbak, és mi lehet az oka a hasonló stratégiahasználatnak.

3

B. PAPP ESZTER A módszereffektus és tanulságai az ECL nyelvvizsgáztatásban Kulcsszavak: vizsgáztatás, módszereffektus, feladattípus A módszereffektus egy viszonylag új terület a nyelvi mérésen belül, szakirodalma is csak néhány évre nyúlik vissza, ezért az elıadásomat egy rövid szakirodalmi áttekintéssel kezdem. Az ECL vizsgarendszerben gyakran kikérjük a vizsgázók véleményét arról, hogy milyen benyomások keletkeztek bennük a tesztrıl. Az írásos véleményekbıl kiderül, hogy a vizsgázók bizonyos fajta feladatokat könnyebbnek, vizsgázóbarátabbnak éreznek, mint másokat. Ez a tapasztalat vezetett engem arra, hogy alaposabban megvizsgáljam a módszereffektus hatását, pontosabban, hogy mennyire befolyásolja a vizsgázók teljesítményét a megírandó feladat formátuma. Ehhez kísérletet végeztünk: egy-egy középfokú olvasásértés és hallásértés szöveghez különféle feladattípusokat készítettünk, és megoldattuk diákokkal. A csoportok teljesítményét egy-egy (minden csoportban azonos) horgonyteszt felhasználásával tettük összemérhetıvé. Az elıadásomban a kutatatás tapasztalatait osztom meg, és röviden kitérek az egyéb figyelembe veendı tényezıkre, mint például, hogy egyes feladattípusok milyen kognitív képességekkel rendelkezıknek sikerülnek jobban, és hogy mekkora szerepe lehet a szerencsének, azaz a tippelésnek.

BAJZÁT TÜNDE Nyelvtanítási irányzatok a századfordulón és napjainkban – elmélet és gyakorlat Kulcsszavak: nyelvtanítási irányzatok, módszerek, idegennyelv-oktatás, felsıoktatás Az oktatók, kutatók, nyelvhasználók, a nyelvhasználat piacán dolgozók számára mindig is kulcsfontosságú volt és lesz is a nyelv oktatása és tanulása egyaránt. Az elmúlt évszázadok során mindig az volt a cél, hogy megalkossák a legjobb, a legkönnyebb, a legélvezetesebb, a leghasználhatóbb idegen nyelv elsajátítási módszert, melyek formálódását a történelmi, politikai, társadalmi, tudományos és gazdasági változások befolyásoltak, így van ez napjainkban is. Ennek jegyében született kutatásom, melynek fı célkitőzése az, hogy bemutassa a jelen korszak nyelvtanítási irányzatait és gyakorlati hasznosíthatóságukat. Vizsgálódásom részeredményeit mutatom be elıadásomban. Az elıadás elsı részében röviden összefoglalom a 19. és 20. század legismertebb nyelvtanítási módszereit, és ismertetem a századfordulón és napjainkban létrejött, illetve korábban megalkotott, de mára átalakult megközelítéseket. Az elıadás további része bemutatja vizsgálódásaim eredményeit és tanulságait. Kérdıíves kutatásomban azt vizsgálom, hogy a fent említett módszerek közül melyiket ismerik a felsıoktatásban tanuló diákok, melyeket használják sikerrel, és melyeknek van motiváló hatása. A kapott eredmények alapján javaslatokat teszek arra, hogy mit és hogyan érdemes megváltoztatni a magyarországi idegennyelv-oktatásban azért, hogy a tanulók nyelvi kompetenciái jobban megfeleljenek globalizálódó világunk elvárásainak.

4

BAKTI MÁRIA Az aktuális tagolás akusztikai-fonetikai sajátosságai szinkrontolmácsolt szövegekben Kulcsszavak: aktuális tagolás, szinkrontolmácsolás, tolmácsolási egység, diszharmónia a beszédprodukcióban A tolmácsoláskutatás egyik legtöbbet vitatott kérdése a tolmácsolási egységek meghatározása. Számos tanulmány vizsgálta az információs szerkezet változásait a fordítás során (Klaudy 1987, Klaudy 2007, Hatim és Mason 1989), hiszen feltételezhetı, hogy a tolmácsolási egységeket meghatározzák az elızményekbıl ismert (tematikus) és az új (rematikus) információk. Több kutatás feltételezi, hogy a téma-réma információk akusztikailag is meghatározottak a tolmácsolás során, azaz összefüggésben állnak a szünettartással és az (elsısorban) bizonytalanságra utaló megakadásokkal. Objektív akusztikai-fonetikai mérések azonban nem születtek még a kérdés bizonyítására. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy 1. a szinkrontolmácsolt szövegben hogyan változik az információs szerkezet, 2. az eredeti szöveg téma-réma határai milyen összefüggésben állnak a célnyelvi beszédprodukció során felmerülı diszharmóniás jelenségekkel. A kutatás során akusztikai-fonetikai méréseket végeztünk a forrásnyelvi és a célnyelvi szövegek beszéd- és artikulációs tempójának meghatározására, illetve elemeztük a kitöltött és a néma szünetek idıtartamait és elıfordulásait is.

BALOGH ERZSÉBET – T. BALLA ÁGNES Interkulturális kommunikáció magyarországi multinacionális nagyvállalatoknál: Ki beszél magyarul?! Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, idegennyelv tanulás, nyelvi menedzselés Kutatásunk két, Magyarországon tevékenykedı multinacionális nagyvállalaton belül zajló kommunikációs folyamatokkal foglalkozik – egy több országra kiterjedı nyelvészeti kutatás keretein belül. Az adatfelvétel egyrészt egyéni és csoportos interjúk formájában, másrészt résztvevı megfigyelı segítségével történt. Az eredmények alapján megállapítható, hogy az általunk vizsgált mindkét multinacionális nagyvállalatnál a mindennapos kommunikáció során az a nyelvi probléma merült fel, hogy a tulajdonosok (és ezzel együtt a menedzsment), illetve a munkavállalók többségének az anyanyelve és/vagy a nagyvállalat hivatalos nyelve nem egyezik meg. A nyelvi problémák kezelésének legfıbb módja mindkét nagyvállalat esetében a nyelvtanulás, mely úgy valósul meg, hogy a vállalat magyar anyanyelvő dolgozói tanulják meg a tulajdonos vagy a vállalat hivatalos nyelvét, míg a csekély létszámú külföldi alkalmazott nem tanul magyarul. 5

BALOGH JÓZSEF A francia politikai szaknyelv jellegzetes grammatikai struktúrái: Jacques Chirac volt francia köztársasági elnök beszédeinek (1995-2007) elemzése Kulcsszavak: francia, politikai szaknyelv, grammatika, struktúra, Chirac Az idegen nyelvő politikai beszédek megértésében igen fontos az egyes nyelvekre jellemzı nyelvtani szerkezetek ismerete, mivel a szókincs illetve a szakszövegekre jellemzı szakszókincs mellett ezek is hozzájárulnak a szövegek helyes interpretálásához: a nyelvek esetében a nyelvtan a csontváz, ami tartja a húst, a szókincset. A nyelv is, mint az ember, csontváz nélkül nem létezhet. Vizsgálataim alapjául Jacques Chirac 2007-ben a párizsi Odyle Jacob kiadónál megjelent két kötetét választottam, melyeknek címe Mon combat pour la France és Mon combat pour la paix. A nevezett két kötet tartalmazza az elnök 1995 és 2007 közötti legfontosabb beszédeit (mintegy 200 darabot), mind a bel-, mind pedig a külpolitikát érintıeket. Az elemzés során a korpuszokban a grammatikai struktúrákat vettem nagyító alá. Elıadásomban bemutatom a leggyakrabban elıforduló nyelvtani jelenségeket – mint például passzív szerkezetek, fınévi igeneves konstrukciók, névmások, pronominális igék, igeidık - és ismertetem azok specifikumait. Az eredmények felhasználhatóak a francia politikai szaknyelv oktatásában, szaknyelvi jegyzetek összeállítása során, illetve a fordítók és tolmácsok képzésében egyaránt.

BARABÁS LÁSZLÓ Az idegen nyelvek tanulásának sorrendjéhez Kulcsszavak: nyelvpolitika, nyelvtanulás, nyelvpszichológia, nyelvi sorrend Azon túl, hogy Magyarország is, mint az Európai Unió tagja, elkötelezte magát azon irányelv megvalósítása mellett, hogy célul tőzi ki saját polgárai számára a két idegen nyelv birtoklását, a gyakorlati élet is egyre inkább megkívánja két idegen nyelv, alkalmanként eltérı szintő ismeretét. Az ezzel kapcsolatos kérdés- és feladatcsokorból egy elemet emelek ki: Mi legyen az idegen nyelvek elsajátításának sorrendje? A tanult idegen nyelv megválasztásának szokásai Magyarországon az utóbbi években jelentısen megváltoztak: az arányok erıteljesen eltolódtak az angol nyelv irányába, emelkedik az „egzotikus” nyelvek aránya. A nyelvek sorrendiségének megválasztásánál sok, idınként egymást gyengítı, máskor egymást erısítı hatás játszik szerepet. Ezek egy része normatív jellegő, állami, fenntartói vagy iskolai eredető, mások inkább szubjektív hatásokon alapulnak. Milyen szerepet játszik például az angol nyelv „állampolgári jogon” történı tanulásának bevezetése? Közelebb kerülhetünk-e általa a kitőzött célhoz? Hogyan viszonyul a nyelvpolitika a nyelvelsajátítási sorrendhez és a többnyelvőség kérdéséhez? Milyen szerepet kapnak a nyelvi, nyelvészeti alapok? Valóban kívánatos-e az idegen nyelvő szakoktatás és milyen hatásokat várhatunk tıle? Milyen nyelvtudást kíván a felhasználói szféra? 6

BATA BERNADETT A szövegértési stratégiák tényezıi az életkor függvényében Kulcsszavak: szövegértés, idegen nyelvi órák Sok felmérés zajlott a magyar diákok szövegértési képességeinek felmérésére, amelyek ugyanazt a rossz eredményt hozták. Kutatásom célja a nehézségek elemzése, a probléma okának felderítése. Feltevésem szerint a diákok nem kielégítı szövegértése a nyelvhasználati stratégiák elégtelen mőködésében keresendı. A kutatást három korcsoporttal végeztem: az egyik 15 éves, négyosztályos gimnáziumban tanuló 30 diákból állt, a másik csoportot egy hatosztályos gimnázium 13 éves diákjainak osztálya alkotta, míg a harmadikban 11 évesek vettek részt (válogatás nélkül; valamennyien budapestiek és egynyelvőek). Módszerként a feladatlapos megoldást választottam. A tesztlapokon olyan feladatok szerepeltek, amelyeket élı idegen nyelvek tanításakor alkalmaznak a nyelvtanárok. A kapott eredmények nem teljesen igazolják feltevésemet. A 13 és a 15 évesek könnyebben vették az akadályokat, a 11 évesek a vártnál gyengébben teljesítettek. Az eredmények arra utalnak, hogy a szövegértéshez szükséges stratégiák egy részét a tanulók ismerik és alkalmazzák. Az adatok jelzik, hogy a 13 és a 15 évesek között nincs feltőnı javulás. A 11 és a 13 évesek között tapasztalt eltérések összefüggnek az anyanyelv-elsajátítás második biológiai sorompójával. El kellene gondolkodnunk a tankönyvi anyagok elvárásain és a fejlesztı foglalkozások fontosságán.

BIRÓNÉ UDVARI KATALIN Ha kevés az idı, toldd meg új módszerekkel! Kulcsszavak: Bologna folyamat, BSc-képzés, szakmai és kulturális ismeretek, készségek és kompetenciák, önálló tanulás, új tanári szerep A Budapesti Gazdasági Fıiskolán a 2006/2007-es tanévtıl van érvényben a BSc-képzés a Bologna-folyamat részeként, melynek elsıdleges célja a felsıoktatás átjárhatóságának biztosítása, illetve az egyes diplomák, oklevelek kölcsönös elismertethetısége és elismerése az Európai Unióban. Ehhez elengedhetetlen a tanmenetek, tananyagok és követelmények ésszerő fokon megtörténı harmonizációja. A szerzı az interjú kutatási módszert alkalmazva kísérel meg képet adni arról, hogy az új körülmények között (alacsonyabb óraszám, nagyobb létszámú csoportok) milyen módszerekkel próbálják a nyelvtanárok ugyanazt az ismeretanyagot ugyanolyan szinten és sikerrel elsajátíttatni a hallgatókkal, mint a bolognai rendszer bevezetése elıtt. A vizsgálat kitér arra is, hogy a megváltozott körülmények hogyan befolyásolják a diákok önálló tanulását, ezt a tanár hogyan segítheti elı. Még nem áll elég adat a rendelkezésünkre ahhoz, hogy az új rendszerben tanuló hallgatók eredményeit szignifikánsan összehasonlíthassuk a régebbi diákok teljesítményével. Annyi azonban 7

bizonyos, hogy az új kihívásoknak való megfelelés elképzelhetetlen a nyelvtanári szerep újragondolása nélkül.

BOLDOG GYÖNGYI Funkcionalitás és lojalitás egyazon mő két magyar fordításában Kulcsszavak:gyermekirodalom, újrafordítás, funkcionalitás, lojalitás, tulajdonnevek A fordító választásaival a funkcionalitás és lojalitás elve közötti egyensúly megteremtésére törekszik (Nord 1995). Bármilyen mőfajú és típusú célnyelvi szöveg jellemezhetı abból a szempontból, hogy megfelel-e a célközönség elvárásainak (funkcionalitás), illetve hogy közvetíti-e a forrásnyelvi szöveg szerzıjének a szándékát (lojalitás). A The Wind in the Willows angol nyelvő meseregény két teljes, nem adaptált és minıségében egyenrangú magyar fordítását vizsgálva kimutatható, hogy a két célnyelvi szöveg egyes szerkezeti egységeiben: a tulajdonnevekben (címek, személynevek, földrajzi nevek), meta- és paratextuális elemekben eltérı mértékben érvényesül a két elv. Néhol a funkcionalitás elve, máshol a lojalitás elve, megint máshol mindkét elv mőködik. A két fordítás jóvoltából így eltérı korú és ízléső olvasók élvezhetik a regényt.

BUDAI LÁSZLÓ A magyar nyelv szerepe az angol nyelvtan tanításában Kulcsszavak: magyar, anyanyelv, angol, nyelvtan, kontrasztivitás Az Osiris Kiadó Élı angol nyelvtan címmel egy angol nyelvi (nyelvtani) tankönyvcsaládot jelentetett meg 2007-ben és 2008-ban Budai László és a 4. kötetet Budai László és Budai Andrea tollából. A kötetek alcíme: az 1. köteté: Rendszeres kontrasztív grammatika sok példával, a 2. köteté: Kezdıknek és középhaladóknak, a 3. köteté: Gyakorlókönyv, a 4. köteté: Tesztkönyv. Az elıadás konkrét példákkal mutatja be, milyen fontos szerepet játszanak a magyar anyanyelvi ismeretek az angol nyelvtan megértetésében és megértésében. Az angol nyelvi példákkal illusztrált magyar anyanyelvi segítség más idegen nyelvek tanítására és tanulására is kiterjeszthetı. Az elıadó igazolni kívánja, hogy a napjainkban mellızött, ‘az anyanyelvre való támaszkodás pedagógiai elve’ nem idejétmúlt, hanem minden korban mindenféle nyelvtanulási szándékot hathatósan támogató alapelv mind az iskolai, mind az iskolán kívüli idegennyelvoktatásban. Az alapelvnek a magyar anyanyelvi ismeretekre gyakorolt visszahatása sem lebecsülendı.

8

COWDEROY NATÁLIA Körkép az európai uniós szaknyelv szóalkotással létrejött neologizmusairól

Kulcsszavak: Európai Unió, terminológia, lexikológia, neologizmusok

Előadásom középpontjában az európai uniós szaknyelv szóalkotással keletkezett neologizmusainak átfogó elemzése áll. Elméleti téren a neologizmusok kérdésének kiváló hazai művelői közül Rónai – Kerekes (1977), Terestyéni (1989), Bokor (1991) és Minya (2000) munkáira támaszkodom. A neologizmusok rendszerezésénél Minya Károlynak a Mai magyar nyelvújítás című könyvében szereplő csoportosítást tekintem támpontul. A szóalkotással létrejött neologizmusok között megkülönböztetünk szóösszetétellel, szóképzéssel, szóelvonással, szóvegyüléssel, mozaikszó-alkotással és rövidüléssel létrejött neologizmusokat. Elemzésemben a felsorolt hat csoport leggyakoribb elemeinek elemzésére vállalkozom. A kiválasztott példákat lexiko-szemantikai és szintaktikai jegyek alapján alcsoportokra bontva taglalom, ugyanakkor rá kívánok mutatni a legjellemzőbb tendenciákra. Külön figyelmet érdemel az euró- előtag túlzott mértékű használata, a szóképzés mérsékelt jelentősége és a mozaikszó-alkotás sajátos dinamikája. A három felsorolt jelenség részletes elemzése képezi előadásom vázát. Elemzésemmel azt kívánom bizonyítani, hogy az 1980-as évek végén elindult nyelvújítási hullám tovább folytatódik, és a folyamatban kiemelt szerepet kap az Európai Unióval kapcsolatos új szavak születése.

CS. JÓNÁS ERZSÉBET Retorika és stilisztika a mőfordításban Kulcsszavak: retorika, alakzatok, trópusok, fordításstilisztika, Lermontov, Lator, Galgóczy A grammatikai átalakítások a szabályos, normatív, sztenderd nyelvi formákhoz képest adnak újat mind a hangok, mind a szavak, a mondatok és a gondolatok szintjén. Ezek a tartalmak azonban költınként, kultúránként és mőfajonként is változnak. Más a képi látása egy magyar és egy orosz költınek a 19. században, s megint más a 20. század fordítójának. Más társadalmi háttér és tárgyi világ határozza meg a versek és a próza formai eszközeit még Európán belül is. A nyelvi és irodalmi hagyományok, minták is irányítják az olvasó elvárásait. Számos oroszból kiinduló magyar mőfordítás elemzése ahhoz a következtetéshez vezetett, hogy megállapítsuk, a retorikai alakzatok és trópusok száma és típusa sokkal inkább jellemzi a fordítást, mint a technikai átváltási mőveleteké. Ezeket a célnyelvi szövegben végrehajtott retorikai vagy stilisztikai átalakításokat kívánjuk bemutatni elıadásunkban. Középpontba állítjuk a négy változáskategóriát (adjekció, detrakció, transzmutáció, immutáció), s arra keressük a magyarázatot, hogy Mihail Lermontov magyar mőfordítói miért és milyen változásokat vittek bele az orosz verstartalom tolmácsolásába.

9

CSATLÓS KRISZTINA A pragmatikai hiba magyar – angol relációban. (Egy empirikus kutatásról) Kulcsszavak: pragmatika, pragmatikai hiba, pragmatikai kompetencia A nyelvoktatás folyamatában elég hamar felszínre kerül az a probléma, hogy az eltérı szociokulturális háttérrel rendelkezı emberek közti kommunikáció nagyobb eséllyel lesz sikertelen, mint az azonos kultúrkörbıl való beszélık közötti. Ennek oka nem kizárólag a nyelvtudásbeli hiányosságokban keresendı: a szociokulturális hátterek eltérése is szerepet játszik benne. A nem adekvát pragmatikai kompetenciával rendelkezı tanulók pragmatikai hibát követhetnek el, amikor a hallgató másképp fogja fel a beszélı megnyilatkozásának erejét, mint ahogy az a beszélı szándékában állt. A pragmatikai hiba gyakori forrása a félreértéseknek és a kommunikáció összeomlásának. Elıadásomban angolul tanuló magyar anyanyelvő hallgatók pragmatikai hibáit elemzem. Az angol nyelvő közös cselekvésre felszólító megnyilatkozások inadekvát megválaszolását, azaz leíró szintő kérdésként történı értelmezését vizsgálom kérdıíves módszerrel. A ’Why don’t we go to the cinema?’ kérdésre helytelenül az a válasz érkezik, hogy ’Because I’m busy.’

CSERNOCH MÁRIA Statisztikai modellek a fordítások elemzésében: The Jungle Books és fordításai Kulcsszavak: statisztikai modell, fordítás Szövegek számítógéppel segített statisztikai elemzése alkalmasnak bizonyult arra, hogy összehasonlítsuk egy regény különbözı nyelvő fordításait. A módszer az eredeti regény és különbözı nyelvő fordításainak szókészletében tetten érhetı globális, szöveg szinten bekövetkezı hasonlóságokat és eltéréseket kívánja feltérképezni. Rudyard Kipling The Jungle Books címő mővében kerestem azokat az intervallumokat, ahol az újonnan bevezetett szavak száma magasabb, mint ami statisztikai modell alapján várható lenne. Az így kapott eredményeket hasonlítottam a szöveg négy – magyar, francia és két német – fordításához. Az eredeti angol szöveg új szavakban gazdag szegmenseit a magyar és az egyik német fordítás adja vissza legjobban. A másik német és a francia szöveg is mutat hasonlóságot az eredeti szöveghez, de sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint az eredeti szövegre: e szövegek elsı felében hiányoznak új szavakban gazdag szegmensek. A szövegek második fele bár közelebb áll az eredetihez, találni bennük olyan új szavakban gazdag intervallumot, amely csak ebben a két fordításban jelenik meg. A módszer segítségével sikerült rámutatni, hogy a fordítások mennyiben követik az eredeti szöveg szógazdagságát.

10

CSETNEKI SÁNDORNÉ Irodalmi alkotások többcélú felhasználása a magyar mint idegen nyelv tanítása során Kulcsszavak: modern líra, kreativitás, sikerélmény mint motiváló erı, nyelvi szabályok tudatosítása A magyar mint idegen nyelv tankönyveiben a magyar irodalmat fıként népdalok és klasszikus költıink versei képviselik; a modern költészet alig szerepel e könyvekben. Azonban éppen ezek között a napjaink nyelvhasználatához igen közel álló nyelvezető irodalmi alkotások között vannak olyan komoly, máskor viszont eleve játékos, kísérletezı jellegő mővek, amelyekhez a tanár és a tanuló is kreatív módon viszonyulhat. Érdeklıdést kelthet és motiváló lehet egy-egy Weöres Sándor-vers alkotó módon való továbbírása, elemeinek variálása. S vannak olyan irodalmi mővek is, amelyekkel jól illusztrálhatók bizonyos nyelvtani kérdések. A magyar igealakok, fıként pedig a szórend gyakorlásához az alábbi rövid Tandori Dezsı-vers kiválónak tőnik: A puszta létige szomorúsága Szerettem volna, ha úgy van. Nem volt úgy. Kértem: legyen úgy. Úgy lett. A vershez kapcsolódó könnyebb feladat lehet fımondatokban a személyek megváltoztatása, végigragozása: Szeretted volna…, kérted…; szerették volna…, kérték… stb. Nehezebb a feladat, ha igekötıs igéket teszünk a határozószó + létige kapcsolat helyére, pl.: eljön, megért, meglátogat, felkeres stb. Ilyenkor a mondatok igen alkalmasak a magyar szórend gyakoroltatására. Variációk I. Szerettem volna, ha eljön. Nem jött el. Kértem: jöjjön el. Eljött.

CSISZÁR RITA A nyelvcsere és nyelvmegırzés fı tényezıi a bécsi magyarság körében Kulcsszavak: kétnyelvőség, nyelvcsere, nyelvmegırzés, kisebbségkutatás Az elıadás központi témája a nyelvcsere és a nyelvmegırzés dinamikáját befolyásoló fı tényezık feltárása az Ausztriában élı migrációs eredető bécsi diaszpóra különbözı csoportjainak körében. Az empirikus kutatás tárgyát az 1956-os forradalom idején, valamint az 1980-as évek végén Magyarországról, továbbá Erdélybıl kivándorlók elsı és második generációja alkotja. A migráns diaszpóra fenti csoportjaival kapcsolatban különösen három változónak a nyelvcsere folyamatára kifejtett hatását emelem ki; a kivándorlás idıpontját és okát, valamint az adatközlıknek a kivándorlást megelızıen átélt kisebbségi vagy többségi státuszát. A kisebbségi nyelv és környezete közötti interakció elemzésekor (1) az egyes csoportok szociológiai sajátosságain kívül behatóan elemzem (2) az osztrák kisebbségjogi szabályozás, (2) a családi kommunikáció, valamint (3) a kisebbségek által létrehozott intézmények nyelvi gyakorlatának a magyar nyelv megırzésében játszott szerepét.

11

A nyelvcsere/nyelvmegırzés vizsgálata nyelvkörnyezettani értelmezési keretben történik, amelynek alaptézise szerint bármely közösség nyelvi viselkedése csak az ıt érintı szocio-kulturális környezet ismeretében értelmezhetı. Ebbıl adódóan a nyelvcserét kiváltó, vagy annak ellenében ható erık mindig helyzetspecifikusak; adott faktor nyelvcserét válthat ki egy közösségben, míg a nyelvmegırzést szolgálhatja egy másikban.

DÁVID MÁRIA Rajzfilmek a magyarórákon Kulcsszavak: magyar népmese, magyar mint idegen nyelv, középhaladó szint Elıadásom célja annak bemutatása, hogy középhaladó szintő nyelvtanulók tanítása során miként bıvíthetı a tantermi repertoár a magyarnyelv-órákon, a rajzfilmek élvezetes segédanyagként való felhasználásával. Jellegzetesen magyar, a nyelvet a maga teljességében bemutató, ugyanakkor könnyen érthetı s jól követhetı, a figyelmet lankadni nem engedı, 7-10 perces rajzfilmeket kerestem, így esett a választásom Magyar népmesék sorozatból 21 rajzfilmre. E népmese-feldolgozások kitőnı lehetıséget adnak a nemzeti színek és formák jelkép-nyelvének megszólaltatására, több nemzetközi versenyen is kiemelkedı sikereket értek már el. A magyar népmesék szerkezete a nyelvtanítás szempontjából igen kedvezı, hisz a leíró és a párbeszédes részek váltakozó egymásutánja figyelhetı meg (Voigt: 1998). A mesékre oly jellemzı ismétlıdések nagyban segítik bizonyos szerkezetek bevésését, az ismert népdalok háttérzeneként felhasznált melódiája pedig szinte tálcán kínálja az illetı dalok megtanítását. Az egyes mesékhez készített változatos feladatsorokkal igyekszem megválaszolni azokat a kérdéseket, melyeket Canning-Wilson (2001) ajánl a nyelvtanárok figyelmébe a videós órák tantermi beiktatása elıtt, pl.: Miképpen segíti a vizuális anyag a hallás utáni értést? Használható-e a videó hangháttér nélkül? Mily módon mérhetı a videó hatékonysága?

DÉVÉNY ÁGNES – SZİKE ANDREA Fıiskolai hallgatók idegen nyelvvel kapcsolatos elvárásai és preferenciái Kulcsszavak: a nyelvtanulás céljai és okai, igényfelmérés, tanórai tevékenységek, készségfejlesztés A BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet a fıiskola mindhárom karára kiterjedı kutatásban mérte fel a karok hallgatóinak a fıiskolai nyelvoktatással kapcsolatos elvárásait, preferenciáit és igényeit. A felmérésben több mint kétezer fı töltött ki egy összesen 31 zárt, illetve nyílt kérdésbıl álló kérdıívet. Az elıadás a kutatás egy szeletére fókuszál, bemutatja, hogy miként látják a hallgatók a késıbbi munkahelyi-szakmai nyelvhasználat területeit, milyen célból tanulják az idegen nyelvet, mely nyelvi készségeiket szeretnék fejleszteni és miért, valamint milyen tanórai tevékenységeket preferálnak. A kutatás eredményei összevethetık a BGF KVIF Karán végzett munkaadói szükségletelemzés eredményeivel, hozzájárulhatnak a fıiskolai idegennyelv-oktatás újragondolásához és új tantervek és tananyagok kidolgozásában is hasznosíthatók.

12

DOBOS CSILLA A tárgyalótermi dialógusokban szereplı narratívumok funkciói a jogi kommunikáció vizsgálatában Kulcsszavak: intézményes kommunikáció, tárgyalótermi diskurzus, jogi narratívum, narratívummodell, beszédaktusok „Kalandok legtöbbször azokkal történnek, akik tudják, hogyan meséljék el ıket.” - Henry James ismert mondását a jogi eljárásra vonatkoztatva a következıképpen kellene átalakítanunk: Bőncselekmények legtöbbször azokkal történnek, akik nem tudják, hogyan meséljék el ıket. A jogilag releváns történeteket pedig el kell „mesélni”, hiszen az ügyész és a bíró – a valóság kontrolljától megfosztva – kizárólag ezekbıl a laikusok által elıadott történetekbıl ismerik meg a valós eseményeket. Ezért a rendırségi és a tárgyalótermi dialógusokba ágyazott narratívumok szervesen illeszkednek a jogi eljárás struktúrájába és meghatározó szerepet játszanak az ítélet meghozatalában. Az elıadás a hétköznapi és az intézményes kommunikációra jellemzı narratívumok összevetése alapján vizsgálja a jogi narratívumok sajátosságait. Elemzéseinkben egyrészt arra keressük a választ, hogy W. Labov narratívummodellje változtatás nélkül alkalmazható-e a történetek elemzésére egy olyan speciális mikropragmatikai környezetben, mint amilyen a bírósági tárgyalóterem. Másrészt azt vizsgáljuk, hogy a narratív kompetencián kívül milyen tényezık befolyásolják a jogi eljárás során elhangzó (pl. kihallgatás, tárgyalás), illetve írott formában is megjelenı (jegyzıkönyvek, vádirat, ítélet) jogi narratívumok létrehozását.

DÓLA MÓNIKA A kettıs modellek és a morfológiailag komplex szóalakok a magyar mint idegen nyelvben Kulcsszavak: kettıs mechanizmus, lexikai blokkolás, analitikus és holisztikus feldolgozás, felnıttkori nyelvtanulás Jelenleg a magyar mint idegen nyelv (MINY) oktatásának szakterülete nem rendelkezik reprezentatív empirikus adatokkal arra vonatkozóan, hogyan közelítenek a felnőtt tanulók a magyar nyelvű komplex morfológiai alakzatokhoz; egyelőre csak szubjektív élményekre és intuíciónkra támaszkodhatunk ebben a kérdésben. Az előadásban azt vizsgálom, hogy a releváns nyelvtudományi modellek mennyiben segíthetnek hozzá egy olyan hipotézis megalkotásához, amelyből kiindulva kutatni lehetne a problémát. A tanulmány a kettősmechanizmus-modellek elméleti keretébe ágyazottan áttekinti, milyen választ adnak a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai, valamint az alkalmazott nyelvészet különböző területein elért eredmények arra a kérdésre, hogy milyen mentális reprezentációkkal és nyelvfeldolgozási (esetleg idegtudományi) folyamatokkal társulnak a különféle többmorfémás szóalakok a spontán beszédprodukcióban. A lexikalistafunkcionális és kognitív-konstruktivista leíró modellek mellett áttekintem a szocio- és pszicholingvisztika terén elért eredményeket, majd azokat – mintegy egy hipotézis 13

megalkotására irányulóan – felülvizsgálom a magyar mint idegennyelv-oktatás kontextusában. Érvelésem szerint a szótárszerkezettel, illetve a szabály- és lexéma-alapú feldolgozással kapcsolatos kettős elméletek releváns kérdéseket vetnek fel az idegennyelvtanulásra, azon belül pedig a felnőttkori MINY-tanulásra vonatkozóan is. Egyrészt úgy gondolom, hogy a leíró nyelvészet fogalmai és vizsgált folyamatai (pl. kompozicionalitás, produktivitás, blokkolás, lexikalizáció) hasznosak lehetnek a hipotézis felállításakor, ugyanakkor szükség van egy olyan szempontrendszerre is, amely figyelembe veszi a nyelvhasználó szocio- és pszicholingvisztikai valóságát is.

DOMONKOSI ÁGNES A nyelvhelyesség kérdése az anyanyelvi nevelésben Kulcsszavak: nyelvhelyesség, sztenderd, nyelvváltozatok értékelése, szemléletváltás A tudatosult nyelvi vélekedések kialakításában, formálásában az anyanyelvi nevelésnek igen fontos szerepe van. Elıadásomban azt vizsgálom, hogy jelenlegi anyanyelv-oktatási gyakorlatunkban milyen problémákat vet fel a nyelvhelyességi kérdések tárgyalása, vagyis hogy a használatban lévı általános és középiskolai tankönyvcsaládokban hogyan jelenik meg a nyelvhelyesség kérdésköre. Meglátásom szerint az anyanyelvoktatás gyakorlata reflektálatlanul azonosítja a nyelvhelyesség eszményét a sztenderd fogalmával, a sztenderdet pedig önértékként, nem pedig funkcionális, hierarchikus értékként kezeli, ez pedig visszahat a többi nyelvváltozat értékelésére is. A többszintő nyelvhasználat tudatosításának, a nyelvváltozatok, a nyelvi variabilitás, a változatosság természetessége és funkciói elismerésének, azért is lenne fontos szerepe az anyanyelvi nevelésben, mert ez tenné lehetıvé olyan tudatos nyelvhasználók nevelését, akiknek a számára a nyelvhelyesség eszménye nem a sztenderd formák elvárását jelenti minden helyzetben, hanem a közléshelyzetnek megfelelı, a közösségben elfogadott közlésformák használatát. Ez az oktatási szemléletváltás azért is nagyon fontos, mert a nyelvi változatokat érzékelve, a nyelvrıl való köznapi gondolkodásban igen erıs a jó–rossz; helyes–helytelen dichotómiájának érvényesülése, a változatosság természetességének és funkcióinak elfogadását pedig elsıdlegesen az oktatásban kellene érvényesíteni.

DÓSA ILDIKÓ Fordítástechnikai megfigyelések egy magyar és angol számviteli szakszöveg elemzése kapcsán Kulcsszavak: számvitel, implicitáció, terminológia Az európai integráció, a számos vegyesvállalat és a cégek tızsdei jelenléte megkívánja szakembereinktıl, hogy képesek legyenek a magyar és az idegen nyelv közötti transzformációra anélkül, hogy a közölni kívánt tartalom sérülne. Vizsgálatom célja olyan, fordítástechnikai eszközök feltárása volt, amelyek ismerete hasznos lehet egy számviteli szakszöveg magyarról angolra történı fordítása során. A vizsgálathoz párhuzamos korpuszt használtam, egy cég angol és magyar nyelvő éves jelentésének kiegészítı mellékletét. Az elvégzett vizsgálat során megállapítottam, hogy jelen szövegek és jelen fordító esetében a magyarról angolra közvetítés

14

során számos esetben implicitációra került sor, melynek okai a két nyelv közti lexikai, nyelvtani és mondatalkotási különbségek, illetve a számviteli szakmai nyelvhasználat különös vonásai.

DÖMİK CSILLA Menschenrechte, sprachliche Rechte und Demokratiekonzeption Kulcsszavak: Menschenrechtsidee, sprachliche Rechte, Demokratiekonzeption, Individuum, Ideengeschichte Die begriffliche Kontur der Menschenrechtsidee ist heute ebenso unklar geworden wie die inhaltliche Fassung der Demokratieidee. Je leerer sie aber inhaltlich geworden sind, um so leichter fällt es, beide Begriffe als identisch aufzufassen, als gleichlautendenAusdruck eines gesellschaftsund staatstheorietischen Sachverhaltes. Tatsächlich sind Menschenrechte und Demokratie keine identischen Denkfiguren, deren Inhalt in der unreflektierten Ineinandersetzung gefasst werden könnte. Menschenrechte sind als angeborene, unveräusserliche und vorstaatliche Rechte und Ansprüche des einzelnen zu verstehen, die zum Schutz der Person im politischen Leben und zur Entfaltung und Teilhabe am gesellschaftlichen Prozess den Rahmen und die Vorbedingungen bilden. Ihre Erfüllung aber erfahren sie erst, wo sie im Rahmen einer verfassungsmässigen Ordnung zu konkret verankerten und einklagbaren Grundrechten werden. Nur so können Menschenrechte von moralischen Rechte zu einem politischen Begriff werden, kann die naturrechtliche Begründungslinie zu einer Dimension der politischen Ordnungsgestaltung hinübergeführt werden. Menschenrechte sind keine anarchischen Auszugsrechte aus dem staatlichen Ordnungsgefüge, sondern Freiheits- und Grundrechte innerhalb der staatlichen Ordnung, dabei aber bewusst auf ihren überstaatlichen Anspruch gestützt.

DRESCHER J. ATTILA Nyelvpolitikánk jellemzıi az EU-csatlakozás után Kulcsszavak: idegennyelvtudás, felmérések üzenete, új egynyelvőség, új stratégia A magyar nyelvpolitika hullámzása és alkalmi bizonytalansága nem tudta kellıen támogatni a magyar köz- és felsıoktatásban tapasztalt idegen nyelvi sikertelenség felszámolását, nem volt elég céltudatos és következetes, nem biztosította a megfelelı eszközrendszert az önmagához s az európai színvonalhoz való felzárkózás érdekében. A magyarok idegennyelvtudását elhíresült „tizenszázalékok” jellemezték, s ebben a mindenkori nyelvpolitika is ludas. Köztes nemzetközi és hazai felmérések nyomán kiderült, hogy a mutatók nem javultak, sıt korábban még hagyományosan eredményes területeken és tárgyakban is gyengébbek lettek, s a mi szempontunkból kiugróan gyenge az anyanyelvi és – logikusan – idegen nyelvi szövegértés, noha ez a kognitív fejlesztésnek és az emberek közötti sikeres kommunikációnak is alapja. Az oktatási formák és vállalkozások expanziója ellenére alig javultak a mutatók, s bár a „százalék” valamelyest javult, még mindig csak a lakosság mintegy ötöde bír valamilyen színvonalú idegen nyelvi ismeretekkel, s ebbe a fejlıdınek remélt felsıoktatási populáció és a nyelvtanárok is beleszámoltatnak. Az oktatásügyért felelıs mindenkori tárca törekvései is azért bizonyultak 15

felemásnak, mert a jó kezdeményezések gazdasági visszafogások s visszalépések mellett következtek be, miközben új/abb/ egynyelvőség ütötte fel fejét az egyeduralkodni látszó angol nyelv javára. Tennivalók bıven akadnak a jelzett ellentmondások, az európai gyakorlat és eredmények meg a változatlanul kritikus hatékonyság tükrében. Nyelvpolitika és praxis összefogásra kényszerül, világos célokat, azaz új, korszerő stratégiát és hosszú távon tartós, megbízható eszközrendszert kell kialakítani. Az új stratégiának feltétlen eleme az ország topológiai és geopolitikai-történelmi helyzetének újragondolása (benne a német és orosz nyelv szerepével), nemzeti léptékő, régtıl aktuális határon túli nyelvpolitikával való bıvítése, folyamatos, ezért kiszámítható anyagi dotáció tervezése és a kisgyermekkori vagy korai nyelvtanulás európai tapasztalatainak beépítése.

DURST PÉTER A magyar határozott és határozatlan ragozás elsajátításának vizsgálata magyarul tanuló külföldieknél Kulcsszavak: nyelvelsajátítás, határozott ragozás, magyar mint idegen nyelv Az elıadás egy nagyobb szabású, kérdıívekkel végzett kutatás részeredményeit mutatja be. A kérdıívnek az itt tárgyalandó része 210 kérdést tartalmaz. 83 válaszadó munkája volt értékelhetı, ami azt jelenti, hogy összesen 17430 megválaszolt és értékelt kérdés eredménye jelenik meg a statisztikában. A határozott ragozással kapcsolatban megvizsgáljuk, hogy a helyes és helytelen válaszok arányában van-e különbség a határozott ragozás morfológiailag is jelölt illetve nem jelölt esetei között, a különbözı igeidık és módok igealakjai között, illetve a különbözı számú és személyő igealakok között. Az elemzés kitér még az igeragozás elsajátításával kapcsolatos egyéb, statisztikailag elemezhetı aspektusaira is, így pl. az alakformálás helyességére általában. Az elıadásnak nem célja a határozott ragozással kapcsolatos grammatikai tudnivalók részletes áttekintése, sokkal inkább az elsajátítás sajátosságaira kívánja felhívni a figyelmet a számszerősített és statisztikailag értelmezett adatok segítségével, aminek a nyelvtanítás mindennapi gyakorlatában is használható következtetései lehetnek.

EKLICS KATA Nık a médiában Kulcsszavak: politika, interjúvezetési stílus, nıi-férfi szerepek Bár korábban a politika a férfiak felségterületének számított, s a belpolitikai mősorok vezetıi is férfiak voltak, ma a társadalmi változások eredményeként egyre gyakrabban láthatunk nıi mősorvezetıket a képernyın. Az elıadás nıi és férfi mősorvezetık politikai interjúit vizsgálja, hangsúlyt helyezve a nıi kommunikációs stratégiákra. Az interjú a beszélgetés témáján túl a hatalom különleges

16

megoszlását is megmutatja, hiszen a meghívott beszélgetıpartner valóságos-politikai- hatalommal bír, míg az ıt kérdezı riporter csupán látszólagos hatalommal rendelkezik. Övé a beszélgetés irányításának joga. A partnerek hatalmi távolsága és az általuk betöltött nıi-férfi szerepek között összefüggést fedezhetünk fel. Az elemzés három nıi és férfi mősorvezetı interjúvezetési stílusát kívánja összehasonlítani három konkrét belpolitikai mősor videóra rögzített adásai alapján kizárólag a politikus interjúkat vizsgálva, ahol a vendégek férfiak. Az összevetés a konverzációelemzés módszerével történik, s tartalmazza a beszédaktusok, a verbális és nem-verbális kommunikáció elemeinek vizsgálatát, továbbá a megfigyelhetı nıi-férfi sztereotípiák leírását. A választott mősorvezetık: Krizsó Szilvia és D. Bányász Gergı az MTV Az Este c. mősorának vezetıi Kálmán Olga és Németh Péter az ATV Egyenes beszéd c. mősorának vezetıi Nagy Katalin és Ókovács Szilveszter, a HÍR TV Rájátszás c. mősorának vezetıi A kutatás arra is keresi a választ, hogy a mősorvezetık személyisége, gender-identitása valamint politikai elkötelezettsége milyen mértékben befolyásolja a választott interjúvezetési stílust.

EİRY VILMA Nyelvi valóság és nyelvmővelés-oktatás Kulcsszavak: destandardizáció, nyelvmővelés, felsıoktatás Már a múlt század utolsó évtizedében elkezdıdött a nyelvtudomány (és nemcsak a szociolingvisztika!) reflektálása arra a nyelvi-nyelvhasználati átrendezıdésre, amelynek szociáliskulturális okai vannak, és már évtizedekkel korábban elkezdıdött, de ekkorra vált teljesen nyilvánvalóvá. A standard nyelvhasználat kezdte elveszíteni korábbi szerepét, megindult egyfajta destandardizálódás, illetve átstandardizálódás. Magyarországon is korán elkezdıdött már a jelenség leírása (Tolcsvai Nagy Gábor), de a nyelvtudomány egy része ma sem vesz tudomást a változásról. Különösen szembetőnı ez a nyelvmővelésben, és ennek természetesen hatása van a pedagógusképzés nyelvmővelés-oktatására is. Melyek azok a lényeges változások a nyelvben, a nyelvhasználatban, illetve e jelenségek leírásában, amelyeknek át kellene strukturálniuk a nyelvmővelés tantárgy tematikáját? Milyen veszélyekkel jár, ha ez nem történik meg belátható idın belül? Az elıadás ezekre a kérdésekre keresi a választ – elsısorban cseh és német szerzık eredményeinek felhasználásával (pl.: F. Daneš, B.H. Jernudd, J. Nekvapil, J.V. Neustupný, K.J.Mattheier).

ESZENYI RÉKA Motiváció és nyelvtanulási tevékenységek egy kis nyelvet tanuló egyetemista csoportban Kulcsszavak: motiváció, nyelvi kontaktus, holland mint idegen nyelv A vizsgálat egy esettanulmány keretében egy egyetemi félév nyelvtanulási eseményeit mutatja be egy harmadéves néderlandisztika (holland nyelv és kultúra) szakos bölcsész csoportban. A

17

résztvevık motivációját és nyelvtanulási tevékenységeit három kérdıív segítségével vizsgáltuk: egy félévkezdı, egy félév közbeni, és végül egy félév végi, értékelı kérdıívvel. A félévkezdı kérdıív feltárta, hogy milyen kezdeti motivációval rendelkeztek a hallgatók holland tanulmányaik elkezdésekor, hogyan látják magukat nyelvtanulóként, és milyen terveik, elképzeléseik vannak az elkövetkezı félévre. Az év közbeni kérdıívben az épp folyamatban levı nyelvtanulási tevékenységekrıl, és az azt befolyásoló tényezıkrıl adtak számot a résztvevık. A félév végi kérdıívben leírták a hallgatók, hogy mennyiben sikerült végrehajtani az eltervezetteket, és elemezték, hogy milyen okai lehettek sikereiknek és kudarcaiknak. A vizsgálat eredményei szerint a kezdeti tervek „észben tartása” és a minél konkrétabb tervezés jellemzi a sikeres hallgatókat, illetve a nyelvi kontaktus keresése, akár anyanyelvőekkel való kapcsolattartás, akár különbözı holland nyelvő internetes szövegek, tv- és rádióprogramok olvasása és hallgatása formájában.

ÉVA ERZSÉBET Beszélı viszony – a kommunikációra nevelés a kultúraközvetítés gyakorlatában Kulcsszavak: kapcsolatok, kommunikáció, önbecsülés, nyelvi viselkedés, kultúra A kommunikációs kultúra a tudás alapja, egymás megértésének, elfogadásának, érvényesülésének döntı tényezıje. Ahhoz, hogy a tanuló jól tudjon kommunikálni, meg kell tanítani a megfelelı jelek közvetítésére. Fontos, hogy jól tudja olvasni az emberek üzeneteit, ismerje a testbeszédet, ki tudja fejezni érzéseit. A fejlett társas készségnek része a jó nyelvi kommunikációs készség, melynek hiányában csökken a tanulók önbecsülése, önbizalma, s jövıbeli kapcsolataik is kudarcra lesznek ítélve. A szakirodalmi elırejelzések azt mutatják, hogy az emberi társadalom egyre bonyolultabbá válása (2050-ig) olyan szervezı erıt követel, amely képes az összetett, komplex feladatok ellátására, problémák megoldására, s mindez hangsúlyozza a szaktudományok összefogását a kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében. Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak? Hogyan írjunk, hogy válaszoljanak? Meghajlás vagy kézfogás a helyes? A válasz a közvetlen emberi kommunikáció szabályszerőségeinek az elsajátíttatásában rejlik, ami a társadalmi gyakorlat minden területén fontos, s tanításuk az anyanyelvi nevelésben nélkülözhetetlen. Elıadásomban a 10-14 éves serdülı fiatalok számára készített és kipróbált nyelvi, kommunikációs gyakorlatok győjteményébıl szeretnék ízelítıt adni, melyek gazdagítják a tanulók nyelvi készségét és kapcsolatteremtı készségét, s felhasználható a tanórán és a tanórán kívül.

FALKNÉ BÁNÓ KLÁRA Nyelvoktatás és kultúraközi kommunikáció a sport világában Kulcsszavak: kulturális, sokszínőség, interkulturalitás, kommunikáció, nyelvtanulás A „Swim the Language Challenge”, az Európai Unió támogatásával a Nyelv és Kultúra Szokratesz program keretében, jelenleg is zajló projekt, célja, hogy a résztvevı országok, Finnország, Magyarország, Olaszország és Szlovénia kevésbé ismert nyelvét és kultúráját

18

megismertesse ezen országok sportversenyeken résztvevı versenyzıivel és közönségével, és segítse ıket abban, hogy képesek legyenek reagálni az interkulturális kommunikációs helyzetek kihívásaira. A projekt az Európai Úszó Szövetség vezetı testületének, a LEN-nek irányítása alá tartozik, a résztvevı országok felsıoktatási intézményekkel, University of Primorska és a BGF KKF Kar, interkulturális tréningeket tartó cégekkel, Leader cég, illetve internetes szakemberekkel képviseltetik magukat. 2008. januártól a program résztvevıi a projekt honlapon nyelvi és kommunikációs versenyen vehetnek részt, melynek anyagát jelenleg állítjuk össze, a négy modul közül az elsı kettı már a honlapon található, és a nemzetközi úszóbajnokságok helyszínein interkulturális programokkal egészítjük ki, ezekkel is támogatva Európa nyelvi és kulturális sokszínőségét.

FANCSALY ÉVA A magyar ıstörténet az új iskolai tankönyvekben Kulcsszavak: magyar ıstörténet, a magyar nyelv eredete A 80-as évek végén soha nem tapasztalt módon megnıtt az alternatív pedagógiai kezdeményezések, tantárgyi kísérletek, kísérletezı iskolák száma. Az új iskolák új taneszközöket igényeltek, a rendszerváltás pedig a tradicionális tantárgyak tankönyveinek cseréjét hozta magával. A tankönyvkiadással foglalkozó kiadók száma rohamosan emelkedett, kialakult a tankönyvek széles választéka. A piac szinte áttekinthetetlen, ugyanakkor a tankönyvek kiválasztása az érvényben lévı törvényi szabályok szerint a pedagógus joga. Érthetıen nagy terhet ró ez a tanárra és az iskolára egyaránt. Elıadásomban néhány történelem- és magyar tankönyvet (Szende, Hajas, Bakay …) vizsgálok meg abból a szempontból, hogy miként jelenik meg bennük a magyar ıstörténet és a magyar nyelv eredete. Kísérletet teszek arra is, hogy a megjelenı alternatív nézetek kialakulásának okait elemezzem és az ezekben a tankönyvekben megjelenı képet összehasonlítsam a rendszerváltás óta az írott sajtóban, a médiumokban és a könyvpiacon tömegével megjelenı “alternatív nyelvhasonlításokkal”.

FARKAS MÁRIA Magyar mint idegen nyelv francia hallgatóknak Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, nyelvoktatás, francia nyelvtanuló, nyelvelsajátítás, A magyar nyelv Európa több országában oktatott és kutatott diszciplina, így Franciaország számos egyetemén is jelen van. Az elıadás célja, hogy átfogó képet adjon egy adott külföldi oktatóhelyen – az államközi egyezmény keretében mőködı strasbourgi Marc Bloch Egyetemen – folyó magyar mint idegen nyelv oktatásról, bemutatva a francia anyanyelvőek nyelvelsajátításában felmerülı kérdéseket és problémákat. Az elıadás rávilágít azokra a területekre, amelyek adott esetben a tanítási-tanulási folyamatokhoz kapcsolódnak, kiragadva és elemezve néhány jellegzetes példát. Kiemelt figyelmet kap a tananyagválasztás fontossága: miként játszik szerepet a nyelvoktatás és nyelvelsajátítás hatékonyságában, hogyan segíti elı a kommunikációt. Kitekintünk továbbá a hallgatók

19

motivációjának hátterére is: miért tanulják nyelvünket a francia hallgatók, és miként hisznek abban, hogy a magyar nyelv fontos szerepet tölt be Európában.

FATA ILDIKÓ Én és az angol nyelv – avagy töprengéseim saját felnıttkori idegennyelv-tanulásom kapcsán Kulcsszavak: 3. idegennyelv-tanulás; angol mint tudományos nyelv; egyéni oktatási program; korpuszépítés nyelvtanulási szándékkal A hozzám hasonló életkorú és indíttatású német szakos nyelvész egyszer csak rádöbben, hogy hiába két idegen nyelv aktív használata: a tudományos angol nyelv ismerete és értı használata nélkül napjaink (hazai) tudományos közéletében elveszett ember. Tekintettel a tényre, hogy tudományos közéleti szereplésem – reményeim szerint – még elıttem, mintsem mögöttem áll, nincs mit tenni: meg kell tanulnom angolul. De hogyan is fogjak hozzá? Hol találok olyan nyelvtanárt, aki személyre szabott oktatási programot tud kínálni? Elıadásom legfıbb célkitőzése, hogy tapasztalataim összegzéseként, melyek saját angol nyelvtanulásom során keletkeztek, felvázoljak egy lehetséges alternatívát, illetve oktatási programot. Elıadásomban szólni kívánok a fenti speciális szükségleteknek megfelelıen fejlesztendı készségekrıl, ill. már meglévı tanulási segédeszközökrıl is. Felvázolom továbbá egy általam összeállított korpusz legfıbb kritériumait, konkrét szövegpéldákkal alátámasztva, amely segítségemre volt/van az angol mint tudományos nyelv elsajátítása során. Kapcsolódva az idei, XVIII. MANYE-Kongresszus kerettémájához, mely „A magyar mint európai és világnyelv” címet viseli, reményemet fejezem ki, hogy a felvázolt tanmenet nemcsak hazai, anyaországbeli, hanem határon túli, sıt közép-európai, hasonló problémákkal küszködı sorstársaimnak is példaként szolgálhat, hozzájárulván magyarságunk, európaiságunk méltó hírnevéhez.

FELDNÉ KNAPP ILONA Szövegek elemzése Gondolatok egy új tanítási és tanulási kultúrához Kulcsszavak: szövegelemzés, eszköztár, szövegminıség, koherencia, szövegkompetencia Az elıadás a szerzınek azon tapasztalatait foglalja össze, melyeket egy kéttannyelvő iskolában német nyelvtanároknak tartott továbbképzés során szerzett. E továbbképzés a szövegközpontú nyelvtanítás hatékonyságának kérdésével foglalkozott és ennek keretében érettségi dolgozatok elemzésére is sor került. Ez utóbbi egyértelmően rávilágított a tanári eszköztár hiányosságaira. Megállapítható volt, hogy az elemzés során alapvetıen a nyelvi hibák kérdése dominált, a szövegek minısége, azok sokfajta dimenziója említésre sem került. Mindezek alapján aligha vitatható, hogy szükség van a tanárok egy újfajta szemléletmódjának kialakítására, mely nem csupán a hibaközpontú szövegelemzést helyezi a központba. Ez az új megközelítés természetesen alapos szövegtani ismereteket kíván, hiszen a szövegelemezés során azt vizsgálja, hogy az egyes nyelvi

20

eszközök betöltik-e hivatott funkcióikat az egyes szövegekben és kellı mértékben járulnak-e hozzá a szöveg koherenciájához. Az új típusú elemzés másik fı feladata, hogy feltárja a szövegalkotáshoz vezetı folyamatokat, rávilágítson az itt mutatkozó hiányosságokra, de a meglévı pozitívumokra is. Az elemzések alapján így megítélhetıvé válik a tanulók szövegkompetenciája, és lehetıség nyílik új stratégiák kidolgozására is. Ezáltal áthidalható lesz a kifejezési szándék és a képesség közötti szakadék, mely egyik legfıbb akadálya a jó minıségő szövegek alkotásának.

FERCSIK ERZSÉBET Nemzetközi hatások és nemzeti sajátosságok – a 2006-os keresztnévstatisztika tükrében Kulcsszavak: személynév, keresztnév, névadás A keresztnévadási szokások alakulása és a divathullámok váltakozása szorosan összefügg a társadalmi változásokkal. Az elıadás arra a kérdésre keresi a választ, hogy több mint 15 évvel a rendszerváltás, két évvel az Európai Uniós csatlakozás után milyen markáns változásokat figyelhetünk meg a névválasztásban. A 2006-os névadási statisztika adatait összeveti a rendszerváltás elıtti adatokkal, valamint néhány külföldi ország statisztikájával. Fı szempontjai között szerepel: – a gyakorisági listák élén álló nevek megterheltségének és az adott évi születések számának összefüggése – a leggyakoribb nevek pozíciószámának változása, valamint a névviselık arányának alakulása – az idegen keresztnevek és a hagyományos keresztnevek gyakorisági listán szereplı csoportjának vizsgálata. A 2006-os keresztnév-statisztika elemzése azt mutatja, hogy a névválasztásban a rendszerváltás után felerısödtek bizonyos nemzetközi hatások, ugyanakkor határozottan kirajzolódnak a nemzeti sajátosságok. A két – látszólag egymásnak ellentmondó tendencia – együttesen érvényesül.

FLÖGL SZILVIA Magyar és német nyelvhasználat, nyelvi attitődök Töttösön Kulcsszavak: identitás, dialektus, attitőd, nyelvhasználat, nyelvi kompetencia A szakirodalomban a magyarországi németek nyelvének sokféle kutatásával találkozhatunk: dialektusok/nyelvi variánsok leírása, identitástudat-kutatások, dialektuskompetencia-mérések, nyelvhasználati és kétnyelvőség-kutatások, a diglosszia jelenségét vizsgáló empíriák, illetve attitődvizsgálatok. Az ilyen jellegő kutatások relevanciája sokszorosan beigazolódott. Azon ténynek tudatában, hogy a nyelvi (különösen a beszélt nyelvi) szituáció egy igen változó jelenség, újra és újra kell vizsgálatokat végezni az aktuális helyzet felmérése céljából. A fent említett nyelvhasználati kutatások relevanciájának megfelelően szeretnék empirikus kutatásom alapján egy aktuális képet nyújtani egy dél-baranyai német nemzetiségű település, Töttös, nemzetiségi lakosainak magyar és német nyelvhasználatáról. A mai nyelvi

21

helyzet vizsgálatakor mindkét nyelv figyelembevétele szükséges, mivel egy egyfajta „kevert nyelvi realitás” alakult ki. Ily módon az empíria egy fontos szempontját képezi annak a funkciónak a vizsgálata, amit a magyar nyelv jelenléte tölt be német nyelvű interakciókban. Emellett a kérdőíves kutatás a német (variáns) és a magyar nyelvi kompetenciát, nyelvi attitűdöket, identitástudatot és a két nyelv használatát igyekezett felmérni (önbevallás alapján), szociális faktorok figyelembevételével. Az irányított interjúk (illetve kérdőív) és a hangfelvételek alapján kapott kvázi-reprezentatív minta a kutatás szűk régiójában úttörőmunkának számíthat.

FODORNÉ BALTHAZÁR ENIKİ Bemutatkozik a „Redekunst in der Wirtschaft – Ein Übungsbuch zur praktischen Rhetorik” címő tananyag Kulcsszavak: nyelvtanulás, instrumentális motiváció, szükségletelemzés A Budapesti Gazdasági Fıiskola Külkereskedelmi Fıiskolai Karán a 2003/2004-es tanévben egy felmérést végeztünk az akkor harmadik évfolyamos, német nyelvet tanuló hallgatók körében. A nyelvtanulóknak a kérdıíven a többi között be kellett jelölniük azokat a nyelvi tevékenységeket, amelyeket a jövıre nézve a betölteni kívánt munkakör szempontjából fontosnak tartanak, ugyanakkor a nyelvórán nem kapnak elég figyelmet. A felmérés adatai azt tükrözték, hogy a „Szakmai közönség elıtti beszéd, hozzászólás, prezentáció” valamint az „Monologikus érvelés és véleménykifejtés” gyakorlására a nyelvi képzés során nagyobb súlyt kellene fektetni. Ez a vélemény egybecseng a vállalati kommunikációra vonatkozó tanulmányok adataival. Ezekbıl ugyanis kitőnik, hogy a különbözı szintő vállalati vezetıi munkakörökben – amelyeknek várományosai közé tartoznak fıiskolánk hallgatói is – a beszédprodukció a szakmai kommunikációs szituációkban fontos szerepet játszik. Gyakran kell ugyanis kisebb-nagyobb közönség elıtt valamilyen beszédet tartani. Néhány példa: hivatalos látogatás alkalmával köszönteni kell a külföldi üzleti partnereket, nemzetközi konferenciákon szakmai elıadást kell tartani, vásárokon, egyéb nemzetközi rendezvényeken be kell tudni mutatni a céget és termékét, valamint a céges projektmunkába bekapcsolódva – ha a munkanyelv idegen nyelv – a projektmunka különbözı szakaszaihoz kapcsolódóan idegen nyelvő prezentációkat kell tartani. A fent említett szükségletfelmérés és a szakmai szükséglet megismerése és megtapasztalása alapján született meg az a tananyag (kézirat), amelyet az elıadás keretében be szeretnénk mutatni. Címe: „Redekunst in der Wirtschaft. Ein Übungsbuch zur praktischen Rhetorik”. Az anyag szerzıi: Fodorné dr. Balthazár Enikı, Mundt Thomasné dr. és Ugrai Zsuzsanna, a BGF KKFK Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék oktatói.

22

FÓRIS ÁGOTA A terminológiai rendezés és a tankönyvírás összefüggései Kulcsszavak: terminus, terminológia, fogalmi rendszer, nyelvészet, kutatás A monográfiák írásának elsıdleges célja az írás idıpontjában feltárt tudományos ismeretek pontos közlése, és látszólag csak másodlagos elvárás a terminushasználat kérdéseivel való foglalkozás. A könyvírás kezdeti fázisában azonban a szerzı a szakmai ismeretek megfogalmazása közben nyelvészeti, mindenekelıtt terminológiai problémák tömegébe ütközik. Az elsıleges cél, a szakismeret pontos megadása nemcsak a nyelvészeti közleményekben használt eltérı szóalakok és szinonimák miatt ütközik nehézségbe, hanem azért is, mert maguknak a fogalmaknak az értelmezésében is jelentıs eltérések vannak az egyes tudományterületek és nyelvészeti ágak, kézikönyvek és szerzık között. Különösen nehéz helyzetbe kerül az a szerzı, aki könyvének anyagát több tudományterület fogalmai rendszerét érintve próbálja egységes rendszerben tárgyalni. Elıadásom célja azoknak a terminológiai nehézségeknek az ismertetése és elemzése, amelyekkel a „Kutatásról nyelvészeknek” címmel készült kutatásmódszertan-könyv írása közben találtam szembe magam. A különbözı tárgykörök (a nyelvészet, a filozófia, a társadalomtudományok, és a természettudományok) azonos alakú terminusainak fogalmi elemzése, konkrét példák bemutatása után ismertetem az eltérı értelmezésekbıl adódó nehézségek kiküszöbölésének módjait.

FREGAN BEATRIX Magyar nyelvi képzés a francia haderıben és francia védelempolitikai szaknyelvi felkészítés az Unióban Kulcsszavak: magyar, francia, szaknyelv, sajátosságok, módszerek Franciaországban a Védelmi Minisztérium magyar nyelvi kurzusokat rendelt meg katonatisztek részére, melyet magyarországi gyakorlati képzés követ. Miben tér el a katonák felkészítése a polgári szférától? Az Európai Unió felkérésére a Nemzetvédelmi Egyetem oktatójaként francia nyelvő védelempolitikai szaknyelvi tanfolyamokat szervezek. Az európai biztonsági környezet változása, az új kihívások és kockázatok – a terrorizmus, a katasztrófák, a kábítószer-, ember- és fegyverkereskedelem – eszkalálódása is megköveteli, hogy a nemzetközi téren felelıs beosztást ellátó szakemberek elsajátítsák a speciális szókincs pontos jelentését, alkalmazását. A kurzus specifikumai, a különbözı nemzeti csoportok összetételébıl adódó metódusok módszerbeli sajátosságai, a képzés és oktatás feltétel- és eszközrendszere eltér a hagyományos képzésekétıl. A szerepjátékok, szituációs gyakorlatok kiemelt szerepet kapnak, melyek válság-, vagy konfliktushelyzetek uniós döntési folyamatának megfelelıen gyakoroltatják a szaknyelv alkalmazását. A nemzetközi hallgatói csoportok speciális módszereket, az oktatóktól sajátos felkészültséget követelnek, és ezek túlhaladnak az audio-vizuális eszközök alkalmazásán. Kiemelt

23

szerepet kap az oktatók hallgatók általi minısítése is. 2011-ben Magyarország soros elnöke lesz az Uniónak, tehát szükség lesz a nyelvet beszélı katonákra is.

FURCSA LAURA Sociocultural perspectives on language teaching in Hungary Kulcsszavak: sociocultural, language learning The sociocultural perspectives on language teaching emphasise the context in which the language learners are situated, and the physical and symbolic tools of their interactions. This direction of language pedagogy views SLA as an institutional phenomenon shaped by cultures and structures embedded in the educational system. The present qualitative research conducted in primary schools of low socio-economic regions of Hungary revealed that a range of sociocultural questions needs to be addressed when examining the efficiency of language teaching and learning in these schools. The aim of the study was to observe how social factors induced by the children’s sociocultural and family background were present in the language classroom, with special attention to habitus in Bourdieu’s sense which is assumed to be incompatible with that presupposed in school. In the paper, two language classes are compared with different degrees of success in transforming habitus and life chances. This problem is especially significant nowadays as foreign language knowledge is implicated in the reproduction of social inequalities in Hungary, being an important part of cultural capital.

FÜLÖP ERZSÉBET MÁRIA Erdélyi magyarok véleménye a nyelvekrıl és a kétnyelvőségrıl Kulcsszavak: népi nyelvészet, kétnyelvőség Arra keresek választ, hogy erdélyi magyar idıskorúak hogyan vélekednek az anyanyelvükrıl, a második és az általuk tanult idegen nyelvekrıl. Azt is szeretném megtudni, hogy a nemi, illetve az iskolázottsági szintkülönbségek mennyire befolyásolják a nyelvvel és nyelvhasználattal kapcsolatos nézeteiket, meglátásaikat. Végül azt is vizsgálom, hogy a szórványvidéken élı magyarok pozitívabban és bıvebben vélekednek-e a második és az idegen nyelvekrıl, valamint a kétnyelvőségrıl, mint a többségben magyarlakta vidéken élık. A népi nyelvészet témakörébe tartozó vizsgálati eredményeim alapjául azok az interjúk állnak, amelyeket Erdély két városában, Vulkánban és Csíkszeredában végeztem 2007 augusztusában. A vizsgálatban összesen 22 nyugdíjas adatközlı vett részt, 14 nı és 8 férfi, akik közül senki sem részesült felsıszintő oktatásban. A hipotézisem az, hogy a nık bıvebben fejtik ki véleményüket a nyelvekrıl és nyelvhasználatról, mint a férfiak, valamint a szórványvidéken élık pozitívabb attitődökkel rendelkeznek a második és idegen nyelvek iránt. (Természetesen az interjúk szövegeinek feldolgozása egyéb használható adatokat is szolgáltatott az idıskorúak nyelvhasználatára irányuló kutatásomban.)

24

GAÁL ZSUZSANNA Új szótárkoncepció – német melléknévi valencia Kulcsszavak: valenciapotenciál- és valenciarealizációelmélet, elektronikus korpusz, korpusznyelvészet és lexikográfia A melléknévi valencia lexikográfiai áttekintése lehetıséget ad arra, hogy bemutassam saját álláspontomat arról, mely szintaktikai-szemantikai információkkal kell rendelkezniük a szótári tételeknek. Egy újabb koncepció a melléknévi valencia kezelésére azáltal motivált, hogy a jelenlegi szakirodalomban maga a nyelvi jelenség alulreprezentált, ill. a vizsgálandó nyelvi anyag elavult, ezért mind elméleti, mind gyakorlati szempontok bevonásával újra kell gondolni azt. Az elıadás célja, hogy bemutassam egy olyan új, német melléknévi valenciaszótár tervezetét, amely számot ad a melléknév mint valenciahordozó strukturális jegyeirıl a szintaxis szintjén s ezzel mind a grammatika, mind a lexikográfia számára használható eredményeket közöl a további kutatás számára. A kiválasztott próbaszócikkeken keresztül betekintést nyerhetünk a legújabb valenciaelmélet gyakorlati felhasználási lehetıségeibe, a korpusznyelvészeti módszerek segítségével.

GÁL NOÉMI Nyelvi revitalizációs stratégiák és módszerek Kulcsszavak: veszélyeztetett nyelvek, nyelvi revitalizáció, revitalizációs módszerek, nyelvoktatás A nyelvi revitalizációval, a kihalófélben levı vagy kihalt nyelvek megerısítésével, illetve felélesztésével kapcsolatos kutatások során felmerült az a kérdés, hogy melyek azok a módszerek, stratégiák, amelyek segítségével egy veszélyeztetett nyelv állapota pozitív irányba mozdítható el. Jelenleg szinte minden kontinensen folyik nyelvélénkítı tevékenység, sıt már revitalizált vagy megerısített nyelvekrıl is beszélhetünk (ilyen például az ír, a baszk, a fríz, a hawaii, az észt, a katalán, a cornwalli, a gall, a héber). A nyelvi felélesztés iskolapéldája a héber nyelv revitalizálása, amely mindmáig az egyetlen egyértelmően sikeresnek mondható ilyen irányú folyamat. A revitalizációs vagy nyelv-megerısítési módszerek igen változatosak, ahogyan két egyforma társadalmi illetve nyelvi veszélyeztetettségi helyzetet sem találunk. Elıadásomban néhány, a nyelvi revitalizációval kapcsolatos elméleti és módszertani kérdést kívánok megvizsgálni a konkrét nyelvélesztési-nyelvmegerısítési módszerek és alkalmazási területeik bemutatásával, különös tekintettel a magyar nyelvnek az erdélyi szórványban való megerısítési lehetıségeire.

GEDEON MÁRTA A nyelvi humor szerepe a nyelvtanításban Kulcsszavak: humor, nyelvtanítás, vicc, anekdota, elemzés

25

A nyelvtanár egyik legfontosabb tulajdonsága a jó humorérzék kellene, hogy legyen. A nyelvtanulás kezdeti szakaszában a jó kiejtés elsajátításában fontos szerepet játszhatnak a különféle nyelvtörık, pangramok, anagramok, palindrómák és más – nyelvi anyaguknál fogva, ill. tartalmuk abszurditása által nevettetı alakzatok. Dolgozatomban áttekintem a nyelvi humor fıbb jellemzıit, rámutatok arra, hogy a humornak a feszültségoldó, hangulatjavító hatásán túl, milyen fontos szerepe lehet a nyelvórákon: egyrészt a nyelv szerkezetének, a humor nyelvi mibenlétének megismerésében, másrészt a nyelvet beszélık mentalitásának, történelmének, szokásainak, az önmagukról és másokról kialakított sztereotípiáinak megismerésében. Felvázolok néhány új, az anekdota és a vicc közti különbségen alapuló feladatot, mint amilyen a viccek átírása anekdotává és fordítva, vagy a viccekben rejlı nemzeti sztereotípiák összegyőjtése, ill. a viccekbıl kimaradó háttér információ megszövegezése (idegen nyelven). Hangsúlyozom annak fontosságát, hogy különféle forrásokból merítsük a humoros szövegeket (graffiti, gyerekszáj, rajzfilmek, nevetı lexikon, irodalmi mővek, stb.) a nyelvórákhoz, és végül Kemény György rajzai közül mutatok be néhányat annak illusztrálására, hogy kép és szöveg hogyan erısítik egymás hatását.

H. TÓTH ISTVÁN A nyelven kívüli eszközök többletjelentésének kutatása Kulcsszavak: extralingvális eszközök, íráskép, nyomdatechnikai eszközök Elıadásomban az extralingvális tényezık, a látható nyelv stilisztikai kérdéseirıl lesz szó. A poétikai közlemény nyelvi külsıségei (= írásjelfajták, központozás, interpunkció, íráskép, nyomdatechnikai megoldások, szépírói helyesírás) stilisztikájával foglalkozom. Az íráskép (összetevıi: a betőtípus, a bető mérete, az írásjelek, a tördelés, a grafikai elemek) hangulatot kelthet, képasszociációkat idézhet. A meghökkentés, a disszonanciakeltés is szándékos lehetett akkor, amikor matematikai jeleket, kémiai képleteket alkalmaztak a poétikai mőben. A nyomdatechnikai eszközök közül kiemelı szerepőek egy-egy új sor, bekezdés is. Ezek olvasást könnyítık, szemléltetık, hangulatkeltık a mő befogadásakor. Amikor lendületesen váltakoznak a bekezdések, néha csak mondatnyi terjedelemben, akkor az elevenséget érezzük, ez is stilisztikai többletként szerepel. A költıi nyelvben a helyesírás nagyobb szabadságot élvez, mint a köznyelvben. A költı és az író bizonyos határok között el-eltér az adott közösségre érvényes helyesírási szabályoktól.

H. VARGA MÁRTA Redundáns jelenségek a magyar grammatikában Kulcsszavak: redundancia, pleonazmus, tautológia, stilisztikai erény és stilisztikai vétség

26

A stilisztikában a görög eredető ’felesleg, többlet, valaminek a túlzott volta’ jelentéső pleonazmus a kifejezendı gondolatok megformálására használt lexikai és grammatikai eszközök bıségét, ismétlést, szinonimahalmozást jelent. A pleonasztikus kifejezések használata a beszélt és az írott nyelvben egyaránt gyakori, de elsısorban talán a publicisztikai és a szépirodalmi mőfajok, valamint a folklórszövegek sajátossága, amelyekben a szándékosan ismételt szavak a kifejezés erejének fokozására szolgáló állandósult költıi, retorikai alakzatokká válhatnak. A lexikai pleonazmusokon kívül a fogalomjelölı grammatikai elemek szintagmatikus viszonyait jelölı grammatikai eszközök (pl. igekötık, névelık, névutók, kötıszók, toldalékok) halmozásával is számolnunk kell. Elıadásomban a grammatikai pleonazmusokkal foglalkozom. Áttekintem azokat az eseteket, amelyekben a nyelvi rendszer, illetve a nyelvi norma „írja elı” az azonos funkciójú grammatikai eszközök ismétlıdését, majd azt vizsgálom, mely esetekben tekinthetı (stilisztikai) „erény”-nek és melyekben (stilisztikai) „vétség”-nek a fakultatív elemhalmozás.

HÁHN JUDIT Nyelvhasználati különbségek férfiak és nık munkahelyi e-mailjeiben Kulcsszavak: kommunikáció, elektronikus levelek, nemek Az elmúlt tíz évben az informatika fejlıdésének köszönhetıen jelentıs változáson ment keresztül a munkahelyi, ún. belsı kommunikáció. Ennek egyik példája az elektronikus körlevelek megjelenése. Elıadásomban egy szervezet belsı, elektronikus kommunikációjának fı fórumát megtestesítı levelezési listára írt e-maileket elemzem a férfi és a nıi nyelvhasználati különbségek szemszögébıl. A kutatással arra kerestem a választ, hogy milyen nyelvhasználati sajátosságokkal jellemezhetık a férfiak és a nık által írt, belsı nyilvánosságra szánt elektronikus körlevelek. Az alanyok egy magyarországi oktatási intézmény alkalmazásában álló oktatók és dolgozók. A korpusz egy hónapnyi levelezést tartalmaz: a 2007 októberében írt e-maileket, összesen 93 levelet. A vizsgált szempontok: (1) az elektronikus levelek száma és szóban mért terjedelme, (2) a záró- és nyitóformulák megléte/hiánya és jellege, (3) tegezés és magázás a szövegben, (4) a levelek témája: hivatalos/informális, (5) felszólítások, illetve kérések száma és megfogalmazása. Az eredmények alapján az elektronikus körlevelek az erısebbik nem képviselıi számára az információtovábbításon túl bizonyos értelemben közösségformáló erıvel is rendelkeznek, míg a nık elsısorban a munkahelyi feladatok megvalósításának eszközének tekintik a belsı levelezılistákat.

HAJDÚ ZSUZSANNA Az emelt szintő francia nyelvi érettségi az eddigi vizsgaidıszakok tükrében, a Dél-Dunántúli régióban Kulcsszavak: kétszintő érettségi, francia, vizsgáztatás, felkészítés Az emelt szintő érettségi bevezetése új kihívás elé állította az idegen nyelvek tanárait is. 2005 májusától az emelt szintő idegen nyelvi érettségi legalább 60%-os teljesítésével, az 5 élı idegen 27

nyelvbıl C típusú középfokú nyelvvizsgát szerezhetnek a diákok. A lehetıség nagyon vonzó, de felmerül a kérdés: mi változott a vizsgára való felkészülésben/felkészítésben? Milyen munka vezet el a sikeres bizonyítvány megszerzéséhez? Az új típusú francia nyelvi érettségin kezdetektıl kétféle minıségben vagyok érintve – gyakorló gimnáziumi felkészítı tanárként és a DélDunántúli régió egyik vizsgáztatójaként is. Elıadásom elsı felében az eddigi vizsgaidıszakok tapasztalatit kívánom összefoglalni elsısorban vizsgáztatói aspektusból. Ezt követıen a 2007 május-júniusi érettségi vizsgaidıszak eredményeit elemzem a régióra leszőkítve, adatokkal alátámasztott következtetések megfogalmazásával. Elıadásomat a a vizsga feladatrendszerére illetve a felkészítésre vonatkozó ajánlásokkal zárom.

HEGEDŐS RITA Életlen kategóriák – élesben Kulcsszavak: kategorizálás, prototípus-elmélet, predikátum-tipológia A rendszerközpontú nyelvleírás célja a nyelvi jelenségek kategóriákba való rendezése. A nyelvhasználatot középpontba állító szemlélet a kategóriákat csupán eszköznek tekinti, s figyelembe veszi az egyes kategóriák halmaz-természetét. E halmazok központjában olyan elemek – jelenségek és szabályok – helyezkednek el, amelyek a kategória tulajdonságait nagy számban mutatják fel, azaz prototipikusak. A halmaz középpontjától koncentrikusan távolodva a tipikus tulajdonságok/jelenségek száma csökken, s egyre több átfedés észlelhtı a szomszédos kategóriákkal. A nyelvtanítás hagyományos eljárása szerint kizárólag az egyértelmő szabályok és jelenségek kerülnek bemutatásra. A példák olyannyira vegytiszták és prototipikusak, hogy nem tükrözik a tényleges nyelvhasználatot. Az eltérések a „rendhagyó” jelenségek nagy kalapjába kerülnek, a hangsúly kizárólag a rendszerszerőségen van. Elıadásomban a magyar nyelvnek néhány olyan „életlen” jelenségét mutatom be a tanítás – taníthatóság szempontjából, amelyek kizárólag a pragmatikai szempontok bevonásával értelmezhetık és interpretálhatók.

HELTAINÉ NAGY ERZSÉBET A nyelvmővelés lehetıségei a mai magyar szakos egyetemi képzésben Kulcsszavak: nyelvmővelés, nyelvi hagyományok, normativitás, nyelvi otthonosságérzet, nyelvi emancipáció Az elıadás elméleti háttérként a korszerő nyelvmővelést többféle megközelítésben definiálja. Egyrészt mint tudatos értelmiségi magatartásformát, mint specifikusan magyar nyelvi és kulturális hagyományt értelmezi; keresi ennek helyét, szerepét a mai átalakulóban levı magyar szakos tanárképzésben. Másrészt a széleskörően felfogott nyelvmővelés szaktudományos részét alkalmazott nyelvtudományi diszciplínaként tárgyalja, amelynek alapja az a funkcionális-kognitív nyelvszemléleti megközelítés, amely a mai nyelvhasználók folyamatos önreflexiós tevékenységét és erıs anyanyelvi tudatosságát a nyelvi konceptualizálás és anyanyelvi otthonosságérzet természetes értékösszetevıjeként tekinti. A ma is aktuális témakör gyakorlati része a nyelvmővelésben, a széles körő nyelvi ismeretterjesztésben és az egyetemi oktatásban szerzett tapasztalatomra és saját útkereséseimre 28

épül: közelebbrıl a nyelvmővelés, nyelvi normativitás, nyelvtervezés, írói nyelvbölcseletek tárgyú egyetemi kurzusaim anyagára, fogadtatására, hatására. A fent jelzettek értelmében szükségesnek tartom a nagy hagyományú magyar nyelvmővelés és az anyanyelvi nevelés összefüggéseinek újragondolását, beleértve és/vagy kiindulva a mai felsıfokú képzés általános és specifikus helyzetébıl.

HIDASI JUDIT Közeledés vagy távolodás? Kulcsszavak: diverzifikáció, egységesülés, identitás, nyelv, kultúra Az Európai Unió kontextusában vizsgálja az elıadás az integráció és diverzifikáció jelenségét a nyelv és kultúra területeire vetítve. Rámutat arra, hogy a várakozásokkal ellentétben az integráció a kultúra vonatkozásában nem hogy elırehaladt volna, hanem inkább a diverzifikáció jeleit mutatja. Az elıadás számba veszi az e mögött fellehetı társadalmi és szociálpszichológiai okokat. Konkrét esetek bemutatásával rávilágít a kulturális diverzifikációból adódó emberjogi, szociális, vallási és nyelvi kihívások sorára, amelyeket az egyes társadalmak és kultúrák eltérı módon és hatékonysággal kezelnek. Noha – a kulturális különbözıségbıl adódóan – egységes és azonos megoldás nincs, de röviden utal a média és oktatás szerepére a konfliktuskezelés, a véleményformálás és a kooperáció dimenziójában.

HOPPA ENIKİ A moldvai csángók nyelvsziget helyzete Kulcsszavak: nyelvsziget, nyelvjárás, kisebbség, kétnyelvőség, nyelvváltozat Nyelvsziget helyzetben egy adott közösséget idegen nyelvő vagy nyelvjárású népcsoport vesz körül minden oldalról. E körülménybıl adódóan hosszú idı elteltével mind az általuk beszélt nyelv mind nyelvhasználati szokásaik speciális módon változnak. Nyelvük keveredik az ıket körülvevı nyelvvel, emellett pedig igen archaikus jellegő marad, mivel elszigeteltségük miatt nem tudnak érintkezni azzal a nyelvterülettel, amelyiktıl elszakadtak. Többnyelvő környezetben élnek, több nyelvet illetve nyelvváltozatot használnak mindennapjaikban. A szigetnyelvjárás maga is belsıleg tagolt, több változata él együtt. A nyelvszigetet egyfajta kettısség jellemzi: elkülönülés és kötıdés egyszerre. Elkülönülnek attól a nyelvi egységtıl, amelyikrıl leváltak, de elkülönülnek közvetlen környezetüktıl is, ahol egy másik nyelvet beszélnek. Ugyanakkor részét képezik annak a közösségnek, amelyiktıl elszakadtak, s hozzátartoznak ahhoz a környezethez is, amelyikben élnek. Ez a kettısség tükrözıdik magában a nyelvben s a nyelvhasználati szokásokban. A magyar nyelv vonatkozásában a moldvai csángó nyelvsziget viseli magán ezeket a jegyeket. A moldvai csángó nyelvjárást a magyaroktól való hosszú ideje tartó elszigeteltségük és a román nyelv közvetlen jelenléte alakította ki. A beszélık nyelvhasználatában a két nyelv ill. azok változatai is keverednek egymással.

29

HORVÁTH JUDIT Stratégiahasználat az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-használat folyamatában Kulcsszavak: kompetencia, performancia, tanulási stratégia, performancia stratégia, kommunikációs stratégia Az idegennyelv-tanulás komplex kognitív folyamatában a nyelvtanuló sokféle tanulási és performancia stratégiát alkalmaz. A tanulási stratégiák az elsajátítandó nyelv rendszerének a megismerését és annak automatizálását segítik, így azok többnyire tudatosak. A megvalósításhoz, a performanciához kapcsolódó stratégiák azonban tudatosak és tudatalattiak egyaránt lehetnek. Kommunikációs stratégiát tudatosan akkor használ a tanuló, amikor egy konkrét kommunikációs szituációban nyelvi tudása nem elegendı mondanivalója kifejezéséhez, így szemantikailag egyszerőbben fejezi ki azt. A tudatalatti produkciós stratégiákkal a beszédszituációban felmerülı nehézséget a tanuló meglevı nyelvtudásával úgy oldja meg, hogy kreatívan mozgósítja azt, és grammatikai kihagyásokat és egyszerősítéseket hajt végre. A tanulási és a performacia stratégiákat dán anyanyelvőek magyarnyelv-tanulási folyamatából nyert példaanyagon mutatom be.

IMRE RUBENNÉ A szitkozódás, káromkodás nyelvi formái Móricz Zsigmond „Sári bíró” címő vígjátékában Kulcsszavak: durvaság, trágárság, szitkozódás, káromkodás Bachát László a Nyelvi illemtan „A trágárságtól, ments meg, Uram, minket!” címő fejezetében különbséget tesz az í z l éste l e n , a d u rv a és a trá g á r beszéd között. A szóbeli vagy írásbeli megnyilatkozás akkor í z l é ste l e n , ha sérti a jó ízlést, és nem felel meg az illendıségnek (vö. Deme–Grétsy–Wacha 1999: 350). A d u rv a be sz é d „az érintkezés kifinomult formáit figyelembe nem vevı, mások önérzetét, érzékenységét sértı, az erkölcsi érzéseket bántó emberi megnyilatkozás” (uo.). A trá g á r b e sz é d mó d esetén a beszélı a szemérmet durván, közönséges módon sértı, obszcén, ocsmány szavakat használ (uo.). Az a személy, aki ilyen szavakkal él, csúnyán beszél, szitkozódik, átkozódik, vagy káromkodik. Ezeket a beszédformákat a hirtelen felindulás, harag váltja ki az emberekbıl és dühük, bosszúságuk levezetésére használják. A szitkozódó, káromkodó nyelvi formák általában tartalmaznak valamilyen kulcsszót, amely kap egy alapigét vagy valamilyen más mondatrészt, esetleg csak ragot vagy névelıt. Pl.: „A fene egye meg!”; „A fenét!”. Bachát László már említett munkájában a kulcsszók alapján a szitkozódások, káromkodások következı csoportjait különíti el: 1. régi betegségnevek 2. a vallásos hitvilág szavai 3. az állatvilágból vett szavak 4. az emberi test részeinek megnevezése 5. a fel- és lemenı ági rokonság megnevezése. Elıadásomban Bachát László szempontjait figyelembe véve rendszerezem a Móricz Zsigmond „Sári bíró” címő vígjátékában elıforduló szitkozódó, káromkodó nyelvi formákat.

30

JABLONKAI RÉKA EU szöveg vagy újságcikk? Egy korpuszalapú összehasonlító elemzés tanulságai Kulcsszavak: EU nyelvhasználat, szaknyelvoktatás, korpuszalapú elemzés, szövegkorpusz Az elıadásomban bemutatandó kutatás arra kereste a választ, hogy mennyiben tér el az angol újságcikkekben található EU sajtónyelv az EU intézmények által kiadott angol nyelvő dokumentumokban használt EU szaknyelvtıl és ezáltal mennyiben használható az EU angol szaknyelv oktatására. A korpusznyelvészet adta eszközökkel elemeztem két 120 000 szavas korpuszt. Az egyik korpusz EU témájú sajtócikkeket tartalmaz több angol nyelvő internetes újságból, a másik az EU intézmények által kiadott sajtónyilatkozatokból és az EU Hivatalos Lapjában közölt szövegekbıl áll. A korpuszokban a Biber és Conrad (1999) által definiált „lexikai csoportokat” (lexical bundle) vizsgáltam. Ezek olyan három vagy többszavas szósorok, melyek egy bizonyos korpuszban gyakran fordulnak elı. Korábbi kutatások rámutattak, hogy egy bizonyos regiszterre jellemzıek annak „lexikai csoportjai”. Biber, Conrad és Cortes (2004) taxonómiája alapján a „lexikai csoportok” nyelvi struktúráját és a szövegben betöltött szerepét is elemezve kutatásom eredményei azt mutatják, hogy a vizsgált két korpusz „lexikai csoportjai” jelentısen eltérnek. Szaknyelvoktatási szempontból tehát a felsıoktatási EU szaknyelvórákon nem elegendı angol nyelvő, EU témájú újságcikkek feldolgozása, hanem szükséges az autentikus angol EU szövegek használata is.

JERKUS TIBOR ISTVÁNNÉ A szóösszetétel mint neologizmusforrás Kulcsszavak: gazdaság, szaknyelv, szókincs, szóösszetétel, változás Elıadásom témájául a magyar gazdasági szaknyelv szókészletének változását választottam, ezen belül is az utóbbi évtizedek legfontosabb gazdasági szakszavait, melyek szóösszetétellel keletkeztek. Vizsgálataim során több gazdasági témát is érintettem. Ezeknek a területeknek a lexikája nagyban megváltozott az utóbbi évtizedekben. Szókincsünk elmaradásait pótolni kellett. A forradalminak tekinthetı társadalmi, gazdasági és kulturális változások a nyelvre is megtették hatásukat, s annak is természetesen a legváltozékonyabb részét, a szókincset érintették. De ez érthetı is, hiszen a szókincs a nyelv legkevésbé állandó része, ez a rendszer jóval lazább, mint például nyelvtani rendszerünk. A szavak rendszerében végbemenı változás a legkevésbé zavarja meg a nyelv egészét. Jelen elıadásom folyamán az utóbbi évek új szavai közül csak a szóösszetételekkel foglalkozom. Ezeket a szavakat vizsgáltam meg a gazdasági szaknyelvre vonatkoztatva. Korpuszomhoz a HVG 2001-es év januári és a 2005-ös év februári számait használtam fel.

31

JOÓ ETELKA A megértés és a rekonstrukció fázisai a fordítási folyamatban Kulcsszavak: megértés, rekonstrukció, textintern, textextern feltételek, Pisa-felmérés Wolfram Wilss szerint a fordítási folyamatot két nagy szakaszra oszthatjuk: a megértés és a rekonstrukció fázisaira. Mindkettınek döntı szerepe van a fordítás során. Ha valaki nem ért meg egy szöveget, akkor nem is tudja lefordítani. A megértésnek szövegen belüli (textintern) és szövegen kívüli (textextern) feltételei vannak. Elıbbiekhez tartozik például a szöveg típusa, a szövegfajta, a tartalmi mondanivaló, a nyelvi-stilisztikai megformáltság. Utóbbiakhoz sorolható többek között a feladó, a szöveg címzettje, célja, funkciója, keletkezésének helye, ideje. A rekonstrukció ugyanilyen fontos fázis. Ha nincs meg a fordító nyelvi kompetenciája, stílusérzéke, hiányoznak a háttérismeretei, akkor nem tudja átkódolni a szöveget, bármennyire jól megértette is azt. Az elıadás egy német szöveg (Albert Einstein: „Wie ich die Welt sehe”) magyar fordításai kapcsán vizsgálja a megértés és a rekonstrukció szakaszaiban bekövetkezett fordítói hibákat. A Pisa-felmérés fényében elgondolkodhatunk azon, hogy milyen arányban befolyásolja a megértést a szöveg maga, és mennyiben az általános mőveltség, vagy annak hiánya.

JOÓ ÉVA Nyelvoktatás kötıszavak nélkül? Kulcsszavak: mondatszintő kohézió, szemantika, L2 tanítás-tanulás, transzfer A dolgozat további igazolása annak, hogy nyelvi és nem nyelvi aspektus egyaránt meghatározza az L2 elsajátítási folyamatot; a nyelvtanuló, amikor kötıszavakat használ egy összetett mondat kialakításához nyelvi és nem nyelvi kompetenciáit is alkalmazza. A dolgozatban a felhasznált idegen- és anyanyelvi példákban a tehát-quindi és a mert-perché kötıszavak jelentéskörét, ill. megjelenési gyakoriságát vizsgálom. Úgy tőnik, hogy a tanulónyelv fejlıdési folyamatában a mert könnyebben és hamarabb megjelenik a tehát-hoz képest, amely jövıre vonatkozó aspektust, a fantáziát, modelláló mentális tevékenységet igényel, míg az elıbbi már ismert, múlthoz kötött és analítikusan hozzáférhetı. Ez a jellemzı inkább a literációhoz kapcsolható, mindsem a transzfer jelenségéhez. Ezek a mellé- ill. alárendelı szerkezetekben elıforduló kötıszavak ellentétes irányultságú kognitív folyamatot (ok-okozati) tükröznek. Egy autentikus személy, anyanyelvi beszélı vagy a nyelvtanuló természetes környezete jelentısen hozzájárulhat ahhoz, hogy az L2 osztálytermi logikája minél kevésbé legyen mesterséges; segíthet egy aktív és kontrasztív megközelítést és megértést a langue belsı logikáját illetıen is.

32

JUHÁSZ VALÉRIA A MaxQDA szövegelemzı program Kulcsszavak: szövegelemzés, automatizálhatóság, kategóriafa, kódolás, spss Az elıadás célja egy általam már többször használt szövegelemzı szoftver bemutatása, amely jól alkalmazható szociolingvisztikai vagy egyéb kutatásokban is. A magyar nyelvészeti szakirodalomban nemigen találkozni olyan tanulmányokkal, amelyek hivatkoznának arra, hogy a kutatás során bármiféle szövegelemzı szoftvert használtak a vizsgálatok során. Az ilyen jellegő szoftverek elterjedtségének csekély mértéke nemcsak az anyagi források kérdésére vezethetı vissza, hanem a technikai lehetıségek ismeretének hiányára is. Ezért célszerő egy ilyen mérető kongresszuson bemutatni egy-egy ilyen szoftvert. Az elıadásban demonstrálom a szövegelemzés automatizálható és manuális megoldási lehetıségeit, a különbözı kódolási technikákat, a program beépített analizáló rendszerét, a kategória- vagy kódfa kialakítási struktúráinak eljárásait, a szövegelemzés eredményeinek számokká generálását, és végül megmutatom a maxQDA azon lehetıségét, hogyan exportálható a szövegelemzés egy statisztikai elemzı programba, amely explicitté teszi a változók szignifikáns összefüggéseit is.

KALOCSAI KAROLINA Semantically marked English subjects: How do Hungarian learners of English deal with them in contrast to native speakers of English? Kulcsszavak: non-agentive subjects, semantic roles, markedness, learner error, degree of difficulty L2 learners of English often come across sentences such as Next month sees the president in town or The hospital treats people with a rare condition. These sentences are challenging because of the nonagentive semantic roles they take in subject position. As far as the mapping of semantic roles to syntactic functions is concerned, English exhibits a high degree of markedness (Callies 2006). It allows an unusually broad range of non-agentive semantic roles to surface as subject (Comrie 1989: 75). I have set the goal of the present paper to document how 60 Hungarian learners at various levels of English proficiency cope with a range of non-agentive roles; and whether the semantically marked subjects pose an area of difficulty for them. The theoretical orientation framing this study is the Markedness Differential Hypothesis (Eckman 1977) which combines the contrastive analysis of languages with the concept of typological markedness. In order to apply this framework in my study, I need to take a step back and explore what range of semantically marked subjects Hungarian allows in contrast to English. Data elicitation has two main stages. First, 50 native speakers of English and Hungarian, are assigned an elicitation test (András 1980: 467), each in their L1. Second, a mixed group of Hungarian learners of English are assigned the tasks borrowed from the English elicitation test with an additional translation task. The present study has great potential because of its major pedagogical implications and the valuable insights it provides into the typological differences between English and Hungarian.

33

KATALINIĆ KRISTINA A helyviszony-kifejezés problémaköre a magyar nyelv alapszintő oktatásában horvát ajkúak számára Kulcsszavak: magyar mint idegen nyelv, kontrasztív nyelvészet, helyviszony kifejezés A Bologna-rendszerő felsı oktatási képzés elsı félévében a magyar nyelvet tanuló horvát diákok a magyar nyelv egyik sarkalatos pontjával, a helyviszony kifejezés komplexitásával és gazdaságával szembesülnek. A diákjaink anyanyelvét figyelembe véve, az elıadás elsı része kontrasztív elméleti háttért ad a horvát és a magyar helyviszony kifejezés rendszerérıl és eltérésekrıl, kiemelve a magyar helyviszony kifejezés alparadigmáit (helyragok, a helyet jelölı névutók és a cselekvés irányát jelölıt igekötık). A második részben a nyelvórákon és a házi feladatokban elıforduló nehézségeket és leggyakoribb hibákat vizsgálunk. Az elemzés és a vizsgálat fı célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a pontokra, amelyek gondot okozhatnak a tanulásban és a nyelvoktatásban, hogy diákjainknak segítséget nyújtsunk a magyar nyelv minél elıbb elsajátításában.

KATUS ELVIRA Reáliák átváltása Mikszáth Kálmán mőveinek bolgár fordításában Kulcsszavak: Mikszáth, bolgár fordítások, titulusok, megszólítások A múlt század második felében fordították le Bulgáriában Mikszáth: Különös házasság (1956); A Noszty fiú esete Tóth Marival (1958); Szent Péter esernyıje (1962) és A fekete város (1976) c. mőveit. A vizsgálat tárgya az, hogy a megszólításokat (pl. tekintetes, nagyságos, méltóságos, kegyelmes) és címeket (pl. báró, gróf, fıhercegasszony) hogyan sikerül visszaadni bolgárul, milyen stratégiát alkalmaztak a fordítók, valamint az, hogy mivel magyarázható a megfelelı fordítás hiánya. A vizsgálatban sorra kerülnek a bolgár nyelvi tiszteletadás egyes kérdései, továbbá a különbözı korszakokban megjelent szótárak ide vonatkozó szócikkei is – kommentár nélkül, hiszen a megjelenés évszámai önmagukban is beszédesek. A szerzı arra a következtetésre jut, hogy a közigazgatással, titulusokkal, megszólításokkal kapcsolatos történelmi reáliák bolgárra fordítása az eltérı történelmi-kulturális fejlıdés miatt ritkán sikeres a megfelelı bolgár kulturálisan kötött kifejezések hiánya miatt.

34

KEGYESNÉ SZEKERES ERIKA Gender-szemüvegen át! Nemi sémák és sztereotipikus reprezentációk a magyar mint idegen nyelv tankönyvekben Kulcsszavak: gender, sztereotípiák, szerepek, nyelvi reprezentáció Elıadásom témája a gender-lingvisztika, a sztereotípia-kutatás és tantárgypedagógia határterületeit érinti. A vizsgálat tárgyát a korábban és az egészen a közelmúltig megjelent magyar mint idegen nyelv tankönyveinkben megjelenı nemi szerepek és azok nyelvi megjelenési formái képezik. Az elıadás kérdései: 1. Hogyan reprezentálják a magyar és a nem magyar szerzık által írt tankönyvek a társadalmi nemeket? 2. Hogyan kapcsolódnak a nyelvi reprezentációs szintek a nyelvtanuláshoz, a nyelvtanulási technikákhoz? 3. Mi a reprezentáció és a nyelvtanulók identitásának fejlıdése közötti összefüggés jelentısége? A feltett kérések megválaszolását a nyelvkönyvekben és a tankönyvekben, munkafüzetekben reprezentált és nemi szempontból is meghatározott kommunikáció elemeinek feltárása segíti: pl. nıi és férfi kommunikáció jellemzıi a dialógusokban, a nemek szerinti szerepválasztások és foglalkozásnevek az olvasmányok szövegeiben, a férfi és a nıi szerepkatalógus elemei a szituációs feladatokban.

KIS ÁDÁM Ki birtoka a szöveg? Kulcsszavak: szöveg, tartalom, Gutenberg-galaxis, szerzıi jog, word wide web Hogyan alakul a világháló korában a kommunikációs hordozó és a tartalom összefüggése, a közvetített tartalom tulajdonjoga? McLuhan összefüggést állapított meg a hordozótechnika és a kommunikáció hatásossága között. Hasonló összefüggést mutat be Thienemann is az irodalomhordozók terén. McLuhan mővének apropója az a változás, amelyet az elektronika okoz, azonban ı még nem látta a fonematikus írás fennmaradásának lehetıségét az elektronika korában. Bár késıbb reagált a szövegszerkesztı megjelenésére, nem ismerhette forradalmi ugrást jelentı a world wide webet. A számítógép önmagában csak az írást könnyíti meg. Ezzel szemben az interneten a szöveg elérése teljesen szabaddá válik. Míg az írott szöveg technicizálódása a tartalom kisajátítását, privatizálást eredményezte (szerzıi jog), addig az internetes megjelenés feszegeti ezt a mesterséges korlátot. Az elıadás célja a jelenkor technikai jelenségei és lehetıségei, valamint a következmények tetten érése (pl. a kalózkiadványok, internetes jogvédelem). Következtetés: a könyvkultúra korának olyan változása várható, mely ugyan nem szünteti meg az elızı kor vívmányait, azonban mind technikai, mind jogi értelemben fel kell készülni az intenetes szövegközvetítés körülményeire.

35

KIS BALÁZS – KIS ÁDÁM A terminológiai transzfer problémái Kulcsszavak: terminusalkotás, lexikográfia, szöveg, fordítás A terminológia tudományos konklúziói a publikációk és a konferencia-elıadások tükrében nagyobb részt ma is a lexikográfia és a szabványosítás terén mozognak, leggyakrabban kimerülnek a legjobb ekvivalensek keresésében. Ez olyan állapotnak felel meg, amely Magyarországon már 30 évvel ezelıtt is némiképp túlhaladott volt, azonban idıközben nem sok történt. A gyakorlati igények azonban azt mutatják, hogy a terminológia lexikai szintő megközelítése nem teljes, és a szótárakba irányuló terminológiai munka két szempontból is kis hatékonyságú: egyrészt a szótárak, terminológiai szabványok létrehozására nincs pénz, másrészt ezen eszközök használatának Magyarországon nem alakult ki a kultúrája. Az elıadás a terminológia szövegszintő megközelítését ajánlja: a terminológia terének elsıdlegesen a szöveget tartja, és a terminológiaalkotás ettıl nem függetleníthetı. Következésképpen a terminológiatranszfer meghatározott szövegfajta fordításának során megy végbe: a szótári cél helyett elsıdlegesen megjelenik a fordítási cél. Ez meghatározza a terminológia nyelvészeti aspektusát, mely szerint a terminológia maga egyfajta speciális (terminusokat használó) diszkurzusmód, és a transzfer ennek megfelelıen több mint szavak átváltása.

KISS GÁBOR – KISS MÁRTON Az ,,Idegen szavak magyarul’’ internetes szótár használatának elemzése Kulcsszavak: internet, szótár, lexikográfia, szótárhasználat ,,… régi panasz, hogy a mit szótárainkban keresnek, nincs meg bennük, és a mi megvan, azt nem keresi senki...’’ írta több mint száz évvel ezelıtt kis szótárának elıszavában FÜREDI IGNÁC (Füredi 1896: 3.). A számítógépes szótárak megjelenésével a fenti állítás igazolhatóvá, illetve cáfolhatóvá vált. 2006 közepe óta az interneten elérhetı TÓTFALUSI ISTVÁN ,,Idegen szavak magyarul’’ (Tótfalusi 2003) címő 10250 címszót tartalmazó szótára, amelybıl a 2007. évben 1,2 millió lekérdezés történt. Például a legtöbbet keresett 3 szó a következı: releváns 2599, kognitív 2014, konvergencia 1744. A szótárban legtöbbször az alábbi 3 szót keresték hiába: entitás 603, inter 602, deviáns 522. Rámutatunk arra, hogy a papír alapú szótárral ellentétben az internetes szótár folyamatosan tájékoztat a szótárban keresett szavakról, a szótárszerkesztı hatékony segítséget kap a szótár fejlesztéséhez.

36

KISS KÁLMÁN Német nyelvő magyar nyelvkönyvek a reformkori Magyarországon Kulcsszavak: a nyelvek helyzete a reformkori Magyarországon, magyar nyelvkönyvek németajkúak számára, Táncsics Mihály, Garay János A XIX. század elsı évtizedeiben a magyar politikusok és a szellemi élet képviselıi egyre erıteljesebben emelték fel szavukat a német, illetve a hivatalos érintkezést szolgáló latin nyelv használata ellen. A nyelvújítók tevékenységének köszönhetıen akkoriban már formálódott a magyar nyelv, hogy betölthesse a nemzeti irodalmi és köznyelv szerepét. Az 1800-as évek elején Magyarország lakosságának megközelítıleg egy nyolcada németajkú volt, és közülük sokan nem tanultak meg magyarul. A magyar nyelv ismeretének szükségességét többek között Táncsics Mihály (1799-1884) is hangoztatta, akinek nevét napjainkban legfeljebb már csak a márciusi történelmi eseményekkel kapcsolatban szokás emlegetni. Pedig munkásságának fontos részét képezik a magyar nemzeti nyelv tanítása céljából írt különbözı nyelvkönyvei, amelyek közül az 1833-ban kiadott Magyar és német beszélgetések ’s szólások címő munkájával a hazai németek számára kívánt hasznos segédeszközt nyújtani. Táncsicson kívül Garay János (1812-1853) költı és hírlapíró tevékenységét is megemlíthetjük, aki hasonló szándékkal adta ki 1840-ben német nyelvő magyar nyelvkönyvét Magyar és német beszélgetések kézikönyve címmel. Elıadásomban a két szerzı munkáit szeretném bemutatni.

KISS MÓNIKA Mi a luxemburgi többnyelvőség titka? Kulcsszavak: nyelvpolitika, többnyelvőség, államnyelv, Luxemburg Az elıadás elsı részében az alig félmilliós lélekszámú Luxemburgi Nagyhercegség nyelvi helyzetét kívánjuk bemutatni, a következı témakörök alapján: – Luxemburg hivatalos nyelvei, – az egyes nyelvek használati köre, – a lakosság nemzetiségi megoszlása, – az idegennyelv-tanítás helyzete. A második részben pedig arra keresünk választ, hogy mennyire sikeresen „mőködik” a luxemburgi többnyelvőség, mivel magyarázhatók az (eddigi) eredmények, mennyire példaértékő, illetve mennyire adaptálható a jelenlegi helyzet, hosszú távon mennyire életképes a jelenlegi nyelvpolitika, valamint hogy a meglévı adatok alapján milyen változásokra lehet számítani az ország nyelvhasználatát illetıen.

37

KLAUDY KINGA A magyar mint a fordításelemzés nyelve Kulcsszavak: fordítói szövegelemzés, jegyzeteléstechnika, nyelvtipológia, nyelvek közti távolság A fordításkutatás pszicholingvisztikai megközelítésének egyik központi kérdése, milyen nyelven történik a forrásnyelvi szöveg percepciója és a célnyelvi szöveg produkciója. Nézzük most csak a percepciót. Vajon a forrásnyelvi szöveg megértése a forrásnyelven történik vagy mindjárt a célnyelv eszközeit használjuk? Az is elképzelhetı, hogy egy köztes nyelven zajlik a megértés, amely mindkét nyelv elemeit tartalmazza (fordításnyelv). A konszekutív tolmácsolás kutatása esetében a tolmácsok jegyzetei árulkodnak errıl (forrásnyelven, célnyelven vagy vegyesen jegyzetelnek – a szöveg nehézségétıl, a beszéd tempójától, a nyelvek közti különbségektıl függıen). Korábban Helle Dam (1996) kutatta ezt a témát, a közelmúltban született errıl az elsı magyar doktori értekezés (Szabó Csilla 2007). A fordítók szövegolvasásáról/ szövegértésérıl szintén folyamatban van egy doktori értekezés Dudits Andrásé. Feltehetı az a kérdés, hogy a nyelvek közötti tipológiai közelség vagy távolság mennyire befolyásolja a szövegértést? Vajon mélyebb szövegelemzésre készteti-e a fordítókat, ha nem rokon nyelvekrıl kell fordítani, mintha rokon nyelvek között „közlekednének”. Hipotézisünk az, hogy ha indoeurópai nyelvekrıl fordítunk magyarra „mélyebb” szövegelemzésre van szükség, mintha valaki két indoeurópai nyelvvel dolgozik. Ennek bizonyítására tesz kísérletet az elıadás.

KOLTAY TIBOR Az akadémiai írástudás formális és informális mőfajairól Kulcsszavak: akadémiai írástudás, mőfaji elemzés, tudományos cikk, olvasói levél Az akadémiai írástudás a tudományos írás és olvasás készségeinek együttese, amely nem korlátozódik az olvasásra és írásra, inkább olyan kulturális tudásnak tekintetjük, és amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyetemi-fıiskolai és kutatói közösségekben sikeresek legyünk. Fontos részét képezi a különbözı írásbeli mőfajok ismerete. A mőfaj fogalmát formálisan úgy is meghatározhatjuk, mint szövegtípusok olyan taxonómiás összességét, amely rendszerszerően alkalmaz a formához vagy a tartalomhoz kapcsolódó mőfaji elemeket, de tekinthetjük egy közösségen belül végrehajtott, a társadalmilag elfogadott viselkedésmintának is. Az írásbeli mőfajok egy része formális, másik informális jellegő. Az elıadásban egy jól ismert formális mőfajról, a bevezetırıl mondunk el néhány újabb tudnivalót. Ezt követi majd egy informális mőfaj, az olvasói levél bemutatása, amely figyelembe veszi, hogy egyre kifinomultabbak a mőfajokra, vonatkozó ismereteink, és hogy az akadémiai írástudás egyre inkább figyel a szövegeket körülvevı gyakorlatra és az intertextualitásra.

38

KORNATOWSKI, PAWEŁ A legújabb magyar szókincs kétnyelvő szótárba való felvétele és problémái Kulcsszavak: legújabb szókincs szótár A rendszerváltás óta a közép-kelet-európai országok nyelveinek szókincsében jelentıs változások következtek be, amelyek a nyelvek csaknem minden területén megfigyelhetık. A magyar nyelvbe bekerülı új fogalmak száma több ezerre becsülhetı és folytonosan növekszik. Nemritkán az új szókincs komoly helyesírási, kiejtési vagy képzési problémákat okoz az átlagos nyelvhasználóknak. Ennek kapcsán sürgetı szükség mutatkozott az új szótárak kínálatának a mai nyelvhasználók szükségleteihez való hozzáillesztésére. Az elıadásomban elsısorban a legújabb magyar szószerkezetek és jövevényszavak szótárba való bevitele közben felmerülı kérdésekre szeretnék összpontosítani. Bemutatom a többféle (eredeti formában vagy magyar kiejtés szerinti) írásmódból adódó, valamint képzési, ill. ragozási problémák lehetséges megoldásait a szótárkészítés közben.

KOUTNY ILONA Pillantás a tudományos szókincs világába Kulcsszavak: magyartanítás, szókincs, szaknyelv, lexikográfia, internet Az idegennyelv-tanításban a tudomány szókincse a perifériára szorul, inkább a szaknyelv-oktatás foglalkozik egy-egy területével, pedig a tudományos tájékozottságnak ugyanúgy az általános mőveltség részének kell lennie a mai korban, mint az alapvetı humán tájékozottságnak. A már felsıfokon tanuló diákoknak – mint az UAM ötödéves magyar szakos hallgatóinak – az esetében ez megtehetı. Az elıadás arról számol be, hogyan lehet a Mindentudás Egyetemének az interneten megtalálható népszerő tudományos elıadásait (mint a világegyetem, természetünk biológiai alapjai, génmódosítás, étkezésünk háttere, környezetvédelem, nemzeti sztereotípiák stb.) feldolgozni a diákok otthoni felkészülésétıl kezdve az órai közös munkáig. Szó lesz a szókincs feldolgozásáról (pl. szinonimák, antonímák és szóbokrok keresése), melyben a Magyar-lengyel tematikus szótár tudományos része jó segítséget nyújt a hallás–értés gyakorlásához (videóra felvett elıadásrészletek meghallgatása), valamint a témákhoz kapcsolódó vitakérdésekhez.

KOVÁCS ÉVA Az angol nyelv hatása a mai német nyelvre Kulcsszavak: anglicizmusok, a jelenség okai és használati területei, osztályozási lehetıségek, helyesírási, fonológiai, morfológiai és szemantikai sajátosságok A nyelvek életében természetes jelenség egy szó átkerülése az egyik nyelvbıl a másikba. Napjainkban, szinte minden nyelvben, így a németben is az anglicizmusok, azaz az angol nyelvbıl kölcsönzött szavak és kifejezések nagy számban való elterjedésének lehetünk tanúi. Az élet 39

minden területén szembesülünk velük a számítástechnikától az orvostudományon, az üzleti életen, a reptéri légi irányításon, a reklámiparon át a divatig és a szórakozásig. Nem meglepı tehát, hogy már a kezdı szintő német tankönyvekben is találkozhat a tanuló jó néhánnyal. Gondoljunk csak az olyan angol eredető szavakra, mint pl. der Job,-s, das Handy,-s, die E-Mail,-s, der Fan,-s, die Web-Seite, -n, der Business-Sprachkurs, -e vagy joggen. Dolgozatom egyik célja, hogy feltárja e jelenség okait és elemezze, az élet mely területén terjednek leginkább az anglicizmusok a német nyelvben. Továbbá kitérek arra is, hogyan osztályozhatjuk ezeket az angol eredető elemeket. A dolgozat gerincét annak vizsgálata képezi, hogy hogyan integrálódnak az anglicizmusok a mai német nyelv rendszerébe, különös tekintettel helyesírási, fonológiai, morfológiai, illetve szemantikai sajátosságaikra.

KOVÁCS ILONA JULIANNA A jövevényszavak meghonosodása a nemzeti nyelvekben (magyar, német, orosz szócikk értelmezések alapján) Kulcsszavak: változások a szótári szócikk magyarázatokban, társadalmi megítélés, a nyelvi globalizáció A gyakorlatban, a szaknyelvi (gazdasági) idegen nyelv tanítása során a nemzeti nyelven részletesen megtanulandó tananyag adaptált változatát alkalmazzuk. A tankönyvek felépítése többé - kevésbé ezt a módszert követi. A szakmai témák lényegét a terminusokból kiindulva győjtjük össze (legalábbis így kellene tennünk). A terminusok többsége a nemzeti nyelvekben idegen eredető szó. Mindig felmerül a kérdés, érthetı-e egy jövevényszó minden magyarázat nélkül a „kívülállóknak” és a „bennfenteseknek”. A terminusok „terminus technicusai” és jelentésváltozatai nem mindig találhatók meg egy–egy rendelkezésre álló szakmai és nem szakmai) szótárban. Arra kell törekedni, hogy a tárgyalt terminusok értelmezésekor azok minden lényeges elemét ismertessük. A nyelvi globalizálás álomszerő közelsége, nemcsak az EU– csatlakozás nyelvi (terminus) egységesítésének célkitőzései okán, elodázhatatlan felülvizsgálatot tesz szükségessé. A jövevényszavak beékelıdése és annak fokozatai a nemzeti nyelv aktív használatába napjaink aktuális nyelvészeti és pragmatikai kérdései.

KOVÁCS JUDIT A kompetencia-alapú idegennyelv-oktatás legújabb eredményei Kulcsszavak: idegen nyelvi fejlesztés, kompetencia alapú, új eljárások és megközelítések, tananyagfejlesztés, nyelvpedagógus-képzés Elıadásomban a 2008 januárjában megjelent ‘Kompetencia alapú idegen nyelvi fejlesztés eredményei’ c. DVD Órarészlet-győjteményt, valamint a hozzá tartozó magyar, angol és német nyelvő tanári kézikönyvet szeretném bemutatni, mivel mindkét anyagnak egyik szerzıje vagyok. (A kiadvány a SULINOVA-EDUCATIO felkérésére, a HEFOP 3.1.1. Intézkedés keretében készült el). Az órarészletek, valamint a kézikönyv segítségével azt szeretném bemutatni, hogy az általános- és középiskolai idegennyelv-oktatás országos gyakorlatában milyen eljárások, módszerek jelentek meg az utóbbi idıben. A bemutatandó anyagban szereplı eljárások és

40

módszerek szakítanak a nyelvoktatásban (is) sokáig kizárólagos ismeretátadással, e helyett a tanulók egész személyiségét fejlesztı, készség-és kompetencia-alapú nyelvelsajátítást illetve nyelvtanulást tőzik ki célul. Az egyes órarészletekhez készült Tanári Kézikönyv megfigyelési szempontjai és feladatai hasznos sgeítséget nyújthatnak mind a nyelvpedagógusképzésben, mind a nyelvoktatás mindennapi gyakorlatában.

KOZÁK ILDIKÓ A magyar gyermekirodalom felhasználása a lengyel ajkú diákok nyelvtanításában Kulcsszavak: gyermekirodalom, gyakorlati fonetika, lengyel hallgatók A szerzı rávilágít a gyermekirodalom fontosságára a lengyel anyanyelvőek tanításában. Bemutatja azokat a módszereket és eszközöket, amelyeket ezzel kapcsolatban a varsói egyetemisták magyar nyelvoktatásában felhasznál. Az elsı évfolyamon mindenekelıtt a fonetikai gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt, a magyar nyelv kiejtését, intonációját és ritmusát ismerteti meg a hallgatókkal, a magyar gyermekirodalom révén. A továbbiakban a szókincsbıvítés és egyéb morfológiai ismeretek kerülnek elıtérbe. A felsıbb évfolyamokon több audiovizuális eszköz felhasználását is ismerteti a szerzı. Nem felejtkezik meg arról sem, hogy a gyermekirodalom által nem csak a magyar nyelvet tanulják a külföldi diákok, hanem megismerik a kultúránkat, irodalmunkat, történelmünket stb.

KULCSÁRNÉ MAJOS ZSUZSANNA Új kihívások elıtt a „Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba” címő angol nyelvő tárgy a BGF Külkereskedelmi Karán Kulcsszavak: országismereti tananyag, összehasonlító tanulmányok, akkreditáció, szakfordító szakirány A tananyag elkészültekor a BGF Külkereskedelmi Karán a Bevezetés a kontrasztív országtanulmányokba címő tárgy három féléven keresztül, heti két órában, kötelezıen meghirdetett tantárgyként szerepelt valamennyi szakon. A jegyzet megszületésének kettıs oka volt. Egyrészt, az esetenként több száz hallgató szemináriumi oktatását mind tartalmában, mind pedig formájában egységessé kellett tenni, különös tekintettel a magyarországi vonatkozásokra. Másrészt, Magyarország akkori, közelgı csatlakozása az Európai Unióhoz és az ezzel együttjáró gazdasági, közigazgatási és társadalmi harmonizációs törekvések számos új, megválaszolásra váró kérdést vetettek fel. A kötetek tartalma hármas funkciót lát el – az adott országokra (Nagy Britannia, az Egyesült Államok, Magyarország) vonatkozó ismeretek hézagpótlását, a tulajdonképpeni összehasonlító tanulmányok ismertetését és, nem utolsó sorban, az angol nyelvi ismeretek elmélyítését a tanulmányozott területeken belül. A tantárgy oktatásában, néhány éves kihagyás után, reményteljes fordulatot jelentett a Külkereskedelmi Karon a kommunikáció- és médiatudomány szak sikeres akkreditációja. A szóbanforgó tárgy a jelenleg szintén akkreditációs folyamat alatt lévı szakfordító szakiránynak is szerves részét képezi. 41

A jegyzetsorozattal kapcsolatos visszajelzések mind tanári, mind pedig hallgatói oldalról kedvezıek. A fenti témakörök, jellegüknél fogva, szorosan kapcsolódnak a Kar profiljához és ezért jelentıs szerepet kell, hogy játszanak az itt folytatott képzésben és hallgatói tanulmányokban.

KUTTOR ESZTER – MAGYARNÉ SZABÓ ESZTER

Gibt es überhaupt Passiv im Ungarischen? Két nyelvtani jelenség vizsgálata a gyakorlatban Kulcsszavak: kontrasztivitás, passzív, 'es gibt', nyelvi tudatosság, idegennyelvi szocializáció Elıadásunkban két nyelvtani jelenséget vizsgálunk kontrasztív megközelítésben: a német passzív szerkezetet és az ’es gibt’ egzisztenciális szerkezetet. Mindkét jelenség elıfordul bizonyos formában a magyar nyelvben is. A passzív igealakok és a velük alkotott mondatok különleges státuszát az a tény magyarázza, hogy ugyan ma már nem képzünk passzív morfológiájú igéket, grammatikai szempontból mégis helyesnek minısülnek. Az ’es gibt’ szerkezetet a német nyelv egy határozatlan alany létezésének állításakor vagy tagadásakor használja. A magyar nyelvben a jelenség lexikai formában nem létezik; a létigét (van/nak, nincs/enek, stb.) használjuk ilyen közlésszándéknál. Kérdıíves felmérésünkben, amelyet két pécsi gimnáziumban végeztünk, arra kerestük a választ, milyen körülmények között, mennyire tudatosan ismerik fel és használják a diákok a passzív szerkezetet a magyar nyelvben, illetve az idegen nyelv (jelen esetben a német) tanulása során. Másik fı vizsgálódási pontunk az ’es gibt’ szerkezet elsajátítása a német nyelvi szocializáció folyamatában.

42