Az előadás tematikája. A stratégiai szemlélet és az IVS viszonya a hazai gyakorlatban

MTA Regionális Kutatások Központja


Az előadás tematikája

A stratégiai szemlélet és az IVS viszonya a hazai gyakorlatban

1. A stratégiai tervezési szemlélet és annak hagyományai a nemzetközi és hazai terület- és településtervezésben 2. A klasszikus stratégiai tervezés és az IVS viszonya

Földi Zsuzsa Ph.D. - MTA RKK Budapesti Osztály

3. Az IVS és annak megvalósíthatósága a hazai tapasztalatok alapján

2010. március 31. 10:45-12:15

2

1. A stratégiai tervezési szemlélet és annak hagyományai a nemzetközi és hazai település tervezésben

1.1 A stratégiai tervezési szemlélet a településtervezésben – nemzetközi tapasztalatok




A hosszú távú stratégiai tervezés igénye már az 1930-es években felmerült (Perth), de első virágkorát a 1960-as 1970-es években élte Nyugat- Európában – átfogó tervezés a különböző adminisztratív területi szinteken; 1980-as években –VISSZALÉPÉS - ennek oka a neokonzervatív viszolygás a tervezéstől + post-modern szkepticizmus: „a fejlődés, ha megtörténik, tervezhetetlen”; a figyelem az átfogó tervekről a projektekre irányul, különös tekintettel a barnamezős területek hasznosítására (lásd Canary Warf, London);

1.1 A stratégiai tervezési szemlélet a településtervezésben – nemzetközi tapasztalatok - 1990-es évek európai trendje • • • • • •

növekvő komplexitás; aggódás a gyors és véletlenszerű fejlesztések miatt; az elaprózódó fejlesztések kérdéses hatékonysága; környezeti problémák iránti érdeklődés drámai növekedése; a környezetvédelmi mozgalmak erősödése; a városok versenyképességének növelése érdekében a vállalkozó-szemléletű önkormányzati működés előtérbe helyezése, a városok versenyképességének növelése érdekében; • a növekvő komplexitás ellett szükséges hatékonyabb koordináció; • a hosszabb távú, kiszámítható fejlesztések szükségessége.

3

4


1.1 A stratégiai tervezési szemlélet a településtervezésben – nemzetközi tapasztalatok 1990-es évek európai trendje




EU országok – hagyományos földhasználat („land use”) tervek szerkezeti (framework) és szabályozási (regulatory) • •

Többnyire kötött rendszerű (a hazaihoz hasonlóan) Az Egyesült Királyságban NEM – a terv csak általános kereteket és iránymutatást ad, minden döntést adminisztratív és politikai mérlegelés tárgya

Felismerés: a földhasználat alapú tervek biztosítják, hogy a nem kívánt fejlesztések ne

valósuljanak meg DE nem képesek biztosítani, hogy a kívánt fejlesztések ott és akkor valósuljanak meg, amikor azokra szükség van. Ez a rendszer biztosította törvényességet, de a terveket merevvé tette, a külső hatások változásaira érzéketlenné. Ez a gyorsan változó globalizálódó kontextusban inkább akadályozója volt a fejlődésnek – részvétel és érdekképviselet kizárt.

5

1.1 A stratégiai tervezési szemlélet a településtervezésben – nemzetközi tapasztalatok - 1990-es évek európai trendje The EU Compendium of Spatial Planning Systems and Policies 1997 – még vonalat húzott a nemzeti és regionális szint stratégiai tervezése és a helyi (önkormányzati, funkcionális várostérségi szint) földhasználat tervezése között pedig már a 1990-es években számos stratégiai terv készült az utóbbi szinteken is.

6

1

1. A stratégiai tervezési szemlélet és annak hagyományai a nemzetközi és hazai település tervezésben MTA Regionális Kutatások Központja


1. A stratégiai tervezési szemlélet és annak hagyományai a nemzetközi és hazai település tervezésben 1.2 A stratégiai szemléletű területi és településtervezés hazai hagyományai • Tervezés - tervgazdálkodás (ideológiai megalapozottságú) Hosszú távú, részvételen, visszacsatolásokon alapuló, rugalmas tervezés kizárt. Rendezés (ideológiamentes?) • Tervezési „vákuum” – az 1990-es évek közepéig • Átfogó programok az 1990-es évek közepétől – rendezési tervet megalapozó városfejlesztési koncepciók (nem átfogó stratégiák!) • Hangsúly az ágazati tervezésen - Válságkezelés, kitörési pontok megalapozása, gazdaságfejlesztés, turisztikai program, agrárfejlesztési program

1.2 A stratégiai szemléletű területi és településtervezés hazai hagyományai Középtávú stratégiai dokumentumok (forrástervezéssel) a 2000-es évek elejétől, • Az EU csatlakozásra való felkészülés során jelentkeztek először - fejlesztési igények mentén stratégiai irányvonalak meghatározása Nemzetközi hatás (EU) Lipcsei Charta (2007. május) INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (Városrehabilitáció 2007-2013 – Kézikönyv a városok számára 2007, 2009) Kiindulása kettős – fejlesztési koncepciók és programok és a területhasználatra vonatkozó tervek (szerkezeti és szabályozási terv) Szükségesség: Funkcióbővítő és szociális városrehabilitációs – akciótervi alapú ROP pályázatok megalapozó háttérdokumentuma IVS JOGSZABÁLYI MEGALAPOZOTTSÁG (2009.) Építési törvény – vitatott

7

8

2. A klasszikus stratégiai tervezés és az IVS viszonya

2.1 A Stratégiai szemléletben készülő fejlesztési tervek ismérvei- viszonyuk a hazai IVS tematikához:




 Néhány fontosabb stratégiai kérdésre összpontosít (ezzel együtt specifikusabb, mint a hagyományos átfogó fejlesztési programok)  Külső körülmények figyelembevételével történik a relatív helyzet meghatározása

 Résztvevők és partnerek feltárása (köz és magánszféra)  Széleskörű részvételt biztosít a tervezési folyamatban  Jövőképet és stratégiát állít elő a különféle területi szinteken figyelembe véve az erőviszonyokat, bizonytalanságokat, és versengő társadalmi értékrendeket  Döntésekre, cselekvésre, eredményekre és végrehajtásra koncentrál – ebből a szempontból projekt orientált DE stratégiai megalapozottsággal

 Külső trendek  Magában foglalja a monitoringot, a visszacsatolásokat és a felülvizsgálatot

 Rendelkezésre álló források feltárása

9

10


A STRATÉGIAI TERVEZÉS Nem egyetlen fogalom, folyamat, vagy eszköz! A település helyzetére és az elvárt eredményre szabott folyamat- és eszközkészlet „testre szabott öltöny” (településenként változó kiválasztott stratégiai fókusz(ok)) DE Minden stratégia megvalósíthatósága mögött ott állnak bizonyos horizontális feltételek: Tudatos ingatlangazdálkodás – ingatlangazdálkodási terv Társadalmi (területi) egyenlőtlenségek kiküszöbölése – antiszegregációs terv Társadalmi részvétel biztosítása – participáció 11 „kötelező”




A fenntartható, stratégiai szemléletben folytatott várostervezés céljainak elérését befolyásoló tényező: MÉLYSTRUKTÚRA (helyi jellegzetességek!) o A várostervezéshez való közösségi és tanácsadói szakmai hozzáállás o A politikai akarat a rendszert működésbe hozó intézmények, személyek részéről A stratégiai tervben foglalt térbeli és társadalmi eredmény megvalósulásra irányuló lépések a helyi varianciával bíró mélystruktúrák függvénye. Nagyrészt ettől válik sikeressé vagy sikertelenné egy város. 12

2

3.1 Megállapítások, problémafelvetés megalapozása: interjúsorozat

•Az IVS végrehajtásának feltételrendszere helyi szinten •(Stratégiai) várostervezés – megvalósítás – működtetés

Hagyományai Szervezeti háttere Folyamat háttere Az „emberi” oldal

Alkalmasság az IVS-hez

• • • •

Helyzetelemzés Értékelés Problémafeltárás Megoldási javaslatok




Városi interjúk (minden régióból 4 került megszólításra) Menet: kapcsolatfelvétel, tematika előzetes továbbítása, megvalósult interjúk 24 esetben (további 7 interjú az RFÜ-knél jelen témában nem releváns)

Cél: IVS monitoring háttérfeltételeinek feltárása, igények, lehetőségek felmérése (NFGM megbízás – „Az IVS monitoringjának eljárásrendjére vonatkozó javaslatok”) Egyéb hozadék: az integrált stratégiai városfejlesztés (mint folyamat) feltételrendszerének feltárása

Források: •interjúsorozat (REALITÁSOK) •IVS-ek áttanulmányozása (Idealisztikus jövőbeni állapot)

13

14

Elemzett folyamatok (áttekintés)



3.2 Interjúkészítés körülményei

Létszám – 1-5 fő interjúalany Résztvevők: polgármestertől ügyintézőig Nincs trend városméret szerint, a régióközpontok általában legalább osztályvezetői szinten részt vettek a megbeszélésen, itt jellemző a főépítészek részvétele is Kisebb városokban jellemző az aggodalmaskodás és sokszor a „csak” ügyintéző szintű képviseltetés

1. T

IVS

IVS rev.

Mon.

IVS rev.

Mon.

IVS rev.

Mon.

2. MV 3. M és Ü 1. Tervezés (tervkészítés, megújítás) 2. Megvalósítás (projektek – program) 3. Működtetés, üzemeltetés (projektek – város)

15

16

Stratégiai tervezés



IVS folyamatértelmezés I. A TERVEZÉS (háttérfeltételek)

I. 1. Tervezési hagyományok - integrált stratégiai gondolkodás és tervezés előzményei, az átmenet nehézségei; I. 2. Kompetenciák – „külső szakértők” vs. helyi tervezők (hivatali apparátus); I. 3. Szervezeti felkészültség, az integrált stratégiai tervezési szemlélet terjedése ill. annak akadályai az önkormányzatoknál

IVS készítés: Régióközpontokban: külső cégek közreműködésével, de jelentős a helyi apparátus részvétele is (nem csak adatszolgáltatás!!) – itt megvannak a szakmai kompetenciák a konstruktív részvételhez ( ezeket sokszor kihasználatlanoknak érzik) A közép és kisvárosok esetében inkább külső cégre támaszkodtak (nincs meg a belső erőforrás, helyismeret van; a kapacitás és a stratégiakészítés ismerete sokszor hiányos) – „sorozatgyártott” IVSek egy-egy vezető cég akvizíciós területén (esetenként kifejezetten hasznosnak találták a külső szem bevonását). Néhány helyen pl. Bácsalmás – kifejezetten ellenezték külső cég részvételét a korábbi rossz tapasztalatok miatt „a külső cégekkel szembeni esetleges elutasítás gyakran a városi alkalmazottak sértettségéből, irigységéből is fakadhat” (főépítész, Békéscsaba)

17

18

3

Az IVS - tervezés és megvalósítás kapcsolata

Probléma: az IVS-hez, mint városfejlesztési alap dokumentumhoz való hozzáállás (mi valósul meg valójában amikor, a város fejleszt): 1. Sok város nem tekinti az IVS-t a város megvalósítandó fejlesztési alapdokumentumának – a régió központok többségében továbbra is a Pólusprogramok töltik be ezt a szerepet – ennek megfelelő volt az IVS készítéshez való hozzáállás is. 2. Kis és középvárosokban jellemző vagy a túlmisztifikálás („végre született egy átfogó fejlesztési dokumentum, csak most mit kezdjünk vele”) vagy a teljes közöny („eddig a ciklusokban gondolkodtunk ezután is ez lesz” szemlélet)




3. Több esetben maguk a politikusok sem veszik komolyan az IVSt és ezt sugározzák is a hivatali apparátus felé 4. Mivel a dokumentum törvényi szabályozás nélkül állt és súlytalan volt nem, vagy alig történtek lépések a hivatali szervezeti rendszerek tevékenységének összehangolására annak végrehajtása érdekében Ahol megoldások születtek, azok általában nem az IVS miatt, hanem a stratégiai szemlélet szükségességének hivatali szintű felismerésének eredménye

19

20

II. MEGVALÓSÍTÁS A fejlesztési tervek és megvalósításuk ellentmondásai

Probléma: „a városi apparátus jelenlegi felépítése számára az IVS „túl nagy falat”: szerteágazó kérdései miatt egy gazdája nem lehet a hivatalon belül… Egy teamre van szükség” (Békéscsaba)




Szükséges a hivatali apparátus szisztematikus felkészítése a stratégiai városfejlesztés kihívásaira „A felkészítésnél valószínűleg egyénfüggő, hogy az írásos anyagok, vagy kurzusok sikeresebbek. Praktikus, ha a felkészítést központilag (a minisztérium szintjén) szervezik meg, alacsonyabb szintre aprózva ennek a minősége már heterogén lenne, a kisebb városok pedig nem is látják át ezt a feladatot.”

IVS előtt • Tudatos fejlesztés mellett ad-hoc beavatkozások – Befektetői igényekhez való igazodás – Hazai és EU-s források – elérhető támogatások (pályázás, sokszor nem stratégiai alapon, hanem „kiírás” alapon) „2008-ig a város tervezési gyakorlata nélkülözte a következetességet, általában a forráslehetőségek határoztak meg a fejlesztési irányokat” (Bácsalmás)

21

22




IVS – szinte semmi változás a városok szerint • Tudatos fejlesztés mellett ad-hoc beavatkozások – Befektetői igényekhez való igazodás (amennyiben vannak) – Hazai, EU-s és egyéb alapok – elérhető támogatások (egyedül a ROP igazodik valamelyest a régió sajátosságaihoz – egyébként továbbra is kiírás alapú a pályázati forrásszerzés irányultsága)

23

„még nem engedhetjük meg magunknak, hogy pusztán stratégiai alapon fejlesszük várost, és ez nem is életszerű” …” Mit mondjak a zokni-gyárosnak, hogy nincs benne az IVS-ben és várjon amíg módosítunk?” (Szeged) „fejlesztési elképzeléseknek megvannak a „fix” elemei, de egy-egy jó pályázatra „kötelező” megmozdulni” (Békéscsaba) „országos szinten gyakorlatilag az egész fejlesztéspolitika elhibázott ilyen szempontból, hogy nincsenek meg azok az eszközök, amelyek hagyják érvényesülni, hogy tényleg a szándékok, az igények kapcsán valósuljanak meg a fejlesztések” (Érd) 24

4

II. MEGVALÓSÍTÁS Menedzsment – a szervezeti háttér MTA Regionális Kutatások Központja



Hivatalok szervezeti felkészültsége a stratégiai szemléletű városfejlesztésre: 1. Fejlesztéseket átlátó (integrált stratégiai gondolkodású) egy személyi koordinátor – projektalapú hivatali működés, alkalmi delegáltakkal (pl. Debrecen) 2. Stratégiai osztályok kiépítése sokszor a pályázatíró csoporttal kombinált módon (pl. Győr, Békéscsaba) – több helyen volt kísérlet statégiai osztály működtetésre, de megszűnt (Debrecen, Pécs) 3. Rendszeres vezetői szintű feladat összehangolás (működési rend változás) (pl. Paks, Makó)

• Városfejlesztési társaság – Több helyen „csak” a városközpontrehablilitációs és kapcsolódó projektek végrehajtása a feladata. Az önkormányzat „tartja el” (beállított költségvetési tétel) és a pályázatok projektmenedzsment beállított költségei – Többüknek hosszú távú perspektívája nincs. Az egyéb VT-nek szánt feladatokat a városban már korábban is működő önkormányzati cégek látják el (Debrecen, Miskolc) – látszatfeladatok „Még úgy 3-4 évre látunk előre” (Miskolc) „ A városfejlesztési társaság nem illik bele a kiépült városi szervezeti ill. intézményi rendszerbe” (Debrecen)

25

26

III. MŰKÖDTETÉS – visszacsatolás



III. MŰKÖDTETÉS – városüzemeltetés

Előtérbe kerül a integrált stratégiai szemléletű város üzemeltetés és működtetés mint az IVS-hez kapcsolódóan harmadik folyamat. Miért fontos? – Fenntarthatóság (nem csak projekt szinten) – Monitoring - Tervezhetőség „továbbgördülés” – Szinergiák biztosítása

IVS

IVS rev.

Mon.

IVS rev.

Mon.

IVS rev.

Mon.

2. MV 3. M és Ü

27


1. T

28

Köszönöm a figyelmet!

Dr. Földi Zsuzsa

[email protected]

29

5

Az előadás tematikája. A stratégiai szemlélet és az IVS viszonya a hazai gyakorlatban

Recommend Documents