Az előadás tartalma: a hazai jogszabályi környezetbe

ORSZÁGOS IPARBIZTONSÁGI FŐFELÜGYELŐSÉG

SEVESO III. Irá Irányelv bevezeté bevezetése a hazai jogszabá jogszabályi környezetbe

Bali Pé Péter tű. őrnagy Veszé Veszélyes Üzemek Fő Főosztá osztály kimelet főreferens

2015. jú június nius 9. Zalaegerszeg


Az előadás tartalma: 1. 2. 3. 4.

Bevezetés A SEVESO III. Irányelv bevezetése Hatálybalépést követő kötelezettségek Üzemazonosítás szabályai


Seveso II. Irányelv módosításának okai 1.

A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1272/2008/EK RENDELETE). Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye. Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása.

2. 3. – – – –

Fogalmak, hatály Biztonsági dokumentációk felülvizsgálata Hatósági ellenőrzés Nyilvánosság tájékoztatása, részvétel a döntéshozatalban


Seveso III. Irányelv (2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) •

Első olvasati megállapodás 2012. március 27.

•

Elfogadva

2012. július 4.

• •

Kihirdetve (OJ L 197/1)

2012. július 24. )

•

Letölthető magyarul is:

•

Jogerőre emelkedett

2012. augusztus 13.

• •

Hazai jogrendbe történő illesztés Végrehajtás

2015. május 31. 2015. június 1-től

http://ipsc.jrc.ec.europa.eu/?id=503


Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok: A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (hatályos: 2012. január 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. január 1.) Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. törvény (kihirdetve: 2013. november 29., hatályos: 2015. június 1.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: 2013. december 25.) (nehéz fűtőolaj, 2014. február 14.) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet (kihirdetve: 2015. február 27., hatályos: 2015. június 1.)


Kapcsolódó egyéb jogszabályok: A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/18/EU irányelv – SEVESO III Az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló 1272/2008/EK Európai Parlamenti és Tanácsi Rendelet - CLP Veszélyes anyagok osztályozása és címkézése 67/548/EGK irányelv – DSD (2010. 11. 30.) Veszélyes készítmények osztályozása és címkézése 1999/45/EK irányelv DPD (2015. 05. 31.) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény A veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII.27.) EüM. Rendelet


A Kat. törvény változásai: 2015. június 1–i hatálybalépéssel a SEVESO III irányelv hazai jogrendbe való átültetéséhez szükséges törvényi módosítások: 1.

Fogalom meghatározások módosítása: • Üzemeltető • Veszélyes anyag • Veszélyes anyagok jelenléte • Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény • Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem

2.

A törvény IV. fejezetének hatálya.

3.

Üzemeltetőt terhelő bejelentési, biztonsági dokumentáció felülvizsgálati kötelezettség esetei.

4.

Dominóhatásban érintettek körének meghatározása hatósági ellenőrzés tapasztalatai alapján is lehetséges.

5.

Hatósági ellenőrzések kibővítése az üzemzavarok kivizsgálásával.


A törvény IV. fejezetének hatálya nem terjed ki: 4. § (3) a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az atomenergia alkalmazásával összefüggésben meghatározott tevékenységekre, jogosultságokra és kötelezettségekre, b) a veszélyes anyagoknak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen és küszöbérték alatti üzemen kívüli közúti, vasúti, légi vagy vízi szállítására, c) az ásványi anyagok bányákban és kőbányákban – többek között fúrólyukakon át – történő kinyerésére, azaz feltárására, kitermelésére és feldolgozására, d) a hulladéklerakó telepre, ideértve a föld alatti hulladéktárolást is, e) a katonai létesítményekre, berendezésekre vagy tárolókra. A Kat. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészült ki: (3a) A Kat. IV. fejezetének hatálya kiterjed a szárazföldi föld alatti, természetes rétegekben, víztartó rétegekben, sóüregekben és használaton kívüli bányákban végzett gáztárolásra, a vegyi és termikus feldolgozási műveletekre és a veszélyes anyagokkal végzett ilyen műveletekkel kapcsolatos tárolásra, valamint a működő meddő ártalmatlanítására szolgáló létesítményekre, a veszélyes anyagokat tartalmazó derítő-, illetve ülepítőmedencét is beleértve.


Rendeleti módosítások: •

Új fogalmak bevezetése: Keverék Érintett nyilvánosság Tárolás

•

Nyilvánosság biztosítása érdekében a BJ/BE kivonatának szükséges tartalmi elemeinek meghatározása.

•

BJ/BE soron kívüli felülvizsgálati kötelezettség megállapítása veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése esetére.

•

Dominóhatásban érintettek szélesebb körű vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályok megalkotása.

•

Hatósági ellenőrzés rendszerének pontosítása

•

Településrendezési tervezéssel kapcsolatos változások átvezetése.

•

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos „felmentésre” vonatkozó rendelkezések megalkotása.

•

Mellékletek aktualizálása.

•

Hatálybalépés és dokumentáció módosítási kötelezettség megállapítása.


A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: E rendelet hatálya alá kerülő üzemeltetők 2015. szeptember 1-ig a 7. § és a 33. § szerinti üzemazonosítási eljárást folytatnak le. A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, vagy küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a biztonsági elemzés, vagy biztonsági jelentés 11. §, vagy a súlyos káresemény elhárítási terv 38. § szerinti soron kívüli felülvizsgálati jegyzőkönyvét 2015. szeptember 1-ig, majd a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője a biztonsági elemzést, vagy biztonsági jelentést 2016. június 1-ig benyújtja. A küszöbérték alatti üzemek esetében a hatóság dönt a súlyos káresemény elhárítási terv 2015. december 31-ig történő benyújtásáról.


A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A Módr. hatálybalépésekor már működő besorolását nem megváltoztató veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem üzemeltetője részére a hatóság előírja a biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek az e rendelet előírásai szerinti módosítással érintett részének, vagy jelentős tartalmi módosítás esetében a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzésnek, vagy biztonsági jelentésnek 2016. június 1-ig történő benyújtását. Nem jelentős tartalmi módosítás esetében az egységes szerkezetbe foglalt biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés benyújtására a 11. § szerinti felülvizsgálatkor kerül sor. A már működő besorolását nem megváltoztató küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a SKET-et a soron következő, 38. § szerinti felülvizsgálat során módosítja.


A 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosuló rendelkezéseinek hatályba lépése, átmeneti rendelkezések: A már működő besorolását nem megváltoztató üzem üzemeltetőjének nem kell átdolgoznia a biztonsági dokumentációját, ha az üzemeltető a Módr. rendelkezéseinek megfelelő biztonsági elemzést, biztonsági jelentést vagy súlyos káresemény elhárítási tervet nyújtott be a hatósághoz a Módr. hatálybalépését megelőzően.

Hatóság: a hivatásos katasztrófavédelmi szerv A Kat. törvény IV. fejezet eljárásaiban első fokon a hatóságnak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem telephelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a központi szerve jár el. A Rendelet 1. § 3. pont a) alpontja szerinti (csővezetékes szállítás) létesítmények esetén az elsőfokú eljárás lefolytatására a hatóságnak az üzemeltető székhelye szerint illetékes területi szerve jogosult. A Rendelet szerinti adatszolgáltatással kapcsolatos eljárásokra, helyszíni szemlék és hatósági ellenőrzések lefolytatására a hatóság helyi szerve is jogosult.

Üzemazonosítás eljárási szabályai:

Az üzemazonosítási eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő elsőfokú és másodfokú eljárás során 30 nap. Az üzemazonosítás célja, hogy a hatóság megállapítsa a vizsgált telephely Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozását. Az eljárás során a Kat. IV. fejezet hatálya alá tartozó telephelyet a hatóság besorolja a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, vagy a küszöbérték alatti üzemek közé.

Üzem azonosítása 1. 2.

3.

Veszélyes tevékenység kizárólag az iparbiztonsági hatóság katasztrófavédelmi engedélyével végezhető, Az iparbiztonsági hatóság a IV. fejezet hatálya alá tartozás megállapítása céljából bármely gazdálkodó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezhet és annak telephelyén hatósági ellenőrzést tarthat, hatóság területi szerve a benyújtott dokumentumok, valóságtartalmát helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, illetve az üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kérhet,

Üzem azonosítása 4.

a hatóság a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági jelentés, az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek üzemeltetői részére biztonsági elemzés készítési kötelezettséget állapít meg,

Üzem azonosítása 5.

6.

a benyújtott üzemazonosítási adatlapok vizsgálata alapján, ha a küszöbérték alatti üzemben tárolt veszélyes anyagok mennyisége és fajtája, vagy a veszélyeztetés azt indokolja a hatóság az üzemeltetőt súlyos káresemény elhárítási terv készítésére kötelezheti, hatóság - amennyiben nem kötelezi az üzemeltetőt SKET készítésére – a kérelem, az üzemazonosítási adatlapok vizsgálata és a helyszíni szemle eredménye alapján dönt a katasztrófavédelmi engedély megadásáról, melyet háromévenként felül kell vizsgálnia, mely érdekében hivatalból üzemazonosítási eljárást kell lefolytatnia.

Az üzemazonosítás részletes szabályait az R. 1. sz. melléklete tartalmazza. A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem és küszöbérték alatti üzem azonosítását a hatóság az üzemeltető által benyújtott, az R. 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapok adatai, az esetlegesen kért kiegészítő tájékoztatás és a helyszíni szemlén tapasztaltak alapján hajtja végre. Az eljárás indulhat az üzemeltető kérelmére, vagy hivatalból a hatóság által, a vizsgált telephelyen lefolytatott hatósági ellenőrzést követően.

Az üzemazonosításhoz az üzemeltetőnek az alábbiakat kell benyújtania a hatóság területi szervéhez:

Kérelmet, aminek tartalmaznia kell: a veszélyes anyagokkal foglalkozó / küszöbérték alatti üzem nevét és címét, amelyre a kérelem irányul, a kérelmet előterjesztő, képviseletre jogosult nevét, aláírását.

Mellékletként: az ügyben eljáró meghatalmazott személy részére szóló meghatalmazást, a képviseleti jogosultság igazolására alkalmas iratot (Ha az üzemeltető cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének a közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy az ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a hatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését hitelt érdemlően bizonyító iratot. Az R. 2. mellékletét képező üzemazonosítási adatlapokat (Biztonsági adatlapokat) Az adatlapokhoz mellékelni szükséges méretarányos, méretskálával ellátott térképet az üzem környezetéről, és helyszínrajzot az üzemről, ahol meg kell jelölni a veszélyes anyagok elhelyezkedését és mennyiségét, valamint a veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményeket a rendeltetésük megadásával

Kiemelten kezelendő létesítmények: a)

a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;

b) az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe; c) azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.

SKET készítési kötelezettség megállapítása: 1.) Az alábbi kritériumok egyikének teljesülése esetén SKET készítését kell előírni: a) az 1. melléklet, 1. táblázat, H1, H2, H3 veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; b) az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte; c) veszélyes anyagok körébe tartózó cseppfolyós gáz jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propán-bután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket; d) nyomás (legalább 300 kPa túlnyomás) alatti, veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezések jelenléte, kivéve a palackos gáztárolást, valamint a 12,5 tonna névleges töltettömegnél kisebb, propánbután gázt tartalmazó, fogyasztói tartályban történő tárolást, beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket.

SKET készítési kötelezettség megállapítása: 2.) Az 1.) pont alá nem tartozó esetekben nem kell SKET készítését előírni, ha az alábbi kritériumok együttesen teljesülnek: a) a küszöbérték alatti üzem határától számítva aa) a lakóövezet, üdülőövezet, közintézmények, tömegtartózkodásra szolgáló építmények távolsága nagyobb, mint 300 méter, ab) a munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága nagyobb, mint 200 méter, és ac) veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága nagyobb, mint 100 méter, és b) az üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó munkavállalók száma 30 főnél kevesebb. Az ac) alpont szerinti kritériumot nem kell figyelembe venni olyan csővezetékek esetében, ahol a veszélyes anyaggal foglalkozó üzem vagy a küszöbérték alatti üzem a csővezetékkel technológiai kapcsolatban van.

SKET készítési kötelezettség megállapítása: 3.) Az 1.) és 2.) pont alá nem tartozó esetben SKET készítését nem kell előírni, ha az üzemeltető a kérelméhez csatolt dokumentációban bizonyítja, hogy emberi életet veszélyeztető tűz- és robbanási hatás mértéke az üzem határánál hőhatás esetében 4 kW/m2 és túlnyomás esetében 10 kPa értéket nem haladja meg, és a) a környezetterheléssel járó súlyos balesetből származó veszélyeztetés esetén az alábbi feltételek teljesülnek: aa) a technológia műszaki kialakítása garantálja a környezetre veszélyes anyagok környezetbe jutó mennyiségének korlátozását, és az erre vonatkozó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, ab) a kikerült környezetre veszélyes anyag összegyűjtését, mentesítését vagy más módon történő ártalmatlanítását tartalmazó technológiai szabályzók rendelkezésre állnak, ac) a környezeti kárelhárítási eljárások anyagi-technikai és személyi feltétele biztosított, és ad) az üzem kárelhárító szervezete felkészült a környezeti kárelhárítási feladatok végzésére, és e feladatokat terv szerint rendszeresen gyakorolja.

Veszélyes anyagok nyilvántartása: Az üzemeltető naprakész nyilvántartást vezet a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, vagy a küszöbérték alatti üzemben jelen lévő veszélyes anyagokról és azok mennyiségéről. A hatóság a nyilvántartást a helyszíni vizsgálat során ellenőrzi. A veszélyes anyagokról készített nyilvántartást a hatóság által ellenőrizhető formában a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben kell tartani.

Veszélyes anyagok nyilvántartása: A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor a tárolóedények technológiai berendezések tároló kapacitása a mértékadó, mindaddig, amíg az üzemeltető hitelt érdemlő módon nem bizonyítja, hogy az valamilyen korlátozást eredményező műszaki megoldással csökkentésre került. A veszélyes anyagok jelen lévő mennyiségének meghatározásakor figyelembe vehető továbbá a veszélyes anyagok üzemeltető által dokumentált módon működtetett, naplózott, visszakereshető, elektronikus nyilvántartása. Amennyiben az üzemeltető élni kíván a fenti lehetőséggel, ki kell alakítania egy elektronikus nyilvántartást, mely lehetővé teszi a hatóság részére a rögzített adatok visszakeresését. Rögzítenie kell a módosítások tényét, idejét és alkalmasnak kell lennie a módosító személy azonosíthatóságára. Ezen nyilvántartás használatának szabályait az üzemeltetőnek be kell építenie az üzem irányítási rendszerébe.

Veszélyes anyag megjelenése a raktárbázison vagy átrakó terminálon

Logisztikai bázisokon jelenlévőnek számító veszélyes anyag meghatározása

Az áru fuvarlevéllel ellátva a fuvareszközön marad?

I

N Legalább 5 napig folyamatosan a logisztikai bázison marad?

N

10-nél többször megjelenik a logisztikai bázison évente? (frekvencia)

N

I

I

Legalább 24 órát a logisztikai bázison marad? (a hétvége és az ünnepnap nem számítandó bele) I Be kell számítani jelenlévő anyagként

N Nem kell beszámítani jelenlévő anyagként

Az R. 1. melléklete a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg, az 1. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. A 2. táblázat az egyes nevesített veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg.

1. oszlop

2. oszlop

Veszélyes anyag veszélyességi osztályok

3. oszlop Küszöbmennyiség (tonnában)

alsó 1. nagyon mérgező anyagok és készítmények

felső 5

20

2. mérgező anyagok és készítmények

50

200

3. oxidáló anyagok és készítmények

50

200

4. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.4)

50

200

5. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6)

10

50

5 000

50 000

6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények 7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények 7. b) tűzveszélyes folyadékok 8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok

50

200

5 000

50 000

10

50

9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve: (I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53)

100

200

(II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

200

500

10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve: (I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15)

100

500

(II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek (beleértve az R15/29)

50

200

1. melléklet táblázatai Egyes veszélyességi osztályokhoz rendelt R. mondatok: 1. nagyon mérgezőek R 26, 27, 28, 26/27, 26/28, 26/27/28, 27/28, 39/26, 39/26/27, 39/27, 39/28, 39,26/28, 39/26/28, 39/26/27/28 2. mérgezőek R 23, 24, 25, 23/24, 24/25, 23/25, 23/24/25, 39/23, 39/24, 39/25, 39/23/24, 39/23/25, 39/24/25, 39/23/24/25, 48/23, 48/24, 48/25, 48/23/24, 48/23/25, 48/24/25, 48/23/24/25 3. oxidáló anyagok és készítmények R 7, 8, 9 4. robbanóanyagok és készítmények (ADR 1.4) 5. robbanóanyagok és készítmények R 2, R 3 (ADR 1.1, 1.2, 1.3, 1.5, 1.6) 6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények R 10 7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények R 17 7. b) tűzveszélyes folyadékok R 11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése 8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok R 12 9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények (I) R 50, 50/53 környezetre veszélyes anyagok és készítmények (II) R 51/53 10. egyéb osztályozás a fentieken kívül (I) R 14, 14/15 egyéb osztályozás a fentieken kívül (II) R 29, 15/29

1. melléklet táblázatai Veszélyességi osztályok

1. oszlop Veszélyességi osztályok az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően „H” szakasz – EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXIKUS 1. kategória, minden expozíciós útvonal H2. AKUT TOXIKUS — 2. kategória, minden expozíciós útvonal — 3. kategória, belégzéses expozíció (lásd a 7. megjegyzést) H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) – EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória „P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK P1.a ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) — Instabil robbanóanyagok, vagy — robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy — olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere (lásd a 9. megjegyzést) szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába P1.b ROBBANÓANYAGOK (lásd a 8. megjegyzést) Robbanóanyagok, 1.4. alosztály (lásd a 10. megjegyzést) P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK (lásd a 11.1. megjegyzést) 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat (lásd a 11.2. megjegyzést) P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok

Hozzá rendelhető H mondatok

2. oszlop 3. oszlop Küszöbmennyiség (tonnában) alsó felső

H300, H310, H330

5

20

H300, H310, H330, H331, (H301)

50

200

H370

50

200

H200, H201, H202, H203, H205

10

50

H204

50

200

H220, H221

10

50

H222, H223

150 (nettó)

500 (nettó)

H222, H223

5 000 (nettó)

50 000 (nettó)

50

200

H270

„H” szakasz – Egészségi veszélyek „H” szakasz - EGÉSZSÉGI VESZÉLYEK H1. AKUT TOXICITÁS 1. kategória, minden expozíciós útvonal

5

20

H2. AKUT TOXICITÁS - 2. kategória, minden expozíciós útvonal - 3. kategória, belégzéses expozíció

50

200

H3. CÉLSZERVI TOXICITÁS (STOT) - EGYSZERI EXPOZÍCIÓ STOT SE 1. kategória

50

200

„H” szakasz – Egészségi veszélyek Az orális expozíciós útvonal tekintetében a 3. akut toxicitási kategóriába tartozó (H 301) veszélyes anyagok és keverékek a H2. AKUT TOXICITÁS veszélyességi osztályba tartoznak azokban az esetekben, amikor sem az akut belégzéses toxicitási besorolást, sem a bőrön keresztüli akut toxicitási besorolást nem lehet meghatározni, például meggyőző, belégzéses és bőrön keresztüli toxicitásra vonatkozó adatok hiányában.

„H” szakasz – Egészségi veszélyek Besorolás GHS piktogram

Figyelmeztető mondat: — Szájon át — Bőrön át

Az akut toxicitásra vonatkozó címkeelemek 1. kategória 2. kategória 3. kategória

„halálfej” GHS06 H300: Lenyelve halálos.

H310: Bőrrel érintkezve halálos. — Belélegzés H330: Belélegezve halálos. CLP - 86. oldal 3.1.3. táblázat

„halálfej” GHS06

4. kategória

„felkiáltójel” GHS07

„halálfej” GHS06 H300: Lenyelve halálos.

H301: Lenyelve mérgező.

H302: Lenyelve ártalmas.

H310: Bőrrel érintkezve halálos. H330: Belélegezve halálos.

H311: Bőrrel érintkezve mérgező. H331: Belélegezve mérgező.

H312: Bőrrel érintkezve ártalmas. H332: Belélegezve ártalmas.

„P” szakasz – FIZIKAI VESZÉLYEK

1.

„P” szakasz - FIZIKAI VESZÉLYEK P1.a ROBBANÓANYAGOK - Instabil robbanóanyagok, vagy - robbanóanyagok, 1.1., 1.2., 1.3., 1.5. vagy 1.6. alosztály, vagy - olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere szerint robbanási tulajdonságokkal rendelkeznek, és nem tartoznak a szerves peroxidok és az önreaktív anyagok és keverékek veszélyességi osztályába

10

50

P1.b ROBBANÓANYAGOK Robbanóanyagok, 1.4. alosztály

50

200

Robbanóanyagok: A robbanóanyagok veszélyességi osztálya robbanóképes árucikkeket tartalmaz. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége ismert, akkor az R. alkalmazásában ezt a mennyiséget kell figyelembe venni. Ha az árucikkben lévő robbanóképes anyag vagy keverék mennyisége nem ismert, akkor az R. alkalmazásában az egész árucikket robbanóképesnek kell tekinteni. Ha az 1.4. alosztályba tartozó robbanóanyagokat kicsomagolnak vagy átcsomagolnak, azokat a P1a. osztályba tartozónak kell tekinteni, kivéve abban az esetben, ha a veszélyről bizonyítást nyer, hogy a CLP-vel összhangban továbbra is megfelel az 1.4. alosztály kritériumainak. Az anyagok és keverékek robbanóképes jellemzőit csak akkor szükséges kísérleti úton vizsgálni, ha az ENSZ: Veszélyes áruk szállítására vonatkozó ajánlások, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve 6. függelékének 3. része szerinti szűrés azt mutatja, hogy az anyag vagy keverék robbanóképes jellemzőkkel rendelkezhet.


2.

P2. TŰZVESZÉLYES GÁZOK Az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázok

10

50

P3.a TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat tartalmaznak

150 (nettó)

500 (nettó)

P3.b TŰZVESZÉLYES AEROSZOLOK 1. vagy 2. kategóriájú „tűzveszélyes” aeroszolok, amelyek nem tartalmaznak az 1. vagy 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázokat vagy az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékokat

5 000 (nettó)

50 000 (nettó)

P4. OXIDÁLÓ GÁZOK Az 1. kategóriába tartozó oxidáló gázok

50

200

Tűzveszélyes aeroszolok: A tűzveszélyes aeroszolok osztályozása az aeroszoladagolókra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. május 20-i 75/324/EGK tanácsi irányelvnek (az aeroszoladagolókról szóló irányelvnek) megfelelően történik. A 75/324/EGK irányelv szerinti „fokozottan tűzveszélyes” és „tűzveszélyes” aeroszolok a CLP alkalmazásában az 1., illetve a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes aeroszoloknak felelnek meg. A P3.b veszélyességi osztályba tartoznak azok a tűzveszélyes aeroszolok, amelyek esetében az aeroszoladagoló nem tartalmaz sem az 1. vagy a 2. kategóriába tartozó tűzveszélyes gázt, sem az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékot.


3.

P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva

10

50

P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő

50

200

P5.c TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK A P5.a és a P5.b szakaszba nem tartozó, a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok

5 000

50 000


4.

P6.a ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK - A, B típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy - A, B típusú szerves peroxidok

10

50

P6.b ÖNREAKTÍV ANYAGOK ÉS KEVERÉKEK és SZERVES PEROXIDOK - C, D, E, F típusú önreaktív anyagok és keverékek, vagy - C, D, E, F típusú szerves peroxidok

50

200

P7.

PIROFOROS FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK Az 1. kategóriába tartozó piroforos folyadékok Az 1. kategóriába tartozó piroforos szilárd anyagok

50

200

P8. OXIDÁLÓ FOLYADÉKOK ÉS SZILÁRD ANYAGOK - Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló folyadékok, vagy - Az 1., a 2., a 3. kategóriába tartozó oxidáló szilárd anyagok

50

200

-

„E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK „E” szakasz – KÖRNYEZETI VESZÉLYEK E1. A vízi környezetre veszélyes az akut 1 100 vagy a krónikus 1 kategóriában

200

E2. A vízi környezetre veszélyes a krónikus 2 200 kategóriában

500

„O” szakasz – EGYÉB VESZÉLYEK „O” szakasz - EGYÉB VESZÉLYEK O1. Anyagok vagy keverékek az EUH014 100 figyelmeztető mondattal (Vízzel hevesen reagál)

500

O2. Az 1. kategóriába tartozó, vízzel 100 érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek

500

O3. Anyagok vagy keverékek az EUH029 50 figyelmeztető mondattal (Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek)

200

1. melléklet táblázatai Nevesített veszélyes anyagok (14 új)

Egyes nevesített veszélyes anyagok: Ammónium-nitrát: AN I. (5000 / 10 000): önfenntartó bomlásra képes műtrágyák Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú vegyületekre, összetett műtrágyákra (ammónium-nitrátot foszfátokkal és/vagy kálisókkal együtt tartalmazó vegyületekre, összetett műtrágyákra) kell alkalmazni, amelyek az ENSZ teknővizsgálata szerint (lásd: ENSZ Vizsgálatok és kritériumok kézikönyve, III. rész, 38.2. pont) képesek önfenntartó lebomlásra, és amelyekben az ammónium-nitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek teljes éghető/szerves anyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy olyan anyagokkal együtt van jelen, amelyek megfelelnek a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül).

AN II. (1250 / 5000): műtrágya minőségű Ezt olyan ammónium-nitrát-alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát-alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyek megfelelnek a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, és amelyekben az ammóniumnitrátnak tulajdonítható nitrogéntartalom: a) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalciumkarbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket, b) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékei esetében, c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében).

AN III. (350 / 2500): technikai minőségű a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammóniumnitrátból származó nitrogéntartalom: aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot, ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot. b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

AN IV. (10 / 50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak a) a gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint az ammónium-nitrátra és az ammónium-nitrát-készítményekre, a tiszta ammóniumnitrát-alapú műtrágyákra és a 14. és a 15. megjegyzésben említett ammónium-nitrátalapú összetett/komlpex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra vagy biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajuttattak a gyártóhoz, az ideiglenes tárolóhoz vagy az újrafeldolgozó üzemhez, mert már nem felelnek meg a 14. és 15. megjegyzés előírásainak, b) a 13. megjegyzés a) pontjában és a 14. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a 2003/2003/EK rendelet III-2. mellékletében foglalt követelményeknek, c) a lejárt szavatosságú 1., 2. és 3. „ammónium-nitrát” nevesített veszélyes anyagokra.

Kálium-nitrát KN I. (5000 / 10 000) Olyan kálium-nitrát alapú, szemcsés vagy granulált műtrágyák, amelyek a tiszta kálium-nitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

KN II. (1250 / 5000) Olyan kálium-nitrát alapú, kristályos műtrágyák, amelyek a tiszta káliumnitráttal megegyező veszélyes tulajdonságokkal rendelkeznek.

Ammónia: Egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel is rendelkezik, azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. Változásként jelent meg a SEVESO III. Irányelvben, hogy a vízmentes ammónia nevesített veszélyes anyagként került meghatározásra, melynek alsó küszöbmennyisége: 50 tonna, felső küszöbmennyisége: 200 tonna.

Klór: A nevesített veszélyes anyag alsó küszöbmennyisége: 10 tonna, felső küszöbmennyisége: 25 tonna, azonban ha az üzem területén legalább 1 tonna mennyiségben van jelen, az üzem küszöbérték alatti üzemnek minősül, amennyiben nem tartozik a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe.

Formaldehid (koncentráció ≥ 90%): Nevesített veszélyes anyag, de csak legalább 90% koncentráció esetén; amennyiben higított formában van jelen az üzem területén, abban az esetben vizsgálni kell az 1. táblázat szerinti besorolhatóságát.

Nevesített rákkeltő anyagok 5 tömegszázalék feletti koncentrációban Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid

Oxigén: Nevesített veszélyes anyag, amely a módosítást megelőzően „cseppfolyós oxigén”-ként szerepelt a rendeletben.

1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz: A cseppfolyósított propán, bután és egyéb szénhidrogén gázok ebbe a nevesített anyagcsoportba sorolandók, nem pedig a fizikai veszélyességének vizsgálata során valamelyik az 1. táblázatban feltüntetett veszélyességi osztályba. Sok esetben az üzemeltetők nem számolnak a fűtés céljából a területükre telepített PB tartályokkal.

Feljavított biogáz Az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sorába (1. vagy 2. kategóriába tartozó cseppfolyósított tűzveszélyes gázok (köztük az LPG) és a földgáz) sorolható az olyan a földgázzal - a metántartalom tekintetében is egyenértékű minőséget biztosító szabványokkal összhangban feljavított biogáz, amely legfeljebb 1% oxigént tartalmaz.

Kőolajtermékek és alternatív üzemanyagok a) benzinek és nafták; b) kerozinok (ideértve a sugárhajtómű-üzemanyagokat is); c) gázolajok (ideértve a dízelüzemanyagokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolajkeverékeket is); d) nehéz fűtőolajok; e) alternatív üzemanyagok, amelyek az a)-d) pontban említett termékekkel megegyező célokat szolgálnak, valamint gyúlékonyságuk és környezeti veszélyeik tekintetében hasonló tulajdonságokkal bírnak

Nátrium-hipoklorit (200/500): vízi akut 1. kategóriába [H400] (100/200) sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400].

Nátrium-hipoklorit (200/500): vízi akut 1. kategóriába [H400] (100/200) sorolt keverékei, amelyek 5%-nál kevesebb aktív klórt tartalmaznak, és amelyek az 1. táblázat egyik veszélyességi osztályába sem sorolhatóak be. Feltéve, hogy a keverék a nátrium-hipoklorit nélkül nem tartozna a vízi akut 1. kategóriába [H400]. Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék

Vizi akut 1

H400

200

500

Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék

Vizi akut 1

H400

100

200

Ox foly 3

H272

50

200

Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék

Vizi krónikus 2

H411

200

500

Akut tox 3 lenyelve

H301

50

200

Vizi akut 1

H400

100

200

Nátrium-hipoklorit tartalmú keverék, amely a nátrium-hipoklorit nélkül

2. melléklet táblázatai A nevesített veszélyes anyag megnevezése (az 1. melléklet 2. táblázat alapján) 1.

A/1 adatlap: ÜZEMADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, fizikai forma) H mondatok, ADR CAS szám

IUPAC név

2.

3.

kereskedelmi megnevezés 4.

fizikai forma

Jelen lévő maximális szerinti osztályozás mennyisége (tonna)

5.

6.

7.

A/2 adatlap: ÜZEMADATOK - VESZÉLYES ANYAGOK Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása A veszélyes anyag 1. melléklet 1. táblázat 1. A nem (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása a nevesített fizikai forma) H mondatok veszélyes és az ADR szerinti osztályozás feltüntetésével anyag megnevezése Az 1. melléklet (az 1. melléklet 1. táblázat kereskedelmi 1. táblázat CAS szám IUPAC név fizikai forma H mondatok ADR osztály 1. oszlopa megnevezés alapján) szerinti osztályba sorolás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna) 8.

Jelen lévő

A besorolásnál

maximális mennyisége (tonna)

figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna)

7.

8.

2. melléklet táblázatai

Egészségi veszélyek

A/3 adatlap: A VESZÉLYESSÉG SZÁMÍTÁSA Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Σ qn/QAn értékek (1. melléklet alapján) Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

Egészségi veszélyek

Veszélyesség, felső küszöbérték számítása Σ qn/QFn értékek (1. melléklet alapján) Fizikai veszélyek

Környezeti veszélyek

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23.

I. 1.

2. 3. 4. 5.

II. 1.

2.

3.

4. 5.

B/1. adatlap: ÜZEMAZONOSÍTÁSHOZ, ÜZEMADATOK - ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem / küszöbérték alatti üzem neve: Üzemeltető neve: Üzemeltető székhelye: Az üzem (telephely) pontos címe (amennyiben eltér a székhely adataitól): Az üzem tevékenységi köre, rendeltetése: Az üzem levelezési címe: Telefon munkaidőben (központ, titkárság, ügyelet): Telefon munkaidőn kívül (központ, titkárság, ügyelet): Fax (központi): Vezető (vezérigazgató, ügyvezető, elnök stb.) neve, beosztása: Vezető levelezési címe: Vezető e-mail címe: Vezető telefonszáma, fax száma: Vezető mobiltelefon száma: Kapcsolattartó neve, beosztása: Kapcsolattartó e-mail címe: Kapcsolattartó telefonszáma, fax száma: Kapcsolattartó mobiltelefon száma: Meghatalmazott neve, beosztása: Meghatalmazott e-mail címe: Meghatalmazott telefonszáma, fax száma: Meghatalmazott mobiltelefon száma: GPS koordináta:

B/2. adatlap: ÜZEMI INFORMÁCIÓK ÜZEM KÖRNYEZETE Lakóövezet távolsága, üdülőövezet távolsága, közintézmények távolsága, tömegtartózkodásra szolgáló építmények/létesítmények távolsága (méter) Munkahelyek, más egyéb üzemek, irodaházak stb. távolsága (méter) Veszélyes anyaggal foglalkozó üzem, küszöbérték alatti üzem távolsága (méter) Lakossági ellátást szolgáló közművek távolsága (méter) (tételesen felsorolva) Azon területeknek, egyéb üzemeknek, gazdálkodó szervezetek telephelyeinek távolsága, amelyek kiválthatják, vagy fokozhatják a súlyos baleset és a dominóhatás kockázatát, vagy következményeit (méter) (tételesen felsorolva) ÜZEM Jelenlévő személyek száma Üzem saját munkavállalóinak és az üzem területén rendszeresen vagy állandóan tartózkodó nem saját munkavállalók, ügyfelek stb. száma (fő) Veszélyes anyag (R. szerinti) tulajdonsága és technológiai körülményei Az 1. melléklet, 1. táblázat H1., H2., H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) Az 1. melléklet, 1. táblázat, P1.a, P1.b veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok jelenléte (igen/nem) Cseppfolyós gáz (palackos gáz kivételével) jelenléte (igen/nem) Nyomás (min. 300 kPa túlnyomás) alatti technológiai berendezések jelenléte (igen/nem)

Összegzés: Az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelen lévő mennyisége eléri, vagy meghaladja a felső küszöbértékét. Jelen lévő R. 1. melléklete szerinti Veszélyes anyag mennyiség felső küszöbmennyiség megnevezése (tonna) (tonna) A anyag

10

200

B anyag

35

50

C anyag

24

50

Bróm

110

100

Összegzés: Amennyiben az üzemben többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelen lévő anyag vagy keverék maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a C oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál összegzési szabályt kell alkalmazni.

a) az üzem felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QFx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat C oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség Jelen lévő Veszélyes anyag mennyiség megnevezése (tonna)

R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna)

Összegzés:

A anyag

10

200

10/200+35/50+24/50+ +110/100=2,33

B anyag

35

50

2,33>1

C anyag

24

50

Bróm

110

100

b) az üzem alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség; c) az üzem küszöbérték alatti üzem, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=0,25 qx - az R. 1. melléklet 1. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelen lévő veszélyes anyag, vagy az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő valamely nevesített, jelen lévő veszélyes anyag mennyisége, QAx - az adott anyaghoz tartozó az R. 1. melléklet 1. vagy a 2. táblázat B oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

Összegzés: Az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni. Egészségi veszélyek: 10/20+60/200=0,8 0,8<1

Veszélyes anyag megnevezése

Jelen lévő mennyiség (tonna)

R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség Veszélyesség (tonna)

Fizikai veszélyek: 30/200+20/50=0,55 0,55<1

A anyag

10

Egészségi

20

B anyag

20

Környezeti

200

C anyag

30

Fizikai

200

Környezeti veszélyek: 20/200+40/500=0,18 0,18<1

D anyag

40

Környezeti

500

E anyag

20

Fizikai

50

F anyag

60

Egészségi

200

Egészségi veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt az 1., a 2. akut toxikus kategóriába (minden expozíciós útvonal) vagy a 3. akut toxikus kategóriába (belégzéses útvonal) vagy STOT SE 1. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat H1-H3. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Fizikai veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt veszélyes anyagok, amelyek robbanóanyagok, tűzveszélyes gázok, tűzveszélyes aeroszolok, oxidáló gázok, tűzveszélyes folyadékok, önreaktív anyagok vagy keverékek, szerves peroxidok, piroforos folyadékok és szilárd anyagok vagy oxidáló folyadékok vagy szilárd anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat P1-P8. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor;

Környezeti veszélyek: az R. 1. melléklet 2. táblázatban felsorolt a vízi környezetre veszélyes akut 1. kategóriába vagy krónikus 1. vagy 2. kategóriába tartozó veszélyes anyagok, valamint az R. 1. melléklet 1. táblázat E1. és E2. veszélyességi osztályba tartozó veszélyes anyagok összegzésekor.

Összegzés: Az összegzési szabályt az egészségi veszélyek, a fizikai veszélyek és a környezeti veszélyek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni. Egészségi veszélyek: 10/20=0,5 0,5<1 Fizikai veszélyek: 30/200+20/50=0,55 0,55<1




A anyag

10

Egészségi

20

B anyag

20

Környezeti

200

Környezeti veszélyek: 20/200=0,1 0,1<1

C anyag

30

Fizikai

200

D anyag

40

Egyéb O1

500

O1: 40/500=0,08 0,08<1

E anyag

20

Fizikai

50

O3: 60/200=0,3 0,3<1

F anyag

60

Egyéb O3

200

Ha a veszélyes anyag egyidejűleg egészségi veszéllyel, fizikai veszéllyel, vagy környezeti veszéllyel is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több esetben is számolni kell. Egészségi veszélyek: 10/20+60/200=0,8 0,8<1 Fizikai veszélyek: 10/200+20/50=0,45 0,45<1 Környezeti veszélyek: 10/200+40/500=0,13 0,13<1




A anyag

10

Egészségi

20

A anyag

10

Környezeti

200

A anyag

10

Fizikai

200

B anyag

40

Környezeti

500

C anyag

20

Fizikai

50

D anyag

60

Egészségi

200

Nevesített veszélyes anyagok Ha egy veszélyes anyag az 1. táblázatba tartozik és azt a 2. táblázat is tartalmazza, arra a 2. táblázat B és C oszlopában meghatározott küszöbmennyiségek vonatkoznak.


Bróm

Figyelmeztető mondat

R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna)

R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna)

Akut tox. 2. (belélegezve)

H330

20

100

Bőrmaró 1A.

H314

-

-

Vizi akut 1.

H400

20

100

Veszélyes anyag besorolása

Veszélyességi osztály megnevezése

R. 1. melléklet 1. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna)

R. 1. melléklet 1. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna)

H2 Akut toxicitás

50

200

E1 Vizi környezetre veszélyes

100

200

Ez alól kivételt jelentenek az R. 1. melléklet 2. táblázat 42-48. sorába tartozó veszélyes anyagok, melyeknél vizsgálni kell, hogy besorolhatóak-e a P5.a tűzveszélyes folyadék, vagy P5.b tűzveszélyes folyadék kategóriába, melyeket egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel kell figyelembe venni.

13

14

P5.a TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - Az 1. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, vagy - a 2. vagy a 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, a forráspontjuk feletti hőmérsékleten tartva (lásd a 12. megjegyzést) P5.b TŰZVESZÉLYES FOLYADÉKOK - A 2. vagy 3. kategóriába tartozó tűzveszélyes folyadékok, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő, vagy - egyéb folyadékok, amelyek lobbanáspontja <60 °C, ha a sajátos feldolgozási körülmények, mint például a nagy nyomás vagy a magas hőmérséklet súlyos baleset veszélyét idézhetik elő (lásd a 12. megjegyzést)

42. Propil-amin 43. Tercier-butil-akrilát 44. 2-metil-3-butén-nitril 45. Tetrahidro-3,5-dimetil-1,3,5,-tiadiazin-2-tion (Dazomet) 46. Metil-akrilát 47. 3-metil-piridin 48. 1-bróm-3-klór-propán

107-10-8 1663-39-4 16529-56-9 533-74-4 96-33-3 108-99-6 109-70-6

10

50

50

200

500 200 500 100 500 500 500

2 000 500 2 000 200 2 000 2 000 2 000

Több besorolást is lehetővé tevő tulajdonságokkal rendelkező veszélyes anyag esetében egy összegzési szabály alkalmazásakor mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget kell figyelembe venni. Az összegzési szabály alkalmazásában azonban mindig a legalacsonyabb küszöbmennyiséget vagy a kérdéses besoroláshoz tartozó egyes kategóriacsoportokat kell alkalmazni.


Robbanóanyag

Veszélyességi osztály és kategória

R. 1. melléklet szerinti veszélyességi osztály

Tűzv. foly. 3.

P5.c. Tűzveszélyes folyadékok

Robb. 1.1. alosztály

P1.a. Robbanóanyagok

R. 1. melléklete szerinti felső küszöbmennyiség (tonna) 50 000 50

Az R. 1. melléklet 2. táblázatban szereplő azon nevesített veszélyes anyag esetében, amelyhez a táblázat B. oszlopa nem rendel értéket, az anyagot csak a felső küszöbérték számításánál kell figyelembe venni. A oszlop Veszélyes anyag megnevezése

B oszlop R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti alsó küszöbmennyiség (tonna)

C oszlop R. 1. melléklet 2. táblázat szerinti felső küszöbmennyiség (tonna)

8. Arzén-trioxid, arzénes(III)-sav és/vagy sói

0,1

11. Nikkelvegyületek belélegezhető por formájában: nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkeltrioxid

1

23. 4,4’-metilén-bisz (2-klór-anilin) és/vagy sói, por formában

0,01

24. Metil-izocianát

0,15

30. Kén-diklorid 32. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklórdibenzo-dioxinok

1 0,001

Összegzés: A veszélyes tevékenység azonosításánál az 1.) c) pont szerinti összegzési szabály alkalmazása során a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható a mezőgazdasági tevékenységet végző küszöbérték alatti üzem esetében a tartályban, palackban (beleértve a kapcsolódó technológiai berendezéseket) tárolt, az R. 1. melléklet 2. táblázat 18. sora szerinti veszélyes anyag. Ebbe a köbe tartoznak például a mezőgazdasági termelők, az állattenyésztéssel, terményszárítással foglalkozó telephelyek.


A mezőgazdasági tevékenységet végző üzemek azonosítása A jelen lévő veszélyes anyagok mennyiségét figyelembe véve Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha: A anyag Felső küszöbmennyiség

+

B anyag Felső küszöbmennyiség

+

C anyag Felső küszöbmennyiség

+

PB ≥ 200 tonna

1

Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, ha: A anyag Alsó küszöbmennyiség

+

B anyag Alsó küszöbmennyiség

+

C anyag Alsó küszöbmennyiség

+

PB ≥ 50 tonna

1

+

C anyag Alsó küszöbmennyiség

+

PB ≥ 0,25 50 tonna

Küszöbérték alatti üzem, ha A anyag Alsó küszöbmennyiség

+

B anyag Alsó küszöbmennyiség

Vagy ha a kiemelten kezelendő létesítmények közé sorolható

Összegzés: Üzemazonosításkor nem kell figyelembe venni a veszélyes anyagot szállító járműveket (tartálykocsi), amennyiben azok kizárólag a tartályok töltése céljából, és a töltés idejére tartózkodnak a telephelyen. Ebben az esetben az üzemazonosításkor a töltendő tartály tárolókapacitásával kell csak számolni, a szállító járműben található anyagmennyiséggel nem, még akkor is, ha a tartálykocsi kapacitása nagyobb a tartálynál.

2%-os szabály: Az üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak az üzemben egyidejűleg ténylegesen, vagy valószínűsíthetően jelen lévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyag mennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemen, vagy a küszöbérték alatti üzemen belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat. Az előzőeket az üzemeltetőnek a 2%-os szabály alkalmazásakor minden esetben a lehetséges súlyos baleset lehetőségének kizárásával bizonyítania kell, továbbá, azokat a helyszíni szemle során a hatóság ellenőrzi.

Anyagok, keverékek veszélyességének meghatározása: Az anyagok és keverékek veszélyességi osztályba sorolása a CLP szerint történik. Olyan anyagok és keverékek esetében, ideértve a hulladékokat is, amelyeket nem a CLP szerint kell veszélyes anyagként vagy keverékként osztályozni (például a köztes termékek és egyéb a CLP szerint nem besorolandó anyagok és keverékek), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, az R. 1. táblázat A oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

Anyagok, keverékek veszélyességének meghatározása: Ha százalékos összetétel vagy más leírás nincs megadva, a keverékeket ugyanúgy kell kezelni, mint a tiszta anyagokat, feltéve, hogy koncentrációjuk a CLP-ben vagy annak a műszaki fejlődéshez való legutóbbi hozzáigazításában a jellemzőik alapján meghatározott határokon belül marad. A nem ismert veszélyességű, akár hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét az üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelen lévő vagy jelen lévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az R. 1. melléklet 1., vagy a 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbmennyiség tartozik.

Anyagok, keverékek veszélyességének meghatározása: Az anyagok besorolásánál a CLP VI. mellékletében szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni. Amennyiben a veszélyes anyag a CLP VI. mellékletében nem szerepel, abban az esetben az anyaghoz, keverékhez tartozó biztonsági adatlapon szereplő adatok alapján kell a besorolást végrehajtani.

Veszélyes hulladékok besorolása: Hulladékok esetében előfordul, hogy az üzemeltető nem tudja a CLP szerinti H figyelmeztető mondattal jellemezni az adott hulladékot, ekkor segítséget nyújt a hulladékok H veszélyességi jellemzője, mely alapján konzervatív megközelítést használva besorolható a kérdéses hulladék. Az R. szerinti besoroláskor az alábbi táblázatnak megfelelő és a legalacsonyabb küszöbmennyiséggel rendelkező kategóriacsoportokat kell alkalmazni, mindaddig, amíg az üzemeltető a hulladék konkrét veszélyességét nem bizonyítja.

Veszélyes hulladékok besorolása: A hulladék H veszélyességi jellemzője

R kockázatot jelölő mondat

H figyelmeztető mondat

SEVESO III. Irányelv osztályba sorolás

(2000. évi XLIII. törvény 2. melléklet)

(44/2000. EüM rendelet 1. melléklet)

(1272/2008/EK rendelet)

(219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázat)

H1 Robbanásveszélyes

R2, R3

H200, H201, H202, H203, H204, H205

P1.a Robbanóanyagok, P1.b Robbanóanyagok

H270, H242, H271, H272

P4. Oxidáló gázok, P6.b Önreaktív anyagok és keverékek és Szerves peroxidok, P8. Oxidáló folyadékok és szilárd anyagok

H224, H225, H226, H242

P5.a Tűzveszélyes folyadékok, P5.b, Tűzveszélyes folyadékok, P5.c, Tűzveszélyes folyadékok, P6.b Önreaktív anyagok és keverékek és Szerves peroxidok

H2 Oxidáló

H3-A Tűzveszélyes folyékony anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van (beleértve a fokozottan tűzveszélyes anyagokat is)

R7, R8, R9

R10, R11, R12

Új felmentési szabályok: Megváltozott a felmentés rendszere!!! Ha valamely üzemeltető úgy ítéli meg, hogy a veszélyes anyagok, vagy keverékek valamelyike a besorolása ellenére nem hordozza magában a súlyos baleset veszélyét, annak egészségi, fizikai és környezeti veszéllyel kapcsolatos tulajdonságainak értékeléséhez a 13. melléklet szerinti információkat megküldi a hatóság részére. A hatóság központi szerve az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében történő magyar részvétel szabályainak megfelelően a 31/A. § szerint az üzemeltető által megküldött információkat, azok megalapozottsága esetén továbbítja az Európai Bizottság részére.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Bali Péter tű. őrnagy [email protected] +3620/496-3982

Az előadás tartalma: a hazai jogszabályi környezetbe

Recommend Documents