A bankok piaci kockázatkezelése „Az élet a kockázatok kezeléséről, nem kiküszöböléséről szól.” W. Wriston, egykori Citicorp elnök Holmár Krisztina Ph.D. II. évfolyam 2008. november 24.
Az előadás felépítése I. RÉSZ • BANKI KOCKÁZATOK • MI A BANKI TREASURY? • TREASURY KOCKÁZATOK • FŐBB BANKI TREASURY TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK II. RÉSZ • PÉNZÜGYI PIACI MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE III. RÉSZ • BANKI KOCKÁZATKEZELÉSI TERMÉKEK BEMUTATÁSA PÉLDÁKON KERESZTÜL
I. BANKI KOCKÁZATOK Pénzügyi kockázat Fő összetevői: • Ügyleti kockázat – Hitelkockázat (partner fizetésképtelenségének kockázata és a banktermékben rejlő kockázat) – Árkockázat (kamatláb-, valutáris és a határidős ügyletekből származó kockázat) • Működési kockázat • Likviditási kockázat
MI A BANKI TREASURY?
• A bank központi forráselosztó egysége. •
Az E-F menedzsment operatív területe.
• A treasury feladata a likviditáskezelés és a bank „E-F oldala közötti különbségek” kezelése.
TREASURY KOCKÁZATOK • Likviditási kockázat A kockázatkezelés lépései 1. A várható likviditási igény meghatározása • a tőkeforgalmi kimutatáson (tőkefelhasználások-kiadások és tőkeforrások-bevételek összessége) keresztül, amely a gyakorlatban két bankmérleg közti különbséget mutatja • a betétszerkezeti megközelítés alapján, amely a gyűjtött források stabilitására koncentrál (a betéteket felmondásuk valószínűsége alapján osztják fel) 2. Likviditásmenedzsment stratégiák kidolgozása • eszközkezelés • forráskezelés
• Árfolyamkockázat: ha egy bank forrásai és betétei különböző devizanemekben esedékesek, a bankot veszteség érheti, ha az árfolyamok számára kedvezőtlenül alakulnak. A bank oly módon kezeli az árfolyamkockázatot, hogy a bank egészére összesítve, devizanemenként nyilvántartja az ügyfelek részére végzett konverziós (váltási) ügyleteket, meghatározza a bank által jegyzett napi deviza- és valutaárfolyamokat, szükség esetén a nemzetközi és hazai bankközi piacokon és devizatőzsdéken fedezeti műveleteket végez annak érdekében, hogy a bank árfolyamkockázatát csökkentse és árfolyamnyereséget érjen el.
• Kamatlábkockázat: kamatlábérzékenység – Ha egy vállalkozás eszközei és forrásai kamatlábérzékenyek, akkor a vállalat tulajdonosainak részesedése (az eszközök és idegen források különbsége) is függ a kamatérzékenységtől. – A kamatkockázat kezelésének fontosságát a klasszikus közgazdaságtan azon tétele jelzi, miszerint egy vállalkozás mindenkori értéke egyenlő a jövőbeni pénzmozgások jelenértékével – amely a mindenkori kamatszintek függvénye. Amennyiben elkerülhetők a kedvezőtlen irányú kamatmozgások hatásai, a piaci érték és a profittermelő képesség is jelentősen növelhető. – A duráció elemzés a kamatkockázatot nem a jövedelem változásaként definiálja, hanem azt vizsgálja, hogyan változik az eszközök és források piaci értéke a kamatlábváltozás hatására. Az elemzés során minden eszköz és forráselemet úgy fogunk fel, mint egy kötvényt, melyhez ki- és befizetések adott pénzáramlása tartozik. A kamatláb változásakor a változó kamatozású kötvények (azonnal átárazódó) kötvények értéke marad, a fix kamatozásúé megváltozik. Ha a piaci kamatszint a futamidő alatt nő, a fix kamatozású hitel piaci értéke (amennyiért az általa reprezentált pénzáramlást el lehet adni) csökken.
– A bankok kamatlábváltozásra való érzékenysége jóval nagyobb más gazdálkodó szervezetekhez képest. Ha egy bank pl. fix kamatozású forrásokat gyűjt és változó kamatozású hiteleket nyújt, a kamatlábak csökkenése esetén veszteséget szenved el, mivel az alacsonyabb kamatozású hiteleit drága forrásokkal kell megfinanszíroznia. A bankok ekkor különböző ügyletek segítségével védekezhetnek a kockázat ellen. A bank kamatkockázatát oly módon kezeli, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a banki kamatrést, annak alakulását. Ez igen fontos tevékenység, hiszen a bank haszna nagyrészt attól függ, hogyan változik és mekkora a hitelkamatok és a betéti kamatok közötti kamatrés nagysága. – Abban az esetben, ha az eszközök és források lejárata eltérő, a lejáró forrásokat vagy hiteleket már csak az új kamatlábak mellett lehet megújítani. Ekkor meg kell próbálni az eszközök és források lejáratát közelíteni egymáshoz. (Ha az eszközök és források lejárata összhangban van, továbbá mind az eszközök, mind a források fix kamatozásúak, a kamatkockázatot teljes mértékben kiküszöbölték.) A lejárati összhang mérésére a bankok lejárati szerkezet táblát készítenek.
– Kamatlábkockázat számszerűsítése GAP számítással A megfelelő besorolású eszköztételekből kivonják a forrástételeket, majd e különbségeket kockázati faktorokkal szorozzák be. A kockázati faktor az adott lejárat kamatra való érzékenységétől függ. A lejárat növekedésével a faktorok is egyre nőnek. A kapott számot elosztva a mérlegfőösszeggel, kapjuk a GAP-et (rés). Előjele mutatja, hogy az eszközök (pozitív GAP), vagy a források (negatív GAP) átlagos lejárata-e a nagyobb. – Pozitív GAP esetén, ha a kamatlábak emelkednek, a bank nyeresége csökken. Negatív GAP esetében fordítva. (A bankokat 10%-nál nagyobb GAP esetén kockázatosnak ítélik.)
– Hozamgörbe (a kamatlábak lejárati szerkezete): megmutatja a kamatláb és a hozam közötti kapcsolatot az azonos kockázatú értékpapírok esetében. A kamatlábak színvonala és a görbe alakja között van kapcsolat. Amikor a kamatlábak alacsonyak, a hozamgörbe alakja valószínűleg emelkedő; mikor a ráták magasak, akkor a görbe csökkenő vagy hullámos. Mikor a kamatlábak változnak alacsonyról magasra, vagy magasról alacsonyra, akkor a görbe alakja lapos. – A gazdasági változásokra (ciklusokra) a rövid lejáratú kamatlábak jobban változnak, mint a hosszú távúak, és a görbe kisimul a lejárat növekedésével. – A hozamgörbe szerkesztés célja, hogy meghatározzuk azokat az értékpapírokat, amelyek hozama eltér a hasonló lejáratú azonos kockázatú kötvények kamatlábaitól. – A különböző lejáratú hitelek éves kamatlábát a lejárat függvényében ábrázolva tehát a hozamgörbét kapjuk. Sok gazdaságban a hozamgörbe emelkedő, vagyis ahogy nő a lejárat, annál magasabb kamatot kell fizetni a hitelekért, illetve annál magasabb a kamat a befektetések után. A növekvő (normál) hozamgörbéből a rövid lejáratú kamatlábak jövőbeli emelkedésére lehet következtetni. – A hozamgörbe a gazdaság állapotának fontos indikátora, továbbá fontos következtetéseket lehet belőle levonni a jövőbeni kamatlábak nagyságára vonatkozóan.
o Éven belüli kamatlábak A bankközi pénzpiacon a kereskedelmi bankok saját likviditási helyzetük és aktuális pozícióik alapján hiteleznek egymásnak. – LIBOR: londoni bankközi kamatláb – EURIBOR: az euró-zóna bankközi kamatlába – EONIA: az euró-zóna overnight (mától holnapig számított egynapos) bankközi kamatlába – BUBOR: budapesti bankközi kamatláb o Éven túli kamatlábak A hozamgörbe éven túli kamatszintjei az egy évnél hosszabb lejáratú, fix kamatozású államkötvények hozamából számíthatók ki. Ezen kamatlábak szolgálnak pl. a kamatcsere ügylet alapjául.
„Jó tanácsok” 1. Ha a kamatlábak emelkedésére számít: – Fedezze hiteleinek kamatát! – Változó kamatozású hiteleinek kamatát cserélje fix kamatra! – Fix kamatozású betétének kamatát cserélje változó kamatra! – Helyezzen el változó kamatozású betéteket! 2. Ha a kamatlábak csökkenésére számít: – Fedezze betéteinek kamatát! – Változó kamatozású betétének kamatát cserélje fix kamatra! – Fix kamatozású hitelének kamatát cserélje változó kamatra! – Vegyen fel változó kamatozású hiteleket! 3. Ha a kamatlábak ingadozására számít: – Védekezzen fedezeti ügyletekkel a változásokkal szemben! – De hagyjon teret a profitnövekedésre!
kedvezőtlen
irányú
FŐBB BANKI TREASURY TERMÉKEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK • Devizapiaci szolgáltatások: azonnali és határidős üzletkötések a főbb devizanemekben • Betéti termékek: deviza és forint lekötött betétek, treasury hitelkeret • Értékpapírpiaci szolgáltatások (kötvénypiac, befektetések) • Derivatív termékek, kockázatkezelési szolgáltatások • Piaci információk nyújtása: adatok, elemzések, előrejelzések és historikus információk árfolyamokról és kamatlábakról • Tanácsadói és szakértői szolgáltatások • Egyénre szabott fedezeti stratégiák kialakítása • Egyéni árazás
A treasury a bank és a piac közötti kapocs profit centerként vagy cost centerként. Három nagy részpiaccal van kapcsolatban: money market, devizapiac és kötvénypiac. A treasury csapata lényegében két részből áll: – Értékesítőkből: volument termelnek, ők a „kezdeményezők”, üzleteket kötnek az ügyfelekkel (az értékesítők nem ajánlhatnak maguktól árat, csak a kereskedőkkel való egyeztetést követően). – Kereskedőkből (dealerek): az értékesítők által megkötött üzleteket a kereskedők veszik át, ők az „elosztók”, akik a tulajdonképpeni piaci tevékenységet végzik (felelősek olyan kérdések eldöntéséért, mint pl. mennyi kölcsönt adhat, ill. milyen feltételek mellett és mennyi kölcsönt vehet fel a bank).
II. PÉNZÜGYI PIACI MŰVELETEK ÁTTEKINTÉSE Határidős (termin) ügyletek • A határidős deviza- és hitelpiacok kialakulása • Nyitott pozíció – rövid (short): pl. az importőr későbbi devizaszükséglete a devizapiacon, ill. hitelfelvétel, vagyis az adott tartozást megtestesítő értékpapír eladása – hosszú (long): pl. az exportőr jövőbeni devizaárbevétele a devizapiacon, ill. hitelnyújtás, vagyis az adott tartozást megtestesítő értékpapír birtoklása
•
A forward és futures ügylet összehasonlítása – A forward piac alapvetően a bankközi devizapiacot jelenti, amelynek hátterében ott találjuk az ügyfél-bank viszonylatban kötött ügyleteket. Az ügylet tárgya lehet értékpapír, deviza, vagy hitel (pénzáram). A kereskedelmi bankok tehát a bankközi piacra már az ügyfelektől összegyűjtött, koncentrált kereslettel, illetve kínálattal lépnek ki. A forward ügyletek jellemzője a nagyfokú rugalmasság mind az összeg, mind pedig a lejárat tekintetében. A bankok leggyakrabban hitel kamatlábára és a devizák árfolyamára kötnek forward ügyletet. – A futures ügylet jogilag kötelező tőzsdei adásvételi szerződés. (A forward ügylet is mindkét fél számára kötelező, de nem tőzsdei.) A futures ügylet tőzsdei jellegéből adódik, hogy standardizált, tehát az ügyleteket meghatározott kötésegységekre és azok egész számú többszöröseire, valamint az év meghatározott napjaira vonatkozó lejárattal lehet kötni. A fenti kötöttségek a piac likviditását, a pozíciók zárásának lehetőségét hivatottak megteremteni.
• Opciós ügylet
• Származékos ügyletek A határidős piacokon a bizonytalanság megosztható a piaci szereplők között. Ebből a szempontból a piacnak vannak olyan szereplői, akiknek a gazdálkodásukból (pl. export) eredően van kockázatuk – fedezeti ügyletkötők, és vannak olyanok, akik nyereség reményében átvállalják az előzőektől a kockázatot – spekulánsok és az arbitrázsőrök.
o
Fedezeti ügylet (hedge)
– Forward piaci fedezeti ügylet: egy eladás vagy vétel terminárfolyamon (pl. kamatláb-fedezeti ügylet határidős hitelfelvétellel, vagy deviza fedezeti ügylet) – Futures fedezeti ügylet: 3 részügylet – Opciós fedezeti ügylet: egy opció vásárlása és egy jövőbeni prompt ügylet
Általában igaz, hogyha egy cég rendszeresen köt fedezeti akkor az egyes esetekben érdemesnek bizonyulhat ügyletet kötni, azonban – előre sosem lehet tudni pontosan, hogy érdemes-e ügyletet kötni, – az árfolyam- és kamatingadozásokat a fedezeti rendszeres kötése csökkenti.
ügyletet, fedezeti fedezeti ügyletek
Tipikus fedezeti politikák • Defenzív: garantált legrosszabb kimenetel meghatározása, és az annál rosszabb lehetőségek kizárása • Offenzív: a fedezeti ügyleteknek önállóan is nyereségeseknek kell lenniük Fedezeti célok: • abszolút biztonságra való törekvés: a cash-flow ingadozásának tökéletes kiküszöbölése, • relatív versenyelőny növelése: a cash-flow nagyságának maximalizálása, • védelmi szint meghatározása, • bizonyos mértékű részesedés az esetlegesen kedvező piaci mozgásokból, • finanszírozási költségek csökkentése, • hozammaximalizálás.
Tipikus fedezeti politikák
o Spekulációs ügylet o Arbitrázs ügylet A devizaárfolyamok és a kamatlábak összhangját fenntartó három alapvető arbitrázsfajta: – háromvalutás arbitrázs: a keresztárfolyamok összhangját biztosítja – kamatarbitrázs: a különböző valutákban fennálló, azonos időtartamú hitelek kamatlábainak az egyensúlyi viszonyát tartja fenn – forward/forward arbitrázs: a különböző időtartamú, azonos valutában fennálló prompthitelek kamatlábainak és a terminhitelek árfolyamának az egyensúlyi viszonyát tartja fenn.
Példa kamatarbitrázsra: Ha az 1 éves lejáratú fontkötvények kamatlába 5%, miközben a dollárkölcsönök kamatlába 8%, a prompt devizaárfolyam 1,10 dollár/font. Ha a font 1 éves határidős árfolyama 1,20 dollár (1 font több dollárt ér), akkor a következő arbitrázslehetőség adódik: dollárban hitelt felvenni (pl. 110 USD), azon fontkötvényt vásárolni (100 GBP) és a fontot (105 GBP) határidőre visszaváltani (126 USD). Ha a határidős árfolyam 1,13 (1,1x1,08/1,05) lenne (a kamatparitás alapján), akkor teljesen mindegy, hogy melyik devizában fektetem be a rendelkezésemre álló pénzt. Az ügylet költsége 8% (8,8 USD), bevétele 5% (5 GBP). 105 GBPx1,2=126 USD. 126-8,8=117,2 USD, ebből vissza kell fizetni 110 dollárt; így a tiszta nyereség: 7,2 USD. A nyereség forrása a font 1,2/1,1=1,091, azaz 9,1%-os terminprémiuma. 1,091x1,05=1,145, azaz 14,5% nyereség. A biztos kockázatmentes tiszta profit az ügyleten 14,5-8=6,5% (110-nek a 6,5%-a a 7,2); annak ellenére, hogy az 5%-os fontbefektetéshez 8%-os dollárhitelt vettünk fel.
III. BANKI KOCKÁZATKEZELÉSI TERMÉKEK BEMUTATÁSA A) Árfolyamfedezeti eszközök – – –
Egyedi azonnali konverziók Határidős devizaüzletek: a határidős árfolyamot az azonnali árfolyam és a két pénznem kamatláb-különbözete határozza meg. Devizaopciók
1.a. Határidős (forward) deviza eladás: abszolút biztonság •
Amennyiben a lejáratkori árfolyam a határidős árfolyam alatt van, jog keletkezik a határidős árfolyamon a meghatározott összegű deviza eladására.
•
Amennyiben a lejáratkori árfolyam a határidős árfolyam felett van, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamon a meghatározott összegű deviza eladására.
Előnyök: • A jövőbeli deviza eladási tranzakciók árfolyama előre rögzített. • A magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén. • Védelem forint erősödése ellen. • Biztosan kalkulálható forint cash-flow. • Költségmentes, külön díj nélkül köthető. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú kötéssel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • Az előre rögzített árfolyam a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel a cég köteles a határidős árfolyamon eladni deviza bevételét.
1.b. Határidős (forward) deviza vétel: abszolút biztonság
• Amennyiben a lejáratkori árfolyam a határidős árfolyam felett van, jog keletkezik a határidős árfolyamon a meghatározott összegű deviza vételére. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam a határidős árfolyam alatt van, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamon a meghatározott összegű deviza vételére.
Előnyök: • • • • • •
A jövőbeli deviza vételi tranzakciók árfolyama előre rögzített. Védelem forint gyengülése ellen. Biztosan kalkulálható forint cash-flow. Költségmentes, külön díj nélkül köthető. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, az ügylet egy ellenirányú kötéssel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.
Kockázatok: • Az előre rögzített árfolyam a határidős árfolyamnál kedvezőbb szinttől is „megóvhat”. • Magas kamattartalom = Magas határidős árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetében.
2.a. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza eladás: biztonság és lehetőség • E termék segítségével a határidős árfolyam körüli sávban rögzíthetjük valamely deviza jövőbeni árfolyamát. Akkor ajánlott, ha a határidős árfolyamnál kedvezőbb árfolyamot szeretnénk elérni, ugyanakkor be akarjuk biztosítani magunkat az árfolyam kedvezőtlen alakulása ellen. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam az alsó sávszél alatt van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg alacsonyabb árfolyamon deviza eladására. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam magasabb a felső sávszélnél, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál magasabb árfolyamon deviza eladására.
Előnyök: • Védelem a forint erősödése ellen. • Korlátozott részesedés a határidős árfolyamnál jobb szintből. • A jövőbeli deviza eladási tranzakciók minimális árfolyama előre rögzített (a legrosszabb kimenetel ismert). • Költségmentes, külön díj nélkül köthető. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A sáv alsó és felső határa, valamint a sáv szélessége a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • A felső sávszél a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel amennyiben lejáratkor az árfolyam a felső sávszél felett van, a cég köteles a felső sáv szélénél eladni devizáját. • Az alsó sávszél a normál határidős árfolyamnál kedvezőtlenebb szinten biztosít védelmet.
2.b. Sáv forward (range forward/cylinder) deviza vétel: biztonság és lehetőség
• Amennyiben a lejáratkori árfolyam a felső sávszél felett van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon deviza vételére. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam alacsonyabb az alsó sávszélnél, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál alacsonyabb árfolyamon deviza vételére.
Előnyök: • Védelem a forint nagymértékű gyengülése ellen. • Korlátozott részesedés a határidős árfolyamnál jobb szintből. • A jövőbeli deviza vételi tranzakciók maximális árfolyama előre rögzített (a legrosszabb kimenetel ismert). • Költségmentes, külön díj nélkül köthető. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A sáv alsó és felső határa, valamint a sáv szélessége a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • Az alsó sávszél a vártnál kedvezőbb lejáratkori árfolyamszintből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel amennyiben lejáratkor az árfolyam az alsó sávszél alatt van, a cég köteles az alsó sáv szélénél devizát venni. • A felső sávszél a normál határidős árfolyamnál kedvezőtlenebb szinten biztosít védelmet.
3. Sirály (seagull) eladási opció: a rugalmas stratégia • E termék annak ajánlott, aki még a sáv forward által meghatározott sáv felső árfolyamszintjénél is nagyobb mértékben akar a forint esetleges gyengüléséből profitálni, cserébe azonban egy bizonyos árfolyamszint alatt – kompenzáció fejében – lemond a védelemről, vagyis konkrét elképzelése van a forint adott devizával szembeni ingadozási sávjáról. A sirály opció mögött 3 ügylet áll: • Amennyiben a lejáratkori árfolyam a sirály opció középső szintje alatt van, jog keletkezik a határidős árfolyamnál némileg alacsonyabb szinten (szűkebb sáv esetén akár a határidős árfolyamon) deviza eladására. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam magasabb a sirály opció felső határánál, kötelezettség keletkezik a határidős árfolyamnál magasabban (a sirály opció felső szintjén) deviza eladására. • Cserébe azonban a sirály opció alsó határánál vételi kötelezettség keletkezik, ami azt jelenti, hogy egy bizonyos, a bank által fizetett kompenzáció fejében nincs további védelem.
Előnyök: Védelem a forint erősödése ellen. Korlátozott részesedés a forward-nál jobb szintből. Költségmentes, külön díj nélkül köthető. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. A sirály opció árfolyamszintjei a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. • • • • •
Kockázatok: • A fedezet csak a cég által szinte valószínűtlen kimenetelűnek tartott alsó árfolyamszintig él: amennyiben lejáratkor az árfolyam ez alatt van, a stratégia csak az alsó és a középső szint közötti különbözet erejéig kompenzál. • A sirály opció felső szintje a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is „megóvhat”, mivel a cég köteles a sirály opció felső szintjénél devizáját eladni.
4. Részleges forward (participating forward): 100% biztonság – részleges szabadság • Létezik olyan megoldás is, amikor a kötelezettségvállalás csak az eredeti névérték meghatározott hányadára vonatkozik, így a névérték fennmaradó hányadának erejéig a cég a számára kedvező forintgyengülésből teljes mértékben részesedhet. A részleges határidős árfolyam azonban némileg kedvezőtlenebb a normál határidős árfolyamnál. E termék annak ajánlott, aki részesedni szeretne a határidős árfolyamnál kedvezőbb lejáratkori árfolyamszintből, miközben védettséget szeretne egy esetleges nagymértékű forinterősödés ellen. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam a részleges határidős árfolyam alatt van, jog keletkezik a részleges határidős árfolyamon (amely a normál határidős árfolyamnál némileg alacsonyabb) deviza eladásra a névérték 100%-a erejéig. • Amennyiben a lejáratkori árfolyam magasabb a részleges határidős árfolyamnál, kötelezettség keletkezik részleges határidős árfolyamon deviza eladásra, de csupán a névérték meghatározott hányadában.
Előnyök: • Teljes védelem egy esetleges forinterősödéssel szemben. • Részesedés a határidős árfolyamnál jobb szintből, mivel a cég csupán a névérték meghatározott hányadát köteles az előre meghatározott szinten eladni. • A jövőbeli deviza eladási tranzakciók minimális árfolyama előre rögzített (a legrosszabb kimenetel ismert). • Magas kamattartalom = magas árfolyam. • Költségmentes, külön díja nincs. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A részleges forward ügylet árfolyama és a részesedési ráta a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • A határidős eladásnál alacsonyabb védelmi szint. • Csak a névérték meghatározott hányadában részesedhet a határidős árfolyamnál jobbszintből.
5. Forward extra: 100%-os jog, feltételes kötelezettség •
A cég által vállalt kötelezettség ezen ügylet esetén csak akkor lép életbe, ha a futamidő alatt bármikor az árfolyam egy bizonyos árfolyamszintet elér. E termék annak ajánlott, akinek konkrét elképzelése van a kedvező forintgyengülés maximális mértékéről, és a normál határidős árfolyamnál valamivel alacsonyabb védelmi szint fejében, ingyen akarja élvezni a tiszta eladási jog nyújtotta előnyöket.
•
A forward extra mögött egy jog és egy limitáras kötelezettség áll, mely akkor lép életbe, ha az azonnali piacon az árfolyam eléri az előre meghatározott trigger („beléptető”) szintet.
•
Amennyiben a lejáratkori árfolyam a forward extra árfolyam alatt van, jog keletkezik forward extra árfolyamon (amely a normál határidős árfolyamnál némileg alacsonyabb) deviza eladásra.
•
Ha azonban a futamidő alatt bármikor az árfolyam az előre meghatározott trigger szintig gyengül, életbe lép az eladási kötelezettség forward extra árfolyamon, vagyis a lejáratkor kötelezettség keletkezik ezen a szinten deviza eladásra, amennyiben az árfolyam ennél magasabb.
•
A trigger szint elérése előtt egy normál eladási opcióval, a trigger szint elérése után azonban már egy ugyanolyan kötési árfolyamú normál határidős deviza eladással állunk szemben.
Előnyök: • Teljes védelem egy esetleges forinterősödéssel szemben. • Amíg az árfolyam nem éri el a trigger szintet, teljes mértékben részesedhet a határidős árfolyamnál kedvezőbb szintből. • A jövőbeli deviza eladási tranzakciók minimális árfolyama előre rögzített (a legrosszabb kimenetel ismert). • Magas kamattartalom = magas árfolyam. • Költségmentes, külön díja nincs. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A forward extra árfolyam és a trigger szint a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • A normál határidős eladásnál alacsonyabb védelmi szint. • A trigger szint elérése után az eladási opció helyébe határidős eladás lép, amelynek keretében a cég köteles a normál határidős árfolyamnál alacsonyabb szinten devizát eladni.
6. Javított forward (boosted forward): határidősnél kedvezőbb árfolyam megszűnési szinttel • Ezen ügylet annak ajánlott, aki a normál határidős árfolyamnál jóval kedvezőbb költségmentes védelmi (jogosultsági) szint reményében hajlandó vállalni azt a kockázatot, hogy a bank és a cég között kötött fedezeti ügylet a futamidő során megszűnhet. Tehát akkor, ha a cégnek konkrét elképzelése van a kedvezőtlen forinterősödés maximális mértékéről, és azt várja, hogy az árfolyam a jelenlegi árfolyamszint körül fog stabilizálódni. • A normál határidős ügylethez hasonlóan egyidejűleg keletkezik jog és kötelezettség a javított határidős árfolyamon, azonban az ún. trigger (ez esetben „kiléptető”) szint elérése után mind a jog, mind a kötelezettségvállalás megszűnik.
Előnyök: • Lehetőség a forward-nál lényegesen jobb árfolyam elérésére. • A trigger szint elérése után a megállapodás, azaz a cég határidős deviza eladási kötelezettsége is megszűnik. • A javított árfolyam annál kedvezőbb a normál határidős árfolyamnál, minél nagyobb az ügylet megkötésekor az árfolyam futamidő alatt várható ingadozása. • Költségmentes, külön díja nincs. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A javított határidős árfolyam és a trigger szint a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Ha a fedezeti ügyletre már nincs szükség, a konstrukció a lejárat előtt egy ellenirányú ügylettel lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Kockázatok: • A trigger szint elérése után egy esetleges forinterősödés esetére nem biztosít védelmet. • Az előre rögzített árfolyam miatt a vártnál nagyobb mértékű forintgyengülésből eredő nyereségtől is elesik a cég, mivel köteles a javított határidős árfolyamon devizát eladni (amennyiben a trigger szintet nem érte el az árfolyam).
7. Európai típusú eladási opció: biztonságos lehetőség • Amennyiben a lejárat napján a piaci árfolyam a kötési árfolyam alatt van, lehívásra kerül az opció.
Előnyök: • Tökéletes védelem egy esetleges forinterősödéssel szemben. • Teljes mértékben részesedhet az árfolyam kedvező alakulásából. • Magas kamattartalom = magas árfolyam, főleg hosszabb lejáratok esetén • Biztosan kalkulálható forint cash-flow. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A biztosítási díj és a kötési árfolyam adott futamidő és névérték esetén a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. • Az opció a piacon egy ellenirányú ügylettel (az opció eladásával) bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Hátrányok: • A biztosítási díjhoz hasonlóan az opciós díj előre kifizetésre kerül. Az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem él opciós jogával.
B) Kamatkockázati eszközök 1. Határidős kamatláb-megállapodás (forward rate agreement, FRA) •
E megállapodás lehetőséget nyújt arra, hogy egy jövőben induló kamatperiódusra ma rögzítsük a kamatot betétek, rövid lejáratú vagy rulírozó hitelek esetében. Ezzel a kamatlábak jövőbeni kedvezőtlen alakulása ellen lehet védekezni. A határidős kamatláb egy pénzügyi számítással kalkulált érték, amelyet a kamatlábak jövőbeli alakulására vonatkozó piaci várakozásokat tükröző aktuális hozamgörbéből származtatunk.
•
A felek egymás között elszámolják az előre meghatározott FRA kamatláb és a referencia kamatláb különbözetét. A referencia kamatlábat, amely valamilyen hivatalos kamatfixing, mindig a jövőben határozzák meg. Az elszámolás készpénzzel történik az adott periódus elején.
• Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején magasabb, mint az FRA kamatláb, a hitelfelvevő számára a bank a következő összeget fizeti ki: névérték x futamidő x (piaci kamatláb – FRA kamatláb) • Amennyiben a referencia kamatláb az adott periódus elején alacsonyabb, mint az FRA kamatláb, a hitelfelvevő fizeti meg a két kamatláb különbözetét a banknak.
Előnyök: • Védelem a kedvezőtlen kamatmozgásokkal szemben rövid távon egy adott periódusra. • Az ügylet elkülönül a hitel- vagy betétügylettől, vagyis más pénzintézetnél felvett hitel/elhelyezett betét esetében is alkalmazható. • Biztosan kalkulálható forint cash-flow. • Költségmentes, külön díj nélkül köthető. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • A szerződés összege, a lejárat napja és az érvénybelépés időpontja az igényeknek és várakozásoknak megfelelően alakítható. • A legtöbb likvid devizában lehetséges. Kockázatok: • Ha hitelfelvétel mellett él az FRA, nincs haszon a jelenlegi piaci várakozásnál nagyobb mértékű kamatcsökkenésből. • Ha betételhelyezés mellett él az FRA, szintén nincs nyereség a jelenlegi piaci várakozásnál kisebb mértékű kamatcsökkenésből, ill. egy esetleges kamatemelkedésből.
2. Kamatlábswap (interest rate swap, IRS) • Az üzleti partnerek egymás között kicserélik az eltérő típusú kamatfizetési kötelezettségeiket, vagy kamatbevételeiket (attól függően, hogy forrás- vagy eszköz-swap ügyletet kötöttek). Az ügylet jelentősége, hogy védelmet nyújt az esetleges kedvezőtlen piaci kamatlábváltozás ellen, cserében azonban le kell mondani a piaci kamatláb csökkenéséből adódó extraprofitról. Alkalmazására általában fix kamatozással nyújtott hosszú lejáratú kölcsön rövid távú finanszírozása esetében kerül sor. • Három típusa: – Kupon kamatlábcsere: általában egy fix és egy változó kamatozású hitel kamatait cserélik ki. – Alapkamatláb csere: két különböző, de más alapkamatlábhoz kötött változó kamatot cserélnek ki. – Valutaközi kamatlábcsere: különböző devizák kamatlábait cserélik ki általában oly módon, hogy az egyik valuta kamatlába fix, míg a másiké lebegő.
A Kamatlábswapok során tehát az egyik fél egy előre megállapodott fix kamatot, míg a másik fél tipikusan valamely hivatalosan publikált változó kamatot (LIBOR, BUBOR, stb.) fizet a megállapodott tőkeösszeg tekintetében a másik félnek. Tőkemozgásra nem, csak kamatfizetésre kerül sor. Fix kamatozású eszköz/forrás változó kamatozásúra cserélhető és fordítva. A kamatcsere a határidős kamatláb-megállapodással szemben nem egy jövőben, hanem egy ma induló futamidőre vonatkozóan véd a kedvezőtlen kamatváltozások hatásától, a hitelszerződés módosítása nélkül.
Példa kamatlábswapra: • Egy vállalat – a kamatlábemelések előtt – 50 millió forint fix kamatozású hitelt vett fel 6.9%-os kamatlábon, a hátralévő futamidő 3 év. • A jelenlegi hat hónapos BUBOR kamatláb 9,85%, a hároméves kamatláb pedig 8,9%. • A vállalat középtávon arra számít, hogy a kamatlábak nagyobb mértékben csökkennek, mint ahogy azt a jelenleg piaci várakozások alapján a fix kamatlábak tükrözik, ezért hároméves kamatcsere ügyletet köt. • Jelen pillanatban 8,9%-on tudna fix kamatozású hitelhez jutni, ezért 6,9%-os fix kamatát BUBOR-2%-ra tudja elcserélni. A vállalat tehát évi 6,9% fix kamatot kap a Banktól és hat havi BUBOR-2%-ot fizet a banknak. Nettó módon csak a különbözet kerül elszámolásra a kamatperiódusok végén. • A vállalat tehát jóval kedvezőbb költségszinten finanszírozza magát, mintha nem kötötte volna meg a kamatcsere ügyletet.
Előnyök: • • • • • • • • •
•
Védelem a váratlan kamatmozgásokkal szemben. Tervezhetőség: változó kamatozásúnak fix kamatozásúra való cseréjekor rögzíteni lehet a kamatbevételeket vagy –kiadásokat. Fix kamatozásúnak változó kamatozásúra való cseréjekor a kamatváltozások miatt nyereségre tehet szert. Lehetőség a fix és változó kamatozás rugalmas cseréjére. Nettó teljesítés: csak a fix kamat és a változó kamat különbözete mozog. Az ügylet elkülönül a hitel- vagy betétügylettől, vagyis más pénzintézetnél felvett hitel/elhelyezett betét esetében is alkalmazható. A legtöbb likvid devizában lehetséges. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Az érvénybelépés időpontja, a lejárat napja és a kamatfizetés vagy kamatbevétel gyakorisága a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. A pozíció a lejárat napja előtt bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.
Kockázatok: •
A piaci árak ingadozása miatt egy-egy csereügylet megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel jár.
3. Kamatopciók: cap és floor • A kamatopció vétele jogot biztosít arra, hogy kedvezőtlen piaci elmozdulás esetén a kamatfizetési periódus alatt az opcióban meghatározott kamatszinten lehessen teljesíteni. A kamatopció elválik az alapügylettől, csak a kamatkülönbözet elszámolása történik meg a felek között. • Kétféle kamatopció létezik: – Cap opció vétele: védelem a kamatok emelkedése ellen hitelfelvétel esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a piaci kamatláb magasabb, mint a cap kamatláb, a bank kifizeti a különbözetet a cég számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb alacsonyabb a cap kamatlábnál, nincs pénzmozgás a felek között. – Floor opció vétele: védelem a kamatok csökkenése ellen betételhelyezés esetén. Ha a kamatfizetési periódus elején a paici kamatláb alacsonyabb, mint a floor kamatláb, a bank kifizeti a különbözetet a cég számára a kamatfizetési periódus végén. Ha a piaci kamatláb magasabb a floor kamatlábnál, nincs pénzmozgás a felek között.
Előnyök: • Tökéletes védelem a kamatok kedvezőtlen alakulásával szemben. • A kamatok kedvező alakulásából teljes mértékben részesedhet. • Mind hitel, mind betét esetében köthető. • Az opció az alapügylettől független, vagyis más pénzintézetnél felvett hitel, ill. elhelyezett betét esetében is alkalmazható. • A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/minimuma előre rögzített. • Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. • Az érvénybelépés időpontja, a lejárat napja, a cap/floor kamatláb és a kamatfizetések gyakorisága a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. Fix és változó névértékre is köthető. • Az opció a piacon egy ellenirányú ügylettel (az opció eladásával) bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően. Hátrányok: • A biztosítási díjhoz hasonlóan, az opciós díj előre kifizetésre kerül. Az opció tulajdonosa akkor van kedvező helyzetben, ha lejáratkor nem él opciós jogával.
4. Kamatopciók kombinációja: collar opció • Ha ki akarjuk küszöbölni a magas opciós díjat, kézenfekvő megoldást jelent a zéróköltségű collar opció. Ezzel a termékkel egy általunk ideálisnak tartott védelmi sávot hozhatunk létre. • A collar egy cap és egy floor ügylet egyidejű megkötését jelenti. Megvételre kerül az az opció, amely védelmet nyújt a kedvezőtlen kamatlábmozgásokkal szemben, és eladásra kerül a másik opció, amely korlátozza a részesedést a kedvező kamatmozgásokból, hogy a struktúra költségmentes legyen.
Előnyök: • • • • • • • •
•
A kedvező piaci mozgásokból a sávon belül jelentős nyereség érhető el. Védelem a váratlan és jelentős kedvezőtlen kamatmozgások ellen. A jövőbeni kamatfizetés/kamatbevétel maximuma/minimuma előre rögzített. Mind hitel, mind betét esetében köthető. Az opció az alapügylettől független, vagyis más pénzintézetnél felvett hitel, ill. elhelyezett betét esetében is alkalmazható. Költségmentes, külön díja nincs. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Az érvénybelépés időpontja, a lejárat napja, a cap és floor kamatlábak és a kamatfizetések gyakorisága a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. Fix és változó névértékre is köthető. Az opció a piacon egy ellenirányú ügylettel bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.
Kockázatok: • •
Nem részesülhet teljes mértékben a kedvező kamatlábmozgásokból. A piaci ingadozások miatt a collar megszüntetése elszámolási kötelezettségekkel
5. Kamatbázis cseréje (differential swap) • Ez a termék arra ad lehetőséget, hogy forint alapú hitelre a cég más devizához kapcsolódó kamatfixinghez (LIBOR, EURIBOR) kötött kamatot fizessen forintban. Forint alapú hitel esetén tehát a cég dönthet úgy, hogy a jövőbeni forint kamatlábingadozás kockázatát más deviza kamatlábának ingadozási kockázatára cseréli. • A deviza alapú hitellel ellentétben a cég nem vállal fel árfolyamkockázatot, hiszen a másik devizához kötött kamatláb csak a fizetendő kamatösszeg nagyságát határozza meg (a fennálló forint hitelre vetítve), és a cég továbbra is forintban fizeti a kamatokat.
Előnyök: • •
• • • •
•
A hektikus forint kamatpiac ingadozásainak való kitettség elcserélése egy kevésbé hektikus (EUR, USD, stb.) kamatpiaci kitettségre. Mivel jelenleg az EURIBOR, USD/EUR/CHF/GBP LIBOR sokkal alacsonyabb, mint a BUBOR, ez a termék különösen kedvező eredményt hozhat a külföldi referenciakamathoz adódó hozamkülönbözet ellenére is. A struktúra az alapügylettől független, vagyis más pénzintézetnél felvett hitel esetében is alkalmazható. Költségmentes, külön díja nincs. Mérlegen kívüli tétel, nem terheli a mérleget. Az érvénybelépés időpontja, a lejárat napja, a referenciakamat devizaneme és a kamatfizetések gyakorisága a várakozások, tervek és költségvetés függvényében tetszőlegesen alakítható. A piacon bármikor lezárható. Ez természetesen nyereséghez vagy veszteséghez vezethet, az aktuális piaci helyzettől függően.
Kockázatok: •
Előfordulhat, hogy a lejárat végén az alapügyletből adódó piaci kamatnál lényegesen magasabb kamat fizetendő.
C) Devizahitelek árfolyamkockázatának kezelése •
•
Deviza alapú hitel birtoklása árfolyamkockázat felvállalását jelenti abban az esetben, ha a vállalat nem rendelkezik devizabevétellel, ill. annak időbeni szerkezete nem azonos a devizahitel törlesztésének és kamatfizetésének ütemezésével. Ez a kockázat mérlegfordulókor érinti a vállalat számviteli eredményét, a hitel lejáratakor pedig a tényleges cash-flow-t is BUBOR alatti kamatozású, kétdevizás hitelkonstrukció
•
Abban az esetben, ha a hitel lehívásakor a forint túlságosan erős egy adott devizához képest, és a cég ezért nem akar devizahitelt választani, ám valamilyen módon a jelenlegi forint kamathoz képest kedvezőbb kamatszintet szeretne elérni, az adott kétdevizás hitelkonstrukció ajánlott.
•
A konstrukció mögött egy kötelezettségvállalás áll, mely szerint a cég a forint alapú hitelét egy adott időpontban átváltja deviza alapú hitelre, abban az esetben, ha a megadott időpontban az azonnali piaci árfolyam egy adott árfolyamszintnél magasabb. Ekkor a megadott árfolyamszinten kerül a forinthitel átváltásra, a vállalat kötelezettség azonban kedvezőbb árfolyamszintnél lép életbe, mint az azonnali devizaárfolyam. A termék futamideje a hitel futamidejénél minden esetben rövidebb, hiszen szükség esetén maga a hitel kerül átváltásra.
Előnyök: • A futamidő alatt a forint alapú hitelnél kedvezőbb kamat. • A jelenlegi azonnali árfolyamnál kedvezőbb árfolyamszint mellett vállal a cég kötelezettséget a hitel devizára történő átváltására. • A konverziós ráta, valamint a konstrukció futamideje a cég elképzelései, költségvetése és/vagy várakozásai függvényében tetszőlegesen alakítható. Kockázatok: • A futamidő alatt a cég nem válthatja át tetszés szerint forint alapú hitelét deviza alapúra. • A konstrukció lejáratakor egy esetleges nagyobb mértékű forint gyengülése esetén is az előre meghatározott árfolyamszinten kerül a hitel átváltásra.
Köszönöm a figyelmet!
