Az EITKIC_ pályázat keretében megvalósuló K+F projektek piaci hasznosíthatóságának vizsgálata

Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében megvalósuló K+F projektek piaci hasznosíthatóságának vizsgálata B/rész: Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében dolgozó K+F+I projektek üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata

Készítette: Dr. Dobay Péter A tanulmány az EITKIC_12-1-2012-0001 projekt keretében készült, amely a Magyar Kormány támogatásával, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kezelésében, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozásával és az EIT ICT Labs Magyar Nemzeti Társult Csomópont közreműködésével valósul meg. (www.ictlabs.elte.hu)

2013 december

EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány

1-83

Az EITKIC_12-1-2012-0001 pályázat keretében dolgozó K+F+I projektek üzleti kompetenciáinak közvetlen vizsgálata A B/ résztanulmány tartalma B.1. Bevezetés: az informatikai piac

2

B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei

14

B.2.1.1. A vizsgálat célja, módszertana

14

B.2.1.2 A projekt-szervezetek vizsgálatának eredményei

15

B.2.1.3. A résztvevők üzleti kompetenciáinak értékelése

37

B.2.2. Az EIT ICT Labs célkitűzései; A projektek áttekintése piaci szempontból

57

B.3. Záró javaslatok: az indulás támogatása B.3.1. A szervezeti támogatás lehetőségei

65

B.3.2. Javaslat tudás-menedzsment keretrendszer fejlesztésére 68 B.3.3. Javaslat piaci önértékelés elvégzésére, az indulás előtt Források Mellékletek

70 72

73 - 83

A B.2. és B.3. fejezeteket a projekteket leíró érzékeny információk miatt a tanulmány jelen formájában nem tesszük közzé. EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány

2-83


3-83

B.1. Bevezetés: az informatikai piac A termék, vagy szolgáltatás piaci elhelyezése bonyolult munka. A tanulmány A/ részében részletes javaslatokat adtunk az vállalkozás általános piaci felkészülési folyamatát illetően – itt most igyekszünk áttekinteni az ICT piaccal kapcsolatos lehetőségeket és az induló vállalkozások konkrét teendőit. Ehhez egyrészt felhasználunk néhány statisztikai elemző forrást, másrészt áttekintjük egy kérdőíves felmérés eredményeit a kutatócsoportok és azok résztvevőinek kompetenciáit illetően. A Gartner tanácsadó cég komplex piaci vizsgálatok százait bocsátja közre. Az elemzéshez új termék esetén az ún. Market Scope vizsgálatot, majd a későbbi fejlődés elemzéséhez a Magic Quadrant eszközt használják. Az előző esetében a piacot magát kell áttekinteni, a jelen lévő termék-választékot, a méreteket, a szabályozókat, stb. Ekkor ugyanis se a terméket, se a startup céget nem tudjuk mihez viszonyítani: a termék nem ismert, nincs igazán felhasználói értékelés, s a cégről sincsenek történeti (pénzügyi, értékesítési) adatok. Az áttekintés eredményeként kell megválasztanunk a technológiát és a szolgáltatókat, amelyeknek segítségével a terméket gyártásba és piacra visszük. Ha olyan termék-variációval lépünk piacra, amelynek (mások által forgalmazott) előzményei vannak, vagy amikor már elegendő információnk van a megcélzott piac működéséről (konszolidált piaci viszonyok, lásd az ábrán), akkor a „Magic Quadrants” elemzést ajánlják. Ez az eszköz egy grafikusan értelmezhető vizsgálati módszert ad ahhoz, hogy eldöntsük helyünket és megtervezzük viselkedésmódunkat az adott piacon.

1. ábra: A Gartner-féle piac-fejlődési görbe (Forrás: Gartner, 2013 július) EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány

4-83

A Gartner-technika részletesebb ismertetése nélkül az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: 

A végrehajtási képesség alatt azt értjük, hogy pénzügyileg stabil cégről van szó, felelős piaci előtörténetet tud felmutatni, termékfejlesztése folyamatos, értékesítési csatornái jól működnek és stabil vevőköre van a termékcsoportnak. E képesség fejlesztése „a mai munka folytatása, jobban”.



A vízió teljességére az jellemző, hogy egy jól azonosítható innovációt tud felmutatni, akár piacvezető módon, s az innováció határozottan új irányba vezeti a pici folyamatokat és a követő cégeket. A vízió dolga „fókuszálni a jövőre”.

A Magic Quadrant alapkérdései a következők: -

Kik a szóbajöhető versenytársak az adott piacon? Hogyan befolyásolhat bennünket az ő munkájuk hosszú távon?

-

Kik a vezetők ezen a piacon (Leaders), akik stabil stratégia, kiforrott elképzelés alapján dolgoznak és jól megalapozott piaci jelenlét birtokában “formálják a jövőt”, diktálják az új irányokat?

-

Kik a látnokok (Visionaries), akiknek ragyogó elképzeléseik vannak, valóban innovatív termékük van, ez várhatóan alapjaiban felforgatja majd a piacot – de jelenleg se termelési, se üzleti hátterük nem olyan erős, hogy ez a folyamat elinduljon?

-

Kik a rés-kitöltők (Niche players), akik észrevettek valamit, van innovatív ötletük valamilyen érzékelhető hiány kielégítésére, s ebben a szűk szegmensben gyors piaci-üzleti sikert értek el – vagy legalábbis erre készülnek?

-

S végül: kik a kihívók (Challengers), akik ugyan nem piacvezetők, de „jól futnak” a piacon, egy adott szegmenset stabilan lefednek, de nem ők diktálják, csak jól kihasználják a fejlesztési irányokat.

Gondoljuk végig: kivel versenyeznénk szívesen, indulóban lévő ICT startup csapatunkkal? Nagy valószínűséggel nem tudunk bekapcsolódni a leader-ek munkájába: nem túl jó ötlet ugyanazt csinálni, mint a piacvezetők, de feltétlenül figyelni kell, tanulni a módszereket, nagyobb mozgásokat. És persze figyelni kell, hátha a „nagyok” kihagynak valamit, azt a piaci rést, kiegészítő szolgáltatást, ami pontosan elég lesz a mi mikrocégünk számára. A leader-ek valamikor látnokok voltak, innovációval léptek a piacra, most viszont – megerősödve – abban jeleskednek, hogy vezető szerepüket megőrizzék.


5-83

Képesség a végrehajtásra

Kihívók

Vezetők

Réskitöltők

Látnokok

Az elképzelés (vision) teljessége 2. ábra: A Gartner-féle Magic Quadrant piacelemző eszköz (Forrás: https://www.gartner.com/doc/2560415 nyomán) A látnokok csapatával már versenyeznünk kell: ők jól látják, merre fejlődik a piac, hol vannak új igények, s esetenként azt is, hogy hogyan kell ezt új termékkel, szolgáltatással kielégíteni – csakhogy nincs ehhez erőforrásuk, nem jól építik fel cégüket, a termelést, vagy piaci munkájukat. Ez egy normális piaci jelenlét, csak nem túl sikeres – startup vállalkozásunkkal azon kell dolgoznunk, hogy meghaladjuk ezt az állapotot üzleti szervezettségben, kompetenciákban. Ahogy az A/ tanulmányban elemeztük, ezek a magas kockázatú induló vállalkozások, amelyek új technológiákat alkalmaznak, új üzleti modellt valósítanak meg1. Azon kell dolgoznunk, hogy az ilyen „visionaries” állapotú cégünket partnerségekkel, erős beszállítási-termelési háttérrel, jó marketing munkával minimum a kihívásos állapotba juttassuk – vagy ami egy reális alternatíva: megvárjuk, amíg egy leader, vagy egy challenger felvásárlási ajánlatot tesz cégünkre… A réskitöltők lehetnek jó partnereink, vagy ádáz ellenségeink. Ők az induló startup-ok, vagy a más termékben/szolgáltatásban, esetleg más piacon már tapasztalatot szerzett kisvállalkozások. Ezt a piacot alaposan ismernünk kell, hiszen szolgáltatásaikra, részegységeikre, specialitásaikra szükségünk lehet. Ezek a cégek jó érzékkel megtaláltak egy piaci rést, egy erősen fókuszált fogyasztói csoportot, egy elhanyagolt piacot, egy olyan igényt, egy funkciót, ami viszonylag kis tőkével, rövid felkészüléssel kiszolgálható. Sajnos, ilyen cégek nagyon sokan vannak, hihetetlenül gyorsan létrejönnek és eltűnnek, ezért az internetes tájékozódás, a kamarai információk nagyon fontos eszközök megtalálásukra, kapcsolatfelvételre. Arra számítanunk kell, hogy kevéssé stabilak, így nem biztos, hogy hosszú távon jó partnerek maradnak.

1

A Prezi esetében például az újszerű üzleti (értékesítési) modell jelentős értéket jelentett


6-83

Végül: a kihívók erős piaci jelenléttel dolgoznak, de nem kívánják irányítani a piaci mozgásokat, megelégszenek a vevők jelenlegi szinten történő maximális kiszolgálásával. Minimalizálják a kockázatokat, kiépítik stabil termelési és elosztási csatornáikat és igyekeznek sokáig azonos módon tevékenykedni, egy-egy termékcsoportot életciklusa végéig „kiaknázni”. Ezek általában nagyobb méretű cégek, akiknek jó beszállítói lehetünk, s megismerhetjük a fókuszált piacot. Mivel nem erősségük az innováció, így jó esélyünk van arra, hogy először beszállítóként, majd kiegészítő termékkel felvásárlási célpontként dolgozzunk velük. Összefoglalva: Amikor elkezdünk dolgozni üzleti terveinken, a piac áttekintése során ezt a „mágikus négyzetet” célszerű tanulmányozni, azonosítva az egyes szegmensekbe rendezhető cégeket. Amint fentebb utaltunk rá: a startup cég jövője valahol a “kihívók” és a “réskitöltők” között van, itt kell navigálnunk, amíg meg nem kapaszkodunk saját termékünkkel és piaci módszereinkkel. A piacok – legyen szó bármilyen termékről, új szolgáltatásról – azonos módon fejlődnek: -

-

-

A piacralépés időszakában az új termék megjelenik, a vevők megismerik, kiderül, hogy van-e kereslet, jól pozicionáltuk-e a terméket; A gyors növekedés időszakában mindenki keresi a terméket, a versenytársak még nem tudnak lépést tartani: ilyenkor kell realizálni a K+F munkába fektetett összegeket A konszolidációs fázisban több új belépő utolér bennünket, megjelennek a különböző verziók, alul-felül-árazott, funkciókban kissé eltérő klónok, s egyre nehezebb a piacvezető szerepet megtartani; Az érettségi fázisban a termék iránti kereslet stabil, a piac lassan telítődik, árengedményekre, akciókra van szükség A leépülési szakaszban új, helyettesítő termékek jelennek meg, és/vagy versenytársunk tömeggyártással kivédhetetlen árakat diktál; a piac érdeklődése elfordul, új verzióra, vagy új termékre van szükség.

A hazai ICT piacot a hivatalos statisztikai intézményeken kívül többen elemzik: a Bell Research2, az IDG Hungary, az Informatikai Vállalkozók Sövetsége, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács, stb. A rendszeresen megjelenő Infokommunikációs Jelentés (ICT Report) részletes adatgyűjtéssel, előrejelzésekkel szolgál azoknak, akik egy-egy szegmensben különösen érdekeltek – a Jelentés egyes kivonatai az IT Business hetilapban is megjelennek, mintegy folyamatos tájékoztatásként. Az IVSZ 2013-as elemzése szerint3 “…a jelenleg 180 milliárd forintos magyar szoftver-export piac öt év alatt megduplázható lenne, sőt 2025-ig a teljes IKT (informatikai és távközlési) szektor duplázhatna”. Az IVSZ a folyamatok nyomon követése érdekében évente “Iparági indexet” szándékozik kibocsátani – jellemző módon hangsúlyozva, hogy a “Hivatalos adatgyűjtés” igen nagy nehézségekbe ütközik. Az index feltehetően az IVSZ, a KSH, a NAV és az EMMI adatai alapján kerül majd minden év negyedik negyedévében publikálásra. Az http://www.bellresearch.hu/, a MAgyar Infokommunikációs Jelentés kiadója; http://www.ictreport.hu/ IVSZ IKT Index: itt az első magyar mutató a hazai IKT piac állapotáról és kilátásairól; Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21. 2 3


7-83

IVSZ számításai szerin az informatikai és távközlési ágazatba tartozó társas vállalkozások 2011. évi társasági adó bevallásaikban 2 310,2 milliárd Ft nettó árbevételt mutattak ki. Ezt kiegészítve az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok KSH által publikált adataival 7066,5 milliárd Ft-ot kaptak: ez az összes adózó árbevételének 10 %-át jelenti. A magyar ICT ágazatban kb. 20 ezer vállalkozás működik, amelynek több, mint fele kisvállalkozó, kedvezményes „EVA-adózó” és hasonló. Figyelemreméltó, hogy a fenti jelentés szerint az ágazatba sorolt adózók egy főre eső SZJA befizetése 3-szorosa volt 2011-ben a nemzetgazdasági átlagnak, az informatikai és távközlési berendezéseket gyártó vállalatok nélkül. Az IVSZ, az NJSzT és a felsőoktatásban uralkodó nézetek szerint a kormányzat által előrejelzett „duplázás”-hoz a szektorban mintegy 10 ezer új munkahely szükséges, azaz évente 2-3,000 informatikai szakembert kellene kibocsátani a képzésekből. Ezt a felsőoktatás jelenleg nem tudja teljesíteni4, s a demográfiai és más tényezőket figyelembevéve jelentős javulás e téren nem várható. Így nagyon fontos olyan kapcsolatrendszert kialakítanunk, amely külföldi partnerekkel, magyar anyanyelvű társ-intézményekkel, régiókkal köti össze K+F+I projektünket, s ilyen módon biztosítjuk humán kapacitás-igényünket, valamint ennek segítségével építjük ki regionális piacainkat. A jelek szerint az EU és a nemzeti kormányok közös erőfeszítése less a jövőben az innováció és az informatikai jellegű fejlesztések-kutatások támogatása – Magyarország ezekben a statisztikákban a középmezőny végén tartózkodik5. Az European Commission “Innovation Union Scoreboard 2013” kiadványa szerint:

3. ábra: EU tagországok innovációs teljesítménye (24 paraméter alapján) (Forrás: EC Innovation Union Scoreboard, 2013) Az évente a három ICT szakra felvett kb. 5,000 elsőéves ellenére mintegy 30-45% a ténylegesen diplomázók aránya, s jó részük az EU munkaerő-piacán „elszivárog”. 5 http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf 4


8-83

Az hogy Magyarország innovációs szempontból az utolsó harmadban van, nem túl biztató. Az emberi tényezők területén Magyarországon a doktori képzésre jelentkezők számát, valamint az érettségivel és diplomával rendelkezők arányát veszik figyelembe. Magyarország gyengesége egyértelműen a kis és közepes vállalkozások innovációs képessége. A dokumentum megállapítja, hogy az üzleti szféra kutatásra és fejlesztésre fordított kiadásai jelentősen növekedtek, és, hogy Magyarországon minden tagállamnál nagyobb mértékben növekedett az innovációs kockázati tőkebefektetések mértéke, jelentősen csökkentek viszont a nem kutatás-fejlesztési célú innovációs kiadások.

1. táblázat: Az EU27=100 országokhoz viszonyított hazai innovációs teljesítmény (Forrás: EC idézett jelentés, pp. 43) Végül nézzünk néhány globális mutatót: milyen ICT piacra kell kilépnie tervezett vállalkozásainknak! Az első diagram azt mutatja be, milyen mértékben tolódik el az ICT jellegű szolgáltatások felé a fejlett országok piaca. Az OECD jelentés szerint6 az ICT termékek és szolgáltatások piaca a turbulens válság-jelenségek ellenére biztató jeleket mutat: 3-4%-os növekedést globálisan. Az IT megoldások és az Internet-szolgáltatások továbbra is a kuta6

2010 edition of the OECD Information Technology Outlook


9-83

tás és innováció élvonalát erősítik, a 10 legjelentősebb Internet-alapú cég árbevétele 10% körüli növekedést mutatott 2009-ben. Jellemző módon ezek az iparágak is a nemOECD országokban mutatnak kiugró növekedést (Kína, India), s mindezzel jelentős társadalmi változások (információszabadság, adatbiztonság és hasonló problémás területek) járnak. A hatalmas méretű eszközgyártás és –használat jelentős munkaerőpiaci átrendeződésekkel jár (ezekre már korábban utaltunk), s az ICT jellegű kockázati tőkebefektetések is figyelemreméltóak.

4. ábra: Az ICT szektor hozzáadott értékének megoszlása (gyártás és szolgáltatás) (Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010) A nem-OECD piacok előretörése nagy kihívás az EU-nak és más fejlett országoknak: az alábbi 5. ábrán a megoszlást láthatjuk az egyes fontos ICT szegmensekben. Az egyes vezető tartalom-szolgáltatási területek részesedését az alábbi 6.ábra mutatja: a zene-letöltési piac a közismert jogi problémák és a fejlődő technikai lehetőségek miatt kissé hanyatlik, bár egyes új üzleti modellek (pl. iTunes: 11 millió dal adatbázisa…) új fellendülést hozhatnak. Az online elérhető digitális tartalmak forgalma összességében igen gyorsan nő. A játékok forgalma öt év alatt megduplázódott az USA-ban, s gyorsan nő a filmforgalmazás, és az internetes hirdetési piac is.


10-83

4 000

OECD A-Computers and peripheral equipment OECD C-Consumer electronic equipment OECD E-Miscellaneous Non-OECD Total ICT+ goods

OECD B-Communication equipment OECD D-Electronic components OECD F-Measuring and precision equipment

3 500

3 000

2 500

2 000

1 500

O E C D

F-Measuring E-Miscellaneous D-Electronic C-Consumer B-

1 000

500

Communication A-Computers

0 1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

5. ábra: ICT termékek globális kereskedelme (Forrás: OECD Information Technology Outlook 2010)

6. ábra: A tartalom-szolgáltatási piac megoszlása (Forrás: OECD i.m.) EITKIC_12-1-2012-0001; 4.2. B/ tanulmány

11-83

A TIA egy előrejelzése is jól mutatja a vezető árbevételi forrásokat a távközléssel, internet-szolgáltatással kapcsolatos piaci szegmensekben:

7. ábra: Specializált value-added TC szolgáltatások az USA piacán (Forrás: AssociationTIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast)

A bennünket közelről érintő EU-s piac például az újonnan csatlakozó országok köre. Egy friss EU-s jelentés szerint7 ezek az országok (Croatia, Iceland, Macedonia, Montenegro, Serbia, Turkey, Albania, Bosnia & Herzegovina, Kosovo) elsősorban befogadó piacként fognak szerepelni az ICT termékek és szolgáltatások számára – ez igen fontos tényező lehet saját startup terveink szempontjából. Az idézett jelentés sok megállapítása közül néhány fontosabbat bemutatunk: 





A kábeles szélessávú kapcsolatok mindössze 1,4%-kal nőnek évenként, s ez lassuló ütemet mutat- mindössze kb. 10 millió ilyen előfizetőt számolnak ezekben az országokban, ami kb. 11%-os lakosság-penetrációt jelent. Izland kiugró (34.7%), de ez számunkra nem releváns – Horvátország viszont igen (19.9%). Az üvegszálas összeköttetések viszont 40%-kal nőttek 2012-ben (leginkább Törökországban), elérve a 600 ezer (nyilván jórészt ipari és kormányzati) előfizetőt. A hagyományos, nagy távközlési cégek e TC piac kb. 40%-át birtokolják

7

2013 Report on e-communications and information society in Enlargement countriesReport/Study: 19/06/2013, lásd az irodalomjegyzékben


12-83

 



A mobil-szélessáv rohamosan növekvő igényt jelez (okostelefonok, tabletek terjedése), meghaladva az EU-27 –es 48%-os növekedési átlagot! A műsorszórásban a digitális átállást a legtöbb érintett ország 2014-2015-re halasztotta. Az EU ’2009 elektronikus kommunikációs szabályrendszerét, előírt intézményeit csak Horvátország, Albánia és Koszovó alkalmazza. Izlandot (95%) leszámítva a privát, gyakori Internet-használat szintje Törökországban 38%, Horvátországban 58%, miközben az online vásárlások aránya pl. Macedonia-ban csak 4%Szerbiában 14%, stb.

Ha tehát nem (csak) a Szilícium-völgyben szeretnénk sikereket elérni, akkor 2-300 kilométeres környezetben is feltehetően bőven találunk elérhető piacot és üzleti fejlődési lehetőséget. Amit végül figyelembe kell vennünk - a piac szűkül néhány területen: -

Az OECD idézett jelentése szerint nem valószínű, hogy a kormányzati szektor a válság előtt szintet hajlandó finanszírozni az ICT fejlesztések terén. A háztartási elektronika és a szórakoztató elektronika a fejlődő országokban húzza a piacot: igen gyorsak a generáció-váltások és szinte minden eladható.

-

A válságnak köszönhetően igen sok kis- és közepes cég a lehető leggyorsabb költség-csökkentésként az ICT kiadások lefaragását vette célba. Nem cserélik le az eszközöket, nem vesznek fel új embereket, nem váltanak új szoftververziókra. A CIO-k számára az elérhető maximum a változatlan költségvetések mellett kreatív innováció: a clouding, a menedzselt hálózatok, a remote adatparkok, a virtualizáció és hasonló megoldások.

-

Az ICT gyártói bázisok a Távol-Kelet felé húzódnak: Kína ICT exportja ma már nagyobb, mint az USA? Az EU27 és Japán hasonló export-teljesítménye együttesen…

-

A gyártás után lassan az ICT jellegű fejlesztések is az olcsóbb munkabérű országok felé húzódnak. Erőteljesen nő az indiai és az ázsiai szoftverfejlesztési piac, s a korábbi angol nyelvi dominancia rohamosan alakul át spanyol és kínai nyelvű felületek és tartalmak irányába.

-

Az Information Management folyóirat szakírója 2013 decemberében így fogalmazott: „Predict 2014: Every Company will Become a Data Company”. Vegyük ezt figyelembe: az adat, az információfeldolgozás, az aszimmetrikus információellátás kiaknázása lesz a jövő vállalkozásainak legfőbb erőforrása.8

Amint azt az A/ tanulmányban részletesen kifejtettük, a mai innovációs munkáknál már nem engedhető meg, hogy minden a laborból induljon és ott is végződjön. A piaci verseny annyira erős az informatikai iparban, hogy az a kutató, aki nincs élő kapcsolatban gyártó-értékesítő szervezetekkel, nem tud hatásos támogatáshoz jutni, s így nem számíthat arra, hogy hamarosan sikeres vállalkozása lesz- ennek a kompetenciának a feltárása volt az alább következő kérdőíves adatgyűjtés célja. A minimum, amit információszerzés területén meg kell tennünk: 8

http://www.information-management.com/news/predict-2014-every-company-will-become-a-datacompany-10025169-1.html


13-83

-

-

Az iparági főbb trendek folyamatos követése, megértése Piacelemzések, tanácsadó cégek piaci előrejelzéseinek gondos tanulmányozása A technológiai fejlődés közvetlen célpiaci követése (szakvásárok, szakkonferenciák) EU és állami szinten támogatott stratégiai programok, azok kereszt-finanszírozási lehetőségei, csatlakozási lehetőségek, együttműködések Szakmai kapcsolati háló építése a fentiek érdekében (lásd később is) Finanszírozási tapasztalatok gyűjtése, felkészülés az indulásra, egyénileg, és a projekt-szervezet, a háttér-szervezet szintjén is.

Mindezek szerteágazó tevékenységeket jelentenek, jórészt más szakmákat, más kompetenciákat kívánva, akár támogató szervezet fő funkcióinak részeként. Az informatikai termékek és szolgáltatások piaca tehát rendkívül színes, hatalmas a verseny, igen sok az új, akár áttörő jellegű termék, s a globális szabványok, valamint a digitális tartalmak könnyű közvetítése okán az új belépők szinte bárhonnan jöhetnek, s bárhol versenytársakká válhatnak. Nem könnyű feladat sikerre vinni szellemi gyermekünket.

----------------- X --------------------


14-83

B.2. Elemzés az EIT ICT Labs Budapest projektjeit illetően A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.

B.2.1. A kérdőíves vizsgálatok eredményei

A fejezet tartalma és következtetései nem publikusak.

-------------- X -----------------

Az elmúlt néhány évben az ICT iparok jelentős változáson mentek át, lényegében áttörés jellegű innovációk jelentek meg több szegmensben. A trend-elemzők szerint a jelenleg körvonalazható fő K+F irányzatok a következők: a szélessávú szolgáltatásokra épülő cloud computing – a big data technológiák – a mobilitásra épülő szolgáltatások – s a „dolgok internetje”. Könnyen elképzelhető, hogy ezek az irányzatok konvergálnak – akár néhány éven belül – s az „Internet of Things” minden intelligens eszközt összeköt minden más intelligens eszközzel, miközben a felhasználók tetszőleges helyen és módon, valós időben elérik az információs szolgáltatásokat. Így a számítástechnikából kifejlődött információ- és tudás-menedzselési eszközpark merőben átalakítja az ipari társadalmakat egy hálózati alapú tudás-gazdasággá, s valamilyen „információs és tudás-társadalommá”. Ebben az új, globális-hálózati gazdaságban az innovációnak kulcsszerepe lesz, s ez indokolja az új ötleteket felszínre hozó induló vállalkozások létét és támogatásuk szükségességét nemzeti, európai és globális szinten.

-------------- X -----------------


15-83

Néhány tájékozódási forrás a piaci vizsgálatokhoz

EU 2013 Report on e-Communications and Information Society in Enlargement Countries; Report/Study: 19/06/2013 http://ec.europa.eu/digital-agenda/en/news/2013report-e-communications-and-information-society-enlargement-countries Gartner’s Magic Quadrant Methodology, https://www.gartner.com/doc/2560415 Hugo Hollanders - Nordine Es-Sadki: EC Innovation Union Scoreboard, 2013; http://ec.europa.eu/enterprise/policies/innovation/files/ius-2013_en.pdf IVSZ IKT Index, Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége; 2013. március 21. Magyar Infokommunikációs Jelentés (évente kiadásra kerül, www.idcreport.hu ) BME- -ITTK, GKIeNET, BellResearch, Tárki és ITHAKA szakmai együttműködéssel Mikulás Gábor (szerk., 2006): Információból üzleti érték : az információbróker környezete és munkája , Magyar Információbrókerek Egyesülete, Budapest

OECD Information Technology Outlook, 2010 ( TIA's 2013-2016 ICT Market Review & Forecast; Telecommunications Industry Association „Uniós jelentés: hátul kullog Magyarország az innovációban”; MTI: 2013. március 26. Whalen, Meredith et al: TOP 10 PREDICTIONS, Worldwide Industry 2012 ; December 2011, IDC #232547, Volume: 1, „Analysing the Future” Wormell, Irene (2011): Information consulting : guide to good practice, Oxford : Chandos, (Chandos Information Professional Series) Wormell, Irene (1997): Success factors for fee-based information services, Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 44. p. 342-346


16-83


17-83

Az EITKIC_ pályázat keretében megvalósuló K+F projektek piaci hasznosíthatóságának vizsgálata

Recommend Documents