AZ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁSRÓL SZÓLÓ 2010. ÉVI LXXV.TÖRVÉNY 1) Jogtörténeti előzmény 2010. április 01-jétől hatályba lépett az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, mely új fogalmat vezetett be a munkajogba, az ún. egyszerűsített foglalkoztatást, melynek következtében jelentősen megváltoztak az alkalmi munkavállalás szabályai. Az alkalmi munkavállalói könyv és közteherjegy helyébe az elektronikus bejelentési kötelezettség és a formalizált (blanketta) szerződés lépett. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény hatályon kívül helyezte az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó egyszerűsített befizetésről szóló 1997. évi LXXIV. törvényt. A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszony esetében az alkalmi munkavállalói könyvek e munkaviszony megszűnéséig voltak használhatóak, de legkésőbb 2010. július 31-ig valamennyi alkalmi munkavállalói könyvet le kellett adni. Az Országgyűlés 2010. július 05-én elfogadta az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényt ( a továbbiakban: Efo. törvény), mely 2010. augusztus 01-jétől hatályos. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2009. évi CLII. törvény (továbbiakban: Eftv.) olyan szabályokat tartalmazott, amelyek rendkívül megnehezítették a foglalkoztatást a hatálya alá tartozó területeken, elsősorban a mezőgazdasági ágazatban. A helyébe lépő Efo. törvény megőrizve a papír alapú adminisztrációról az elektronikus ügyintézés irányába történő előrelépés előnyeit, életszerűbb, alkalmazhatóbb szabályokat fogalmaz meg. Másfelől a kapcsolódó kedvezményes közteher szabályait is oly módon módosítja, hogy azok egyfelől közelítsenek a kedvezmény mértékéhez, másfelől egyszerűbbek legyenek. 2) A törvény szabályai szerint egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony Az Efo. törvény alapján már szűkebb körben alkalmazhatóak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai. A korábbi szabályozással összhangban az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyt: mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára valamint alkalmi munkára (ide tartozik az alkalomszerűen foglalkoztatott filmipari statiszta is). lehet létesíteni. A közhasznú szervezetek – melyek általában határozatlan időre foglalkoztatnak munkavállalókat, e minőségükre tekintettel nem tartoznak a jövőben az Efo. törvény hatálya alá, hiszen nem indokolt, hogy az általuk határozatlan időre, meghatározott munkakörre foglalkoztatott munkavállalók munkajogi és társadalombiztosítási jogosultságaikat tekintve előnytelenebb helyzetbe kerüljenek más munkavállalókhoz képest. Természetesen annak nincs akadálya, hogy az alkalmi munka tekintetében kihasználják az Efo. törvény által nyújtott lehetőségeket.
2 3) Alkalmi munkavállalók létszámkerete Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve 7. hónapját megelőző 6 havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve nem haladhatja meg: a) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt c) hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, d) húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %át. A napi alkalmi munkavállalói létszámkeretet a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja (figyelemmel az Efo törvény 2.§ 3. pontjára is). Ennek során a tárgyévben fel nem használt létszámkeret a következő naptári évre nem vihető át. Ha a munkáltató és a munkavállaló idénymunkára vagy idénymunkára és alkalmi munkára létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a százhúsz napot nem haladhatja meg. Az Efo. törvény szabályai természetesen nem zárják ki, hogy mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló az MT. általános szabályai szerint létesítsen munkaviszonyt. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy adóéven belül a természetes személy egyszerűsített foglalkoztatása nem haladhatja meg a 120 napot, ( a korlát csak akkor érvényes, ha azonos felek között jön létre a határozott időre szóló munkaviszony). Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek esetében, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka Törvénykönyve szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn, illetve a Ktv. 1.§-ban, valamint a Kjt. 1.§ (1) bekezdésében meghatározott munkáltató által az alaptevékenységébe tartozó feladatai ellátására. Ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa. A foglalkoztathatóm létszámkeretre vonatkozó szabályokat filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatására, továbbá a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni. 4) Az Efo törvény alkalmazásában (fogalmak) Mezőgazdasági idénymunka: A növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, tovább a termelő, termelői csoport termelői szervezett, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása – a tovább feldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot. Az Efo. törvény hatálya alól kikerült a növénytermesztési idénymunka, amelynek indoka, hogy a mezőgazdasági idénymunka új definíciója mindazt a lényeges és szabályozni érdemes
3 területet átfogja, amit a növénytermesztési idénymunka jelent, annak külön nevesítése a törvényben indokolatlan lett volna. Turisztikai idénymunka: A kereskedelemről szóló törvényben (2005. évi CLXIV. törvény) meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka (ez egy speciális idegenforgalmi szezonális tevékenység) feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot. Ennél a körnél kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek számít az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató, a szálláshely-szolgáltatási, a tartós szállás használati szolgáltatási, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. Az idénymunkánál tehát a törvény egy naptári évben százhúsz napos felső határt szab, és elhagyja az Eftv. által alkalmazott egybefüggő időtartam korlátját. Idénymunka: A munkatörvénykönyve 90. § C pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához, vagy időpontjához kötődnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állatbiológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban. Alkalmi munka: A munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Külföldi személy: A magyar állampolgársággal nem rendelkező természetes személy. Harmadik országbeli állampolgár: A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személy kivételével). Tagállam: Az Európai Unió tagállama, valamint az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodásban részes más állam, továbbá olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az EGT-ről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az EGT-ről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. Filmipari statiszta: Filmipari statiszta az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul, és e tevékenységéből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 000 forintot.
4
5) Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létrehozott munkaviszony A törvény alapvető változást tartalmaz a korábbi jogszabályhoz képest, mert az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony fő szabály szerint a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével, és nem a munkaszerződés megkötésével keletkezik. Ettől eltérően ha a munkavállaló kéri, illetve a nem elektronikus úton bevallásra kötelezett munkáltató választása szerint a munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni. A munkáltató egyidejűleg jelenléti ív vezetésére már nem kötelezett. Az egyszerűsített munkaszerződés az Efo. törvény mellékletét képezi és letölthető az APEH honlapról (Letöltések/Adatlapok, igazolások, meghatalmazások). EGYSZERŰSÍTETT MUNKASZERZŐDÉS (2010. augusztus 1-jétől) Munkáltató
neve, megnevezése: székhelye, lakóhelye: Adószáma:
Munkavállaló
Egyszerűsített munka jellege: Munkakör:
neve, születési családi és utóneve(i): születési helye, ideje: anyja születési családi és utóneve(i): lakóhelye: TAJ-száma: adóazonosító jele: Alkalmi munka:
Mezőgazdasági idénymunka:
Turisztikai idénymunka:
…………………………………………
Munkaviszony …….év ………………hó Munkaviszony …….év ………………hó kezdete: ….. nap megszűnésének napja: ….. nap Alkalmi munka esetén a ledolgozott munkaórák Rendes munkaidő: ….. óra/nap száma/nap (naponként): ….; ....; ….; ....; …. Személyi alapbér ……………… Ft/hó vagy (bruttó): ……………….Ft/nap, összesen: ………………. Ft a munkaviszony teljes idejére Munkavégzési hely: Kelt:
…………………………., …………év ……………………hó …….nap
………………………………. ……………………………. munkáltató munkavállaló Legkésőbb a bejelentési kötelezettség teljesítésekor kell kitölteni. Legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kitölteni. A munkáltató székhelyét, telephelyét, illetve, ha a tényleges munkavégzés telephelyen kívül történik, ennek címét, cím hiányában más megjelölését (pl. építés alatt álló út helyrajzi száma, kilométer szelvénye, dűlő megnevezése) kell feltüntetni.
5
6) A Munka Törvénykönyvéből nem alkalmazható szabályok Az Efo. törvény tételesen felsorolja, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban a MT. mely rendelkezései nem alkalmazhatóak. Új szabályként az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem lehet alkalmazni az MT. szabadság kiadására, az állásidőre, és a vasárnap történő munkavégzésre vonatkozó szabályait. A törvény nem a MT.-ből alkalmazni rendelt szabályokat sorolja fel, hanem azokat a rendelkezéseket, amelyektől el lehet térni (Efo. törvény 4.§ (2) és (3). bek.). 7) Eltérő szabályok harmadik országból érkező állampolgárokra A harmadik országbeli állampolgárokra (kivéve a bevándorolt vagy letelepedett jogállású személyeket) vonatkozó szabályok szerint ezen állampolgárok csak mezőgazdasági idénymunkára alkalmazhatóak. Az állami foglalkoztatási szerv a harmadik országbeli állampolgár kérelmére haladéktalanul megkeresi az egészségbiztosítási szervet a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) valamint az állami adóhatóságot az adóazonosító jel kiadása érdekében. Az egészségbiztosítási szerv, illetve az adóhatóság a TAJ számról valamint az adóazonosító jelről készült igazolványt közvetlenül a munkavállalónak adja ki. A harmadik országbeli állampolgártól érkezett kérelem esetén az állami foglalkoztatási szerv ellenszolgáltatás nélkül hatósági bizonyítványt ad ki a harmadik országbeli állampolgárnak, amely igazolja, hogy a harmadik országbeli állampolgár a foglalkoztatási szervet megkereste annak érdekében, hogy a jövőben egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony keretében vállaljon munkát. 8) A foglalkoztathatóság feltétele Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavégzés megkezdése előtt a munkáltatónak meg kell győződnie arról, hogy a munkavállaló a munka elvégzésére alkalmas állapotban van. Általános munkavédelmi követelményt a törvény nem tartalmaz, foglalkoztathatósági szakvélemény nem szükséges (kivétel: nyugdíjasok, fiatalkorúak, és terhes illetve szoptató anyák). 9) Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó közteherfizetés Járulékfizetési kötelezettség szempontjából általános szabályként a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényt (a továbbiakban:Szja törvény), illetve a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj. tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kitétellel, hogy egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke: - mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1.000 forint. filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 Ft.
6 A közteher fizetési kötelezettség tejesítésével nem nem terheli a munkáltatót szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, szja-ban a munkáltatóra előírt adóelőleg levonási kötelezettség. Nem terheli a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és szja előleg fizetési kötelezettség. Ha a munkáltató nem felel meg az egyszerűsített foglalkoztatás feltételeinek (létszám, illetve időkorlátok túllépésével létesít egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt), akkor az e jogviszonyban foglalkoztatottak után az általános szabályok szerint (Szja törvény és Tbj. törvény) teljesíti közteher fizetési kötelezettségét. Ebben az esetben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemnek a kifizetett munkabér 100%-át kell tekinteni. Abban az esetben, ha a munkavállaló a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, vagy a Magyar Köztársaság által kötött kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján másik tagállamban, illetőleg egyezményben részes másik tagállamban biztosított és erről igazolással (E101, 2010.május 01-jétől A1 számú), vagy az egyezmény alapján kiállított, az egyezményben részes másik államban fennálló biztosítást tanúsító igazolással rendelkezik, a munkáltató közterhet nem fizet. 10) A foglalkoztatott jövedelembevallása A kedvezményezett foglalkoztatásból származó jövedelemről a magánszemélynek nem kell bevallást benyújtania, kivéve, ha: Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania, kivéve, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi bérként meghatározott összegének szorzatát. (mentesített keret összeg). Amennyiben a természetes személynek a szja. bevallási kötelezettségét teljesítenie kell jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni. A filmipari statisztákra vonatkozóan az Efo. tv. úgy rendelkezik, hogy a természetes személynek a filmipari statisztaként végzett és az Efo. tv. hatálya alá tartozó alkalmi munkából származó bevételéből nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania. 11) Ellátásra való jogosultság Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállaló nem minősül a Tbj. tv. szerint biztosítottnak és kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra és álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja: napi 500 forint közteher esetén 1.370 forint/nap, napi 1.000 forint közteher esetén 2.740 forint/nap. Amennyiben az EGT, illetve egyezményes államból származó külföldi személlyel létesít a munkáltató egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt, és a külföldi személy igazolja, hogy egy másik tagállamban biztosított (így utána a munkáltató nem fizet közterheket), akkor sem
7 nyugellátásra, sem baleseti egészségügyi szolgáltatásra, sem álláskeresési támogatásra a külföldi személy nem szerez jogosultságot. Figyelem! Az egyszerűsített (kedvezményezett) foglalkoztatási jogviszonyban álló személy egészségügyi szolgáltatásra nem szerez jogosultságot (csak baleseti egészségügyi szolgáltatásra), így a munkavállaló ún. „potyautasnak” minősül és ha más jogcímen sem jogosult (nem biztosított, nem nyugdíjas, nem kiskorú, nem nappali tagozatos tanuló, hallgató stb.), akkor egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni az állami adóhatósághoz a ’T1011-es bejelentkezési lap benyújtását követően (az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2013. évben havi 6.660 forint naptári napi 222 forint).. Ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem után az általános szabályok szerint fizeti meg a munkáltató és a munkavállaló a járulékokat (és szja-t), a munkavállaló teljes körű (társadalom) biztosítottá válik és a társadalombiztosítás valamennyi ellátására jogosultságot szerez (természetesen egészségügyi szolgáltatásra is). 12) Bejelentési szabályok Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a felek megállapodása alapján a munkáltató – az Efo. törvényben – meghatározott bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Az Efo. törvény az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében megtartotta a bejelentésre vonatkozó választás lehetőségét, tehát továbbra is a munkáltató dönti el, hogy bejelentését elektronikus úton vagy telefonon kívánja megtenni. Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez a munkáltató első kötelezettsége, hogy legkésőbb a munkavégzés megkezdéséig bejelenti az állami adóhatósághoz a munkaviszonnyal kapcsolatos adatokat. Lehetővé teszi az Efo. törvény továbbá a bejelentés módosítását a munkavégzés megkezdését követő két órán belül, ha előre nem látott körülmény – pl. időjárás változás – miatt a munkavégzésre mégsem kerül sor. Ugyanakkor felállít egy törvényi védelmet arra nézve, hogy a két óra letelte után a foglalkoztatás megvalósultnak tekintendő, ez a csekély mértékű közteherre tekintettel nem jelent aránytalan terhet a munkáltatónak. A bejelentésről bővebben: A bejelentést – az Efo. törvény hatályba lépését követően létesített foglalkoztatás esetén elektronikus úton – az újonnan erre a célra kialakított ’T1042E jelű nyomtatványon kell megtenni. Lehetőség van telefonos bejelentésre is, melyet a központi elektronikus szolgáltató rendszerben működő központi ügyfélszolgálat által fenntartott – országon belül helyi tarifával hívható - 185-ös ügyfélvonalon lehet megtenni. Ahhoz, hogy a munkáltató elektronikus úton bejelentést tegyen, ügyfélkapu hozzáféréssel kell rendelkeznie (a hozzáférés létesítésével kapcsolatban a www.magyarorszag.hu, vagy a www.ekk.gov.hu honlapokon szerezhetőek információk). A központi ügyfélszolgálat a bejelentő által közölt adatokat, valamint a bejelentés pontos időpontját a bejelentéssel egyidejűleg számítógépen rögzíti és az adatokat elektronikus úton haladéktalanul továbbítja az állami adóhatóság felé. Az Efo. törvény szerint jelentősen csökkent a bejelentendő adatok száma. Elegendő bejelenteni a munkáltató adószámát, a munkavállaló adóazonosító jelét és TAJ számát, az egyszerűsített
8 foglalkoztatás jellegét (mezőgazdasági/turisztikai idénymunka vagy alkalmi munka) valamint a munkaviszony napjainak számát. Abban az esetben, ha az Efo. törvény szerint foglalkoztatott munkavállaló másik EU tagállamban vagy az EGT-ről szóló megállapodásban részes más államban biztosított és ezt igazolja is a munkáltatója részére, a bejelentésben erre vonatkozóan is nyilatkozni kell. A telefonon történő bejelentés során a bejelentő személy azonosítását követően a központi ügyfélszolgálat rögzíti a bejelentő adóazonosító jelét, és az adatfelvételt megelőzően a bejelentőt nyilatkoztatja arról, hogy korábban tett-e már bejelentést. Amennyiben még nem tett bejelentést akkor a központi ügyfélszolgálat tájékoztatja arról, hogy a bejelentésről hangfelvételt készít, melyet a bejelentést követő ötödik év december 31-ig őriz meg. Tájékoztatja arról is a bejelentőt, hogy a hangfelvételt a közigazgatási hatósági vagy a bírósági eljárás szabályai alapján bizonyítékként lehet felhasználni illetve, hogy a korábbi bejelentést regisztrációs szám alapján is lehet módosítani. Az adatfelvételt követően a bejelentőt nyilatkoztatja arról is, hogy - új bejelentést kíván tenni vagy korábbi bejelentést kíván módosítani, - a munkáltató által foglalkoztatni kívánt alkalmi munkavállalók létszáma nem haladja meg az Efo. törvény 1.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott létszámot, - a munkáltató a tárgyhónapban nem halmozott fel az Efo. törvény 11.§ (6) bekezdésében meghatározott kiegyenlítetlen adótartozást. Az elektronikus úton illetve a telefonos bejelentésben közölt adatokat az adóhatóság elektronikus úton továbbítja a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása (OEP) részére. A foglalkoztatás során sok esetben előfordul, hogy az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban változás következik be, de az is előfordulhat, hogy a munkavégzés meghiúsul. A bejelentés módosítása: A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására – így különösen a foglalkoztatás jellegének változása, illetve a munkavégzés meghiúsulása esetén – az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő két órán belül – mint ahogy utaltunk is erre e pont bevezetőjében - , illetve ha a bejelentésben foglaltak szerint a foglalkoztatás a bejelentés napját követő napon kezdődött, vagy ha a bejelentés egy napnál hosszabb időtartamú munkaviszonyra vonatkozott a módosításra a bejelentés napján délelőtt 8 óráig van lehetőség, (két órán belül a bejelentés után akkor, ha csak aznapra, a bejelentés napjára alkalmazzák a munkavállalót, és ha a tervezett munka hosszabb egy napnál, vagy másnap a bejelentést követő napon kezdődik, akkor az adott napon reggel 8 óráig). Természetesen valamennyi változás elektronikusan és telefonon is bejelenthető. Példa: A munkáltató 2010. augusztus 3-tól 2010. augusztus 6-ig egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munkavállalót kíván foglalkoztatni. A munkáltató a 10T1042E jelű adatlapon 2010. augusztus 2. napján a bejelentési kötelezettségének eleget tesz, azonban az időjárási viszonyok miatt augusztus 6-án a munkavállaló nem tud munkát végezni. Ebben az esetben a munkáltató a meghiúsult munkavégzésre tekintettel az augusztus 6-ára vonatkozóan tett bejelentését augusztus 6-án reggel 8 óráig – akár telefonon keresztül is – módosíthatja.
9
A bejelentés módjaira készült összefoglalót az alábbi táblázat tartalmazza:
Bejelentés módjai A bejelentés megtételéhez a munkáltatónak az Ügyfélkapun regisztráltatnia kell magát, és – a természetes személy munkáltató kivételével – adóhatósági (180-as) regisztrációval is rendelkeznie kell! Az egyszerűsített foglalkoztatás jellege
Elektronikusan, Ügyfélkapun keresztül 10T1042E
Telefonon a 185-ös számon azonosító jel
SMS-ben (2010. 12. 01-től)
Mezőgazdasági idénymunka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető naponta
Turisztikai idénymunka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető naponta
Alkalmi munka
bejelenthető
bejelenthető
bejelenthető naponta
A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására nincs lehetőség. Fontos szabály: Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300.000 forintot vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az Efo. tv. 8.§ (2) bekezdésében (napi 500 illetve 1.000 forint összegű közteher) és/vagy a 8.§ (3) bekezdés a pontjában szereplő adók (szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja. törvényben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség) tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti. Ha a munkáltató az Efo. tv-ben meghatározott létszám, kereseti vagy időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkaviszonyt úgy attól a naptól, hogy az Efo. Tv-ben szabályozott feltételek nem teljesülnek, a munkáltató a munkavállalóira nem alkalmazhatja az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvező szabályokat és ebben az esetben az egyszerűsített foglakoztatás keretében létesített munkaviszonnyal összefüggésben a szja tv. a Tbj és a szociális hozzájárulási adóra vonatkozó rendelkezéseket köteles alkalmazni. 13) Bevallási kötelezettség A munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő bevallási kötelezettségét az adózás rendjéről szóló 2003. évi CXII. ( továbbiakban:Art.) 31.§ (2) bekezdése alapján az ügyfélkapun keresztül teljesíti, a tárgyhót követő hó 12. napjáig, a ’08-as típusú bevallásban.
10 Az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti bevallásra elektronikusan kötelezettek kivételével a munkáltató választhatja azt, hogy bevallási kötelezettségét az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal papír alapon havonta, a tárgyhót követő hó 12-éig teljesíti. A papír alapon benyújtásra kerülő bevallás típusa ’08E (az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggő kötelezettségről azon adózók számára, akik nem kötelezettek az Art. 31.§ (2) bekezdése szerint elektronikus bevallásra). A ’08E bevallás nyomtatvány a NAV internetes honlapjáról (www.nav.gov.hu) letölthető és az internetes kitöltő-ellenőrző programmal kitölthető. A bevallás nyomtatvány elérési útvonala a honlapon: „Letöltések>Nyomtatványkitöltő programok”. Az Efo. tv. rendelkezései szerint foglalkoztatott munkavállalóval összefüggésben az Art. 31.§ (2) bekezdése szerinti adatokból a munkáltató kizárólag a következő adatok megadására köteles: a munkáltató adóazonosító száma, a magánszemély (foglalkoztatott) neve, adóazonosító jele, nyugdíjas státusza, valamint az adott hónapban történt egyszerűsített foglalkoztatás napjára (napjaira) kifizetett (nettó) munkabér – a hónapon belüli több napi foglalkoztatás esetén a kifizetett (nettó) munkabér együttes – összegét és a foglalkoztatás napját (napjait) kell közölni. Az Efo céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és garantált bérminimumról szóló kormány rendelet rendelkezéseit az Efo tv-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Az Efo céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85 %-a, garantált bérminimum esetén 87 %-a jár. A filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot. Jövedelemnek a kifizetett (nettó) munkabér 100 % -át kell tekinteni. 14) Közteher-fizetési kötelezettség A munkáltató a közteher fizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 12-éig az állami adóhatóság erre a célra meghatározott beszedési számla javára teljesíti: NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések számla, számlaszám: 10032000-06057763. 15) Igazolás kiadása az adókötelezettségek teljesítéséhez Az Efo. tv. adózási kérdésekben az Art.-nak, mint mögöttes jogszabálynak az alkalmazását írja elő. Az Efo. tv.-ben nem szabályozott adózást érintő kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. Ebből következően az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott magánszemély számára a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, ugyanakkor nem kell alkalmazni az Art. 46. §-ának azon előírását, hogy a munkáltató az elszámolási évet követő év január 31-éig összesített igazolást ad a magánszemélynek. 16) A munkáltató költségelszámolására vonatkozó korlátok Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., valamint a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló külön jogszabály rendelkezéseit a törvényben meghatározott eltérésekkel alkalmazni kell, de a szerződő felek díjazásra vonatkozó szabadsága nem került korlátozásra.
11 Ugyanakkor a munkáltató költségelszámolására vonatkozóan az Szja. tv. valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény korlátozó rendelkezéseket tartalmaz. E rendelkezések alapján az Efo. tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak. 2013. július 16. Szűcs Józsefné NAV Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóssága
