AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA május május 13

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA 2016. május 9 – 2016. május 13.

Iromány: H/9425 A Magyar-Bolgár Barátság Napjáról Előterjesztő: Varga Szimeon (bolgár Témafelelős: Németh Zsolt nemzetiségi szószóló), Vágó Sebestyén (Jobbik), Kucsák László (Fidesz), Ander Balázs (Jobbik), Dunai Mónika (Fidesz), Pánczél Károly (Fidesz), Gyopáros Alpár (Fidesz), Szabó Sándor (MSZP) Benyújtás dátuma: 2016. 03. 01. Hatálybalépés: közzététel napján Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A határozati javaslat elfogadását indokolja a két ország közötti baráti kapcsolat elmélyítése, a bolgár-magyar keresztény kapcsolatok építése. Továbbá, a bolgár közösség 2016-ban ünnepli a Bolgár Ortodox Egyház magyarországi működésének 100 éves évfordulóját. Így október 19-ét a Magyar-Bolgár Barátság Napjává nyilvánítanák. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/9784 A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról 1


Előterjesztő: külgazdasági és külügyminiszter Benyújtás dátuma: 2016.03.23. Megjegyzés: normál eljárásban

Témafelelős: Németh Zsolt Hatálybalépés: 2017. augusztus 1.

A szabályozás célja: A külképviseleti hálózat hatékonyságának, rugalmasságának és reagáló képességének fokozása; átlátható, egységes és stabil külszolgálati rendszer megteremtése. A törvényjavaslat korábban részben törvényben, részben kormányrendeletben szabályozott területeket szabályoz egységesen törvényi szinten. Alapvetően átalakítja a kihelyezettek juttatási rendszerét. Külszolgálatuk ideje alatt a jövőben nem lesznek jogosultak belföldi illetményükre, ami – tekintettel arra, hogy belföldön ténylegesen munkát nem végeznek – jobban megfelel a társadalmi igazságosság követelményének. A korábbi természetbeni juttatások helyébe szabadon elszámolható költségtérítés lép, ami növeli a kihelyezett mozgásterét, egyúttal az adminisztratív teher jelentős csökkentésével jár. Parlamenti események: Általános vita (2016.03.30.): A Fidesz vezérszónoka (Németh Zsolt) jelezte, hogy négy módosító javaslatot fog benyújtani, amit az előterjesztő (Magyar Levente) üdvözölt. Az MSZP (Mesterházy Attila) szerint a kezdeményezés helyes, de a megoldás nem, lehet toldozni-foldozni, de összességében nem támogatják. A Jobbik és az LMP felszólalói kitöltették ugyan az időkeretüket, de érdemi véleményt, javaslatot nem fogalmaztak meg. Jelentősebb képviselői módosítók: Négy kormánypárti módosító javaslat került benyújtásra. T/9784/2-5. számú módosító javaslatok, mind Csenger-Zalán Zsolt és Németh Zsolt beadványai: a 14., 16. és 34-35.§- okhoz fogalmaz meg módosítást, amely egyeztetésre került az előterjesztővel. T/9784/2.: A rangadományozás általános szabályaitól való eltérést a külszolgálat idejére korlátozza (14. §). T/9784/3: A kihelyezettekkel szemben támasztott általános szabályok alóli kivételt a képviseletvezetőre szűkíti (16. §) T/9784. /4: A külképviseletek által folytatott vállalkozási tevékenység szabályait pontosítja (34. §). T/9784/ /5: A támogatásokra, adományokra vonatkozó szabályokat pontosítja (35. §). Öt ellenzéki módosító javaslatot nyújtott be az MSZP frakciója. (T/9784/6-10. számú módosító javaslatok, Mesterházy Attila és Demeter Márta). Részletesvita-szakasz (2016.04.05.): 9784/11 – Részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat: A korábbi módosítások mellet, javasolja a szakminiszter bevonását a szakmai felkészítésbe, illetve a jelenlegi javaslat az egyetértési jogot kizárólag a szakdiplomaták esetében nevesíti, míg ez szükséges lenne kulturális intézet vezetőinek kinevezésénél is. TAB-szakasz (dátum): Szavazás (dátum): 2


Iromány: T/10095 - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.05. Hatálybalépés: A Javaslat az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Ezen kívül a VET és az Energetikai törvény néhány rendelkezését hatályon kívül helyezi a Javaslat. Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A Javaslat célja az, hogy költséghatékonyabb legyen a megújuló

villamos energiatermelést ösztönző működési-támogatási rendszer. Erre azért van szükség, hogy Magyarország megfeleljen annak az Európai Uniós irányelvnek, amely 2020-ra uniós szinten 20%-os megújuló energiaforrás részarányt tűzött ki, és amelyből hazánk részarány vállalása 14,65%. Az új magyar megújuló energiaforrásból származó villamosenergia-termelés működési támogatási rendszerének (METÁR) keretein belül további maximum 4177 GWh villamosenergia-mennyiség beszerzése szükséges ahhoz, hogy hazánk elérje a kitűzött részarányt. Az új támogatási rendszerbecslések 2020-ban kb. 21 % költségnövekedés megtakarítást eredményezhet az ipari fogyasztóknál. Az új rendszer alapvető jellemzője, hogy a termelők a működési támogatást a piaci referencia áron felül fizetett felárként (prémium) kapják, amelynek költségviselői az egyetemes (lakossági) szolgáltatásra nem jogosult villamosenergia-fogyasztók. A javaslat szerint a 0,5 megawattnál kisebb kapacitású erőművek (a szélerőművek kivételével) és a demonstrációs projektek esetében a termelt energiát az átvételi rendszerirányító (MAVIR) veszi át a termelőktől, és értékesíti a magyar áramtőzsdén. A demonstrációs projektek olyan nem kiforrott innovációs technológiát alkalmaznak, ahol nincsenek beruházási, működtetési tapasztalatok, a támogatások mértékének meghatározását segítő referenciák, ezért ezek költsége kiugróan magas is lehet. A demonstrációs és a termelési célú támogatások optimális arányának fenntartása érdekében felső korlátja lesz az éves támogatási keretnek, továbbá a támogatás odaítélésénél csak azok a demonstrációs projektek részesülnek kötelező átvételben, amelyek beruházási támogatást kaptak más forrásból. A beruházási támogatás összegét le kell vonni a működési támogatás összegéből, így az energiatermelés (működés) kisebb támogatást igényel azoknál a projekteknél, amelyek beruházási támogatásban részesültek, és ez lehetővé teszi a rendelkezésre álló keret optimális felhasználását. Az új támogatási rendszer további fontos eleme, hogy a működési támogatásra a jogosultságokat alapvetően versenyeztetés révén kell kiosztani. Ez egyrészt a költséghatékonyságot, másrészt az új termelőkapacitások rugalmas bevonását szolgálja. 3


Parlamenti események: Általános vita (2016. 04. 13.): Az általános vitában az ellenzéki frakciók szakmai érveket felsorakoztatva bírálták a törvényjavaslatot. Jelentősebb módosítók: A kormánypárti módosító javaslatok közül Németh Szilárd technikai jellegű, Bányai Gábor pedig szakmai tartalmú módosító javaslatot nyújtott be, melynek célja, hogy az állami, vagy önkormányzati szerv tulajdonában lévő háztartási kiserőműnél nagyobb, de legfeljebb 0,5 MW névleges teljesítőképességű kiserőműben megtermelt energia szaldó típusú elszámolására lehetőség legyen. Az LMP frakciója a módosítási javaslatával lehetővé teszi, hogy összhangban legyen a megújuló energia irányelv, a hulladék keretirányelv rendelkezéseivel, valamint a zöldenergia ágazatba befektetők kiszámíthatóság iránti igényével. Részletesvita-szakasz (2016. április 20.): A Gazdasági Bizottság ülésén érdemi vita lefolytatására nem került sor. A Fenntartható Fejlődés Bizottságának ülésén, akik kapcsolódó bizottságként tárgyalták a témát, szakmai vita bontakozott ki. Az LMP részéről Sallai R. Benedek véleménye szerint a szélerőművek terjedése elé tesz féket a javaslat, illetve sérelmezi az égetők preferálását. A Jobbik részéről Kepli Lajosban merült fel a kérdés, hogy az anyagában történő újrahasznosítás esélyeit - az égetéssel szemben - nem fogja-e rontani az új rendszer, melyre Szabó Zsolt államtitkár úr megnyugtató választ adott, mely szerint nem fogja rontani. TAB-szakasz (dátuma): A héten nem tárgyalta a TAB. Szavazás (dátuma):

4


Iromány: T/10267 Az állami tisztviselőkről Előterjesztő: kormány Témafelelős: Dr. Vas Imre (miniszterelnökséget vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.04.15. Hatálybalépés: A törvény két lépcsőben lép hatályba. A normaszöveg nagyobb része 2016. július 1. napjával, a módosító rendelkezések egy része azonban csak 2017. január 1. napjával lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt cél, hogy a területi közigazgatás tisztviselői számára olyan hivatásrend és ehhez kapcsolódó illetményrendszer kerüljön kialakításra, amely megbecsüli a szakmai képzettséget, tapasztalatot és teljesítményt Az új rendszer megteremtésének egyik központi eleme az ügyfélbarát ügyintézés kialakítása. Meg kell változtatni azt a szemléletmódot, hogy a hivatali ügyintézésre szükséges rosszként tekintsenek az emberek. Az új karrierút ennek érdekében tisztázza a felelősségi viszonyokat és elvárja a teljesítményt, cserébe viszont megfelelő fizetést és előmeneteli lehetőséget kínál. Fontos elem a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bevonásával megvalósított folyamatos képzés, melynek célja a 21. századi tudással felvértezett, innovatív tisztségviselői kar megteremtése. Parlamenti események: Általános vita (2016. 04. 27.): Az MSZP képviselőcsoportja jelezte, hogy nem kíván részt venni, olyan ötpárti egyeztetésen, ahol már a törvényjavaslat benyújtásra került és az egyeztetés ezt követően kerül megszervezésre. Nem támogatják a javaslatot, mert nem értenek egyet az illetményalap eltörlésével és nem látnak előremeneteli lehetőséget sem. Bárándy Gergely elmondta, hogy az állami szférában tevékenykedés nagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot jelent, kevesebb pénzért viszonyítva a versenyszférához. Felvetette, hogy jogi egyetemeken is lehetne képzést tartani. A Jobbik frakciójának (Gyüre Csaba) álláspontja az volt, hogy a 2011. évi CXCIX.: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény (továbbiakban: Kttv.) megfelelő szabályozást alkalmazott, számukra érthetetlen, miért kell megbontani azt. Nem ért egyet az illetménykiegészítés megszűntetésével, ugyanis hiába olvad bele az alapbérbe, nem motiválja az embereket a tanulásra. Előfordulhat, hogy valaki egyáltalán nem tud majd előrelépni a rendszerben és az is, hogy valaki egyáltalán nem részesül illetmény növelésben. Ennek következtében az új rendszerben könnyen kiszolgáltatottá válnak a tisztviselők. Szilágyi György álláspontja az, hogy a gyakorlati tapasztalatok tükrében a Kttv. –t lenne szükséges módosítani, mert a párhuzamos szabályozás nem megoldás. Önmagában a törvényjavaslat nem értelmezhető, számos helyen visszautal a Kttv-re. 5


Képviselői módosítók: -T/10267/25. számú és T/10267/26. számú módosító javaslataiban dr. Vas Imre (Fidesz) képviselő javaslatot tett, hogy a miniszter mentesíthesse a jogi szakvizsgával rendelkező állami tisztviselőket a vezetőképzési kötelezettség alól, illetve a törvény erejénél fogva mentesülhessenek. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 03.): Bárándy Gergely (MSZP) kifogásolja, hogy a jogszabály kizárólag az NKE-n biztosítja a képzés lefolytatását. Azt javasolja, hogy jogi végzettséggel rendelkezőeknek ne legyen kötelezővé téve a képzés. Répássy Róbert (Fidesz) felvetette kérdésként, hogy pontosan milyen végzettséggel kell rendelkezniük a képzésben vizsgáztatásra jogosult oktatóknak, illetve kerüljön meghatározásra, hogy pontosan kiknek kell elvégezni a képzést (bíráknak, IM munkatársainak). TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10306 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (belügyminiszter) Témafelelős: Dr. Répássy Róbert Benyújtás dátuma: 2016. 04. 19. Hatálybalépés: A törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. Megjegyzés: A törvényjavaslat tárgyalása és elfogadása normál eljárásban várható. Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja, hogy előírja az önkormányzatok számára, állam által biztosított, konkrét informatikai rendszerhez, pontosabban ASP rendszerhez való kötelező csatlakozást. A helyi önkormányzat gazdálkodási feladatainak ellátásának könnyítése céljából kötelezővé teszi az adattárház felállítását, melyet kormányrendeleti szinten rendeli meghatározni. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.27.): Az MSZP szerint a törvényjavaslat elfogadhatatlan, tekintettel arra, hogy a kormány ráerőszakolja a saját informatikai rendszerét az önkormányzatokra, ezáltal ellehetetleníti az ügyfélforgalmat a legtöbb helyen. Meggyőződésük, hogy a törvényjavaslat sarkalatosnak minősül. A Jobbik álláspontja szerint is kifejezetten 2/3-os törvényről beszélünk. A célok önmagukban pozitívak, de kritikákat fogalmaztak meg. Létszám leépítés várható, szakember hiány lép majd fel, kisebb települések esetében sokszorosára nőnek a költségek, újabb milliárdos megbízásokat kapnak a kormányzathoz közel állók. Gyüre Csaba megemlítette még a gyakorlati tapasztalatokat, melyek kifejezetten negatívak: még több papírmunka, ezzel nő a 6


munkateher, a kapcsolattartás nehézkes a program üzemeltetőivel, gyakori programhibák fordulnak elő. Javasolják, hogy további ráfordítással olyan központi adatbázist hozzunk létre, amely mindenki számára megtekinthető. Az LPM frakciójának álláspontja szerint is a kistelepüléseket érinti majd leghátrányosabban az intézkedés, illetve nem támogatja a létszámleépítést. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -10306/2. számú módosító indítványában Dr. Staudt Gábor és Gyüre Csaba (Jobbik) képviselők arra tesznek javaslatot, hogy létrejöjjön egy olyan központi adatbázis, amelyre a helyi önkormányzatok és az állami szervek egyaránt feltöltik - kötelező jelleggel - a közérdekű adatokat tartalmazó szerződéseiket. A módosító javaslat célja, hogy a nyilvánosság számára ingyenesen, elektronikus módon elérhető váljanak közadatokat tartalmazó adatbázisok. -T/10306/3. számú módosító indítványában Dr. Gyüre Csaba (Jobbik) képviselő módosító javaslatában sarkalatosságra vonatkozó kiegészítést tett. Részletesvita-szakasz (2016. 05. 03.): Az igazságügyi bizottság lefolytatta a javaslat részletes vitáját és elfogadta a bizottság módosító javaslatát. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10307 A terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (belügyminiszter) Témafelelős: Kósa Lajos Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.19. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. A 31. és 32. § 2017. január 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

7


Szabályozás célja: A BM intézkedési csomagja egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEKK) a továbbiakban nemzetbiztonsági szolgálatként Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik majd tovább. A javaslat nyomán felálló TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, értékelő jelentéseket készít a kormány számára. A javaslat rögzíti, hogy a TIBEK adatkezelése nem lesz teljesen azonos más nemzetbiztonsági szolgálatokéval, így például a TIBEK nem lesz jogosult titkos információgyűjtő tevékenység végzésére, továbbá hozzáférési jogosultsága nem terjed ki a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési szerve által a védett állománnyal kapcsolatos megbízhatósági vizsgálati adatokra. A javaslat a kódolt telefonos szolgáltatások korlátozásáról is rendelkezik. A rendőrségről szóló törvény módosításai között kiterjesztik a terrorizmust elhárító szerv feladatkörét is, így a TEK a jövőben a védett személyekhez kapcsolódó személyvédelmen túl, kijelölt létesítményvédelmi feladatok ellátására is jogosult lesz. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosítása nyomán lehetővé válik, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben szabályozza a terrorfenyegetettség szintjéhez igazodva az egyes tevékenységek és rendezvények kapcsán a szükséges többlet biztonsági követelményeket, korlátozásokat. A technikai fejlődés következtében az internet alapú globális kommunikációs rendszerek, valamint e szolgáltatások egyre szélesebb körben terjednek el és a hagyományos hírközlési szolgáltatók helyett e szolgáltatásokat veszik igénybe a bűnözői körök is. Ennek nyomán az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény módosításával megteremti annak a lehetőségét, hogy a szolgáltató köteles legyen megadni mindazokat az adatokat és információkat, amik a titkos információgyűjtés eszközeinek, módszereinek alkalmazásához nélkülözhetetlenek, így a titkosítási szintet érintő információkat is. Továbbá a módosítás a szolgáltató részére kötelező jelleggel írná elő a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal történő, a titkos információgyűjtés feltételeit érintő megállapodások megkötését. A javaslat nyomán lehetőség nyílik, hogy a rendőrség a határterületen a határátkelőhelyeken kívüli terület őrzése érdekében speciális képfelvevő és felderítő eszközöket helyezhessen el, és felvételt rögzíthessen. Ezzel együtt elhagyja a javaslat azt a korlátozást, ami szerint a különböző képfelvevők által készített felvételeket csak a rögzítés helyén elkövetett jogsértő cselekmények esetén lehet felhasználni. Parlamenti események: Általános vita (2016. április 27.): Az MSZP és az LMP néhány kifogás és politikai hangulatkeltés ellenére támogatni fogja a törvényjavaslatot. Módosító javaslatok benyújtását ígérte az ellenzék, amiket egyeztettek a BM-mel. Vadai Ágnes, így a DK nem támogatja.

Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -T/10307/8. számú módosító indítvány, Dr. Harangozó Tamás (MSZP), Dr. Molnár Zsolt (MSZP): A módosító javaslat a már ma is meglévő rendőri eszközök alkotmányos 8


alkalmazásának szabályait fogalmazza meg. A módosító javaslat új rendőrségi intézkedésként határozza meg az Rtv.-ben a „kiemelt biztosítási intézkedést”, hogy a rendőrség hatékonyan képes legyen fellépni a terrorcselekmény megakadályozása, illetve a már elkövetett terrorcselekmények következményeinek kezelése érdekében. A módosító javaslat 1. és 2. pontja elhagyja azt az intézkedési jogkört, ami felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a tömegtartózkodásra alkalmas létesítmények látogatását, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvények kivételével, a tömegrendezvények tartását korlátozhatja. -T/10307/10. számú módosító indítvány, Dr. Harangozó Tamás (MSZP), Dr. Molnár Zsolt (MSZP): A módosító javaslat elhagyja a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítását, ami a fogvatartottak jogainak korlátozását tartalmazta, mert jogkorlátozást szerintük nem lehet egy kormányhatározatban szabályozott terrorfenyegetettségi fokozati skálához kötni. Részletesvita-szakasz (2016. május 4. ) TAB-szakasz Szavazás

Iromány: T/10309 A pénzügyi közvetítőrendszert érintő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: Witzmann Mihály (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. április 19. Hatálybalépés: 2016. július 01. 9


Megjegyzés: normál tárgyalási mód A törvényjavaslat célja: A javaslat célja a pénzügyi közvetítőrendszerre vonatkozó szabályozás egyes elemeinek felülvizsgálata, így egyaránt módosításra kerülnek a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területet szabályozó, valamint az MNB-re vonatkozó rendelkezések. Továbbá szükségessé válik egyes európai uniós szabályok hazai jogba történő implementálása, hiszen a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet és a hozzá kapcsolódó végrehajtási irányelv 2014-től hatályos, amit a tagállamoknak 2016. július 3-tól már alkalmazni kell. Parlamenti események: Általános vita (2016.04.27.): A vitában egyedül a Jobbik vett részt. A törvényjavaslatból hiányolták az átlagember anyagi érdekeit jobban védő eszközöket. Továbbra is jellemző, hogy a nagy cégek megtévesztő reklámokkal, felesleges hitelfelvételre veszik rá az embereket. A Kormánynak sokkal nagyobb erőfeszítéseket kellene tenni, hogy a pénzintézetek még szélesebb körű ingyenes banki szolgáltatásokat biztosítsanak. Itt is szóba került, hogy a fogyatékkal élőknek gépkocsijuk megvásárlásához kötelező banki hitelt felvenni, ráadásul 20 %-os THM mellett. Jelentősebb képviselői módosítók: -T/1039/2 – Z Kárpát Dániel: A módosító javaslat törli a Pénzügyi Békéltető Testület meghallgatás nélkül elutasítható listájából a „komolytalan vagy zaklató jellegű jogvitát”, illetve a PBT hatásköri hiányára vonatkozó rendelkezést(MNB tv. 107.§ c., d. pont). Részletesvita-szakasz (dátuma): 2016. május 3. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10314 Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszerről szóló 2007. évi LX. törvény, valamint az 10


üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítésmegosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosításáról Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter Témafelelős: Manninger Jenő (vezérszónok) Benyújtás dátuma: 2016.04.19 Hatálybalépés: kihirdetést követő tizenhatodik napon; majd fokozatosan Megjegyzés: normál eljárásban Iromány: T/10093 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Manninger Jenő (vezérszónok) miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.05. Hatálybalépés: 2016. július 1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat az Éhvt-t módosítja. A párizsi klímamegállapodás, az eddigi jogalkalmazási tapasztalatok, eddigi intézkedések felülvizsgálata és hiányosságok kezelése tették szükségessé az Éhvt. módosítását. A Javaslat fő elemei:  Az EU tagok által kibocsátott (fluorartalmú-ÜHG-t tartalmazó berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó) képesítési és képzési igazolások kölcsönös elismerésének biztosítása  Felügyeleti díjfizetés részletszabályait módosítja  Kiiktatja a másodfokú közigazgatási szintet, így a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság (NKvH) döntését követően közvetlenül bírósághoz lehet fordulni  Kiegészíti az Éhtv-t a Montreali Jegyzőkönyvvel és fluortartalmú ÜHG-kal kapcsolatos feladatok ellátásával  Az NKvH működésének szabályait pontosítja  Kiegészíti az Éhtv-t a piaci stablizációs tartalék fogalmával  További fogalmi pontosításokat, korrekciókat, hatályon kívül helyezéseket tartalmaz Parlamenti események: Általános vita (2016.04.26): Szabó Zsolt államtitkár (előterjesztő) és Manninger Jenő (FIDESZ vezérszónok) felhívta a figyelmet a törvényjavaslat jelentőségére:  jelentősebb szerepet ad az államháztartásért felelős miniszternek a nemzetközi klímafinanszírozást koordináló Zöld Klíma Alappal kapcsolatos folyamatokban  rendezi a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekhez szükséges, az EU más tagállamai által kiadott képesítések elismerését érintő szabályozást  rendezi az uniós jogharmonizációs célú feladatokat  egyszerűsíti a hatósági eljárásokat és csökkenti bürokratikus terheket,  továbbá deregulációs célokat szolgál Megemlítették, hogy Áder János köztársasági elnök április 22-én New York-ban az elsők 11


között írta alá a Párizsi Klímamegállapodást, és három fontos javaslatot tett a nemzetközi éghajlatvédelmi politikával kapcsolatban. Józsa István és Harangozó Gábor (MSZP) támogatja a javaslatot, üdvözli a párizsi klímamegállapodást, üdvözli, hogy hazánk parlamentje az elsők között fogadja az egyezményt; ugyanakkor a centralizált energiatermelés mellett a közösségi, helyi megújuló energiatermelés ösztönzésében hiányolja a kormány tetteit. Részletesvita-szakasz: 2016.05.03. Fenntartható fejlődés bizottság, kijelölt bizottságként Jelentősebb képviselői módosítók: T/10314/2. Manninger Jenő (Fidesz) javaslata nyelvhelyességi és közérthetőségi módosításokat tartalmaz. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10377 Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: dr. Szűcs Lajos (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. április 26. Hatálybalépés: 2016. július 01. 12


Megjegyzés: normál tárgyalási mód

A törvényjavaslat célja: A kiszámíthatóság és a tervezhetőség jegyében a tavalyi évhez hasonlóan a Kormány idén is tavasszal készítette el költségvetési törvénytervezetet, így a nyár elejére ismételten elfogadott költségvetéssel rendelkezik majd az ország a következő esztendőre. A 2017-es év az adócsökkentésről és az otthonteremtésről fog szólni. Az alapvető élelmiszerek köréből a baromfi, a tej és a tojás áfa kulcsa 5 százalékra csökken, míg az eddigi 27 helyett 18 százalékos kulccsal kell majd adózni az éttermi szolgáltatások és az internet-hozzáférés után. A 2017-es költségvetés 3,1 százalékos gazdasági növekedéssel és 1 százalék alatti inflációval számol. Az uniós módszertan szerinti hiánycélt a kormány 2,4 százalékban határozta meg úgy, hogy az állam működésére fordított kiadások nem haladhatják meg az erre szolgáló bevételeket. Parlamenti események: Általános vita 2016.05.11.,12. (szerda, csütörtök) Az MSZP szerint a 2017-es költségvetés egy a gazdagokat még jobban támogató évet vetít előre, az emberek többségének azonban semmilyen reményt nem ad helyzete megváltozásához. Úgy látják a nyugdíjemelés mértéke megalázó, ha rajtuk múlna jóval többet juttatnának a szociális területre, az oktatásra és az egészségügyre. LMP véleménye szerint a 2017-es költségvetés "betonba önti" azt az alapjaiban elhibázott gazdaságpolitikát, amelynek egyetlen célja, hogy a külföldi multi cégek összeszerelő üzemévé tegye Magyarországot. Jobbik szerint nem helyes, hogy még meg sem történt a 2015. év zárszámadása, de máris tárgyaljuk a jövő évi költségvetést. Együtt: A Kormány legalább ezermilliárd forintot nem a megfelelő célokra fordít, hanem különböző presztízsberuházásokra. DK meglátása szerint 500-600 milliárd forint hiányzik csak az egészségügy költségvetéséből, a részletes vitában nem vesznek részt, és módosító indítványokat sem nyújtanak be, mert az Orbán-kormány egész gazdaság- és társadalompolitikáját súlyosan elhibázottnak tartják. Jelentősebb képviselői módosítók: A frakció által támogatásra kerülő képviselői módosító javaslatokról később küldünk tájékoztatást.

Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10399. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013 . évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 13


Előterjesztő: Jakab István, Győrffy Balázs Benyújtás dátuma: 2016. április 25.

Témafelelős: Hatálybalépés: A jogszabály a kihirdetést követő 8. napon léphatályba.

Megjegyzés: normál tárgyalási rend. A javaslat tárgysorozatba vételre vár. Szabályozás célja: Két fontos, gyakorlati problémát igyekszik orvosolni: Egyrészt meghatározza, hogy földek adásvétele és haszonbérlete esetén milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy személy ökológiai gazdálkodásra hivatkozva legyen elővásárló, ill. előhaszonbérlő. A földforgalmi törvény az elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendben kedvezményt biztosít az ökológiai gazdálkodással foglalkozóknak, mellyel eddig, a nem egyértelmű jogalkalmazási gyakorlat miatt vissza lehetett élni. Másrészt a bírósági eljárásokban ügyféli jogállást biztosít a helyi földbizottságok feladatait törvényi felhatalmazás alapján ellátó Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának, hogy földadásvételekre kiadott állásfoglalásai ellen benyújtott települési önkormányzati kifogásokkal szemben megfelelően tudja képviselni szakmai álláspontját. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

Iromány: T/10416 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítása Előterjesztő: Témafelelős: Dr. Gulyás Gergely Kósa Lajos (Fidesz), Harrach Péter (KDNP) Dr. Gulyás Gergely (Fidesz), Dr. Simicskó István (KDNP), Dr. Vejkey Imre (KDNP), 14


Dr. Rubovszky György (KDNP) Benyújtás dátuma: 2016.04.26.

Hatálybalépés: Az Alaptörvény e módosítása a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A módosítás az Alaptörvény különleges jogrendi szabályainak kiegészítését szolgálja a terrorizmus új típusú biztonsági kihívásainak megelőzése és kezelése érdekében, tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban az ilyen típusú– fegyveres és nem fegyveres – fenyegetések fokozódtak Európában. Ez azt jelenti, hogy a javaslatban Magyarország Alaptörvényének különleges jogrendre vonatkozó szabályai egy új Terrorveszélyhelyzet c. esetkörrel egészülnének ki. Következésképpen az elfogadásra váró javaslat lehetőséget teremt a Magyar Honvédség felhasználására, abban az esetben, ha a rendőrség és nemzetbiztonsági szolgálatok erői nem bizonyulnak elégségesek. Terrortámadás esetén vagy jelentős és közvetlen veszély esetén a Kormány kezdeményezésére az Országgyűlés 2/3-os többséggel hirdeti ki. Az intézkedések hatálya kihirdetésre vonatkozó döntésig, de legfeljebb tizenöt napig tart. A különleges jogrend kihirdetése a Kormány számára gyors beavatkozási lehetőséget biztosít, abban az esetben, amennyiben az állampolgárok mindennapi élete közvetlen fenyegetésnek van kitéve. Továbbá a bevezetett intézkedésről a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint illetékes bizottságait köteles folyamatosan tájékoztatni. Parlamenti események: Általános vita: A Jobbik képviselőcsoportjának (Mirkóczki Ádám) álláspontja, hogy támogatnak minden olyan észszerű és szakmai javaslatot, amely Magyarország tényleges biztonságát, a terrorizmus elleni küzdelmet vagy megelőzését szolgálja. Az LMP képviselőcsoportja látni szeretné, hogy a különleges jogrend jelenlegi szabályozása mennyire jelent védelmet. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: -T/10416/4. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat célja az arányosság elvének beillesztése. -T/10416/5. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat önálló és egyértelmű alkotmánybírósági (AB) hatáskört ad minden rendkívüli jogrendi helyzet kihirdetésének és a rendkívüli intézkedéseknek a felülvizsgálatára, hatvan napon túl pedig rendszeres hivatalbóli felülvizsgálatot ír elő. -T/10416/6. Schiffer András (LMP): A módosító javaslat garanciaként négyötödös többséghez kötné az új rendkívüli jogrend hatvan napon túli meghosszabbítását. TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

15


Iromány: T/10417 Egyes törvényeknek a terrorveszélyhelyzettel kapcsolatos módosításáról Előterjesztő: Kósa Lajos, Harrach Péter, Témafelelős: Kósa Lajos Dr. Gulyás Gergely, Dr. Simicskó István, Dr. Vejkey Imre, Dr. Rubovszky György Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.04.26. Hatálybalépés: A törvény kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A törvényjavaslat az Alaptörvény hatodik módosításával összefüggő módosítások átvezetésére irányul. Változtatja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011 évi CXIII. törvényt - a Hvt-t, továbbá kiterjed a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényt – az Rtv-t, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényt - az Nbtv-t. Parlamenti események: Az általános vita során a Jobbik és az LMP is elvi támogatásáról nyilatkozott, de ahhoz kötötték a törvényjavaslat támogatását, hogy az illetékes szolgálatok és szervek mutassák be, hogy miért szükséges ez a módosítás és, hogyan változna a jelenlegi szabályozás. Jelentősebb képviselői módosító javaslatok: A T/10417.3. számú módosító javaslatban dr. Schiffer András a szükséges parlamenti gyors összehívási szabályait szeretné megteremteni arra az esetre, ha az Országgyűlésnek különleges jogrenddel kapcsolatos döntést kell meghoznia. Arra tesz javaslatot, hogy képesek legyenek 72 órán belül biztosítani az Országgyűlésben a képviselők jelenlétét. A T/10414/4. számú módosító javaslatban dr. Schiffer András arányossági garanciát rögzít az elrendelt rendkívüli intézkedések mindegyikére. 16


Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

Iromány: T/10502 Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Feleinek 21. Konferenciáján elfogadott Párizsi Megállapodás kihirdetéséről Előterjesztő: nemzeti fejlesztési miniszter Témafelelős: Németh Zsolt Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: kihirdetést követő napon; illetve a ratifikációt követő harmincadik napon Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A Javaslat célja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye Részes Feleinek 21. Konferenciáján létrehozott, A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (Nsztv.) 2. § a) pontja alapján multilaterális nemzetközi szerződésnek minősülő Párizsi Megállapodás szövegének kihirdetése. A Részes Felek a Megállapodás szövegét a Párizsban, 2015. december 12-én megtartott tárgyaláson véglegesítették szakértői szinten. A Megállapodás aláírásra 2016. április 22-én, a Föld Napján nyílt meg New Yorkban az ENSZ székhelyén. Az aláírásra hivatalosan 2017. április 21-ig lesz lehetőség. A Megállapodás hatályba lépésével felváltja az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyvet. Olyan globális alapot teremt a további nemzetközi klímapolitikai tárgyalások számára, amelyre a jövőben számos további döntés fog épülni. A Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik. A Megállapodás abban az esetben lép hatályba, ha legalább 55 Keretegyezményben Részes Fél az ENSZ felé letétbe helyezte a ratifikációs okmányát, és a Megállapodást ratifikáló Részes Felek egyúttal lefedik a világ összkibocsátásának legalább 55 százalékát.

17


Parlamenti események: Általános vita (2016.05.10): Áder János köztársasági elnök felhívta a figyelmet, hogy "a legnagyobb bajt sikerült elkerülni, de a legnagyobb jót még nem értük el". Míg a Kiotói Jegyzőkönyvet 38 ország támogatta, s a tíz legnagyobb szennyezőből 6 nem volt részese, addig a párizsi egyezményt 195 ország fogadta el, 175 már aláírta, valamint az USA és Kína elkötelezettségét fejezte ki. 15-20 évünk van arra, hogy a megállapodást végrehajtva elkerüljük a globális katasztrófát. Nem csupán klímamegállapodásról van szó, hiszen komoly gazdasági következményei lesznek. A fosszilis energiára épülő fejlődés kora lezárult. Az előterjesztő képviseletében Seszták Miklós miniszter és Aradszki András államtitkár felhívták a figyelmet a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság, a globális és lokális kihívások összefüggéseire. Bencsik János, a Fidesz vezérszónok felhívta a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás a nemzedékek közötti, illetve az emberek és nemzetek közötti igazságosság próbaköve is. A gazdasági növekedés „kényszere” nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. Egyre erőteljesebb geopolitikai konfliktusokhoz vezet, hogy a természeti környezetből kivont erőforrások felhasználása nem tükrözi az emberiség térbeli és időbeli eloszlását. A nemzeti szinten megfogalmazott éghajlatváltozási stratégiáknak be kell épülniük a társadalmi-, gazdasági- és környezeti szakpolitikákba. A gyors változások biztonságpolitikai kérdéseket is felvetnek. Kiemelte a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia , Hazai Dekarbonizációs Útiterv, Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia végrehajtásának, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) alkalmazásának fontosságát. A célok eléréséhez értékváltásra van szükség: az új érték lényege, hogy minden embert azonos méltóságúnak tekint, képességeitől függetlenül, és mindenki számára emberhez méltó körülményeket követel meg. Jelentősebb képviselői módosítók:

Részletesvita-szakasz (dátum):

TAB-szakasz (dátum):

Szavazás (dátum):

18


Iromány: T/10518. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb, intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény és a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat Előterjesztő: Győrffy Balázs Témafelelős: Benyújtás dátuma: 2016. május 3. Hatálybalépés: A kihirdetést követő napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend. A javaslat tárgysorozatba vételre vár. Szabályozás célja: Két probléma megoldására tesz javaslatot: Egyrészt az MVH-eljárási törvény (2007. évi XVII. tv.) jogszerű földhasználat igazolására vonatkozó szabályait egészíti ki azok alkalmazásának gyakorlati tapasztalatai alapján. A javaslat szerint jogszerű földhasználóként kell figyelembe venni a bíróság ideiglenes intézkedése alapján földhasználónak minősülőket, továbbá honvédelmi rendeltetésű terület használatára szerződés alapján jogosultakat. A javaslat másik fontos tárgya az Agrárkamaráról szóló törvény (2012. évi CXXVI. tv.) módosítása, melynek célja, hogy az Agrárkamara az új Vámtörvény hatályba lépése után is egyértelműen a Közösségi Vámkódex szerinti származási bizonyítványt kiállító szervként működhessen a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

19


Iromány: T/10523. Egyes energetikai tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Bányai Gábor miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. nap, kivéve a törvényjavaslat 4-9. §-a, 10. § (2) bekezdése, 11. § (2) bekezdése, 15-16. §-a, 17. § (2) bekezdése, 18- 20. §-a, 22-26. §-a, 27. § (2) bekezdése, 28. § (2) bekezdése, 29. §-a és a (3) bekezdése, amely 2016. október 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód (a Javaslat 29. §-a sarkalatosnak minősül!) Szabályozás célja: Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság az Európai Unió harmadik energiacsomagja átültetésével összefüggésben kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, a javaslat célja a szükséges törvényi szintű módosítások megvalósítása. Ennek keretében a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény, valamint a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítására kerül sor. A módosítások az alábbi két fő kérdéskört érintik: 1. A rendszerhasználati és egyéb díjakkal kapcsolatos rendelkezések módosítása. 2. Az energiapiacra történő belépéssel kapcsolatos egyes jogszabályi rendelkezések módosítása. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb módosítók: 20


Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

Iromány: T/10524. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány Témafelelős: Varga Gábor (Miniszterelnökséget vezető miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 15. nap Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy megteremtse az Energiaszabályozók Regionális Egyesülete (Energy Regulators Regional Association, továbbiakban ERRA) feletti állami kontrollt a törvényességi felügyelet, illetve a nyilvántartás tekintetében. Az ERRA egy olyan sajátos, intézményközi szervezet, amely a magyar jog szerinti egyesület, tevékenysége pedig a nemzetközi energiapolitikai együttműködés speciális módja. Tagjai a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kivételével külföldi hatóságok, így indokolt a más hazai egyesületektől részben eltérő szabályozást alkalmazni. Az állami feladatok ellátására a Javaslat a külgazdaságért és külpolitikáért felelős minisztert jelöli ki. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

21


Iromány: T/10525 A kulturális örökségvédelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról Előterjesztő: miniszterelnökséget vezető Témafelelős: Simon Róbert Balázs miniszter Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetését követő 16. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási rend Szabályozás célja: A módosítását az indokolja, hogy a Kormány döntött a központi háttérintézmények megszüntetéséről, átalakításáról, így az ebből fakadó változások átvezetése szükséges. Fontos eleme a régészeti (különösen a nagyberuházásokat megelőző) feltárások szabályainak módosítása, ezáltal egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. E törvénymódosítás lehetővé teszi a műemlékek kategóriába sorolásának rendszeres felülvizsgálatának elvégezhetőségét. Cél még a védetté nyilvánított kulturális javak a hatóság látóköréből történő kikerülésének megakadályozása. A törvényjavaslat új jogcímet vezet be a műemlék kisajátításának indokai közé: a méltatlan használat, a helyreállíthatatlan sérülést eredményező állapot és a veszélyeztetettség. A fémkereső műszer jogellenes használata szabálysértéssé válik, valamint meghatározásra kerül, hogy ki kap jogosítványt helyszíni bírságolásra, ha ilyen szabálysértést tapasztalnak. Két, nemzetünk múltja szempontjából kiemelkedő jelentőségű helyszín (a nagycenki kastély és a szigetvári vár) nemzeti emlékhelyé nyilvánítását javasolja. Mindezek összhangban vannak a bürokráciacsökkentés elvével is. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb képviselői módosítók: Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

22


23


Iromány: T/10526 A határon lefolytatott menekültügyi eljárás széles körben való alkalmazhatóságának megvalósításához szükséges törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (Belügyminiszter) Témafelelős: dr. Vas Imre Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A tömegesen illegálisan érkező menedékkérők esetében indokolt volt megteremteni a határon történő eljárás speciális szabályait, amelyek lehetővé teszik, hogy a menekültügyi eljárások gyorsan lefolytathatóak legyenek. A módosítások célja a határon lefolytatott eljárások széles körben való alkalmazhatóságának biztosítása, azáltal, hogy lehetővé teszi, hogy azon jogellenesen Magyarországon tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok, akik Magyarország határvonalától 8 km-es sávon belül kerültek feltartóztatásra az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísérésre kerüljenek. Abban az esetben, ha nem merül fel bűncselekmény elkövetésének gyanúja, a rendőr a harmadik országbeli állampolgárt a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 100/A. §-a alapján szóbeli figyelmeztetésben részesíti és államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átkíséri. A szabályozás az államhatár védelmét nyújtó létesítmény kapuján átkísért személyek részére lehetőséget teremt a határon lefolytatott eljárás szabályainak alkalmazására, a menedékjog iránti kérelem benyújtására. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

24


Iromány: T/10527 A szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről Előterjesztő: Témafelelős: Dr. Vas Imre kormány (igazságügyi miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az előterjesztés elsődleges célja az Európai Unió közös jogkezelésre vonatkozó irányelvének átültetése. Az Irányelv két fő szabályozási területet foglal magában. Egyrészt minimum-követelményeket állapít meg a szerzői és szomszédos jogok közös kezelésével foglalkozó szervezetek felépítésére, irányítására, működésére nézve, abból a célból, hogy fejlessze e szervezetek működésének átláthatóságát. Másrészt megteremti a zeneművek online felhasználásnak közös jogkezelő szervezetek által történő, több területre kiterjedő hatályú engedélyezésének kereteit. Az előterjesztés tárgyát képező, a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló törvényjavaslat ennek megfelelően tartalmazza a közös jogkezelésre irányadó, a KJK-irányelv előírásaival összhangban megalkotott hazai szabályokat. Az előterjesztés célja továbbá, hogy a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/2424/EU rendelet hazai végrehajtása érdekében kiigazítsa a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) egyes rendelkezéseit. Tekintettel arra, hogy a védjegyrendelet-módosítás végrehajtásához csupán a Vt. kis terjedelmű, technikai jellegű módosítása szükséges, és hogy e módosítások tárgya is a szellemi tulajdon területét érinti, azt – a KJK-irányelv átültetését szolgáló törvény elfogadásának hasonló ütemezésére tekintettel – ebben a törvényjavaslatban indokolt elvégezni. A KJK-irányelv tárgykörébe tartozó terület jelenleg is jogszabályokban, főként törvényi szinten szabályozott Magyarországon. Az irányelvi rendelkezések teljes átültetése érdekében a továbbiakban szükségessé válik - a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartására, felügyeletére, felügyeleti díjára, valamint e szervezetek nyilvántartásával, felügyeletével és díjszabásának jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokban az elektronikus úton történő kapcsolattartásra vonatkozó részletes szabályokról szóló 307/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet; valamint - a közös jogkezelő szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó szabályokról szóló 37/2011. (XII. 23.) KIM rendelet hatályon kívül helyezése, és e tárgykörökben új kormányrendelet, valamint miniszteri rendelet megalkotása. A védjegyrendelet-módosítás végrehajtása a Vt. egyes rendelkezéseinek kiigazításával valósítható meg. 25


Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Az MSZP frakciója (Bangóné Borbély Ildikó) sérelmezte, hogy a törvényjavaslat indoklása nem ad magyarázatot arra, hogy ha a szabályozás alapjául szolgáló irányelvet 2016. április 10-ig kellett átültetni, akkor miért csak most került sor a törvényjavaslat benyújtására. Azt feltételezik, hogy az Országgyűléshez történő beterjesztést megelőzően komoly szakmai viták lehettek. A törvényjavaslatot abban az esetben támogatják, amennyiben a szaktárca szavazásra bocsátásig nyilvánosan és alaposan meg nem győzi őket. A Jobbik frakciójának (Novák Előd) álláspontja szerint összességében előrelépést jelent a benyújtott törvényjavaslat, ezért a Jobbik támogatja, de a szakmai kritikákat módosító javaslatokban fogják előterjeszteni. Képviselői módosítók: Dr. Vas Imre indítványa szerint a módosítás azt a célt szolgálja, hogy a jogosult vagy a jogosult tartózkodási helyének ismeretlensége miatt ki nem fizethetőnek minősülő jogdíjbevétel kerüljön a Nemzeti Kulturális Alapba. Novák Előd módosító indítványában indokoltnak tartja a szabad felhasználást kiterjeszteni a felnőttképzésre is. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

26


Iromány: T/10528 A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (igazságügyi Témafelelős: Dr. Vas Imre miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: Ez a törvényjavaslat 2016. július 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény néhány rendelkezése a kezdettől fogva vitatott, tehát a módosítás célja, hogy az Alaptörvény egyes rendelkezéseit átültesse, az uniós követelményeknek megfeleljen, valamint gazdasági igényeket részesítsen előnyben. A módosítás a következőket érinti: - Ptk. Második Könyv: Az Alaptörvény VI. cikkében megjelenő szabály átültetése: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán –és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák.” - Ptk. Harmadik Könyv: Vezető tisztségviselő által, szerződésen kívüli károkozásért, e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért a jogi személy felel. Ha azonban kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta, jogi személlyel egyetemlegesen felel. - A javaslat tőkepiaci szabályozással való összhangja érdekében előírja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját. (Zrt-ből Nyrt-vé történő alakulás esetén) - Ptk. Negyedik Könyv: A Javaslat nyomatékosítja a nagykorú gyermekek szüleik iránt fennálló tartási kötelezettségét, megismételve az Alaptörvény rendelkezését, tehát olyan idős személyek esetén, akik ellátásáról intézmények gondoskodnak, nem térítésmentes ellátás juttatásával, a ki nem fizetett díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől. Az ellátás nyújtásától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül. - Ptk. Ötödik Könyv: A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát a pénzügyi intézmény önálló zálogjoggá alakítsa át. Leglényegesebb különbség az, hogy az átalakításos önálló zálogjogot kizárólag az eredeti célra lehet felhasználni, más biztosítéki cél tehát nem léphet az eredeti helyébe.

27


Parlamenti események: Általános vita (2016. 05. 18.): Képviselői módosítók és részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10529 - Az engedély nélkül, személygépkocsival végzett személyszállító szolgáltatáshoz kapcsolódó jogkövetkezményekről Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Witzmann Mihály miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A Javaslat a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba. A 4. § és a 6. § 2016. szeptember 18-án lép hatályba. Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja: A törvényjavaslat egyik célja annak biztosítása, hogy az egyéb megelőző hatósági intézkedések eredménytelensége esetén akadályozza meg a jogellenesen működő taxi, vagy taxi jellegű diszpécser-szolgáltatásokhoz való internetes hozzáférést. Az előterjesztés szerinti törvénymódosítás ennek megfelelően lehetővé teszi, hogy a fővárosi/megyei kormányhivatal (mint közlekedési hatóság) elrendelhesse az olyan internetes tartalom blokkolását, amely  közvetlen hozzáférést biztosít a jogellenes diszpécser-szolgáltatáshoz  vagy közvetlenül népszerűsíti a jogellenes diszpécser-szolgáltatást, az igénybevételhez szükséges lépések bemutatásával A Javaslat továbbá előírja, hogy a blokkolás végrehajtásáról – a büntetőügyekben és a tiltott szerencsejáték-honlapok esetében kialakított megoldást alkalmazva – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gondoskodik. A törvényjavaslat tartalmazza továbbá, hogy a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés esetén az elrendelhető pontok száma 9 pontra emelkedi. Ez megalapozza azt, hogy az engedély nélkül személygépkocsival végzett közúti közlekedési szolgáltatatás esetén a járművezetőnek a közúti közlekedési előéleti pontrendszerben 9 büntetőpont jár. Az előterjesztés egyértelművé teszi, hogy a motoros vízi sporteszközöket is csak a megfelelőség tanúsításával lehet kereskedelmi forgalomba hozni. Továbbá 28


jogharmonizációs céllal előírja ugyanezt a tengerészeti felszerelésekre is. Ezen túlmenően a módosítás a közúti árutovábbítási szerződéssel kapcsolatos pontosító rendelkezéseket tartalmaz.

Parlamenti események: Általános vita (2016.május 17. kedd) Jelentősebb képviselői módosítók: TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

29


Iromány: T/10530 A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (földművelésügyi Témafelelős: Bartos Mónika (vezérszónok) miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: két lépcsőben: kihirdetést követő 8. napon, illetve 2016.okt.1. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Ht. módosításával célja a gyakorlati tapasztalatok alapján a hulladéklerakási járulékfizetési rendszer egyszerűsítése. Megteremti a felhatalmazást a hasznosítási és ártalmatlanítási műveletek listájának miniszteri rendeletben történő kihirdetéséhez. Egyszerűsíti az adminisztratív és egyéb vállalkozói terheket. Továbbá uniós harmonizációs és jogértelmezési egységesítési célt is szolgál. Parlamenti események: Általános vita: Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

30


Iromány: T/10531- Egyes területrendezési tárgyú törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (Miniszterelnökséget Témafelelős: Hadházy Sándor vezető miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Megjegyzés: normál eljárásban Szabályozás célja:

A Javaslat célja a területrendezési tervek között az összhang biztosításával a jogbizonytalanság megszűntetése, valamint a megyei önkormányzatok területrendezési tervezési önállóságának növelésével a területi érdekek és sajátosságok nagyobb érvényre juttatása. Cél az is, hogy a területfejlesztési dokumentumok területrendezési tervekben való hatékonyabb érvényesülésével a tervek fejlesztésbaráttá váljanak. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet érintő területrendezési tervrendszer átalakítása a tervezési szintek csökkentésével részben a tervrendszer átláthatóságát és költséghatékonyságát célozza, de emellett kiemelt célként kívánja elősegíteni a balatoni települések fejlesztési elképzeléseinek hatékonyabb megvalósítását a természeti és épített környezeti értékek sérelme nélkül. A tervezet több területrendezési tárgyú törvény módosítására tesz javaslatot. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény módosítása alapján a tervhierarchia különböző szintjein lévő terveket egy időben kell elkészíteni, ezáltal a tervek összhangja hosszútávra biztosítható, amely jogbiztonságot eredményez mind a településrendezési eszközök készítésére, mind a beruházások megvalósítására vonatkozóan. A módosítás továbbá javaslatot tesz az összhang igazolására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás idejének csökkentésére, segítve a települési önkormányzatokat terveik módosításában és a beruházási szándékok megvalósításában. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény módosítása megteremti a jogszabályi feltételeit a partvonal-szabályozási és vízpart-rehabilitációs tervezés területrendezési tervbe történő integrálásának és egyszerűsítésének. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény módosításával a megyei önkormányzatok számára megteremtődik az önálló térségi övezet és vonatkozó szabályok megalkotásának lehetősége, amely segítségével a megyék a területi sajátosságokat hatékonyabban érvényesíthetik a településrendezési eszközökben. Tekintettel arra, hogy a megyei területrendezési tervek önkormányzati rendeletek, a módosító javaslat garanciális szabályokat tartalmaz a megyei önkormányzatok túlszabályozásának elkerülésére. 31


Parlamenti események: Általános vita (2016. május 18. szerda): Jelentősebb képviselői módosítók: TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10533 A polgármesterek illetményének megállapításával összefüggésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról Előterjesztő: Boldog István (Fidesz) Témafelelős: Vigh László Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: A törvény a kihirdetést követő napon léphatályba. Megjegyzés: A törvényjavaslat sarkalatossági záradékot tartalmaz. Szabályozás célja: A törvényjavaslat célja, hogy nem csak az 1500 fő alatti kistelepüléseken tevékenykedő polgármesterek illetményei növekedjenek, hanem a javaslat tartalmazza a polgármesteri illetményekre vonatkozó két jövedelemsáv 10%-kal való megemelését. A javaslat lehetőséget ad, hogy a képviselő testület dönthessen arról, hogy a polgármester kiemelkedő munkavégzése esetén - az önkormányzat saját bevételei terhére - megnövelje az illetményét, legfeljebb bruttó 200 000 forinttal. Érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi szabályozás alapján egy 9000 fős járási székhely településének a vezetője és egy 1600 fős kistelepülés vezetője ugyanannyi illetményben részesül, tehát célszerű, hogy a terület szabályozásra kerüljön.

32


Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Képviselői módosítók és részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10534 A Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló 2015. évi C. törvény módosításáról Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: Szabolcs Attila (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. május 03. Hatálybalépés: kihirdetését követően lép hatályba Megjegyzés: normál tárgyalási mód

A törvényjavaslat célja: A 2016. évben a vártnál kedvezőbben alakulnak a költségvetési folyamatok. Előreláthatólag több bevétele lesz a költségvetésnek a társasági adóból, általános forgalmi adóból, jövedéki adóból és személyi jövedelemadóból. Ezért a Kormány a rendelkezésre álló többletforrásokat az oktatásra, otthonteremtésre, Modern Városok Programra kívánja elkölteni. Mivel a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét az ipar és a külkereskedelem szolgálja, így az iparfejlesztésre is fordít ebből a Kormány. A költségvetési hiánycél változatlan szinten marad.

33


Parlamenti események: Általános vita (dátuma): 2016.05.13. Az MSZP-s Józsa István megkérdőjelezi, hogy ilyen nagymértékű többletbevétel tényleg lesz-e a költségvetésben. Ha ilyen sok többletbevétel van, akkor miért nem inkább az egészségügyre fordítják. A Jobbik szerint a honvédekre és a rendőrökre nem a határokon lenne szükség, vissza kellene állítani az önálló határőrséget. A CSOK kidolgozottsága nem jó, kevesen tudják igénybe venni. A plusz pénzt lehetne bérlakások építésére, vagy további ÁFA-csökkentésre is fordítani. Az LMP meglátása az, hogy a forrásokat lakhatásra és energiahatékonysági projektekre kellene költeni. Jelentősebb képviselői módosítók: Szűcs Lajos mód.: Pest megyei fejlesztésekre 2 milliárd forint, Lázár János mód.: Návay Lajosnak, az Országgyűlés egykori elnökének állítana emléket egy szobor állításával 75 millió forint értékben. Boldog István mód: A kistelepülések polgármestereinek illetményéről szóló törvényjavaslat hatással van az idei évi költségvetésre, ezért szükséges plusz források biztosítása, amelynek forrásigénye megközelítőleg 1,25 milliárd forintot összegre tehető. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10535 A Budapesten megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésről szóló 2015. évi XXXIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Bánki Erik és Kósa Lajos Témafelelős: Bánki Erik és Kósa Lajos Hatálybalépés Benyújtás 2016.május 3. A kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. 34


Szabályozás célja: A módosítás a Budapesten és Balatonfüreden megrendezendő Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges új ingatlanokkal bővíti a törvény 1. mellékletét.

Parlamenti események: Általános vita (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10536 A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról Előterjesztő: Kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: László Tamás (Fidesz) miniszter) Benyújtás dátuma: 2016. május 03. Hatálybalépés: 2016. július 01. Megjegyzés: normál tárgyalási mód

A törvényjavaslat célja: A törvényjavaslat a fejezetek által megküldött törvénymódosítási javaslatok közül azokat tartalmazza, amelyek kimutatható kapcsolatban állnak a 2017. évi központi költségvetés előirányzataival, összefüggnek a 2017. évi központi költségvetésről szóló törvénnyel, összhangban állnak a kiadott, 2017. évi költségvetési keretszámokkal.

35


Parlamenti események: Általános vita (dátuma): 2016.05.13. Az MSZP az átláthatóság csökkenéséről beszélt, ugyanis szerintük a törvényjavaslat által a titkosításba bevont adatsorok, elemzések csökkentését tartalmazza; az államháztartás finanszírozásával kapcsolatos adatokat két évre, a háttérszámításokat tíz évre lehet majd titkosítani. Az LMP meglátása szerint egyenesen alaptörvény ellenesek a megalapozó törvényjavaslat bizonyos passzusai. Szerintük ezzel a Kormány csak az államilag szervezett lopás nyomait kívánja eltüntetni. Továbbá a saláta-törvény egy betű megváltoztatásával tenné kérdésessé a bejegyzett élettársak jogosultságát, akik élete ezek után a jogalkotó és a jogalkalmazók jóindulatától függne. A Jobbik is sérelmezte, hogy az MNB és a posta után az állami energetikai cégeknél sem tenné lehetővé a kormány, hogy az állampolgárok megismerjék, hogy ezek a cégek mire költötték az adóforintokat. Jelentősebb képviselői módosítók: Pánczél Károly – Bóna Zoltán mód: Az új Szigetszentmiklósi Járási Bíróság létrejöttével fontos, hogy Ráckeve is megőrizze feladatai egy részét, ezért a Ráckevei Járási Bíróság megmarad, de csak a Ráckevei járásra kiterjedő hatáskörrel. Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10537 - Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a

Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzetgazdasági Témafelelős: Mengyi Roland miniszter) Benyújtás dátuma: 2016.05.03. Hatálybalépés: A Javaslat a kihirdetését követő napon lép hatályba. Ez alól kivételt képeznek a 252.§ (2) – (9.) bekezdésben foglaltak Megjegyzés: normál eljárásban

36


Szabályozás célja: Az elmúlt évek adóintézkedéseinek köszönhetően sikerült olyan növekedésösztönző adórendszert kiépíteni, amely markánsan támogatja a családokat, a munkavállalást, egyúttal mérsékeli a kis és középvállalkozások adóterheit és ösztönzi fejlődésüket, beruházásukat. Ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten is elismert lépéseket tett a kormány a feketegazdaság elleni küzdelem érdekében, melyek által javult az adóbeszedés hatékonysága és látványosan növekedtek a fogyasztási-forgalmi adókból származó bevételek. Mindez együttesen lehetővé tette, hogy jövőre is folytatódjon az adócsökkentésre irányuló munka. A 2017-es, vállalkozásbarát szemléletű adócsomag elsődleges célja az adó- és az adminisztrációcsökkentés. Az adócsökkentés adócsomagja több ponton is farag jövőre a közterheken. Tízmilliárdok maradnak a lakosság zsebében. A legfontosabb tervezett adóváltozások 2017-ben az alábbiak:  Az internet áfája 27-ről 18%-ra csökken.  A baromfihús, a tojás és a friss tej általános forgalmi adója öt százalékra esik.  A két gyermeket nevelő családok esetében a személyi jövedelemadó gyermekkedvezményének emelése miatt még tovább nő a családi büdzsében maradó összeg. Több mint 350 ezer családnál együttesen 15 milliárd forintot hagyunk. Ez pedig azzal jár, hogy a négytagú, kétgyermekes családoknál 80-85 ezer forintot hagynak együttesen. Parlamenti események: Általános vita (2016. május 13.) Az MSZP alapvetően azzal támadja az adótörvényeket, hogy valójában az elmúlt években növekedett az adónemek és az adóterhelés, és hiába az adócsökkentések, a minimálbér adókötelessége miatt a szegények rosszabbul járnak. Visszatérő kritika az is, hogy az adókedvezményekkel csak a magasabb jövedelműek járnak jól. A felszólalók bírálták az adótörvények tárgyalásának módját is, szerintük „össze-vissza”, átgondolatlan módon történik a költségvetési és az adótörvények országgyűlési tárgyalása. Az MSZP az egész adótörvényt nem tudja támogatni, de a NAV átalakítására irányuló részeket üdvözli. Az LMP azzal a szembeállítással támadta az adótörvényeket, hogy még a családoknál csak 15 milliárd forintot hagy a kormány a jövő évi intézkedésekkel, addig stadionokra 50 milliárd forint jut. Az LMP is megfogalmazta azt a kritikát, hogy az átlagjövedelem alatt keresők nem részesülnek az adókedvezmények áldásaiból. A Jobbik helyesli az adócsökkentéseket, de bátortalannak tartja őket. Ezen kívül bírálták a CSOK-ot és az új lakás építésére vonatkozó intézkedéseket, amelyeknek szerintük valójában az a célja, hogy a Fideszhez köthető „haverok” fölépíthessék az új házakat. A Jobbik azt is kifogásolta, hogy a kormányzat nem kezeli adópolitikai eszközökkel a magas albérletárak problémáját, és csak a felsőközéposztálynak kedvez intézkedéseivel. Jelentősebb képviselői módosítók: T/10537/4 – Tóth Bertalan, Szakács László: A módosító javaslat hatályon kívül helyezi az üzemanyagok jövedéki adójára vonatkozó változtatásokat, valamint jogtechnikai (házszabályszerűségi) hibát korrigál. T/10537/5 – Gőgös Zoltán, Tóth Bertalan: A Javaslat az alapvető élelmiszerek áfakulcsát 37


csökkentené. T/10537/6 – Lukács László György (Jobbik): A javaslat biztosítaná az adómentesség lehetőségét valamennyi egyéni vagy társas vállalkozó ápoló számára. T/10537/7 – Novák Előd: A Javaslat az internet fáját a 18% helyett 5%-ra csökkentené. T/10537/8 – Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A módosító indítvány végrehajtja a jövedéki adómérték automatikus korrekciójára vonatkozó szabályokat arra az esetre, ha nagymértékben drágulna az olaj. T/10537/9 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A módosító indítvány további élelmiszereket (pl. rizs, hal, cukor) is az 5%-os áfa-kulcs alá sorolna. T/10537/10. - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: Az indítvány törölné a társasági adóra vonatkozó szabályozásból a „sportcélú adókedvezmény” intézményét. T/10537/11 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: A Javaslat a természetbeni egészségbiztosítási járulékot 4%-ról 1%-ra, a nyugdíjjárulékot 10%-ról 6,5%-ra javasolja csökkenteni. T/10537/12 - Széll Bernadett és Schmuck Erzsébet: Az indítvány többkulcsos, progresszív adórendszert vezetne be az egykulcsos adó helyett (szja kulcs: 111 000 forintig: 0%, 250 ezer forintig: 12%, a fölött: 24%) Részletes vita (2016. május 19.) TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

38


Iromány: T/10538. Egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról Előterjesztő: kormány (nemzeti fejlesztési Témafelelős: Bányai Gábor miniszter) Csatlakozott: Benyújtás ideje: 2016.05.03. Hatálybalépés: a kihirdetést követő 8. nap, kivéve a 18. § és a 24. § (2) bekezdés, amely 2016. október 1-jén, valamint az 1. §, amely 2017. január 1-jén lép hatályba. Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: A Javaslat célja, hogy összesen öt ágazati törvény módosításának eredményeként, az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalatainak megfelelően módosítsa az egyes ágazati szabályokat. A Javaslat apróbb módosításokat tesz a már hatályos rendelkezésekben, illetve újakat is bevezet ott, ahol ezek hiánya akadályozta az egyes jogszabályok gyakorlati alkalmazását. Amely jogszabályok változni fognak: - Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény: a felügyeleti díj éves mértéke változik, amely az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén 300 millió Ft, illetve a felszíni tároló esetén 100 millió Ft, a felszín alatti tároló esetén 200 millió forint. - A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény: megteremti annak a lehetőségét, hogy amennyiben egy szolgáltató fel kíván hagyni a tevékenységével, úgy az új szolgáltató akadályok nélkül át tudja venni a szolgáltatást. A Javaslat előírja továbbá, hogy mely dokumentumok, megállapodások és szerződések MEKH részére történő megküldése, illetve a távhőszolgáltatók honlapján történő feltüntetése kötelező. - A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény: a Javaslat rögzíti az elektromos gépjárművek töltésére vonatkozó előírásokat, illetve pontosítja a végső menedékes kijelölése esetén alkalmazandó szabályokat. - A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény: meghatározza a földgázelosztó együttműködési kötelezettségét, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára előírhatja a MEKH a megfelelő bontású és részletezettségű mintaajánlat elkészítését. Meghatározza továbbá, hogy a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó mely esetekben köteles térítésmentesen felszerelni a fogyasztásmérő berendezést, illetve ezzel kapcsolatban milyen szolgáltatások nyújtására kötelezett eltérő megállapodás hiányában díjmentesen, illetve mely szolgáltatásokért kérhet el a felhasználótól külön díjat. Végezetül pedig meghatároz bizonyos személyi összeférhetetlenségi szabályokat, illetve rögzíti a párnagáz felhasználására, valamint a 120 millió m3 feletti párnagáz esetén a kötelező ajánlattételre vonatkozó szabályokat. - Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény: meghatározza a végső felhasználó fogalmát, valamint a távfűtés esetében alkalmazandó egyes fogyasztóvédelmi szabályokat.

39


Parlamenti események: Általános vita (2016. május 17. kedd) Jelentősebb módosítók: Részletesvita-szakasz: TAB-szakasz: Szavazás:

Iromány: T/10539. számú törvényjavaslat a jövedéki adóról Előterjesztő: kormány (nemzeti gazdasági Témafelelős: Mengyi Roland miniszter) Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.04. 2016.11.1. dátuma: Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: Az előterjesztés célja a jövedéki szabályozás modernizációja, ennek keretében az elektronikus eljárások, nyilvántartások, adatszolgáltatások általánossá tétele, ugyanakkor a szabályozás lehetőségek szerinti egyszerűsítése, logikusabb felépítésűvé alakítása a visszaélések elleni hatékony fellépés lehetőségének és a piaci szereplők versenysemleges kezelésének biztosítása mellett. Az előterjesztés egyrészt megállapítja az uniós jövedéki szabályozási környezethez is igazodó törvényi szintű jövedéki szabályokat, másrészt javaslatot tesz azoknak a törvényeknek a módosítására, amelyek vagy csak formai, vagy tartalmi szempontból is kapcsolódnak a jövedéki szabályozáshoz. Főbb céljai: 1. Az elektronikus nyilvántartás kiszélesítése, ami könnyebbséget jelenthet a gazdáknak és a hatóságnak is; 40


2. A visszaélések lehetőségének minimalizálása a hatóságok rendelkezésére álló naprakész információk által; 3. A piacra jutás feltételeinek egyenlővé tétele (a cégmérettől való függetlenné tétele); 4. Az elektronikus nyilvántartás bevezetésével a gazdálkodók adminisztratív terheinek csökkentése; 5. Az új termékek (pl. elektromos cigaretta) bevonása a jövedéki szabályozásba; 6. A fűtési célú földgáz és szén adóztatásának bevonása a jövedéki törvény alá.

Parlamenti események: Általános vita (2016.05.13.): Józsa István (MSZP) A tv.javaslat nem felel meg a házszabálynak, kodifikációs hibákkal teli, Nem lehet A és B variánst meghatározni az üzemanyag jövedéki adójának emelésekor. Z Kárpát Dániel (Jobbik) Kodifikációs hibák. Csökkenne a benzinár a kormány mégis növeli a lakossági terheket. Schmuck Erzsébet (LMP) A dohánytermékek árának növelésével nem fog csökkenni a dohányzó emberek száma. A üzemanyag jövedéki adójából a környezetvédelemre kellene többet fordítani. Jelentősebb módosítók: Tóth Bertalan & Szakács László (MSZP) Tartalmi szempontból pedig elfogadhatatlan, hogy a Kormány az üzemanyagok jövedéki adómértékének változtatásán keresztül kívánja megakadályozni, hogy az olajárcsökkenés kedvező hatásai az új rendelkezések hatálybalépését követően eljussanak az autósokhoz és a közlekedési ágazatok szereplőihez. Szél Bernadett & Schiffer András (LMP) Az előterjesztő elfelejtkezett az adómérték automatikus korrekciójáról arra az esetre, ha nagymértékben drágulna az olaj. E hiányosságot pótolja a módosító javaslat.

TAB-szakasz (dátuma): 2016. Szavazás (dátuma):2016.

Iromány: H/10540 Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról Előterjesztő: Igazságügyi bizottság Témafelelős: Dr. Vas Imre Benyújtás dátuma: 2016. 05. 03. Hatálybalépés: 41


Megjegyzés: normál tárgyalási mód Szabályozás célja: Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény vonatkozó szakaszára tekintettel Dr. Székely László benyújtotta az alapvető jogok biztosa és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolóját az Országgyűlésnek. Az Igazságügyi bizottság, mint feladat és hatáskör szerint illetékes bizottság 2016. május 3-án megtárgyalta a beszámolót. A bizottság megállapította, hogy az Ajbt.-ben foglalt követelményeknek a beszámoló megfelel, így a tagok a beszámolót 10 igen és 1 tartózkodás mellett elfogadásra ajánlották az Országgyűlésnek. Parlamenti események: Általános vita (dátuma): Képviselői módosítók Részletesvita-szakasz (dátuma): TAB-szakasz (dátuma): Szavazás (dátuma):

Iromány: T/10632 A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról Előterjesztő: Lázár János Témafelelős: Lázár János Hatálybalépés Benyújtás 2016.05.10. A kihirdetését követő napon lép hatályba. dátuma: 42


Megjegyzés: A javaslatot az Országgyűlés normál eljárásban tárgyalja. Szabályozás célja: A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 2015. november 1. napján lépett hatályba. A hatálybalépés óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján szükségesnek mutatkozott a támogatásból megvalósuló beszerzésekre vonatkozó rendelkezések pontosítása, a vissza nem térítendő támogatások tekintetében. A módosítás új, a jogerősen megállapított versenyjogi jogsértésekre vonatkozó kizáró okkal egészíti ki az ún. fakultatív kizáró okok körét. Mindemellett Európai uniós közbeszerzési irányelveknek való megfelelésről rendelkezik.

Parlamenti események: TAB-szakasz (dátuma): 2016. Szavazás (dátuma):2016.

43

AZ EGYES IROMÁNYOK ÖSSZEFOGLALÓJA május május 13

Recommend Documents