AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN

ÚTMUTATÓ ÖNKORMÁNYZATOKNAK HELYI ADAPTÁCIÓS STRATÉGIA KÉSZÍTÉSÉHEZ

Szerkesztő: Fülöp Orsolya, Energiaklub Lektorok: Oláh András, klímareferens, Tatabánya MJV Önkormányzat Dr. habil Bartholy Judit, tanszékvezető, ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet, Meteorológia Tanszék (2. fejezet) Kerpely Klára, Vizes élőhelyek és LIFE projektvezető, WWF (4.2. fejezet) Dr. Páldy Anna, szaktanácsadó, Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (4.1. fejezet) Grafika: Baksa János Arculat: Tóth Gyula Gábor, BEE Environmental Communication Kiadja: Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ www.energiaklub.hu Budapest, 2016 Minden jog fenntartva. A kiadvány és részeinek közlésére a „Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!” licenc érvényes.

ISBN 978-615-5052-10-1 A kiadvány kiadása Izland, Liechtenstein és Norvégia EGT-támogatásokon és a REC-en keresztül nyújtott anyagi hozzájárulásával valósult meg. A jelen dokumentum tartalmáért az Energiaklub felelős.

w w w. k l i m av a l a sz . h u

1

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN

Szerzők: Malatinszky Édua, GHG Analytics Kft. Székely Miklós, GHG Analytics Kft. dr. Bart István, GHG Analytics Kft. Kelemen Ágnes, GHG Analytics Kft. Lóránt Anna, Phd-hallgató, Szent István Egyetem Bela Györgyi, essrg Kohlheb Norbert, essrg Balázs Bálint, essrg Tóth Gyula Gábor, BEE Environmental Communication Pej Zsófia, Energiaklub

Tartalomjegyzék

Az éghajlatváltozás mára tudományosan bizonyított, és széles körben elfogadott ténnyé vált. Egy friss, nagy mintás, országos felmérés szerint a magyar lakosság több mint 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt, és mindennapjaiban is érzi hatásait. A magyarok több mint 70%-a védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben. A felmérés eredményei szerint a lakosok fele azt gondolja, hogy az önkormányzatának konkrét védekező intézkedéseket kellene indítania a településen. Bár a települések vezetői egyelőre szabadon eldönthetik, rendelkeznek-e éghajlatvédelmi stratégiával, egy felelősen gondolkodó önkormányzat többé nem hagyhatja figyelmen kívül a klímavédelmi szempontokat. Minden döntéshozónak tisztában kell lennie azzal, hogy várhatóan hogyan érinti a klímaváltozás a települést, és fel kell készülniük a lehetséges hatásokra. A 2014-től 2020-ig tartó időszakban az uniós források ötödét az éghajlatváltozás elleni küzdelemre kell fordítaniuk a tagállamoknak. A források jelentős részét várhatóan az önkormányzatok hívhatják le, vagyis fokozottabb szerephez jutnak a klímavédelemmel kapcsolatos döntések és intézkedések során. Az új és szakértelmet kívánó feladatokra a települési önkormányzatoknak fel kell készülniük.

3

E kiadványon kívül a www.klimavalasz.hu honlap is segíti a települési döntéshozókat, szakembereket ebben a munkában: alkalmazkodás terén már működő jó gyakorlatok bemutatásával és szakértőkkel való konzultációs lehetőség megteremtésével. Bár az éghajlatvédelmi intézkedések tervezésekor egyforma fontossággal kell kezelni a klímaváltozást okozó káros kibocsátások csökkentését (megelőzés, mitigáció), és az esetlegesen bekövetkező káros hatásokhoz való alkalmazkodást, jelen kiadványban csak az alkalmazkodással, adaptációval foglalkozunk, mert erről egyelőre igen kevés információ érhető el. Az éghajlatváltozás kétségkívül új kihívások elé állítja a települések vezetőit, és új erőforrásokat, több erőfeszítést igényel tőlük. Érdemes ezt tényként elfogadni, és meglátni, hogy a felkészülés, alkalmazkodás révén a település erősebbé, biztonságosabbá és ellenállóbbá válik. Ehhez a munkához kívánnak sok sikert Önnek a szerzők

1 Az éghajlatváltozással és alkalmazkodással kapcsolatos alapfogalmak magyarázata . . . . . . . . . 7 2 Az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 3 Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3.1 Uniós szintű alkalmazkodás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 3.2 Országos szintű alkalmazkodás. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Minisztériumok. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12 Nemzeti Alkalmazkodási Központ / Magyar Földtani és Geofizikai Intézet . . . . . . . . . . . . . . . . 13 Katasztrófavédelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13 3.3 Települési szintű alkalmazkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 3.3.1 Általános hatáskörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14 3.3.2 Katasztrófavédelem. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 3.3.3 Stratégiaalkotás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 3.3.4 Beruházások, vagyongazdálkodás, üzemeltetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15 4 Fő alkalmazkodási területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 4.1 Emberi egészség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 4.1.1 Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai az egészségügy területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 4.1.2 Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei az egészségügy területén. 16 4.1.3 Érzékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 4.1.4 A hőhullámokhoz kapcsolódó megbetegedések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 4.1.5 Az UV sugárzáshoz kapcsolódó megbetegedések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23 4.1.6 A légszennyezéshez kapcsolódó megbetegedések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 4.1.7 Allergiás megbetegedések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 4.1.8 Állatok által terjesztett betegségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 4.1.9 Vízzel terjedő betegségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.1.10 Élelmiszer útján terjedő betegségek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.1.11 Viharok és árvizek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 4.2 Vízügy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 4.2.1 Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a vízügy területén. . . . . . . . . 32 4.2.2 Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a vízgazdálkodás területén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 4.2.3 Vízminőség és vízellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 4.2.4 Vízhiány. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 4.2.5 Szennyvízelvezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 4.2.6 Csapadékvíz-gazdálkodás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36 4.2.7 Árvizek, belvizek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37 4.3 Várostervezés, infrastruktúra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4.3.1 Mi a kritikus infrastruktúra?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 4.3.2 Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei a településrendezés, kritikus infrastruktúra területén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38


Tisztelt Önkormányzati Döntéshozó!

4.3.3 Érzékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 4.3.4 Kitettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 4.3.5 Adaptációs képesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 4.4 Földhasználat (mezőgazdaság, kertgazdálkodás, erdőgazdaság). . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 4.4.1 Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a földhasználat területén. . . 41 4.4.2 Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a mezőgazdaság területén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 4.4.3 Érzékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 4.4.4 Kitettség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 4.4.5 Hatások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45 4.4.6 Adaptációs képesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 4.5 Helyi gazdaság, idegenforgalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 4.5.1 Érzékenység . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 4.5.2 Adaptációs képesség. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47

8 Irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 Klímaválasz – Képzések az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére helyi szinten . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91

6 Az adaptáció finanszírozása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 7 Hogyan kommunikáljunk a klímaváltozásról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 7.1 Mit? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 74 7.2 Mikor?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 7.3 Kinek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 7.4 Miért? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 7.4.1 Miben segít a jó kommunikáció?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76 7.4.2 Tipikus kifogások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77


5

5 Helyi alkalmazkodási stratégia készítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 5.1 Döntéshozatal bizonytalan körülmények között. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 5.1.1 Túlzott és elégtelen adaptáció. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 5.1.2 Alkalmazkodás a bizonytalanság figyelembevételével. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48 5.1.3 Rugalmas tervezés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 5.2 Az alkalmazkodási stratégia célja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 5.3 Az alkalmazkodási stratégia kidolgozásának főbb lépései. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 5.3.1 Az intézményi rendszer felállítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 5.3.2 A kitettség értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 5.3.3 Az érzékenység értékelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 5.3.4 A kockázatok értékelése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54 5.3.5 A meglévő, adaptáció szempontjából releváns szakpolitikák, intézkedések számbavétele. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 5.3.6 Jövőkép megalkotása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 5.3.7 Célok meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60 5.3.8 Végrehajtandó adaptációs intézkedések meghatározása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61 5.3.9 A stratégia megvalósítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.3.10 Az érintettek bevonása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 65 5.3.11 Az adaptációs intézkedések nyomon követése és értékelése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68

7.5 Ki? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.5.1 Mit várnak el az emberek krízis esetén a vezetőktől?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.5.2 A szóvivő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.5.3 Tippek, ha a lakosság előtt kell megszólalnunk. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78 7.5.4 Hiteles források, partnerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 7.6 Hogyan? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 7.6.1 Kommunikáció a bizonytalanról – tippek. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .80 7.6.2 Hogyan beszéljünk az absztrakt klímaváltozásról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 7.6.3 Az előkészítés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 7.6.4 Krízisben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 81 7.7 Hol? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 7.7.1 Előzetes kommunikáció esetén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 7.7.2 Krízis esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 7.7.3 Hagyományos eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 7.7.4 Elektronikus csatornák. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 7.7.5 Nyomtatott eszközök. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7.7.6 Helyi média. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7.7.7 Országos média. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 83 7.7.8 Más szervezetek csatornái. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84 7.7.9 További információforrások. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 84

1 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL ÉS ALKALMAZKODÁSSAL KAPCSOLATOS ALAPFOGALMAK MAGYARÁZATA Kitettség A kitettség fogalma azt jelenti, hogy gazdasági, társadalmi vagy kulturális értékek, erőforrások, infrastruktúra, illetve emberek vannak jelen egy olyan területen, amelyet érint(het) az éghajlat változása. Vagyis ezek az értékek ki vannak téve az időjárás szélsőségeinek vagy egyéb, éghajlatváltozással kapcsolatos hatásoknak. Budapesten 2015 augusztusában például mindössze egy óra alatt leesett a havi átlagos csapadék mennyiségének másfélszerese (havi átlag: 55-60 mm, 1 óra alatt leesett 83 mm), jelentős károkat és fennakadást okozva ezzel a városban. A budapesti infrastruktúra tehát ki van téve az időnként előforduló heves esőzéseknek. Érzékenység

Például ha egy településen a vízelvezető árkok nem elegendők az intenzív eső elvezetésére, akkor a heves esőzések (kitettség) következtében a talajba szivárgó szennyezőanyagok veszélyeztetik a fedetlen karsztos ivóvízbázist (érzékenység). A szennyeződés ivóvízben való megjelenését azonban a vízminőség-vizsgálat kiszűri, és a lakosság vízellátása biztosított (adaptív kapacitás). Összességében így a település ivóvízellátásának sérülékenysége alacsony az extrém csapadékkal szemben. Rugalmasság A rugalmasság tulajdonképpen a sérülékenység ellentéte: egy rendszer azon képessége, hogy időben és hatékonyan előre lássa, tompítsa egy veszélyes esemény hatásait, alkalmazkodjon azokhoz, vagy helyreálljon e hatásokat követően úgy, hogy továbbra is működjenek lényeges és alapvető struktúrái és funkciói. Vagyis egy rendszer azon képessége, hogy az alapvető funkcióit tekintve jelentős külső változások közepette is viszonylag stabil tud maradni. Az alkalmazkodással kapcsolatos fogalmakat és egymással való összefüggéseiket a következő ábra szemlélteti.

Egy adott rendszert attól függően nevezünk érzékenynek, hogy mennyire fogékony az éghajlatváltozáshoz kötődő időjárási jelenségek közvetlen vagy közvetett hatásaira. Az érzékenység tehát azt jelzi, hogy egy adott rendszerre mennyire vannak hatással az éghajlati eredetű változások.

Adaptív kapacitás / Adaptációs képesség / Alkalmazkodóképesség Egy rendszer (település) adaptív kapacitása magában foglalja mindazt a lehetőséget, képességet és hajlandóságot, amellyel fel tud készülni a klímaváltozásra, mérsékelni tudja a várható károkat, meg tud birkózni a bekövetkező események következményeivel és alkalmazkodni tud a változásokhoz. Mindez éppúgy jelenthet infrastrukturális védelmi rendszereket, mint a várható éghajlatváltozásról, annak lehetséges veszélyeiről és azok bekövetkeztének valószínűségéről szóló információk befogadását, és ezen információk felhasználására való hajlandóságot. Az adaptáció és az alkalmazkodás szavak egymás szinonimájaként használhatók. Egy település adaptív kapacitására példa lehet, ha a gyakoribbá váló hirtelen esőzések miatt a település vízelvezető árkokat és záportározókat alakít ki, emellett növeli a zöldfelületek nagyságát. Ezáltal lassítani tudja a csapadékvíz lefolyását és beszivárgását a talajba, mérsékelve az esetleges szennyezés terjedését is. A vízszolgáltató pedig az előírásoknak megfelelően ellenőrzi a vízminőséget a kutakban, és fel van készülve arra, hogy ha több órán keresztül le kell zárnia a vizet a csapokban, akkor is biztonságos vizet szolgáltasson a lakosságnak. Sérülékenység Egy rendszer akkor sérülékeny, ha a klímaváltozás hatásai nagy eséllyel okoznak benne jelentős károkat – vagy azért, mert nagy a rendszer érzékenysége, és/vagy nagy a kitettsége, és/vagy nincs megfelelően felkészülve a hatások kivédésére, kezelésére. Vagyis a sérülékenység egyaránt függ a rendszer klímaváltozással szembeni kitettségétől, érzékenységétől és alkalmazkodóképességétől (adaptív kapacitásától).

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos alapfogalmak


7

Egy adott város érzékeny például akkor, ha ivóvize fedetlen karsztos terület alatti vízbázisból származik, és magas a burkolt felületek aránya a városban. Ezekről a felületekről ugyanis gyorsan és intenzíven folyik le a csapadékvíz, így az alacsonyabban fekvő pontokon összegyűlik, illetve burkolatlan felületre érve intenzíven szűrődik a talajba. Az utakról így lemosott olaj, üzemanyag pedig az ivóvízbázist is károsíthatja.

“klímabiztosság”, mint követelmény a 2014–2020-as uniós forrásokból finanszírozott beruházásoknál is várhatóan meg fog jelenni, és ennek betartásához készülőben (2015 októberi állapot) van egy kormányzati iránymutatás illetve eljárási rend.

2 AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON 2

Az éghajlatváltozás múltbeli és várható hatásai Magyarországon

Ahogy világszerte, úgytrendekkel Magyarországon is jelentős mértékben változtak az éghajlati A globális összhangban Magyarországon is jelentős mértékben változtak viszonyok az elmúlt száz évben, az utóbbi harminc évben egyre fokozódó mértékben. az elmúlt 100 évben a regionális éghajlati viszonyok, az elmúlt 30 évben egyre

Figure 2. Hőhullámos napok száma, 1980-2009 3

Csapadék

Csapadék A csapadék és szélsőségeinek változásai nehezebben kimutathatók, mint a

A csapadék és hőmérsékletváltozások, szélsőségeinek változásai nehezebben kimutathatók, mint a hőmérséklet változása, azonban a trendek minden évszakban egyre tartósabb azonban a trendek minden évszakban egyre tartósabb időszakokat jeleznek, földrajzi régiaszályos időszakokat jeleznek, földrajzi régiónkéntaszályos eltérő mértékben. ónként eltérő mértékben.

intenzívebben. Általánosságban elmondható, hogy az éghajlati események

Hőmérséklet előfordulási gyakorisága és intenzitása egyre nő egyes éghajlati paraméterek, például

a hőmérséklet és a csapadék változásai miatt. Az Országos Meteorológiai Szolgálat 4 1 (OMSZ) által Szolgálat módszeresen gyűjtött értékelt éghajlati adatok szerint éghajlati adaAz Országos Meteorológiai (OMSZ) általésmódszeresen gyűjtött és értékelt Magyarországon az éves középhőmérséklet a nyolcvanas évek eleje óta emelkedik. tok szerint Magyarországon az éves középhőmérséklet a nyolcvanas évek eleje óta emelkedik. Ez Ez a változás azonban nem egyenletesen oszlik elkülönböző az ország különböző a változás azonban nem egyenletesen érinti az ország részeit: részei ahogyközött. az alábbi térkép is Az alábbi térkép megmutatja a felmelegedési jelenség földrajzi eloszlását 1980 és mutatja, a felmelegedés Kelet-Magyarországot érintette legnagyobb mértékben 1980 és 2009 között. 2009 között.

4 4 3. ábra: Az éves csapadékösszeg %-os változása, 1960–2009 Az éves csapadékösszeg %-os változása, 1960–2009

A négy évszak összehasonlításában a legnagyobb mértékű csapadékcsökkenés tavasszal következett Országos Meteorológiai Szolgálat be az elmúlt évtizedekben. A nyári csapadék változásában nem mutatható ki egyértelmű trend, a száraz nyarak előfordulása a múlt század kezdetétől viszonylag egyenletes, vagyis a nyári aszály korábban is rendszeres jelenség volt Magyarországon. A tavaszihoz hasonlóan az őszi12csapadékösszeg is jelentősen csökkent, míg a legszárazabb évszak, a tél csapadékösszege változatlan maradt. 3

9

2 1. ábra: Az éves középhőmérséklet változásának földrajzi eloszlása, 1980–2009 Az éves középhőmérséklet változásának földrajzi eloszlása, 1980–2009 (OMSZ)

A legintenzívebb melegedési tendenciát a nyári időszakban észlelték: az utóbbi harminc évben csaknem 2°C-ot emelkedett a nyári középhőmérséklet hazánkban. Emellett az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges értékek is a változó éghajlat jelei: az OMSZ mérései igazolják, hogy egyre kevesebb a fagyos nap, azaz amikor a napi minimum-hőmérséklet 0°C http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyeltvaltozasok/Magyarorszag/. 24/08/2015 alatt van. Egyre több viszont a hőségnap, vagyis amikor a napi maximum-hőmérséklet eléri a 30°C-ot. 4

A lenti ábra a hőhullámos napok évi átlagos számát mutatja meg 1980 és 2009 között. 5 Hőhullámos A 2. ábraamikor a hőhullámos számát mutatja meghaladja meg 1980 és a2009 között.A Világosan napnak azt nevezzük, a napinapok középhőmérséklet 25°C-ot. térképen látszik, hogy látszik, hogy a déli és közép-magyarországi alföldi régiók vannak és lesznek a a déli és közép-magyarországi alföldi régiók vannak legjobban kitéve ennek az időjárási jelenségnek.

További jellegzetes változás, hogy az éves csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív záporok, zivatarok formájában hullik a korábban jellemző, területileg egyenletesebben eloszló esőzések helyett, különösen nyáron. Érdekes egy pillantást vetni arra, hogy mit érzékel mindebből a magyar lakosság: a Klímaválasz projekt keretében végzett országos, nagy mintás kutatás eredményei szerint a lakosság több mint 70%-a saját településén is egyre forróbb nyarakat és hirtelen hőmérséklet-ingadozásokat tapasztal. Tízből hatan egyre gyakoribb heves zivatarokat és szélviharokat, és egyre enyhébb teleket észlelnek lakóhelyükön.


legjobban kitéve ennek az időjárási jelenségnek.

Hőhullámos száma, 1980–2009325 C fölött), 1980-2009 Figure 2. Hőhullámos napok száma napok (napi középhőmérséklet (OMSZ)

A magyar lakosság klímaváltozással és annak hatásaival kapcsolatos érzékelése5

A jövőben várható változások Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és az Országos Meteorológiai Szolgálat közös kutatása szerint nagy biztonsággal állítható, hogy tovább nő a hőmérsékleti szélsőségek gyakorisága a jövőben. Az alábbi táblázat a közepesnek tekinthető A1B forgatókönyvre mutatja a hőmérsékleti szélsőségek várható változásait a közeli és távolabbi jövőre nézve az angol PRECIS regionális modellszimuláció alapján:

3 FELKÉSZÜLÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS HATÁSAIRA 3.1

Uniós szintű alkalmazkodás

Az EU-ban folyó adaptációs szakpolitikai munka kereteit az EU 2013-ban elfogadott Éghajlatváltozási Stratégiája7 adja meg. Ez ösztönzi a tagállamokat a nemzeti alkalmazkodási stratégiák elkészítésére, és az adaptációs munka pénzügyi forrásairól is szól. A Stratégia célja, hogy az alkalmazkodás követelményei minden érintett ágazat szakpolitikájába beépüljenek. További kijelölt fő cselekvési területek:

– az önkéntes városi adaptációs stratégiák ösztönzése, – – – –

3.2

az adaptációval kapcsolatos ismerethiány felszámolása, az alkalmazkodási feladatok integrálása a Közös Agrárpolitikába és az EU Strukturális és Beruházási Alapjaiba, az infrastrukturális beruházások klímabiztossá tételének elősegítése, illetve újfajta biztosítási konstrukciók kialakítása.

Országos szintű alkalmazkodás

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia

11

A becslések6 szerint az éves középhőmérséklet 1-2,5 °C-kal emelkedik a 2021–2050 időszakra, a 2071–2100 időszakra pedig a 2-5 °C-ot is eléri majd a felmelegedés mértéke a referencia (1961–1990) időszakhoz képest. A nyarak átlagosan 6 °C-kal lesznek melegebbek az évszázad második felében. A felmelegedés legnagyobb mértékben Délkelet-Magyarországot fogja érinteni.

A magyar kormány az elmúlt évek során készített éghajlatváltozási stratégiá(k)ban jelöli ki az éghajlatváltozással és az alkalmazkodással kapcsolatos stratégiai irányokat, feladatokat. A legújabb, Második Éghajlatváltozási Stratégiát 2014–2025, (NÉS-2) e dokumentum írásakor még az Országgyűlés tárgyalja,8 de minden valószínűség szerint a közeljövőben elfogadják. A NÉS-2 egy egész fejezetet szentel az alkalmazkodásnak, Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia (NAS) cím alatt.

Nyaranta várhatóan 10-30%-kal csökken a csapadék, a téli csapadékösszeg ugyanakkor 15-20%-kal növekedni fog. A Fertő-tó térsége 10%-os csapadéknövekedéssel számolhat, míg Délkelet-Magyarországon 30%-kal csökken majd az átlagos csapadékösszeg.

A NAS a következő célt tűzi ki a döntéshozók elé:9 „Felkészülni az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!” A dokumentum leszögezi, hogy az alkalmazkodás teendőit már rövid távon be kell építeni a szakpolitikai tervezésbe és a gazdasági döntéshozatalba, különösen a vízgazdálkodás, mezőgazdaság, valamint a természeti értékek és az emberi egészség megóvása terén.

A hőmérsékleti és csapadékviszonyok változásainak és e változások kölcsönhatásainak következtében a jövőben gyakoribb és súlyosabb természeti csapások várhatók: heves viharok, hirtelen lezúduló sok csapadék, jégeső, erős szélviharok, nagy sebességű szél, villámárvizek, belvizek, gyakoribb nyári aszályok, hosszabb kisvizes időszakok folyóinkon, korai és kései fagyok.

Az alkalmazkodás, más szóval adaptáció célja a NAS alapelvei szerint a meglévő természeti erőforrások megóvása, illetve a változó körülményekre adandó rugalmas és összehangolt válaszlépések elősegítése. A NAS egyik fontos elve, hogy a klímapolitikai intézkedésekbe be kell vonni az alkalmazkodási folyamatban kiemelt szerepet játszó helyi önkormányzatokat. Bár a NAS-ban kitűzött intézkedéseknél nincs feltüntetve, kinek kellene megvalósítani őket (ez feltehetőleg a 2016-ra kidolgozandó Éghajlatváltozási Cselekvési Terv [ÉCST] feladata lesz),10 a stratégia világosan kimondja, hogy a megfelelő jogi környezet kialakításával ösztönözni kell a helyi és megyei önkormányzatokat, hogy hozzanak létre helyi és megyei szintű klímastratégiákat.11 Minisztériumok Az alkalmazkodási feladatok az egyes szakterületekért felelős szakminisztériumok között oszlanak meg: – – – – –

az energiapolitikai feladatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz, a mezőgazdasági és természetvédelmi feladatok a Földművelési Minisztériumhoz, a vízügyi, illetve katasztrófavédelmi feladatok a Belügyminisztériumhoz, a településrendezési feladatok a Miniszterelnökséghez, az egészségügyi, illetve járványügyi feladatok pedig az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartoznak.


A hőmérsékleti szélsőségek várható jövőbeli változása Magyarországon (ELTE Meteorológiai Tanszéke által használt PRECIS modell A1B forgatókönyve szerint)

A minisztériumok alkalmazkodással kapcsolatos hatásköreit és feladatait részletesebben a 4. fejezetben, az egyes alkalmazkodási területekhez kapcsolódóan tárgyaljuk. Nemzeti Alkalmazkodási Központ / Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Az éghajlatváltozással kapcsolatban nevesített feladatai vannak a 2011-ben kormányrendelettel12 létrehozott Magyar Földtani és Geofizikai Intézetnek (MFGI), amely a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alatt működik. Az MFGI-nek külön nevesített feladata: „a klímaváltozással, az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatásokkal, az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása, az MFGI szervezeti egységeként működő Nemzeti Alkalmazkodási Központ keretében részvétel a klímapolitikát szolgáló elemzések, térinformatikai vizsgálatok, stratégiák elkészítésében.”

A NATéR abban fogja segíteni az önkormányzatokat, hogy területi (10×10 km-es) bontásban elérhetővé teszi majd azokat az adatokat, információkat, amelyek egyelőre csak különféle adatbázisokban szétszórva érhetők el. A NATéR – a térképeken szokásos alapadatokon túl – a következő információkat fogja tartalmazni ( jelenlegi állapotot és a jövőre vonatkozó becsléseket is):

13

– talajszerkezet, – helyi területfelhasználási besorolások, – járványok földrajzi eloszlása, helyi valószínűsége, – közüzemi létesítmények, oktatási és egészségügyi intézmények, ipari és termelő létesítmények, – földhasználat, – a lakosság földrajzi eloszlása, – természeti kockázati zónák (árvíz, belvíz, erdőtűz, felszínsüllyedés stb.), – légköri és időjárási viszonyok, – élőhelyek stb. A NATéR ezáltal nagyban megkönnyíti majd az önkormányzati adatgyűjtési folyamatot, és települési adaptációs stratégiák elkészítését. A NATéR várhatóan 2016 áprilisára készül el. Katasztrófavédelem Bár sem a katasztrófavédelmi törvény13, sem a végrehajtásáról szóló kormányrendelet14 nem írja elő a központi katasztrófavédelmi rendszer számára klímaadaptációs tevékenységek végzését, mindkettő felállít olyan keretrendszereket, kötelezettségeket és feladatokat, amelyek alkalmazkodási funkciót töltenek be, különösen természeti katasztrófák esetében. Amióta a helyi tűzoltó-parancsnokságokat 2012-ben a központi katasztrófavédelmi szervezet alá sorolták, a központi katasztrófavédelem intézményi keretrendszere meglehetősen centralizált módon működik. A központi katasztrófavédelmi rendszer területi hatásköre háromszintű:

A BM OKF szervezeti struktúrája15

A kormány feladata elsősorban az, hogy: – –

gondoskodjon a katasztrófavédelem pénzügyi feltételeiről a központi költségvetési tervezés keretében; összehangolja a katasztrófavédelem kormányszintű feladatait, beleértve a tervezést, a katasztrófák következményeinek felszámolására való felkészülést, a megelőzést és a helyreállítást.

A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter (aktuálisan a Belügyminiszter) felelős a kritikus infrastruktúrák védelméért a katasztrófák elleni védekezés területén. A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervének (aktuálisan az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) vezetője a katasztrófavédelemmel kapcsolatos mindennapos működésért felelős, azaz a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok megtervezéséért, megszervezéséért és irányításáért.

3.3

Települési szintű alkalmazkodás

Jelenleg nincs olyan törvényi szabályozás, amely jogköröket vagy kötelezettségeket róna a helyi önkormányzatokra az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodás előmozdítása terén. Az ágazati törvények azonban sok ilyen jogkört és kötelezettséget tartalmaznak különböző törvényhelyeken.16 Fontos hangsúlyozni, hogy a helyi önkormányzatok jogköre nem ott a legerősebb, ahol adott esetben a legkomolyabb feladatok vannak. Az alkalmazkodási igények egyik legelső megjelenési területe a mezőgazdaság, de ezen a téren például keveset tud tenni az önkormányzat. Ezzel szemben a településrendezési jogkörök inkább csak hosszú távon tudnak segíteni az alkalmazkodásban, itt azonban nagyon erős az önkormányzatok szabályozási jogköre. 3.3.1 Általános hatáskörök Bár az önkormányzatok nem rendelkeznek kifejezetten adaptációs jogkörökkel, a környezetvédelmi törvény17 széles körben biztosít jogköröket az önkormányzatoknak a környezet állapotának nyomon követésében, a környezeti állapotokról való tájékoztatásban és információszerzésben, a környezethasználatnak minősülő tevékenységek megállapításában, a helyi környezetvédelmi program elkészítésében, stb. A törvény lehetővé teszi az önkormányzatoknak például azt is, hogy „környezeti elemeknek vagy azok rendszerének a veszélyeztető hatások elleni védelme érdekében védelmi övezeteket” jelöljenek ki. Ezek a szabályok ugyan nem említik kifejezetten az éghajlatváltozást, illetve az ehhez történő alkalmazkodást, de ha egy önkormányzat tenni akar valamit az alkalmazkodás érdekében, akkor arra a környezetvédelmi törvény alapján talál jogcímet.


Az MFGI tevékenységében a hangsúly az elemzésen, stratégiaalkotáson, az alkalmazkodáshoz szükséges információk összegyűjtésén és terjesztésén van. Ennek érdekében az Intézet jelenleg a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformációs Rendszer (NATéR) létrehozásán dolgozik.

3.3.2 Katasztrófavédelem A katasztrófavédelmi törvény18 és a végrehajtásáról szóló kormányrendelet a helyi szereplőket és szervezeteket sem kötelezi konkrét klímaadaptációs lépések végrehajtására. Ugyanakkor a polgármesterek a helyi szintű katasztrófavédelem kulcsszereplői: ők irányítják és szervezik illetékességi területükön a felkészülés és a védekezés feladatait, ezért érdemes röviden kitérni ezzel kapcsolatos felelősségi köreikre.

A Klímaválasz projekt keretében végzett lakossági kutatás eredményei szerint 20 a magyar lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okozALKALMAZKODÁSI számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy 4 FŐ TERÜLETEK kár keletkezik lakóingatlanukban, illetve termésükben, valamint hogy a szélsőséges 20 A Klímaválasz végzett lakossági kutatás időjárás miatt huzamosprojekt ideig keretében tartó áramszünetek alakulnak ki. eredményei szerint a magyar lakosok leginkább attól tartanak, hogy a klímaváltozás egészségügyi problémákat okoz számukra vagy szeretteik számára. Sokan aggódnak amiatt, hogy kár keletkezik lakóingatlanukban, illetve termésükben, valamint hogy a szélsőséges időjárás miatt huzamos ideig tartó áramszünetek alakulnak ki.

A jogszabály értelmében a polgármesterek: felelősek a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért; irányítják és felügyelik a helyi felkészülést, a védelmi kiképzéseket, a települési (kerületi) polgári védelmi szervezetek megalakítását és a katasztrófákkal kapcsolatos kommunikációt; biztosítják a katasztrófaelhárításra szolgáló technikai berendezések megfelelő működtetését és karbantartását; kijelölik a közbiztonsági referenseket; irányítják és felügyelik a helyi katasztrófavédelmi tevékenységet; halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendelik az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket; a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárokat a katasztrófavédelem érdekében határozattal polgári védelmi szolgálatra kötelezik; irányítják a lakosság és az anyagi javak védelmét, kimenekítését és visszatelepítését; elrendelik a települési polgári védelmi szervezetek bevetését; együttműködnek más települések polgármestereivel.

A magyar lakosság klímaváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmai21

Az következő fejezetekben ezeket a területeket tekintjük át abból a szempontból, hogy milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás, és hogy milyen hatáskörei, lehetőségei vannak a helyi önkormányzatnak a hatásokkal védekezésre, felkészülésre. A magyar lakosságszembeni klímaváltozás hatásaival kapcsolatos aggodalmai 21

A polgármesterek a katasztrófavédelmi feladatok ellátása során államigazgatási jogkörben járnak el. 15

3.3.3 Stratégiaalkotás A NÉS-2, és várhatóan az ÉCST is ösztönözni fogja, hogy minél több településen szülessen klímastratégia, ami mind a kibocsátáscsökkentés, mind az alkalmazkodás feladatait számba veszi, és irányt mutat a települések ilyen jellegű tevékenységében. A helyi klímastratégiák kialakítását várhatóan a 2014–2020 között rendelkezésre álló uniós források is segítik majd. A stratégiaalkotás folyamatához az 5. fejezet nyújt iránymutatást.

4.1

Az alábbi4.1.1 fejezetekben ezeket a területeket tekintjük átfeladatai abból aazszempontból, hogy Központi kormányzati szervek alkalmazkodási egészségügy területén milyen hatással van rájuk az éghajlatváltozás, és hogy milyen hatáskörei, lehetőségei éghajlatváltozás egészségügyi hatásaival az Országos Környezetegészségügyi vannak aAz helyi önkormányzatnak a hatásokkal szembeni védekezésre, felkészülésre.Intézet foglalkozik

(OKI). Ez részben kutató-elemző, ismeretterjesztő, előrejelző munkát jelent: az OKI honlapján22 sok, a klímaváltozás egészségügyi hatásaival kapcsolatos információ olvasható. Emellett az OKI ellátja a hőségriasztási országos rendszer szakmai irányítását, illetve közreműködik az UV-riasztásokban, amelyekért az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) felelős.

3.3.4 Beruházások, vagyongazdálkodás, üzemeltetés A stratégiaalkotáson túlmenően az önkormányzatok mint épület-, terület- vagy vállalat-tulajdonosok rendelkeznek az alkalmazkodás szempontjából „általánosnak” mondható hatáskörrel, hiszen ezen vagyonelemek esetében önállóan hozzák a beruházási, üzemeltetési döntéseket.

4.1.2 Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei az egészségügy területén Az Önkormányzati Törvény23 (Mötv.) alapján a helyi önkormányzat feladata:

Ezen a téren az egyik legfontosabb klímaadaptációs eszköz a közbeszerzés: a kiírásokban elvárható a pályázóktól, hogy a terveikben vegyék figyelembe a várható éghajlati változásokat az építendő épület vagy műtárgy hasznos élettartama során. A közbeszerzési törvény19 lehetővé teszi, hogy a beszerzők ún. „fenntarthatósági szempontokat” érvényesítsenek, és ide tartozik az erőforrás-hatékonyság, és az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése is. A klímaadaptáció nincs nevesítve a fenntarthatósági szempontok között, és a zöld közbeszerzéseket szabályozandó kormányrendeleten még mindig csak dolgozik a kormány, így a beszerzők számára egyelőre sok bizonytalanságot rejt magában a fenntarthatósági szempontok érvényesítése. Fontos azonban, hogy a „klímabiztosság” mint követelmény a 2014–2020-as uniós forrásokból finanszírozott beruházásoknál is várhatóan meg fog jelenni, és ennek betartásához készülőben van egy kormányzati iránymutatás, illetve eljárási rend.

Emberi egészség

– – –

az egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, a környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás).

Ezt megerősíti az Egészségügyi Törvény24 (Eütv.), amely kifejezetten a helyi önkormányzat feladatává http://klimavalasz.hu/hirek/tizbol-het-magyar-vedtelennek-erzi-magat-klimavaltozas-hatasaival-szemben teszi, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a település környezet-egészségügyi helyzetének ala21 Energiaklubkulását, Klímaválasz keretében végzett országos reprezentatív felmérése, 2015 képest – saját hatáskörben intézkedjen, ésprojekt ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez vagy kezdeményezze a szükséges intézkedések meghozatalát a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál.25 20

21


– – – – – – – – – –

4.1.3 Érzékenység Az éghajlatváltozás az időjárási szélsőségeken és a klíma által befolyásolt fertőző Az emberi egészséggel kapcsolatban az alkalmazkodás kérdése elsősorban hőhullámok, katasztrófabetegségeken keresztül hat azilletve emberek egészségére. Ezáltal hogy az helyzetek, új betegségek, új hordozók, az allergének kapcsán merül fel az előfordulhat, önkormányzatok hatáskörében. Ez elsősorban jelent, de válnak, nem kizárólag: önkormányzat egészséges emberekkatasztrófavédelmi érzékenyebbé,feladatokat sérülékennyé az az idősek, a nagyon által alkalmazott orvosok, védőnők, a szociális ellátóhálózat munkatársai folyamatos kapcsolatban fiatalok és a krónikus betegségekben (pl. magas vérnyomás, diabétesz) szenvedők vannak a veszélyeztetett csoportokkal (öregek, gyerekek, betegek). Vagyis az önkormányzat fontos eleve érzékenysége és sérülékenysége pedig tovább fokozódhat. Az szerepetnagyobb játszhat az egészségügyi ellátóhálózat és a lakosság informálásában, az országos intézményektől származó információk, előrejelzések az érintetteknek történőilyen továbbításában. embereket egyéb tényezők is érzékennyé tehetik, például az életvitel (pl. szabadban végzett munka) és a gazdasági státusz (pl. depriváció). 4.1.3 Érzékenység Az éghajlatváltozás különböző vetületei önmagukban vagy egymással Az éghajlatváltozás az időjárási szélsőségeken és a klíma által befolyásolt fertőző betegségeken kölcsönhatásban, közvetlenül jelenthetnek veszélyt az egészségre. keresztül hat az emberek egészségére.vagy Ezáltalközvetve előfordulhat, hogy az egészséges emberek érzékenyebbé, sérülékennyé válnak, az idősek, megemlíteni a nagyon fiatalokaésszélsőségesen a krónikus betegségekben magas Ezek között különösen fontos magas (pl. hőmérséklet vérnyomás, diabétesz) szenvedők eleve nagyobb érzékenysége és sérülékenysége pedig tovább fohatásait. Emellett szintén figyelmet érdemlő problémák az erős UV-sugárzás; a kozódhat. Az embereket egyéb tényezők is érzékennyé tehetik, ilyen például az életvitel (pl. szabadmeglévő újonnan megjelenő (állati szervezetek, amelyek hordozzák és ban végzettvagy munka) és a gazdasági státusz vektorok (pl. depriváció). átadják a fertőző kórokozókat: rovarok –szúnyogok, lepkeszúnyog, kullancsok; Az éghajlatváltozás különböző vetületei önmagukban vagy egymással kölcsönhatásban, közvetlenül rágcsálók) által terjesztett, illetve élelmiszer és ivóvíz útján terjedő betegségek; a légvagy közvetve jelenthetnek veszélyt az egészségre. Ezek között különösen fontos megemlíteni a és vízszennyezés; természeti katasztrófák (pl. árvizek és viharok) egészségi hatásai. szélsőségesen magas ahőmérséklet hatásait. Emellett szintén figyelmet érdemlő problémák az erős UV sugárzás; a meglévő vagy újonnan megjelenő vektorok (állati szervezetek, amelyek hordozzák

ség, halandóság, vándorlás] indult ki. )

Fontos kérdés tehát, hogy hol vannak hiányosságok az (időskori) Fontos kérdés tehát, hogy hol vannak hiányosságok az (időskori) ellátórendszerekben, illetve hogy ellátórendszerekben, illetveszolgáltatások hogy milyen a különböző egészségügyi szolgáltatások milyen a különböző egészségügyi elérhetősége. elérhetősége.

4.1.4.1 A hőhullámoknak való kitettség Az éghajlatváltozás magyarországi egészségügyi hatásai kapcsán a legátfogóbban vizsgált természeti veszélytípus a hőhullám. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 1970-től kezdődő idősor-adatai alapján elemezte a többlethalálozás és a hőmérséklet kapcsolatát.27 Fontos megjegyezni, hogy a hőhullámok hatása nagyvárosi területeken fokozott mértékben jelentkezik a városi hőszigetjelenség miatt. Ez azt jelenti, hogy a városias területeken 3-12 °C-kal magasabb a hőmérséklet, mint a környező, növényzettel dúsabban borított területeken.28 A hősziget azért alakul ki, mert a beton-, aszfalt- és kőfelületek elraktározzák a hőt, szemben a zöldfelületekkel, amelyek lehűtik a levegőt.29 Ehhez hozzáadódik a további hőt generáló zsúfoltság, a közlekedés, illetve a magas épületek miatti mérsékeltebb légmozgás.30 4.1.4.2 A hőséggel szembeni érzékenység különös tényezői A hőséggel szemben a legérzékenyebbek a krónikus betegek, az idősek, a gyermekek, a várandós anyák és a szabadban tartózkodó emberek. Ebből a szempontból különösen ki kell emelni az alábbi krónikus betegségben szenvedőket:

– – – – – – – –

diabetes mellitus és egyéb anyagcsere-betegségek, organikus mentális betegségek, dementia, Alzheimer-kór, mentális és viselkedési zavarok, pszichoaktív gyógyszereket szedők, alkoholisták, skizofrénia és hasonló kórképek, extrapiramidális és egyéb mozgási zavarok (Parkinson-kór, stb), szív-érrendszeri betegségek, magas vérnyomás, ritmuszavarok, légzőszervi betegségek (KALB, bronchitis), vesebetegségek, veseelégtelenség, vesekövesség.

Az idősebb korcsoportok hőhullámok alatti sérülékenysége jól ismert, és magyarázható a csökkent hőszabályzó képességgel, valamint a krónikus betegségekkel, csökkent mobilitással és az egyéni gondoskodóképesség csökkenésével.31 A 0-14 éves gyermekek teste kevesebb folyadéktartalékot halmoz fel, és testfelület-testsúly arányuk magasabb, mint a felnőtteké32, így könnyebben kiszáradnak. Különösen nagy a kockázat az újszülötteknél, tekintettel a nem megfelelő hőregulációs képességükre és a fokozott folyadék igényre33 34 35 Az utóbbi években egyre több figyelem irányult a várandós édesanyák fokozott érzékenységére is36. A várandós anyák a terhesség során bekövetkező hormonális változások miatt könnyen „túlmelegedhetnek”, ami mind az anya, mind a magzat számára kockázatot jelent. A szabadban tartózkodó, különösen a fizikai munkát végző vagy sportoló emberek pedig egyszerűen jobban ki vannak téve a hőségnek. 4.1.4.3 hőstressz és a hőhullámok hatása

A 65 év feletti népesség aránya 2011-ben és 2051-ben (%) A 65 év feletti népesség aránya 2011-ben és 2051-ben (%)

A környezeti tényezők közül a hőmérséklet igen jelentősen befolyásolja az egészségi állapotot. A legtöbb, hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. Szervezetünk rövid távon, általában 3-12 nap alatt képes alkalmazkodni a nagy meleghez, a szokatlan hőviszonyokhoz történő hosszú távú alkalmazkodás azonban akár évekig is eltarthat. Az egyén elsősorban párologtatással, izzadással védekezik a magas külső hőmérséklet ellen, feltéve, ha a víz- és

26

Forrás: Tagai Gergely (2015): Járási népesség-előreszámítás 2051-ig. In: Czirfusz Márton, Hoyk Edit, Suvák Andrea (szerk.): Klímaváltozás–Társadalom–Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, 141– 166. (A kötet letölthető a http://nater.rkk.hu/zarokotet/ oldalról.)


17

Az egyik akiemelten érzékeny csoportot azlepkeszúnyog, időskorú lakosság és átadják fertőző kórokozókat: rovarok, szúnyogok, kullancsok;alkotja. rágcsálók)Előrejelzések által terjesztett, illetve élelmiszer és ivóvíz útján terjedő betegségek; a légés vízszennyezés; a természeti szerint Magyarország lakossága 2050-re 8,44 millió főre csökken, a 65 év felettiek katasztrófák (pl. árvizek és viharok) egészségi hatásai. száma pedig 2011-hez képest másfélszeresére nő. 2051-re az ország járásainak többségében az időskorú (65 éves idősebb) részaránya meghaladhatja Az egyik kiemelten érzékeny csoportot az vagy időskorú lakosságnépesség alkotja. Előrejelzések szerint Magyarország lakossága 2050-re 8,44 millió főre csökken, a 65 év felettiek száma pedig 2011-hez a 30%-ot. Csupán az ország középső területén és az északkeleti országrész képest járásaiban másfélszeresére nő. 2051-re az ország járásainak többségében az időskorú (65 éves vagy idősebb) maradhat ez az meghaladhatja arány némileg alacsonyabb. (A járási az népesség részaránya a 30%-ot. Csupán az ország középsőnépesség-előreszámítás területén és az északkeleti országrész és járásaiban maradhat ez az arány Hivatal némileg alacsonyabb. (A járási népesség-előreszámítás Eurostat a Központi Statisztikai népesség-előreszámítási feltételezéseiből 26 az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal népesség-előreszámítási feltételezéseiből [termékeny(termékenység, halandóság, vándorlás) indult ki. ) 26

4.1.4 A hőhullámokhoz kapcsolódó megbetegedések

nátriumveszteség pótlódik. A rövid távú alkalmazkodás során a bőr felszíne verejtékezni kezd, mely megnöveli a maximálisan kiizzadható víz mennyiségét, és csökkenti a sókoncentrációt. A hosszú távon bekövetkező változások az előbbivel ellentétben stabilak, és tartósan fennmaradnak. A hosszú távú alkalmazkodás eredménye során kevesebb az izzadás, alacsonyabb a sóbevitel, kevésbé növekszik a test maghőmérséklete, és kevésbé emelkedik a pulzus adott hőterhelés esetén. A meleghez való alkalmazkodást több tényező gátolhatja. A növekvő hőmérséklet hatására bőrkiütés, fáradtság, kimerülés, görcs, hirtelen ájulás, hőguta alakulhat ki, sőt idő előtti halálozás is bekövetkezhet. Ezek elsődleges oka a test túlmelegedése és/vagy a kiszáradás, de a hőmérséklet befolyásolja a szívműködést és az anyagcserét is, ezáltal lehetnek halálosak egyébként enyhébb kórképek is.37 A szélsőséges hőmérsékletek összességében jelentős negatív hatással vannak a mindennapi életre, az emberek teljesítményére és a munkavégzésre. Az OKI 2004-es budapesti kutatása szerint 18 °C felett a napi középhőmérséklet 5 °C-os emelkedése során az alábbi tendenciák figyelhetők meg:38

– – – –

Országos napi halálozás és hőmérséklet, 201244

a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások 15%-os növekedése, a halálozási kockázat 10%-os növekedése minden lehetséges halálok figyelembevételével, a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozási kockázat 1239-18%40-os növekedése, a légúti betegségek miatti halálozási kockázat 8,8%-os növekedése.41

Egy, a 2007. júliusi hőhullámot vizsgáló kutatás kimutatta, hogy a tíznapos hőhullám 600-800 többlethalálesetet okozott Magyarországon.42 19

Napi többlethalálozás kettes45 és hármas fokozatú46 hőségriadók idején 2012-ben magyarországi régiónként47

A hőmérséklet és a halálozás között fennálló összefüggést jól mutatják az következő, 2012-es magyarországi statisztikai adatokat megjelenítő ábrák.

A Nemzeti Adaptációs Térinformatikai Rendszer számára a KRITéR projekt támogatásával az OKI munkatársai a mért napi hőmérsékleti adatok és a lakosság napi halálozási adatainak felhasználásával meghatározták az extrém meleg hőmérsékletnek tulajdonítható relatív többlethalálozást hazánkban a jelen (2005–2014) és a prognosztizált jövő (2021–2050, 2071–2100) időszakokra vonatkozóan, az Országos Meteorológiai Szolgálat által a NATéR számára előállított éghajlati modellek alapján. Az elemzések során modellezték a hőhullámok halálozásra gyakorolt hatását, a területre vonatkozó napi átlaghőmérsékletek gyakorisági eloszlásának 90%-os percentilis értéket meghaladó, hőhullámos napok alapján (küszöbhőmérséklet). A hőhullámos napok alatti többlethalálozást a hőhullámos napok alatt történt átlaghalálozás és a hűvösebb napok alatt történt átlaghalálozás különbségeként határozták meg.


Hőmérséklet és mortalitás, 200743

A hőhullámok alatti többlethalálozás függ a hőhullámok időpontjától (a kora nyári hőhullámok hatása jelentősen erősebb), a hőhullámok hosszától, illetve az intenzitásától. Minél nagyobb az elszenvedett hőterhelés (azaz a hőösszeg), annál nagyobb a hatás. A tartósabb hőhullámok nagyobb többlethalálozással járnak: a több mint négy napon át tartó hőhullámok másfélszer-ötször akkora többlethalálozást okoznak, mint a rövidebb hőhullámok.48

határozták meg.

A küszöbhőmérsékletet meghaladó napok átlagos többlethőmérséklete (°C)

A klímaváltozásnak tulajdonítható többlethalálozás növekedése (%) (2021–2050)50

A küszöbhőmérsékletet meghaladó napok átlagos többlethőmérséklete (°C)

A klímaváltozásnak többlethalálozás növekedése (%) (2021-2050) 4.1.4.4 Adaptációs képességtulajdonítható a hőhullámokkal szemben

50

A helyi önkormányzatok elsősorban úgy mérsékelhetik az említett hatásokat, ha együttműködnek az Országos Környezetegészségügyi Intézettel és más szereplőkkel a következők tekintetében:51

4.1.4.4 Adaptációs képesség a hőhullámokkal szemben

21 48

Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heat-waves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra / hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló)

28

Napi átlaghalálozás növekedése (%) a küszöbhőmérsékletet meghaladó napokon (2005-2014)49

Napi átlaghalálozás növekedése (%)a aküszöbhőmérséklet küszöbhőmérsékletet meghaladó napokon átlagos Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt feletti többlethőmérséklet 49 (2005-2014) értékei 1,45 °C és 1,82 °C között változtak kistérségi szinten. Ezen időszakok alatt a napi halálozást országos átlagban 16%-kal emelte meg. Néhány kistérség esetében a növekedés mértéke a 30%-ot Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a küszöbhőmérséklet feletti többlet is meghaladta.

hőmérséklet átlagos értékei 1,45°C és 1,82°C között változtak kistérségi szinten. Ezen időszakokalapján alatt avizsgálták napi halálozás országos átlagban 16%-kal emelte meg.is.Néhány A klímamodellek a jövőben várható többlethalálozás alakulását A hőhullámos kistérség esetében a növekedés mértéke a 30%-ot is meghaladta. napok számának és intenzitásának növekedése következtében várható a többlethalálozás mintegy 150%-osAátlagos növekedése 2021–2050 között. További, mintegy évi 600%-os növekedés várható a klímamodellek alapján vizsgálták a jövőben várható többlethalálozás alakulását is. 2071-2100 közötti időszakban, a jelenhez A hőhullámos napok számának ésviszonyítva. intenzitásának növekedése következtében várható

a többlethalálozás mintegy 150%-os átlagos növekedése 2021-2050 között. További, mintegy évi 600%-os növekedés várható a 2071-2100 időszakban, a jelenhez viszonyítva.

gáltatás zavartalanságának fokozott ellenőrzése, vészhelyzet esetén a nem fizetők áramszolgáltatásának biztosítása, a kikapcsolások felfüggesztése, szükség szerint bizonyos felhasználók (pl. kórházak) előnyben részesítése;

50

• A közutakokozta és parkok gyakoribbvizsgálata, locsolásakülönös az esti tekintettel órákban; a turizmusra és a kritikus A klímaváltozás sérülékenység infrastruktúrákra (KRITéR) Összefoglaló a projekt eredményeiről http://www.met.hu/KRITeR/hu/publikacio/ • A légkondicionált/hűvös középületek listájának közzététele, az azokhoz való hozzáférés bizto51 Páldy A.sítása; et al. (2007): A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai, Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heat-waves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra / hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló) 52 Közegészségügyi tanácsok a hőség egészségkárosító hatásairól - WHO, http://oki.antsz.hu/lakossagnak/hohullam_egeszsegkarosito_hatasai


• Települési hőségterv és hőségriadó-rendszer kidolgozása: az Országos Környezetegészségügyi

A helyi önkormányzatok elsősorban úgytérképes mérsékelhetik a fenti hatásokat, az ha Intézet honlapja (http://oki.antsz.hu) aktuális adatokat szolgáltat a hőségriadókról, UV-riadókról és a levegőminőségről; együttműködnek az Országos Környezetegészségügyi Intézettel és más szereplőkkel a következők tekintetében: 51 • A lakosság tájékoztatása a nyár előtt és a nyár során a hőség veszélyeiről, a hőségnek való bel• téri Települési hőségterv és hőségriadó-rendszer kidolgozása: az Országos és kültéri kitettség csökkentéséről, a hőség okozta egészségkárosodások tüneteiről, különös 52 tekintettel a legsérülékenyebb csoportokra; Környezetegészségügyi Intézet honlapja (http://oki.antsz.hu) aktuális adatokat szolgáltat azellátó UV-riadókról és a • Atérképes lakosság és az önkormányzat sajáta –hőségriadókról, elsősorban szociális – intézményrendszerének filevegőminőségről; gyelmeztetése pl. helyi riasztási láncon, helyi médián keresztül a várható hőhullámokról és azok előrejelzés szerinti hosszáról; • országos A lakosság tájékoztatása a nyár előtt és a nyár során a hőség veszélyeiről, a hőségnek hívható való beltéri kitettség a hőség okozta • Díjmentesen számokés éskültéri segélyhívó vonalak csökkentéséről, közzététele, ahol veszélyeztetett személyek egészségkárosodások tüneteiről, különös tekintettel a legsérülékenyebb kapcsán lehet bejelentést tenni; csoportokra 52; • Annak elősegítése, ösztönzése, hogy a közintézmények rendelkezzenek hőségtervvel, és életbe • isAléptessék lakosság az önkormányzat saját - elsősorban szociális ellátó aztés szükség esetén; intézményrendszerének figyelmeztetése pl. helyi riasztási láncon, helyi • Amédián közműszolgáltatóval együttműködés a zavartalan ivóvízellátás biztosításáért, pl. célzott, keresztül avaló várható hőhullámokról és azok országos előrejelzés illetve fokozott ellenőrzés a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. A vízhasználat szerintiszerinti hosszáról; szükség korlátozása; • Díjmentesen hívható számok és segélyhívó vonalak közzététele, ahol • Aveszélyeztetett közműszolgáltatókkal való együttműködés a zavartalan áramellátás biztosításáért, pl. a szolszemélyek kapcsán lehet bejelentést tenni;

• A legfrekventáltabb közterületek ivóvízellátásának biztosítása, a nyilvános ivókutak listájának közzététele; • Ivóvíz biztosítása a hajléktalanok és egyéb, megfelelő ivóvízzel nem rendelkező csoportok számára. Együttműködés a közterületi járőrszolgálattal, akiknek feladata hőségriadó esetén a veszélyeztetett állapotban lévő személyek felismerése, és az arra hivatott szerv (orvos, mentőszolgálat) értesítése, valamint tanácsadás és elsődleges intézkedések megtétele; • Strandok, uszodák nyitvatartásának meghosszabbítása; • A közlekedés résztvevőinek tájékoztatása a hőstressz okozta baleseti kockázatokról;

• Épülettervezési és építési szabályozások előírása, módosítása a következők tekintetében: építőanyagok megválasztása (pl. az aszfalt alacsonyabb albedója fokozottabban járul hozzá a városi hősziget kialakulásához, mint a beton), hővisszaverő festékek és hőszigetelési megoldások alkalmazása, a nap járásának figyelembevétele az épületek tájolásakor, külső árnyékolás; • Ahol lehet, a szabadtéri és sporttevékenységek elhalasztása a nappali hőség idején, az iskolákban is; • A temetkezési szolgáltatók tájékoztatása az esetlegesen megnövekedő halálozásokról annak érdekében, hogy az elégséges kapacitást biztosítani tudják; 23

• A munka- és pihenőidő szabályozása. Együttműködés a munkavédelmi felügyelőségekkel a nagy hőhatásnak kitett munkavállalók (pl. buszvezetők, fizikai munkások) hőterhelésének csökkentése érdekében: munkaruha, víz, pihenőidő biztosítása, pihenés lehetősége hűvös helyiségben. 4.1.5 Az UV sugárzáshoz kapcsolódó megbetegedések 4.1.5.1 Az UV sugárzásnak való kitettség A Klímaváltozással foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC) 4. jelentése (2007) megállapítja, hogy a klímaváltozás egészségkárosító hatásaival kapcsolatban kockázati tényezőként kell kezelni a változó UV sugárzást. A sztratoszférikus ózonréteg stabilizálódása az átlagos UV sugárzás csökkenéséhez vezet; ennek ellenére a sztratoszféra emelkedett hőmérséklete gyorsítja a kémiai reakciók idejét, ami a gyakoribb extrém időjárási helyzetekkel együtt „ózon minilyukakat” idéz elő, következésképpen az UV sugárzás növekedéséhez vezet. Az ózon kihat az éghajlatra, és az éghajlat változása kihat az ózonréteg alakulására. A hőmérséklet, a páratartalom, a légmozgások és az egyéb vegyületek jelenléte a légkörben mind befolyásolják az ózonképződést, és az ózon jelenléte is kihat ezekre a légköri tényezőkre.53 Az éghajlatváltozás és a sztratoszféra ózontartalmának változása miatt az ibolyántúli sugárzásnak való kitettség is megváltozik.54

A Föld felszínén, felhőtlen égnél mért, bőrvörösséget (leégést) okozó UV-B sugárzás (2010 előtt) megfigyelt és jövőben várható változásai az 1980-as értékhez képest, különböző szélességi fokokon55

Az ózonréteg elvékonyodása miatt világszerte kiemelkedően erősebb volt a káros UV-B sugárzás a 2000-es években, mint 1980-ban. Az ózonréteget károsító anyagok széles körű betiltásával azonban fokozatosan javul a helyzet. Magyarország, a maga északi 45°–49° szélességi körök közötti fekvésével kevésbé kitett (a diagramon szaggatott kék vonal) az ózonréteg változásainak, mint más szélességi körökön fekvő országok, azaz itt kevésbé erősödött az UV-B sugárzás a 2000-es évekig, és most alacsonyabb mértékben is csökken 1980-hoz képest.

Az UV sugárzás mennyiségét sok tényező befolyásolja, a legfontosabbak: • A Nap magassága: minél magasabban jár a Nap az égen, annál nagyobb az UV sugárzás szintje; • Szélességi kör: minél közelebb vagyunk az egyenlítői területekhez, annál magasabb az UV sugárzás szintje; • Felhőtakaró: az UV sugárzási szintek a felhőtlen ég alatt a legnagyobbak, de még felhős ég esetében is magasak lehetnek; • Magasság: az UV sugárzás szintje 1000 méterenként kb. 5%-kal növekszik; • Ózon: az ózon elnyeli a Nap UV sugárzásának egy részét. Mivel a sztratoszférikus ózonréteg lecsökkent, több UV sugárzás éri a Föld felszínét, elsősorban a déli féltekén; • Felszíni visszaverődés: sok felület visszaveri az UV sugárzást, és ez hozzáadódik az összes UV expozícióhoz (pl. a fű, talaj és víz kevesebb mint 10%-át veri vissza az UV sugárzásnak; a friss hó több mint 80%-ot; a száraz homok kb. 15%-ot, míg a tengeri tajték kb. 25%-ot).

4.1.5.2 Az UV sugárzással szembeni érzékenység különös tényezői Az egyéni érzékenységet a „legkisebb eritéma dózissal” jellemezhetjük, vagyis azzal a sugármen�nyiséggel, amely már bőrpírt vált ki. Közvetett módon jellemezhetjük a bőrtípusokkal is (I. típus: soha nem barnul le, mindig leég – VI. típus: sosem ég le, lebarnul).56 Az egyes ember (adaptációs értelemben vett) érzékenységét befolyásolja az öltözet, a viselkedés, a napon eltöltött idő és a foglalkozás. A mi szélességi körünkön az UV sugárzás 60%-át dél körül (11-15 óra között) kapjuk nyáron, míg az éves összes UV sugárzás mennyiségének 30%-a a nyári kéthetes


• A várostervezési, városfejlesztési és térhasználati stratégiák módosítása, továbbfejlesztése: a hőszigethatás csökkentése zöld- és kékfelületekkel, (zöldtetők, zöldhomlokzatok), az épületek közti légáramlást segítő elrendezéssel;

vakáció alatt éri a szervezetünket. A foglalkozást mint érzékenységi tényezőt tekintve a mezőgazdasági munkások és az építőiparban dolgozók vannak kitéve a legnagyobb UV sugárzásnak. 4.1.5.3 Az UV sugárzás hatása Az UV sugárzás egészségkárosító hatásai közül a legfontosabbak a bőr leégése (fotodermatosis), továbbá a rákkeltő hatás. Elsősorban két nem festékes (elszarusodó laphámsejtes és „alapsejtes”) bőrdaganat kialakulásának kockázatát növeli az UVB sugárzás, az UVA pedig a festékes bőrdaganatok, a melanómák kialakulását idézi elő. Az UV sugárzás a szemet is károsítja, hosszú távú hatásai között elsőként a szemlencse homályát, a szürkehályogot (cataracta) kell említeni, ami csökkent látást, vagy akár vakságot okoz. Világszerte évente megközelítően 18 millió ember vakul meg szürkehályog miatt: az összes szürkehályogra vonatkozó betegségtehernek az 5%-a közvetlenül az UV sugárzás expozíciónak tulajdonítható. betegségtehernek az 5%-a közvetlenül az UV sugárzás expozíciónak tulajdonítható. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a napsugárzást és az ultAz Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzetközi Rákkutató Ügynöksége a UV sugárraibolya sugárzást az ember számára „rákkeltő” csoportba sorolta. A WHO adatai szerint az napsugárzást és azhalálozást ultraibolyaokozott sugárzást az ember számára „rákkeltő” csoportba zás világszerte 60 ezer korai 2000-ben. sorolta. A WHO adatai szerint az UV-sugárzás világszerte 60 000 korai halálozást Hazánkban okozott mind a 2000-ben. nem festékes, mind a festékes típusú daganatos megbetegedések számának növekedése mutatható a Nemzeti Rákregiszter alapján. Hazánkbankimind a nem festékes, mind adatai a festékes típusú daganatos megbetegedések számának növekedése mutatható ki a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján.

25

• A lakosság és az önkormányzat saját – elsősorban szociális ellátó – intézményrendszerének figyelmeztetése pl. helyi riasztási láncon, helyi médián, célzott sms-en keresztül az egészségügyi határértéket meghaladó UV sugárzásról. 4.1.6 A légszennyezéshez kapcsolódó megbetegedések 4.1.6.1 A légszennyezésnek való kitettség A gyakoribbá váló hőhullámokhoz kapcsolódóan számolni kell az úgynevezett „nyári típusú szmog”-helyzetek alatt megnövekedő légszennyezés hatásával is. Az a meteorológiai helyzet, ami a hőhullámot előidézi, hozzájárul a levegőminőség romlásához, növeli a földközeli ózon és a szálló por mennyiségét. A klímaváltozással összefüggő légszennyezés hatására a jövőben elsősorban az ózonkoncentráció növekedése várható a nyári hónapokban, de a szállópor-koncentráció növekedésével is számolni kell.57 4.1.6.2 A légszennyezés hatása Az ózon kellemetlen szagú gáz, izgatja a szemet és a légzőszervek nyálkahártyáját, súlyosbítja az idült betegségeket, elsősorban a hörghurutot és az asztmát, továbbá a légzőszervek gyulladását is kiválthatja. Magas földközeli ózonkoncentrációjú napokon megemelkedik a halálozás is.58 A szálló por koncentrációjának rövid idejű emelkedése is nyálkahártya-izgató hatású, köhögést és nehézlégzést okozhat. A tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el, aminek következtében növekszik a vér alvadékonysága, vérrögösödés léphet fel. A szálló por rövid távú egészségkárosító hatását az APHEA2 program keretében vizsgálták Európa 26 országának 29 nagyvárosában. Megállapították, hogy a szálló porrészecskék összmennyiségének 1 μg/m3-es növekedése 0,06% növekedést okozott a halálozások számában.59 60 Egy 2007-es tanulmány kimutatta, hogy „a 2003-as horvátországi hőhullám alatt megfigyelt többlethalálozás 50%-át nem a hőségnek való kitettség, hanem a levegő ózonnal és szálló porral való szennyezettsége okozta”.61 4.1.6.3 Adaptációs képesség a légszennyezés hatásaival szemben • Tájékoztatás a légszennyezés veszélyeiről, a védekezés és megelőzés fontosságáról és lehetőségeiről; érdemes felhívni a figyelmet az OKI honlapján naponta közzétett levegőhigiénés indexről, azaz az aktuális levegőminőségre; • A közlekedés résztvevőinek külön tájékoztatása. Észszerű forgalomszervezés, esetleges forgalomkorlátozás.

4.1.5.4 Adaptációs képesség az UV-sugárzással szemben 4.1.5.4 Adaptációs képesség az UV sugárzással szemben • Tájékoztatás az UV-sugárzás veszélyeiről, a védekezés fontosságáról és • Tájékoztatáslehetőségeiről; az UV sugárzás veszélyeiről, a védekezés fontosságáról és lehetőségeiről; • Annak ösztönzése, hogy a közintézmények, különösen a gyermekgondozó intézmények UV cselekvési tervvel, és szükség esetén életbe • Annak ösztönzése, hogyrendelkezzenek a közintézmények, különösen a gyermekgondozó intézmények renléptessék. Az ilyen intézmények időszerű tájékoztatása; delkezzenek UV cselekvési tervvel, és szükség esetén életbe léptessék. Az ilyen intézmények Ahol lehet, a szabadtéri- és sporttevékenységek elhalasztása. időszerű •tájékoztatása; • A lakosság és az önkormányzat saját - elsősorban szociális ellátó figyelmeztetéseelhalasztása; pl. helyi riasztási láncon, helyi • Ahol lehet, aintézményrendszerének szabadtéri és sporttevékenységek médián, célzott sms-en keresztül az egészségügyi határértéket meghaladó UV-sugárzásról.

• A közutak és parkok gyakoribb locsolása (az esti órákban). • Annak ösztönzése, hogy a közintézmények, különösen a gyermekgondozó intézmények rendelkezzenek szmogriadó cselekvési tervvel, és szükség esetén életbe léptessék. Az ilyen intézmények időszerű tájékoztatása. • Ahol lehet, a szabadtéri és sporttevékenységek elhalasztása.


A festékes bőrdaganatok előfordulása Magyarországon a teljes és a 0-55 év alatti

A festékes bőrdaganatok előfordulása Magyarországon a teljes és a 0–55 év alatti lakosságban, 2001–2013. lakosságban, 2001-2013.

4.1.7 Allergiás megbetegedések 4.1.7.1 A levegőben terjedő allergéneknek való kitettség

az eső első félóráján belül allergiás rohamot okozhat. Másrészt a hosszan tartó eső gátolja a pollen kiszabadulását, ezáltal csökkenti a levegő pollenkoncentrációját.68 Érdemes azt is megjegyezni, hogy az aszály is csökkenti a pollenterhelést, mivel a növények kiszáradásával jár.69

Az éghajlatváltozás különféle meteorológiai változók bonyolult kölcsönhatásai útján befolyásolja a levegőben terjedő allergének (aeroallergének)62 – pl. pollenek és gombaspórák – keletkezését, levegőbe kerülését és szétszóródását. Az éghajlatváltozás hatással van a növények földrajzi eloszlására, így megváltoztathatja az őshonos fajok elterjedését, és egy adott területen új fajok megjelenéséhez vezethet. Az aeroallergének közül a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) különös figyelmet érdemel, mivel ez az egyik legfőbb allergiaforrás Magyarországon.63 Európában a Kárpát-medence, azon belül Magyarország a parlagfű szempontjából legveszélyeztetettebb terület. A szél nagy távolságokra képes eljuttatni a parlagfűpollent, így számos észak- és nyugat-európai országba a mi régiónkból jut el ez az allergén. Egyéb fontos (a klímaváltozás szempontjából „indikátor”) aeroallergének Magyarországon: éger (Alnus), mogyoró (Corylus), nyír (Betuallergén. Egyéb fontos aeroallergének Magyarországon: éger (Alnus), mogyoró la), perjefélék (Poaceae).64 (Corylus), nyír (Betula), perjefélék (Poaceae).” 46

Az időjárás hatása a virágok kifejlődésére és a pollenszórásra70

A jövőre vonatkozó becslések szerint 2050-re a levegő útján terjedő parlagfűpollen-koncentráció körülbelül négyszerese lesz a mostaninak. Ezt a növekedést kétharmad-részben az éghajlatváltozásnak tulajdonítják.71 72

27

A másik legjelentősebb aeroallergének, a penészgombák esetében a hőmérséklet emelkedése, a fagymentes napok számának növekedése, valamint a csapadék és a páratartalom növekedése nagy valószínűséggel jelentősen kihat a gombák életciklusára és a spóraképződésre. Sok gomba- és penészgombafaj részt vesz a növények lebontásában, így a növények szén-dioxid miatti fokozott növekedése a melegebb hőmérséklettel és a hosszabb növekedési időszakokkal párosítva valószínűleg megnövekedett gombaspóra-koncentrációhoz és hosszabb kitettségi időszakhoz vezet a jövőben.73 4.1.7.2 Az aeroallergének hatása A szén-dioxid-koncentráció és az éghajlat változásai befolyásolják a növények vegetatív fejlődését, ami fokozott pollentermeléshez vezet, így növekszik az allergizáló hatás. Másrészt a klímaváltozás megváltoztatja a növények elterjedését, mindezek által növelve az allergiás megbetegedések számát és súlyosságát.

65 47 A levegőben terjedő parlagfűpolleneloszlása eloszlásaEurópában, Európában, 2012 11. ábra: A levegőben terjedő parlagfűpollen 2012.

magasabb hőmérsékletek és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció A magasabbAhőmérsékletek és a megnövekedett szén-dioxid-koncentráció miatt miatt főleg aa tavaszi fák virágok hamarabb virágoznak, így korábban kezdődik a pollenszezon, és kezdenek hamarabb virágozni, így korábban kezdődik a pollenszezon, továbbá megnövekedhet a 48 Ez akkor teljesül, ha télen fagyok vannak, megnövekedhet a pollenkoncentráció. pollenkoncentráció.66 Ez akkor teljesül, ha télen fagyok vannak, ami beindítja a vegetatív növényfejami beindítja a vegetatív anövényfejlődést. Ha elmarad a téli fagyhatás, lődést. Ha elmarad a téli fagyhatás, tavaszi pollenterhelés alacsonyabb lesz.67 a tavaszi pollenterhelés alacsonyabb lesz. 49

A nyári időszak tekintetében a csapadék játszik fontosabb szerepet. Az intenzív esőzés kimoshatja az előző napokon levegőbe jutott pollent a légkörből, a pollenszemek a nedvesség hatására megduzzadnak, „kipukkadnak”, így az allergén fehérjerészecskék bekerülnek a levegőbe, ami egyes betegeknél 46 47 48

https://www.polleninfo.org/HU/en/current-data.html

European Aeroallergen Network (Európai Aeroallergén Hálózat) adatbázisa

Apatini D. et al. (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008 49 Apatini D. et al. (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008; Juhász M. (2009): Az időjárás hatása a virágok kifejlődésére és a pollenszórásra, In: Agrofórum, 2009. május, 46–48. o.

Nemzetközi és magyar kutatások is kimutatják, hogy az allergia városi körülmények között fordul elő leggyakrabban. 2005-ben a 8-9 éves gyermekek körében az 5000 főnél alacsonyabb lakosságszámú településeken 19% volt a diagnosztizált allergiás esetek aránya, míg 5000 fő feletti városokban 22%.74 A penészgombák a jelen kutatások szerint várhatóan az emberek 5%-ánál okoznak életük során légzőszervi allergiás tüneteket.75


A parlagfűpollen és a gombaspórák közismerten légzőszervi allergiás reakciókat váltanak ki az arra hajlamos embereknél, illetve súlyosbítják a meglévő légzőszervi betegségeiket.

4.1.7.3 Adaptációs képesség az aeroallergénekkel szemben • Ismeretterjesztés az aeroallergének kockázatairól, társadalmi szemléletformálás.

tet jelentettek.87 A 2013. évben összesen 1124 Lyme-kóros megbetegedést regisztráltak hazánkban; ahogy a térképen is látható, elsősorban az északi és nyugati országrészben.

• Megfelelő földhasználat (pl. kaszáltatás) ösztönzése és alkalmazása az allergén növények elterjedésének korlátozása érdekében. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapja (http:// oki.antsz.hu) aktuális (térképes) adatokat szolgáltat több faj pollenterheléséről. • Együttműködés az ÁNTSZ-szel és a NÉBIH-hel az Önkormányzati Parlagfű Bejelentő Rendszer működtetésében és továbbfejlesztésében. (A pollenterhelés monitorozását és a polleninformációs szolgáltatást az ÁNTSZ látja el, a parlagfűvel fertőzött belterületek vonatkozásában induló hatósági eljárások nyomtatványsablonjait és a javasolt ügymenetkezelést a NÉBIH biztosítja.) • A helyi önkormányzati jegyzőknek jogukban áll kényszerű parlagfűirtást elrendelni, ha a földtulajdonos ezt nem végzi el.76 4.1.8 Állatok által terjesztett betegségek 4.1.8.1 Az állatok által terjesztett betegségeknek való kitettség Magyarország területére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre olyan konkrét idősoros adatok, amelyek igazolnák az éghajlatváltozás és az állati kórokozóhordozók elszaporodása közötti közvetlen kapcsolatot.77 Nem kétséges azonban, hogy az éghajlat alakulása jelentős tényező a különböző betegségek potenciális terjesztői, például kullancsok,78 szúnyogok és rágcsálók elterjedése tekintetében. Érdekes adat, hogy a Klímaválasz projekt keretében 2015-ben végzett országos felmérés eredményei szerint a magyar lakosság közel fele tapasztalja a kártevők elszaporodását, új kártevők megjelenését.79 Több nemzetközi kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magasabb hőmérsékleti értékek – enyhébb telek és forróbb nyarak – miatt a kártevők egyre inkább elterjednek a (régebben) hidegebb klímájú területeken.80 Kiterjedt kutatás igazolja, hogy a Magyarországon igen elterjedt közönséges kullancs (Ixodes ricinus) a tavasz kezdetének előbbre tolódása miatt hamarabb kezdi aktivitását, és a kullancspopuláció nagyobb része aktív az év későbbi időszakában is.81 82

88

Magyarországon 2004 vannak nyugat-nílusi láz megbetegedésekről; az Magyarországon 2004 óta óta vannak adatokadatok nyugat-nílusi lázas megbetegedésekről; az idősor alapján ezek száma egyre növekszik. A 2013-ban itthon fertőződidősor alapján ezek száma egyremegfertőződött növekszik. 36Aszemélyből 2013-bantizenketten megfertőződött 36 tek meg, vagyis nem kívülről hurcolták be a betegséget. 23 beteg emlékezett arra, hogy korábban személyből tizenketten itthon fertőződtek meg, vagyis nem kívülről hurcolták be (a a lappangási időben) szúnyog csípte meg. betegséget. 23 beteg emlékezett arra, hogy korábban (a lappangási időben) szúnyog csípte meg.

A magas páratartalom is kedvező a kullancsok és szúnyogok számára, így az árvizek növelhetik, az aszályok pedig csökkenthetik egyedszámukat.83 84 4.1.8.2 Különféle állatok elszaporodásának hatásai A különféle ízeltlábúak és rágcsálók által terjesztett betegségek, fertőzések közül az alábbiak érdemelnek kiemelt figyelmet: • Vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás (encephalitis) és a bakteriális eredetű Lyme-kór,85 amelyek jelenleg is gyakori, kullancsok által terjesztett betegségek. • Hazai viszonylatban a Culex fajok (csípőszúnyog) által terjesztett nyugat-nílusi láz, az Aedes albopictus (ázsiai tigrisszúnyog) által terjesztett Chikungunya láz, az Aedes aegypti által terjesztett dengue-láz és zikaláz. • A lepkeszúnyog (Phlebotomus) fajok által terjesztett Leishmaniasis.86 • A rágcsálók által terjesztett hantavírus. A Lyme-kór előfordulási gyakorisága növekedett az elmúlt évtizedben. Az 1998–2003-as időszakban százezer főre 11,6 Lyme-kóros megbetegedés esett, a 2004–2010-es időszakban pedig már 15,3 ese-

Bejelentett nyugat-nílusi láz megbetegedések, 2004-201389

4.1.8.3 Adaptációs képesség az állatok által terjesztett betegségekkel szemben

16. ábra. Bejelentett nyugat-nílusi láz megbetegedések, 2004-2013 (OEK, 2014)

• Részvétel kutatásokban, megfigyelő rendszerek használatában, ökológiai tanulmányok készíté-

4.1.7.3 Adaptációs képesség az állatok általérdekében. terjesztett betegségekkel szemben sében a jobb előrejelző modellek létrehozása

Részvétel kutatásokban, megfigyelő rendszerek használatában, ökológiai • •A kockázati kommunikáció fejlesztése (l. 7. fejezet).

tanulmányok készítésében a jobb előrejelző modellek létrehozása érdekében.

• • A vészhelyzeti helyett megelőzési stratégiák A kockázatireagálás kommunikáció fejlesztése (ld. 7.kialakítása: fejezet). pl. szúnyog- és rágcsálóirtás, a rágcsálók által szennyezett területek fertőtlenítése.

• •

A vészhelyzeti reagálás helyett megelőzési stratégiák kialakítása: pl. szúnyogés rágcsálóirtás, a rágcsálók által szennyezett területek fertőtlenítése, A lakosság figyelmének felhívása a kockázatokra és a lehetséges óvintézkedésekre, pl. a vadon élő rágcsálókkal és váladékaikkal való


29

15. ábra. Lyme-kór megbetegedések települések szerint. (OEK, 2014) Lyme-kóros megbetegedések települések szerint

4.1.9 Vízzel terjedő betegségek 4.1.9.1 A vízszennyezésnek való kitettség Ezt a kérdést az éghajlatváltozás vízügyekre gyakorolt hatásairól szóló 4.2. fejezet tárgyalja. 4.1.9.2 A vízszennyezés hatásai A Campylobacteriosis, Cryptosporidiosis, Norovirus és Vibrio kórokozófajok járványai különösen az árvizekkel, az aszályokat felváltó heves esőzésekkel és a megemelkedett hőmérséklettel vannak összefüggésben.90

4.1.11.2 A viharok és árvizek hatásai Egy-egy heves vihar során jellemzően a faágak, fák vagy lehulló épületrészek okoznak sérülést (esetleg halált).97 Az árvizek szintén okoznak sérüléseket, illetve szélsőségesebb esetben akár vízbefúlásos halált is.98 Árvizek esetén az elárasztott területeken megnő a fertőzésveszély. A természeti katasztrófák okozhatnak enyhe depressziót99 vagy poszttraumás stresszt100 is a lakóhely kényszerű elhagyása, vagyoni károk vagy szeretett emberek elveszítése miatt. Az ilyen eseményeknek az emberi egészségre kifejtett közvetett hatásai közé tartozik a kritikus egészségügyi infrastruktúra veszélyeztetése is. 4.1.11.3 Adaptációs képesség a viharokkal és árvizekkel szemben • Árvízvédelmi rendszerek felújítása, újjáépítése, átalakítása a folyók mentén. • Az országos és regionális előrejelzések nyomon követése, valós idejű információkra épülő riasztórendszer működtetése.

Bár az ivóvízkezelés általánosságban véve fejlett Magyarországon, a vízszennyezés kockázatát nem szabad figyelmen kívül hagyni. 2006 júniusában például az esőzés miatti csapadékvíz-lefolyás az ivóvíz szennyezését okozta Miskolcon, ami 2890 feltárt megbetegedéshez vezetett, ebből 212 esetben kórházi kezelésre volt szükség.91 4.1.9.3 Adaptációs képesség a víz által terjesztett betegségekkel szemben

31

• A lakosság ösztönzése biztosítás kötésére, együttműködés a biztosító szektorral.

4.2

Vízügy

• A vízminőség fokozott ellenőrzésének biztosítása92, ennek kérése a közműszolgáltatótól.

4.2.1 Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a vízügy területén

• A lakosság tájékoztatása az azonosított veszélyekről: az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapja (http://oki.antsz.hu) aktuális (térképes) adatokat szolgáltat az ivóvíz és a természetes fürdővizek minőségéről.

Az országos vízügyi igazgatás a Belügyminisztérium alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vezetésével működik. Az OVF saját hatáskörben, illetve a területi vízügyi igazgatóságok útján gondoskodik a vízgazdálkodási és vízkárelhárítási feladatok végrehajtásáról. Ezek közé tartozik többek között a felszíni és felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodás irányítása, az állami tulajdonban lévő tavak, folyók, csatornák kezelése, a vízgyűjtő-gazdálkodási és árvízvédelmi tervek elkészítése, az árvíz- és belvízvédekezési feladatok irányítása, az árvízvédelmi fővédvonalak fenntartása, a távlati vízbázisok kijelölése és a VIZIR információs rendszer működtetése.

4.1.10 Élelmiszer útján terjedő betegségek 4.1.10.1 Az élelmiszerek útján terjedő kórokozóknak való kitettség A melegebb hőmérsékletek kedveznek a patogének élelmiszerekben való elszaporodásának.93 4.1.10.2 Az élelmiszerek útján terjedő patogének hatása A szalmonellózis a legjelentősebb élelmiszer útján terjedő betegség Európában. A laboratóriumban igazolt élelmiszer útján terjedő megbetegedések 71%-áért felelős. Nyaranta jellemzően több esetet jelentenek be, mint a többi évszakban.94 6 °C fölött a környezeti hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan növekszik a szalmonellás és más baktérium okozta ételmérgezéses megbetegedések száma.95 4.1.10.3 Adaptációs képesség az élelmiszer útján terjedő patogénekkel szemben • Szemléletformáló tevékenység a megfelelő élelmiszerkezelési és -tárolási eljárások ösztönzésére,96 különösen a közintézmények (iskolák, óvodák, kórházak, stb.) esetében. 4.1.11 Viharok és árvizek 4.1.11.1 A viharoknak és árvizeknek való kitettség Az éghajlatváltozás eredményeként gyakoribb és intenzívebb csapadékesemények és viharok várhatók, ami gyakoribb és súlyosabb árvizekhez vezethet, elsősorban a kisvízfolyásokon.

Az üzemelő ivóvízbázisok biztonságba helyezése a víziközmű-üzemeltető, míg a távlati vízbázisok kijelölése, és a biztonságba helyezésüket célzó ivóvízbázis-védelmi célprogram gondozása a vízügyi igazgatóságok feladatkörében van. 4.2.2 Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a vízgazdálkodás területén A vízgazdálkodásról szóló törvény101 alapján a helyi önkormányzatok feladata többek között:

– – – – – – –

a helyi vízi közüzemi fejlesztések, a csapadékvízzel történő gazdálkodás belterületen, a közműves és nem közműves vízellátásról való gondoskodás, a településen keletkező szennyvíz ártalmatlanításának megszervezése, a vízgazdálkodással kapcsolatos önkormányzati hatósági feladatok, a természetes vízi strandok kijelölése, illetve a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, a helyi árvízvédekezés és belvízelvezetés.

Emellett az alkalmazkodás szempontjából a fontos jogosítványok a területrendezési jogok (településfejlesztési és területrendezési tervek), hiszen ezek megfelelő gyakorlásával megelőzhető, hogy a település fejlesztése vízgazdálkodási szempontból kedvezőtlen, vagy a jövőben veszélyessé váló területek felé történjen. Kijelölhetők továbbá zöldterületek, véderdők telepítésére szolgáló, vagy más természeti területek, amelyeknek a szélsőséges vízügyi jelenségek tompításában fontos szerep jut.


• A lakosság figyelmének felhívása a kockázatokra és a lehetséges óvintézkedésekre, pl. a vadon élő rágcsálókkal és váladékaikkal való kontaktus elkerülése, a porzással járó tevékenységek (száraz takarítás, stb.) mellőzése.

4.2.3.1 Érzékenység A társadalom alapvető szükséglete, hogy kielégítő mennyiségű, jó minőségű víz álljon rendelkezésre. 2007 óta az ország minden települése ellátott közműves ivóvízzel. 2013-ban a vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya meghaladta a 94%-ot.102 A magyar vízellátó rendszer 5%-ban felszíni vizekből gazdálkodik, 95% arányban pedig felszín alatti vizekből: ennek 35%-a porózus víztartó rétegben tárolt mélységi víz, 35%-a parti szűrésű víz és 25%-a karsztvíz.

Az aszályok közvetett hatásai közé tartozik a talajzsugorodás, de az intenzív esőzés is talajmozgásokat okozhat. Mindkét eseménytől sérülhetnek a vízhálózat csövei, így szennyezőanyagok szivároghatnak az ivóvízbe, és megnőhet a hálózati veszteség.

A felszíni vizeket alapesetben tisztítani kell, hogy elérjék az ivóvízminőséget, míg Magyarországon a felszín alatti vizek esetében legtöbbször elegendő a fertőtlenítés is további kezelés nélkül. Külön kérdéskört alkotnak a geológiai eredetű vízminőségi problémák, pl. az arzén, amit az Ivóvízminőség-javító program hivatott kezelni.

• Az üzemelő és távlati vízbázisok védelembe helyezése, potenciális szennyezési forrásainak listázása (pl. engedély nélkül kialakított kutak), védőterületek kijelölése.

Az éghajlati változások közvetlenül és gyorsabban hatnak a felszíni vizekre. A felszín alatti vizek ilyen értelemben kevésbé érzékenyek, viszont tovább tart helyreállniuk egy esetleges minőségi vagy mennyiségi negatív hatást követően. A felszín alatti vízforrások közül a karsztvíz a legérzékenyebb, de a parti szűrésű és a rétegvizek közt is sok a sérülékeny vízbázis, emiatt védőövezetek kijelölésére van szükség.103 Ez azt jelenti, hogy emberi – mezőgazdasági, ipari és gazdasági – tevékenységek korlátozottan és részletes szabályok szerint végezhetők a területen. A vízgazdálkodási törvény szerint a vízbázisok védelmének biztosítása az ivóvízellátó létesítmények tulajdonosainak a feladata. 4.2.3.2 Kitettség 33

várog le a felszín alatti vizekbe. A víz minőségére a talajvíz szintjének (a megnövekedett esőzések okozta) megemelkedése is káros hatást fejthet ki, mikor ez a szint eléri az esetlegesen szennyezett rétegeket, pl. egy szigeteletlen hulladéklerakót.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) tudományos kutatások és előrejelzések alapján azt valószínűsíti, hogy az éghajlatváltozás rontani fog a nyersvíz minőségén, és veszélyezteti az ivóvízminőséget.104 Ez káros hatással lehet az ökoszisztémákra, az emberek egészségére, valamint a vízellátás megbízhatóságára és működtetési költségeire. 4.2.3.3 Hatások A magasabb hőmérséklet és a kisebb lefolyás következtében várhatóan emelkedni fog a felszíni vizek hőmérséklete, ami a megnövekedett tápanyagtartalommal párosulva felgyorsítja a vízben zajló biológiai és kémiai folyamatokat (eutrofizáció). Az eutrofizáció a vízminőség romlásához vezethet, minthogy megváltoztatja a víz átlátszóságát,105 a benne oldott oxigén koncentrációját és a pH-értékét, ami károsan hathat az ökoszisztéma működésére, valamint az emberek egészségére és biztonságára, a szabadidős tevékenységekre és a felszíni víz közüzemi vagy öntözési célú hasznosítására.106 Fontosabb azonban az intenzív csapadékhullás közvetlen és közvetett hatásait számba venni. Az ivóvízellátó rendszerben a csapadékosság két véglete, a heves esőzés és a szokásosnál kevesebb csapadékkal járó hosszú időszakok okozhatják a legnagyobb kárt. A kisvizes időszakok a rosszabb hígulási arány miatt a felszíni ivóvízkivételi műveknek és a parti szűrésű kútrendszereknek is vízminőségi problémát okozhatnak. Az intenzív esőzés – akár csapadékvíz-lefolyás, akár az abból származó árvizek formájában – a tápanyagokon kívül egyéb szennyezőanyagokat is a talajba moshat, például sókat, Coliform baktériumokat, patogéneket, nehézfémeket és különféle vegyi anyagokat, amelyek így belekerülhetnek a felszín alatti és felszíni vizekbe is.107 A heves esőzések túlterhelhetik a szenny vízhálózatot, így a szennyvíz túlfolyhat az átemelőknél, és az ivóvízbe szivároghat. A heves csapadékhullás jelentős közvetett hatása, hogy talajmozgásokat okozhat. Városi területeken a burkolt felületek kétféleképpen befolyásolják a beszivárgást: egyfelől megakadályozzák, hogy a szennyeződések és az esővíz keveréke leszivárogjon a talajba és a talajvízbe, egyes esetekben a felszín alatti vízbázisba. Másfelől a visszatartott folyadék felgyűlik, és intenzívebb lesz a lefolyása. Ennek eredményeképpen amint elér egy burkolatlan felületig, még erősebben szi-

4.2.3.4 Adaptációs képesség

• A közműszolgáltató feladata, hogy megbízható megfigyelő- (monitoring) rendszert üzemeltessen hatékony jelzőrendszerrel, amely időben értesíti a települést (önkormányzatot) a kritikus szennyezésről. • A közműszolgáltató műszaki megoldásai közé tartozó vízkormányzás és tartalékkutak. • Komoly szolgáltatáskimaradás, vagy vízminőségi havária esetén palackozott víz kiszállítása (személyenként legalább 10 liter víz 6 óra elteltével). 4.2.4 Vízhiány 4.2.4.1 Érzékenység Magyarország jelenlegi vízkivétele 6000 millió m3/év, melynek 75%-át hűtővízként hasznosítják (erőművek), ami a felszíni vizekbe – némileg melegebben – visszavezetésre kerül. A fennmaradó mennyiség 40%-át a lakosság használja fel, egynegyedét az ipar, a maradékot pedig a mezőgazdaság: öntözésre 15% megy, halastavakra 5%, állattenyésztésre 15%.108 Az éghajlatváltozás okozta átlaghőmérséklet-emelkedés és az átlagos évi csapadékmennyiség csökkenése az átlagos évi lefolyásban több tíz százalékos csökkenéshez is vezethet hazánkban, ami a nyári félévben hosszan tartó kisvizes időszakokat eredményezhet folyóinkon.109 Mivel Magyarország felszíni vizeinek 95%-a más országokból érkezik hozzánk, fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a szomszédos országok a jövőben növelhetik víztározó kapacitásukat, ami csökkentheti a hazánkba érkező vízmennyiséget. Magyarországon területi arányát tekintve jelenleg nem jelentős az öntözött területek nagysága (kb. 100 ezer hektár), illetve az öntözésre használt vízmennyiség. A mezőgazdasági területek öntözése egyelőre leginkább lokálisan/regionálisan (pl. a Dél-Alföldön) járul hozzá a vízkészletek magas kihasználtsági arányához, ugyanakkor ez a klímaváltozás hatásainak erősödésével a jövőben változhat. 4.2.4.2 Kitettség A magasabb külső hőmérsékletek miatt csökken a havazás mértéke, és nő a tavakból, víztározókból és sekély víztartó rétegekből elpárolgó víz mennyisége, ami csökkenti a víz természetes elraktározódását, és így a hasznosítható vízkészletek mennyiségét is. A magasabb külső hőmérsékletek továbbá magasabb vízigényhez vezetnek, vagyis az erőforrásért vívott nagyobb fokú versengéshez.110


4.2.3 Vízminőség és vízellátás

4.2.4.3 Hatások A hasznosítható vízkészletek fogyásával, a vízminőség romlásával a vizet használó társadalmi-gazdasági szektorok továbbra is versengeni fognak egymással és a természetes környezettel az erőforrásért. A hosszú csapadékhiány következtében kialakuló aszályos időszakokban a vízellátó és vízgazdálkodási rendszer az átlagosnál magasabb vízigénnyel szembesülhet (pl. a megnövekvő lakossági igény, vagy a mezőgazdaság öntözési szükségletei miatt), miközben a folyókban rendelkezésre álló, hasznosítható víz mennyisége éppen ilyenkor a legalacsonyabb. Ezt tovább súlyosbítja a felszínen megjelenő többletvizeket (belvíz) elvezető vízgazdálkodási gyakorlat, valamint a városi területek burkolt felületei, mivel ezek meggátolják, hogy a víz a talajba beszivárogjon, és feltöltse a vízkészleteket. 4.2.4.4 Adaptációs képesség • A vízfelhasználás hatékonyságának növelése, a vízi közművek hálózati veszteségeinek mérséklése.111 • Integrált vízgazdálkodás, beleértve a sok vízzel járó időszakok (árvíz és belvíz) és a vízhiányos, aszályos időszakok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását, a szennyvízkezelés fejlesztését és a tisztított szennyvíz, valamint szennyvíziszap helyi hasznosítását, az ivóvízellátást, a belvízi hajózás igazítását a várható vízjáráshoz.

• A települési kutak, egyedi vízkivételek nyilvántartása, kapcsolódás a vízügyi monitoringrendszerhez. (A monitoringrendszer leírása és eredményei, valamint kiértékelése az országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megtalálható. A mindenkor hatályos VGT a http://vizeink.hu/ oldalon kerül közzétételre.) • A hatékony vezetékes vízhasználat ösztönzése. • Kisvizes időszakokban a vízkivételek szabályozása a nagyobb prioritást élvező emberi használatok és az ökológiai vízigény (az élővilág fennmaradását szolgáló minimális vízmennyiség) biztosítása érdekében. • Az EU Víz Keretirányelvének112 megfelelően a folyók, patakok, tavak és felszín alatti vizek jó vízminőségi, mennyiségi és ökológiai állapotának elérése és megőrzése, ezzel a fenntartható használat lehetőségének biztosítása. 4.2.5 Szennyvízelvezetés

Problémát okozhat, ha az elkülönített rendszerbe bejut a csapadékvíz. A lakosság egy része – legtöbbször tájékozatlanság miatt – illegálisan csatlakoztatja az esővíz-elvezetőt a szennyvízelvezetőhöz olyan településeken, ahol elkülönítve kellene a csapadékvizet vezetni. Az úthálózat folyamatos nehézgépjármű-terhelése miatt a csatornafedelek megsérülhetnek, eltörhetnek, ami szintén lehetővé teszi az esővíz beszivárgását a csatornarendszerbe. 4.2.5.2 Kitettség Az éghajlatváltozás miatt a jövőben várhatóan gyakoribbá válnak a heves zivatarok,114 intenzív esőzések és a villámárvizek. Mindez kihívás elé állítja a szennyvízcsatornákat is, hiszen ilyenkor hirtelen nagy mennyiségű esővíz kerülhet a rendszerbe, amelynek elszállításához a rendszernek nincs elég kapacitása. Az intenzív esőzések miatt kialakuló talajmozgások, talajcsuszamlások is jelentős természeti kockázatot jelentenek a szennyvízrendszer szempontjából. 4.2.5.3 Hatások A hőmérséklet emelkedése intenzívebbé teszi a szennyvízben lejátszódó biokémiai reakciókat, aminek eredményeként emelkedhet a szagkibocsátás, különösen alacsony áramlású területeken, dugulások környezetében.115 Ha a csapadék le tud folyni a szennyvízcsatornába, a zivatarok a rendszer túlterhelését okozhatják. A kizárólag szennyvíz szállítására tervezett, adott lakosságszámra méretezett, kis átmérőjű csatornák nem feltétlenül képesek nagy mennyiségű esővizet ugyanolyan gyorsan elvezetni. 4.2.5.4 Adaptációs képesség • Közműszolgáltató részéről: rendszeres vizsgálatok a dugulások, törött vagy repedt csövek, valamint a szennyvízcsatornák és az esővíz-elvezetők illegális összekapcsolásainak feltárására. A szennyvízelvezető rendszer monitorozása és rendszeres karbantartása. A szennyvízkezelő létesítmények kapacitásának optimalizálása. • A tisztított szennyvíz helyben tartásának, szakszerű talajba szivárogtatásának a megoldása (pl. nyárfás vagy nádas utótisztító) javítja a helyi vízháztartást is. • A lakosság tájékoztatása az esővíz-elvezetők szennyvízhálózathoz való csatlakoztatásának tiltásáról, a szakszerű kialakítás módjáról, a szabálykövető viselkedés ösztönzése. 4.2.6 Csapadékvíz-gazdálkodás 4.2.6.1 Kitettség

4.2.5.1 Érzékenység Magyarországon a háztartások háromnegyede be van kapcsolva a szennyvízhálózatba. A többiben szippantással vagy egyedi szennyvízkezelési megoldással ártalmatlanítják a szennyvizet. 113

A régi szennyvízelvezető hálózatokban műszaki szempontból problémákhoz vezetett, hogy az elmúlt tizenöt évben – valószínűleg az emelkedő árak és a gazdasági válság hatására – jelentősen csökkent a vízfogyasztás. Ennek eredményeképpen kevesebb szennyvíz jut a szennyvízhálózatba, mint amennyire azt tervezték. A fizika törvényeinek megfelelően ettől lelassul a szennyvíz áramlása, ami

A csapadékvíz-elvezetés terén szintén a megszokottnál hevesebb esőzések okozhatnak problémát a rendszer kapacitását meghaladó víztömeg miatt. Meg kell említeni továbbá, hogy egyes településeken a lakók betemették az esővíz-elvezető árkokat,116 míg máshol a karbantartás elmaradása gátolja a csapadékvíz-elvezető rendszerek megfelelő működését. 4.2.6.2 Hatások A burkolt felületek meggátolják, hogy az esővíz leszivárogjon a talajba, ami így felgyülemlik a település közterületein, és károsíthatja a közutakat, járműveket és ingatlanokat.117 Emellett a beszivárgás csökkenése hozzájárulhat a talajvízszint süllyedéséhez.118


35

• Víztározó kapacitások fejlesztése: a csapadékvíz megtartása és természetes elhelyezése, a vizes élőhelyek megőrzése, újak kialakítása erre alkalmas területeken, kis és közepes méretű víztározók építése (oldaltározók a folyók elgátalása nélkül, belvíztározók a mély fekvésű területeken), erdőtelepítések lejtős területeken, vízátvezetési lehetőségek fejlesztése a különböző régiók között.

így kevesebb hordalékot képes elszállítani, így jelentős mennyiségű szilárd hulladék gyülemlik fel a csatornák alján, dugulást okozva. Emellett megváltozik a szennyvíz összetétele, ami a tisztítási hatékonyság romlásához vezethet.

Az alábbi ábra azt mutatja meg, hogy Budapest területének döntő részén a burkolat nem ereszti át a csapadékvizet (narancssárga-piros területek).

4.2.7.2 Kitettség Magyarország síkvidékei az árvízvédelmi rendszer kiépítése óta árvízmentesített területek. Az árvízvédelmi töltések magasságát az 1%-os valószínűségű, azaz 100 éves visszatérési idejű árvízszint alapján 1 méteres magassági biztonság figyelembevételével határozták meg. Az árvizek szintje azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen emelkedett, ezért a mértékadó árvízszinteket 2014-ben újraszámolták.121 Az árvízszintek emelkedése az árvízi elöntés kockázatának a növekedéséhez vezet. A mentesített árterek sajátos vízkárjelensége a lefolyástalan területeken összegyülekező belvíz, ami egyes települések belterületein is előfordulhat. A szélsőséges belvizek előfordulására a jövőben is tél végén és kora tavasszal lehet számítani. A dombvidéki patakok esetében a legkisebb és legnagyobb vízhozam közti különbség akár több százszoros is lehet. A domboldalakon gyorsan lefutó csapadék eróziót, időnként földcsuszamlásokat is okoz. Az ország településeinek 40%-a a vizek kártételei által erősen veszélyeztetettnek tekinthető. 4.2.7.3 Adaptációs képesség • Integrált vízgazdálkodás, beleértve a sok vízzel járó időszakok (árvíz és belvíz) és a vízhiányos, aszályos időszakok igényeinek és lehetőségeinek összehangolását. • Műszaki megoldások: vésztározók, záportározók építése, a többletvíz tározása szabályozott körülmények között a természetvédelmi tevékenységekkel összhangban, az ártéri ökoszisztémák, vizes élőhelyek revitalizációjával.

Talajlezárás Budapesten. Forrás: EEA 17. ábra: Talajlezárás Budapesten. Forrás: EEA

4.2.6.3 Adaptációs képességképesség 4.2.6.3 Adaptációs

• Csapadékvíz-tározók építése, amelyek csökkentik a belterületi • Csapadékvíz-tározók építése, amelyek csökkentik a belterületi elöntéselöntés kockázatát. Cél, hogy kockázatát. Cél, hogy csak olyan helyeken alakulhasson ki elöntés, ahol a hasznot hajt csak olyan helyeken alakulhasson ki elöntés, ahol a legkevesebb kárt okozza, vagy 94 119 legkevesebb kárt okozza, vagy hasznot hajt (pl. parkok, tavak). (pl. parkok, tavak). •

• • • •

A természetes területek (kék- és zöldfelületek), például tavak és vizes élőhelyek lehetővé tehetik, hogy a többletcsapadék természetes A természetes területek (kékés zöldfelületek), például a tavak és vizesúton élőhelyek lehetővé tehetik, hogy a többletcsapadék természetes úton szivárogjon vissza a talajba. szivárogjon vissza a talajba. • Részletes térkép kidolgozása, amely feltünteti a település esővíz-elvezetés 95 a település esővíz-elvezetés szempontjából Részletes szempontjából térkép kidolgozása, amely feltünteti problémás területeit. 120 problémás területeit. • Közvetlen információs vonal vagy jelzőrendszer más intézményekkel együttműködve a csapadék okozta villámárvizek kapcsán. Közvetlen információs vonal vagy jelzőrendszer más intézményekkel együttműködve a csapa• A vízmegőrzési megoldások ösztönzése, illetve alkalmazása az önkormányzat dék okozta villámárvizek kapcsán. saját intézményeiben (pl. szürkevíz-rendszerek, melyek az esővizet összegyűjtik és a vécék lehúzására vagyalkalmazása a kertek, zöldaztetők, balkonládák A vízmegőrzési megoldások ösztönzése, illetve önkormányzat saját intézméöntözésére hasznosítják.) nyeiben (pl. szürkevíz-rendszerek, melyek az esővizet összegyűjtik és a vécék lehúzására vagy - balkonládák öntözésére hasznosítják.) a kertek, zöld tetők,

4.2.7 Árvizek, belvizek 94

Települési csapadékvíz-gazdálkodási jó gyakorlatok útmutatója készült a második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8.6

4.2.7.1 Érzékenység Mellékleteként, és elérhető a www.vizeink.hu oldalon 95 Füssy (2008) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008

Üdülőterületek gyakran épültek a folyó közelébe, árterekre (hullámterekre), ahol a rendszeres elöntésekkel számolni kell. Megfelelő kontroll hiányában más fejlesztési igények is megjelenhetnek a településekhez tartozó hullámtereken. Lakóterületek esetében síkvidéken a belterületi belvíz megjelenése, míg dombvidéken a kisvízfolyások (patakok) villámárvizei jelenthetnek veszélyt. 44

• Településrendezési és fejlesztési tervek útján a vízkárokkal veszélyeztetett területeknek az ehhez igazított hasznosításának ösztönzése, pl. közpark kialakítása tóval, domboldalak erdősítése, teraszosítása.

4.3

Várostervezés, infrastruktúra

4.3.1 Mi a kritikus infrastruktúra? A kritikus vagy létfontosságú infrastruktúra az alapvető társadalmi feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges eszköz vagy rendszer. A kritikus infrastruktúrák fontos szerepet játszanak a társadalom fenntartásában, és bármely ilyen infrastruktúra összeomlása jelentős gazdasági veszteségeket és nagyszámú halálos áldozatot eredményezhet. Az infrastruktúrák közé tartoznak:

– – – – –

a közlekedési rendszerek (hidak, utak és autópályák), városi épületek, energia- és vízellátórendszerek, telekommunikációs rendszerek, vonalas és mobil kommunikációs hálózatok, egészségügyi rendszerek.

4.3.2 Helyi önkormányzatok adaptációval kapcsolatos jogkörei a településrendezés, kritikus infrastruktúra területén A helyi önkormányzatok településrendezési jogköreit az Építési Törvény122 (Éptv.) határozza meg, és rendeleti formában részletezi a településrendezési követelményekről szóló kormányrendelet123 (OTÉK) és a településrendezési kódex124 (TK).


37

• Az árvízvédelem nem szerkezeti elemeinek fejlesztése a vízügyi igazgatással együttműködve: települési vízkárelhárítási tervek, megfigyelőrendszer, információs rendszerek, árvíz-előrejelző szolgáltatások, és az árvízvédekezési tevékenységek infrastruktúrája (árvízvédekezési központok, utak, telekommunikáció, védelmi és lokalizációs tervek stb.).

A tartalmi követelményekben is megjelennek a településrendezést érintő szempontok. A gyakorlatban azonban a szabályozási tervek minimálisan tartalmaznak kifejezetten klímavédelmi, illetve klímaadaptációs célú rendelkezéseket. A koncepció hosszú távú céljait ülteti át a gyakorlatba a helyi építési szabályzat, amelyet az önkormányzat rendeleti formában tesz kötelezővé. Az építési szabályzat főbb tartalmi elemeit az OTÉK sorolja fel, de a koncepcióhoz hasonlóan ez is bővíthető az önkormányzat döntése alapján. Az Önkormányzati Törvény (Mötv.)125 13. § szerint „helyi önkormányzati feladat különösen a településüzemeltetés, ezen belül a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása”. A városi zöldterületek kezelése, fenntartása a települési önkormányzat feladata. A közterületen a jegyző jogosult utasításokat adni a fák kezelésére, telepítésére.126 A zöldterületek védelme nem csak az önkormányzati tulajdonban levő területekre vonatkozik. A Ktv. 48. §-a lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy a fák védelmében különféle módokon korlátozzák a tulajdonosok jogait. 4.3.3 Érzékenység Az éghajlatváltozás jelentős hatást gyakorolhat az infrastruktúrákra, elsősorban szélsőséges időjárási események formájában, de a lassan kialakuló éghajlati változásokon keresztül is. 39

Az évszakok és a szélsőséges hőmérsékletek, a páratartalom változásai; a szélsőséges vagy hosszan tartó csapadékesemények (például eső, köd, hó és jég); az elhúzódó aszályok; a szélsőséges szelek és viharok súlyos zavarokat okozhatnak az infrastruktúrák működésében. A magas hőmérsékletek veszélyeztethetik az utakat, elektromos vezetékeket és csöveket. Az épületek és infrastruktúrák sérülékenységét kialakításuk (pl. alacsony viharellenálló képesség) vagy elhelyezkedésük (pl. árvíznek kitett területek, földcsuszamlások, lavinák) is befolyásolhatja.

4.3.4.2 A közlekedés kitettsége Az éghajlatváltozás egyaránt érinti a járműveket, a forgalmat, az infrastruktúrát és a közlekedésben részt vevőket. A hőhullámok leginkább a közösségi közlekedést használókra ártalmasak, mivel a buszok, vonatok és villamosok, sőt a metrószerelvények is túlmelegedhetnek. Tartós hőség idején az aszfaltozott úttestek és a sínpályák is károsodhatnak, deformálódhatnak. A villámárvizek könnyen kimoshatják az utak alapozását, tönkretéve a járda, az úttest és a sínpályák egyes részeit, míg a gyakoribb villámlások a vasúti berendezésekben tehetnek kárt. Mind a hőhullámok, mind a szélsőséges időjárási viszonyok következtében növekedhet továbbá a balesetek bekövetkezésének valószínűsége. 4.3.4.3 Az energetikai infrastruktúra kitettsége Az energiaellátó rendszereknek meg kell birkózniuk az energiaigény éghajlatváltozás miatti változékonyságával. A klímaváltozás miatt a jövőben várható, hogy a régebben megszokotthoz képest csökken a fűtési energiaigény, míg nyáron jelentősen megemelkedik a hűtési energiaigény. A nyári csúcsterhelések várhatóan időszakos áramkimaradásokat okoznak, mivel a hűtés jóval több energiát igényel, mint az egyéb elektromos készülékek üzemeltetése. A viharok és széllökések gyakoribbá válása veszélyezteti a légvezetékeket, az áramátalakító berendezéseket és más elektromos szerkezeteket. Télen a zúzmara, a vizes hóteher és az ónos eső ráfagyása jelent növekvő terhelést a légvezetékeken. 4.3.4.4 A hulladékgazdálkodási infrastruktúra kitettsége A tartós és gyakori hőhullámok, az intenzív esőzések a hulladéklerakók esetén járványügyi problémákhoz vezethetnek. Az éghajlatváltozás miatti fokozott csapadékerózió, földmozgás és talajvízinstabilitás a hulladéklerakók szigetelésének épségét károsíthatják. A szélsebesség várható növekedése miatt megemelkedik a hulladéklerakók környékén a kiporzás és a szemcsés anyagok mennyisége a levegőben.

4.3.4 Kitettség

4.3.5 Adaptációs képesség

Az éghajlatváltozás infrastruktúrákra tett hatásai eltérő súlyosságúak Európa különböző részein az alkalmazkodási, sérülékenységi és gazdasági fejlettségi szint szerint. Nagyobb sérülékenységet jelent, ha az infrastruktúrák több stresszhatásnak vannak kitéve, ha a szélsőséges időjárási eseményekkel szemben sérülékeny területeken helyezkednek el, illetve ha az éghajlatváltozás súlyos mértékű.

A kritikus infrastruktúra és a településtervezés esetében a cél az olyan infrastruktúra, illetve épületek kialakítása, amelyek ellenállók napjaink természeti veszélyforrásaival szemben, és a jövőbeli, változó éghajlatra is felkészültek.

4.3.4.1 Az épített környezet kitettsége Az épített környezetre és a városi infrastruktúrára veszélyt jelentő legjellemzőbb természeti jelenségek a hőhullámok, a hirtelen áradások, az intenzív esőzések és a szélviharok. Az épületek és a városi infrastruktúra általános állapota nagyban befolyásolhatja az éghajlatváltozás hatásait. Hőhullámok idején a légkondicionáló készülékek a beltéri hőt a környezetbe bocsátják, ami növeli a hőszigethatást a sűrűn beépített városrészekben. A viharok leginkább az épületek külső szerkezetét, a tetőt és a homlokzatot érintik, de az utcaberendezésekben (közlekedési jelzőlámpák, köztéri világítás, telefonfülkék) és a növényekben is kárt tehetnek. A műemlék épületek sérülékenyek a napi és éves hőmérséklet ingadozásokkal, a páratartalom, valamint a fagyási és olvadási időszakok gyors változásaival szemben.

A zöldinfrastruktúra (parkok, erdők, vizenyős területek, zöldfalak és zöldtetők) javítja a lakosok egészségét és jóllétét, mérsékli a környezet hőmérsékletét megköti a szén-dioxidot és növeli a csapadék felszívódását, ezáltal csökkenti a villámárvizek, talajcsuszamlások bekövetkezésének valószínűségét. Az alábbiakban azokat az intézkedési területeket soroljuk fel, ahol a településfejlesztési koncepció, illetve a helyi építési szabályzat segítségével az önkormányzatok elősegíthetik az alkalmazkodást:127 128 • Hővisszaverő fehér tetők, illetve zöldtetők megkövetelése. • Csapadékfelszívó, vízáteresztő képesség javítása a használható burkolóanyagok meghatározásával (pl. a parkolókban gyeprácsok használata, vagy vízáteresztő járdaburkolatok, illetve nyílt, nem burkolt vízelvezető árkok megőrzése). • Fásítási követelmények, amelyek mind a városi légkör hűtését, mind egyes épületek hővédelmét, hőszigetelését segítik.


Az OTÉK kimondja, hogy „a helyi építési szabályzatban gondoskodni kell a település igazgatási területén a klimatikus viszonyok megőrzése, javítása érdekében a telkek növényzettel fedett részéből, a zöldterületekből és az erdőkből álló egységes és összefüggő zöldfelületi rendszer kialakításáról, valamint az épített környezet alaktani és helyi éghajlati jellegét meghatározó elemeinek a megőrzéséről”.

második szövetkezetesítési hullám befejezésének rendszerváltozás elején; illetve 2014-ben.

évében;

1990-ben,

a

• Árnyékolási követelmények. • Jövőbeli árvízveszélyes, illetve belvizes területek további beépítésének korlátozása. • A települési átszellőzés biztosítása, és így a hőség mérséklése. • Védelmi övezetek (pl. véderdők) kijelölése. • Felkészülés az áradásokra: pincék, mélyen fekvő területek védelme, illetve új épületeknél minimális padlómagasság megkövetelése, stb.

4.4 Földhasználat (mezőgazdaság, kertgazdálkodás, erdőgazdaság) 4.4.1 Központi kormányzati szervek alkalmazkodási feladatai a földhasználat területén A Földművelésügyi Minisztérium alatt működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) felelős azért, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos szabályokat betartassa a gazdákkal. Elsősorban az uniós agrártámogatások megszerzéséhez kötelezően betartandó kölcsönös megfeleltetés rendszeréről van szó, amely számos részletes követelmény betartását várja el a növénytermesztésben és állattenyésztésben, és ezeket ellenőrzi is. 4.4.2 Helyi önkormányzatok alkalmazkodással kapcsolatos jogkörei a mezőgazdaság területén A termőföld védelméről szóló törvény129 értelmében csak a helyi önkormányzat kérelmezheti a termőföldek belterületbe vonását, illetve a gyümölcsösök törlését a termőhelyi kataszterből, amennyiben ez a helyi építési szabályzat, illetve településszerkezeti terv alapján szükséges. A helyi önkormányzatok azonban nemcsak hatósági szerepben kerülnek kapcsolatba a mezőgazdasággal, hanem az önkormányzati tulajdonban levő, vagy az által művelt termőföldek használóiként.

E trendek folytatódása – ha lassabb ütemben is – a jövőben is valószínű. A mesterséges felszínekben történő növekedés 2030-ig várhatóan igen koncentráltan Magyarország földhasználatának hosszú távú trendjei fog jelentkezni: elsősorban a fővárosi agglomerációban és néhány nagyobb vidéki városban és környezetükben. A szőlők és gyümölcsösök összességében bővülni A kutatás megállapításai szerint e trendek folytatódása – ha lassabb ütemben is – a jövőben is vaFöldhasználat Magyarországon lószínű. A mesterséges felszínekben történő növekedés várhatóan igen koncentráltan fognak, de az egyes termőkörzetekben eltérő2030-ig trendek érvényesülnek: míg afog jelentkezni: elsősorban a fővárosi agglomerációban néhány nagyobbaddig vidéki Szabolcsban városban és környeKiskunság szőlőültetvényein felhagyással és kell számolni, és zetükben. A szőlők és gyümölcsösök összességében bővülni fognak, de az egyes termőkörzetekben Szatmárban bővülésehazánk várható.földhasználati rendszerének Bizonyos,a gyümölcsösök több évtizedetterületének felölelő trendek eltérő trendek érvényesülnek: míg a Kiskunság szőlőültetvényein felhagyással kell számolni, addig átalakulásában társadalmi-gazdasági rendszertől függetlenek. Erre példa a szántók és Szabolcsban és Szatmárban a gyümölcsösök területének bővülése várható. a gyepek területének csökkenése, valamint az erdő és a művelés alól kivett kategóriák növekedése. A földhasználat-váltás sebessége időben változik, például a gyepek összterületének csökkenése vagy a beépített területek növekedése 1990 132

4.4.3 Érzékenység

50

Az ökológiai rendszerek nyújtják az élet alapvető szükségleteit, azaz a táplálékot, üzemanyagot és tiszta vizet, valamint természetes életmentő védvonalat nyújtanak a városok és vidéki területek számára az aszályokkal, betegségekkel, éhínséggel és árvizekkel szemben. Az egészséges, biológiailag sokszínű környezet kulcsszerepet játszik az emberek éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének fenntartásában, valamint a klímakockázatok és az azokkal szembeni sérülékenység mérséklésében. Az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete az EGT Alapok Alkalmazkodás a klímaváltozás programján belül Magyarország hosszú távú (2050-ig terjedő) társadalmi és gazdasági fejlődési pályájának előrejelzését végezte el 2015-ben. A kutatás a földhasználat kérdéseit is érintette.130 A vizsgálat a KSH adatai alapján bemutatja, hogy az elmúlt évtizedekben csökkent a szántók aránya Magyarországon, míg az erdőterületek, illetve a művelésből kivont területek aránya nőtt. A földhasználatváltás sebessége időben változik, például a gyepek összterületének csökkenése vagy a beépített területek növekedése 1990 után intenzívebbé vált. Míg 1962 és 1989 között évente kb. 25 ezer hektáron történt földhasználati változás, addig 1990 és 2014 között ez az érték közel 80 ezer hektárra nőtt éves szinten, és csak a művelésből kivett kategória növekedése eléri az évi 30-35 ezer hektárt.131 A következő grafikonon három időpontban láthatók az adatok: 1962-ben, a második szövetkezetesítési hullám befejezésének évében; 1990-ben, a rendszerváltozás elején; illetve 2014-ben.

A 2030-ig előrejelzett földhasználat-változások különbözete az egyes kategóriák szerint (km2)133

A 2030-ig előrejelzett földhasználat-változások az egyes kategóriákban (km2)

A következő térképek a 2006 és 2030 között várható változásokat mutatják be az egyes földhasználati kategóriákban.

A komplex mezőgazdasági felszínek meglehetősen heterogén kategóriát alkotnak. Ide tartoznak a természetes gyep- vagy erdőfoltokat tartalmazó mezőgazdasági területek, a tanyás területek, valamint az alföldi mezővárosok kertségei. A rendszerváltás után ebben a kategóriában mentek végbe a legdrasztikusabb változások, és a jövőben a trendek folytatódásával kell számolni. Az egyöntetű, nagyarányú csökkenés az Alföldön a tanyarendszer további felszámolódásának lehetőségét veti fel. Az erdők esetében látható, hogy az erdőállomány megoszlása – összhangban az erdőgazdálkodás célkitűzéseivel – a jövőben kiegyenlítettebb lesz, jelentősebb bővülés elsősorban a Kiskunságban és a Nyírségben várható. Az alábbi térképek a 2006 és 2030 között várható változásokat mutatják be az egyes földhasználati kategóriákban. (A földhasználat-változás előrejelzésében a kutatók az


41

után intenzívebbé vált. Míg 1962 és 1989 között évente kb. 25 ezer hektáron történt földhasználati változás, addig 1990 és 2014 között ez az érték közel 80 ezer hektárra nőtt éves szinten, és csak a művelésből kivett kategória növekedése eléri az évi 3035 ezer hektárt.

változásokat kb. 70 társadalmi-gazdasági mutatóval magyarázták, és ezeket a trendeket vetítették előre 2030-ig, figyelembe véve számos földhasználat-változási korlátot is, pl. nemzeti parkok területe.) 105 4.4.4 Kitettség A NÉS-2 szerint a mezőgazdaság az egyik legsérülékenyebb terület az éghajlatváltozás szempontjából. A terményekben és az állatállományban a legnagyobb kárt a felmelegedés, az aszályok és a szélsőséges időjárási események (áradások, belvíz, intenzív esőzések, sár- és földcsuszamlások, szélviharok, jégeső, ónos eső, az erős UV-B sugárzás, korai és késői fagyok), valamint a növényi és állati kártevők, kórokozók idézik elő. A hőmérséklet emelkedése jelentősen befolyásolhatja a gyomok és kultúrnövények versenyképességét. A gyomok nagy arányban ún. C4-es anyagcsere típusúak, amelyek számára kedvezőbb a magasabb hőmérséklet, ellentétben a hasznonnövények nagy részével. Az enyhe telek, a növekvő átlaghőmérséklet és szén-dioxid-koncentráció a haszonnövényekre, kár tevőikre és a gyomokra is hatással vannak, a következő jelenségekre lehet számítani: • agroökológiai zónák eltolódása: gazdanövények, kórokozók, kártevők, gyomnövények új területekre vándorlása, átalakuló társulások, • hosszabb tenyészidőszak, • új károsítók megjelenése, eddig kevéssé jelentős károsítók jelentősebb térhódítása, • a nemzedékszám növekedése a kórokozók, kártevők esetében, • változás a növényvédő szereknek való ellenállás tekintetében. Állandósulhat továbbá a korai szabadföldi kártétel számos rovar esetében, melyek korábban délen (pl. gyapottok-bagolylepke), illetve üvegházak környékén (pl. nyugati virágtripsz) teleltek át.

43

Fontos megemlíteni, hogy a betegségek iránti fogékonyság növekedik a gazdanövényekben klimatikus hatások, pl. hő-stressz következtében. A földhasználat-változás előrejelzésében a kutatók az 1990-es és 2006-os Corine Land Cover felszín4.4.4 térképekből Kitettség indultak ki, a változásokat kb. 70 társadalmi-gazdasági mutatóval magyarázták, borítási és ezeket a trendeket vetítették előre 2030-ig, figyelembe véve számos földhasználat-változási korlátot pl. nemzeti parkok A is, NÉS-2 szerint a területe. mezőgazdaság az egyik legsérülékenyebb terület az

éghajlatváltozás szempontjából. A terményekben és az állatállományban a

Alegnagyobb kutatók megállapítása szerint a tanyás területekésegyöntetű, nagyarányú az Alföldön kárt a felmelegedés, az aszályok, a szélsőséges időjárásicsökkenése események a tanyarendszer további hanyatlásának, területvesztésének lehetőségét veti fel. Az erdők esetében (áradások, belvíz, intenzív esőzések, sár- és földcsuszamlások, szélviharok, jégeső, az erdőállomány területi megoszlása – összhangban az erdőgazdálkodás célkitűzéseivel – a jövőben ónos eső, az erős UV-B sugárzás, korai és késői fagyok), valamint a növényi és állati várhatóan kiegyenlítettebb lesz, jelentősebb bővülés elsősorban a Kiskunságban és a Nyírségben kórokozók idézik elő. várható. A fenti tendenciák fontos hatással vannak egy adott terület, település érzékenységére: a művelés alól kivett (majd általában részben beépített, leburkolt) területek a vízgazdálkodásra, valamint a lokális mikroklímára vannak negatív hatással, ugyanakkor az erdőterületek növekedése kedvező folyamat, 105 Forrás: Farkas Jenő – Lennert József (2015): A földhasználat-változás modellezése és előrejelzése Magyarországon. In: mind a szén-dioxid alkalmazkodás tekintetében. Czirfusz Márton, Hoyk Edit,elnyelése, Suvák Andreamind (szerk.):az Klímaváltozás–Társadalom–Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, 193–222. (A kötet letölthető a http://nater.rkk.hu/zarokotet/ oldalról.)

Az alábbi tényezők bármely földhasználat esetében jelentősen befolyásolják az érzékenységet:

– – – –

a talaj szerkezete, állapota (víz- és tápanyag-gazdálkodás), a talaj művelési módja (pl. víztakarékos talajművelési megoldások), faj- és fajtaválasztás, sokféleség (diverzitás) biztosítása.

52

A klímaváltozás következtében a talajok a következő veszélyeknek lesznek kitéve:

– – – –

szélsőséges csapadékeloszlás, nagy intenzitású csapadékok, súlyosbodó aszály, erős szelek.

A szélsőséges időjárási viszonyok gyakoribbá válásával fokozott mértékben jelentkezhetnek a gyom irtószerek által okozott környezeti károk is.135 Az évente belvíz által veszélyeztetett területek 4,4 millió hektárt tesznek ki, ebből 2,7 millió hektár intenzíven megművelt terület. A veszélyeztetettség ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ekkora területeket önt el az árvíz minden évben: a NÉS szerint az elöntött terület évente átlagosan 100-150 ezer hektár; az elöntések kiterjedése csak extrém belvizes években éri el a 3-400 ezer hektárt. A belvíznek leginkább kitett régiók az Alföld, a Kisalföld és a Duna partszakasza, míg a jégkár elsősorban Tolna és Baranya megyét, illetve Közép-Magyarországot veszélyezteti. Az aszályok és hőhullámok az egész országra kiterjedő, az éghajlatváltozáshoz köthető problémát jelentenek.


A földhasználat terén 2030-ra előrejelzett változások134

Stratégia szerint Magyarországon a természetes és természetközeli élőhelyeknek, területeknek már 13%-a invazív növényfajokkal erősen fertőzött. A vadon termő és termesztett fajok állati beporzását komoly veszély fenyegeti több környezeti tényező együtthatása miatt. Az inváziós fajok, a kártevőirtók használata, a földhasználat változásai (pl. az élőhelyek töredezetté válása és az egyre intenzívebb mezőgazdasági tevékenység) mind kimutathatóan negatív hatással vannak a növények és beporzóik kölcsönhatásaira. 4.4.6 Adaptációs képesség A település mezőgazdasága segítségével a városok egyre inkább képessé válhatnak arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjanak a klímaváltozás következményeihez. A városi mezőgazdaság – – – – –

lehetővé teszi a városi élelemforrások diverzifikálását; javítja a lakosok élelmiszerrel való ellátásának biztonságát; csökkenti a település sebezhetőségét extrém időjárási helyzetekben, pl. árvizek, aszályok vagy egyéb katasztrófák esetén; bevételi lehetőséget jelent a település lakosságának számára; segíti a föld- és víztakarékos, illetve bioélelmiszer-termelési megoldások terjedését.

Az önkormányzatok és egyéb önkormányzati intézmények kezdeményező és koordináló szerepük révén erősíthetik a városi élelmiszer-biztonságot és az ellenálló képességet.

4.4.5 Hatások 45

Összességében elmondható, hogy mind az éghajlati, mind a szélsőséges időjárási tényezők és azok közvetett hatásai miatt a termésbiztonság, és akár a termésmennyiség is jelentősen csökkenhet. A csapadék változásai súlyosabb következményekkel járhatnak a hőmérséklet változásánál: a legnagyobb kárt a tavaszi és a nyári aszályok okozhatják. Az éghajlatváltozáshoz kötődő hatások okozta hozamkülönbségek 120 milliárd forintos eltérést eredményezhetnek csupán a gabonatermesztés terén.137 Valószínűsíthető, hogy a fagykárok, jégkárok eddigi gyakorisága a kertgazdaságokban mintegy 50%kal emelkedik.138 A meleg és száraz időszakok károsítják a legelőket és csökkentik azok hozamát, a hőhullámok megviselik az állatokat, és az állati termékek hozamát is csökkentik. Lehetséges megoldás erre az állattartó épületek megfelelő átalakítása. A gabonára alapozott állattenyésztés kevésbé van kitéve az éghajlati szélsőségeknek. Az eddig ismeretlen paraziták megjelenése is kihívást jelent az állattenyésztés terén. A gyepgazdálkodásnak is alkalmazkodnia kell, különösen a takarmánytermelő földek és legelők esetében. Ehhez olyan talajlazító gépekre van szükség, amelyek javítják a gyepek és legelők vízbefogadó képességét.139 Az erdőkben a klímaváltozás módosíthatja a növények növekedési sebességét és a növekedési időszakokat, ezzel befolyásolva a biomassza- és faanyagellátást. Kutatások szerint a magasabb hőmérsékletek és megemelkedett légköri szén-dioxid-koncentráció felgyorsítja a fák növekedését, és elindítja a kereskedelmi szempontból hasznos fajok észak felé vándorlását. A szélsőségesebbé váló időjárás közvetlenül a fákban is kárt tesz (erdőtűz, szél-, jég- és hókárok), továbbá felerősítheti az inváziós folyamatokat. Az éghajlatváltozás és a földhasználat változása együttesen tovább növelheti a biológiai inváziók már amúgy is drámai sebességét. A Nemzeti Biodiverzitás

Lehetséges intézkedések: • Az önkormányzat részt vehet olyan mezőgazdaság-fejlesztési projektekben, amelyek a települési és város peremvidéki zöldinfrastruktúrák, kertek fejlesztését célozzák. • Az önkormányzat bekapcsolódhat olyan demonstrációs projektekbe, – közösség által fenntartott vetőmagházak, iskolai kertprogramok –, amelyek segítik a gazdálkodók alkalmazkodását. • A helyi önkormányzatok gyakran nemcsak hatósági szerepben kerülnek kapcsolatba a mezőgazdasággal, hanem az önkormányzati tulajdonban levő, vagy az által művelt termőföldek használóiként is: ilyen esetben a művelési ágat, faj- és fajtaválasztást, talajművelési gyakorlatot, növényvédelmet kell igazítani a megváltozott körülményekhez. • A városi és a város környéki zöldterületek természeti állapotának, integritásának megőrzése, inváziós növények és állatok elleni fellépés. • A mezőgazdaság és az erdészet kérdéseit integrálni kell a vízgazdálkodási tervbe, illetve össze kell hangolni a szociális lakás- és a városrehabilitációs programokkal. • A nagyobb települések önkormányzatainak érdemes elkészíteni a városi mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági programot. A mezőgazdasági termésbiztonság kulcskérdése a csapadék befogadása és megőrzése, a szükség szerinti öntözés és a megfelelő művelés. Specifikus szántási, talajtakarási és tarlókezelési technikákkal javítható a talaj víztartó képessége. A zöldtrágyázás ígéretesebb lehet aszályok idején.140 További információkért érdemes például a Debreceni Egyetem ATK Karcagi Kutatóintézetének munkatársaihoz fordulni. A jelenlegi termények helyettesítése és alkalmazkodni képesebb genotípusok (fajták) termelésbe vonása megoldás lehet az éghajlatváltozás okozta problémákra. A zöldségtermelésben várhatóan fontosabbá válnak a melegigényes, szárazságtűrő fajták, amelyek nagyobb bizonyossággal képesek magasabb hozamot termelni. Ilyen fajták nemesítésével foglalkozik pl. a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.


A mezőgazdasági kártípusok megoszlása, 2009136

5 HELYI ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE

Helyi gazdaság, idegenforgalom

4.5.1 Érzékenység A változó éghajlat összetett hatást fejt ki az idegenforgalomra és a helyi gazdaságra. Az emelkedő nyári hőmérsékletek miatt a turisták preferált desztinációi északabbra tolódhatnak, és még jellemzőbben választanak majd vízparti úti célokat. A felmelegedés és szárazodás következtében meghosszabbodhat a turistaszezon. Az éghajlatváltozás okozta szélsőséges éghajlati körülmények miatt megnövekedett hűtési igény az idegenforgalmi vállalkozások működési költségeinek megemelkedéséhez vezethet, és a szállások ára is változhat a jövőben. Az éghajlatváltozás hatása Magyarország fontos üdülőhelyeit eltérő mértékben fogja érinteni. A szárazabb éghajlat jelentős hatással lesz a sekély tavakra, melyek közé az ország legnagyobb tava, a Balaton is tartozik: drasztikusan csökkenhet a vízmélység, ami rontja a víz minőségét, tehát a turizmust is visszavetheti. 141

4.5.2 Adaptációs képesség • T urisztikai szolgáltatások átalakítása, például nyáron az esti, hűvösebb időszakban elérhető programok körének növelése. • Az épületek felmelegedésének csökkentése. • A felmelegedés hatására várhatóan hosszabbá váló szezon kihasználása, tavaszi és őszi programok szervezése. 47

• Emellett az idegenforgalmi szereplőknek és a helyi közösségeknek (elsősorban a jelenleg erősen turizmusfüggő térségekben) fontos átgondolniuk, hogy az éghajlatváltozás hogyan befolyásolja a helyi idegenforgalmat. A helyi gazdaság diverzifikálása, azaz az idegenforgalom mellett egyéb gazdaságfejlesztési lehetőségek kiaknázása segíthet a rugalmasság fokozásában.

5.1

Döntéshozatal bizonytalan körülmények között

Az „adaptációs döntés” kifejezés minden olyan döntést magába foglal, amelynek célja az éghajlatváltozás kockázataihoz való alkalmazkodás – akár az észlelt vagy valószínűsíthető változásokkal szembeni ellenállóképesség növelése, akár az azzal szembeni kitettség és sérülékenység csökkentése útján. Adaptációs döntésnek tekinthető például az, ha egy helyi önkormányzat úgy határoz, hogy nem engedélyez építkezést olyan területen, amit rendszeresen eláraszt a közeli folyó nagyvize. Ugyanez az önkormányzat dönthet úgy is, hogy a potenciálisan árvízzel veszélyeztetett területeken épülő új ingatlanok esetében minimális padlómagasságot ír elő. Mindkét döntés csökkenti az árvízkockázatot. Az éghajlatváltozással kapcsolatos döntéseket jelentős bizonytalanságok mellett kell meghoznunk: nem tudjuk teljes biztonsággal előrejelezni, hogyan változnak idővel az üvegházgáz-kibocsátások, hogy a valóságban milyen gyakran és területileg hol következnek majd be a valószínűsített hatások, sem pedig azt, hogy pontosan milyen társadalmi és gazdasági folyamatok zajlanak le hosszabb távon. A bizonytalanságból következően sokszor hibás döntések születnek, amelyek hibás adaptációhoz vezetnek. A hibás alkalmazkodás nem csökkenti a sérülékenységet, hanem épp ellenkezőleg: növeli azt. 5.1.1 Túlzott és elégtelen adaptáció „Túlzott adaptációról” akkor beszélünk, amikor tévesen jelentős kockázatként azonosítanak egy várható hatást, vagy nem ismernek fel egyéb, de jelentős kockázatokat. Túlzott adaptáció esetén az életbe léptetett változások nem gyakorolnak jelentőst hatást a szóban forgó problémára, és fölösleges intézkedésekre kötik le az erőforrásokat. A túlzott adaptáció ellentétéről, „elégtelen adaptációról” akkor beszélünk, amikor egy adott kockázat vagy intézkedés nem kap elég prioritást. Ilyenkor a döntéshozók vagy nem veszik figyelembe az adott kockázatot, még ha az releváns is az adott település szempontjából, vagy túl nagy jelentőséget tulajdonítanak egyéb tényezőknek, problémáknak. Elégtelen adaptációnak tekinthető például az, amikor a döntéshozók nem veszik figyelembe az egyre gyakoribb szélsőséges csapadékeseményeket a városok új szennyvíztisztító rendszerének kialakításakor, ahogy ez valószínűleg Budapesten is történt a csepeli szennyvíztisztító esetében.142 Az „adaptációkorlátozó döntés” kifejezés olyan cselekvésekre utal, amelyek korlátozzák mások képességét az éghajlatváltozás következményeinek elhárítására, mérséklésére. Ilyenek például, ha fokozott árvízkockázatnak kitett, sérülékeny területeken valósulnak meg ingatlanfejlesztések, építkezések. 5.1.2 Alkalmazkodás a bizonytalanság figyelembevételével A nagyfokú bizonytalanság kezelése érdekében érdemes kevéssé specifikus vagy járulékos hasznokkal járó intézkedéseket, megoldásokat választani, melyeket a következők szerint csoportosíthatunk: Az ún. „alacsony kockázatú megoldásokat” bármely lehetséges jövőbeli forgatókönyv esetében be lehet bevezetni, mert ezek az intézkedések a jelenlegi körülmények között is indokoltak. Az ártereken való építkezés korlátozása ennek egyik példája, vagy a takarékosságot, hatékonyságot érintő oktatási, szemléletformálási programok is ilyenek.


4.5

5.1.3 Rugalmas tervezés !

?

“ALACSONY KOCKÁZATÚ” MEGOLDÁSOK („LOW REGRETS”)

A „kockázatmentes” intézkedésekhez viszonylag kis befektetés szükséges, mégis nagy haszonnal járhatnak az előre jelzett éghajlati változások esetén. Például egy építkezés során valamivel nagyobb átmérőjű csapadékvíz-elvezető csatornák telepítése csak kis mértékű többletköltséget jelent, de nagy haszonnal járhat, ha a szélsőséges csapadékesemények gyakoribbá válnak a jövőben. Ide tartoznak azok a megoldások is, melyek azonnali gazdasági megtakarítást eredményeznek, pl. a víztakarékosság vagy az elavult rendszerek felújítása.

A hagyományos szakpolitikai tervezés gyakran nem kezeli megfelelően a bizonytalanságot, azaz azt, hogy jelen tudásunk sokszor nem elegendő ahhoz, hogy teljes pontossággal előre tudjuk jelezni a várható események bekövetkezését. A rugalmas tervezés ezzel szemben megpróbálja beépíteni a bizonytalanságot az alkalmazkodási stratégiába.143 Ez a megközelítés lehetővé teszi a tervek megváltoztatását az idővel felszínre kerülő új információk alapján. Így segít megelőzni a kényszerpályás helyzetek kialakulását, amelynek köszönhetően ellenállóbb döntések hozhatók. Célja, hogy a rövid- vagy középtávú tervek megvalósítása ne eredményezzen hibás alkalmazkodást, akkor sem, ha az éghajlatváltozás a most „legvalószínűbbnek” tartott verziótól eltérő módon, illetve mértékben következik be. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a 10-20 éves időtávra készített terveket viszonylag rövid időközönként (1-2 évente) felülvizsgáljuk: a megtett lépések elégségesek voltak-e, megfelelő eredményt értek-e el, vagy korrekció szükséges. 2050 2050 2020 2020

49

RUGALMAS IRÁNYÍTÁS/TERVEZÉS (FLEXIBLE MANAGEMENT/PLANNING) RUGALMAS IRÁNYÍTÁS/TERVEZÉS (FLEXIBLE MANAGEMENT/PLANNING)

(„NO REGRETS”)

A járulékos haszonnal bíró, nyertes (win-win) intézkedések nemcsak az éghajlatváltozás kockázatait csökkentik, hanem egyéb társadalmi, környezeti vagy gazdasági haszonnal is járnak. Ilyen például a települési zöld- és kékfelületek fejlesztése, amely növeli a jóllétet és az ingatlanok értékét is, amellett, hogy kedvezően befolyásolja a helyi mikroklímát és a vízgazdálkodást.

5.2

Az alkalmazkodási stratégia célja

Az alkalmazkodási szakpolitikáknak azt a célt kell kitűzniük, hogy a társadalmi, gazdasági és ökológiai rendszereket a jelenlegi és a (várható) jövőbeli éghajlathoz és annak hatásaihoz igazítsák úgy, hogy csökkentsék a negatív hatások mértékét, és/vagy megkönnyítsék a gyors kármentesítést. Vagyis a fő cél az alkalmazkodóképesség növelése, az ellenálló képesség kialakítása. Fontos, hogy az alkalmazkodás elvei általánosan beépüljenek a döntéshozatali folyamatokba. Ez alatt azt értjük, hogy az alkalmazkodás integráltan, különféle szakpolitikai területeket átfogva jelenik meg a döntéshozatalban, nem pedig különálló alkalmazkodási intézkedésekként.144 Másként megfogalmazva azt jelenti, hogy figyelembe vesszük az éghajlatváltozás kockázatait, és számítunk rájuk olyan döntések során, mint például az infrastruktúra építésének helye és módja, a termesztendő növényfajok és elültetésük/vetésük ideje, erdőtelepítéshez használt fafajok, a jövőben nyújtandó egészségügyi szolgáltatások, stb.145 A folyamat fontos része a releváns „belépési pontok”146 megtalálása, vagyis azon lehetőségek azonosítása a tervezési folyamatban, ahol az éghajlatváltozás kockázataira való felkészülés a legjobban integrálható.147 Jó alkalom lehet erre például bizonyos jogszabályok, szabályozások, stratégiák felülvizsgálata, módosítása.148

JÁRULÉKOS HASZONNAL BÍRÓ INTÉZKEDÉSEK („WIN-WIN” VAGY „CO-BENEFIT”)


“MEGBÁNÁS NÉLKÜLI”, KOCKÁZATMENTES MEGOLDÁSOK

Az alkalmazkodási stratégia kidolgozásának főbb lépései

Az alábbi ábra a stratégiaalkotás és -megvalósítás általános folyamatát szemlélteti, kiegészítve azokkal a fontos pontokkal, ahol vezetői döntés, illetve ahol külső szereplők bevonása szükséges a továbblépéshez. A nyomon követés segíti a korábban említett rugalmas tervezés megvalósítását. STRATÉGIAKÉSZÍTÉS ÉS MEGVALÓSÍTÁS FOLYAMATA

! FELELŐS KIJELÖLÉS ÜTEMEZÉS ERŐFORRÁS TEREMTÉS

SZAKÉRTŐK

TERVEZÉS

DÖNTÉS

HELYZETÉRTÉKELÉS

BEVONÁS

DÖNTÉS

KIVÁLASZTOTT CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA INTÉZKEDÉSEK 2

1

LAKOSSÁG GAZDASÁGI SZEREPLŐK

MEGVALÓSÍTÁS

Irányadó kérdések •

Megvan-e a településen a szükséges érdeklődés és politikai elkötelezettség? Ha nincs, hogyan lehet elérni?

•

Melyek a fő ágazatok/városi rendszerek, amelyek valószínűsíthetően sérülékenyek az éghajlatváltozással szemben?

•

Kik képviselik ezeket az ágazatokat/városi rendszereket? Hogyan lehet őket bevonni?

•

Hogyan lehet a szükséges emberi és anyagi erőforrásokat bevonni, megteremteni?

•

Hogyan biztosítható a civil társadalom, a privát szektor és a helyi önkormányzat megfelelő képviselete?

•

Hogyan biztosítható az összes érintett fél koordinációja? Létre kell-e hozni koordináló testület(ek)et?

3

PROBLÉMA FELISMERÉS

NYOMONKÖVETÉS

SZAKÉRTŐK

LAKOSSÁG GAZDASÁGI SZEREPLŐK

FIÓK

BEVONÁS

A következő ábrán a stratégiakészítés tervezési fázisát szemléltetjük, azt a részfolyamatot, mely specifikusan az adaptációs stratégiákra jellemző. Vagyis a helyzetelemzés során a rendszer (település) sérülékenységét vizsgáljuk, a kockázatokat elemezzük, a célok elérését szolgáló intézkedéseket pedig a bizonytalanságok kezelését is figyelembe véve szűrjük.

51

ALKALMAZKODÁSI STRATÉGIAKÉSZÍTÉS TERVEZÉSI FOLYAMATA

5.3.1 Az intézményi rendszer felállítása A probléma felismerése után az önkormányzatnak meg kell teremtenie az alkalmazkodási folyamat szilárd alapját: fel kell állítania az adaptáció kérdésével foglalkozó munkacsoportot, és biztosítania kell a társadalmi támogatottságot. Helyi szinten polgármester és/vagy más magas rangú tisztségviselők aktív bevonásával kell gondoskodni a politikai támogatottságról és elkötelezettségről. A politikai elkötelezettség kulcsfontosságú az alkalmazkodási stratégia hosszú távú megvalósítása érdekében, melyhez emberi és pénzügyi erőforrásokra, valamint a meglévő szakpolitikai dokumentumok és jogszabályok megváltoztatására lehet szükség. A legcélszerűbb, ha a politikai szándékot képviselőtestületi döntés követi. Az adaptációs munkacsoportot a települési önkormányzat és más hatóságok kapcsolódó részlegein dolgozó emberekből, illetve potenciális érdekelt csoportok, például helyi vállalkozások és civil szervezetek tagjaiból célszerű összeállítani. Kiválasztásukban szerepet játszik, hogy az adott városi rendszernek melyek a sérülékeny elemei. Ennek érdekében interdiszciplináris/részlegeken átívelő adaptációs munkacsoportra van szükség, amely képviseli az összes érzékeny ágazatot és városi rendszert.

KITETTSÉG ÉRTÉKELÉSE

POTENCIÁLIS HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE

DÖNTÉS

FONTOS TERÜLETEKRŐL ÉS KOCKÁZATOKRÓL

KOCKÁZATELEMZÉS

!

CÉLKITŰZÉSEK MEGHATÁROZÁSA

ÉRZÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSE

LEHETSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA

ADAPTÁCIÓS KAPACITÁS FELMÉRÉSE

SÉRÜLÉKENYSÉG

SZŰRÉS

ÉRTÉKELÉS

ADAPTÁCIÓS LEHETŐSÉGEK FELTÉRKÉPEZÉSE

A munkacsoport tagjainak részvétele a tájékoztatástól az alkalmazkodási képesség fejlesztésén át egészen a saját hatáskörön belüli adaptációs döntéshozatalig terjedhet.

KIVÁLASZTOTT INTÉZKEDÉSEK ADAPTÁCIÓS HAJLANDÓSÁG


5.3

Kitettség

Az alábbi változókat vizsgálhatjuk: – az átlaghőmérséklet emelkedése, – a szélsőséges hőmérsékletek (hideg, meleg) szintje, gyakorisága, hossza, – csapadék mennyiségének alakulása, szélsőséges csapadékesemények, – szárazság, – szélsőséges szelek, viharok, jégeső, hóviharok, – átlagos vízhőmérséklet, vízellátottság, vízminőség, – árvizek (folyami, illetve villámárvizek), – talajerózió, földcsuszamlások, – erdőtüzek, – levegőminőség, városi hőszigetek, stb. Az országos adatokon és előrejelzéseken kívül a kitettség értékelése során fontos figyelembe venni a helyi sajátosságokat is. Ilyen lehet pl. az indirekt hatásoknak való kitettség: ez arra utal, hogy egy adott település alapszükségleteit (víz, élelem, energia) esetleg más települések elégítik ki, amelyek adaptációjára nincs hatással az adott település. 53

5.3.3 Az érzékenység értékelése Az éghajlatváltozás hatásai az alábbi rendszereket, területeket, ágazatokat érintheti egy településen: – emberi egészség, egészségügy, – energiaellátás, energiatermelés, – ivóvíz-ellátás, – csatornázás, szennyvíztisztítás, – árvízvédelem, – épületek, – közlekedési infrastruktúra – utak, vasutak, csatornák, – természet, városi zöldfelületek, – élelmiszerellátás, mezőgazdaság stb. Vagyis az érzékenység értékelésekor azt kell végiggondolnunk, hogy a fentiek közül mely területeket hogyan érint a klímaváltozás. 5.3.3.1 A lehetséges hatások értékelése Az éghajlatváltozásnak egy adott rendszerre gyakorolt hatását az érzékenységet és kitettséget ös�szevető mátrix segítségével határozhatjuk meg. Ezt elvégezhetjük a jelenlegi vagy a jövőbeli kitettségre, illetve érzékenységre is, ám a jövőbeli esetekben a bizonytalanságot is figyelembe kell venni. A mátrix egy példája a következő ábrán látható:

Csekély/nincs

Közepes

Magas

Csekély

Csekély/nincs

Csekély/nincs

Közepes

Közepes

Csekély/nincs

Közepes

Magas

Magas

Közepes

Magas

Magas

Érzékenységet és kitettséget összevető mátrix149

A lehetséges hatások elemzésének segítségével rangsorolhatjuk a legfontosabb hatásokat. A kitettség és érzékenység mellett további tényezőket is figyelembe vehetünk, mint pl.: költségek, előfordulás ideje, időtartam, visszafordíthatóság mértéke, társadalmi terhek megoszlása, valószínűség. Ha elvégeztük az áttekintő osztályozást, érdemes a legfontosabb hatásokat részletesebb vizsgálatnak alávetni. Ezekhez referencia-forgatókönyvet, és jövő-forgatókönyveket is kell készíteni: a referencia-forgatókönyv az az alap, amihez a jövőbeli fejleményekkel kapcsolatos adatokat hasonlítjuk. Két célja van: egyrészt megmutatja, hogy a klímahatások hogy alakulnának, ha nem tennénk semmit, másrészt segít megmutatni, hogy mely hatásokkal kell a leginkább foglalkozni. Emellett figyelembe kell venni, hogy a kitettség és érzékenység hogyan alakul majd a jövőben (bekövetkezés valószínűsége, kockázat stb.). Amikor a lehetséges hatásokat vizsgáljuk települési szinten, értelemszerűen a hangsúly azokon van, amelyek a helyi önkormányzat hatáskörében kezelhetők. Mindazonáltal fontos, hogy azokat a hatásokat is figyelembe vegyük, amelyek ezen a körön kívül esnek – hiszen egyrészt jelentős hatással lehetnek a lakosságra, másrészt a helyi önkormányzat kezdeményező, szervező, illetve tájékoztató szerepe ezen esetekben is érhet el eredményeket. Ennek jó példája a mezőgazdaság, ahol kevés formális hatáskör van, ugyanakkor az önkormányzat óhatatlanul bevonódik ezekbe az ügyekbe azokon a településeken, ahol jelentős a gazdálkodó tevékenység. 5.3.4 A kockázatok értékelése A kockázat annak a lehetősége, hogy valami, ami az emberek számára értékkel bír, károsul vagy megsemmisül. A kockázat a veszély lehetőségének és az előfordulás valószínűségének a kombinációja.150 Fontos felhívni a figyelmet a fizikai hatás és a következmény/kár közötti különbségre. Míg az éghajlatváltozás fizikai hatásai közé tartozik például az aszály vagy a folyók áradása, a következmény, mellyel a kockázatelemzés is foglalkozik, ezen fizikai hatások által okozott kárra összpontosít. Következmények például a mezőgazdasági károk, az infrastruktúrák megrongálódásában vagy emberi életben keletkezett károk. A kockázatértékelés során figyelembe kell venni a helyszínen keletkező közvetlen károkat, ugyanakkor ennél tovább kell menni, és vizsgálni ezek továbbgyűrűző társadalmi, gazdasági, környezeti hatásait is. A kockázatelemzés szükségessé teszi ezeknek az ok-okozati kapcsolatoknak a feltárását, az ezek közötti interakciót, ezért olyan problémákat is feltárhat, melyeket a sérülékenységi vizsgálat útján nem sikerült beazonosítani. 5.3.4.1 Keretrendszer A nemzetközi összefogás sürgősségét felismerve az ENSZ Közgyűlése 1999-ben indította útjára a Katasztrófa-csökkentési Nemzetközi Stratégiát (UNISDR), majd 2001-ben kiterjesztette az ENSZ Katasztrófa-csökkentési Hivatalának (UNISDR) mandátumát.151 Az UNISDR elsődleges célja és funkciója biztosítani, hogy a katasztrófakockázat-csökkentést (DRR) alkalmazzák az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás területén.152


A kitettség vizsgálatakor azt vesszük számba, hogy milyen klímaváltozáshoz köthető jelenségek, események vannak/lehetnek hatással a településen található különböző rendszerekre. A kitettség értékelésekor általában a múltban előfordult súlyosabb jelenségekből indulhatunk ki, de még jobb, ha rendelkezünk információval ezek jövőbeli alakulásáról is. A jövőbeli kitettség meghatározásához éghajlati modellszámításokra van szükség – ezzel kapcsolatos kistérségi adatokat lehet majd megtalálni a NATéR, RCMTéR és KRITéR projektek honlapjain. (A dokumentum írásakor az adatok még nem voltak elérhetők.)

Érzékenység

5.3.2 A kitettség értékelése

Az UNISDR legfontosabb, 2015–2030 időszakra szóló dokumentuma a Szendai Katasztrófakockázat-csökkentési Keretrendszer (Szendai Keretrendszer).154 A Szendai Keretrendszer egy jogilag nem kötelező erejű megállapodás, amely elsősorban állami szerepvállalást ír elő, de a helyi önkormányzatok, a privát szektor és más érintettek bevonásával történő katasztrófakockázat-csökkentést is szorgalmazza. Az Európai Unió, a nemzetközi katasztrófakockázat-csökkentési folyamat kulcsszereplője és kezdeményezője saját katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelési és kockázati térképezési iránymutatást155 (EURAG) dolgozott ki. 5.3.4.2 A kockázatelemzés lépései Az EURAG szerint a kockázatértékelési folyamat első lépése a katasztrófakockázatok azonosítása, azaz: a veszélyek feltárása, azonosítása és leírása (pl. a gyakori árvizek azonosítása fontos veszélyforrásként). Ezen lépés kezdeti mozzanata az értékelési terület (helyi, regionális vagy országos), az időkeret (rövid, közép- vagy hosszú táv) és a kockázati kritériumok (hatásmértékegységek, pl. forintban számított veszteség) meghatározása. Ennek eredményeként előáll a különböző katasztrófakockázatok típusainak, és a típusokhoz tartozó kockázati forgatókönyvek átfogó leltárja. Ez bemutatja a feltételezhető legrosszabb kimenetelű katasztrófaesemény mértékét és végeredményét.

55

A kockázatok mértéke az alábbiak szerint osztályozható: – jelentéktelen: nincs szükség válaszlépésekre, – csekély: a hatások a meglévő szervezeti kockázatkezelési gyakorlattal kezelhetők, – jelentős: jelentős esemény, amelynél a szokásos válaszlépések mellett további, kármentő lépéseket kell tenni, – komoly: itt már rendkívüli intézkedésekre van szükség, – katasztrofális: Olyan veszély, ami a rendszer összeomlásához, teljes leállásához vezethet. A veszély valószínűségét az alábbi osztályokba sorolhatjuk: – nagyon valószínűtlen: évi 5%-os előfordulási esély – valószínűtlen: évi 20%-os előfordulási esély – lehetséges: évi 50%-os előfordulási esély – valószínű: évi 80%-os előfordulási esély – nagyon valószínű: évi 95%-os előfordulási esély A kockázat mértékét tehát számszerűsíthetjük, ha vannak számszerű becsléseink az adott veszélyek előfordulására, illetve a várható károkra. Legalább a legsúlyosabb kockázatokat érdemes számszerűsíteni. Ha nincsenek ilyen adataink, akkor nem számszerűsítve is értékelhetjük a kockázatokat. Elfogadható kockázat Az „elfogadható kockázat” a kockázatnak az a szintje, amelyet a társadalom hajlandó különös kockázatkezelési megoldások nélkül elfogadni.159 Ezt a szintet rendszerint szakértők határozzák meg, és ennek megfelelően nincs általánosan elfogadott mértéke. Az árvizek esetében az elfogadható kockázat országonként változik, ahogy az az árvízvédelmi rendszerek követelményeiből kikövetkeztethető. Hollandiában a gátak pl. az ezerévente egyszer előforduló áradások ellen is védenek. Ez azt jelenti, hogy az olyan árvíz, aminek az éves előfordulási esélye több, mint 0,1%, már elfogadhatatlan kockázatot jelent a hollandoknak. Ezzel szemben Magyarországon a százéves árvizek ellen védenek a gátak, azaz sokkal magasabb, 1% az elfogadható árvízi kockázat (kivételt jelentenek ez alól egyes nagyvárosok és ipari területek).

A kockázatértékelési folyamat második lépése a kockázatelemzés. A kockázatelemzés célja a kockázat jellegének megértése és a kockázat szintjének megállapítása.156 Az előző fázis során kidolgozott kockázati forgatókönyvekhez a múltbéli tapasztalatokra és a jövőbeli előrejelzésekre támaszkodva hozzá kell rendelni a bekövetkezési valószínűség és a hatás mértékének minél pontosabb becslését. A forgatókönyvek hatásainak értékelését szintén az első lépésben meghatározott hatáskritériumok segítségével kell számszerűsíteni. Az egyes forgatókönyvek kockázati szintjének vizuális ábrázolásához, majd osztályozásához kockázati mátrixok (diagramok) hozhatók létre. A valószínűség és hatás tengelyeire vetített kockázati mátrix a különböző kockázatok összehasonlítható grafikus ábrázolása.157 Kockázati mátrixot abban az esetben célszerű alkalmazni, amikor különböző típusú kockázati forgatókönyveket vagy veszélyforrásokat kell azonos hatáskritériumok szerint összehasonlítani. A kockázati mátrix rangsorba állítja az egyes kockázati forgatókönyveket vagy veszélyforrás-típusokat alacsony kockázati szinttől (kék) nagyon magas kockázati szintig (narancs).

A helyi klímaváltozási trendek és lehetséges hatások tekintetében a Nemzeti Alkalmazkodási Központ által kifejlesztett NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer160) adatbázis fog információkkal szolgálni. Egyéb lehetséges információforrások: – – – – –

IPCC Értékelési Jelentések, Ez Európai Környezeti Ügynökség (EEA) szakmai jelentései, különösen a „Report on Climate change, impacts and vulnerability in Europe 2012”161, CLIMATE-ADAPT Platform, ENSEMBLES előrejelzések, európai természeti katasztrófasérülékenységi adatbázis.162

A kockázatértékelés harmadik fázisa a kockázatkiértékelés, vagyis a kockázatelemzés eredményei nek összevetése a kockázati kritériumokkal. Ez a fázis lehetővé teszi, hogy a kockázatcsökkentési képességek figyelembevételével eldöntsük, egy forgatókönyv vagy veszélyforrás kockázati szintje elfogadható-e, vagy intézkedést igényel.163 Kockázati térképezés

Kockázati mátrix, példa158

A kockázati térképek a kockázatértékelési folyamat fontos kiegészítő eszközei. A „Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban” (SEERISK) projekt közös kockázatértékelési módszertana szerint a kockázati térképek a katasztrófakockázatok térbeli eloszlásáról nyújtanak információt a kockázatelemzési szakaszban meghatározott hatás- és valószínűségi szintek segítségével.164


Az UNISDR definíciója szerint a katasztrófakockázat-csökkentés célja a természeti veszélyforrások által okozott károk csökkentése a megelőzés által, a közösségek kitettségének és sérülékenységének csökkentése, a felkészültség javítása, és korai előrejelző rendszerek alkalmazásának útján.153

A jellemzően térinformatikai (GIS) környezetben, specifikus térinformatikai szoftverrel és adatokból felépített kockázati térképek földrajzi vetületen azonosítják a legmagasabb kockázatnak (egy veszélyforrás legsúlyosabb hatása a legnagyobb valószínűség mellett) kitett területeket. A kockázati térképezés fontos módszer az önkormányzatok és döntéshozók számára, amelynek segítségével naprakész információt szerezhetnek egy település azon részeiről, amelyek a leginkább ki vannak téve egy konkrét veszélytípusnak. Az alábbi ábra egy aradi hőhullám kockázati térképét ábrázolja: a piros területeken a legmagasabb a nappali hőhullámok kialakulásának kockázata.

KOCKÁZATI TERÜLETEK

1. SZÉLSŐSÉGES IDŐJÁRÁS 2. ÁRADÁS 3. FÖLDTANI KOCKÁZATOK

TERMÉSZETI ESEMÉNYEK

4. JÁRVÁNYOK ARAD (ROMÁNIA) NAPPALI HŐHULLÁM KOCKÁZATI TÉRKÉPE 2014

5. ŰRIDŐJÁRÁS 6. VESZÉLYES ANYAGOK 7. KÖZLEKEDÉSI BALESET

NAGYON MAGAS MAGAS

8. NUKLEÁRIS BALESET

KÖZEPES ALACSONY

9. TERRORIZMUS

CSEKÉLY

10. SZÁMÍTÓGÉPES TÁMADÁS 11. BIZTONSÁGPOLITIKAI VÁLSÁG É

57

SZÁNDÉKOS ESEMÉNYEK

12. ENERGIAELLÁTÁSI VÁLSÁG

2,5

5 km

Arad (Románia) nappali hőhullámkockázati térképe

5.3.4.3 Katasztrófakockázat-értékelés Magyarországon A 2014–2020 időszakra vonatkozó Kohéziós Alaphoz való hozzáférés EU-s feltételeinek teljesítése érdekében Magyarország 2014-ben átfogó nemzeti katasztrófakockázat-értékelést165 végzett. A magyar jelentés az EU kockázatértékelési iránymutatása és az ISO 31010 szabvány által meghatározott kockázatértékelési keretrendszert alkalmazza. A nemzeti kockázatértékelés főbb lépései közé tartozik a társadalmi értékek definíciója (emberi, gazdasági, környezeti, politikai, társadalmi értékek; gyakorlatilag a hatáskategóriák és hatáskritériumok meghatározása) a veszélyforrások és kockázatok kategóriáinak meghatározása, kockázati forgatókönyvek kialakítása, valamint a kockázatelemzés és kockázatértékelés végrehajtása. A forgatókönyvek leírják az adott kockázat kontextusát és okait, beleértve az éghajlatváltozás tényezőit és a más kockázatokkal, eseménysorozatokkal fennálló ok-okozati kapcsolatokat és a kockázat bekövetkezésének valószínű kimenetelét. A nemzeti kockázatértékelés megkülönbözteti a természeti katasztrófákat, az ember okozta katasztrófákat és a szándékosan előidézett eseményeket. A kockázatértékelés első fázisa tizenkét kockázati területet határoz meg, amelyekre kockázati forgatókönyveket dolgoztak ki elemzés céljából:

Azonosított kockázati területek Magyarországon166

A kockázati forgatókönyveket a társadalmi értékre tett hatásaik szerint értékelik a hatásszintek A-tól (csekély mértékű következmények) E-ig (katasztrofális következmények) történő osztályozásával. A hatásértékeléshez hasonlóan a forgatókönyvek bekövetkezési valószínűségét is egy skálán osztályozzák a nagyon valószínűtlentől a nagyon valószínű bekövetkezésig (A-tól E-ig). A nemzeti jelentőségű kockázati forgatókönyvek alapos és részletes hatás- és valószínűségelemzése után kockázati mátrixot (diagramot) dolgoztak ki. Az elemzés szerint Magyarországra az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá és intenzívebbé váló természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb kockázatot, úgymint: – folyami árvizek, – hőmérsékleti szélsőségek, – az allergén vagy mérgező növények elterjedése, – (klíma) migráció, – aszály, – súlyos viharok. A nemzeti kockázatértékelés utolsó része a kockázatok kiértékelését és kockázatkezelési képességeket vizsgálja. A képességelemzés (azaz kockázatkezelés) az a lépés, amely segít átszervezni a meglévő erőforrásokat, illetve további erőforrásokat bevonni egy adott kockázattípus hatásának mérséklése vagy bekövetkezési valószínűségének csökkentése érdekében. Az EU szabályozás útján törekszik különféle kockázatok azonosítására és kezelésére, beleértve a kockázatmegelőzési és -kezelési szabványokat is. Az Európai Bizottság Eurocode programja például kockázatmegelőzési szabványokat alkalmaz építési szabványok, szeizmikus kockázatok és erdőtűz-megelőzés terén.167 „Az EN Eurocode-ok tíz európai szabványt foglalnak magukban EN 1990-től


0

SÚLYOS BALESETEK

Irányadó kérdések • • • • • • •

Melyek a várható klímahatások? Mikor várhatók ezek a változások (ha még nem következtek be)? Mely rendszereket és ágazatokat érintenek ezek a hatások? Milyen valószínűséggel következnek be? Milyen károkat okozhat? Mi a legrosszabb forgatókönyv? Melyek a legsúlyosabb, illetve legfontosabb hatások a település szempontjából? Milyen problémái vannak az adott településnek, amit súlyosbítani fog a klímaváltozás (társadalmi kohézió, egyenlőtlenségek, stb.)?

5.3.6 Jövőkép megalkotása Az adaptációs stratégia központi kérdése, hogy hol szeretne tartani a közösség pár évtized múlva, mi a közösség tagjainak elképzelése a világról, amelyben élni szeretnének. A stratégiaalkotás folyamatát ezért egy olyan jövőkép megfogalmazásával érdemes kezdeni, amely a közösség számára ösztönzést, motivációt jelent. Ilyen lehet például: „A település a változó éghajlati viszonyokhoz gyorsan és rugalmasan alkalmazkodik.” Ez természetesen csak egy példa, a település választhat konkrétabb, akár egy néhány szavas, szlogen- vagy képszerű víziót is. A jó jövőkép kellőképp ambiciózus, pozitív töltetű, ugyanakkor a valóságtól nem túlságosan elrugaszkodott. Az érintettek részvétele ebben a folyamatban különösen fontos.

Irányadó kérdések • • • •

5.3.5 A meglévő, adaptáció szempontjából releváns szakpolitikák, intézkedések számbavétele

59

A konkrét cselekvéseket tartalmazó adaptációs terv kidolgozása előtt azonosítani kell a már zajló, alkalmazkodás szempontjából releváns tevékenységeket és meglévő szabályozásokat, terveket, szakpolitikákat és intézményeket. Számos olyan futó tevékenységre derülhet így fény, amelynek ugyan nem célja az alkalmazkodás, adaptációs szempontból mégis releváns, és kihat arra, hogyan képes kezelni az adott közösség a majdani éghajlatváltozást. Fontos azonosítani egyrészről azokat a tevékenységeket, amelyek segíthetik az adaptációs erőfeszítéseket, másrészről azokat, amelyek ellentétesek lehetnek a jövőbeli éghajlati szükségletekkel.

Irányadó kérdések •

Találkozott már munkája során az éghajlatváltozás vagy az alkalmazkodás témájával?

•

Végeztek-e az éghajlatváltozás hatásaira vonatkozó projekteket vagy tanulmányokat az önkormányzatban?

•

Tud olyan, az éghajlatváltozásról vagy az alkalmazkodásról szóló, más forrásból (egye temek, kutatóintézmények, minisztériumok, más országok stb.) származó tanulmá nyokról vagy projektekről, amelyek fontosak a település vagy az Ön munkaköre szempontjából?

•

Folyamatban vannak már az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítő intézkedések (még ha nem minősítik is ezeket konkrét adaptációs intézkedéseknek)?

•

Vannak olyan meglévő eszközök, stratégiák, amelyek fontosak vagy felhasználhatók az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás szempontjából?

•

Milyen releváns hálózatok vagy kezdeményezések használhatók az alkalmazkodás céljaira?

Melyek a közösség erősségei és gyengeségei? Mely érintetteket érdemes bevonni a vízió és a célkitűzések kidolgozásába, és hogyan? Milyen jövőképeket lehet felállítani a közösség jövőjére nézve? Hogyan fordítható le ez a vízió stratégiai célkitűzésekre?

5.3.7 Célok meghatározása A tervezés egyik fő lépése annak meghatározása, hogy mit szeretnénk elérni. Ezt átfogó célok, tematikus célkitűzések és specifikus célok formájában fogalmazhatjuk meg. Az átfogó célok tágabb területet foglalnak magukba, mint például: „a lakosság figyelmének felhívása az emelkedő hőmérsékletekre és azok várható hatásaira a közösség szempontjából”. A tematikus célkitűzések szűkebb körre vonatkoznak. Ezek meghatározásához meg kell állapítani, hogy mely ágazatok élveznek prioritást a településen. Ezt a következők alapján tudjuk megtenni:

– – – –

az ágazat gazdasági jelentősége a településen, az ágazatot fenyegető éghajlati jelenség bekövetkezésének valószínűsége, az adott jelenség gazdasági és társadalmi hatásának potenciális mértéke, és az abból fakadó kockázatok (és lehetőségek).

Meg kell állapítani emellett az elfogadható kockázati szinteket, és a többi ágazathoz fűződő viszonyra is tekintettel kell lenni. Az éghajlatváltozás helyi hatásaira vonatkozó információk mellett fontos lehet figyelembe venni a klímaváltozás közvetlen, a világ más pontjain kifejtett hatásait is, ha ezek kockázatot jelentenek (pl. globális élelmiszerkínálat). Ezek alapján meghatározhatók az ágazati adaptációs célkitűzések. A célokat úgy érdemes kidolgozni, hogy azok rugalmasak maradjanak, azaz lépcsőzetes adaptációs opciókat kell meghatározni az egyszeri, nagy léptékű adaptációs intézkedések helyett. Ez a megközelítés segít kezelni a bizonytalanságot, hiszen később, a körülmények változása (pl. új információ vagy új technológiák megjelenése esetén) módosítani lehet a célkitűzéseken. A célkitűzéseket össze kell vetni egyéb, már meglévő tervekkel, stratégiákkal és szabályozásokkal, különös tekintettel a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégiára.


EN 1999-ig, közös előírásokat tartalmazva az épületek tervezésére és más építőmérnöki munkálatokra és építőipari termékekre vonatkozóan.”168. Ezek a szabványok segíthetik a nemzeti, regionális és helyi döntéshozókat abban, hogy a szektorspecifikus éghajlati alkalmazkodásban, a kockázatértékelésben és a katasztrófavédelmi eljárásokban előre megtervezett megoldásokat használjanak.

A céloknak a következő szempontoknak kell megfelelniük:

• Gazdasági eszközök: o helyi adók kivetése vagy elengedése bizonyos esetekben

•

konkrét,

•

mérhető: az alaphelyzettel összehasonlítható,

•

meghatározott időtartamra szól: konkrét időtávra (pl. 10 év); vagy aszerint, hogy jelenleg megvalósítható, vagy a jövőben kerül sor a cselekvésre, amikor több erőforrás áll rendelkezésünkre; vagy előreláthatóan nem lehet belátható időn belül megvalósítani,

• Tájékoztatás:

elérhető: az irreális elvárások csökkenthetik a célok eléréséért dolgozó emberek motiváltságát, ezért nem érdemes túl magas elvárásokat támasztani a költségek, időkeretek, illetve célok terén,

• A településen élő emberek érdekeinek többszintű képviselete

•

•

reális: ugyanakkor túl alacsony elvárásokat sem szabad támasztani, mert így nem tudjuk maradéktalanul kihasználni a lehetőségeket,

•

prioritizált: biztosítani kell, hogy a sürgősség és fontosság szempontjából leginkább megfelelő adaptációs cselekvéseket válasszuk ki.

o pályázatok írása o hitelfelvétel o ismeretterjesztés (pl. weboldalon, szórólapokon, előadásokon stb. keresztül) o vészhelyzeti jelzőrendszerek kialakítása, bevezetése o igények megfogalmazása a központi kormányzati hatóságok felé o a település uniós szintű képviselete (pl. Polgármesterek Szövetsége)

• Együttműködés és partnerség: o együttműködés más településekkel o partnerség vagy önkéntes megállapodás a privát szektorral

• Stratégiai eszközök

5.3.8.1 A lehetséges intézkedések összegyűjtése, felsorolása 61

Az adaptációs cselekvések célja lehet az éghajlatváltozással szembeni érzékenység és/vagy a kitettség csökkentése, illetve az alkalmazkodási képesség, adaptív kapacitás növelése. Ezek lehetnek megelőző vagy reagáló intézkedések, attól függően, hogy céljuk a károk megelőzése, vagy az éghajlatváltozás okozta helyzetekre adandó válaszlépés. Az adaptációhoz számos eszköz áll rendelkezésre, melyeket külön-külön is lehet használni, de még előnyösebb ötvözni őket. Az alábbi szövegdoboz néhány ilyen lehetséges eszközt sorol fel.

Példák az adaptáció során alkalmazható eszközök típusaira Tudásbázis létrehozása az éghajlatváltozásról, a meglévő ismeretek hiányosságainak pótlása: adatgyűjtés, kutatás

• Infrastrukturális beruházások: o zöld- és kékinfrastruktúra (pl. zöldtetők, parkok) o szürke infrastruktúra (épületek, közlekedési infrastruktúra, árvízvédelem)

• Szervezeti intézkedések: o intézményesítés és szervezeti fejlesztés o közösségszervezés és -fejlesztés

• Szabályozási eszközök o földhasználat szabályozása o építésügyi előírások

o tervek (vészhelyzeti készültségi tervek és várostervezés) o szakpolitikák o programok o stratégiák

• A kockázat szétterítését célzó intézkedések, pl. biztosítás kötése

5.3.8.2 A lehetőségek értékelése, az intézkedések kiválasztása A település sérülékenységének értékelését és a lehetséges intézkedések azonosítását követően a döntéshozóknak, illetve a szakértői csoportnak ki kell értékelnie a lehetőségeket, és a felállított fontossági sorrend alapján ki kell választaniuk a legalkalmasabb intézkedéseket. Az adaptációs opciók kiértékelése sokféle módon végezhető. Ezek közé tartozik a költség-haszon elemzés (CBA), a költséghatékonyság-elemzés (CEA), a több szempontú elemzés (MCA), a reálopciós elemzés (ROA), a portfólióelemzés (PA) vagy a SWOT-elemzés. Számos participatív eszköz is rendelkezésre áll, amelyek nem a technikai szaktudásra fókuszálnak, hanem a helyi lakosság és az érintettek ismereteire és preferenciáira építő demokratikus folyamatra. A különböző döntéstámogató eszközök közüli választás kis részben a szakértelem elérhetőségének függvénye, nagy részben az adatok elérhetőségéé. A különböző eszközök nem zárják ki egymást, és sok előnnyel jár, ha több módszert is alkalmazunk párhuzamosan. Egy informális elemzést kiegészíthet egy formálisabb, például költség-haszon elemzés, valamint egy közvélemény-kutatás és a lakosságot bevonó egyéb participatív módszerek.


5.3.8 Végrehajtandó adaptációs intézkedések meghatározása

63

•

Hatékony: biztosítja, hogy az adaptációs célok kielégítő szinten teljesüljenek.

•

Költséghatékony: egy adott cél elérésének legolcsóbb módja, vagy más intézkedésnél jobb eredményeket nyújt ugyanakkora anyagi ráfordítással.

•

Kockázatmentes (no-regret) vagy alacsony kockázatú (low-regret) intézkedés: rövid távon is haszonnal jár, vagy hosszú távon előnyös akkor is, ha túlbecsültük az éghaj latváltozás hatásait.

•

További járulékos előnyöket nyújt (win-win): pl. a zöldinfrastruktúrák egyszerre használhatók szabadidős célból, hozzájárulhatnak a biodiverzitás növeléséhez, és adaptációs előnyökkel is járnak.

•

Több kockázatot tud egyszerre kezelni: egyes opciók több kockázat kezelésére is alkalmasak lehetnek, az ilyeneket érdemes előnyben részesíteni.

•

Különböző éghajlatváltozási forgatókönyvek esetén is elfogadható megoldást nyújt, a lehetséges jövőbeli éghajlati viszonyoknak nem csak egy kis részére alkalmazható.

•

Hosszú távon fenntartható: a megoldás nem sodorja veszélybe a hosszú távú fenntart hatóságot, vagyis nem használ fel rövid távon túl sok erőforrást az alkalmazkodásra, valamint figyelembe veszi a társadalmi és környezeti rendszerek sajátosságait és a természetes erőforrások korlátait. Nem okoz mások számára káros hatásokat (mint pl. a légkondicionálás, ami növeli a városi hőszigethatást, vagy a fokozott öntözés, ami kimeríti a vízforrásokat).

•

Rugalmas: nem korlátozza a jövőbeli adaptációs lehetőségeket, alacsony költség mellett visszafordítható. Az intézkedéseknek figyelembe kell venniük a beruházások élettartamát. Az új beruházások során kialakított hálózatok (pl. új utak, új épületek) több száz évig is fennmaradhatnak. Ezért különösen a hosszú távra tervezett infrastrukturális és hálózati beruházásokat úgy kell megvalósítani, hogy ne korlátozzák a jövőbeli alkalmazkodási lehetőségeket.

•

Nem jár igazságtalan disztributív hatásokkal: az adaptációs intézkedések biztosítják, hogy a legsérülékenyebb, jellemzően elhanyagolható lobbierővel bíró csoportok érdekei is érvényesüljenek. Az alkalmazkodásnak egyes esetekben közvetlenül a sérülé keny csoportokat kell megcéloznia (pl. az időseket).

•

Időzítés tekintetében a már fennálló veszélyekre fókuszál, ezen kockázatok elhárítása prioritást élvez. A megelőző vagy proaktív alkalmazkodási intézkedéseket azelőtt kell megvalósítani, mielőtt a potenciális hatás valóban bekövetkezik, így elkerülhetők a jövőbeli károk.

•

A pénzügyi és egyéb erőforrások korlátain belül is megvalósítható: az intézkedésnek megvalósíthatónak kell lennie a település meglévő, és jó eséllyel bevonható erőforrásaiból.

Gyakran elhangzik, hogy a hagyományos értékelési technikák, mint a költség-haszon és a költséghatékonysági elemzés kevésbé alkalmasak az alkalmazkodási döntések támogatására. Mivel azonban a politikai döntéshozók jól ismerik és gyakran használják ezeket a módszereket, mi is foglalkozunk velük, és megvitatjuk, mennyire relevánsak az adaptációs döntéshozatal területén. Bemutatunk továbbá néhány alternatív módszert, amelyek alkalmasabbak lehetnek a megfelelő alkalmazkodási

Költség-haszon elemzés (Cost-Benefit Analysis, CBA) A CBA-t mind a magán-, mind a közszféra gyakran használja, így például az EU forrásokból finanszírozott nagy beruházási projekteknél kötelező. A CBA minden társadalmi szinten felmerülő költséget és hasznot számba vesz, majd kiszámolja ezek nettó jelenértékét (net present value, NPV), a költségek és hasznok arányát, majd a különféle lehetséges megoldások belső megtérülési rátáját (internal rate of return, IRR). Bár elég elterjedt, a CBA-nak megvannak a maga korlátai, különösen az alkalmazkodási döntéshozatalban. Először is, gyakran nehéz minden költséget és hasznot számszerűsíteni, és ez különösen így van a nem műszaki jellegű megoldások esetében. Emellett további probléma, hogy a nettó jelenérték nagyon érzékeny az elemzés során használt diszkontrátára. Ennélfogva az alkalmazkodás terén a CBA-t leginkább rövid távú projektértékeléseknél indokolt használni azokban az esetekben, amikor van elég adat, a klimatikus kockázatok előfordulási valószínűsége ismert, és az éghajlati érzékenység viszonylag kicsi a teljes költség/haszon arányhoz képest. Költséghatékonysági elemzés (Cost-Effectiveness Analysis, CEA) Itt az egyes opciók költségeit hasonlítjuk össze és így azonosítjuk azt a megoldást, amelyik a legkisebb költséggel éri el a kívánt eredményt. Azért könnyebb, mint a CBA, mert itt csak a költségeket kell számszerűsíteni, a hasznokat nem. A CEA korlátja, hogy különféle projektek elérni kívánt céljait nehéz vele összevetni. Gondot jelent továbbá, hogy a bizonytalanságokat nem lehet figyelembe venni a CEA során, és ezért a CBA-hoz hasonlóan inkább olyan rövid távú projekteknél érdemes alkalmazni, ahol egyetértés van az elérni kívánt célban.171 Többtényezős elemzés (Multi-criteria analysis, MCA) A többtényezős elemzés előre meghatározott számszerű, illetve nem számszerű követelmények alapján rendszeresen értékeli a lehetséges megoldásokat. Az egyes követelményeket viszonylagos fontosságuk alapján súlyozzuk (pl. egy árvízvédelmi intézkedés környezetvédelmi hatásai fontosabbak, mint a költségei). Ezek után az MCA megadja az egyes opciók sorrendjét. Ez a módszer elég jól alkalmazható az alkalmazkodással kapcsolatos döntések meghozatalában. Könnyebben kezeli az érték jellegű (kvalitatív) követelményeket. Mivel azonban az MCA szakértői értékeléseket alkalmaz, ezért nem kevés szubjektivitás van az elemzésben. Fontos korlát továbbá, hogy az MCA-hoz kell egy fix klímaforgatókönyv, és így a bizonytalanság nehezen kezelhető, hacsak nem folytatunk le több MCA-kört.172 Reálopciós elemzés (Real Options Analysis, ROA) A ROA a vállalati pénzügyek területéről származik, de egyre több más, nagy bizonytalansággal bíró területen használják. Az alkalmazkodás terén a ROA segítségével elemezhetjük a késleltetett döntések, a korlátozott információk, illetve jövőbeli opciók értékét, és így rugalmas és rugalmatlan alkalmazkodási megoldásokat is össze tudunk hasonlítani.173 Ez különösen akkor jó, amikor nagy horderejű és visszafordíthatatlan beruházási döntéseket kell meghozni, és képesek vagyunk megbecsülni az éghajlati kockázatokat. Egyszeri, nagy kockázatú döntéseknél érdemes lehet várni a beruházással, amíg több információnk nem lesz az egyes lehetséges kimenetelek valószínűségéről.


Lehetséges kritériumok az adaptációs intézkedések értékeléséhez:

pések kiválasztására magas bizonytalanság mellett.169 Az egyes technikák módszertanának részletes felvázolása túlmutat a jelen fejezet hatáskörén. Részletesebb esettanulmányok találhatók a MEDIATION projekt technikai szakpolitikai tájékoztatóiban.170

Portfólióelemzés (PA) Ahelyett, hogy egy konkrét opciót elemezne, a PA egyszerre vizsgál egy csokor opciót. Ez lehetővé teszi, hogy kompromisszumot kössünk az egyes adaptációs intézkedéscsokrok várt eredménye, és az eredmény megvalósulásának bizonytalansága között, különféle klímaváltozási előrejelzések megvalósulása esetén.175 Ez a megközelítés különösen akkor jó, ha olyan döntést akarunk hozni, ami több klímaváltozási szcenárió megvalósulása esetén is működik, illetve amikor egymást kiegészítő adaptációs döntések szükségesek egy adott kockázat kezeléséhez. A módszer előnye, hogy strukturált módon kezeli a bizonytalanságot és minőségi, valamint mennyiségi mérőszámokat is tud kezelni. Ugyanakkor komplex és időigényes technika, amihez felkészült szakértők kellenek.176 5.3.8.3 A kiválasztott intézkedések felelősének meghatározása Az adaptációs stratégia felelőse lehet a település környezetvédelmi referense, a városgazdálkodási osztály vezetője, illetve pozíciótól függetlenül bárki, aki alkalmas az éghajlatváltozás által érintett szerteágazó területek és szakértők koordinálására. A felelőssel együtt ki kell nevezni azt a szakértői csapatot, amely a stratégiaalkotás szakmai részében részt vesz. Ha az önkormányzaton belül nem áll rendelkezésre a szükséges szakértelem vagy kapacitás, akkor érdemes külső szakértőket is bevonni a munkába.

65

A szükséges adaptációs intézkedéseket végrehajthatja a helyi önkormányzat, ha rendelkezik a megfelelő hatáskörrel, vagy felszólíthat, ösztönözhet nem önkormányzati szereplőket, szerződhet velük az adott intézkedés végrehajtására. Mivel az önkormányzatok hatásköre, pénzügyi és egyéb forrásai korlátozottak, fontos más szereplőket bevonni a adaptációs stratégia kidolgozásába és megvalósításába. 5.3.8.4 Az adaptációs stratégia elfogadása Amint elkészült az adaptációs stratégia, el kell végezni annak társadalmi egyeztetését, majd hivatalossá kell tenni, azaz politikai jóváhagyással hivatalos stratégiaként kell elfogadni. Fontos, hogy a meghatározott feladatok számon kérhetők legyenek, azaz beépüljenek a kijelölt felelős(ök) munkaköri leírásába, szerződésébe vagy munkatervébe. A megvalósításhoz előirányzott forrásoknak bele kell kerülniük az önkormányzat éves költségvetésébe. 5.3.9

A stratégia megvalósítása

Az elfogadott stratégiát cselekvési terv elkészítésével ültethetjük át a gyakorlatba. A cselekvési terv rögzíti a végrehajtandó adaptációs intézkedéseket, azok felelősét, ütemezését és a felhasználandó erőforrásokat. A szinergiák kiaknázása érdekében az adaptációt be kell építeni a meglévő eszközökbe, gyakorlatba, intézkedésekbe. 5.3.10 Az érintettek bevonása Összetettsége miatt a helyi alkalmazkodás csak akkor lehet sikeres, ha együttműködés jön létre különféle csoportok és egyének között, akik tudásukkal, elkötelezettségükkel és erőfeszítéseikkel hozzájárulnak a folyamathoz. Az erre való hajlandóság a jó kommunikáción, döntéshozatali folyamatokon és szemléletformáláson múlik.

5.3.10.1 A politikai szereplők bevonása Ahhoz, hogy a helyi önkormányzat napirendre tűzze az alkalmazkodást, politikai támogatásra van szükség. A döntéshozókat meg kell győzni az éghajlattal kapcsolatos kockázatok súlyosságáról és az adaptációs intézkedések pénzügyi megvalósíthatóságáról. • A politikusoknak észben kell tartaniuk, hogy választott képviselőkként ők felelnek a lakosságért és a városért/faluért. Az éghajlatváltozást definiálhatjuk úgy, mint a jó kormányzás és vezetés vizsgája, amely erős politikai irányítást és elkötelezettséget igényel. A szélsőséges időjárási események gyakran rámutatnak a városi rendszerek és a városvezetés hiányos alkalmazkodási képességére, amelyek a korábbi politikai döntések és közigazgatási lépések kudarcaként ítélhetők meg. • A politikai akarat megnyerésében segíthet az az üzenet is, hogy az alkalmazkodás a kockázatokkal szembeni ellenállóképesség javítása (pl. a közegészségügy javítása járványokkal szemben, vagy fontos kulturális örökség megóvása). • Ha a már zajló intézkedéseket (pl. a zöldterületek növelése vagy fenntartása, árvízvédelmi beruházások, a vízelvezető rendszerek karbantartása stb.) adaptációs lépésekként kezeljük, az segíthet meggyőzni a döntéshozókat, hogy az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodást viszonylag könnyű megvalósítani, és csak kis változtatásokat igényel a szokásos ügymenethez képest. • A klímaadaptáció továbbá lehetőség a város számára, hogy élhető, vonzó környezetet teremtsen a lakosok, a látogatók és a befektetők számára, így növelve a város gazdasági versenyképességét. • Ha katasztrófa történt, a klímaadaptáció lehetőség arra, hogy ne csak újjáépítsék a régit, hanem a jövő számára tervezzék meg az újat. Ha az alkalmazkodási folyamat már napirendre került, hivatalos formába kell önteni, például alkalmazkodási stratégia formájában, hogy ne essen áldozatul a választási ciklusoknak. 5.3.10.2 A helyi önkormányzati munkatársak bevonása A helyi önkormányzat minden kapcsolódó részlegének dolgozóit tájékoztatni kell a klímaadaptáció fontosságáról, és el kell indítani az önkormányzat szokásos működésének átalakítását, azaz el kell mozdítani az ágazati szemlélettől az ágazatok közötti koordináció felé. Ez a folyamat többek között a területrendezési, infrastrukturális, közegészségügyi és környezetügyi részlegekre vonatkozik. Egy ilyen átalakuláshoz elengedhetetlenül szükséges az önkormányzat dolgozóinak szemléletformálása, ami időbe telik. Egy önkormányzat belső részlegei mellett lényeges egyéb vészhelyzeti felelősséggel bíró szervekkel – pl. katasztrófavédelem, egészségügyi szolgáltatók, meteorológiai szolgálatok – is együttműködni a hatékony adaptáció és az ellenállóképesség javítása érdekében. 5.3.10.3 Helyi vállalkozások bevonása A helyi privát szektor vállalkozásai sok szempontból fontosak a helyi klímaadaptáció terén. • Rájuk is kihatnak az éghajlattal kapcsolatos kockázatok. • Ezek a vállalkozások telektulajdonosok a településeken, telkeikre szükség lehet például fenntartható városi vízelvezető rendszerekhez.


A ROA kiterjeszti a CBA elveit azzal, hogy a költségek és hasznok elemzése mellett a tervezett tevékenységek rugalmasságát is értékeli. Ez komoly előnyt jelent, viszont a módszer hátránya, hogy meglehetősen bonyolult. 174

A sikeres együttműködéshez fontos, hogy a helyi önkormányzat és a vállalkozások az adaptáció korai szakaszától rendszeresen egyeztessenek egymással. Egy ilyen együttműködést az alábbi tulajdonságok jellemeznek: – – – – – –

közös vízió, számszerűsített célok, a partnerség meglehetősen hosszú ideig működik, és a cél elérésekor ér véget, az erőforrások és kockázatok megosztása a partnerek között, formális megállapodás és irányítási rendszer meghatározása, jól definiált szerepek és felelősségek, strukturált, átlátható és inkluzív együttműködési folyamat, monitoring- és értékelő rendszer meghatározása.

A városvezetés és a gazdasági szereplők közti sikeres együttműködést segítheti, ha az érdekeltek összehozása és a városfejlesztés mellett elkötelezett, semleges közvetítő is részt vesz a folyamatban. 5.3.10.4 A lakosság bevonása A helyi szintű alkalmazkodási folyamatok egyik fő célja az, hogy minél többen vegyenek részt az éghajlati kockázatok által kiváltott lehetséges káros hatások elleni, megfelelő módon és időben történő cselekvésekben.

67

A megelőzés időszakában oktatási és közvetlen elérési programokkal lehet a lakosság ismereteit bővíteni, és szemléletét formálni. Az oktatás elsősorban a hivatalos oktatási rendszerben valósulhat meg, míg a közvetlen elérés a lakosság tagjainak rövid távú tájékoztatását jelenti ismeretterjesztés, figyelemfelhívás és az érdeklődés felkeltése céljából. A település önkormányzata azzal támogathatja az alulról jövő adaptációs kezdeményezéseket, hogy arra ösztönzi a lakosokat, civil szervezeteket, iskolákat és vállalkozásokat, hogy saját projekteket valósítsanak meg, és cseréljenek tapasztalatokat, például versenyek kiírásával vagy kommunikációs felület biztosításával (honlap, közösségi média), esetleg találkozók szervezésével. A Klímaválasz projekt keretében végzett országos, nagy mintás adatfelvétel eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatok számíthatnak a lakosság aktivitására: tízből nyolcan nyilatkoztak úgy, hogy részt vennének olyan helyi programokban, amelyek révén a település jobban felkészülhet a környezet várható változásaira. A válaszadók ötöde rendszeresen, közel fele alkalmanként, 16%-a pedig vészhelyzetek esetén kapcsolódna be ilyen programokba.177

AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÍTHATNAK A LAKOSSÁG 80%-ÁNAK AKTIVITÁSÁRA

5.3.10.5 Együttműködés más önkormányzatokkal Az Európai Bizottság elindította Alkalmazkodó Polgármesterek (Mayors Adapt) nevű kezdeményezését, amely városokat igyekszik bevonni a klímaadaptációs cselekvésbe. Az Alkalmazkodó Polgármesterek célja a városok aktívabb részvételének és kapcsolatépítésének támogatása, valamint a lakosság figyelmének felhívása az alkalmazkodás és a szükséges intézkedések témáira. A helyi önkormányzatok önként csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, amely gyakorlati segítséget nyújt számukra, beleértve az egyedi sérülékenységi értékelések végzéséhez és adaptációs stratégiák létrehozásához nyújtott erőforrásokat. Ehhez hasonló Magyarországon a 27 tagot számláló Klímabarát Települések Szövetsége, melynek célja az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megkönnyítése.178 További nemzetközi partnerségek, együttműködési lehetőségek a klímaadaptáció terén: – – – – – –

ICLEI — Local Governments for Sustainability www.iclei.org Energy Cities www.energy-cities.eu Climate Alliance www.climatealliance.org C40 Cities Climate Leadership Group www.c40.org 100 Resilient Cities www.100resilientcities.org ClimateWise, ami biztosítók, brókerek és kockázatmodellezők partnersége, melyben több mint 40 biztosítóvállalat és szervezet dolgozik együtt globálisan az éghajlatváltozás kockázatainak mérséklésén http://www.climatewise.org.uk/

5.3.11 Az adaptációs intézkedések nyomon követése és értékelése Az adaptáció nyomon követése és értékelése kiemelten fontos, hiszen az éghajlati előrejelzések, a technológiai lehetőségek, a környező társadalom folyton változnak, és ezért a korábbi intézkedések hatásait e változások fényében is folyamatosan vizsgálni kell. Fontos látni, hogy az alkalmazkodás nem egy cél, hanem egy igazodási folyamat, amely, ha sikeres, akkor lehetővé teszi, hogy társadalmi-gazdasági céljainkat a változó éghajlat ellenére is elérjük.179 A nyomon követés és értékelés ennek az igazodási folyamatnak az alapja: meg kell tudnunk, hogy mi működik, mi nem működik, és rugalmasan kell reagálni minderre a döntéshozatalban. A két alapkérdés: helyes-e az amit csinálunk?; jól csináljuk-e azt, amit csinálunk?180 Mindazonáltal az adaptáció nyomon követése és értékelése több szempontból is nehéz: –

Meg kell tudnunk mondani, hogy mennyivel lett volna rosszabb a helyzet, ha nem hozzuk meg az adott adaptációs döntéseket.181

–

Hogyan vesszük figyelembe a bizonytalanságokat, különösen azokat, amelyek kívül esnek a klímamodelleken? Az éghajlat csupán az egyike az éghajlati sérülékenységre ható tényezőknek.182

–

Hogyan értékelünk hosszú távú folyamatokat „félidőben”? Az éghajlatváltozás hatásai évtizedekben mérhetők, de addig nem lehet várni az értékeléssel, még akkor se, ha teljes körű elemzés nem végezhető.183

–

Mivel az alkalmazkodás nagyon sokrétű és sok más rendszert befolyásoló folyamat, nem egyértelmű, hogy mely eredmény melyik döntéshez kapcsolódik.

A teljes helyi alkalmazkodási folyamatot 3-5 évenként érdemes felülvizsgálni, és ehhez szükséges az ezt megelőző rendszeres monitorozás és értékelés.184 Ehhez az indikátorokat már a stratégiaalkotáskor meg kell határozni. 20%

50%

16%


• Saját műszaki és gazdasági forrásaikkal hozzájárulhatnak egy olyan probléma megoldásához, amelyet a lakosság egyedül nem lenne képes kezelni. Más szavakkal nyújthatnak finanszírozást, beruházhatnak hatékony infrastruktúrákba, eredményes szolgáltatásokat valamint segítséget és tanácsokat nyújthatnak a helyi hatóságoknak.

Folyamatindikátorok: Ezek azt vizsgálják, hogy az adaptációs folyamat hogyan halad előre a tervezett munkatervben. A folyamatindikátorok arra jók, hogy megmutassák, hogy az adott település klíma sérülékenysége csökken-e, vagy éppen nő. Ezek az indikátorok különösen az adaptációs folyamat korai szakaszában hasznosak. Ilyenek pl.:

– – – – – –

Vannak-e klímaforgatókönyvek? Készült-e sérülékenységi vizsgálat? Van-e katasztrófavédelmi terv? Megoldott-e az érintettek bevonása? Figyelembe vették-e a legsérülékenyebb csoportokat fenyegető nehézségeket? Megoldott-e a hőhullámok elleni védekezés?, stb.186

Bemeneti indikátorok: ezek az anyagi és pénzügyi erőforrások meglétét vizsgálják, és szintén arra adnak választ, hogy hogyan alakul a település sérülékenysége. Ilyenek pl.: 69

– – – –

Finanszírozás megléte Dolgozók száma Kiadások tanulmányok készítésére Milyen tájékoztatási akciók történtek?187

Kimeneti indikátorok: Ezek jellemzően nem számszerű indikátorok, azt mutatják meg, hogy milyen eredményeket sikerült elérni. Ilyenek pl.:

– – – – – –

Az árvizek elleni intézkedések száma, illetve az árvízi károk csökkenése A riasztási rendszerek létrehozása Az adaptációs szempontból felülvizsgált beruházási döntések száma Képzésen részt vett munkatársak száma A kommunikációs kampányok elérési mutatói Hőhullámi halálesetek számának csökkenése188

Sablon adaptációs stratégiához189 Tartalmi elem Köszönetnyilvánítás

Leírás Köszönetnyilvánítás azok felé – pl. az adaptációs munkacsoport tagjai, az érintettek, az önkormányzat tagjai stb. –, akik a közösségen belül hozzájárultak az adaptációs folyamathoz.

Polgármester előszava vagy támogató nyilatkozata

A polgármester előszava vagy támogató nyilatkozata nagyon fontos, segít megmutatni az önkormányzat hivatalos politikai elkötelezettségét az adaptációs folyamat mellett.

Vezetői összefoglaló

Összefoglalja a helyi szinten kidolgozott és megvalósított adaptációs folyamatot.

Bevezető

A bevezetés célja lehet például, hogy megmagyarázza, miért kezdett a közösség az adaptációs folyamatba, és miért fontos ez.

Jövőkép

A jövőben is élhető, biztonságos, ellenálló stb. település képének megalkotása néhány hatásos, pozitív, képszerű mondatban.

Helyzetkép

A terület főbb társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek leírása; a meglévő adaptációs szakpolitikák és intézkedések bemutatása.

Éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás jelenleg tapasztalható és előrejelzett hatásainak ismertetése.

Hatások, sérülékenység és kockázat

Felvázolja és szemlélteti az adaptációs szakértők által végzett hatás-, sérülékenység- és kockázatelemzések eredményeit.

Célkitűzések

Megfogalmazza a jövőkép eléréséhez szükséges célokat.

Adaptációs intézkedések

Meghatározza, felsorolja és bemutatja a célkitűzések eléréséhez kiválasztott adaptációs intézkedéseket.

Végrehajtási ütemterv

Meghatározza az intézkedésekhez rendelt költségeket, felelősöket, az időkeretet, a megvalósítás eszközeit, a megvalósítás lehetséges akadályait, stb.


Az indikátorok azért fontosak, mert lehetővé teszik az időbeli összehasonlítást, és így a szervezeti tanulást, valamint az adott intézkedés előrehaladásának nyomon követését.185 Az alkalmazkodásnál mind számszerű, mind értékszerű indikátorokra szükség van. Az alkalmazkodási döntések nagyon hosszú idő alatt fejtik ki hatásukat, és ezért nemcsak végeredmény-indikátorokat, hanem folya matindikátorokat is kell használni. Az indikátorok főbb típusai, példákkal:

A klímaadaptációt támogató Operatív Programok a 2014–2020-as időszakban A 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapok jelentős mértékben eltérnek a korábbi uniós pénzügyi alapoktól. A legfontosabb különbség az az általános követelmény, hogy a kiadások legalább 20%-ának az éghajlatváltozáshoz kell kapcsolódnia, beleértve az alkalmazkodást is. Bár a finanszírozási időszak a 2014–2020-as időszakra vonatkozik, sokat csúszott a finanszírozási eljárások és a prioritási keretek felállítása. Ezen dokumentum írásakor (2015. december) még csak kevés pályázati felhívás jelent meg, de a részletes finanszírozási prioritásokat meghatározó Operatív Programokat már elfogadták. Ezekből nagyjából látható, milyen adaptációval kapcsolatos finanszírozásra lehet számítani a strukturális alapokból. Adaptációs finanszírozás a KEHOP keretében A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP)189 külön kitér az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseire. A programot 2015 februárjában fogadta el az Unió, és összesen 3,78 milliárd euró osztható szét belőle 2020-ig. Ennek majdnem 30%-át, 1,04 milliárd eurót (322,8 milliárd forintot) szán a kormány a klímaadaptációra. A támogatások 85%-át az Európai Unió adja, 15%-ot a magyar kormány. A KEHOP világosan jelzi, hogy kormányzati szempontból az árvízvédelem a legfőbb adaptációs kérdés Magyarországon.

71

A KEHOP által támogatott összes projektnél cél az alkalmazkodóképesség javítása, a program 1. prioritási tengelyének megnevezése „Klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás”. Ez a tengely az alábbi egyedi célkitűzéseket foglalja magában: 1. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást, valamint a természeti katasztrófák megelőzését szolgáló adat- és tudásbázis megteremtése. 2. A vízkészletekkel történő fenntartható gazdálkodás feltételeinek javítása. 3. Árvizek kártételei elleni védekezés feltételeinek javítása. 4. A lakosság személy- és vagyonbiztonságának növelése érdekében magasabb minőségű katasztrófavédelem. A KEHOP nem tisztázza, mennyi finanszírozás jut az egyes célkitűzésekre, ez majd csak a konkrét pályázati felhívások nyilvánosságra hozatalakor fog kiderülni. Ezzel együtt valószínűsíthető, hogy az adott prioritáshoz tartozó pénzek zöme a katasztrófák megelőzéséhez és kezeléséhez kapcsolódó infrastrukturális és beruházási intézkedésekre megy majd, például árvízvédelmi intézkedésekre vagy katasztrófaelhárítási szolgáltatásokra. Ezek a pénzalapok elsősorban a központi kormányzat számára relevánsak. Van azonban két terület, ahol a helyi önkormányzatok is szerepet kapnak: A 2. számú intézkedés, melynek célja a „Hatékony alkalmazkodás társadalmi feltételeinek elősegítése” az 1. egyedi célkitűzés elérésének segítésére, a térségi és települési klímastratégiák kialakítását támogatja.190 A KEHOP kiemeli, hogy „[a] klímastratégiák sikeres megvalósításához elengedhetetlen az érintett célcsoportok tájékoztatása és szerepvállalása, amelyet (...) szemléletformálási akciók támogatása révén kell elősegíteni.” A 2. számú intézkedés lehetséges kedvezményezettjei a helyi önkormányzatok, a központi közigazgatási szervek és a civil szervezetek. Az intézkedés szempontjából két egyedi indikátor releváns:

„a klímaadaptációs szemléletformálási akciók aktív résztvevőinek” száma, amelynek 2023-ra el kell érnie a 120 ezer főt; és a klímastratégiával rendelkező települések összesített lakosságszáma, aminek 2023-as célértéke 3 millió (a jelenlegi 180 ezres bázisértékről). A 4. egyedi célkitűzés elérését elősegítő 6. számú intézkedés a katasztrófaelhárítási szolgálatok javítását támogatja. Ezen intézkedés keretében nemcsak a központi kormányzat testületeinek, hanem önkéntes és nonprofit szervezeteknek is jut finanszírozás. Adaptációs finanszírozás a TOP és VEKOP keretében Az elfogadott Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)191 kimondott célja a KözépMagyarországi régión kívüli települési önkormányzatok támogatása. A program célkitűzések sorát fedi le, ezeken belül a 6. prioritástengely célja a „fenntartható városfejlesztés”, összesen 308,6 millió eurós finanszírozással. Ez a prioritástengely sok egyéb mellett a városi csapadékvíz-elvezető rendszerekre és települési zöldinfrastruktúra-projektekre kínál támogatást, valamint az önkormányzati és lakóépületek energiahatékonyságára. Mivel az önkormányzatok egyik fő adaptációs intézkedése az önkormányzati épületek nyári hőellenálló képességének növelése, a megfelelő szigetelés nemcsak az energiahatékonyság szempontjából fontos, hanem az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás miatt is. Az Európai Bizottság által már szintén elfogadott Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)192 ugyanazt a szerepet tölti be, mint a TOP, csak a közép-magyarországi térségre nézve, bár itt kevesebb a támogatás, és az uniós finanszírozás aránya is alacsonyabb. Ahogy a TOP esetében, itt is van kiemelt prioritás, az energiafelhasználás hatékonyságának javítása, amelynek része a magán- és középületek energiahatékony felújítása is. Ahogyan a TOP esetében, ez is releváns lesz adaptációs cselekvések számára. Itt a támogatások összege 108,6 millió euró, bár az EU ennek csak 50%-át fedezi, így a VEKOP jobban függ a helyi vagy országos forrásoktól. Adaptációs finanszírozás a Vidékfejlesztési Program keretében A Vidékfejlesztési Programot (VP)193 2015 augusztusában fogadta el az Európai Bizottság. A VP számos, az alkalmazkodás szempontjából releváns finanszírozási célkitűzést tartalmaz, különösen a felszíni vizek és az újraerdősítés témaköreiben. Ezeket önkormányzatok azonban csak korlátozott mértékben tudják elnyerni, mivel jellemzően csak valós mezőgazdasági termelők előtt állnak nyitva. Így egy önkormányzat csak akkor tudja kiaknázni ezeket a forrásokat, ha ő maga is termelő, azaz ha erdő van a tulajdonában, vagy mezőgazdasági területet művel. Ez alól az egyik kivétel az 5.1. alintézkedés („Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok megelőzését szolgáló beruházások támogatása”), amelynek közjogi szervek is lehetnek a kedvezményezettjei. Ennek keretében lehet árvízcsatornákat ásni, jéghálókat és fóliákat vásárolni, a tavaszi fagykár megelőzésére szolgáló fejlesztéseket végezni, stb. A támogatás az ezek működtetéséhez szükséges infrastruktúrára is kiterjedhet. Nem derült még ki, mekkora összeg áll majd rendelkezésre erre a konkrét intézkedésre, de a tágabb „M05 – A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági potenciál helyreállítása és megfelelő megelőző intézkedések bevezetése” kategóriára összesen 17,3 millió eurót különítenek el. További uniós források Az európai strukturális és beruházási alapok mellett az EU olyan támogatásokat is kínál, amelyeket nem a magyar kormány oszt el, hanem közvetlenül az Unió speciális intézményei. Az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodás szempontjából a LIFE program a leginkább releváns, amely környezetvédelmi és energetikai célkitűzések széles skálájára kínál támogatást. A LIFE a 2007–2014-es időszakban számos helyi és térségi önkormányzati adaptációhoz kötődő projektet finanszírozott „ellenálló közösségek”194 címszóval. A LIFE program által finanszírozott célkitűzések nagyon sokfélék a városi újraerdősítéstől az adaptációs stratégiák kidolgozásáig.


6 AZ ADAPTÁCIÓ FINANSZÍROZÁSA

A LIFE éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodásról szóló pályázatának első pályázati köre 195 2015 szeptemberében zárult le, és „a legjobb kísérleti, bevezető jellegű és demonstrációs projekteknek” kínál támogatást, „amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességet növelő erőfeszítésekhez”. Ezeken a pályázatokon önkormányzatok is nyerhetnek támogatást. A társfinanszírozás aránya 60-75%. A projektek mérete nincs meghatározva, de egy átlagos projekt 1-2 millió eurós, így a kisebb önkormányzatok számára kevésbé elérhetők. Emellett az EU-n kívüli támogatási források is segítették a klímapolitikai célkitűzésekhez hozzájáruló hazai fejlesztések társfinanszírozását, mint a Svájci Hozzájárulás, az EGT Norvég Finanszírozási Mechanizmus. Egyelőre nem tudunk semmilyen kormányzati tervről, ami egyéb költségvetési forrásokat Alternatív források az adaptációs célok megvalósítására irányozna elő a klímaadaptációra – de a lehetőség mindig fennáll.

A „Klímaválasz – helyi szintű alkalmazkodási ismeretek” tréning megvalósítása során Alternatív források azegyik adaptációs célok megvalósítására a résztvevők feladata volt, hogy alternatív forrás lehetőségeket gyűjtsenek brainstorming módszerrel, melynek összesített eredményét az alábbi ábra A „Klímaválasz – helyi szintű alkalmazkodási ismeretek” tréning megvalósítása során a résztvevők szemlélteti: egyik feladata volt, hogy alternatív forráslehetőségeket gyűjtsenek brainstorming módszerrel, melynek összesített eredményét az alábbi ábra szemlélteti:

7 HOGYAN KOMMUNIKÁLJUNK A KLÍMAVÁLTOZÁSRÓL? Klímaváltozás – az írott történelem talán legfenyegetőbb kihívása, amivel az emberiség eddig szembenézett. Klímaváltozás – egy összetett, bonyolult, absztrakt, nehezen megfogható, megosztó fogalom. Amennyire globális kihívásnak tűnik, olyannyira lokális problémaként jelentkezik: azaz itt és most, a hétköznapi életünket is jócskán érintő módon tapasztaljuk meg. A Klímaválasz projekt keretében végzett nagy mintás, országos, reprezentatív adatfelvétel adatai szerint a magyar lakosság 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt, és mindennapjaiban érzékeli a hatásait.196

7.1 Mit? Miről beszélünk, amikor a klímaváltozásról kommunikálunk? • Egyrészt beszélhetünk a jelenségről: mi az oka, milyen következményekkel jár, mit tehetünk stb. Ebben az esetben egyértelműen a klímaváltozásról beszélünk. • Másrészt beszélhetünk a klímaváltozás hatására bekövetkező, ahhoz kapcsolható eseményekről (hőhullám, extrém vihar), akár anélkül, hogy a klímaváltozást említenénk. • Harmadrészt beszélhetünk az ennek következtében fellépő kárról, katasztrófáról (emberi életeket veszélyeztető erdőtűz, stb.). A klímaváltozás kapcsán az önkormányzat, településvezetők számára elsősorban nem az a kérdés, hogy vajon a klímaváltozás okozza-e az extrém időjárást, vagy annak tulajdonítható-e, hanem hogy a klímaváltozás hogyan befolyásolja, az hogyan hat a település életére. Így ha a kommunikátor a pontos és aktuális tudományos tényeknek nincs is a birtokában, egy kulcsmondatot jó, ha tud:

73

Eddig is voltak szélsőséges, durva időjárási jelenségek, de a klímaváltozás ezeket felerősíti, illetve gyakoribbá teszi. Ezek az időjárási jelenségek egyre általánosabbak. Fontos tisztázni azt is, hogy:

A Klímaválasz résztvevőinek ötletei az alternatív forrásteremtésre

A téma nem „zöldügy”, hanem egészségügyi, gazdasági (pénzügyi, anyagi), biztonsági stb. kérdés, kihívás is. A klímaváltozással kapcsolatos küzdelem (így a kommunikáció is) két nagy csoportra osztható: 1. Megelőzésnek (mitigációnak) nevezzük azokat az akciókat, amelyek a klímaváltozás megállítását, megfékezését célozzák. Például a légkörbe került üvegházhatású gázok mennyiségének csökkentése, pl. azáltal, hogy a fosszilis energiaforrások helyett egyre inkább helyi, megújuló forrásokra támaszkodunk. 2. Az alkalmazkodás (adaptáció) a klímaváltozás ( jellemzően negatív) hatásaira való felkészülést jelenti. Ez leginkább egy bizonytalan, jövőben bekövetkező eseményre való felkészülést jelent. Jelen tananyagunk erre a területre koncentrál. Mondanivalónkat praktikus ahhoz igazítani, amit a közönségünk már tud, amiről már van tapasztalata (például korábbi időjárási anomáliák, mint a néhány évvel ezelőtti országos hóhelyzet). Célszerű, ha a kampányban nem sulykoljuk az adaptáció kifejezést – anélkül is beszélhetünk a témáról, hogy magát a kifejezést használnánk (lásd még: Hogyan?).


A Klímaválasz tréningek résztvevőinek ötletei az alternatív forrásteremtésre

Mikor?

A felkészülés kapcsán valamilyen jövőbeli eseményt, illetve annak következményeit állítjuk a középpontba. Az esemény nagy valószínűséggel bekövetkezik, vagy a lehetőség szintjén bekövetkezhet – bár lefolyásáról nincs pontos tudomásunk. A kommunikáció időzítését megnehezíti, hogy az esemény akár már idén bekövetkezhet, de lehet, hogy csak több évvel később. A kérdésre, hogy mikor beszéljünk a településünkön élőknek a klímaváltozásról, kétféle válasz ad ható:

– –

amikor érdemes: előzetes kommunikáció, amikor kell: kríziskommunikáció.

Előzetes kommunikáció Ilyenkor általában egy jövőbeli eseményről beszélünk: nem tudjuk biztosan, hogy be fog-e következni, illetve milyen hatása lehet, de nagy a valószínűsége, hogy érinthet bennünket. Ez az előrelátás, felkészülés, előkészülés területe. Analógiával élve: használhatjuk autónkat anélkül, hogy egyszer is balesetünk lenne, mégis jó, ha ott a légzsák. Minden olyan helyi esemény, aminek valamilyen klímaváltozással kapcsolatos vonatkozása van, alkalmas hasznos információk átadására, vagy szemléletformálásra. Ilyenek lehetnek például:

75

– kritikusnak tekinthető időszakok (pl. nyár – hőség) előtt: figyelmeztetést adhatunk ki a lakosságnak a veszélyekről és a lehetséges előkészületekről, – krízis, katasztrófa megtörténte után, felkészülés a hasonló eseményekre, – beruházások esetében (biomasszaprojekt, új víztározó), – megszorító rendelkezések elfogadásakor (pl. vízhasználat korlátozása), – önkormányzati tervek, stratégiák készítésekor, (Pl. Települési Éghajlatvédelmi Stratégia, Fenntartható Energia Akcióterv), – katasztrófavédelmi gyakorlat. Kríziskommunikáció Kríziskommunikációra akkor van szükség, amikor már bekövetkezett egy (klímaváltozással kapcsolatba hozható) esemény: extrém havazás, áradás stb. A kríziskommunikáció szinte tisztán a „hogyan?” területe – gyorsan, hitelesen, egységesen, a célcsoporthoz szabott információval, stb. Ezekben az esetekben akár az is előfordulhat, hogy úgy beszélünk az eseményről, hogy magát az okot, a klímaváltozást nem is említjük (nem világos, vagy távoli a kapcsolat). Sőt, ezekben a helyzetekben irreleváns, hogy a klímaváltozás az ok: ilyenkor gyorsan, összehangoltan kell cselekedni – és kommunikálni. A tágabb keretek megvitatása, és a következtetések levonása várhat.

7.3

Kinek?

A hatékony kommunikáció alapköve: ismerd a célközönséged. Ezért fontos tudni, hogy: – kihez beszélünk – mi jellemzi őket, mi érdekli őket, mi az, amit már tudnak, stb., – mi az egyes csoportoknak címzett üzenet természete – miről kell beszélni, milyen fordulatokat kell elkerülni, hogyan keretezzük az üzenetet, stb. (Hogyan?) – milyen csatornán akarjuk elérni az egyes címzetteket (Hol?).

A kommunikáció iránya szerint lehet: – belső (munkatársak, osztályok, önkormányzati vezetők, alsó szintű döntéshozók, önkormányzati szakemberek, önkormányzatai intézmény dolgozója stb. felé) – külső (lakosság, egyes speciális lakossági csoportok, pl. idősek, cégvezetők, katasztrófában érintettek, mentésben részt vevők), – média mint külön csoport. Értelemszerűen minden címzett más-más üzenetet és más-más csatornát igényel, sőt más funkciókról is beszélhetünk: gondoljunk csak egy idős néni, illetve egy 30-as apuka által használt csatornákra, az igényelt vagy elvárt információkra, a nyelvi stílusra, stb. Az előzetes kommunikáció esetén is fontos, hogy az intézmény minden dolgozója tudjon a tervezett eseményekről (legyen szó szemléletformáló kampányról, vagy szigorító rendelet kiadásáról), támogassa azt, illetve további információval tudjon szolgálni az érdeklődő lakosság felé. Hitelesebb az a kezdeményezés, ami nem csak a polgármester egyszemélyes ügye, de nyilvánvalóan (és láthatóan) élvezi mások támogatását is. Fontos lehet, ha be tudunk mutatni, meg tudunk szólaltatni hétköznapi embereket (egy közülünk), akik pozitívan elköteleződtek az adaptáció mellett, illetve akár már cselekedtek is. Szintén ezért fontos a különböző véleményvezérek, helyi hangadók megnyerése. Egy kritikus esemény alkalmával minden önkormányzati dolgozó potenciális információs forrás lehet („a szomszéd lánya a hivatalban dolgozik, ő biztosan tudja, mi történt”). Ezért fontos, hogy a polgármester feléjük pontos, tájékoztató jellegű, hiteles, lényeges információt közöljön, illetve akár hírzárlatot is elrendelhet. A hitelvesztés biztos receptje, ha egy kritikus helyzetben a visszatartott információk miatt éppen a munkatársak válnak a találgatások, rémhírek terjesztőivé. Kifelé a megnyugtatás, a további negatív események megfékezése a cél. Más információt igényel, aki érintett egy kárban, mint az, aki „szimplán” helyi lakos. Más információra van szüksége egy város szélén élő magányos nyugdíjasnak, mint egy városközpontban élő fiatalnak, akinek családja van. Más információt (és csatornát) igényel egy cégvezető, mást egy „egyszerű” lakos. Jó, ha szem előtt tartjuk: különböző emberek ugyanarra az információra más és más módon reagálnak. Ne feledjük: az az esemény, ami kívül esik a tapasztalatainkon, váratlanul jelenik meg, vagy fenyegetően közel, amiről úgy gondoljuk (vagy inkább: érezzük), hogy sem elkerülni, sem megoldani nem tudjuk, sajátos tudatállapotot válthat ki. Krízis esetén az emberek viselkedése, tudatállapota megváltozik.

7.4 Miért? A tájékoztatás egyfelől jog és kötelezettség: „Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében levő katasztrófahelyzetet” (1999. Évi LXXIV. Tv.). 7.4.1 Miben segít a jó kommunikáció? Előzetes kommunikáció esetén: – – – –

segít, hogy a lakosok tisztában legyenek a várható események, illetve kockázatok természetével, előre fel tudjanak rá készülni, segít egy önkormányzati rendelkezés elfogadásában, a lakosságra rótt (akár szigorúbb) kötelezettségek betartásában, szemléletformáló, érzékenyítő hatása van, többféle csoport is elérhető, bevonható a közös tervezésbe, munkába, az önkormányzat pozitív PR-ját is segítheti.


7.2

– – – – – – – –

pánik (káosz) elkerülése, megállítása, csökkentése, normális állapot elősegítése (esemény előtti élet), ál- és rémhírek megelőzése, mentés segítése, biztonságérzetet kelt, bizalmat épít, az intézkedések könnyebb elfogadásához vezet, segít mozgósítani, cselekvésre bírni a közösséget, pozitív imázsépítő.

7.4.2 Tipikus kifogások Tapasztalatok alapján megfigyelhető, hogy akár előzetes kommunikációról van szó, akár katasztrófahelyzetről, egyes hivatalos szereplőknél, vezetőknél felléphet elutasító hozzáállás: azaz kifogáskeresés, hogy miért ne kommunikáljon. 7.4.2.1 Előzetes kommunikáció esetén „Ha beszélek a kockázatról, azzal csak feleslegesen riogatom a lakosságot.” Azzal, hogy nem beszélünk róla, a kockázat még fennáll. A szóbeszéd néha félreértésekhez vezethet. A lehetséges kockázatok mellett a lehetséges megoldások felvázolása nyugtatólag hat. „Nem kommunikálni kell, hanem tárgyilagos tájékoztatást adni.”

77

Ez a fajta „mérnöki” megközelítés nem veszi figyelembe azt, hogy az ilyen eseményekhez erős érzelmi töltés is kapcsolódik. A folyamat leegyszerűsítése eredményeként át nem gondolt üzenetek születhetnek. „A téma túlságosan bonyolult, hogy megértsék.” A lakosságot nem a műszaki/technikai részletek érdeklik, hanem tudni szeretnék, hogy a probléma megoldása jó kezekben van. „Nem az én feladatom erről beszélni.” A törvényi kötelezettségen túl egy települési vezető tartozik azzal az őt megválasztó közösségnek, hogy megnyugtató tájékoztatást nyújtson nekik. „Csak vég nélküli kérdésözönt nyitok meg.” A lakosságot nem a nagy mennyiségű technikai információ érdekli, hanem a hiteles tájékoztatás a lényeges részletekben. Sokakat már az is megnyugtat, ha feltehetik a kérdéseiket. „Nincs időnk, erőforrásunk a lakosság megalapozatlan aggályaival foglalkozni.” A lakosság biztonságérzete szubjektív dolog, ezért a legjobb, ha a valós igényeikhez szabjuk a kommunikációt, semmint racionális alapon próbáljuk eldönteni, mi a fontos nekik és mi az aggodalmat keltő. 7.4.2.2 Krízishelyzetben „Nincs időm, energiám – vészhelyzet van.” Gyakran maga a kommunikáció hiánya okozhat további vészhelyzeteket vagy pánikot. Sokkal több időt igényel vaklárma esetén a helyzet kezelése.

„Nem szabad addig a nyilvánosság elé állnunk, amíg nincs megnyugtató megoldásunk.” Kész megoldások nélkül is el lehet érni, hogy a lakosság megnyugodjon – illetve kész megoldások felvázolásakor sem garantált a valódi bizalom. „A megoldás a szakértők dolga.” A lakosság körében is lehetnek szakértők, akár szakértő szervezetek is, akik segíthetnek. A „nem kötöm az orrukra” mentalitás bizalomvesztést okozhat.

7.5

Ki?

7.5.1 Mit várnak el az emberek krízis esetén a vezetőktől? Információt:

– – – –

a kockázat természetéről, lehetséges következményeiről, információk, becslések, jóslatok megbízhatóságáról, ki a felelős a helyzet kezeléséért, milyen lépésekkel lehet a helyzetet elkerülni, vagy hatásait csökkenteni.

Ígéretet, biztosítékot: – – –

hogy a tanácsok és a döntések szilárd információkon nyugszanak, a szükséges lépéseket megtették, hogy a kockázatot csökkentsék, azok, akik a veszély elhárításán dolgoznak: kompetens személyek és a köz érdekében cselekszenek.

A bevonás lehetőségét:

– –

fontos, hogy lehetőség legyen beleszólni a döntésekbe, így készségesebben hajtják végre a későbbi, szigorúbb rendelkezéseket.

7.5.2 A szóvivő Általánosságban elmondható, hogy a személynek, aki kommunikál, hiteles személynek kell lennie, és hitelesen kell kommunikálnia. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a közösség életét érintő létfontosságú kérdésekről a polgármester adjon tájékoztatást. Ugyanakkor megfigyelhető egyfajta politikusi/vezetői hitelvesztés is (nem csak hazánkban). Ilyenkor hasznos szereplő a szóvivő, aki lehet az önkormányzat kommunikációs embere, vagy speciálisan erre a feladatra dedikált (választott) szereplő. A szóvivő feladatai:

– – – –

tartja a kapcsolatot a különböző társadalmi csoportokkal, kiválogatja és kezeli a közvélemény felé továbbítható üzeneteket, nyilatkozik a sajtóban, illetve első kézből tájékoztat.

7.5.3 Tippek, ha a lakosság előtt kell megszólalnunk A bizalom és a hitelesség magán a kommunikáción keresztül is építhető. Ha a megnyilvánulások érthetőek, támogatóak, időben és a megfelelő csatornákon érkeznek, az erősíti a közlő pozitív megítélését.


Kríziskommunikáció esetén:

Ne feledjük: A verbális kommunikáció 75%-át figyelmen kívül hagyjuk, félreértjük, gyorsan elfelejtjük. Azaz egyáltalán nem mindegy, mit hogyan mondunk, mondandónkat mivel illusztráljuk (lásd Hogyan? című részben). Szintén a hitelességet erősíti az átláthatóság, a külső szakértők alkalmazása, ha világossá tesszük, milyen információforrásokat használunk, illetve ha hiteles és független szervektől/szervezetektől származó információt is használunk. 7.5.4 Hiteles források, partnerek

79

Célszerű, ha az előzetes kommunikáció esetében a polgármester a folyamat arca. Ugyanakkor biztosak lehetünk abban is, hogy egy adott témáról (különösen, ha katasztrófa történik) más is fog beszélni, nyilatkozni. 7.5.4.1 Helyi véleményvezérek, hangadók

– – – – – –

polgármesteri hivatal szakterülettel foglalkozó munkatársa, hiteles személy, tanító, orvos stb., helyi művész, sportoló, híresség (pl. közösségimédia-szereplő) stb., közismert, megbecsült vállalkozó, aki érintett a kérdésben, környékbeli gazda, biztosítótársaság helyi vezetője.

7.5.4.2 Partnerszervezetek – vízügy, – katasztrófavédelem, polgári védelem, – mentők, kórházak, orvosok, – más hatóságok, – civil szervezetek, – független (országos) szakértő (agrár, meteorológia stb.). 7.5.4.3 A média mint partner Történhet egy káresemény csak a településünkön (erdőtűz), vagy sújthat egy nagyobb régiót (árvíz), esetleg az egész országot (extrém mennyiségű csapadék), abban biztosak lehetünk, hogy arról a média is fog tudósítani. A média lehet a partnerünk (lásd HOL? rész), de akár az ellenlábasunk is.

7.6

Hogyan?

Hogyan beszéljünk egy olyan témáról, amiben a bizonytalanság fontos faktor? Hiszen nem állíthatjuk, hogy településünkre egészen biztosan le fog hullani az extrém mennyiségű csapadék, de a lehetősége megvan, sőt a valószínűsége elég magas. 7.6.1 Kommunikáció a bizonytalanról – tippek – – – – – –

mindig azzal kell kezelni, amit tudunk, és nem azzal, amit nem tudunk, legyen világos: mi a bizonytalan, mi az, ami biztos, legyen világos: tudományos egyetértés van a klímaváltozásról – nincs vita, a bizonytalan az életünkben fontos szerepet játszó tényező, az életben általában semmit sem tudunk biztosra – mégis döntéseket hozunk, a „biztosra vehető” szófordulatnál erősebb a biztos, nincs kérdés, tény, a bizonytalan felől mozduljunk el a kockázat irányába, mert ez az embereknek ismerősebb lehet.

7.6.2 Hogyan beszéljünk az absztrakt klímaváltozásról? Kutatások szerint a legtöbb ember úgy vélekedik, hogy a jövő problémáit a jövőben kell/lehet orvosolni: a klímaváltozást márpedig jövőbeli problémaként azonosítják. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a probléma, annál kevesebb ember érzi sajátjának. A hatékony kommunikáció alapmondata a klímaváltozás kapcsán: MOST történik, már most érezzük a hatását és HELYI probléma. 7.6.2.1 Tippek: – hozzuk a témát közel az emberek mindennapi életéhez, – tudományos tények helyett használjunk személyes történeteket, – mutassunk, szólaltassunk meg ismerős arcokat, akik már érintettek, – illusztráljuk példákkal, hogy érintheti itt és most a hétköznapi életünket, – használjunk vizuális eszközöket (diagramok, képek, infografikák, videók) mondandónk alátámasztására, – kerüljük a túlzott tudományos zsargont. Bár kétségtelenül vannak a témának negatív vetületei (károk, katasztrófa, halál stb.), mégis célszerű pozitívan, építő jelleggel kommunikálni. Ezt leginkább úgy tudjuk elérni, hogy a hangsúlyt a problémák ecseteléséről a megoldási lehetőségekre tesszük. Azaz van elérhető megoldás, fel lehet készülni, bizonyos következményeket el lehet kerülni. A klímakommunikáció alapszabálya: légy érthető, őszinte, következetes. 7.6.3 Az előkészítés A jó kommunikáció kulcsa: az előkészítés. Az előkészítés folyamán jó, ha alakítunk egy csapatot, amely előre tervez, kidolgozza a következő lépéseket, stb. A csapatban a polgármester mellett benne lehet az önkormányzat kommunikációért felelős munkatársa (ha van), illetve a legfontosabb (pénzügyi, gazdasági, jogi) területek egy-egy képviselője, vezetője. 7.6.3.1 A message board A szervezeti kommunikációban gyakran használt eszköz: gyakorlatilag egy dokumentum, ahol az adott téma kulcsmondatait írjuk össze. A klímaváltozás kapcsán például azokat a tényeket, amelyeket a lakosságnak mondhatunk. A message board megírása kiváló gyakorlat a megfelelő stílus vagy szófordulatok kiválasztására is.


– ne olvassuk fel papírról a szöveget (de a szöveg vázlata lehet előttünk), – ne memorizáljuk a szöveget (haladjunk az előzetesen elkészített jegyzetek, kulcsmondatok alapján) – használjunk megfelelő sebességet (ne rohanjunk, és ne is legyünk túl lassúak), használjunk hatásszüneteket a fontosabb részletek után, – vegyünk fel nyugodt, laza testtartást (ne tegyük zsebre a kezünket, kerüljük el a túlzott gesztusokat, a kényszeres mozgásokat), – nézzünk a közönségre, keressük a szemkontaktust (de 2-4 másodpercnél tovább ne nézzünk egy emberre, és ne csak az első sor érdeklődő hallgatóival keressük a szemkontaktust, hanem a hátsó sorban ülőkkel/állókkal is).

7.6.3.2 Ellenőrző kérdések az előkészítéshez:

7.7

– – – – –

7.7.1 Előzetes kommunikáció esetén

7.6.4 Krízisben Ha a baj megtörténik, a leggondosabb előkészítés dacára is olyan kihívásokat tartogathat, ami hatalmas kihívás elé állítja a helyi szerveket – illetve azokat, akinek az eseményről kommunikálniuk kell. Korábban már említettük, hogy a jó kommunikáció egyik kulcsa: az előkészítés. Kutatások bizonyítják, hogy a felkészülés – amelynek a kritikus időszakot megelőző figyelmeztetés (cikksorozat, felhívás stb.) is része – az esemény negatív hatásait jelentősen csökkentheti. A kríziskommunikáció alapszabálya: gyors, határozott és nyitott. Gyors, azaz a krízist követő egy órában már kell, hogy legyen valamilyen megnyilvánulás, kommunikációs közlés. Hallgatni tilos! Határozott, azaz az adott szerv vagy hivatal a krízis elejétől a végéig ugyanazon a hangon szólal meg, következetesen, ellentmondásmentesen.

81

A nyitottság azt jelenti, hogy a szervezet minden nyilatkozattételre kijelölt tagjának elérhetőnek kell lennie a média számára, hajlandónak kell lennie megosztani az információt, illetve képesnek kell lennie az őszinte válaszadásra. 7.6.4.1 Az úgynevezett rémületfaktor Aggasztóbb egy krízishelyzet ha: – nincs befolyásunk felette – jobban elfogadjuk az olyan kockázatot, amiről úgy gondoljuk, hogy ellenőrzésünk alatt áll, például azzal, ha felkészülünk rá, – egyenlőtlenül oszlik el – könnyebb elfogadni az olyan kockázatot, amiről úgy érezzük, hogy egyenlően érint mindenkit. Furcsán hangzik, de ilyenkor maga a tény is nyugtatólag hathat, hogy a közösség minden tagja érintett az adott helyzetben, – ismeretlen, új forrásból származik – az ismerősnek tűnő kockázatot jobban elfogadjuk, mint a szokatlant, – passzív elszenvedői vagyunk – jobban elfogadjuk az önként vállalt kockázatot, mint a ránk kényszerítettet. Ilyen helyzetekben a nyilvánosság bevonása lehet kulcsfontosságú, – emberi okból következik be – a természetes kockázatot könnyebben elfogadjuk, mint az ember által okozottat, – különösen veszélyes (veszélyes lehet) gyerekekre, terhes nőkre – jó, ha hangsúlyozzuk, hogy az óvodák, iskolák kiemelt védelemben részesülnek, – lappangó és visszafordíthatatlan károsodást okoz, – ismert/ismerős áldozatokat szed, – tudományos bizonytalanság van a jelenség megértésében – ilyenkor fontos a tényekre, a biztosra, a megnyugtatóra hivatkozni.

Célszerű néhány, jól megválasztott csatornára koncentrálni, például helyi lap vagy tájékoztató füzetek. Főleg, ha praktikus információk átadása a cél. Ha kampányt tervezünk, akkor annál nagyobb hatást válthatunk ki, minél több eszközön keresztül találkozik a lakosság a közlésünkkel. Gondolkodjunk olyan eszközökben, ami kézzel fogható, és megmarad – szemben egy pillanatnyi impulzust kiváltó, nehezebben visszakereshető online cikkel. 7.7.2 Krízis esetén Cél lehet a minél több lakos elérése: jó, ha a lehető legtöbb csatornán keresztül kommunikálunk, mindezt összehangoltan és egységesen. Az eszközök kiválasztását, vagy rangsorolását nagyban befolyásolhatja maga az esemény is. Áramszünet esetén például a mobiltelefonról is elérhető önkormányzati Facebook-oldal is válhat elsődleges információforrássá – ugyanúgy ahogy az évek óta nem használt hangosbeszélő is. 7.7.3 Hagyományos eszközök Mind az előzetes kommunikációban, mind közvetlen krízis esetén elsősorban a saját embereinket, az önkormányzat dolgozóit kell tájékoztatnunk: – szokásos belső gyűlés, értekezlet formájában, – telefonon, esetleg akár riadóláncon keresztül is. A házi nyomtató segítségével terjesztett üzenet, hirdetmény még ma is sok szervezet belső kommunikációjának egyik legfontosabb szereplője. Mindenki jól ismeri a vizuálisan unalmas, hosszú, nehézkesen szövegezett, véletlenszerű helyeken (ajtókon, hirdetőtáblák sarkában, ezer más papír mellett) feltűnő A4-es formátumú „házi” plakátokat. A cél: ennél okosabb, átgondoltabb hirdetményt készíteni. 7.7.4 Elektronikus csatornák Az önkormányzati weboldallal kapcsolatos legfontosabb kérdés: mennyire követi a közösség a honlapunk tartalmait? Ha például a hírek nem frissülnek túl gyakran, illetve az egyes hírek olvasottsági statisztikája alacsony, akkor célszerű olyan információt megosztani, ami nem veszíti hamar érvényét, általános referenciaként szolgál. Ilyen lehet egy előzetes bejelentés. Gyors lépéseket igénylő helyzetekben valószínűleg nem a ritkán látogatott weblap a megfelelő csatorna. Az önkormányzati Facebook-oldal nem csak a fiatalabb lakosság elérésének lehet fontos eszköze. Ha gyorsan kell információt eljuttatnunk, ami akár könnyen meg is osztható, illetve ha a visszajelzéseknek is nagy szerepe lehet, akkor használjuk ezt az eszközt. Az elektronikus hírlevél (illetve e-mail) azonnali eléréshez lehet hasznos, akár kiegészítő eszközként is. Személyes jelleget is adhat az üzenetnek, amit ezáltal komolyabban vehet a címzett. Praktikus kérdések:

– – – – – –

Van honlapstatisztikánk? Ki a felelős az önkormányzati honlap frissítéséért? Hol vannak a belépéshez szükséges jelszavak? Ki a felelős az önkormányzati Facebook-oldal frissítéséért? Krízis esetén ki fogja frissíteni, ő hogy tud hozzájutni, ki látja el információkkal? Hol (kinek a gépén, melyik könyvtárban) vannak az e-mail címlisták?


Vannak a településen katasztrófavédelmi gyakorlatok? Van írott kríziskommunikációs stratégia? Ezekhez minden kulcsszereplő hozzáfér? Össze vannak gyűjtve a különböző szervek kontaktszemélyeinek, kommunikációs munkatársainak telefonszámai? Ki írja meg egy kritikus helyzetben az üzeneteket? (Van erre kijelölt személy?) Milyen elektronikus, nem elektronikus, illetve hagyományos eszközöket tudunk használni?

Hol?

7.7.5 Nyomtatott eszközök

7.7.8 Más szervezetek csatornái

– az önkormányzati újság, hírlevél szemléletformáló kampányoknál lehet hasznos, előzetes információk átadására, – a szórólapokon közölhetünk több információt, főleg ha látványos, vagy a megértést segítő vizuális szerkezetben van, – a plakátok inkább kevesebb, de fontos információ átadásában játszhatnak fontos szerepet.

Saját kommunikációnkra kiválóan felhasználhatók más szervezetek, cégek kommunikációs csatornái: weboldalai, közösségimédia-felületei, hírlevelei stb. A cél: egyfajta partnerség kialakítása, elérni, hogy sajátjuknak érezzék a témát.

7.7.6 Helyi média

Fontos észben tartanunk: a közösség valószínűleg még több, vagy más jellegű információt is szeretne kapni. Jó, ha tudjuk, milyen weboldalakon találhatnak az érdeklődők plusz információt a témánkról, illetve jó, ha ezek a források mások számára is elérhetők. Ha sok kérdésre számíthatunk, illetve fontos is, hogy bizonyos információk eljussanak olyan csoportokhoz (pl. idősek), akik nem rendelkeznek pl. internettel, célszerű „forró vonalat” is biztosítani, ahol telefonon kaphatnak segítséget az érdeklődők.

Ha közlendőnk helyi fontossággal bír, szinte biztosak lehetünk benne, hogy a helyi (városi, akár regionális) lap, a helyi rádió, illetve TV is nyitott lesz a megkeresésünkre. Különösen, ha önkormányzati tulajdonban van. Kidolgozhatunk a helyi médiával közösen akár egy új műsort, vagy szemléletformáló műsorsorozatot. Kezdeményezhetünk bejelentést, interjút, vagy lazább, kötetlenebb beszélgetést is.

7.7.9 További információforrások

Ne feledjük: más-más kor- és célcsoport más-más műsort néz vagy hallgat. Szabjuk az üzenetünket az ő igényeinkre. Illetve egyes csoportok eléréséhez használjunk más-más műsorokat. Sokkal hitelesebb lehet az a helyi szemléletformáló kampány, amiről nem csak az önkormányzati lapban lehet olvasni, de a helyi rádió DJ-je is többször megemlíti. Praktikus kérdések:

Az önkormányzattól kik tartják a médiával a kapcsolatot? Hol található a sajtó cím-/telefonszám lista? Milyen gyakran frissül? Ki felelős a frissítésért? Hogy tudom a helyi a médiával a kapcsolatot szorosabbra fűzni?

7.7.7 Országos média Nem csak, és nem elsősorban tájékozatják az embereket, de erősen formálják is az eseményeket, és akár felesleges pánikot is kiválthatnak. Az országos média nagy valószínűséggel ráugrik az eseményre, – ha felelőse van, aki hibáztatható, – titkok, állítólagos dolgok lehetnek a háttérben, – ha van „különleges” emberi tényező, mint: hősök, gonosztevők, áldozatok, rászedettek, – kapcsolódik valamilyen már futó, nagy visszhangot kiváltó ügyhöz, – konfliktus van (szakértők, vagy szakértők és a közönség között), – sok ember van veszélyben, – erős vizuális hatása van (megrázó képek, szenvedés stb.). Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogy a polgármester és a média érdeke gyökeresen más lehet. Mit tehetünk? – elfogadjuk, hogy a média így működik, és a média elsődleges, megbízható, proaktív, gyors hírforrásává válunk, – kezdeményezhetünk sajtótájékoztatót vagy sajtómegbeszélést, – a média támogató’ szerepére koncentrálunk, és azt keressük, hol válhat hasznunkra, – felkészülünk rá, hogyan szolgáljuk ki a médiát: ki lesz a rugalmas, mindig elérhető, mindig hasznos információt szállító, gyors és hatékony kapcsolattartó.


83

– – – –

Az éghajlatváltozás hatásai Magyarországon 1 2 3 4 5 6

http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/megfigyeltvaltozasok/Magyarorszag/. 24/08/2015 Országos Meteorológiai Szolgálat Országos Meteorológiai Szolgálat Országos Meteorológiai Szolgálat Az Energiaklub Klímaválasz projekt keretében végzett országos reprezentatív felmérése, 2015 H/5054. sz. országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 2014–2025-re, kitekintéssel 2050-re, http://www.parlament.hu/irom40/05054/05054.pdf

Felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira

85

7 An EU Strategy on Adaptation to Climate Change, http://ec.europa.eu/clima/policies/adaptation/what/docs/ com2013216en.pdf 8 H/5054. sz. országgyűlési határozati javaslat a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról 2014–2025-re, kitekintéssel 2050-re, http://www.parlament.hu/irom40/05054/05054.pdf 9 H/5054. sz. országgyűlési határozati javaslat a NÉS-2-ről, 47. o 10 H/5054. sz. országgyűlési határozati javaslat a NÉS-2-ről, 2. o 11 H/5054. sz. országgyűlési határozati javaslat a NÉS-2-ről, 175. o. 12 267/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról (2011-ben módosítva) 13 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 14 234/2011. (XI. 10.) kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról 15 http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_szervezeti_abra; 03/10/2015 16 http://www.kormany.hu/download/3 /f1/80000/ hat%C3%A1sk%C3%B6ri%20jegyz%C3%A9k%2020153 . zip#!DocumentBrowse 17 1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általános szabályairól 18 2011. évi CXXVIII. törvény a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 19 2011. évi CVIII. Törvény a közbeszerzésekről

Fő alkalmazkodási területek 20 http://klimavalasz.hu/hirek/tizbol-het-magyar-vedtelennek-erzi-magat-klimavaltozas-hatasaival-szemben 21 Az Energiaklub Klímaválasz projekt keretében végzett országos reprezentatív felmérése, 2015 22 http://oki.antsz..hu/lakossagnak/hohullam_egeszsegkarosito_hatasai; http://oki.antsz.hu/ lakosságnak/hőhullám_egészségkárosÍító hatásai oki.antsz.hu//files/pollenhelyzet/keir_klima.pdf 23 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (http://njt.hu/cgibin/njtdoc.cgi?docid=139876.287601) 24 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről (http://njt.hu/cgibin/njtdoc.cgi?docid=30903.296021) 25 Eütv. 153. § 26 Forrás: Tagai Gergely (2015): Járási népesség-előreszámítás 2051-ig. In: Czirfusz Márton, Hoyk Edit, Suvák Andrea (szerk.): Klímaváltozás–Társadalom–Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon. Publikon Kiadó, Pécs, 141–166. (A kötet letölthető a http://nater.rkk.hu/zarokotet/ oldalról.) 27 Páldy A., Bobvos J., Vámos A. és mtsai: The effect of temperature and heat waves on daily mortality in Budapest, Hungary, 1970-2000 In: Kirch, W., Menne, B., Bertollini, R.: Extreme weather events and public health responses. WHO, SpringerVerlag Berlin Heidelberg, 2005, 99–108. 28 R. S. Kovats és C. Koppe (2005): Heatwaves: past and future impacts on health (Hőhullámok: az egészségre tett hatásuk a múltban és a jövőben). In: Integration of Public Health with Adaptation to Climate Change: Lessons Learned and New Directions. London: Taylor & Francis Group. In: Rabie T. mtsai: The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója), The World Bank Group, 2009. 29 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Urban adaptation to climate change in Europe (Városi alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz Európában). 2/2012. sz. EEA jelentés 30 Rabie T. mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója), The World Bank Group. 31 Kenny, G. P., Yardley, J., Brown, C., Sigal, R. J., Jay, O.: Heat stress in older individuals and patients with common chronic diseases. Can Med Assoc J 2010, 182:1053-1060. 32 Uo. 33 Gouveia, N., Hajat, S., Armstrong, B.: Socioeconomic differentials in the temperature mortality relationship in Săo Paulo, Brazil. Int J Epidemiol 2003, 32:390-397. 34 Hajat, S., Armstrong, B. G., Gouveia, N., Wilkinson, P.: Mortality displacement of heat related deaths – A comparison of Delhi, Săo Paulo, and London. Epidemiology 2005, 16:613-620 35 O’Neill, M. S., Hajat, S., Zanobetti, A., Ramirez-Aguilar, M., Schwartz, J.: Impact of control for air pollution and respiratory epidemics on the estimated associations of temperature and daily mortality. Int J Biometeorol 2005, 50:121-129.

36 Rylander, C., Odland, J. O., Sandanger, T. M.: Climate change and the potential effects on maternal and pregnancy outcomes: an assessment of the most vulnerable – the mother, fetus, and newborn child. Glob Health Action. 2013 Mar 11;6:19538. doi: 10.3402/gha.v6i0.19538. 37 Liu, C.., Yavar, Z.., Sun, Q. (2015): Cardiovascular Response to Thermoregulatory Challenges. American Journal of Physiology - Heart and Circulatory Physiology Published 2 October 2015 Vol. no. , DOI: 10.1152/ajpheart.00199. 38 Páldy A., Erdei E., Bobvos J., Ferenczi E., Nádor G., Szabó J.: A klímaváltozás egészségi hatásainak vizsgálata: nemzeti egészségügyi hatásbecslés. Egészségtudomány 2004 (48) 2-3.230-236. 39 Páldy A., Bobvos J., Vámos A. és mtsai: Effect of Elevated Temperature on Daily Emergency Ambulance Calls: A Time Series Analysis in Budapest, Hungary 1998-2004. Central European Journal of Occupational and Environmental Medicine 2007, 13, 159–169. 40 T. Rabie et al. (2009): The Health Dimension of Climate Change, The World Bank Group 41 T. Rabie et al. (2009): The Health Dimension of Climate Change, The World Bank Group 42 Páldy A, Bobvos J. (2008): A 2007. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma21 Füzetek 2008, 52, 3–15. 43 Páldy A. és mtsai (2007): A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai. Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal 44 Páldy A. (2013): Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok környezet-egészségügyi hatásai a nagyvárosokban: a felkészültség fontossága. Előadás az OrientGate veszprémi szakmai napján, 2013. október 8. 45 A napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon meghaladja a 25°C-ot. 46 A napi középhőmérséklet legalább 3 egymást követő napon meghaladja a 27°C-ot. 47 Forrás: Páldy A. (2013): Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok környezetegészségügyi hatásai a nagyvárosokban: a felkészültség fontossága. Előadás az OrientGate veszprémi szakmai napján, 2013. október 8. 48 Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heatwaves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra/hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló). 49 A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (KRITéR) Összefoglaló a projekt eredményeiről, http://www.met.hu/KRITeR/hu/publikacio/ 50 A klímaváltozás okozta sérülékenység vizsgálata, különös tekintettel a turizmusra és a kritikus infrastruktúrákra (KRITéR) Összefoglaló a projekt eredményeiről, http://www.met.hu/KRITeR/hu/publikacio/ 51 Páldy A. és mtsai (2007): A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai, Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal; Egészségügyi Világszervezet (WHO) (2009): EuroHEAT: Improving Public Health Responses to Extreme Weather/Heatwaves (EuroHEAT: A közegészségügy reakciójának jobbítása a szélsőséges időjárásra/hőhullámokra. Döntéshozói összefoglaló). 52 Közegészségügyi tanácsok a hőség egészségkárosító hatásairól, WHO, http://oki.antsz.hu/lakossagnak/hohullam_egeszsegkarosito_hatasai 53 Allen, J. (2004): Tango in the Atmosphere: Ozone and Climate Change (Légköri tangó: az ózon és a klímaváltozás). NASA Earth Observatory 54 C. E. Williamson és mtsai (2014): Solar ultraviolet radiation in a changing climate (Ultraibolya napsugárzás és az éghajlatváltozás). Nature Climate Change 55 C. E. Williamson és mtsai (2014): Solar ultraviolet radiation in a changing climate (Ultraibolya napsugárzás és az éghajlatváltozás). Nature Climate Change 56 van Dijk, A., Slaper, H., den Outer, P. N., Morgenstern, O., Braesicke, P., Pyle, J. A és mtsai (2013). Skin cancer risks avoided by the Montreal Protocol--worldwide modeling integrating coupled climate-chemistry models with a risk model for UV. Photochem Photobiol 89(1):234-46 (Az absztrakt elérhető itt: at http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/22924540) 57 Monteiro, A., Ribeiro, I., Tchepel, O., Carvalho, A., Martins, H., Sá, E., Ferreira, J., Galmarini, S., Miranda, A.I., Borrego, C. (2013): Ensemble techniques to improve air quality assessment: focus on O3 and PM. Environmental Modelling & Assessment. doi:10.1007/s10666-012-9344-0. 58 Gryparis, A., Forsberg, B., Katsouyanni, K., Analitis, A., Touloumi, G., Schwartz, J. és mtsai (2004): Acute effects of ozone on mortality from the «air pollution and health: a European approach» project. Am J Respir Crit Care Med, 170(10):1080-7 59 Katsouyanni, K. és mtsai (2001): Confounding and effect modification in the short-term effects of ambient particles on total mortality: Results from 29 European cities within the APHEA2 project. Epidemiology, 12: 521–531. 60 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group. 61 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 62 Apatini, D. és mtsai (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008 63 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group Hamaoui-Laguel L. és mtsai (2015): Effects of climate change and seed dispersal on airborne ragweed pollen loads in Europe. Nature Climate Change 5, 766–771. 64 https://www.polleninfo.org/HU/en/current-data.html 65 European Aeroallergen Network (Európai Aeroallergén Hálózat) adatbázisa 66 Apatini, D. és mtsai (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008 67 Apatini, D. és mtsai (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008; 68 Juhász M. (2009): Az időjárás hatása a virágok kifejlődésére és a pollenszórásra, In: Agrofórum, 2009. május, 46–48. 69 Apatini, D. és mtsai (2009): A klímaváltozás hatása az allergén növények megjelenésére – mi várható hazánkban? 2006, 2007, 2008 70 Juhász M. (2009): Az időjárás hatása a virágok kifejlődésére és a pollenszórásra, In: Agrofórum, 2009. május, 46–48. 71 Páldy A., Bobvos J., Apatini D., Józsa E., Magyar D., Mányoki G., Novák E.: A klímaváltozás várható hatásának becslése a parlagfű pollenszezon, valamint a kapcsolódó allergiás betegségek jellemzőinek változására 2021–2050 és 2071–2100 között. Egészségtudomány – Volume LVI. No 3. 2012, http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/


IRODALOMJEGYZÉK

105 Különösen az algásodás miatt 106 Rance, J. és mtsai (2012): Climate Change Risk Assessment for the Water Sector (Az éghajlatváltozás veszélyeinek értékelése a vízügyben). UK Climate Change Risk Assessment 107 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) (2014): Climate Change 2014: Impacts, Adaptation, and Vulnerability. Part A: Global and Sectoral Aspects. Contribution of Working Group II to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozás 2014: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység. „A” fejezet: Globális és szektorális szempontok. A II. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Ötödik Értékelő Jelentéséhez). Sadoff, C., Muller, M. (2009): Water Management, Water Security and Climate Change Adaptation: Early Impacts and Essential Responses (Vízgazdálkodás, vízbiztonság és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás: Korai hatások és lényeges válaszlépések). Global Water Partnership Technical Committee (TEC), 14. sz. Háttéranyag. UNEP Környezet és Biztonság Kezdeményezés (ENVSEC) (2012): Climate Change Adaptation in South Eastern Europe (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás Délkelet-Európában) 108 Nemzeti Külgazdasági Hivatal (új nevén Nemzeti Befektetési Ügynökség) (2013): A magyar víz- és szanitáció ágazat a XXI. században. Letölthető: www.budapestwatersummit.hu 109 Nováky B. (2005): Az éghajlatváltozás hatása a felszíni és felszín alatti vizekre. Alapozó tanulmány a VAHAVA-jelentéshez. Kézirat, Gödöllő. 110 Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) (2014): Climate Change 2014: Impacts, Adaptation, and Vulnerability. Part A: Global and Sectoral Aspects. Contribution of Working Group II to the Fifth Assessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Éghajlatváltozás 2014: Hatások, alkalmazkodás és sérülékenység. „A” fejezet: Globális és szektorális szempontok. A II. munkacsoport hozzájárulása az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület Ötödik Értékelő Jelentéséhez) 111 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Climate change, impacts and vulnerability in Europe (Klímaváltozás, hatásai és sérülékenység Európában). 12/2012. sz. EEA jelentés 112 2000/60/EK irányelv 113 Központi Statisztikai Hivatal (2014): A települések infrastrukturális ellátottsága, 2013. Elérhető: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra13.pdf 114 A csapadék mennyisége meghaladja a 10 mm/órát – Met Office (az Egyesült Királyság meteorológiai szolgálata) 2011 115 Pomáz város települési vízgazdálkodási klímastratégiája (2009): A klímaváltozás hatása a települési vízgazdálkodásra 116 Malatinszky É., Székely M. (2013): Assessing the climate vulnerability of vital urban systems/services in Veszprém (A veszprémi kritikus városi rendszerek/szolgáltatások éghajlati sérülékenységének értékelése) 117 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Climate change, impacts and vulnerability in Europe (Klímaváltozás, hatásai és sérülékenység Európában). 12/2012. sz. EEA jelentés 118 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Climate change, impacts and vulnerability in Europe (Klímaváltozás, hatásai és sérülékenység Európában). 12/2012. sz. EEA jelentés 119 Települési csapadékvíz-gazdálkodási jó gyakorlatok útmutatója. Készült a második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 8.6 Mellékleteként, és elérhető a www.vizeink.hu oldalon 120 Füssy (2008) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, 2008 121 74/2014. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről 122 1997. évi LXXVIII. Törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (http://njt.hu/cgibin/njtdoc.cgi?docid=30337.296018) 123 253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (http://njt.hu/cgibin/njtdoc.cgi?docid=31189.260478) 124 314/2012. (XI. 8.) Korm. Rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről (http://njt.hu/cgibin/njtdoc. cgi?docid=155639.295318) 125 2011. évi CLXXXIX. Törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (http://njt.hu/cgibin/njtdoc.cgi?docid=139876.287601) 126 346/2008. (XII. 30.) Korm. rend. 5. § (4) 127 Városklíma Kalauz, MUT, 2011 (http://www.mut.hu/?module=news&action=getfile&fid=182647) 128 Klímabarát Városok. Kézikönyv az európai városok klímaváltozással kapcsolatos feladatairól és lehetőségeiről, VÁTI, 2011; Első rész: http://www.terport.hu/webfmsend/2424), második rész: http://www.terport.hu/webfmsend/2425 129 2007. évi CXXIX. Törvény a termőföld védelméről 130 Bővebb információ: http://nater.rkk.hu/ 131 Farkas J., Lennert J. (2015): A földhasználat-változás modellezése és előrejelzése Magyarországon. In: Czirfusz M. Hoyk E., Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás – Társadalom – Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon 132 Farkas J., Lennert J. (2015): A földhasználat-változás modellezése és előrejelzése Magyarországon. In: Czirfusz M. Hoyk E., Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás – Társadalom – Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon 133 Farkas J., Lennert J. (2015): A földhasználat-változás modellezése és előrejelzése Magyarországon. In: Czirfusz M. Hoyk E., Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás – Társadalom – Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon 134 Farkas J., Lennert J. (2015): A földhasználat-változás modellezése és előrejelzése Magyarországon. In: Czirfusz M. Hoyk E., Suvák A. (szerk.): Klímaváltozás – Társadalom – Gazdaság. Hosszú távú területi folyamatok és trendek Magyarországon 135 Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, 2015 136 G. Kemény (2010): Estimation of agricultural damages by linking meteorological and test farm data. Agricultural Information Technology, Vol. 1., No. 3, pp1-10 137 Jolánkai Márton,Tarnawa Ákos, Horváth Csaba (2014): A Klímaváltozás hatása a gabonanövények minőségére, élelmiszer biztonságra, előadás a 40. Meteorológiai Tudományos Napokon, Budapest, 2014. november 20-21. 138 Jolánkai M., Birkás M. (2010): Szárazodás, aszály, növénytermelés. „KLÍMA-21” Füzetek, 59. 26–31. 139 Jolánkai M., Birkás M. (2010): Szárazodás, aszály, növénytermelés. „KLÍMA-21” Füzetek, 59. 26–31. 140 Jolánkai M., Birkás M. (2010): Szárazodás, aszály, növénytermelés. „KLÍMA-21” Füzetek, 59. 26–31. 141 http://www.vahavahalozat.hu/files/vahava-2010-12-korrigalt-2.pdf


87

72 Hamaoui-Laguel, L. és mtsai (2015): Effects of climate change and seed dispersal on airborne ragweed pollen loads in Europe (Az éghajlatváltozás és a magszóródás hatásai a levegőben található parlagfűpollen-terhelésre Európában), Nature Climate Change 5. szám, 2015, 766–771. 73 Levy, B. Patz, J. (2015): Climate Change and Public Health (A klímaváltozás és a közegészségügy). Oxford University Press 74 Forrás: Jelentés a Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről szóló 1230/2012. (VII. 6.) Korm. határozatban foglalt feladatok 2014. évi végrehajtásáról. www.kormany.hu 75 Levy, B. Patz, J. (2015): Climate Change and Public Health (A klímaváltozás és a közegészségügy). Oxford University Press 76 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rend. 1. § b) 77 Országos Epidemiológiai Központ honlapja, www.oek.hu 78 A kullancsok élőhelyének az erdőket tartjuk, azonban a közelmúltban méretes kullancspopulációkat észleltek nagyvárosi zöldterületeken is. Forrás: A. Rozzoli, A. és mtsai (2014): Ixodes ricinus and Its Transmitted Pathogens in Urban and PeriUrban Areas in Europe: New Hazards and Relevance for Public Health (Az Ixodes ricinus és az általa közvetített patogének európai nagyvárosi és peremvárosi területeken: Új kockázatok és közegészségügyi relevancia) 79 http://klimavalasz.hu/hirek/tizbol-het-magyar-vedtelennek-erzi-magat-klimavaltozas-hatasaival-szemben 80 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 81 Gray, J. S. és mtsai (2008): Effects of Climate Change on Ticks and Tick-Borne Diseases in Europe (Az éghajlatváltozás hatásai a kullancsokra és a kullancsok által terjesztett betegségekre Európában) 82 Trájer A. J., Bobvos J., Krisztalovics K., Páldy A. (2013) Association between incidence of Lyme disease and spring-early summer season temperature changes in Hungary – 1998–2010. Annals of Agricultural and Environmental Medicine (ISSN: 1232–1966) No2: pp. 245-251 83 T. Rabie et al. (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója), The World Bank Group 84 Trájer A., Bede-Fazekas Á., Bobvos J., Páldy A. (2014): Seasonality and geographical occurrence of West Nile fever and distribution of Asian tiger mosquito. IDŐJÁRÁS Quarterly Journal of the Hungarian Meteorological Service, Vol. 118, No. 1, 2014 január–március, 19–40. 85 Faragó T. és mtsai (2010): Climate Change and Hungary: Mitigating the hazard and preparing for the impacts (the „VAHAVA” Report) (Éghajlatváltozás és Magyarország: A veszély mérséklése és felkészülés a hatásokra, a „VAHAVA”-jelentés); Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 86 Trájer A. J., Bede-Fazekas Á., Bobvos J., Páldy A. (2013): Új vektoriális betegségek megjelenésének lehetősége, és a már őshonos betegségek jelentőségének növekedése a klímaváltozás következtében. A XXI. század egészségügyi és hadászati biztonságát fenyegető hazardok Hadtudomány XXIII. évfolyam elektronikus különszám, 2013. május, http://mhtt.eu/ hadtudomany/eghajlatvaltozas.pdf 87 Trájer A., Bobvos J., Páldy A., Krisztalovics K. (2013): Association between incidence of Lyme disease and spring-early summer season temperature changes in Hungary – 1998–2010. Annals of agricultural and environmental medicine: AAEM, 20(2): 245-251 88 OEK Egészségügyi Világnap – 2014. április 7. A Világnap témája: a vektorok által terjedő fertőző betegségek 89 OEK Egészségügyi Világnap – 2014. április 7. A Világnap témája: a vektorok által terjedő fertőző betegségek 90 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Climate change, impacts and vulnerability in Europe (Klímaváltozás, hatásai és sérülékenység Európában). 12/2012. sz. EEA jelentés 91 Faragó T. és mtsai (2010): Climate Change and Hungary: Mitigating the hazard and preparing for the impacts (the „VAHAVA” Report) (Éghajlatváltozás és Magyarország: A veszély mérséklése és felkészülés a hatásokra, a „VAHAVA”-jelentés) 92 Páldy A. és mtsai (2007).: A 2007. évi hőségriasztás előzményei és tapasztalatai, Országos Környezetegészségügyi Intézet, ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete, Országos Meteorológiai Szolgálat, Országos Tisztifőorvosi Hivatal 93 Faragó T. és mtsai (2010): Climate Change and Hungary: Mitigating the hazard and preparing for the impacts (the „VAHAVA” Report) (Éghajlatváltozás és Magyarország: A veszély mérséklése és felkészülés a hatásokra, a „VAHAVA”-jelentés); Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 94 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 95 Kovats, R. S., Edwards, S. J., Hajat, S., Armstrong, B. G., Ebi, K. L., Menne, B. (2004): The effect of temperature on food poisoning: a time-series analysis of salmonellosis in ten European countries, EPIDEMIOL. INFEC., 132. 443–453 96 Rabie, T. és mtsai (2009): The Health Dimension of Climate Change (A klímaváltozás egészségügyi dimenziója). The World Bank Group 97 Magyarországon évente 20-40 ember szenved villámcsapást (www.katasztrofavedelem.hu). Egy új kutatás szerint a globális felmelegedés a villámcsapások számának emelkedéséhez is vezet. (http://news.berkeley.edu/2014/11/13/lightning-expected-to-increase-by-50-percent-with-global-warming) 98 Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozásról Szóló Keretegyezménye (UNFCCC) (2011): Vízügy és éghajlatváltozás: hatások és adaptációs stratégiák. FCCC/TP/2011/5. műszaki könyv, 2011; Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozásról Szóló Keret egyezménye (UNFCCC): Nairobi Munkaprogram az éghajlatváltozás hatásairól, a sérülékenységről és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról: Éghajlatváltozás és édesvíz-erőforrások 99 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2012): Climate change, impacts and vulnerability in Europe (Klímaváltozás, hatásai és sérülékenység Európában). 12/2012. sz. EEA jelentés 100 Portier, C. J. és mtsai (2010): A Human Health Perspective On Climate Change (Az éghajlatváltozás humánegészségügyi szempontból) 101 1995. évi LVII. Törvény a vízgazdálkodásról 102 Központi Statisztikai Hivatal (2014): A települések infrastrukturális ellátottsága, 2013. Elérhető: www.ksh.hu/docs/hun/ xftp/stattukor/telepinfra/telepinfra13.pdf 103 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről 104 Uo.

Az adaptáció finanszírozása

142 Egyesült Királyság Klímahatás Programja (UKCIP): Climate adaptation: risk, uncertainty and decision-making 143 Európai Környezetvédelmi Ügynökség (2013): Adaptation in Europe: addressing risks and opportunities from climate change in the context of socio-economic developments. Koppenhága. OECD (2015): Climate Change Risks and Adaptation: Linking Policy and Economics. Párizs, OECD Publishing 144 OECD (2015): Climate Change Risks and Adaptation: Linking Policy and Economics. Párizs, OECD Publishing 145 http://climatechange.searca.org/index.php/climate-change-adaptation-knowledge-resources-4/1574-a-closer-look-atmainstreaming-adaptation 146 OECD (2009) 147 OECD (2015) 148 European Commission (2013): Commission Staff Working Document: Guidelines on developing adaptation strategies 149 European Commission (2011): Non-paper Guidelines for Project Managers: Making vulnerable investments climate resilient 150 IPCC 5AR, 2014 151 ENSZ Közgyűlés, 56. ülés, 98. (b) pont; A/RES/56/195; Nemzetközi Katasztrófa-megelőzési Stratégia (ISDR) 152 http://www.unisdr.org/who-we-are/mandate; 10/08/2015 153 http://www.unisdr.org/who-we-are/what-is-drr; 10/08/2015 154 ENSZ Közgyűlés, 69. ülés, 19. (c) pont; A/RES/69/283; Szendai Katasztrófakockázat-csökkentési Keret 2015–2030, 2015 155 Az Európai Bizottság katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelésre és -feltérképezésre vonatkozó iránymutatása, SEC(2010)1626 végleges, Brüsszel 156 IEC/ISO 31010:2009 Nemzetközi kockázatkezelési szabvány – Kockázatértékelési módszerek 157 Az Európai Bizottság katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelésre és -feltérképezésre vonatkozó iránymutatása, SEC(2010)1626 végleges, Brüsszel 158 Az Európai Bizottság katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelésre és -feltérképezésre vonatkozó iránymutatása, SEC(2010)1626 végleges, Brüsszel 159 http://homepage.univie.ac.at/thomas.glade/Publications/BellEtAl2005a.pdf 160 http://nater.mfgi.hu/hu 161 http://www.eea.europa.eu/publications/climate-impacts-and-vulnerability-2012 162 http://moland.jrc.ec.europa.eu/evdab/HTML/model_mat_a.html 163 Az Európai Bizottság katasztrófakezeléssel kapcsolatos kockázatértékelésre és -feltérképezésre vonatkozó iránymutatása, SEC(2010)1626 végleges, Brüsszel 164 SEERISK WP3 3.1 2013.: Közös katasztrófavédelmi kockázatértékelés és felkészülés a Duna makrorégióban program (SEERISK): Common Risk Assessment Methodology for the Danube Macro-Region (Közös kockázatértékelési módszertan a Duna makrorégió számára), Bécs, Vienna, Budapest 165 Belügyminisztérium, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (2014): Jelentés Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelési módszertanáról és annak eredményeiről, Budapest. http://www.kormany.hu/download/1/43/00000/ tervezet.pdf 166 Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelése, 2014 167 http://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/home.php. 23/08/2015 168 http://eurocodes.jrc.ec.europa.eu/. 19/10/2015 169 A projekt honlapja: http://www.mediation-project.eu/ 170 http://mediation-project.eu/output/technical-policy-briefing-notes 171 Watkiss, P., Hunt, A. (2012). Costeffectiveness analysis:: Decision Support Methods for Adaptation, MEDIATION Project, Briefing Note 2. 172 van Ierland, E. C., de Bruin, K., Watkiss, P. (2013): Multi-Criteria Analysis: Decision Support Methods for Adaptation, MEDIATION Project, Briefing Note 6. 173 EEA (2013) Adaptation in Europe: addressing risks and opportunities from climate change in the context of socio-economic developments. European Environment Agency: Copenhagen 174 Watkiss, P. and Hunt, A, Blyth, W (2013). Real Options Analysis: Decision Support Methods for Adaptation, MEDIATION Project, Briefing Note 4. 175 EEA (2013) Adaptation in Europe: addressing risks and opportunities from climate change in the context of socio-economic developments. European Environment Agency: Copenhagen 176 Hunt, A., Watkiss, P. (2013): Portfolio Analysis: Decision Support Methods for Adaptation, MEDIATION Project, Briefing Note 5. 177 http://klimavalasz.hu/hirek/tizbol-het-magyar-vedtelennek-erzi-magat-klimavaltozas-hatasaival-szemben 178 http://klimabarat.hu/ 179 Bours, D. és mtsai (2014): Guidance for M&E of climate change interventions: Guidance note 1: Twelve reasons why climate change adaptation M&E is challenging 180 Prutsch, A. és mtsai (2014): Climate Change Adaptation Manual 181 Bours, D. és mtsai (2014): Guidance for M&E of climate change interventions: Guidance note 1: Twelve reasons why climate change adaptation M&E is challenging 182 Bours, D. és mtsai (2014): Guidance for M&E of climate change interventions: Guidance note 1: Twelve reasons why climate change adaptation M&E is challenging 183 Bours, D. és mtsai (2014): Guidance for M&E of climate change interventions: Guidance note 1: Twelve reasons why climate change adaptation M&E is challenging 184 ADEME (2013) Monitoring & evaluating climate change adaptation at local and regional levels 185 ADEME (2013) Monitoring & evaluating climate change adaptation at local and regional levels 186 ADEME (2013) Monitoring & evaluating climate change adaptation at local and regional levels 187 ADEME (2013) Monitoring & evaluating climate change adaptation at local and regional levels 188 ADEME (2013) Monitoring & evaluating climate change adaptation at local and regional levels 189 Planning for Adaptation to Climate Change. Guidelines for Municipalities (Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás megtervezése. Útmutató önkormányzatok számára): http://www.actlife.eu/EN/deliverables/guidelines.xhtml

190 http://www.kehop.hu/kehop/ 191 A KEHOP 42. oldala szerint ebben a célkitűzésben „A klímaváltozással kapcsolatos személetformálás és a helyi klímastratégiák kidolgozása révén bővülnek a lakosság, a helyi köz- és gazdasági szereplők klímaváltozással összefüggő ismeretei, aminek következtében javul a klímaadaptációs intézkedések végrehajtásának hatékonysága”. 192 https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=53469 193 https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=53470 194 https://www.palyazat.gov.hu/download.php?objectId=54181 195 Az elmúlt pályázatok győztes projektjei itt megtekinthetők: http://ec.europa.eu/environment/life/project/Projects/index.cfm?fuseaction=home.getProjects&themeID=113&projectList 196 LIFE Climate Change Adaptation; http://ec.europa.eu/environment/life/funding/life2015/index.htm

Hogyan kommunikáljunk a klímaváltozásról? 197 http://energiaklub.hu/hir/tizbol-het-magyar-vedtelennek-erzi-magat-a-klimavaltozas-hatasaival-szemben


89

Helyi alkalmazkodási stratégia készítése

Klímaválasz – Képzések az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás elősegítésére helyi szinten A 2015–2016 folyamán megvalósított Klímaválasz program magyar önkormányzatoknak segített abban, hogy időben felkészülhessenek a klímaváltozás hazánkat, illetve a településeket érintő káros hatásaira. A program két lépcsőből állt: a helyi lakosság és az önkormányzati vezetők klímaváltozással kapcsolatos ismereteit feltérképező kutatásból, valamint a települési döntéshozók számára szervezett képzésekből. Ez utóbbiak alapja a programban részt vevő szervezetek által kidolgozott jelen képzési anyag volt, amely hiánypótló módon, naprakészen ad konkrét ismereteket, javaslatokat az alkalmazkodásról. A program abban is segítette az önkormányzatokat, hogy helyi szintű terveket, stratégiákat tudjanak készíteni, illetve könnyebben tudják megtalálni és lehívni a megfelelő uniós forrásokat. A programban 140 önkormányzati vezető vett részt, négy magyarországi régióból (Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Alföld, Közép-Magyarország). A program az Energiaklub vezetésével valósult meg.

www.klimavalasz.hu


91

Szakmai partnerek: Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, GHG Analytics Kutató és Tanácsadó Kft., ESSRG, Nordland Research Institute.

AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁSHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁS TELEPÜLÉSI SZINTEN

Recommend Documents