Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe a Balaton mint turisztikai desztináció környezeti állapotára vonatkozó látogatói észlelések alakulásában

Az éghajlati és időjárási tényezők szerepe a Balaton mint turisztikai desztináció környezeti állapotára vonatkozó látogatói észlelések alakulásában Rátz Tamara1 Bevezetés A turizmus olyan társadalmi-gazdasági jelenség, amelynek fejlődését mind a keresleti, mind a kínálati oldalon jelentősen befolyásolják külső tényezők: többek között a desztináció éghajlati adottságai, politikai környezete, gazdasági fejlettsége vagy társadalmi-kulturális jellemzői (Puczkó – Rátz 2005). Az éghajlati tényezők alapvetően meghatározzák egy desztináció vonzerejét és lehetséges turisztikai termékeit, míg az időjárási események lényeges hatással lehetnek a turisták személyes tapasztalataira és élményeire. Annak ellenére, hogy a turizmus kereslete és kínálata számos különböző szinten kapcsolódik az éghajlathoz, a turizmuskutatásban viszonylag új területnek számít a klimatikus és időjárási tényezők turisztikai szerepének vizsgálata, ráadásul a rendelkezésre álló szakirodalmi források túlnyomó többsége nem elsősorban a turizmus, hanem a klimatológia és a meteorológia oldaláról közelíti meg a kérdést. A jelen tanulmányban összefoglalt kutatás mindezt felismerve, részben hiánypótló céllal került elvégzésre, bár természetesen nem tekinti feladatának a turizmus és az éghajlat összetett kapcsolatrendszerének teljes körű áttekintését. A klíma és az időjárás által a hazai lakosság utazási magatartására gyakorolt hatás elemzése, illetve a balatoni üdülések időjárás-specifikus és éghajlatfüggő jellemzőinek vizsgálata azonban remélhetőleg elindít egy hosszabb távú, komplex kutatási folyamatot, amely hozzájárulhat az éghajlati tényezők által a magyar turizmus szektor számára nyújtott lehetőségek és kihívások alaposabb megértéséhez. 1. Az időjárási és éghajlati tényezők szerepe az utazási magatartás befolyásolásában Az utazási magatartás olyan összetett jelenség, amely magában foglalja mind a desztináció kiválasztására, mind pedig a turizmus szektor által kínált termékekre és szolgáltatásokra vonatkozó fogyasztói döntéseket. Liu (1999) szerint a turista által elfogyasztott termékek és szolgáltatások körét meghatározó turisztikai háttérelemek közé a természeti erőforrások, a társadalmi-kulturális tényezők és az ember alkotta környezet összetevői tartoznak. A természeti háttérelemek magukba foglalják többek között a természetes vizeket, az időjárás jellemzőit, az éghajlatot, a növény- és állatvilágot, a domborzati viszonyokat, illetve a természeti látványosságokat. A desztináció észlelt imázsa és miliője alapvetően hatással van a turisták utazási döntésére (Michalkó – Rátz 2005), a konkrét úti cél kiválasztását pedig általában olyan kulturálisan meghatározott tényezők befolyásolják, mint a turisztikai termék minősége, a természeti és ember alkotta vonzerők kínálata, a desztináció megközelíthetősége, a turista igényei és szükségletei, vagy a turisztikai szolgáltatások észlelt érték-ár aránya. Bár a turista döntése általában összetett információelemzési és -értékelési folyamat eredménye (Huybers 2003), a szabadidős turizmus bizonyos szegmenseiben – különösen a belföldi utazások területén – az utazás bekövetkeztét

1

Dr. Rátz Tamara., a [email protected]

Kodolányi

János

Főiskola

1

Turizmus

Tanszékének

főiskolai

tanára,

és célját meghatározhatják olyan last minute tényezők, mint a pillanatnyi időjárás vagy az elkövetkező néhány napra vonatkozó meteorológiai előrejelzés. A klíma mint külső tényező globális változása alapvetően átalakíthatja a nemzetközi turisztikai piac keresleti és kínálati jellemzőit (Budai 2003). A turisztikai termékek jelentős része bizonyos éghajlati körülményekhez kapcsolódik, így megváltozott viszonyok között csökkenhet bizonyos termékek népszerűsége, a termék minőségének fenntartása sajátos kihívások elé állíthatja a turizmus szektort, szélsőséges esetekben pedig egyszerűen eltűnhet a termék alapjául szolgáló klimatikus feltételrendszer. A turisztikai klíma hőmérsékleti, fizikai és esztétikai dimenziói meghatározzák mind a turisták desztinációkra és termékekre vonatkozó attitűdjeit, mind pedig a turisztikai magatartást (de Freitas el al 2004). Az éghajlat mint turisztikai erőforrás értéke tehát nagy mértékben függ az utazóknak a klimatikus viszonyokkal kapcsolatos észleléseitől, illetve ezen észleléseknek az utazási szokásokra gyakorolt hatásától. Az éghajlati jellemzők egyaránt befolyásolják egy adott desztinációban a lehetséges turisztikai termékek körét (Simpson et al 2005), az egyes termékek iránti kereslet szezonalitását és ebből következően a szolgáltatások nyereségességét (Scott el al 2004, Rátz 2003), valamint a szükséges és igényelt szolgáltatások összetételét, minőségét és jellemzőit (Matzarakis et al 2005). Különösen a természeti attrakciókra alapuló szabadtéri turisztikai tevékenységek – mint például a klasszikus nyaralóturizmus, a téli sportturizmus vagy általában az aktív turizmus – tekinthetők kiemelkedően klímafüggőnek, de a szabadtéri vagy részben szabadtéri kulturális vonzerők – például a tematikus parkok vagy a skanzenek – esetében is a siker egyik meghatározó tényezője lehet a desztináció földrajzi elhelyezkedése és éghajlata (Richards – Richards 1998), hiszen ezen kínálati elemek esetében az időjárási tényezők – mint például a hőmérséklet, a szél intenzitása vagy a csapadék minősége és mennyisége – közvetlenül befolyásolják a látogatók élményét. Bizonyos típusú turisztikai termékek és tevékenységek esetében még ennél is jelentősebb az éghajlati és időjárási feltételektől való közvetlen függés, hiszen például a téli sportturizmus, a vitorlázás vagy a rafting mint turisztikai termék egyszerűen nem létezhet hó, szél vagy a természetes vizek optimális szintjét biztosító csapadék hiányában. Az éghajlati viszonyok és a rövid távú időjárási jellemzők ezen túl közvetetten kiemelkedő hatást gyakorolhatnak egy desztináció természeti attrakcióinak állapotára, különösen a természetes vizek minőségére és mennyiségére, a vízpartok állapotára, valamint a növény- és állatvilág jellemzőire (Rátz – Vizi 2004). 2. A kutatás módszerei A projekt során egyaránt alkalmaztunk másodlagos és elsődleges kutatási módszereket. A szekunder információgyűjtés magában foglalta statisztikai adatok elemzését a Balaton régió és Magyarország turizmusára vonatkozóan, valamint kiterjedt a Balaton régió turisztikai trendjeivel, illetve a klímának és a klímaváltozásnak a turisztikai keresletre és kínálatra gyakorolt hatásaival foglalkozó tanulmányok feldolgozására. A másodlagos kutatási eredmények kiegészítése érdekében 2004 őszén sor került egy standard kérdőívre épülő felmérés elvégzésére a hazai lakosság körében. Az 1100 fős magyarországi mintán elvégzett felmérés célja kettős volt: egyrészt az időjárás és az éghajlati tényezők szerepének vizsgálata a magyar lakosság utazási döntéseiben, másrészt pedig a Balaton klimatikus tényezők által befolyásolt környezeti állapotára vonatkozó látogatói percepciók elemzése. A felmérést az ország lakosságának nem és életkor szerinti megoszlását figyelembe vevő kvótás mintavétellel kiválasztott résztvevők bevonásával végeztük el. A felmérésben való részvétel életkor szerinti alsó határát 15 évben határoztuk meg, mivel ebben a korban 2

már stabilnak tekinthetők a kognitív képességek (Apter et al 1998). A minta szociodemográfiai jellemzők szerinti megoszlását az 1. táblázat mutatja be. 1. táblázat: A válaszadók jellemzői (%) Nem Kor

Lakóhely

Foglalkozás

Nők

Férfiak

Σ

49,7

50,3

100,0

15-19

20-34

35-44

45-59

60 és több

Σ

9,0

27,9

15,8

24,3

23,0

100,0

Bpest és környéke

ÉszakDunántúl

DélDunántúl

KözépDunántúl

ÉszakMagyaro.

Alföld

Σ

24,6

15,8

6,6

32,8

10,5

9,7

100,0

Inaktív

Tanuló

Vezető/ szellemi

Alkalmazott/ adminisztratív

Fizikai

Σ*

20,8

23,6

20,7

20,0

13,2

98,3

* Kevesebb, mint 100% a válaszok hiánya miatt

Mivel a mintavétel során csak életkor és nem szerinti kvótákat alkalmaztunk, a válaszadók lakóhely szerinti megoszlását tekintve, a magyar népesség tényleges megoszlásához viszonyítva, a közép-dunántúli térség túlreprezentált, míg az ország keleti régiói alulreprezentáltak. Foglalkozási szempontból nézve a megkérdezettek változatos szocio-ökonómiai jellemzőket mutatnak, noha a tanulók – részben abból következően, hogy a felmérést lebonyolító kérdezőbiztosok a Kodolányi János Főiskola turizmus szakos hallgatói közül kerültek ki – némiképp felülreprezentáltak. A felmérés kérdőívének összeállítása során elsősorban a turizmus és az éghajlat kapcsolatát tárgyaló, valamint a turisztikai döntés folyamatát ismertető szakirodalomra támaszkodtunk. A Balaton környezeti állapotára vonatkozó lakossági percepciók vizsgálata keretében ezen túl kiválasztottunk a hazai sajtóban 2003-2004 folyamán megjelent, a tó vízszintjét, az esetleges vízpótlás kérdését és az alacsony vízszinttel kapcsolatos felelősséget tárgyaló cikkekből 16 darab, részben pozitív, részben negatív tartalmú kijelentést, és elemeztük a felmérés résztvevőinek a felsorolt kijelentésekkel kapcsolatos attitűdjeit. 3. A kutatás eredményei és következtetései 3.1. Az éghajlati és időjárási változók szerepe az utazási döntések befolyásolásában A turista desztináció- és szolgáltatás-választásának folyamatát, az utazási igény felmerülésétől a döntési folyamat információgyűjtő és -elemző fázisain keresztül a tényleges utazásig és a tapasztalatok értékeléséig, számos különböző tényező befolyásolja (Puczkó – Rátz 2005). Az 1. ábra összefoglalja a desztináció-választást meghatározó tényezők – többek között a turisztikai termék elemei és az úti cél természeti környezete jellemzői – jelentőségét a felmérés résztvevői körében.

3

4,1

Állandó lakóhely várható időjárása

23,7

Közlekedési eszköz

26,2

Földrajzi közelség 26,5

Oda- és visszautazás időtartama

28,6

Természeti környezet állapota

39,8

A desztinációban várható időjárás

40,5

Oda- és visszautazás költségei 40,6

Turisztikai szolgáltatások minősége

44,8

Turisztikai szolgáltatások ára

47,5

Kulturális látnivalók

53,6

Természeti látnivalók 0

10

20

30

40

50

60

1. ábra: A desztináció-választást befolyásoló tényezők (válaszadók %-a) Amint azt az 1. ábra mutatja, a megkérdezettek körében elsősorban a desztináció látnivalói bizonyultak meghatározó jelentőségűnek, de viszonylag nagy mértékben befolyásolják az utazási döntést olyan anyagi jellegű tényezők is, mint a célterület turisztikai szolgáltatásainak árszínvonala és minősége, valamint az állandó lakóhely és a desztináció közötti utazás költségei. Bár a felkeresendő terület várható időjárása a válaszadók közel 40%nak döntését befolyásolja, az állandó lakóhely várható időjárása meglehetősen kis mértékben hat az utazási magatartásra, ami azt mutatja, hogy az időjárás elsősorban mint pull2 tényező érvényesül a turisztikai döntési folyamatban. Az otthoni várható időjárás befolyásoló szerepének alacsony szintjét többek között magyarázhatja a magyar utazók turisztikai magatartását jellemző mérsékelt spontaneitás – különösen az éves főutazás esetében –, valamint Magyarország viszonylag kis mérete, ami országos szinten meglehetősen korlátozott időjárási különbségeket eredményez. A desztináció-választást meghatározó általános tényezők jelentőségének értékelésén túl külön figyelmet fordítottunk az éghajlat- és időjárás specifikus desztináció-jellemzők által a szabadidős utazási döntésre gyakorolt hatások elemzésére. Amint azt a 2. ábra mutatja, a napsütés mértéke, a természetes vizek hőmérséklete, illetve a levegő nappali átlaghőmérséklete bizonyult a desztináció-választás szempontjából legfontosabb éghajlati tényezőknek a megkérdezettek körében, alátámasztva a korábbi piackutatások (M.Á.S.T 2005, 2004) azon eredményeit, miszerint a pihenés és a strandolás a magyar turisták fő motivációi közé tartozik. Ez az eredmény továbbá összhangban van mind a magyar kiutazók 2

A turizmus területén pull tényezőnek mindazon hatásokat tekintjük, amelyek a felkeresendő desztináció irányából érik a potenciális turistát (tehát az adott desztináció felé „húzzák” a keresletet), míg a push tényezők közé az állandó lakóhely azon jellemzői tartoznak, amelyek utazásra, a lakóhely ideiglenes elhagyására bírják a fogyasztót. 4

nemzetközi desztináció-preferenciáit illető korábbi ismeretekkel (M.Á.S.T. 2004, Magyar Turizmus Rt. 2005), mind pedig jelen kutatásnak a balatoni turizmus keresleti jellemzőire vonatkozó következtetéseivel. A felsorolt tényezők az 1-5-ig terjedő fontossági skálán egyébként szinte kivétel nélkül fontosnak, de nem kiemelkedően fontosnak minősültek. 3,88 Napsütéses órák száma 4

2,82 Levegő éjszakai átlaghőmérséklete

3

3,85 Tavak, természetes vizek hőmérséklete

2 1

Átlag*

0

Csapadék kiszámíthatósága

Szórás*

Levegő nappali átlaghőmérséklete

3,74

3,46 Csapadék mennyisége

3,47 * 1-től 5-ig terjedő skálán, ahol 1=egyáltalán nem befolyásol, 5=nagyon befolyásol

2. ábra: A desztináció-választást befolyásoló éghajlati tényezők jelentősége a megkérdezettek körében A válaszadók szocio-demográfiai jellemzői és a desztináció-választást befolyásoló klimatikus tényezők kapcsolatát vizsgáló ANOVA variancia-analízis eredményei azt mutatják, hogy míg a férfiak és nők között nem mutatható ki különbség az éghajlati tényezők jelentőségének megítélésében, az életkor meghatározó jellemzőnek bizonyult: a felmérés fiatalabb résztvevőinek utazási döntéseit az átlagnál nagyobb mértékben befolyásolja a napsütéses órák száma (F=5,891; szig.=0,000) és a természetes vizek hőmérséklete (F=5,284; szig.=0,000), ami összhangban áll a strandolás mint szabadidős és turisztikai tevékenység fokozott népszerűségével a fiatalok körében (Carr 1998, Field 1999). Amint azt a 3. ábrán látható szemantikus differenciálskála mutatja, a felmérésben részt vevők számára a nyári üdülés szempontjából ideális időjárás elsősorban tiszta, nyugodt, kiszámítható és derűs, azaz nemcsak a strandolók számára kedvező, hanem a legtöbb szabadtéri turisztikai tevékenység számára is alkalmas keretfeltételeket biztosít.

5

Meleg

Hideg

Csapadékos

Száraz

Szeles

Szélcsendes

Ködös

Tiszta

Hűvös

Langyos

Kiszámítható

Kiszámíthatatlan

Napos

Felhős

Derűs

Borús

Viharos

Nyugodt

Egyenletes

Változékony

3. ábra: A nyári üdülés szempontjából ideális időjárás jellemzői Amint azt az ANOVA variancianalízis eredményei mutatják, a válaszadók szociodemográfiai jellemzői közül egyedül az életkor volt szignifikáns hatással a nyaraláshoz ideális időjárási viszonyok megítélésére. A legidősebb (60 éves és annál idősebb) vizsgált korcsoportba tartozó megkérdezettek körében ugyanis a nyári üdüléshez leginkább megfelelő időjárás a minta átlagához viszonyítva kevésbé meleg, illetve kevésbé szeles, valamint nyugodtabb és egyenletesebb, ezáltal inkább kiszámítható. A legfiatalabb (15-19 éves) válaszadók ezzel szemben az átlagosnál melegebb és szelesebb időjárást preferálnak, viszont jobban tolerálják az időjárás változékonyságát és kiszámíthatatlanságát, ami összefüggésben lehet a fiatalokra jellemző fokozott fizikai aktivitással és az aktív turisztikai tevékenységek iránti nagyobb érdeklődéssel. 3.2. A Balaton mint turisztikai desztináció népszerűsége és környezeti állapotának megítélése a válaszadók körében A felmérés nem Balaton-parti településen élő résztvevői (a teljes minta 95,2%-a) 1999 és 2004 között átlagosan 8,5 alkalommal üdültek a Balatonnál; amennyiben azonban csak azokat a megkérdezetteket vesszük figyelembe, akik a vizsgált időszak alatt legalább egyszer a Balatont választották üdülésük színhelyéül, akkor a mutató értéke eléri a 11,0-et. Ez az adat összhangban van a korábbi piackutatások azon megállapításaival, miszerint a hazai lakosság körében a Balaton régió tekinthető a belföldi főutazások legnépszerűbb célpontjának (Magyar Turizmus Rt. 2005, M.Á.S.T. 2004, 2005). Természetesen az átlagérték jelentős különbségeket takar a vizsgált sokaságon belül: míg a megkérdezett nem Balaton-parti lakosok több mint ötöde a vizsgált periódusban egyszer sem üdült a tónál, addig 2,1%-uk több mint 20 alkalommal töltötte üdülését a Balatonnál. A régióban élők jelentős része szintén kihasználja a tó nyújtotta üdülési lehetőségüket, hiszen az 1999-2004-es periódusban több mint 54%-uk volt legalább egyszer a Balatonnál 6

szabadidős céllal nyaralni, közel egyharmaduk pedig átlagosan évente egyszer Balaton-parti desztinációban üdült. Amint azt a kutatás eredményei mutatják, a nem-balatoniak körében nagyobb a tó népszerűsége, ami nem meglepő, hiszen a turista helyváltoztatásának mozgatórugója az élményszerzés (Michalkó 2004), így az állandó lakóhelytől távoli, attól hangulatában, miliőjében különböző területek vonzereje többnyire lakóhelye elhagyására készteti a szabadidővel és diszkrecionális jövedelemmel egyaránt rendelkező egyént. A Balaton vonzerejét azon megkérdezettek számára, akik 1999 és 2004 között legalább egyszer a Balaton-parton üdültek, elsősorban a tó által kínált strandolási lehetőségek, a kellemes nyári időjárás, valamint a régió belföldi elhelyezkedése és ezáltal a válaszadók lakóhelyéhez viszonyított – relatív vagy abszolút – földrajzi közelsége jelentette. A felmérésben részt vevők több mint egyötödét motiválták Balaton-parti üdülésre a tó nemzetközi versenyelőnynek is tekinthető tulajdonságai, mint a sekély és édes víz, illetve – részben a belföldi elhelyezkedéssel is magyarázhatóan – a megszokás (különösen a dunántúli válaszadók esetében) és a régió turisztikai szolgáltatásainak megfizethetősége. Az attribútumok fontossági skálájának másik végpontján egyrészt a nyári szezonon kívüli időszakhoz kapcsolódó tényezők állnak (korcsolyázni például a vizsgált időszakban a megkérdezettek alig több mint 4%-a utazott a tóhoz, annak ellenére, hogy a Balaton évről évre rendszeresen befagy), másrészt pedig a régió turisztikai termék-kínálatának olyan elemei, amelyek elsősorban egy-egy sajátos igényekkel rendelkező fogyasztói szegmens – a kisgyerekes családok vagy az aktív időtöltést kedvelő látogatók – számára lehetnek vonzóak. A balatoni szabadidős tartózkodásra ösztönző tényezők fontossági sorrendje természetesen összefüggést mutat az üdülések időbeli megoszlásával is. A megkérdezettek körében kiugróan népszerűeknek bizonyultak a nyári hónapok (az elemzett időszakban a megkérdezettek több mint 70%-a nyaralt júliusban vagy augusztusban a Balaton-parton), a téli időszakban azonban – az elmúlt évtized trendjeihez hasonlóan – minimálisnak tekinthető a tó vonzereje (a válaszadóknak alig több mint 6%-a üdült a Balatonnál a három téli hónap valamelyikében). A kereslet időbeli megoszlását számos tényező befolyásolja: egyrészt a földrajzi adottságokhoz kapcsolódó jellemzők, mint az éghajlati viszonyok – összhangban a látogatók időjárási preferenciáival – és ebből adódóan a régió nyári üdülőhely imázsa, másrészt szocio-kulturális tényezők, mint a megszokás, az iskolai szünet és a vállalati szabadságok időzítése, valamint a szolgáltatások jelentős részének – klasszikus 22-es csapdája helyzetet eredményező – szezonális nyitva tartása. A Balaton mint turisztikai desztináció esetében mind a vízminőség, mind a tó vízszintje kulcsfontosságú kérdésnek tekinthető, hiszen mindkét tényező hatással van a régió imázsára, a kínált turisztikai termékek minőségére és a régiót elsősorban jellemző klasszikus nyaralóturizmus keresletének alakulására (Rátz 2003). Míg a Balaton vízminősége évtizedek óta a figyelem középpontjában áll, és jelentős lépések történtek a környező térségek által a vízbe juttatott tápanyagterhelés mérséklésére és az eutrofizációs folyamat visszaszorítására, addig a tó vízszintje elsősorban a 2003-2004-es időszakban vált kritikus kérdéssé, amikor a vízgyűjtő területre hullott csapadék átlagosnál jóval alacsonyabb mennyisége a vízszint drámai csökkenéséhez vezetett. Ennek következményképpen a média és a szakemberek egy része megkongatta a vészharangot – többek között felmerült a mesterséges vízpótlás lehetőségének kérdése is –, a kereslet pedig rövid távon jelentősen visszaesett. A 2004 őszén elvégzett felmérés során ezért úgy gondoltuk, lényeges kérdés a potenciális és tényleges turisták észleléseinek vizsgálata a tó állapotára vonatkozóan. Bár 2005 eleje óta a Balaton vízszintje folyamatosan meghaladta a szabályozási minimumot (KVM 2006), s jelen tanulmány írása idején nem a vízmennyiség apadása, hanem az átlagosnál magasabb vízszint ad aggodalomra okot, a turisták észleléseinek vizsgálata hosszabb távú következtetések

7

levonását is lehetővé teszi, így az eredmények a megváltozott környezeti viszonyok között is relevánsnak tekinthetők. A 2. táblázat összefoglalja a megkérdezettek véleményét azon 16 vizsgált állításra vonatkozóan, amelyek 2003-2004 folyamán a hazai sajtóban – a tó vízszintjét, az esetleges vízpótlás kérdését és az alacsony vízszinttel kapcsolatos felelősséget tárgyaló cikkekben – jelentek meg. 2. táblázat: A Balaton környezeti állapotával kapcsolatos attitűdök faktorstruktúrája Faktor

Faktorsúly

Magyarázott variancia (%)

15,574 F1. „Vészmadár” attitűd A Balaton alacsony vízszintje 0,746 ingatlanspekulációs összeesküvés eredménye Titokban folyik a Balaton leeresztése a Sió0,666 csatornán keresztül Katasztrófa fenyegeti a Balatont 0,648 A Balaton vízszintjének jelentős csökkenését 0,427 a feltöltések és a tóparti építkezések okozzák 12,042 F2. Állami beavatkozás-párti attitűd Ha nem akarjuk, hogy a Balaton az Aralvagy a Bajkál-tó sorsára jusson, melyek 0,780 területük nagyobb részét már elvesztették, akkor sürgősen meg kell oldani a vízpótlást Természetvédelmi okokra hivatkozva nem 0,746 szabad elvetni a mesterséges vízpótlást Korlátozni kell a vízkivételt a Balatonból 0,615 9,408 F3. Felelősségteljes attitűd A Balatonhoz látogatóknak több gondot kell 0,770 fordítaniuk a környezet megóvására A Balatonnál élőknek több gondot kell 0,687 fordítaniuk a környezet megóvására Nekünk, embereknek, a Balaton használóinak 0,665 kell alkalmazkodnunk a tóhoz és nem fordítva 7,782 F4. „Hagyjuk a természetet békén” attitűd Az alacsony vízszint a Balaton vízjárásának 0,718 természetes állapota Nem sürgető feladat a Balaton mesterséges 0,650 vízpótlása A Balaton vízszintje szinte kizárólag az 0,549 időjárás, pontosabban a lehulló csapadék függvénye 7,101 F5. Elégedett attitűd Régen volt ennyire tiszta a Balaton vize 0,808 Nagyon jó állapotban van a Balaton 0,738 *1 = egyáltalán nem ért egyet az állítással, 5 = tökéletesen egyetért az állítással

Sajátérték

Átlag*

Szórás*

1,72

1,54

1,26

1,42

2,10 2,44

1,44 1,45

3,21

1,65

2,88

1,60

3,65

1,42

4,25

0,94

4,19

0,97

4,08

1,16

2,32

1,42

2,04

1,38

2,68

1,27

2,35 2,20

1,40 1,13

2,492

1,927

1,505

1,165

1,136

A 2. táblázat ötödik oszlopában látható átlagértékek a válaszadóknak az egyes állításokkal való egyetértésének szintjét jelzik. Amint azt az adatok mutatják, jelentős mértékű egyetértés főként azon kijelentésekkel kapcsolatban volt kimutatható, miszerint mind a látogatóknak, mind pedig a Balaton-parton élőknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a tó környezetének megóvására. A látogatók és a helyi lakosok felelősségére vonatkozó viszonylag magas szintű konszenzus részben kapcsolódik azon véleményhez is, miszerint a Balaton használóinak felelőssége a tó természetes folyamataihoz való alkalmazkodás, és nem a tavat kell mesterségesen a humán igényekhez alakítani. 8

Legkevésbé a Balaton vízszintjével kapcsolatos „összeesküvés-elméletekkel” – az alacsony vízszintet ingatlanspekulációnak vagy a víz titokban történő leeresztésének tulajdonító állításokkal – való egyetértésre mutattak hajlandóságot a megkérdezettek (bár ezen változók esetében a viszonylag magas szórásértékek a felelősséggel kapcsolatos állításokhoz viszonyítva mérsékeltebb konszenzusra utalnak). Az eredeti állítások közötti kapcsolat feltárása, illetve a meghatározó látogatói attitűdök azonosítása érdekében főkomponens analízist végeztünk Varimax rotációval. A főkomponens-elemzés öt faktoros megoldást eredményezett a következő dimenziókban: (1) „vészmadár” attitűd, (2) állami beavatkozás-párti attitűd, (3) felelősségteljes attitűd, (4) „hagyjuk a természetet békén” attitűd és (5) elégedett attitűd. Az öt faktor a szórásnégyzet 51,4%-át magyarázza. A Bartlett-féle szferikus próba (χ2=1857,386; szig.=0,000) és a KaiserMeyer-Olkin-féle megfelelőségi mutató (KMO=0,676) alapján a minta alkalmas faktoranalízis elvégzésére. Az azonosított faktorok alapján vizsgálva a válaszadók attitűdjeit megállapítható, hogy bár a felmérés résztvevői nagyobb mértékben támogatták a vízszint szabályozásába történő fokozott állami beavatkozást – a mesterséges vízpótlást és a vízkivétel korlátozását –, mint amilyen mértékben elfogadták azon véleményt, miszerint a vízszint kiegyenlítődését a természetre kell bízni, egyértelműen egyik attitűd esetében sem mutatható ki magas egyetértés (az első faktorba tartozó változók átlagának összértéke 9,74 a maximális egyetértést jelző 15,00 helyett, azaz a lehetséges érték 64,9%-a, míg a második faktorba tartozó változók átlagának összege csupán 7,04, azaz a lehetséges érték 46,9%-a). Amint azt az attitűdvizsgálat eredményei jelzik, a vízszint fokozott állami szabályozásának viszonylag mérsékelt támogatása nem jelent a Balaton állapotával való elégedettséget (az 5. faktor változóinak összértéke a maximális érték mindössze 45,5%-át éri el), a válaszadók azonban főként a látogatók és a helyi lakosok környezettudatosabb magatartásától várják a tó környezeti jellemzőinek javulását. A megkérdezettek üdülési tapasztalatai és az egyes állításokkal való egyetértés mértéke közötti kapcsolatot vizsgálva megállapítható, hogy azok a válaszadók, akik az 19992004 közötti időszakban többször üdültek a Balatonnál, a minta átlagánál kedvezőbben ítélték meg a tó állapotát (F=1,788; szig.=0,009) és a víz tisztaságát (F=2,907; szig.=0,000), ezzel részben párhuzamosan pedig jóval kevésbé értettek egyet azon állítással, miszerint katasztrófa fenyegeti a Balatont (F=2,319; szig.=0,000). A hosszabb idő során szerzett személyes tapasztalatok tehát a visszatérő vendégek esetében hozzájárulhatnak a desztináció tárgyilagosabb megítéléséhez és mérsékelhetik a tömegkommunikáció esetenként túlzottan negatív üzeneteinek hatását. Összefoglalás Az éghajlat és az időjárás a turizmus rendszer környezetének meghatározó elemeihez tartoznak, így szerepük kulcsfontosságú lehet egy turisztikai desztináció sikerét illetően. Hazánkban, ahol a szabadidős turizmust mind időben, mind térben jelentős koncentráció jellemzi, különösen fontos kérdés az éghajlati és időjárási tényezők szerepének vizsgálata a turizmus keresleti és kínálati oldalának alakulásában. Amint azt a kutatás eredményei jelzik, a hazai turisták utazási magatartását az időjárás elsősorban pull tényezőként befolyásolja – mind általában, mind konkrétan a Balaton mint úti cél esetében –, s az utazási döntés folyamata során viszonylag jelentős szerepe van a szóba jöhető, illetve a kiválasztott desztináció időjárására vonatkozó előrejelzéseknek. A felmérés adatai alapján úgy tűnik, a nyári üdülések esetében a klimatikus viszonyok jelentőségét csak mérsékelten tudja ellensúlyozni a turizmus szektor kínálatának fejlesztése, összességében 9

véve azonban az utazási döntéseket elsősorban a célterület látnivalói, másodsorban pedig materiális tényezők befolyásolják, így a turisztikai szolgáltatások bővítése és megfelelő értékár arány biztosítása révén lehetségessé válik egy desztináció versenyképességének növelése. Felhasznált irodalom Apter, A. – Hatab, J. – Tyano, S. – Weizinan, A. (1998): Child and Adolescent Psychology (in Hebrew); Publishing House, Ministry of Defence of Israel Budai, Z. (2003): A globális időjárás-változás lehetséges hatásai a turizmusra; Turizmus Bulletin 7(1):23-27 Carr, N. (1998): Gendered Differences in Young Tourists’ Leisure Spaces and Times; Journal of Youth Studies 1(3):279-294 de Freitas, C.R. – Scott, D. – McBoyle, G. (2004): A New Generation Climate Index for Tourism; In: A. Matzarakis – C.R. de Freitas – D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp.19-26 Field, A.M. (1999): The College Student Market Segment: A Comparative Study of Travel Behaviors of International and Domestic Students at a Southeastern University; Journal of Travel Research 37(4):375-381 Huybers, T. (2003): Domestic Tourism Destination Choices – a Choice Modelling Analysis; The International Journal of Tourism Research 5(6):445-459 KVM (2006): Balaton és Velencei-tó információs és tájékoztatási rendszere; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium – Egészségügyi Minisztérium, http://www.ktm.hu/balaton/lang_hu/vizszintb.htm Liu, C-M. (1999): Tourist Behaviour and the Determinants of Secondary Destination; Asia Pacific Journal of Marketing and Logistics 11(4):3-22 Magyar Turizmus Rt. (2005): A magyar lakosság 2005. évi nyári utazási tervei; http://www.hungary.com/images/mtrt/tartalom/pdf/magyar_lakossag/hirek_utazasi_tervek_2005_nyar.p df M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság (2005): A magyar lakosság utazási szokásai, 2004; Turizmus Bulletin 9(1):21-31 M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság (2004): A magyar háztartások utazási szokásai, 2003. október (összefoglaló); http://www.hungary.com/images/mtrt/tartalom/pdf/osszefoglalo_2003.pdf Matzarakis, A. – Karatarakis, N. – Sarantopoulos, A. (2005): Tourism Climatology and Tourism Potential for Crete, Greece; Annalen der Meteorologie 41, Volume 2, 17th International Congress of Biometeorology, ICB 2005; Deutscher Wetterdienst, Offenbach am Main, pp.616-619 Michalkó, G. (2004): A turizmuselmélet alapjai; Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár Michalkó, G. – Rátz, T. (2005): A mediterrán turisztikai miliő; Turizmus Bulletin 9(2):28-35 Puczkó, L. – Rátz, T. (2005): A turizmus hatásai, 4. javított kiadás; Aula Kiadó, Budapest Rátz, T. (2003): The Responses of Lake Balaton to Global Climate Change; Paper presented at the 1st International Conference on Climate Change and Tourism, WTO, Djerba, Tunisia, 9-11 April 2003 Rátz, T. – Vizi, I. (2004): The Impacts of Global Climate Change on Water Resources and Tourism: The Responses of Lake Balaton and Lake Tisza; In: A. Matzarakis – C.R. de Freitas – D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp.82-89 Richards, G. – Richards, B. (1998): A Globalised Theme Park Market? The Case of Disney in Europe; In: E. Laws – B. Faulkner – G. Moscardo eds.: Embracing and Managing Change in Tourism. International Case Studies; Routledge, London, UK, pp. 365-378 Scott, D. – McBoyle, G. – Mills, B. – Minogue, A. (2004): Climate Change and the Ski Industry in Eastern North America: A Reassessment; In: A. Matzarakis – C.R. de Freitas – D. Scott eds.: Advances in Tourism Climatology; Berichte des Meteorologischen Institutes der Universität Freiburg, Freiburg, pp.90-96 Simpson, M. – Ladle, R. – Viner, D. – Nicholls, S. (2005): The Impacts of Climate Change on Ecotourism in Tobago; Annalen der Meteorologie 41, Volume 2, 17th International Congress of Biometeorology, ICB 2005; Deutscher Wetterdienst, Offenbach am Main, pp.624-627

10