TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
Az egészségnevelésről általában
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
A kiadvány a József Attila Gimnázium és Szakképző Iskola által elnyert TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027 „Egészséges jövő – Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a polgári József Attila Gimnáziumban” pályázat keretein belül készült Készítette: EMESZ Zrt. Lektorálta: Kerényi György
2011. március
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
Kultúra-egészségkultúra Az
ember
személyiségének
elképzelhetetlen
szociális
kialakulása
hatások
nélkül,
e
hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak. A szocializáció tartalma maga a kultúra,
vagyis
mindazoknak
szellemi
javaknak
az
az
összessége,
anyagi
és
amit
az
emberiség létrehozott. A személyiség létezésének az
a
feltétele,
hogy
ontogenezise
(egyedfejlődése) során e kultúrának az elemeit elsajátítsa,
interiorizálja
(belsővé
tegye).
Az
interiorizált kultúrát nevezzük műveltségnek. A
kultúra
javait,
mint
műveltségtartalmat
sajátítjuk el, a művelődés tehát nem más, mint a kultúra Mind
bizonyos
a
folyamat,
tartalmainak
művelés, amely
mind
a
interiorizációja.
művelődés
kölcsönösséget
aktív
feltételez
az
átadó és a befogadó részéről egyaránt. A kultúra műveltségtartalmait
jelentősen
befolyásolja
a
társadalom érték- és normarendszere, az egyén individuális sajátosságai.
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
Az egészségkultúra maga az életmód, azaz: az elsajátított életmód jelenti azt a közvetítő mechanizmust, kultúra,
amely
valamint
az
a
objektív
társadalmi
társadalomban
létező
egyének egészségi állapota között van. Az egyén életmódja révén szabályozhatja, optimalizálhatja egészségi állapotát, életmódjával elégítheti ki egészségével
kapcsolatos
szükségleteit.
Az
egészségi állapot visszahat az életmódra, attól elválaszthatatlan.
Az
egészségi
állapot
az
egészségkultúra azon része, amely sok részében közvetlenül nem interiorizálható, esetleg csak az életmód közvetett behatásával. Az egészség, mint állapot a szomatikus, a pszichés
és
minősége.
a
szociális
Még
működések
napjainkban
is
bizonyos
gyakori
a
szomatikus összetevő elsőbbsége, ehhez képest háttérbe szorul a pszichés jelentés köre, végül pedig nyomokban is alig szerepel a szociális kérdéskör. Mindezt igazolja az a tény, hogy pl.: az
önértékelési
jelentkeznek
a
zavarok prevenció
még
alig-alig
tárgyaként.
Az
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
egészség
az
egyén
valamennyi
működéséből
összegződő állapot, másrészt egyensúlyi állapot, amely
időben
változó,
különböző
fokozatú
átmenetet képezhet a veszélyeztetettség és a betegség
állapotai
szubjektíven
felé.
képes
saját
Az
egyén
egészségi
csak
állapotát
átélni, minősíteni, megváltoztatandónak ítélni. Ennek igen nagy a jelentősége, ugyanis az egészségérzet
és
betegségérzet
és
-tudat, -tudat
a
valamint
a
leghatékonyabb
motivációs bázisa lehet a különböző életviteli történéseknek. Az egészség sohasem fogható fel stabil, állandó minőségként. Bármilyen pontos megítélése
is
csak
a
dinamikus
folyamat
pillanatnyi keresztmetszetére vonatkozhat, s ez a folyamat pozitív vagy negatív irányba egyaránt változhat. Az életmód fogalma nem vonatkozhat csak az emberek látható megnyilvánulásaira, tartalmazza a
meghatározó
tényleges
összetevőket
megnyilvánulása
is.
Az
életmód
gyakorlatilag
magának az életvitelnek objektív és szubjektív
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
meghatározóiból
tevődik
össze,
s
ezek
együttesen alkotják az életmód fogalmát. Az objektíven létező meghatározottságot a feltételek és a lehetőségek alkotják. Egy része anyagi-tárgyi
jellegű
termelésben
elfoglalt
(iskolázottság,
–
főként
az
helyének
egyén
függvénye
foglalkozás,
jövedelem,
fogyasztás). Másik része a szellemi kultúra része – főként az egyén szociológiai státuszával függ össze
(erkölcsi
normák,
szociális
szerepek,
szokások, divat). A szubjektív meghatározók a szükségletek, indítékok
–
a
feltételek
és
lehetőségek
tükröződései az egyén tudatában (érdekek, célok, elvek, tervek). Az életvitel pedig a szükségletek, indítékok kielégítése következtében létrejövő viselkedés, ez a
kifelé
megjelenő
életmódszféra
(munka,
pihenés, táplálkozás, ruházkodás). Mindezekre a kölcsönhatás érvényes.
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
Az egészségkultúrát nem lehet elszigetelten vizsgálni,
mert
szoros
összefüggésben
áll
a
kultúra más területeivel. Elválaszthatatlan az erkölcsi,
esztétikai,
termelési,
fogyasztási,
szociális, családi kultúra értékeitől. Az egyén azonban
nemcsak
biztosítani,
hanem
az
egészségét
egzisztenciáját,
kívánja esztétikus
megjelenését, szakmai előrejutását, megfelelő emberi
kapcsolatait
interiorizáló
egyén
is. nem
Tehát
a
kultúrát
egysíkú,
a
komplex
szükségleteinek kielégítéséhez igényli a kultúrát. Az
egészségnevelés
célja:
az
egészségkulturáltság kialakítása, s ezzel az egyén alkalmassá tétele arra, hogy az egészségével kapcsolatos szükségleteit önmaga kielégítse. Az egészségnevelés a személyiségre irányul. Mindezek
alapján
feladataként
az
felelősségteljes irányuló
egészségnevelés
emberek
tudatos
magatartásának
sokoldalú
határozhatjuk
az
meg.
Ez
és
kialakítására
nevelőtevékenységet magában
foglalja
az
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
ismeretek átadását, az egészségi jártasságok, készségek, valamint szokások kialakítását. A fő feladat, hogy az egyén interiorizálja mindezeket. Egészségnevelés az iskolában Az
iskolának
a
tanulók
életvitelének
kialakítására
többrétegű:
létezik
egészséges
gyakorolt
egyrészt
hatása
egy
nyíltan
megfogalmazott oktatási-nevelési terv, másrészt az – ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül ható – ún. „rejtett tanterv”. Utóbbi az iskolai mindennapok
hozadéka,
amelyben
az
iskola
tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt
tükröződik.
Az
iskolában
az
egészségnevelés nem egy konkrét tananyag, hanem
több
tantárgy
(biológia,
kémia,
testnevelés, környezetismeret és vizuális nevelés, osztályfőnöki órák stb.) témaköreiből összeálló ismeretanyagból tevődik össze. Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja
az
egészségfejlesztéshez:
tantervekben
a
táplálkozás,
a
a
biológiai
betegségek
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
felismerésével,
kezelésével
és
megelőzésével
foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani
hatásaival
és
egészségkárosító
tulajdonságaival foglalkoznak; a testnevelési óra és a mindennapos testedzés kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. A családi életre történő nevelés során a tanulókat fel kell készíteni a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz,
a
szülői
feladat
vállalásához
szükséges. Fontos feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, a mai valóság tényeihez igazodó és a család emberformáló jelentőségének megfelelő kezelése. A nevelés során tudatosítani kell a tanulókban, hogy a hűség, a család: érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. Az általánosan megfogalmazott elvárások és célok tehát nap mint nap előtérben kellenek, hogy
legyenek
egy-egy
oktatási
intézmény
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
munkájában. ugyanakkor
Időről olyan
időre
programok
szükség végig
van
vitelére,
amelyek egyik fontos célja, hogy önmagukban is figyelemfelkeltőek
legyenek.
egészségneveléshez
kapcsolódó
Az információk
interiorizációját nagymértékben elősegíthetik a nem mindennapi, kevésbé megszokott átadási formák. Ilyen lehetőségként kínáltuk iskolánk diákjainak az Egészségnevelési előadássorozatot, melyet a témához kapcsolódó – és lehetőség szerint a fiatalokhoz közel álló – filmrészletek vetítésével tettünk vonzóbbá. Az egészségnevelési előadássorozat A
program
tizenhat
2010
alkalomra
novemberében tervezetten.
indult Egy-egy
foglalkozás két tanítási órát ölel fel. Egy-egy foglalkozás a következő módon épül fel: az adott témával kapcsolatban meghallgatnak a tanulók egy PowerPoint-vetítéssel egybekötött előadást,
ezt
tartalmában
követően kapcsolódó
megtekintenek filmrészletet,
egy majd
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
irányított beszélgetés következik az előadás és a filmrészlet élményei alapján. Mindenekelőtt tanulókat
az
meg
kellett
ismertetni
egészségneveléshez
a
kapcsolódó
alapvető információkkal. Mindezek természetesen nem voltak előttük teljesen ismeretlenek, hiszen az iskolai nevelés során többször is találkoztak velük,
ám
rendszerben
itt
összefogottan
megjelenítve
és
áttekinthető
találkozhattak
az
egészségnevelés alapfogalmaival. Ez az előadás egyedinek számított abból a szempontból, hogy nem követte filmrészlet, hiszen annak konkrét témához kell kötődnie. Az egészség fogalomkörébe sokak számára mindenekelőtt a higiénia tartozik, ezt tekintjük a betegségmegelőzés
alapvető
módjának.
Nem
véletlenül került tehát a sorozat legelejére ez a kérdéskör. Az óra anyaga segíti a tanulókat abban, hogy felismerjék a személyi higiénia fontosságát,
és
megismerkedjenek
annak
fenntarthatósági vonatkozásaival is. A foglalkozás
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
célja az volt, hogy ráébressze a tanulókat a személyi
higiénia
tekintettel
fontosságára,
annak
személyes,
különös társadalmi,
pszichológiai és egészségügyi vonzataira. A helyes táplálkozás ugyancsak gyakran tárgyalt,
és
a
problémakör.
diákokat Minden
közvetlenül
életkorban,
érintő de
a
gyermekkorban különösen fontos a megfelelő összetételű és mennyiségű, rendszeres étkezés. Korunkban
a
helytelen
táplálkozás
minden
formájával találkozhatunk: az enormis édesség-, üdítő-, leginkább pedig a gyorséttermek által kínált „fast food” fogyasztással, a minőségi és mennyiségi éhezéssel, a szélsőséges étrendek divatjával. Sajnos a reklám és a tudatlanság következtében
sokak
nincsenek
tisztában
mindezen étrendek valamennyi káros hatásával. Az előadás célja e problémakörrel kapcsolatban nem
csupán
az
információátadás
és
a
figyelemfelhívás volt, hanem annak tudatosítása is, hogy az egészséges táplálkozás kialakítása és fenntartása az egyén feladata.
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
A sport minden bizonnyal a leghatékonyabb eszköze
lehet
az
egészséges
életmódra
nevelésnek. Ez az a terület, amelyen a fiatalok a legkönnyebben szerezhetnek sikerélményt, amely egyúttal
szórakozás,
építésének
színtere
esetében
rendkívüli
rendszeres
mozgás,
a is
társas lehet.
kapcsolatok
A
gyermekek
jelentőséggel sportolás,
bír
amely
a
nélkül
töretlen testi-lelki fejlődés nem képzelhető el. Előnyei nem csupán a fiatal szervezet egészséges fejlődésének biztosításában, valamennyi szerv és szervrendszer – légzés, vérkeringés, anyagcsere, mozgatórendszer – optimális működésében, de a környezet stressz szociális
vagy
egyéb
könnyebb
okok
miatt
elviselésében,
beilleszkedésben
és
az
létrejövő kedvezőbb
egészséges
önbizalom kialakulásában is megmutatkoznak. Tudjuk, gyermekek kevesebb
hogy és
a
rendszeresen
serdülők
között
sportoló
egyértelműen
anyagcsere-betegség,
elhízás,
anyagcserezavar, cukorbetegség fordul elő, mint a nem sportolók között. Az is bizonyított, hogy
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
aktív gyermekekből sokkal inkább válik aktív felnőtt, vagyis ezekből az edzést végző, sportoló gyermekekből
kevésbé
lesz
mozgásszegény
életmódot folytató felnőtt. Mindezekre alapozva három alkalommal is a sport
témájával
foglalkoztunk,
természetesen
más és más formát adtunk az összejöveteleknek, hogy a diákok érdeklődését minél fenn tudjuk tartani. Ugyancsak érinti a mai fiatalság jelentős részét Bizony
a
káros sokan
szenvedélyek érintkeztek
dohánytermékekkel,
az
problémája.
már
alkohollal
közülük és
sajnos
többen az illegális drogokkal is. A szenvedély – idegen szóval addikció – gyógyszerek,
élvezeti
szerek
pszichés
okú
szokásszerű, folyamatos fogyasztását jelenti, a függőség fogalmával rokonítható. Bár a köznyelv a
szenvedélybetegséget
és
a
függőségeket
döntően az alkoholizmussal, dohányzással és a kábítószerezéssel
azonosítja,
a
probléma
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
lényegesen
összetettebb
ennél.
Szerfüggőség
esetén testi tolerancia alakulhat ki. A beteg – például
alkoholbeteg
mennyiségű
–
károsító
egyre
nagyobb
anyagot
képes
elfogyasztani. A szerfüggőség súlyos probléma, de felismerése viszonylag hamar megtörténhet. A
nem
kémiai
függőségek,
például
a
játékszenvedély, internet-addikció, munkamánia felismerését
nehezíti,
hogy
a
folyamat
társadalmilag elfogadott szintről indul, és nem könnyű időben észrevenni, hogy az adott személy mikor lépi át a kórosság küszöbét. Így a folyamat sokáig láthatatlanul halad előre, és a környezet sokszor asszisztál is ehhez. A kérdés tehát széleskörű, így – hasonlóan a sport
témájához
–
hosszabb
időn
keresztül
foglalkoztunk vele. Mindannyiunk
számára
elkerülhetetlen
ma
már, hogy nyomon kövessük szűkebb és tágabb környezetünk változásait, főként pedig ismernünk kell azokat a károkat – és azok hatásait –,
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
amelyeket
emberi
tevékenységek
okoznak.
Mindezek szoros összefüggésben állnak saját egészségi állapotunk alakulásával is. A diákokban tudatosítani igyekeztünk, hogy a környezetvédelem
társadalmi
tevékenység,
amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben
(saját
maga
által)
okozott
károsodások megelőzésére, a károk mérséklésére vagy
elhárítására
irányul.
Ebben
minden
embernek – tehát a fiataloknak is – részt kell (kellene) vállalnia. Célunk volt, hogy a diákokban megfelelő hozzáállás alakuljon ki környezetünk védelmével kapcsolatban, és interiorizálódjanak bennük
a
következő
alapvető
elvárások:
az
ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása,
a
környezet
egészének,
élettelen
alkotóelemeinek
élő
védelme,
és a
fenntarthatóság biztosítása; a természeti örökség és a környezeti értékek megóvása az élővilág és az
ember
szempontjából.
egészsége,
életminősége
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
Fontos
tématerület
a
lelki
egészség
problémaköre is. A mentálhigiéniáról ismételten elmondható, hogy a fiatalokat fokozottan érintő kérdéskör,
hiszen
az
egészséges
lelki
élet
alappillérei a korai életkorban alakulnak ki. Ennek hiánya komoly gondokat okozhat az embernek akár egész életén keresztül is. A
mentálhigiénia
egészségvédelmet tevékenység
tulajdonképpen
jelent,
a
a
lelki
mentálhigiénés
mentális
betegségek
megelőzésére irányul. A mentálhigiéné az egyén, a szervezet, a csoport, az intézmény, a közösség, a társadalom olyan képessége, amely alkalmassá teszi az embereket arra, hogy problémáikat megoldják.
Legfőbb
célja
a
lelki
egészség
megőrzése
és
fejlesztése.
A
lelki
egészség
kritériumai: munkaképesség, megoldott szociális beilleszkedés, örömképesség, önálló életvezetés képessége,
és
az
életszerepeknek
megfelelő
viselkedés. Mindezek mellett a mentálhigiénia egyúttal egyfajta társadalmi gyakorlat is, mely
TÁMOP-6.1.2/A-09/1-2009-0027
különböző
embercsoportok,
társulások
jó
működését segíti elő. Láthatjuk
tehát,
újfent
problémakörrel
kellett
összetett
megismertetnünk
a
tanulókat. Az e területen való kellő tájékozottság mindenekelőtt lehetőséget
önmaguk biztosít
számukra
nyújtott
segítségadásra
esetén
reálisabban
társadalmának
több
számára is.
fontos, a
másiknak
Kellő
láthatják
de
elmélyülés jelenkorunk
problémáját
is.
Kiemelt
fontossága miatt több alkalommal is e témával foglalkozunk. A
foglalkozássorozat
további
három
kérdésköre: a biztonságos szerelmi élettel, a balesetekkel és elkerülésükkel, ill. a megfelelő öltözködéssel.
E
három
téma
is
az
életből
merített, ezért a többi tématerülethez hasonlóan, ez is komoly érdeklődésre tart számot a diákok körében.
