Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések kockázatai és megelőzésük lehetőségei
Munkaegészségügyi nyílt nap Pécs 2014. október 15.
dr. Madarász Gyula Főosztályvezetőhelyettes
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet
A hazai szabályozásban 2013. július 16-tól hatályos az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet. (Tanács 2010/32/EU irányelve 2010 május 10.) 2
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet alkalmazása Az újonnan hatályba lépő rendelet alkalmazásának problémái: • értelmezési kérdések, • hatósági ellenőrzési gyakorlat kialakítása, • hatásköri kérdések tisztázása( hatóságok együttműködése), • munkáltatók tájékoztatása. A problémák kezelésének eszközei: • munkavédelmi felügyelők felkészítése, • munkáltatók tájékoztatása, • hatóságok közötti egyeztetés, • biológiai kóroki tényezők célvizsgálata(előzmény).
3
51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet értelmezése Éles vagy hegyes eszközök: [Ehi. 4/C (3)] a munkavédelemről szóló törvény 1993. évi XCIII. törvény 87. § 4. pontja értelmében munkaeszköznek minősülő, konkrét egészségügyi tevékenységek végzéséhez használt olyan tárgyak vagy eszközök, amelyekkel vágni és szúrni lehet, továbbá amelyek egyébként sérülést vagy fertőzést okozhatnak. Mvt. 87.§.4.pont: Munkaeszköz: minden gép, készülék, szerszám vagy berendezés, amelyet a munkavégzés során alkalmaznak vagy azzal összefüggésben használnak (kivéve: az egyéni védőeszköz).
4
A munkavédelmi törvény 1993. évi XCIII. Törvény •Hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre (munkáltatók, munkavállalók és a köztük lévő munkavégzésre irányuló jogviszony). Önfoglalkoztatókra nem vonatkoznak az előírásai. •Egyes rendelkezéseket alkalmazni kell a munkavégzés hatókörében tartózkodókra (járókelők, látogatók, szolgáltatást igénybe vevők). •Rendkívüli munkavégzési körülmények (mentés, katasztrófa elhárítás) esetére külön szabályokat kell alkalmazni. 5
A célvizsgálat elrendelése Az NMH MMI és a munkavédelmi felügyelőségek 2014. évi országos hatósági ellenőrzési tervében került meghatározásra az egészségügyi szolgáltatás keretében használt éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenységek ellenőrzésére irányuló célvizsgálat. A célvizsgálat indokolása: „Az egészségügy területén dolgozó munkavállalóknál nagy számban fordulnak elő tű vagy más éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések. E sérülések aggodalomra adnak okot, mivel a munkavállaló a sérülés során a vér útján terjedő betegségeknek több mint 20 fajtájával fertőződhet meg.”
6
A célvizsgálat során vizsgálandó szempontok Az ellenőrzések az egészségügyi szolgáltatóknál, az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó munkavédelmi követelmények teljesítésének vizsgálatára terjedjenek ki.
7
Az ellenőrzéssel érintett kötelezettséget előíró jogszabályok Az egészségügyi szolgáltatás keretében használt, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések megelőzésére, az ilyen eszközök használatából eredő kockázatok kezelésére, valamint az egészségügyi tevékenységet végző személyek tájékoztatására és képzésére vonatkozó követelményekről szóló 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet és a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet.
8
A tárgykörben érintett egyes munkavédelmi tárgyú jogszabályok:
• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről
• 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről • 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről • 3/2002. (II. 8. ) SzCsM - EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről • 14/2004. (IV. 19.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről
9
A munkáltató munkavédelmi feladatai •
gondoskodás munkabiztonsági, munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásáról (pl. kockázatértékelés elvégzése),
•
foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása (pl. munkára való alkalmasság vizsgálata),
•
szükséges utasítások, tájékoztatás megadása a munkavállalóknak a munka elvégzéséhez (pl. elméleti és gyakorlati oktatás),
•
munkavégzési körülményekhez igazodó munkaeszközök biztosítása,
•
a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságának, karbantartásának, javításának, pótlásának biztosítása,
•
a munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek kivizsgálása,
•
az elsősegély-nyújtási, a mentési és tűzvédelmi feladatok ellátásához szükséges feltételek biztosítása.
tisztításának,
10
A munkáltató munkavédelmi feladatai A MUNKÁLTATÓK át nem hárítható (objektív) felelőssége és feladata a munkavédelmi: - feltételek megvalósítása, - követelmények biztosítása, - és a munkabalesetekkel, a foglalkozási megbetegedésekkel (a
fokozott
expozíciós esetekkel) kapcsolatos előírások teljesítése.
A munkáltatók a munkavédelmi feladatok megvalósításának módját - a jogszabályok és szabványok keretein belül - szabadon határozzák meg.
A munkaképtelenséget nem okozó baleseteket nyilvántartásba kell venni, és a baleset körülményeit tisztázni kell. Ez fontos, hiszen a kezdetben jelentéktelennek tűnő sérülésből komolyabb egészségkárosodás alakulhat ki. Legtöbb esetben a seb ellátása után, a dolgozó folytathatja a munkát. A munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket azonban haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredményét a Hatóság által rendszeresített jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Szükség szerint csatolni kell a kivizsgálásnál figyelembe vett egyéb dokumentumokat. A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet.
12
Tűszúrásos és vágásos sérülések okozta balesetek legfőbb okai •50-53% kapkodás, időhiány •45-48% előre nem látható esemény •43-47% a beteg váratlan reakciói •19-22% veszélyes hulladékban szúró, vágó eszköz •9-10% hiányos, hibás védőeszköz •8-9% helytelen eszköz használat •3% gyakorlatlanság, ismerethiány Forrás: NŐVÉR 2007. 20. évf.5. szám 9. oldal SE EMK XI. Betegbiztonsági Fórum 2010. dec. 02.
13
2013-ban az egészségügyi és szociális ágazatból 1162 három napnál hosszabb keresőképtelenséggel járó munkabalesetet jelentettek (352 férfi és 810 nő). Ebből 2 súlyos,10 csonkulásos volt. Halálos baleset nem fordult elő. A célvizsgálat során megállapítottuk: • a Rendelet hatályba lépését követően (2013. július 16.) bekövetkezett, éles vagy hegyes eszközök használatából adódó sérülések száma (fő): 490 • éles vagy hegyes eszközök használatából adódó fertőzések száma (fő): 5
14
Bejelentett és a felügyelőségek által kivizsgált foglalkozási megbetegedés gyanúját feltételező esetek alakulása ágazatok szerint (esetszám) éves bontásban
Ágazat
2009
2010
2011
2012
2013
Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat
8
6
7
5
9
Bányászat, kőfejtés
175
173
86
76
67
Feldolgozóipar
62
74
82
58
44
Építőipar
4
4
1
1
3
Kereskedelem, gépjárműjavítás
10
11
16
5
6
Szállítás, raktározás
3
6
3
2
2
Humán-egészségügyi, szociális ellátás
60
121
94
36
73
Egyéb ágazatok
46
60
27
10
17
Összesen
368
455
316
193
221
2014.10.15.
15
Vizsgálati eredmények, adatok Az ellenőrzést végző felügyelők száma A munkáltatók száma A szabálytalansággal érintett munkáltatók száma
127 840 674 (80%)
55 105 Az ellenőrzött telephelyek létszáma A szabálytalansággal érintett 10 633 fő (19%) munkavállalók száma Az éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések 27 159 kockázatának kitett munkavállalók száma fő
16
A célvizsgálat során ellenőrzés alá vont munkáltatók tevékenysége
17
Az éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó ellenőrzött tevékenységek megoszlása
18
Az ellenőrzött egységben, éles vagy hegyes munkaeszközök által okozott sérülések és fertőzések kockázatával járó tevékenység(ek)
Intramuscularis/subcutan injekció
698
Vérvétel, intravénás beavatkozás
479
Szövetminta vétel, biopszia
144
Egyéb mintavétel (vizelet, amniocentezis, stb.)
325
Sebészi tevékenység
236
Műszertisztítás, többször használatos eszközök újbóli felhasználásra való előkészítése (válogatás, fertőtlenítés, sterilizálás, stb.)
442
Egészségügyi veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, kezelése
672
Egyéb
47
19
Kockázatértékelés, kockázatkezelés, megelőzés A vérrel, testváladékokkal való érintkezés megelőzése egy átfogó megelőzési stratégia kialakítását igényli, mely segítségével az éles és hegyes eszközök által okozott sérülések hatékonyan megelőzhetőek. A hatékony megelőzési gyakorlat kialakításának, valamint a helyes kockázatkezelési technikák bevezetéséhez elengedhetetlen a sérülések kiváltó okainak ismerete. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkavállalók éles vagy hegyes eszközökkel történő biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzésének feltételeiről, illetve amennyiben az expozíció megakadályozása vagy megszüntetése az egészségügyi szolgáltatás munkafolyamatai során nem lehetséges, a kockázatot olyan minimális szintre kell csökkenteni, hogy az érintett munkavállalók egészsége és biztonsága megfelelően biztosítva legyen. 20
Megtörtént-e az éles vagy hegyes munkaeszközök használatából származó, a munkavállalók egészségét és biztonságát érintő kockázatok értékelése?
1993. évi XCIII. törvény 54. § (2)-(3) bekezdése ; 51/2013. (VII. 15.) EMMI rendelet 4. §-a, 6. § (3) bekezdése, 11. §-a (R.) ; 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 3. §-a 81 db igen; 155 db igen, de nem teljes körűen; 271 db nem; 24 db az ellenőrzött munkáltató az R. 6. § (3) bekezdése vagy a 11. §-a hatálya tartozik, ezért jelenleg még nem érinti az e rendelet szerinti kockázatértékelési kötelezettség
21
Megtörtént az használatából egészségét és értékelése?
381 db igen; 155 db igen, de nem teljes 271 db nem; 24 db az ellenőrzött éles vagy hegyes munkaeszközök körűen; munkáltató az R1. 6. § (3) bekezdése vagy a származó, a munkavállalók 11. §-a hatálya tartozik, ezért jelenleg még érinti az e rendelet szerinti biztonságát érintő kockázatok nem kockázatértékelési kötelezettség
393 db igen; 64 db igen, de nem teljes A kockázatértékelés tartalmazza a munkáltatónál használt, a rendelet hatálya körűen; 183 db nem; alá tartozó éles vagy hegyes eszközök felsorolását?
Megtörtént az éles vagy hegyes munkaeszközök használatával összefüggő expozíció(k) kockázatának meghatározása? .A biológiai kóroki tényezők expozíciójából származó kockázatok meghatározása és becslése megtörtént? A kockázatnak kitett munkavállalók köre behatárolt, meghatározott?
439 db igen; 337 db nem; 530 db igen; 89 db igen, de nem teljes körűen (pl. a kockázatot nem minden jelen lévő biológiai tényezőre becsülték meg); 190 db nem; 616 db igen; 176 db nem;
Amennyiben a kockázatértékelés a munkavállaló 185 db igen; 555 db nem; 56 db ellenőrzött biztonságát vagy egészségét veszélyeztető kockázat munkáltató az R1. 6. § (3) bekezdése vagy a jelenlétét állapította meg, az egészségügyi szolgáltató 11. §-a hatálya tartozik, ezért jelenleg még nem érinti az e rendelet szerinti bejelentési megküldte a kockázatértékelést, valamint ezzel kötelezettség; egyidejűleg bejelentést munkavédelmi felügyelőségnek? 22
Mely munkavédelmi feladataihoz köteles igénybe venni a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást ? •A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat [Mvt.21§ (3) bek.] •Soron kívüli ellenőrzés(amikor a munkavállaló veszélyeztetése fordult elő,vagy baleset következett be)[Mvt.23.§(2)bek.] •Munkafolyamat,technológia,munkaeszköz,anyag megválasztása [Mvt.40. §(1)] •Veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése károsító hatásuk csökkentése érdekében[Mvt 42.§] • Hatásos védelem alkalmazása [Mvt.44.§(1)] • Elsősegélynyújtás feltételeinek biztosítása[Mvt.46.§.] Orvosi (alkalmassági vizsgálatok) [Mvt49. §(1)bek.] •[Mvt.54.§(1)b,d,g,(2)(7)b,bek.] Kockázatértékelés elkészítése Mvt.54.§(2) • Egységes átfogó megelőzési stratégia kialakítása [Mvt.54.§(1)g] Egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének szabályozása [Mvt. 56.§]
23
Munkaegészségügyi szaktevékenységek. (Munkaegészségügyi (szakorvosi) képesítéshez kötött tevékenység)
Mvt. 21. § (3)
az üzembe helyezés előzetes munkaegészségügyi szempontú vizsgálata
Mvt. 23. § (2)
a munkahelyek soron kívüli ellenőrzése
Mvt. 54. § (1) b), d)-f) és (2)
a munkahelyi kockázatok értékelése
Mvt. 54. § (1) g) és (2)
az egységes és átfogó megelőzési stratégia kialakítása
Mvt. 56. §
az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjének kialakítása
A kockázatcsökkentés érdekében a munkáltatónak a következő intézkedéseket kell tennie: - a munkafolyamatot úgy kell tervezni, illetve szabályozni, hogy minimális szintre csökkenjen az expozíció lehetősége az érintett munkavállalók körében, - megfelelő védőeszközöket* kell biztosítani és használatukat rendszeresen ellenőrizni kell, - belső szabályzatban kell meghatározni az érintett munkavállalók tájékoztatására, képzésére, a védőeszközök használatára, az éles vagy hegyes eszközök használatából adódó esetleges sérülések, fertőzések megelőzésére - ideértve a szükségessé váló védőoltás biztosítását is - szolgáló munkáltatói rendelkezéseket, - elő kell írni, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként,védőkupak visszatétele nélkül kell az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezni.
25
A biológiai kóroki tényezőkkel szemben védelmet nyújtó egyéni légzésvédő eszközök esetében gyakran felmerülő kérdés, hogy a sebészeti, műtős szájmaszk egyéni védőeszköznek minősül-e? Egyértelműen le kell szögezni, hogy a sebészeti szájmaszkok nem egyéni légzésvédő eszközök! A maszk nem illeszkedik az arcra, nem zárja a légutakat, nem gátolja meg az alászívást, ezáltal védelmi képessége nem értékelhető. Azt, hogy az adott munkavégzés során szükséges-e, és ha igen, milyen védelmi képességű védőeszköz alkalmazható a jelen lévő kóroki tényező kivédéséhez, azt mindig—munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében— szakmailag megalapozott és körültekintő kockázatelemzésnek kell meghatároznia. A sebészeti szájmaszk nem munkavédelmi, hanem elsősorban betegbiztonsági célokat szolgál meghatározott szakmai protokollnak megfelelően.
26
A kockázatok megelőzésére/csökkentésére a munkáltatók az alábbi intézkedéseket valósítják meg A kockázatnak kitett munkavállalók számát a lehető legalacsonyabb szintre csökkentik Műszaki megelőzést alkalmaznak (pl. eszközmosó használata) Biztonságosabb orvosi eszközöket alkalmaznak (pl. zárt vérvételi rendszer, visszahúzódó injekciós tűk, biztonsági kanülök) Megfelelő védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket biztosítanak a munkavállalók számára Olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek megakadályozzák vagy csökkentik a biológiai tényezők szétszóródásának lehetőségét. Megfelelő eszközöket biztosítanak a hulladék biztonságos összegyűjtésére, tárolására és eltávolítására, beleértve - ahol lehetséges - a biztonságos és azonosítható tartályok használatát A munkáltató előírta, hogy az éles vagy hegyes eszközöket használatuk után egységenként, védőkupak visszatétele nélkül az arra rendszeresített gyűjtőeszközbe helyezzék a munkavállalók [R1. 6. § (2) d) pontja] Egyéb megelőző intézkedéseket foganatosítanak
723 438 470 696 640
759
550
47 27
A használt éles vagy hegyes munkaeszközök helyettesíthetők kevésbé veszélyessel? [R1. 7. § (1) bekezdése 4. § (3) d)] Ha a használt éles vagy hegyes munkaeszközök helyettesíthetők, akkor várható-e ennek bevezetése? [R1. 7. § (1) 4. § (3) d)]
188 db igen; 620 db nem
130 db igen
28
A munkavállalók tájékoztatása és képzése
A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő - tájékoztatás és képzés formájában elégséges és megfelelő információt kapjon az éles vagy hegyes eszközök használatával összefüggésben? [R1. 8. §-a] (Az egészséget 545 db igen fenyegető kockázatok, az expozíció 142 db nem megelőzését szolgáló intézkedések, az éles 146 db részben vagy hegyes eszközök biztonságos használatára vonatkozó előírások, az egyéni védőeszköz viselése és használata, az előre nem látható veszélyhelyzetek megelőzése, az éles vagy hegyes eszközök által okozott sérülések esetén teendő intézkedések stb.) 29
Sérülést követő intézkedések, utókövetési követelmények
A foglalkozás-egészségügyi szolgálat 749 db igen útján biztosított a sérült munkavállaló 27 db nem egészségi állapotának figyelemmel kísérése, szükség esetén rehabilitációja?
30
Sérülést követő intézkedések, utókövetési követelmények A foglalkozás-egészségügyi szolgálat útján biztosítani kell a sérült munkavállaló egészségi állapotának figyelemmel kísérését. 1.Haladéktalan és szakszerű sebellátás 2.Jelentés a közvetlen munkahely vezetőnek 3.Jelentkezés a foglalkozás-egészségügyi szolgálatnál 4.postexpozíciós profilaxis érdekében(pl. védőoltás,antivirális kezelés) az alap és nyomon követéses HBV,HCV,HIV szerológiai vizsgálat érdekében,illetve a sérülést okozó eszközön levő vér tulajdonosának vizsgálata céljából. (A beteg szerostátuszának kiderítése.) 5.Expozíció dokumentálása
31
Intézkedések: Hiányosság megszüntetését előíró határozatok. Határozatok száma
674 2 640
Intézkedési pontok
32
Intézkedések Felfüggesztő határozatok Határozatok száma (darab) Érintett munkavállalók száma (fő) Felfüggesztett munkaeszközök száma (db) Felfüggesztett tevékenységek száma (db) Foglalkoztatást megtiltó határozatok száma (darab): ) Foglalkoztatást megtiltó határozatok: Eltiltott munkavállalók száma (fő) Figyelemfelhívások száma (darab) Munkavédelmi bírsághatározatok: Határozatok száma (darab): ) Munkavédelmi bírsághatározatok:Munkavédelmi bírságok összege (Ft):)
62 255 42 37 26 53 96 0 0
33
A munkavállaló jogai és kötelezettségei •
A szabályokat be kell tartania munkavégzés során.
•
Nem veszélyeztetheti sem magát, sem mást.
•
Nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el a biztonsági berendezéseket.
•
Az egyéni védőeszközét rendeltetésének megfelelően kell használnia.
•
Részt kell vennie az előírt orvosi vizsgálaton.
•
Minden balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelentenie kell.
•
Megkövetelheti az előírt védőintézkedések megvalósítását, az ismeretek rendelkezésére bocsátását, a munkaeszközök, egyéni védőeszközök, a tisztálkodási lehetőség biztosítását.
•
Nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért. 34
A célvizsgálat eredménye
1. A Munkavédelmi Hatóság ellenőrzési gyakorlata fejlődött. 2. Hatásköri kérdések tisztázására, több megyében a hatóságok közötti együttműködése is sor került. 3. A munkáltatók ismeretei bővültek,tájékozottságuk javult. 4.A szaktevékenységet ellátók értelmezési problémáit sok esetben sikerült tisztázni.
35
Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Köszönöm a figyelmet! dr. Madarász Gyula
[email protected]
36
