Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori )skola Neveléselmélet program
A Doktori )skola és a program vezetője: PROF. DR. SZABOLCS ÉVA egyetemi tanár
Az egészséges táplálkozásra nevelés mint nevelési feladat és értékközvetítés a középiskolás korosztályban Tézisfüzet doktori PhD értekezéshez DR. LELOVICS ZSUZSANNA
Témavezető: M. DR. NÁDASI MÁRIA, CSc
habilitált egyetemi tanár, professzor emerita
A Bíráló Bizottság tagjai Elnök: DR. SZABOLCS ÉVA, PhD, CSc, habilitált egyetemi tanár
Belső bíráló: DR. BÁBOS)K )STVÁN, DSc, professzor emeritus
Külső bíráló: DR. GRE)NER ER)KA, DSc, főtanácsadó
Titkár: SZÉNÁS)NÉ DR. STE)NER R)TA, PhD, vezetőtanár
Tagok: DR. (UNYADY GYÖRGYNÉ, CSs, professzor emerita DR. BUDA) MAR)ANNA, PhD, egyetemi adjunktus DR. PERJÉS )STVÁN, CSc, egyetemi tanár
DR. TRENCSÉNY) LÁSZLÓ, habilitált címzetes egyetemi tanár Budapest,
Bevezetés, a kutatás elméleti és szakirodalmi háttere „Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden más semmi!” Az ART(UR SC(OPEN(AUER
–
metafizikusnak tulajdonított mondás igazságtartalma
talán soha nem volt olyan aktuális a közoktatás viszonyait tekintve is, mint napjainkban. A XX). század küszöbén az egyre jobb és korszerűbb technikai‐
technológiai lehetőségeket – nem vitatva, hogy erre korunkban nagy szükség van – nem követte az egészségközpontú szemlélet és gondolkodás.
A gyermek‐ és serdülőkorúak egészséges táplálkozása kiemelkedően fontos.
A növekedésük és szellemi fejlődésük érdekében a meghatározott energia‐ és tápanyagmennyiséggel el kell látni szervezetüket, valamint arra is gondolni kell,
hogy a már kisgyermekként megismert és megszokott élelmiszereket, ételeket
fogja keresni később, serdülő‐ és felnőttkorában is. A gyermekkori étkezési szokások fontos szerepet játszanak a felnőttkorban kialakuló túlsúly és betegségek elhízás, magas vérnyomás stb. megelőzésében.
A táplálkozási szokások a legkorábban kialakuló magatartásformák közé
sorolhatók, melyek a későbbiek során nehezen változtathatók meg, ezért a család szerepe kulcsfontosságú az egészséget eredményező szokások kialakításában. A szakirodalomban a serdülőkor kezdetére tették annak az idejét, amikor még jellemzően a család és – amennyiben rész vesz benne – a közétkeztetés szabja meg,
hogy mit, milyen rendszerességgel és hogyan étkezik a tanuló. A serdülőkorban
általában lazul a szülői kontroll, így ekkor részben már önállóan választhat a fiatal. Választását természetesen továbbra is befolyásolja az otthoni minta, de a szülőktől való függetlenedéssel párhuzamosan nő, sőt, dominánssá is válhat a kortársak és a
média hatása.
Az egészséges táplálkozás szokásait már gyermekkorban el kell sajátítani,
hiszen így a későbbiek során, amikor már nehezebb a szokásokon változtatni, számos olyan betegség elkerülhető felnőttkorra, mely kialakulásának oka a nem megfelelő összetételű és mennyiségű táplálékfogyasztásban keresendő.
Az empirikus kutatás bemutatása A kutatás céljai Az áttekintett szakirodalom
mű és a szakmai tapasztalataim alapján fő
célkitűzésem a táplálkozási szokások megváltoztatására irányuló törekvés eredményességének mérése, ennek érdekében a táplálkozási szokások nyomon követése a serdülők
középiskolások
körében, továbbá az általam vezetett
beavatkozás hatékonyságának megállapítása.
E fő cél érdekében a kutatás konkrét célkitűzései: I.
Első lépésként annak felmérését tűztem ki célul, hogy milyenek a táplálkozással kapcsolatos ismeretek elmélet, lexikális tudás , illetve –
ezzel párhuzamosan – mi jellemzi a táplálkozási szokásokat magatartás , II.
véleményeket a középiskolás korosztályban.
Tanórai
a kollégiumban a délutáni szilenciumi időben történt
foglalkozások keretében ismeretközlés az egészséges táplálkozásra nevelés
érdekében,
az
egészséges
táplálkozási
szokásokkal
megismertetés, új modellértékű eszközök és tananyag
való
program
megalkotása, kipróbálása és „begyakoroltatása”, lehetőség szerinti III.
továbbfejlesztése.
A táplálkozási szokások nyomon követésén keresztül annak vizsgálata,
hogy az elsajátított ismeretanyag tudás milyen mértékben épül be a magatartásba táplálkozási szokások .
A kutatás kérdései A kutatás során a következő kérdésekre kerestem választ: I.a
Mit tudtak a vizsgálatban részt vevő középiskolások az élelmiszer‐ választást befolyásolható egyes élelmiszerekről, az egészséges táplálkozás néhány
I.b
aspektusáról
megelőzően ?
a
kutatás
kezdetekor
a
foglalkozásokat
Mi jellemezte a középiskolások táplálkozási szokásait a kutatás elején?
II.a Milyen gyakorisággal érdemes a középiskolások felé fordulni az egészséges táplálkozás témakörében?
II.b Az egészségnevelés speciális eljárásai, eszközei alkalmasabbak‐e a
középiskolások táplálkozási szokásainak megváltoztatására, mint a szakterülettől független eljárások, eszközök?
III.a Mit tudtak a vizsgálatban részt vevő középiskolások az élelmiszer‐ választást
befolyásolható
egyes
élelmiszerekről
táplálkozásról a kutatás végén a . év végén ?
és
egészséges
III.b Mi jellemezte a középiskolások táplálkozási szokásait a kutatás végén? A kutatás hipotézisei A következő hipotézisek megerősítésére vagy elvetésére kerestem a választ: A.
A vizsgálatban részt vevő lányok a fiúknál nagyobb arányban tartják fontosnak az egészséges életmód követését, s ezért többet mindent meg
B.
is tesznek.
Nemtől függetlenül az internetnek van a legnagyobb szerepe az
információszerzésben, bár az internet hitelessége számukra kisebb, mint
C.
más, személyes és tárgyi forrásoké.
A különböző oktatási segédanyagokkal
eltérő szimbólumokkal és a
szöveges ismertetést fókuszba helyező oktatási anyaggal végigvezetett egészséges
D.
E.
eredményez.
táplálkozásra
nevelés
eltérő
mélységű
ismereteket
A kollégiumban élő középiskolás diákokra nagyobb hatással van a kortárscsoport.
A
rendszeres,
egészséges
táplálkozás
témájú
szokásrendszerben változásokat képesek indukálni.
foglalkozások
a
A vizsgálatok helye és ideje
A kutatást egy közepes nagyságú magyarországi város négy intézményében – melyek között szerepelt mindhárom középfokú intézménytípus
gimnázium,
szakközépiskola, szakképző iskola –, továbbá egy középiskolai kollégiumban lakói gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók végeztem.
A diákokkal való találkozást a kutatás céljának megfogalmazása, valamint a
kutatás egyik nagyon fontos mozzanata, az indikátorok körültekintő megkeresése előzte meg.
A középiskolások
foglalkozáson
×
óra keretében az egészséges táplálkozással kapcsolatos
a kollégiumi tanulók havonta, szilenciumi időben azonos
tematikájú, interaktív, kötetlenebb foglalkozásokon vettek részt. Az ’A’ oktatási
folyamat résztvevőinek a második
órás foglalkozására egy év elteltével került
sor. A ’B’ oktatási folyamat szerint az öt téma feldolgozására egy év alatt két‐két hónap, szintén havonta egy találkozás állt rendelkezésre. A vizsgálatok alanyai, a minta
A foglalkozásokon a vizsgálatban részt vevő diákok
teljes
osztályai részt
. és
. évfolyamos
vehettek, a kérdőívek kitöltésében azonban a vizsgálatba csak egészséges, ismert táplálékallergiában nem szenvedő, önkéntes részvételű
tanulókat vontam be, a négy intézménytípus és a nem szerint is törekedve az azonos gyakorisági eloszlásra. A középiskolások megközelítőleg fele‐fele arányban vettek részt az ’A’ és a ’B’ oktatási folyamatban. Az eredmények
középiskolás
fiú és
lány részvételén alapulnak,
akiknek az esetlegesen hiányos kérdőíveket volt módjuk és lehetőségük kiegészíteni.
A vizsgálatok módszerei
A minél megbízhatóbb eredmények érdekében a kutatás során kvantitatív és kvalitatív eljárást alkalmaztam. Az adatfelvétel a kérdőív, a dokumentumelemzés
táplálkozásinapló‐elemzés és az interjú kombinációján alapult. A tanulók a
felmérésül szolgáló kérdőíveket név nélkül töltötték ki, és jeligével látták el.
Az egyedi azonosítás kizárólag abból a célból történt, hogy a longitudinális vizsgálat során a vizsgálatban részt vevők eredményeit követni lehessen. A kérdőív viselkedéskérdéseit témaköreivel.
és
ismeretkérdéseit
azonosítottam
a
foglalkozások
A vizsgálatok során alkalmazott eszközök
Az
iskola
szerepe
ismeretközvetítésre,
az
egészségfejlesztés
attitűd‐formálásra,
gyakorlatában
magatartás‐alakításra,
sokrétű:
valamint
öntevékenységre ösztönző tevékenységek különíthetők el – egymástól e tevékenységek nem választhatók el élesen.
A foglalkozásokon használt eszközök. A foglalkozásokon használt eszközök
prezentációk, munkalapok, interaktív anyagok, szemléltető eszközök stb. saját
készítésűek voltak. Kidolgoztam a célul kitűzött tananyagokat és a hozzá kapcsolódó eszközöket a középiskolás korosztály számára, melyek segítségével
nem táplálkozástudományi végzettségű szakembertől elsajátítva is adekvát ismeretekhez juthatnak a diákok.
A kutatást szolgáló eszközök. Az általam összeállított, harminc kérdésből álló,
névtelenül kitöltött kérdőív kérdései – tárgyukat tekintve – attitűdre vonatkozó kérdésre
kérdés , ismeretkérdésekre
kérdés és véleménykérdésekre
kérdés , viselkedéskérdésekre
kérdés bonthatók.
Ezek a jellemzően nyitott kérdések nem, vagy csak részben voltak alkalmasak
mennyiségi összehasonlításra, ezért a – táplálkozástudományban validált, ún. – szemikvantitatív élelmiszer‐fogyasztási gyakorisági kérdőívet és a szintén validált
– kvantitatív és kvalitatív jellemzők megállapítására alkalmas – táplálkozási naplót alkalmaztam.
Alkalmazott statisztikai módszerek
Az
adatok
elemzéséhez
meghatároztam
az
egyes
csoportok
alminták
gyakoriságát, átlagait, szórásait, minimum‐ és maximumértékeit, valamint az utóbbiak alapján variációterjedelmüket. Az adatelemzést a
%‐os konfidencia‐
intervallumok összehasonlításával, kétmintás t‐próbával, egy‐ és többváltozós lineáris regressziós analízissel végeztem. Az összefüggések vizsgálata során
regressziós egyenest illesztettem a ponthalmazokra, amelynek segítségével a
változás irányát és az összefüggés szorosságát elemeztem. Ahol az eredményközlés megkívánta, ott SPEARMAN‐féle korrelációs eljárást alkalmaztam. A nominális változók összefüggés‐vizsgálatát khi‐négyzet‐próbával végeztem el.
A kutatás hipotézisvizsgálatainak eredményei Az elvégzett elemzések alapján értékelem a felállított hipotézisek teljesülését. A.
A vizsgálatban részt vevő lányok a fiúknál nagyobb arányban tartják fontosnak az egészséges életmód követését, s ezért többet (mindent) meg is tesznek.
H1: A lányok szignifikánsan
p< ,
nagyobb arányban tartották nagyon
fontosnak az egészséges életmód követését, és jobban odafigyeltek a táplálkozásukra, mint a fiúk.
H2: Az egészséges életmód követésére irányuló több/minden törekvésben az
attitűdre vonatkozó kérdéssel vizsgálva két nem között szignifikáns a különbség p = ,
, és ugyanez elmondható a tevőlegességről, azaz a
szokásrendszerről is. A lányok szignifikánsan p < ,
többet tettek az
egészséges életmód követéséért a táplálkozás terén, mint a fiúk.
Az A hipotézis igazolt. B.
Nemtől függetlenül az internetnek van a legnagyobb szerepe az információszerzésben, bár az internet hitelessége számukra kisebb, mint más, személyes és tárgyi forrásoké.
A legtöbb információt egyértelműen az internetről szerzik a középiskolások χ =
, ,
p< ,
,
ha
az
internetet
csak
a
második
legfontosabb
információforrással hasonlítjuk össze, a többi esetében ez a különbség még nagyobb .
H1: A középiskolai évek alatt az internetnek van a legnagyobb szerepe az információszerzésben, igazolt mindkét nem esetében.
H2: Táplálkozás témában a
–
évesek az internetet kevésbé tartják
hitelesnek, mint más forrásokat – részben igazolható. Az internet hitelessége
nem tér el szignifikánsan a rádió, a tévé, a reklámok és az újságok, magazinok
hitelességétől, a többinél viszont szignifikánsan p < ,
A B hipotézis igazolt.
kisebb.
A különböző oktatási segédanyagokkal (eltérő szimbólumokkal és a
C.
szöveges ismertetést fókuszba helyező oktatási anyaggal) végigvezetett egészséges
táplálkozásra
nevelés
eltérő
mélységű
ismereteket
eredményez. Az eltérő szimbólumokat és a szöveges ismertetést fókuszba helyező oktatási
anyagokkal végigvezetett egészséges táplálkozásra nevelésben részt vevő középiskolások ismereteiben a kutatás végén nem volt szignifikáns különbség χ = , , p> ,
. Az egyes oktatási segédanyagokkal kísért csoportokban a
megállapított ismeret között nincs különbség, így megállapítható, hogy a különböző oktatási segédanyagok nem hoztak különböző eredményeket.
A kutatás elején különböző tartalmú, mélységű ismerettel bíró középiskolás
tanulók tudásváltozásában szintén nem volt szignifikáns különbség χ = p> ,
, ,
a különböző oktatási segédanyagokkal végigvezetett egészséges
táplálkozásra nevelésben részesülő csoportokban. A C hipotézis nem igazolt.
D.
A kollégiumban élő középiskolás diákokra nagyobb hatással van a kortárscsoport.
A kollégiumban élő középiskolás diákok információforrásai nem térnek el szignifikáns mértékben p > ,
információforrásaitól. H1: A
középiskolások
hitelességét
a többi intézménytípusban tanuló középiskolás
táplálkozási
értékelve
csak
kis
vonatkozású
különbségeket
információforrásainak eredményeztek:
a
kollégiumban lakók információforrásainak – általuk értékelt – hitelessége
nem tér el szignifikánsan a gimnáziumban, szakközépiskolában, illetve a szakképző iskolában tanulók információforrásainak hitelességétől.
H2: A kollégiumban élő középiskolás diákok szokásaiban szignifikánsan több változás történt a három év alatt
a kutatás végére , mint a többi
intézménytípusban tanuló középiskolás szokásaiban χ =
, , p< ,
, ez
egyaránt ugyanúgy a pozitív pl. több folyadékfogyasztás, gyakoribb napi
optimális étkezésszám , mint a negatív irányú pl. több nassolás, több
vagy/és gyakoribb energiaital‐fogyasztás változásokra.
A D hipotézis igazolt. E.
A
rendszeres,
egészséges
táplálkozás
témájú
foglalkozások
a
szokásrendszerben változásokat képesek indukálni. A rendszeres, egészséges táplálkozás témájú foglalkozások annak ellenére, hogy sem az összes diákra vonatkozóan teljes minta , sem az intézménytípusok szerinti
diákcsoportokban részminták nem voltak képesek a szokásrendszerben átfogó változásokat
indukálni,
vannak
részeredmények,
amelyek
pozitívak.
A legmeggyőzőbb változást a napi átlagos folyadékbevitel szignifikáns növelésével érték el a diákok, a fiúk és a lányok egyaránt. A hipotézis részben igazolt.
Összefoglalás, következtetések, javaslatok Kutatásom témája az egészséges táplálkozásra nevelés a középiskolában, ennek
keretében áttekintettem az egészség fogalmát és értékét, valamint az egészségpedagógia aspektusait. Az egészséges táplálkozás témakörén belül hangsúlyozottan bemutattam a középiskolások táplálkozási szokásait, érintettem
az alultáplált gyermekek – pedagógiai szempontú – problémáit, valamint az egészséges táplálkozásra nevelés középiskolában, foglalkozások keretében megvalósítható
lehetőségeit.
Az
ismeretek
bővítésére
és
a
magatartás‐
változtatására tananyagot dolgoztam ki, majd több alkalommal vizsgáltam ennek eredményességét. Rögzítettem a tudásbeli változást, valamint a szokásokban –
önbevalláson és objektívnek tekinthető validált módszeren alapuló – bekövetkező változásokat.
A középiskolások a kutatás elején a diagnosztikus értékelés alkalmával is jól
informáltak voltak az egészséges táplálkozásra vonatkozóan, erre vonatkozó ismereteiket a foglalkozások során tovább bővítették, s erről a kérdőív‐ kitöltésekkor rendre, és a kutatás végén is jó eredménnyel számoltak be. Az egészséges táplálkozásra vonatkozó ismeretek megléte nem lehet ett akadálya az egészséges táplálkozásnak a középiskolás korosztályban. A diákok a tudás
birtokában voltak a foglalkozásokat megelőzően és azt követően is, az tehát nem mondható, hogy ez volt az oka a hibás táplálkozási szokásoknak.
A tudással párhuzamosan a szokásokat vizsgálva azonban – az eredmények
tükrében – azt kell megállapítanunk, hogy a középiskolások táplálkozási szokásainak nagy hányada nem tekinthető egészségesnek, ebből kifolyólag pedig
táplálkozásuk sem egészséges. )gaz, az attitűd alapján tíz megkérdezett diákból
átlagosan négy úgy is vélte vagy nagyon is tisztában volt vele , hogy életmódja nem egészséges. Mindeközben átlagosan minden tizedik diák nem gondolt ezzel
kapcsolatos változtatásra „semmiben, mert nincs akaraterőm változtatni még azon sem, amin kellene” , illetve átlagosan minden ötödik diák senkitől sem fogadott el szívesen információt, ennek ellenére a legjobb eredményt a diákok
folyadék‐ és ezen belül vízfogyasztásának változásában sikerült elérni, mely szokásváltozás tartósnak bizonyult a három év során .
A szokások kialakítása, és a szokások megváltoztatása nem tekinthető azonos
nevelési feladatnak. A szokások kialakítása példaadással, gyakoroltatással, következetességgel, követeléssel kisgyermekkorban kezdődik, az, hogy azok „jók”
avagy „helytelenek/rosszak”, az elsősorban a családban gyakorolt magatartások,
tevékenységek és értékrend függvénye. A rögzült szokások megváltoztatása nehezebb, hosszabb időt igénylő feladat. Ebbe a folyamatba kapcsolódik be az
óvoda, az iskola, a média , amikor a jó/helyes/értékes szokásokkal megismerteti a felnövekvőket, az ehhez szükséges ismereteket megtanítja, és igyekszik a megfelelő
tevékenységek, magatartásformák gyakoroltatásával, a szükséges feltételek megteremtésével elérni – jelen esetben – a helyes/egészséges táplálkozási szokások kialakítását. Az életvitelbe, tevékenységekbe, magatartásba való beépülése
attól is függ, hogy mennyire érték az egészség. Az iskolai nevelésben kiemelt fejlesztési terület – a minden műveltségi területbe beépülő – testi és lelki egészségre
nevelés, ennek keretében az egészséges táplálkozási szokások kialakítása.
Az eltérő táplálkozási szimbólumrendszerekkel és szöveges ismertetéssel kísért
azonos tartalom közül – meglepő módon – a szöveges útmutatóval elért ismeretek és szokásváltozások voltak meggyőzőbbek. A különböző szimbólumokat fókuszba
helyező oktatás eredményességében nem volt különbség, a szöveges útmutatóval elért eredmények, azonban több szempont szerint meggyőzőnek bizonyultak.
A táplálkozással kapcsolatos felvilágosultság nem feltétlenül jelent – mint azt
eredményeim is mutatják – helyes étkezési szokásokat. Ennek az az oka, hogy az
egészséggel kapcsolatos ismeretek nem vezetnek konkrét, közvetlen lépésekhez, ha az illető nem tudja, vagy ebben a korban még nem akarja tudását a gyakorlatban alkalmazni.
Azt vizsgálva, hogy kitől fogad el legszívesebben információt a középiskolás,
kiemelkedik a család szülők , őket a barátok követik. E szempont szerint éppen az internet jelentősége elhanyagolható.
Az egészséges táplálkozásra nevelés példáján végigvezetett fejezetek alapján is
érzékelhető, hogy az egészségnevelés a pedagógia előtt álló egyik legnagyobb, ha nem
a legnagyobb kihívás, mely messze túlmutat az iskola vagy/és a közoktatás keretein.
A szerző témához kapcsolódó publikációi LELOVICS ZSUZSANNA – LENCSÉS GABR)ELLA: „Nem lehet elég korán kezdeni…”. Új Diéta, .
:
.
LELOVICS ZSUZSANNA: A kicsik hétfőn a legéhesebbek. Fordulópont, .
.
:
–
LELOVICS ZSUZSANNA: Táplálkozási napló a beteg és dietetikus közös munkájának alapja. Új Diéta,
.
:
–
.
FEKETE KR)SZT)NA – KOSZON)TS R)TA – KOVÁCS )LD)KÓ – LELOVICS ZSUZSANNA: Korszerű és
egészséges iskolai büfé. Ajánlás a helyes táplálkozás és életmód elveinek elsajátításához. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége,
.
FEKETE KR)SZT)NA – KOSZON)TS R)TA – KOVÁCS )LD)KÓ – LELOVICS ZSUZSANNA: Szakmai ajánlás az iskolai büfék korszerű kínálatának megvalósításához. Budapest:
Országos Egészségfejlesztési )ntézet,
.
KOVÁCS )LD)KÓ – LELOVICS ZSUZSANNA: Egészségtudatos táplálkozásról – szülőknek. Interaktív tananyag. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége,
.
LELOVICS ZSUZSANNA – KOVÁCS )LD)KÓ: Aktív, egészséges életmód 5–8. osztályos diákoknak. Interaktív tananyag. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége,
.
LELOVICS ZSUZSANNA – KOVÁCS )LD)KÓ: Aktív, egészséges életmód alsó tagozatos diákoknak. Interaktív tananyag. Budapest: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége,
.
LELOVICS ZSUZSANNA – GASKÓ KR)SZT)NA: Ki védi meg a kövéreket? Fordulópont,
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Gyermekkori ortorexia – kinek a betegsége? Új Diéta,
.
:
–
.
– :
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Kérek szépen egy szem cukrot: )skolabüfé, és ami a hátterében van. Fordulópont,
.
:
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA – KOVÁCS )LD)KÓ: Szemléltetőeszközök gyermekeknek. Új Diéta, .
– :
–
.
SZEMERE MÁRT) – LELOVICS ZSUZSANNA – GYUR)CZA ÁKOS – BÉNY) MÁR)A: Vissza a természethez! A természeti táborok élelmezése. Új Diéta,
.
– :
LELOVICS ZSUZSANNA: Gyermekszegénység, éhező gyermekek a .
Élelmezés,
:
–
–
.
. században.
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Az egészséges táplálkozásra nevelés az iskolában. Élelmezés, ,
:
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA – PETR)NÉ FEYÉR JUD)T: Egészséges táplálkozásra nevelés. Élelmezés,
.
:
–
.
.
:
–
.
VÁG) ZSOLT – LELOVICS ZSUZSANNA: Fiatalok energiaital‐fogyasztása és hatásai. Élelmezés,
VÁG) ZSOLT – LELOVICS ZSUZSANNA: Középiskolások testtömeg‐ és testösszetétel‐függő teljesítménye. Cardiometabolica Hungarica,
.
Suppl.
:S
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Ortorexia gyermekkorban – ortorexia nervosa. )n: LELOV)CS ZSUZSANNA – KOVÁCS )LD)KÓ
szerk. : Legújabb eredmények a táplálkozás
határterületeiről. Dunakeszi: Euro Medica,
.
–
. o.
DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA: Az alultápláltság hatásának rajzelemzésen keresztül
végzett
felmérése
a
gyermek
kognitív
fejlődésére.
Korai
tapasztalataink. )n: CSÍKOS CSABA – K)NYÓ LÁSZLÓ szerk. : „Új törekvések és
lehetőségek a 21. századi neveléstudományokban” 10. Országos Neveléstudományi Konferencia. Program és összefoglalók. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia,
Pedagógiai
Bizottság
–
Szegedi
Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi )ntézet,
.
Tudományegyetem, . o.
CSÁK) )STVÁN – PÁSZTORNÉ BATTA KLÁRA – (EGED1S FERENC – LELOVICS ZSUZSANNA: Roma tanulók táplálkozásának főbb jellemzői. Új Diéta,
.
:
–
.
DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA: Gyermekek táplálkozásának főbb jellemzői Somogy és Zala megye hátrányos helyzetű térségeiben. Gyermekgyógyászat, .
.
:
DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA – VÁG) ZSOLT: Gyermekek mikrotápanyag‐bevitele Magyarország két hátrányos helyzetű térségében. Gyermekgyógyászat, :
–
.
.
(ARTMANN ESZTER – DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA: Nutritional status of children from children’s homes. International Journal of Obesity,
.
Suppl.
:S
.
LELOVICS ZSUZSANNA – VÁG) ZSOLT – DEÉ K)TT) – CSÁK) )STVÁN: Main characteristics of
overweight and obese ethnic gipsy students. International Journal of Obesity Supplements,
.
Suppl.
:S
–S
.
TÖTTÖS) ADR)ENN – LELOVICS ZSUZSANNA: Táplálás vagy meg etetés? – A gyermek mint fogyasztó. Gyermekgyógyászat,
.
:
.
VÁG) ZSOLT – LELOVICS ZSUZSANNA: Középiskolások testtömeg‐ és testösszetétel‐függő teljesítménye. Magyar Edző,
.
:
–
.
DEÉ K)TT) – BERKES LÁSZLÓNÉ – MÓZSA GYÖNGYVÉR – LELOVICS ZSUZSANNA: Gyermekek
makro‐ és mikrotápanyag‐bevitele Somogy és Zala megye hátrányos helyzetű térségeiben. )n: (UNYADY BÉLA – LELOV)CS ZSUZSANNA
szerk. : 51. Somogyi
Egészségügyi Napok – Pannon Egészségügyi Napok előadásainak és posztereinek összefoglalói. Kaposvár: Kaposi Mór Oktató Kórház,
.
. o.
DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA: A rajzelemzés alkalmazásának indoklása és
lehetőségei a gyermekek tápláltsági állapotának szűrésében. )n: ENGLER ÁGNES – OLLÉ JÁNOS szerk. : Új utak a neveléstudományokban. /e‐sorozat; ./ Budapest:
ELTE Eötvös,
. –
. o.
DEÉ K)TT) – LELOVICS ZSUZSANNA: A szív‐ér rendszeri elváltozások megelőzésének
jelentősége és lehetőségei a serdülőkor kezdetén. )n: K OVÁCS )LD)KÓ – LELOV)CS
ZSUZSANNA
szerk. :
„Az
ajánlásoktól
a
megvalósulásig”
2.
Fehérvári
Atherosclerosis Találkozó absztraktkötete a Magyar Atherosclerosis Társaság Dietetikai
Szekciójának
előadásaiból.
Társaság, Dietetikai Szekció,
. – . o.
Budapest:
Magyar
Atherosclerosis
LELOVICS ZSUZSANNA – CSÁK) )STVÁN – PÁSZTORNÉ BATTA KLÁRA – (EGEDÜS FERENC: Roma
felső tagozatos tanulók életmódvizsgálata. )n: (EGED1S JUD)T – KEMPF KATAL)N –
NÉMET( ANDRÁS szerk. : „Közoktatás, pedagógusképzés, neveléstudomány – a múlt értékei és a jövő kihívásai” 11. Országos Neveléstudományi Konferencia program és összefoglalók. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, Pedagógiai Bizottság,
.
. o.
LELOVICS ZSUZSANNA – SEREG) JÁNOS – BALOG( LÁSZLÓ: Az égig érő tanterem élménye. Az erdei iskolák a környezettudatos nevelés szolgálatában, közjóléti szerepük a
fenntarthatóság szempontjából. )n: TÓT( GERGELY szerk. : 53. Georgikon Napok nemzetközi
tudományos
konferencia
Keszthely:
cikkadatbázis).
elektronikus
Pannon
Mezőgazdaságtudományi Kar,
kiadványa
Egyetem,
. – . o.
(online
Georgikon
VÁG) ZSOLT – LELOVICS ZSUZSANNA: A táplálkozás és a testösszetétel jelentősége a
szív‐ér rendszeri betegségek primer prevenciójában középiskolásoknál. )n: KOVÁCS )LD)KÓ – LELOV)CS ZSUZSANNA szerk. : „Az ajánlásoktól a megvalósulásig”
2. Fehérvári Atherosclerosis Találkozó absztraktkötete a Magyar Atherosclerosis Társaság
Dietetikai
Szekciójának
előadásaiból.
Atherosclerosis Társaság, Dietetikai Szekció,
.
–
Budapest:
. o.
Magyar
LELOVICS ZSUZSANNA: A különböző médiumok szerepe és az internet jelentősége a
középiskolás korosztály egészséges táplálkozásra nevelésében. )n: GARA) )MRE – SZABÓ ZOLTÁN ANDRÁS
szerk. : Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói
konferencia absztraktkötet. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,
.
. o.
LELOVICS ZSUZSANNA: Középiskolai tanulók médiapreferenciái az egészséges táplálkozásra nevelésében. )n: NAGY ED)T
szerk. :
„A fiatal kutatók
Magyarország megújulásáért”, a Professzorok az Európai Magyarországért Egyesület
3.
PhD
konferenciája.
Magyarországért Egyesület,
.
Budapest:
–
. o.
Professzorok
az
Európai
LELOVICS ZSUZSANNA – DEÉ K)TT) – (ARTMANN ESZTER – TÖTTÖS) ADR)ENN – VÁG) ZSOLT – KOVÁCS )LD)KÓ: A hiteles közlés jelentősége egészségnevelés tematikájú internetes tartalmakban. )n: VÁR(EGY) LÁSZLÓ
szerk. : „Marketing, public
relations és reklám az egészségügyben” 15. országos konferencia program, beérkezett előadáskivonatok. Budapest: É + L,
.
–
. o.
LELOVICS ZSUZSANNA – KÁRPÁT) ANDREA: Egészségnevelés témájú online felületek blogok, honlapok
tartalomelemzése. )n: OLLÉ JÁNOS
szerk. : 4. Oktatás-
informatikai konferencia: Tanulmánykötet. Budapest: ELTE Eötvös,
.
. o.
–
K)SS ANNA – LELOVICS ZSUZSANNA: Gyalog vagy autóval? A gyermekek egészsége és az iskolába járás módja közti összefüggések. Élelmezés,
.
:
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA: A szimbólumok szerepe az egészséges táplálkozásra nevelésben.
)n:
KOVÁCS
)LD)KÓ
szerk. :
Válogatott
fejezetek
a
táplálkozástudományból. Budapest: Egészséges Magyarországért Egyesület, .
–
. o.
LELOVICS ZSUZSANNA: Az érettségi szünet hatása az életmódra, különös tekintettel a
táplálkozási szokásokra. )n: ELTE-PPK Neveléstudományi Doktori Iskola hallgatói konferencia (2013). Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar,
LELOVICS
.
ZSUZSANNA:
–
. o.
Maturáló
diákok
érettségi
életmódjának vizsgálata. )n: KOVÁCS )LD)KÓ
szünetben
megváltozott
szerk. : Válogatott fejezetek a
táplálkozástudományból. Budapest: Egészséges Magyarországért Egyesület, .
LELOVICS
–
. o.
ZSUZSANNA:
Színes,
színesebb,
legszínesebb
élelmiszerek.
Az élelmiszeripar termékei kisgyermekeknek, gyermekeknek. Fordulópont, .
:
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Táplálkozással a kognitív funkciók védelméért. Élelmezés, .
:
–
.
LELOVICS ZSUZSANNA: Folyadékszükséglet és ‐fogyasztás középiskolások körében. Élelmezés,
. :
–
.
