Closing the health gap in European Union Country Profile: Hungary
Az egészség területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban
Országjelentés: Magyarország
Az egészség területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban Országjelentés: Magyarország
Szerzők: Witold Zatoński, Marta Mańczuk, Urszula Sulkowska, valamint a HEM munkacsoport Fordítást lektorálta: Kaposvári Csilla Fordította: Borbély Csaba
A jelen kiadvány a „HEM – Closing the Gap” projekt során jött létre. A projektet az Európai Unió (szerződés szám: 2003121) valamint Lengyelország Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma (szerződés szám: 167/PUBLIC HEALTH/2006/7) támogatta. A szerzők illetve lektorok álláspontja nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium által kifejezett véleményt, döntést vagy politikát.
HEM – Closing the Gap – A korai halálozás csökkentése. Alapadatok az egészségfejlődés monitorozásához a bővítés utáni Európai Unióban. A 2003121 számú, három éves projekt az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága (DG Sanco) 2003-2008-as Népegészségügyi Programjának keretében jött létre (60%-ban az Európai Bizottság, 40%ban a lengyel Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium fi nanszírozásában). A 2003121 számú támogatási szerződést 2004. december 1-én írták alá.
A projekt ötlete a Prof. Witold Zatoński és munkatársai által az 1990-es években Varsóban, a Maria SkłodowskaCurie Onkológiai Intézetben szervezett workshopok és szemináriumok munkája során merült fel. Az itt közölt elemzéseket és tudományos jelentéseket a fenti intézet munkatársai készítették, a nemzetközileg elismert kutatókból és szakemberekből álló Irányító Bizottság, a HEM munkacsoport, és a Szakértői Csoport tagjaival valamint a vizsgálat társkutatóival folytatott szoros együttműködés alapján. A szakemberek, kutatók széleskörű együttműködése a projektmegvalósítás alapvető és integráns részét képezte.
HEM munkacsoport Projektvezető és vezető kutató: Witold Zatoński Rák-epidemiológiai és Prevenciós Részleg: Magdalena Cedzyńska, Joanna Didkowska, Zofia Dzik, Jakub Gumkowski, Wioletta Knapik, Kinga Janik-Koncewicz, Marta Mańczuk, Krzysztof Przewoźniak, Urszula Sulkowska, Joanna Szwechowicz, Wojciech Tarkowski, Ewa Tarnowska, Urszula Wojciechowska, Katarzyna Żmijewska Vezető társkutatók: Paolo Boffetta, Hannia Campos, Carlo La Vecchia, John Powles, Jürgen Rehm, Walter Willett Irányító bizottság: Elnök: Eva Negri Leif Aarø, Peter Boyle, Anna Gilmore, Eric Jougla, Albert Lowenfels, Jose Maria Martin-Moreno, Fred Paccaud, Richard Peto, Vesna Kerstin Petrič, Pekka Puska Országos koordinátorok: Bulgária: Plamen Dimitrov Cseh Köztársaság: Ivana Holcátová, Alexandra Pilipcincova, Rudolf Poledne Észtország: Ain Aaviksoo, Raul Kiivet Magyarország: Csilla Kaposvári Litvánia: Jūratė Klumbienė Lettország: Iveta Pudule Szlovákia: Eleonóra Fabiánová Szlovénia: Tit Albreht Románia: Florentina Furtunescu További résztvevők: Vincenzo Bagnardi, Dolly Baliunas, Monika Bene, Gabriella Bohm, Jana Brozova, Esteve Fernandez Munoz, Sylvano Gallus, Lydia Gisle, Ewa Halicka, Martin Jarvis, Luk Joossens, Ann-Sofie Karlsson, Michael Kunze, Tiina Laatikainen, Johan Lund, Jacek Moskalewicz, Jayadeep Patra, Gérard Pavillon, Svetlana Popova, Trudy Prins, Sylviane Ratte, Lorenza Scotti, Hans Storm, Benjamin Taylor, Rene �yrian, Hana Vrbanova, Robert West, Jeal-Jouis Wilquin, Tarquinia Zeegers Lektorálás: Robin Room, Mateusz Zatoński
Tartalomjegyzék Előszó
7
Országjelentés: Magyarország
9
Egyenlőtlenségek
11
Kardiovaszkuláris halálozás
13
Sérülések
15
Korai halálozás egyéb okai
15
Alkoholfogyasztás
15
Dohányzás
17
Táplálkozás
18
Következtetések
18
Legfontosabb megállapítások
19
Felhasznált irodalom
19
Egészségindikátorok
21
Táblázatok
29
HEM projekt vezetői összefoglaló
45
EU: Európai Unió EU15: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország,– az Európai Unió tagállamai 2004. május előtt EU10: Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia – új Európai Uniós tagországok Közép- és Kelet-Európából a 2004. májusi bővítés után
7
Előszó A HEM - Az egészség területén fennálló egyenlőtlenségek csökkentése (Closing the Gap) - projekt elsődleges célkitűzése az Európai Unió népességében mért korai halálozás jellemzése, valamint az EU15 országok és a Közép-Kelet Európai EU tagországok lakossága között megfigyelhető egyenlőtlenségek felmérése volt. Ennek a célnak megfelelően kutatásunk a fiatal (20-44 éves) és középkorú (45-64) felnőtt lakosságra, valamint elsősorban azon kockázati tényezőkre és betegségcsoportokra koncentrált, amelyek leginkább hozzájárultak az EU nyugati és keleti lakosainak várható élettartamában tapasztalható egyenlőtlenségek kialakulásához. A kutatás eredményeként elkészült Országjelentés a Magyarország és az EU15 országai között tapasztalt egyenlőtlenségek mértékét mutatja be, beleértve a várható élettartamban tapasztalható eltéréseket korcsoport, illetve betegség-csoport és rizikófaktorok szerinti bontásban. Az egészség terén feltárt egyenlőtlenségeket legnagyobb mértékben a kardiovaszkuláris és a daganatos megbetegedések befolyásolják. A korai halálozás egyéb okait röviden taglaljuk. Az alkoholfogyasztást, valamint az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható halálozást szintén megvizsgáljuk, csakúgy, mint a dohányzást és a dohányzásnak tulajdonítható halálozást, továbbá röviden kitérünk a lakosság étrendjében bekövetkezett fontosabb változásokra, és ezek egészségügyi következményeire is. A jelentés végén felsoroljuk következtetéseinket, valamint a vizsgálat során megállapításra került főbb tényeket összefoglalva a magyar lakosság egészségi állapotának legfontosabb adatait. Az országjelentést a felhasznált irodalom listája, valamint a kutatás részletes adatait tartalmazó mellékletek (az EU országainak egészségindikátorok szerint összeállított rangsorolásai) zárják. Magyarország egyike volt azon öt Közép-Kelet Európai országnak, ahol a népegészségügyi változások a legkorábban indultak be. Magyarország jó gazdasági feltételekkel, de a legrosszabbak között szereplő egészségügyi statisztikákkal rendelkezett, amikor ezek a változások beindultak. A magyar lakosság várható élettartama, valamint a fiatalés középkorú felnőtt lakosság korai halálozási mutatói az EU10 országai közül a legroszszabbak közé tartoznak, szorosan a Balti országok mutatói mögött. A májzsugor- és tüdőrák-halálozás tekintetében Magyarország 2002-ben a legmagasabb halálozási aránynyal rendelkezett a fiatal és középkorú felnőtt lakosságon belül, mindkét nemben. Másrészről azonban Magyarországon jelentős csökkenés volt megfigyelhető 1990 óta a kardiovaszkuláris halálozás területén, bár a csökkenő tendencia csak a Cseh Köztársaság, Szlovákia és Lengyelország után egy kevéssel kezdődött meg. Szintén figyelemre méltó csökkenés volt tapasztalható az öngyilkosságok miatti halálozás arányában. Általánosságban véve, bár igen kedvezőtlen helyzetből kezdte útját, Magyarország mégis jelentős előrehaladást ért el a vizsgált egészségügyi mutatók terén.
Országjelentés: Magyarország
Országjelentés
11
Magyarország Magyarország tízmilliós lakossága 93,000 km2 területen él. Az 1990-es években az ország népessége enyhén csökkenő tendenciát mutatott. A volt szocialista országok többi tagjához képest Magyarországon jóval korábban megkezdődtek bizonyos mérsékelt gazdasági reformok. A Világbank becslései szerint a viszonylag magas egy főre jutó GDP-je a nemzetközi gazdasági rangsor felső-középő sávjába sorolja az országot. Ugyanakkor, Magyarország GDP-jének növekedési üteme meglehetősen szerény maradt a szomszédos Szlovéniához vagy Szlovákiához viszonyítva. Szlovéniában az egy főre jutó egészségügyi kiadások mértéke mintegy 50%-al magasabb a magyar átlagnál.
Egyenlőtlenségek A felnőtt lakosság körében mért korai halálozás (20-64 éves korban bekövetkező halálozás) 1993-ban érte el a csúcsát Magyarországon, amikor a halálozási arány 1044/100,000 volt a férfi lakosságban, és 401/100,000 a női lakosságban. Az arány azóta csökkent az EU15 országaihoz hasonló mértékben. Magyarországon a korai halálozások aránya 1993-ban férfiaknál az EU15 átlag 2.5-szöröse, 2002-ben 2.4-szerese volt; míg a női lakosság körében 2.1-szerese és 1.9-szerese. 2002-ben a magyar felnőtt korai halálozás még mindig az egyik legmagasabb volt az EU10 országok között. A férfi lakosság 45-64 éves korcsoportjában mért halálozási arány csak a három Balti országban volt magasabb mint Magyarországon, a 20-44 korcsoportban a három Balti ország mellett még Romániában mértek kedvezőtlenebb arányt. A felnőtt női lakosságban (20-64 korcsoportban) mért halálozás tekintetében az EU10 országai közül Magyarország rendelkezett a harmadik legrosszabb mutatóval Lettország és Románia után. A korai halálozás aránya 2002-ben 790/100,000 volt a férfi lakosságban (EU10 átlag: 682/100,000, EU15 átlag: 333/100,000) és 309/100,000 a női lakosságban (EU10 átlag: 261/100,000, EU15 átlag: 162/100,000).
Országjelentés
12
1. Táblázat: Születéskor várható élettartam 2002-ben az EU15 és EU10 országaiban és Magyarországon (év)
2002
férfiak
nők
EU15
76.0
81.8
EU10
69.1
77.2
Magyarország
68.3
76.7
2002-ben a magyar férfiak várható élettartama 7.7 évvel volt alacsonyabb az EU15 országok átlagánál, míg a nőké 5.1 évvel. A különbség a férfiak esetében 70%-ban, a nők esetében 45%-ban a korai felnőtt halálozásra vezethető vissza. Mindkét nemben, a magyar illetve az EU15 átlag között mutatkozó várható élettartam különbséghez legnagyobb mértékben a szív-érrendszeri és a daganatos megbetegedések járultak hozzá.
2. Táblázat: Születéskor várható élettartamban mutatkozó különbség Magyarország és az EU15 országainak átlaga között 2002-ben, korcsoport szerint férfiak Korcsoport 0-1 1-19 20-44 45-64 65+ Összesen
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
Részvétel az észlelt különbségben
0.18 0.09 1.26 4.04 2.09 7.66
2% 1% 16% 53% 27% 100%
nők Korcsoport 0-1 1-19 20-44 45-64 65+ Összesen
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
Részvétel az észlelt különbségben
0.26 0.06 0.49 1.75 2.57 5.12
5% 1% 9% 34% 50% 100%
Országjelentés
13
3. Táblázat: Születéskor várható élettartamban mutatkozó különbség Magyarország és az EU15 országainak átlaga között 2002-ben, halálokok szerint (években) férfiak Korcsoport
CVD
Daganatok
Fertőző betegség
Egyéb okok
Sérülések
20-64
1.79
1.45
-0.01
1.19
%
34%
27%
0%
22%
0.88 17%
összesen
3.46
1.86
-0.03
1.29
1.08
%
45%
24%
0%
17%
14%
nők Korcsoport 20-64
CVD
Daganatok
0.75
Fertőző betegség
0.74
-0.01
Egyéb okok 0.53
Sérülések 0.23
%
34%
33%
-1%
24%
10%
összesen
3.34
1.07
-0.06
0.30
0.46
%
65%
21%
-1%
6%
9%
Az alkoholfogyasztás és dohányzás jelentős szerepet játszanak a Magyarország és az EU15 között mutatkozó várható élettartamban tapasztalt eltérésben. A 20-64 éves korcsoportban mért várható élettartam különbség a férfiak esetében 33%-ban, nők esetében 20%-ban köthető az alkoholfogyasztáshoz. A 35-64 éves korcsoport várható élettartamában mutatkozó lemaradásnak mintegy 50%-a a dohányzásnak tudható be, a férfiak és nők körében egyaránt. Mindkét nem esetében a fiatalok és középkorúak halálozási kockázata Magyarországon kétszer magasabb volt, mint az EU15 országokban (Mo: férfiak 35.6%, nők 15.8% – EU15: férfiak 16.8%, nők 8.6%). Ez az indikátor az EU10 országok átlagánál (31.6% és 13.6%) is rosszabb állapotot mutat.
Kardiovaszkuláris halálozás Az 1980-as évek közepéig a szív-érrendszeri megbetegedésekre visszavezethető halálozás a 20-64-éves korcsoportban a férfiak körében jelentősen, a nők körében enyhébben növekedett. Néhány év stagnálást követően gyors csökkenés kezdődött meg mindkét nemben, ami 1993-tól a vizsgált időszak végéig tartott. Az elmúlt években további jelentős csökkenés volt megfigyelhető, bár az eredmények a lengyel és cseh mutatóknál szerényebbek. 2002-ben a magyar férfi lakosságban a szív-érrendszeri megbetegedés okozta korai halálozás megközelítette az EU10 országok átlagát (Mo.: 241/100,000 - EU10: 229/100,000) és körülbelül háromszorosa volt az EU15 országok átlagának (79/100,000). Hasonló jelenség figyelhető meg a női lakosságban is (Mo.: 84/100,000, EU10: 81/100,000, EU15: 28/100,000). A 65 évnél idősebb magyar férfi és női lakosságban a szív-érrendszeri problémákkal összefüggő halálozás kevéssel az EU10 országok átlaga alatt maradt, de így is az EU15 országok átlagának kétszerese volt 2002-ben.
Országjelentés
14
A trend megfordulása és a kardiovaszkuláris halálozás visszaszorulása, a kockázati tényezők területén bekövetkezett változásokkal megegyező mintát mutat. A dohányzás prevalenciájának csökkenése az egyik ilyen potenciálisan pozitív hatású tényező (ezt alátámasztja a tüdőrákos halálozás csökkenése a férfi lakosságban). Az étkezési szokásokban bekövetkezett változások, a zsiradékok fogyasztásában bekövetkezett szerkezeti átalakulás (az állati zsiradékok felhasználásának csökkenése mellett a repceolaj fogyasztásának elterjedése) szintén befolyásoló tényezői a javuló trendnek. A következő kihívás, csakúgy mint az EU10 többi országában, az elhízott és túlsúlyos emberek növekvő aránya. A szív-érrendszeri megbetegedések okozta halálozás csökkenésének jobb megértéséhez szükséges lenne a szív-érrendszeri megbetegedésekkel összefüggő egészségügyi szolgáltatások hatását is megbecsülni (másodlagos prevenció és modern kezelési módszerek) Magyarországon.
1. Ábra: Főbb halálozási okok adataiban mutatkozó trendek 20-64 éves nők
100,000 lakosra számított standardizált arány
20-64 éves férfiak 350
350
300
300
250
250
200
200
150
150
100
100
50
50
0
0 ‘58
‘67 CVD
‘76
‘85
‘94 Daganatok
‘03
‘58
‘67
‘76
Fertőző betegség
‘85
‘94 Sérülés
‘03
15
Országjelentés
Sérülések Mindkét nem és minden korcsoport esetében a sérülések okozta halálozások száma az 1990-es évek óta gyorsabb ütemben csökkent Magyarországon mint az EU15 országokban, igaz, jóval magasabb kiindulási szintről. Míg a magyar férfi lakosság körében az öngyilkosságok más Európai országnál nagyobb arányban jelennek meg a sérülések okozta halálozásokban, a nők, különösen az idősebb nők esetében az esések okozta mortalitás magas aránya képezte a legnagyobb különbséget más országokhoz viszonyítva. Magyarországon az öngyilkosságok száma jelenősen csökkent 1990 után egészen a vizsgált időszak végéig (1990: férfiak 71/100,000, nők 20/100,000; 2002: férfiak 51/100,000, nők 11/100,000). A fiatal és középkorú felnőtt lakosságban a sérülések okozta halálozás 2002-ben az EU10 országok átlagának közelében maradt és magasabb volt mint az EU15-ben, de a 65 évesnél idősebb korcsoportban az arány sokkal magasabb volt. Sőt, az idősebb női lakosságban a sérülés okozta halálozás egész Európában Magyarországon volt a legmagasabb (Mo.: 190/ 100,000, EU10: 100/100,000, EU15: 78/100,000). Összességében véve azonban Magyarország és az EU15 országok korai halálozási adatai között mutatkozó egyenlőtlenséghez a sérülések aránya csak kis mértékben járult hozzá. Példaként említhető, hogy 2002-ben a 20-64 éves korcsoportban a sérülés okozta halálozás a férfiaknál csupán 17%-ban, a nőknél 10%ban járult hozzá a várható élettartamban jelentkező egyenlőtlenségekhez.
Korai halálozás egyéb okai A fertőző betegségek nem befolyásolták a magyar és az EU15 országok halálozási adatai között mutatkozó egyenlőtlenségeket. Sőt, 2002-ben a fertőző betegségek okozta halálozás mind a két nem tekintetében alacsonyabb volt Magyarországon, mint az EU15 országok átlaga. Másrészt azonban a rákos megbetegedések jelentősen hozzájárultak az EU15 országok átlagához képest magasabb magyarországi korai halálozási adatokhoz, a 20-64 éves férfiak és nők várható élettartamban jelentkező lemaradása 27% és 33%-ban a ráknak tudható be, míg a lemaradás szintén jelentős részéért (férfiak 22%, nők 24%) egyéb orvosi problémák okolhatók.
Alkoholfogyasztás A felnőtt magyar lakosság alkoholfogyasztása 2003-ban évi 13.6 liter/főre volt becsülhető. Ebben a sör, a bor illetve az égetett szeszek fogyasztása közel azonos súllyal szerepelt. 2003ban a magyar alkoholfogyasztás Európai szinten az egyik legmagasabb értéknek számított.
Országjelentés
16
Fontos megjegyezni, hogy Magyarországon egészen 1977-ig a májzsugor miatti korai halálozás alacsonyabb volt, mint az EU15 országaiban. Ezt a halálozások számának gyors növekedése követte 1994-ig, amikor a magyar átlag az EU15 országok átlagának 7.5-szeresére szökött. 1994 óta a 20-64 éves korcsoportban a májzsugor okozta halálozás csökkenő tendenciát mutat. 2002-ben a 20-64 éves korcsoportban a májzsugoros halálozások száma 97/100,000 volt a férfi, és 29/100,000 a női lakosságban. Ez akkor a legmagasabb érték volt mind az EU10, mind az EU15 tagországai között. A májzsugoros korai halálozások aránya a magyar férfiak és nők körében több mint négyszerese volt az EU15 országok átlagának, míg a 20-44 éves férfiak 6.8-szorosa. A 65 év feletti korcsoport májzsugoros halálozási aránya is magas, bár férfiak tekintetében alacsonyabb, mint Románia, és nők esetében alacsonyabb, mint Románia és Szlovénia esetében volt. 4. Táblázat: Születéskor várható élettartamban mutatkozó különbség Magyarország és az EU15 országainak átlaga között 2002-ben, az alkoholos halálozásra szűkítve férfiak Korcsoport
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
Alkohol szerepe a mutatkozó különbségben (év)
Részvétel az észlelt különbségben
20-64
5.30
1.75
33%
nők Korcsoport
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
Alkohol szerepe a mutatkozó különbségben (év)
Részvétel az észlelt különbségben
20-64
2.23
0.45
20%
A magas alkoholfogyasztásból és a magas májzsugoros halálozásból következik az alkoholfogyasztásnak tulajdonítható korai halálozás magas aránya is. A 2002-es becslések (férfiak: 241/100,000, nők: 52/100,000) jelentősen magasabbak voltak, mint az EU10 országainak (férfiak: 136/100,000, nők: 19/100,000) illetve az EU15 országainak átlaga (férfiak: 55/100,000, nők: 14/100,000). 2002-ben Magyarországon az alkoholnak tulajdonítható korai halálozás aránya a férfiak körében a harmadik legmagasabb volt Észtország és Litvánia után, a női lakosság körében pedig a legmagasabb az EU-ban. Az alkoholfogyasztásnak tulajdonított korai halálozás vezető okaiként (mind abszolút, mind pedig az EU15 országokhoz mért egyenlőtlenségek értelmében) a májzsugoros megbetegedések, a sérülések és a rákos megbetegedések szerepeltek.
Országjelentés
17
Dohányzás A 20-64 éves magyar férfiak körében a dohányzás prevalenciája 41% volt 2002-ben. Ez közel áll az EU10 átlagához, de magasabb, mint az EU15 országaiban. A nők körében a dohányzás prevalenciája 31%, ami mind az EU10, mind az EU15 országainak átlagánál magasabb. A 65 évnél idősebb férfiak körében a dohányzásról leszokottak magas aránya (49% Magyarországon, az EU10 országok 41%-ával szemben) jelzi, hogy a dohányzással kapcsolatos teher nagyobb lehet, mint azt a dohányosok kurrens aránya mutatja. Magyarország különleges esetet képvisel a tüdőrák halálozás tekintetében, hiszen 2002ben a tüdőrák halálozás aránya a magyar férfi lakosságban nem csak Európában, hanem az egész világon a legmagasabb volt. A férfi tüdőrák halálozás aránya különösen a fiatal és középkorú felnőtt férfi lakosságban volt magas. Fontos megjegyezni, hogy egészen 1977-ig a férfi tüdőrák halálozás a 45-64 éves korcsoportban alacsonyabb volt Magyarországon, mint az EU15 országaiban. Az 1990-es évek végétől a tüdőrák okozta korai halálozás aránya csökkent a magyar férfi lakosságban, bár az EU15 országoknál lassabb ütemben. A nők körében a tüdőrák halálozás főleg a 20-44 éves korcsoportban magas (5.8/100,000) – majd kétszerese az Európában másodikként rangsorolt holland nők esetében (3.0/100,000). A tüdőrák halálozás aránya a 45-64 éves magyar női lakosságban is magasabb, mint akár az EU10, akár az EU15 országaiban. Magyarország és az EU15 országok összehasonlításában a tüdőrák halálozás aránya a 20-44 éves korcsoportban mind a férfiak, mind a nők esetében több mint háromszoros, és a 45-64 éves korcsoportban is 2.5-szer nagyobb. A női lakosságban regisztrált halálozási arány az 1970-es évek óta folyamatosan növekedik, és a trendgörbe még nem tetőzött. A 35-64 éves korcsoportban a dohányzás okozta halálozás a férfi lakosságban 627/ 100,000, a női lakosságban 167/100,000 volt. Ezen belül a legnagyobb arányt a rákos megbetegedések tették ki (47% mindkét nem esetében) amit a szív-érrendszeri megbetegedések követtek (40% a férfi, 41% a női lakosságban). A dohányzás okozta halálozás a 35-64 éves magyar férfi lakosságban közel 25%-al magasabb, mint az EU10 többi országában, míg ugyanezen korcsoport női lakosságában a halálozási arány az EU10 átlag kétszerese. 5. Táblázat: Születéskor várható élettartamban mutatkozó különbség Magyarország és az EU15 országainak átlaga között 2002-ben, a dohányzással összefüggő halálozásra szűkítve férfiak Korcsoport
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
35-64
5.13
Dohányzás szerepe a mutatkozó Részvétel az észlelt különbségben (év) különbségben 2.55
50%
nők Korcsoport
Várható élettartamban mutatkozó különbség (év)
35-64
2.17
Dohányzás szerepe a mutatkozó Részvétel az észlelt különbségben (év) különbségben 1.07
49%
Országjelentés
18
Táplálkozás Bár Magyarországon az állati eredetű zsiradékok fogyasztása hagyományosan kiemelkedően magas arányban volt jelen, a magyar táplálkozási szokások mintája többnyire megegyezett az EU10 országokéval. A sertésfogyasztás 2002-ben évi 45 kg/fő volt Magyarországon. Ezt egy 66%-os növekedés előzte meg 1961 és 1989 között, amit egy 42%-os visszaesés követett 1989 és 2002 között. Az állati eredetű zsiradékok, a tojás és tej fogyasztása hasonló mintát mutat. A magyar szárnyas fogyasztás (2002-ben az EU-ban a legmagasabb évi 36 kg/fővel) a vizsgált időszak alatt növekedett, míg az EU országai között legalacsonyabbnak számító marhahús fogyasztás (évi 6 kg/fő) csökkent. A halfogyasztás 1961-et követően enyhén növekedett Magyarországon, de 1990 és 2002 között stagnált. 2002-ben a halfélék évi 5 kg/fő fogyasztása az egyik legalacsonyabb értéknek számított Európai Uniós szinten. A gyümölcsfogyasztás a vizsgált időszak alatt alapvetően változatlan maradt (kb. évi 65 kg/fő). Ezzel ellentétben a zöldségfogyasztás évi 95 kg/főről évi 111 kg/főre emelkedett 1990 és 2002 között. A napraforgó olaj a legáltalánosabban használt növényi eredetű olaj, a fogyasztása 1990 óta nagyjából változatlanul évi 10kg/fő körül mozog. A repceolaj és szójaolaj fogyasztása nagyot ugrott 1990 és 2002 között, de 2002-ben még mindig viszonylag alacsony volt (évi 1.9 és 1.4 kg/fő). Magyarország az egyik leginkább érintett ország a kóros elhízás prevalenciájának tekintetében (a 20-64 éves korcsoportban a férfiak 18%-a, a nők 16%-a kórosan elhízott). Az elhízás aránya az EU10 országok átlagához közelít (a férfiak 38%-a, a nők 27%).
Következtetések Egészen 1993-ig a magyar lakosság egészségi állapota az egyik legrosszabbnak számított Európában - itt regisztrálták a szív-érrendszeri és rákos megbetegedések, a májzsugor és tüdőrák legmagasabb arányát mindkét nemben. A rákos megbetegedések szempontjából Magyarország speciálisan rossz helyzetben van, nemcsak a tüdőrák, hanem a gégerák, a szájüregi rák, a vastagbél és a végbélrák szempontjából is, mindkét nem esetében. Mindez erős kontrasztban áll azzal, hogy Magyarország az EU10 országainak az egyik legerősebben fejlődő iparával és gazdaságával rendelkezett. Bár a helyzet javulni látszik, a változás később indult be, mint Lengyelországban, Szlovákiában és a Cseh Köztársaságban. A dohányzásra és alkoholfogyasztásra vonatkozó rendelkezésre álló adatok nem magyarázzák maradéktalanul a halálozások Magyarországon tapasztalható magasabb arányát. Ez alól kivételt csak a nők dohányzása jelenthet, amely esetben a magyar prevalencia adatok magas fogyasztást mutatnak mind a jelen, mind az elmúlt évek tekintetében. Szintén feltételezhető, hogy a májzsugoros megbetegedések magas száma a Magyarországon is népszerű házi főzésű pálinkák kémiai összetételével hozható összefüggésbe. A házilag készült, így potenciálisan hosszú molekulaláncú alkoholt tartalmazó égetett szeszek fogyasztása különösképpen Szlovénia-Magyarország-Románia-Moldávia területei által képzett földrajzi sávban népszerű, abban a régióban, ahol a májzsugor okozta halálozások aránya az egyik legmagasabb Európában.
19
Országjelentés
A vizsgált időszak utolsó 10 évében megfigyelt legpozitívabb fejlemény Magyarországon a szív-érrendszeri halálozás stabil és jelentős visszaesése, ami legalábbis részben a dohányzás visszaszorítására tett intézkedéseknek, valamint az igen jelentős étrendbeli változásoknak tulajdonítható. A korai halálozásra vonatkozó magyarországi statisztikák javulásának szintén fontos eleme volt a halálos kimenetelű sérülések, különösképpen az öngyilkosságok számában az 1990-es évek eleje óta megfigyelhető jelentős csökkenés.
Főbb megállapítások 1993 óta mindkét nemben stabil és jelentős visszaesés tapasztalható a korai felnőtt halálozás, illetve a szív-érrendszeri halálozás területén; Magyarországon az alkoholnak tulajdonítható halálozás aránya a férfi lakosságban európai szinten a harmadik legmagasabb Észtország és Litvánia után, illetve a legmagasabb a női lakosságban; 2002-ben az Európai Unió lakosságának 20-64 éves korcsoportjában mindkét nem esetében Magyarországon volt a legmagasabb májzsugoros halálozás; A dohányzás okozta halálozás a fiatal és középkorú férfi lakosságban Magyarországon az egyik legmagasabb az Európa Unióban. Magyarország helyzete azért is különleges a tüdőrák halálozás vonatkozásában, mert a 20-64 éves korcsoportban a férfiak és nők körében mért halálozás nem csak Európában, de az egész világon a legmagasabb.
Irodalom 1. Bela J. National Health Interview Survey 2003 Hungary. Budapest: National Center for Epidemiology; 2004. 2. Biro G, Antal M, Zajkas G. Nutrition survey of the Hungarian population in a randomized trial between 1992-1994. Eur J Clin Nutr 1996;50:201-8. 3. Gaál P. Health care systems in transition: Hungary. Copenhagen, WHO Regional office for Europe on behalf of the European Observatory on Health Systems and Policies, 2004, Available from: http://www.euro.who.int/countryinformation 4. Highlights on Health in Hungary. European communities and World Health Organization 2000. Available from: http://www.euro.who.int/countryinformation 5. Kovács K. Social disparities in suicide and alcohol related mortality in Hungary, 1986-2005; Materials from KBS conference in Budapest in 2007. 6. Szucs S, Sarvary A, McKee M, Adany R. Could the high level of cirrhosis in central and eastern Europe be due partly to the quality of alcohol consumed? An exploratory investigation. Addiction 2005;100:536-42.
Országjelentés
20
7. Varvasovsky Z, Bain C, McKee M. Deaths from cirrhosis in Poland and Hungary: the impact of different alcohol policies during the 1980s. J Epidemiol Community Health 1997;51:167-71. 8. Varvasovszky Z, McKee M. Problem drinking among hospitalized patients in Hungary. Alcohol Alcohol 2000;35:574-9.
Egészségindikátorok
Egészségindikátorok
22
Jelmagyarázat az ország-értékelő kártyákhoz Egészségindikátor Korra standardizált halálozási arány a világ standard populációja alapján* Változás Nagyon jó Az indikátor jelentősen javult.
Javulás Az indikátor némileg javult.
Nagyon rossz Az indikátor rosszabb állapotot mutat.
APC (éves százalékos változás) Halálozási arány esetében az 1990-2002 időszak alatt bekövetkező teljes százalékos változás 12-vel osztva. Várható élettartam esetében, az 1990 és 2002 között mért abszolút különbség. Halálozási kockázat esetében a 2002-es és 1990-es értékek közötti különbség százalékpontban feltüntetve. APC rangsor Az EU10 országainak rangsorolása, ahol az 1 a legjobb, a 10 a legrosszabb érték.
*
A módszertanra vonatkozó további információ a projekt weboldalán érhető el: www.hem.waw.pl
23
Egészségindikátorok
Rangsorolás (utolsó 10 oszlop) Nagyon jó Az EU10-en belüli rangsorolás 1990 és 2002 között javult, és javult a vizsgált egészségmutató. Javulás Az EU10-en belüli rangsorolás 1990 és 2002 között javult, de a vizsgált egészségmutató rosszabb értéket mutat; VAGY Az EU10-en belüli rangsorolás 1990 és 2002 között nem változott, de javult a vizsgált egészségmutató. Hanyatló trend Az EU10-en belüli rangsorolásban 1990 és 2002 között lejjebb csúszott, de javult a vizsgált egészségmutató; VAGY Az EU10-en belüli rangsorolás 1990 és 2002 között nem változott, és a vizsgált egészségmutató rosszabb értéket mutat. Nagyon rossz Az EU10-en belüli rangsorolásban 1990 és 2002 között lejjebb csúszott és a vizsgált egészségmutató rosszabb értéket mutat.
Egy adott ország adott mutatójára rangsorolás nem mindig változik ugyanabba az irányba, mint a vizsgált mutató abszolút változása. Például, ha egy ország az adott csoporton belül a többi országnál lassabb fejlődést mutat, akkor a mutató abszolút javulása ellenére az ország lejjebb csúszhat a rangsorolásban.
Egészségindikátorok
24
Magyarország, férfiak EGÉSZSÉGINDIKÁTOR
EU10 legjobb értéke
EU10 Magyarország legrosszabb értéke
1990
69.8
64.2
65.1
2002
72.6
64.7
68.3
1990
29.4
41.0
41.0
2002
23.8
43.1
35.6
Osszhalálozás, 20-64 éves korcsoport (stand. arány/ 100,000 lakos)
1990
618.2
967.9
956.9
2002
486.5
1039.8
790.1
Kardiovaszkuláris halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
163.4
371.5
340.8
2002
104.4
370.6
240.9
Sérülések okozta halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
107.0
278.2
179.1
2002
86.6
333.3
124.8
Öngyilkosságok okozta halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
17.7
70.9
70.9
2002
23.2
112.2
51.3
Májzsugor-halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/ 100,000 lakos)
1990
9.1
85.3
85.3
2002
22.4
96.5
96.5
Tüdőrák-halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/ 100,000 lakos)
1990
48.4
85.1
85.1
2002
41.5
81.5
81.5
Születéskor várható élettartam (év)
Halálozás kockázata, 20-64 éves korcsoport (%)
Változás
APC*
APC rangsor
3.2**
3
-5.5***
5
-1.5%
5
-2.4%
5
-2.5%
1
-2.3%
1
1.1%
5
-0.3%
8
*APC - Éves százalékos változás az 1990-2002 időszak alatt ** a születéskor várható élettartam esetében a 2002-es és 1990-es adatok közötti különbség, években kifejezve *** a halálozás kockázata esetében a 2002-es és 1990-es adatok közötti különbség, százalékpontban kifejezve
Egészségindikátorok
25
EU10-en belüli rangsor
LEGJOBB 1
2
Nagyon jó
3
4
5
Javulás
6
LEGROSSZABB 7
Hanyatló trend
8
9
10
Nagyon rossz
Egészségindikátorok
26
Magyarország, nők EGÉSZSÉGINDIKÁTOR
EU10 legjobb értéke
EU10 Magyarország legrosszabb értéke
1990
77.8
73.2
73.8
2002
80.5
74.7
76.7
1990
12.2
19.2
19.2
2002
10.1
16.7
15.8
Osszhalálozás, 20-64 éves korcsoport (stand. arány/ 100,000 lakos)
1990
232.3
383.2
383.2
2002
189.4
326.9
309.1
Kardiovaszkuláris halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
54.8
127.4
127.4
2002
32.9
122.2
84.0
Sérülések okozta halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
22.3
54.5
44.0
2002
19.6
63.1
30.2
Öngyilkosságok okozta halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
5.3
19.7
19.7
2002
4.1
12.1
11.4
Májzsugor-halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
3.4
33.3
33.3
2002
4.5
29.0
29.0
Tüdőrák-halálozás, 20-64 korcsoport (stand. arány/100,000 lakos)
1990
5.5
16.4
16.4
2002
3.8
26.2
26.2
Születéskor várható élettartam (év)
Halálozás kockázata, 20-64 éves korcsoport (%)
Változás
APC*
APC rangsor
2.9**
3
-3.4***
4
-1.6%
4
-2.8%
5
-2.6%
1
-3.5%
1
-1.1%
2
5.0%
10
*APC - Éves százalékos változás az 1990-2002 időszak alatt ** a születéskor várható élettartam esetében a 2002-es és 1990-es adatok közötti különbség, években kifejezve *** a halálozás kockázata esetében a 2002-es és 1990-es adatok közötti különbség, százalékpontban kifejezve
LEGJOBB 1
2
Nagyon jó
3
4
27
Egészségindikátorok
EU10-en belüli rangsor
LEGROSSZABB
5
Javulás
6
7
Hanyatló trend
8
9
10
Nagyon rossz
Táblázatok
Táblázatok
30
1. Táblázat: Népesség és Humán Fejlődés Indikátorok – 2002
Népesség (millió) Ország
Terület (km2)
Teljes termékenységi arány
Népesség növekedés az 19902002 időszakban
Természetes szaporulat
Változás az 1990-2002 időszakban
1990
2002
1.21
-33%
-0.4
-5.9
1.89
1.17
-38%
0.1
-1.5
-13.4%
2.04
1.37
-33%
1.8
-3.9
10.2
-2.1%
1.87
1.30
-30%
-1.9
-3.5
2.7
2.3
-12.4%
2.01
1.24
-38%
1.1
-5.3
65 200
3.7
3.5
-6.2%
2.03
1.24
-39%
4.6
-3.2
Lengyelország
312 679
38.1
38.2
0.3%
2.04
1.24
-39%
4.2
-0.1
Románia
238 392
23.2
21.8
-6.1%
1.83
1.26
-31%
3.0
-2.7
Szlovákia
49 037
5.3
5.4
1.5%
2.09
1.19
-43%
4.8
-0.1
Szlovénia
20 273
2.0
2.0
-0.2%
1.46
1.21
-17%
1.9
-0.6
1990
2002
-12.5%
1.81
10.2
-1.6%
1.6
1.4
93 030
10.4
Lettország
64 589
Litvánia
1990
2002
110 910
9.0
7.9
Cseh Köztársaság
78 866
10.4
Észtország
45 226
Magyarország
Bulgária
A népességi adatok a WHO-HFA Halálozási Adatbázisából származnak A teljes termékenységi rátára vonatkozó adatok az EUROSTAT Population Statistics 2004 kiadványból származnak A természetes szaporulatra vonatkozó 1990-es adatok a Lengyel Demográfiai évkönyvből, a 2002-es adatok pedig az EUROSTAT Population Statistics 2004 kiadványból származnak A GDP PPP adatok a Nemzetközi Valuataalaptól származnak a Lettország, Litvánia és Szlovénia adatai 1992-ből, Észtország és Szlovákia adatai 1993-ból származnak b Felsőoktatásba bekerültek bruttó arányára, valamint akadémiai oktatásban résztvevőkre vonatkozó adatok a Világbanktól származnak c Az adatok az 1990-2004 időszakból származó legfrissebb éves adatok; Human Development Report 2005 d Észtország és Lengyelország adatai 2004-re, a többi ország adatai 2005-re vonatkoznak (http://www.who.int/whosis) Az egy főre jutó egészségügyi kiadásokra vonatkozó adatok (PPP USD) a Human Development Report 2005 kiadványból származnak Egészségügyi fejlettségi index 2002-es adatai a Human Development Report 2004-es kiadványából származnak
Táblázatok
31
Felsőoktatásba lépők arányab (%)
Egy főre jutó GDP (vásárlő-erő paritás (PPP) alapján) (USD)
1990a
2002
Változás 1990 és 2002 között
Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés Humán fejlődés index 2002
100,000 lakosra jutó orvosok számac
10,000 lakosra jutó korházi ágyak számad
Egy főre jutó egészségügyi kiadások (PPP USD) 2002
1990
2005
32
44
6 765
6 948
0.2%
0.796
338
64
499
17
48
12 500
17 147
3.1%
0.868
343
84
1 118
27
66
5 803
11 684
11.3%
0.853
316
58
604
14
65
9 645
14 694
4.4%
0.848
316
79
1 078
26
74
5 121
9 583
8.7%
0.823
291
77
477
34
76
7 316
10 443
4.3%
0.842
403
81
549
22
63
5 925
11 217
7.4%
0.850
220
53
657
10
45
5 511
6 974
2.2%
0.778
189
66
469
16
41
7 588
12 737
7.5%
0.842
325
69
723
25
81
10 369
18 601
7.9%
0.895
219
48
1 547
Táblázatok
32
1. Ábra: Születéskor várható élettartam – 2002
férfiak
nők
77.7
Svédország
Spanyolország
83.2
77.1
Olaszország
Olaszország
83.1
76.3
Spanyolország
76.2
Görögország
76.0
Hollandia
76.0
EU15
75.9
Egyesült Kir.
Finnország
81.6
75.8
Ausztria
Luxemburg
81.6
Franciaország
83.0
Svédország
82.1
EU15
81.8
Ausztria
81.6
75.7
Franciaország
Németország
81.3
75.7
Németország
Görögország
81.1
75.1
Luxemburg
75.0
Dánia
74.9
Írország
74.9
Finnország
74.1
Belgium
73.7
Portugália
Írország
80.3
72.6
Szlovénia
Dánia
79.3
72.1
Cseh Közt.
• Belgium
80.7
Belgium
80.6
Portugália
80.6
Egyesült Kir.
80.6
Szlovénia
80.5
Lengyelország
78.8
70.3
Lengyelország
Cseh Közt.
78.7
69.8
Szlovákia
Szlovákia
77.7
69.1
EU10
Litvánia
77.5
68.8
Bulgária
68.3
Magyarország
67.3
Románia
66.2
Litvánia
65.3
Észtország
Bulgária
75.5
64.7
Lettország
Románia
74.7
Oroszország
58.9
100
Hollandia
80
60
1997, Dánia 2001
40
20
EU10
77.2
Észtország
77.0
Magyarország
76.7
Lettország
76.0
Oroszország
71.9
20
40
60
80
100
Táblázatok
33
2. Ábra: 20-64 éves kor közötti halálozás kockázata – 2002
férfiak
nők
12.9
Svédország
Spanyolország
6.8
14.3
Olaszország
Görögország
6.9
14.7
Hollandia
Olaszország
7.3
15.9
Görögország
Svédország
8.1
16.0
Egyesült Kir.
Ausztria
8.4
16.7
Írország
Franciaország
8.5
16.7
Spanyolország
Finnország
8.6
16.8
EU15
EU15
8.6
17.1
Ausztria
Németország
9.0
17.6
Németország
Portugália
9.2
17.7
Dánia
Írország
9.3
18.3
Luxemburg
Luxemburg
9.5
18.9
Finnország
Hollandia
10.0
18.9
Belgium
Egyesült Kir.
10.0
18.9
Franciaország
Szlovénia
10.1
20.5
Portugália
Belgium
10.1
23.8
Szlovénia
Cseh Közt.
11.1
24.6
Cseh Közt.
Dánia
11.9
29.5
Lengyelország Lengyelország
12.0
30.2
Szlovákia
Szlovákia
12.1
31.1
Bulgária
EU10
13.6
31.6
EU10
Bulgária
14.2
Románia
Litvánia
14.7
Észtország
15.6
Magyarország
15.8
34.3
Magyarország
35.6
Litvánia
39.7 41.8
Észtország
Románia
16.3
43.1
Lettország
Lettország
16.7
Oroszország
57.3
100% • Belgium
80%
60%
1997, Dánia 2001
40%
20%
%
Oroszország
23.7
%
20%
40%
60%
80%
100%
Táblázatok
34
3. Ábra: 20-64 éves kor közötti halálozás kockázatában bekövetkezett változás (százalékpont) – 1990 és 2002 összehasonlítása férfiak
nők
Cseh Közt.
Cseh Közt.
-3.88
-7.52
Szlovákia
Szlovákia
-3.58
-7.28
Finnország
Írország
-3.51
-6.81
Lengyelország Lengyelország
-3.47
-9.31
Németország
-5.68
Ausztria
-5.60 -5.55
Szlovénia
-5.46
Magyarország
-5.37
Olaszország
-5.27
Dánia
-5.08
Írország
• Belgium
-2.66
Ausztria
-2.51
EU10
-2.41 -2.34
Szlovénia
-2.15
-4.39
Svédország
-4.06
Portugália
EU15
-1.96
Spanyolország
-1.95
-3.88
Franciaország
Olaszország
-1.90
-3.83
Spanyolország
Finnország
-1.84
-3.77
EU10
-3.67
Luxemburg
-3.57
Hollandia
-1.88
Belgium
-1.57
Görögország
1.81
Románia Észtország
2.12
Litvánia
2.31
Lettország
1997, Dánia 2001
Egyesült Kir.
Portugália
Bulgária
0
-2.82 -2.68
Egyesült Kir.
1.91
5
Luxemburg Németország
EU15
Oroszország
10
-3.19
-4.58
15.36
15
-3.38
Dánia
-4.43
0.61
20
Magyarország
-5
-10
-15
Svédország
-1.65
Görögország
-1.59
Franciaország
-0.96
Litvánia
-0.90
Belgium
-0.85
Észtország
-0.68
Bulgária
-0.55
Lettország
-0.49
Románia
-0.48
Hollandia
-0.29
Oroszország
6.27
20
15
10
5
0
-5
-10
-15
Táblázatok
35
4. Ábra: Összhalálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Oroszország
1594 1040
Lettország
1008
Észtország Litvánia
939
Magyarország
Románia
316
Magyarország
309 308
Litvánia
287
682
EU10
Bulgária
273
665
Bulgária
EU10
261
639
Szlovákia
628
Lengyelország Cseh Közt.
500
Szlovénia
487
Portugália
429
1000
Lengyelország
227
Szlovákia
226
Dánia
223
Cseh Közt.
207
Belgium
193
Szlovénia
189
385
Franciaország
382
Finnország
381
Belgium
366
Luxemburg
347
Dánia
345
Németország
339
Ausztria
334
Spanyolország
333
EU15
331
Írország
314
Egyesült Kir.
314
Görögország
Svédország
150
281
Hollandia
Olaszország
136
278
Olaszország
Görögország
130
248
Svédország
Spanyolország
129
Hollandia
188
Egyesült Kir.
187
Portugália
177
Luxemburg
177
Írország
174
Németország
169
Finnország
163
Franciaország
162
EU15
162
Ausztria
158
500
500
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
327
Észtország
756
1500
495
Lettország
Románia
790
2000
Oroszország
1000
1500
2000
Táblázatok
36
5. Ábra: Kardiovaszkuláris halálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Oroszország
575
Lettország
371
Észtország
324
Bulgária
320
Románia
278
Litvánia
271 241
Magyarország
229
EU10 Szlovákia
213 192
400
300
200
Románia
1997, Dánia 2001
119
Lettország
112
Észtország
88
Magyarország
84
EU10
81
Litvánia
76
Szlovákia
62
Lengyelország Lengyelország
58
Cseh Közt.
53
Finnország
Luxemburg
41
104
Szlovénia
Egyesült Kir.
37
104
Görögország
Portugália
34
100
Írország
Hollandia
34
Egyesült Kir.
Belgium
33
90
Németország
Szlovénia
33
88
Belgium
Írország
32
87
Portugália
Görögország
32
82
Luxemburg
Németország
32
81
Ausztria
Dánia
31
80
Dánia
Finnország
30
79
EU15
Ausztria
29
74
Hollandia
EU15
28
68
Svédország
Svédország
27
67
Spanyolország
Olaszország
24
66
Olaszország
60
Franciaország
Spanyolország
21
Franciaország
19
100
100
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
122
Cseh Közt.
94
500
188
Bulgária
111
156
600
Oroszország
200
300
400
500
600
Táblázatok
37
6. Ábra: Sérülések okozta halálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Oroszország
505
600
500
400
Oroszország
106
Litvánia
Lettország
318
Lettország
Észtország
62
314
Észtország
Litvánia
59
333
300
129
EU10
125
Magyarország
123 121 113
Szlovénia
112
Finnország
111
Szlovákia
200
63
Belgium
30
Magyarország
30
Románia
Finnország
30
Lengyelország
Luxemburg
26
Románia
26
EU10
26
Szlovénia
24
94
Luxemburg
Franciaország
23
93
Cseh Közt.
Cseh Közt.
22
87
Belgium
Lengyelország
21
87
Bulgária
Bulgária
21
85
Portugália
Dánia
20
Szlovákia
20
77
Franciaország
72
Ausztria
Ausztria
19
68
Írország
Svédország
19
62
Dánia
59
Görögország
59
Svédország
58
Spanyolország
58
EU15
51
Németország
Spanyolország
14
49
Olaszország
Egyesült Kir.
13
45
Egyesült Kir.
Görögország
13
37
Hollandia
Olaszország
12
Portugália
18
EU15
16
Írország
16
Németország
15
Hollandia
14
100
100
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
200
300
400
500
600
Táblázatok
38
7. Ábra: Öngyilkosságok aránya a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Litvánia
112
Oroszország
88 64 60
Litvánia
12
Észtország
Lettország
12
Magyarország
Oroszország
12
Szlovénia
Magyarország
11
Finnország
Franciaország
11
Szlovénia
10 10
37
EU10
37
Belgium
Luxemburg
Lengyelország
Észtország
10
31
Ausztria
Svédország
8
31
Franciaország
Ausztria
8
30
Románia
Dánia
7
30
Szlovákia
Hollandia
7
27
Cseh Közt.
EU10
7
27
Luxemburg
Bulgária
6
26
Írország
Németország
6
23
Bulgária
EU15
6
22
Svédország
Cseh Közt.
6
21
Dánia
Lengyelország
6
21
Németország
Írország
6
19
EU15
Románia
5
18
Portugália
Portugália
5
16
Hollandia
Szlovákia
4
15
Egyesült Kir.
Egyesült Kir.
4
12
Spanyolország Spanyolország
4
11
Olaszország
Olaszország
3
Görögország
Görögország
1
5
80
Lettország
49
34
100
14 13
51
41
120
Belgium Finnország
60
40
20
20
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
40
60
80
100
120
Táblázatok
39
8. Ábra: Alkoholfogyasztásnak tulajdonítható halálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002 férfiak
nők
Oroszország
381
Észtország
259
Litvánia
246 241 213
27
Szlovákia
23
Finnország
22
Románia
21
Finnország
Szlovénia
20
98
Szlovénia
95
Cseh Közt.
78
Dánia
76
Franciaország
75
Bulgária
72
Luxemburg
70
Németország Portugália
57
Ausztria
55
EU15
51
Írország
51
Egyesült Kir.
50
Belgium
44
200
33
Dánia
Lengyelország
67
300
Lettország
39
99
102
400
42
Lettország
EU10
136
Litvánia Észtország
Szlovákia
138
56 52
Magyarország Románia
159
Oroszország Magyarország
Spanyolország
Németország
20
EU10
19
Franciaország
18
Luxemburg
15
Ausztria
14
EU15
14
Cseh Közt.
14
Belgium
14
Egyesült Kir.
13
Portugália
13
Írország
12
Lengyelország
10
Hollandia
9
Olaszország
8
37
Olaszország
Spanyolország
8
36
Svédország
Svédország
6
30
Görögország
Görögország
5
23
Hollandia
Bulgária
3
100
100
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
200
300
400
Táblázatok
40
9. Ábra: Májzsugor-halálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Magyarország
97
Románia
44
Szlovákia
Oroszország
42
Oroszország
42
EU10
40
Szlovénia
80
60
40
29 28 22
Szlovénia
16
Észtország
16
Szlovákia
16
36
Észtország
34
Litvánia
26
Cseh Közt.
25
Ausztria
Németország
24
Bulgária
Dánia
24
Németország
23
Lettország
22
Lengyelország
22
Portugália
22
Luxemburg
Finnország
22
Dánia
Luxemburg
7
22
Finnország
Franciaország
7
Portugália
7
18
Franciaország
17
EU15
16
Egyesült Kir.
16
Belgium
14
Spanyolország
12
Olaszország Írország
7
100
Magyarország
Románia
68
6
Görögország
6
Svédország
6
Hollandia
EU10
14
Litvánia
13
Lettország
10 10 9
Cseh Közt.
9
Ausztria
8
Egyesült Kir.
8
Belgium
8 8
EU15
7
Lengyelország
5
Bulgária
4
Olaszország
4
Írország
4
Spanyolország
3
Hollandia
3
Svédország
2
Görögország
1
20
20
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
40
60
80
100
Táblázatok
41
10. Ábra: Dohányzók aránya a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
Oroszország
66.2
Lettország
56.2
Bulgária
52.8
Görögország
51.0 48.4 47.2
Egyesült Kir.
29.2
Spanyolország
29.1
Dánia
28.8
Olaszország
27.8
Spanyolország
EU15
27.4
39.2
Szlovákia
Franciaország
27.2
37.6
Románia
Németország
25.5
37.3
Hollandia
Luxemburg
25.4
36.0
Ausztria
36.0
Németország
35.8
Franciaország
35.5
EU15
35.4
Cseh Közt.
Cseh Közt.
22.6
35.3
Luxemburg
Írország
22.0
33.6
Olaszország
Szlovénia
21.9
32.7
Egyesült Kir.
Lettország
21.7
32.2
Belgium
Észtország
32.0
Dánia
Finnország
30.3
Finnország
Oroszország
20.4
30.1
Szlovénia
Svédország
19.2
Írország Svédország
16.5
60%
31.0 30.9
39.3
25.7
70%
Hollandia
Magyarország
41.4
31.9 31.0
Lengyelország
EU10
42.7
Görögország Magyarország
Portugália Litvánia
44.1
32.5 32.0
Észtország Lengyelország
46.0
Bulgária Portugália
50%
40%
30%
20%
10%
%
EU10
24.8
Ausztria
24.7
Belgium
23.7
Szlovákia
23.2
21.6 20.7
Litvánia
13.2
Románia
12.5
%
10%
20%
• Egyes országok esetében az adatokat a népesség súlyokkal korrigáltuk. Görögország esetében a prevalencia adatok a 25-64 éves korosztályra vonatkoznak.
30%
40%
50%
60%
70%
Táblázatok
42
11. Ábra: Dohányzásnak tulajdonítható halálozás a 35-64 éves korcsoportban – 2002 férfiak
nők
Lettország
653
Magyarország
627
Észtország
567
Románia
530
Litvánia
523
EU10
499 485
Bulgária
483
Lengyelország Szlovákia
434 361 284
400
300
78 71
Románia
59
Cseh Közt.
55
Svédország
51
Írország
48 47
Ausztria
45
Németország
45
Belgium
44 39
EU15
Németország
Luxemburg
37
191
EU15
Észtország
37
191
Portugália
Bulgária
36
Szlovákia
36
184
Ausztria
183
Luxemburg
174
Dánia
170
Hollandia
Finnország
21
158
Egyesült Kir.
Olaszország
21
157
Írország
Görögország
16
157
Olaszország
Portugália
12
66
500
EU10 Egyesült Kir.
Görögország
129
600
83 83
197
206
700
Hollandia Lengyelország
Szlovénia
Spanyolország
219
114
Szlovénia Franciaország
238
167
Dánia
Cseh Közt. Belgium
278
Magyarország
200
Franciaország
28
Lettország
26
Finnország
Spanyolország
Svédország
Litvánia
11 5
100
100
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
200
300
400
500
600
700
Táblázatok
43
12. Ábra: Tüdőrák-halálozás a 20-64 éves korcsoportban – 2002
férfiak
nők
82 60
Dánia
EU10
55
Oroszország
26 23
Hollandia
19
Lengyelország
15
54
Lettország
Egyesült Kir.
15
54
Románia
Svédország
13
50
Litvánia
49
Észtország
49
Cseh Közt.
49
Belgium
47
Bulgária
44
Szlovákia
42
Franciaország
42
Szlovénia Görögország 32
EU15
31
Olaszország
31
Németország
31
Ausztria
30
Hollandia
28
Luxemburg
26
Portugália
26
Dánia
24
Egyesült Kir.
24
Írország
19 13
60
Szlovénia
13
EU10
12
Ausztria
12
Németország
11
Írország
11
Cseh Közt.
11
EU15
11
Belgium
10
Spanyolország Franciaország
37
80
Magyarország
Lengyelország
57
40
100
Magyarország
40
9
Románia
9
Luxemburg
8
Olaszország
8
Szlovákia
7
Finnország
7
Bulgária
7
Görögország
7
Észtország
6
Spanyolország
6
Portugália
5
Oroszország
5
Finnország
Lettország
5
Svédország
Litvánia
4
20
20
100,000 lakosra számított standardizált arány • Belgium
1997, Dánia 2001
40
60
80
100
Táblázatok
44
13. Ábra: A BMI 25 prevalenciája a 20-64 éves korcsoportban az EU10 országaiban – 2002 férfiak 59.8
13.6
46.2
Szlovákia
13.2
44.2
Cseh Közt.
57.4
Bulgária
29.3
Észtország
28.2
15.3
44.6
44.1
15.9
56.6
17.8
38.7
Lengyelország Magyarország
26.5
56.5
18.1
38.4
Magyarország
Lettország
25.0
15.1
40.2
Szlovénia
Cseh Közt.
26.9
13.2
40.1
55.8
13.3
55.4
53.9
42.5
17.3
38.1
Bulgária
14.9
39.2
EU10
54.1
13.5
46.0
42.7
60%
50%
• Önbevalláson
Litvánia
40.4
16.5
53.2
70%
nők
9.1
10.1
40%
36.6
Észtország
36.9
Románia
32.5
30%
20%
Lettország 10%
Litvánia
24.3
14.0
38.3
Szlovákia
23.0
14.6
37.6
EU10
24.6
12.1
Szlovénia
25.5
10.8
Lengyelország
24.2
%
Túlsúlyos
10.7
21.5
Románia
%
alapuló adatok kivéve Bulgária esetében, ahol a magasság és testsúly adatok rendelkezésre álltak Az Észtországi BMI adatok a 25-64-es korosztályra vonatkoznak
42.2
15.7
10%
9.8
20%
Elhízott
30%
36.7
36.3
34.9
31.3
40%
50%
60%
70%
HEM Projekt Vezetői Összefoglaló
47
HEM Projekt Vezetői Összefoglaló Az Európai Unió számára a legnagyobb kihívást ma a keleti-nyugati régió egészségi állapotában tapasztalható egyenlőtlenség legyőzése jelenti. A kelet-európai országok felnőtt lakosságának egészségi állapotában a második világháborút követően bekövetkező általános javulás megtorpant, majd visszaesett, ami ezen országok lakosságának életminősége szempontjából súlyos következményekkel járt. Az 1960-tól 1990-ig tartó három évtizedben a 20 éves korúak várható élettartama a férfiak körében csökkent, a női lakosságban stagnált, ami éles ellentétet mutatott a világ más iparosodott országainak döntő többségével szemben. A felnőttek korai halálozása (a 20-64 éves korcsoport halálozása), különösképpen a férfiak körében, és elsősorban a szív-érrendszeri betegségek (CVD), a tüdőrák, és a halálos sérülések tekintetében, világviszonylatban egyike volt a legrosszabbaknak. A nyugat-európai és a volt szocialista gazdaságok felnőtt, korai halálozási trendjei között megfigyelhető különbségek aggasztó méretű egészség -egyenlőtlenségek kialakulásához vezetett. Az egészségi állapotban megfigyelhető elmaradás és ennek gazdasági következményei többek között jelentős mértékben járultak hozzá ezen országok gazdasági stagnálásához. De nem csak rossz hírek érkeznek Kelet-Európából. A volt szocialista államok némelyikében, elsősorban a Közép-Kelet Európai (KKE) országokban (Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia) az egészségi mutatók a rendszerváltások óta eltelt közel két évtizedben a javulás irányába fordultak. Az 1990-2002 időszakban, a várható élettartam gyors emelkedésnek indult ezen országokban, átlagosan 3.5 és 2.8 évvel növekedett a férfi, illetve a női lakosságban. A leglátványosabb változás a szív-érrendszeri morbiditás és halálozás drasztikus csökkenése, amely minden felnőtt korcsoportban, és mindkét nemben egyaránt tapasztalható volt. A javulás üteme szinte páratlan Európában, azonban a látványos fordulat okai nem egészen ismertek. A legesélyesebb okok között található a piacgazdasági váltást követő élelmiszer-kínálatban és árakban, így a lakosság étrendjében bekövetkező változások. Ebben jelentős hatása lehetett a többszörösen telítetlen zsírsavak, így az alfa-linolénsav fogyasztásában megfigyelt növekedésnek, ami megoldást jelentett a korábban már ismert omega-3 hiányra. Az 1990-es évek második felében az egészségi állapot romlása az öt további KKE EU tagországban is (Bulgáriában, Észtországban, Lettországban, Litvániában és Romániában) is megállt, bár ezen országok egészségügyi mutatóiban tartós javulás még nem jelentkezett. Ezen országok egészségi állapot mutatóit összehasonlítva az EU15 országainak 1990-2002 adataival, az egyenlőtlenségek vagy nem változtak (elsősorban a női lakosságban), vagy tovább növekedtek (elsősorban a férfi lakosságban). Az egészségi állapotban megfigyelt egyenlőtlenségek további főbb mutatói: A balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia) férfi lakosságában a felnőtt korai halálozások közel felét halálos sérülések okozzák. A többi új uniós tagállammal ellentétben, ahol az elmúlt évben az EU15 országokhoz hasonló csökkenő trend volt megfigyelhető, a balti államokban a halálos sérülések aránya még mindig igen magas. Elemzéseink arra engednek következtetni, hogy a halálos sérülések hátterében álló vezető ok az alkohol.
48
Az alkoholfogyasztás, amelynek Nyugat-Európában (és főként a mediterrán országokban) a lehetséges egészségmegőrző szerepét is kiemelik, Kelet Európában általában negatív egészségügyi hatásáról ismert. A szándékos és véletlen sérülések okozta halálozás fent említett igen magas aránya szoros összefüggést mutat az alkoholfogyasztással. Hasonlóan, a májzsugor és az egyéb alkohollal összefüggő betegségek (a rák egyes fajtáinak) aránya európai szinten a legmagasabbak közé tartozik – különösen magas értékekkel Magyarországon és Romániában, de Szlovákiában és Szlovéniában is. Az alkohol okozta egészségkárosodás az Európai Unió keleti részében tapasztalt magasabb mértékét két tényező is magyarázhatja. Az első az alkoholfogyasztási szokások különbsége: a balti államokban és Lengyelországban a túlzott mértékű alkoholfogyasztás (ún. binge drinking) általánosnak mondható. A napi rendszerességű mérsékelt alkoholfogyasztás gyakorlatilag nem létező (egy lengyel felmérésben a lakosság kevesebb mint 1%-a vallotta magát ilyen típusú fogyasztónak). A második ilyen tényező a fogyasztott alkohol összetétele. A régió déli részében (elsősorban Szlovéniában és Magyarországon, de Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában szintén) a fogyasztásra kerülő alkohol nagy része házi készítésű. Egyes tanulmányok szerint ezek a készítmények olyan hosszú molekulaláncú alkoholt tartalmazhatnak, amelyeket magas hepatotoxicitás jellemez. Míg a balti államokban a problémát inkább az alkoholpótlékok fogyasztása jelenti (nem emberi fogyasztásra szánt termékek alkoholtartalmuk miatt történő fogyasztása). Az alkoholfogyasztás ellenőrzése különös fontossággal bír azon országokban, ahol az EU piacra való belépés a nemzeti szabályozás enyhüléséhez, illetve az alkoholtartalmú italok árának mérséklődéséhez vezetett. A dohányzás Európai Unió szerte a korai halálozások egyik vezető oka, de a dohányzásnak tulajdonítható halálozás a férfi lakosságban mára keleten magasabb. A női lakosságon belül a kép összetettebb, hiszen a kelet-európai országok közül Litvánia és Románia rendelkezik a legalacsonyabb és Magyarország a legmagasabb dohányzásnak tulajdonítható halálozási aránnyal. A dohányzás visszaszorítása az unió keleti régiójában bizonyos késéssel ugyan, de hasonló módon történik, mint az unió nyugati országaiban. Az EU10 országaiban a dohányzás visszaszorításának ügye igen sokat haladt előre az elmúlt évtizedben. Ez részben az Európai Unióhoz való csatlakozás által megkövetelt szabályozásra vonatkozó változásoknak is köszönhető. Az egészségi állapot javulása a KKE régióban még éppen csak, hogy megkezdődött, és még hosszú utat kell megtenni, amíg a Nyugat és a Kelet közötti egyenlőtlenségeket sikerül felszámolni. A régióban végbemenő drámai ’természetes kísérletek’ az egész kontinens szempontjából jelentős - az európai népegészségügyi szakembereknek ezeket a folyamatokat meg kell érteni és a megfelelő beavatkozások elindítását kezdeményezni.
49
Felhasznált irodalom 1. Bobak M, Skodova Z, Pisa Z, Poledne R, Marmot M. Political changes and trends in cardiovascular risk factors in the Czech Republic, 1985-92. J Epidemiol Community Health 1997;51:272-7. 2. Feachem R. Health decline in eastern Europe. Nature 1994;367:313–4. 3. Ginter E. �e epidemic of cardiovascular disease in Eastern Europe. N Engl J Med 1997;336:1915-6. 4. Kesteloot H, Sans S, Kromhout D. Dynamics of cardiovascular and all-cause mortality in Western and Eastern Europe between 1970 and 2000. Eur Heart J 2006;27:107-13. 5. Leon DA, Chenet L, Shkolnikov VM, Zakharov S, Shapiro J, Rakhmanova G, Vassin S, McKee M. Huge variation in Russian mortality rates 1984–94: artefact, alcohol, or what? Lancet 1997;350:383–8. 6. Poledne R, Skodova Z. Changes in nutrition, cholesterol concentration, and cardiovascular disease mortality in the Czech population in the past decade. Nutrition & Epidemiology 2000;16:785-6. 7. Szucs S, Sarvary A, McKee M, Adany R. Could the high level of cirrhosis in central and eastern Europe be due partly to the quality of alcohol consumed? An exploratory investigation. Addiction 2005 April;100(4):536-42. 8. Zatonski W, Boyle P. Health transformations in Poland after 1988. J Epidemiol Biostat 1996;1:183–97. 9. Zatonski W, Jha P. �e Health Transformation in Eastern Europe after 1990: A Second Look. Cancer Center and Institute of Oncology, Warsaw; 2000. Available form: http://www.hem.home.pl/index.php?idm=58,59&cmd=1 10. Zatonski W, McMichael AJ, Powles JW. Ecological study of reasons for sharp decline in mortality from ischaemic heart disease in Poland since 1991. BMJ 1998;316:1047-51. 11. Zatonski W. A Nation’s Recovery. Case Study of Poland’s Experience in Tobacco Control. Warsaw: Health Promotion Foundation; 2003. Available form: http://www.hem.home.pl/index.php?idm=58,59&cmd=1s
50
A HEM projekt során elkészült kiadványok 1. Bagnardi V, Zatonski W, Scotti L, La Vecchia C, Corrao G. Does drinking pattern modify the effect of alcohol on the risk of coronary heart disease? Evidence from a meta-analysis. (Journal of Epidemiology and Community Health – in press 2008) 2. Bosetti C, Levi F, Lucchini F, Zatonski WA, Negri E, La Vecchia C. Worldwide mortality from cirrhosis: An update to 2002. J Hepatol 2007;46:827-39. 3. Didkowska J, Manczuk M, McNeill A, Powles J, Zatonski W. Lung cancer mortality at ages 35-54 in the European Union: ecological study of evolving tobacco epidemics. BMJ 2005;331:189-91. 4. Jha P, Peto R, Zatonski W, Boreham J, Jarvis MJ, Lopez AD. Social inequalities in male mortality, and in male mortality from smoking: indirect estimation from national death rates in England and Wales, Poland, and North America. Lancet 2006 Jul 29;368(9533):367-70. 5. Popova S, Rehm J, Patra J, Zatonski W. Comparing alcohol consumption in central and eastern Europe to other European countries. Alcohol Alcohol 2007;42(5):465-73 6. Powles JW, Zatonski W, Vander HS, Ezzati M. �e contribution of leading diseases and risk factors to excess losses of healthy life in eastern Europe: burden of disease study. BMC Public Health 2005;5:116. 7. Rehm J, Sulkowska U, Manczuk M, Boffetta P, Powles J, Popova S, Zatonski W, Alcohol accounts for a high proportion of premature mortality in central and eastern Europe. Int J Epidemiol 2007;36:458-67. 8. West R, Zatonski W, Przewozniak K, Jarvis MJ. Can we trust national smoking prevalence figures? Discrepancies between biochemically assessed and self-reported smoking rates in three countries. Cancer Epidemiol Biomarkers Prev 2007 Apr;16(4):820-2. 9. Zatonski W, Mikucka M, La Vecchia C, Boyle P. Infant mortality in Central Europe: effects of transition. Gac Sanit 2006;20:63-6. 10. Zatonski W. �e East-West Health Gap in Europe--what are the causes? Eur J Public Health 2007 Apr;17(2):121. 11. Zatonski WA, Willett W. Changes in dietary fat and declining coronary heart disease in Poland: population based study. BMJ 2005;331:187-8. 12. Zatonski WA, Manczuk M, Powles J, Negri E. Convergence of male and female lung cancer mortality at younger ages in the European Union and Russia. Eur J Public Health 2007 Oct;17(5):450-4. 13. Zatonski W, Didkowska J. Closing the gap: cancer in Central and Eastern Europe. In: Coleman MP, Alexe D-M, Albreht T, McKee M, editors. Responding to the challenge of cancer in Europe. Ljubljana: Institute of Public Health of the republic of Slovenia; 2008. p. 253-78. 14. Zatonski W, Didkowska J. Closing the gap: Cancer in Central and Eastern Europe (CEE). Eur J Cancer 2008, doi:10.1016/j.ejca.2008.02.014
51
15. Zatonski W, Campos H, Willett W. Rapid declines in coronary heart disease mortality in Eastern Europe are associated with increased consumption of oils rich in alphalinolenic acid. Eur J Epidemiol 2008;23(1):3-10. 16. Zatonski W, Sulkowska U, Manczuk M, Rehm J, Boffetta P, Lowenfels A, La Vecchia C. Liver cirrhosis mortality: time trends in Europe. (In preparation) 17. Zatonski W, Przewozniak K, Sulkowska U, West R. and the HEM project collaborative team. Tobacco smoking in European Union countries. (In preparation) 18. Zatonski W, Manczuk M, Lund J, Rehm J. Premature Mortality from Injuries in the European Union and Russia. (In preparation)
A jelen kiadvány a „HEM – Closing the Gap” projekt során jött létre. A projektet az Európai Unió (szerződés szám: 2003121) valamint Lengyelország Tudományos és Felsőoktatási Minisztériuma (szerződés szám: 167/PUBLIC HEALTH/2006/7) támogatta. A szerzők illetve lektorok álláspontja nem feltétlenül tükrözi az Európai Bizottság vagy a Tudományos és Felsőoktatási Minisztérium által kifejezett véleményt, döntést vagy politikát. Szerzői jog: Cancer Epidemiology and Prevention Division, the Maria Skłodowska-Curie Memorial Cancer Center and Institute of Oncology, Warsaw, Poland, 2008 Minden jog fenntartva. Sokszorosítás vagy fordítás engedélyezését az alábbi címen kérheti: Professor Witold Zatoński Cancer Epidemiology and Prevention Division �e Maria Skłodowska-Curie Memorial Cancer Center and Institute of Oncology 5, Roentgen St, 02-781 Warsaw Poland E-mail:
[email protected] A kiadvány elektronikusan itt érhető el: www.hem.waw.pl Tervezés: rzeczyobrazkowe.pl ISBN: 9788388681530
www.hem.waw.pl
