Az Edelényi kistérségre elkészült fejlesztési tervdokumentumok harmonizálása

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA REGIONÁLIS KUTATÁSOK KÖZPONTJA Észa k-m a g ya ro rszá g i Oszt á ly

Az Edelényi kistérségre elkészült fejlesztési tervdokumentumok harmonizálása TARTALOM

I. Bevezetés ...................................................................................................................................... 2 a. Célkitőzés ................................................................................................................................. 2 b. Módszertan............................................................................................................................... 2 II. Az eredmények ismertetése......................................................................................................... 4 a. SWOT analízis felújítása.......................................................................................................... 4 b. A kistérség jövıképe .............................................................................................................. 10 c. A fejlesztés alapelvei.............................................................................................................. 14 d. A fejlesztés stratégiai céljai.................................................................................................... 15 e. A kistérségi stratégiai és operatív célok illeszkedése az OP-khoz......................................... 24 f. Fejlesztési projektek beazonosítása ........................................................................................ 27 g. Kistérségi projektek-csoportok és „zászlóshajó” projektek................................................... 34 h. A projektcsoportok illeszkedése az OP-k intézkedéseihez. ................................................... 39 i. A beérkezett projektek szektorális, tematikus, OP-k szerinti és térségi megoszlása.............. 42 j. A stratégia megvalósításának lehetséges szervezeti háttere ................................................... 44 III. Javaslatok a kistérségi cselekvési terv véglegesítéséhez ......................................................... 46

Készítette: Dr.G.Fekete Éva Solymári Gábor Miskolc, 2007.május 3530 Miskolc, Déryné u. 9. Postacím: 3501 Miskolc, Pf:389 Tel./fax.: (46) 509 033 1

I. Bevezetés a. Célkitőzés Az elmúlt néhány évben az Edelényi kistérségre több fejlesztési stratégia készült. Ezek sem egymással, sem az idıközben elkészült regionális és országos ágazati fejlesztési dokumentumokkal nincsenek összehangolva. Márpedig a 2007-13 közötti fejlesztés kistérségi sikerének alapvetı feltételei közé tartozik a kistérség pontos önértékelése, a valós szükségleteknek és az országos ágazati és regionális fejlesztési programok „hívószavainak” megfelelı célkitőzés, a közös célok elérése érdekében a kistérség szellemi erıforrásainak, anyagi és társadalmi tıkéjének mozgósítása, az erıforrások koncentrálása és beosztása, a térségen belül a cselekvés összehangolása, a projektek egymásra építése. Ezáltal érhetı el a fejlesztési kapacitások megsokszorozása, a térségi hatások maximalizálása.

A fenti indokok alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács a tervek harmonizációját tőzte ki célul. Az Edelény és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás megbízása alapján az MTA Regionális Kutatások Központja Észak-magyarországi Osztálya a tervek egymással, valamint a Nemzeti Fejlesztési Terv és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv és azok operatív programjaival való összehangolását végezte el a 2007. március 1- május 15. közötti idıszakban.

b. Módszertan A harmonizáció során figyelembe vett, korábban elkészült kistérségi fejlesztési dokumentumok az alábbiak voltak: • A Bódva vidék Komplex Fejlesztési Stratégiája 2000-2001 • A Bódva vidék turisztikai fejlesztési koncepciója 2002 • Az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája 2005 • A Bódva-vidék gazdasági szerkezetátalakítási programja 2005 • A borturizmus fejlesztési lehetıségei az Edelényi kistérségben 2005 • Az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása e-közigazgatási és informatikai stratégiája 2006 • A Bódva-völgye árvízvédelmi programja 2006 • Az Edelényi Kistérség Foglalkoztatási Stratégiája 2006 Ezeket a dokumentumokat igyekeztünk összehangolni: a) Egymással b) Más térségi tervekkel • Az Észak Bódva-völgyi LEADER Programmal (2006) • A Csereháti Komplex Fejlesztési Stratégiával (2005) • Az ANP stratégiáival c) Megyei dokumentumokkal • A Megyei Fejlesztési Koncepcióval (2006) • Középtávú Stratégiával és Operatív Programmal a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén élı romák élethelyzetének javítására (2002) d) Regionális dokumentumokkal • Észak-magyarországi Regionális Információs Társadalom Stratégiával (2005) • Észak-magyarországi Regionális Innovációs Stratégiával (2005) • Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Stratégiával (2006) • Észak-magyarországi ROP-pal (2007) e) Országos dokumentumokkal • OTFK –val (35/1998 (III.20) OGY. Határozat) • NFT II és Operatív Programjaival (2006-07)

2

A tervdokumentumok harmonizációja az alábbi szakmai és döntéshozói feladatok elvégzését feltételezte: 1. A tervek koherenciájának, logikai következetességének egyenkénti vizsgálta. 2. A tervekbıl kirajzolódó közös helyzetértékelés és jövıkép megrajzolása, összevetése a magasabb szintő tervek által megrajzolt helyzetértékelésekkel, jövıképpel és célokkal. 3. A magasabb szintő tervekkel is összhangban lévı közös jövıkép megfogalmazása. 4. A jövıkép döntéshozók általi elfogadása. 5. A tervekben megjelenı célrendszerek logikai vizsgálata, egymáshoz való illesztése. 6. A célokat alátámasztó indoklás következetességének feltárása, a helyzetelemzés hiányzó elemeire a figyelem felhívása. 7. Fejlesztési prioritások felállítása. 8. A fejlesztési prioritások döntéshozók általi elfogadása 9. A tervekben megjelenı konkrét intézkedések, projekttervek kigyőjtése, egymáshoz való illesztése 10. A közös projektlista elemeinek egyenkénti vizsgálata: összevetése az országos és regionális operatív programokkal, valamint akciótervekkel, valamint a szükséges belsı erıforrások feltárása. 11. A projektek egymásra épülésének elemzése, egy közös idıbeni ütemezés összeállítása 12. Javaslat nyújtása a stratégiákból a kistérségi cselekvési tervbe beépítendı projektekre, projektlista összeállítása 13. A projektlista és a hozzá rendelt belsı erıforrások döntéshozók általi elfogadtatása 14. A tervekben javasolt szervezeti javaslatok összevetése és egy közös javaslat megalkotása. 15. A szervezeti struktúra döntéshozók általi elfogadása. 16. Az átdolgozott és harmonizált kistérségi komplex stratégia formába öntése. 17. Az átdolgozott stratégia döntéshozók általi elfogadása. A közösségi gondolkodást és döntést kívánó, egyben a közbensı szakaszok lezárását jelentı 4. és 8, valamint 13. és 15. feladatokat két alkalommal, április 18-án és május 14-én Szendrıben megszervezett kistérségi mőhelymunka keretében végeztük el. Mindkét esetben a mőhelymunkában résztvevık száma 15-20 fı között alakult.

3

II. Az eredmények ismertetése a. SWOT analízis felújítása Az eddigi stratégiákból kirajzolható volt az alábbi, a közösségi tervezéshez vitaindítóként használt SWOT

1. A trendekhez tartozó belsı pozitív adottságok -ERİSSÉGEK: A természeti környezetben: • Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége • Változatos, értékes táj és élıvilág • Magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek • Nemzeti Park, világörökségi helyszínek A társadalomban: • Tehetséges fiatalok • Kisebb körben, de érezhetı változtatási és tanulási szándék • Fejlıdıképes új kezdeményezések • Megırzött kulturális örökség • Erıs családorientáció Az infrastrukturális feltételekben: • Hasznosítható, olcsó ingatlanok • Emberléptékő aprófalvas környezet • kiépült kábel TV hálózat

2. A trendekhez tartozó belsı negatív adottságok -GYENGESÉGEK: A gazdaságban: • Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége • Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték • Szakemberek hiánya • Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac • Fölöslegesen kiáramló források A természeti környezetben: • Elhanyagolt táj, mőveletlen földek • Árvízveszély • Környezettudatos gondolkodás hiánya, A társadalomban: • Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása • Népesség rossz egészségügyi és mentális állapota, veleszületett fogyatékosság gyakoriságának növekedése • Szocializációs problémák • Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya • Erıs helyhez kötöttség a családi munkamegosztás hagyományai miatt • Diszkrimináció a romákkal szemben • Alacsony jövedelmek • Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység • Leépülı szolgáltatások • Változásokat, összefogást gátló széthúzás, fejletlen kooperációs képességek • Igénytelenség, közömbösség • Önkéntesek, civil szervezıdések hiánya • Gyenge kapcsolati háló • Gyenge érdekérvényesítı és abszorpciós képesség • Szolidaritás és tolerancia gyengesége Az infrastrukturális feltételekben: • Közlekedési és információs elszigeteltség 4

• • • •

Energiaellátás problémái Fejletlen infrastruktúra: lakás, közszolgáltatások, távközlés, informatika Határátkelés korlátai Elavult épületállomány, leromlott településkép

3. A trendeket pozitív irányba erısítı külsı hatások – LEHETİSÉGEK: A gazdaságban: • A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése • Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése • A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése • EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása • Miskolc és Kassa fejlıdésének dinamizálódása • Többoldalú kedvezmények, elismert támogatási jogosultság • Az országhatár szlovák oldalán meginduló fejlesztési projektek • Turisztikai ágazat fejlesztése A természeti környezetben: • A fenntarthatóság alapkövetelményként való megjelenése, hulladékok ártalmatlanításának kötelezettsége A társadalomban: • Egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödése • Város-vidék kapcsolatok átalakulása • A részvételi demokrácia feltételeinek javulása • Hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái • A kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödése Az infrastrukturális feltételekben: • A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése • Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése • Az országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelıdése

4. A trendeket negatív irányba erısítı külsı hatások – VESZÉLYEK: A gazdaságban: 1. Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése 2. Méretgazdaságosságot abszolutizáló közszolgáltatás-szervezés 3. Helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer 4. A liberális gazdaságpolitika következtében az önkormányzatok pénzügyi lehetıségeinek további szőkülése 5. A normatív támogatás és a valós költségek közötti különbség növekedése, forráshiány tartóssá válása 6. Szektorok közötti koordinálatlanság 7. A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése 8. Az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedése, saját piacainkról való kiszorulás A társadalomban: 9. A gyermekvállalást túlélési stratégiaként alkalmazó magatartás erısítése 10. Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése 11. Aktív munkaerı-piaci eszközök csökkenése 12. Gettósodást segítı állami fejlesztési politika Az infrastrukturális feltételekben: 13. Hierarchiális kapcsolatokra építı településhálózat-fejlesztés Az 1. mőhelymunka keretében az alábbi kérdéseket ettük fel a részvevıknek: 1. Melyik állítás nem elfogadható? 2. Mi hiányzik? 3. A legfontosabb 5-5 elem kiválasztása és rangsorolása

5

A vitában a válaszadók az Edelényi kistérség erısségei közé elsısorban a természeti környezetben jelenlévı értékeket sorolták. A legfıbb erısségnek a térség változatos, értékes tája és élıvilága számít, melyet a természeti környezet viszonylagos megkíméltsége és a magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek követ. Az értékelés során magas pontszámot kapott a megırzött kulturális örökség és a fejlıdıképes új kezdeményezések mint társadalmi erısség és az infrastrukturális feltételek közül a hasznosítható, olcsó ingatlanok és az emberléptékő aprófalvas környezet. A gyengeségek közül a jelenlévık leginkább az életképes gazdasági szereplık hiányát, a vállalkozások gyenge versenyképességét emelték ki. A gazdaság gyengeségei közül a szakemberek hiányát is sokan megjelölték, míg a társadalmi gyengeségek közül az elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása, az inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya kapott magas pontszámot. A válaszadók nem sorolták a kistérség leggyengébb pontjai közé pl. az elavult épületállományt, leromlott településképet, árvízveszélyt vagy a szolidaritás és tolerancia hiányát. A kistérség lehetıségei elsısorban a gazdaságban rejlenek (a pontszámok alapján) – ezek a természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése, az EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása, az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése, a környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése. Az emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödését és a t tudás-társadalom kiteljesülését, az információs technológiák terjedését mint infrastrukturális feltételeket szintén sokan jelölték meg. Nem tartották számon a lehetıségek között a kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödését és az egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödését. A veszélyek között az elsı helyet (megosztva) a támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése és a normatív támogatás és a valós költségek közötti különbség növekedése, forráshiány tartóssá válása foglalja el (gazdasági veszélyek). A társadalmi veszélyek közül a gyermekvállalást túlélési stratégiaként alkalmazó magatartás erısítését és a fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödését jelölték meg. A résztvevık nem tekintették veszélyforrásnak az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedését, a saját piacainkról való kiszorulást. 1. táblázat SWOT-értékelés

ERİSSÉGEK Pont Szavazat Változatos, értékes táj és élıvilág 50 12 Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi helyszín 41 9 Magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek 30 10 Megırzött kulturális örökség 27 8 Hasznosítható, olcsó ingatlanok 26 11 Fejlıdıképes új kezdeményezések 23 6 Emberléptékő aprófalvas környezet 20 9 Kisebb körben, de érezhetı változtatási és tanulási szándék 16 5 Tehetséges fiatalok 12 5 kiépült kábel TV hálózat 6 2 Erıs családorientáció 2 1 GYENGESÉGEK Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása Szakemberek hiánya Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya 6

Pont Szavazat 47 38 30 28

11 10 7 10

átlag 4,2 4,5 3 3,4 2,4 3,8 2,2 3,2 2,4 3 2 átlag 4,3 3,8 4,3 2,8

Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac Alacsony jövedelmek Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység Közlekedési és információs elszigeteltség Szocializációs problémák Önkéntesek, civil szervezıdések hiánya Népesség rossz egészségügyi és mentális állapota, veleszületett fogyatékosság gyakoriságának növekedése Diszkrimináció a romákkal szemben Igénytelenség, közömbösség Fejletlen infrastruktúra: lakás, közszolgáltatások, távközlés, informatika Erıs helyhez kötöttség a családi munkamegosztás hagyományai miatt Változásokat, összefogást gátló széthúzás, fejletlen kooperációs képességek Környezettudatos gondolkodás hiánya, Gyenge kapcsolati háló Fölöslegesen kiáramló források Elhanyagolt táj, mőveletlen földek Árvízveszély Leépülı szolgáltatások Gyenge érdekérvényesítı és abszorpciós képesség Szolidaritás és tolerancia gyengesége Energiaellátás problémái Határ menti kapcsolatok korlátai Elavult épületállomány, leromlott településkép LEHETİSÉGEK A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése Többoldalú kedvezmények, elismert támogatási jogosultság Turisztikai ágazat fejlesztése Az országhatáron átnyúló kapcsolatok felértékelıdése Miskolc és Kassa fejlıdésének dinamizálódása Város-vidék kapcsolatok átalakulása A részvételi demokrácia feltételeinek javulása Hálózati szolgáltatásszervezés európai mintái 7

17 16 13 13 11 7 7

5 7 3 5 5 4 4

3,4 2,3 4,3 2,6 2,2 1,8 1,8

5 4 4

2 1 2

2,5 4 2

4

2

2

3

1

3

3 2 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0

2 1 1

1,5 2 1

Pont Szavazat

átlag

34

9

3,8

27

7

3,9

23

6

3,8

23

8

2,9

22

9

2,4

20 13 12 12 10 7 6 6

8 5 3 5 3 3 3 2

2,5 2,6 4 2,4 3,3 2,3 2 3

Az országhatár szlovák oldalán meginduló fejlesztési projektek A fenntarthatóság alapkövetelményként való megjelenése, hulladékok ártalmatlanításának kötelezettsége A kirekesztés elleni, az esélyegyenlıség melletti politika erısödése Egyházak, országos és nemzetközi civil szervezetek tevékenységének erısödése VESZÉLYEK Gettósodást segítı állami segélyezési politika Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése Aktív munkaerı-piaci eszközök csökkenése Helyi adottságokra érzéketlen területpolitika, egységes pályázati rendszer Hierarchiális kapcsolatokra építı településhálózat-fejlesztés Méretgazdaságosságot abszolutizáló közszolgáltatás-szervezés Szektorok közötti koordinálatlanság Az európai élelmiszerpiacra való bejutás további nehezedése, saját piacainkról való kiszorulás

3

1

3

2

1

2

1

1

1

Pont Szavazat 42 12 42 10

átlag 3,5 4,2

0

30 28

9 10

3,3 2,8

21 17

5 5

4,2 3,4

15 12 8 2

8 4 4 2

1,9 3 2 1

0

A fentiek alapján összeállíthatóvá vált az új, a stratégiai jelentıségő elemeket kiemelı SWOT: A SWOT egyes elemcsoportjait egymással összevetve a kistérség számára az alábbi „védekezı” és „támadó” stratégiák adódnak: A térség megújulása, a fejlett országok új (posztmodern) fejlıdési trendjeihez való igazodása a megırzött természeti és kulturális értékek bázisán, a Világörökség címbıl, az élénkülı turisztikai, egészséges lakókörnyezet, a megbízható élelmiszerek és természetes anyagok, megújuló energiaforrások iránti keresletbıl adódó lehetıségeket kiaknázva és a humánerıforrások gyengeségét, valamint a belsı tıkehiányt leküzdve érhetı el. Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás, a helyzet további romlása, a problémák súlyának növekedése elleni védekezés egyrészrıl a külsı feltételrendszer megváltoztatására irányuló erıs érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenységet feltételezi. Ehhez a kellı súllyal rendelkezı politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvésére van szükség. Másrészrıl a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása és a térség közlekedési, információs kinyitása háríthatja el a teljes leépülés veszélyét.

8

SWOT elemzés TRENDEK Környezet

• •

Gazdaság Foglalkoztatás Társadalom Infrastruktúra

• • • • •

ERİSSÉGEK Változatos, értékes táj és élıvilág Természeti környezet viszonylagos megkíméltsége, világörökségi helyszín Magas erdısültség, vadban gazdag erdıségek Megırzött kulturális örökség Hasznosítható, olcsó ingatlanok Fejlıdıképes új kezdeményezések Emberléptékő aprófalvas környezet

Fejlesztési kapacitások

LEHETİSÉGEK • A természetes alapanyagok, megújuló energiaforrások felértékelıdése • EU Strukturális Alapok és Közösségi Kezdeményezések támogatásainak megnyílása • Az egyedi, helyi örökségre épülı termékek iránti kereslet növekedése • A környezeti és kulturális értékekre épülı turisztikai kereslet élénkülése • Emberléptékő, olcsó, fenntartható technológiával mőködı lakókörnyezet iránti igények erısödése • A tudás-társadalom kiteljesülése, az információs technológiák terjedése „TÁMADÓ” STRATÉGIA A térség megújulása • a megırzött természeti és kulturális értékek bázisán, • az keresleteknek megfelelı gazdasági szerkezet o turizmus o egészséges lakókörnyezet, o megbízható élelmiszerek o természetes anyagok o megújuló energiaforrások • a humánerıforrások gyengeségének, valamint a belsı tıkehiány leküzdése

9

GYENGESÉGEK • Életképes gazdasági szereplık hiánya, vállalkozások gyenge versenyképessége • Elnéptelenedés és népességcsere, képzett fiatalok elvándorlása • Szakemberek hiánya • Inaktívak és munkanélküliek magas száma és aránya • Fejlesztési saját források csaknem teljes hiánya, szők belsı piac • Alacsony jövedelmek • Nem megfelelı termékszerkezet, alacsony hozzáadott érték • Fokozódó szociális és morális nehézségek, mélyülı szegénység • Közlekedési és információs elszigeteltség VESZÉLYEK • Gettósodást segítı állami segélyezési politika • Az önkormányzati forráshiány tartóssá válása • A támogatásokhoz való hozzájutás nehezedése, a koncentráció és az addicionalitás elvének fokozott érvényesítése • Fiatalok elvándorlását ösztönzı külsı tényezık erısödése • Elıállított GDP-ben mért társadalmi hasznosság elvének érvényesítése

„VÉDEKEZİ” STRATÉGIA Az elmaradottság fokozódásával való szembeszállás • a külsı feltételrendszer megváltoztatására irányuló erıs érdekvédelmi, politikai befolyásolási tevékenység - a kellı súllyal rendelkezı politikai és szakmai személyiségek összehangolt, a hasonló sorú térségekkel összefogáson alapuló cselekvése • a népesség szerkezetének pozitív diszkriminációs akciókkal való megváltoztatása • a térség közlekedési, információs kinyitása

b. A kistérség jövıképe A korábbi stratégiák egy részébıl teljes mértékben hiányzott a jövıkép megfogalmazása. Azokból, ahol ilyen van, az alábbi, idınként egymásnak ellentmondó jövıkép elemek voltak kivehetık: 2.táblázat A korábbi stratégiákból egyesített célrendszer ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS

1. 2. 3.

ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS ÁLTALÁNOS KÖRNYEZET

4. 5. 5a 5b 5c 5d 5e 6.

KÖRNYEZET

7.

KÖRNYEZET GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG

8. 9. 10. 11.

GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG

12. 13. 13a

GAZDASÁG GAZDASÁG

13ai 13aii

GAZDASÁG

13aiii

GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG GAZDASÁG

13b 13c 13ci 13cii 13ciii 13civ 13cv 13d 13di

JÖVİKÉPELEM rekreációs, üdülı, pihenı zóna (KKFS) 2013-ra az életszínvonal eléri a régió átlagát (KKFS) dinamikusan fejlıdik (FS) A településrendszerre az aprófalvak egy részének revitalizációja, a váltásra nem képesek további sorvadása, sıt elnéptelenedése, a völgyben fekvı népesebb települések lassú növekedése és a két kisváros térségi funkcióinak egymással összehangolt, lényeges népességszám növekedés nélküli megerısítése a jellemzı. (BKFS) A térségi arculat meghatározó elemei: természetközelség, otthonosság, szépség egészséges élelmiszerek, egyedi kézmőves termékek múlt- és otthonidézı aprófalvak, legendás kastélyok, kúriák tolerancia, romák és nem romák együttélése országhatáron átnyúló kapcsolatok (BKFS) helyi természeti és kulturális értékek hasznosítva való megırzése (BKFS) A környezeti erıforrások fenntartható módon való hasznosítása, a természeti és kulturális értékek ismerete, bemutatása és megırizve hasznosítása (CSEP) megırzi a környezeti értékeket (FS) - szennyvíz és szilárdhulladék kezelése, ártalmatlanítása megoldott, térségi fıépítész ügyel az építészeti értékek megırzésére (BKFS) biztosítja az itt élık megélhetését (KKFS) biztosítja a foglalkoztatást (FS) Segély helyett munka jelenti a biztos megélhetés forrását (CSEP) Helyi természeti és kulturális értékekre alapozott, az információs társadalomba illeszkedı és a regionális gazdaságba integrálódó, a belsı piaci lehetıségeket kiaknázó, stabil térségi jövedelmet biztosító és befektetéseket vonzó helyi gazdaság megalapozása (CSEP) a gazdaság alapját képezik (BKFS) természeti értékek turizmus - falusi és agro-, öko-, aktív (gyalogtúrázás, kerékpározás, barlangászat, lovaglás, evezés), kulturális, gyógy, alkotó és konferencia turizmus lakóövezet organikus mezıgazdaság - méz, gyógy- és főszernövények + készítmények, extenzív állattartás, sajtkészítés, erdıgazdálkodás és fafeldolgozás, ipari alapanyagokat, energiahordozókat termelı növénytermesztés esztétikai értékek - kulturális és kreatív ipar: textil, kézmőipar, csomagolás, reklámanyagok készítése, kiadványszerkesztés. Alkotóturizmus, szépségfarm regionális klaszterekhez való kapcsolódás fa és bútoripar fém- és gépipar természetes alapanyagok termelése és feldolgozása környezetvédelmi ipar, újrahasznosítás otthon klaszter - építıipar, kézmővesség, képzımővészet szolgáltatások üzleti 10

GAZDASÁG

13dii

GAZDASÁG

14.

GAZDASÁG

15.

TÁRSADALOM

16.

TÁRSADALOM

17.

TÁRSADALOM

18.

TÁRSADALOM TÁRSADALOM INFRASTRUKTÚRA INFRASTRUKTÚRA

19. 20. 21. 22.

INFRASTRUKTÚRA 23.

INFRASTRUKTÚRA 24.

INFRASTRUKTÚRA 25. INFRASTRUKTÚRA 26. INFRASTRUKTÚRA 27. ÖNKORMÁNYZÁS 28.

ÖNKORMÁNYZÁS ÖNKORMÁNYZÁS FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK

FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK

29. 30. 31. 32. 33.

34.

személyi és szociális Exportált organikus élelmiszerek, magas természet és esztétika tartalmú ipari termékek és szolgáltatások a szomszédos és keleti országokba, az EU nyugati tagországaiba (BKFS) A munkanélküliség csökkentésében a megerısödı KKV-k-nek, a fiatalok önfoglalkoztatóvá válásának és a közösségi vállalkozásoknak van vezetı szerepe. (BKFS) Kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúra, az aprófalvakba képzett fiatalok települnek be, akik megerısítik a közösségeket, a felnövekvı generációkat a közös célok szerint szocializálják. (BKFS) A roma népességen belül a születések száma mérséklıdik, egyre több gyerek végzi el a középiskolát és szereznek diplomát. Mőködik a kölcsönös tolerancia. Nincs diszkrimináció és végletes szegregáció. A roma lakosok rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek a gazdasági programok tervezésébe és megvalósításába való bekapcsolódásukhoz szükséges és megtalálják számításukat azokban, ugyanakkor jelentıs, a különbözı értékrendek elfogadását segítı szemléleti változáson megy át mindkét csoport. (BKFS) A térségben élık erıs térségi identitástudattal rendelkeznek, tudják, hogy mitıl más ez a térség mint a többi, tisztában vannak az itt élıket összefőzı közös értékekkel és problémákkal, tudatosan választják a térséget lakóhelyül. (BKFS) Innovatív, az elnéptelenedı falvakat újralelkesítı, gyermeket nem megélhetési kényszerbıl vállaló, a térségfejlesztési irányokban szaktudással rendelkezı, foglalkoztatható népesség (CSEP) A kistérségben képzett és rendszeresen, tanuló, mővelıdı lakosság él. (FS) minıségi életkörülményeket biztosít (FS) vállalkozásokat, lakosokat segítı informatikai szolgáltatások mőködnek (IS) A térséget behálózzák az információáramlás és a kommunikáció csatornái, a kiépített hálózatok nem csupán korszerő gépeket, de azokat kezelni és az információkat használni is képes embereket is jelentenek. (BKFS) Rendelkezésre áll mindaz az infrastruktúra, ami a vázolt gazdasági ágazatok versenyképes mőködtetéséhez, a térségi együttmőködés hálózatainak kialakulásához szükséges. (BKFS) A lakosság számára biztosítottak a komfortos életkörülmények, beleértve az otthonos lakásokat, az aprófalvas településmódhoz igazodó, a közösségek belsı erejére és építı újszerő megoldásokat tükrözı kereskedelmi és humán infrastrukturális szolgáltatásokat is. (BKFS) Leküzdött elszigeteltség, belsı kohézió (CSEP) Az alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás diszkrimináció nélküli biztosítottsága (CSEP) szolgáltató önkormányzatok, átlátható az ügyintézés (IS) A települési közösségeket a lakosság széleskörő demokratikus részvételére épülı önkormányzatok és szakszerően mőködı közigazgatás irányítja. A demokrácia gyakorlására való felkészülés már gyermekkorban kezdıdik. A döntéshozás demokratikus és nyilvános, ez utóbbiról a térségi hálózatban mőködı helyi média gondoskodik. A civil szervezetek és a politikai pártok bevonásával jól mőködnek a helyi demokrácia gyakorlásának fórumai. (BKFS) Erıs, a valós önkormányzásra felkészült közösségek (CSEP) a fejlesztés a gazdasági és társadalmi szereplık együttmőködésében valósul meg (KKFS) egészséges területi munkamegosztás a Cserehát-Hernád-Bódva vidék többi térségével (BKFS) A térség kiterjedt külsı kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Képzett szakemberei révén bekapcsolódik az európai hálózatokba. (BKFS) A folyamatos innovációra a jól felszerelt, egymásra épülı, a gyermekek kreativitásának erısítését szolgáló oktatási intézmények, az "élethosszig való tanulást" segítı felnıttoktatás és mővelıdés intézményei, az országos és nemzetközi rendszerekbe integráló információáramlás kiépült csatornái és a tudatos, szakszerő humánerıforrás-menedzsment képessé teszik a térséget, sıt a közösségek szervezése és az aprófalvakhoz kötıdı technológiák terén saját innovációk kifejlesztésére. (BKFS)

11

FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK FEJLESZTÉS, INNOVÁCIÓK

35. 36. 37.

A térségben élık önbecsülésének, térséghez való kötıdésének alapja az a pozitív térségi arculat, mellyel készek azonosulni és képes egy tágabb környezetben is elfogadtatni, sıt vonzóvá tenni a térséget a potenciális lakosok, a turisták és a befektetık között. (BKFS) A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok mőködnek (FS) Térségre szabott központi és regionális intézkedések, a fejlesztések hosszú távú támogatottsága (CSEP)

A mőhelymunka résztvevıit arra kértük, hogy : • húzzák azt az elemet, amivel nem tudnak azonosulni, • mondjanak olyan elemeket, melyek az eddigieknél fontosabbak, • az így elıállt listában egyenként értékeljék az elemeket és válasszák ki, hogy melyikrıl gondolják, hogy a késtérségre kb. 20 év múlva jellemzı lesz. Az Edelényi kistérség jövıképének meghatározó elemei közül az elfogadás gyakorisága alapján az esı helyre kerültek a környezettel kapcsolatos tényezık és a válaszadók hasonlóképpen fontosnak tartották az erıs helyi gazdaságra és a kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúrára utaló elemeket. Megjelent és a vitában tovább erısödött a térségen belüli különbségek és az ebbıl adódó eltérı fejlıdési pálya valószínősége. • •

• •

• •

• •

•

A környezeti erıforrások fenntartható módon való hasznosítása, a természeti és kulturális értékek ismerete, bemutatása és megırizve hasznosítása (CSEP) – (12/0) Helyi természeti és kulturális értékekre alapozott, az információs társadalomba illeszkedı és a regionális gazdaságba integrálódó, a belsı piaci lehetıségeket kiaknázó, stabil térségi jövedelmet biztosító és befektetéseket vonzó helyi gazdaság (CSEP) – (10/0) Segély helyett munka jelenti a biztos megélhetés forrását (CSEP) – (7/0) A folyamatos innovációra a jól felszerelt, egymásra épülı, a gyermekek kreativitásának erısítését szolgáló oktatási intézmények, az "élethosszig való tanulást" segítı felnıttoktatás és mővelıdés intézményei, az országos és nemzetközi rendszerekbe integráló információáramlás kiépült csatornái és a tudatos, szakszerő humánerıforrás-menedzsment képessé teszik a térséget, sıt a közösségek szervezése és az aprófalvakhoz kötıdı technológiák terén saját innovációk kifejlesztésére. (BKFS) – (7/0) A térséget behálózzák az információáramlás és a kommunikáció csatornái, a kiépített hálózatok nem csupán korszerő gépeket, de azokat kezelni és az információkat használni is képes embereket is jelentenek. (BKFS) – (7/1) A településrendszerre az aprófalvak egy részének revitalizációja, a váltásra nem képesek további sorvadása, sıt elnéptelenedése, a völgyben fekvı népesebb települések lassú növekedése és a két kisváros térségi funkcióinak egymással összehangolt, lényeges népességszám növekedés nélküli megerısítése a jellemzı. (BKFS) - (7/2) Kiegyensúlyozottabb demográfiai és társadalmi struktúra, az aprófalvakba képzett fiatalok települnek be, akik megerısítik a közösségeket, a felnövekvı generációkat a közös célok szerint szocializálják. (BKFS) - (7/2) A roma népességen belül a születések száma mérséklıdik, egyre több gyerek végzi el a középiskolát és szereznek diplomát. Mőködik a kölcsönös tolerancia. Nincs diszkrimináció és végletes szegregáció. A roma lakosok rendelkeznek azokkal a képességekkel, melyek a gazdasági programok tervezésébe és megvalósításába való bekapcsolódásukhoz szükséges és megtalálják számításukat azokban, ugyanakkor jelentıs, a különbözı értékrendek elfogadását segítı szemléleti változáson megy át mindkét csoport. (BKFS) – (7/2) A települési közösségeket a lakosság széleskörő demokratikus részvételére épülı önkormányzatok és szakszerően mőködı közigazgatás irányítja. A demokrácia gyakorlására való felkészülés már gyermekkorban kezdıdik. A döntéshozás demokratikus és nyilvános, ez utóbbiról a térségi hálózatban mőködı helyi média gondoskodik. A civil szervezetek és a politikai pártok bevonásával jól mőködnek a helyi demokrácia gyakorlásának fórumai. (BKFS) – (6/0)

12

• • • • •

A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok mőködnek (FS) – (6/0) rekreációs, üdülı, pihenı zóna (KKFS) – (6/1) természeti értékek biztosítják az itt élık megélhetését (KKFS) – (6/2) szennyvíz és szilárdhulladék kezelése, ártalmatlanítása megoldott, térségi fıépítész ügyel az építészeti értékek megırzésére (BKFS) – (5/1) A munkanélküliség csökkentésében a megerısödı KKV-k-nek, a fiatalok önfoglalkoztatóvá válásának és a közösségi vállalkozásoknak van vezetı szerepe. (BKFS) – (5/2)

Nem tartották fontosnak, ill. elutasítóak voltak néhány jövıkép-elemmel kapcsolatban: • 2013-ra az életszínvonal eléri a régió átlagát (KKFS) - (3/7) • dinamikusan fejlıdik (FS) - (0/4) • fém- és gépipar – (0/3)

• •

tolerancia, romák és nem romák együttélése – (0/2) országhatáron átnyúló kapcsolatok (BKFS) – (0/2)

A fontosnak tartott, illetve elvetett jövıképelemeket és egy korábbi stratégiában megjelenı jövıképmegfogalmazást figyelembe véve a résztvevık az alábbi jövıképet tartották a további stratégiai gondolkodás alapjaként elfogadhatónak:

Az edelényi kistérség jövıképe Bár az edelényi kistérség egészére jellemzı a természetközelség és otthonosság, a biztonság, a saját sorsa irányítására képes, érzékelhetı térségi identitástudattal bíró helyi társadalom - az egymástól különbözı térszerkezeti egységek eltérı fejlıdési utat járnak be. a. A dombvidéki kistelepüléseken a nagyobb számú nyugdíjasok mellett a természetet értı, védı és a benne rejlı erıforrásokat megırizve hasznosítani képes fiatalabb emberek részint helyi termékek és szolgáltatások elıállításából, részint távmunkásként, vagy ingázóként tisztességes megélhetést biztosító jövedelmekbıl, környezetbarát, emberléptékő és komfortos körülmények között, a szolgáltatásokat helyben a többfunkciós szolgáltató házakban vagy a központi településeken, de könnyen elérve, egymással szolidaritást vállalva, a külvilággal jól mőködı kommunikációs csatornákkal összekötve élnek. b. A folyóvölgy relatíve nagyobb települései helyet adnak a regionális gazdaságba integrálódott, fejlett határ menti kapcsolatokkal bíró feldolgozó- és környezetvédelmi iparnak is, szervezik az egész térség gazdaságát és kulturális életét, valamint központosítva vagy a többfunkciós szolgáltató házakban elérhetı kirendeltségeken keresztül biztosítják az üzleti és lakossági szolgáltatásokat saját lakosaik és a dombvidéki kistelepülések lakói számára is.

13

c. A fejlesztés alapelvei A korábbi stratégiák mögött nem lehetett felfedezni egy egységes értékrendet, a fejlesztés alapelveinek megfogalmazását, majd tudatos és következetes alkalmazását. Az általában szokásos alapelvek közül a környezeti fenntarthatóságra vonatkozó alapelvben értettek leginkább egyet a jelenlévık. Fontos alapelvként határozták meg az innovációt, megújulást, a haladásra leginkább képesek helyzetbe hozását, a kreativitást, igényességet, információs társadalmat, foglalkoztatást (bár a foglalkoztatás tömeges bıvítésével néhányan nem értettek egyet), a fejlesztések minél több ember számára hozzanak pozitív változást. A leginkább elutasítóak a „Változatlan feltételekkel túlélés mindenáron” alapelvvel szemben voltak, de a többség nemkívánatosnak tartotta a gyors iparosítást és a szociális feszültségek azonnali csökkentését is. Szembetőnıbb ellentét (közel azonos igen-nem válasz) a teljesítmények elismerése, valamint az önkormányzatok, állam vezetı szerepe között alakult ki. Nincs egybehangzó egyetértés az esélyegyenlıséggel, fıként romákkal kapcsolatos kérdések kitüntetett. Ugyancsak megoszlik a vélemény a teljesítmények elismerése, a közszféra szerepvállalása és a szektorok közötti egyensúly megkövetelése kapcsán. Érezhetı a véleménykülönbség a hatékonyság, a források koncentrációja körül. A fenti kérdések kapcsán még konfliktusok várhatók, amit a téma „kibeszélésével” és közös álláspont kialakításával lehet kezelni. 3. táblázat A fejlesztés lehetséges alapelveinek értékelése ALAPELV Környezeti értékek megırzése, fenntartható fejlıdés Innovációra, megújításra összpontosítani A haladásra leginkább képesek helyzetbe hozása Kreativitás és igényesség növelése Információs társadalomra való felkészülés Foglalkoztatottság tömeges bıvítése minél többen részesüljenek a fejlesztésbıl Integrált megközelítés Esélyegyenlıség a nıknek, romáknak, fogyatékkal élıknek, idıseknek és fiataloknak, diszkrimináció csökkentése Felzárkózásra összpontosítani Hatékonyság növelése Lépésrıl lépésre Inkább több kisebb, mint egy nagy fejlesztés Teljesítmények elismerése Önkormányzatok és állam vezetı szerepe Szektorok közötti egyensúly Szociális feszültségek azonnali csökkentése Gyors iparosítás, modernizáció Változatlan feltételekkel túlélés mindenáron

igen 11 10 8 8 8 7 7 7

nem 0 1 1 1 0 3 1 0

6 6 6 6 5 5 5 4 2 1 0

1 0 0 0 0 3 3 2 5 8 14

Az alapelvek tisztázása a fejlesztés sikertényezıinek beazonosítását, a fejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb, részben horizontális célként megjelölendı elvárások meghatározását is lehetıvé tette.

14

A kistérség fejlesztésével kapcsolatos, a fejlesztés egésze során érvényesítendı helyi elvárások 1. Környezeti értékek megırzése, fenntartható fejlıdés 2. Innovációra, megújításra összpontosítani, de közben a legelmaradottabb területeken a felzárkózást is elımozdítani 3. A fı problématerületeken egyszerre, integrált megközelítést követve kell beavatkozni 4. A hatékonyság növelése érdekében a haladásra leginkább képeseket kell helyzetbe hozni úgy, hogy azért minél többen részesüljenek a fejlesztésbıl 5. Kreativitás és igényesség növelése nélkül nincs fejlıdés 6. Információs társadalomra való felkészülés 7. Foglalkoztatottság tömeges bıvítése 8. Esélyegyenlıség a nıknek, romáknak, fogyatékkal élıknek, idıseknek és fiataloknak, diszkrimináció csökkentése 9. A fejlesztés lépésrıl lépésre, inkább több kisebb mint egy nagy projekten keresztül valósuljon meg.

Nincs egybehangzó egyetértés az esélyegyenlıséggel, fıként romákkal kapcsolatos kérdések kitüntetett figyelemben részesítésében. Ugyancsak megoszlik a vélemény a teljesítmények elismerése, a közszféra szerepvállalása és a szektorok közötti egyensúly megkövetelése kapcsán. Érezhetı a véleménykülönbség a hatékonyság, a források koncentrációja körül.

d. A fejlesztés stratégiai céljai A korábbi stratégiákból hét fejlesztési terület rajzolódott ki. Ezek: 1. Gazdaságfejlesztés – foglalkoztatás 2. Turizmusfejlesztés 3. Demográfia egyensúly, humán erıforrások fejlesztése 4. Társadalomfejlesztés 5. Infrastruktúrafejlesztés 6. Környezeti értékek megırzése 7. Szervezetfejlesztés A fenti fı területekhez a korábbi stratégiákban megjelenı célokat kigyőjtve a kistérség célrendszeréhez számos javaslatot kaphattunk. Ezeket a mőhelymunka résztvevıi szőkítették és priorizálták. Az egyéni értékrendek viszonylagosságára, a fejlesztéssel kapcsolatos gondolatok kiforratlanságára is utal, hogy a stratégiai célok kijelölése és az elfogadott alapelvek között adódnak következetlenségek, ellentmondások. A gazdaságfejlesztési stratégiai célok között elsı helyen szerepel az új munkahelyek létrehozása, a turizmus fejlesztése, a gazdaság versenyképességének javítása. Egyik válaszadó sem jelölte meg azonban az új, piacképes termékek bevezetését vagy az innovatív tevékenység megjelenését. A turizmusfejlesztési stratégiai célok közül a turisztikai marketing és információs rendszer, a turisztikai, kulturális programcsomagok kidolgozását, a turisztikai vonzerı növelését tartották a résztvevık a legfontosabbnak. A demográfiai és humán erıforrás-fejlesztési stratégiai célok közül legfontosabbnak a képzési színvonal emelését ítélték, ám az élethosszig tartó tanulást és a diplomások térségbe vonzását nem támogatták. A társadalmi célok közül a helyi közösségek megerısítése és az e-kultúra fejlesztése volt a leginkább támogatott. Az infrastruktúra-fejlesztési célok közül a legtöbben a közlekedési feltételek, elérhetıség javítását, hálózati mellékutak felújítását, összekötı utak építését, mezıgazdasági utak, és kerékpárutak építését, a közlekedési elérhetıség javítását, az infrastruktúra-fejlesztést (közmővek, úthálózat, turisztikai szolgáltatásinfrastruktúra) tartották fontosnak, míg nem kapott pontot pl. a lakáskörülmények javítása, a polgármesteri hivatalok szolgáltató jellegének fejlesztése vagy a közösségi közlekedés fejlesztése. A környezeti stratégiai célok között kiemelték a fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítását, természetvédelmet, a természeti értékeket megırzı hagyományos gazdálkodási tevékenységet erısítı vállalkozói és önkormányzati kört, a gondozott, vonzó táji- és települési környezetet, felújított építészeti 15

értékeket, lakó és természeti környezet állapotának védelmét, ám senki nem jelölte be a környezetbarát szennyvízkezelést és a határon átnyúló környezetvédelmi fejlesztést. A szervezetfejlesztési célok között kiemelkedı a térségmarketing erısítése, jelentıs számú pontot szereztek a „Javaslatokat figyelembe vevı központi és regionális döntések elérése” és „A civil szervezetek fejlesztése, aktivitásának fokozása, bevonása a térségfejlesztésbe” célok is, de a mai lakosok és elszármazottak aktivizálását, bekapcsolását a helyi közéletbe és a fejlesztésekbe és a kommunikációfejlesztést nem tartották fontos célnak. 4. táblázat A kistérségi stratégiai célok rangsorolása Gazdaságfejlesztés - foglalkoztatás • Új munkahelyek létrehozása (CSEP)- 23/5/4,6 • A turizmus fejlesztése (CSEP) – 19/5/3,8 • A vállalkozások versenyképességének javítása (KKFS), Versenyképes térségi gazdaság létrehozása (FS) - Kis- és középvállalkozások megerısítése (CSEP) – 18/4/4,5 • Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı tevékenységek bıvülése (CSEP) – Nem élelmiszercélú mezıgazdasági termékek termelése (BGSZP) 14/4/3,5 • Mezıgazdasági termékek térségen belüli feldolgozása (CSEP) - Hozzáadott érték növelése– 9/3/3,0 • A megélhetést biztosító, munkára ösztönzı fizetések (CSEP) – 9/2/4,5 • Digitális térség kialakítása ("E-lehetıséget mindenkinek") (IS) – 5/2/2,5 • Határátkelıhely fejlesztése, logisztikai központ kialakítása (KKFS) – 4/1/4,0 • A szociális gazdaság fejlesztése (FS) – 2/1/2,0 • Az ipari és lakossági szolgáltatások fejlesztése (KKFS) – 2/1/2,0 • A regionális gazdaságba való integrálódás (CSEP) - Erıs, regionális gazdasági klaszterekhez való kapcsolódásra is képes belsı vállalkozói réteg kialakítása (BGSZP) – 2/1/2,0 • Új, piacképes termékek bevezetése (CSEP) - 0 • Innovatív tevékenység megjelenése (CSEP) – 0 Turizmusfejlesztés • A térség turisztikai tájékoztató és marketing rendszerének fejlesztése (CSEP) - Kistérségi, mikrotérségi turisztikai marketing tevékenység fejlesztése (KKFS), Turisztikai információs rendszer fejlesztése (KKFS) – 26/7/3,7 • Turisztikai, -kulturális programcsomagok kidolgozása (KKFS) - A turisztikai vonzerı növelése (CSEP) - 24/5/4,8 • Turisztikai fogadó kapacitások növelése (CSEP) -Szálláshelyek mennyiségének és színvonalának növelése (KKFS), Vendéglátó szolgáltatások fejlesztése (KKFS) – 19/5/3,9 • A tematikus turizmus fejlesztése (sport, szabadidı, agrofarm, bor, vadász, horgász, stb.) (KKFS) Új turisztikai termékek létrehozása (CSEP) – 15/4/3,8 Demográfiai egyensúly és humán erıforrás fejlesztése • Képzettségi színvonal emelése (CSEP) - Humánerıforrás-fejlesztés: a hatékony képzés (BTP) - A képzés, átképzés korszerősítése (KKFS)– 27/6/4,5 • A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása (CSEP) – 16/4/4,0 • A megélhetési kényszerbıl vállalt gyermekszülések csökkenése (CSEP) – 12/3/4,0 • Egészségi állapot javítása (KKFS) – 9/2/4,5 • A munkaerı kínálat és kereslet tartós egyensúlyának elérése, a munkaerı-piaci esélyegyenlıtlenség megszüntetése (FS) – A munkaerı mobilizálása (CSEP) 7/2/3,5 • Képzett fiatalok letelepedése (CSEP) – Diplomások térségbe vonzása (CSEP) 7/2/3,5 • A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése (BGSZP) – A tanuló kistérség megteremtése (FS) 6/2/3,0

16

Társadalomfejlesztés • Helyi közösségek megerısítése (FS) – 28/6/4,7 • E-kultúra fejlesztése ("Hozzáértı felhasználó") (IS) – 23/6/3,8 • Kulturális hagyományok ırzése, felújítása (KKFS) – 12/3/4,0 • Hátrányos helyzető csoportok életesélyeinek javítása (Kistérségi komplex roma felzárkóztató program) (KKFS) - A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése (FS) – 11/3/3,7 Infrastruktúrafejlesztés • A közlekedési feltételek, elérhetıség javítása, hálózati mellékutak felújítása, összekötı utak építése, mezıgazdasági utak, és kerékpárutak építése (KKFS) - Közlekedési elérhetıség javítása (CSEP) – 26/6/4,3 • Komplex információs és kommunikációs fejlesztések megvalósítása (KKFS) - Információkhoz való hozzáférés biztosítása (CSEP) – 23/6/3,8 • közmővek fejlesztése (BTP) – 21/5/4,2 • Élhetı települések (CSEP) – Az egészségügyi és szociális intézményi szolgáltatások javítása, bıvítése (CSEP) - 19/5/3,8 • Lakáskörülmények javítása (CSEP) - 0 • A térségi szintő e-közigazgatási fejlesztése (IS) - 0 • A polgármesteri hivatalok szolgáltató jellegének fejlesztése ("Lépéstartás a technológiai fejlıdéssel") - 0 • Közösségi közlekedés fejlesztése (CSEP) – 0 Környezeti értékek megóvása • Fenntartható mezı- és erdıgazdálkodás kialakítása, természetvédelem (BGSZP) – 27/6/4,5 • Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek (CSEP) - 22/5/4,4 • Környezettudatos magatartás kialakítása (KKFS) Környezettudatos gondolkodás elterjedése (CSEP) – 14/4/3,5 • Egészséges és biztonságos környezet (CSEP) –Kommunális hulladékgazdálkodás fejlesztése (KKFS) - 13/3/4,3 • Ár- és belvízvédelem (CSEP) – 6/2/3,0 • Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás (CSEP) – 3/1/3,0 Szervezetfejlesztés • A térségi integrációt segítı külsı és belsı partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése (BGSZP) – 25/6/4,2 • Térségmarketing, PR erısítése (KKFS) – 21/6/3,5 • A civil szervezetek fejlesztése, aktivitásának fokozása, bevonása a térségfejlesztésbe (KKFS) – 13/3/4,3 • A kistérség abszorpciós képességének növelése (KKFS), További pályázati források megszerzése (CSEP) – Térségi programmenedzsment biztosítása (CSEP) 12/3/4,0 • Javaslatokat figyelembe vevı központi és regionális döntések elérése (CSEP) – Érdekérvényesítı képesség fejlesztése– 11/3/3,7 • Együttmőködés és partnerkapcsolatok javítása az Aggteleki Nemzeti Parkkal (KKFS) – 3/1/3,0 • A határ menti települések közötti kulturális és gazdasági kapcsolatok fejlesztése (KKFS) – 3/1/3,0 • A mai lakosok és elszármazottak aktivizálása, bekapcsolása a helyi közéletbe és a fejlesztésekbe (CSEP) - 0 • Kommunikáció-fejlesztés (BGSZP) - 0 A jövıképet, az egyes témák egymáshoz való kapcsolódását és a fı ágazatok közötti hangsúlyokat is figyelembe véve alkotható meg a kistérség 2007-13 közötti idıszakra vonatkozó fejlesztési célrendszere.

17

Az Edelényi kistérség 2007-13 közötti idıszakra vonatkozó stratégiai célkitőzései Átfogó cél: A helyi adottságokra alapozott, életképes kisvállalkozások keretében, részben közösségi vállalkozási formában mőködı helyi gazdaságra és a regionális gazdaságba integrálódó kis- és középvállalkozásokra alapozott gazdasági szerkezet kialakításával és az életkörülmények javításával a térségben élık és további letelepedık munkajövedelembıl való biztos megélhetésének, térségi hálózatokban ellátott szolgáltatások által biztosított komfortos lakhatásának és szellemi, erkölcsi megújulásának diszkriminációmentes biztosítása. Prioritások A kistérség fejlesztése során a más térségektıl való lemaradás csökkentését célzó felzárkóztatás és a térség új fejlıdési pályára állását szolgáló innovatív fejlesztés egyaránt követendı. Ennek megfelelıen a fejlesztés prioritásai: a) gyorsított felzárkózás és modernizáció az életkörülmények, az általános infrastruktúra, a munkaerı foglalkoztathatósága és az egyenlı esélyek tekintetében, b) a posztmodern fejlıdési út innovatív megalapozása a gazdaságban, a humánszférában és a környezeti erıforrásokkal való gazdálkodásban. Ugyanakkor a problémák szoros egymáshoz kapcsolódása és halmozott oksági viszonyok miatt a fejlesztés során a gazdasági, a környezeti, az emberi tényezık, valamint az életkörülmények és az elszigeteltség oldása csakis együttesen, integrált módon vezethet sikerre. Stratégiai célok: 1. Aktív népesség A térség humán erıforrásainak mennyisége és minısége alapvetıen meghatározza a további fejlıdést. Bármilyen stratégiai irányt is kövessen a térség, a szellemi háttérre, a megfelelı munkaerıre, a tudatos fogyasztóra és a kezdeményezıkészségre mindegyikben szükség van. Márpedig ezen a téren a kistérségben jelentıs problémák vannak. Az elnéptelenedı területek fiatalítása, az általános és a térségfejlesztési irányokhoz illeszkedı speciális tudás rendelkezésre állása, a helyi kezdeményezıkészség és innováció-érzékenység növekedése, fejlett munkakultúra nélkül bármilyen más fejlesztés sem lehet eredményes és fenntartható. 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása A térség erısségét képezı relatíve megırzött természeti és kulturális örökség, élén az Aggteleki Világörökségi helyszínnel a természet- és kultúraalapú gazdasági tevékenységek számára jelentenek alapot. Ezek a tevékenységek, úgy mint a turizmus, az ökológiai gazdálkodás, a megújuló energiaforrások hasznosítása, a rekreációs és természetközeli lakóhelyi, valamint szociális szolgáltatások és a kreatív ipar kiépültsége még kezdetleges. A fenti ágazatok infrastruktúrájának, humán hátterének és üzleti vállalkozásainak kialakítása, ill. megerısítése a térség európai vidéki térségek közötti versenyképességének és a helyi megélhetési források tartós bıvülésének alapfeltétele. A helyi, ill. regionális piaci igényeket kielégítı helyi gazdaság megerısítése, a szállítási költségek csökkentésén keresztül egyben a fenntartható fejlıdés követelménye is. 3. Turizmus fejlesztése A turizmus fejlesztése a gazdasági hatókörön túlmutató, a kulturális és természeti elemekre, közösségfejlesztésre, térségi identitásra is kiható jellege miatt önálló stratégiai célként fogalmazandó meg. A térség adottságai alapján három stratégiai turisztikai termék kialakítására van lehetıség. A galyasági részen az ökoturizmus, a Bódva völgyében a „História-völgyben” testet öltı kulturális turizmus és a Csereháton az agro- és faluturizmus lehetnek a vezetı turisztikai termékek, melyekhez kiegészítıként

18

további kínálati csoportok is társulhatnak. Mindhárom termék értékesítése összekapcsolandó az Aggteleki Világörökséggel, a cím birtoklásából adódó nemzetközi hírnévvel. 4. Regionális integráció A globalizáció korszakában csakis a tágabb környezetbe integrálódni képes térségek lehetnek fejlıdıképesek. A jelenlegi elzártságot úgy fizikai, mint szellemi értelemben fel kell számolni. A közlekedés, az informatikai szolgáltatások fejlesztésével csökkenthetı a centrumoktól való távolság. A helyi adottságokra épülı helyi gazdaság mellett a regionális gazdaságba, annak klassztereihez kapcsolódó, a térségen kívülre termelı, ill. szolgáltató kis- és középvállalkozásoknak kell biztosítaniuk a foglalkoztatást, a minimálbérnél magasabb fizetéseket, a megcélzott biztos megélhetést. Maga a fejlesztés sem ragadható ki regionális környezetébıl. A regionális intézményrendszerekbe való bekapcsolódás, a térségi érdekek és értékek megismerését, magasabb szinten való érvényesülését lehetıvé tevı aktivitások, a belsı energiákat megsokszorozni képes partnerségi rendszerek kiépítése a kistérség számára stratégiai jelentıségő. 5. Közösségi értékek restaurálása Ahhoz, hogy jó legyen a kistérségben élni és legyen alapja a magas hozzáadott értéket termelı helyi gazdaságnak a tudásbázison kívül a szolidaritás és az erkölcsi értékek, a kulturális hagyományok restaurációja elengedhetetlen. Csakis erıs helyi közösségek lehetnek képesek a jövıben a térség fejlıdésének irányítására, az emberi értékeken nyugvó folyamatos megújítására. Jelenleg ezen a területen jelentıs deficit mutatkozik. Az önmagukról gondoskodni koruk, egészségi állapotuk vagy a társadalomból való kirekesztettségük miatt nem képes csoportok társadalmi integrációjának elısegítése nem csupán morális, de erıs gazdasági kényszer is egyben. A térségi identitás alapját jelentı kulturális hagyományok felerısítése szintén a közösségek megerısítéséhez és a térség globalizációban felértékelıdı egyedi sajátosságainak megtalálásához járul hozzá. 6. Élhetı térség A komfortos, ugyanakkor a feltételeket a jövı generációknak is megırzı lakhatáshoz a lakáskörülmények, a jelenleg az ország más részeihez képest jelentısen elmaradó kommunális infrastruktúra fejlesztése, a települések fizikai arculatának a kulturális örökséget kifejezı felújítása mellett a lakossági szolgáltatások hálózatának kiépítése is hozzá tartozik. Az aprófalvas települési szerkezetbıl adódóan a minden település lakói számára elérhetı szolgáltatási hálózatok kiépítése nagy kihívást jelent. Az ilyenkor alkalmazható teljes központosítás, a központok idıszaki kirendeltségeinek mőködtetése, az informatika adta lehetıségek szélesebb körő kiaknázása, a mozgó szolgáltatások, a több funkció összevonásával helyben biztosított ellátás közül kell megtalálni a feladatnak és a helynek leginkább megfelelı megoldást.

19

Operatív célok A stratégiai célokhoz alábbi, az országos tervekkel is összhangban lévı operatív célok rendelhetık: 1. Aktív népesség a. Egészségi állapot javítása A népesség aktivitásának legfontosabb tényezıje az egészségi állapot. Jelenleg a kistérség lakosainak egészségi állapota – a gyógykezelési esetek, a nem idıskori halálozások és a rokkant nyugdíjasok aránya alapján – messze az országos átlag alatti. A létbiztonságot növelı és az életkörülményeket javító egyéb intézkedések mellett az egészségügyi ellátórendszer mőködési feltételeinek javítása és a megelızést segítı felvilágosító és szőrı akciók, az egészség kultúrájának fejlesztése hozhat javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) b. Képzettségi színvonal emelése A 7 éven felüli népesség által elvégzett iskolai osztályok számában, az általános iskolából való kimaradók arányában és a kompetencia felmérések eredményeiben a kistérség adatai lehangolók, rendkívül alacsony a képzettségi színvonalról árulkodnak. Az oktatás infrastruktúrájának, ezen belül kiemelten az óvodáztatás feltételeinek javítása mellett a roma népességnek leginkább megfelelı tanítási és nevelési módszerek, a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése és a továbbtanulás ösztönzése hozhat a képzettségi színvonalban javulást. (TIOP, ROP, TÁMOP) c. A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása A kistérségben Edelényben és Szendrıben folyik középfokú oktatás. Emellett több általános iskola mellett indítottak szakképzést is. Akkreditált felnıttképzési intézményt mőködtet a Csereháti Településszövetség. Ezekben az intézményekben szorgalmazni kell a térségi fejlesztési irányoknak megfelelı, így a turisztikai, szociális gondozói, természetvédelmi, környezetvédelmi, organikus gazdálkodói, gyümölcstermesztıi, állatgondozói, kézmőves, építıipari, formatervezıi, grafikus, pénzügyi, informatikai szakképzéseket. Az ehhez szükséges infrastrukturális fejlesztések mellett a támogatott képzések indítása és a gyakorlati helyek hálózatának kialakítása jelent feladatot. (TIOP, TÁMOP) d. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése A kreativitás fejlesztését nem lehet elég korán kezdeni és soha sem késı. Minden korosztályt megcélozva, átfogó akciósorozatot célszerő megvalósítani. Az óvodák, általános iskolák, középiskolák, a fiatal felnıttek, középkorúak és idısek számára kurzusok indítandók és innovációs versenyek szervezendık. Emellett létrehozandó a kistérségben a fizikai, ökológiai, társadalmi törvényszerőségek érvényesülését interaktív módon szemléltetı kiállítás. (ROP, TÁMOP) e. Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások Az állami munkaügyi szolgálat tevékenysége kiegészítendı a munkaerıpiaci kínálat és kereslet mérését, ágazati és földrajzi megjelenését követı, az érintettek számára tudatosító, ill. a kínálatot a kereslettel összehozó, a közelítésre megoldási javaslatokat kidolgozó civil szervezeti háttérrel. A szolgáltatások hatékony mőködéséhez járulhat hozzá a már létezı és a nagyobb térségre létesülı foglalkoztatási paktumok. (ROP, TÁMOP) a. Környezettudatos, a természeti és az épített környezet megóvására érzékeny gondolkodás elterjedése A további fejlıdés alapját képezı környezeti fenntarthatóság feltételezi a fenntartható fejlıdés alapelveinek, a megvalósulást segítı eszközök és eljárások alkalmazásának széles körő elterjedtségét. A környezet védelmére nevelı iskolai programok mellett a szelektív hulladékgyőjtés, a tájvédelem, a háztartások energiaracionalizálása, a tudatos fogyasztás gyakorlatának elterjedését elısegítı képzések és kampányok segíthetik a cél elérését. f. Civil szervezetek fejlesztése

20

A népesség aktivitásához a helyi közügyekben, a fejlesztésben való aktív részvétel is hozzátartozik. A részvétel feltétele a motiváltság, az információkhoz való hozzáférés és a szervezettség, amit leginkább a civil szervezetek tudnak biztosítani. Épp ezért a meglévı szervezetek technikai és személyi megerısítése, a civil információs és segítı rendszer kiépítése, valamint új szervezetek szervezıdésének elısegítése lehet a helyi demokráciát is erısítı célkitőzés. (NCA) g. Fejlesztési kapacitások növelése A kistérség fejlesztéséhez mőködıképes, kreatív menedzsmentre, a projektek tervezésében és megvalósításában képzett és tapasztalt szakemberekre van szükség. A fejlesztési szakemberháttér és annak mőködési körülményeinek megteremtése az egész fejlesztési folyamat sikerének alapfeltétele. 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása a. Vállalkozások versenyképességének javítása A térségben a vállalkozások sőrősége és eredményessége messze elmarad az országos átlagtól. Az országosan szintén az utolsók között mozgó foglalkoztatottsági arányszám is részben ennek tulajdonítható. A vállalkozások gyengeségének részint az örökletes tıkehiány, részint az elavult termelési eszközök, részint a munkaerı és a menedzsment minısége, részint a magas szállítási költségek az okai. A versenyképesség erısítésében a vállalkozóknak nyújtott szolgáltatások mellett a korszerő telephelyek biztosítottsága jelenthet elıre lépést. (GOP, ROP) b. Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése A kistérségben megtermelt, ill. a helyi adottságok alapján megtermelhetı termékek és szolgáltatások köre még tovább bıvíthetı. Elsısorban a magasabb hozzáadott értéket elıállító új tevékenységek, mint pl. a gyümölcsfeldolgozás, aszalás, sajtkészítés, bioenergia-termelés, csomagolt méz, ırlemények, kézmőipari termékek elıállítására kell törekedni. (ÚMVFP) c. Szociális gazdaság megerısítése A vállalkozáshiányos térségben a foglalkoztatás és az új gazdasági tevékenységek szervezésében a közösségi vállalkozások kulcsszerepet játszhatnak. A korábbi kezdeményezésekre építve, ill. a szokásos közhasznú és közcélú foglakoztatási formákat továbbfejlesztve a szektor képessé válhat több száz ember foglalkoztatására és a helyben jelentkezı szükségletek hatékonyabb kielégítésére. d. Képzett fiatalok letelepedése A térségi humán erıforrások megújulásához képzett emberekre van szükség. A térség iskoláiból a továbbtanulási arány jó, így nem az utánpótlás neveléssel van baj, hanem a fiatalok térségben maradásával. Mára kialakult egy csapdahelyzet: a fiatalok elmennek, mert nincs megfelelı munkahely számukra, ugyanakkor magasabb hozzáadott értéket elıállító munkahelyeket nem lehet létrehozni, mert nincs hozzá képzett, a munkahely létrehozásának kezdeményezésére is képes munkaerı. Néhány fiatal mintavállalkozásának elindulása a turizmusban, az organikus gazdálkodásban, a kreatív iparban, a szociális gondoskodásban felhívhatja a figyelmet a térségben rejlı lehetıségekre és példát adhat a többiek számára. Egy-egy kistelepülésen a komfortosított régi házakban való letelepedésük pedig az új életstílus elterjedésében adhat mintát. (ÚMVFP) 3. Turizmus fejlesztése a. Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése Az elmúlt években fejlıdésnek indult turisztikai fogadókapacitások kihasználtsága elmarad a lehetıségektıl. A vendégek számának, tartózkodási idejének növekedése a vonzó programajánlat és a térség összehangolt és hatékony turisztikai marketingjének következtében valósulhat meg. Ez pedig önálló, az egész kistérségre kiterjedı turisztikai szervezı egység mőködését feltételezi. (ROP) 21

b. Turisztikai vonzerık fejlesztése Az ugyan megırzött, de bemutatható állapotban nem lévı természeti és kulturális örökség elemeinek turisztikai termékekbe való beilleszthetısége élıhelyek, épületek, tájrészletek helyreállítását, megközelíthetıségük és látogathatóságuk infrastrukturális feltételeinek kialakítását feltételezi. A térség három fı turisztikai terméke szerint programcsomag állítható össze a vonzerık fejlesztésére. (ROP, ÚMVFP) c. Szállás, vendéglátás fejlesztése A szállások még mennyiségében sem elegendık. A térség egyes területei teljesen szálláshely nélküliek. Cél, hogy minden mikro-térségben, ill. a turisztikai vonzerık mellett el lehessen helyezni legalább 40-50 fıt. Ahol ez már biztosított, ott a minıségi fejlesztésre kell fókuszálni, illetve elérendı a szálláshelyek jogszerő mőködése. Be kell láttatni a vendégfogadókkal és az önkormányzatokkal, hogy a pontosan vezetett nyilvántartás, a valós vendégszám ismerete és az idegenforgalmi adó bevezetése és megfizetése az ágazatban tevékenykedı minden szolgáltató érdeke és a további turisztikai marketing alapfeltétele. A vendéglátásban a falusi vendégasztal bevezetése jelenthet fejlıdést. Ennek indítására a szolgáltatókat szintén fel kell készíteni. (ROP, ÚMVFP) 4. Regionális integráció a. Közlekedési elérhetıség javítása A térséget átszelı 27-es fıút, valamint a mellékutak felújítása a térség stratégiai ágazatainak fejlıdését alapvetıen meghatározza. Úgy a turizmushoz, mint a helyi termékelıállításhoz és értékesítéshez vagy éppen az ingázáshoz a gyors, biztonságos közlekedés elengedhetetlen. (KEOP, ROP) b. Információs és kommunikációs fejlesztések A térség elszigeteltségének oldását szolgáló másik ágazat az informatika. A szélessávú Internet elérhetıség feltételeinek üzleti és lakossági szempontok szerint egyaránt nélkülözhetetlen megteremtése mellett a közigazgatás, az egészségügy, a mővelıdés, a szociális ellátás elektronikus hálózatainak kialakítása, valamint a használatot lehetıvé tevı humán szolgáltatói háttér adódik a legfontosabb feladatként. (EKOP) c. Térségmarketing, PR erısítése A helyi gazdaság regionális integrációja ma már erısen az adott térség marketing tevékenységének hatásosságától és hatékonyságától függ. A kistérség imázsának kialakítása, a térség termékeinek és szolgáltatásainak kiajánlása, a folyamatos termékfejlesztés és –tervezés elısegítése a vállalkozások versenyképességének erısítése mellett a folyamatos megújulást lehetıvé tevı kreativitást is erısíti és vonzerıt jelenthet a népesség megújulását elısegítı betelepülık számára is. (ROP) d. Érdekérvényesítı képesség fejlesztése A kistérség külsı függısége egyelıre nagyon erıs. Az országos és regionális döntéshozás, a támogatáspolitika alapvetıen meghatározza a fejlıdési lehetıségeket. A sajátos érdekek képviselete a politikusok és szakemberek összehangolt tevékenységét feltételezi. A hatékony érdekérvényesítéshez megbízható adatokra, pontos helyzetképre is szükség van, amit felmérésekkel, elemzésekkel, adatbázis létrehozásával és idıszakonként konferenciák, mőhelymunkák szervezésével lehet elérni. 5. Közösségi értékek restaurálása a. Helyi közösségek megerısítése A helyi közösségek kezdeményezıkészsége, a fejlesztésekbe való bekapcsolódásra való képessége függ a közösségek önismeretétıl, összetartásától, konfliktuskezelı és érdekérvényesítı képességétıl. A fejlesztési célok iránti elkötelezettség a saját ötletek generálásával és megvalósításban szerzett sikerélmény és tapasztalatok felhalmozásával érhetı el. A saját ötletek megfogalmazódását képzésekkel, tanulmányutakkal lehet 22

b.

c.

d.

e.

segíteni. Különösen a LEADER programba való bekapcsolódással, abban a közösségi vonások erısítésével, térségi közösségi rendezvények szervezésével, valamint a kisközösségi sikerek elismerésével, díjakkal, jutalommal való bátorításával építhetık újra a helyi közösségek. Kulturális hagyományok ırzése, felújítása A megcélzott fejlıdési úton a kulturális értékek tudatosítása, megırizve való hasznosítása alapvetı jelentıségő. Az épített örökség megmaradt elemeinek felújítása, látogathatóvá tétele mellett a tárgyi örökség összegyőjtése, feldolgozása, bemutatása és a szellemi örökség ápolása, a gyökerek megtalálása és a hagyományok felelevenítése is szerephez jut. Mindez a közösségek megerısítéséhez is hozzájárul. Idısekrıl gondoskodás A család, a hagyományok tisztelete, az embertársaink iránt érzett szolidaritás is szerepet játszik abban, hogy az átlagosnál több idıs embernek otthont adó térségben az idısekrıl való gondoskodás a társadalmi gondolkodás középpontjában kell, hogy álljon. A jelen aktív nemzedékének kötelessége az öregek ellátása. Értékrendszerünkben ennek a kötelességtudatnak a megerısödése a térséget képessé teheti a határain túlmutató szolgálat ellátására és ebbıl a szolgáltatásból anyagi és erkölcsi elismerés megszerzésére. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése A társadalmi kirekesztés lassan végletes formát ölt a térségben. Miközben a térség egészének lakossága hátrányos helyzetben van az ország más térségeiben élıkhöz viszonyítva, a térségen belüli esélykülönbségek is nagyok. A nıket a túlzott családi kötelezettségek és a közlekedési, kommunikációs eszközökhöz való hozzáférésük nehézségei akadályozzák a munkavállalásban, közéleti szerepvállalásban. A fogyatékkal élık esélyeit a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés, a közösségi szervezıdés és a demokratikus fórumokba való bevonás növelheti. A romák számára a diszkrimináció és szegregációmentes lakás, munkavállalás, oktatás, egészségırzés, ill. gyógyulás, valamint közéletben való nagyobb részvétel biztosításával lehet az esélyhátrányokat csökkenteni. Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat A térségen belüli kommunikáció és együttmőködés egyelıre még konfliktusokkal terhelt. Az ok a közös erıforrások szőkösségében, a csak rövidtávon gondolkodó önzésben és a hálózatos megoldások kidolgozatlanságában, ebbıl adódóan a tılük való idegenkedésben rejlenek. Tudatos partnerség-építésre és az azt szervezı, majd mőködtetı intézményrendszerre van szükség. A térségi partnerség szervezésében a többcélú társulás, a civil szervezetek mellett a LEADER csoportok jutnak fıszerephez.

6. Élhetı térség a. Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek A természeti katasztrófák elhárítása, a kultúrtáj megırzése és fenntartása, az erdısültség növekedése a biztonság mellett a térség további fejlıdésének alapját képezı turisztikai és a lakóhelyi vonzerı erısödésében játszik meghatározó szerepet. A záportározók kialakítása, a csapadékvíz külterületi levezetése, a patakmedrek kitisztítása, jóléti víztározók létesítése, a legelık, rétek gondozása, az erdıterület növelése a külterületek, míg a települések rendezése, a településközpontok kialakítása, ill. felújítása, a belterületi utak, hidak, járdák felújítása, a terek, parkok kialakítása és gondozása, az utcabútorok kihelyezése a belterületek vonzerejének növeléséhez járulhat hozzá. A települések rendezése, a településmőködtetés során a környezetvédelmi szempontok érvényesítése tervezéssel támasztandó alá. b. Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás Hosszú távon fenntartható fejlıdést és a pénzügyi megtakarítást, sıt bevételt is hozhat az épületek hıszigetelése, a közvilágítás átalakítása és az alternatív energiahordozók hasznosítására való áttérés. c. Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások A komfortos lakhatás környezeti és gazdasági szempontból fenntartható módon való biztosítását lehetıvé tevı kellékei a közmővesített telkek, az egészséges ivóvíz, a folyékony és a szilárd hulladékok összegyőjtése, tárolása és ártalmatlanítása, a temetık és ravatalozók gondozása. 23

d. Elérhetı humán szolgáltatások A szociális, mővelıdési, információs és igazgatási közösségi szolgáltatások hagyományos módon való üzemeltetése az aprófalvakban gazdaságilag nem fenntartható. Térségi szolgáltatási tervek készítésével elérendı egy olyan rendszer kialakítása, melyben minden településen lakók számára az alapszolgáltatások elérhetık, részint a funkciók térbeni – központi településekre telepítéssel, részint feladatok szerinti, helyben többfunkciós szolgáltató bázisokon megvalósuló integrációjával. Ugyanakkor minden központosított szolgáltató egység számára egyértelmő, hogy kiket kell ellátnia és minden helyben mőködı szolgáltatási feladat tartozik valamilyen szakmai hálózathoz. A kistelepüléseken a faluházak felújításakor azok többfunkciós szolgáltatási bázissá való kialakítása és a szolgáltatások térségi szakmai hálózatokba szervezése a fı cél.

Horizontális célok A. Foglalkoztatási helyzet javítása B. Környezeti fenntarthatóság erısítése C. A nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítása D. A romák integrációjának segítése E. Az információs társadalomra való felkészülés

e. A kistérségi stratégiai és operatív célok illeszkedése az OP-khoz A kistérség stratégiai célrendszere és az ÚMFT, valamint az ÚMVFT célrendszere között az alábbi megfeleltetés hozható létre: 1. Aktív népesség a. Egészségi állapot javítása ÉM OP 4.4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP 5. Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése TIOP 3.2. az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése b. Képzettségi színvonal emelése ÉM OP 4.4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP 3. Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek TIOP 3.1. az oktatási infrastruktúra fejlesztése TIOP 3.3. A munkaerı-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése ÚMVP A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek c. A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása - Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés TÁMOP 2.) Alkalmazkodóképesség javítása - A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése d. A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése TÁMOP 2.) Alkalmazkodóképesség javítása - A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése e. Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és

24

hatékonyságának javítása - Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés TÁMOP 2.) Alkalmazkodóképesség javítása - A munkaerı-piaci alkalmazkodást segítı intézményrendszer fejlesztése f. Környezettudatos, a természeti és az épített környezet megóvására érzékeny gondolkodás elterjedése KEOP 3.6 Fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése g. Civil szervezetek fejlesztése TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erısítése h. Fejlesztési kapacitások növelése ÚMVP - LEADER 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása a. Vállalkozások versenyképességének javítása ÉM OP 4.1 Versenyképes helyi gazdaság megteremtése GOP 3.2. A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás - Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása b. Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás - Mikro-vállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása ÚMVP LEADER d. Szociális gazdaság megerısítése TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése Szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások e. Képzett fiatalok letelepedése TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása 3. Turizmus fejlesztése a. Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése ÉM OP 4.2 A turisztikai potenciál erısítése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése b. Turisztikai vonzerık fejlesztése ÉM OP 4.2 A turisztikai potenciál erısítése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése c. Szállás, vendéglátás fejlesztése ÉM OP 4.2 A turisztikai potenciál erısítése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése 4. Regionális integráció a. Közlekedési elérhetıség javítása ÉM OP 4.5 Térségi közlekedés fejlesztése b. Információs és kommunikációs fejlesztések ÉM OP 4.4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése EKOP 2.1 Valós és virtuális térségi közös szolgáltató központok létrehozása 25

ÚMVP

A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások c. Térségmarketing, PR erısítése ÉM OP 4.2 A turisztikai potenciál erısítése ÚMVP LEADER d. Érdekérvényesítı képesség fejlesztése ÚMVP LEADER 5. Közösségi értékek restaurálása a. Helyi közösségek megerısítése TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - Helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése: aktív állampolgári magatartás ösztönzése, társadalmi szolidaritás erısítése TIOP 3.4. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában ÚMVP LEADER b. Kulturális hagyományok ırzése, felújítása TIOP 3.4. A kulturális infrastruktúra fejlesztése a közösségfejlesztés szolgálatában Multifunkcionális közösségi központok kialakítása a nem formális tanulás, és a közösségfejlesztés szolgálatában c. Idısekrıl gondoskodás TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében - A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása d. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése TÁMOP 3.) Minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek - A halmozottan hátrányos helyzető és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlıségük megteremtése a közoktatásban TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása e. Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat ÚMVP LEADER 6. Élhetı térség a. Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek ÉM OP 4.3 Településfejlesztés ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Falumegújítás és -fejlesztés b. Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás KEOP 3.5 Hatékony energia-felhasználás c. Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások ÉM OP 4.3 Településfejlesztés KEOP 3.1 Egészséges, tiszta települések d. Elérhetı humán szolgáltatások ÉM OP 4.4 Humán közösségi infrastruktúra fejlesztése TÁMOP 5.) Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A halmozottan hátrányos helyzető csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerı-piaci integrációjuk elımozdítása érdekében - A szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások

26

f. Fejlesztési projektek beazonosítása A korábbi stratégiákban megjelenı projektjavaslatokat, valamint az idıközben mikro-körzetenként felmért fejlesztési kezdeményezéseket soroltuk be egyrészrıl az új stratégiai célok, valamint az ÚMFT és az ÚMVFT intézkedései alá.

Stratégiai cél 1. : Aktív népesség Operatív cél 1/1. : Egészségi állapot javítása Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • szőrıprogramok • wellness-szolgáltatások (turizmussal is egybekötve) Aktuális projektgyőjtésbıl: • orvosi ellátás javítása – Orvosi rendelı felújítása: Edelény, Komjáti, Ládbesenyı, Szalonna – Egészségház építése Boldván Operatív cél 1/2. : Képzettségi színvonal emelése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Óvoda és általános iskola felújítása – Óvoda és általános iskola felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szögliget, Tomor, Zilíz Operatív cél 1/3.: A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Szakképzési háttér fejlesztése • Szılészeti-borászati, idegenforgalmi-vendéglátóipari, valamint mezıgazdasági szakmák tekintetében képzési, átképzési, továbbképzési programok • Konkrét mezıgazdasági kultúrák és állatfajok bio-minıségő termesztés- és tartástechnológiájának megismertetése a helyi gazdálkodókkal. • A biotermesztés alapelveinek, értékesítési lehetıségeinek megismertetése a helyi gazdálkodókkal. Aktuális projektgyőjtésbıl: – Izsó MiklósGimnázium és Szakképzı Intézmény felújítása – Csereháti Felnıttképzési program Operatív cél 1/4. : A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • térségi készségfejlesztési versenyek • technikai bemutatóterem létrehozása • best practice-ek összegyőjtése Operatív cél 1/5. : Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Tartós munkanélküliek és pályakezdık munkaerıpiaci esélyeit növelı, képzéssel kombinált tapasztalatszerzı foglalkoztatás • Kistérségi integrált roma felzárkóztatási program kidolgozása 27

•

Foglalkoztatási partnerség építése a kistérségi és a határon túli munkaerıpiac szereplık között • A foglalkoztatási paktum mőködési feltételeinek megteremtése és mőködtetése • Közösségi vállalkozások térségi hálózatának kialakítása Aktuális projektgyőjtésbıl: • Munkaerı segítı és közvetítı, illetve karrieriroda létrehozása Operatív cél 1/6. : Környezettudatos gondolkodás elterjedése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Alternatív hulladék- és szennyvízkezelési és energiatermelési technológiák elterjesztése • Jósvafın az erdei iskolák országos továbbképzı centrumának létrehozása • Együttmőködési egyezmény megkötése az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása és az Aggteleki Nemzeti Park között Aktuális projektgyőjtésbıl: • Környezetvédelmi program készítése Becskeházán Operatív cél 1/7. : Civil szervezetek fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: – Aktuális projektgyőjtésbıl: Operatív cél 1/8. : Fejlesztési kapacitások bıvítése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: – Aktuális projektgyőjtésbıl: – Kistérségi szolgáltató központ kialakítása Stratégiai cél 2. : Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása Operatív cél 2/1.: Vállalkozások versenyképességének javítása Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Bódva-völgyi Vállalkozói Zóna kialakítása és mőködtetése • Térségi Marketing Centrum létrehozása és mőködtetése • Térségmarketing: termékkatalógusok megjelentetése, Bódva-Expo évenkénti szervezése, kiállításokon és vásárokon való közös megjelenés • Inkubációs szolgáltatások (ingatlan bérbeadása, szaktanácsadás, irodai és marketingszolgáltatások) tárgyi, személyi és szervezeti feltételeinek kialakítása • Vállalkozói tanácsadó szolgálat mőködtetése Aktuális projektgyőjtésbıl: • Iparterületek kialakítása – Boldva, Edelény, Szendrı, Perkupa, Bódvaszilas Operatív cél 2/2. : Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Gyógynövénygyőjtés, termesztés, feldolgozás • Erdıtelepítések, erdımővelés a kistérségben • Biogazdálkodás

28

– Az értékesítéshez és feldolgozáshoz szükséges alapanyag-mennyiség és tıke megszerzéséhez szükséges termelıi, feldolgozó és értékesítési i integrációk kialakítása. (biogazdálkodás) – Piackutatás a biotermékek számára, gazdaságossági vizsgálat – Mintagazdaságok kialakítása • Agro-logisztikai központ kialakítása, Szendrı • Aszalóüzemek és pálinkafızık létrehozása • Biotermesztés során elıállított termékek feldolgozása, csomagolása, a hozzáadott érték növelése, különösen méz, bogyós gyümölcsök, feldolgozott gyümölcskészítmények esetében. • Megújuló energia alapanyag ellátás biztosítása • Kézmőipari üzemek kialakítása Aktuális projektgyőjtésbıl: • Kézmővesek integrálása, közös mintabolt létrehozása Operatív cél 2/3. : Szociális gazdaság megerısítése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: – Munkaerı segítı és közvetítı, illetve karrieriroda létrehozása (Csereháti Településszövetség) – Kézmővesek integrálása, közös mintabolt létrehozása (Csereháti Településszövetség) Operatív cél 2/4. : Képzett fiatalok letelepedése Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Szolgálati lakás felújítása Tornaszentandráson Stratégiai cél 3.: Turizmus fejlesztése Operatív cél 3/1.: Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Turisztikai szolgáltatások összehangolása (hálózat szervezés) és programcsomagok készítése – desztinációs menedzsment • Turisztikai fogadóbázisok – A térség négy fontos turisztikai centrumában (Edelény-Borsod, SzalonnaRakacai-tó, Színi elágazás – Aggteleki Világörökség, Hídvégardó határátkelı) egy-egy turisztikai fogadóbázis (bemutató-hely, információs pont, pihenıhely, helyi termékbemutató és árusítás) kialakítása. Aktuális projektgyőjtésbıl: – Turisztikai Információs Központ Kialakítása Szögligeten Operatív cél 3/2.: Turisztikai vonzerık fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Tematikus turizmus fejlesztése, turisztikai termékcsomagok - Programcsomagok kidolgozása, kapcsolódás más turisztikai termékekhez • Világörökség • A Rakacai-tó hasznosítása • Lovas turisztikai bázisok és útvonal kialakítása • Közös, a térségre jellemzı hagyományteremtı rendezvénysorozat megszervezése Aktuális projektgyőjtésbıl: • Turisztikai célú rendezvények, Várjátékok Szögligeten 29

• • • • •

Pihenı-és horgásztó kialakítása Égerszögön Szabadidıpark bıvítése Jósvafın Papírmalom, élı papírmúzeum Színpetriben Világ legnagyobb könyve létrehozása Színpetriben Falusi turizmus Esterházy-Koós Kastély mőemlékvédelmi kıfalának felújítása Bódvaszilason • Uradalmi ház és borospince helyreállítása • Élményfürdı építése Edelényben • Gedeon-kúria külsı felújítása, tetıszerkezetének cseréje, rekreációs park kialakítása Hídvégardóban • Kilátótorony és pihenıhely a Trianoni határ magaslati pontján Hídvégardóban • Népi kézmőves alkotóház kialakítása Komjátiban • Tájház kialakítása Tomoron • Horgásztó kialakítás Tornaszentandráson • Katalin tanya zsellérház felújítása, hagyományoknak megfelelıen Tornaszentjakabon • Hagyományok háza (Tájház) Hídvégardóban Operatív cél 3/3. : Szállás, vendéglátás fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Szálláshelyek számának növelése, meglévı szálláshelyek bıvítése, minıségi fejlesztése, új szálláshelyek építése • Legalább 200 fıre minıségi falusi szálláshelyek kialakítása oly módon, hogy egynapi járóföldre legyen egy-egy szálláshely, ill. a térség turisztikai centrumaiban legalább 40 fıt el lehessen szállásolni. • Meglévı vendéglátó szolgáltatások minıségi fejlesztése és új vendéglátóhelyek építése Aktuális projektgyőjtésbıl: • Égervölgyi Ifjúsági Tábor felújítása korszerősítése, téliesítése, bıvítése • Szálloda kialakítása (3-4 csillag, 10 szoba) Szinpetriben • Fogadó a Méneshez Szögligeten • Bakancsos turistaház Szılısardóban • Turistaház berendezése Varbócon • Aggteleki fogadókapacitás fejlesztése Stratégiai cél 4.: Regionális integráció Operatív cél 4/1. : Közlekedési elérhetıség javítása Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Mezıgazdasági utak rendbehozatala, új utak építése • Közösségi közlekedés fejlesztése Aktuális projektgyőjtésbıl: • Iskolabusz beszerzése: Szögliget, Nyomár, Hídvégardó • Falugondnoki busz cseréje Tomoron + • Buszok mikrotérségenként • 27. sz. fıút felújítása

30

Operatív cél 4/2.: Információs és kommunikációs fejlesztések Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • A polgármesteri hivatalok informatikai infrastruktúrájának egységes koncepció alapján történı fejlesztése (hardver és szoftverkorszerősítés). • Térségi információs rendszer létrehozása és mőködtetése • Az informatikai feladatok ellátásának Társulási szintre emelése • Egy ablakban a kistérség (Integrált információs hálózat) • Információs társadalom (térségi újságok, informatikai képzések) • Szélessávú Internet-kapcsolat kiépítése kistérségi szinten • Közösségi információs pontok kialakítása: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Informatikai fejlesztések: Hangács, Komjáti, Szögliget • Agro - információs hálózat fejlesztése, specializálása (falugazdászok) • Kistérségi portál kiépítése (társulás) • Informatikai képzések hivatalok munkatársai, lakosság számára (társulás) • Szélessávú internet kiépítése az Edelényi kistérségben (társulás) • Közösségi hozzáférési pontok kialakítása (társulás) Operatív cél 4/3. : Térségmarketing, PR erısítése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • térségmarketing – térség kiadvány, portál, megjelenés kiállításokon • Térségi Marketing Centrum létrehozása • Bódva Expo szervezése Operatív cél 4/4.: Érdekérvényesítı képesség fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • kistérségi szolgáltatóközpont kialakítása – kistérségi hivatal, civil pont, vállalkozói pont, helyi vidékfejlesztési iroda (társulás) • hazai és külföldi kistérségekkel partnerkapcsolat kialakítása Stratégiai cél 5. : Közösségi értékek restaurációja Operatív cél 5/1. : Helyi közösségek megerısítése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • hagyományırzı körök • elektronikus újság Operatív cél 5/2. : Kulturális hagyományok ırzése, felújítása Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Mőemlékvédelmi nyilvántartó rendszer létrehozása • Komplex kulturális nyilvántartó és szolgáltató rendszer létrehozása • Kulturális hagyományok ırzése, felújítása Aktuális projektgyőjtésbıl: – Református egyház felújítása Tomoron – Görög Kat. Kápolna felújítása Tomoron – Ikerszentélyes román kori templom útfelújítás Tornaszentandráson – Ikerszentélyes román kori templom felújítás Tornaszentandráson – 1956-os emléktábla elhelyezése Galvácson – Emlékpark kialakítása Perkupán 31

Operatív cél 5/3.: Idısekrıl gondoskodás Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • házi jelzırendszer Aktuális projektgyőjtésbıl: • Napközi otthon : Tomor • Bentlakásos otthon: Boldva • Idısek otthona, idısek klubja Operatív cél 5/4. : A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Roma gyerekek indulási esélyeit növelı képzési formák és ösztöndíjrendszer bevezetése • roma önszervezıdı körök Aktuális projektgyőjtésbıl: • Akadálymentesítés - 7 projekt: Galvács, Hangács, Szögliget, Szuhogy, Tersztenye, Tornaszentandrás, Zilíz – 38 millió Ft Operatív cél 5/5. : Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból:
Térségi fejlesztési menedzsment kialakítása Aktuális projektgyőjtésbıl
Kistérségi szolgáltató központ kialakítása Stratégiai cél 6. : Élhetı térség Operatív cél 6/1. : Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: • Tájfenntartó gazdálkodás • Erdıtelepítések, erdımővelés Aktuális projektgyőjtésbıl: • Ár- és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés - 42 projekt: Bódvaszilas, Boldva, Hidvégardó, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Tomor, Tornaszentjakab, Ziliz, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hangács, Hidvégardó, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı Andrástanya, Meszes, Nyomár, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Ziliz – 3,6 milliárd Ft • Jóléti víztározók létesítése - Lókó-patak Jóléti víztározó építése 4-6 hektáron Tornaszenthjakabon • Falumegújítás közmunkaprogramban – Faluközpont megújítása - 12 projekt: Bódvaszilas, Jósvafı, LádbesenyıAndrástanya, Perkupa, Szin, Szögliget, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab – 600 millió Ft • Városközpont felújítása - Edelény, Szendrı • Telkek közmővesítése - Edelény vásártéri telkek közmővesítése • Belterületi útépítés, aszfaltozás, járda, betonozás - 31 projekt: Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tersztenye, Tomor, Tornaszentjakab, Varbóc

32

Operatív cél 6/2. : Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Alternatív energiahasznosítás
Intézményközpont kialakítása, megújuló energiák hasznosításával, főtés korszerősítéssel Perkupán
Alternatív ill bioerımő Tomoron
Briket-, peletüzem létrehozása Perkupán
Biogáz-üzem, Szendrı Operatív cél 6/3. : Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások fejlesztése Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Ivóvíz – Áttérés helyi vízbázisra Edelényben – Ivóvízbázis bıvítés Tornakápolnán, Tornaszentandráson – Ivóvíz-hálózat bıvítése: Boldva, Perkupa-Dobódél, • Szennyvízkezelés – Bódvaszilas szeméttelep és szennyvízürítı környezetvédelmi tervdokumentációja – Folyékony Kommunális Szennyvízleürítıhely Rekultivációja Hídvégardóban – Biológiai szennyvíztisztító telep és vezetékrendszer kialakítása Tornakápolnán • Szennyvízhálózat bıvítése – Bódvaszilas, Galvács, Hidvégardó, Ládbesenyı, Szendrılád, Tomor, Varbóc • Hulladékgazdálkodás – A szelektív hulladékgyőjtés elterjesztése – Illegális hulladéklerakók felszámolása és rekultiválása • Szilárd kommunális hulladéklerakó rekultivációja: Hídvégardó, Tomor – A hasznosítható hulladék újrafeldolgozásának megteremtése • Gázberuházás – Alsótelekes – Felsıtelekes – Kánó – Teresztenye -Tornakápolna, Égerszög, Perkupa, Szılısardó, Varbóc • Temetı, ravatalozó – Galvács, Perkupa, Szendrılád, Szögliget, Varbóc Operatív cél 6/4.: Elérhetı humán szolgáltatások Projektjavaslatok: Korábbi stratégiákból: Aktuális projektgyőjtésbıl: • Faluház, polgármesteri hivatal felújítása – Bódvaszilas, Borsodszirák, Komjáti, Ládbesenyı, Meszes, Perkupa, Szuhogy, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab • Többfunkciós szolgáltató központok – Könyvtár, ifjúsági és teleház Nyomáron – Közösségi Ház felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Jósvafı, Szendrılád, Szin

33

– Szolgáltatóközpont Jósvafın – Rakacaszend – Borsodszirák Minden javasolt projekt beilleszthetı valamelyik stratégiai cél alá, de nem minden stratégiai és operatív célhoz kapcsolódik tervezett projekt. Így egyelıre nem látszik a megvalósulás útja az alábbi célokhoz kapcsolódóan: Operatív cél 1/4. : A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése Operatív cél 1/6. : Környezettudatos gondolkodás elterjedése Operatív cél 1/7. : Civil szervezetek fejlesztése Operatív cél 2/2. : Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı, magas hozzáadott értéket elıállító tevékenységek bıvülése Operatív cél 4/3.: Érdekérvényesítı képesség fejlesztése Operatív cél 4/4. : Térségmarketing, PR erısítése Operatív cél 5/2. : Helyi közösségek megerısítése Operatív cél 5/4. : A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése Ezek az „őrök” részint a következı akcióterv-idıszakban még kitölthetık, részint a tervezett projektek tartalombıvítésével hidalhatók át. Ám még ezzel együtt is megkeresendık a célzott projektek indítására vállalkozó aktorok.

g. Kistérségi projektek-csoportok és „zászlóshajó” projektek A projektjavaslatok között kirajzolódnak azok a kezdeményezés-csoportok, mely a kistérségi stratégiához való kötıdésük és az egész térségre való kisugárzásuk alapján kistérségi zászlóshajó projektjeinek tekinthetık és a pályázati rendszerben számukra prioritás biztosítandó. A stratégiai célok és a beérkezett projektjavaslatok alapján javasolt térségi kiemelt projektcsomagok és a hozzákapcsolódóan beérkezett projektjavaslatok: a.

„Bódva völgyi Vállalkozói Zóna” – Iparterületek, egységes menedzsment és kistérségi marketing centrum kialakítása ÉMOP 1.3 Versenyképes helyi gazdaság megteremtése – Térségi jelentıségő iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése – Iparterületek kialakítása – Boldva, Edelény, Szendrı, Perkupa, Bódvaszilas

b. „História-völgy” kulturális turisztikai és településszépítési fejlesztési program, mely tartalmazza az Edelényi kastély felújítását is. ÉMOP 2.1 A turisztikai potenciál erısítése - 1. Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése • História völgy turisztikai termék kialakítása • Kastélysziget- kulturális központ Edelényben • Turisztikai célú rendezvények, Várjátékok Szögligeten • Világ legnagyobb könyve létrehozása Színpetriben • Gedeon-kúria külsı felújítása, tetıszerkezetének cseréje, rekreációs park kialakítása Hídvégardóban • Strand-fejlesztés Vízforgató berendezés • Élményfürdı építése Edelényben

34

ÚMVP • • • • • • • • ÚMVP • • • • • • •

A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése Falusi turizmus Esterházy-Koós Kastély mőemlékvédelmi kıfalának felújítása Bódvaszilason Uradalmi ház és borospince helyreállítása Papírmalom, élı papírmúzeum Színpetriben Népi kézmőves alkotóház kialakítása Komjátiban Tájház kialakítása Tomoron Katalin tanya zsellérház felújítása, hagyományoknak megfelelıen Tornaszentjakabon Hagyományok háza (Tájház) Hídvégardóban Kilátótorony és pihenıhely a Trianoni határ magaslati pontján Hídvégardóban A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki örökség megırzése és fenntartható fejlesztése-kulturális örökség Református templom felújítása Tomoron Görög Kat. Kápolna felújítása Tomoron Ikerszentélyes román kori templom útfelújítás Tornaszentandráson Ikerszentélyes román kori templom felújítás Tornaszentandráson 1956-os emléktábla elhelyezése Galvácson Emlékpark kialakítása Perkupán Boldvai kultúrház tetıterének beépítése

c. „Sokszínő világ” - az Aggteleki Világörökséghez kapcsolódó komplex ökoturisztikai fejlesztési program, mely tartalmazza a Gyógyító Baradla projektet is. ÉMOP 2.1 A turisztikai potenciál erısítése - 1. Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése – Gyógyító Baradla I. ütem ÉMOP 2.2 A turisztikai potenciál erısítése - 2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése – Szálloda kialakítása (3-4 csillag, 10 szoba) Szinpetriben ÉMOP 2.3 A turisztikai potenciál erısítése – 3. Helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek – Turisztikai Információs Központ Kialakítása Szögligeten ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Falumegújítás és -fejlesztés – Turisztikai célú kerékpárút Szögliget környékén ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése – Pihenı-és horgásztó kialakítása Égerszögön – Szabadidıpark bıvítése Jósvafın – Horgásztó kialakítás Tornaszentandráson – Jóléti víztározók létesítése - Lókó-patak Jóléti víztározó építése 4-6 hektáron Tornaszentjakabon – Égervölgyi Ifjúsági Tábor felújítása korszerősítése, téliesítése, bıvítése – Fogadó a Méneshez Szögligeten – Bakancsos turistaház Szılısardóban – Turistaház berendezése Varbócon – Aggteleki fogadókapacitás fejlesztése

35

d.

„Tudásháló” – az alapképzés korszerősítése és a térségfejlesztési irányokhoz kapcsolódó (környezeti, informatikai, turisztikai, szociális, tervezési, biogazdálkodási, kertészeti, erdıgazdasági …) kompetenciákat megerısítı szakképzési hálózat kialakítása ÉMOP 4.3 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése – Óvoda és általános iskola felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szögliget, Tomor, Zilíz – Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Intézmény felújítása TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése - Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés – Csereháti Felnıttképzési program

e. „Esélyt az embernek” – a kistérségi egészségügyi és szociális hálózat elemeinek egymással összehangolt fejlesztése és célzott esélyegyenlıséget javító projektek ÉMOP 4.1 Egészségügyi ellátás korszerősítése – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a Felsı-Bódva-völgyén – Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az Alsó-Bódva-völgyén – Orvosi rendelı felújítása: Edelény, Komjáti, Ládbesenyı, Szalonna, Lak – Egészségház építése Boldván ÉMOP 4.2 Szociális ellátás fejelsztése a társadalmi befogadás erısítése érdekében – Napközi otthon : Tomor – Bentlakásos otthon: Boldva, Lak – Idısek otthona, idısek klubja ÉMOP 4.2 Utólagos akadálymentesítés az önkormányzati feladatokat ellátó intézményekben támogatására (kiírt pályázat) – Akadálymentesítés - 7 projekt: Galvács, Hangács, Szögliget, Szuhogy, Tersztenye, Tornaszentandrás, Zilíz – 38 millió Ft TÁMOP 5.)

Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása

– Leromlott környezet rehabilitációja /romatelep/ Szendrıben f. „Intelligens kistérség” – az elektronikus közigazgatás és közszolgáltatások, valamint az igénybevételt szervezı IT-mentorok térségi hálózatának kiépítése ÚMVP A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek – Agro - információs hálózat fejlesztése, specializálása (falugazdászok) TÁMOP 2.) Alkalmazkodóképesség javítása - A képzéshez való hozzáférés segítése – Informatikai képzések hivatalok munkatársai, lakosság számára (társulás) ÉMOP 4.4 Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése – Kistérségi portál kiépítése (társulás) – Közösségi hozzáférési pontok kialakítása (társulás) ? – Informatikai fejlesztések: Hangács, Komjáti, Szögliget – Szélessávú internet kiépítése az Edelényi kistérségben (társulás) g. „Élhetı térség” – a települési alapinfrastruktúra felzárkóztatása ÉMOP 3.2 Szolgáltató kisvárosok fejlesztése – Városközpont felújítása - Edelény, Szendrı ÉMOP 3.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítı falusi települések fejlesztése – Ár- és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés - 42 projekt: Bódvaszilas, Boldva, Hidvégardó, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Tomor, Tornaszentjakab, Ziliz, 36

Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hangács, Hidvégardó, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı Andrástanya, Meszes, Nyomár, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Ziliz – Belterületi útépítés, aszfaltozás, járda, betonozás - 31 projekt: Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tersztenye, Tomor, Tornaszentjakab, Varbóc – Faluház, polgármesteri hivatal felújítása - Bódvaszilas, Borsodszirák, Komjáti, Ládbesenyı, Meszes, Perkupa, Szuhogy, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Lak ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Falumegújítás és -fejlesztés – Faluközpont megújítása - 12 projekt: Bódvaszilas, Jósvafı, Ládbesenyı-Andrástanya, Perkupa, Szin, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab – Településszépítés - Bódvarákó, Szögliget – Többcélú aszfaltos sportpálya építése Ládbesenyıben – Temetı, ravatalozó - Galvács, Perkupa, Szendrılád, Szögliget, Varbóc – Többfunkciós szolgáltató központok - Könyvtár, ifjúsági és teleház Nyomáron, Közösségi Ház felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Jósvafı, Szendrılád, Szin, Szolgáltatóközpont Jósvafın, Rakacaszend, Borsodszirák, Lak kuiltúrház felújítása ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki örökség megırzése és korszerősítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése – Környezetvédelmi program készítése Becskeházán KEOP - 3.1.3 Ivóvízminıség-javítás – Ivóvíz - Áttérés helyi vízbázisra Edelényben, Ivóvízbázis bıvítés Tornakápolnán, Tornaszentandráson, Ivóvíz-hálózat bıvítése: Boldva, Perkupa-Dobódél, KEOP - 3.1.2 Szennyvízkezelés – Szennyvízkezelés - Bódvaszilas szeméttelep és szennyvízürítı környezetvédelmi tervdokumentációja, – Szennyvízhálózat bıvítése - Bódvaszilas, ÉMOP 3.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítı falusi települések fejlesztése – Folyékony Kommunális Szennyvízürítıhely Rekultivációja Hídvégardóban, Biológiai szennyvíztisztító telep és vezetékrendszer kialakítása Tornakápolnán, Szennyvízhálózat bıvítése - Galvács, Hidvégardó, Ládbesenyı, Szendrılád, Tomor, Varbóc KEOP - 3.1.1 Hulladékgazdálkodás – Hulladékgazdálkodás - Szilárd kommunális hulladéklerakó rekultivációja: Hídvégardó, Tomor, ? – Edelény vásártéri telkek közmővesítése – Gázberuházás - Alsótelekes – Felsıtelekes – Kánó – Teresztenye -Tornakápolna, Égerszög, Perkupa, Szılısardó, Varbóc h. Szociális gazdaság TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése - A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása – Munkaerı segítı és közvetítı, illetve karrieriroda létrehozása (Csereháti Településszövetség)

37

ÚMVP

A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése – Kézmővesek integrálása, közös mintabolt létrehozása (Csereháti Településszövetség) ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Falumegújítás és -fejlesztés – Szolgálati lakás felújítása Tornaszentandráson

i. „Kapcsolat 1.” - közlekedési elérhetıség javítása ÉMOP 5.1 Térségi közlekedés fejlesztése • Állami közút rekonstrukciója Szıllısardó – Égerszög (5 kategóriás ) ÉMOP 3.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítı falusi települések fejlesztése • buszmegálló kialakítása Bódvarákó, Galvács, Tomor ÉMOP 4.3 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése • Iskolabusz beszerzése: Szögliget, Nyomár, Hídvégardó ÉMOP 4.2 Szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erısítése érdekében • Falugondnoki busz cseréje Tomoron, Debrétén, Viszló, Damak ÉMOP 5.2 Térségi közlekedés fejlesztése • Buszok mikrotérségenként KÖZOP • 27. sz. fıút felújítása j. „Energiaracionalizálás” –alternatív energiák termelése és hasznosítása, energiatakarékos megoldások KEOP 3.4 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése – Alternatív ill bioerımő Tomoron – Briket-, peletüzem létrehozása Perkupán – Biogáz-üzem, Szendrı KEOP 3.5 Hatékony energia-felhasználás – Intézményközpont kialakítása, megújuló energiák hasznosításával, főtés korszerősítéssel Perkupán KEOP 3.5 Hatékony energia-felhasználás – Közvilágítás korszerősítése Viszlón, Szendrıben k. Fejlesztési kapacitások növelése ÉMOP 3.2 Szolgáltató kisvárosok fejlesztése • Kistérségi szolgáltató központ kialakítása A beérkezett projektjavaslatok mindegyike beilleszthetı ezekhez a projektekhez, de a térségi összhang és koncentráció jegyében áttekintendı, hogy mely projekteket, milyen pontosított tartalommal és milyen ütemezésben célszerő megvalósítani. Az egyeztetések során a projekt mérete: partnerségi köre és költségvetése jelentısen módosulhat.

38

h. A projektcsoportok illeszkedése az OP-k intézkedéseihez. A projektek az egyes OP-khoz az alábbiak szerint kapcsolódnak: ÉMOP 1.3. Versenyképes helyi gazdaság megteremtése – Térségi jelentıségő iparterületek és logisztikai telephelyek fejlesztése • Iparterületek kialakítása – Boldva, Edelény, Szendrı, Perkupa, Bódvaszilas ÉMOP 2.1. A turisztikai potenciál erısítése - 1. Térségi turisztikai vonzerık, termékek fenntartható fejlesztése • História völgy turisztikai termék kialakítása • Kastélysziget- kulturális központ Edelényben • Turisztikai célú rendezvények, Várjátékok Szögligeten • Világ legnagyobb könyve létrehozása Színpetriben • Gedeon-kúria külsı felújítása, tetıszerkezetének cseréje, rekreációs park kialakítása Hídvégardóban • Strand-fejlesztés Vízforgató berendezés • Élményfürdı építése Edelényben • Gyógyító Baradla I. ütem ÉMOP 2.2 A turisztikai potenciál erısítése - 2. Kereskedelmi szálláshelyek és szolgáltatásaik fejlesztése • Szálloda kialakítása (3-4 csillag, 10 szoba) Szinpetriben ÉMOP 2.3 A turisztikai potenciál erısítése – 3. Helyi, térségi desztináció-menedzsment szervezetek • Turisztikai Információs Központ Kialakítása Szögligeten ÉMOP 3.2 Szolgáltató kisvárosok fejlesztése • Városközpont felújítása - Edelény, Szendrı • Kistérségi szolgáltató központ kialakítása ÉMOP 3.3 Vidékfejlesztési programot kiegészítı falusi települések fejlesztése • Belterületi útépítés, aszfaltozás, járda, betonozás - 31 projekt: Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tersztenye, Tomor, Tornaszentjakab, Varbóc • Faluház, polgármesteri hivatal felújítása - Bódvaszilas, Borsodszirák, Komjáti, Ládbesenyı, Meszes, Perkupa, Szuhogy, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab, Lak • Ár- és belvízvédelem, csapadékvíz elvezetés - 42 projekt: Bódvaszilas, Boldva, Hidvégardó, Perkupa, Szendrılád, Szin, Szögliget, Tomor, Tornaszentjakab, Ziliz, Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Edelény, Égerszög, Galvács, Hangács, Hangács, Hidvégardó, Jósvafı, Komjáti, Ládbesenyı Andrástanya, Meszes, Nyomár, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szılısardó, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Ziliz • Folyékony Kommunális Szennyvízürítıhely Rekultivációja Hídvégardóban, Biológiai szennyvíztisztító telep és vezetékrendszer kialakítása Tornakápolnán, Szennyvízhálózat bıvítése - Galvács, Hidvégardó, Ládbesenyı, Szendrılád, Tomor, Varbóc • buszmegálló kialakítása Bódvarákó, Galvács, Tomor • Temetı, ravatalozó - Galvács, Perkupa, Szendrılád, Szögliget, Varbóc ÉMOP 4.1 Egészségügyi ellátás korszerősítése • Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése a Felsı-Bódva-völgyén • Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése az Alsó-Bódva-völgyén • Orvosi rendelı felújítása: Edelény, Komjáti, Ládbesenyı, Szalonna, Lak • Egészségház építése Boldván

39

ÉMOP 4.2

Szociális ellátás fejlesztése a társadalmi befogadás erısítése érdekében Napközi otthon : Tomor • Bentlakásos otthon: Boldva, Lak • Idısek otthona, idısek klubja • Akadálymentesítés - 7 projekt: Galvács, Hangács, Szögliget, Szuhogy, Tersztenye, Tornaszentandrás, Zilíz – 38 millió Ft • Falugondnoki busz cseréje Tomoron, Debrétén, Viszló, Damak • Többfunkciós szolgáltató központok - Könyvtár, ifjúsági és teleház Nyomáron, Közösségi Ház felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Jósvafı, Szendrılád, Szin, Szolgáltatóközpont Jósvafın, Rakacaszend, Borsodszirák, Lak kuiltúrház felújítása ÉMOP 4.3 Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése • Óvoda és általános iskola felújítása: Bódvaszilas, Boldva, Borsodszirák, Perkupa, Perkupa, Szalonna, Szendrılád, Szin, Szögliget, Szögliget, Tomor, Zilíz • Izsó Miklós Gimnázium és Szakképzı Intézmény felújítása • Iskolabusz beszerzése: Szögliget, Nyomár, Hídvégardó ÉMOP 4.4 Térségi közigazgatási és közszolgáltatási rendszerek informatikai fejlesztése • Kistérségi portál kiépítése (társulás) • Közösségi hozzáférési pontok kialakítása (társulás) • ? Informatikai fejlesztések: Hangács, Komjáti, Szögliget ÉMOP 5.1 Térségi közlekedés fejlesztése • Állami közút rekonstrukciója Szıllısardó – Égerszög (5 kategóriás ) ÉMOP 5.2 Térségi közlekedés fejlesztése • Buszok mikrotérségenként •

KEOP - 3.1.1 Hulladékgazdálkodás • Hulladékgazdálkodás - Szilárd kommunális hulladéklerakó rekultivációja: Hídvégardó, Tomor, A hasznosítható hulladék újrafeldolgozásának megteremtése KEOP - 3.1.2 Szennyvízkezelés • Szennyvízkezelés - Bódvaszilas szeméttelep és szennyvízürítı környezetvédelmi tervdokumentációja, • Szennyvízhálózat bıvítése - Bódvaszilas, KEOP - 3.1.3 Ivóvízminıség-javítás • Ivóvíz - Áttérés helyi vízbázisra Edelényben, Ivóvízbázis bıvítés Tornakápolnán, Tornaszentandráson, Ivóvíz-hálózat bıvítése: Boldva, Perkupa-Dobódél, KEOP 3.4 A megújuló energiaforrás-felhasználás növelése – Alternatív ill bioerımő Tomoron – Briket-, peletüzem létrehozása Perkupán – Biogáz-üzem, Szendrı KEOP 3.5 Hatékony energia-felhasználás • Intézményközpont kialakítása, megújuló energiák hasznosításával, főtés korszerősítéssel Perkupán • Közvilágítás korszerősítése Viszlón, Szendrıben KÖZOP • 27. sz. fıút felújítása TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése - A munkába állást segítı szolgáltatások kiterjesztése, minıségének és hatékonyságának javítása • Munkaerı segítı és közvetítı, illetve karrieriroda létrehozása (Csereháti Településszövetség)

40

TÁMOP 1.) Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerıpiacra való belépés ösztönzése Munkaerı-piaci aktivizálás, megelızés és képzés • Csereháti Felnıttképzési program TÁMOP 2.) Alkalmazkodóképesség javítása - A képzéshez való hozzáférés segítése • Informatikai képzések hivatalok munkatársai, lakosság számára (társulás) TÁMOP 5.)

Egészségmegırzés és a társadalmi befogadás, részvétel erısítése - A kiemelt leghátrányosabb helyzető térségek, valamint a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása

• Leromlott környezet rehabilitációja /romatelep/ Szendrıben ÚMVP A mezıgazdasági és erdészeti ágazat versenyképességének javítása - Szakképzési és tájékoztatási tevékenységek • Agro - információs hálózat fejlesztése, specializálása (falugazdászok) ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A turisztikai tevékenységek ösztönzése • Kézmővesek integrálása, közös mintabolt létrehozása (Csereháti Településszövetség) • Falusi turizmus Esterházy-Koós Kastély mőemlékvédelmi kıfalának felújítása Bódvaszilason • Uradalmi ház és borospince helyreállítása • Papírmalom, élı papírmúzeum Színpetriben • Népi kézmőves alkotóház kialakítása Komjátiban • Tájház kialakítása Tomoron • Katalin tanya zsellérház felújítása, hagyományoknak megfelelıen Tornaszentjakabon • Hagyományok háza (Tájház) Hídvégardóban • Kilátótorony és pihenıhely a Trianoni határ magaslati pontján Hídvégardóban • Pihenı-és horgásztó kialakítása Égerszögön • Szabadidıpark bıvítése Jósvafın • Horgásztó kialakítás Tornaszentandráson • Jóléti víztározók létesítése - Lókó-patak Jóléti víztározó építése 4-6 hektáron Tornaszentjakabon • Égervölgyi Ifjúsági Tábor felújítása korszerősítése, téliesítése, bıvítése • Fogadó a Méneshez Szögligeten • Bakancsos turistaház Szılısardóban • Turistaház berendezése Varbócon • Aggteleki fogadókapacitás fejlesztése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki örökség megırzése és fenntartható fejlesztése-kulturális örökség • Görög Kat. Kápolna felújítása Tomoron • Ikerszentélyes román kori templom útfelújítás Tornaszentandráson • Ikerszentélyes román kori templom felújítás Tornaszentandráson • 1956-os emléktábla elhelyezése Galvácson • Emlékpark kialakítása Perkupán • Boldvai kultúrház tetıterének beépítése ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - Falumegújítás és -fejlesztés • Turisztikai célú kerékpárút Szögliget környékén • Faluközpont megújítása - 12 projekt: Bódvaszilas, Jósvafı, Ládbesenyı-Andrástanya, Perkupa, Szin, Szuhogy, Tomor, Tornaszentandrás, Tornaszentjakab • Településszépítés - Bódvarákó, Szögliget • Többcélú aszfaltos sportpálya építése Ládbesenyıben • Szolgálati lakás felújítása Tornaszentandráson ÚMVP A vidéki élet minısége és a vidéki gazdaság diverzifikálása - A vidéki örökség megırzése és korszerősítése – Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése • Környezetvédelmi program készítése Becskeházán

41

i. A beérkezett projektek szektorális, tematikus, OP-k szerinti és térségi megoszlása A beérkezett projektsorból a költségvetési értékkel és támogatási igénnyel megadott, összesen 258 projekteket tartalmazó adatbázisra elvégeztünk néhány elemzést. Ennek megállapításai: •

• •

A kistérségben a fejlesztési kapacitásokat figyelembe véve 100 projektnél több elindítása, ill. megvalósulása nem várható. A beérkezett javaslat tehát kb. 2,5-szerese a reálisan felvállalhatónak. Összesen 27 milliárd Ft-os beruházáshoz 22,7 milliárd Ft-os támogatásra érkezett be javaslat. Ebbıl közel 20 milliárd Ft támogatást az ÉMROP-ból várnak a potenciális pályázók. Ebben a forrásban a két évre összesen az egész régióra kb. 100 milliárd Ft lehet. A második legnépszerőbb forrás a ÚMVT. A projektek kb. 1/5-e sorolható ide, de a támogatási igénybıl csak 5,5% irányul a vidékfejlesztési forrásokra. 5.táblázat A javasolt projektek OP-k szerinti megoszlása Melyik OP melyik prioritásához illeszkedik azonosítatlan ÉMOP 4.4 ÉMROP 1.3 ÉMROP 2.1 ÉMROP 2.2 ÉMROP 2.3 ÉMROP 3.1 ÉMROP 3.2 ÉMROP 3.3 ÉMROP 3.5 ÉMROP 4.1 ÉMROP 4.2 ÉMROP 4.3 ÉMROP 4.4 ÉMROP 5.1 ÉMROP összesen KEOP 1.3 KEOP 2.2 KEOP 4 KEOP 5. KEOP 5.1 KEOP összesen TAMOP TIOP ÚMVT 2.5 ÚMVT 3.2. ÚMVT 3.3 ÚMVT 3.4 ÚMVT 3.5 ÚMVT összesen Végösszeg

Projektek száma 10 1 3 12 1 1 1 3 75 48 4 18 15 3 1 186 7 4 2 1 3 17 2 2 3 1 10 3 24 41 258

Becsült teljes Részesedés az költségvetés Támogatási igény összes támogatási ezer Ft-ban igénybıl ezer Ft-ban 1084200 890780 3,9 2400 1900 0,0 458190 412371 1,8 6638821 5848619 25,7 80000 40000 0,2 500000 400000 1,8 297000 33000 0,1 617500 496000 2,2 3957523 3418225 15,0 5174500 4633000 20,4 1721000 1484700 6,5 277651 216325 1,0 2864756 2518500 11,1 231322 35632 0,2 40000 36000 0,2 22860663 19574272 86,2 225418 207876 0,9 54000 50500 0,2 330000 327000 1,4 7000 6000 0,0 110452 101400 0,4 726870 692776 3,0 180000 180000 0,8 1202000 134500 0,6 330000 319000 1,4 30000 27000 0,1 264000 239100 1,1 110000 110000 0,5 616500 548100 2,4 1350500 1243200 5,5 27404233 22715528 100,0

42

•

A projektek 93,8%-a, a támogatási igény 77,5%-a az önkormányzati szférához kötıdik. Az ANP 2 projektje a támogatási igény 17%-át teszi ki. A vállalkozói szféra jelenlegi megjelenése elhanyagolható, de mindenképpen növelendı. 6.táblázat A javasolt projektek szektorok szerinti megoszlása

szektor állami költségvetési szerv egyesület egyház önkormányzati kötıdéső összesen önkormányzat önkormányzat partnerségben önkormányzati gazdasági társaság társulás vadásztársaság vállalkozó Végösszeg •

Projektek száma

Becsült teljes költségvetés ezer Ft-ban

Támogatási igény ezer Ft-ban

Részesedés az összes támogatási igénybıl

2 5 4

4512521 1075000 98000

3918569 985500 95500

17,25 4,34 0,42

242 231

21512712 19179390

17612959 15823327

77,54 69,66

5

410000

390000

1,72

1 5 1 4 258

300000 1623322 10000 196000 27404233

300000 1099632 5000 98000 22715528

1,32 4,84 0,02 0,43 100,00

A kistérségi stratégiai célok lefedése nagyon aránytalan. A projektjavaslatok 60%-ban, a támogatási igényt tekintve 45%-ban az életkörülmények közvetlen javítására, a települési infrastruktúra fejlesztésére irányulnak. További kb. 30%-ot tesznek ki a turisztikai jellegő fejlesztések. Az emberekbe való befektetés úgy a projektek számát mint a költségvetés nagyságát tekintve, csak csekély súllyal jelenik meg. Gazdasági jellegő tervek pedig alig szerepelnek. 7.táblázat A javasolt projektek stratégiai területek szerinti megoszlása

stratégiai projektcsomag

Bódva völgyi Vállalkozói Zóna História-völgy Sokszínő világ Tudásháló Esélyt az embernek Intelligens kistérség Élhetı térség Településközpont megújítása

Szociális gazdaság Kapcsolat 1 Energiaracionalizálás Fejlesztési kapacitások növelése Végösszeg

Projektek száma 3 28 15 15 19 6 141 14 3 7 6

Becsült teljes költségvetés ezer Ft-ban2 458190 4842321 2762300 2912256 3190172 285722 10931841 1130000 155000 180979 447452

Támogatási igény ezer Ftban 412371 4375819 2316400 2566000 1838942 79032 9320881 1048100 151000 160583 434400

Részesedés az összes támogatási igénybıl 1,8 19,3 10,2 11,3 8,1 0,3 41,0 4,6 0,7 0,7 1,9

1 258

108000 27404233

12000 22715528

0,1 100,0

43

•

A mikrokörzetek szerinti eloszlás alapján a Tornai medence bizonyult megtartóztatóbbnak, vagy reálisabbnak. Kiemelkedik az edelényi 7,6 milliárdos fejlesztési terv. Szendrı esetében a támogatási igény oszlopában vélhetıen a saját erı szerepel, hiszen mindössze a költségvetés 19%-át teszi ki. 8.táblázat A javasolt projektek mikro-térségek szerinti megoszlása

Mikro-térség összkistérségi Galyaság Tornai medence Tókörnyéke Szendrı Alsó-Bódva-völgy Edelény Végösszeg

Becsült teljes Projektek költségvetés ezer Ft-ban2 száma 6 1590000 66 5628336 51 2669300 46 3712467 7 685490 66 5494297 16 7624343 258 27404233

Támogatási Részesedés az igény összes támogatási ezer Ft-ban igénybıl 1307000 5,75 4797520 21,12 2220300 9,77 3254910 14,33 128671 0,57 4149926 18,27 6857201 30,19 22715528 100,00

Összességében megállapítható, hogy az arányos térségi, szektorális, OP-k és kistérségi stratégiai célok szerinti megoszlás kialakításához további egyeztetések és pontosítások szükségesek.

j. A stratégia megvalósításának lehetséges szervezeti háttere Az egyes stratégiai célok megvalósításának koordinálását és a hozzá kapcsolódó zászlóshajó projektekben a partnerség vezetését a kistérségben mőködı fejlesztı szervezetek az alábbiak szerint oszthatják meg maguk között: 1. Aktív népesség
Egészségi állapot javítása - „Esélyt az embernek

Kistérségi Társulás


Képzettségi színvonal emelése




A térségi gazdaságfejlesztési irányokhoz illeszkedı (szak)tudás biztosítása -„Tudásháló”




A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erısítése




Munkaerıpiaci egyensúlyt erısítı szolgáltatások

Kistérségi Társulás Foglalkoztatási Paktum Kistérségi Társulás Foglalkoztatási Paktum




Csereháti Településszövetség Környezettudatos gondolkodás elterjedése ANP Civil szervezetek fejlesztése Kistérségi Civil Fórum Fejlesztı kapacitások növelése

Kistérségi Társulás Helyi Vidékfejlesztési Iroda 2. Helyi adottságok fenntartható gazdasági hasznosítása
Vállalkozások versenyképességének javítása Bódva-völgyi Gazdaságfejlesztési Alapítvány
Helyi természeti és kulturális adottságokra épülı tevékenységek bıvülése Helyi Vidékfejlesztési Iroda, LEADER-csoportok
Szociális gazdaság megerısítése Csereháti Településszövetség
Képzett fiatalok letelepedése Csereháti Településszövetség 44

3. Turizmus fejlesztése a. Turisztikai menedzsment és marketing fejlesztése Turisztikai Desztinációs Menedzsment b. Turisztikai vonzerık fejlesztése Turisztikai Desztinációs Menedzsment „Sokszínő Világ” – ANP, Galyasági Településszövetség História-völgy – Csereháti Településszövetség c. Szállás, vendéglátás fejlesztése Turisztikai Desztinációs Menedzsment 4. Regionális integráció a. Közlekedési elérhetıség javítása

Kistérségi Társulás b. Információs és kommunikációs fejlesztések

Kistérségi Társulás c. Térségmarketing, PR erısítése Bódva-völgyi Gazdaságfejlesztési Alapítvány d. Érdekérvényesítı képesség fejlesztése

Kistérségi Társulás Országgyőlési képviselık 5. Közösségi értékek restaurációja a. Helyi közösségek megerısítése Galyasági Településszövetség Csereháti Településszövetség Közéleti Roma Nık Egyesülete b. Kulturális hagyományok ırzése, felújítása

História-völgy – Csereháti Településszövetség c. Idısekrıl gondoskodás

Kistérségi Társulás d. A hátrányos helyzető rétegek esélyegyenlıségének megteremtése Galyasági Településszövetség Csereháti Településszövetség Közéleti Roma Nık Egyesülete e. Belsı partnerségi kapcsolatrendszer és intézményhálózat

Kistérségi Társulás Helyi Vidékfejlesztési Iroda 6. Élhetı térség
Gondozott, vonzó táji- és települési környezet, felújított építészeti értékek

Kistérségi Társulás



Racionalizált, környezetbarát energiagazdálkodás Bódva-völgyi Gazdaságfejlesztési Alapítvány Egészséges és biztonságos kommunális szolgáltatások

Kistérségi Társulás


Elérhetı humán szolgáltatások

Kistérségi Társulás Horizontális célok F. Foglalkoztatási helyzet javítása Foglalkoztatási Paktum G. Környezeti fenntarthatóság erısítése ANP H. A nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítása Közéleti Roma Nık Egyesülete I. A romák integrációjának segítése Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Kistérségi Szövetsége J. Az információs társadalomra való felkészülés Kistérségi Társulás

45

III. Javaslatok a kistérségi cselekvési terv véglegesítéséhez A következı két évre vonatkozóan beérkezett projektjavaslatoknak a kistérségi stratégiai célokhoz és az országos OP-hoz való illeszkedését elemezve az alábbi összefüggésekre kell felhívni a figyelmet: 1. Vannak települések, ahonnan semmilyen javaslat nem érkezett (Abod, Balajt, Szakácsi), illetve Irotáról önkormányzati kezdeményezés nem történt. 2. Az önkormányzatokhoz kapcsolódó 264 és a 2 állami intézményi projekt mellett csupán 5 érkezett a vállalkozói, 2 az egyházi és 5 a civil szférából. 3. Vannak települések, ahol csakis 100%-os támogatással számolnak, ami lehetetlen. Így a Tomorról és a Meszesrıl beérkezı javaslatokat a javaslatot tevıkkel közösen felül kell bírálni. 4. Más önkormányzatok is elrugaszkodtak a realitásoktól, amikor ötleteik között nem rangsoroltak és a két éves kapacitásukat lényegesen meghaladó projektet terveztek be. A legtöbb javaslat Edelény, Perkupa, Tomor és Szögliget településekrıl érkezett be. Edelény támogatási igénye 7,6 milliárd forint. Az 1 milliárd forintos támogatási igényt megközelítik Tomor, Boldva és Szendrılád fejlesztési elképzelései. 5. A túlzott támogatási elvárások mellett a másik probléma a költségvetés hiánya, vagy megalapozatlansága. A cselekvési tervbe csak olyan projektet lehet bevenni, melynek ismert a költségigénye, besorolható valamely OP alá és a saját erı szükséglet nem haladja meg a pályázó két évre reálisan elérhetı pénzügyi forrásait. 6. A kistérségi stratégiai célok alá a cím ismeretében minden projekt besorolható, de az egyes projektek tartalmának kialakításakor ügyelni kell a térségi összhangra. A források koncentrációja is azt követeli, hogy pl.: • A turisztikai, kulturális örökségvédelmi projektek egymáshoz illeszkedve erısítsék a két nagy programban egymást és a közös célok elérését. • A humánszolgáltatásokra kistérségi ellátási terv készüljön és az egyes elemek fejlesztése azoknak megfelelıen történjen. • A települési indastruktúra fejlesztéseket a szomszédos települések hangolják össze. Az egyeztetések során a projekt mérete: partnerségi köre és költségvetése jelentısen módosulhat. 7. Gondot jelenthet néhány projekt OP-k alá rendelése. Így félı, hogy nem lesz támogatás: • a vezetékes gázberuházásokhoz • a szélessávú internet kiépítéséhez • sportpálya építéséhez • szolgálati lakás felújításához • horgásztó kialakításához (legfeljebb vidékfejlesztési pályázatból vállalkozóknak, vagy záportározóként környezetvédelmi indokkal) 8. Több olyan OP-intézkedés van, amihez a térségbıl nincs kezdeményezés, holott a térség adottságai feltételeznék azt. Így a már fentebb javasolt, a kistérség stratégiai céljainak megvalósulását elısegítı, fıként humán (TAMOP) témákban javasolható projektek indítása. Mindezek alapján azt javasoljuk, hogy a projektlistát a társulás vezetése a javaslattevıkkel együtt a kidolgozott projektcsoportok szerint vizsgálják felül és különösen ügyeljenek: – a többszektorúságra – a területi lefedettségre és egyensúlyra – a projekt-csoportokhoz való illeszkedésre – a térségi koordinációra – a reális, az adott OP-nak megfelelı költségvetésre és támogatási igényre – a két év alatt biztosítható önerıre és fejlesztési humán kapacitásra. 46