AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA 2006.

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA „Térségi partnerségben a foglalkoztatásért” 2006.

Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda (www.hatvani.hu)

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája a Regionális Fejlesztés Operatív Program „A foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának elősegítése” (ROP 3.2.1) intézkedés keretében támogatásban részesített, „Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiájának kialakítása, Foglalkozatási paktum létrehozása„ című projekt keretében valósult meg.

1


TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ...............................................................................................................................3 Vezetői összefoglaló ..............................................................................................................5 I. Tervezési előzmények ........................................................................................................8 II. A foglalkoztatás stratégiája ...............................................................................................15 1 A kistérség......................................................................................................................15 2. A jelen állapot ...............................................................................................................18 3 A kistérség lakosságának jövőképe................................................................................20 4 A stratégiai célok............................................................................................................21 5. Fejlesztési prioritások és intézkedések..........................................................................37 5.1. Prioritás: Fejlett gazdasági környezet létrehozása ...............................................39 5.1.1 Térség marketing ..............................................................................................41 5.1.2 A térség infrastruktúrájának fejlesztése............................................................42 5.1.3 Új vállalkozások létesítésének és a működő vállalkozások versenyképességének támogatása .....................................................................43 5.1.4 A vállalatok igényeinek megfelelő képzési programok....................................44 5.2. Prioritás: A „tanuló” kistérség megteremtése ......................................................45 5.2.1 Felnőttképzési stratégia.....................................................................................46 5.2.2 A tanulást, a művelődést népszerűsítő programok szervezése .........................47 5.3. Prioritás: A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése .....48 5.3.1 a munka világába vezető és visszavezető programok futtatása ........................49 5.3.2 A szociális gazdaság fejlesztése .......................................................................49 5.3.3 Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése.............................50 5.4. Prioritás: A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése.......................................................................51 5.4.1 Közösségfejlesztés ............................................................................................52 5.4.2 Foglalkoztatási partnerség-építés......................................................................52 5.4.3 A foglalkoztatási paktum szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése és működtetése...........................................................................53 6. Monitoring és értékelés .................................................................................................54 7. A fejlesztési intézkedések tervezett projektjei ..............................................................55 8. Források.........................................................................................................................59

2


BEVEZETÉS Az Edelényi kistérség súlyos foglalkoztatási helyzetétől késztetve, Edelény város Önkormányzata elhatározta, hogy foglalkoztatási stratégiát készít a város és a kistérség válság helyzetű munkanélküliségének csökkentésére. Elnyert – ROP 3.2.1 intézkedés – támogatás birtokában szakértő vállalkozást – a HATVANI

Területfejlesztési

Irodát

– bízott

meg

Foglalkoztatási

stratégia

kidolgozásával, és a stratégia megvalósításához partneri együttműködésre vonatkozó Paktum előkészítésével, tevékenységének megszervezésével. A stratégia kritériumául támasztotta a megbízó, hogy az egyrészt a helyi szereplők szoros együttműködésének eredményeképpen jöjjön létre, másrészt célrendszere alapját szolgáltassa egy széles körű partnerségi hálózat kialakításának és működtetésének.

Fontos

követelmény

volt

a

foglalkoztatási

stratégiaalkotás

folyamatával szemben, hogy alulról jövő kezdeményezésekre építsen, annak érdekében, hogy a létrejövő dokumentum minél szélesebb körben elfogadott és így megvalósítható legyen. Kiemelt jelentőséget kapott továbbá az az elvárás is, hogy a térségi stratégia célrendszerének illeszkednie kell a magasabb tervezési szintű (Uniós, nemzeti, régiós) foglalkoztatási elemeket tartalmazó stratégiai dokumentumokhoz. A Stratégiát megelőzően elkészült a: „HELYZETFELMÉRÉS 2005-2006.”c. dokumentum. A munkamódszert tekintve, a Stratégia 40-60%-os arányban „terepen”, illetve irodában készült. A rendelkezésre álló adatbázisok (ld. Forrás jegyzék) és kérdőívek adatai alapján végzett helyzetfeltárás, értékelés és elemzés, majd a két alkalommal rendezett munkaértekezleten és a több alkalommal folytatott kétoldalú eszmecseréken szerzett információk alapján készült el a dokumentum. A megbízott szakértővel együtt dolgoztak a Város Polgármesteri Hivatalának, a Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltségének és a Többcélú Kistérségi Társulás Irodájának munkatársai, valamint a szakértő által megbízott külső szakemberek. A

Foglalkoztatási

Paktum

megalakulásának

előkészítését

Edelény

Város

polgármestere, az általa megbízott munkatársak és a szakértő vállalkozás menedzsere közösen végezték.

3


2004. november 3-án a térségi foglalkoztatás meghatározó szereplői együttműködési megállapodást írtak alá partneri együttműködésről, a térségi foglakoztatási helyzet javításáért. Az együttműködési megállapodást a következő szervezetek képviselői írták alá: Edelény Város Önkormányzata, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása, az Izsó Miklós Gimnázium és Szakképző Iskola, az Újra Dolgozom Program, az OTP Bank Zrt. Edelényi Fiókja, a Borsodi Közszolgáltató Kht., a Linga Csoki Kft., a Neptunecht Kft., a Mátrai Műhely Kft., az Orszak Borsod Kft. II. Ép. Vez., a Borsodi Víz Kft. és a Bódva-Coop Kereskedelmi Zrt. „Az Edelényi kistérség Foglalkoztatási Stratégiája” 2006. június 27-án kerül bemutatásra az edelényi Cobourg kastély nagy termében tartandó Foglalkoztatási Konferencián. Ugyan itt és akkor kerül sor a Foglalkoztatási Paktum aláírására is.

4


A megvalósításban közreműködtek: •

•

Szakmai közreműködők: Szerződő hatóság:

Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság (www.oth.hu);

Közreműködő szervezet:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság (VÁTI Kht.) (www.vati.hu)

Főkedvezményezett:

Edelény Város (www.edeleny.hu);

Támogatásban részesülő partner:

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ (www.bazmmk.hu);

Támogatásban részesülő partner:

Edelényi Kistérség Többcélú Társulása (www.szikszo.hu)

Projektmenedzser:

Hatvani Viktor (www.hatvani.hu);

Szakmai megvalósító:

Hatvani Területfejlesztési Iroda Kft. (www.hatvani.hu);

Marketing tanácsadó:

Rosvig (www.rosvig.hu)

A projekt hivatalos honlapja:

www.szikszopaktum.hu

Önkormányzata

Reklámügynökség

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiáját készítő szakértői csoport: Programvezető:

dr. Hatvani Zoltán, Hatvani Területfejlesztési Iroda, vezető tanácsadó

Közreműködő szakértők:

Budai Sándor, a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltségének vezetője, Gombás József, Zala Megyei Munkaügyi Központ, osztályvezető, OFA-ROP Hálózat kulcsszakértője Hahn Csaba, OTH, PIK, osztályvezető, Hatvani Gábor, Hatvani Területfejlesztési Iroda, tanácsadó Hudák Éva, műszaki-földtudományi mérnök, doktor jelölt, Kacser Ferenc, a B-A-Z Megyei Munkaügyi Központ szakértője.

5


VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Edelény Városának és a kistérséghez tartozó 46 településnek e dokumentum készülésekor egyik legsúlyosabb problémája a munkanélküliség. Megyei és országos viszonylatban is a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott térség ez. A kistérség népessége jövedelmi, szociális, demográfiai és foglalkoztatási helyzeténél fogva hátrányos helyzetű. Az aktív korú lakosság több mint felének nincs munkaviszonya. Különösen hátrányos helyzetű csoportokat képeznek a 25-45 éves korosztályú szakképzetlen, alacsony iskolázottságú munkanélküliek, ezeken belül is elsősorban a nők, a romák és a pályakezdő fiatalok. A lakosság és elsősorban az innovatív fiatalok elvándorlása, tovább súlyosbítja a jelenlegi helyzetet. A munkaerő kínálat alacsony képzettségi szintjénél fogva nagyobb részt segéd, illetve betanított jellegű munkakörök betöltésére alkalmas. Az Edelényi kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2004-ben 1624 db volt, ebből 1280 db a működő vállalkozás, és ebből 876 db az egyéni vállalkozás. A gazdasági szervezetek közül 637 működik Edelényben, és közel 170 db Szendrőn. Gyakorlatilag alig van gazdasági aktivitás Tornakápolnán, ahol a gazdasági szervezetek száma 1 darab. Területi eloszlásukat tekintve a vállalkozások döntően a Bódva völgyében, azon belül is elsősorban Szendrőn és Edelényben működnek. A 125 gazdálkodó szervezet 81 %-a kisvállalkozás Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 44,7 ami sokkal alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az Edelényi Kistérség gazdaságának összteljesítménye alacsony. Az ipari vállalkozások kb. 50%-a kapacitásait teljes egészében kihasználja, de tőkehiány miatt nem tud terjeszkedni, a többiek piaci nehézségeik miatt kapacitásuk mintegy felét használják ki. Méreteiket tekintve kis– és középvállalatok, döntő többségükben 50 fő alatti foglalkoztatott létszámmal. A mezőgazdasági üzemek kapacitásaikat szintén teljesen kihasználják, de a bővítéshez ők sem rendelkeznek tőkével. A térség mezőgazdasági termelését néhány nagyüzem kivételével őstermelők és a néhány főt foglalkoztató

mikro

vállalkozások

adják.

A

kereskedelmi

és

vendéglátó

szolgáltatásokat nagyszámú egyéni vállalkozó nyújtja. A szolgáltatók nem jelentenek nagy súlyú foglalkoztatási tényezőt. A viszonylag nagy számú kereskedelmi szálláshely kihasználtsági szintje alacsony. 6


Az Edelényi kistérség infrastrukturális helyzete úgy jellemezhető, hogy a mikrotérségenként és településenként változó, de sehol sem elégséges színvonalú és sehol sem teljes körű. A kistérséget a megyeközponttal és a szomszédos kistérségekkel összekötő közutak zsúfoltak és általában rossz minőségűek. Az egyetlen vasútvonalat alacsony kihasználatlansága miatt nem fejlesztik. A települések többsége csak alacsonyabb rendű közúton érhető el. Az ivóvízzel ellátott lakások aránya a kistérségben 72%, ami jóval alatta marad a megyei 86%-os aránynak. A csatornázott lakások aránya a kistérségben 37%-os, ami szintén a jóval a megyei átlag (57%) alatt marad. A lakossági derítőkbe, szennyvízaknákba kerülő folyékony hulladék jelentős része a vízkészletet szennyezi. A gázzal ellátott lakások aránya a kistérségben 49%, ami ugyan csak alatta marad a megyei 69%-nak. A villamos energiát fogyasztó lakások aránya a kistérségben szintén jóval alatta marad a megyei átlagnak. Megállapítható tehát, hogy a térség infrastrukturális ellátottsága minden vonatkozásban rosszabb, mint az ugyan csak alacsony megyei átlag. A térségben jelenleg működő tőke munkahely teremtő beruházásokra nem képes vállalkozni, figyelemre méltó külső tőke pedig nem érdeklődik itteni lehetőségek iránt. Az állam a térségfejlesztés, a gazdaságfejlesztés támogatási rendszerével és az aktív foglalkoztatáspolitikai

eszközökkel

avatkozik

be.

Ez

eszközök

hatása

a

munkanélküliségre és foglalkoztatásra, változó hatású. Úgy tűnik nincsenek versenyképes, előkészített fejlesztési projektjei a vállalkozóknak. A Munkaügyi Központ által kezelt aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök végleges megoldást nem jelentenek, de átmenetileg enyhítik a válságot. A civil szervezetek közül, a Csereháti Településszövetség – elsősorban a kis települések lakosságát érintő – több kézműves foglalkoztatási projektet működtetett az elmúlt években. E projektek tapasztalatainak értékelése hasznos információkkal szolgálhat a kistérség foglalkoztatási stratégiájának kidolgozásához. A város és a térség népességének mai helyzetéből következő vágya, hogy a térség, ahol él, legyen: „Legyen dinamikusan fejlődő, az ország fejlett régióihoz felzárkózó, lakosai számára, minőségi életkörülményeket, a foglalkoztatás lehetőségét nyújtó és a környezeti értékeit megőrző kistérsége az országnak.”. Ez a jövőkép – ma még vízió, – de mert máshol már megvalósult, ezért megvalósítása stratégiai távlatokban nem lehetetlen. 7


A jövőkép konkrétabb, közelebb mutató, reális stratégiai célokon keresztül valósulhat meg, talán 10-15 év múlva. A problémák elemzése a következő – prioritást élvezhető – stratégiai célok, kitűzéséhez vezet: Versenyképes térségi gazdaság létrehozása A tanuló kistérség megteremtése A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működtetése Ezek a stratégiai célok, prioritások, a mai problémák felszámolása és a felvázolt jövőkép irányába mutatnak. A prioritásokhoz intézkedések tartoznak, az intézkedések pedig projektek által valósulnak meg. Az intézkedések az egyes prioritásokhoz tartozó, egy-egy rész cél megvalósítását célozzák Az intézkedések tervezése része volt a stratégia tervezésének, a projektek a megvalósítás során kerülnek megtervezésre. Az intézkedések a végrehajtás során módosíthatók és változtathatóak, a monitoring jelzéseitől függően. A projektek tervezése döntően a stratégia és tervezett intézkedéseinek a nyilvánosság elé kerülését követően történik. Természetesen vannak a tervezéskor már ismert, és akár azonnal is indítható projektek is, ezeket a Stratégia 7. Fejezete tartalmazza. A projektek megvalósításának forrásai 90-95%-ban támogatási források lehetnek, hiszen a térségben saját fejlesztési célú felhalmozás sem az önkormányzatoknál, sem a vállalkozásoknál nem áll rendelkezésre. A Paktum menedzsmentjének lehet majd feladata a megvalósításhoz igénybe vehető források feltárása.

8


I. TERVEZÉSI ELŐZMÉNYEK Az Edelényi kistérségben – csakúgy, mint más térségekben – az elmúlt években számos térségfejlesztéssel kapcsolatos koncepció, terv és program készült: – Gazdaságfejlesztési kezdeményezés (Gyors reagálás, Budai Sándor, Hadobás Pál, 1998.); – A Bódva-vidék kistérség komplex fejlesztési stratégiája (MTA RKK Északmagyarországi osztály, 2001.); – Kistérségi

szociális

felzárkóztatási

program.

(MTA

RKK

Észak-

magyarországi osztály, 2003.); – A Bódva-vidék gazdasági szerkezetátalakítási programja (MTA RKK Északmagyarországi osztály, 2005.); –

Az Edelényi Kistérség Komplex Fejlesztési Stratégiája (Megyei Fejlesztési Ügynökség, 2005.);

E terv anyagok mindegyikének közvetve, vagy közvetlenül kiemelkedően fontos eleme

a

foglalkoztatás

térségi

problémája,

illetve

az

annak

növelése,

a

munkanélküliség csökkentése érdekébe teendő (javasolt) intézkedések. A munkanélküliség a térség legsúlyosabb problémája, illetve sok más problémájának okozója, ezért Edelény Város Önkormányzata 2005-ben a foglalkoztatási helyzet növelése érdekében, Foglalkoztatási Stratégia készítését és végrehajtását határozta el. A ROP 3.2.1 intézkedésre benyújtott pályázattal nyert támogatás segítségével, a helyi munkaerőpiaci szereplők, együttműködését kezdeményezte és Foglakoztatási Stratégia készítésére adott megbízást. Az Edelényi Kistérségnek a helyi foglalkoztatás növelésére irányuló tervei összhangban vannak Borsod-Abaúj-Zemplén megye, az Észak-Magyarországi régió, a Magyar Köztársaság Kormánya, és az Európai Unió fejlesztési koncepcióival, terveivel és programjaival is. A területfejlesztés minden szintű koncepciójának. – Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Területfejlesztési Koncepciója, az Észak-magyarországi régió Területfejlesztési Koncepciója 1999, az Országos Területfejlesztési Koncepció – kiemelt fejezetei foglakoznak a foglalkoztatás növelésének jelentőségével és követelményével

9


OGY határozat az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióról (96/2005. (XII. 25.)) „[…]Magyarország 2020-ra Európa legdinamikusabban fejlődő, az uniós átlagot meghaladó fejlettséggel rendelkező, a fenntartható fejlődés szempontjait is követő országai közé tartozzon, ahol ennek eredményeként a jelenleginél a) több a munkahely, b) magasabbak a jövedelmek, c) biztonságos, tiszta és jó minőségű a környezet, d) egészséges és hosszabb az élet.[…]” „[…] b) a foglalkoztatás bővülése, amelynek révén biztosítható, a stabil és kiszámítható társadalom megteremtése, és amely révén elérhető egy kiegyensúlyozott társadalmi felelősség megosztás kialakulása; c) a versenyképes tudás és műveltség növekedése, amely feltétele a tudáson alapul d) a foglalkoztatás növelése, ezért a foglalkoztatás bővítésének szempontját valamennyi fejlesztéspolitikai beavatkozás megtervezésekor meg kell vizsgálni. […]” Az Észak – magyarországi Régió fejlesztési stratégiája (2007-2013) „[…] A vállalkozások fejlesztése a régió nem minden térségben merül fel egyformán hatékonysági kérdésként, ugyanis a vidéki térségekben, ezen belül is a periférikus elhelyezkedésű és többségében képzetlen lakossággal rendelkező társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségekben, településeken kulcskérdés a munkahelyek megőrzésének és új munkahelyek teremtésének támogatása. Ez sajátos, a foglalkoztatás javítását, mint elsődleges cél javítását szem előtt tartó beavatkozásokat igényel. Ezért szükséges a vidéki térségekben a kis- és mikro-vállalkozások munkahelyteremtést, megőrzést szolgáló, illetve a térségi alapszolgáltatások megfelelő színvonalát biztosító beruházásainak, fejlesztéseinek támogatása. A meglévő vállalkozások fejlesztése mellett szükséges új vállalkozások indulásának a támogatása is. A vállalkozások által létrehozott új munkahelyek legalább öt éves fenntarthatóságát biztosítani kell. […]”

10


A Kormány programból: „[…] A jólétet, a biztonságot, az ország gyarapodását a foglalkoztatás, méghozzá a legális foglalkoztatás növekedése alapozza meg. A kormány foglalkoztatásbarát gazdaságpolitikával biztosítani kívánja, hogy az elkövetkező évek gazdasági fejlődése, a hatalmas fejlesztések eredményeképpen növekedjen azoknak a száma, akik munkájukból tudják eltartani családjukat. Támogatni és ösztönözni fogjuk, hogy döntően a hazai vállalkozások megerősödése, fejlődése több százezer új munkahelyet hozzon létre, ami az elkövetkező évek struktúraváltása, az üzleti és állami szektorban is felgyorsuló munkahelyváltások, munkahely-megszűnések mellett is biztosítja a foglalkoztatottság

mai

foglalkoztatáspolitikájának elhelyezkedést,

az

alacsony

szintjének

központi

álláskeresést,

eleme, segítsen

növekedését. hogy

a

segítse,

fejleszteni

A

Kormány

ösztönözze

kívánó

az

cégeknek,

intézményeknek, hogy találjanak megfelelően képzett, felkészült munkaerőt. Csak így lehet kihasználni a példátlan mértékű fejlesztési lehetőségeket, esélyt teremteni a leghátrányosabb helyzetű térségek, rétegek számára is. […]” A program szerint a vállalkozások támogatásának fontos elbírálási szempontja lesz a létrehozott munkahelyek száma és a hátrányos helyzetű rétegek foglalkoztatásának bővítése: „[…] Célzott támogatásokkal ösztönözzük a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatását, és a hátrányos helyzetű térségekben lévő vállalkozások munkahely bővítését. Tovább mérsékeljük azoknak a munkáltatóknak a terheit, akik a legnehezebb helyzetben lévőket alkalmazzák: Kiterjesztjük a pályakezdők START programját. Hasonló járulékkedvezményt biztosítunk azoknak, akik kisgyermekük gondozása után, vagy tartós munkanélküliségből térnek vissza, helyezkednek el. Elindítjuk a START EXTRA programot. A leghátrányosabb helyzetben lévők, az 50 évesnél

idősebb

és

az

ország

legelmaradottabb

településein

élő

tartósan

munkanélkülieket alkalmazóknak első évben nem kell járulékot fizetniük, második évben is csak 15 százalékot. Folytatjuk az elkezdett programot a kis- és középvállalkozások,

civil

szervezetek

foglalkoztatási

képességének

növelése

érdekében. A helyi szereplők összefogása, erőforrásaik mozgósítása érdekében ösztönözzük a térségi foglalkoztatási partnerségeket, támogatjuk megerősödésüket, illeszkedésüket a térségi fejlesztési-döntési centrumokhoz. Kiemelten támogatjuk azokat a beruházásokat, amelyek a nem foglalkoztatott embereknek teremtenek 11


munkalehetőséget,

különösen

a

hátrányos

helyzetű

térségekben.

Nemzeti

közfoglalkoztatási programot indítunk, amely évente legalább 50 ezer olyan embernek biztosít munkát és tisztes megélhetést, akik más módon nem tudnak foglalkoztatási lehetőséghez jutni. […]” „[…] Elő kell segíteni a romák munkaerőpiaci elhelyezkedését, és ezen területen is lépéseket kell tenni a gazdasági tevékenység legalizálására. Törekedni kell arra, hogy a felnőtt roma népesség tagjai a közmunka programok keretében ne csak fizikai munkát igénylő feladatokat, hanem adminisztratív, kereskedelmi, szociális és kulturális munkát is végezhessenek. Támogatni kell a hasonló típusú munkák ellátását biztosító vállalkozásokat. […]” Az EU-hoz szeptemberben benyújtandó II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek is központi eleme a foglalkoztatás, ahogy azt címében is – „Foglalkoztatás és növekedés” – kifejezésre juttatja. Az Edelényi kistérségi Foglalkoztatási Stratégiája olyan környezetbe készül tehát és olyan célrendszerbe helyezendő el, ahol a foglalkoztatás ügye európai léptékű. Ennek a Foglalkoztatási Stratégiának a készítését és a végrehajtását partneri együttműködéssel tervezik a kistérség meghatározó munkaerő-piaci szereplői. A súlyos térségi probléma ilyen módon való megoldására a ROP intézkedés hívta fel a figyelmét a döntésthozóknak, de a felkészülés során tapasztalták, hogy ezt a társadalmi tőkét az EU több országában évek óta sikeresen alkalmazzák, de már Magyarországon is vannak eredményes kezdeményezések. A kitörési pontokat az EU-ban az un. „esseni prioritások” jelentették: 1. A munkaerő foglalkoztatási lehetőségének javítása a szakképzés fejlesztésével 2. A foglalkoztatás intenzivitásának erősítése és növekedése 3. A közvetett munkaerő-költségek csökkentése 4. A munkaerő-piaci politikák hatékonyságának növelése 5. A munkanélküliség által különösen sújtott rétegeket támogató intézkedések javítása Áttörés

a

közösségi

szintű

foglalkoztatáspolitika

megteremtésében,

1997.

Amszterdami Szerződés. A Római Szerződés kiegészül a foglalkozatási fejezettel, a foglalkoztatáspolitika közösségi szintre emelkedik, az EK Tanácsa foglalkozatási

12


irányvonalakat fogad el, amelyek mentén összehangolják a nemzeti foglalkoztatási stratégiákat. Európai Foglalkozatási Stratégia 1997. Luxemburgi Foglalkoztatási Csúcs, Európai Foglalkozatási Paktum, 1999. Kölni Csúcs •

Foglalkozathatóság növelése (fiatalok és tartósan munkanélküliek)

•

Vállalkozói készség erősítése (kkv és adórendszer)

•

Alkalmazkodó képesség fejlesztése (atipikus foglalkoztatás)

•

Esélyegyenlőség biztosítása (nemek közti diszkrimináció felszámolása)

A foglalkoztatás nemzeti és helyi ügyének partneri együttműködéssel való kezelése, az Uniós tapasztalatok hatására Magyarországon is kormányzati támogatást nyert. A kormányprogramból (2006.): A partnerség és a párbeszéd erősítése: „[…] A partnerekkel közösen megteremtjük a hazai párbeszéd több szintű rendszerének törvényi feltételeit, annak érdekében, hogy a közös döntések valóban tükrözzék az érintett emberek érdekeit, garantált legyen a megvalósulásuk. Ennek keretében: • Befejezzük

az

érdekegyeztetés

és

a

szociális

párbeszéd

intézményei

működésének jogi felülvizsgálatát és szabályozását. • Törvényben szabályozzuk az Országos Érdekegyeztető Tanács működését, ezáltal is kifejezve és erősítve az ott születő megállapodások súlyát, jogi legitimációt adva a tanács tagjainak és döntéseinek. • Megszilárdítjuk a középszintű szociális párbeszéd, az ágazati párbeszéd bizottsági rendszerének jogi kereteit, annak érdekében, hogy a szociális partnerek maguk alakítsák ki kollektív döntésükkel az ágazatra jellemző munkafeltételeket, kapcsolatokat. • Kezdeményezzük

a

munkaerő-piaci

érdekegyeztetés

rendszerének

felülvizsgálatát is, hogy az egyaránt igazodjék az érdekegyeztetési rendszer szabályaihoz, és a korszerű, egységes foglalkoztatási támogatási rendszerhez, munkaerőpiaci tervezéshez. […]”

13


Az Észak-Magyarországi Régió programjából: A foglalkoztatás bővítése érdekében szükséges továbbá a helyi, kistérségi foglalkoztatási paktumok kidolgozása, majd megvalósítása. A foglalkoztatási paktumok keretében kell feltárni az adott kistérségben rendelkezésre álló potenciális munkaerő sokszor sajátos igényeit, a munkaadók foglalkoztatási bővítési lehetőségeit, valamint a képzési igényeket. Nem elégséges a foglalkoztatási paktumok kidolgozása és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségvállalás, szükséges a paktumok megvalósítása is, így egyedi programok esetében a vállalkozások foglalkoztatást bővítő fejlesztéseinek, a szakmai ismeretek és egyéb készségek elsajátításának a támogatása. Támogatandó tevékenységek: • Vidéki térségekben és ezen belül elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos

helyzetű

kistérségekben

a

kis-

és

mikro-vállalkozások

munkahelyteremtést, illetve megtartást szolgáló beruházásainak támogatása; • Non-profit szociális vállalkozások támogatása; • A támogatások során preferált a vállalkozások közti együttműködések, közös beruházások megvalósítása; • Induló vállalkozások támogatása elsősorban a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott kistérségekben (pl. inkubátorház kialakítása); • Példa jellegű (pilot) programok keretében a foglalkoztatási szempontból legrosszabb helyzetű térségekben a foglalkoztatási paktumok megvalósítása, ezen belül a vállalkozások, szociális célú foglalkoztatást végző szervezetek munkahelyteremtéshez szükséges beruházásainak támogatása, valamint a foglalkoztatásban résztvevők képzési programjainak támogatása;

14


Összességében, a tervezés előzményei alátámasztják a kistérségi foglalkoztatási stratégia készítésének fontosságát és annak helyi partnerségi együttműködésben való megvalósítását. A tervezés előzményei, a probléma megoldásának uniós szintű tapasztalatai, valamint a nemzeti és régiófejlesztési irányzatok felhívják a figyelmet arra, hogy: • a munkanélküliség csökkentése érdekében a vállalkozások fejlesztése útján. növelni kell a foglalkoztatást, de különösen figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetű munkanélküliekre, így a romákra, a szakképzetlenekre, az idősebbekre, és a megváltozott munkaképességűekre, • növelni kell a népesség tudásszintjét, ösztönözni a tovább tanulást, a felnőttek tanulásár, a folyamatosan tanuló és művelődő társadalom létrejöttét és • a munkanélküliség problémájának társadalmi összefogással való kezelését.

15


II. A FOGLALKOZTATÁS STRATÉGIÁJA 1. A kistérség Az Edelényi kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén helyezkedik el. A kistérség 46 települése természet földrajzi csoportosítás alapján a megye 11 kistáján található: 1. térkép Az Edelényi kistérség

16


2. térkép Az Edelényi kistérség kistájai és mikro-körzetei

Tornai medence Galyaság Tókörnyéke Alsó-Bódva völgy

Forrás: A Bódva-vidék kistérség Területi adatbázisa, MTA RKK EMO 1. Sajó-Hernád-sík: Boldva; 2. Sajó-völgy: Borsodszirák, Edelény; 3. Nyugati-Cserehát: Abod, Balajt, Damak, Hangács, Hegymeg, Irota, Lak, Ládbesenyő, Nyomár, Szakácsi, Tomor, Zilíz; 4. Bódva-völgy: Bódvalenke, Bódvarákó, Bódvaszilas, Komjáti, Perkupa, Szalonna, Szendrő, Szendrőlád, Tornanádaska, Tornaszentandrás; 5. Szalonnai-hegység: Becskeháza; 6. Tornai-dombság: Debréte, Hidvégardó, Tornabarakony, Tornaszentjakab, Viszló; 7. Rakacai-völgymedence: Martonyi, Meszes, Rakaca, Rakacaszend; 8. Szendrői- rögvidék: Galvács; 9. Putnoki-dombság: Égerszög, Szőlősardó, Szuhogy, Teresztenye; 10. Aggteleki-hegység: Jósvafő, Szín, Szinpetri, Tornakápolna, Varbóc; 11. Alsó-hegy: Szögliget. Az Edelényi Kistérség természetföldrajzi adottságai kistájanként nagyon változó képet jelenítenek meg. Vannak jól megközelíthető és kevésbé megközelíthető települései a térségnek. Éghajlata alkalmas egyes mezőgazdasági kultúrák termelésére. Talaja nagyobbrészt alkalmas mezőgazdasági művelésre, de vannak nem művelhető területei is. Erdősített területei jelentősek, vadállományban gazdagok. Ásvány vagyonát jó minőségű barnaszén telepek és építőanyagok képezik. Vízkészletei jó minőségűek és bőségesek. A természeti környezet állapota általában jó, a táj változatos és alkalmas a

17


turizmus művelésére. Különös értéke a térségnek az Aggteleki Nemzeti Park, a Cseppkőbarlang és a szomszédos, határ menti Szlovák Nemzeti Paradicsom. 1. táblázat A térség legfontosabb számadatai és helyzet minősítő jelzői Terület (km2) Lakónépesség (fő, 2004. dec. 31.)

36 299

Területfejlesztési szempontból Kormányrendelet szerint) Típus szerint

kedvezményezett

térség

(64/2004.

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térség Ipari szerkezetátalakítási térség

I I

Hátrányos helyzetű

N

Leghátrányosabb helyzetű

I

Települések száma Jogállás szerint

I

N

Vidékfejlesztési térség Mérték szerint

739

46

Város

2

Község

44

Területfejlesztési szempontból kedvezményezett települések száma (7/2003. Kormányrendelet szerint)

45

Típus szerint

Társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott település

40

Országos átlagot jelentősen munkanélküliséggel sújtott település

meghaladó

40

tartozó

0

Leghátrányosabb kistérséghez leghátrányosabb helyzetű település

18

nem


2. A jelen állapot A kistérség foglalkoztatási stratégiájának alkotását széleskörű helyzetfeltárás és elemzés előzte meg. A helyzetfeltárás teljes dokumentuma megtalálható a www.edelenypaktum.hu honlapon. A helyzetelemzés hatásos eszköze a SWOT analízis, amely mintegy leltárba veszi a térség erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és veszélyeit. AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG SWOT ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK • • • • • • •

• • •

• • • • • •

GYENGESÉGEK

van kistérségi akarat, közös fejlesztési szándék, stratégia, intézményi háttér Területének egy része különösen védett: Aggteleki Nemzeti Park A barlangrendszer a világörökség része Gazdag és védett növény és állatvilág Iparilag és egyéb módon sem szennyezett vidék Megőrzött épített örökség (kastélyok, kúriák, népi építészeti emlékek, mű-emlék templomok, kopjafás temetők) Hasznosítható önkormányzati és magán ingatlanok Országos gótikus túra útvonal része A két régió központhoz Miskolchoz és Kassához fűződő történelmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok Élő hagyományok (történelmi, mesterségbeli, kulturális, sport) Vadgazdálkodás, vadászturizmus A határ menti kapcsolatok, együtt-működés alapjai megvannak Tornanádaska, Hídvégardó határ át-kelőhely Kassai repülőtér közelsége Vannak fejlesztési tervek Változatos, szép táj

19

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

A közlekedési infrastruktúra rossz állapota Hiányos közüzemi ellátás (gáz, szennyvíz); Településrendezési tervek, környezetvédelmi programok hiánya; Aprófalvas településszerkezet, zsák-települések Együttműködés, partnerség zavarai A kistérség két városának rivalizálása A népesség elöregedése, csökkenése, elvándorlás, erősödő település erózió A cigány lakosság számának növekedése, helyenként etnikai feszültségek, megélhetési bűnözés Hiányos lakossági szolgáltatások Kevés a minőségi szálláshely Tőke és forráshiány Hagyományos szakmák és mesterségek, képzett munkaerő hiánya Kevés a piacképes vállalkozás és jövedelmező munkahely Információs, kommunikációs zavarok Elaprózódott birtokszerkezet, a kis birtokok túlsúlya Tartósan leszakadók nagy száma: szegénység, munkanélküliség Hiányos és elégtelen települési és kistérségi marketing Fizetőképes kereslet hiánya A határ korlátozott átjárhatósága


LEHETŐSÉGEK • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

Épített örökség további felújítása, megóvása A turisztikai szolgáltatások magasabb színvonalra emelése Fokozottan környezetbarát gazdálkodás Határon átnyúló együttműködés, partnerség erősödése, További erdősítések, fafeldolgozó üzemek telepítése Vadaspark, erdei iskolák, tanösvény hálózat kiterjesztése Kerékpárút építése, hálózati kapcsolódása Határmenti közúti és vasúti logisztikai központ létesítése Bódvaszilas térségi központtá szerveződése Gyümölcstermesztés, állattartás hagyományainak megőrzése Biotermékek előállítása Méhészkedés, galambászat, kisállattenyésztés fejlesztése Szőlő és bortermelés hagyományainak felélesztése (borút program) Bódva-ökofolyosó és a Rakacai tó kiemelt idegenforgalmi központtá fejlesztése A horgász- és vízi turizmus feltételeinek javítása Rekreációs lehetőségek, üdülőfalvak kialakítása Új gazdasági lehetőségek kezdeményezése Pályázati tőke bevonása Kistérségi összefogás erősödése

20

VESZÉLYEK • • • • • •

• • • •

Erősödik a leszakadási tendencia Az épített és természeti örökség pusztulása A közüzemi infrastruktúra fejlesztése nélkül a környezet állapota romlik Intézményi és lakossági elszegényedés Nő a települések elöregedése, elnéptelenedése Önkormányzati források csökkenése, a forrásokhoz való hozzájutás feltételeinek szigorodása A humánerőforrások fejlesztésének elmaradása A minőségi követelményeknek való megfelelés hiánya tovább csökkenti a piacra jutás esélyét A mikro-gazdaságok ellehetetlenülése A lemaradás fokozódása


3. A kistérség lakosságának jövőképe A jövőkép egy olyan vízió, amely reményeink szerint a kistérségre jellemző lesz 10-15 év múlva. A jövőkép akkor jó, ha megfelelően bátor és előremutató célokat tartalmaz. A jövőkép kialakítása során meg kell határozni: ¾ a megőrizni kívánt értékeket, ¾ azokat a területeket, amelyekre a változtatások irányulnak, ¾ azokat az eredményeket, amelyeket a fejlesztések során el kívánunk érni, ¾ a közösség fejlesztések után kialakult helyzetét. A tervezés tárgyát képező térség ma nem fejlődik, a foglalkoztatási lehetőségek általában, – de különösen a képzetlen, az idősebb korú és a női, gazdaságilag aktív korú lakosok számára – nagyon korlátozottak. A térség infrastruktúrája általában fejletlen, a lakosság a jövedelem, az egészségügyi, a szociális és a gazdasági szolgáltatások köre, és színvonala szempontjából az ország leghátrányosabb helyzetű népesség csoportjába tartozik. A jövőkép a térséget olyan állapotában ábrázolja, amelyben nyoma sincs a mai legsúlyosabb problémáknak. A jövőkép a térségről alkotott olyan kép, amely a lakosság életének a máshol már megvalósult, – tehát nem lehetetlen – életminőségét tárja elénk. A kép hátterében a múlt és jelen elfelejteni kívánt problémáinak elmosódó képe, a két dimenziót pedig összekötik a megőrizni kívánt értékek. Az Edelényi kistérség „jövőképe”:

Legyen az edelényi, az ország legfejlettebb régióihoz felzárkózó, lakosai számára, minőségi életkörülményeket, a foglalkoztatás lehetőségét nyújtó és a környezeti értékeit megőrző kistérsége az országnak. Ez a jövőkép elérhető célokat tűz ki. Ma nyilvánvaló a különbség az Edelényi kistérség és az ország fejlettebb és több megyén belüli régiója között. Különbség van a lakosok jövedelme között, különbség van a lakosok egészségügyi és szociális ellátása között, különbség van az elérhető gazdasági és humán szolgáltatások köre és színvonala között, de nem utolsó sorban különbség van a munka lehetőségek között.

21


4. A stratégiai célok A helyzet meghatározás és a jövőkép birtokában tudjuk meghatározni azokat a területeket, amelyek fejlesztésre szorulnak. A stratégiai célok konkrétak, és egy-egy meghatározott területre, illetve annak problémáira irányulnak. Míg a jövőkép megvalósítására általában 10-15 évre van szükség, a konkrét célkitűzések megvalósítására rövidebb idő is elegendő lehet. A stratégiai célok megfogalmazásához a helyzetfeltárás során megismert problémák értékelése nyújt segítséget. A feltárt problémák, majd a stratégiai célok megfogalmazásához, rendezéséhez és ok-okozati összefüggéseinek feltárásához segítségül szolgálnak, az un. „probléma-fa”, illetve „cél-fa technikák”. A stratégiai célok a problémák megoldására irányulnak. Minden probléma megoldása azonban nem lehetséges azonnal, hiszen az eszközök és források korlátozottak. Éppen ezért ki kell választani a legégetőbb, és a legtöbb eredménnyel kecsegtető problémákat és az ezeket megszüntető programokat. Ezek a prioritások. A stratégiai célok megvalósítására intézkedések irányulnak, az intézkedések pedig projektek által valósulnak meg. Stratégiánk

a

foglalkoztatás

mértékének

növekedését,

a

munkanélküliség

megszüntetését célozza, ezért természetesen, mint megoldandó probléma, a foglalkoztatás került az előtérbe. Azonban készülne bármilyen területre is stratégia, a munkanélküliség abban is, mint megoldandó súlyos térségi probléma, egészen bizonyosan szerepelne. A térség gazdaságát hasonlóképen nem mellőzheti egyetlen térségi stratégia sem, hiszen annak helyzete meghatározó a térség lakosságának életminőségére. A jövővel foglalkozó tervező – mint egyik legfontosabb erőforrásunkat – az emberi tudást nem hagyhatja figyelmen kívül. A térség lakóinak tudás gyarapodása, a térség általános fejlődésének is feltétele, de közvetlenül feltétele az, a foglalkoztatási helyzet javításának is. És végül, de nem utolsó sorban – közösségi problémáról lévén szó – a közösség lehetőségeit és felelőségét a probléma megoldásában ugyancsak terveznünk kell. Ennek a stratégiának legfontosabb pillére az a Foglalkoztatási Paktum, amelyet az Edelényi kistérség munkaerőpiaci-szereplői kötnek a közösen meghatározott feladatok végrehajtására.

22


Probléma- és célelemzés A./ Nincs a térségben elegendő munkahely (1. sz. ábra) A munkanélküliségi ráta (a regisztrált munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív korú népességben) 18,2% volt 2004-ben, ami a megyei átlagnál (11,9%) jóval magasabb értéket mutat. A tartós munkanélküliek száma 2002 és 2004 között 1374-ről 1514-re növekedett, aminek legfontosabb összetevője az edelényi növekedés (201-ről 327-re). Különösen magas a munkanélküliek aránya azokon a településeken, ahol 40% fölötti a roma népesség aránya. A kistérségben a tartós munkanélküliek aránya összességében 7,3%-os, ami magasabb a megyei (4,6%-os) átlagtól. (3. térkép) 3. térkép A tartós munkanélküliek aránya kistérségben és a megyében 2002-2004. évben Gönc

Sátoraljaújhely

Edelény Encs

Putnok

Sárospatak

Szikszó

Ózd

Kazincbarcika Szerencs Tokaj

JELMAGYARÁZAT :A regiszter alapú munkanélküliségi ráta becsült

értéke, %:

Miskolc

- 16,0

Tiszaújváros Mezőkövesd

16,1 – 21,0 21,1 – 26,0

Mezőcsát

26,1 – 30,0 30,1 -

A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik a maximum 8 általános iskolát végzettek (41%). 1991-hez viszonyítva jelentősen meg növekedett a térségben segédmunkás, azaz a képzetlen munkanélküliek aránya. Hosszabb idő intervallumban (1991-2005) tendenciaként figyelhető meg a nők arányának növekedése az állományon belül, és ehhez hasonlóan nőtt az idősebb - 3655 éves - korosztályok aránya. A lakosság 63%-a maximum az általános iskolát fejezte be. Alacsonyabb az országos, de a megyei átlagtól is a középiskolát és az egyetemet végzettek aránya. Összességében kijelenthető, hogy a térség lakossága országos, de megyei viszonylatban is alul képzett. A probléma súlyából következően a kistérség egyik legsürgetőbb problémája a munkanélküliség, azaz stratégiai cél”(2. sz. ábra): A munkaerő kínálat és kereslet tartós egyensúlya

23


1.sz. ábra

Nincs a térségben elegendő munkahely

A működő vállalkozások nem létesítenek új munkahelyeket

Tőke hiány – piaci nehézségek – korszerűtlen technológia – információ hiány – elégtelen innovatív humán erőforrás

Humán erő hiány – innovatív munkaerőhiány – szakképzetlen álláskeresők – nyolc általánost sem végzett álláskeresők

24

Hiányoznak a külső befektetők

Elégtelen és korszerűtlen infrastruktúra - rossz minőségű közlekedési utak - elégtelen közüzemi szolgáltatások

Elégtelen térség marketing


2. sz. ábra

A munkaerő kínálat és kereslet tartós egyensúlya

Prosperáló helyi vállalkozások működnek a térségben

Fejlesztési célú felhalmozás a vállalkozásoknál – kereslet a térség termékei iránt – korszerű technológia a vállalatoknál – korszerű információáramlás

Képzett humán erő kínálat – innovatív munkaerő – szakképzett álláskeresők – átképezhető álláskeresők

25

Külső befektetők érdeklődnek

Korszerű infrastruktúra

Képzett humánerő kínálat

Hatékony térség marketing


B./ A kistérség népességének átlagos tudásszintje alacsony.(3.sz. ábra). 2001-ben a KSH a népszámlálás keretében felmérte a népesség végzettség szerinti megoszlását. Az Edelényi kistérség végzettségi arányai az egyetemi, főiskolai arányban térnek el jelentősen a megyei és az országos átlagtól. Az általános iskolát el nem végzettek aránya 32%, ami megyei szinten 23%, viszont országos szinten viszont csak 20%. Az általános iskolát végzettek aránya 31%, ami több a megyei 27%-nál, de az országos (26%) átlagnál is magasabb. A középiskolát végzettek aránya (32%) viszont jóval alacsonyabb a megyei értéknél (41%), és alacsonyabb az országos (42%) átlagoknál. Ugyanakkor foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen tényezőnek mondható, hogy a főiskolát, egyetemet végzettek aránya a kistérségben 5%, míg a megyében 9%, viszont országos átlagban 12% (1.sz. diagram) 1.sz. diagram A népesség végzettségi szerinti megoszlása (2001)

45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

ORSZÁG

0%

Megye Kevesebb Általános mint általános iskola

Kistérség Közép-iskola

Forrás: TeIR

26

Egyetem, főiskola


A problémát kiváltó okok: •

sokan nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat, mert környezetük sem tanul, nem várják el tőlük a tanulást, nehéz anyagi és szociális körülmények között élnek;

•

kevés a szakképzettséggel és diplomával rendelkezők száma, egyrészt az előbbiek miatt, másrészt a térség kilátástalan helyzete miatt és nem utolsó sorban azért, mert a diplomás fiatalok nagy része a nagyobb lehetőségeket igérő városokba, vagy régiókba keres egzisztenciát;

•

a felnőttek tanulás és művelődés iránti igénye nem általános: egyrészt az előbbiek miatt, másrészt a lehetőségek miatt.

Nagy veszélye ennek a problémának, tovább gyűrűző hatása és a térség külső megítélése (pl. az esetleg befektetni szándékozók részéről). A probléma súlyából következően a kistérség ugyancsak súlyos problémája a „tudás hiány”, tehát stratégiai cél”(4.sz.ábra): „A kistérségben képzett és rendszeresen, tanuló, művelődő lakosság éljen”.

27


3. sz. ábra

A kistérség népességének átlagos tudásszintje alacsony

Sokan nem fejezik be az általános iskolai tanulmányaikat:

Kevés a szakképzettséggel és diplomával rendelkezők száma:

A felnőttek tanulás és művelődés iránti igénye nem általános:

– negatív környezeti hatások; – rossz szociális helyzet; – hiányzó pozitív hatások (motiváció, propaganda, stb.)

– hiányzó pozitív hatások (motiváció, propaganda, stb.) – a képzett fiatalok elvándorlása a térségből

– hiányzó pozitív hatások (motiváció, propaganda, stb.) – hiányzó lehetőségek

28


4. sz. ábra

A kistérségben képzett és rendszeresen, tanuló, művelődő lakosság él

Az általános iskolai tanulmány befejezése legyen általános: – javulnak az életkörülmények; – hatékonyabb az oktatási rendszer; – tudás népszerűsítő programok működnek;

29

A továbbtanuló fiatalok száma növekszik:

A tudás iránti igény egyre szélesebb körű:

– az általános iskola befejezése alap követelménnyé válik; – tudás népszerűsítő programok működnek; – bővülő elhelyezkedési lehetőségek vannak;

– magas az iskolai képzésben résztvevők aránya; – tudás népszerűsítő programok működnek;


C./ A munkaerő-piacon nagy számú álláskereső esélytelen félként jelenik meg (5.sz. ábra) A helyzetfeltárás során szerzett információk szerint a térség súlyos problémája az is, hogy a munkanélküli népesség jelentős hányada, helyzeténél és képességeinél fogva, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben van másokkal szemben. A problémát kiváltó okok: •

sok a képezhetetlen munkanélküli, mert nem fejezték be az általános iskolát sem;

•

sok a szakképzetlen munkanélküli, mert környezetük sem támogat tanulási igényt, másrészt nincs motiváció ilyen képzettségre;

•

a hátrányos helyzetű álláskeresők diszkriminatív megkülönböztetése figyelhető meg a munkavállalóknál, hiszen nagyobb a kínálat, mint a kereslet és az előítéletek

A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek (41%), őket követik a szakmunkásképzőben végzettek (26,3%). Ezek az arányok közel azonosak, mint a megyei átlag. A szakközépiskolát végzettek teszik ki a munkanélküliek 3%-át, ami viszont jóval alacsonyabb, mint a megyei (9%-os) átlag. A nyolc általánost el nem végzettek aránya a munkanélküliek között (19%) jóval magasabb, mint a megyei (11%) átlag. Bár az egyes településeken élő munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása erősen eltérő is lehet, a fenti kistérségi arányokat alapvetően Edelény és Szendrő adatai határozzák meg. 2002 és 2004 között a kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma majd 10%-kal emelkedett, de a végzettség szerinti megoszlás gyakorlatilag nem változott. A diplomás pályakezdők száma évek óta 300 fő körül mozog (2.sz. diagram). Az alacsony képzettségi fokú népesség döntő hányada a roma lakosság köréből kerül ki. 2002 és 2004 között a regisztrált munkanélküliek között a férfiak aránya nem mutatott változást (55%-on stagnált), és a nők aránya is változatlan maradt (45%), a megyei kitekintés is hasonló arányokat és tendenciákat tükröz. Ugyanakkor a kistérség munkanélküliségének nemi arányai jelenleg közelítenek a megyei átlaghoz. Hosszabb idő intervallumban (1991-2005) tendenciaként figyelhető meg a munkanélküli arányának növekedése.

30

nők


2. sz. diagram Regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása 2005.I.f.é. 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

Egyetem

Megye Kistérség Főiskola

Technikum

Szak-közép

Gimná-zium

Szakmun-kásképző

Szakiskola

Ált. isk.

8. ált. alatt

0%

Forrás: TEIR Közös veszélye ezeknek a problémáknak, hogy a kevésbé esélyes álláskeresők, végleg hátrányos helyzetben maradnak. A térség céljai között szerepelnie kell ezeket a problémákat megfelelően kezelő intézkedéseknek és rész-céloknak, amelyek végül is elvezetnek egy újabb stratégiai cél megfogalmazásához. (6.sz.ábra): „Megszűnik a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség”

31


5. sz. ábra

A munkaerő-piacon nagy számú álláskereső esélytelen félként jelenik meg.

Sok a képezhetetlen munkanélküli

Sokan nem rendelkeznek alapfokú képzettséggel sem

Sok a szakképzetlen munkanélküli

Kevés a felnőtt képzési program

32

Kevés a tanulásra ösztönző motiváció

Az álláskeresők diszkriminatív megkülönböztetése

A nők és a 45 év feletti álláskeresők kevésbé keresettek

A tanulatlan, ápolatlan álláskereső esélyei minimálisak


6. sz. ábra

Megszűnik a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség

Az aktív korú népesség képzett, és képezhető

Az általános iskolát minden tanuló befejezi

A felnőtt képzési programok általánossá vállnak

33

A hátrányos helyzetű álláskeresők száma minimális

A tanulás és művelődés iránti igény általánossá válik

Fejlett szociális gazdaság működik

Mentor hálózat működik


D./ A munkaerő-piac résztvevői között nincsenek partneri kapcsolatok (7.sz. ábra) A munkaerőpiac releváns képviselői az államilag előírt, a társadalom által elvárt, illetve önös érdekeiktől motivált módon viselkednek a munkaerő-piacon. Az egymással való kapcsolatuk – a piacgazdaság törvényeinek megfelelően – döntően nem szabályozott, informális kapcsolat. Különösen nem működnek térségek közötti kapcsolatok, jóllehet a munkaerő-piac határai távolról sem esnek egybe a kistérségi határokkal. A problémát kiváltó okok: •

a humán erőforrás fejlesztés állami hatáskör és feladat, részben az iskolai oktatás, részben a felnőtt oktatás különböző eszközeivel, de mint gazdasági erőforrás, a kínálat „minősége” és nagysága rendkívül fontos tényező a munkáltató számára, mégis e két szereplő közötti kapcsolat eseti és általában eseménykövető;

•

a munkahelyek megtartása és létesítése, munkavállalói és társadalmi érdek, de munkáltatói érdekektől motivált döntés, a munkáltatói szándékok az érintett szereplők számára, csak az esemény bekövetkezésekor válik ismertté;

•

a munkaerő-piac szereplőinek tevékenysége össztársadalmi kihatású, információs kapcsolataik mégis esetiek, utólagosak és legfeljebb kétoldalúak;

•

nincs térségi stratégiája a munkaerő-piac szereplőinek, tehát nem ismert, illetve nincsenek megfogalmazott céljaik, összehangolt programjaik a közös problémák megoldására.

A probléma legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy a térség jövőjét is befolyásolható lehetőségeket mulasztanak el, kapcsolataik hiánya miatt. Ilyen lehetőségek többek között már a tervezési szakaszban is adódnak, ugyanis az együttműködés, a folyamatos információcsere egyik fontos feltétele az optimális célok kiválasztásának. A források feltárásában és azok megszerzésében is feltétlen előnyt élveznek a partnerségben működő munkaerő-piaci szereplők. A térség céljai között szerepelnie kell ezeket a problémákat megszüntető céloknak is, amelyek végül is elvezetnek a jövőkép megvalósításának újszerű stratégiai céljához (8.sz.ábra):

„A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok működnek”

34


7. sz. ábra

A munkaerő-piac résztvevői között nincsenek partneri kapcsolatok

A munkaerő-piac szereplői között nem működik információs kapcsolat – a humán erőforrás képzési tervekről a munkáltatók csak informális úton értesülnek, – az oktatási szervezetek a munkáltatók igényeit nem ismerik – a munkavállalók nem ismerik a munkáltatói terveket

A munkaerő-piac szereplői között nem működik érdekegyeztetés – a munkaerő-piac szereplőinek döntéseit saját érdekeik motiválják, de kísérlet sem történik érdekeik egyeztetésére

35

A munkanélküliség csökkentésére nincs kidolgozott közös stratégiája a munkaerő-piac szereplőinek – hiányzik a partneri együttműködés intézménye; – nem kerül sor a térség nagy társadalmi problémájának közös feltárására, közös célok kitűzésére és az eszközök, források közös feltárására


8. sz. ábra A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok működnek.

A munkaerő-piac szereplői között szabályozott információs kapcsolat működik – a humán erőforrás képzési tervekről a munkáltatók folyamatosan értesülnek, – az oktatási szervezetek a munkáltatók igényeit ismerik – a munkavállalók ismerik a munkáltatói terveket

36

A munkaerő-piac szereplői között intézményes érdekegyeztetés folyik – megalakul és működik a Foglalkoztatási Paktum; – a munkaerő-piac szereplői döntéseiket érdekegyeztetéssel hozzák meg

A munkanélküliség csökkentésére közös stratégiája van a munkaerő piac szereplőinek – a térség nagy társadalmi problémájának közös feltárása, a közös célok kitűzésé és a megvalósítás közös munka keretében történik


5. Fejlesztési prioritások és intézkedések A stratégia prioritásai (programjai) rövid- és középtávon valósítják meg a jövőképre mutató, hosszú távon megvalósítható stratégiai célokat. A prioritások kifejtése az Európai Unió programozási gyakorlatának és módszertani ajánlásainak megfelelő szerkezetben és tagolás szerint történik. A jövőkép megvalósítása érdekébe számos stratégiai programot, illetve azok végrehajtását lehet tervezni. A megvalósítás forrásai azonban korlátozottak, ezért valamennyi, akár fontosnak is tűnő program nem indítható el. A stratégiai tervezés feladata rangsorolni és kiválasztani azokat a reálisnak ítélhető programokat (prioritásokat), amelyek várható hatása a legkedvezőbb és a megvalósíthatóság esélye a legvalószínűbb. A Foglalkoztatási stratégiában megfogalmazott jövőkép érdekében elsőbbséget kell adni azoknak a stratégiai programoknak, amelyek a helyzetfeltárás eredményeként megnevezett célcsoportok helyzetének gyökeres megváltozását eredményezik majd. A foglalkoztatási stratégiában tervezendő intézkedések célcsoportjai: a kistérségben élő munkanélküliek, közülük is elsősorban a leghátrányosabb helyzetűek, a romák, a tanulatlanok, a szakképzetlenek, a 45 év feletti aktív korú lakosok és a munkanélküli nők. Az Edelényi kistérség foglalkoztatási helyzetének javítására a következő stratégiai programok szolgálnak: 1. Fejlett gazdasági környezet létrehozása 2. A tanuló kistérség megteremtése 3. A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése 4. A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása. A prioritásokhoz intézkedések tartoznak, az intézkedések pedig projektek által valósulnak meg. Az intézkedések az egyes prioritásokhoz tartozó, egy-egy rész cél megvalósítását célozzák Az intézkedések kidolgozása, része a stratégia tervezésének, a projektek a megvalósítás során kerülnek megtervezésre. Az intézkedések a végrehajtás során módosíthatók és változtathatóak, a monitoring jelzéseitől függően. A projektek tervezése döntően a stratégia és tervezett intézkedéseinek a nyilvánosság elé kerülését követően történik. Természetesen lehetnek a tervezéskor már ismert, és akár azonnal is indítható projektek is. Az Edelényi kistérség jövőképének irányába mutató stratégiai célok, az azokhoz vezető stratégiai programok és az azokat megvalósító intézkedések célrendszert alkotnak.

37


Stratégiai fejlesztési irányok

Küldetés

Jövőkép

A FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA CÉLRENDSZERE „Legyen dinamikusan fejlődő,, az ország fejlett régióihoz felzárkózó, lakosai számára, minőségi életkörülményeket, a foglalkoztatás lehetőségét nyújtó és a környezeti értékeit megőrző kistérsége az országnak.

A helyi munkaerő-piac szereplőinek paktuma a kistérségi foglalkoztatási helyzet javításáért, közös küldetés a munkanélküliség ellen.

A./ A munkaerő kínálat és kereslet tartós egyensúlya B./ A kistérségben képzett és rendszeresen, tanuló, művelődő lakosság éljen C./ Megszűnik a munkaerő-piaci esélyegyenlőtlenség D./ A foglalkoztatási helyzet javításáért aktív partnerségi kapcsolatok működnek Stratégiai akcióterületek 5.1. Fejlett gazdasági környezet létrehozása

5.2. A tanuló kistérség megteremtése

5.3. A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése

5.4. A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása

Stratégiai akciók

Intézkedések 5.11 Térség marketing szolgáltatások 5.12 A térség infrastruktúrájának fejlesztése 5.13 A vállalkozói tanácsadó szolgálat működtetése 5.14 A működő vállalkozások versenyképességének támogatása 5.15 A vállalatok igényei szerinti képzési programok szervezése

5.21 . Felnőttképzési stratégia kidolgozása 5.22 A tanulást, a művelődést népszerűsítő programok szervezése

5.31 A munka világába vezető programok működtetése 5.32 A szociális gazdaság fejlesztése 5.33 Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése

5.41 Közösségfejlesztés 5.42 Foglalkoztatási partnerség építése a kistérségi és a határon túli munkaerőpiac szereplők között 5.43 A foglalkoztatási paktum működési feltételeinek megteremtése és működtetése

Megvalósítás

Konkrét projektek

Társadalmasítás

A foglalkoztatási stratégia társadalmasítása

38


5.1. Prioritás: Fejlett gazdasági környezet létrehozása A prioritás indoklása: Az Edelényi kistérségben a működő gazdasági szervezetek száma 2004-ben 1624 db volt, ebből 1280 db a működő vállalkozás, és ebből 876 db az egyéni vállalkozás. A gazdasági szervezetek közül 637 működik Edelényben, és közel 170 db Szendrőn. Gyakorlatilag alig van gazdasági aktivitás Tornakápolnán, ahol a gazdasági szervezetek száma 1 darab. Területi eloszlásukat tekintve a vállalkozások döntően a Bódva völgyében, azon belül is elsősorban Szendrőn és Edelényben működnek. A 125 gazdálkodó szervezet 81 %-a kisvállalkozás. Az 1000 főre jutó vállalkozások száma 44,7 ami sokkal alacsonyabb, mint a megyei 65,8-as átlag. Az Edelényi Kistérség gazdaságának összteljesítménye alacsony. Az ipari vállalkozások kb. 50%-a kapacitásait teljes egészében kihasználja, de tőkehiány miatt nem tud terjeszkedni, a többiek piaci nehézségeik miatt kapacitásuk mintegy felét használják ki. Méreteiket tekintve kis és közép vállalatok, döntő többségükben 50 fő alatti foglalkoztatott létszámmal működnek. A mezőgazdasági üzemek kapacitásaikat szintén teljesen kihasználják, de a bővítéshez ők sem rendelkeznek tőkével. A térség mezőgazdasági termelését néhány nagyüzem kivételével őstermelők és a néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások adják. A kereskedelmi és vendéglátó szolgáltatásokat nagyszámú egyéni vállalkozó nyújtja. A szolgáltatók nem jelentenek nagy súlyú foglalkoztatási tényezőt. A viszonylag nagy számú kereskedelmi szálláshely kihasználtsági szintje alacsony. Adottságai alapján a térség egyik vezető ágazata lehetne az idegenforgalom. Az idegenforgalmi fogadókészséget 1999-ben kereskedelmi forgalomban csupán 246 férőhelyet jelentett. Étkezési lehetőség mindössze 4 településen biztosított. A szállásférőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta látványosan, több mint háromszorosára nőtt. A leglátogatottabb turisztikai célpont az Aggteleki Cseppkőbarlang, azonban az itt eltöltött vendégéjszakák száma is alacsony. Turisztikai célpontja még a térség az un. bakancsos turistáknak, a horgászoknak, a vadászoknak és egyre inkább a kerékpárosoknak is. A térség ma nem jellemezhető vállalkozásbarát térségként, mert: –

a térség infrastruktúrája hiányos és korszerűtlen;

–

a humánerőforrás képzettsége nem kielégítő;

–

a vállalkozókat kiszolgáló infrastruktúra hiányzik.

39


A térség gazdasága jelenlegi állapotában a meglévő munkahelyek megtartására sem képes, új munkahelyek létesítése pedig egyetlen térségi vállalkozásnak sem szerepel a tervei között. Összességében a térség gazdasági környezete sem a már (még) működő helyi vállalkozásokat, sem a térségen kívüli vállalkozásokat nem ösztönzi fejlesztésekre. A prioritással elérni kívánt általános cél – a térség meglévő erőforrásaira és a számításba vehető külső erőforrásokra alapozott – hatékony, versenyképes térségi gazdaság létrehozása. A program célcsoportjai a kis és középvállalkozások, és az önkormányzatok. A stratégiai program végrehajtása egy sor rész célokat megvalósító intézkedésen keresztül valósul meg úgy, mint: •

térség marketing szolgáltatás

•

a térség infrastruktúrájának fejlesztése

•

szakképzett és tanítható munkaerő biztosítása

•

a vállalkozói infrastruktúra fejlesztése

•

a működő vállalkozások versenyképességének biztosítása

•

a vállalatok igényeinek megfelelő továbbképzési, átképzési tanfolyamok indítása

A kistérséget adottságai alkalmassá teszik arra, hogy fejlődő, erőforrásokért jó eséllyel sorban álló és versenyképes termékeket kibocsátó gazdasága legyen. A térség alkalmas ipari létesítmények, – mindenekelőtt a meglévők – fejlesztésére és létesítésére. Gazdaságföldrajzi fekvése kedvező, Miskolc városhoz közel, de Kassa városához is közel fekszik. Üzemek létesítésére alkalmas területekkel rendelkeznek a települések, két városa pedig a térségfejlesztés egy-egy pólusa lehet. Az Aggteleki Cseppkőbarlang, a Nemzeti Park és a szlovákiai célpontok idegenforgalmi vonzerővel bírnak. E stratégiai program hosszú távú hatásaként a térségben működő vállalkozások működési feltételei kedvezőbbé válnak és ezek a feltételek a térségen kívüli, potenciális befektetők számára is vonzóvá teszik a térséget.

40


A programhoz tervezett intézkedések: 5.1.1 Térség marketing: Az intézkedés közvetlen célja: Térségfejlesztési marketing szervezet létrehozása. Az intézkedés leírása: Térségi összefogással, külső támogatással üzleti tanácsadó szervezet jön létre Edelényben. A szolgálat közhasznú szervezetként működik. A szervezet fő feladata a térség „hasznosítása”, de gazdálkodó szervezetektől kapott megbízásokat is teljesít. A szervezet feladata, közeli és távoli régiókban bemutatni, népszerűsíteni a térséget, bemutatni erősségeit és lehetőségeit, ajánlott és igénybe vehető erőforrásait. A szervezet a vállalkozások információs támogatását is szolgálja, piaci lehetőségeket tár fel a vállalkozások számára, hozzájárul piaci pozícióik erősítéséhez. Vállalkozói megbízások alapján piacfigyelő szolgáltatásokat nyújt. A marketing korszerű eszközei nagy lehetőséget nyújtanak a térség marketing számára. A hatásos marketingnek azonban szakmai és szervezeti feltétele is van. A központ adatbázisában helyet kapnának a települési adatok, a vállalkozásokat bemutató információk. A várt hatás: Korszerű technikai és szakmai alapon végzett és intézményesített marketing tevékenység hatására, viszonylag rövid időn belül, befektetői és piaci érdeklődés, majd térségi befektetés, illetve áru és szolgáltatás vásárlás jelentkezik a térség befektetési lehetőségei és termékei iránt. Erősödnek a térség és vállalkozásainak piaci pozíciói. A hatásindikátorok: A marketing hatására megjelenő potenciális befektetők érdeklődése az esetek számával, majd a megvalósuló befektetések értékével mérhető. Hasonló képen mérhető a marketing hatása a térségben kínált szolgáltatások és áruk piacán, a létre jött megállapodások számával és értékével.

41


5.1.2 A térség infrastruktúrájának fejlesztése Az intézkedés közvetlen célja: Korszerű és teljes körű infrastrukturális szolgáltatások valamennyi településen. Az intézkedés leírása: A közlekedési utak korszerűsítése, a 27-es közlekedési út és a térség valamennyi települése között korszerű közúti kapcsolat létesítése. A Bódva-völgyi vasútvonal korszerűsítése, a valamikori Miskolc-Kassa vasúti összeköttetés visszaállítása. A tömegközlekedési járatok kellő sűrűségének biztosítása. A közüzemi gázellátásba és a vezetékes szennyvíz elvezető rendszerbe valamennyi település bekapcsolása. Az ellátott településeken minél nagyobb legyen a közüzemi hálózatokra való rácsatlakozás. A települések belvíz elvezetési rendszerét bővíteni, illetve korszerűsíteni kell. Az információs szolgáltatások körét és minőségét fontos növelni, így különösen a szélessávú Internet csatlakozások és a mobil telefonok vételi lehetőségét. A várt hatás: A korszerű, környezetbarát infrastruktúra növeli a térség vonzerejét a potenciális befektetők számára, és hatékonyabbá teszi a működő vállalkozásokat is. A lakosságnak jobb minőségű életkörülményei lesznek, A hatásindikátorok: Az infrastruktúra mennyiségi mértékegységekkel (pl. utak, vasútvonal, gázvezeték, szennyvízcsatorna hossza, rácsatlakozott lakások száma, stb.)

42


5.1.3 Új vállalkozások létesítésének és a működő vállalkozások versenyképességének támogatása Az intézkedés közvetlen célja: Vállalkozói infrastruktúra létesítése, a meglévő munkahelyek megtartása és további munkahelyek létesítése a cél. Az intézkedés leírása: Az intézkedés olyan komplex üzleti szolgáltató rendszer és hálózat kialakítására, irányul, amely hatékonyan segíti a kis- és középvállalkozások működését. A vállalkozások számára jogi, pénzügyi, kereskedelmi, stb. tanácsok és szolgáltatások nyújtására alkalmas közhasznú szervezet működik. Az üzleti tanácsadó szervezet a térség érdekképviseletét is ellátja, segíti a pénzügyi források feltárását, lobbi tevékenységet folytat azok megszerzéséért. A vállalkozások – önállóan, vagy a tanácsadó szolgálat segítségével – fejlesztési projekteket terveznek,

technológiájuk

korszerűsítésére,

munkahely

teremtő

beruházásokra

és

finanszírozó forrásokra pályáznak. A várt hatás: Vállalkozó barát környezet létrehozását segíti elő a tanácsadó szolgálat. A működő vállalkozások igénybe veszik a tanácsadó szolgáltatást és működésük zavartalanabbá, hatékonyabbá válik. A térség iránt érdeklődő befektetők pozitívan értékelik a rendszert, érdeklődésük

fokozódik.

Az

tanácsadó

szolgálat

működésének

eredményeképpen

hatékonyabban működő, versenyképesebb kis- és középvállalkozói szektor jön létre. A versenyképes vállalatok képesek megtartani munkahelyeiket és képessé vállnak munkahely teremtő bővítésekre is. A működő térségi vállaltok ki kerülnek abból a jelenlegi körből, amelyben egyszerű működésük sem biztosított és rövid idő alatt technológiakorszerűsítési projekteket dolgoznak ki és valósítanak meg, növelve ez által versenyképességüket. A kis-és középvállalkozások tőke ellátása javul. A korszerűsödő, saját tőkével bíró és előnyösebb piaci pozícióba levő vállalatok képessé válnak további fejlesztéseikhez külső támogatások igénybevételére is. A hatásindikátorok: A hatás mérésének indikátorai mennyiségi és minőségi jellegűek lehetnek Mérhető a hatás a szervezet létrejöttével, a szolgáltatásait igénybe vevő alkalmak számával és mérhető az elnyert külső források mértékével és felhasználásával, .a szolgáltatások eredményességére vonatkozó tesztekkel, stb. A térség vállalatainak eredmény mutatóival is mérhető az intézkedés hatása, később pedig a létesített új munkahelyek számának növekedésével prezentálható.

43


5.1.4 A vállalatok igényeinek megfelelő képzési programok Az intézkedés közvetlen célja: Az álláskeresők olyan képzettséggel rendelkezzenek, amelyre a munkáltatóknak igénye van. Az intézkedés leírása: A munkaerő-piaci szereplők együttműködésének fő célja a szabályozott együttműködés, terveik egyeztetése. Az általános iskolai tanulmányaikat befejező fiatalok széles köre folytassa tanulmányait közép, felső, vagy szakképző fokú oktatási intézményben. A térség oktatási intézményei figyelembe veszik oktatási terveikben és intézmény fejlesztési terveikben a munkáltatók hosszú távú szakember igényét. A felnőtt képzési rendszer kifejezetten a munkáltatói igények szerinti képzéseket tervez. A várt hatás: A munkáltatók igényeiknek megfelelő szakmai kínálattal találkoznak a munkaerő piacon, illetve rövid idő alatti átképzéssel sor kerül igényük kielégítésére. A hatásindikátorok: A munkáltatói minőségi igények kielégítésének számszerű adataival és a felnőtt képző tanfolyamokat végzettek elhelyezkedési adataival mérhető, a várt hatás teljesülése. Mérhető a hatás az igény szerinti oktatás hatása a szakképzettség hiányában be nem töltött álláshelyek számának alakulásával is.

44


5.2. Prioritás: „A tanuló kistérség megteremtése” A prioritás indoklása: A prioritás fontosságára elsősorban a térség munkanélküli állományának képzettség szerinti megoszlása hívja fel a figyelmet. A regisztrált munkanélküliek között a kistérségben a legnagyobb arányt képviselik az általános iskolát végzettek (42%), őket követik a szakmunkásképzőben végzettek (26,5%). Ezek az arányok közel azonosak, a megyei átlaggal. A szakközépiskolát végzettek teszik ki a munkanélküliek 5%-át, ami viszont alacsonyabb, mint a megyei (9%-os) átlag. A 8. általánost el nem végzettek aránya a munkanélküliek között (18%) jóval magasabb, mint a megyei (11%) átlag. Bár az egyes településeken élő munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása erősen eltérő is lehet, a fenti kistérségi arányokat alapvetően Edelény és Szendrő adatai határozzák meg. Bár 2002 és 2004 között a kistérségben a regisztrált munkanélküliek száma majd 10%-kal emelkedett, a végzettség szerinti megoszlás gyakorlatilag nem változott. A diplomás pályakezdők száma évek óta 300 fő körül mozog. 17. ábra Regisztrált munkanélküliek végzettség szerinti megoszlása 2005.I.f.é. 45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5%

Forrás: TEIR

45

Egyetem

Kistérség Főiskola

Technikum

Szak-közép

Gimná-zium

Szakmun-kásképző

Szakiskola

Ált. isk.

8. ált. alatt

0%


A lakosság képzettség szerinti összetétele azonban a teljes népesség vonatkozásában is kedvezőtlenebb képet mutat az országos, de a megyei összetételtől is. Ez az állapot összefügg a térség általános, elsősorban gazdasági és szociális helyzetével, de összefügg demográfiai mutatóival is. Ez utóbbiak közül kiemelendő a magas elvándorlási arány és – különösen hátrányos helyzetű – roma lakosság részaránya. A lakosság széles körben megvalósuló tanulása, művelődése, a tudás iránti igény általánossá válása, a térség számára igényt és lehetőséget teremt. Igényt a minőségi életvitelre és –a humán erőforrás gyarapodása folytán – lehetőséget a térség komplex fejlődéséhez. A program általános célja tehát a munkaképes korú lakosságon belül a szakképzettek arányának növelése, távolabbi cél pedig a népesség általános műveltségének folyamatos növekedése. A program célcsoportjai az általános iskolások, és a szakképzetlen munkaképes korú felnőttek. A programhoz tervezett intézkedések: 5.2.1 Felnőttképzési stratégia kidolgozása: Az intézkedés közvetlen célja: Az iskolai végzettségben, a szakképzettségben elmaradott felnőtt lakosság, hátrányos helyzetének megszüntetése. Az intézkedés leírása: A

munkaügyi

szervezetek

az

oktatási

intézményekkel

és

önkormányzatokkal

együttműködésben kidolgozzák a felnőttképzési stratégiát. Akció program készül a végrehajtásra A stratégiában célcsoportok, képzési célok, intézkedések, eszközök és források kerülnek kijelölésre. A várt hatás: A térség lakosságának általános tudás szintje, szakképzettségi szintje és érdeklődési köre növekszik, különös tekintettel a falusi, a hátrányos helyzetű, és a roma lakosságra. A hatásindikátorok: A stratégia elkészülésével és végrehajtásának értékelésével mérhető a program hatása

46


5.2.2 A tanulást, a művelődést népszerűsítő programok szervezése Az intézkedés közvetlen célja: A térség lakosságának, – különös tekintettel a roma lakosságra – tudás, képzettség iránti igénye számottevően növekedjen. Az iskolai végzettségben és szakképzettségben, az átlagos színvonaltól való lemaradásuk szűnjön meg. Az intézkedés leírása: Önkormányzati kezdeményezéssel, civil támogatással, az oktatási intézmények szakmai irányítása mellett szervezett és rendszeres programok a térség minden településén. A várt hatás: A lakosság kulturális igénye érzékelhetően növekszik, a tanulás, a kulturált szórakozás a mindennapok részévé válik. A tanulást népszerűsítő programok rendszeresen eljutnak a legkisebb településre is. A roma lakosság munkaerő-piaci és általános integrálódása előre halad. A hatásindikátorok: A célcsoportok tanulási és végzettségi mutatóival valamint megfigyelésekkel mérhető az intézkedéstől várt hatás.

47


5.3. Prioritás: „A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése” A prioritás indoklása: A térség hátrányos helyzetű népességéhez azok tartoznak, akiknek nincs munkával szerzett jövedelmük, akik eltartásáról az állam gondoskodik. A hátrányos helyzet egyrészt öröklött, másrészt sokan rajtuk kívül álló okokból tartoznak abba. A hátrányos helyzetű népességből való kilépés útja, vagy a szociális ellátó rendszeren, vagy a munkahelyen keresztül vezet. A kistérségben munkahelyért sorban állók száma lényegesen magasabb, mint a rendelkezésre álló munkahelyek száma. A jelenlegi munkáltatók, és a várható majdani munkavállalók előtt azonban nem egyenlő eséllyel állnak sorban a tanult, a képzett és a képzetlen, a jó fizikumú és a gyenge fizikumú, a jó megjelenésű és a kevésbé jó megjelenésű, a cigány és nem cigány, a 45 év feletti és alatti, a női és a férfi munkavállalók. Szükség van a térségben olyan programra, amely általános célja, a munkaerő-piacon azonos helyzetbe hozni minden munkaképes polgárt. Olyan stratégiai program tervezése és végrehajtása indokolt, amelynek célcsoportjai a legfeljebb nyolc általánost végzett munkanélküliek, különös tekintettel a nőkre. Ez az általános cél az alábbi rész célokon és az azokhoz majd kapcsolható projekteken keresztül valósul meg: •

a munka világába vezető és visszavezető programok futtatása;

•

a szociális gazdaság fejlesztése;

•

az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése.

48


A programhoz tervezett intézkedések: 5.3.1 A munka világába vezető és visszavezető programok futtatása. Az intézkedés közvetlen célja: Az intézkedés célcsoportja a tartós munkanélküliek állománya, cél az állomány megszüntetése. Az intézkedés leírása: Olyan programok tervezése és futtatása történik, amelyek egyrészt motivációt teremtenek a rendszeres munkavégzésre, másrészt képességet fejlesztenek ahhoz. A munkaügyi szervezet tervezi és bonyolítja az aktív munkaerő-piaci eszközök alkalmazásával a programokat. A várt hatás: A tartós munkanélküliség állapotát megszokott, illetve abba beletörődött aktív korú lakosok állománya fokozatosan megszűnik. A munkanélküliség általánosan csakis átmeneti állapotként fogadható el. A hatásindikátorok: A programokban részt vevők számával és a tartósan munkanélküliek állományába tartozók számával mérhető az intézkedés hatása. 5.3.2 A szociális gazdaság fejlesztése Az intézkedés közvetlen célja: A szociális ellátásra szorulók (célcsoport) teljes körű és minőségi ellátása. Edelény várostól a legkisebb településig, színvonalas és minőségi ellátásban részesüljön valamennyi rászoruló. Az intézkedés leírása: Az önkormányzatok, az állami szociális és civil szervezetek külső források igénybevételével erősítik a szociális gazdaságot, illetve annak működését. Megfelelő szakmai háttérrel Városi Kórház olyan hálózat épüljön ki és működjön, amely az önmagukról gondoskodni képtelen lakosok szakszerű ellátását biztosítja. A várt hatás: A szociális ellátásra szorulók minden szempontból megfelelő ellátásban részesülnek. A szakszerű ellátás elősegíti önfenntartó készségük kialakulását.

49


A hatásindikátorok: Az intézkedés hatása az ellátás ráfordításaival, az egy gondozóra jutó ellátottak számával és az ellátottak életviszonyainak minősítő értékelése útján mérhető. 5.3.3 Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése Az intézkedés közvetlen célja: A cél, a térség teljes lakossága körében annak tudatosítása, hogy olyan hátrányos helyzetű csoportok (a célcsoportba első sorban a roma lakosság tartozik) élnek közöttük, akik önerejükből

képtelenek

sorsukon

változtatni.

A

célcsoport

esélyegyenlőségének

megteremtése nem csak csoport, hanem térségi érdek is, hasonlóan az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű régiók esélyegyenlőség iránti igényéhez. Az intézkedés leírása: Az önkormányzatok és civil szervezetek a különböző propaganda eszközök segítségével, kiadványokkal, rendezvényeken terjesztik a hátrányos helyzet össztársadalmi felelőségét és az esélyegyenlőség jelentőségét. A várt hatás: A közgondolkodás átalakulása hozzájárulna a hátrányos helyzetű csoportok önfenntartó magatartásának kialakulásához. A hatásindikátorok: Az intézkedés hatása minősítő indikátorokkal mérhető, például kérdőíves tesztekkel.

50


5.4. Prioritás: A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése A prioritás indoklása: Társadalmi – és térségi határokon is – átívelő problémák hatékony kezelésére, társadalmi és térségi összefogás, azaz partnerség szükséges. Bármely fejlesztési program akkor lehet sikeres, ha az érintettek a tervezés és a végrehajtás során egyaránt szerephez jutnak A partnerség elve arra épül, hogy a területi egységek, azaz a régiók és települések működése, fejlesztése csak akkor valósulhat meg hatékonyan, ha a szereplők folyamatosan és rendszeresen együttműködnek, közöttük célorientált kapcsolatok alakulnak ki.. A probléma ilyetén kezelése nem kísérlet, hiszen számos országban évek óta sikeresen alkalmazzák, de már 2002. óta magyar példával is lehet igazolni sikerét. Az Európai Unióban 1997-ben hozták létre az első foglalkoztatási paktumokat. A partnerség elve egyike az EU Strukturális Alapok működését meghatározó négy alapelvnek. Az EU támogatások odaítélésénél ma már kivétel nélkül feltétel a projekt tervezésében és megvalósításában való partneri együttműködés. A közösséget érintő probléma közös kezelése nem új keletű, ami új, benne az, az intézményesített megjelenése. A

munkanélküliség

tipikusan olyan

probléma,

amelynek

a

megoldása

partneri

együttműködést kíván, hiszen több szereplő saját érdekeitől motivált, ugyanakkor az egész közösség sorsára kiható

döntéseiről van szó. A munkaerő-piac szereplői számára a

munkanélküliség más-más aspektusban jelenik meg, éppen azért kell egy asztalhoz ülniük, mert van egymás számára mondani valójuk, úgy jövőjük tervezésekor, mint egy-egy döntést megelőzően. A program általános célja a munkaerő-piac szereplőinek partneri együttműködése. A célcsoportba a munkaerő-piac szereplői – a Megyei Munkaügyi Központ, Edelény Város Önkormányzata, az Edelényi Kistérség Többcélú Társulása, a munkáltatók, – illetve a foglalkoztatási Paktum aláírói tartoznak. A program az alábbi részcélokon keresztül valósulhat meg: •

Közösségfejlesztés

•

Foglalkoztatási partnerség építés

•

A foglalkoztatási paktum szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése és működtetése

51


A programhoz tervezett intézkedések: 5.4.1 Közösségfejlesztés Az intézkedés közvetlen célja: A munkanélküliség problémája és az azért érzett felelősség, térség társadalmának széles körében váljon tudatossá. A munkaerő piac minden oldalának szereplője különösen érezze felelősségét a probléma megoldásáért. A partnerség elve legyen része a közgondolkozásnak. Az intézkedés leírása: A munkaerőpiac állami szereplőinek kezdeményezésével fórumok szervezése, a munkáltatók, a munkavállalók érdekképviseletei az önkormányzatok és a civil szervezetek részvételével. Rendszeres propaganda tevékenység kiadványokkal, rendezvényeken, az együttműködés lehetőségeiről, előnyeiről, szükségességéről. A Foglalkoztatási Paktum előkészítése, együttműködők mozgósítása. A várt hatás: A munkanélküliséghez való társadalmi viszony megváltozik, egyre szélesebb körben érzi a társadalom a megoldás iránti közös felelősséget. A hatásindikátorok: Az események számával és a Foglalkoztatási Paktum előkészítésével mérhető a hatás. 5.4.2 Foglalkoztatási partnerség építés a kistérségi és a határon túli munkaerőpiac szereplők között Az intézkedés közvetlen célja: Kistérségi Foglalkoztatási Paktum létrehozása és együttműködők csatlakozása a Paktum működéséhez. A munkaerő-piac szereplői Foglalkoztatási stratégiába foglalják közös célkitűzéseiket és a teendő intézkedéseket. Az intézkedés leírása: A kezdeményező szervezet – állami, vagy önkormányzati – szervezi a Paktum megalakulását és a térségi Foglalkoztatási stratégia elkészítését. munkaértekezleteken tárják fel a munkanélküliség problémáját és fogalmazzák meg a célkitűzéseket. Elkészül a térség Foglalkoztatási stratégiája, megalakul az Irányító csoport, a partnerek ünnepélyesen aláírják a Paktumot. Elkészül a Foglalkoztatási stratégia, a Paktum ügyrendje és a Munkaterv. Kapcsolatfelvétel a határon túli szomszédos kistérséggel a Paktumhoz való csatlakozás érdekében.

52


A várt hatás: A munkaerő-piac szereplő partneri kapcsolata működik, a foglalkoztatási helyzet áttekinthetőbb és időről-időre mérhetően javul. A hatásindikátorok: Kész Foglalkoztatási stratégia, működő Paktum és a foglalkoztatás statisztikai adatai. A Paktumhoz újabb partnerek csatlakoznak. 5.4.3

A Foglalkoztatási Paktum megteremtése és működtetése

szervezeti

és

infrastrukturális

hátterének

Az intézkedés közvetlen célja: A Foglalkoztatási Paktum zavartalan és hatékony működése, a Foglalkoztatási stratégia megvalósítása. Az intézkedés leírása: A Paktum résztvevői döntenek az irányító csoportról, a munkaszervezet megalakításáról és a működés finanszírozásáról. Munkaszerződéseket, illetve megbízási szerződéseket kötnek. A munkaszervezet elkészíti saját szervezeti és működési szabályzatát, valamint megszervezi a monitoring működését. A várt hatás: Létrejön a Foglalkoztatási Paktum munkaszervezete, elkészül szervezeti és működési szabályzata. A térségi foglalkoztatási Paktum hatékonyan működik. A hatásindikátorok: A Paktum munkaszervezete szabályozottan működik.

53


6. Monitoring és értékelés A monitoring a folyamatos adatgyűjtésen alapszik, amely alapján a Paktum menedzsmentje folyamatosan vizsgálja a stratégiai programok végrehajtásának lépéseit a stratégiai célok viszonylatában. A monitoring alapját a jól működő teljesítmény indikátorok képezik, ezért a tervezett intézkedésekhez indikátorok kerülnek meghatározásra. A menedzsment a monitoring alapján rendszeresen tájékoztatja az Irányító csoportot és Foglalkoztatási Fórumokon a partnereket, illetve a nyilvánosságot. Az értékelés a projekt egészének áttekintése, célja a tevékenység hatásának vizsgálata a megoldani

kívánt

társadalmi-gazdasági

probléma

viszonylatában

(relevancia,

eredményesség és hatékonyság). Az értékelés a stratégia sikerét és hatásait méri. Az értékelést végezheti a menedzsment szakértője, de igénybe vehető külső szakértői szerv. Az értékelés az Irányító Csoport munkáját segíti, de eredményei a nyilvánosság számára is tájékoztatásul szolgálnak. Az Irányító csoport évente legalább egy alkalommal Foglalkoztatási Fórumon tájékoztatja a Paktum aláíróit és a nyilvánosságot a stratégiai célok irányába hozott intézkedések megvalósításáról, a folyamatban levő projektek helyzetéről.

54


7. A fejlesztési intézkedések tervezett projektjei A stratégiai programok (prioritások) intézkedések által valósulnak meg. Az egyes intézkedésekhez – az igényektől és a forrásoktól függően – majd számos megvalósítandó projekt kapcsolódik. Az itt közölt projekt lista már megtervezett, vagy javaslatként felvetett megvalósításra váró projektet tartalmaz. A lista nyitott, ahhoz további javaslatok adhatók a www.edelenypaktum.hu honlapon. Az 5.1 „A gazdasági környezet fejlesztése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló 5.1.1 Térség marketing” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény

Térségfejlesztési marketing szervezet létrehozása

A térség és termékei iránt megnövekvő érdeklődés

Az 5.1.” A gazdasági környezet fejlesztése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló 5.1.2 ”A térség infrastruktúrájának fejlesztése” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése


A 27-es út korszerűsítése Miskolc-Kassa vasútvonal rekonstrukciója Települések közötti közutak korszerűsítése

Miskolc-Kassa

Gázellátás valamennyi településen

Kistérség ellátatlan települései

46 település

Teljeskörű szennyvíz hálózat u.a. kiépítése Belvíz elvezető hálózat fejlesztése u.a. Mobil telefon szolgáltatás fejlesztése u.a.

55

Fejlődő gazdasági környezet u.a. Fejlődő gazdasági környezet és a lakosság életminőségének javulása u.a. és a lakosság életminőségének javulása és környezetvédelem u.a. u.a. Fejlődő gazdasági környezet és a lakosság életminőségének javulása


Az 5.1.” A gazdasági környezet fejlesztése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló

5.1.3

”Új

vállalkozások

létesítésének

és

a

működő

vállalkozások

versenyképességének támogatása” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Üzletviteli tanácsadó működtetése

szolgálat

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény Edelény, Szendrő

Vállalt fejlesztési projektek

46 település

Mezőgazdasági projektek

46 település

Turisztikai projektek

46 település

Szolgáltatási projektek

46 település

Javuló vállalkozási feltételek A meglévő munkahelyek megtartása, újak létesítése A meglévő munkahelyek megtartása, újak létesítése A meglévő munkahelyek megtartása, újak létesítése A meglévő munkahelyek megtartása, újak létesítése

Az 5.1 ” A gazdasági környezet fejlesztése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló 5.1.5 ”A vállalatok igényeinek megfelelő képzési programok” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Oktatási projektek igényfelmérés alapján

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény Edelény

Megszűnnek a képzetlenség miatt betöltetlen álláshelyek

Az 5.2 „A tanuló kistérség megteremtése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló 5.2.1 ”Felnőttképzési stratégia kidolgozása” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése


Felnőttképzési stratégia kidolgozása

Edelény-Szendrő

„Tanuló kistérség” stratégia kidolgozása

A térségben

56

Növekszik a képzett felnőttek száma Létrejön a tanuló kistérség


A 5.2 „A tanuló kistérség megteremtése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.2.2 ”A tanulást, a művelődést népszerűsítő programok szervezése” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Kiadványok terjesztése Rendezvények szervezése

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény 46 település 46 település

Tanuló lakosság Tanuló lakosság

Az 5.3 ”A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.3.1 ”A munka világába vezető és visszavezető programok futtatása.” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Aktív munkaerőpiaci eszközök alkalmazása

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény A kistérség

Csökken a tartósan munkanélküliek száma

Az 5.3 ”A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.3.2 „A szociális gazdaság fejlesztése” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése szociális gondozási projektek

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény 46 település

Javul a lakosság életminősége

Az 5.3 ”A hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének megteremtése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.3.3 „Az esélyegyenlőség elvének tudatosítása és népszerűsítése” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Rendezvények, kiadványok

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény 46 település

57

Erősödik a társadalmi kohézió


Az 5.4 „A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.4.1 „Közösségfejlesztés” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése


A közösségi erő lehetőségeinek meg- Edelény, Szendrő jelenése a médiában Kiadványok, rendezvények 46 település

Közösségi szerveződések Szemlélet változás

Az 5.4.„A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.4.2 „Foglalkoztatási partnerség építés” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése A Foglalkoztatási Paktum bővítése

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény Kistérség és határon túli települések

Erősödő partneri kapcsolatok a foglalkoztatásért

Az 5.4 „A térségi és térségek közötti partneri kapcsolatok létrehozása és működése” célú stratégiai program megvalósítására irányuló, 5.4.3 „A foglalkoztatási paktum szervezeti és infrastrukturális hátterének megteremtése és működtetése” intézkedéshez a tervezéskor ismert projekt javaslatok: A projekt megnevezése Paktum menedzsment működtetése

A megvalósítás helye A projekttől várt eredmény Edelény, Szendrő

58

A Paktum működése


8. Források •

Az Észak-magyarországi Régió Operatív Programja 2007-13 /www.norda.hu/

•

Rövidtávú munkaerőpiaci prognózisok /BAZ Megyei Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltség/

•

Farsang-Hollósi-Kovács:

Helyi

foglalkoztatási

partnerségek

létrehozása

és

működtetése •

Dr. Kovács Péter: Foglalkoztatási paktum

•

Az Edelényi kistérség komplex fejlesztési stratégiája /2005, B-A-Z Megyei Fejlesztési Ügynökség/

•

Kistérségi szociális felzárkóztatási program /MTA RKK Észak-magyarországi Osztály/

•

A Bódva-vidék turisztikai fejlesztési stratégiája /Dr. G. Fekete Éva/

•

A Bódva-vidék komplex fejlesztési stratégiája /MTA RKK Észak-magyarországi Osztály/

•

A Bódva-vidék gazdasági szerkezetátalakítási programja /MTA RKK Északmagyarországi Osztály/

•

Edelényi

kistérség

foglalkoztatási

dokumentuma •

(www.edelenypaktum.hu)

•

Népszámlálás 2001 /KSH 2004/

•

TEIR

59

stratégiájának

“Helyzetelemzés”

című

AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA

Recommend Documents