Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS

Hatvani Területfejlesztési Iroda

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS munkaanyag

Edelény, 2005. október 30.

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája – HELYZETELEMZÉS

TARTALOM 1. BEVEZETŐ........................................................................................................................................................ 3 1. a.) A kistérség társadalmi, gazdasági, természeti környezetének jellemzői...........................3 1. b.) A kistérség társadalmi, gazdasági jellemzői......................................................................6 2. A TELEPÜLÉSEK HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ PROBLÉMÁK KIALAKULÁSÁNAK OKOKOZATI ELEMZÉSE..............................................................10 2. a.) A kistérség hátrányos helyzetét kiváltó társadalmi-gazdasági okok................................10 2. b.) A kistérségben tapasztalható leszakadási folyamat jellemzői.........................................14 2. c.) A kistérségben tapasztalható fejlődést gátló tényezők bemutatása..................................20 2. d.) A kistérségben tapasztalható problémák, leszakadási folyamatok és fejlődést gátló tényezők ok-okozati rendszerben történő elemzése..................................................................21 3. A KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETÉNEK ELEMZÉSE................................23 3. a.) A kistérség munkaerőpiaci helyzete................................................................................23 3. b.) A munkanélküliség jelensége és formái..........................................................................25 3. c.) A kistérség lakosságának foglalkoztathatósága és munkatapasztalatai...........................31 3. d.) A kistérség főbb munkáltatói...........................................................................................33 3. e.) Elhelyezkedési lehetőségek és nehézségek a kistérségben a felsőfokú végzettségűek számára......................................................................................................................................37 3. f.) A foglalkoztatás bővítését és a munkahelyteremtést gátló tényezők...............................40 3. g.) A munkaerőpiacra vonatkozó kilátások és jövőképek.....................................................42 4. AZ EDELÉNYI KISTÉRSÉG MINT TÁJHAZA................................................................45 4. a.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitások....45 4. b.) A kistérségben található helyi kulturális, természeti-földrajzi és egyéb specialitásokban rejlő munkaerőpiaci lehetőségek...............................................................................................52 5. EDELÉNY KISTÉRSÉG NEVELÉS-OKTATÁSÜGYE ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS HELYZETE..............................................................................................................................55 5. a.) A kistérség nevelés-oktatási helyzete..............................................................................55 5. b.) A kistérség lakosságának egészségügyi helyzete az alapellátás tükrében (orvosi ellátás, védőnői ellátás, kórházi ellátás, családsegítői szolgáltatás)......................................................61 5. c.) A kistérség infrastrukturális helyzete...............................................................................67 5. d.) A kistérségben igénybe vehető szociális szolgáltatások és jellemzőik...........................70 6. A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK..................................................72 6. a.) A kistérségben működő civil társadalon aktivitása és lefedettsége.................................72 6. b.) A kistérségben működő civil szervezetek által szervezett programok............................73 6. c.) A kistérségben működő civil szervezetek részvétele a fejlesztési programokban...........75 MELLÉKLET: 1. A kistérség népességét és foglalkoztatottságát bemutató adatok 2. A kistérség fejlesztésében aktívan szerepet vállaló helyi szervezetek 3. Edelényi kistérség SWOT-analízise 4. Nevelés-oktatásügy intézményei és adatai 5. Civil szervezetek

Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/2


1. Bevezető 1. a.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, KÖRNYEZETÉNEK JELLEMZŐI1

GAZDASÁGI,

TERMÉSZETI

Földrajzi, természeti adottságok: A kistérség Magyarország északi részén, a szlovák határ mentén fekszik. Földrajzi besorolás szerint

az

Észak-Magyarországi

középhegység

nagytájon

belül

az

Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és az Észak-Magyarországi medencék középtájak részét alkotja. Területe 740 km2. Felszínére az alacsony-középhegységtől (Aggteleki-hegység), a dombságon

át

(Nyugat-Cserehát,

Tornai

dombság)

a

tagolt

medencedombságig

(Rakaca-völgy) többféle forma jellemző. A felszíni változatossághoz az élővilág gazdagsága párosul. A térség természeti értékeinek, élővilágának a legfőbb értékét mégsem a számtalan egyedi földtani képződmény, ritka, esetenként csak itt előforduló fajok és társulások adják, hanem az a változatosság, az a diverzitás, amely ezen a tájon – más tájakkal ellentétben - az ember környezet-átalakító tevékenysége ellenére még megmaradt. Ez a terület egyik legfőbb értéke, s ez válhat a táj fő vonzerejévé is. Az aggteleki karsztvidék barlangjai és a felette lévő terület élővilága 2001-től a Világörökség részét képezi. Az Aggteleki Nemzeti Park és az Aggteleki Tájvédelmi körzet a kistérség területének összesen 27%-át (197 km2) foglalja el. A terület kiterjedt erdőségekkel rendelkezik, a fafaj szerinti összetételben a hosszú vágáskorú fafajok dominálnak (tölgy és gyertyán), a kelet-csereháti területeken magas a cserfák aránya is. Gazdag a vadállomány. A magas lejtősségi értékek, a talajok alacsony humusztartalma, a gyakori csuszamlások, az erős talajerózió és a relatíve száraz éghajlat együttesen a földek alacsony, a legjobb hazai területek 30-40%-át elérő termőképességét eredményeznek. Az ásványkincsek közül említésre méltó a kohászati és mészgyártási mészkő, amelyet ma már nem hasznosítanak. A regionális igények kielégítésére alkalmas meszesi és rakacai mészkő kitermelése napjainkban is zajlik. A Bódva-völgy vízkészletei jelentős ivóvízbázist képeznek, védelmük elsődlegesen fontos feladat. Itt található az ország egyik legnagyobb víztározója, a 200 ha felületű, 5 millió m3 víztömegű Rakacai- víztározó.

1

Forrás: Csereháti Településszövetség; Stratégiai elemzéseiből, „Élhető Faluért” című kutatás 2004. MTA PTI


78/3


Népesség, társadalom: A Bódva-völgyi kistérség 46 településén összesen 36,5 ezer fő. A térség tipikusan aprófalvas, a népesség 51%-a 1000 fősnél kisebb településen él. A lakosság 41,3%-a a kistérség két városában, Edelényben (29,7%) és Szendrőben (11,6%) koncentrálódik. A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A kistérség népessége korstruktúrája alapján is változatosnak mondható, 3 jellemző településtípus rajzolódik ki: 1. fiatalodó népességű települések

– a legnagyobb roma népességgel rendelkező

települések 2. kevert települések – jelentős roma népességű települések 3. elöregedő települések – roma népességgel kevésbé rendelkező települések Ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi – nagycsaládi kötődéseik miatt még nehezebb egyéni kiutat találni. A problémát súlyosbítja, hogy munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Miközben a munkanélküliség extrémen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról beszélhetünk a térségben. Azon területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. A helyi gazdaság a még dolgozóknak sem biztosít magas jövedelmeket. Az 1 főre jutó SZJA nagysága országos szinten is ebben a kistérségben a legalacsonyabb. A segélyből élők száma a térségben 2000 fő körül van, ami a családtagokkal együtt a népesség 20-25%-át teszi ki. A segélyezés a térségi önkormányzatok költségvetését 30-50%-os mértékben terheli.


78/4


Gazdaság: A térségben a vállalkozássűrűség országos szinten is a legalacsonyabb. 1000 lakosra mindössze 33 vállalkozás jut és még a két kisvárosban sem éri el a megyei átlagot. A térségben mintegy 1196 vállalkozás működik, melyeknek 28%-a rendelkezik jogi személyiséggel. A térségben található vállalkozások 95%-a mikro-vállalkozás, amelyek jelentős részben kényszervállalkozások. A mezőgazdaságban jellemző az ún. törpebirtokok magas, 96%-os aránya. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó2. A szántóföldi növénytermesztés 65%-át a gabonafélék (őszibúza, kukorica, rozs, tavaszi árpa), a 25%-át az ipari növények (napraforgó, őszi káposzta, repce) adják. A térségben jelentős, intenzív művelésű gyümölcsös található Tomor-Lak térségében, ahol almát, meggyet, szilvát és kajszit termesztenek. A 225 ha szőlőterület 1/5-e Edelény környékén található. A térségben egyértelműen a tömegtakarmányt fogyasztó állatok (szarvasmarha, juh) szerepe a meghatározó. A gazdaságok 86%-a foglalkozik állattartással. Az állattartásban új színfoltként jelent meg a pulykatartás. A térség 27500 ha erdejének nagy része Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet. A térségben tejfeldolgozó, húsfeldolgozó, sütőipari, csokoládégyártó, ásványvíz palackozó, ruhagyártó, fa- és bútoripari, illetve fémipari cégek, kisiparosok tevékenykednek. Adottságai alapján a térség egyik vezető ágazata lehetne az idegenforgalom. Az idegenforgalmi fogadókészséget 1999-ben kereskedelmi forgalomban csupán 246 férőhelyet jelentett. Étkezési lehetőség mindössze 4 településen biztosított. A szállásférőhelyek száma az 1999-es statisztikák óta látványosan, több mint háromszorosára nőtt. A gazdasági tevékenységeket

segítő

szolgáltatásokon

belül

a

pénzpiaci

szolgáltatásokat

a

takarékszövetkezeti hálózat alkotja. A könyvelési szolgáltatások a nagyobb településeken magánvállalkozások keretében kiépültek, a vállalkozói tanácsadó szolgáltatásnak nincs fizetőképes kereslete. Az önkormányzatoknak évente 438 millió Ft-ot kell segélyezésre fordítaniuk. Fejlesztésre évi 1-1,5 milliárd forintot költenek, ami a költségvetésük 16%-át teszi ki.

2

MTA RKK számításai alapján in Bódva-völgy Komplex Stratégiai Koncepciója


78/5


1. b.) A KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI JELLEMZŐI

Településszerkezet – lakosság korösszetétele A kistérség népessége 1970-2001 között közel 3500 fővel csökkent, az ezredforduló után enyhén emelkedett. A lakosság számának fogyása különösen tendenciózus volt az aprófalvak sorában. 1970-ben 24 településnek a népessége nem érte el az ötszázat 2003-ban 28 ilyen aprófalut találtunk. A kistérség legkisebb faluja; Tornakápolna (15 fő), a legnagyobb települése Edelény (11168 fő). Az ezer főt meghaladó települések száma (térségközpontot nem számolva) igen csekély számuk hét, amelyből csak kettőnek a lélek száma haladja meg a kétezret: Boldva (2481 fő), Szendrő (4372 fő). Összességében elmondható, hogy évtizedekkel ezelőtt már kis- és aprófalunak számító települések népessége rohamosan fogyott, s az OTHK (1972) hatásaként funkcióval bíró települések, vagy korábban városi rangot elnyert települések népessége enyhén emelkedett vagy stagnált (lásd melléklet 1/2. tábla). Közel negyedszázada a harminc év alatti népesség száma majd 19 ezer fő volt, a 2001-es népszámláláskor alig haladta meg a 16 ezret, ezzel szemben a hatvan év feletti népesség ugyan ezen időszak alatt 1322 fővel növekedett. Az aprófalvak többségében az idősek aránya meghaladja a 25%-ot, de több helyütt a népesség harmadát-felét teszi ki. A 30-39 közötti kohorsz száma alig változott, a 40-59 év közöttiek száma enyhén csökkent (lásd melléklet 1/3., 1/4., 1/5. táblák). 1. ábra A települések korcsoporti megoszlása 1980. (%) 15%

0-29 48% 25%

30-39 40-59 60-

12%


78/6


2. ábra A települések korcsoporti megoszlása 1990. (%) 18%

44%

0-29 30-39 40-59

24%

6014%

3. ábra A települések korcsoporti megoszlása 2001. (%) 20%

43%

0-29 30-39 40-59 60-

25%

Népmozgalom 12%

A népességvándorlásból 1970-1979 közötti évtizedben a kistérség településeinek szerény többlete képződött (14,33 ezrelék). A 70' években valamennyi településnek a vándorlási különbözete vagy pozitív, de legalább is zéró volt. A 80' években az elvándorlás rendkívül felgyorsult, a vándorlási különbözet megközelítette a 4 ezret, 1980-1989 között valamennyi településnek a vándorlási különbözete negatív volt. 1990-2001 között az elvándorlás mértéke mérséklődött lecsökkent a 70' évek átlaga alá (9,81 ezrelék). Az elvándorlás megtorpanását nem a kiváltó okok megszűnése, hanem a mobilizálódni képes népesség számának erőteljes csökkenése idézte elő. Az elvándorlást az alacsony jövedelem szint mellett a gyenge szociális ellátás (oktatás és egészségügy), valamint rossz infrastruktúra idézte elő (lásd melléklet 1/6. tábla).


78/7


A száz felnőtt korúra jutó gyermek- és időskorúak aránya egy évtized alatt 76,71-ról 79,05-re emelkedett (1999-2001). Az eltartottsági mutató igen nagy szórást mutat, mivel több apró faluban az eltartott korcsoportokhoz tartozók száma meghaladja az aktív korú népesség számát. A kistérségi átlagtól kedvezőbb korösszetételű települések száma csekély, bár ezen települések népessége viszonylag nagy: Edelény (65), Borsodszirák (70), Boldva (72), Szendrő (75). A száz gyermekkorúra jutó öregkorú 1990-ben 69,45 volt 2001-ben ez a mutató 83,26-ra emelkedett. Az öregedési mutató igen nagyszórást mutat, mivel az idősek aránya a gyerekekhez képest az aprófalvakban jóval nagyobb, mint a kisvárosokban, nagyobb községekben, s főleg a kistréség központjának számító Edelényben. A kedvezőbb gyermekszám a térségben azon településeken jellemző, ahol nagy számban élnek cigány népcsoportokhoz tartozó közösségek. Tornanádaska (20) fiatalsági mutatója a helyi gyermekotthon miatt emelkedik ki a kistérségi átlagból (lásd melléklet 1/7. tábla).

Iskolázottság Az iskolázottság mutatóit tekintve 1990 és 2001 között javulás tapasztalható a kistérség egészében, és ez a pozitív tendencia érzékelhető majd mindegyik településen. 1990-ben középiskolát végzettek aránya 23,1%, 2001-ben 32,5% volt. A vizsgált évtized alatt az egyetemet, főiskolát végzettek aránya is emelkedett 3,1%-ról 4,7%-ra. Az iskolázottsági mutatók a kistérségen belül a nagyobb lélekszámút településeken kedvezőbbek (lásd melléklet 1/8. tábla).

4. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége 1990. (%) max. 8 osztály (73,8%) középiskola (23,1%) egyetem, főiskola (3,1%)


78/8


5. ábra A kistérség lakóinak legmagasabb iskolai végzettsége 2001. (%) max. 8 osztály (62,8%) középiskola (32,5%) egyetem, főiskola (4,7%)

Gazdasági aktivitás A legutóbbi népszámláláskor a munkanélküliség aránya 8,0%-os volt3, amely messze felette van az országos átlagnak, de igazán nem fejezi ki a kistérségben élők gazdasági passzivitását. 1980-ban a foglalkoztatottság 40,6%, 1990-ben 37,7%, 2001-ben már csak 22,0% volt; a vizsgált két évtized alatt a foglalkoztatottsági szint a felére csökkent. Az aktívkeresők mellett az eltartottak aránya is közel 10% ponttal csökkent; 1980-ban az itt élők 41,6%, 2001-ben 31,9%-a eltartott volt. Az inaktív keresők aránya pedig 1980 és 2001 között megkétszereződött; 17,8%-ról 38,2%-ra emelkedett. Az utóbbi emelkedés a helyi társadalmak elöregedése mellett a még aktívkorúak nyugdíjas ellátásba való menekülésével magyarázható, amely különösen a ’90-es évek első felében jellemezte a munka világából kiszorított népességet. A kistérség átlagos foglalkoztatottsági szintje felé csak egykét település emelkedik; nagyobb lélekszámú települések és a térségközpontja Edelény (lásd melléklet 1/9. tábla). 6. ábra A kistérség gazdasági aktivitása (%) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0

41,6

40,6

37,7

31,9 24,3

Inaktív kereső 8,0

0,0

Foglalkoztatott M unkanélküli

22,0

17,8

1980

3

38,2

36,4

1,6 1990

Eltartott

2001

A regisztrált munkanélküliek aránya az aktívkorú népességhez.


78/9


A helyben foglalkoztatottak száma a térségben 4304 fő volt a legutóbbi népszámlálás alkalmával. A helyben foglalkoztatottnak csaknem a fele Edelényben él. A kistérségben a nők nagyobb arányban dolgoznak helyben (55,3%), mint a férfiak (44,8%). A helyben foglalkoztatottak majd kétharmada harmincas- illetve a negyvenes éveiben volt 2001-ben (lásd melléklet 1/10. tábla). A helyben foglalkoztatottaknak több mint a fele (52,8%) az iparban talált munkát, négytizede (40,8%) a szolgáltatásban helyezkedett el, s 6,4%-ának van munkaviszonya valamelyik mezőgazdasági üzemben, illetve helyi vállalkozásban (lásd melléklet 1/11. tábla). 7. ábra A kistérségi helyben foglalkoztatottak ágazati megoszlása 2001. (%) 6% mezőgazdaságban

41%

iparban szolgáltatásban

53%

A kistérségben az ingázók száma a legutóbbi népszámláláskor 3735 fő volt, ennek 68,5%-a férfi és 31,5%-a nő volt. A legtöbb eljáró Edelényben lakott, az összes kistérségi ingázó közel harmada. A legmobilabb korosztály 30-49 éves, mivel az ingázók 58,7%-a e korcsoporthoz tartozott 2001-ben (lásd melléklet 1/12. tábla). 8. ábra A kistérségi ingázás más településre eljáró lakónépesség 2001. (%) 18% 3%

mezőgazdaságban iparban szolgáltatásban

79%

A kistérségben ingázók 17,7%-a mezőgazdaságban, 2,6%-a az iparban, 79,8%-a a szolgáltatási szektorban talált magának munkaalkalmat (lásd melléklet 1/13. tábla).


78/10


2. A települések hátrányos helyzetét kiváltó problémák kialakulásának ok-okozati elemzése 2. a.) A KISTÉRSÉG HÁTRÁNYOS HELYZETÉT KIVÁLTÓ TÁRSADALMI, GAZDASÁGI OKOK A kistérségben a roma népessége száma és aránya országos összehasonlításban a legmagasabbak közé tartozik. A több időpontban történt adatfelvételre alapuló becslések alapján közel 8,3 ezer fő, az összlakosság 23%-a tartozik a roma etnikumhoz. A települések közül 12-ben egyáltalán nem lakik roma család, ott ahol laknak, a településen való megjelenésük, arányuk sok tényező együttes hatásaként jelentkezik. A roma népesség területi koncentrálódásában történelmi hagyományok, munkalehetőségek, a (közös)tanácsi időszak lakás- és oktatáspolitikájának helyi gyakorlata, stb. játszottak szerepet. A demográfiai tendenciák változatlansága esetén 15 év múlva valószínűsíthetően a kistérség lakóinak több mint 1/3-a roma lesz. A népesség száma az 1970 óta eltelt időszak alatt 28%-kal nőtt. Ezen belül azonban a Galyaság lakosai csaknem megfeleződtek, és a Torna medence népessége is ¼-ével csökkent. 1980 óta a városokban is mérsékelt fogyás tapasztalható. A 90-es években lefékeződött évi átlagos népességcsökkenési ütem a két északi mikro-körzetben az évtized második felében ismét felélénkült és a korábbi értékeken is túllépett. Ezzel szemben a Tókörnyékén az utóbbi években határozott népességnövekedés regisztrálható. A trend további érvényesülése mellett a következő 20 évben térségi szinten 7%-os csökkenés, ezen belül a Tókörnyékén 6%-os növekedés és a két északi mikro-körzetben további mintegy 6-800 fős, azaz 18-20%-os népességveszteség várható4. Tíz olyan település van, ahol valamilyen külső behatás hiányában a ma mintegy 538 főnyi népesség már belátható időn belül elfogy. Tíz további településen ugyanez a veszély, de még vannak tartalékaik. A szóban forgó húsz település mai népessége összesen alig 3200 fő. A kiürülő falvak kivétel nélkül azok, ahol egyáltalán nem, vagy csak csekély számban élnek roma családok. Ezekben a falvakban maradt meg leginkább a hagyományos építészet és itt a legtisztább a természeti környezet. Ugyancsak itt találhatók ma is a legerdősebb, vadban leggazdagabb térségek és itt van leginkább szükség és lehetőség a tájfenntartó gazdálkodása. 4

MTA RKK elemzései alapján.


78/11


A korábbi jelentős elvándorlás miatti kontraszelektivitás és a növekvő számú roma népesség hátrányos helyzete a népesség iskolai végzettség szerinti összetételében súlyos torzulásokhoz vezetett. A 10 éven felüliek 2,3%-a nem végezte el az első osztályt és a 15 éven felüliek 23%-a nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. A munkanélküliség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kb. másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik ez a térség, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak több éve már, ami önmagában is egy nagyon nagy szám, de itt ráadásul jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya. 1990-től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan – itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések is történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartósan munkanélkülinek. Az elhelyezkedést nehezíti az is, hogy az emberek jelentős része helyhez van kötve. Az ingatlannak nincs értéke, hiába akar elmenni innen valaki, a háza ide köti. Eladni nem tudja, itt nem hagyhatja, csak tengődik és nem vált. Jól példázza ezt az is, hogy bár elég nagy számban adnak be munkaerőigényt a különböző multinacionális cégek a Dunántúlról, és ebben az évben is jelentős számban mentek el emberek dolgozni Székesfehérvárra, Veszprémbe, ezen embereknek kb. a 85-90%-a három hónapon belül vissza is jött. Hiába keresik ott többszörösét az itteni segélynek, akkor is visszajönnek, mert nem tudja oda vinni a családját, nem tud Dunántúlon lakást venni. Mára már a tartós munkanélküliség negatív hatása kiteljesedett. Ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus. Az örökös tétlenség és tehetetlenség nagyon is kedvez az italozásnak, szinte életformává válik. A napi rendszeres élet hiánya miatt magukkal és környezetükkel szemben is igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az élethelyzet e családi körben a felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. A munkátlanság és ebből fakadó szegénység újra termeli magát. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/12


fölemelkedni, sőt társadalmi integrálatlansága miatt egy esetleges gazdasági föllendülés gátjává válhat. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. Számukra az erős közösségi – nagycsaládi kötődéseik miatt még körülményesebb egyéni kiutat találni. Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a regisztrált munkanélküliek 40%-a csak 8 általánost végzett, 19 - 19,7% pedig 8 általánossal sem rendelkezik. Tehát a munkanélküliek 59 - 59,7%-a 8 általános iskolai osztállyal vagy annál kevesebbel rendelkezik. A Bódva-vidék kistérségben összesen mintegy 1000 vállalkozás működik, melyekből csupán 190 rendelkezik jogi személyiséggel. Térségi sajátosság, hogy ugyanakkor a non-profit gazdasági szervezetek száma relatíve magas, meghaladja a 200-at. A legtöbb jogi személyiségű vállalkozás Edelényben, Szendrőben és Borsodszirákon található. A többi településen általában 2-3 jogi személyiségű vállalkozás van. A térségben a mikro-vállalkozások a jellemzőek, melyek jelentős részben kényszervállalkozásként jöttek létre. A vállalkozások 95%-a tartozik a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatók sorába. Összesen 55 olyan vállalkozás van, ahol 10 főnél többet foglalkoztattak az ezredfordulón. A földbirtokok 96%-át kitevő 5 hektárnál kisebb törpebirtokok az önellátást is csak szűkösen tudják biztosítani. Megoldás csak a bérbeadás vagy szövetkezésből megvalósítható integráció lehet. A kárpótlás során földhöz jutott személyek jelentős része bérbe adja a tulajdonában lévő földterületet. A különböző segélyezési formák keretében támogatott lakosok összlétszáma közel egyenlő a térség össznépességének számával. Különösen magas a segélyezettek népességszámhoz viszonyított aránya a Tornai medencében. A segélyből élők számának és arányának megítéléséhez pontosabb közelítést ad a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában és a rendszeres szociális segélyben részesítettek évi átlagos száma. Ez alapján


78/13


megállapítható, hogy a térségben közel 2000 fő, családtagjaikkal együtt mintegy 7-8 ezer lakos (az kistérségben élők 20-25%-a) fő jövedelmi forrása a segély. Összességében elmondható, hogy a kistérségben egyszerre van jelen a globális és strukturális munkanélküliség. Az alacsony gazdasági aktivitás oka a helyi gazdaság leépültsége, s egyben a helyi munkaerő gyengesége, amelynek oka az alacsony iskolázottság és

munkamotiváció.

A

fenti

tényezők

együttesen

eredményezik

az

alacsony

foglalkoztatottságot.


78/14


2. b.) A KISTÉRSÉGBEN TAPASZTALHATÓ LESZAKADÁSI FOLYAMAT JELLEMZŐI Mint

említettük,

a

munkanélküliség

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében

kb.

másfélszerese az országos átlagnak, ebből is kiemelkedik Edelény és térsége, ahol általában 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak évek óta, s mindnek fölött itt jellemzően magas a tartós munkanélküliek aránya. A tartós munkanélküliségnek okát mára már nem lehet pusztán a földrajzi fekvésből eredő hátrányokból levezetni, vagy a távoli vagy közeli történelmi események okait felsorolni, de könnyen a statisztikai tévkövetkeztetés hibájába eshetünk, ha csupán gazdasági elemzéssel igyekszünk megmagyarázni azt ami Edelényben kialakult a foglalkoztatás terén. A magas munkanélküliség, illetve az alacsony foglalkoztatottsági színt mögött inkább kereshetőek emberi tényezők hatásai, mint materiális jószágok (infrastruktúra, vállalkozások, stb.) léte vagy nem léte, illetve gyenge állapota. A Szent István Egyetem Vidékfejlesztési Intézetének5 munkatársai föltérképezték az egész vidéki Magyarországot a Corner Egyetemen (Itacha, USA) kifejlesztett és az ENSZ által használt HDI mutatók segítségével. A HDI (Human Developmnet Index) emberi tényezők fejlettségének a mérő száma a képzettséget, a jövedelmi viszonyokat, és a várható élettartamot ötvözi egy mutatóvá. A HDI

mérőszám

segítségével

lefolytatott

kutatás

megállapította,

a

vidéki

Magyarországon Edelény és térsége az akkori 150 kistérség közül a 146. helyet foglalta el, vagyis a szóban forgó kistérség az egész országban az utolsó ötödik helyen állt. A legfejlettebb győri kistérség HDI értéke 0,812-es értéke mellett az Edelényi kistérség 0,182-es értéket érte el, vagyis a legfejlettebb vidéki kistérséghez viszonyítva Edelény és térsége négy és félszer elmaradottabb. A HDI vonatkozásában a megyén belül is messze elmarad a legrosszabb térségektől; Encs a 138., Szikszó a 126., Ózd a 117.,Szerencs-Tokaj a 115., Sátoraljaújhely a 113., Sárospatak a 106. Edelényi kistérség a vezető kistérségtől különösen a képzettségi mutatókban marad el; 5,7 szer rosszabb e téren, de az egészségi állapota is rosszabb, mivel a vizsgált kistérségben a megszületettek 3,22 évvel kevesebb ideig élnek mint az ország nyugati megyéjében található Győri kistérségben. Az egy aktívkorúra jutó belföldi összjövedelem tekintetében az ország „zászlós hajójának” tekintett Győri kistérségben 2,5 szer többet keresnek, mint az Edelényi 5

A kutatást a FVM és az OKTK támogatta, s a kutatást Dr. Obádovics Csilla vezette SZIE, 2002.


78/15


kistérségben. A mutatók, s e vonatkozásban a HDI is, sok lényeges dolgot eltakarnak, de egy vonatkozásban mindenképpen hasznosak, jól mutatják a területek közötti különbséget. 1. tábla HDI alapján rangsorolt kistérségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, összevetve a győri kistérséggel és Győr-Sopron-Moson megyével sors

Kistérség neve

zám

Írástudók

Átlagosan

Egy állandó

Születéskor

Képzési

Belföldi

Élettartam

aránya a 6

elvégzett

lakosra jutó

várható

index

jövedelem

index

év

osztályok

összes

élettartam

felettiek

száma

belföldi

(1995-2000)

körében

évnél

jövedelem

(1990,%)

idősebb

(Ezer HUF)

6

HDI

index

népességen belül

(1990

év) 1.

Győri

98,7

8,97

405,4

71,89

0,81

0,93

0,70

0,812

44.

Miskolci

98,22

8,80

283,4

70,07

0,71

0,52

0,42

0,566

63.

Kazincbarcikai

98,13

8,38

250,5

70,12

0,61

0,41

0,48

0,498

88.

Mezőkövesdi

98,02

8,00

213,7

69,50

0,52

0,28

0,40

0,402

70.

Tiszaújváros-

97,30

8,19

333,4

68,65

0,46

0,68

0,29

0,480

Mezőcsáti 106.

Sárospataki

97,27

8,14

207,9

68,71

0,44

0,26

0,30

0,337

113.

Sátoraljaújhelyi

97,35

8,00

199,0

68,71

0,43

0,23

0,30

0,321

115.

Szerencs-Tokaji

97,33

7,88

185,1

69,10

0,40

0,19

0,35

0,313

117.

Ózdi

97,65

7,99

181,5

69,45

0,47

0,17

0,27

0,304

126.

Szikszói

97,23

7,71

167,8

69,32

0,35

0,13

0,38

0,286

138.

Encs-Gönci

96,39

7,56

152,9

69,11

0,21

0,08

0,35

0,212

146.

Edelényi

95,96

7,54

160,7

68,67

0,14

0,10

0,30

0,182

1.

Győr-Moson-

98,56

8,64

293,2

71,85

0,72

0,65

1,00

0,793

18.

B-A-Z megye

97,71

8,30

227,3

69,35

0,54

0,24

0,03

0,269

Forrás: Obádovics Csilla: Területi különbségek a HDI index alapján Vizsgálatunk arra mutat rá, s ebben osztozunk a helyi munkaügyi központ szakembereinek másfél évtizedes tapasztalatával, s a térséget alaposan többször kutató MTA RKK eddigi kutatásainak megállapításaival is, hogy a térség foglalkoztatási gondjai nem mai keletűek, és több komponensből állnak, bár megoldást rájuk a lehető legegyszerűbben kell megadni. Tudott dolog, hogy a rendszerváltás előtti város- és iparfejlesztés a térséget elkerülte, de ennek ellenére e kor a térségre erőteljesen hatott. A szocialista időszakban a városokban jelentkező munkaerőhiány szívó hatására az iskolázottabb és mobilabb társadalmi rétegek elhagyták a térséget. Miután helyben jelentősebb, különösen jól fizető, vállaltok nem voltak.


78/16


A területen az ipar ugyan jelen volt, de ezen vállalatok jövője, főleg a megye ipari központjában elhelyezkedő, a nagyvállalatok létéhez volt kötve, az 1989 -1992 között végbement „átalakítás”, a térség foglalkoztatóinak zömét megszüntette, vagy olyan mértékben leépítette, hogy az jelentősebb számú munkahelyet már nem tudott biztosítani a helyi munkaerőnek, különösen akkor, amikor az ipari központokban is jelentős elbocsátások először az ingázókat érintették, azaz a korábbi szívóhatás ellenirányúvá vált. A korábbi tömött munkás járatokon a tömegek hirtelen eltűntek, s kisvártatva a műszakos járatok is. Az ipari gócokban a feldolgozóipar összeomlását, a helyi nyersanyag kitermelőipar is követte, s szinte ezzel egy időben a helyi mg tsz-ek is utcára küldték korábbi alkalmazottaikat. A foglalkoztatás korábbi rendjének felbomlását nem tudta az sem ellensúlyozni, hogy a települések majd mindegyike önkormányzati jogot kapott, s ezzel számos intézményt kezdhette meg működését a korábban kiüresített községek határain belül. A települések zömében a fő foglalkoztató az önkormányzat lett, amelyeknek a igazgatás klasszikus feladata mellett egyre inkább a helyi szociális ellátást is meg kellett szerveznie, de ezen tevékenységek egyrészt nagyon kevés embernek kínáltak munkalehetőséget, másrészt ezen foglalkoztatók sem voltak biztonságosak, különösen az apró- és kisfalvas helyi önkormányzatokban, mivel a községek akkut pénzhiánnyal küzdenek. 1990-től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan – itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések történtek. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A problémát tovább súlyosbítja, hogy ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 92%-a minősül tartós munkanélkülinek. Ők már több mint hat hónapja szerepelnek a munkaügyi regiszterben. 8586% azoknak az aránya, akik több mint egy éve szerepelnek a regiszterben. Másrészt az időszakosan kikerülők is visszakerülnek a rendszerbe a segélyezéshez, támogatáshoz szükséges kötelező munkavégzés (többnyire támogatott munkavégzés: közhasznú-, közcélú-, közmunkaprogramok ) és a segélyezetti lét közötti forgásban. A foglalkoztatás 90%-ban támogatott formában valósul meg, és ebben a folyamatban a települési önkormányzatok járnak az élen. Ebből adódik az a sajátos helyzet, hogy a Bódva-völgy legfontosabb gazdasági-társadalmi szereplői az önkormányzatok. A tartós munkanélküliség országos Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/17


viszonylatban is kiemelkedő és a folyamatosan munkanélküliek nagy száma mellett a munkaügyi rendszerben lévő forgás következtében ma szinte ugyanazokból áll a munkanélküliek csoportja, mint ezelőtt 3-4 évvel. Nem túl jelentős azoknak a száma, akik vissza tudnak jutni a munka világába. Az Ördögi kör kialakulása / circulus vitiosus Napjainkra a tartós munkanélküliség negatív társadalmi hatásai is felerősödtek. A deviancia, s ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus igen erőteljesen beette magát az emberek életébe. A munkanélküli segélyek nagy hányada a helyi kocsmákba vándorol, illetve azokhoz a házakhoz, ahol van olcsó pálinka és „csinált” bor. Ebben az élethelyzetben felnövő gyerekek számára mintát jelent a szülők életvilága, így a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. Ez a társadalmi csoport önerejéből már nem képes fölemelkedni, minekután sajátos jegyei miatt egy esetleges gazdasági föllendülés munkaerő-tartalékát sem tudja képezni. A tartós munkanélküliség következtében megszaporodtak a válások, de szerencsére nem nőttek a bűnesetek számai. Tulajdon elleni bűncselekmények ugyan előfordulnak, de a bűnüldöző szervek munkájának köszönhetően ezek jelentős százalékban felderítésre is kerülnek. A rendőrség tehetetlennek bizonyul azonban a kisebb értékű, de a táj művelését visszafogó erdei és mezei lopások tekintetében. Több településen azért sem művelik már a falu környékén lévő szőlőket, kerteket, mert nem tudják a termést megvédeni. A bűnözés szempontjából megemlítendő az uzsorakamatok ügye is. Amikor az emberek nagy része már a boltban is hitelbe vásárol és tartozását a segély megérkezésekor fizeti ki, az állandó pénzzavar, illetve pénzhiány kiváló lehetőséget biztosít az uzsorásoknak. A munkanélküliséggel járó veszélyek azokon a településeken a legnagyobb, ahol sok a munkaképes korú lakos és magas a regisztrált munkanélküliek aránya is. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. A romák életviteli és munkapiaci helyzetének segítését, esetleges megoldását gátolja, hogy pontos felmérés róluk nem készült. Fontos arra is rámutatni, hogy a nyilvántartott munkanélküliek korösszetételét tekintve a 35 év alattiak adják a létszám kb. 55%-át. Ez amiatt nagy gond, mert a nemzetközi tapasztalatok szerint 45 éves korig még igen aktív életszakasszal kell számolni, amibe az Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/18


átképzések, új szakmák tanulása, új munkahelyek keresése, sőt költözködés, áttelepülés is beletartozhat. Ez a magas arány azonban azt sugallja, hogy ez a nagy arányú fiatal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet kezdésére a lakásárakat tekintve alig van lehetőségük, és alacsony iskolázottságuk, szakképzetlenségük is visszatartó erő. Miközben a munkanélküliség igen magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról is beszélhetünk a térségben. Ez különösen igaz ott, ahol magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni. Vállalkozói szerződések keretében valamely központi helyről, Miskolcról, Kazincbarcikáról jár ki egy-egy vállalkozó az adott feladatok ellátására. Ilyen feladat például a számítástechnikai rendszerek üzemeltetése, vagy a minőségbiztosítási rendszerek elterjesztése. Összességében megállapítható, hogy a foglalkoztatást gátló okok közül a legjelentősebb gond a társadalom újratermelő képességének a megőrzése, illetve újra megtalálása. A társadalom elemi szintjei sérültek meg és omlottak össze, sérült a család mint gondoskodó és nevelő intézmény. A családok negyedében olyan gyerekek nőnek fel, akik szüleiket nem látják munkába járni, de sok esetben a házimunkát sem látják el tisztességgel. A gyerekek növekvő számban munkanélküli, és roma családban nőnek fel, e társadalmi rétegnek a legkevésbé biztosított a megfelelő iskolai- és óvodai nevelés, valamint oktatás. A felnövő új nemzedék, amelyben már családi miliőben sem alakul ki munkához, és munkahelyhez való igazodás attitűdje, mert a szülőket nem látja dolgozni, az iskolában pedig fegyelmező értékekből nem részesül, s e két tényezőből eredően belső aspirációi sem fejlődnek ki. Az elszegényedett családok többsége elszegényedő önkormányzatot a hátán cipelő községben él, ahol a helyi szociális ellátórendszer ezen elnyomorodás

okán

fokozatosan épül le, s napról napra veszíti el hatékonyságát, s egyre inkább a látszat megoldások felé tér el. A családok tétlensége a helyi autoritások tehetetlenségével találkozik, s ennek okán lassan elsüllyedő szociális ellátórendszer (oktatás-nevelés, egészségügy, szociális. jóléti rendszerek, stb.)

nem mérsékli az új nemzedék halmozott társadalmi

hátrányait, a helyi társadalmi deficit csak mélyíti az amúgy is nagy szakadékot, ami egy városi és nyugati régióban született és egy vidéki, s még ráadásul egy észak-keleti térségben született, gyermek között fenn áll. A munkaerő piacról kiszorult, vagy oda bejutni sosem tudó szülőnek gyermeke is aktívkorú eltartottá válik, ahelyett, hogy kereső adófizetőjévé nevelődne annak a közösségnek a számára, amely fölnevelte. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/19


Az ördögi kört csak egy helyütt lehet feltörni, s ez az új nemzedék, s amivel feltörhető e önmagába visszaforduló körkörös állapot, az az oktatás-nevelés intézményei; az iskolák és az óvodák rendszere, amelyek itt ma többet jelentenek, mint az ország működő képes felén, mert itt missziót töltenek be, olyan társadalmi hiányt pótolnak, illetve pótolhatnának, amelyre más intézmény erre képtelen.


78/20


2. c.) A KISTÉRSÉGBEN TAPASZTALHATÓ FEJLŐDÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK BEMUTATÁSA A fejlődést gátló tényezők között azok a problémák említhetők, melyek a hátrányos helyzet kialakulásában, illetve a leszakadási folyamatban játszanak szerepet. Az alulképzettségből fakadó munkanélküliség, illetve az a tény, hogy a munkanélküliek legnagyobb része tartós munkanélküli s, ebből az élethelyzetből fakadóan a helyi társadalmakban erőteljesen jellemző a deviancia. Az egyéni életútkeresések kudarcai; bebukott kényszervállalkozó, a hajléktalan távolsági ingázó, lebukott fekete munkavállaló, stb. mind azt bizonyítja az itt élőknek, hogy erőfeszítéseiknek nem sok a várható eredménye. Most, hogy már csalódtak a rendszerben, nem is akarnak munkát keresni. Az emberek munkamotivációjának hiánya ellehetetleníti a jó szándékú segítséget is. A térség humánerőforrását a leépülés, a fokozódó szociális problémák jellemzik, amit tovább erősít a fiatalok „menekülése”. A fejlődési folyamatok elindításához szükség van jelenlegi humánerőforrás képzésére, fejlesztésére, a vállalkozások munkaerő igényét kielégítő oktatásra. A térség a közlekedési szempontból távol fekszik a fejlődési centrumoktól, a potenciális piacoktól. A határmenti kapcsolatok gazdasági kiaknázása napjainkban elmarad a lehetőségektől. A sikeres határmenti együttműködést akadályozza az, hogy a térség egyetlen határátkelő helyén jelenleg sem a nemzetközi személy, sem a teherforgalom nem lehetséges. Az egész térség számára problémát jelent a fejlesztések tőkehátterének biztosítása. Magyarország Európai Uniós tagságával lehetőség nyílt az Uniós források elérésére, ezek hátránya, hogy önrész is szükséges hozzá, így a lehetőség ugyan adott, de továbbra is önerőre van szükség a tervek megvalósításához.


78/21


2. d.) A KISTÉRSÉGBEN TAPASZTALHATÓ PROBLÉMÁK, LESZAKADÁSI FOLYAMATOK ÉS FEJLŐDÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK OK-OKOZATI RENDSZERBEN TÖRTÉNŐ ELEMZÉSE A térség lakosai korábban, a rendszerváltás előtt az ipari szférában, főleg a nehéziparban tevékenykedtek jórészt betanított munkásként. Ekkor még nem ismerték a munkanélküliség fogalmát. Majd a rendszerváltás során ezeket az ágazatokat leépítették, mivel alkalmatlanok voltak piacgazdasági keretek között működni. Ekkor az itt lakó emberek jó része elvesztette munkahelyét, tekintve, hogy ők csupán a korábbi munkájukhoz értettek, s mivel aluliskolázottak voltak, így nem találhattak maguknak újra munkát. Segélyekből éltek és életszínvonaluk mind jobban leromlott. Nem kevesen az alkoholizmusba, a deviáns viselkedésbe fojtották tehetetlenségüket, így nem csoda, ha gyermekeik is ezt a példát követték. A térség humánerőforrását a leépülés, a fokozódó szociális problémák jellemzik, amit tovább erősít a fiatalok „dezertálása”. A fejlődési folyamatok elindításához szükség van egyszerre az alapot jelentő általános nevelési- és oktatási rendszer megerősítésére, valamint a jelenlegi humánerőforrás képzés fejlesztésére, s a vállalkozások munkaerő igényét kielégítő szakoktatásra, -képzésre is. Az önkormányzat hatalmas összegeket fizetett és fizet szociális támogatásra, így nem tudta kellő szinten a közműhálózatot, az utakat, az épületeket fejleszteni, így leromlott az infrastruktúra. A kistérségben egy háziorvosra jutó lakosok száma viszonylag alacsony, de az orvos beteg kapcsolatát nehezíti az a tény is, hogy kistérségen belül relatíve nagy földrajzi távolságok vannak. Járóbeteg ellátás a térség 5 településén működik. A térségben összesen 5 gyógyszertár működik, egyenetlen területi eloszlásban. Az Edelényi kórház térségi feladatokat lát el, a felújítást követően az ellátás minősége jelentősen javult. A 3-5 éves korosztály neveléséről 24 óvoda gondoskodik. Az óvodák mindenhol 100%-os kapacitással működnek. Az óvodapedagógusok száma 95 fő, ami a fokozottan problémás gyerekek létszámát figyelembe véve kevés. A térség településeinek felében van iskola, ám ezek 1/3-ában csak alsó tagozat működik. Az iskolaszerkezetnek köszönhetően a gyerekek 15%-a rendszeresen ingázik. Az egy pedagógusra jutó tanulólétszám alapján ellátási hiányról nem beszélhetünk, de ebben az esetben is igazak az óvodai nevelésénél megfogalmazottak.


78/22


Az 1990-es évekre a kommunális szolgáltatások közül a vezetékes vízhálózat mindenhol

kiépült,

a

szennyvízberuházások

2000

után

indultak.

A

megvalósult

szennyvízberuházások esetén figyelemre méltó a jelenlegi alacsony rácsatlakozási arány, aminek következtében a szélesre tárt a közműolló. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya 7,8%. A problémák miatt sokan akik tehették elvándoroltak a térségből, egyes falvak szinte teljesen elnéptelenedtek, s elszegényedtek. Összefoglalva: •

A tőkehiány miatt alig alakultak ki vállalkozások, főleg olyanok, amelyek foglalkoztathatnák a többségében szakképzetlen lakosságot.

•

Azoknak az embereknek, akik hosszú időn át nem találtak munkát, a munka utáni igényük teljesen leromlott, csalódtak a rendszerváltásban, s már nem is akarnak munkát vállalni.

•

Azok, akik viszont más térségbe mentek munkát vállalni, rövid időn belül visszatértek hiába keresték meg a segély többszörösét. Vissza kellett jönniük, mivel családjukat nem vihették magukkal. Az alacsony ingatlan kereslet miatt házuk gyakorlatilag elértéktelenedett, így elköltözni nem tudnak.

•

Az infrastruktúra fejlettsége gyenge, a térség a közlekedési szempontból távol fekszik a fejlődési centrumoktól, lényegében abszolút periféria. A határ menti kapcsolatok gazdasági kiaknázása napjainkban elmarad a lehetőségektől.


78/23


3. A kistérség munkaerőpiaci helyzetének elemzése 3. a.) A KISTÉRSÉG MUNKAERŐPIACI HELYZETE A humánerőforrás tekintetében a következő problémák merülnek fel: •

rohamos elöregedés és dinamikus fiatalodás ketőssége

•

tucatnyi elnéptelenedő falu és növekvő számú és arányú roma népesség

•

a térséget elhagyó fiatalok

•

alacsony képzettségű munkaerőbázis

•

alacsony foglalkoztatási arány

•

változásokkal szembeni tartózkodás

•

külső beavatkozás passzív várása A Bódva-völgyi kistérség 46 településén 1999-ben összesen 35700 fő, ( KSH 2003.

36961 fő ) Borsod-Abaúj-Zemplén megye népességének kb. 1/5-e lakott. A térség tipikusan aprófalvas, a népesség 34,4%-a 1000 fősnél, 16,5%-a pedig 500 fősnél kisebb településen él. A városokon kívül a 2000-es lélekszámot csak Boldva lakosainak száma haladja meg. A lakosság 41,3%-a a kistérség két városában, Edelényben (29,7%) és Szendrőben (11,6%) koncentrálódik. A népesség koncentrációja alapvetően meghatározza a piaci méreteket, a szolgáltatások és az intézmények kialakításának hatékonysági mutatóit. A nagyobb települések tágabb munkaerő- és felvevő piaca maga után vonja a jobb intézményi ellátottságot, a munkahelyek nagyobb koncentrációját, ami (a korrelációszámítások eredményei alapján) az egy főre jutó személyi jövedelemadó nagyságában, a 100 főre jutó személygépkocsik számában, a telefon előfizetők nagyobb arányában is tükröződik. Ugyanakkor minél kisebb egy település, annál magasabb az idősek és a mezőgazdasági vállalkozók aránya. Az adatok elemzése azt is mutatja, hogy a településméret csökkenésével párhuzamosan nő a rendkívüli szociális segélyek egy főre jutó nagysága. A 90-es évek elején bekövetkezett krízis nyomán ezrek veszítették el munkahelyüket. Az egyéni életstratégiák hatására a munka nélkül maradtak jelentős része inaktív keresővé (nyugdíjas, rokkant nyugdíjas, jövedelempótló támogatásban részesülő), ill. munkanélkülivé vált. Önkormányzati becslések szerint a munkaképes korúaknak alig fele, mintegy 10 ezer fő, akivel munkaerőként lehet számolni és ennek jelenleg kevesebb mint 5/4-e vesz részt a Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/24


munkában. Az egész kistérségben 3500-4000 lehet az ingázók száma, az aktív keresők 1/2-e a térségen kívülre ingázik. Az utazási nehézségek (távolság, rossz közlekedési feltételek, magas költségek) ellenére tehát a körzet még most is jelentős munkaerőbázist képez a szomszédos térségek számára (Miskolc, Kazincbarcika). Az össznépességen belül a roma lakosság foglalkoztatási helyzetének alakulása külön figyelmet érdemel. A munkaerő-piac kínálati oldalának 24%át teszik ki, ám a foglalkoztatottakon belüli arányuk csak 15%. A foglalkoztatás 10%-ot meghaladó mértékben a közhasznú foglalkoztatás keretében történik. Az elvileg munkaképes roma lakosság 36%-a meg sem jelenik a munkaerőpiacon. A roma dolgozók között a helyben foglalkoztatás a közhasznú alkalmazottakból való nagyobb részesedésük mellett is kisebb mértékű. A foglalkoztatottak több mint 35%-a más településen, elsősorban a térségen kívül kap munkát. A térség munkahelyeinek kevesebb, mint 20%-át töltik be romák. A foglalkoztatottak iskolai végzettségét tekintve az összes foglalkoztatott több mint 40%-a 8 osztályos végzettségű vagy ennél kevesebb iskolát járt ki. Ez az arány a romák körében még tragikusabb, mert összesen 88%-uk tartozik ebbe az alacsony iskolai végzettségű csoportba.


78/25


3. b.) A MUNKANÉLKÜLISÉG JELENSÉGE ÉS FORMÁI A regiszteren alapuló munkanélküliségi ráta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 2005. harmadik negyedévében 33,2%-ra becsülték, ez az érték az országos átlagnak a két és félszerese, a megyéből messze kiemelkedik Edelény és térsége. E térségben évek óta 30%, illetve afölötti munkanélküliséget regisztrálnak, ami önmagában is egy nagyon nagy szám, de itt ráadásul igen jelentős a tartós munkanélküliek aránya.

9. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistérségeinek becsült munkanélküliségi rátái 2005.III.negyedévben

Gönc Sátoraljaújhely Edelény Putnok

Encs

Sárospatak

Szikszó Ózd

Kazincbarcika Szerencs Tokaj

JELMAGYARÁZAT :A regiszter alapú munkanélküliségi ráta becsült

értéke, %:

Miskolc - 16,0

Tiszaújváros Mezőkövesd

16,1 – 21,0 21,1 – 26,0

Mezőcsát

26,1 – 30,0 30,1 -

Az idén nyáron közel 4000 regisztrált munkanélküliből minden második segédmunkás (49,1%), s közel kétharmada (58,8%) maximum általános iskolai bizonyítvánnyal rendelkezik. A munkanélküliség itt is mint a megyében leginkább a legaktívabb korosztályokat sújtja, minden második regisztrált munkanélküli 25- 44 év közötti. A kistérség a pályakezdő és fiatal munkanélküliek aránya nagyobb mint a megye egészében; a munkaügyi központba bejelentkezettek 22,7%-a 24 év alatti. 1990-től 1993 végéig a munkanélküliség gyakorlatilag nulláról futott fel az 5500 fős szintre. Az 1993-as csúcs után - az országos tendenciákhoz hasonlóan – itt is csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, ám közben folyamatosan újabb leépítések is történtek. A Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/26


regisztrált munkanélküliek számának csökkenésében sokkal inkább a regisztrációból való kikerülés, mintsem a munkába állás játszott szerepet. A foglalkoztatási problémát súlyosbítja, hogy ebben a térségben nagyon magas a tartósan munkanélküliek aránya. A Bódva-vidéken a munkanélküliek 93%-a minősül tartós munkanélkülinek. Ők már több mint hat hónapja szerepelnek a munkaügyi regiszterben. 8586% azoknak az aránya, akik több mint egy éve szerepelnek a regiszterben. Másrészt az időszakosan kikerülők is visszakerülnek a rendszerbe a segélyezéshez, támogatáshoz szükséges kötelező munkavégzés (többnyire közhasznú, közcélú, közmunka) és a segélyezetti lét közötti forgásban. A tartós munkanélküliség országos viszonylatban is kiemelkedő és a folyamatosan munkanélküliek nagy száma mellett a munkaügyi rendszerben lévő forgás következtében ma szinte ugyanazokból áll a munkanélküliek csoportja, mint ezelőtt 3-4 évvel. Nem túl jelentős azoknak a száma, akik vissza tudnak jutni a munka világába. Az újbóli elhelyezkedést nehezíti az is, hogy az emberek jelentős része lakáshoz van kötve. Az ingatlanjaik alulértékeltek, hiába akar elmenni innen valaki, a háza ide köti. Eladni nem tudja, itt nem hagyhatja, helyben vergődik. 2. tábla A munkanélküliség időtartamát vizsgálva: -tartósan munkanélküli 1994. szeptember 2634 fő 1995. szeptember 2539 fő 1996. szeptember 3090 fő 1997. szeptember 2927 fő 1998. szeptember 2824 fő 1999. szeptember 2566 fő 2000. szeptember 3328 fő 2001. szeptember 3260 fő 2002. szeptember 2445 fő 2003. szeptember 3531 fő 2004. szeptember 3763 fő 2005. szeptember 3580 fő Forrás: BAZ Megyei Munkaügyi Központ


84 % 85 % 88 % 88 % 90 % 92 % 94 % 94 % 64 % 94 % 95 % 93%

78/27


3. tábla A regisztrált munkanélküliek összetételére jellemző főbb adatok Borsod - Abaúj - Zemplén megyében, ezen belül az edelényi körzetben 2005. III.negyedév A regisztrált munkanélküliek száma Megoszlása (%) a (fő) Megnevezés megye

Regiszter alapú, becsült munkanélküliségi ráta (%)

ebből: edelényi körzet

ebből: edelényi körzet

megye

19,3

33,2

-

-

29 417 25 745

2 139 1 820

53,3 46,7

54,0 46,0

55 162

3 959

100,0

100,0

szakmunkás betanított munkás segédmunkás

19 457 8 364 18 836

1 192 452 1 945

35,3 15,2 34,1

30,1 11,4 49,1

Fizikai együtt szellemi együtt

46 657 8 505 55 162

3 589 370 3 959

84,6 15,4 100,0

90,7 9,3 100,0

2 126 8 338 15 032 14 009 12 452 3 205

240 657 1 027 1 035 803 197

3,9 15,1 27,3 25,4 22,6 5,8

6,1 16,6 25,9 26,1 20,3 5,0

Összesen Iskolai végzettség szerint

55 162

3 959

100,0

100,0

8 általánosnál kevesebb Általános iskola szakmunkásképző,szakiskola szakközépiskola,technikum gimnázium főiskola,egyetem

6 104 20 138 16 830 6 414 3 749 1 927

753 1 577 1 088 266 178 97

11,1 36,5 30,5 11,6 6,8 3,5

19,0 39,8 27,5 6,7 4,5 2,5

Összesen A munkanélküliség időtartama szerint

55 162

3 959

100,0

100,0

< 31 31-180 181-360 361-720 >720

1 069 3 564 2 166 3 112 45 251

48 225 95 221 3 370

1,9 6,5 3,9 5,6 82,0

1,2 5,7 2,4 5,6 85,1

55 162

3 959

100,0

100,0

6 702 17 246 10 505

473 1 204 621

12,1 31,3 19,0

11,9 30,4 15,7

Nemek szerint Férfi Nő

Összesen Állománycsoportok szerint

Összesen Életkor szerint 19 éves és fiatalabb 20 - 24 éves 25 - 34 éves 35 - 44 éves 45 - 54 éves 55 éves és idősebb

napja vették első ízben nyilvántartásba

Összesen < 31 31-180 181-360

napja megszakítás nélkül


78/28


361-720 >720

nyilvántartott munkanélküli

Összesen

8 589 12 120

704 957

15,6 22,0

17,8 24,2

55 162

3 959

100,0

100,0

Mára már a tartós munkanélküliség összes deviáns tünete megjelent. Ezek közül a legjelentősebb az alkoholizmus. A napi rendszeres élet hiánya miatt magukkal és környezetükkel szemben is igénytelenebbekké válnak a munkaerőpiacról kényszerűen kiszorulók. Ez az élethelyzet a körükben felnövő gyerekek számára is mintát jelent, így szinte a társadalom egészétől elszakadó réteggé válnak. 4. tábla Az Edelényi kistérség munkaerő-piaci helyzetének vizsgálata 1991. szeptember és 2004. szeptember között a regisztrált munkanélküliek összetétele ellátási jogosultság szerint Áll. Nem Regisztrá Segély, R.szoc. NYES Jövedele m-pótló résztve ker. járadé segély lt öszt. vő munkan. k jut. 2329 1872 1991.szeptember 3866 3223 303 217 1992.szeptember 5524 2022 1027 2144 1993.szeptember 3121 864 1742 256 1994.szeptember 2987 711 1805 408 1995.szeptember 3533 819 2143 392 1996.szeptember 3336 705 1961 670 1997.szeptember 3122 541 1712 868 1998.szeptember 3240 502 1752 986 1999.szeptember 3577 456 7 2008 1106 2000.szeptember 3471 307 1474 11 669 1010 2001.szeptember 3802 314 2262 22 56 1148 2002.szeptember 3761 377 2170 23 17 1163 11 2003.szeptember 3982 376 2434 18 1122 32 2004.szeptember Forrás: BAZ Megyei Munkaügyi Központ A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a 2003-ban 2170 fő volt, egy év múlva 2434 fő lett. Ebben az ellátási formában történt a legnagyobb változás 264 fővel gyarapodott az ellátottak száma6. A tartós munkanélküliség következtében nőttek a válások, a széteső családokban még reménytelenebbé váltak az amúgy sem jó szociális helyzetben élő gyermekek sorsa.

6

A nagyarányú növekedést a jövedelempótló támogatás megszűnése is okozta.


78/29


A bűnözés szempontjából megemlítendő az uzsorakamat. Amikor az emberek nagy része már a boltban is hitelbe vásárol és tartozását a segély megérkezésekor fizeti ki, az állandó pénzzavar, illetve pénzhiány kiváló lehetőséget biztosít az uzsorásoknak. A munkanélküliséggel járó veszélyek azokon a településeken a legnagyobb, ahol sok a munkaképes korú lakos és magas a regisztrált munkanélküliek aránya is. Nehezíti a tartós munkanélküliség és az abból adódó problémák megoldását, hogy a regisztrált, és még inkább a már a regisztrációban sem szereplő munkanélküliek nagy része roma származású. A romák élet- és foglalkoztatási helyzetének segítését gátolja, hogy miközben minden felelős szerv a romák előnyben részesítését szorgalmazza az iskoláztatásban, a munkahelyteremtésben, aközben pontos regiszter, felmérés nem készült róluk. Az önkormányzatok, az iskolák, a munkaügyi központok, ha adatokat mondanak, adnak a romák számáról, arányáról, akkor tulajdonképpen azok becsült adatok, pedig ezen információ a munkavállalási programok célzottságát segíthetné. 5. tábla A Bódva-vidék (Edelényi kistérség) munkaerő mérlege (2000)

Megnevezés

A felmért 28 településen

fő felnőtt népesség 60 év feletti lakos munkaképes korúak Tanuló GYES és katona korkedvezményes és rokkant nyugdíjas egyéb keresőképtelen helyi munkaerőpiaci állomány foglalkoztatott közhasznú alkalmazott regisztrált munkanélküli regisztráción kívüli munkanélküli és egyéb eltartott aktív keresők helyben dolgozók eljáró dolgozók bejáró dolgozók helyi munkahelyek

19650 3343 16307

%

Az egész térségben

Fő

fő

%

100 25,8 74,2 100 1,7 3,8 21,6

4517 850 3667

100 18,8 81,2 100 0,7 14,4 2,3

5400 1000 4400

100 2929 719 319 846

2,7 79,9 100 24,5 10,9 28,9

120 3508

5600 840 3646

1,5 71,4 100 37,6 5,6 24,5

27,7

4807

32,3

1045

100 68,7 31,3 11,3

6440 4340 2100 720 5060

100 67,7 32,3 10,5

1038 796 242 27 823

28126 7255 20871

320 14893

4794 671 2913

1,5 71,0 100 41,4 5,8 25,1

3206 5465 3755 1710 554 4309

243 11584

A roma népességből az egész térségben

%

100 17 83 100 1,9 3,6 21,9

314 590 3576

A roma népességből a felmért 28 településen

358 800 4500

27 527 84

fő

32 640 100

% 20,9 79,1 100 0,7 14,5 2,3

Romák aránya

% 19,2 13,8 21,1 8,9 80,0 2,2 37,5 23,6

850 380 1000

2,7 79,7 100 24,2 10,8 28,5

35,7

1278

36,4

26,6

100 61,3 38,7 3,8

1230 940 290 32 972

100 64,8 35,2 3,5

19,1 21,7 13,8 4,4 19,2

15,2 45,2 27,4

Forrás: (N=28) MTA-RKK a Bódva vidék komplex fejlesztési stratégiája Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/30


Az ismét munkába állást nehezíti, hogy a munkanélküliek többsége kifejezetten alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. A regisztrált munkanélküliek 61 %-a szakképzetlen (2397 fő), akiknek az elhelyezkedését nem csak a szakképzetlenségük, de iskolázatlanságuk is akadályozza. Ugyanakkor – a helyi vállalkozók panasza szerint – egyegy jó szakmunkást szinte alig lehet találni a területen, akinek a munkakultúrája, a munkája a mai igényszintnek megfelelő lenne. 6. tábla A regisztrált munkanélküliek összetételének alakulása állománycsoportonként Vizsgált időpontok

Segédmunkás

1151 1991. szeptember 1597 1992. szeptember 2305 1993. szeptember 1301 1994. szeptember 1262 1995. szeptember 1418 1996. szeptember 1280 1997. szeptember 1269 1998. szeptember 1371 1999. szeptember 1646 2000. szeptember 1688 2001. szeptember 1885 2002. szeptember 1871 2003. szeptember 2027 2004. szeptember 1945 2005. szeptember Forrás: BAZ Megyei Munkaügyi Központ

Betanított munkás 656 1123 1281 674 602 620 566 509 494 501 488 512 479 488 452

Szakmunkás 398 816 1380 869 853 1211 1164 1038 1072 1124 1032 1124 1139 1130 1192

Nem fizikai szellemi 124 330 558 277 270 284 326 306 303 281 263 281 272 337 370

Fontos arra is rámutatni, hogy a nyilvántartott munkanélküliek korösszetételét tekintve a 35 év alattiak adják a létszám kb. 49%-át. Ez a magas arány azonban azt sugallja, hogy a nagy arányú fiatal munkanélküli réteg nem mozdul, mert új élet kezdésére a lakásárakat tekintve alig van lehetőségük, és alacsony iskolázottságuk, szakképzetlenségük is visszatartó erő. Miközben a térségben a munkanélküliség kiugróan magas, más területeken egyfajta munkaerőhiányról is beszélhetünk. Azon területekre igaz ez, amelyek magasabban képzett, esetleg speciális szakembereket igényelnek. Az alacsony iskolai végzettség következtében már máshol kevésbé különösnek számító feladatokra sem lehet helyben szakembert találni.


78/31


3. c.) A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK FOGLALKOZTATHATÓSÁGA ÉS MUNKATAPASZTALATAI Összegzés •

A lakósság foglalkoztathatóságával és munkatapasztalataival ugyanaz a probléma ami tulajdonképpen az egész térséget hátráltatja, azaz az alacsony iskolázottság, s ezzel együtt járó szakképzettség hiánya, vagy annak korszerűtlensége. Emiatt az ide települt cégeknek, vállalatoknak nem a helyi munkaerő tartalékot foglalkoztatják. Ezért a legtöbb feladatot más térségből bejáró dolgozókkal végezteti el.

•

A munkamorál sem mondható megfelelőnek, a munkanélküliek jó része már évek óta munkanélküli és nem is szándékozik újra munkába állni.

•

A munkaerő képzettségi szintje rendkívül alacsony. Kevés a szakképzett munkaerő, gyakorlatilag elhanyagolható a felsőfokú végzettségű munkát keresők száma (97 fő) és aránya (szinte csak a hivatalokban dolgozók, orvosok, esetleg nagyobb cégek vezetői). Ezzel szemben nagy számú, sok tekintetben

(át)képezhetetlen

munkanélküli

jellemzi

a

térséget.

Bár

figyelmeztető jel, hogy a szellemi foglalkozású munkanélküliek száma (370 fő) az elmúlt két évben emelkedett két év alatt mindösszesen száz fővel. Feltételezhető, hogy nem csak fizikai munkaerő tartalék tudása és készsége amortizálódott, de a szellemi munkát végzők egy részénél is jelentkezik a lemaradás kor kívánalmaitól7. •

A migráció nem képes kezelni a munkanélküliség kérdését mivel, ha másik megyébe megy, dolgozni, ahol munkaerőhiány van onnan hamarosan visszatér, mert a magasabb fizetés ellenére a családját nem tudja magával vinni így kénytelen visszaköltözni.

•

Mindez sokkal súlyosabb az itt élő roma nagycsaládok esetében. Akiknél a megoldásra még kevesebb az esély.

7

Az elmúlt években jelentkező szellemi foglalkozásúak zömét a létszámukat karcsúsító bankok bocsátották el.


78/32


•

A munka világából való kikerülés passzivitást szül, amely végül deviáns viselkedésre ösztönzi (alkoholizmus) az embereket.

•

A lakosság nagy része korábban a mezőgazdaságban vagy az iparban dolgozott. Ipari terület a környéken nincs. A munkaerő problémája azonban azért nem oldható meg egyszerűen ipartelepítéssel, mert ezen emberek munkatapasztalata és tudása a mai világban már elavult. A nehézipar (bányák) megszűnése és a munkások állástalanná válását nem követte az átképzés, más szakmák elsajátítása. Nagy erőfeszítés kellene ahhoz, hogy a kimaradt éveket munkatapasztalat szempontjából behozzák.

•

A

mezőgazdasági

szakmák

tapasztalati

is

elavulnak,

a

termelő

szövetkezetekben még nem olyan technológiát használta, mint a mai modern gazdaságokban. A gépesítés miatt nincs szükség annyi emberre, viszont ezeknek az embereknek képzettnek kell lenniük. A mai agrárgazdálkodás egyik legfontosabb szempontja a fenntarthatóság és környezetkímélő termelői kultúra. Ezt a szemléletet el kell sajátítani, el kell terjesztése, mivel e nélkül nem lehet modern termelést folytatni.


78/33


3. d.) A KISTÉRSÉG FŐBB MUNKÁLTATÓI Edelény térségében a munkanélküliség kezelése rendkívül fontos kérdés volt és lesz is. A térség gazdasági és társadalmi elmaradottságából adódóan ezen a területen csak akkor fog bekövetkezni jelentős változás, ha környezetünkben olyan beruházások valósulnak meg, amelyek jelentős számú új munkahelyet hoznak létre. Erre jó példa volt a korábbi években felépített Eclipse Print Kft. nyomdája, ahol jelenleg is 110-120 fő dolgozik. Az elmúlt évben egy újabb jelentős beruházással gazdagodott Edelény város, a Linga Csokoládégyár Kft. üzemének felépítesét követően 70-80 fő munkanélküli talált magának munkahelyet. Szintén az elmúlt évben kérte a munkaügyi kirendeltség segítségét az Airflyt Kft., amely szintén a városban létesített egy újabb telephelyet. A cégnél jelenleg több mint 120 fő női dolgozó foglalkoztatására kerül sor. A fejlődés folyamatos hiszen 2004 évben felépült a Neptunecht Kft. betonelem gyára, ahol 50 fő állt munkába. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2004. évi munkahelyteremtő beruházási pályázatára a térségből 2 munkáltató pályázott, amelyből a Mátrai Műhely Kft. 18 millió Ft támogatást nyert új munkahelyek létesítésére. A térségben található mezőgazdasági gazdálkodó 99%-a egyéni gazdálkodó, a korábbi szövetkezetek jelentős része mára megszűnt. A két legjelentősebb mezőgazdasági vállalkozás a Bábolna Rt. Szendrői telephelye és a borsodsziráki Szirák-Farm Kft. Felszámolása is 2005. évben kezdődött meg. A 225 ha szőlőterület 1/5-e Edelény környékén található, ahol az Edelény Hegyközség fogja össze a gazdákat.


78/34


A térség 27500 ha erdejének nagy része Erdőgazdálkodási Rt. tulajdonában van. Az erdészetnek a térség környezeti adottságok hasznosítása és a foglalkoztatási problémák megoldása szempontjából kulcsszerepe lehet. Az élelmiszeripari tevékenységek közül a tejfeldolgozás (Milkfirst Kft), a húsfeldolgozás (Szirák-farm Kft bezárt, felszámolás alatt van), a sütőipar (5 kenyérgyár), a csokoládégyártás (Linga Kft.) és az ásványvíz palackozás (Borsodi Víz Kft –ét eladták helyén a Borsodaqua Kft palackozza a vizet) valamint a KOVI víz vállalkozás a meghatározó. A könnyűipari tevékenységek közül a textiliparban már csak (edelényi ruhagyárat eladták 2003-ban, ) a Lux –Tex Kft valamint az Airflyt Kft tevékenykedik, a konfekcióipari termékek gyártásával foglalkozó kisüzemek megszűntek.

A fa- és a bútoriparban

fűrészüzemek, kisiparosok tevékenykednek, térség egyetlen -1993-ban indult- bútorgyára bezárt. A fémiparban a szendrői Alufix-Szefém Kft, a hegymegi Vasszer Kft és az edelényi Ferrion Kft tevékenykedik. Az építőparban meg kell említeni a Neptun Bau Rt, a Mónusz Kft, és a Borsod Bau 2000 Kft tevékenységét amelyek jelentős beruházások kivitelezői, és ennek eredményeképpen nagy létszámokat foglalkoztatnak. A térség legnevezetesebb „terméke” az aggteleki Világörökség és általában a természeti környezet. Emellett tájjellegű termék az Edelényben palackozott Borsodi Víz, a tornavidéki kecskesajt, az edelény-császati borok, a gyűjtött gyógynövények és a Hídvégardó, Szendrő és Irota kézműves házaiban előállított kézműves termékek. A térség határain kívül is keresik a galvanizált kis bográcsokat és a faipari termékeket. A térség helyi termékeit mutatja immár hagyományosan a Bódva Expo és az ennek idejére megjelentett termékkatalógus. A fő idegenforgalmi központok: Aggtelek és Jósvafő térsége, a Rakacai-tó környéke, és a két város: Edelény, Szendrő. A térség idegenforgalmi kapacitásának több mint 90%-a ezekben koncentrálódik.


78/35


Valamint munkát adhatnak, ha nem is közvetlenül, de esetleg egy elnyert támogatás útján a térség területfejlesztő társaságai is ezek a következők: •

Bódva-völgyi Terület-és Településfejlesztési Társulás

•

Tókörnyéke Önkormányzati Területfejlesztési Társulás

•

Tornavidéki Önkormányzatok Kistérségi Fejlesztési Társulása

•

Csereháti Településszövetség, Gagyvendégi

•

Galyasági Települések Szövetsége

•

Bódva-völgyi Települések Szövetsége

•

A Cserehátért Alapítvány

•

Bódva-völgyi Gazdaságfejlesztési Alapítvány

•

Városszépítő és Ifjúsági Alapítvány, Szendrő (VIASZ)


78/36


Munkáltató megnevezése Eclipse Print Kft Linga Csokoládégyár Kft. Airflyt Kft. Edelény Önkormányzata Neptunecht Kft Autó Komplex Kft. Mátrai Műhely Kft. Koch Róbert Kórház FEFA Kft. Neptun Bau Rt. Mónusz Kft. Agrobál Kft. Borsod Bau 2000 Kft. Borsodi Közszolgáltató Kft. Alufix Szefém Kft. Észak Erdő Rt. Méda Star Kft. BA-FA Plusz Kft. Aggteleki Nemzeti Park Szendrő Város Önkormányzata

7. tábla A KISTÉRSÉG FŐBB MUNKÁLTATÓI TÁBLÁZATBA FOGLALVA Foglal(ebből) szakkép(ebből) szakkép(ebből) diplokotatottak száma zetlenek száma zettek száma mások száma 50 50 12 Nyomda 110-120 45 15 10 Élelmiszer gyártás 70-80 Varroda Több mint 120 női 100 15 5 munkás Közszolgáltatások 230 15 15 200 elvégzése 8 32 10 Betonelem gyár 50 Tevékenységi köre

Szállítás Faipari tevékenység Betegellátás Faipari tevékenység Építőipar

Lakosság véleménye a munkáltatóról Örvendetes, hogy van új munkahely Örvendetes, hogy van új munkahely Örvendetes, hogy van új munkahely Megfelelő Örvendetes, hogy van új munkahely

Mezőgazdaság Betongyártás Közfeladat, vállalkozás fémipari Erdőgazdálkodás Ipari beruházás Faipari tevékenység környezetgazdálkodás

30 15 200 40 50 40 22 50 30

3 0 20 6 15 12 5 10 5

26 14 105 32 21 26 15 38 23

1 1 75 2 4 2 2 2 2

Biztos munkahely Folyamatosan fejlődik megfelelő Biztos munkahely Jól prosperál Sok munkája van Biztos munkahely Sok munkája van Egy éve alakult

152 40 50 30 60

24 16 3 19 5

116 20 46 10 40

12 4 1 1 15

Nehézségekkel küzd Sok munkája van Jól prosperál Sok munkája van Biztos munkahely

közigazgatás

100

7

53

40

megfelelő


78/37


8. tábla Az Edelényi kistérségben folyamatban lévő, illetve későbbiekben megvalósuló fejlesztésekről és ezek foglalkoztatás bővítő hatásáról 2003/2004 és 2005. II. negyedév Térség

Munkáltató neve, címe Tevékenység jellege

2003. évi nyitó-, záró létszám létszám (fő)

2004. évi tervezett létszámbővítés (fő)

Megjegyzés

A cég Borsod megyei telephelyének létrehozásához a BAZ. Megyei Területfejlesztési Tanács közel 100 millió Ft-os támogatást adott. A munkáltató 5 éves foglalkoztatási kötelezettséget vállalt. A 2003. Szeptember havi üzembe helyezést követően 58 fő végezte el a csokifigura készítő tanfolyamot, akik közül 45-50 fő 2004. január 1-től felvételre kerül, illetve az év további részében még mintegy 40 fős létszámnövekedés is várható. 2003. szeptemberében történt az új üzem alapkőletétele, mely vélhetően 2004. tavaszán kezdi meg termelését, mintegy 50 fő foglalkoztatásával. A már felvett dolgozók (vasbetonszerelő, erősáramú berendezés kezelő) külföldi betanításon vesznek részt. Az intézmény üzembe helyezése 2004. július-augusztus hónapjában várható, ahol idősek gondozását oldják meg a mintegy 50 fős létszámmal.

Edelény

LINGA Kft. (magyar) 3780 Edelény, Szentpéteri út

Édesipari termékek gyártása, csomagolása

1

10

85-90

Edelény

NEPTUNECHT Kft. (magyar-német) 3780 Edelény

Speciális betonelemgyártás

0

15

50

Edelény

Szent Kamill Idősek Otthona (magyar) 3751 Szendrőlád, Fő út 63.

Szociális tevékenység, idősek gondozása

0

0

50

2005. 03.31 létszá m 50

2005. 06. 30 létszá m 52

2005. évre tervezett további létszámbővítés (fő) 10 2006. év: 20 fő

Edelény

NEPTUNECHT Kft. (magyar-német) 3780 Edelény


Speciális betonelemgyártás

78/38

Az üzem átadására 2004. augusztusában került sor. A beindításához vasbetonszerelő képzés kapcsolódott. A létszámbővítés 80 főig a következő 2 évben várható.


3. e.) ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK ÉS NEHÉZSÉGEK A KISTÉRSÉGBEN A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMÁRA A területen mintegy 917 fő felsőfokú végzettségű élt 1990-ben, ami a népességnek csupán 2,4%-át tette ki. Az aktív keresőkön belüli 860 fő pedig 5,7%-ot képviselt. Viszonylag nagyobb, 7% körüli arány mutatkozott Edelényben, és szűkebb térségében, mivel itt koncentrálódott a térség diplomások fele. Az 5%-ot alig érte el a diplomások aránya a Galyaságban és a Tornai-medencében. A dombvidéki településekben a felsőfokú végzettségűek száma a legmagasabbnak bizonyult a mikro-körzeti központokban, ahol iskola, tsz központ vagy más gazdasági egység volt található. Edelény és a térségében élő munkavállalók hosszú évtizedeken át az iparból, elsősorban a nehéziparból és a mezőgazdasági termelésből éltek. A rendszerváltás leginkább ezeket a területeket érintette, hiszen a bányák bezártak, a gépipari, építőipari tevékenységek súlya nagymértékben csökkent. Ezek az események minden itt élő ember életét befolyásolták. A szolgáltatási ágazatban foglalkoztatottak száma folyamatosan nő, ehhez viszont csak a fiatalabb nemzedék munkavállalói tudnak alkalmazkodni. A középkorú, valamint az idősebb korosztály az új ágazatban nem tud elhelyezkedni. Ugyanakkor a térségben szakemberhiány van a következő területeken: •

Minőségbiztosítási szakember

•

Középfokú és felsőfokú környezetvédelmi szakember

•

Logisztikai szakember

•

Számítástechnikai rendszerkezelő

•

Közigazgatási szakember

•

Üzemgazdász, ügyvitelszervező

•

Piackutató, reklám és marketing tevékenységet végző szakember

•

Nyomdász

A továbbtanulók 2/3-a e térségen kívül keres iskolát, és nem is feltétlenül vágyik vissza. A felsőfokú végzettségű szakemberekre nagy szükség van így könnyen találhatnak maguknak munkahelyet. Amiért mégis van felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküli, annak elsődleges oka, hogy itt túl alacsonyak a bérek, e keresetek nem ösztönzik a munkakeresésben. A szellemi munkát vállalók képzettsége iránti elvárásban is változás Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/39


következett be, a hagyományos humán értelmiségi és szellemi munka helyett egyre nagyobb igény van a műszaki és reálismereteket felölelő szakmákra (lásd a 9-es táblázatot). 9. tábla ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK A KISTÉRSÉGBEN A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK SZÁMÁRA LEHETŐSÉG MEGNEVEZÉSE

SZAKKÉPESÍTÉS IRÁNYA

HELYEK SZÁMA

Minőségbiztosítási

Mérnök

15

EBBŐL BETÖLTETLEN HELYEK SZÁMA 4

Mérnök

20

2

Logisztikai szakember

Közgazdász

20

2

Számítástechnikai

Informatikus

52

4

Jogász

150

3

Közgazdász

32

6

közgazdász

20

4

nyomdász

19

6

szakember környezetvédelmi szakember

rendszerkezelő Közigazgatási szakember Üzemgazdász, ügyvitelszervező Piackutató, reklám és marketing tevékenységet végző szakember Nyomdász


78/40


3. f.) A FOGLALKOZTATÁS BŐVÍTÉSÉT ÉS A MUNKAHELYTEREMTÉST GÁTLÓ TÉNYEZŐK A foglalkoztatás bővülését leginkább befolyásoló tényező a munkakereső munkanélküliek alacsony iskolázottsága, és szakképzettségének hiánya, a megfelelő munkamorál léte, valamint a munkaerőpiac szerkezetének aránytalansága – ami szorosan összefügg a szakképzettség hiányával. A munkanélküliek munkába állási lehetőségét nagyban meghatározza, hogy milyen jellegű munkákat kínálnak fel számukra. A kínálat szűkössége ellenére kirajzolódik néhány sajátosság: •

Szükség van olyan emberekre (munkanélküliekre), akik szezonális munkák végzését vállalják. Ilyen munkalehetőség adódhat a segédmunkát végezni szándékozók részére, de a felvevőpiac igen szűk, sőt szűkülő.

•

A keresett munkavállaló minőségi munkát kellene, hogy végezzen, és gyakorlata is kell, hogy legyen, mert az itteni kis cégek nem bírják kivárni a gyakorlat megszerzésének keserves hónapjait. A problémák összetettségét jelzi, hogy a minősített hegesztő tudását nem tudják megfizetni, a könyvelő gyakorlottságát azonnal igénylik.

•

Állandóan keresik, még sincs elég jelentkező a ruhakészítő, a varrónő munkakörökbe, főleg az alacsony bérek miatt rettennek vissza ettől a munkától az asszonyok.

További probléma a vállalatok alacsony létszáma. A térségben működő 1123 vállalkozás több mint 2/3-a csak önfoglalkoztató. A foglalkoztatottak száma alapján középvállalkozásnak csak 16 térségi vállalkozás tekinthető, melyekből 9 az Alsó-Bódva völgyben (Edelény) helyezkedik el. Az önkormányzatok közlésein és a KSH adatain alapuló becslések alapján a térség több mint 1000 vállalkozása így kb. 5000 helyi munkahelyet működtet. A helyi gazdaság nemcsak kevés számú, de alacsony bérű állásokat tud biztosítani. A befizetett személyi jövedelemadó nagysága mindkét tényt visszaigazolja. Országos és megyei szinten is ebben a kistérségben (Encs és Gönc térségeivel együtt) a legalacsonyabb az egy főre jutó befizetett személyi jövedelemadó nagysága. A jövedelmek tekintetében a két kisváros sem emelkedik ki lényegesen. A térségen belül relatíve magasabb, az évi 20 ezer Ftot meghaladó értékű az egy főre jutó befizetett SZJA Edelényben, Bódvaszilason, Jósvafőn, Szuhogyon, Boldván és Perkupán. Negatív csúcsot pedig Szakácsi jelent, ahol még 3 ezer Ftot sem érte el ez az érték. Az alacsony jövedelmek aztán visszahatnak a helyi gazdaságra, Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/41


mivel a fizetőképes keresletet erősen korlátozzák, s ezzel épp a foglalkoztatásban még nagy lehetőségeket rejtő szolgáltató szektor fejlődését gátolják.


78/42


3. g.) A MUNKAERŐPIACRA VONATKOZÓ KILÁTÁS ÉS JÖVŐKÉP

A térség elmaradottságából előny a természeti és kulturális adottságok kiaknázása, valamint a helyi tudás adhat: •

A roma népesség gazdasági és társadalmi integrációjának elősegítése

•

Addicionálás

•

Partnerség

•

Foglalkoztatás és képzés összhangja

•

Fenntartható fejlesztések

Magyarország Európai Uniós tagságának köszönhetően a térség is részesülhet az Uniós támogatási forrásokból, megfelelő pályázati kiírásokra történő pályázattal, illetve annak elnyerésével nem csupán a térség gazdasági, infrastrukturális, kulturális színvonala emelkedhet, de további munkahelyet is teremthet. Tekintve, hogy a térségben mindössze egyetlen (szakközépiskola) gimnázium és szakképző iskola van, az iskola fejlesztésével, korszerűsítésével, további oktatási intézmények, óvodák építésével az iskolázottság is növelhető. A szakképzett munkások, már most is könnyen jutnak munkához, így az újonnan épült cégeknek sem kell munkaerőhiánnyal szembenézni és a foglalkoztatás is növekedhet. Mindehhez természetesen az emberek hozzáállásában is változásra van szükség. Ha már van munkahely, akarniuk is kell dolgozni. Ami talán még fontosabb, képezniük is kell magukat, hogy szakképzett munkásokká válhassanak, e nélkül ugyanis továbbra sem kapnak állást, még, ha a szomszédban is van a munkahely. Javasolt megvalósítandó stratégiai célok: •

A népesség innovációs képességeinek és kreativitásának erősítése

•

Fenntartható mező-és erdőgazdálkodás kialakítása, természetvédelem

•

Nagy természetes- és szép, magas hozzáadott értéket tartalmazó termékek és szolgáltatások kifejlesztése, piaci bevezetése

•

Széles körű személyi és szociális szolgáltató hálózat kiépítése


78/43


•

A térségben élők igényszintjét növelő és a külső környezet érdeklődését erősítő komfortos, esztétikus és a természeti és kulturális értékeket megőrző környezet foglalkoztatási programok keretében történő alakítása

•

Erős, regionális gazdasági klasszterekhez való kapcsolódásra is képes belső vállalkozói réteg kialakítása

•

A térségi integrációt segítő külső és belső partnerségi kapcsolatrendszerek és intézményhálózat építése

•

Az elszegényedő, s főleg roma népesség integrációjának elősegítése a nevelés, a szakképzés által

•

Fejlődő minőségi ipar (élelmiszeripar) fejlesztése

•

Idegenforgalom fejlesztése (Világörökségre épülő marketing és helyi szolgáltató rendszer kiépítése)


78/44


4. Edelényi kistérség mint tájhaza 4. a.) A KISTÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ HELYI KULTURÁLIS, TERMÉSZETIFÖLDRAJZI ÉS EGYÉB SPECIALITÁSOK8 A természeti értékekben való gazdagságnak látszólag ellentmond a termőhelyi adottságok erősen korlátozottsága. A magas lejtősségi értékek, a talajok alacsony humusztartalma, a gyakori csuszamlások, az erős talajerózió és a relatíve száraz éghajlat együttesen a földek alacsony, a legjobb hazai területek 30-40%-át elérő termőképességét eredményezik. A térségen belül az Aggteleki Karsztvidék és a Szalonnai hegység területén ez az érték 10% alatt marad, a legmagasabb, 50-60% körüli értékek pedig a térség déli részén, a Bódva menti, Edelény környéki területeket jellemzik. A mezőgazdasági területek átlagos aranykorona értékei is csak Borsodszirák és Edelény esetében közelíti meg a 20 aranykoronát hektáronként. Az átlagos aranykorona értéke a 46-ból 16 településen 10 alatt marad, a térségi átlag pedig 15,6 aranykorona. Termőhelyi adottságai alapján csupán a sajó-völgyi, a délnyugat-csereháti területek és részben a Bódva-völgy völgytalpi részei alkalmasak versenyképes piaci szántóföldi mezőgazdasági termelésre. Ez összesen kb. 10 ezer ha területet, az összterület kb. 20%-át jelenti. A mezőgazdaságban a törpe birtokstruktúrára jellemző azaz 5 ha alatti birtokok, aránya magas; 96%-os. Ezeket a területeket a tulajdonosok nagy része bérbe adja.

Településszerkezet, népi építészet A kistérség területe átmeneti övezet az alföldi és a hegyvidéki település- és háztípus között. A Bódva folyó völgyében a települések főként halmazos jellegű faluképet mutatnak, a dombvidékre a szalagtelkes, csűrös aprófalvak a jellemzőek. A kistérség területén található települések legtöbbje még őriz a népi építészet kiemelkedő alkotásaiból néhány - egyes településeken (Szín, Perkupa, Lak) több - darabot. A falvakban általánosan kontyolt tetejű, füstlyukas házakat készítettek. A füstlyuk rácsozata, deszkaborítása dekoratív elemként jelenik meg a házon. A gazda vallási hovatartozásától függően kereszt, vagy csillag motívum kerülhet rá, gyakori a monogram vagy egyéb motívumos díszítés (szív, tulipán) is. A füstlyuk díszítésének szép példái találhatók pl: Lakon és Rakacán az 1910-20-as évekből. A század elejétől a falvak házai elé díszes, toldott tornácokat, egybefüggő oszlopdíszes folyosókat építettek. A tornácok homlokzatának deszkázata, valamint a tartóoszlopok és a mellvéd deszkái gazdagok díszítőmotívumokban. A tornácos házaknak szép példái találhatók Rakacán, Tomoron, Martonyiban. Hagyományos népi építésű lakóházak láthatók Színben a Szabadság utcán. Perkupán a Petőfi utcában régi takaros parasztházain barokk, copf, klasszicista és eklektikus stílusjegyek keverednek a népi építészet díszítőformáival: a tulipánokkal, szőlőfürtökkel, szívekkel. A hagyományos ácsolt haranglábak a templom nélküli falvak, kis létszámú vallási csoportok jellemző településtartozéka volt. Tornakápolna temetőjében feliratos faragott fejfák találhatók.

8

Bódva-völgye SAPARD program


78/45


Hagyományok Hagyományos mesterségek, népművészet A települések legjellemzőbb tevékenysége a középkortól a XX. század közepéig a mezőgazdálkodás volt. A mezőgazdaságon belül a kistérség egyes területein igen nagy szerepe volt a szőlő és gyümölcstermesztésnek. Erről tanúskodik Szőlősardó település neve is, amely termékeny szőlőhegyei - a megyében az elsők között - jó megélhetést biztosított a helybelieknek. A szőlőművelés dominanciája a XIX. század végén a szőlőt pusztító filoxéra járvány következtében ért véget. Hasonlóan jelentősége volt a szőlőművelésnek Teresztenyén, Tornakápolnán, Varbócon, Égerszögön, Színpetriben, Színben. Színben jelentős almaültetvény volt egykor. Az 1700-as években több településen végeztek szén- és mészégetést: Szögligeten, Égerszögön, Tornaszentandráson. A helyi kézművesipar jelentős települése volt Égerszög, ahol a helyi kovács- és kerékgyártó mesterek a környéken híresek voltak. Viszonylag hamar jelentősége lett az ipari tevékenységnek Szuhogyon, hiszen a település határában működött a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. vasércbányája, és Tornaszentandráson, amelynek határában található Esztramos hegyben hematit és sziderit lelőhely volt, amelyre épült a királyi kincstár „Flórián” vasérctelepe. A hegyből folyamatosan mészkő kitermelése is folyt. A XX. században kezdték meg a mészkő kitermelését Rakacán és Rakacaszenden. A Bódva és mellékpatakjai mentén számos vízimalom őrölte a gabonát, pl.: Színpetriben, Szögligeten, Szalonnán, Komjátiban, de a legnagyobb vízimalom Edelényben volt megtalálható, amely 1564-ben öt kerékre járt és a XX. század közepéig működött. Az országban az elsők között Edelényben jött létre cukorgyár 1838-ban, amely az 1872-es cukortermelési válság közben sajnos tönkrement. Edelényben a XX. század elejéig két téglagyár is működött. A II. világháborúig élénk kereskedelmi élet folyt Szendrőben, amelyet elsősorban az ott élő zsidó lakosság biztosított. Néphagyományok, -szokások A Belső-Cserehát falvaiban a palóc nyelvjárás zárt "a"-hangos változatát a mai napig őrzik. (Pl.: Lak, Becskeháza, Debréte.) Népdalok, népmondák, melyeket főként a kéziratos huszárkönyvek, kéziratos vőfélyverses füzetek és lelkes gyűjtők őrizték meg. A népdalokból Béres János: Kiöntött a Bódva vize című népdalgyűjteménye ad ízelítőt. A fönnmaradt népi mondák többsége a Rákóczi korhoz kötődik. A népművészet legjellegzetesebb elemei a szőttesek és az ún. laki hímzések. A hagyományos lakástextilek egy része „parasztcsíkos”, de az ünnepi darabok gazdagon díszítettek voltak, pl.: a maga színében ablakos, tökmagos, darázsfészkes abroszok, lepedők, melyek végébe színes mintacsíkot szőttek. A csíkos minták színe a piros, piros-kék, a későbbiekben rózsaszín, világoskék. A csíkok motívumkincse nagyon változatos. Keresztszemes, „merkolt” vászonhímzésekkel is díszítették az ünnepi textileket. Az etnikai sajátosságokból adódóan a térség rendelkezik néhány speciális, erre a vidékre jellemző ételfajtával ill. máshol is jellemző ételek tájspecifikus elnevezésével. Így a turizmus speciális vonzerejét is emelhetik a hagyományos, e tájra jellemző, esetenként tót hatást tükröző paraszti ételek: a krumplilángos, a zsármiska, a görhe, a sztrapacska, herőce. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/46


Hagyományőrzés Az egyházi kórusok hagyományait híven őrzi az Edelényi Református Énekkar. A fonóházak népdalhagyományait ápolták a 60-as 70-es években virágzó Pávakörök majd minden településen, ma is élő népdalköre Jósvafőnek, Szögligetnek, Edelénynek, Laknak. A századelőn főként Hídvégardó, Szendrő, Edelény településekben virágzó egyházi ill. gazda- és iparosköri olvasókörök hagyományait korábban a városi könyvtárak által szervezett olvasó táborok vitték tovább, ma ezek szervezésére már nincs anyagi lehetőségük. Az 1980-as évek második felétől egyre több népfőiskola bontogatja szárnyait. Közülük a szuhogyi népfőiskola a legjelentősebb. A díszítőművészeti hagyományokat az edelényi, szendrői ma is működő díszítőművészeti körök viszik tovább. Korábban e körök jelentős hálózattal rendelkeztek az aprófalvakban is, de a városi művelődési házak körzeti központfunkcióinak megszűnése után ennek szervezésére sem pénz, sem ember nem maradt. A hagyományok feltárását, a térségben élő amatőr helytörténészeknek adott biztatáson kívül az itt élők térséghez való kötődését is szolgálja a Szatmári Király Ádám (Edelény) honismereti és néprajzi gyűjtőpályázat. Fejlesztési elképzelések, lehetőségek a Bódva völgyében • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Nemzetközi teher- és személyforgalomra alkalmas határátkelő fejlesztési program Kistelepüléseket összekötő úthálózat fejlesztési program Kerékpárút hálózat kiépítése program Aggteleki barlangtúrákhoz kapcsolódó szabadidős program helyszínek kialakítása Határmenti kapcsolatokat kiszolgáló logisztikai központ kialakítása Térségfejlesztési szervezet kialakítása, működési feltételeinek biztosítása Mezőgazdasági integrátori szervezet kialakítása (térségi marketing szervezet) Regionális képzési-átképzési szervezet létrehozása (bázisintézmény helyben legyen, speciális helyi igények kielégítése) Üres lakóépületek hasznosítása: szociális célra, lakásprobléma megoldásként Biogazdálkodás, gyógynövény gyűjtés koordinálása, termeltetés Biotermékek feldolgozása és marketingje Különleges mezőgazdasági övezet kialakítása Nehézgépek, traktorok gyártása Biovályog előállítása, építőipari alapanyag előállítás Szociális földprogram fejlesztése Idegenforgalmi szolgáltatások koordinálása Agro-, falusi turizmus fejlesztése Erdősítési - fásítási programok, vadgazdálkodás Belvízrendezési programok Kastély hasznosítási program (szálloda - konferencia központ) Kastély kataszter elkészítése Szállodák - panziók építése Kisállat feldolgozó üzem létesítése (csirke, pulyka, nyúl) Bányamúzeum létesítése, üzemi körülmények bemutatása Vízi turizmus, vadvízi evezés megtervezése (idegenforgalmi program) Perkupai melegvizű strand és szabadidő központ létesítése Termál turizmus kialakítása


78/47


• • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • • •

Medőhányók idegenforgalmi hasznosítása (sítelep, kilátó) Vadaspark létesítése A Rakacai - tó környékén idegenforgalmi centrum kialakítása MARGRAF Kft. meglévő telepének fejlesztése, kőfeldolgozás Bogyós gyümölcsök telepítése, kisüzemi feldolgozása, léüzem és aszaló létesítése, integrált termesztés (bodza, málna, szeder) Gyógynövény termesztés, szárítás, csomagolás, értékesítés Faipari késztermékek előállítása Kisállat feldolgozó üzem létesítése Szervezett turizmus erősítése (szlovák kooperáció) Sporthorgász, -vadász kultúrtörténeti turizmus Térségi arculat fejlesztés projekt Edelény ipari övezet létrehozása, vállalkozásfejlesztési projekt Helyi települési projektek kidolgozása elsősorban a turizmus oldaláról Térségi infrastrukturális fejlesztések - kommunális szilárd hulladék elhelyezés (regionálása) - szennyvízelvezetés és tisztítás (regionálisan) - úthálózatok korszerűsítése, keverőüzem létesítése - térségi médiakapcsolatok kiépítése Természeti kincsek kiaknázása - lignit - kavics A szakképzés helybeni kiépítése Népi hagyományok felelevenítése Információs propaganda fejlesztése TELEHÁZAK építése, létesítése Inkubátorházak építése A cigány kultúra feltérképezése (folklór, kézműipar) A kézműipar újjáélesztése Vámszabad területek létesítése

A térség helyzetének ismeretében megállapítható, hogy a jelenlegi elmaradott, folyamatosan leszakadó helyzetből külső hathatós segítség nélkül nem lehet kimozdulni. A szellemi potenciál rendelkezésre áll, hogy az elképzeléseket kidolgozza, amely támaszkodik a térség adottságaira és lehetőségeire. A Bódva-völgye a felgyorsult gazdasági folyamatok közepette annyira távol van a fejlődési pályán lévő térségektől, hogy önállóan állami, kormányzati támogatás nélkül nem tud fejlődési pályára állni. A korábban megfogalmazott fejlesztési elképzelések részbeni, vagy teljes megvalósítása igen nagy lehetőségeket nyitna meg a térség előtt. A gazdasági élet felgyorsulna, a kereskedelem intenzívebbé válna, és a turisztikai fejlesztések hatására a turizmus jelentős szolgáltatásai ággá nőné ki magát. Az Európai Uniós csatlakozással a szlovák határ megnyílik, ezzel a felvidék és a Bódvavölgye egységes területet alkothat. Mindezekhez a lehetőségek kihasználásához elengedhetetlen a humánerőforrások fejlesztése. Elsősorban a fiatal generáció esélyeit kell Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/48


növelni különböző összehangolt képzési rendszer kialakításával, képzéssel kombinált tapasztalatszerző foglalkoztatás beindításával. A munka- valamint a munkahely becsületének növelése érdekében elsősorban a versenyszférában tevékenykedő munkáltatóknak kellene olyan gazdasági feltételeket teremteni, amely arra ösztökélné őket, hogy a tevékenységük során keletkező profitot a térségben fektessék be, ezzel folyamatosan növekedne a munkahelyek száma.


78/49


10. tábla A KISTÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ HELYI KULTURÁLIS, TERMÉSZETIFÖLDRAJZI ÉS EGYÉB SPECIALITÁSOK Piaci kihasználtság mértéke (5 - jól kihasznált 1 - rosszul kihasznált)

Specialitás

Termék, specialitás jellege

Földek termőképessége

Egészséges életmódra való nevelés alapjául szolgálhat a mezőgazdaság fejlesztése

Termőterület elosztása

Törpebirtokok (5 ha alatt)

Néphagyományok őrzése

Kézművesség, népviselet, énekkar

3

Turisztika

Aggteleki terület és Rakaca-tó vonzerejére épülő turizmus megvalósítása

1-2

Föld-hő ill. termál turizmus

Perkupai lelőhely

1


3

2

Benne rejlő foglalkoztatási lehetőségek

Mezőgazdasági időszakos munkák Szociális földprogram Bérbeadás, vagy saját használat Gyakorlatilag nem foglalkoztatási lehetőség. Közvetve az általuk idevonzott vendégekre alapozott gazdaság foglalkoztathat embereket. Helyi szolgáltatások fejlődése Idegenforgalmi szolgáltatások, magas szintű szolgáltatás kiemelkedő nyereséggel. Helyi szolgáltatások fejlődése

78/51


4. b.) A KISTÉRSÉGBEN TALÁLHATÓ HELYI KULTURÁLIS, TERMÉSZETIFÖLDRAJZI ÉS EGYÉB SPECIALITÁSOKBAN REJLŐ MUNKAERŐPIACI LEHETŐSÉGEK A

kistermelői

közvetlen

termékértékesítés

a

falusi-

és

agro-turizmus

megerősödésével és a tudatos táplálkozás, az élelmiszerbiztonság előtérbe kerülésével együtt válik jelentőssé. A mezőgazdasági termékeknek a kereskedelmi és feldolgozó üzemek bekapcsolását megkerülendő, közvetlenül a fogyasztók részére történő eladással a gazdálkodók nyeresége növelhető, de ennek érdekében a termelőknek jelentőse változniuk kell. Az egyre igényesebb és növekvő turisztikai kereslet speciális helyi termékek előállítására ösztönzi a gazdálkodókat és kiskerti termeléssel foglalkozó háztartásokat. Sokoldalú házi, ill. házi jellegű élelmiszerfeldolgozás (pl. lekvárfőzés, aszalás, befőzés, sajtkészítés, kenyérsütés, tésztagyártás) fejlődhet ki. A kiváló minőségű és márkás termékeket (gyümölcsöt, mézet, húsárút, sajtot, fűszereket, teákat, stb.) a házakban megszálló vendégeknek, éttermeknek, a helyi piacokat felkereső vásárlóknak adhatják el, vagy megrendelésre házhoz szállíthatják, rendezvényeken értékesíthetik, vagy éppen a közeli városokból a termelőkhöz kiutazók vásárolhatják meg. A felvevőpiac feltehetően fokozatosan bővül, az áruházakban is megszervezendő a biotermék bemutató pultok, illetve a termelők társulásában működtetett saját piaci standok, boltok indíthatók. A helyi gazdák a legváltozatosabb módon, gyakran turisztikai eseményekhez kapcsolódva, szövetkezés révén teljesebb termékkínálat biztosításával tudják felhívni a vásárlók figyelmét a helyi termékekre. Értékesítő szövetkezetek szervezésével érhető el az egyébként a piaci méreteknél kisebb volumenben gazdálkodók kedvező piaci pozícióinak megteremtése. A kezdeti időszakban „inkubált”, azaz működésükben támogatott tanácsadással, kedvezményes irodai szolgáltatásokkal, a termékek minőségét és feldolgozottsági fokát elősegítő képzéssel és támogatott beruházásokkal segített szövetkezetek alakítása egyben az induló fiatal gazdák számára is biztosítékot, a térségben maradás legalapvetőbb feltételeként jelentkező jövőképet jelent. Természetes alapanyagokból készített kézműves termékek előállítása A térség mezőgazdasági üzemeiben, részben a támogatott tájfenntartó gazdálkodás „melléktermékeként” előállítható alapanyagokra és a mai kor igényeinek megfelelően alakított tradicionális eszközök iránti keresletre alapozva alakítandó ki a térség kézművestermék kínálata. Amellett, hogy ezek a termékek az említett tájtermékekhez és a turizmushoz Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/53


kapcsolódva a piacképes termékek körét bővítik, főként önfoglalkoztatási és kisvállalkozási lehetőségként a foglalkoztatási helyzet javításához is hozzájárulnak. A helyi adottságokra és a piaci keresletre építve különösen az alábbi termékek előállításából várható a térség számára többletjövedelem, turisztikai program, a térség imázsát erősítő ajándéktárgyak előállítása és a foglalkoztatás javítása: •

fatermékek: faszén, fateknő, fatányér, ivóedények, kéregből dísztárgyak, virágkaró, rusztikus bútor, kerti és utcabútor, tájékoztató tábla, hordó, apró faragványok, esztergált díszek, makkból vagy tobozból készült dísztárgyak,

•

bőrtermékek: birkabőr, bőrtáska, bőrből dísztárgyak, bőrszíjak, bőr bekecs, lószerszámok

•

gyapjú- és pamuttermékek: gyapjúfonal, rongyszőnyeg, gyapjú vagy pamutszőnyeg, kékfestett vászon, vászoning, foltmozaik munkák, hímzett lakástextíliák, hímzett ruhák,

•

faggyú és (méh)viasztárgyak: szappanfélék, gyertyák, pempők,

•

fazekas termékek: edénykészlet, köcsög, kerámia dísztárgyak, kaspók, érmék, figurák,

•

vessző és egyéb fonott termékek: seprű, kerti kosár, fonott bútor, fonott faldísz, fonott térelválasztó, szalmafonat, csuhé-figurák, edényalátét, asztali díszek, koszorúk,

•

egyéb termékek: vályog, kőből dísztárgyak, mézeskalács, népi játékszerek. A

kézműves

tevékenységek

fejlesztése

történhet

az

egyéni

mesterek

vállalkozásfejlesztés keretében történő megerősítésével és termékeik piacra juttatásának segítésével, kézműves házak és oktatóbázisok létrehozásával, a bedolgozói rendszerű hálózat kialakításával és 5-10 főt foglalkoztató kisüzemek indításával. A természeti és kulturális örökség iránti igényre épülő turizmus fejlesztése A turizmus sokoldalú hatása, így pl. a szemléletformálásban, a helyi értékek feltárásában és megőrzésében, a térségi marketingben játszott szerepe miatt az eleinte csak kisebb várható jövedelemnövekedés és foglalkoztatási hatás mellett is kívánatossá teszi az ágazat fejlesztését. Miközben a térség legnagyobb turisztikai attrakciója az Aggteleki Világörökség és potenciálisan a Rakacai-tó, a térségi adottságok bázisán jóval szélesebb körben alakíthatóak ki turisztikai termékek.


78/54


5. Edelény kistérség nevelés-oktatásügye és az egészségügyi ellátás szerepe 5. a.)A KISTÉRSÉG NEVELÉS-OKTATÁSI HELYZETE9 A rendszerváltás után az oktatásügyben számos olyan szakmai probléma látott napvilágot, amelyeket korábban a felügyelet, illetve az oktatásigazgatás hagyományos szervei oldottak meg. Egyre markánsabban jelent meg a települések közötti együttműködés szükségessége mind az oktatásigazgatás, mind a pedagógiai szolgáltatások területén. Ennek hatására alakult meg 1997-ben 46 település részvételével az Edelény székhelyű Közoktatási Ellátási Társulás. A társulás abból az elvből indul ki, hogy települések az elkövetkező években is ragaszkodni fognak oktatási intézményeikhez. Az elmúlt évtizedek tapasztalatai azt mutatják, hogy a helyi iskolai oktatásnak önmagán túlmutató jelentősége van. Egy-egy oktatási intézmény társadalomszervező hatású, működése nem helyezhető pusztán financiális alapokra. A kistelepülési kisiskolák fennmaradása mellett szólnak azok az érvek is, amelyek ezek megtarthatóságát, adott esetben hatékonyságát támasztják alá. Mindez nem zárja ki, hogy ne számoljunk, mint reális alternatívával egy-egy intézmény megszűnésével, de csak erős gazdasági kényszer esetén. Az Edelényi kistérség rendelkezik közös múlttal, s így megvan az a kohéziós erő is, amely segíti a működő Közoktatási Ellátási Társulás munkáját, a Többcélú Kistérségi Társulást egy közös oktatásfejlesztési stratégia megvalósítását tűzte ki célul. A közoktatás helyzete az Edelényi Közoktatási Ellátási körzetben Az 2001-ben elkészített térségi közoktatási feladatellátási terv elkészülte óta Edelény – Szendrő térségében a terület arculatát, helyzetét megváltoztató, vagy kedvezően befolyásoló változás nem következett be. Jelentős beruházás nem valósult meg. A szendrői Alufix KFT megtelepedése, a nyomda beindulása Edelényben lényegesen nem befolyásolta a város és környékének gazdasági és társadalmi viszonyait. Az elvándorlás nem állt meg. Elsősorban a kvalifikált értelmiség költözik el, a térségből felsőfokú tanulmányokat folytatók a diploma megszerzése után nem térnek vissza szülőhelyükre. Sokkal inkább maradnak az ország szerencsésebb régióiban. Jelentősebb beruházási lehetőségek nem körvonalazódnak, az esetleges érdeklődőket is visszariasztja a munkanélküliek iskolázatlansága és szakképzetlensége. A munkanélküliek túlnyomó többsége kvalifikálatlan, jelen képzettségük birtokában munkavállalóként nem is jöhetnek szóba. Jelentős részük nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel sem, így helyzetük eleve reménytelen. A regisztrált munkanélküliek aránya most is meghaladja a 30%-ot. De nem egy település van a kistérség Északi részén, ahol a munkaképes korosztály 80%-a munkanélküli. A jelentős és tartós munkanélküliség rontotta a munkamorált is. Kialakult egy réteg, amely nem tud, de nem is nagyon akar munkát vállalni. Egyetlen céljuk, hogy a szociális juttatásokból szerezzenek „a megélhetéshez kevés az éhenhaláshoz sok” szociális segélyt. A

9

EDELÉNY KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERV 2004-2010


INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-

78/55


mának élő, alacsony szinten tartott igények kielégítése ebből a forrásból is biztosítható. Ahol a törvény által megállapított minimálbér nem fedezi egy ember egy havi megélhetését, ahol a járadék alig néhány ezer forinttal kevesebb, mint a munkával megszerezhető jövedelem, ott a munka veszített becsületéből, presztízséből. Rohamosan növekszik a cigány lakosság aránya a népességen belül. Ez a tendencia különösen igaz az óvodás és általános iskolás korosztályon belül. Ennek megfelelően változni kell a közoktatás intézményi struktúrájának is. Óvodák és iskolák zárnak be, s várható, hogy ez a folyamat nem áll meg. A települések ragaszkodása érthető a nevelési és oktatási intézményeikhez, de a fenntartásuk a szűkülő önkormányzati források mellett nem biztosítható egyedül, csak térségi társulással tartható fenn. Az óvodai ellátás helyzete: Az óvodai ellátás helyzete alapvetően megoldott, a következő helyeken: Aggtelek - Jósvafő Szín -

Színpetri Tornakápolna

Bódvaszilas - Tornaszentandrás - Bódvarákó - Komjáti - Tornaszentjakab Tornanádaska Hídvégardó - Tornaszentjakab - Bódvalenke - Becskeháza Rakaca - Viszló - Debréte - Rakacaszend Perkupa - Szőlősardó - Teresztenye - Varbóc - Égerszög - Szögliget Szalonna - Meszes - Martonyi Szendrő - Galvács


78/56

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája – HELYZETELEMZÉS Szuhogy Szendrőlád Edelény - Damak - Ládbesenyő - Balajt - Abod Tomor -

Lak Irota Hegymeg Szakácsi

Borsodszirák Boldva Ziliz (Szakmai felügyelet és munkáltatói jog a boldvai óvodánál ) Hangács - Nyomár

Az óvodáztatás területén eltérő feltételek és igények vannak. Szín, Rakaca és Szendrőlád vonatkozásában mindenképpen fejlesztés szükséges. Színben az 1-5 éves korosztály létszáma meghaladja a 100 főt, s csupán egy óvodai csoport működik. Rakacán hasonló a helyzet. Szendrőládon ugyan két csoporttal működik az óvoda, de a 2000/2001 évi óvodai nevelési évben a tanköteles korba lépő gyermekeket sem tudták felvenni a maximális szintű feltöltés ellenére. Külön kell megszervezni az iskolai életmódra felkészítő foglalkozást. Szalonnán az óvoda három csoporttal működik. A nagy, a középső és vegyes csoportban 70 gyermeket nevelnek, melyből a nagy csoportban 30 gyermeket a vegyesben 24 gyermeket helyeztek el. Ezekből az adatokból is egyértelmű, hogy az óvodás korosztálynak egy jelentős része ( feltehetően harmada ) nincs az óvodában. Ugyancsak elgondolkodtató a szendrői óvodáztatás helyzete. A jelenleg 163 óvodásból nagycsoportos korú több mint 90 fő. Ez azt jelenti, hogy ennyi az iskolás ( tanköteles korba lépő ) gyermek. Valószínű, hogy itt is sok óvodás korú gyermek nem részesül három éves korától óvodai ellátásban. Szendrőben a születések száma nem csökken. Éves szinten átlagban 80 fő körül mozog, a született gyermekeknek 80 %- a roma. A felsorolt települések vonatkozásában mindenhol igaz a cigány etnikum magas aránya. A statisztikai adatok azt igazolják vissza, hogy még a tanköteles korba lépőket sem tudják mindenhol felvenni az óvodákba. Szociális, társadalmi és oktatási szempontból pedig megengedhetetlen, hogy valamennyi óvodáskorú cigány gyermek már három éves korától óvodai nevelésben ne részesüljön. Mivel ez csökkenti a szociális hátrányaikat és nagyobb esélyt teremt iskolai előmenetelükhöz.


78/57


A következő településeken indokolt tehát óvodai csoportfejlesztés: Szín: egy csoport Rakaca: egy csoport Szendrőlád: legalább 2 csoport Szalonna: egy csoport Szendrő: legalább 2 csoport Az óvodai ellátásban a hely hiány mellett hamarosan felesleges kapacitás is jelentkezik. Az 1993- tól tartó időszak tapasztalata, hogy a cigány etnikum által nagyobb létszámban lakott településeken összességében a gyermeklétszám nem csökken, viszont a népességen belüli arány megváltozik. Az óvodai ellátásról összességében az állapítható meg, hogy a tanköteles korba lépők szinte mindenhol hozzájutnak az iskolai életmódra történő felkészítéshez. A térség etnikai sajátossága miatt viszont indokolt lenne az óvodai ellátórendszer bővítése, azért hogy az óvodás korosztály teljes egészében iskolai előkészítésben részesüljön. Általános iskolai ellátás Az elmúlt néhány esztendő alatt változás következett be az általános iskolai ellátás területén. Aggtelek és Jósvafő társulási megállapodást kötött az általános iskolás tanulók ellátására. Aggtelek a bővítés után el tudja látnia a két falu alsó fokú oktatásának feladatait. A jövő útja mindenképpen az, hogy az óvodáztatás és az alsó tagozat megtartásán túli feladatokat más önkormányzattal együtt kell megoldani Az oktatás helyzete a térségben Boldván kevés a tanterem, a tanítás két műszakban történik. A bejárás miatt az alsó tagozatos gyermekek állandó délutánra járnak. Fejlesztésre lenne szükség, s az iskola jobb feltételekkel tudná ellátni feladatát és fogadni Boldva, Ziliz, Nyomár és Hangács felsős diákjait. Borsodszirák is tanterem szűkében van. A nyolc évfolyammal működő iskola gyermekutánpótlása garantáltnak látszik, ezért szükséges két tanterem és egy szabvány méretű tornaterem megépülhessen. Lak község iskolája több települést lát el ( Tomor, Irota, Hegymeg, Szakácsi ). Ennek a területnek feltétlenül szüksége van iskolára. Az iskola állaga rossz, többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült a felújításhoz, bővítéshez anyagi forrást teremteni. Tornaterem nincs. Az iskola jövője hosszabb távon biztosított. Szendrőládon a fejlesztés ellenére is járnak délután iskolába. Számolni kell a gyermeklétszám emelkedésével. A születések száma magas. Ez mindenképpen azt jelzi, hogy párhuzamos osztályokkal kell számolni, de a jelenlegi 10 tanterem csak két műszakban lesz elegendő. Tornaterem van. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/58


Szendrő. A város vezetőinek és pedagógusainak nagy kihívással kell szembenézniük a közel jövőben. Az 1978-as adatok még 22 – 23 %- ban jelezték a cigány etnikum arányát. Ezek az arányok mostanra meghaladták az 50 %-ot, s néhány év múlva túllépik a 60%- ot. Az iskola működésének tárgyi feltételei kimondottan jók, személyi feltételei adottak. A cigány gyermekek eredményes neveléséhez mindenképpen nagyobb anyagi támogatásra lenne szüksége a városnak és az iskolának is. A jelenlegi állami normatív támogatás nem alkalmas ezen probléma kezelésére. Ez utóbbi megállapítás nem csupán Szendrőre igaz, hanem több olyan településre is, ahol hasonló nehézségekkel küzdenek. Szuhogy. Az iskola működésével hosszú távon számolni lehet. A született gyermekek száma meghaladja a 10 főt évenként. Az iskola épülete megfelelő állagú, stabil szakembergárdával rendelkező intézmény. Sajnos a bővítéskor tornaterem nem épült, s ez mind a mai napig hiányzik. Szalonna általános iskolája biztosítja az alsó fokú oktatást Martonyi és Meszes községek számára is. Az intézményre hosszú távon szükség van, a születések számát tekintve. Az iskola az oktatási feladatok ellátására alkalmas. Sajnos az 1990-es években végrehajtott bővítés során a tornaterem nem került megépítésre, annak pótlása indokolt lenne. Perkupa szépen felújított, esztétikus iskolájában tanulnak a varbóci, teresztenyei, szőlősardói és égerszögi gyermekek. E négy utóbbi településen 1997-ben és 1998-ban 3 gyermek született összesen, de a perkupai demográfiai adatok igazolják az intézmény hosszú távú működésének szükségességét. Igaz nem lesznek nagy létszámú osztályok, a 13- 14 főt fogják elérni évfolyamonként. Az iskola teljességéhez a tornaterem hiányzik. Aggtelek a 2000/2001. tanévtől társulási megállapodást kötött Jósvafővel az iskoláztatási és óvodáztatási feladatok közös ellátására. Színpetriből is Aggtelekre jár át néhány tanuló. A fejlesztések következtében Aggteleken jó feltételeket teremtettek az iskoláztatás számára. Az iskola működésével hosszabb távon számolni lehet. Szín iskolája is nehéz körülmények között működik. Az iskola létszáma nem csökken, a születések számának alakulása némi emelkedést prognosztizál. 1997-ben 21, 1998-ban 26 gyermek született. A nyolc osztályos iskolára hosszú távon szükség van. Sajátos nevelési problémát jelent a roma etnikum nagyon magas aránya. A létszám növekedése is ezért valószínű. Bódvaszilas a völgy északi részének legnagyobb iskolája. Jó feltételek között biztosítja Bódvarákó, Komjáti, Tornaszentandrás és Tornanádaska ódajáró gyermekeinek nevelését. Az iskola működésére a továbbiakban is szükség van. Tornanádaska. A településen működő általános iskola helyben biztosítja az első és második osztályos gyermekek nevelését. A születések száma miatt az iskola további működése a jelenlegi formában indokolt.


78/59


Hidvégardón intézményfenntartó társulás formájában biztosítja Bódvalenke, Tornaszentjakab és Becskeháza tanulóinak nevelését-oktatását. Az iskola működése hosszú távon szükséges. Az osztályok létszáma átlagban 10- 15 között lesz Az oktatás tárgyi feltételei adottak. A 90-es években végrehajtott bővítés eredményeként az iskola jó feltételeket teremt a tanulók számára. Rakaca község iskolájára a jelenlegi szerkezetben szükség. A cigány kisebbség aránya településen belül jelentős. Az évenkénti 17-20 közötti születésszám szükségessé teszi az iskola működtetését. Az 1980-as évek végén megvalósított fejlesztés következtében az iskola jó feltétel rendszerrel rendelkezik. Tornaterme is van. Rakacaszend: Felekezeti iskola működik. Támogatása indokolt. Itt tanulnak az alsó tagozatos gyermekek. Hangács, Nyomár és Ziliz. Társulási megállapodást kötött Boldva önkormányzatával. A három településen alsó tagozatos osztályok működnek. Ez a forma szükséges a későbbiekben is. Edelény általános iskolai feladatellátása sajátos. Egyetlen település a térségben, ahol több iskola van. Ez adódik a város sajátos struktúrájából. Abból a tényből, hogy korábban három önálló település került közös igazgatás alá évek folyamán. A korában önálló települések ragaszkodnak iskoláikhoz. Edelényben fokozatosan és folyamatosan csökken a születések száma. A város csökkenő gyermeklétszámához viszonyítottan a három iskola hamarosan túl sok lesz. A városkörnyék kis településeiről bejáró gyermekekkel együtt sem várható olyan létszám, ami három iskola működtetését indokolja. Erre a feladatra kettő intézmény is elegendő lesz.


78/60


5. b.) A KISTÉRSÉG LAKOSSÁGÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETE AZ ALAPELLÁTÁS TÜKRÉBEN (AZ ORVOSI ELLÁTÁS, VÉDŐNŐI ELLÁTÁS, KÓRHÁZI ELLÁTÁS, CSALÁDSEGÍTŐI SZOLGÁLTATÁS) Az ÁNTSZ Városi Intézet területéhez 46 település tartozik, közülük 2 város (Edelény, Szendrő). Edelény kistérség lakóinak száma 37,5 ezer, ami évek óta növekszik. A munkanélküliségi ráta az országos átlagot magasan meghaladja (B.A.Z. megye 18,6%, Edelény kistérség( Bódva-völgye) 31-32%!). Edelény kistérség területén 21 felnőtt illetve vegyes háziorvosi és 4 gyermekkörzet működik. Edelény és Szendrő városban csak felnőtt és gyermekpraxisok vannak. 2003 végéig valamennyi házi- és gyermek-háziorvos körzet állása betöltött volt. A leadott betegbiztosítási kártyák száma 37 360. Átlagosan egy felnőtt ill. vegyes praxisra 1594 fő jut. A 2000 fő feletti praxisok száma 3, egy gyermekpraxisra átlagban 970 gyermek jut. Az átlagos napi betegforgalom felnőtt körzetekben 40-80 között ingadozik, gyermek körzetekben 35-50. Az ősszel bevezetett, de sok helyen eddig is jól működött betegberendelési, előjegyzési rendszer jól működik. Csökkent a rendelők váróinak zsúfoltsága és a várakozási idő. A háziorvosok jól képzettek, van aki több szakvizsgával rendelkezik. A gyermekgyógyászok közül (4 fő) 3 főnek iskola és ifjúság eü. szakvizsgája is van. A rendelőintézet területén 2 központi orvosi ügyelet működik a lakosság teljes megelégedésére. Mindkét ügyelet együttműködik a mentőállomással (de nem egy épületben vannak elhelyezve). Az edelényi ügyeletet a háziorvosokból szerveződő Bódva-Med Kft. működteti, míg a szendrői ügyeletet Szendrő Város Önkormányzata. 2003 évben mindkét ügyelet működése veszélybe került, mivel a társult önkormányzatok vagy nem küldik rendszeresen a MEP finanszírozást megpótló hozzájárulást, vagy jelentősen visszavették az összegét. Félő, hogy megfelelő finanszírozás hiányában ezek az ügyeletek felbomlanak és akkor immár ez a 25 éve jól működő, megbízható eü. szolgáltatás megszűnik. Ennek érdekében minden pályázati lehetőséget megpróbálnak több-kevesebb sikerrel. Mindennek ellenére elmondható, hogy a két ügyelet 2003-ban zavartalanul, megbízhatóan működött. Fogorvosi ellátás: 7 fogorvos működik a területen, területi ellátási kötelezettséggel (6 vállalkozó, 1 önk.alk.), 1 magán-fogorvos rendel Szendrőben, 1 fő Edelényben. A 7 fogorvos minden héten 1 nap iskolafogászati rendelést tart. Az elmúlt egy évben jelentősen megnőtt a Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/61


forgalom a fogászati rendelőkben, mivel a fogmegtartó kezelések ingyenessé váltak. Jól programozott beteg visszarendeléssel a zsúfoltság elkerülhető. Bódvaszilason 2003 nyarán új fogorvosi rendelő került átadásra. Az intézet területén 1 nőgyógyászati és 1 gyermekgyógyászati MSZSZ működik. Nőgyógyász szakorvos Edelényből látja el a területet, a gyermek MSZSZ-t 2 gyermekszakorvos végzi. Foglalkozás egészségügyi alapellátást 10 orvos végez. Közülük 7 fő fogl. eü. szakorvos 3 fő mentor felügyelete mellett dolgozik a szakvizsga megszerzéséig. 10 fogl. eü. tevékenységet végző orvos közül 9 fő háziorvos is, 1 fő ideg-elmegyógyász. E tevékenységet végző orvosok kevés időt töltenek az ellátottak munkahelyein. Sokszor munkájuk az alkalmassági vizsgálatokkal, esetleg az időszakos vizsgálatok elvégzésével befejeződik. A háziorvosok munkáját 41 szakképzett ápolónő segíti. Minden körzetben dolgozik legalább egy megfelelő képzettségű nővér. A védőnői körzetek száma 25, a betöltött állások száma 19. Az elmúlt években egyre több védőnő hagyja el a pályát. A területen kevés magánrendelő működik: 2 nőgyógyászat és 2 fogászat. Bódva-völgye (Edelény kistérség) járóbeteg szakellátását az edelényi Eü. Intézmény látja el,

ahol

belgyógyászati,

gyermek,

sebészeti,

nőgyógyászati,

ideggyógyászati,

elmegyógyászati, fül-orr-gégészeti, szemészeti, reumatológiai, ortopédiai, bőrgyógyászati szakrendelés, fiziotherápia, valamint tüdőgondozó, labor és rtg. működik. Az egészségügyi intézmény a teljes rekonstrukcióra nem nyerte el a pályázatot, de sok hiányosságot pótoltak saját erőből és önkormányzati segítséggel. Pályázati segítséggel új rtg. gépet szereltek fel 2003. őszén és a labor is új automatákkal gazdagodott. A rendelő kissé zsúfolt, de a betegeknek szinte teljes körű járóbeteg-ellátását biztosítja, kiegészítve gyógyászati segédeszközök boltjával, optikai szolgáltatással és gyógyászati segédeszközök méreteinek levételével. A fekvőbeteg ellátást a Koch Róbert Kórház biztosítja 224 ágyszámmal. A kórház teljes rekonstrukciója befejeződött. A kórházban 35 ágyas belgyógyászat, 5 ágyas intenzív, 100 ágyas aktív tüdőosztály, 44 ágyas krónikus belgyógy. és 40 ágyas rehabilitációs osztály működik. Ugyancsak itt működik onkológia, gastroenteorlógia, belgyógy., sürgősségi belgyógy., tüdőgyógy., szakambulancia, valamint patológia és kórszövettan, rtg. és ultrahang. Az intézmény a XXI. század. követelményeinek megfelelő szintű, 2-3 ágyas, fürdőszobás kórtermeivel, fotocellás liftjeivel a betegek teljes gyógyulását szolgálja.


78/62


Az ÁNTSZ Városi Intézetének Területén 3 mentőállomás működik Edelényben, Szendrőben és Hídvégardón. 2003 év elején a mentőállomások épületeinek állaga valamint felszerelése felmérésre került, melynek eredménye elkeserítő volt. A feltárt hiányosságok miatt átirati intézkedésre került sor az OMSZ Főigazgatósága felé, melynek eredményeként a szendrői és az edelényi mentőállomás épületeinek belső felújítása megtörtént. Az elmúlt években az ÁNTSZ Városi Intézet megfeszített munkát végez az alapellátás orvosaival, védőnőivel és ápolónőivel, hogy a terület egészségügyi helyzetén és a lakosság rossz eü. állapotán javítson. Az adatokat 10 évre áttekintve a következő megállapításokat tehetjük a halálozási- és betegstatisztikák kapcsán: Valamennyi (25) praxisban komoly gondozási munka folyik. A szakfőorvosok az alapellátás orvosival egyeztették a gondozás szempontjait. Fontos, hogy a preventív medicina kiemelt szerepet kapjon a munkában. A leadott betegbiztosítási kártyák száma: 37360. A háziorvosok szakképzettebbek lettek, jobbak a tárgyi feltételek, csökkent a fertőzőbetegek száma, ennek ellenére a lakosság mortalitási és morbiditási mutatói nem sok javulást mutatnak. Sok az idős, hátrányos helyzetű, elszegényedett ember. Igen magas a területen az alkoholisták és a dohányzók száma. A gondozott betegek létszáma nő, sok a krónikus beteg. A háziorvosok elmondása szerint a gondozott betegek jelentős hányada szinte csak a gyógyszerektől várja a gyógyulást, életmódjukon, szokásukon alig változtatnak. Az étkezési szokások rögzülése miatt rendkívül nehéz a diabéteszes betegek étrendjének beállítása. Ehhez hozzá kell azt is tenni, hogy a számukra megfelelő élelmiszer nagyon drága. Kevés az alapellátás számára juttatott szóróanyag, amely az egészséges táplálkozásról, a mozgáskultúráról, a káros szenvedélyek romboló hatásáról szól. A halálozási statisztika is szomorú képet mutat, bár 2003-ban csökkent a halálozások száma. 2003-ban az ÁNTSZ Városi Intézetének területén 472 születésből, 471 élve születés volt. A perinatális halálozási mutató az egyik legjobb az országban. Halvaszületés: 1. Perinatális halálozás 2,1%0 Csecsemőhalálozás 4,2%0 Koraszülés: 12,7%. Készítette: Hatvani Területfejlesztési Iroda

78/63


A halálozási statisztikából kiderül, hogy a keringési és érrendszeri betegségben elhunytak száma még változatlanul magas, bár az elmúlt 2 évben csökkenés figyelhető meg. A csökkenést az acut infarctusban elhunytak számának jelentős csökkenése okozza. Változatlanul magas az agyvérzésben és hypertonia szövődményeiben elhunytak száma. A daganatos betegségben elhunytak listája szerint a tüdőrák változatlanul vezeti a „rangsort”. (91 daganatban elhunytnál 30 esetben tüdőrák a halál oka.). A dohányzás elleni küzdelmet még mindig nem veszik komolyan. Fő feladat az iskolások, a serdülők körében végzett preventív munka. 2003-ban 4 alkalommal végeztek „dohánykommandó” akciót és a tapasztalatok kedvezőek ezzel kapcsolatban. A munkahelyeken és különösen az oktatási intézményekben betartják a törvény előírásait. A halálozási statisztika 3. helyén az emésztőrendszeri és endokrin megbetegedések állnak. Ugyanakkor az alkoholos májelégtelenségben ill. ennek szövődményeiben elhunytak száma emelkedik . A szűrések fontosságát mutatja, hogy évek óta csökkenő tendenciát mutat az ivarszervi és emlőrákok következtében elhunytak száma. Ez nem mondható el a tüdőszűrésről; évek óta nagyon alacsony az itt megjelentek száma. Nehéz a lakosságot meggyőzni arról, hogy egészségi állapotáért elsősorban maga a felelős. A kistérségben egy háziorvosra jutó lakosok száma viszonylag alacsony, de a kedvező értékekhez nagy földrajzi távolságok kapcsolódnak. Járóbeteg-ellátás a térség 5 településén működik. A térségben összesen 5 gyógyszertár van, egyenetlen területi eloszlásban. Az edelényi kórház térségi feladatokat lát el, a felújítást követően az ellátás minősége jelentősen javult.


78/64


12. tábla A KISTÉRSÉG EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSÁNAK HIÁNYOSSÁGAI Egészségügy hiányosságai, problémái Az alapellátás tárgyi és építészeti min. feltételeinek hiányosságai

A védőnői állások betöltetlensége A kp. orvosi ügyelet feltételeinek teljesíthetetlensége Szakember megtartás

Kialakulásának időszaka

Kialakulásának oka

Érintett társadalmi csoport

1990-s évek elejétől

A műszerek magas ára és alacsony önkormányzati támogatás

Házigyermekházi, fogorvosok, védőnők

1995 után

Alacsony kereset, kevés erkölcsi megbecsülés

2001 után

Kevés háziorvos, mentőállomás Háziorvosok és távolsága ,ill. a lakosság hiánya

2002 után

Elköltözés, eü. pálya elhagyása Háziorvosok és ,korai nyugdíjba védőnők vonulás

Területünk aprófalvas jellege

Társadalmi gondok (munkanélküliség ,szegénység) Az egészségnevelés hiányosságai

Földrajzi adottság

1980-s évek végétől

Kb. 30 éve


Védőnők

Kis települések lakói Alacsony iskolázottság, kevés munka lehetőség A lakosság minden rétege

Megoldási út

Kedvező pályázati lehetőségek Nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülés A helyi viszonyok figyelembe vétele

Megfelelő infrastruktúra kiépítése Alapellátás színvonalának emelése Munkahely teremtés, képzés A prevenció fontosságának propagálása .

78/65


13. tábla A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYÉB INTÉZMÉNYEK ÉS JELLEMZŐIK, TELEPÜLÉSENKÉNT Település neve

EDELÉNY

Kórház

Működő kórházi ágy

KOCH RÓBERT kórház

224

1

224

Kistérségben összesen

Kórház felszereltsége, osztályok Aktív belgyógy., krónikus belgyógy., tüdőosztály

A többi osztály elérhetősége Kazincbarcikán (16 km-re), Miskolcon (30km-re)

Edelény kistérség területén egy kórház található, Edelényben, amelyben csak a tüdő ill. a belgyógyászati betegek kerülnek ellátásra. A többi beteg ellátását a B.A.Z. Megyei Kórház ill. a Kazincbarcikai Kórház végzi.

14. tábla A KISTÉRSÉG EGÉSZSÉGÜGYI ALAPELLÁTÁSI HELYZETE ÉS EGYÉB MUTATÓI Egy háziorvosra jutó lakosok száma 1594

100 Idősek 1000 Szociális A járóbetegbölcsődei klubja lakosra otthon férőhelyre férőhelyek jutó szakellátás férőhelyeinek jutó beírt rendelési órái, /év száma adózók száma gyerek összesen száma 18


17 160

50

126

31

78/66


5. c.) A KISTÉRSÉG INFRASTRUKTÚRÁLIS HELYZETE A térséget a Bódva folyó völgyében kiépített, észak-déli irányú főközlekedési és vasútvonal köti össze. A térség peremvidékeiről is ezeken keresztül érhető el Miskolc és Kassa. Az egyetlen, a trianoni határmódosítás után már csak zsákvonalú vasúti vonal a 94. számú, Miskolc-Tornanádaska vonal. A Bódva-völgy 11 települése rendelkezik vasúti megállóval. Az ingázások csökkenésével a személyforgalom, a bányászat és a mezőgazdasági termelés visszaesésével a teherforgalom is drasztikusan visszaesett. Ennek ellenére a vasút fontos szerepet tölt be a térség életében és jelentősége a határmenti kapcsolatok fejlesztése és a környezetvédelmi követelmények erősödése esetén tovább növekszik. A vasút a turizmusban is szerepet játszik. Egyrészt mint panoráma-útvonal turisztikai programként, másrészt mint a kerékpár-fuvarozás eszköze, szolgáltatóként jelenik meg. A közlekedési feltáratlanságot mutatja, hogy a térségben 13 zsáktelepülés található. A térség úthálózatának 40%-a keskeny vonalú, az utak minősége rossz, pl. Szakácsi-Abod között szinte járhatatlan. A személygépkocsi közlekedést a térség általános gazdasági-társadalmi helyzete következtében alacsony motorizációs szint és - ezzel szoros összefüggésben, csak a belső piacot figyelembe vevő - az üzemanyagtöltő állomások hálózatának kiépületlensége akadályozza. A jelenleg a térségben található 4200 személygépkocsi, az egyre gyarapodó számú tehergépkocsi és munkagép, valamint az átmenő forgalom igényeinek kielégítésére 5 üzemanyagtöltő állomás települt. A Belső Csereháton és Bódva-völgy északi részén nincs benzinkút, innen - az üzemanyagárak szlovákiai emelése után is - gyakorta a szomszédos Szlovákiába járnak át tankolni. A kistérség településeinek mindössze negyedére lehet vonattal eljutni Miskolcról, ami egyben a körzetközpont Edelénnyel való vasúti összeköttetést is jelenti. A MiskolcTornanádaska vasútvonalon naponta 6 vonatpár közlekedik. A napi buszjárat-párok száma sokkal több, mint a vonatoké. A települések 40%-át (18 db) azonban nem lehet közvetlenül Edelényből elérni, csak átszállással. Kevésbé intenzív, illetve intenzív a tömegközlekedés a települések 15-15%-ánál (7-7), közepesen intenzív a települések 30%-ánál (13). A buszjáratok napi eloszlására jellemző, hogy 6-8, 10-11 és 14-16 óra között járnak gyakrabban a buszok, míg a településről vissza 4-7,

12-14 és 17-20 óra között

gyakoribbak a buszjáratok.


78/67


Az alábbi táplázat jól szemlélteti a kistérség tömegközlekedésének intenzitását és belső kapcsolat rendszerét. Az alacsony járat számoknak több oka van, egyrészt a falvakban kevesen élnek, kevesen utaznak, a rendszeres munkába járás nem jellemzi az aprófaluban élőket, a szolgáltatás jövedelmükhöz mérten drága, s végül de nem utolsó sorban a sajátos zsákutcás falvak nem teszik lehetővé az olcsóbb körjáratok indítását. 15. tábla A térség központjával összekötő tömegközlekedési kapcsolatok a Bódva-vidéken Edelényből csak átszállással elérhető települések

Kevésbé intenzív

Közepesen intenzív

Intenzív

tömegközlekedési kapcsolat

Becskeháza Debréte(2) Abod(8) Balajt(14) Bódvalenke Galvács(1) Bódvaszilas(9) Boldva(17) Bódvarákó Martonyi(3) Damak(7) Borsodszirák(17) Égerszög Meszes(3) Hangács(5) Perkupa(11) Hidvégardó Rakaca(3) Hegymeg(8) Szalonna(13) Jósvafő Rakacaszend(3) Irota(5) Szendrő(18) Komjáti Viszló(3) Ládbesenyő(8) Szendrőlád(19) Szin Lak(7) Szinpetri Nyomár(7) Szőlősardó Szakácsi(6) Szuhogy Szögliget(8) Teresztenye Tomor(7) Tornabarakony Ziliz(8) Tornakápolna Tornanádaska Tornaszentandrás Tornaszentjakab Varbóc Forrás: A Bodva-vidék komplex fejlesztési stratégiája, MTA RKK ÉMO, Miskolc, 2002.

Az edelényi kistérség lakásállományának 10%-a 1990 óta épült. A lakásépítés üteme megyei szinten kedvezőnek mondható, ám az új lakások többsége „szocpolos” támogatással épült és nem a jólét növekedését, inkább csak a szegénység más ruhába öltözését jelenti. A 90-es években a kommunális szolgáltatások köre és kiterjedtsége jelentősen változott. Balajt kivételével mindenhol kiépült a vezetékes vízhálózat és a települések felében a vezetékes gázhálózat is. A közüzemi vízhálózatba bekötött lakások aránya azonban még mindig nem haladta meg térségi szinten az 50%-ot. Ebben a Galyaság csekély mértékű és a Tornai medence településeinek mérsékelt rákötései játszanak szerepet. A vezetékes gázzal ellátott lakások aránya csak az Alsó-Bódva völgyben éri el az 50%-ot. Ez utóbbi az egyetlen


78/68


50% feletti telefonellátottságot mutató mikro-körzet is. Az előbbi értékektől azonban még itt is mindig jelentősen elmarad a csatornázottság aránya. A többi mikro-körzetben pedig 1999ig nem is volt csatornahálózatba bekötött lakos. A szennyvízberuházások 2000 után indultak el. A közüzemi szolgáltatások lakossági igénybevétele nem csupán a rákötések, de a fogyasztás volumene alapján is erőteljes térségen belüli különbségeket mutat. Kivételt szinte csak az elektromos energiafogyasztás mutat, bár e tekintetben is a Tókörnyéke és az Alsó-Bódvavölgy között markáns az eltérés, ami gyakorlatilag a két város fajlagos fogyasztási értékei közötti különbségeket jelenti. Ezzel szemben a vízfogyasztás épp a Tókörnyékén a legmagasabb, ezen belül Rakaca, Rakacaszend, Viszló és Debréte az Alsó-Bódva völgyben pedig Irota, Szakácsi és Tomor extrémen magas (a térségi átlag 3-7-szeresét jelentő) fajlagos vízfogyasztása

emelkedik

ki.

A

lakossági

gázfogyasztás

fajlagos

értékei

pedig

Tornanádaskán, Szinben, Szendrőben és Borsodszirákon mutatnak a többi településen tapasztalt értékektől szélsőségesen eltérő képet. Ezek a „túlfogyasztások" a közüzemi szolgáltatók gazdaságos működése és a környezeti erőforrásokkal való takarékosság szempontjából egyaránt figyelemre méltók A térségben a vezetékes telefonhálózat kiépült, a szolgáltató az igényeket ki tudja elégíteni. A domborzati viszonyok miatt a mobiltelefon szolgáltatás néhány helyen nem érhető el.


78/69


5. d.) A KISTÉRSÉGBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JELLEMZŐIK Bölcsőde sehol sem működik és más gyermekellátásról sincs adatunk. A szociális szolgáltatások az Edelényben működő szakosított szociális otthont kivéve, gyakorlatilag csak az idősekre irányulnak. Az idősgondozásnak kiemelt jelentősége van ebben a térségben, ahol a népesség elöregedése települések tucatjain szinte már a végső stádiumába érkezett. Térségi átlagban a 60 év feletti lakosok 10%-a részesül valamilyen ellátásban. Ezen belül a legnépszerűbb a szociális étkeztetési rendszerbe való bekapcsolódás. Ez a szolgáltatás a települések felén működik, összesen mintegy 460 fővel. Egy-egy településen 20-30, Edelényben 111 idős embernek könnyítik meg ezzel az önkormányzatok a mindennapokat. A házi segítségnyújtás ez idáig csupán 11 településen indult el és 138 idős embert gondoznak. Idősek klubja pedig csak 4 településen (Rakaca, Szendrő, Szendrőlád, Edelény) szolgálja a helyi idős lakosságot. A szolgáltatások kiépülésében megfigyelhető jellemző sajátosságok a következők: a. Színben és Szalonnán művelődési ház, Perkupán gyógyszertár, Hangácson felsőtagozatos iskola hiányzik az alsófokú funkciók teljes kiépüléséhez. Mellettük Szögliget, Szendrőlád, Jósvafő, Borsodszirák, Szendrőlád és Lak települések rendelkeznek még a többi kistelepülésnél jobb ellátottsággal. b. Bódvaszilas és Hídvégardó a mikrotérségi központi funkciókat megosztva gyakorolja, míg a Galyaságban mikrotérségi központ nincs. A Tókörnyékén Szendrő egyben mikrokörzeti központ is. Boldván bizonyos mikro-körzeti központi funkciók kiépültek, de ezek nem teljesek. c. A két város együtt sem látja el a városi funkciók összességét.


78/70


16. tábla A KISTÉRSÉGBEN IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK ÉS JELLEMZŐIK Kihasználtság mértéke 1- nem kihasznált 5 jól kihasznált

Szolgáltatás

Jellemzői

Érintett társadalmi csoport

Idősgondozás

A 60 év feletti lakosság 10%-a kap ellátást

Idősek

1

Könyvtár

Szinte csak iskolai könyvtárak vannak

Elsősorban a diákok, de a felnőtt lakosság is

3

Települési lakosság

4

Lakosság

3

Művelődési ház

Magánvállalkozók szolgáltatásai

Minden településen van kultúrház, vagy művelődési ház, ahol közösségi programokat rendeznek Jellemzően helyi igények kielégítése: fodrászat, cipész, lakatos, stb.


78/71


6. A kistérségben működő civil szervezetek 6. a.) A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL TÁRSADALOM AKTIVITÁSA ÉS LEFEDETTSÉGE A civil társadalom aktivitása leginkább a sport, a gyermek és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a környezetvédelem és a településfejlesztés terén kimagasló. Valószínűleg a magas munkanélküliségnek köszönhetően az emberek sportolással töltik idejük egy részét, így sok községben, és városban alakultak egyesületek. A gyermek és ifjúságvédelmet, valamint gyermekjóléti szociális ellátást a sok alacsony végzettségű, hátrányos helyzetű, szegény családok igénylik. A környezetvédelemre a táj szépségének és nagyfokú változatosságának, állat és növényállományának megőrzése miatt van szükség. A civil szervezetek szervezettségét illetően kevés a nagyobb átfogó szervezet. Nagyobb számban vannak jelen a kisebb szervezetek. Több szervezet csak egy adott községre koncentrál, e szervezetek lényegében baráti körök, amelyek kisebb egyesületekké, társaságokká álltak össze. A térség civil szervezetekkel való lefedettségét illetően nem állítható, hogy nagyon koncentráltan helyezkednének el, illetve fejtenék ki tevékenységüket. Viszont bizonyos területeken mint például oktatás, egészségügy, idegenforgalom alacsony a térség lefedettsége.


78/72


6. b.) A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK ÁLTAL SZERVEZETT PROGRAMOK Edelény és térségének társadalmi szereplői között meg kell említeni a civil szervezetek egyre növekvő súlyát, közéletben való szerepvállalását. Fontos ezt a tényt rögzíteni, mivel ezek a szervezetek a közeljövőben a foglalkoztatásban is nagyobb szerepet fognak vállalni. A civil egyesületek az élet szinte minden területére vonatkozóan szerepet vállalnak és dolgoznak. Legfontosabb civil egyesületek: •

Balajti Lakosokért Jóléti Szolgálati Alapítvány Balajt

•

Munkaiskola Alapítvány Edelény

•

Izsó Miklós Alapítvány Edelény

•

Edelényi Lakosokért Alapítvány Edelény

•

Rakaca-tó-Meszes Üdülési és Fejlesztési Egyesület Meszes

•

Észak-Borsodi Gyermekszervezetek Társulása Perkupa

•

Viasz Alapítvány Szendrő

•

Martinkó András Kulturális Egyesület Szuhogy

A nemzeti és etnikai kisebbségek jelentős hagyományokkal rendelkeznek az önszerveződési mozgalomban. Az országos elemzések felhívják a figyelmet arra, hogy az elmúlt években folytatódott a kisebbségek önszerveződésének, öntudatosodásának folyamata. A forrásszerzést tekintve a megyében több jól dolgozó roma civil szervezet is működik. Sajnos azonban az Edelényi kistérségben legtöbb településről egyetlen egy pályázat sem nyert. S persze azt is feltételezhető, hogy igen sok településről az elmúlt 6 évben egyetlen egy pályázat sem érkezett be. Mindezek

mellett

fontos

megemlíteni

a

Bódva-völgyében

élő

kisebbségek

önszerveződésének, s érdekérvényesítésének megerősödését. Korábbi évektől eltérően a 2002. évi települési önkormányzati választások során jóval nagyobb számban jöttek létre, alakultak meg kisebbségi önkormányzatok.


78/73


Az alábbi településeken jöttek létre kisebbségi önkormányzatok: Abod

lengyel

Balajt

cigány

Bódvalenke

cigány

Bódvaszilas

cigány, német, szlovák

Boldva

cigány

Edelény

cigány

Hidvégardó

cigány

Irota

ruszin

Lak

cigány

Ládbesenyő

lengyel

Martonyi

cigány, lengyel

Perkupa

cigány, lengyel, szlovák

Rakaca

cigány

Szakácsi

cigány

Szalonna

cigány, horvát, lengyel

Szendrő

cigány, német

Szendrőlád

cigány, lengyel

Szin

cigány

Szinpetri

cigány

Szögliget

lengyel

Tomor

cigány

Tekintettel arra, hogy a civil szervezetek nagy része csak kisebb, nem átfogó szervezet, így nagyobb programok megszervezésére is ritkábban kerül sor. A nagyszámú sportegyesület több sporteseményt is rendez ezek közül is kiemelkedő a labdarúgás, amit sokan játszanak a térségben. A kultúra területén több művelődési, vallási, ünnepnapi illetve hagyományőrző program kerül megrendezésre az év különbözőnapjain a civil szervezetek hatékony szervezésében. Minden település megrendezi a maga falunapját, búcsúját. Idén is megrendezték Edelényben a Kastélykerti Napok programsorozatát. A szervező Patrióta Alapítvány augusztus 21-én és 22-én immár negyedik alkalommal várja az érdeklődőket a L'Huillier-Coburg kastély parkjába. Minden augusztusban érdeklődők ezreit vonzza az edelényi kastély parkjába a Molnár Oszkár országgyűlési képviselő, polgármester kezdeményezte alapítvány által életre hívott rendezvény.


78/74


6. c.) A KISTÉRSÉGBEN MŰKÖDŐ CIVIL SZERVEZETEK RÉSZVÉTELE A FEJLESZTÉSI PROGRAMOKBAN 10. ábra A Bódva-vidék kistérség kistájai és mikro-körzetei

Tornai medence Galyaság Tókörnyéke Alsó-Bódva - völgy

A felsorolt települések egy KSH-körzetet alkotnak, de négy földrajzi kistájhoz és négy mikro-körzethez tartoznak. A négy mikro-körzetből a Galyaság önálló településszövetséget, a Tornai-medence és a Tókörnyéke szintén önálló jogi személyként bejegyzett önkormányzati társulást alakított. A körzeten belül az edelényi mikro-térségnek nincs saját szervezete. Ez és a két önálló társuláshoz tartozó terület az encsi és a szikszói statisztikai körzetekhez tartozó további három mikro-körzettel együtt a Csereháti Településszövetség működési területét képezi. A három statisztikai körzet települései együttesen alkotják a számos fejlesztési tanulmány, program földrajzi alapját jelentő Cserehát-Hernád-Bódva vidéket. A SAPARD programra való felkészülés jegyében megalakított vidékfejlesztési térségek a három intézményesült szervezettel rendelkező mikro-körzetben 1-2 település kimaradásától eltekintve megegyezik a társulások területével, az edelényi vidékfejlesztési körzet azonban nem fedi le az Alsó-Bódva mikrokörzetet.


78/75


17. tábla A Bódva-vidék kistérség települései, kistáji tagoltsága és a településszövetségek elhelyezkedése Település

Lakónépesség (fő) Terület (km) Földrajzi kistáj Település(1990) szövetség Égerszög 88 1077 Aggteleki Karszt Galyasági Jósvafő 340 2153 Aggteleki Karszt Galyasági Perkupa 938 1940 Bódva-völgy Galyasági Szögliget 851 3474 Aggteleki Karszt Galyasági Szőlősardó 161 1066 Aggteleki Karszt Galyasági Szin 720 1809 Aggteleki Karszt Galyasági Szinpetri 257 971 Aggteleki Karszt Galyasági Teresztenye 32 870 Aggteleki Karszt Galyasági Tornakápolna 9 402 Aggteleki Karszt Galyasági Varbóc 80 1010 Aggteleki Karszt Galyasági Galyaság összesen 3476 14772 Bódvalenke 177 663 Bódva-völgy Bódvarákó 165 922 Bódva-völgy Bódvaszilas 1263 1922 Bódva-völgy Becskeháza 63 500 Cserehát Hidvégardó 715 1699 Bódva-völgy Csereháti Komjáti 322 1108 Bódva-völgy Csereháti Tornabarakony 31 820 Cserehát Tornanádaska 573 782 Bódva-völgy Csereháti Tornaszentandrás 312 1565 Cserehát Csereháti Tornaszentjakab 277 2822 Cserehát Csereháti Tornai-medence 3898 12803 Abod 310 3116 Cserehát Debréte 29 962 Cserehát Galvács 88 1504 Cserehát Csereháti Martonyi 532 1757 Cserehát Meszes 224 1140 Cserehát Csereháti Rakaca 784 1899 Cserehát Csereháti Rakacaszend 430 1571 Cserehát Csereháti Szalonna 1069 2008 Bódva-völgy Csereháti Szendrő 4195 5356 Bódva-völgy Csereháti Szendrőlád 1625 1770 Bódva-völgy Csereháti Szuhogy 1124 1700 Borsodi dombság Viszló 104 1108 Cserehát Csereháti Tókörnyéke 10514 23891 Balajt 434 903 Cserehát Boldva 2399 2834 Bódva-völgy Borsodszirák 1155 1101 Bódva-völgy Csereháti Damak 268 752 Cserehát Csereháti Edelény 10767 5681 Bódva-völgy Csereháti Hangács 668 2255 Cserehát Csereháti Hegymeg 112 570 Cserehát Csereháti Irota 118 1234 Cserehát Csereháti Lak 597 1976 Cserehát Csereháti Ládbesenyő 332 1040 Cserehát Nyomár 335 1047 Cserehát Csereháti Szakácsi 147 863 Cserehát Csereháti Tomor 286 1289 Cserehát Csereháti Ziliz 406 925 Cserehát Alsó-Bódva-völgy 18024 22470 ÖSSZESEN 35912 73936 Forrás: KSH, TSTAR 1999, MTA RKK gyűjtés, in: Bódva-völgye komplex fejlesztési koncepció, 2002.


78/76


18. tábla A Bódva-vidék kistérség összefüggése más fejlesztési térségekkel Települések száma db % 46 100,0 10 21,7 9 19,6 9 19,6 12 26,1 12 26,1 15 125 271,7 55 23 50,0

Bódva-vidék kistérség Galyasági Települések Szövetsége Torna vidéki Önkormányzati Társulás Torna vidéki Vidékfejlesztési Térség Tókörnyéke Önkormányzati Társulás Tókörnyéke Vidékfejlesztési Térség Edelényi Vidékfejlesztési Térség Cserehát-Hernád-Bódva vidék Csereháti Településszövetség Tagok az összes Bódva-vidéki településből Bódva-vidékiek az összes tagból Forrás: MTA RKK ÉMO, KSH; T-STAR 1999.

Terület km2 % 73936 14772 20,0 12803 17,3 12803 17,3 23891 32,3 23891 32,3

Népesség fő % 35912 3476 9,7 3898 10,9 3898 10,9 10514 29,3 10514 29,3

41,8

Legjelentősebb társulások: •

Bódva-völgyi Terület-és Településfejlesztési Társulás

•

Bódvavölgyi Gazdaságfejlesztő Alapítvány

•

Tókörnyéke Társulás

•

Galyasági Településszövetség

Az Edelényi kistérségben az interjúk alapján két civil szervezet munkája kiemelkedő: A Galyasági Települések Szövetsége Céljuk komplex térségfejlesztés, a terület adottságaiból következően azonban eddigi programjaik főként a turizmus fejlesztésére vonatkoztak. A Szövetség eddigi tevékenységei és megvalósított programjai közé tartozik a falugondnoki szolgálat kiépítésének a térségen belüli koordinációja és a térség fejlesztési stratégiájának elkészíttetése. Ezen kívül a Szövetség segített a falusi vendégfogadóházak kialakításában, turisztikai jelzőtáblákat készíttetett és helyeztek ki, turisztikai kiadványt jelentetett meg és kialakították térségfejlesztési és turisztikai információs irodát. A Galyasági Települések Szövetsége koordinálta a települési önkormányzatok közös infrastruktúrafejlesztési

projektjeit.

Több

gömöri

településsel

együtt,

vidékfejlesztési munkacsoportként vidékfejlesztési program elkészítésére és iroda működtetésére pályáztak. 2001-től vidékfejlesztési menedzser megbízással végzi munkáját.


78/77


A Csereháti Településszövetség Az elsők között alakult meg 1989-ben. Fő célkitűzése a térség komplex fejlesztése, ezen belül különösen az aprófalvak rohamos lemaradásának mérséklése, a térség természeti és kulturális értékeire alapozott önerős fejlődés feltételeinek megteremtése. Fő tevékenységeik a turizmusszervezéshez, a mezőgazdasági tevékenységek és integrációk kialakításának segítéséhez, foglalkoztatási és képzési programok szervezéséhez és a tágabb térség stratégiai tervezői munkáihoz kötődnek.


78/78

Az Edelényi kistérség foglalkoztatási stratégiája HELYZET-ELEMZÉS

Recommend Documents