Az éber víz útmutató n
lkodjo és n! nyerje
Gondo
Vizes ügyek
Vízlábnyom
Saját lábnyomom
Problémák
Termékek lábnyoma
Erőforrás-hatékonyság. Döntéseid nagy hatással vannak a Földre. Csatlakozz a generationawake.eu csapatához
Lábnyomom csökkentése
Energiaforrások lábnyoma
Reproduction is authorised provided the source is acknowledged
© European Union, 2012
Az éber víz útmutató Az éber víz útmutató
3
Miért fontos a víz?
3
Mi az a vízlábnyom?
3
Mit jelent a vízkészletek szűkössége és a vízszennyezés, és miért számítanak egyáltalán?
4
Mit jelöl a saját vízlábnyomom?
5
Miért kellene foglalkoznom saját vízlábnyomommal, és hogyan csökkenthetem?
5
Mely termékek vízlábnyoma a legnagyobb?
6
Melyik energiaforrás vízlábnyoma a legnagyobb?
6
Imagine all the water
8
Kérjük, kímélje a környezetet: megfontoltan nyomtasson.
2
Az éber víz útmutató Az Európában elfogyasztott vízmennyiség közvetlen hatással van az emberek életére a világ minden táján. Hogyan? A természetesnek tekintett tárgyak előállításához szükséges víz gyakran más országból vagy más területről származik, ahol szűkösek a készletek.Ezért kell többet tudnunk arról, hogy honnan származik a víz – így a felhasználása is hatékonyabb lehet.
Miért fontos a víz? Víz nélkül nem létezhetünk. A víz az élet elengedhetetlen feltétele – nem csupán az emberi életé, hanem minden földi létformáé. Emberként a vizet megisszuk, főzünk vele, illetve használjuk tisztításra, hulladéklerakásra, szállításra, energiatermelésre és ökoszisztémák fenntartására egyaránt. A víz közvetlen felhasználásán túl azonban szükségünk van a vízre a talaj táplálásához és a növénytermesztéshez is, hogy előállíthassuk a szükséges élelmiszereinket. Emellett a víz elengedhetetlen a természet fennmaradásához is: a flóra (növényvilág), a fauna (állatvilág) és az összes ökoszisztéma egyaránt függ a víztől. A folyékony halmazállapotban jelen lévő víz teszi bolygónkat egyedivé. A Föld felszínének 71%-át borítja víz; és tény az is, hogy az emberi test kb. 65%-a víz. A Föld vízkészletének túlnyomó része (97,5%-a) az óceánokban és tengerekben található, a második legnagyobb készlet pedig a gleccserek és az állandó hótakarók tömege (1,72%). A felszín alatti vizek aránya 0,77%, a tavakban és folyókban található édesvízé pedig 0,0075%. A maradék vízmennyiség a beltengerekből, a sós tavakból, a talajnedvességből és a légkör víztartalmából tevődik össze. Az óceánok és tengerek magas sótartalma miatt az emberi igényeket javarészt a felszín alatti vizek, valamint az édes vizű tavak és folyók szolgálják ki. Bár megvalósítható a tengervíz sómentesítése, az eljárás költséges és erősen energiaigényes. A Földön fellelhető víz nagy része újra és újra belép a víz körforgásába. A nap hőjének hatására a víz a felszíni készletekből (elsősorban az óceánokból) a légkörbe jut, majd eső vagy hó formájában visszahullik a felszínre, hogy aztán végül a patakokon és folyókon át visszakerüljön az óceánba. A legtöbb természeti erőforráshoz (például a kőolajhoz és a földgázhoz) hasonlóan az édesvíz sem áll korlátlanul rendelkezésre. Bár újrahasznosítható, a vízkörforgásban keletkező édesvíz mennyisége véges. Térben és időben egyaránt erősen változik, ráadásul nem is mindig használható fel (például a rossz évszakban hulló esőt nem lehet felhasználni a növénytermesztésben). Az összes természeti erőforráshoz hasonlóan a vízfelhasználásunk hatékonyságát is növelnünk kell. A népesség növekedése és a fogyasztás jellegének változása azt vetíti előre, hogy a természeti erőforrások iránti igény növekedésének üteme a jövőben nem fenntartható állapotokat hoz. Ez azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat (köztük az édesvizet) hatékonyabban kell használni. A víz problémája elválaszthatatlanul összefonódik az előttünk álló legkomolyabb környezeti kihívásokkal, köztük is leginkább a klímaváltozással. A földi légkör fokozatos melegedésének hatására a sarki jégsapkák ijesztő ütemben olvadnak. Hacsak nem találjuk meg a globális felmelegedés lassításának módját, a jégsapkák továbbra is olvadni fognak, az óceánok és tengerek szintje tovább emelkedik, és gyakoribbá válnak az extrém időjárási események – hőséghullámok, aszályos időszakok, heves esőzések. Mindezek jelentős hatással lesznek azokra az ökoszisztémákra is, amelyeknek fennmaradásunkat köszönhetjük. Források: UNESCO, Division of Water Sciences (Víztudományi Részleg) – Párizs, Franciaország. Basics of Water Resources. Course Book. (A vízerőforrások alapjai – tankönyv) United Nations Environment Programme (ENSZ Környezetvédelmi Program) – Vital Water Graphics: An Overview of the State of the World’s Fresh and Marine Waters (Az életet jelentő víz diagramja: A Föld édes- és sósvízkészleteinek áttekintése), második kiadás, 200 http://www.unep.org/dewa/vitalwater/article192.html
Mi az a vízlábnyom? Egy termék vízlábnyoma az a teljes édesvízmennyiség, amely az előállításához és felhasználásához szükséges. Kiszámítása a termék teljes életciklusa során közvetlenül vagy közvetve felhasznált vízmennyiség összegzésével
3
történik. Ha például egy zacskó burgonyát vásárol a helyi kisboltban, akkor a közvetlen vízfelhasználás a burgonyaszemek feldolgozásához, mosásához és forralásához használt vízmennyiséget jelenti. Közvetett vízfelhasználásnak számít mindaz a víz, amelyre a burgonya megtermeléséhez szükséges ellátási láncban volt szükség. A közvetett vízhasználat rendkívül fontos tényező, hiszen azt a rejtett vagy „virtuális” mennyiséget képviseli, amelyre a termékek, illetve szolgáltatások előállításához van szükség. Rendszerint a közvetett vízfelhasználás nagysága jelentősen meghaladja a közvetlen felhasználásét, hiszen magában foglal vízigényes folyamatokat is – például a haszonnövények öntözését. Az ezen a webhelyen szereplő vízlábnyom értékek globális átlagértékek az egyes termékek teljes életciklusára számítva. Három rész összegéből számíthatók: A „kék” vízlábnyom a felszín alatti és felszíni vízforrásokból (folyókból, tavakból és tározókból) felhasznált vizet jelenti. A „zöld” vízlábnyom a közvetlenül a talajból felhasznált vizet (például az esővizet) veszi számításba. A „szürke” vízlábnyom pedig azt adja meg, hogy mennyi víz kell a szennyezőanyagok (pl. nitrogéntartalmú műtrágya) hígításához annak érdekében, hogy az édesvíz elfogadható minőségű maradjon. Ez a vízmennyiség a felhasználása, illetve szennyeződése után kikerül a rendelkezésre álló vízkészletből. A vízlábnyom rendkívül hasznos eszköz, amely alkalmas a mindennapi termékek előállításához szükséges víz teljes mennyiségének bemutatására. Annyiban azonban mindenképpen eltér a szénlábnyomtól, hogy míg a szénlábnyom az előállítás helyétől függetlenül mindenhol ugyanakkora, a vízfelhasználás hatása függ a víz kinyerésének helyétől is. Egy vízben szegény forrásból származó 100 literes kitermelés környezeti hatása például nagyobb, mint egy vízben gazdag területen elvégzett 200 literes vízkiemelés. Éppen ezért ismernünk kell a vízlábnyom keletkezésének helyét ahhoz, hogy reális képet alkothassunk a vízhasználat környezetre gyakorolt tényleges hatásáról. Források: Hoekstra, A.Y., Chapagain, A.K., Aldaya, M.M. and Mekonnen, M.M. (2011) The water footprint assessment manual: Setting the global standard (A vízlábnyom meghatározásának kézikönyve: A világszabvány megalkotása), Earthscan, London, Egyesült Királyság. Water Footprint Network, http://www.waterfootprint.org/?page=files/FAQ.
Mit jelent a vízkészletek szűkössége és a vízszennyezés, és miért számítanak egyáltalán? Egy országban a rendelkezésre álló vízkészlet nagysága függ a csapadék mennyiségétől, valamint a határokat átlépő vízfolyások (folyók és vízvezetékek) összesített nettó hozamától. A víz elérhetősége változik évszakonként, de hosszabb időtávon át is a klímaváltozás miatt. A térbeli eloszlás sem egyenletes az országok és területek között – egyes régiókban bőségesek a készletek, máshol szűkösek, és aszályos területek is előfordulnak. Globális léptékkel nézve van elegendő víz az emberiség teljes igényének kiszolgálására. Európában például akár napi 8800 liternyi (3200 m³/év) víz is elérhető volna minden egyes európai lakos számára, de csak 1800 literes (660 m³-es) kitermelés történik. A probléma lényege az, hogy a vízkészletek eloszlása nem egyenletes, azaz egyes területek vízben gazdagok (ilyen például Norvégia nyugati része), máshol viszont (például Spanyolország középső és déli területein) a vízhiány jellemző. Szűkös vízkészletnek általában azt tekintik, ha egy országban vagy területen a kinyerhető víz mennyisége nem éri el a napi 2700 litert (azaz 1000 m³/év mennyiséget) lakosonként. Ugyanakkor a világ számos táján sokkal szűkösebbek a rendelkezésre álló készletek, ahol a lakosonként kinyerhető napi mennyiség nem éri el még az 1400 litert (évi 500 m³-t) sem, ami már komoly vízhiányt jelent. Az UNESCO adatai szerint 1 milliárdnál is több ember él olyan területen, ahol a fizikailag elérhető víz mennyisége csekély, és ez a lélekszám várhatóan növekszik az elkövetkezendő években. http://www.eea.europa.eu/data-and-maps/figures/ annual-water-availability-per-person A vízszennyezés szintén jelentős probléma a világ számos pontján. Az emberiségre váró egyik legnagyobb megoldandó vízszennyezési probléma a nitrogén- és foszforszennyezés, amelynek forrása a műtrágyák túlzott mértékű használata. Ez hatással van a felszín alatti vizek minőségére, és az édesvízi és tengeri ökoszisztémák eutrofizálódásához (algásodásához) vezet. A kártevőirtó szerek szintén komoly vízszennyezést okoznak, csakúgy, mint a mikroszennyezők (pl. gyógyszerek és nanoanyagok). Emellett a folyók, tavak és partvonalak vízrajzának módosulása – például töltések, gátak, támfalak építése – szintén károsíthatja a vízi életközösségeket.
4
Források: Falkenmark, M., Rockström, J., (2006) The new blue and green water paradigm: breaking new ground for water resources planning and management (Az új kék és zöld víz paradigma: új alapok lefektetése vízerőforrások tervezésében és kezelésében). Journal of water resources planning and management (Vízerőforrások tervezése és kezelése – folyóirat), 2006. május/június. Hoekstra, A.Y. and Mekonnen, M.M. (2011) Global water scarcity: monthly blue water footprint compared to blue water availability for the world’s major river basins (Globális vízhiány: a világ legnagyobb folyami vízgyűjtő területeinek összevetése a havi „kék” vízlábnyommal), Value of Water Research Report Series No.53 (53-as vízkutatási jelentéssorozat), UNESCO-IHE. Nixon, S., Lack, T., Hunt, D. (2000) Sustainable use of Europe’s water? (Európa vizének fenntartható használata?) Környezettanulmány, 7. sorozat Santos Pereira, L., Cordery, I., Iacovides, I. (2009). Coping with water Scarcity: addressing the challenges (A vízhiány kezelése: szembenézés a kihívásokkal). Springer. ISBN: Az UNESCO 180. víz témájú e-hírlevele. http:// www.unesco.org/water/news/newsletter/180.shtml#know World Health Organisation – UNICEF. Progress on sanitation and drinking water. (Eredmények a közegészségügy és az ivóvíz témakörében). 2010 update. http://whqlibdoc.who.int/publications/2010/9789241563956_eng_ full_text.pdf
Mit jelöl a saját vízlábnyomom? A személyes vízlábnyom az egyén által elfogyasztott termékek és szolgáltatások vízlábnyomának összege. A hollandiai Twente Egyetem tudósai szerint a fogyasztónkénti vízlábnyom globális átlagértéke 1996 és 2005 között 3800 l/nap (1385 m³/év) volt. Németországban a fogyasztók egyéni vízlábnyomának átlaga 3900 l/nap (1426 m³/ év) volt, míg a spanyol fogyasztóknál ez az átlagérték 6700 l/nap (2461 m³/év) volt. A dán fogyasztók átlagos egyéni vízlábnyoma 4500 l/nap (1635 m³/év) volt, míg ez az érték Lengyelországban 3800 l/nap (1405 m³/év) volt. A tanulmány arra is rámutatott, hogy a fogyasztás mintázata és mennyisége közvetlen hatással van saját vízlábnyomunkra. Ha például valaki sok kávét iszik és rendszeresen fogyaszt húst, akkor valószínűleg jelentősen nagyobb vízlábnyommal rendelkezik, mint egy vegetáriánus, aki csapvizet iszik. Ugyanilyen lényeges dolog megkülönböztetni a belső és a külső vízlábnyom fogalmát. A határon kívül eredő vízforrásoktól erősen függő országokban a fogyasztás és a szennyezés externalizált, tehát a vizet biztosító ország az, amely közvetlenül érintett. Európa nagy részén ez a helyzet. Egyes európai országok (például Olaszország, Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia) külső vízlábnyoma a teljes vízlábnyomuk 60–95%-át teszi ki. Kiszámolhatja saját egyéni vízlábnyomát a Water Footprint Network számológépe segítségével: http://www. waterfootprint.org/?page=cal/WaterFootprintCalculator Források: Hoekstra, A.Y. and Mekonnen, M.M. (2012) The water footprint of humanity, Proceedings of the National Academy of Sciences (Az emberiség vízlábnyoma, A Nemzeti Tudományos Akadémia közleményei), doi/10.1073/ pnas.1109936109.
Miért kellene foglalkoznom saját vízlábnyomommal, és hogyan csökkenthetem? Vízlábnyomunk kapcsolja össze a mindennapjaink során elfogyasztott vizet és a világ egyéb tájain uralkodó vízhiány és vízszennyeződés problémáit. Természetesen fontos elzárni a csapot fogmosás közben és lerövidíteni a zuhany alatt töltött időt, ugyanakkor ez a közvetlenül felhasznált vízmennyiség csak töredéke (kb. 4%-a) teljes vízlábnyomunknak. Közvetett vízlábnyomunk az, amely nem csupán az általunk elhasznált víz túlnyomó többségét képviseli, hanem közvetlenül hatással van a világ másik részén élők életére is – különösen akkor, ha az általunk megvásárolt termék előállításához vízszegény területről kinyert vizet használtak. Számos egyszerű dologgal csökkenthetjük saját közvetett
5
vízfogyasztásunkat. Például elég, ha az év során kevesebb ételt hagyunk veszendőbe menni, kevesebb húst eszünk, vagy kevesebb ruhát, illetve cipőt vásárolunk. De vehetünk használt termékeket is az újonnan előállítottak helyett, használhatunk több újrahasznosított papírt, vásárolhatunk helyben előállított, szezonális élelmiszert, illetve csökkenthetjük az általunk elfogyasztott magas cukortartalmú termékek mennyiségét is. A kutatások számának növekedése és a közzétett információk szaporodása lehetővé teszi a vásárlás előtti tájékozódást. Választhatunk például terméket az alapján, hogy kevésbé vízhiányos területről származik. Az ilyen típusú információk jelenleg nincsenek összegyűjtve, ezért a fogyasztókon múlik, hogy szánnak-e időt némi internetes keresésre a megvásárolható termékek vízszempontú környezeti hatásaival kapcsolatban. Egyes élelmiszeripari vállalatok már meg is kezdték termékeik vízlábnyomának meghatározását. Az Egyesült Államokban a National Geographic érdekes eszközt fejlesztett ki a termékek elemzésére: http://environment. nationalgeographic.com/environment/freshwater/global-water-footprint/ A termékek globális vízlábnyomának ilyen webhelyen történő kiemelése az első lépés a vízhiánnyal kapcsolatos ismeretek terjesztése felé. Ugyanakkor rajtunk is múlik, hogy a kormányok és a gyártók fordítsanak komolyabb figyelmet a vízhasználat fenntarthatóságának kérdésére.
Mely termékek vízlábnyoma a legnagyobb? Valószínűleg nem okoz meglepetést, hogy a mezőgazdasági termékek vízigénye felelős a globális átlagos évi vízlábnyom legnagyobb hányadáért. Ami azt illeti, vízigényük a világ teljes vízlábnyomának 92%-át teszi ki. A hollandiai Twente Egyetem tudósai által végzett kutatás szerint az ipari termékek (4,4%) és a lakossági vízellátás (3,6%) felelős a maradékért. Rendkívül csekély az ipari termékek vízlábnyomára vonatkozó adatok mennyisége. A jelenlegi előrejelzések az egyes országok teljes iparivíz-kivételi és szennyvízkezelési információinak globális adatbázisain alapulnak, valamint az országok közti iparitermék-kereskedelem adatain. Egyes tanulmányokban már meg is kísérelték meghatározni bizonyos ipari termékek vízlábnyomát. Egy 2 gramm tömegű mikrochip esetében 32 literes értéket kaptak, míg egy 1,1 tonnás személyautónál a vízlábnyom 400 000 liternek adódott. Források: Hoekstra, A.Y. and Mekonnen, M.M. (2012) The water footprint of humanity, Proceedings of the National Academy of Sciences (Az emberiség vízlábnyoma, A Nemzeti Tudományos Akadémia közleményei), doi/10.1073/ pnas.1109936109. Hoekstra, A.Y. and Chapagain, A.K. (2008) Globalization of water: Sharing the planet’s freshwater resources (A víz globalizációja: A bolygó édesvízkészleteinek megosztása), Blackwell Publishing, Oxford, Egyesült Királyság. Hoekstra, A.Y. and Chapagain, A.K. (2007) Water footprints of nations: water use by people as a function of their consumption pattern (Nemzetek vízlábnyoma: Az emberi vízfogyasztás, mint a fogyasztási mintázat függvénye), Water Resources Management (Vízerőforrás-kezelés). 21(1): 35-48. UNESCO virtual water trade research programme (UNESCO virtuális vízkereskedelmi kutatási program), http://www.unesco-ihe.org/Project-Activities/Project-Portfolio/Virtual-Water-Trade-Research-Programme
Melyik energiaforrás vízlábnyoma a legnagyobb? A világ számos pontján a termények nagy részét már üzemanyaggyártásra használják, nem pedig élelmiszer előállítására. De vajon melyik energiaforrás vízlábnyoma a legnagyobb? A holland Twente Egyetem tudósai által készített tanulmány szerint a bioüzemanyagok előállításához termesztett összes növény közül a legnagyobb vízlábnyoma a cirokfűféléknek (sorghum) van, amely a reggelizőpelyhekben is gyakran használt egyik növény: 7000 liter vizet igényel 1 liter etanol előállításához. A cukorrépából előállított bioetanol vízlábnyomának globális átlaga a legalacsonyabb, amelynél összesen 1200 liter víz szükséges minden egyes liter etanol legyártásához. Általánosságban elmondható, hogy a biodízelgyártás energiaegységre vetített fajlagos vízlábnyoma nagyobb a bioetanol-gyártásénál, ha a biodízel kiindulási terménye a
6
legnagyobb vízlábnyomú kókuszdió: 4750 m³/GJ. A pálmaolajból, repceolajból, illetve földimogyoró-olajból kiinduló biodízel-előállítás hatásfoka magasabb, a fajlagos vízlábnyomértékek 150 és 200 m³/GJ közé esnek. Ugyanezen szerzők vizsgálták a vízerőműveket is, és úgy találták, hogy ez az energia-előállítási mód 68 m³/GJ fajlagos vízlábnyom mutatóval rendelkezik. Más fontos energiaforrások vízlábnyoma a következő: kőolaj: 1,1 m³/GJ, napenergia: 0,3 m³/GJ, szén: 0,2 m³/GJ, földgáz: 0,1 m³/GJ, atomenergia: 0,1 m³/GJ, szélenergia: 0,0 m³/GJ. Természetesen fontos szem előtt tartani, hogy a vízlábnyom csupán egyike az energiatermelés környezeti hatásainak, és nem is feltétlenül a legfontosabb. Források: Gerbens-Leenes, P.W. Hoekstra, A.Y. and Van der Meer. Th. (2009) The water footprint of energy from biomass: A quantitative assessment and consequences of an increasing share of bio-energy in energy supply (A biomasszából előállított energia vízlábnyoma: A bioenergia részarányának növekedése az energiaellátásban – kvantitatív elemzés és következmények), Ecological Economics (Ökológiai gazdaságtan), 68(4): 1052-1060. Mekonnen, M.M. and Hoekstra, A.Y. (2010) The green, blue and grey water footprint of crops and derived crop products (Termények és terményszármazékok zöld, kék és szürke vízlábnyoma), Value of Water Research Report Series No.47 (Vízkutatási értékek jelentéssorozat 47. része), UNESCO-IHE, Delft, Hollandia. Mekonnen, M.M. and Hoekstra, A.Y. (2012) The blue water footprint of electricity from hydropower (A vízerőműből származó elektromos energia kék vízlábnyoma), Hydrology and Earth System Sciences (Hidrológia és földtudományok), 16(1): 179-187.
7
1 szelet kenyér = 48 liter víz
Csökkentheti-e a kenyér otthoni megsütése a szomjúságot világszerte? bière
mage
bière
A kenyér része legtöbbünk napi étrendjének, és nincs semmi szükség ennek megváltoztatására. Ugyanakkor fontos tudni, hogy mennyi víz szükséges a kenyér előállításához, ami pain alapján megalapozottan dönthetünk a fogyasztás módjáról. A legtöbb kenyérféle tartalmaz búzát, amelynek növekedéséhez víz szükséges, és maga a víz is összetevője a készülő veknik többségének. bière pain kenyér vízlábnyomának lehető legalacsonyabb értéken tartására az, ha nem A legjobb módszer a megvásárolt pazarlunk. A kenyér nem áll el túl jól, ezért igyekezzünk ne túl sokat venni. Ha mégis túl sokat vásárolt, tegye a kenyér egy részét a fagyasztóba, és csak a fogyasztása előtt néhány órával engedje fel. Ha pedig kellően vállalkozó kedvűnek érzi magát, miért ne próbálhatna meg saját kenyeret sütni? Ízletes cipó készülhet mindössze liszt, élesztő, só és (nem sok!) víz felhasználásával. pain
steak
bol de riz
1 kg rizs = 2497 liter víz
café
steak
A rizs valóban annyira száraz étel? bol de riz
A pain rizs alapvető élelmiszer a világ számos pontján, ám termesztéséért gyakran komoly árat kell fizetni. A világ vezető rizstermelő országai Ázsiában találhatók (pl. India, Pakisztán, Thaiföld), ahol a vízhiány jelentős probléma. A rizsföldek elárasztásos öntözésére gyakran a felszín alatti, illetve felszíni steak bol de riz e t-shirtszűkös vízforrásokat használják, miközben az ipari és a mezőgazdasági szennyezőanyagok számos területen visszavetették a vízminőséget. Rizs vásárlásakor keresse azon gyártók termékét, akik elkötelezetten törekednek a kisebb környezeti hatással termesztett (azaz nem vízhiánnyal küzdő területről származó vízzel öntözött) rizs forgalmazására. A csomagolás megtekintésével, illetve a gyártó webhelyének meglátogatásával tájékozódhat erről. Ennél is jobb megoldás, ha időnként kisebb chaussure t-shirtvízlábnyomú ételt főz, például krumplit.
age
bière
café
steak t-shirt
bol de riz
pomme
chaussure
1 póló = 2495 liter víz pizza
fromage
bière
pain
A ruhái már a megvásárláskor vizesek?
A pamut a leggyakrabban használt természetes rost a textiliparban, előállítása azonban komoly szerepet játszik a vízkészletek kimerülésében és a vízminőség romlásában. A gyapotot általában Európán kívüli száraz területeken termesztik, ahol a szükséges öntözővizet a természetes t-shirt módon száraz klímájú helyek folyóiból nyerik. Egyszerűen csökkentheti saját vízlábnyomát azzal, ha kevesebb pólót vásárol, illetve ha pamut helyett műszálas ruhákat vesz. Minden alkalommal, amikor felvesz egy ruhadarabot, azzal javítja annak vízhatékonyságát, ezért igyekezzen minden ruhadarabot a lehető legtöbbször viselni, mielőtt megszabadulna tőlük. Ha már nincs rájuk szüksége, adja le a területileg illetékes újrahasznosító központban. chocolat
hamburger
tasse de café
steak
bol de riz
1 farmernadrág = 9982 liter víz nadrágonként
Lehet a farmer viselése egyszerre divatos és hatékony? Mindannyian szeretünk jól mutatni farmerban, de tisztában van-e azzal, hogy mennyi víz szükséges egyetlen nadrág előállításához? A farmernadrág esetében víz kell a gyapot termesztéséhez, a nadrág feuille varrásához és vegykezeléséhez, majd megvásárlása után a mosásához. chaussure t-shirt Jeans de papier Egyes gyártók igyekeznek csökkenteni termékeik vízlábnyomát azzal, hogy a gyapottermelőket hatékonyabb vízfelhasználásra oktatják például Brazíliában és Indiában. Fogyasztóként is hozzájárulhat ehhez azzal, hogy „kisebb vízigény” címkével ellátott farmernadrágot választ, tovább hordja a korábbi farmert az új nadrág vásárlása előtt, illetve többször veszi fel két mosás között.
8
1 alma = 82 liter víz
Vizet pocsékol, amikor gyümölcsöt dob ki Egyes műveleteket (például a gyümölcs termesztését és mosását) lehetetlen víz nélkül végrehajtani, de eközben is segíthetjük a víz hatékonyabb felhasználását. Az pomme első és legfontosabb művelet gyümölcsök – köztük az alma – kidobásának pain elkerülése, hiszen pizza a romlandó fromage bière azzal a megtermeléséhez felhasznált víz is a kukában végzi. Emellett lehetőség szerint igyekezzen biogyümölcsöt vásárolni, amelyet nem permeteznek vízszennyezést okozó vegyszerekkel.
omme
pizza
fromage
bière
pain
1 szelet sajt = 152 liter víz szeletenként
A kisebb sajtszelet egyúttal kisebb vízfelhasználást is jelent? A húsfélékhez hasonlóan a tejtermékek előállítása is vízigényes folyamat. A sajt esetében vízre
pizza
hocolat
hamburger tasse de café szükség vansteak de riz chocolat a gyártás minden egyes lépésénél – a szarvasmarhákbol takarmánynövényeinek fromage bière pain termesztésétől magának a sajtnak a gyártásáig.
Miközben a sajt sokak kedvenc étele, nem kell minden egyes napon fogyasztanunk. A tejtermék-fogyasztásunk csökkentésével alacsonyabb vízigényt teremtünk, azaz visszafogjuk a vízforrások terhelését. hamburger tasse de café steak bol de riz
Jeans
1 db A4-es papírlap = 13 liter víz feuille de papier
chaussure
A legtöbbet hozza ki a papírból?
t-shirt
A papírgyártás vízigényes folyamat, ezért az elkészült papírt érdemes a lehető steak bol de riz leghatékonyabban felhasználni. Óriási mennyiségű víz kell a pépesítési és a fehérítési lépéshez is,papier és bár ennek egy részét újrahasznosítják, nagyobbik chaussure t-shirt felét a helyi vízforrásokból szerzik be. A papírgyárak Jeans feuille de által elhasznált víz egyúttal hulladékokat is magával visz, amelyek gyakran eljutnak a felszíni vizekbe (folyókba, csatornákba, torkolatokba). Bár a papír elengedhetetlenül része mindennapjainknak, van mód arra, hogy csökkentsük az előállításával járó vízhasználatot. Amikor csak teheti, vásároljon újrahasznosított papírt (amely könnyen felismerhető az FSC logó, illetve a „környezetbarát termék” címke alapján), használja a papírlapok mindkét oldalát, csak indokolt esetben feuille de papier nyomtassa kichaussure a dokumentumokat és t-shirt mindig kétoldalas nyomtatást válasszon, továbbá intézze a lehető legtöbb fromage bière pain dolgot online módon, papírhasználat nélkül, például rendezze számláit elektronikusan. hamburger
tasse de café
1 kg marhahús = 15 415 liter víz
Miért nem tart húsmentes napot minden héten? A hús az egyik legmagasabb vízlábnyommal rendelkező élelmiszer, a marhahús pedig első helyen áll a húsok között is. A szarvasmarhák által közvetlenül elfogyasztott víz csak kis hányada a marhahús vízlábnyomának, tasse de café steak bol de riz a lényegi rész a takarmányozáshoz használt növények (általában szójabab vagy kukorica) termesztésének vízigénye. Amikor takarmányon nevelt marha húsát esszük, gyakorlatilag kétszeres vízmennyiséget élünk fel. Marhahús-fogyasztásunk visszaszorítása a legegyszerűbb és leginkább magától értetődő módja vízlábnyomunk minimalizálásának. Ez nem azt jelenti, hogy teljesen fel kell hagyni a húsevéssel. Elég átgondolni, hogy miként lehetne változtatni sütési-főzési szokásainkon – darált marhahús helyett adhatunk például paradicsomot és zöldségeket a tésztához. Ha marhahúst enne, igyekezzen szabadon legeltetett marha húsát beszerezni – azok vízlábnyoma elmarad a kukoricával, illetve szójával táplált marhákétól. chaussure t-shirt
9
1 Margherita pizza = 1216 liter víz
Lehet-e vizet spórolni otthon készített pizzával? pomme
pomme
ier
chocolat
chocolat Jeans
Egy Margherita pizzán egyáltalán nem látszik, micsoda víztömeg kellett hozzá összesen. Valójában számos különféle módon használunk vizet a Margherita pizza előállításához. Jelentős mennyiségű vízre van szükség a paradicsom termesztéséhez, és a tejet adó marhák takarmányának termesztéséhez pizza fromage bière pain egyaránt (amely tejből készül aztán a mozzarella sajt). A pizza vízlábnyomának hatékony csökkentését jelenti a bioparadicsom vásárlása, amelynél nem alkalmaznak nitrogéntartalmú műtrágyát. De miért ne nevelhetne saját paradicsomot, és csinálhatna pizzát alapanyagokból, pizzaaz ipari paradicsomtermesztés fromage bière pain kiküszöbölve vízigényét?
1 hamburger = 2393 liter hamburgerenként
hamburger
tasse de café
steak
bol de riz
Gondot okozna kihagyni a húst a hamburgerből?
A pékáru és a marhahús kombinációja képezi a valaha felfedezett legnépszerűbb ételek egyikét – a hamburgert. Pont ez a két termék igen sok vizet igényel előállítása során. A szarvasmarhatartás több vizet igényel, mint bármilyen egyéb állat tenyésztése, a zsömléhez szükséges búzát pedig hamburger tasse de café steak bol de riz öntözni kell. Természetesen semmi gondot nem okoz, ha időnként megeszik egy hamburgert, de miért nem eszik helyette néha vegetáriánus burgert, esetleg csirkehússal készített hamburgert (amelynek előállítása harmadannyi vizet igényel)? chaussure
feuille de papier
t-shirt
1 korsó sör = 170 liter víz Jeans fromage
Több folyadék lenne egyetlen korsónyi chaussure t-shirt sörben? feuille de papier Keveseknek jut eszébe, hogy egy korsónyi sör előállításához sokkal több folyadék kell, mint amennyi a korsóba fér. A sörfőzési lépésre a sör vízlábnyomának csupán töredékét lehet visszavezetni. A legfőbb vízfelhasználási bière pain feladat a világ mindenféle részéről származó hozzávalók (pl. árpa, komló) művelése. Magáról értetődik, hogy ha picivel kevesebb sört iszik, azzal csökken vízlábnyoma is, de szintén jó ötlet lehetőség szerint helyben főzött sört venni is, hiszen némi utánajárással meggyőződhet arról, hogy az előállításához felhasznált víz bőséges készletből származik.
pizza
tasse de café
fromage
steak
bière
pain
1 csésze kávé = 132 liter víz bol de riz
Itt az idő, hogy felocsúdjon a kávé környezeti hatásai miatt?!
A kávé világszerte népszerű ital, és különösen kedvelt Európában: 3 millió tonnánál is többet fogyasztunk évente! Az a gond a kávéval, hogy a termesztéséhez szükséges víz nem európai, hanem a kávétermelő vidékekről (Latin-Amerikából és Afrikából) származik, ahol a vízkészletek gyakran szűkösek. hamburger tasse de café steak bol de riz Egyes kávégyártók kezdik komolyan venni a vízhiány problémáját, és igyekeznek nem kivonni vizet a feszített vízgazdálkodású területekről. Ellenőrizze a kávé csomagolásán, illetve a gyártó honlapján, hogy mi a gyártó álláspontja erre vonatkozóan. Arra gondolt már, hogy a napi kávék egyikét teára cseréli, amelynek vízlábnyoma chaussure t-shirt jelentősen elmarad a kávéétól?
feuille de papier
chaussure
t-shirt
10
pomme
pizza
fromage
bière
pain
1 tábla csokoládé = 1720 liter víz / tábla
Okozhat-e a csokoládégyártás „keserűséget”? pizza
mburger
euille de papier
Nehéz elhinni, hogy ezer liternél is több víz fogy egyetlen tábla csokoládé előállítása során, de ha pain sorra vesszük a hozzávalókat, kezd logikussá válni. A kakaó, a cukor, a tej és a szója csak néhány az összetevők mindegyikük vízlábnyoma is meglehetősen jelentős. felhasznált víz chocolat közül, és hamburger tasse deönmagában café steak bolAz deehhez riz többsége nem európai eredetű, hanem afrikai, dél-amerikai vagy ázsiai, és gyakran eleve feszített vízgazdálkodású területekről származik. Természetesen nem probléma, ha időnként egy tábla csokoládéval kényeztetjük ízlelőbimbóinkat, de igyekezzünk visszafogni a vízigényes összetevőt (például cukrot vagy szóját) tartalmazó termékek fogyasztását. Miért nem eszik hetente egyszer csokoládé helyett müzliszeletet, vagy akár gyümölcsöt? fromage
tasse de café Jeans
bière
steak feuille de papier bol de riz
chaussure
t-shirt
1 pár cipő = 8547 liter víz
Beázott már a cipője? Ha a cipőmben víz van, akkor lyukas, ugye? A viccet félretéve: a cipők virtuális víztartalma egyáltalán nem nevetséges. Különösen a bőrből készült cipők esetében van szükség vízre, amellyel a kikészített bőr alapanyagát adó tehenek takarmánynövényeit öntözik – és ekkor még el sem kezdte hordani t-shirt a cipőt!chaussure Még a nem bőrből készült cipők előállítása során is szükség van vízre, ezért is fontos a lehető leghatékonyabb használatuk. Ez azt jelenti, hogy csak olyankor vásároljon cipőt, ha már tényleg szükség van rá, minden cipőt hordjon sokszor, és ha végül új cipőt vásárol, a régit vigye újrahasznosító központba, vagy ha lehetséges, adja be adományboltba.
Jogi nyilatkozat A termékek átlagos vízlábnyoma (a jelen webhelyen bemutatott formában) hasznos mutató, amely alkalmas a fogyasztói tudatosság növelésére, illetve bepillantást ad az édesvíz felhasználási módjaiba. Egyúttal képes lehet elősegíteni a fogyasztói szokások megváltoztatását is. Ahhoz azonban, hogy a termékgyártók konkrét lépéseket tegyenek vízlábnyomuk csökkentésére, fontos azonosítani azokat a kritikus pontokat és helyeket, amelyeknél ténylegesen sor kerül a víz kinyerésére, felhasználására, illetve szennyezésére. Csak ezt követően nyílik lehetőség annak meghatározására, hogy az adott vízlábnyomnak van-e jelentős környezeti hatása. Emellett csak korlátozott számú tanulmány és módszertan született a vízlábnyom számításával kapcsolatban, ráadásul némelyikük ellentmondásos eredményre jut. Tehát a vízlábnyom alkalmas a tudatosság növelésére, szabályozás kialakításához azonban csak korlátozottan használható.
11