Az e-útdíj bevezetése Magyarországon

MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR Közigazgatási Jogi Tanszék

Az e-útdíj bevezetése Magyarországon

Konzulens:

Készítette:

Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens

Stefánné Erdei Ticia közigazgatási mesterképzés

2014.

UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW Department of Administrative Law

The introduction of the Electronic Toll in Hungary

Academic advisor

Written by

Dr. Nyitrai Péter associate professor

Stefánné Erdei Ticia programme of Public Administration Management

2014

Tartalomjegyzék

Bevezetés .................................................................................................................................... 5 I.

Az elektronikus útdíj európai rendszere .............................................................................. 7 I.1.

Az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve........................................... 7 I.1.1. Az irányelv megalkotásának indoklása .......................................................... 7 I.1.2. Az irányelv célja és alkalmazási köre ............................................................ 8 I.1.3. Műszaki megoldások ...................................................................................... 9 I.1.4. A szolgáltatás létrehozása és jellemzői .......................................................... 9

I.2.

Az Európai Bizottság 2009/750/EK határozata ....................................................... 10 I.2.1. Az EETS-szolgáltatókra vonatkozó előírások .............................................. 10 I.2.2. Az útdíjszedőkre vonatkozó előírások .......................................................... 11 I.2.3. A felhasználókra vonatkozó előírások .......................................................... 12 I.2.4. A tagállamokra vonatkozó rendelkezések .................................................... 12

II. Az elektronikus útdíj magyarországi bevezetésének előzményei ..................................... 14 III. Az e-útdíj rendszerének szabályozása ............................................................................... 16 III.1. Jogszabályi környezet .............................................................................................. 16 III.2. A szabályozás bemutatása........................................................................................ 16 IV. A jogintézmény gyakorlati megvalósulása ........................................................................ 21 IV.1. A rendszer működésének folyamata, szabályai ........................................................ 21 IV.1.1. A díjfizetésre kötelezettek köre ..................................................................... 21 IV.1.2. Díjköteles szakaszok ..................................................................................... 22 IV.1.3. A díjszámítás ................................................................................................ 23 IV.1.4. Az úthasználati jogosultság megszerzése, regisztráció, számlázás .............. 24 IV.1.5. Az útdíj megfizetésének ellenőrzése ............................................................. 29 IV.1.6. Szankcionálás, bírságolás ............................................................................ 30

IV.2. A rendőrség feladatai az e-útdíj rendszerében ........................................................ 32 IV.2.1. Ellenőrzés és bírságolás ............................................................................... 33 IV.2.2. A Robotzsaru rendszer Útdíjbírság Moduljának használata ....................... 35 IV.2.3. Az útdíjellenőrzéssel kapcsolatos rendőri munkára vonatkozó további szabályok ...................................................................................................... 39 V. Az európai országok útdíj rendszerei ................................................................................ 43 VI. Az e-útdíj rendszer néhány hónapjának tapasztalatai ........................................................ 46 VI.1. Általános tapasztalatok ............................................................................................ 46 VI.2. Az Európai Bizottság észrevételei ............................................................................ 47 VI.3. Statisztikai adatok .................................................................................................... 47 VI.4. Változások a tapasztalatok tükrében ........................................................................ 48 Összegzés ................................................................................................................................. 50 Felhasznált irodalom ................................................................................................................ 52 Jogforrások jegyzéke ................................................................................................................ 53

Bevezetés Az elektronikus útdíjfizetési rendszer új jogintézményként az elmúlt évben került bevezetésre, épp abban az időszakban, amikor szakmai gyakorlatomat teljesítettem a Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei

Rendőr-főkapitányság

Rendészeti

Igazgatóság

Közlekedésrendészeti Osztályán. Így betekintést nyerhettem a rendszer rendőri munkát érintő részébe, megismerkedhettem a szabályozással, az új feladatokkal, és tapasztalatokat szerezhettem a kezdeti nehézségekről. Szakdolgozatom témaválasztásakor úgy gondoltam, hogy annak ellenére, hogy a jogintézmény csak néhány hónapja működik, megpróbálok átfogó képet adni az új útdíjfizetési rendszer felépítéséről, működéséről. Témavezetőmnek a Közigazgatási Jogi Tanszék oktatóját kértem meg, hiszen választott témám alapvetően a közlekedésigazgatás területéhez tartozik. A rendőrségen szerzett tapasztalataim azt mutatják, hogy hazánk útjain az elmúlt években, évtizedekben jelentősen megnövekedett mind a hazai, mind a tranzit teherforgalom, ami a közlekedés igazgatásával foglalkozó szervek feladatainak bővülését is magával hozta. A XXI. századi szolgáltatási közigazgatás egyik új elemének tekinthető az elmúlt évben bevezetett az elektronikus útdíjszedési rendszer, hiszen a hozzá kapcsolódó feladatok jelentős részét közigazgatási szervek végzik. Dolgozatomban

bemutatom

a

bevezetés

előzményeit,

körülményeit,

az

útdíjfizetésre vonatkozó európai uniós és hazai jogszabályokat, a rendszer működését és a hozzá kapcsolódó rendőri feladatokat. Szeretnék rávilágítani az elektronikus útdíjfizetési rendszer előnyeire és hátrányaira, megismertetni az olvasót a bevezetés körüli nehézségekkel, valamint a rendszer eddigi hatásaival. Szakdolgozatom készítéséhez nagyon sok segítséget kaptam a szakmai gyakorlatom alatt és után is az ezzel a témával foglalkozó rendőröktől és vezetőiktől, akik megismertettek a rendszer működésével, megosztották velem tapasztalataikat. Az általuk megfogalmazott észrevételeket, kritikákat igyekeztem ezután feldolgozni, felhasználva az ide vonatkozó jogszabályokat, a témával kapcsolatban – leginkább az interneten – megjelent cikkeket, írásokat, és a rendőrség által rendelkezésemre bocsátott anyagokat. A dolgozatomban található ábrák, képek a kapitányságok belső oktatási és munkaanyagai, így azok forrására a későbbiekben nem hivatkozom.

5

Az első fejezetben ismertetem az elektronikus útdíj európai rendszerét az Európai Parlament és a Tanács irányelve, valamint az Európai Bizottság határozata alapján. A második fejezetben röviden bemutatom a magyarországi bevezetés előzményeit, az autópályák használatának korábban alkalmazott módját, és említést teszek az új rendszer pályáztatásáról is. A harmadik fejezet a magyarországi szabályozást tartalmazza, míg a negyedikben részletesen bemutatom az elektronikus útdíjfizetési rendszer gyakorlati alkalmazását, a működési folyamatot, a rendőrség feladatait és az arra vonatkozó szabályokat. Az ötödik fejezetben röviden ismertetem az európai uniós országokban használatos díjfizetési rendszereket, rávilágítva azok sokféleségére, végül a hatodik fejezetben ismertetem a rendszer bevezetése óta eltelt néhány hónap tapasztalatait és a további várható hatásokat.

6

I. Az elektronikus útdíj európai rendszere I.1.

Az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve

I.1.1. Az irányelv megalkotásának indoklása Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2004. április 29-i irányelve szabályozza a Közösségen belül az elektronikus útdíjszedési rendszerek átjárhatóságát. Az irányelv megalkotását a Szerződés 251. cikkében1 megállapított eljárási rend szerint az Európai Bizottság javaslata alapozta meg, és tekintettel voltak az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság2, valamint a Régiók Bizottságának véleményére3. Az irányelv hivatkozik a Tanács 1997. június 17-i állásfoglalására4, melyben felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat az elektronikus díjszedési, ún. EFC-rendszerek összehangolására, biztosítva ezzel a rendszerek átjárhatóságát. A stratégia első szakaszát a Bizottságnak ezen felszólításra készített, az európai együttműködtethető elektronikus díjbeszedő rendszerekről szóló közleménye adja. A Közösségen belül ekkor már léteznek különféle rendszerek, melyek legtöbbje 5,8 GHz-es DSRC-rendszereken alapul, ezért a továbbiakban olyan termékek kifejlesztését szorgalmazzák, melyek képesek ezen technológiával való kommunikációra. 2007. január 1-jét követően a Közösségen belül az 5,8 GHz-es mikrohullámú technológián kívül a műholdas,

GSM-GPRS

szabványokat,

valamint

a

mobilkommunikáción

alapuló

rendszereket kívánják alkalmazni az elektronikus útdíjszedő rendszerek esetében. Az átjárhatóság megvalósítása érdekében a rendszereknek nyitott és nyilvános szabványokon kell alapulniuk, és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elegendő berendezést kell biztosítani az érintett vállalkozások számára. A fent említett technológiák lehetőséget biztosítanak használóiknak, hogy különösebb költségek nélkül számíthassák ki a különböző kategóriájú utakon megtett távolságot, és további új biztonsági és információs szolgáltatások is elérhetővé válnak, például közlekedési helyzettel, forgalomsűrűséggel kapcsolatos tájékoztatás, illetve a lerobbant vagy balesetet szenvedett gépjárműről azonnal leadható vészjelzés.

1

Az Európai Parlament 2003. december 18-i véleménye, a Tanács 2004. március 22-i együttes álláspontja és az Európai Parlament 2004. április 20-i álláspontja 2 Az Európai Unió Hivatalos Lapja C-sorozat (a továbbiakban: HL C) 32., 2004.2.5., 36. oldal 3 HL C 73., 2004.3.23., 54. oldal 4 HL C 194., 1997.6.35., 5. oldal 7

A már meglévő különféle rendszerek egységesítésének indokaként szolgál az a tény is, hogy a különböző technológiák alkalmazása mind a felhasználók, mind a gépjárműgyártók számára jelentős költséggel jár, valamint biztonsági szempontból is aggályokat vet fel. Az eszközök sokfélesége együtt jár egyrészt azzal, hogy a több országon át tartó közlekedés miatt a járművekben túl sok berendezést kell elhelyezni, ezek használata közben pedig könnyen előfordulhat, hogy a járművezető hibázik, esetleg akaratán kívül nem fizeti meg az előírt útdíjat. Aggodalomra ad okot az is, hogy a fizetőhelyeken a forgalmasabb napokon torlódás alakulhat ki, ezért célszerű lenne olyan eszközök kifejlesztése, mely a jármű egyéb alkatrészeivel – például tachográf, segélyhívó berendezés – kombinálható. A költségek csökkentése érdekében követelményként olyan technológiák alkalmazását határozták meg, melyek alkalmasak a későbbi fejlesztések azonnali beépítésére az eszközök cseréje nélkül, biztosítva ezzel az arányosság elvének érvényesülését. Jogi szempontból vizsgálódva megállapítható, hogy egyfelől szükséges lenne eleget tenni az Európai Unió azon célkitűzésének, mely szerint a belső piac működésének mesterséges akadályait meg kell szüntetni, másfelől viszont a tagállamok számára biztosítani kell a helyi, nemzeti politikák végrehajtásának lehetőségét az útdíjfizetési rendszerek tekintetében is. Ahhoz, hogy ezen kritériumok megvalósíthatóvá váljanak, szükségessé vált mind a technikai eszközök, mind a rendszerek közösségen belüli átjárhatóságának mielőbbi biztosítása. A rendszer használata során szükséges a személyes adatok feltüntetésére, melyek kezelésének szintén összhangban kell lennie a közösségi szabályokkal. A Bizottságnak javaslata kidolgozása során konzultálnia kell a magánélet védelme, a közúti közlekedés biztonsága és a környezetvédelem területén tevékenykedő, nem kormányzati szervekkel is. I.1.2. Az irányelv célja és alkalmazási köre Az irányelv meghatározza a Közösségen belüli átjárhatósághoz szükséges feltételrendszert, valamint alkalmazását a Közösség egész közúthálózatára, mindenfajta elektronikus úton beszedett díj vonatkozásában. Ennek alapján az elérendő célok között szerepel egy egységes elektronikus díjszedési szolgáltatás kialakítása, mely mind az autópályákra, mind a fő- és mellékutakra, mind az egyéb építményekre (alagút, híd, komp) egyaránt vonatkozik. A szolgáltatás kiegészítésként szolgál a tagállamok nemzeti útdíjszedési szolgáltatásaihoz a már bevezetett és a jövőben bevezetendő rendszerek 8

esetében. Kivételt olyan helyi vagy nem elektronikusan működő díjszedő rendszerek tekintetében tesz, melyeknél az átalakítás költségei nem állnának arányban a várható haszonnal. I.1.3. Műszaki megoldások Az irányelv meghatározta, hogy a 2007. január 1. után üzembe helyezendő rendszerek

műholdas

helymeghatározás,

GSM-GPRS

szabványt

használó

mobilkommunikáció vagy 5,8 GHz-es mikrohullámú technológia alapján működjenek. Ennek érdekében az üzemeltetőknek a felhasználók részére olyan – ezen technológiák egyikén alapuló – eszközöket kell rendelkezésre bocsátani, amely a tagállamokban üzemben lévő összes ilyen technológiát alkalmazó rendszer esetén és mindenféle járműben használható. Az említett technológiák közül különösen a műholdas helymeghatározó és a mobilkommunikációs technológiák alkalmazását szorgalmazza, illetve ajánlatosnak tartja egyéb technológiájú rendszerekből az ezekre történő átállást. Természetesen továbbra is használhatók más rendszerek is, amennyiben nem jelentenek további terhet a felhasználók számára, és nem ütköznek a megkülönböztetés tilalmába. Célszerűnek tartja azt is, hogy az alkalmazandó beltéri egységeket az elektronikus tachográffal összekapcsolják. A tagállamoknak tehát törekedniük kell a használatarányos, kapus díjfizetési rendszerek használatának fokozására, a rendszerek egységesítésére, figyelembe véve a személyes adatok kezelésére vonatkozó közösségi szabályokat. I.1.4. A szolgáltatás létrehozása és jellemzői Az elektronikus útdíjszedésre vonatkozó szolgáltatás szerződéses szabályokban határozzák meg. Ezek lehetővé teszik, hogy az üzemeltető és/vagy kibocsátó szolgáltatást nyújtson, figyelembe véve a műszaki szabványokat, illetve az egyedi előfizetői szerződésekben rögzítetteket is. Az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás független az egyéb, a tagállamokban kivetett díjak mértékétől és céljától, hiszen ez csak a díjszedésre vonatkozó módszert határozza meg. A szerződéskötés független a járművek nyilvántartásba vételének helyétől, a felek állampolgárságától és a díjfizetési kötelezettség alá tartozó úttól, úthálózattól is. Az irányelv meghatároz egy ütemtervet a tagállamok számára, amelyhez alkalmazkodva kötelesek biztosítani a szolgáltatás igénybevételének lehetőségét. 9

„a) minden, 3,5 tonnát meghaladó jármű és minden olyan jármű esetében, amely több mint 9 személyt (sofőr + 8 utas) szállíthat, legkésőbb három évvel az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás meghatározásáról szóló, a 4. cikk (4) bekezdésében említett határozatok meghozatalát követően; b) minden egyéb típusú gépjármű esetében legkésőbb öt évvel az európai elektronikus díjszedési szolgáltatás meghatározásáról szóló, a 4. cikk (4) bekezdésében említett határozatok meghozatalát követően.”5 A Bizottság határozatokat hoz az útdíjszedési szolgáltatás meghatározásával, valamint a műszaki paraméterek vonatkozásában. Felkéri a szabványügyi szerveket, különösen az Európai Szabványügyi Bizottságot (Comité Européen de Normalisation – CEN) a szükséges lépések megtételére az alkalmazandó szabványok elfogadása érdekében. A használandó eszközöknek ugyanis meg kell felelniük a rádió-berendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamit megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6, és az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítésérről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelv7 előírásainak.

I.2.

Az Európai Bizottság 2009/750/EK határozata Az Európai Bizottság határozatban szabályozta az európai elektronikus útdíjszedési

szolgáltatást (EETS). Ennek keretében meghatározta a mind a műszaki, mind a szerződésekre vonatkozó szabályokat, továbbá az útdíjszedők és a felhasználók jogait és kötelezettségeit. I.2.1. Az EETS-szolgáltatókra vonatkozó előírások A szolgáltatókat a székhelyük szerinti tagállamban nyilvántartásba kell venni, ha rendelkeznek EN ISO 9001 tanúsítvánnyal, a szükséges műszaki berendezésekkel, valamint a rendszerelemek átjárhatóságát igazoló EK-nyilatkozattal. Ezen kívül a nyilvántartásba vételhez bizonyítaniuk kell az elektronikus útdíjszedési rendszer működtetésével kapcsolatos hozzáértésüket és pénzügyi forrásaikat, valamint azt is, hogy rendelkeznek auditált kockázatkezelési tervvel. 5

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/52/EK irányelve, 3. cikk (4) bekezdés; 2004:0052 – HU – 20.04.2009 – 001.001 – 8 6 HL L 91., 1999.4.7., 10. oldal; Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv. 7 HL L 139., 1989.5.23., 19. oldal; A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L. 220., 1993.8.30. 1. oldal) módosított irányelv. 10

A határozat a szolgáltatók számára előírja, hogy az általuk kötött szerződéseknek valamennyi EETS-területre ki kell terjednie, ezeken biztosítaniuk kell a folyamatos lefedettséget. Mind a területekről, mind a lefedettségről, illetve az ezeket érintő esetleges változásokról értesíteniük kell a felhasználókat, és évente nyilatkozatot kell benyújtaniuk a nyilvántartásba vétel szerinti tagállamnak. A szolgáltató kötelezettségei közé tartozik szükség esetén a fedélzeti berendezés biztosítása és ezek egyedi paramétereinek beállítása a felhasználó számára, valamint az érvénytelenített berendezések jegyzékben történő nyilvántartása. A szolgáltatók által a felhasználók részére kiállított számlán egyértelműen el kell különíteni a szolgáltatási díjakat és az útdíjakat, továbbá rögzíteni kell az útdíj felszámításának időpontját és helyét. A felhasználót tájékoztatni kell az egyenlegében mutatkozó útdíjjal kapcsolatos hiányról, és még a büntetés kiszabását megelőzően biztosítani kell számukra a számla kiegyenlítésének lehetőségét. A büntetést a szolgáltatók az útdíjszedőkkel együttműködésben érvényesítik. I.2.2. Az útdíjszedőkre vonatkozó előírások Az útdíjszedő köteles az EETS-átjárhatóságot biztosítani. Ha egy EETS-terület akár műszaki, akár eljárási szempontból nem felel meg az előírt feltételeknek, az útdíjszedő az érintett felek véleményét kikérve köteles a módosításokat elvégezni, és erről nyilatkozat formájában tájékoztatni a nyilvántartást vezető tagállamot. Bármely EETS-szolgáltató kérheti szolgáltatás nyújtásának lehetőségét az útdíjszedőtől, aki megkülönböztetés nélkül köteles elfogadni a kérést. Az elfogadás a területi nyilatkozatban meghatározott általános feltételek szerint történik, de kiköthetők különleges szerződési feltételek is. A fedélzeti berendezések tekintetében bármely hitelesített eszköz elfogadható, amelyet nem szerepel az érvénytelenítettek jegyzékében. Az útdíjszedők a velük szerződésben álló szolgáltatókat kötelesek honlapjukon közzétenni. A határozat értelmében az útdíjszedő a felhasználók részére csak olyan összeget állapíthat meg, amely nem haladja meg a nemzeti vagy helyi szinten érvényes útdíj összegét. Amennyiben az útdíjszedő hibájából működésképtelenség lépne fel, úgy csökkentett szolgáltatás nyújtására kötelezi a határozat az útdíjszedőt annak érdekében, hogy a ne merülhessen fel a díjfizetés elkerülése, ugyanakkor a gépjárművek a lehető legkevesebb késedelemmel tovább közlekedhessenek. Az előre be nem jelentett és részletes ellenőrzés végrehajtásához az útdíjszedő kérheti a szolgáltató együttműködését a 11

területén közlekedő járművekre vonatkozóan. Az éves ellenőrzések számát úgy kell meghatározni, hogy arányban álljon a szolgáltatónak az útdíjszedő EETS-területén adott időszakra eső átlagos forgalommal. I.2.3. A felhasználókra vonatkozó előírások A felhasználók bármely szolgáltatónál igénybe vehetik az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatást. Nem lehet kizáró ok sem a felhasználó nemzetisége vagy lakhely szerinti állama, sem a gépjármű nyilvántartási helye. A szerződés megkötésekor a felhasználót tájékoztatni kell a személyes adatainak védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályokról, és az azok által biztosított jogaikról. A felhasználók felelőssége, hogy a szerződésbe a gépjárműről pontos adatok kerüljenek, valamint az is, hogy a fedélzeti berendezés működjön az adott EETS-területen. Ennek érdekében kötelesek a szolgáltatók útmutatásai szerint működtetni az eszközöket. A szolgáltató felé megfizetett útdíj tartalmazza az útdíjszedővel szemben fennálló fizetési kötelezettséget is. I.2.4. A tagállamokra vonatkozó rendelkezések Az EETS-területtel rendelkező tagállamok kötelesek egyeztető szervet kijelölni az útdíjszedők és a szolgáltatók közötti közvetítésre. Az egyeztető szerv egyik legfontosabb feladata, hogy a már létrejött szerződések tekintetében, illetve a szerződéskötésre irányuló tárgyalások során megvizsgálja a megkülönböztetés-mentességre, illetve a költségek és kockázatok megjelenésére vonatkozó szabályok betartását. Az egyeztető szervnek mind szervezeti felépítésében, mint jog szerkezetében függetlennek kell lennie az útdíjszedők és a szolgáltatók kereskedelmi érdekeitől. A szolgáltatók és az útdíjszedők felkérhetik az egyeztető szervet a szerződéssel kapcsolatos viták eldöntésére. Az eljárás kérelemre indul, annak átvételétől számított egy hónapon belül az egyeztető szerv megvizsgálja, hogy rendelkezésére állnak-e a vita eldöntéséhez szükséges dokumentumok, és a kérelem átvételétől számított hat hónapon belül véleményt nyilvánít. Az egyeztető szervnek tagállami felhatalmazása van arra, hogy információkat kérjen a tagállam területén lévő, EETS-szolgáltatást nyújtó bármely útdíjszedőtől, szolgáltatótól vagy harmadik féltől. A tagállamok kötelessége az egységes és folyamatos szolgáltatásnyújtás a felhasználók számára. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a már megkezdett úthasználat során, ha már beállították és tárolták a paramétereket, és a gépjármű jellemzői nem változnak, akkor 12

nem szükséges újabb emberi beavatkozás, másrészt ha mégis szükséges az emberi beavatkozás, akkor annak módja EETS-területtől függetlenül egységes legyen. A határozat végzáradéka rendelkezik arról, hogy ha egy tagállam azt feltételezi, hogy bizonyos átjárhatósági rendszerelemek nem felelnek meg a követelményeknek, akkor korlátozhatja vagy betilthatja a használatot. Döntésének indoklásáról és a megtett intézkedésről a tagállam köteles értesíteni a Bizottságot. Az indoklásban szereplő okok között szerepelhet a műszaki előírások helytelen alkalmazása vagy azok elégtelensége. A Bizottság ilyenkor konzultál a felekkel, és megállapításáról haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállamot, valamint a többi tagállamot. Abban az esetben, ha a tagállam intézkedése nem jogos, akkor a gyártót vagy annak Közösségen belül székhellyel rendelkező képviselőjét is tájékoztatja. Ha nem felelnek meg a rendszerelemek az átjárhatóság követelményeinek, a tagállam kötelezi a gyártót, hogy a hibát orvosolja, egyúttal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot is. A tagállamok értesítési kötelezettsége áll fenn továbbá a Bizottság és a többi tagállam felé azokkal a szervekkel kapcsolatban, melyeket az előírásoknak való megfelelőség vagy használatra való alkalmasság miatt lefolytatandó értékelés eljárás lebonyolításával, felügyeletével hatalmaztak fel. A tájékoztatás tartalmazza ezen szervek hatáskörét és a Bizottságtól előzetesen kapott azonosítási számát. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé ezeknek a szerveknek a jegyzékét, azonosítási számát és hatáskörét. A tagállamok további kötelezettsége elektronikus nemzeti nyilvántartás vezetése a területükhöz tartozó EETS-területekről, útdíjszedőkről, díjszedő technológiákról és az útdíj megállapításával összefüggő adatokról. A nyilvántartás ezen kívül tartalmazza még az EETS területi nyilatkozatot, valamint az útdíjszedőkkel szerződéses jogviszonyban álló EETS-szolgáltatókat. Ezek a nyilvántartások a nyilvánosság számára elektronikus úton hozzáférhetők, és a tagállami hatóságok minden naptári év végén eljuttatják a többi tagállam hatóságaihoz és a Bizottsághoz is.

13

II. Az elektronikus útdíj magyarországi bevezetésének előzményei Magyarország közútjainak használata egészen a ’90-es évek középig ingyenes volt. Első lépésként az autópályák használatának vonatkozásában a fizetőkapuk kiépítése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás kezdődött meg, amely azonban nem bizonyult megfelelőnek, ezért a 2000-es évek elején bevezették a matricás rendszert, mely a teljes autópálya-hálózat használatára vonatkozott. 2008. január 1-jével ez a rendszer annyiban változott, hogy a szélvédőre ragasztandó matricát felváltotta egy elektronikus rendszerben előre megváltható ún. „e-matrica”. A járműveket kategóriákba sorolták, a besorolás alapját és a fizetendő díj mértékét a járművek mérete és tömege határozta meg. Az útdíj megfizetésének ellenőrzésére először a kapuknál vagy a járművek megállításával került sor. Ezt váltotta fel a napjainkban is használatos rendszámfelismerő rendszer. Az autópályák egyes szakaszai – jellemzően a nagyvárosok környéke – bizonyos járműkategóriák számára ingyenesen igénybe vehetők, a magasabb kategóriába tartozó járművek tekintetében azonban szinte minden útvonalon fizetni kell. A díjfizetés alól csak a törvényben meghatározott néhány járműfajta mentesül. 2006-ban a közlekedési tárca megbízta a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, hogy készítsen tervet az útdíjszedési rendszer megváltozatására. A felkérést több tényező is indokolta. Egyfelől a vasúti és a közúti közlekedés között kívánt egyensúlyt teremteni, hiszen a vasúton már ekkor is a járművek tömegével és a megtett út hosszával arányos díjat kellett fizetni szemben az autópályák esetén egész évre szóló egyszeri díjfizetéssel, miközben környezetvédelmi szempontból a vasút jelentősen kedvezőbb hatású. Másrészt az autósokban is felmerült, hogy egy-egy kisebb autópályaszakasz megtételéért miért kell megfizetniük a teljes hálózatra vonatkozó útdíjat, ezért gyakran a mellékutakat használták. Mindezeket figyelembe véve alakult ki az a koncepció, miszerint a teherautók és a buszok esetében az autópályadíjat felváltja a megtett úttal arányos díjfizetés, ennek ellenőrzésére pedig egy elektronikus ellenőrző rendszer kerül kiépítésre8. A rendszer bevezetését az Európai Unió 2012-re már a személyautókra vonatkozóan is előirányozta, azonban magyarországi bevezetésére csak többszöri határidő-

8

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, 2007. augusztus 2. 14

módosítás (2007., 2009., 2011.) után 2013. július 1-jével került sor, és még ekkor sem a járművek teljes körére vonatkozóan. A Kormány 2012 nyarán terjesztette az Országgyűlés elé az e célból készült törvényt, majd megkezdődtek a rendszer kiépítésének első lépései. Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. közbeszerzési pályázatot írt ki, és a nyolc beérkezett ajánlat közül négyet kértek fel ajánlattételre. Mivel a nyertes gazdasági társaság végül mégsem írta alá a szerződést, a Kormány meghívásos pályázatot hirdetett. Az itt nyertesként kihirdetett konzorcium kezdte meg a magyarországi útdíjszedési rendszer műszaki-informatikai kiépítését, illetve 2013 júniusában a rendszer tesztelését, lehetővé téve ezzel az előírt határidőre történő bevezetést.

15

III. Az e-útdíj rendszerének szabályozása III.1. Jogszabályi környezet  1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről – 20. § (1) bekezdés m) pontja: „az útdíjköteles útszakaszok használatáért fizetendő, megtett úttal arányos útdíjra vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.”9  2013. évi LXVII. törvény az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról  410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

kiszabható

bírságok

összegéről,

felhasználásának

rendjéről

és

az

ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről  156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról  209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról  37/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról  25/2013. (V. 31.) NFM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról

III.2. A szabályozás bemutatása Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény megalkotását az alábbi célkitűzés vezérelte. „Az országos közúthálózat üzemeltetése, fenntartása és fejlesztése, a forgalom időszakos és helyi szabályozása, a környezetbarát közlekedési módok előnyben részesítése, valamint a társadalmi és környezeti költségek útdíjba történő beépítése szükségessé teszik, hogy az úthasználók a közútkezelés és -fejlesztés költségeihez az úthasználatuk arányában járuljanak hozzá, és a járművek környezetvédelmi szempontú korszerűségét is tekintetbe

9

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98800001.TV (2014. április 1.) 16

vevő arányos díjszabási rendszer jöjjön létre. Az úthasználat után fizetendő útdíj mértékét az európai uniós átjárhatósági (interoperabilitási) követelményeknek is eleget tevő elektronikus rendszer segítségével kell megállapítani.”10 A törvény meghatározza, milyen módon szerezhető úthasználati jogosultság, kik a díjfizetésre kötelezettek, mely szakaszokra vonatkozóan, mekkora mértékű díjat kell fizetni. Rendelkezik a díjfizetés lehetséges módjairól, a mentesség alá eső úthasználókról, a beszedett útdíj felhasználásáról, az ellenőrzésről és szankcionálásról. Tartalmazza a felügyeleti szerv tevékenységét, a díjszedésben résztvevő szervezetek nyilvántartására, valamint az adatkezelésre vonatkozó szabályokat. Az e-útdíjról szóló törvény hatálya kiterjed „a szerződött díjfizetőkre, az útdíjköteles elemi útszakaszokon közlekedő útdíjköteles gépjárművek üzembentartóira és használóira állampolgárságuktól, illetve honosságuktól függetlenül.”11 Szerződött díjfizetőként határozza meg azt a természetes személyt, jogi személyt vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki az útdíjköteles útszakasz használatára szerződést kötött, vállalva ezzel a vonatkozó díj megfizetését. Útdíjköteles elemi útszakasznak a közúthálózatnak az a két útszelvény között lehatárolt szakasza tekinthető, amely útdíjfizetés ellenében használható. Útdíjköteles gépjármű az a tehergépkocsi, vontató, nyerges vontató, melynek megengedett legnagyobb össztömeg meghaladja a 3,5 tonnát, valamint azok a járműszerelvények, melyek a fent említett gépjárműtípusok valamelyikéből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból állnak. Ugyanakkor nem terjed ki a törvény hatálya a használati díjfizetésre kötelezett gépjárművekre. Ahhoz, hogy a járművezető az útdíjköteles gépjárművel az útdíjköteles elemi útszakaszt használhassa, úthasználati jogosultságot kell szereznie, mely jogosultság ellenértékét a díjfizetésre kötelezett útdíjként kötelesek megfizetni. Az úthasználati jogosultság szerzésének egyik módja az előre megváltott viszonylati jegy, ebben az esetben azonban jogosultság csak a megváltott útvonalra keletkezik. Másik lehetőség, ha az úthasználó szerződést köt egy útdíjszolgáltatóval és egy fedélzeti eszköz segítségével eleget tesz bevallási kötelezettségének. Hazánkban az útdíjszedői és útdíjszolgáltatói feladatokat az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t (ÁAK) látja el. A törvény díjfizetési mentességet biztosít egyes közfeladatot ellátó szervek gépjárművei számára, így mentességet élveznek többek között a Magyar Honvédség és a 10 11

2013. évi LXVII. törvény bevezető része 2013. évi LXVII. törvény 1. § (1) bekezdés 17

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat járművei, a katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművek, a nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság körébe tartozó járművek és a humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművek. Nem kell díjat fizetniük azoknak sem, akik az elemi útszakaszon kezelői vagy útdíjszedői feladatokat látnak el. A megkülönböztető jelzés használatára jogosult járművek szintén a mentességet élvezők körébe tartoznak függetlenül attól, hogy használják-e a megkülönböztető jelzést vagy sem. További kivételt képez az az eset, ha a forgalmat az erre jogosult szerv egy útdíjköteles elemi útszakaszra tereli egy nem útdíjköteles közút lezárására vagy forgalmának korlátozására miatt. A törvény értelmében jogosulatlan úthasználatnak minősül, ha az úthasználó a viszonylati jegyet nem váltja meg az adott útszakaszra és nincs hatályos szerződése sem az útdíjszolgáltatóval. Az a díjfizetésre kötelezett is jogosulatlanul használja az elemi útszakaszt, akinek a bevallása a díjkategóriájánál alacsonyabb díjkategóriára vonatkozik. A jogosulatlan úthasználat harmadik esete, ha van ugyan hatályos, útdíjszolgáltatóval kötött szerződés, de a fedélzeti eszközt működtetése nem szabályszerűen történik, és a díjfizetésre kötelezett nem váltja meg viszonylati jegyét az úthasználat előtt. Az útdíj ellenőrzését az útdíjszedő valamint a rendőrség látja el. Az ellenőrzési munka során az útdíjszedő adatgyűjtési feladatokat lát el. A telepített vagy mobileszközök segítségével összegyűjtött adatokat összehasonlítja az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről nyilvántartott adatokkal, majd ennek eredményét megküldi a rendőrségnek. A rendőrség a kapott adatokat leellenőrzi, és – a nyilvántartása szerint az útdíjfizetés alóli mentességet élvező gépjárművek kivételével – hivatalból megindítja a hatósági eljárást. A jogosulatlan úthasználat szabályszegésnek minősül, ezért a törvény közigazgatási bírság kiszabásával szankcionálja. A bírság mértékének meghatározásakor a cél elsősorban az úthasználati díj megfizetésének ösztönzése. A bírságot a jármű kategóriája alapján állapítják meg, és adott járműre a járművezetővel szemben 24 órán belül csak egyszer szabható ki.12 A törvény végrehajtásáról a 209/2013. (VI. 18.) Kormányrendelet rendelkezik. E rendelet értelmében a Kormány az útdíjszedői, az egyetemes útdíjszolgáltatói, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátása érdekében történő szerződéskötésre a

12

http://www.jogiforum.hu/hirek/29827 (2014. március 19.) 18

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot, ezen feladatok ellátására pedig az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot jelöli ki.”13 A kormányrendelet három díj- és járműkategóriát határoz meg, és útmutatást ad az útdíj mértékének megállapítására vonatkozóan. Az útdíj összegének megállapításakor figyelembe kell venni mind a jármű díjkategóriáját, mind a környezetvédelmi besorolást. A beszedett útdíj nettó összegét és általános forgalmi adóját az útdíjszedő különböző jogcímeken (infrastruktúra-díj, külsőköltség-díj) a központi költségvetésbe köteles befizetni. Az infrastruktúra-díjból befolyó összeg fenntartásra és fejlesztésre fordítandó, a külsőköltség-díj pedig környezetszennyezés kompenzálására irányul. A rendelet tájékoztatási kötelezettséget ír elő az útdíjszedő számára az esetlegesen fellépő, két órás időtartamot meghaladó üzemszünet esetére. A tájékoztatást honlapján vagy az országos médián keresztül teheti meg. Üzemszünet idején az érintett útszakasz vonatkozásában nem szabható ki bírság, ha a fizetésre kötelezett emiatt nem tudja teljesíteni útdíjfizetési kötelezettségét. A jogszabály rendelkezik az útdíjrendszer „szereplőiről” és ezek feladatairól. Az útdíjszolgáltatóként nyilvántartott gazdálkodó szervezet hozzáférést biztosít a rendszerhez, illetve a felhasználók számára biztosítja a rendszer használatát, illetve a díjfizetés lehetőségét az elektronikus útdíjrendszeren belül. A jogszabály meghatározza többek között azt is, hogy útdíjszolgáltató csak az lehet, aki nem áll csőd- és felszámolási eljárás alatt és megfelel a jó hírnévhez fűződő kritériumoknak. Ugyancsak meghatározza a viszonteladó és a bevallási közreműködő feladatait. A viszonteladó az egyetemes útdíjszolgáltató által megbízott hivatalos közreműködő szerv. Feladata a fedélzeti eszköz, illetve a viszonylati jegy értékesítése, és az útdíj-egyenleg feltöltése az útdíjszolgáltatóval szerződésben állóknak. A fedélzeti eszközt a bevallási közreműködő is biztosíthatja, aki – mint szolgáltató – figyeli és közli a fedélzeti egység által küldött adatokat az útdíjszolgáltatóval a használó által megtett távolságot, azaz segítséget nyújt a szerződött díjfizető számára. Amennyiben a rendszer meghibásodása miatt adatvesztés vagy késedelem történik, a bevallási közreműködőnek kell vállalnia a felelősséget. Az útdíjszedőkről és a szolgáltatókról a felügyeleti szerv vezet nyilvántartás, és felügyeli, hogy tevékenységük megfelel-e a jogszabályokban előírtaknak. A felügyeleti szerv mellett működik még a 10-30 tagból álló egyeztető szerv, melynek legalább egy tagja

13

209/2013. (VI. 18.) Kormányrendelet 1. § (1) – (2) bekezdés 19

jogi végzettségű, valamint a díjpolitikai célok megvalósulásának megítélésére a Társadalmi Egyeztető Szervezet.

20

IV. A jogintézmény gyakorlati megvalósulása Az előző fejezetben említett jogszabályok értelmében 2013. július 1-jétől Magyarország 6513 km-es útszakaszán bevezették az európai uniós előírásoknak is megfelelő (EETS-kompatibilis), úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszert. Az alapfeladatokat (útdíjszedői, útdíjszolgáltatói feladatok) a Kormány felhatalmazása alapján Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ Zrt.) látja el. A rendszer bevezetését – túl az európai uniós tagságunkból fakadó kötelezettségen – a közúthálózat fejlesztésének, működtetésének egyre nehezedő finanszírozása is indokolta. A korábbi, időtartamhoz kötött, e-matricás rendszer ugyanis nem hozott akkora bevételt, amely biztosította volna az utak fenntartásához, javításához, működtetéséhez szükséges keretet. Az új, HU-GO néven ismertté vált rendszer alapján már nem az úton töltött idő – melyet az esetek jelentős részében nem is használtak ki teljes egészében a járművek – határozza meg a fizetendő díj nagyságát, hanem egyrészt a megtett út hossza, másrészt pedig figyelembe veszik a környezetszennyezés mértékét. Ez utóbbi egy európai uniós törekvésnek, a „használó és szennyező fizet” elvnek való megfelelést is biztosítja.

IV.1. A rendszer működésének folyamata, szabályai IV.1.1. A díjfizetésre kötelezettek köre Díjfizetésre kötelezettek a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti tehergépjárművek, vontatók, nyerges vontatók, illetve azok a járműszerelvények, melyek az említett járművekből és az általuk vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból állnak. Mentesülnek a díjfizetés alól a személygépkocsik, az autóbuszok, a mezőgazdasági gépjárművek és a hozzájuk kapcsolt pótkocsik, valamint a lassú járművek. Mentességet élveznek a honvédségi és rendvédelmi szervek, a NATO közútkezelői feladatokat ellátó szervei, a közlekedési hatóság, a díjszedő- és ellenőrző feladatokat ellátó és a megkülönböztető jelzés használatára jogosult szervek. Díjmentesen használhatja az utakat (az autópályák kivételével) a mezőgazdasági termelők meghatározott csoportja.14 Kérelem alapján mentesülhetnek a díjfizetés alól a mezőgazdasági termelők a betakarítási időszakban. A kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, aki hatósági

14

243/2013. (VI. 30.) Kormányrendelet 1. § 21

bizonyítványt ad ki, mely alapján díjmentes viszonylati jegy váltható az útdíjszolgáltatónál. A hatósági bizonyítvány a betakarítás végéig, de legkésőbb 30 napig érvényes. Vontatott járművek esetén az úthasználati jogosultságváltás három módon lehetséges:  Platón szállított jármű: csak a szállító járműre vonatkozóan kell rendelkezni úthasználati jogosultsággal, mert a szállított jármű szállítmánynak minősül.  Emelve vontatott jármű: a díjkategóriát meg kell emelni a vontatott jármű azon tengelyszámával, amely az úttal érintkezik, ezáltal terheli az úthálózatot.  Vontató rúddal vontatott jármű: mindkét járműnek rendelkeznie kell a saját díjkategóriájának megfelelő úthasználati jogosultsággal. IV.1.2. Díjköteles szakaszok A 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet szerint útdíjköteles alapvetően minden gyorsforgalmi, valamint egy- és kétszámjegyű főút, amely nem európai uniós támogatással épült. Nem kell útdíjat fizetni az M0 körgyűrűn és az M31 úton, illetve a főutak lakott területre eső részein. Az útdíjköteles szakaszok listáját a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, de a szolgáltatók elérhetővé tettek az interneten egy térképet 15 is, mely segítségül szolgálhat a gépjárművezetőknek az útvonal megtervezésekor.

15

https://www.hu-go.hu/articles/view/206525# (2014. április 4.) 22

IV.1.3. A díjszámítás Az útdíj mértékét a 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet határozza meg. A jogszabályalkotók az európai uniós követelményeknek megfelelően határozták meg a fizetendő díjat, figyelembe véve az út kategóriáját, a gépjármű kategóriáját és környezetvédelmi besorolását. Az útdíjat nem a megtett út hossza alapján kell számolni. Az útszakasza vonatkozó díjat akkor is meg kell fizetni, ha például egy autópályát a következő lehajtónál, azaz viszonylag rövid távolság megtétele után elhagy a járművezető. Az e-matrica rendszertől eltérően, ahol csak a jármű súlya meghatározó, az e-útdíj meghatározásakor a tengelyszámot – beleértve a leereszthető tengelyt is – figyelembe kell venni, függetlenül attól, hogy használatban van-e vagy sem, valamint számolni kell a vontatmány tengelyszámával is. Járműkategóriák:

A

tehergépjárműveket

három

kategóriába

sorolják

az

tengelyszám alapján. A J2 díjkategóriába tartoznak a 2 tengelyes járművek, J3 kategóriába a 3 tengelyesek, J4-be pedig azok, amelyek 4 vagy attól több tengellyel veszik igénybe az elemi útszakaszokat.

Környezetvédelmi osztályok: Euro besorolás EURO-0 EURO-I EURO-II EURO-III EURO-IV EURO-V EURO-VI

16

A környezetvédelmi osztály jelzés a forgalmi engedélyben16 0, 1 3 2, 4 5, 6, 7, 8 9, 10, 11 12, 13, 14 15

A környezetvédelmi osztály jelzése a tehergépjárművek forgalmi engedélyében a V9 rovatban található.

23

Az úthasználat bruttó díja (Ft/km)

Környezetvédelm i osztály

J2 kategória

J3 kategória

J4 kategória

Gyorsforgalmi út

Főút

Gyorsforgalmi út

Főút

Gyorsforgalmi út

Főút

A (≥ EURO III)

42,42

18,05

59,52

31,24

86,70

54,08

B (= EURO II)

49,90

21,23

70,02

36,75

108,38

67,60

C (≤ EURO I)

57,39

24,41

80,52

42,26

130,06

81,12

IV.1.4. Az úthasználati jogosultság megszerzése, regisztráció, számlázás Úthasználati jogosultságot kétféle módon szerezhet a járművezető, vagy viszonylati jegyet vesz valamely értékesítési ponton, vagy rendelkezik valamilyen fedélzeti eszközzel. A viszonylati jeggyel történő úthasználat azoknak javasolt, akik nem rendszeresen veszik igénybe a díjköteles utakat. Viszonylati jegyet a HU-GO matricával ellátott értékesítési és ügyfélszolgálati pontokon vásárolhatnak, ahol útvonaltervező eszközök nyújtanak segítséget a járművezetőknek.

24

A viszonylati jegy egyszeri utazásra nyújt fedezetet, és az utazás megkezdése előtt kell megvásárolni. Az útvonal tervezésekor meg kell adni egyrészt a járműre vonatkozó adatokat (rendszám, felségjelzés, környezetvédelmi osztály, tengelyszám, méret), másrészt a tervezett útvonal kezdő- és végpontját, illetve legfeljebb négy érintési pontot, valamint meg kell adni azt is, hogy kamionstop idején mentesülnek-e a közlekedési korlátozás alól.

25

Az útvonaltervező ad egy útvonaljavaslatot, s ha ezt elfogadja a járművezető, egy vonalkóddal ellátott papírt nyomtathat a géppel, majd ez alapján tud fizetni a pénztárnál.

Az OBU néven emlegetett, beszerelt vagy beépített fedélzeti eszközök használata azok számára javasolt, akik rendszeresen vesznek igénybe útdíjköteles útszakaszokat. Ez gyors és kényelmes megoldás lehet a járművezetők számára. Az útbevallásra alkalmas eszközök a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-vel szerződésben álló, flottakövető szolgáltatást nyújtó vállalkozásoktól szerezhetők be. A beszerelhető eszközöket a gépjármű utasterében kell elhelyezni, és akkumulátorról vagy ún. szivargyújtóról is üzemeltethető. A fedélzeti berendezések másik típusa a beépíthető eszköz, melyet csak auditált bevallási közreműködőktől lehet vásárolni, ahol szakemberek be is építik a járműbe.

26

A beépíthető fedélzeti eszközök előnye, hogy egyszerre több szolgáltatást is nyújt használója számára. Ezek a rendszerek GPS/GPRS alapúak, így alkalmasak a gépjármű aktuális helyzetének, sebességének és mozgásirányának meghatározására, amely nemcsak az útdíj megfizetését, hanem – mint flottakövető eszköz – a jármű nyomon követését is lehetővé teszi az üzembentartó számára. Emellett a berendezés többféle szolgáltatást nyújtó modullal bővíthető, így alkalmassá téve üzemanyag- vagy üzemóra mérésre, a járművezető azonosítására, elektronikus menetlevél használatára vagy akár a raktér hőmérsékletének figyelésére is. Az eszközt a járműben úgy helyezik el, hogy hozzákötik az akkumulátorhoz, ezzel biztosítják a folyamatos működőképességet. Bővíthető az eszköz az alaplogisztikán felül többek között Az úthasználati díj egyszerűbb megfizetését segíti elő, ha az üzembentartó regisztrálja járművét a rendszerben. Ebben az esetben a viszonylati jegy az úthasználat megkezdése előtt 30 nappal már megváltható, a megjelölt érvényességi napot követő nap 24. órájáig használható, és az érvényesség kezdetét megelőző napig akár vissza is váltható, a visszajáró összeget pedig a felhasználó egyenlegén jóváírják. A regisztráció további előnye, hogy a járművekbe szerelt fedélzeti eszköz segítségével is intézheti a bevallást, és amennyiben előre fizetnek, a felhasználó több járművére vonatkozóan egyszerre tehet eleget

bevallási

kötelezettségének. Regisztrálni

interneten vagy a NÜSZ Zrt.

ügyfélszolgálati irodáiban lehet, és az alábbi adatok szükségesek:  Viszonylati jegy vásárlása esetén: személyes és céges adatok (név, jelszó, azonosító adatok, számlázási adatok, VAT azonosító), gépjármű adatok (rendszám, felségjel, környezetvédelmi besorolás, tengelyszám, méretek), elérhetőségek (e-mail cím, telefonszám, levelezési cím).  Új fedélzeti eszköz vásárlása esetén: személyes adatok, gépjármű adatok, céges adatok, elérhetőségek, valamint az új fedélzeti eszköz azonosítószáma.  Meglévő fedélzeti eszköz esetén: személyes adatok, gépjármű adatok, céges adatok, elérhetőségek, valamint a fedélzeti eszköz azonosítószáma és a flottakövető szolgáltatóval kötött szerződés száma. A regisztrálás előnye, hogy az üzembentartók vagy úthasználók előre feltölthetik a regisztráció során létrehozott folyószámlájukat, így akár a fedélzeti eszközzel történő bevallás, akár a viszonylati jegy tervezése esetén az útdíjat a rendszer automatikusan levonja a rendelkezésre álló egyenlegből. Az értékesítési pontok és az internetes felület is lehetőséget biztosítanak az egyenleg feltöltésére, de akár banki úton is megvalósítható ez a 27

folyamat. A rendszer e-mailben küld értesítést, amennyiben az egyenleg az előre beállított összeg alá csökken vagy eléri a nullát, de a felhasználói fiókba belépve bármikor ellenőrizhető is a rendelkezésre álló összeg. A regisztrált felhasználók egyenlegüket lekérdezhetik, illetve feltölthetik Andorid rendszerű mobiltelefonjaik segítségével is. Az ehhez szükséges „Skyguard útdíjkapcsoló” alkalmazás a Play Áruházból letölthető, és segítségével módosíthatók is a járműre vonatkozó, útdíjfizetés szempontjából fontos adatok (pl. tengelyszám).

Az Egyedi Útdíjfizetési Szerződéssel rendelkező ügyfeleknek lehetőségük van az úthasználati díj utólagos megfizetésére. A szerződés megkötésére a Magyarországon cégbíróság által bejegyzett gazdasági társaságoknak van lehetősége a NÚSZ Zrt.-nél rendszeresített kérelem alapján. Az ügyfélnek nyilatkoznia kell hitelképességéről, valamint be kell nyújtania 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonatot és együttes adóigazolást, hitelesített aláírási címpéldányt vagy ügyvéd által készített aláírás mintát, a két utolsó lezárt üzleti évre vonatkozó auditált, összevont (konszolidált) beszámolót, auditált éves beszámolót vagy auditált egyszerűsített éves beszámolót. A kérelmet a NÚSZ Zrt. 30 napon belül elbírálja, a minősítés eredményéről értesíti az ügyfelet, aki ennek ismeretében köthet szerződést a szolgáltatóval, és létrehoznak egy hitelkeretet tartalmazó, utólagos díjfizetési folyószámlát, ezt használhatja fel az ügyfél bármelyik gépjárművével történő úthasználat díjának későbbi kiegyenlítésére. A regisztrációval rendelkező ügyfelek esetén a számlázás már az egyenleg feltöltésekor megtörténik a viszonteladóknál vagy az ügyfélszolgálatokon. Internetes feltöltés esetén ún. e-számlát kap az ügyfél, mely az e-mail fiókjában jelenik meg. A regisztrációval nem rendelkező úthasználók a viszonylati jegy megvásárlásakor kérhetnek számlát az értékesítési helyen (viszonteladóknál, ügyfélszolgálaton). Esetükben az interneten történő vásárlásnál nincs lehetőség számlát kérni. Az utólagos fizetési 28

rendszerben lévő ügyfelek az elszámolási időszakok végén kapnak elszámolás azt eltelt időszakban megtett útról és a fizetendő díjról. IV.1.5. Az útdíj megfizetésének ellenőrzése Az ellenőrzés a NÚSZ Zrt. feladatkörébe tartozik. A jogosulatlan úthasználat megállapításához fixen telepített vagy gépjárművekre szerelt berendezések segítségével gyűjtenek adatokat. Az útdíjköteles útszakaszokon 74 darab fixen telepített ellenőrző kaput üzemeltek be. Ezek alkalmasak arra, hogy felismerjék az alattuk áthaladó járművek adatait, egyben felvételt is készítenek róluk. Olyan speciális kamerával vannak felszerelve, melyek egy infraegység segítségével egyszerre készítenek képet a jármű rendszámáról és magáról a járműről is, így láthatóvá válik az útdíj meghatározásában szerepet játszó tengelyek száma. Az eszköz további előnye, hogy az infratechnológia miatt éjszakai felvételek készítésére is alkalmas.

Az ellenőrzés másik módja az Állami Autópálya Kezelő Zrt. járműveivel végzett mobil adatgyűjtés. Ennek során egy mobil díjellenőrző berendezéssel történik az adatgyűjtés. Ezekkel az eszközökkel a díjköteles szakaszok bármely pontján, bármikor végezhetnek ellenőrzést anélkül, hogy megállítanák az utat használó járműveket. A begyűjtött adatok alapján egyértelműen meghatározható, hogy az adott jármű az érintett útszakaszon rendelkezik-e úthasználati jogosultsággal.

29

Az ellenőrzés során a különböző eszközök és nyilvántartások folyamatos összeköttetésben vannak, így rövid idő alatt megállapítható, hogy a díjfizetésre kötelezett jármű megfizette-e az úthasználati díjat vagy sem.

Az összekapcsolt nyilvántartások

alkalmasak arra is, hogy megfelelő adatot szolgáltassanak az ellenőrzés során Az ellenőrzési rendszer folyamatát az alábbi ábra szemlélteti.

IV.1.6. Szankcionálás, bírságolás A törvény szerint a díjfizetéssel kapcsolatos szabályszegések miatt közigazgatási bírságot kell kiszabni az üzemben tartóval és/vagy a járművezetővel szemben.17 Az üzembentartóval szemben az objektív felelősség elve, míg a járművezető esetén a járművezetői felelősség érvényesül. A szankcionálás célja az előírt díj megfizetésének ösztönzése. Az ellenőrzést és a bírságolást a rendőrség az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által telepített eszközök elektronikus úton beszerzett és továbbított adatai alapján végzi. Ez azt jelenti, hogy – mint az a fenti ábrán láthatjuk – az ellenőrző eszközök által küldött adatok a regisztrációs rendszerrel történő kommunikáció után eljutnak a rendőrség által használt Robotzsaru rendszerbe, amely a hozzá kapcsolt ÚtdíjPoint rendszer segítségével megállapítja a jogsértést és kiszámítja a bírság összegét. 17

2013. évi LXVII. törvény IV. Fejezet 8. Cím 30

A bírság összegét készpénzzel csak kivételes esetben lehet megfizetni, pénzkezelésre feljogosított személy jelenlétében, ez azonban a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, ezért nem is használják. A bírságot ezért készpénzt helyettesítő eszközzel, azaz bankkártyával, a rendőrségi gépjárművekben elhelyezett POS-terminálokon keresztül vagy készpénz-átutalási megbízással lehet megfizetni.

A bírság az objektív felelősség elve alapján kiszabható utólag, azaz helyszíni megállítás nélkül is. Ebben az esetben a járműnyilvántartásba bejegyzett tulajdonossal vagy üzembentartóval szemben jár el a hatóság. Az utólagosan kiszabott bírság összege megfizettethető akkor is, amikor az úthálózatot jogosulatlanul használó jármű újból belép az ország területére. A bírság mértékét egyrészt a jármű tengelyszáma határozza meg, másrészt az, hogy a járművezető milyen módon sértette meg a szabályokat. A bírság kizárólag forintban fizethető meg. Útdíj törvény szerinti szabályszegés

Bírságolás mértéke járműkategóriánként (Ft) J2 J3 J4

Díjfizetés elmulasztása az úthasználat megkezdése előtt Valós díjkategóriánál alacsonyabb díjkategóriára vonatkozó bevallás készült Fedélzeti eszköz meghibásodása miatti jogosulatlan úthasználat

31

140 000

150 000

165 000

80 000

90 000

110 000

140 000

150 000

165 000

IV.2. A rendőrség feladatai az e-útdíj rendszerében A rendőrség feladata elsősorban az ellenőrzés és a szankcionálás során jelentkezik. A rendőri jelenlét és ellenőrzés alapvető célja – csakúgy, mint a bírságolásé –, hogy a díjfizetéssel kapcsolatos jogsértést elkövető járművel a bírság megfizetése nélkül ne hagyhassák el az ország területét. Ennek érdekében az országhatár mentén 39 helyszínen végez folyamatosan ellenőrzést a rendőrség. A külső határokon az ellenőrzés a határellenőrzési protokoll részét képezi.

Az ellenőrzés egyik előfeltétele, hogy a Robotzsaru rendszer ismerje a mérést végző, az Állami Autópálya Kezelő Zrt. által felállított fix és mozgó kamerák pontos pozícióját, mérési irányát, aktuális működőképességét. Ennek érdekében az ÁAK Zrt. interface-en keresztül folyamatosan karbantartja az adatokat a Robotzsaruba átkerülő adatbázisban. A rendőrség saját kamerái csak rendszámleolvasást végeznek, szabályszegést nem állapítanak meg, csak a megállítandó járművek kiválasztását könnyítik meg. Ezeknek a kameráknak az adatai szintén direkt kapcsolatban vannak a Robotzsaru rendszerrel. Annak érdekében, hogy a rendszer felismerje a megállítások helyének pontos pozícióját, a rendőrségi járművekbe GPS jeladókat szerelnek és/vagy térképen rögzítik helyüket. A járműveket ellátták az intézkedés lefolytatása érdekében szükséges informatikai eszközökkel, így minden ellenőrzésben résztvevő rendőrautó rendelkezik notebookkal, lézer nyomtatóval és POS-terminállal is, amelyek segítségével a rendőrségi informatikai rendszerek elérhetőek, illetve a helyszínen létre lehet hozni az eljáráshoz szükséges nyomtatványokat, valamint meg lehet fizettetni a bírságot és egyéb pénzkövetelést.

32

IV.2.1. Ellenőrzés és bírságolás Az útdíj megfizetésének ellenőrzéséhez a díjköteles útszakaszon közlekedő gépjárművekről az adatgyűjtést a díjszedő végzi, telepített fix vagy mobil eszközök segítségével. Az általa rögzített, azonosításra alkalmas adatokat és a rendszámokat összeveti az úthasználati jogosultsággal rendelkezőkről rendelkezésére álló adatokkal, majd az ennek alapján összeállított adatállományt – a jogosult úthasználatra vonatkozó adatok kivételéve – átadja az útdíjellenőrzésre jogosult hatóság számára, mely a Robotzsaru rendszerben jelenik meg. A rendőrség az adatokat összehasonlítja az útdíjköteles elemi útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak adataival, illetve az átmeneti adatbázisba bekerült adatok alapján a Robotzsaru megvizsgálja, hogy rendelkezésre állnak-e a megállításhoz szükséges gépjármű adatok. Ha nem rendelkezik, akkor lekérdezi azt rendszer-rendszer kapcsolaton a gyorsítótárból, majd hozzákapcsolja a rendszámhoz. Az így létrejövő adatok alapján vélelmezett szabályszegések esetében a rendőrség hivatalból megindítja a hatósági eljárást. A helyszíni megállítás során a rendőr minden gépjárművet megállíthat. A megállítás helyszínére való kitelepüléskor a rendőrnek ki kell választani azokat a kamerákat, amelyek tekintetében az ellenőrzést végzi. A Robotzsaru rendszer a kiválasztott kamerák felvételei alapján jelzi a megállítandó gépjárművek rendszámát és megállítás szempontjából fontos adatait a Robotzsaru felületen. A rendszer a megállítandó gépkocsi adatait továbbítja a kiterelő táblára. A rendőr a Robotzsaru felületen lekéri a megállított gépjármű átmeneti adatbázisban tárolt adatait, ezzel együtt azok onnan törlődnek, illetve átkerülnek a Robotzsaru adatbázisába a járművezető adataival együtt, melyeket a megállítást végző rendőr rögzít a rendszerben. A rendőrnek első lépésként azt kell megállapítania, hogy nem fizetés18 vagy korábban elkövetett jogsértés19 miatt került sor a megállításra, azaz el kell döntenie, hogy a járművezetővel és/vagy az üzembentartóval szemben indítja meg az eljárást. Ha nem fizetés miatt történt a megállítás, akkora rendőr a járművezető adatait rögzíti a Robotzsaru rendszer Útdíjbírság Moduljába. A bírság kiszabásáról szóban tájékoztatja az ügyfelet, majd a Robotzsaruból letölti és kitölti az írásbeli tájékoztatót, kinyomtatja és átadja az ügyfélnek. Ha az ügyfél a járműben található POS terminálon 18 19

1988. évi I. törvény 20. § (4a) bekezdés 1988. évi I. törvény 21. § (1) bekezdés h) pont 33

keresztül kiegyenlíti a bírság összegét, az intézkedés befejezettnek tekinthető. Abban az esetben, ha az ügyfél a szabályszegést elismeri, de nem a POS terminálon keresztül fizeti meg a bírságot, a rendőr – többnyire a magyar állampolgárságú szabályszegők esetén – készpénzfizetési megbízást ad át, ezzel az intézkedés befejeződik. A külföldiekkel szemben a végzésben – amely a Robotzsaru rendszerből letölthető – visszatartást rendel el, és ad át a járművezetőnek. Ha az ügyfél vitatja a jogsértés tényét, a rendőr az adatokkal együtt ezt rögzíti a Robotzsaruban, ezzel a helyszíni intézkedés befejezi, és közigazgatási eljárást kezdeményez. Korábban elkövetett jogsértés esetén a helyszínen az úthasználót tájékoztatni kell, hogy mindaddig, míg a pénzkövetelés megfizetése nem történik meg, a járművel csak a kijelölt várakozóhelyig közlekedhet. A rendőr az üzembentartó adatait rögzíti a Robotzsaru Útdíjbírság Moduljába, majd letölti, kitölti és kinyomtatja a visszatartásról rendelkező végzést, és átadja a járművezetőnek. Ha a járművezető a bírságot a POS terminálon kiegyenlíti, a rendőr a visszatartást megszünteti (ez szintén letölthető a Robotzsaruból), a megszüntetésről szóló iratot átadja a járművezetőnek, ezzel az intézkedés befejezettnek tekinthető. Ha azonban az ügyfél nem fizeti meg a bírságot a POS terminálon, akkor a rendőr elveszi a forgalmi engedélyt, és a Robotzsaru rendszerből kinyomatott és kitöltött erről szóló elismervényt, valamint tájékoztatót a várakozóhelyről átadja a jármű vezetőjének. Az üzembentartó adatait ebben az esetben is rögzíteni kell az Útdíjbírság Modulban, el kell készíteni, kinyomtatni és átadni a visszatartásról szóló végzést, valamint a készpénz-átutalási megbízást, melynek befizetése után a visszatartás megszűnik. Erről ugyancsak a rendszerből nyomtatható iratot készít és ad át a rendőr az ügyfélnek, és az intézkedés befejeződik. Ha azonban az ügyfél sem a POS terminálon, sem a készpénzátutalási megbízáson nem fizeti meg a bírság összegét, akkor a helyszíni intézkedés befejeződik, a forgalmi engedélyt a rendőr bevonja, és közigazgatási eljárást kezdeményez. Helyszíni fizetés esetén tehát a rendőrségi járműbe kihelyezett POS terminál segítségével történik a fizetés, mely sikeres tranzakció esetén letétként rögzítésre kerül a kiszabott bírsághoz. A megállításos közigazgatási bírságolási ügyekről az adatok továbbításra

kerülnek

az

Nemzeti

Közlekedési

Hatóság Központi

Közlekedési

Közigazgatási Bírságnyilvántartás rendszerébe. Ha nem történik megállítás, akkor a magyar rendszámú gépjárművek szabálysértési adatainak átadása 24 órát követően a rendszer objektív ágára kerül. Külföldi rendszámú

34

gépjárművek adatait az átmeneti adatbázisban tárolják és megküldik az Állami Autópálya Kezelő Zrt. részére a figyelendő rendszámok adatbázisba. IV.2.2. A Robotzsaru rendszer Útdíjbírság Moduljának használata Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjjal kapcsolatos jogszabályok az útdíj fizetés ellenőrzése után a jogosulatlan úthasználókkal

szembeni

fellépést

a

rendőrség

feladatkörébe

helyezik.

Ennek

végrehajtásához a rendőri állomány az egyéb ügyekben is alkalmazott Robotzsaru rendszerhez kifejlesztett Útdíjbírság Modult használja. A rögzítést a 137-es iktatókönyvben tartják nyilván, ehhez a rendszer útdíj ellenőr szerepkört biztosít a felhasználók számára. A főmenüben a különböző tevékenységek találhatók az alábbi menüpontban: Feliratkozás; Riasztás figyelés, bírságrögzítés; Készpénz elszállítás; Iratkészítés; Kézbesítési adatok rögzítése; Jogerőre emelésre várók; Halasztás, részletfizetés engedélyezése; Fizetési felszólításra várók; Végrehajtásra várók; Nem fizetők listája; Eljárás befejezése; Univerzális statisztika, lista; Listák, hibalista. A parancsnok a szolgálatvezénylésben kiválasztja a szolgálat típusát, és az útdíj ellenőrzésére

az

alkalmazottat

beosztja szolgálatba.

A munka

megkezdését

a

„Feliratkozás” menüponttal kell kezdeni. Itt be kell állítani a megállítás és a visszatartás helyszínét, valamint fel kell iratkozni a kamerákra, amelyekről a megállítandó rendszámokat kapja. Be kell állítani a feliratkozás kezdetét és végét, majd menteni az elvégzett műveleteket.

35

A különböző helyszíneket a térképpont segítségével is be lehet állítani. Ehhez az új helyszín rögzítésénél az egér mutató eszköz segítségével a térképre kattintva beállíthatjuk a helyszínt. Amennyiben útpontra kattintunk akkor az út nevét km számát és a métereket is megadja a rendszer,de a helyszín egyéb adatait meg kell adni.

Az elkövetők rendszámainak figyelését a „Riasztás figyelés, bírságrögzítés” menüpontban kezdheti meg a rendőr. A rendszámok közül a magyar elkövetők automatikusan objektív ágra kerülnek. Ennek az a jelentősége, hogy ha csak a külföldi gépjárműveket

szeretnénk

látni,

akkor

a

„Magyar

járművek

elrejtése”

felirat

megjelölésével azok nem látszanak, csak a külföldi rendszámúak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a magyar járművek ne látszanának, hiszen a nemzetiséget, az ellenőrizendő kamerát és a tengelytávot ekkor is feltünteti a rendszer, csupán a sávszélességet terheli kevésbé ez a megoldás. Természetesen a kamera képe kérésre megjeleníthető. Intézkedést riasztásból vagy saját észlelésből kezdeményezhet a rendőr. A „Tettenérés” felirat melletti választómező igenre állításával saját intézkedést kezdhet, nemre állítva az ügy automatikusan objektív ágra terelődik. 36

Az intézkedés befejeztével a képernyőn láthatóvá válik az intézkedés, amely egyúttal a Határrendészeti, igazgatásrendészeti, idegenrendészeti, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti egységes rendészeti statisztikai rendszerben (HIIKK) is megjelenik. A vizuális ellenőrzés meglétét a

piktogram jelzi.

A „Tettenérés” kitöltése minden esetben kötelező, és amennyiben rendelkezésre áll, ki kell tölteni a környezetvédelmi besorolást is, hiszen ez képezi a bírság alapját. A bírság mértékének kiszámítását az Egységes Számítógépes Tarifaszámláló Rendszer (ESZTER) végzi a Robotzsaruba itt bevitt adatok alapján. A rendszer tartalmaz különböző idegen nyelvű tájékoztatókat, melyek kinyomtatva az ügyfél számára segítséget nyújthatnak az eljárás során. A rendőri munkát ún. varázsló segíti, mely lehetővé teszi a könnyebb adatbevitelt. Az intézkedést és a HIIKK adatokat a folyamat végén hitelesíteni kell.

37

A következő lépésben az ügy adatait kell kitölteni a 137-es vagy a 130-as iktatókönyvben. A 137-es iktatókönyv vonatkozik a díjfizetésre kötelezett meg nem fizetett szakasz(ok) bírságolására. Itt ellenőrizhetők a rendszer által generált bírságolási adatok, szükség esetén módosíthatók, illetve kiválaszthatók a szükséges iratok (tájékoztató, biztosítási intézkedések és visszavonásuk, határozatok, részletfizetésre vonatkozó végzés, engedély visszavonása, végrehajtásra vonatkozó iratok).

Amennyiben az ügyfél nem a helyben történő fizetést választja, a rendszer alkalmas az ideiglenes biztosítási intézkedést kezdeményezése, és lehetőséget biztosít a visszaérkező csekkes befizetés rendezésére is. Előfordulhat, hogy az ügyfél a helyben fizetést választja, mégis valamilyen okból nem sikerült tranzakció végrehajtása. Ilyenkor a rendszerben át lehet menni a csekkes befizetésre is, és mivel a visszatartást kell alkalmazni a bírság megfizetéséig, itt rögzíthetők a visszatartásra vonatkozó adatok.

Ha a járművezető a

készpénz-átutalási megbízással történő befizetést igazolja, a bemutatáskor rögzíteni kell a rendszerben a feladás dátumát. A POS terminálos bírságfizetésnél javasolt az eszközt ugyanabba az USB csatlakozóba csatlakoztatni, ahová az először telepítésre került, így elkerülhető, hogy újból be kelljen állítani a csatlakozást. Ha a bankkártyás fizetéskor a POS terminál „Nem elérhető” állapotot jelez, az a „POS kapcsolat beállítás” menüpontban állítható át. A terminálok beállításáról, használatáról az azokat alkalmazó rendőrök írásos tájékoztatót 38

kaptak, de a gyors ügyintézés érdekében rendszergazda, illetve telefonos Helpdesk segítségét is igénybe vehetik. A rendszerben jól látható a járműről készült valamennyi felvétel, a felvételek alapján

megállapított

díjkategória,

a

jármű

rendszáma,

valamint

az

aktuális

szabályszegéskor és a korábban kiszabott bírság(ok)ra vonatkozó adatok. Mindez megkönnyíti a rendőrök mindennapi munkáját.

IV.2.3. Az útdíjellenőrzéssel kapcsolatos rendőri munkára vonatkozó további szabályok Útdíjjal kapcsolatos ellenőrzést kizárólag az erre a célra kiképzett, az ellenőrzés helye szerint illetékes területi vagy helyi rendőri szerv állományába tartozó vagy oda vezényelt rendőr végezhet. Az ellenőrzést végző rendőröknek rendelkezni kell az alkalmazandó eszközökre vonatkozó kezelői jogosultsággal, ehhez oktatáson kell részt venniük. Az a rendőr, akit útdíjellenőrzési tevékenység végzésével bíztak meg, kiadmányozási jogkörrel kell felruházni, és a feladatvégzés időtartama alatt más tevékenységre nem vehető igénybe. A szolgálatszervezés során a hatékonyság érdekében figyelemmel kell lenni arra, hogy az ellenőrzést végző rendőri állomány a határrendészeti kirendeltségeken, valamint épületekben kialakított állandó ellenőrzőpontok esetében helyszíni váltással tudjanak dolgozni. A külső határokon a kilépő határforgalom ellenőrzése során kell az ellenőrzési feladatokat ellátni. Tekintettel arra, hogy az országot elhagyó járművek utólagos bírságolása nehezen oldható meg, az országhatárokon kisegítő rendőri erő is igénybe vehető. Az épületben kialakított, állandó ellenőrzőponton az ellenőrzés megszervezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a rendszer által észlelt, jogsértő útdíjköteles gépjárművek 39

megállítására minden esetben sor kerülhessen, azok ne hagyhassák el az ország területét ellenőrzés nélkül. Azokon az ellenőrző pontokon, ahol a szolgálatteljesítés ellenőrzésre alkalmas gépjárművel történik, legalább két rendőr egyidejű jelenléte szükséges. Szintén két rendőrnek kell egy járműben szolgálatot teljesítenie a mozgó ellenőrzések során. Ha a gépjárművel történő ellenőrzés helye két helyi rendőri szerv illetékességi területét is érinti, akkor mindkét területileg illetékes rendőri szerv állományából jelen kell lenni egy-egy szolgálatot teljesítő rendőrnek. A szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy az útdíjköteles útszakaszokon minél több helyen, a lehető legnagyobb lefedettséggel történhessen ellenőrzés. Ellenőrzési feladatot csak működőképes eszközökkel lehet ellátni, ezért a parancsnokok a berendezések állapotát és működőképességét írásban rögzítik. A járművek és bennük lévő eszközök átadás-átvételét a szolgálat megkezdésekor és végén szintén írásban kell rögzíteni. Azokat a megállításra alkalmas várakozóhelyeket, útszakaszokat, melyeket a mozgó ellenőrzés során használnak a rendőrök, az illetékes területi és helyi rendőri szervek vezetője az útdíjszedővel egyeztetve jelölik ki 30 napra előre, és az illetékes területi szerv vezetője terjeszti fel a Közlekedésrendészeti Főosztályhoz. A mozgó ellenőrzés helyszínének kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a rendészeti és közlekedésbiztonsági érdekekre, a biztonsági előírásokra, valamint az adatátviteli lehetőségekre. Az előzetes tervezéskor ki kell jelölni a várakozóhelyet is, ha az nem azonos az ellenőrzés helyszínével. A várakozóhelynek lehetőleg az ellenőrzési helyhez közeli olyan helyen kell lennie, amely az intézkedő járművel díjfizetési kötelezettség nélkül megközelíthető. Az eligazítás során a mozgó ellenőrzéssel megbízott rendőrt tájékoztatni kell az ellenőrzés helyszíneiről, útvonalairól, és a várakozóhelyekről. Ezeket a Robotzsaruban is meg kell jeleníteni. Az útdíj rendszer jelzése alapján megállított járművön a rendőröknek általános közlekedésrendészeti ellenőrzést is végezniük kell. Az általános ellenőrzés adatait szintén a Robotzsaru rendszerben kell rögzíteni. A magyar hatósági jelzéssel ellátott gépjárműveket csak akkor kell megállítani, ha a Robotzsaru rendszer jelzése szerint más szabályszegés miatt is el kell járni a járművezetővel szemben. Korábban elkövetett jogsértéssel kapcsolatban csak az elkövetéstől számított 85 napon belül lehet intézkedést kezdeményezni. Azt is meg kell vizsgálni, hogy a korábban elkövetett jogsértéskor a jelenlegi üzembentartó volt-e a forgalmi engedélybe bejegyezve. A korábbi üzembentartó 40

szabályszegése miatt nem kezdeményezhető intézkedés, ilyenkor csak rögzíteni kell a Robotzsaru rendszerben az új üzembentartó adatait. A külföldi gépjárművek esetében ellenőrizni kell, hogy a gépjármű tengelyszáma és megengedett legnagyobb együttes össztömege alapján valóban az útdíj törvény hatálya alá tartozik. A megállított külföldi jármű forgalmi engedélyéről a rendőr felvételt készít, ezt csatolja később az ügyirathoz. Az intézkedés során be kell kérni és rögzíteni kell a jármű üzembentartója által meghatározott számlavezető bank nevét és bankszámlaszámát. A megállító helyeken egyidőben csak annyi jármű ellenőrzése történhet, amennyi még nem veszélyezteti és jelentős mértékben nem zavarja a közúti forgalmat. Visszatartást nemcsak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a külföldi jármű vezetője nem fizette még meg a kiszabott bírságot, hanem akkor is, ha a bírságot hatáskör vagy illetékesség hiányában közigazgatási eljárás keretében nem lehetett kiszabni. Ilyenkor a bírsággal megegyező összegű pénzkövetelést kell megfizetnie az úthasználónak, és a jármű a megfizetésig visszatartható és a 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint kell eljárni. Ehhez a Robotzsaru programban megfelelő nyomtatványok állnak a rendőr rendelkezésére. A visszatartott jármű forgalmi engedélyének elvételéről átvételi elismervényt kell kiállítani, egyben tájékoztatni kell az ügyfelet, hogy milyen módon (hol, mikor) tudja bemutatni a pénzkövetelés megfizetéséről szóló igazolást, ami alapján majd átveheti forgalmi engedélyét. Ha a külföldi úthasználó nem beszél, nem ért magyarul, akkor a visszatartásról szóló tájékoztatót angol, német vagy orosz nyelvű változatát kell átadni. Ha az ellenőrzés helye nem azonos a várakozóhellyel, akkor járművezetőt a legközelebbi várakozóhelyre kell irányítani. Ha az ellenőrzött járművel szemben korábbi jogsértések is fennállnak, a visszatartásról minden esetre vonatkozóan külön végzést kell készíteni. Előfordul – különösen akkor, ha az ellenőrzés helye és a várakozóhely nem azonos –, hogy a járművezető a pénzkövetelés megfizetése nélkül, forgalmi engedélyét hátrahagyva hagyja el az országot. Ilyenkor az ellenőrzést végző rendőr a szolgálat végén a forgalmi engedélyt leadja, majd ezt és az ügyben keletkezett iratokat a szerv vezetője az intézkedés után öt munkanappal továbbítja az első fokú közigazgatási hatóság részére. Ha az úthasználó az intézkedést követő ötödik munkanapig igazolja a befizetést, akkor az ellenőrzést végző rendőr szolgálati helyén a forgalmi engedélyt elismervény ellenében visszakapja, a visszatartás megszüntetéséről végzésben rendelkeznek.

41

Az úthasználati díj ellenőrzését végző rendőrök szakmai felkészültségét, jelenlétét, intézkedését, jelentési kötelezettségét, valamint a pénzkezelésre vonatkozó szabályok betartását is ellenőrzés alá vonhatják. Az ellenőrzést nyílt paranccsal rendelkező személy, az ellenőrzési szolgálat tagja, belső ellenőr vagy szolgálati elöljáró végezheti.

42

V. Az európai országok útdíj rendszerei Európa országai tekintetében nem beszélhetünk egységes útdíj rendszerről. Bár tagállami kötelezettségének mindenki igyekszik eleget tenni, a rendszerek között mégis számtalan eltérés figyelhető meg mind az érintett járművek, mind a díjfizetés módja vagy akár az ellenőrzés tekintetében. Egyes országokban elektronikus kapukat állítottak fel, máshol GPS-technológiára épülő rendszereket alakítottak ki annak érdekében, hogy megkönnyítsék a járművezetők számára a díjfizetést, de találhatunk még szép számmal ingyenesen igénybe vehető úthálózatokat is. Ausztriában az ún. GO-box rendszert használják, amely azt jelenti, hogy az autópálya szakaszokon bejelentkező/ellenőrzőkapuk találhatók. Útdíjat minden 3,5 tonna feletti gépjárműre fizetni kell. A fizetés Post-pay vagy Pre-pay formában történik, a valósan megtett útdíjköteles szakaszok után. Németországban

műholdas

helyzet-meghatározó

rendszert

alkalmaznak.

Díjfizetésre a 12 tonna feletti gépjárművek kötelezettek az autópályákon és a kijelöl főutakon. Az útdíj mértékét a gépjármű környezeti osztálya és tengelyeinek száma határozza meg. Az útdíj megfizetésének három módon tehet eleget a járművezető, a nálunk is használatos OBU segítségével, terminálokon keresztül történő fizetéssel vagy egy internetes alkalmazással. Olaszországban kapus rendszer működik a fizetős autópálya-hálózaton. Útdíjat minden gépjármű köteles fizetni. Az útdíj összege a gépjármű nagyságától és tengelyszámától függ. Többfél fizetési mód közül lehet választani, a fizetőkapuknál készpénzzel rendezhető az útdíj, de lehetőség van ún. Viacard vásárlására, amely bármely járműre felhasználható, vagy létezik az ún. Telepass, ami az OBU-hoz hasonlóan működik, tehát adott gépjármű esetén használható, és ehhez van egy Viacard hozzárendelve. ez utóbbi előnye, hogy a járművel megállás nélkül lehet áthajtani a kapukon. Franciaországban speciális kapuk vannak, melyek automatikusan kiszámítják a díjat, amikor áthalad a jármű alatta. A 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművekre kötelező útdíjat fizetni. Ez megtehető a hagyományos kapus fizetési móddal, vagy az ún. TIS-PL rendszerrel is, illetve itt lehet üzemanyag- és hitelkártyákkal vagy csekkel is fizetni.

43

Spanyolországban kapus rendszer működik, azonban az útdíj a hagyományos rendszer mellett az ún. TIS-PL fedélzeti egység segítségével is megfizethető. Az autópályákon minden 3,5 tonna feletti gépjárműnek díjfizetési kötelezettsége van. Csehországban és Szlovákiában nem csak az autópályákra és autóutakra, hanem a kijelölt főutakra is vonatkozik az útdíjfizetési rendszer. A 3,5 tonna feletti gépjárművekre kell fizetni az OBU fedélzeti egységek segítségével. Az útdíj megfizethető a valósan megtett útdíj-köteles szakaszok után a Post-pay üzemmód segítségével vagy a díjköteles szakaszok használata előtti OBU feltöltéssel, azaz Pre-pay formában. Lengyelországban a VIATOLL rendszert használják. Az útdíjfizetési kötelezettség a 3,5 tonna feletti gépjárművekre vonatkozik. A gépjárművekbe telepített viaBOX egységek kommunikálnak az útdíjszedő kapukkal, majd a járművezetők kijelölt sávokat használnak, ez alapján kerül elektronikusan elszámolásra az útdíj. Szlovéniában az autópályákon és autóutakon minden gépjármű útdíj-köteles. 3,5 tonnáig Vinjeta autópálya-matricát kell váltani, az ettől nagyobb tömegű gépjárműveknél az útdíjat az autópálya útdíjszedő állomásain a konkrétan megtett szakaszok után kell megfizetni. Belgiumban az autópályák a személyautók számára ingyenesek, kivételt csak a Llefkenshoek Tunnel képez, ahol 5.5 €-t kell fizetni. A 12 tonnát meghaladó járművek tekintetében

pedig

az

Eurovignette

rendszert

használják.

Hasonló

a

helyzet

Németországban is, ahol a személyautók díjmentesen használhatják az utakat, a tehergépjárművekre azonban matricás fizetőrendszer vonatkozik. Minden jármű ingyenesen használhatja az utakat Dániában (két híd kivételével), Hollandiában (két alagút kivételéve), Svédországban (itt csak Stockholmban kell „dugódíjat” fizetni), Finnországban és a balti országokban. Hagyományos, teljes úthálózatra vonatkozó matricás rendszer működik Romániában, Szlovéniában és Bulgáriában. Fizetős kapukat építettek ki és használnak Portugália, Norvégia, Írország, Horvátország és Görögország útjain. Azokban az országokban, melyek nem csatlakoztak az Európai Unióhoz, nincs semmiféle kötelezettség az úthasználati díj alkalmazására, mégis számos ország vezetett be különféle díjrendszereket az autópályák, autóutak, főutak használatáért. Svájcban például az autópályák használatára kizárólag egész évre szóló matrica vásárolható. Boszniában

44

fizetőkapus rendszert üzemeltetnek, csakúgy, mint Macedóniában és Szerbiában. Montenegró útjain a közlekedés ingyenes, mindössze egy alagút használatáért kell fizetni. Mindezek alapján megállapíthatjuk, hogy Európa országaiban az ingyenesen használható úthálózattól kezdve, a hagyományos matricás vagy fizetőkapus rendszeren át, a legkorszerűbb eszközöket igénybe vevő rendszerekig számos megoldást találunk az úthasználati díj megfizetésére. Magyarország az elmúlt évben bevezetett rendszerrel csatlakozott a modern technológiát alkalmazó országok közé, igyekezve ezzel eleget tenni a tagállami kötelezettségnek.

45

VI. Az e-útdíj rendszer néhány hónapjának tapasztalatai VI.1. Általános tapasztalatok Az e-útdíj jogintézményének bevezetése óta eltelt 8 hónap alatt számos kritika érte mind szabályozást, mind a rendszer működését. A szabályozással kapcsolatban a negatív megjegyzések elsősorban arra vonatkoztak, hogy – bár a rendszer többek között az használatba vett útszakaszokat veszi alapul a díjak meghatározásánál – a díjfizetés-köteles útszakaszok túl hosszúak, és akkor is meg kell fizetni a teljes szakaszra eső díjat, ha a jármű csupán néhány kilométert tesz meg rajta. Az első időszakban gyakran előfordult, hogy túlterheltség miatt meghibásodott a rendszer, ezért le kellett állítani. A hiba elhárításáig természetesen a tehergépjárművek díjmentesen használhatták az utakat. Ugyancsak technikai probléma, hogy a fedélzeti eszközök forgalmazására számtalan vállalkozás kapott lehetőséget, azonban az eszközök minősége, megbízhatósága nem azonos, így gyakran előfordul, hogy a jóhiszeműen eljáró járművezető a fedélzeti eszköz meghibásodása miatt kénytelen közigazgatási bírságot fizetni. Az útdíj rendszer bevezetése utáni időszakban a fuvarozók egy része az alsóbbrendű utakon próbált meg közlekedni. A jogszabály20 ugyan lakott területen kívül kizárólag az autópályákat, autóutakat és főutakat jelöli ki a tehergépjárművek közlekedésére, ugyanakkor a kivételek (áruszállítás, áru fel- vagy lerakása, üzembentartó telephelyének

megközelítése,

különleges

felépítményű

járművel

a

munkavégzés

helyszínének megközelítése) megnyitják a lehetőséget a szabályok kikerülésére. Mindez az alsóbbrendű utakon megnövekedett teherforgalmat eredményezett, ezért a hatóság ezeken az útszakaszokon fokozott ellenőrzést végez. Az első hónapok tapasztalata azt mutatta, hogy a járművezetők, üzembentartók sokszor nem kellő figyelemmel járnak el a regisztráció vagy az útvonaltervezés során. Általános hiba, hogy a jármű felségjelzését nem helyesen adják meg, amelynek javítására a rendőri ellenőrzéskor már nincs lehetőség. A regisztrációval rendelkezők másik gyakran előforduló hibája, hogy az egyenleg átutalásánál nem veszik figyelembe az átfutási időt,

20

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 48. § (14)-(15) bekezdés 46

ami olykor 1-2 napot is igénybe vehet, így nem áll rendelkezésükre az úthasználati díj megfizetésére elegendő pénzösszeg.

VI.2. Az Európai Bizottság észrevételei Az Európai Bizottság is fogalmazott meg kritikákat a magyar e-útdíj rendszerrel kapcsolatban. Brüsszelben a fizetendő díjak túl magasnak találták, amit azért kifogásoltak, mert az uniós szabályok úgy rendelkeznek, hogy az ilyen típusú díjakat kizárólag az úthálózat infrastruktúrájának költségeire lehet felhasználni, a Magyarországon fizetendő díjak pedig nincsenek ezzel az elvvel összhangban. Kifogásolták a díjszámítás módszerét is, valamint azt a tényt, hogy a rendszert az uniós előírásokkal ellentétesen, még az uniós véleményezés előtt életbe léptették, ez pedig akár kötelezettségszegési eljárás megindításával is járhat. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a kifogásokat megvizsgálta, és álláspontja szerint a díjak mértéke megfelel az uniós irányelveknek, és azzal kapcsolatban korábban, az egyeztetések során az uniós szakértők sem tettek észrevételt, azonban annak érdekében, hogy az unió ne indítson kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, további tárgyalások, egyeztetések történtek.

VI.3. Statisztikai adatok A költségvetés szempontjából az útdíjrendszer már az első hónapban felülmúlta az előzetes számításokat. Időarányosan mintegy ötmilliárd forinttal több bevétel jelentkezett a költségvetésben, mint azt tervezték. A statisztikai adatok21 azt mutatják, hogy az első hónapban

közel

huszonhatezer

vállalkozás

regisztrált

több

mint

kilencvenezer

tehergépkocsit, amit mintegy tizenhétmilliárd forint bevételt jelentett az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-nek. A viszonylati jegyek vásárlása és az internetes egyenlegfeltöltés 1,2 milliárd forint bevételt jelentett, az ügyfélszolgálatokon kb. hatszázezer forintnyi útdíjat fizettek be, az ÁAK-nál pedig mintegy hatmilliárd forintot töltöttek fel számláikra a vállalkozók. A viszonteladóknál az egyenlegfeltöltésből nyolcszázötvenmillió forint, viszonylati jegy árusításából pedig 8,4 milliárd forint bevétel keletkezett. Az első félév során összesen 78,9 milliárd forintot fizettek be az úthasználók, ami öt százalékkal több volt, mint a tervezett bevétel. Októberben volt a legmagasabb a befizetett összeg, ez abban 21

Az adatok a rendszer működtetőjétől származnak. 47

a hónapban tizennégymilliárd-négyszázkilencvenmillió forintot tett ki. A külföldi és belföldi járművek után fizetett díj közel egyforma mértékű volt. A külföldiek tekintetében a legtöbb díjat a román, lengyel, bulgár és szlovák vállalkozások fizették, ugyanakkor az is kiderült, hogy az autópályák közül az M1 és az M5 jelzésűek hozták a bevétel jelentős részét. A statisztikai adatok szerint az útdíj legnagyobb része, mintegy 80 százalék a J4 kategóriába tartozó tehergépjárművekre fizetett összegekből származik.

VI.4. Változások a tapasztalatok tükrében Az első hónapok tapasztalatait figyelembe véve a rendszerrel kapcsolatos szabályok folyamatosan apró módosításokon esnek át. Ezek elsősorban finomításokat, pontosításokat jelentenek, illetve olyan módosításokat, amik megkönnyíti az úthasználók számára a rendszer használatát. Olyan változtatásokra is sor került, amelyek csökkentik a vállalkozások költségeit. Az első módosítások egyikét az elemi útdíjköteles útszakaszok felülvizsgálata hozta.

Ennek

eredményeként

pillanatnyilag

kb.

2300

fizetős

útszakasz

van

Magyarországon. Az eredeti, összesen 6513 kilométernyi szakaszt 6500 kilométerre csökkentették. A második változást az útdíjhitel bevezetése jelentette. A hitelprogramot22 a magántulajdonos árufuvarozók versenyképességének javítása érdekében hozták létre. A hitelt – regisztrált gépjárművenként legfeljebb egymillió forint értékben – igényelhetik a fuvarozók a Területi Kereskedelmi és Iparkamaránál, a Vállalkozók és Munkavállalók Országos Szövetségénél vagy a KAVOSZ Zrt.-nél. A hitel futamideje egy év, de két alkalommal meghosszabbítható, és kamata nem több, mint a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR) + 15 százalék. Az útdíjhitelt kizárólag útdíjfizetésre használhatja fel a vállalkozás. A 2014. évi változások egyike az utólagos fizetés lehetőségének megteremtése. Ez év január 6-tól nyújthatnak be kérelmet a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-hez azok a gazdasági társaságok, amelyeket a hitelminősítés során hitelképesnek ítélnek meg. A vállalkozásoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy rendelkeznek megfelelő hatósági engedélyekkel és nem állnak csődeljárás, felszámolás vagy végelszámolási eljárás alatt. Az üzembentartókat ezután fizetőképességük alapján három kockázati csoportba sorolják, 22

1339/2013. (VI.14.) Kormányhatározat 48

ennek értelmében az alacsony kockázatú ügyfeleknek nem kell biztosítékot nyújtaniuk, a közepes

vagy

magas

kockázati

besorolásúaknak

viszont

bankgaranciát

vagy

készpénzóvadékot kell az elszámolási időszak figyelembevételével biztosítaniuk. A kiegyenlítésre heti, kétheti vagy havi elszámolás alapján kerül sor. Sok járművezetővel előfordult, hogy a jogosulatlan – bár nem rosszhiszemű – úthasználat miatt (pl. mert nem állította át a tengelyszámot a díjfizető rendszerben, amikor pótkocsit akasztottak a járműre) többszörösen megbírságolták. A jövőben a regisztrált felhasználóknak az ilyen jellegű bírságolás okát e-mailben jelezni fogják, felhívva ezzel figyelmét, hogy változtassa meg a fedélzeti eszközön a beállítást. A díjfizetés módját is kibővítették. Megnyílt a lehetőség az úthasználati díj mobiltelefonon történő megfizetésére is. Ilyenkor a rendszer egy kódszámot küld sms-ben a járművezető telefonjára. Ez a díjfizetési mód azonban a rendőri ellenőrzés során problémákat vet fel. Az sms ugyanis nem tekinthető hitelesnek, csupán egy kódszámot tartalmaz, és a „feladó” sem azonosítható be, így a gyakorlatban a rendőrök ezt nem fogadhatják el a befizetés igazolására. Várható, hogy 7,5 tonna feletti járművekre vonatkozó alsóbbrendű úthasználat szabályait módosítják, illetve a megengedett legnagyobb össztömegre vonatkozó 7, 5 tonnás határértéket 12 tonnára emelik. Ez azért lehet fontos, mert így lényegében az alsóbbrendű utak célforgalomra több jármű számára használhatóvá válnak. A szabályozás veszélye lehet azonban, hogy a járművezetők így gyakrabban fogják ezeket az útszakaszokat választani, ami az alsóbbrendű utak rohamos romlását eredményezheti. Ennek megakadályozása érdekében a közútkezelő korlátozásokat vezethet be, mint ahogyan azt Tokaj térségében meg is tette.

49

Összegzés Hazánkban az elektronikus útdíjszedési rendszer új jogintézményként került bevezetésre az elmúlt évben. A 3,5 tonnát meghaladó tehergépjárművek közlekedésében az ún. matricás rendszert felváltotta a használattal arányos díjfizetés az autópályák és autóutak, valamint számos főút tekintetében.

A bevezetést részben európai uniós

tagságunkból eredő kötelezettségünk, részben a környező országoktól jelentős mértékben eltérő útdíjak, részben pedig az úthálózat karbantartásához, új utak építéséhez szükséges anyagi források hiánya indokolta. Az autópálya-szakaszok bővítése hatalmas költséget jelent az ország számára, melynek folyamatos fejlesztése, működtetése a korábbi matricás rendszerből befolyó bevételből már nem volt finanszírozható, azt pedig az uniós szabályozások (meghatározott maximális útdíj) miatt már nem lehetett megemelni. A használattal arányos útdíjakból beszedett, a korábbihoz képest jelentősen magasabb összegeket a jogszabályok alapján csak az úthálózat bővítésére, javítására, működtetésére lehet fordítani, így az elképzelések szerint mind autópályáink, mind főútjaink állapota nagymértékben javulhat a jövőben. Az új díjfizetési rendszer egy másik uniós előírásnak is eleget tesz. A „szennyező és használó fizet” elv érvényesülése az új rendszer bevezetésével vált biztosíthatóvá, hiszen a díjak mértékének megállapításakor a használt útszakaszokon túl figyelembe veszik a jármű úthálózatra gyakorolt fizikai hatását, hiszen a tengelyek száma is meghatározó a díjfizetés szempontjából. Emellett a tehergépkocsik környezetszennyező hatása is megjelenik a fizetendő díjban, amikor meg kell adnia a díjfizetőnek a jármű környezetvédelmi besorolását. Az elektronikus útdíjszedési rendszer bevezetésével azok a tehergépjárművek is igénybe veszik az autópályákat, amelyek korábban nem vettek matricát, mert csak rövid távon szükséges úticéljuk eléréséhez az autópálya igénybevétele, így inkább az ingyenesen igénybe vehető utakat használták. Ez azonban hatalmas terhelést jelentett az ezeken az útvonalakon elhelyezkedő települések útjaira és lakosaira. Azzal, hogy a teherforgalom egy része kiszorul a lakott területekről, talán hamarosan a tehergépjárművek által vagy részvételével okozott közlekedési balesetek számának csökkenése is kimutatható lesz. Az új rendszertől tehát mindenképpen pozitív hatást vártak, várnak a jogalkotók. Az előzetes számítások szerint, mint ahogyan azt az első félévi statisztikai adatok is 50

igazolják, az úthálózat javítására, bővítésére fordítható állami bevételek jelentősen növekedni fognak. Hozzájárul ehhez az országon áthaladó tranzitforgalomból származó, a korábbitól lényegesen nagyobb bevétel is. Bár a rendszer bevezetése sok pozitívumot hozott, a kezdeti időszakban mind a használók, mind a hatóságok számára rengeteg problémát okozott. Ennek magyarázata talán a rövid idő alatt történt bevezetésben keresendő. Az a tény, hogy az első nyertes pályázó visszalépett, és emiatt új pályázat kiírása vált szükségessé, nagymértékben lerövidítette a rendszer elkészülte és használatba vétele közti időt. A tesztelésre alkalmas időszak rövidsége pedig óhatatlanul magával hozta a hibák kialakulásának lehetőségét, amelyek az első napokban, hetekben nem is maradtak el. Az elektronikus rendszer összeomlott, egyes járművezetők tudtak fizetni az úthasználatért, mások viszont nem. A hatóságnak ugyanakkor nem volt lehetősége mérlegelni, a bírságokat kiszabták. Az ellenőrzést végző rendőri állomány felkészítésére sem állt rendelkezésre elég idő. Néhány hét alatt kellett megszervezni az oktatásokat, betanítani a rendőröket az eszközök használatára, a vonatkozó jogszabályok alkalmazására. Nem érkezett meg időben minden ellenőrzésre tervezett és felszerelt jármű a kapitányságokra, és az első időszakban a berendezések sem működtek megfelelően, a POS terminálokon például nem mindig tudtak fizetni az ügyfelek. A szolgálattervezésnél a kezdeti időszakban a határmenti megyékben a határátkelőhelyeken kialakított ellenőrző pontokra igyekeztek szervezni az ellenőrzést, míg a „belső” szakaszokon a mozgó járműves rendőri ellenőrzés megszervezése volt a feladat. A telepített ellenőrző kapukról és környezetükről (az elhelyezett jelzőtáblákról, az útszakasz jellemzőiről) a közlekedésrendészeti osztály állományának kellett jelentéseket és fényképfelvételeket készíteni. A kezdeti nehézségek ellenére is elmondható, hogy az elektronikus útdíjfizetési rendszer napjainkra működőképessé vált, az ellenőrző kapuk kiépültek, a rendőrségi járművekbe szerelt, korszerű eszközök jól használhatók, és az úthasználók számára is egyre több lehetőség nyílik a minél gyorsabb és egyszerűbb díjfizetésre. Az új jogintézmény tehát nagyrészt beváltotta a hozzá fűzött reményeket.

51

Felhasznált irodalom  Berényi János: Az e-útdíj a hazai és nemzetközi tapasztalatok tükrében; Berényi János PhD tudományos tanácsadó előadási anyaga a Magyar Közgazdasági Társaság 51. Közgazdász-vándorgyűlésén  Robotzsaru Elektronikus útdíj bírság; Felhasználói segédlet  http://www.atv.hu/belfold/20130904-brusszel-az-utdijrendszer-nincs-osszhangban-azunios-joggal; Brüsszel: az útdíjrendszer nincs összhangban az uniós joggal – 2014. április 3.  https://www.hu-go.hu – 2014. február 22.  http://hvg.hu/gazdasag/20130828_A_kisebb_utakra_menekulnek_a_fuvarozok_az#utm _source=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2013_8_28.; A kisebb utakra menekülnek a fuvarozók az e-útdíj elől – 2014. április 4.  http://hvg.hu/gazdasag/20131007_AAK_Gyorsan_belejottek_a_soforok_az_eutd#utm_s ource=hirkereso&utm_medium=listing&utm_campaign=hirkereso_2013_10_7; ÁAK: Gyorsan belejöttek a sofőrök az e-útdíjba – 2014. április 4.  http://iho.hu/hir/jotekony-finomhangolasok-vannak-az-e-utdij-rendszerben-140206; Jótékony finomhangolások vannak az e-útdíj rendszerben – 2014. április 4.  http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=667597; Egy hónap alatt 5 milliárddal kaszált többet az útdíjon a kormány, mint azt remélte – 2014. április 4.  http://www.origo.hu/itthon/20130701-meghekkeltek-az-e-utdij-rendszeret.html; Meghekkelték az e-útdíj rendszerét – 2014. április 3.  http://www.skyguard.hu/e-utdij/; Android alkalmazás E-útdíj fizetéshez – 2014. április 4.  http://www.utdij.hu – 2014. február 22.  http://utdij.blog.hu/; Az e-Útdíj első négy hónapja – Tapasztalatok – 2014. április 4. 

.veszpremikamara.hu/hu/letoltes/4233/a00a9; A jó úton járunk! HU-GO – Sajtóanyag – 2014. április 1.

 http://hu. ikipedia.org/ iki/Díjfizetés_Magyarország_gyorsforgalmi_útjain; Díjfizetés Magyarország gyorsforgalmi útjain – 2014. március 14.

52

Jogforrások jegyzéke  Az Európai Bizottság 2009/750/EK határozata  Az Európai Parlament és Tanács 2004/52/EK irányelve  1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről  2013. évi LXVII. törvény az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról  410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről  156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról  209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény végrehajtásáról  37/2007. (III. 26.) GKM rendelet az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról  25/2013. (V. 31.) NFM rendelet az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról

53