Elektronikus Közigazgatás Modellprogram
Stratégiakutató Intézet
Az e-közigazgatási tájékoztató gyűjtőportál rendszer egységes informatikai koncepciója
Elfogadta: a program végrehajtására létrejött Elektronikus Közigazgatás Modellprogram Konzorcium 2003. november 21-én Nagykovácsi, 2003. november 11.
Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 4.
Bevezetés............................................................................................................................ 4 Közigazgatási reform és új térszerkezet............................................................................. 4 Közigazgatási reform és részvételi demokrácia ................................................................. 6 Az e-kormányzás és e-közigazgatás fogalmának meghatározása ...................................... 8 4.1. e-Kormányzás........................................................................................................... 11 4.2. E-közigazgatás ......................................................................................................... 14 4.3. A negyedik oldal – a tudásközpontok ...................................................................... 15 5. A gyűjtőportál informatikai rendszere ............................................................................. 17 5.1. Fejlesztési prioritások............................................................................................... 17 5.2. Szolgáltató helyi közigazgatás és az informatikai fejlesztés alapelvei és az abból következő fejlesztési célkitűzések........................................................................................ 19 5.3. Az e-közigazgatás megvalósítását befolyásoló külső stratégiai tényezők ............... 27 5.4. A fejlesztés általános és specifikus célkitűzései ...................................................... 29 5.4.1. A fejlesztések általános célkitűzései ................................................................ 29 5.4.2. Specifikus célkitűzések .................................................................................... 29 5.4.3. A fejlesztés funkcionális és tartalmi prioritásai ............................................... 30 5.5. Az integrált portálrendszer kialakításának szakmai szempontjai, fejlesztési irányai 39 5.5.1. A fejlesztési feladat alapvető célja ................................................................... 39 5.5.2. A kialakítandó rendszer szerkezete .................................................................. 40 5.5.3. A rendszer moduljai ......................................................................................... 40 5.5.4. A rendszer fenntartása...................................................................................... 43 5.6. Alapszolgáltatások ................................................................................................... 43 5.6.1. Önkormányzat: képviselő-testületi-, bizottsági ülések, képviselők ................. 44 5.6.2. Polgármesteri hivatal........................................................................................ 45 5.6.3. Ügyintézés........................................................................................................ 45 5.6.4. Látnivalók, nevezetességek, programok .......................................................... 46 5.6.5. Szálláshelyek, éttermek.................................................................................... 46 5.6.6. Kulturális és szabadidő létesítmények ............................................................. 46 5.6.7. Közlekedési szolgáltatások .............................................................................. 46 5.6.8. Egészségügyi létesítmények............................................................................. 46 5.6.9. Gyermekintézmények....................................................................................... 47 5.6.10. Oktatási intézmények ....................................................................................... 47 5.6.11. Szociális létesítmények .................................................................................... 47 5.7. Tartalomszolgáltatások............................................................................................. 47 5.7.1. Önkormányzat .................................................................................................. 48 5.7.2. A település elhelyezkedése............................................................................... 48 5.7.3. Gazdaság szervezetek, befektetési lehetőségek............................................... 49 5.7.4. Fejlesztési információk .................................................................................... 50 5.7.5. Pénzügyi szolgáltatások ................................................................................... 50 5.7.6. Közlekedési jellemzők ..................................................................................... 50 5.7.7. Környezetvédelmi jellemzők............................................................................ 50 5.7.8. Népességi jellemzők......................................................................................... 51 5.7.9. Lakásállomány ................................................................................................. 51 5.7.10. Munkaerő, foglalkoztatottság........................................................................... 51
2
5.7.11. Közműellátottság.............................................................................................. 52 5.7.12. Védelmi szolgáltatások .................................................................................... 53 5.7.13. Média szolgáltatások ........................................................................................ 53 5.7.14. Egészségügyi jellemzők ................................................................................... 53 5.7.15. Szociális létesítmények .................................................................................... 54 5.7.16. Gyermekintézmények....................................................................................... 54 5.7.17. Oktatás.............................................................................................................. 54 5.7.18. Kulturális és szabadidő létesítmények ............................................................. 55 5.7.19. Történelmi, kulturális hagyományok ............................................................... 55 5.7.20. Szálláshelyek.................................................................................................... 56 5.7.21. Vendégvárók .................................................................................................... 56 5.7.22. Vallási létesítmények ....................................................................................... 56 5.7.23. Civil szervezetek .............................................................................................. 56 5.7.24. Önkormányzatok .............................................................................................. 56 5.8. Javasolt projektek..................................................................................................... 56 5.8.1. Tervek............................................................................................................... 56 5.8.2. Technikai ellátottság projekt ............................................................................ 57 5.8.3. Hálózatépítési projekt....................................................................................... 57 5.8.4. Térségi feladatellátás projekt ........................................................................... 57 5.8.5. Az adatbázisok kialakítása, átkonvertálása és felkerülése a gyűjtőportálra projekt 57 5.8.6. Pénzügyi projekt............................................................................................... 58 5.8.7. Oktatási projekt ................................................................................................ 58 5.8.8. Szabályozási projekt......................................................................................... 58 5.8.9. Média és PR projekt ......................................................................................... 58
3
1. Bevezetés Az e-közigazgatási gyűjtőportál egységes informatikai rendszerbe egyesíti és teszi működőképessé mind a hét közigazgatási szint ügyintézését. Ennek a feladatsornak a részletes kifejtése érdekében először az egységes e-közigazgatási (közigazgatási és informatikai) koncepció alapelveit összegezzük.
2. Közigazgatási reform és új térszerkezet A hazai e-közigazgatás korszerűsítése szoros összefüggésben az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkkal várhatóan már a 2004-es költségvetési esztendőben megkezdődik.1 Bár a végleges kormányzati előterjesztés benyújtása az országgyűlés elé még várat magára, azt már az előzetes tanulmányokból, vitaanyagokból és ágazati stratégiákból is látni lehet, hogy a reformok elfogadtatása a csatlakozás első komoly erőpróbája lesz.2 Mindenek előtt szembe kell néznünk azzal a ténnyel, hogy hagyományos állam fogalmunk alappillérei, úgy mint nemzeti szuverenitás, kormányzati feladatok, minisztériumok hatáskörei, a magyar államszervezet és közigazgatás alapját képező (vár)megye s az ahhoz szorosan kapcsolódó - közelmúlt változásait leginkább meghatározó és visszatükröző - települési önkormányzatok rendszere alapvetően és visszavonhatatlanul átalakulnak. Miközben a nemzeti állami intézmények hagyományos szerepei az európai intézményekhez idomulnak, a közigazgatás belső hierarchiájában betöltött központi, irányító és ellenőrző feladataik lecsökkennek. Az európai térszerkezethez való illeszkedés nem kevésbé érzékeny pontja az államiságunkkal szinte egyidős megyerendszer felbomlása lesz. Igazgatási és közszolgáltatási feladataikat a jóval nagyobb, több megyét tömörítő régiók 3és a ma még többnyire csak statisztikai értelemben létező kistérségek veszik át. A változások nem hagyják érintetlenül a településeket sem, ahol az igazgatási és az önkormányzási funkciók a jövőben ketté válnak. „Az EU csatlakozás együtt jár majd a közigazgatási, közszolgáltatási intézmény-rendszer bizonyos mértékű átalakításával is. A reform középpontjában az önkormányzati önállóság megtartása, az önállóság védelmében a gazdasági és finanszírozási szabályok átalakítása, a kistérségek, városok, régiók új szerepének felépítése, a térségi szemlélet kibontakoztatása, megerősödése és gyakorlati megvalósítása áll. A közigazgatási rendszer a kistérségeket és a régiókat állítja majd az új, többszintű helyhatósági rendszer középpontjába.”4 1
A költségvetés a 167 kistérség kialakítására 9,5 Mld forintot biztosít 2004-ben (BM sajtótájékoztató 2003. november 8.) 2 Vitaanyag a közigazgatás korszerűsítéséről www.magyarország.hu 3 Az európai térszerkezet rendszerét a 2001-ben elkészült fehér könyv tartalmazza.: Livre Blanc sur la gouvernance européenne COM(2001)428 4 MITS – e-Önkormányzat Ágazati Részstratégia, 2003.09.02. 17.o.
A centralizált kormányzási funkciók regionális és kistérségi leosztása azonban csak abban az esetben lehetséges, ha az új területi egységek az új funkcionális feladatok elvégzéséhez megfelelő politikai legitimációt és gazdasági önállóságot is kapnak. Az Európai Unió erre nem csak lehetőséget kínál, hanem egyenesen követelményként állítja a tagállamok felé a politikai legitimitással felruházott önálló igazgatási, gazdasági és területfejlesztési egységet alkotó régiók kialakítását. A magyar közigazgatási reform szoros összefüggésben a térszerkezet változásaival a központi döntéshozatal és erőforrások decentralizálása érdekében alapvetően két, eleddig „légüres térben lebegő” területi szint (kistérség és régió) funkcionális szerepének meghatározására törekszik, miközben a harmadik, kormányzati szint a nemzeti és európai igazgatás összekötő, közvetítő színterévé válik. Ebben az összefüggésben az előzetes stratégiai anyagokból az alábbi koncepció látszik kirajzolódni: 1. A kistérség a települési önkormányzatok szolgáltató és fejlesztési célú társulása. A földrajzilag határos, erős funkcionális kapcsolatot mutató települések egy vagy több központra szerveződő térségi – szervezeti, ellátási, igazgatási - feladatokat ellátó területi egysége.5 Az 1996. évi XXI. törvény módosítása a jelenlegi statisztikai kistérségek intézményrendszerének kialakítására törekszik. A társulási együttműködés operatív szerve a Kistérségi Területfejlesztési Tanács, amelynek tagjai a települési önkormányzatok választott vezetői, a polgármesterek. A döntések politikai legitimációja rajtuk keresztül érvényesül. - Jogilag elhatárolt és szabályozott térségi szint; - A területfejlesztési döntéshozatal színtere a stratégiai tervezés és a fejlesztési források jobb felhasználása érdekében; - A települési önkormányzatok partnerségének színtere az egyes önkormányzatok által hatékonyan el nem látható, ugyanakkor jelentős anyagi terheket jelentő közszolgáltatási feladatok ellátására; - A központi alárendeltségű területi államigazgatási szervek illetékességi körzeteinek igazodási pontja;
5
Az Eu teljes önállóságot biztosít a tagországok számára a területi közigazgatás és a települési együttműködések területén. Ezek formáit a tagállamok hagyományai, településszerkezete és fejlettségi szintje határozza meg. – Livre blanc sur la gouvernance européenne, 2001 (COM(2001)428. - Egyedüli kritériumnak a európai közösségi célszerűség tekinthető, amelyet az egységes statisztikai rendszer biztosítja (NUTS öt szintje). Ugyanakkor az unió nem teszi kötelezővé minden szint fenntartását: így sem a kistérségi, sem pedig a megyei szint fenntartására nincs kötelezettségünk. Tekintettel azonban a magyar versenyképesség és a területi különbségek kiegyenlítésére, valamint a participatív (részvételi) demokrácia előmozdítása érdekében célszerűnek látszik egy olyan igazgatási szint kialakítása, ahol az önkormányzati és a közigazgatási térségi funkciók az állampolgárok által érzékelhető, befolyásolható módon teljesednek ki. Ezen a szinten valósítható meg leginkább az e-közigazgatás európai dokumentumokban meghatározott három alapvető feltétele: 1.nyitottság és átláthatóság (felelősség, részvétel, demokratikus ellenőrzés; 2. Felhasználó (polgár) központúság (mindenki számára elérhető, személyre szabott szolgáltatás); 3. Produktivitás (gyorsaság, hatékonyság, gazdaságosság) – eEurope 2005; Le róle de l’administration en ligne (eGouvernment) pour l’avenir de Lunion Européenne, SEC (2003)1038; Conférence eGouvernment 2003.
5
- A magasabb szaktudást igénylő elsőfokú igazgatási feladatok színtere. 2. A régió az (globális) európai térszerkezet legkisebb önálló, a kistérségek együttműködésén alapuló és demokratikusan választott regionális önkormányzattal rendelkező terület- és gazdaságfejlesztési egysége, valamint a magyar területi államigazgatási szervek illetékességi köre. A statisztikai régiók intézményesítése – a Belügyminisztérium szakértőket tömörítő IDEA csoportjának javaslata alapján – a jelenlegi megyei önkormányzatoknál szélesebb jog- és hatáskörök átadásával jár együtt. Államigazgatási szempontból a régió a másodfokú igazgatási feladatok színtere - Jogilag elhatárolt és szabályozott térségi szint; - Területfejlesztési és gazdasági (ágazati) fejlesztési programok tervezésére és megvalósítására, az uniós támogatások fogadására alkalmas fejlesztési régió; - A nagyobb térségi szervezést igénylő ágazati szolgáltatások (betegirányítás, ellátási rendszerek, oktatás, környezetvédelem stb.) integrált (informatika, közszolgálati igazgatás, képzés stb.) ellátására és rendszerszerű működtetésére képes területi egység; - A korábban megyei szintű területi államigazgatás bázisán, és azok jogutódaként regionális közigazgatási hivatallal rendelkezik; 3. A központi kormányzat az igazgatási és hatósági feladatok de-
koncentrációját és a csatlakozást követően kettős feladatot lát el: - a tagállami működés feladatai; - nemzeti szinten a stratégiaalkotás, jogszabály előkészítés, költségvetés tervezése, a közpolitika alakítása, humánerőforráspolitika, irányítási és ellenőrzési feladatok.
3.
Közigazgatási reform és részvételi demokrácia
A hazai közigazgatás reformjára úgy is tekinthetünk, mint a rendszerváltás folyamatát lezáró, annak minden törekvését és célkitűzését egységes rendszerbe sűrítő megvalósulására. Politikai értelemben a változások a közigazgatás hagyományos, bürokratikus működési mechanizmusából valamint az igazgatás és a hatalom sajátos kapcsolatrendszeréből fakadó hierarchikus rend fellazítását, a közigazgatás működtetésének az önkormányzatiság és a területi autonómia elvéhez való közelítését jelenti. Az ez irányú törekvések nem idegenek a hazai közgondolkodásban. Nem kisebb személyiségek, mint Magyary Zoltán, Bibó István, majd a hetvenes években Kiss István vetették fel és dolgozták ki, más-más hangsúllyal ugyan, a regionális és a kistérségnek megfelelő járási rendszer kiépítésének gyakorlati 6
megoldásait. Magyari a közigazgatás racionalizálását, Bibó a demokratikus működtetést, Kiss pedig az lakosság ellátottságát és a rendszer költség-hatékony működését tekintette a legfontosabb feladatnak. Az ország 6+1 (ez utóbbi Budapest) területi egységre való felosztását először Kiss István és munkatársai javasolták még. Bár a decentralizáció mindig is fontos eleme volt a reformáló törekvéseknek, az igazgatási szintek hierarchikus viszonyrendszerének teljes feloldására a hagyományos közigazgatási gyakorlat okán egyik irányzat sem vállalkozhatott. A szubszidiaritás elvének érvényesítésén alapuló horizontális viszonyrendszer kialakításához egy merőben új szemléletet tükröző, a 21. század technológiai lehetőségeit is kiaknázó és az igazgatási rendszer működését korszerűsítő átalakításra van szükség, amelynek fókuszában a közszféra szereplői és az állampolgárok közötti közvetlen kapcsolatra épülő részvételi demokrácia megteremtése áll. A közigazgatási reform csakis abban az esetben kap értelmet, ha és amennyiben e komplex folyamat szerves részét alkotja. Nem célja, hanem egyik meghatározó eleme az információs korba átvezető demokratikus átalakulásnak. Ez pedig nem egy statikus, mechanikusan alkalmazható fejlesztő tevékenység, hanem maga is innováció. Innováció, amely egyszerre kísérli meg a globális térszerkezetben bekövetkező változások adaptálását, miközben a helyi erőforrásoknak, mint innovációs forrásoknak a hasznosítására összpontosít. A siker kulcsa a gazdaság, a társadalom és a közszféra egyetértése és partneri együttműködése. Másként fogalmazva: valós változások csak a szubszidiaritás, a kooperáció és a participáció elveinek együttes érvényesítésével érhetők el. Ezen elvek külön-külön és együttesen is kizárólag egy horizontális területi és igazgatási struktúrán keresztül valósíthatók meg, amelynek gerincét és összetartó erejét a multilaterális kapcsolatokat biztosító, hálózottságra épülő infokommunikációs technológia adja. A részvételi demokrácia tehát alapvetően infrastrukturális meghatározottságú és elválaszthatatlan az élet minden területére kiterjedő intelligens fejlesztésektől6, amelyben a közigazgatás modernizációja, kellő stratégiai megalapozottsággal, húzóágazat lehet. Egyrészt motiválja és felpörgeti az infokommunikációs infrastruktúra fejlesztését az ország egész területén, hozzájárul a digitális kultúra terjesztéséhez (társadalmi befogadásához), másrészt alapot teremt az elektronikus tartalomfejlesztés (információs adatbázisok) és tartalomszolgáltatás dinamikus fejlődéséhez. Ugyanakkor maga is az elektronikus szolgáltató rendszer részévé válik. Az információs társadalom szemszögéből nézve a kormányzás, s a kapcsolódó közigazgatás már nem értelmezhető úgy, mint a hatalomnak a közigazgatás intézményein keresztül való megnyilvánulása, még akkor sem, ha az a demokrácia jegyében a társadalmat szolgálja. Az információs korban a kormányzás maga is szolgáltatás. S ez által belesimul, mintegy részét képezi a gazdasági és társadalmi folyamatoknak. 6
eEurope – Információs társadalom mindenkinek program http://europa.eu.int/ISPO/policy/i_europe.html, http://www.inco.hu
7
A kormányzás szolgáltató funkciója nem az elektronikus közigazgatás rendszeréből, hanem a részvételi demokrácia lényegéből fakad. Ebben az értelemben az „elektronikus” jelző nem csupán az alkalmazott technológiára vonatkozik, hanem azt fejezi ki, hogy az intézmények és az állampolgárok közötti kapcsolat közvetlen és interaktív, a köztársaság minden tagjára kiterjed, a „szolgáltatások” pedig az egyénhez szólnak, és az egyén igényeihez, élethelyzetéhez idomulnak. e-Állam / e-Köztársaság e-kormányzás e-demokrácia e-közigazgatás A
SZ e-ágazatok (ePolicy) A
A
1. ábra: Kormányzás, közigazgatás és demokrácia az információs társadalomban ( A=adminisztráció; Sz= szolgáltatás) Hibás tehát minden olyan értelmezés, amely az e-kormányzásnak csupán egyetlen aspektusát, az e-közigazgatást emeli ki és állítja a fejlesztések középpontjába s nem vesz tudomást a rendszer egészét összefogó, annak működését alapvetően meghatározó e-demokrácia fejlesztésről. De ugyanígy elfogadhatatlan az a felfogás is, mely az infokommunikációs infrastruktúra kiépítésére és az elektronikus eszközök általános alkalmazására szűkíti le mind a közigazgatás modernizációját, mind pedig a demokráciát. (1-2. ábra)
4. Az e-kormányzás és e-közigazgatás fogalmának meghatározása Magyarországon a mélyreható változások okait az „E-kormányzat Stratégia és Programterv (Tervezet)”7 a következőkben jelöli meg: • A piacosodott feltételek és a központi elosztási szemlélet egyre sűrűbb összeütközése; • A szolgáltatások közötti színvonalbeli különbségek mérséklése; • A közszolgáltatások minden állampolgár számára elérhetővé váljon; 7
Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központ „E-kormányzat Stratéhia és programterv (Tervezet) 2003 szeptember 16 www.magyarorszag.hu/binary/5316_egov_strategia_all-v0.953a
8
• Szoros összefüggésben az államháztartási reformmal a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és átláthatóságának növelése mellett a működtetés költségeinek csökkentése. Az e-kormányzás a hazai és külföldi stratégiákban többfajta értelmezést kaptak. Magyarországon leginkább a közigazgatás átfogó reformját vagy az igazgatási rendszer technológiai modernizációját értik alatta. - A Miniszterelnöki Hivatal által elkészített stratégia szerint az ekormányzás azt a technológiai korszakváltást jelöli, „amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehetővé teszi a kormányzati munka minőségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat is” 8. - A Belügyminisztérium ágazati stratégiájában ugyancsak egy leszűkített meghatározást találunk: „Az e (elektronikus)-kormányzás nem más, mint a mindenkori közigazgatási eljárások működésének biztosítása elektronikus csatorná(ko)n keresztül.”9 - Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által elkészített Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) munkaanyagában10 is hasonló felfogás tükröződik. Az e-kormányzás itt is az e-közigazgatással azonos, a „szolgáltatás” fogalma pedig az állampolgár és a hivatal elektronikus kapcsolatára szűkül. Az anyagban egy röpke pillanatra felsejlik ugyan az e-kormányzásnak a demokráciára gyakorolt hatása, de a szövegkörnyezetből itt elsősorban a demokratikus jogok elektronikus eszközökön keresztül való gyakorlása rajzolódik ki. Az edemokrácia lényege és tudásalapú társadalomból fakadó pozitív tartalma így erőteljesen leszűkül. Ezt a felfogást erősítik a centralizációra utaló kitételek is. Hasonló a helyzet az e-kormányzás és a gazdaság viszonylatában is. A tervezetek elismerik ugyan az új rendszernek a tudásalapú gazdaságra gyakorolt hatását (MITS), sőt a Belügyminisztérium ennél tovább megy és kifejezetten tanácsosnak tartja – egyébként helyesen - a közigazgatás egyes, az állampolgároknak és vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatásait piacosítani („kiszervezni”). A dolog szépséghibája csupán az, hogy e törekvés mögött költségvetési megfontolások, nem pedig a közigazgatás koncepcionális szolgáltató rendszerré alakításának szándéka áll.11
8
eKormányzat 2005 (Tervezet) 6.o. A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája (2003-2006). 2003.Június 30. 10 Magyar Információs Társadalom stratégia (Munkaanyag), Informatikai és Hírközlési Minisztérium, 2003.szeptember, 71-72.o. 11 A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája (2003-2006). 2003.Június 30. 43, 4550.o. 9
9
Nyilván azon megfontolásból, hogy az infrastruktúra által biztosított hálózottság már önmagában is elegendő a hierarchia lebontásához, mindegyik stratégiában hiányoznak azok az elemek, amelyek magát az e-kormányzást illesztenék egy horizontálisan szerveződő közszférába. Az elektronikus kormányzásnak csupán az elektronizált közigazgatásra történő leszűkítése számos veszélyt rejt magában. Többek között azt a benyomást kelti, sőt annak lehetőségét veti fel, hogy a közigazgatás reformja egy jövőbeni „Európai Állam” kialakulásának szolgálatában áll, szemben az eredeti uniós koncepcióval, amelynek lényege az együttműködő, ugyanakkor nemzeti önállóságukat intézményrendszereiken keresztül is megőrző országok szövetsége. A kormányzati funkciók dekoncentrálása nem az államigazgatási feladatok elektronizálását és a területi igazgatási szinteknek egy összeurópai csatornába való terelését, hanem a demokrácia kiteljesedését szolgálja. A programtervezetek kivétel nélkül infrastruktúra és informatika központúak - ebben a vonatkozásban sokkal inkább magukon viselik azt az amerikai típusú, a piac által generált technikai nyomásra (techno-push) alapozó intelligens fejlesztési szemléletet, mint az európai programokat átható társadalom központú (social-push) felfogást12 - holott az intelligens társadalom és gazdaság fejlesztés alapját, amelynek az e-kormányzás nem csak motorja, hanem szerves része is, maga az információ, vagyis az elektronikus hálózatokon keresztül áramló tartalom (tudás) adja. Ahhoz, hogy az információ társadalmi és gazdasági hasznosulását számításba vehessük, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak kognitív jellegében rejlő innovációs lehetőségeket. Az információ ugyanis egy kommunikációs folyamat része, nem pedig egy késztermék, egy áru „amelynek tudáshozama van”13, még csak nem is egyszerűen „a legtágabb értelemben vett adatfeldolgozás (adatok tárolása, elérése, feldolgozása)”.14 Már megjelenési forma tekintetében is komplex (kép, hang, írott szöveg), ami egyértelműen mutat az információban rejlő adatközlés, tartalom komplexitására, összetettségére, sőt az adatok halmazára. Az információ magában hordozza a maga „történetiségét”: az adatelemek összegyűjtését, halmazokba történő összekapcsolását, tárolását és továbbítását és a halmazok kibontását. A felhasználás (a halmazok kibontása) során kibontakozó rész információk újabb információkat generálnak, amelyek a globális világhálón keresztült tovább áramlanak. Az infrastruktúra tehát nem csupán keretet ad, hanem tartalmakat is generál. Az információ áramlás intenzitása egyszersmind az innovációs folyamat sebességét is meghatározza. Az infokommunikációs rend12
Techno-push: az intelligens fejlesztés célja a gazdasági és technológiai fejlődés (ld. USA); Social-push: az intelligens fejlesztések középpontjában az ember és a társadalom áll. Célja az életminőség javítása és a demokrácia kiterjesztése, a társadalmi kohézió (szolgáltató állam, társadalmi kapcsolatok, esélyegyenlőség, kultúra stb.) faktorainak az infokommunikációs technológia felhasználásával történő erősítése. A piac növekvő szerepe a társadalom egyre kifinomultabb kiszolgálására és a tudástársadalom megvalósítására irányuló innovációs folyamatok intenzitásának növelését szolgálja. 13 DRETSKE (Knowledge and Flow of Informatin) az információt csupán árunak tekinti: „…az információ az az áru, amelynek tudáshozama van”. 14 D. BELL i.m.
10
szeren keresztül áramló információk azonban mindaddig érték-semlegesek, amíg felhasználásra, hasznosításra nem kerülnek. A hasznosuló információ (tudás) értékét viszont a felhasználói oldal határozza meg. Ez az e-kormányzás szempontjából azt jelenti, hogy hiába rendelkezik az állam a legnagyobb „adat(tudás) -vagyonnal”, annak értéke mindaddig fiktív marad amíg társadalmi vagy gazdasági szempontból nem kerül hasznosításra. A „szolgáltató állam” tehát elválaszthatatlanul összefonódik az e-kormányzás megvalósításával, szemben a fent említet stratégiai tervezetek felfogásával.
4.1. e-Kormányzás Az e-kormányzás a közszféra belső és külső kapcsolatainak progresszív átalakítását jelenti az infokommunikációs technológia alkalmazása által (IKT). Az IKT lehetővé teszi a közigazgatás számára, hogy növelje a hozzáférést és a rendelkezésre állást a felhasználók felé, valamint az információáramlás felgyorsításával előmozdítja a gyors és hatékony munkavégzést. A hálózottság ugyanakkor lehetőséget biztosít az állam és közigazgatási rendszer átszervezésén túl arra is, hogy a korábban hierarchikus rendszert alkotó igazgatási szintek helyébe egy horizontálisan szerveződő, az állampolgárok, a gazdaság szereplői, a közintézmények és a közhivatalok valamint a társadalmi szervezetek között olyan közvetlen kapcsolatra épülő „szolgáltató” rendszer jöjjön létre, amely túlmutatva az igazgatási feladatokon, lehetővé teszi az állam által birtokolt „tudásvagyon” integrálását a társadalmi és gazdasági innovációs folyamatokba. Nem véletlen, hogy az „adatok újrahasznosítására” vonatkozó direktívák adaptálása egyik fontos eleme lett az európai e-kormányzás programjának. Az újrahasznosítás nem csupán az igazgatási szervek és intézmények munkájában, hanem azon túlra, a társadalmi és gazdasági szférára is ki kell, hogy terjedjen az Európai Bizottság értelmezésében.
11
Magánszemélyek Társadalmi szervezetek Vállalkozások Közintézmények Állam és közigazgatási szervek, EU.
KAPCSOLATOK TEVÉKENYSÉG Törvényalkotás Költségvetés Fejlesztés, Stratégiai tervezés Igazgatás
Kultúra, Oktatás Jog, Egészségügy, Foglalkoztatás Gazdasági információk, Közlekedés Egyéb szektorok
IKT
TARTALOM IGAZGATÁSI SZINTEK Kistérségek Régiók Nemzeti (országos)
2. ábra: Az e-kormányzás vázlata „Európa számára alapvető fontosságú egy olyan közszférával rendelkezni, amely hozzájárul az európai gazdaság növekedéséhez, mindenki számára magas színvonalú szolgáltatást nyújt és erősíti a demokratikus folyamatokat” – szögezi le az Európai Bizottság legutóbbi sajtó kommünikéjében.15 Az elektronikus közigazgatás és kormányzás feltételrendszerének megteremtésétől Európa politikai értelemben a demokrácia kiterjesztését, gazdasági téren a tudásalapú gazdaság, a szolgáltató szektor fejlődését, társadalmi szempontból pedig a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférés esélyegyenlőségét és az életszínvonal emelkedését várja.16 Az eEurope 2005 Akcióprogram az intelligens fejlesztés négy kiemelt cselekvési területét határozza meg. Ezek sorában az e-kormányzás az egyetlen olyan kezdeményezés, ahol a feltételrendszer megteremtésének és a program megvalósításának felelőssége teljes mértékben a nemzeti kormányzatokat terheli. • A tagállamokban minden kormányzati és közigazgatási intézmény számára biztosítani kell a szélessávú Internet kapcsolatot 2005-re.
15
Communiqué de press 29 septembre 2003. eEurope 2005; Le rôl de l’administration en ligne (eGouvernment) pour l’avenir de l’Europe (SEC (2003)1038)
16
12
• A páneurópai e-kormányzati rendszer létrehozása érdekében 2003-ra az egyes e-kormányzati rendszereknek illeszkedniük kell egymáshoz (interoperabilitás) • 2004-re az e-kormányzati szolgáltatásoknak interaktívvá kell válniuk. • 2005-re a kormányzatoknak a közbeszerzések nagy részét elektronikus úton kell elvégezniük. • Nyilvános Internet elérési pontok kialakítása az állami és a magánszféra szoros együttműködésével. Az akcióprogram politikai felelősséghez kötött célkitűzései között szerepel még a közszféra két legfontosabb ágazata, az e-oktatás (távoktatás) és az eegészségügy feltételrendszerének megteremtése.17 Az üzenet nyilvánvaló: Európa a jövőben sem mond le a jóléti társadalomban meghatározott célkitűzésekről és a kormányzáshoz kapcsolódó állami felelősségvállalásról. A rendkívül szoros ütemterv, mint arra a Cômo-i második ekormányzásról szóló konferencia (2003. július) is rámutatott még Európa legfejlettebb országaiban is komoly gondot okoz. Ahhoz, hogy a Lisszabonban meghatározott 2010-es határidő tartható legyen, az elektronikus kormányzás fejlődésének felgyorsítására, figyelembe véve a tagországokban érzékelhető elmaradások és hiányosságok legfőbb okait, az Európa Bizottság 18 akcióból álló javaslatot dolgozott ki, amelyek legfontosabb célja a nemzeti elektronikus közigazgatási rendszerek egységes páneurópai e-kormányzati hálózatba kötése. Ennek érdekében felszólít minden kormányt, hogy 2003-ra készítse el három évre szóló ekormányzati programját.18 A dokumentumban szereplő legfontosabb akciók: • A közszolgáltatások mindenki számára és minden platformon hozzáférhetők legyenek. - Ennek érdekében a hozzáférési pontok számának gyarapítása és sokféleségének bővítése (PC, digitális TV, mobil terminálok, nyilvános Internet hozzáférési pontok stb.) • A szélessávú hálózatok fejlesztése érdekében új szolgáltatások • Az adatok újrahasznosítására vonatkozó direktívák adaptálása • Kutatás fejlesztés az e-közigazgatás gazdasági aspektusainak vizsgálatára és értékelésére • A 6. Keretprogram megnyitása az e-közigazgatás szervezési és technológiai innovációjának támogatására • Tapasztalatcsere és az e-közigazgatás legjobb gyakorlatainak megismertetése a tagállamok között
17
2004-2006 időintervallumra szóló Távoktatás Akcióterv megvalósítása. - 2005-re a kórházak, laboratóriumok és az érintett otthonok között egészségügyi információs hálózat kialakítása és az on-line egészségügyi szolgáltatások kialakítása. 18 Le rôl de l’administration en ligne (eGouvernment) pour l’avenir de l’Europe (SEC (2003)1038) www.euroactiv.com/cgi-bin/cgint.exe
13
• A hálózati kapcsolatokba vetett bizalom erősítése (adatbázisok, azonosító rendszerek, személyi adatok kezelése) • Páneurópai szolgáltató rendszer létrehozása • 2003-tól a nemzeti közhálózatokat az európai rendszerhez kell illeszteni (interoperabilitás kereteinek adaptálása) • Az európai e-kormányzati belépéshez az egyablakos rendszer kialakítása A dokumentum mindenek előtt a közigazgatás fejlesztés jótékony gazdasági hatásaira mutat rá: a közszféra fogyasztóként és szolgáltatóként egyaránt a gazdaság egyik legfontosabb partnere. A Bizottság abból a megfontolásból kiindulva, hogy a gazdaság és a társadalom modernizációjában a közszférának is aktív szerepet kell vállalnia, mindenek előtt az e-közigazgatás területére koncentrál, hangsúlyozva, hogy azt csupán az e-kormányzás egyik szeletének tekinti.
4.2. E-közigazgatás Az e-közigazgatás tehát a helyi és térségi szintű szolgáltató közigazgatás elektronikus formája. Olyan új tartalmú és új típusú partneri együttműködés, amelyben négy oldal, (1) a társadalom (állampolgárok, társadalmi és gazdasági szervezetek), (2) az állam (nemzeti, regionális, kistérségi igazgatási szinteken szerveződő), (3) az önkormányzat(ok) és (4) a „tudásközpont(ok)” (az adatvagyon kezelői) elektronikus kapuinak (portálok) összenyitásával (egyűjtőportál(ok) megvalósuló kommunikációja és magas szintű közösségi működése. Az együttműködés alapja és hordozója az infokommunikációs infrastruktúra, amely lehetővé teszi a hatékony információáramlást és kezelést (nyitott és zárt adatbázisok létrehozása és frissítése, adatok újrahasznosítása, papírmentes elektronikus ügyvitel, interaktivitás), ugyanakkor megteremti az igazgatási folyamatok átláthatóságának (transzparencia) és a közszféra nyilvánosságának demokratikus feltételrendszerét. Ugyanakkor - Döntéshozatali oldalon közvetlen és direkt kapcsolatot teremt a társadalom és az önkormányzás valamint a kormányzás viszonyrendszerében (lehetőséget nyit a közvetett képviseleti demokrácia részvételi demokrácia felé való elmozdulásban – e-demokrácia). - Végrehajtói oldalon magába foglalja a döntést hozó (döntés előkészítés, döntéshozatal) és a végrehajtó hatalom működésének és működtetésének modernizálását - a hierarchikus kapcsolatrendszer helyébe a hálózottságra épülő horizontális viszonyrendszeren alapuló együttműködést állítja -, míg a társadalom és a gazdaság szereplővel való közvetlen és interaktív kapcsolatteremtéssel partneri viszonnyá alakítja a korábbi „alattvaló” állampolgár és a „hatóság” tekintélyelven alapuló rendszerét. Ezzel megteremtődik a „szolgáltatások” és kommunikáció 14
formájában megnyilvánuló új típusú horizontális viszonyrendszer feltételrendszere az állampolgár és a végrehajtó hatalom között. Választott kormányzati szféra
Választott önkormányzati szféra
Közigazgatási szféra*
Közigazgatási szféra**
Társadalmi és gazdasági csoportok
Vállalatok vállalkozások
Közintézmények és egyéb szervezetek
Állampolgár
Állampolgár
Állampolgár
3. ábra: Az e-kormányzás funkcionális rendszerének vázlata (*közvetlenül a kormányzat irányítása alá tartozó igazgatási szervek; **önkormányzatokhoz rendelt közigazgatási szervek)
4.3. A negyedik oldal – a tudásközpontok Az e-kormányzás és az e-közigazgatás működésében lényegi jelentőséggel bírnak a tudásközpontok, amelyek egyszersmind a tudásipar központi egységei is. A tudásközpontok, miként az informatikai infrastruktúra és a kapcsolódó informatikai tevékenységek adják meg az e-kormányzásnak a gazdasághoz és a társadalomhoz történő kapcsolódási pontjait: itt formálódnak ki a lehetséges szolgáltatói tevékenységek, itt jelennek csapódnak le és innen indulnak a rendszert éltető innovációk. A tudásközpontok szerepe multifunkcionális, amennyiben itt állítják elő a legnagyobb mennyiségben a speciális felhasználásra szánt tudástartalmakat. A tartalom, annak minden formájában az információs kor alapanyaga. Általános értelmezésben az infokommunikációs hálón közvetített adatokat vagy azok halmazait (szöveg, hang, kép), ezek multimédiás kombinációit jelenti. Ezen tartalmak mindegyike a globális információs hálón keresztül szétszórható. Tartalmat bárki létrehozhat: egyének, kormányzati testületek, intézmények, nonprofit szervezetek. A tartalom mindig diffúziós céllal jön létre, és a globális kommunikációs háló széles közönségének kommunikációs lehetőségeit használja ki. A tartalom célja a kommunikáció generálása, ezért magában hordozza az interaktivitást. 15
Mindebből következik, hogy a tartalom üzenete és formai megjelenése nem csupán a közvetített információk minőségét, hanem a kommunikáció minőségét és hatékonyságát is meghatározzák, hiszen a kommunikációs folyamatban minden felhasználó nem csak fogyasztója, hanem előállítója is a tartalomnak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a globális infokommunikációs hálózatok hatalmas lehetőséget adnak a tartalom diverzitásra. Az e-kormányzás szempontjából az állam a legnagyobb tudásvagyon birtokosa. Elméletileg tehát szükség lenne egy központi nemzeti adatbankra. Ennek központilag szervezett gyakorlati megvalósítása, az adatok összetettsége és sokasága, folyamatos módosulása és megújulása, valamint a felhasználói oldalak multidimenzionáltsága okán, csakis a hálózati kapcsolódás komplex rendszerén keresztül valósítható meg. Az elektronikus kormányzás és közigazgatás tudásközpontja(i) a tudástermelés – alkalmazás - továbbítás hármas egységét ötvözik. Az információs infrastruktúra mint alapközmű a tudásközpont működési egysége. A tudásközpontok a megtermelt információk és intézményi (szervezeti) formája szerint igen változatosak lehetnek. és tekintve, hogy ma még egy új tevékenységről van szó, csoportosításuk, kategorizálásuk nem könnyű feladat. Az e-kormányzás (és a tudásalapú gazdaság és társadalom) fejlődésével ezen a területen is egy széleskörű specializálódás várható. Az információs közvagyonnak számító tudásbázist kezelő intézmények csoportjába mindenek előtt azon intézményeket értjük, amelyek megbízatása az adatbázisok létrehozására, frissítésére és működtetésére és széleskörű (közinformációk) vagy speciális felhasználását szolgáló elosztására szól. Az adatbázisok egy része közinformációként továbbítható a különböző szolgáltatókhoz és felhasználókhoz, másik részük viszont kifejezetten zártláncú, speciális szakmai felhasználásra kerülnek. Ebben a körben ma még a nemzeti és a regionális szintű adatbázisok fejlődése a jellemző, de az e-közigazgatás és eönkormányzás kialakulásával várhatóan létrejönnek a kistérségi és települési szintű tudásbázisok, miként formálódik már a közös európai virtuális rendszer is. A tudásbázist kezelő szervezetek, intézmények – tudásközpontok - tehát az új globális térszerkezethez igazodnak. A tudásközpontok sorában kirajzolódik egy másik, a jövőben minden bizonnyal fontos szerepet játszó csoport, a speciális tudásokat gyűjtő és kezelő adatbázisok. Létrejöttük elsősorban a felhasználói igény függvénye. Ma még ezek a tudásbázisok szakmai portálok formájában érhetők el, tehát a szolgáltató szférához kapcsolódnak. Jellemzőjük azonban, hogy egyelőre – legalább is többségük - ingyenesen bárki számára hozzáférhetők. Ma még nem világos, hogy ezek az adatbázisok szolgáltató vállalkozásokká alakulnak-e át, vagy adatkezelő intézmények maradnak, amelyek a világhálón szétszórva az információkat a tartalomfejlesztés egy speciális szegmensévé válnak.19 19
A tudástermelés szempontjából központi szerephez bármely irányból el lehet jutni. Miután a tudástranszfer lehetőségei kimeríthetetlenek elméletileg a tudásközpontoknak végtelen sok variációja lehetséges. Egy központ
16
5. A gyűjtőportál informatikai rendszere Az eddigiek nyomán összefoglalhatjuk, melyek azok a fejlesztési prioritások és szolgáltatások, amelyeket a gyűjtőportál létrehozásánál és kialakításánál, valamint működtetésénél figyelembe kell vennünk. Ezek közül természetesen némelyik specifikusan egy-egy önkormányzati-közigazgatási szinthez kötődik.
5.1. Fejlesztési prioritások A települési önkormányzatok, a közigazgatási szervezetekkel közösen mérjék fel a települések technikai ellátottságát, a polgármesteri hivatalok, a hivatalok, és az intézmények szintjén. Alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei, és a képviselői között. A térségi feladatok ellátását szervezzék meg, hozzák létre a szükséges megállapodásokat a települések képviselő-testületei. Az önkormányzatok határozzák meg azokat a külső tendenciákat, amelynek hatása lehet az önkormányzatokra, az elemezhető • szociológiai, demográfiai, • gazdasági, pénzügyi • technológiai, tudományos, • politikai, jogi, szabályozási, • szakmai, oktatási folyamatokat. Készüljenek el az információ- és kommunikációtechnológia követelményeinek megfelelő adatnyilvántartások és az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges információk. Jöjjön létre egy interaktív, integrált információs modell, amely a térségre vonatkozó adatokat tartalmazza egy egységes szerkezetű adatbázisban. A gyűjtőportál a térségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönynyítse meg. Teremtse meg a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget, tegye lehetővé a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke kialakulhat az oktatási, kutató intézmények és nem utolsósorban a kultúra-termelés mentén is. A hálózottság és a hálózatokon való tudástovábbítás valamint az új technológiai alkalmazás és annak továbbfejlesztése az ami szinte minden esetben jellemző e központokra. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a tudásközpontok lehetnek virtuálisak is.
17
területfejlesztési programokba való bevonását, az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítést, mozdítsa elő a kistérségben a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. A gyűjtőportál folyamatosan frissített információkat tartalmazzon a térségben levő: • közhasznú, általános információkról, • fejlesztési elképzelésekről, • befektetési lehetőségekről, • turizmussal kapcsolatos információkról, • az ügyintézési lehetőségekről. Ezek mellett a térség olyan hálózati megjelenése is váljon lehetővé, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a térség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik. Gyökeresen alakítsák át a bizottságok és a testületi anyagok előkészítését, a képviselők elektronikus úton kapják meg az anyagokat, a hálózaton keresztül: • A lakosság és a képviselők részéről is igény, hogy a testületekkel lehessen kommunikálni. • A belső szervezeti egység vezetői a bizottsági elnökkel együtt vitassák meg, milyen előterjesztések kerülnek a testületek elé. A képviselők ne kapjanak úgy anyagot, hogy a hivatal elkészíti a bizottság nevében és a testületi ülésen derül ki az előterjesztő számára, hogy véleményével teljesen ellentétes anyagot terjeszt elő. • A testületi tagok kísérhessék végig az előkészítés folyamatát. Kapják meg az anyagot és amikor a bizottsági elnök elektronikusan szignálta azt követően kerüljön a végleges anyag a bizottsági tagok elé. • Az elkészített anyagot a bizottsági tagok véleményezhessék. Az előterjesztést azok kapják meg, akiket a bizottsági ülésekre meghívnának, hogy legyen lehetőségük a véleményük kifejtésére, amit belső hálózaton keresztül köröztethetnek is. Így a frakciók is megismerhetik egymás álláspontját. A módosításokról is kapjanak tájékoztatást, már felkészülten tudjanak a testületi ülésekre menni, hiszen minden álláspont ismert • A lakosság a bizottsági döntést követően kapjon tájékoztatást. A közgyűlés elé kerülő anyagok véleményezésére kapjanak lehetőséget.
18
• A különböző kérdésekről fórum keretében lehessen vitatkozni döntéselőkészítés során. Készítsék fel az e-közigazgatásban résztvevő és közreműködő munkatársakat. Mindenki rendelkezzen az ügyintézéshez szükséges ismeretekkel. Minden település a saját területével kapcsolatos információkat töltse fel, a meglevőket aktualizálja, a régieket archiválja. Az önkormányzatok vállaljanak feladatot a lakosság információs társadalomra való felkészítésben. Egyrészt az információs- és kommunikációtechnológia széles körű közszolgálati alkalmazásával minden állampolgárhoz vigye közelebb az információs társadalmat, másrészt pedig az ide vonatkozó rendeletalkotási munkával támogassák ezt a jövőt. Az önkormányzatok olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az információs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására. Lakóhelytől függetlenül mindenkinek - helybelieknek és odalátogatóknak egyaránt - tegyék lehetővé elfogadható áron, on-line üzemmódban a gyűjtőportált a közösségi intézményekben, teleházakban.
5.2. Szolgáltató helyi közigazgatás és az informatikai fejlesztés alapelvei és az abból következő fejlesztési célkitűzések 1. Az önkormányzatok jellemzően kötött szabályozási valamint saját jogalkotási rendben dolgoznak. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg még nem integrált, különböző személyeknél vagy szervezetekben működtetett szétszórt adatbázisok, sajátos belső munkafolyamatok megkövetelik, hogy minden polgármesteri- és közigazgatási szervezet hivatalán belül egyenként is megfogalmazzák a következőket: - A fejlesztés fő szakmai irányai, - A fejlesztéssel és szemben támasztott követelmények, - Javaslatok a konkrét alkalmazásokra (projektek) 2. A fokozatosság elve: az alkalmazások megvalósulása lépésről léprésre, a település illetve az igazgatási területi szint nagyságától, befogadóképességétől függően történik. A fokozatosság elvét több érv is alátámasztja: ma még nincsenek véglegesen elfogadott törvényerővel bíró döntések a közigazgatási szintek jövőbeni elhatárolását illetően; még jó néhány éven keresztül számolnunk kell a hagyományos és az elektronikus ügymenetek párhuzamosságával; a rendszer kialakításánál tekintettel kell lenni a hivatali apparátusok és a személyi állomány felkészítésére, képzésére; hosszútávon az e-kormányzás és e-közigazgatás sikere a lakosság befogadó képességétől is függ; 19
3. A fejlesztés iránya az önkormányzatoknál és a közigazgatási szervezetek hivatalaiban is papírnélküli közigazgatás rendszerének fokozatos kialakítása, amely átszövi az elektronikus közigazgatás teljes tevékenységét. Papírnélküli közigazgatáson a közszereplők feladatainak elvégzéséhez szükséges elektronikus, digitalizált kommunikációját értjük, mely több cselekvési irányban valósulhat meg: - A települési polgármesteri hivatalok, a közigazgatási szervezetek hivatalai többek között az adatok, információk elektronikus kezelésével látják el a feladataikat. A szervezeten belüli feladatok hatékony, elvégzése szorosan összefügg az irodaautomatizálással, a különböző munka folyamatvezérlő rendszerekkel. Célja a korszerű ügyvitelben, hogy az ügyiratok elektronikus formában közlekedjenek, nyomon követhetővé váljanak. A jól és eredményesen működő hivatalhoz ma már egységes adatbázisokat, összefüggő integrált rendszereket kell kiépíteni, és erre kell az apparátust megfelelő képzéssel felkészíteni. - Az önkormányzati igazgatás másik fő irányát, a közszolgáltatást biztosító intézményrendszer alkotja. Egy-egy közigazgatási feladat ellátása sok esetben több intézményt is érinthet. Az intézmények és az irányító képviselőtestület, polgármesteri hivatal megfelelő kapcsolata esetén a feladatok elvégzése hatékonyabbá, átláthatóvá tehető. Az ilyen kapcsolatoknál előtérbe kerül a közvetlen korszerű belső (Intranet) és külső hálózatban (Internet) működő kapcsolat. Ezek meghatározásához és működtetéséhez tisztázni kell a jogosultsági kérdéseket: ki és milyen formában ismerheti meg a különböző információkat. - A szolgáltató önkormányzat feladatának harmadik területét a lakossággal – ügyfelekkel kialakított korszerű információ kapcsolatépítés jelenti. Az állampolgár hivatalos ügyeinek intézésekor és a közszolgáltatás igénybevételekor kapcsolatba kerül az önkormányzat különböző szervezeteivel, intézményeivel. A kapcsolatok során szerzett tapasztalatok, benyomások alapján ítéli meg a hivatali munkát, az intézmények együttműködését, a szolgáltató önkormányzási kép kialakulását. Fontos szempont a hivatali munka hatékonysága és eredményessége is. Az állampolgárnak ugyanis nem kell ismernie az ügymenet teljes folyamatát, de folyamatos tájékoztatást igényel arról, hogy ügyei miként haladnak előre. A tájékoztatás a hivatali kommunikáció fontos, „szolgáltató” részét képezi. 4. Információs alapellátás meghatározása: az EU csatlakozással összhangban változást kell elérni az önkormányzati munka átláthatóságában, hatékonyságában, a közérdekű és digitális információk hozzáférhetőségében, az ál20
lampolgári tájékoztatás, ügyintézés informatikai támogatásában egyaránt. A részvételi demokrácia felé vezető út egyik fontos követelménye tehát a helyi közhatalomnak nyilvános, széles kör számára hozzáférhető szolgáltatásai legyenek. Ennek érdekében meg kell határozni az információs alapellátást formai és tartalmi körét 5. Az megvalósítás garanciális területének meghatározása (még akkor is, ha a településeken ma még a lakosság nagy részét rövidtávon nem érinti). - Elektronikus adatcsere szabályozása: elektronikus okmányok, dokumentumok sértetlensége, titkosítása, hitelesítése, letagadhatatlansága; A papírnélküli közigazgatás megköveteli az adatok megfelelő titkosításának módját, hiszen a hivatali munka során többnyire olyan információk közlekednek, melyek illetéktelen kezekbe kerülve visszaélésre nyújtanak lehetőséget. Ezért szükséges a titkosítás hatékony, feltörésmentes biztosítása. A kialakítandó informatikai rendszer fontos tulajdonsága az, hogy az üzenetek (információk) feladói pontosan azonosíthatók, nem letagadhatók, bizonyító erővel bírnak. - digitális aláírás és a hitelesítés intézményi kereteinek és felügyeletének kialakítása; Az elektronikus aláírás a közhivatali munka során a szereplők azonosításához szükséges. Ilyen jellegű azonosítás hiányában papírnélküli közigazgatás el sem képzelhető. A digitális aláírással, a hagyományos, papíron történő aláíráshoz hasonlóan, ám számítógépes környezetben biztosítják az üzenetek hitelességét. A digitális adatok hitelesítésére szolgál a kódsorozat. Ez lehetővé teszi, hogy minden digitálisan aláírt üzenet olvasója ellenőrizni tudja az üzenetet küldő személyazonosságát, s az üzenet sértetlenségét. A digitális aláírás garanciális működését egy un. Hitelesítő Központ biztosítja.20 A digitális aláírás rövidtávon, a helyi önkormányzatokon belül is valóság lesz, a fejlesztés során számolni kell vele, a jegyzőn kívül kell olyan köztisztviselő, aki ismeri, és az alkalmazást használja. - Védelem az on-line (közvetlen kapcsolatban bonyolódó) csalások ellen
20
A digitális aláírás és hitelesítés komplex programját országos szinten kell megoldani. Erre vonatkozóan készül az IHM-ben egy önálló részstratégia, amelynek előkészítése folyamatban van. ld. MITS – Elektronikus aláírás részstratégiája (Munkaanyag) www.ihm.hu ; A hitelesítés kérdésével foglalkozik a Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiűája, amely a hitelesítő központok kérdését önálló startégia kidolgozásába utalja. www.bm.hu
21
6. Gazdálkodási információs rendszer: az önkormányzati szervek és intézmények költségtakarékos működéséhez elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás hatékonyan valósuljon meg. Ma már az informatikában olyan a szervezeteket támogató alkalmazások (szoftverek) állnak rendelkezésre, amelyek megfelelően képesek segíteni egy szervezet gazdálkodását a papírmunka minimálisra történő csökkentésével.21 A rendszer elsődleges célja: az adott gazdálkodási körülményekhez igazodva támogassa az intézményi, hivatali gazdálkodást, képes legyen nagyon pontosan és kifinomultan követni a gazdálkodási folyamatokban, a szervezetek felépítésében, a számviteli előírásokban a szervezetek-, felhasznált adatok- és az igénybe vett funkciók mennyiségében történő folyamatos és nagyobb arányú változásokat is. Hatékonyan támogassa az önkormányzat és szervei éves tervezését, a napi előirányzat-gazdálkodást, kötelezettségvállalást. Rugalmasan alakítható jogosultsági hierarchiája alkalmas legyen minden költségvetési intézményi igényt kielégíteni. A rendszer fel legyen készítve a legújabb technológiák alkalmazásával a jövő informatikai kihívásaira, és alkalmas legyen az uniós elvárásokra. A gazdálkodás rendszerével kapcsolatosan általános követelmények: • Gazdálkodási információk a költségvetés alrendszer szintjén összesítve gyorsan, pontosan rendelkezésre álljanak; • Csökkenjen a papírmunka; • Egységesen elektronikus formában elő állítható gazdálkodási információk; koncentrált, minőségi számítástechnika jöjjön létre az intézményeknél; • A gazdálkodás végrehajtása korszerűbbé és átláthatóbbá váljon; az önkormányzati és intézményi szintű tervezés egyszerűsödjön; jogszabályi változások rugalmas követésének lehetősége javuljon; • Kevesebb pénzügyi, számviteli és informatikai szakember igény a hivataloknál és az intézményeknél; az alapfeladat ellátására való koncentrálás; • Az önkormányzat és intézményei közötti elektronikus adatkapcsolat kialakítása; • Az Uniós elvárásoknak hosszútávon megfelelő rendszer alakuljon ki.
21
A rendszerek alkalmazásával az összesített gazdálkodási információk gyorsabban előállíthatók és a szervezetek gazdálkodása is könnyen ellenőrizhetőbb, és különböző – erre hivatott – szervek számára biztosíthatók. Költségvetési szervek gazdálkodási információs rendszerét támogató informatikai megoldásoknál a jelenlegi szoftver sokszínűség ellentmond annak a követelménynek, hogy a költségvetési intézmények gazdálkodása, egységesített szabályok, eljárások alapján történik. Ebben a körben ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen informatikai megoldást alkalmazunk.
22
A fenti célok eltérő nagyságrendben és bonyolultságban jelennek meg a városoknál, községeknél (a megyénél) és a régiónál. 7. A hivatali modernizáció és a papírnélküli munkavégzés egyik alapvető feltétele, hogy az irodai feladatokat elektronikus módon végezzük el. - Az irodaautomatizálás: a „manuális” irodai tevékenységek (adatbevitel, adatfeldolgozás, adattárolás, adminisztrációs munkafolyamatok, stb.) kiváltása és/vagy hatékonyságának, gazdaságosságának, sebességének, rugalmasságának és megbízhatóságának növelése a különböző korszerű technikai eszközök és rendszerek, valamint információ-feldolgozási módszerek aktív alkalmazásával. Miután az önkormányzati hivatalok szervezeteire a kötött hivatali ügymenet a jellemző. Egy munkafolyamatokat támogató informatikai rendszerrel könnyen erősíthető a hatékonyabb munkavégzés. Akár papíron, akár elektronikus hordozón tárolják az iratokat, feldolgozásuk menete lényegében megegyezik. Minden beérkező dokumentum elindít egy munkafolyamatot. Akár hosszú, akár egyszerű a folyamat, megvannak a maga lépései. A tapasztalatok szerint sok helyen nem alakítanak ki korszerű ügyviteli rendszereket, ezért az ügyvitel megbízhatatlan és áttekinthetetlen. - Elektronikus dokumentumkezelési megoldásokra mindenekelőtt olyan helyeken - többek között a polgármesteri hivatalnál - (pl. állam- és adóigazgatási szerveknél, vámigazgatásban, önkormányzatoknál, pénzintézeteknél) van szükség, ahol az irodai feladatok tipizálhatóak. Általában törvényi vagy belső szabályozás írja le a használatos dokumentumok formáit, fajtáit. 8. Az információs társadalom kulcskérdésként kezeli a Szolgáltató Közigazgatás az „egyablakos” ügyintézés lehetőségének megteremtését. A megvalósítás már több önkormányzatnál megkezdődött. Az „egyablakos” rendszer bevezetéséhez olyan generális kérdéseket kell rendezni, illetve feladatokat kell megoldani, a helyi és központi jogi szabályozás terén, mint az „egyablakos” ügyvitel eljárási rendjének kidolgozása, adatbázisok elvi összekapcsolása, adattulajdonosi érdekek tisztázása, adatbázisok fizikai összekapcsolása, adatbázisok közötti kommunikációs közeg felépítése, a kommunikáció szellemi és technikai feltételeinek megteremtése. - Az „egyablakos” ügyintézés fogalma: az „egyablakos” rendszer alatt azt az ügyviteli eljárási rendet értjük, mely az állampolgár számára biztosítja, hogy több közigazgatási szervezetet, vagy szervezeti egységet
23
érintő ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri kezdeményezéssel történhessen. A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre az ügyintézés teljes folyamatában résztvevő adatbázisokat úgy, hogy azok az „egyablakos” eljárási rend szerint összekapcsolhatók legyenek. - A közigazgatás szolgáltató jellegének fejlesztését a világháló (Internet) sokirányú használata szolgálja. A kormány is kiemelt feladatának tekinti e fejlesztési irányt, forrásokat biztosít e témakör egy-egy alkalmazása támogatására, ezért a fejlesztési programnak tartalmazni kell azokat az elveket, melyek a folyamatot meghatározzák. Az internetes célkitűzés megvalósításának első üteme rövid, illetve középtávra tervezhető, többek között: - A települési és területi önkormányzatok rendelkezzenek munkavégzésre is alkalmas honlappal. Az infokommunikációs fejlesztés kapcsán e célkitűzés az első között kell hogy szerepeljen. - Az Interneten létre kell hozni azt az állampolgári kaput, mely az állampolgárok részére tájékoztatást nyújt az önkormányzat szervezetéről, a közigazgatási eljárásokról és a nyilvános adatbázisokról; el kell érni, hogy az önkormányzat honlapján belül az önkormányzati feladatot megvalósító intézmény funkcionális egység rendelkezzen önálló web oldallal, biztosítva azok folyamatos karbantartását; - Meg kell valósítani, hogy minden közérdeklődésre számot tartó közéleti esemény, önkormányzati, közigazgatási rendelet kerüljön digitálisan a hálózatra és legyen elérhető az állampolgári kapun keresztül; - El kell érni, hogy az adatbázisok megbízhatóan, a közérdekű adatok nyilvánosan, ingyenesen, kivételesen megfizethető áron nyújtsanak információkat; - Meg kell kezdeni a közigazgatás és az állampolgár közötti információcserét; a lakosságot tájékoztató rendszerek mellé el kell helyezni az interaktív, párbeszédes rendszereket, egyének és vállalkozó csoportok számára; - Első lépésként el kell érni, hogy a polgárok, vállalkozások, érintettek rendszeresen szolgáltatandó adatok formanyomtatványai elektronikusan letölthetővé váljanak, és segítségükkel valósulhasson meg az adatközlés. 9. Tartalomszolgáltatás: az önkormányzati igazgatásban a felhalmozódó nagy mennyiségű anyag rendkívüli érték. A tudás alapú társadalom felé haladva az adatok (információk) értéke rohamosan nő. A tartalomszolgáltatás az állampolgárok, külső szervezetek vállalatok felé nagyon fontos része az a papírnélküli közigazgatásnak. 24
A tartalomszolgáltatásban ma még jelentős lemaradások tapasztalhatók. A fő probléma abból fakad, hogy az önkormányzat egyes szervei, szervezetei külön-külön fejlesztik szolgáltatásaikat, anélkül, hogy valamiféle koordinációt lehetne érzékelni. Nem, vagy nem kellő hatékonysággal működnek az elektronikus döntés előkészítő testületi, vezetői munkát támogató alkalmazások. 10. A papírnélküli közigazgatás hatékony működéséhez megfelelő infrastruktúra kiépítésére van szükség. Ennek egyik legfőbb eleme a helyi infokommunikációs csatornák megléte, amelyek lehetőséget nyújtanak az adatok áramlására. - Ma már az intranet (belső rendszer), Internet (világháló) térhódításával elérhető, hogy nem szükséges közvetlen postai vonalakat működtetni, pl. az intézmények között. Látni kell a rendelkezésre álló infrastrukturális alap ma még nem teszi minden szervezetnél lehetővé az integrált szolgáltatások biztosítását. - A fejlesztés során át kell tekinteni az „infrastrukturális adósságokat”, a telefon kapcsolattól az Internet összeköttetésen át a helyi kábel hálózatig. Szükséges megvizsgálni a számítógép állományt, a szoftverek korszerűsítését, hisz ezek biztosítják az alapot a többi eszköz alkalmazás használatához. - Számolni kell a közigazgatásban az intelligens kártyák alkalmazásával, amelyek „univerzális felhasználhatóságuk”, titkosíthatóságuk következtében kiváló információs eszköznek látszanak.22 A közigazgatásban azonosításra és hozzáférési jogosultságok kezelésére célszerű a chipkártyát alkalmazni (e folyamat elindult 2-3 éven belül szükséges lesz ennek fogadására felkészülni). Egyetlen kártya segítségével intézhető el minden, amihez eddig igazolványok, kártyák, bonyolult kódok és jelszavak kellettek. Az intelligens alkalmazás területei a következők lehetnek: • Személyazonosító - a személyi igazolvány, • Jogosítvány, egyéb igazolványok • Útlevél • Egészségügyi kártya – nemcsak a „TB” számmal, hanem olyan egészségügyi adatokkal, amelyekre egy esetleges sürgősségi ellátás esetén szükség lehet. • Bankkártya – készpénz-felvételre illetve –befizetésre • Hitelkártya 22
Miután ugyanaz a kártya több célra felhasználható, akár adatok nyilvántartására (mint pl. azonosító okmányok), akár aktív felhasználásra (mint például fizetés, illetékek bonyolítása), s miután a jól alkalmazhatók a például személyazonosításra az egészségügyi és szociális ellátásban, célszerű lenne e kártyák széles körű bevezetése. Az Európai Unió egyes országai például kísérleteket folytatnak a kártya univerzális személyi okmányként való használatára. – ld. MITS intelligens kártya részstratégia (Munkaanyag) www.ihm.hu
25
• Beléptető kártya – kapukhoz és számítógépekhez egyaránt alkalmazható, ráadásul a kártya memóriáját ez a funkció nem terheli, mert a felületén elhelyezett ujjlenyomat segítségével azonosít. Az intelligens kártyák, olyan eszközök, amelyek saját döntési jogkörrel rendelkeznek. Az intelligens kártya feldolgozóegysége kizárja az adatok közvetlen elérhetőségét, az intelligens kártyák alkalmasak egyszerre több, nagy biztonságot igénylő alkalmazás kiszolgálására is. Ebben az esetben a kártya memóriáját felosztásra kerül. 11. Térinformatika: az önkormányzatok közszolgáltatási feladatainak végrehajtásához fontos alkalmazás a térbeli információk feldolgozására. - A gyakorlati helyzethez kapcsolódó térbeli információkat biztosító információs rendszereket széles körben alkalmazzák a közigazgatásban. Az alkalmazás legismertebb területei: - a közszolgáltatások tervezése, működtetése, az önkormányzatok terveinek bemutatása, - a környezet-vizsgálat, - építéshatósági igazgatás, különösen annak tájékoztatási része, - általában a könnyen átlátható lakossági információ biztosítása, stb. A térinformatika képes a különböző nem informatikai szakmai területek által használt adatok integrálására. Az adatok egy része a helyre vonatkozik (geometriai adatok). A geometriai adatok hagyományosan térképművek formájában realizálódtak. Az adatok másik része a természet, a környezet, a gazdasági és társadalmi szféra, az infrastruktúra jellemzésére szolgál. A települési térinformatika fejlesztésével összefüggésben, a jövőben különböző specifikus célok fogalmazhatók meg: • a kistérség helyzetismeretének bemutatása; • az Európai Unió rendszerébe való beilleszkedés elősegítése, öszszetételének bemutatása; • a rendelkezésre álló adottságok erőforrások hatékony elosztásának, bemutatása; • a térinformatikához kapcsolódó folyamatok áttekinthetőségének növelése (rendezési tervek, közművek, természetvédelem, környezetvédelem); A fenti alapelvek, fejlesztési célkitűzések megvalósítása teljes körben minden településen nem valósíthatók meg, de egyes részei igen. Ezt szolgálja a fejlesztés települési adaptációja, a legkisebb hivatalban is megvalósítható 3-4 alkalmazás, amely egy fokozatos folyamatos modernizációt generál. A helyi fejlesztéseknek az igazgatási rendszer területi szintjeihez való illeszkedése és elektronikus gyűjtőportálon keresztül való összekapcsolása ugyanakkor lehetővé te26
szi, hogy az állampolgár szempontjából mindenki számára megvalósuljon a teljes ellátottság követelménye. Az önkormányzatok és az államigazgatási szervek / hivatalok feladatellátásával szembeni általános informatikai elvárásokat az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: - Informatikai megoldások lehető legszélesebb körű alkalmazása - Informatikai alkalmazások rendszerszerű telepítése (egységes rendszer kialakítása) - Munkatársak szakmai felkészültsége a szervezet működésének hatékonysága érdekében
5.3. Az e-közigazgatás megvalósítását befolyásoló külső stratégiai tényezők23 Az e-közigazgatás jövőképét és megvalósításának stratégiai tervezését legátfogóbban a regionális és kistérségi önkormányzati és igazgatási rendszer létrehozása befolyásolja, amely teljes vertikumában módosítja a jelenlegi közigazgatási struktúrát és annak működését. A megyei területi felosztást a kistérségekbe és régióba szerveződés veszi át. Ennek megfelelően átalakulnak a korábbi feladatkörök és kompetenciák: 1. Regionális önkormányzatok feladatköre: - kormányzati (ágazati minisztériumi) feladatok egy részének dekoncentrációja (felülről lefelé történő vertikális hatásköri mozgás) - a jelenlegi megyei önkormányzatok feladatkörének regionális szintű koncentrációja (alulról felfelé történő vertikális és horizontális hatásköri mozgás) - a települési /városi önkormányzati feladatkörök egy részének centralizációja (alulról felfelé történő vertikális hatásköri mozgás) 2. Kistérségek feladatköre: az önkormányzati és államigazgatási feladatrendszerek különválása. - Minden államigazgatási tevékenység alapegysége: a települési önkormányzatok hatósági feladatainak centralizációja – a speciális szakértelmet biztosító elsőfokú hatósági ügyintézési feladatok ellátása (horizontális hatásköri mozgás)
23
A Belügyminisztérium ágazati szintű középtávú informatikai stratégiája (2003-2006), 2003. Június 30. www.b-m.hu
27
- egyes megyei önkormányzati feladatkörök kistérségi decentralizációja (felülről lefelé történő vertikális hatásköri mozgás) Tekintettel arra, hogy az államigazgatás egészének átszervezéséről, a pontos feladat és hatósági jogkörök megosztásáról ma még nincs pontos képünk, az ágazati stratégiák elkészítése is várat magára, Fejér megye közigazgatási gyűjtőportáljának megtervezésekor abból az alapállásból kell kiindulnunk, hogy az „államigazgatási tevékenység alapegysége” minden tekintetben a kistérség lesz. Ez azt jelenti, hogy az e-önkormányzatiságból fakadó közszolgálati feladatok települési / városi szintjei mellett az e-közigazgatási szint – benne a kistérségi központ(ok)24 feladatkörei - aránylag könnyen lehatárolhatók. Valamivel nehezebb feladat előtt állunk a megyejogú városok – Székesfehérvár és Dunaújváros - és a megye esetében, amelyeknek feladat- és hatáskörére vonatkozóan csak igen gyér információkkal rendelkezünk. Rövidtávon (2006-ig)25 még vélhetően megőrzik önkormányzati és államigazgatási státuszukat. Ami azt jelenti, hogy az elektronikus rendszer elsősorban a megyei intézményekre fókuszál. Az e-kormányzás magyar stratégiája külön stratégia keretében dolgozza ki az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) kialakítását, amely a kormányzati és közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek összekapcsolására, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségének biztosítására egy nagy sebességű, országos adattovábbító hálózat. A gerinchálózatra a közigazgatási szervek közvetlenül kapcsolódnak. Az EKG megyei végpontjai a megyei közigazgatási hivatalokkal szorosan együttműködő TÁH-ok lesznek. A másik fontos, ugyancsak országos hatókörű program a KÖZHÁLÓ, amely a kormányzati informatikába be nem sorolható helyi közigazgatási szervek, közintézmények, közfeladatot ellátó szervezetek és civil szerveződések informatikai ellátására szolgál. A KÖZHÁLÓ olyan informatikai rendszer, amely alkalmas az EKG-val való együttműködésre. E két országos program lehetővé teszi, hogy a jelenleg még fennálló igazgatási rendszerben elkezdődjenek az e-kormányzás és e-közigazgatás informatikai rendszereinek lokális fejlesztései.
24
Egyes szakértői anyagok, arra való tekintettel, hogy a kistérségek között több is van amelyek földrajzi fekvés, településszerkezet, vagy térségi városközpont hiányában nem rendelkeznek a központosításra alkalmas feltételekkel, felvillantják a két központra kialakított kistérségi közigazgatási rendszer lehetőségét. Tegyük hozzá, hogy az e-közigazgatás rendszere feltehetően még hosszabb ideig párhuzamosan fog működni a hagyományos papíralapú ügyfélszolgálatok fenntartásával, s a két központúság nagy mértékben hozzájárulhat a lakosság ellátottságának biztosításához. Ugyanakkor a Belügyminisztérium és az IHM által készített stratégiák egyértelműen egy közigazgatási központ létrehozását javasolják, amelyet az infrastruktúrával és felkészült szakmai háttérrel rendelkező városokban kell kialakítani. 25 Az első regionális önkormányzati választások lehetséges időpontja egyben az új közigazgatási területi egységek rendszerének kezdetét is jelenti.
28
5.4. A fejlesztés általános és specifikus célkitűzései A Közép-Dunántúli fejlesztések egymástól önkormányzati és igazgatási feladatokban, informatikai és fejlesztési lehetőségekben egyaránt eltérő területi szinteken valósulnak meg. Ez egyben azt jelenti, hogy minden egyes településnek (község, nagyközség, város), kistérségnek és megyének (régiónak) ki kell dolgoznia a sajátosságaihoz igazított informatikai fejlesztési koncepcióját. Az IHM e-önkormányzati részstratégiájában és a Belügyminisztérium stratégiájában mindenek előtt a kistérségek élveznek prioritást, amelyhez a jövő évi költségvetés mintegy 9,5 Md forintot biztosít. 5.4.1.
A fejlesztések általános célkitűzései - Megfelelés az önkormányzatok belső működéséből valamint a helyi társadalmi és gazdasági igényekből fakadó igényeknek. - Széleskörű belső és külső funkcionalitást megvalósító átfogó informatikai megoldások alkalmazása. - Megoldást nyújtson a leggyakoribb önkormányzati problémákra. - Nyílt, szabványos eszközök és megoldások használata, amelyek képesek a más szervezetekkel, intézményekkel való széleskörű együttműködésre (e-kormányzat, e-gazdaság, e-egészségügy, e-oktatás, ekörnyezetvédelem, megyei és később regionális e-önkormányzati rendszer) - Átfogó integrált rendszer kialakítása, amely képes elősegíteni a belső ügyintézési, ügyviteli, költségvetési (gazdálkodási) folyamatok integrálását valamint a szervezet munkájának hatékonyságát. - Moduláris telepítés: minden felhasználónak csak azokat a modulokat kelljen alkalmaznia, amelyek elvégzendő feladatainak ellátásához szükségesek. - Olyan korszerű megoldások preferálása, amelyek képesek rugalmasan alkalmazkodni a környezet (pl. változó közigazgatási rendszerből és térszerkezetből bekövetkező működési folyamatok és szervezetek) valamint az infokommunikációs technológia dinamikus változásaihoz. - Hatékony, szolgáltató közigazgatás - Nyitott és átlátható közszféra
5.4.2.
Specifikus célkitűzések - Esélyegyenlőség biztosítása a települések ellátottságában (a tervezési szintek mindegyikén ugyanazon szolgáltatásokat és azonos színvona-
29
-
-
5.4.3.
lon kell biztosítani) és a hátrányos helyzetű csoportok és térségek irányában. A költség-hatékony informatikai fejlesztés szempontjai miatt nem nyirbálhatók meg a funkcionalitással szemben támasztott követelmények. Megfelelő sávszélességű és elérhető hálózat biztosítása, A széleskörű szolgáltatások biztosítása érdekében a partnerségi kapcsolatok erősítése (szubszidiaritás elve). A közösségi és egyéni hálózati hozzáférések biztosítása Teremtse meg a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget: ° tegye lehetővé a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását, ° az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítés, Mozdítsa elő a megye és a régió minden szintjén a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. Alapalkalmazások rendelkezésre állásának biztosítása Humán erőforrás fejlesztés: felhasználói ismeretek és készségek színvonalának emelése A fejlesztés funkcionális és tartalmi prioritásai
A területi szintek adottságaihoz és lehetőségeihez alkalmazkodva kerülnek meghatározásra figyelembe véve a fentebb megfogalmazott általános és specifikus célok megvalósulását. 5.4.3.1. Kistelepülések (kis községek) szintje A kistelepülések fejlesztési prioritásait a lakosság szolgáltatások iránti igénye, az informatikai rendszer költség-hatékonysága és az önkormányzati feladatok együttesen határozzák meg. Az általunk készült felmérések eredménye alapján (ld. Isztimér) az e-önkormányzati és e-közigazgatási feladatok ellátására a kistérségi gyűjtő portálhoz való integrálódás lehet a legeredményesebb. A kisközségi informatikai feladatok mindenek előtt a községi honlap-fejlesztésben, és a helyi önkormányzati funkciókhoz kötődő modulok telepítésében jelentkeznek. - Települési web-lap fejlesztés és integrálása a kistérségi portálba - Tartalomfejlesztés – A honlap folyamatosan frissített információkat tartalmaz és közvetít: • közhasznú, általános információk az önkormányzati munkával, a település életével kapcsolatosan • turizmussal kapcsolatos információk, 30
• az ügyintézési lehetőségekről: on-line információk (ügyleírások, ügyfél tájékoztatás, „egy ablakos” rendszeren keresztül kapcsolódás a kistérségi igazgatási, hatósági szerveihez) • linkek a kistérségi e-közigazgatási portál szolgáltatásaihoz • általános közinformáció a lakosság és partnereik számára, • Önként vállalt és kötelező feladatok, hatáskörök leírása, • Az önkormányzati testület munkájával, határozataival és rendelkezéseivel kapcsolatos információk, • Közvetlen, interaktív kapcsolat a polgármesterhez, jegyzőhöz és a képviselő testület tagjaihoz • Helyi fórum: lakossági hozzászólások, vélemények panaszok, • Helyi e-szavazás 5.4.3.2. Nagyközségek szintje A nagyközségek fejlesztési prioritása nagy mértékben attól függenek, hogy a község milyen szerepet tölt be a kistérségen belül: kistérségi közigazgatási központ, vagy csupán a helyi e-önkormányzásból fakadó feladatokat látja el. (felméréseink a nagyközségi funkciók tekintetében mindkét típusra kiterjedtek: ld. Aba – e-önkormányzási funkció mellett kistérségi központ is, és Bodajk e-önkormányzásra szorítkozó szerep). A szerepek meghatározásában a kistérségi önkormányzatokat tömörítő Kistérségi Tanács fejlesztési stratégiája döntő, mert azokban a kistérségekben, ahol nincs az e-közigazgatásra alkalmas már meglévő hivatali központ (város)26 lehetőség nyílik a kistérségi feladatok „virtuális” megosztására. Az első esetben a honlap fejlesztés prioritásai megegyeznek a kisközségi szintével, bővülés csupán az önként vállalt feladatok ellátásával kapcsolatos tartalmakra vonatkozik (közintézmények, közművek és közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos információk, ügyfélkezelés, reklamációk stb. (Calla Center szolgáltatás) A második esetben, amikor a nagyközség térségi e-közigazgatási központ is a fejlesztési prioritások megegyeznek a kisvárosi illetve kistérségi szintével. 5.4.3.3.
Kisvárosi szint
26
A Belügyminisztérium középtávú ágazati stratégiája a kistérségi e-közigazgatási központok telepítésében a költség-hatékonyság és a már meglévő szakmai bázis okán a városi központok létrehozását preferálja.
31
A kisvárosok mint kistérségi központok a jövőben hangsúlyosabb szerepet fognak játszani, mert itt kerülnek kialakításra a közigazgatási intézmények. A kisvárosok már több, a városon túlmutató hatósági jogkörrel rendelkező intézményt működtetnek (pl. Földhivatal, Gyámhatóság, kórház, középfokú oktatási intézmény stb.). Ezek az intézmények egyszerre látnak el helyi és térségi feladatokat is. Ugyanakkor a kisvárosok lakosságának számaránya lehetővé teszi egyes szolgáltatások nyújtásának helyi bevezetését, esetleges „kiszerelését”. (Felméréseink ld. Mór). A fejlesztések prioritásai közé tartozik ezen a szinten a funkciókhoz kapcsolódó informatikai alrendszerek és modulok bevezetése (front-office: az önkormányzatok ügyfelei, partnerei és munkatársai részére nyújtandó szolgáltatásokra: e-ügyintézés, e-ügyfélkezelés, közérdekű szolgáltatások, ügyfél fórum, levelezés, települési marketing, belső ügyfelek kezelése, önkiszolgáló alkalmazások (automatizmusok az adatváltozásokra) valamint az e-szolgáltatások hátterét támogató back-office rendszer kifejlesztése (közigazgatási alkalmazások, költségvetés, irodai automatizmus, vezetői információk stb.). A fejlesztés másik fontos iránya városi térinformatikai rendszer kialakítása. A kisvárosi szint informatikai fejlesztésének középpontjában a városi web-portál, amely integrálja és az igényekhez alakítja a működési környezetet. 5.4.3.4.
Kistérségi szint
A kistérség mind közigazgatási, mind pedig területfejlesztési szempontból alapvető fontosságú szint: - az államigazgatás elsőfokú hatósági szintje - az önkormányzatok társulásának és együttműködésének színtere E kettős szerepkörből, valamint a kistérségen belüli területi és szolgáltatói / szolgáltatási különbözőségek első számú kiegyenlítődésének színtere. Ennek megfelelően kistérségi szinten ki kell alakítani a kistérségi Web-gyűjtőportált, amely az e-önkormányzással és az e-közigazgatással kapcsolatos funkciókat, szolgáltatásokat és tartalmakat egységes rendszerbe integrálja. Itt valósulnak meg azok a funkciók (kapcsolódó informatikai fejlesztések) is, amelyek önálló fejlesztése a kisebb településeken anyagi okokból értelmetlen. A kistérségi gyűjtőportál hármas szerkezete lehetővé teszi a kistérségi önkormányzatok szervei közötti kommunikációt, információk cseréjét, és a belső „közös” szolgáltatásokhoz való hozzáférést, a belső felhasználók számára a helyi és kistérségi tartalmakhoz való hozzáférést, valamint az Interneten keresztül lehetőség nyílik az ügyfelekkel történő kapcsolattartásra. - közvetlen kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei, és a képviselői között 32
- kistérségi feladatok ellátását szervezzék meg, hozzák létre a szükséges megállapodásokat a települések képviselő-testületei - kistérségi interaktív, integrált információs modell, amely a kistérségre vonatkozó adatokat tartalmazza, egy egységes szerkezetű adatbázisban. - A gyűjtőportál a kistérségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönnyítse meg - A gyűjtőportál folyamatosan frissített információkat tartalmazzon a kistérségben levő: • közhasznú, általános információkról, •
fejlesztési elképzelésekről,
•
befektetési lehetőségekről,
•
turizmussal kapcsolatos információkról,
•
az ügyintézési lehetőségekről.
A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a kistérség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik. A gyűjtőportálon belül önálló web-oldalat kell biztosítani a Kistérségi Tanács munkájának: szervezeti és működési szabályzat, ügyrend, ülések jegyzőkönyveinek összefoglalói, szakértői anyagok, partnerségi megállapodások, fejlesztési stratégiák, szakértői anyagok, pályázatok, közbeszerzéssel, beruházásokkal kapcsolatos információk stb. Közvetlen között kapcsolatot a kistérség hivatalai, az intézményei és a képviselői Kistérségi interaktív, integrált információs modell, amely a kistérségre vonatkozó adatokat tartalmazza, egy egységes szerkezetű adatbázisban. A gyűjtőportál a kistérségről szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a települések működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönnyítse meg A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a kistérség közhasznú adatbázisai, a települési önkormányzatok döntései, a képviselő-testületi- és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeleteik, a határozataik. Az önkormányzatok olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az infor33
mációs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására. A kistérség olyan hálózati megjelenése is váljon lehetővé, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. Ennek jelentősége a kistérségi identitás fejlesztésében lesz.
34
A városok és kistérségüket érintő portál és honlap fejlesztésszerkezeti irányai (Forrás: Németh Jenő, kézirat) KÖZPONTI PORTÁLOK FEJÉR MEGYE PORTÁLJA
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ PORTÁLJA
TERÜLETFEJLESZTÉSI PORTÁL KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSEK PORTÁL
EU FELKÉSZÜLÉSI PORTÁL
KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓS PORTÁL
OKTATÁSI PORTÁL
E-KÖZIGAZGATÁSI PORTÁL
INTERNETES
KULTURÁLIS PORTÁL
EGÉSZSÉGÜGYI PORTÁL
INTEGRÁLT
KÖRNYEZETVÉDELMI PORTÁL
SZOCIÁLIS ELLÁTÁSI PORTÁL
PORTÁL SZERKEZET
SPORT-SZABADIDŐ PORTÁL
E-GAZDASÁGI PORTÁL
TURISZTIKAI PORTÁL
E-MEZŐGAZDASÁGI PORTÁL
NEMZETISÉGI-ETNIKAI PORTÁL
A PORTÁL SZERKEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ TERÜLETEK
VÁROSI PORTÁL
KISTÉRSÉGI PORTÁL
KÖZSÉGI PORTÁL
5.4.3.5.
Megyei jogú városok szintje
Fejér megyében két megyei jogokkal felruházott nagyváros van: Székesfehérvár és Dunaújváros. Státuszukból következően kötelező és önként vállalat feladatik komplex rendszert alkotnak. Területi szempontból nem csak önálló funkcionálisan működő városok, hanem kistérségi - Székesfehérvár esetében pedig megyei igazgatási és hatósági funkciókat is betölt(enek). Ahhoz, hogy a megyei jogú városok portálrendszerét el lehessen készíteni az alábbi prioritást élvező feladatok elvégzésére van szükség: - Az önkormányzat határozza meg azokat a külső tendenciákat, amelynek hatása lehet az önkormányzatra, az elemezhető Szociológiai, demográfiai, Gazdasági, pénzügyi Technológiai, tudományos, Politikai, jogi, szabályozási, Szakmai, oktatási folyamatokat. - Készüljenek el az információ- és kommunikációtechnológia követelményeinek megfelelő adatnyilvántartások és az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges információk. - Jöjjön létre egy interaktív, integrált információs modell, amely a nagyvárosra vonatkozó adatokat tartalmazza, egy egységes szerkezetű adatbázisban. - A gyűjtőportál a nagyvárosról szolgáltasson teljes körű információt és egyúttal a település működését sokoldalúan mutassa be, és a hatósági ügyek intézését megkönnyítse meg. Teremtse meg a társadalmi és gazdasági térbeli esélyegyenlőséget, tegye lehetővé a nemzetközi pénzügyi források, illetve a vállalkozói és befektetői tőke területfejlesztési programokba való bevonását, az Európai Unió Strukturális Alapjai fogadására való felkészítést, mozdítsa elő a nagyvárosban a valóságos igényeken alapuló, interaktív, integrált információs lánc kialakulását. - A gyűjtőportál folyamatosan frissített információkat tartalmazzon: • közhasznú, általános információkról, • fejlesztési elképzelésekről, • befektetési lehetőségekről, • turizmussal kapcsolatos információkról, • az ügyintézési lehetőségekről. - Ezek mellett a nagyváros olyan hálózati megjelenése is váljon lehetővé, amelyen keresztül a hagyományőrzés és a környezeti kultúra kialakítása ösztönözhető és tanítható. - A gyűjtőportálon legyenek elérhetők a közérdekű információk, a nagyváros közhasznú adatbázisai, az önkormányzat döntései, a közgyűlés
36
és bizottsági ülések előterjesztései, jegyzőkönyvei, a rendeletek, határozatok.27 - Az önkormányzat vállaljon feladatot az információs társadalomra való felkészítésben. Egyrészt az információs- és kommunikációtechnológia széles körű közszolgálati alkalmazásával minden állampolgárhoz vigye közelebb az információs társadalmat, másrészt pedig az ide vonatkozó rendeletalkotási munkával támogassák ezt a jövőt. Olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az információs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására. - Lakóhelytől függetlenül mindenkinek - helybelieknek és odalátogatóknak egyaránt - tegyék lehetővé elfogadható áron on-line üzemmódban a gyűjtőportált. Az önkormányzat viseljen közvetlen felelősséget, az új típusú szolgáltatás kialakításáért. Kerüljenek kialakításra információs pontok a forgalmas helyeken, az iskolákban, a könyvtárakban, a művelődési házakban. e-Közigazgatási alapszolgáltatások28 - Az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával (például tb. kifizetések a személy és lakhelynyilvántartás alapján). - Különös hangsúlyt fektessen az önkormányzat az állampolgárok és az üzleti szféra számára igen fontos alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon, stb.) számítógépes 27
Gyökeresen alakítsák át a bizottságok és a testületi anyagok előkészítését, a képviselők elektronikus úton kapják meg az anyagokat, a hálózaton keresztül: a lakosság és a képviselők részéről is igény, hogy a testületekkel lehessen kommunikálni. A belső szervezeti egység vezetői a bizottsági elnökkel együtt vitassák meg, milyen előterjesztések kerülnek a testületek elé. A képviselők ne kapjanak úgy anyagot, hogy a hivatal elkészíti a bizottság nevében és a testületi ülésen derül ki az előterjesztő számára, hogy véleményével teljesen ellentétes anyagot terjeszt elő. A testületi tagok kísérhessék végig az előkészítés folyamatát. Kapják meg az anyagot és amikor a bizottsági elnök elektronikusan szignálta az követően kerüljön a végleges anyag a bizottsági tagok elé. Az elkészített anyagot a bizottsági tagok véleményezhessék. Az előterjesztést azok kapják meg, akiket a bizottsági ülésekre meghívnának, hogy legyen lehetőségük a véleményük kifejtésére, amit belső hálózaton keresztül köröztethetnek is. Így a frakciók is megismerhetik egymás álláspontját. A módosításokról is kapjanak tájékoztatást, már felkészülten tudjanak a testületi ülésekre menni, hiszen minden álláspont ismert A lakosság a bizottsági döntést követően kapjon tájékoztatást. A közgyűlés elé kerülő anyagok véleményezésére kapjanak lehetőséget. A különböző kérdésekről fórum keretében lehessen vitatkozni - döntés-előkészítés során. Mindenki a saját területével kapcsolatos információkat töltse fel, a meglevőket aktualizálja, a régieket archiválja. 28 e-Közigazgatási alapszolgáltatásokon a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátását értjük. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások. A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak. Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek (például vásárlási tranzakciók megbízhatósága a tulajdonos ellenőrizhetőségén keresztül).
37
alapon történő létrehozására és működtetésére. Ez lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a település irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába. - A gyűjtőportál közérdekű legyen, egységes információs szisztéma szerint tartalmazzon hasznos információkat, ami akkor lesz igazán jó, ha oda-vissza működőképes: ° Az állampolgárok az interneten keresztül küldhessék be kérelmeiket. ° Kérelmek, adatlapok, tartalmazzanak jogszabályi hivatkozásokat, melyek alapján az állampolgár is utána tud nézni. ° Minden ügyintézéshez kapcsolódjanak szolgáltatások is (pl. mit, hol, mikor, kinél, milyen módon lehet intézni, házasságkötés: virág, fényképész, étterem, stb.) ° Az ügyiratot lehessen nyomon követni, kinél tart, milyen stádiumban van az ügy ° Az illeték lerovását is elektronikus úton lehessen rendezni ° Az e-szignó bevezetéséig legalább az eljárások indulhassanak el az interneten keresztül is ° A közigazgatási munkafolyamatok láthatóak, minden ügymenetre pontosan kidolgozottak legyenek. ° A hivatali ügyintézőtől közvetlenül lehessen kérdezni ° Nyomtatványok, adatlapok, letöltése mellett, tegyék lehetővé a kérelmek kitöltését, vissza töltését, ellenőriztetését Bár a hagyományos ügyintézést a jelenlegi helyzetből kiindulva még fenn kell tartani, de az önkormányzat teremtse meg a lehetőségét annak, hogy az Interneten keresztül is intézni lehessen a hatósági ügyeket, gyorsabban, hatékonyabban és sorban állás nélkül. 5.4.3.6.
Megyei és regionális szintek
A közigazgatási reform és a kapcsolódó térszerkezet változásaiból fakadóan a két szint e-közigazgatási és e-kormányzási fejlesztése szoros kapcsolatban állnak. Az előzetes stratégiai anyagok tükrében eldöntöttnek látszik a megyéknél mind területileg, mind pedig hatáskör tekintetében jóval nagyobb régiók létrehozása. Részletes koncepciók hiányában a gyűjtőportálok kialakítása ezeken a szinteken számos problémát rejt magában. Székesfehérvár jelenlegi megyei pozíciója azt kívánja, hogy a már meglévő közigazgatási funkciók egy részét regionális hatáskörrel megőrizze. Politikai értelemben a régió két másik megyéje is erre törekszik. Ezért az elkövetkezendő év során prioritást kell adni a regionális intézményrendszer kialakítását megkezdő előzetes munkának. 2006-ig pedig
38
el kell készíteni a kiválasztott intézmények regionális működtetésére alkalmas informatikai programot. A közigazgatási reform jelenlegi állapotának megfelelően a megyében kialakított kistérségi gyűjtőportálokat egységes megyei rendszerbe kell állítani, oly módon, hogy az a későbbiek folyamán az a regionális elektronikus kormányzásba integrálható legyen. A megye mint összefogó erő 2006-ig érje el, hogy mind a településeken és városokban, mind pedig a kistérségekben valósuljon meg az elektronikus ügymenet, teremtődjenek meg mindenütt legalább az egyirányú interaktivitás feltételei. A regionális integráció másik alapkövetelménye az általános, ágazati és a speciális adatbázisok létrehozása. Ezek elkészítése és hálózati hozzáféréseinek biztosítása felkészülés időszakának egyik legfontosabb prioritásává kell, hogy váljon.
5.5. Az integrált portálrendszer kialakításának szakmai szempontjai, fejlesztési irányai A gyűjtő portál létrehozásának célja egy rendszert alkotó kommunikációs infrastruktúra alapjainak megteremtése, az adott terület (település, kistérség, megye, régió) társadalmi-gazdasági folyamatait, intézményrendszerét tükröző elektronikus feltételrendszer kialakítása. Mindezt a térség hagyományait őrző, ugyanakkor az új kor lehetőségeit felkínáló metodikával. Hasonló szempontok vehetők figyelembe a városi, települési honlapok kifejlesztésénél is. A gyűjtőportál a fenti célkitűzés hardware, software és intézményi (személyi) feltételeit hivatott megteremteni, egy az Internetre épülő, integráló, befogadó jellegű rendszer létrehozásával. A rendszer lehetőséget biztosít a megyei, a települési és kistérségi portálok, valamint a későbbiekben kidolgozásra kerülő regionális portálrendszerhez való csatlakozáshoz, átjáráshoz. De lehetőséget teremt a navigációhoz, eligazodáshoz is. Megalkotásánál a tartalmi célkitűzéseken túlmenően fontos szempont az önkéntesen követhető szabványteremtés, az átgondolt hosszú távon is használható minőségi rendszerfejlesztés. 5.5.1.
A fejlesztési feladat alapvető célja
Az Integrált Portál létrehozásának célja egy áttekinthető informatikai, „Internetes” arculat képzése, a különböző kapcsolódó portálok, honlapok részére egy befogadó, hordozó felület megteremtése. A portál arculat tükrözni fogja a kistérség (megye, régió) adottságait, szervezeti fenntartását, hagyományait, az ott élő emberek tevékenységét.
39
Szerkezetében hangsúlyos elem a komplexitás, a legfontosabb gazdaságitársadalmi folyamatok, szervezetek minden területének elektronikus befogadása, ebben való eligazodás elősegítése. A fizikai megvalósítás során pedig az átgondolt, időtálló informatikai megoldások keresése, a szabványteremtés, a biztonságos üzemeltetés megoldása jelenti a fő hangsúlyt. 5.5.2.
A kialakítandó rendszer szerkezete
A portál a horizontális és (jelenleg még a) vertikális kapcsolódások eszköze. Kapcsolódik a külső információt hordozók portáljaihoz, honlapjaihoz láthatóvá teszi, s összefogja a területi elv szerint szerveződő városi és kistérségi, községi portálokat, honlapokat befolyásolja, vagy elérhetővé teszi az egyéb portálokat. Vertikálisan kapcsolódási szerepet tölt be a megye funkcionális alportáljai irányába. A portál felépítésére a modularitás a jellemző, melynek stabilnak mondható szerkezete fokozatosan alakul ki. Maga a portál is modulokból épül fel, illetve a hozzá kapcsolódó funkcionális alportálok is modulként kezelendőek. Ezzel egy kellően rugalmas struktúra érhető el, egységes csatlakozási lehetőségekkel, felületekkel. A rugalmasságon túlmenően a rendszer előnye az egységes kezelhetőség, így bármelyik alrendszeren ugyanazok a funkciók (pl. keresés) elvégezhetők, bármelyik alrendszerbe egy-egy modul beemelhető. Így a felhasználó a látszólag egymástól független területeket is otthonosan, egységes elvek szerint kezelheti. A fenti elv szerint a modulok elnevezései a sajátosságoknak és a célszerűségeknek megfelelően változtatható, növelhető, vagy csökkenthető. 5.5.3.
A rendszer moduljai
A rendszer moduljai (= portálok alrendszerei) fokozatosan és a kapcsolódás, az elérhetőség, a strukturálhatóság logikájával kerülnek kialakításra egységes koncepció szerint (az alrendszereken belül működhetnek a honlapok és weblapok). a) Modulok felsorolása: - Közhasznú információs portál - Oktatási portál - e-Közigazgatás portál - Kulturális portál - Egészségügyi portál - Környezetvédelmi portál 40
- Szociális ellátási portál - Sport, szabadidő portál - E-gazdasági portál - Turisztika portál - E-mezőgazdasági portál - EU portál -Területfejlesztési portál A portálszerkezet véglegesítése a rendszerfejlesztés, illetve a városi, községi információs alkalmazások elérhetőségének, átjárhatóságának eredménye. b) Funkcionális modulok - Tájékoztató modul - Elektronikus újság - Honlapok - On-line kommunikációs modul - Hirdetőtábla modul - Kereső modul - Statisztikai modulok - Tájékoztató modul: a modul az információközlés eszköze (jogi, gazdasági, gazdálkodási formák, szervezeti rendeltetések). Tárgyától függően az adatok feldolgozása komolyabb adatbázis kezelési eljárások alkalmazását is igényelheti, de a nagyarányú adatkezeléstől tartózkodni kell. Kiemelten kell kezelni az adatfüggetlenség elvét. Ennek betartásával válik lehetővé az, hogy a különböző alrendszerek egymás adatait saját céljuknak megfelelően használják. Az általános tájékoztatás egyik hangsúlyozott formája az eligazodást segítő elemek széleskörű alkalmazása, mely követelményként szerepel az alrendszerek kialakításánál. - Elektronikus újság: aktuálisan változó, szerkesztett információtartalom megjelenítésére szolgál. A szerkesztési feladatokat arra felhatalmazott, programozói ismeretekkel nem rendelkező személyek végezhetik, külön a városban, illetve községekben. - Honlapok: mint modulelemek az alrendszerek legfontosabb részei az egységes megjelenés érdekében kerülnek definiálásra. Célszerű érvényre juttatni az interaktivitást, az élő, változó közeget, a szerkezeti illeszthetőséget és átjárhatóságot a modulrendszerbe.
41
- On-line kommunikációs modul: a személyes kapcsolattartás eszköze. A megvalósítás módozatai a válaszidő és használati mód tekintetében különböznek egymástól. Típusai: Csevegő csatorna, Levelezési fórumok, Űrlaprendszerek Jellemzően, csak fokozatos fejlesztéssel a valós használati igényeknek megfelelően alakíthatók ki. A modulok kialakítása lehetővé teszi, hogy arra jogosult felhasználók új témákat állítsanak rendszerbe, rendszerintegrátor beavatkozása nélkül. Az űrlapok főként a hivatali/hivatalos ügyintézés elektronikus megvalósítását hivatottak segíteni. Kialakításuknál fő szempont a stabil, megbízható működés, a nyomon követhetőség, és az adatvédelem. Ennek érdekében a felhasználó rendszerétől függetlenül jól működő, naplózó, nyugtát küldő megoldás kerül kidolgozásra, megfelelő titkosítási eljárás alkalmazásával. E megoldások alkalmazása döntően a honlapok részeként működtethető a honlapot kezelő szervezet által. - Hirdetőtábla modul: A modul a felhasználók információinak megjelenítését szolgálja. Egy űrlapelem kitöltése után a közlendő anyag automatikusan, vagy egy kijelölt moderátor jóváhagyását követően megjelenik az Interneten. Döntő része profit, vagy non-profit alapon működtethető. - Kereső modul: célja a portál és a hozzá kapcsolódó alrendszerek (portálok, ezen belül a honlapok) információtartalmának szűrése, áttekinthetőségének biztosítása a felhasználó igényeinek megfelelően. Az egységes Informatikai koncepció biztosítja ennek megvalósíthatóságát. A struktúraszerű, hierarchiát a web-térkép, míg funkcionális megközelítést a keresőgép kulcsszó szerinti keresése teszi lehetővé. A keresőgép indexállományból dolgozik az optimális működési sebesség és szerverterhelés érdekében. A felindexelésre kerülő állományok körének kijelölése, az újraindexelés gyakorisága, időpontja az adott rendszer Információs stratégiájának kialakításakor kerül meghatározásra, és környezeti változók beállításával programozható. - Statisztikai modulok: célja a rendszer működtetését befolyásoló döntések, a megye (régió) különböző szintű vezetői döntéseinek előkészítése, a kistérségi közvélemény és különböző szakmai csoportok tájékoztatása a rendelkezésre álló adatok célirányos bemutatásával, döntően profitérdekeltséggel. Ennek alapjául a rendszer használatát tükröző adatok naplózása, és az önkéntes adatszolgáltatás, véleménynyilvánítás szolgál A funkcionális modulok kapcsolódása 42
Célszerű, ha középtávon valamennyi funkcionális modul megtervezésre kerül a portál kialakítása során, és azok közül néhány az alrendszerek irányába is kiterjeszti hatáskörét (pl. kereső modul). A funkcionális modulok kialakítása lehetővé teszi az alrendszerbe történő beemelésüket. A környezeti változók beállítása biztosítja a konfigurálhatóságot. 5.5.4.
A rendszer fenntartása
A rendszer kialakítására és működtetésének támogatására fejlesztőszolgáltató szervezetet célszerű létrehozni, megerősödését, folyamatos fejlődését különböző forrásokból támogatni kell. E megoldást jól szolgálhatnák települési önkormányzatok által létrehozott vagy létrehozandó információs központok, amelyek nemcsak a települések szervezeteinek nyújthat segítséget az alkalmazás fejlesztésében, a honlapok megújításában és a rendszerépítésben, hanem jó szolgálatot tehetnek a humánerő képzésben is. A portál beüzemelése, átadása után a rendszer információinak aktualizálását a települések erre a célra létrehozott szervezetei és munkatársai végzik. A rendszer üzemben tartási, karbantartási teendőit is ők látják el.
5.6. Alapszolgáltatások e-Közigazgatási alapszolgáltatásokon a hagyományos közigazgatási feladatokat, funkcióknak elektronikus úton történő ellátását értjük. Egyik csoportja az állampolgároknak nyújtott szolgáltatások. A második csoportba a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások tartoznak. Az alapnyilvántartások (cég-, telek-, ingatlan-, gépjármű tulajdonos- és forgalmi engedély-, személy- és lakóhely nyilvántartások, közműtérképek) jó működésében elsősorban az állampolgárok és az üzleti szféra érdekeltek (például vásárlási tranzakciók megbízhatósága a tulajdonos ellenőrizhetőségén keresztül). Az adatok megbízhatósága növelhető és az „egy adatot csak egyszer megadni” elv érvényesíthető az adatbázisok törvényileg és rendeletileg tételesen szabályozott korlátozott összekapcsolásával (például tb. kifizetések a személy és lakhelynyilvántartás alapján). Különös hangsúlyt fektessenek az önkormányzatok az állampolgárok és az üzleti szféra számára igen fontos alapnyilvántartások és közműnyilvántartások (csatorna, víz, gáz, út, villamos, telefon, stb.) számítógépes alapon történő létrehozására és működtetésére. Ez lehetővé teszi az állampolgárok hatósági engedélyezési ügyeinek hatékony intézését, segíti a települések irányítását, támogatja az üzleti szféra bekapcsolódást a helyi feladatok megoldásába. 43
A gyűjtőportál közérdekű legyen, egységes információs szisztéma szerint tartalmazzon hasznos információkat, ami akkor lesz igazán jó, ha oda-vissza működőképes: • Az állampolgárok az interneten keresztül küldhessék be kérelmeiket. A kérelmek, adatlapok tartalmazzanak jogszabályi hivatkozásokat • Minden ügyintézéshez kapcsolódjanak szolgáltatások is (mit, hol, mikor, kinél, milyen módon lehet intézni, például házasságkötésnél: virág, fényképész, étterem, stb.) • Az ügyiratot lehessen nyomon követni, kinél tart, milyen stádiumban van az ügy • Az illeték leróvását is elektronikus úton lehessen rendezni • e-szignó bevezetéséig legalább az eljárások indulhassanak el az interneten keresztül is • A közigazgatási munkafolyamatok láthatóak, minden ügymenetre pontosan kidolgozottak legyenek. • A hivatali ügyintézőtől közvetlenül lehessen kérdezni • Nyomtatványok, adatlapok, letöltése mellett, tegyék lehetővé a kérelmek kitöltését, visszatöltését, ellenőriztetését A hagyományos ügyintézést a jelenlegi helyzetből kiindulva még fenn kell tartani, de az önkormányzatok teremtsék meg a lehetőségét annak, hogy az interneten keresztül is intézni lehessen a hatósági ügyeket, gyorsabban, hatékonyabban és sorban állás nélkül. A következőkben felsoroljuk az általunk fontosnak vélt alapszolgáltatásokat és azok szintjeit. A felsorolás nem lezárt, folyamatosan bővíthető, kiegészíthető, a kívánt igényeknek megfelelően.
5.6.1. • • • •
Önkormányzat: képviselő-testületi-, bizottsági ülések, képviselők Képviselő-testületi, bizottsági ülések időpontja Képviselő-testületi, bizottsági ülések helyszíne Képviselő-testületi, bizottsági ülések napirendjei Képviselői fogadóórák időpontja, helye, témái 44
• Lakossági fórumok, időpontja, helye, napirendje, jegyzőkönyvei • Tisztségviselők, képviselők, bizottsági tagok fizetése • Választókerületi képviselők és a hozzájuk tartozó utcák jegyzéke 5.6.2.
Polgármesteri hivatal
• Tisztségviselők (cím, elérhetőség: telefon, fax, e-mail, weblap /továbbiakban: elérhetőség/) • Tisztségviselői fogadónapok időpontja, tartama • Belső szervezeti egységei (cím, elérhetőség, ügyfélfogadás rendje, ügyintézők elérhetősége, időpont-egyeztetés) • A település lapjai on-line változatban. 5.6.3. • • • • • • • • • • •
Ügyintézés Kérelmek adatlapok, kitöltési útmutatók egyének számára Kérelmek adatlapok, kitöltési útmutatók gazdasági szervezetek számára Kitöltést ellenőrző programok Kitöltött nyomtatványok iktatásának visszaigazolása Kérelmek sorsának nyomon követése Földhivatalai alaptérkép Közmű alaptérkép Ingatlankataszter Vagyonkataszter Építmény és vállalkozáskövetés Légi fotók
Egységes ügyintézés kialakítása szükséges a kistérség településein, a térség településeinek polgármesteri hivatalaiból, teleházaiból, otthonról közvetlenül lehet indítani az ügyeket az infokommunikációs eszközökkel, amelyeket a térségközpontban a szakemberek elintéznek. Az ügyfélnek nem kell beutaznia a térség központjának polgármesteri hivatalába, hanem csak az ügye utazik a technika segítségével. Azok számára, akik segítségre szorulnak egy kérelem elindításánál, a polgármesteri hivatalban, teleházban dolgozó ügyintéző a kérelmek szerelvényezését ellenőrzi, így a hiánypótlások miatti időkiesést is el lehet kerülni.
45
5.6.4.
Látnivalók, nevezetességek, programok
• A település nevezetségeinek, programjainak felsorolása, időrendben Mit? Hol? Mikor? Kinek? Milyen körnek? Jegyigénylés. • A látnivalók címei, megtekintési lehetőségeik időpontjai, jegyigénylés. 5.6.5. • • • • • • 5.6.6.
Szálláshelyek, éttermek Szállodák címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, szobafoglalás Panziók címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, szobafoglalás Turistaszállások címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, szállásfoglalás Kempingek címe, elérhetőségük, a férőhelyek száma, helyfoglalás Fizetővendéglátás címe, elérhetőségük, férőhelyeinek száma, helyfoglalás Éttermek címe, elérhetősége, asztalfoglalás. Kulturális és szabadidő létesítmények
• Művelődési házak (cím, elérhetőség, nyitva tartás, programok, jegyigénylés) • Múzeumok, képtárak, kiállítótermek (cím, elérhetőség, nyitva tartás, kiállítások, jegyigénylés) • Színház (cím, elérhetőség, pénztár nyitva tartás, programok, jegyigénylés) • Levéltár (cím, elérhetőség, nyitva tartás, időpont egyeztetés) • Könyvtár (cím, elérhetőség, nyitva tartás, kölcsönzés) • Sport, szabadidő létesítmények (cím, elérhetőség, nyitva tartás, helyfoglalás) 5.6.7. • • • • • • 5.6.8.
Közlekedési szolgáltatások Helyi járatok menetrendje Helyközi járatok menetrendje Vasúti menetrendek Szolgáltatók /busz, vonat, taxi/ (cím, elérhetőség) Parkolók, parkolóházak Útfelbontások, útlezárások Egészségügyi létesítmények
46
• Házi orvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő, a házi orvosokhoz tartozó utcajegyzék) • Gyermekorvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő) • Fogorvosok (cím, elérhetőség, rendelési idő) • Gyermek és ifjúsági fogászok (cím, elérhetőség, rendelési idő) • Ifjúsági és egészségügyi szolgálatok (cím, elérhetőség: telefon, fax, email, weblap, rendelési idő) • Védőnői szolgálatok (cím, elérhetőség, rendelési idő) • Rendelőintézetek (cím, elérhetősége, rendelési idő) • Kórházak (cím, elérhetősége, rendelési idő) • Laboratóriumok (cím, elérhetősége, rendelési idő) 5.6.9.
Gyermekintézmények
• Bölcsődék (cím, elérhetőség, nyitva tartás) • Óvodák (cím, elérhetőség, nyitva tartás) • Nevelőotthonok (cím, elérhetőség, nyitva tartás) 5.6.10. • • • • •
Oktatási intézmények
Általános iskolák (cím, elérhetőség) Középiskolák (cím, elérhetőség) Szakiskolák (cím, elérhetőség) Felsőoktatási intézmények (cím, elérhetőség) Kollégiumok (cím, elérhetőség)
5.6.11.
Szociális létesítmények
• Szociális intézmények (cím, elérhetőség, nyitva tartás) • Krízis központok (cím, elérhetőség, nyitva tartás) • Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok (cím, elérhetőség, nyitva tartás).
5.7. Tartalomszolgáltatások Az e-Közigazgatási tartalomszolgáltatásokon egy új iparág, a tartalomipar megteremtésének alapját értjük: szöveges, numerikus, képi, hangos,
47
multimediális információk közzétételét időben vagy anyagilag korlátozott vagy korlátlan módon a különböző (Internet, mobil) hálózatokon. Igényként fogalmazták meg, hogy a tartalomszolgáltatás segítse elő a gazdaságfejlesztést, a lakosság foglalkoztatását, és javuljon a polgárok jövedelmi helyzete, tartalmazza a települések gazdaságának, foglalkoztatásának adatait (jelenleg nincsenek például székesfehérvári adatok, csak a KSH adataira támaszkodhatnak, de az elkövetkező időben az adatbázisokból maguk szeretnék előállítani, vagy a KSH-t rávenni arra, hogy városi adatokat adjon.) Továbbá tartalmazza a civil és gazdasági szervezetek, a települési önkormányzatok szervezetek tárát. Az adatbázisokból kinyerhetőek legyenek statisztikák, az elemzéshez szükséges nyilvános adatok Tartalomszolgáltatás tekintetében az általunk fontosnak tartott főbb információk az alábbiak: 5.7.1.
Önkormányzat
• Képviselő-testület névsora, összetétele • Bizottságok névsora, összetétele • Képviselő-testületi, bizottsági ülések írásos anyagai – véleménynyilvánítás, fórum • Képviselő-testületi, bizottsági ülések jegyzőkönyvei • Melyik képviselő, milyen témában, hogyan szavazott • Határozatok tára • Rendeletek tára, egységes szerkezetben, rendeletmagyarázatokkal • Költségvetés • Költségvetési beszámoló • Pályázatok • Választókerületek utcajegyzéke • Választások: tájékoztatás, határidők, kötelező hirdetmények, választási iroda hirdetményei, jelöltek nyilvános adatai a jelölésük elfogadásától, választókerületek, szavazókörök utcajegyzéke, a szavazóhelyiségek helyszíne, választási bizottságok adatai. • Városkörnyéki bizottság: a pénzügyi alap alakulása, jegyzőkönyvek, döntések. • A polgármesteri hivatal létszáma 5.7.2.
A település elhelyezkedése
48
• A település földrajzi elhelyezkedése, távolsága, elérhetőségi ideje más nagyobb településektől • Főközlekedési útvonalak, melyek áthaladnak a településen, autópálya elérhetősége, távolsága, időbeli elérhetősége (számadatok) • Vasút-közlekedési útvonalak (leírás, milyen járműveket tud fogadni) és azok elérhetősége (számadatok) • Vízi-közlekedési útvonalak (leírás, milyen járműveket tud fogadni) és azok elérhetősége (számadatok) • Repülőtér (leírás) és annak elérhetősége (számadatok) • A közigazgatási terület nagysága (számadat) • A mezőgazdasági művelés alatt álló terület nagysága (számadat) • A belterület nagysága (számadat) • A beépített terület nagysága (számadat és százalék) • A települési zöldfelületek (mesterséges tavak, parkok, zöldsávok) nagysága (számadatok), kihez tartozik, címük, elérhetőségük • A település domborzati (leírás)-, éghajlati - csapadékmennyiség (számadat)-, széljárások (leírás), közép-hőmérsékletek (számadatok) és vízrajzi (leírás, számadat) – viszonyai. 5.7.3.
Gazdaság szervezetek, befektetési lehetőségek
• Gazdasági szervezetek száma (jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli, egyéni vállalkozók), megoszlása (foglalkoztatottak száma szerint) • Vezető vállalkozások együttműködése (leírás) • Ipari létesítmények címük, elérhetőségük, nagyságuk, mivel foglalkoznak, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (beszállítóik, helyben, máshonnan) (leírás és számadatok) • Kereskedelmi létesítmények címük, elérhetőségük, nagyságuk, eloszlásuk, forgalmuk, teljesítményérték hány főt foglalkoztatnak (leírás és számadatok) • Mezőgazdasági üzemek címük, elérhetőségük, nagyságuk, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (leírás és számadatok) • Szállító és szolgáltató cégek címük, elérhetőségük, nagyságuk, hány főt foglalkoztatnak, teljesítményérték (leírás és számadatok) • Áru- és utas szállítás típusai (leírás és számadatok) • Szállítási eszközök kielégítősége (leírás és számadatok) • Szállítási teljesítmény nyilvántartások (leírás és számadatok) • Szállítási költségek és árak (leírás és számadatok) • Szállítási szabályozások (leírás) • Szállítási előjogok (leírás)
49
• Ipari övezetek, parkok nagysága, közműellátottsága, megközelíthetősége, elhelyezkedése, elérhetősége (cím, telefon, fax, e-mail, weblap) 5.7.4. • • 5.7.5.
Fejlesztési információk A település fejlesztési programjai (programok, koncepciók, tervek) Városrendezési tervek (szabályozási- és szerkezeti tervek) Pénzügyi szolgáltatások
• Banki szolgáltatások (hitelpolitika, támogatások, új vállalatok finanszírozásában való érdekeltség) • Helyi befektetők száma • Országos-, regionális-, megyei-, térségi- és helyi finanszírozási források • Bankok (cím, elérhetőség) • Posták (cím, elérhetőség) 5.7.6.
Közlekedési jellemzők
• Útnyilvántartás • Helyi járatok száma, sűrűsége, vonalhálózatának hossza, napi utaslétszáma (számadat) • Vasút és helyközi járatok száma sűrűsége, vonalhálózatának hossza, napi utaslétszáma (számadat) • Kerékpárutak hossza (számadat) • Kerékpársávok hossza (számadat) • Sétálóutcák hossza (számadat), behajtási lehetőségek (térkép) • Parkolók (parkolóházak) darabszáma, elhelyezkedése (számadat, térkép) • Utak tulajdonosai (magán, önkormányzat, közútkezelő kht.) címe, elérhetősége, a kezelt utak hossza (számadat, térkép) • Az utak minőségének hossza (földút, aszfalt, makadám, stb.) (számadat, térkép) • Járművek száma (számadat) 5.7.7.
Környezetvédelmi jellemzők
• Vízminőséget befolyásoló tényezők (számadatok és leírás, térképen bemutatás) 50
• Levegőtisztaság a település különböző helyszínein (számadatok, térképen bemutatás) • Zajszint a település különböző helyszínein (számadatok, térképen bemutatás) • Szennyvízkezelés (leírás, térképen bemutatás) • Veszélyes hulladékok kezelése (leírás, térképen bemutatás) • Szilárd hulladékok lerakása (leírás, térképen bemutatás) • Hóeltakarítás minősége (só, homok, egyéb) 5.7.8.
Népességi jellemzők
• Demográfiai eloszlás (kor, nemek szerint) (számadat) • Iskolai végzettségek (általános, középiskola, felsőfokú) (számadat) • Foglalkoztatottak megoszlása (köztisztviselők, közalkalmazottak, iparban, mezőgazdaságban-, szolgáltatásban dolgozók száma) (számadat) • Népességi tendenciák, népességvándorlás (grafikonok, leírás) • Vonzáskörzet (települések száma, lakónépesség száma) • Jövedelmi adatok megoszlása (sávosan Ft/hó) • Létfenntartási költségek (rezsi, élelem, háztartás Ft/fő/hó) • Lakások és tartós cikkek tulajdonviszonyai (leírás) • Szegény lakosság százaléka (számadatok) • Szociális segélyben részesülők aránya (számadatok) 5.7.9.
Lakásállomány
• Lakásállomány összetétele (számadatok) • Új lakásépítkezések (van, nincs, tervezett építés a tárgyévben) (számadatok) • Értékesítés vagy bérbeadás struktúrája (leírás) • Bérleti díjak (m2-től és elhelyezkedéstől függően) (számadatok) • Lakásépítési telkek értéke (számadatok) • Az épített lakások átlagos alapterülete (számadat) • Az épített házak átlagos alapterülete (számadat) • Helyi ingatlanközvetítők neve, címe, elérhetősége 5.7.10.
Munkaerő, foglalkoztatottság
• Munkaerő összetétele (iskolai végzettség, kor szakképzettség szerint) • Ingázók száma (számadat) 51
• • • • • • • •
Ingázók közlekedése (leírás) Munkabérek, átlagkeresetek (sávosan Ft/fő/hó) Alkalmazottak változása (fizikai, szellemi) Munkáltatók és munkavállalók közötti viszonyok hagyományai (leírás) Munkanélküliség aránya a foglalkoztatottakhoz képest (% adat) Munkanélküliek (képzettsége, neme, kora) (számadat) Munkaközvetítő cégek felsorolása, címük, elérhetőségük Munkalehetőségek (leírás)
5.7.11.
Közműellátottság
• Elektromos energia: rendelkezésre állása és árai egy háztartásra jutó villamos energia felhasználás (számadatok) • Az áramszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Gázszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai, az összes gázhálózat hossza, a szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (ebből a háztartásoknak), vezetékes gázzal fűtött háztartások száma (számadatok) • A gázszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Vízszolgáltatás: rendelkezésre állása, forrása, felhasználása és árai, a közüzemi vízhálózat hossza, az összes szolgáltatott víz mennyisége, a lakásoknak szolgáltatott víz mennyisége (számadatok) • A vízszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Szennyvízcsatorna: rendelkezésre állása és árai, a csatornahálózat hossza, az elvezetett összes szennyvíz mennyisége (ebből a háztartásokból elvezetett) (számadatok) • A szennyvízszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Csapadékvíz-csatorna: rendelkezésre állása és árai, a csatornahálózat hossza, az elvezetett összes csapadékvíz mennyisége, felhasználása (ebből a háztartásokból elvezetett) (számadatok) • A csapadékvíz-szolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Távhőszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai, mivel fűt, az ellátott fogyasztók száma (számadatok) • A távhőszolgáltató neve, címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, weblap) • Telefonszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt főállomások száma, lakásokban-, közterületeken-, nyilvánosan felszerelt állomások száma) • A telefonszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, email, weblap)
52
• Internetszolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt főállomások száma, lakásokban-, közterületeken-, nyilvánosan felszerelt állomások száma) • A internetszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, email, weblap) • Kábel TV szolgáltatás: rendelkezésre állása és árai (bekapcsolt állomások száma, lakásokban-, közterületeken felszerelt állomások száma) • A kábelszolgáltató cégek nevei, címei, elérhetőségük (telefon, fax, e-mail, weblap) • Közműtérkép beszerezhetősége cím, időpont, közműtérképek árai 5.7.12.
Védelmi szolgáltatások
• Rendőrség (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat) • Polgárőrség (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat) • Tűzoltóság (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat) • Katasztrófavédelem (cím, elérhetőség, vezető, éves beszámoló jelentés, rendelkezési hatókörük, nyilatkozni jogosultak neve) eredményességének főbb mutatói (számadat) • Tűzbiztonság: speciális berendezések, tűzoltó állomások elhelyezkedése, víz rendelkezésre állása (felsorolás, számadat) 5.7.13. • • • • • •
Média szolgáltatások
Típusa és gyakorisága (számadat) Sajtó (számadat) Újságok (számadat) TV és rádió vételi lehetőségek (számadat) Helyi témák közlésének aránya (számadat) Szerkesztőségek (cím, elérhetőség)
5.7.14.
Egészségügyi jellemzők
53
• • • • • • • • • • • • •
Házi orvosok száma, ellátás költségei Gyermekorvosok száma, ellátás költségei Fogorvosok száma, ellátás költségei Gyermek és ifjúsági fogászok száma, ellátás költségei Ifjúsági és egészségügyi szolgálatok száma, ellátás költségei Védőnői szolgálatok száma, ellátás költségei Rendelőintézetek száma Rendelőintézetei szakorvosi ellátásban teljesített évi gyógykezelések száma Szakorvosi gondozói ellátásban teljesített gondozói vizsgálatok száma Kórházak száma Kórházi ellátás (működő korházi ágyak-, elbocsátott betegek száma, ápolási napok száma) (számadatok) Laboratóriumok száma Laboratóriumi feltételek bemutatása
5.7.15.
Szociális létesítmények
• Szociális intézmények száma, (számadat) • Krízis központok száma, (számadat) • Családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok száma (számadat) 5.7.16.
Gyermekintézmények
• Bölcsődék száma, nevelőprogramok bemutatása • Óvodák címe, elérhetősége, a férőhelyek száma, nevelőprogramok bemutatása • Nevelőotthonok címe, elérhetősége, a férőhelyek száma, nevelési módszerek bemutatása 5.7.17.
Oktatás
• Általános iskolák (száma, címe, elérhetősége, tanulók- és pedagógusok száma, pedagógiai programok bemutatása) • Középiskolák (száma, címe, elérhetősége, tanulók száma, ebből esti és levelező tagozatos, gimnáziumi, szakközépiskolai tanulók száma, pedagógusok száma, pedagógiai programok bemutatása) • Szakiskolák (száma, címe, elérhetősége, oktatás típusa, végzett tanulók száma, pedagógiai programok bemutatása) 54
• Felsőoktatás (egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek, címe, elérhetősége, nappali és levelező tagozatos hallgatók száma, karok száma, megnevezése, bemutatása) • Kollégiumok száma, címe, elérhetősége, férőhelyek száma, nevelési programok bemutatása 5.7.18.
Kulturális és szabadidő létesítmények
• Könyvtárak száma (megyei, városi, egyházmegyei könyvtár és levéltár). Milyen könyv- és folyóirat-állománnyal rendelkeznek. Kölcsönzési idők és lehetőségek. Könyvtárak közötti kölcsönzési lehetőségek • Színházak, művelődési otthonok száma, állandó és időszaki programjaik, színházterem (befogadóképesség, technikai felszereltség, milyen rendezvények lebonyolítását teszi lehetővé); kiállító terem (mérete, kiállítható falfelület, megvilágítás); egyéb rendezvényekhez (termek biztosítása technikai berendezésekkel, büfével, befogadóképességgel); kiszolgáló egységek, szolgáltatások (szálláslehetőség, büfé, nyilvános telefon, stb.). Speciálisan milyen lehetőségeik vannak, miben különböznek egymástól (egyházi, megyei, városi, önálló intézmények, egyesületi alapon működők, községiek) • Levéltárak száma, milyen adatokat őriznek, hol vannak átfedések, szolgáltatásaik (hol, mit lehet megtalálni az elmúlt századok óta, milyen típusú iratanyagot, hol lehet keresni) • Múzeumok száma. Állandó-és időszaki kiállítások, rövid tájékoztatással. Egyéb múzeumi programok (hangversenyek, tudományos konferenciák, egyéb). Milyen kutatások folynak az intézményben (kik a szakemberek)? Aktuálisan. Mire van felkészülve az intézmény (milyen irányokban és milyen területeken). Régészeti területek, melyek védettek. Műemlék és védett épületek, valamint azok paraméterei – Mit jelent a védettség, ki az építési hatóság és milyen ügyekben, mikor lehet hozzájuk fordulni. • Kiadványok, folyamatos tájékoztatás, amiket meg lehet vásárolni az interneten keresztül. • Rekrációs, szabadidő- és sportolási lehetőségek felsorolása, a létesítmények száma 5.7.19.
Történelmi, kulturális hagyományok
• Jelentős történelmi események leírása • Kulturális, művészeti örökségek leírása • Népművészeti, népi hagyományok leírása
55
• Gazdálkodási, foglalkozási hagyományok leírása 5.7.20.
Szálláshelyek
• Üzleti forgalom számára (számadatok) • Tárgyalások befogadására (számadatok) • Pihenni vágyók számára (számadatok) 5.7.21. • • • •
Vendégvárók
Éttermek száma (számadatok) Bárok száma (számadatok) Presszók száma (számadatok) Vendéglők száma (számadatok)
5.7.22.
Vallási létesítmények
• Száma és felekezetek felsorolása, címe, elérhetőségük, hívők száma, %-os aránya az összlakossághoz képest 5.7.23.
Civil szervezetek
• Száma és felsorolása, címük, elérhetőségük, programjaik 5.7.24.
Önkormányzatok
• Települési önkormányzatok címe, elérhetősége
5.8. Javasolt projektek 5.8.1.
Tervek
• A közigazgatás egyéb szerveivel élő, elektronikus kapcsolat kialakításának megvalósítási lehetőségeinek terve • Az adatbázisok kialakításának terve, az átkonvertálási és felkerülési tervek 56
• A működés biztosági előírásainak terve • DR továbbfejlesztés terve • Emberi erőforrás gazdálkodási terve (szervezet-fejlesztő és informatikus szakemberek felvétele) • A fokozatos bevezetés terve • Képviselők felkészítési terve • Ügyintézők felkészítési terve, minden ügyintéző vegyen részt minimális informatikai továbbképzésen (használat, felvitel) a konkrét munkájához kapjon segítséget • Lakosság bevonásának terve • A nyilvános hozzáférések számának növelési terve • Közösségi elérési pontokon tanácsadások terve • A bemutató rendszer kialakításának terve • Kapcsolatrendszerek felülvizsgálatának terve (belső szervezeti egységek között, az önkormányzat és a kapcsolódó önkormányzatok között, az önkormányzat és az intézmények, valamint más közigazgatási szervezetek között) • Szakhatósági együttműködések új alapokra helyezése 5.8.2.
Technikai ellátottság projekt
Mérjék fel a települések technikai ellátottságát, mind a polgármesteri hivatalok, mind az intézmények szintjén.
5.8.3.
Hálózatépítési projekt
Alakítsanak ki közvetlen kapcsolatot a térség hivatalai, az intézményei, és a képviselői között. 5.8.4.
Térségi feladatellátás projekt
A térségi feladatok ellátását szervezzék meg, hozzák létre a szükséges megállapodásokat a települések képviselő-testületei
5.8.5.
Az adatbázisok kialakítása, átkonvertálása és felkerülése a gyűjtőportálra projekt
57
Térségi interaktív, integrált információs adatbázis, amely a térségre vonatkozó adatokat tartalmazza. Minden település a saját területével kapcsolatos információkat töltse fel, a meglevőket aktualizálja, a régieket archiválja.
5.8.6.
Pénzügyi projekt
• A tervek megvalósításának költségei • A tervezett beruházások finanszírozási lehetőségei 5.8.7.
Oktatási projekt
• Felhasználói kézikönyvek elkészítése • Oktatási anyagok elkészítése • Távoktatási tanuló programok, példatárakkal • Az e-közigazgatás használatának betanítása Készítsék fel az e-közigazgatásban résztvevő és közreműködő munkatársakat. Mindenki rendelkezzen az ügyintézéshez szükséges ismeretekkel. Az önkormányzatok vállaljanak feladatot a lakosság információs társadalomra való felkészítésben.
5.8.8.
Szabályozási projekt
Az önkormányzatok olyan szabályozást dolgozzanak ki, amely mindenkit képessé tesz, és egyben ösztönöz is az információs társadalom teljes gazdasági és szociális előnyeinek kiaknázására.
5.8.9.
Média és PR projekt
• Folyamatos tájékoztatás a megvalósításról
58
• Tájékoztató kiadványok készítése. A helyi kezdeményezések, az indított programok, munkák és háttér-információk. Az e-közigazgatás programjának széles körű ismertetése, különösen azoknak, akik ebben tevőlegesen részt vesznek, a technikai ismeretektől kezdve a gyakorlati alkalmazásig. Alapvető kérdésekre válaszadás- Mit? Miért? Kinek? Hogyan? • Fórum szervezése településenként, közvetlen kommunikáció a lakossággal • Konferencia • Országos tájékoztatók - modellprogram
Budapest-Nagykovácsi, 2003. november 11.
59
