AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN

MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

SZERKESZTETTE: KÓPIÁS BENCE – MOLNÁR SZILÁRD

A kötet a MAGYAR KÖZIGAZGATÁSI INTÉZETBEN (KORMÁNYZATI SZEMÉLYÜGYI SZOLGÁLTATÓ ÉS KÖZIGAZGATÁSI KÉPZÉSI KÖZPONT – KSZK) készült, az Európai Unió Regionális Operatív Program 3.1.1. keretében, „A helyi közigazgatás kapacitásépítése képzési programok, tanácsadás és infrastrukturális fejlesztések révén” cím központi programjának, „Az e-közigazgatás alapjai a helyi, területi közigazgatásban” cím témája eredményeinek összefoglalásaképpen.

Programigazgató: DR. KÖKÉNYESI JÓZSEF Kutatásvezet!: DR. KÓPIÁS BENCE A kutatásban részt vettek: BENKE ANDREA BÓDI ANTAL BÓDI GÁBOR KERINGER ZSOLT KÖTELES BERNADETT MOGYORÓSI ZSUZSANNA MOLNÁR SZILÁRD SERE PÉTER Kutatásszervez!k: KÁDÁR KRISZTIÁN DR. MOCSÁRI JÓZSEF Kiadó: KSZK ROP 3.1.1. PROGRAMIGAZGATÓSÁG 1054 Budapest, Alkotmány u. 25. Felel!s kiadó: MENNER ÁKOS Technikai szerkeszt!: KÁDÁR KRISZTIÁN

A kézirat lezárásának ideje: 2008. március 31. © KSzK ROP 3.1.1. Programigazgatóság, 2008 © Kópiás Bence – Molnár Szilárd, 2008 BUDAPEST, 2008 A m szerz!i jogilag védett. Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a terjesztés és a fordítás jogát. A m a kiadó írásbeli engedélye nélkül részeiben sem reprodukálható, elektronikus rendszerek felhasználásával nem dolgozható fel, azokban nem tárolható és nem terjeszthet!.

TARTALOMJEGYZÉK

KÖSZÖNT"............................................................................................................................................. 7 EL"SZÓ .................................................................................................................................................. 9 I. E-közigazgatási alapismeretek.................................................................................................... 11 II. Önkormányzati, kistérségi e-közigazgatási stratégia kialakítása .......................................... 23 III. Az önkormányzati infrastruktúra helyzete, továbbfejlesztésének irányai......................... 31 IV. Szolgáltató önkormányzati back-office rendszerek kialakítása ........................................... 43 V. Önkormányzati front-office rendszerek ................................................................................... 53 VI. Oktatási, képzési programok .................................................................................................... 71 VII. Költséghatékonyság az e-közigazgatásban............................................................................ 79 VIII. Információs társadalom.......................................................................................................... 89 FÜGGELÉK .......................................................................................................................................... 113 GLOSSZÁRIUM.................................................................................................................................... 141

KÖSZÖNT Napjainkban megkerülhetetlen fogalommá vált az e-közigazgatás. A téma „divatos” jellegéb l adódóan napi szinten értesülhetünk arról, hogy az Európai Unió országai milyen nagyszabású fejlesztéseket hajtanak végre, illetve szerte a világban milyen új információs és kommunikációs technológiákat, innovatív megoldásokat alkalmaznak a közszolgáltatások és a közigazgatás hatékonyságának fejlesztése érdekében. A különböz nemzetközi ranglisták, értékelések egyre gyakrabban vizsgálják a közigazgatás teljesítményét, az e-közigazgatás fejlettségét, hiszen ezek ma már versenyképességi tényez k. Éppen ezért e kihívásoknak nem csak a magyar államigazgatásnak, hanem az önkormányzatoknak és a kistérségi társulásoknak is meg kell felelniük. Meggy z désem, hogy a közigazgatási modernizációs folyamat egyik legfontosabb eszköze a jöv ben az e-közigazgatás lehet: a funkcióiban lényegesen megváltozott és valóban szolgáltató jelleg! állam elérése érdekében a helyi közösségeknek is célszer! élniük az internet, a mobilkommunikáció és minden más szóba jöhet technológia lehet ségeivel. A kormányzatnak – a települések és kistérségek eltér mérték! teherbíró-képességére tekintettel – kiemelt felel ssége van az e-közigazgatási programok beindításában és koordinációjában. A 2007-2013-ig tartó id szakban jelent s e-kormányzati fejlesztések indulnak meg a kapcsolódó operatív programok projektjeinek jóvoltából, amelyek egy része az önkormányzati, kistérségi igazgatás fejlesztésére koncentrál. A megfelel partnerség elengedhetetlen: nagymértékben számítunk a helyi szakemberek kreativitására és együttm!ködésére is. A tapasztalatom az, hogy jelent s igény mutatkozik a helyi döntéshozók részér l az aktuális, használható információkra az e-közigazgatás terén is. Több felmérés bizonysága szerint a fejlesztések jelent s gátló tényez jeként jelent meg az elmúlt években a megfelel ismeretek hiánya. A Regionális Operatív Program (ROP) 3.1.1. központi programja segítségével létrejött kézikönyv els sorban a polgármesterek, a jegyz k és a téma iránt érdekl d köztisztvisel k számára kíván segítséget nyújtani. Ennek érdekében a szerz k az egyes témakörök megértéséhez szükséges alapvet információk rögzítése mellett konkrét javaslatokat tesznek arra vonatkozóan, milyen lehet ségei lehetnek egy önkormányzatnak vagy kistérségi társulásnak az ügyfelekkel való kapcsolattartás, a napi munkát segít háttérrendszerek továbbfejlesztése, vagy éppen az információs társadalom fejl désének támogatása terén. Remélem, hogy a kiadvány minden olvasónak közvetít néhány olyan új ismeretet, ötletet, amelyet jól tud hasznosítani a jöv ben. Dr. Baja Ferenc közigazgatási informatikáért felel s kormánybiztos

EL

SZÓ

Ez a módszertani kézikönyv az „E-közigazgatás alapjai a helyi-területi közigazgatásban” c. kutatási projekt eredményeit foglalja össze els sorban a kistérségi, települési döntéshozók számára. Az e-közigazgatás témakörének tisztázását követ en szakterületenként kitérünk arra, hogy milyen eredményeket értek el a helyi önkormányzatok az e-közigazgatás fejlesztése terén. Ennek során azt is számba vesszük, hogy milyen jó megoldásokkal („bevált gyakorlatokkal”) találkozhatunk helyi szinten. Mindezek mellett néha nyíltan, néha pedig burkoltabb formában a szövegbe ágyazva kitérünk arra, hogy szakmai meggy z désünk szerint melyek a javasolt fejlesztési irányok. Azaz, hogy mit tehet, mit érdemes tennie egy felel s önkormányzatnak, kistérségi társulásnak? A kutatási projekt indítását megel z en fókuszcsoportos megbeszéléseken mértük fel a célcsoport elképzeléseit és igényeit err l az izgalmas témáról. A résztvev k hangsúlyozták a térségi szemlélet jelent ségét – ez mutatja, hogy sokan helyben is felismerték: „egyedül nem megy”, nagyobb szerepet kell szánni a települések közötti együttm!ködésnek. Szerencsére a kormányzati elképzelések is határozottan a kistérségi és regionális szintekre fókuszálnak, így magabiztosan mozoghattunk ezeken az új terepeken. Többen utaltak a tudás, a korszer! ismeretek jelent ségére, ami szintén életszer! felvetés – megfelel en képzett és készséges munkatársak nélkül az átfogó modernizációs folyamatok kudarcra vannak ítélve. Jogos felvetés volt még, hogy lépjünk át a túlzottan jogi megközelítésen, illetve hogy a külföldi példák helyett inkább a hazai bevált gyakorlatokra koncentráljunk. Nem elhanyagolható a források kérdése sem: a várható fejlesztési irányokat is ismertetjük, amelyeket els sorban az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) két operatív programja fog támogatni. A kézikönyv készít i tehát törekedtek arra, hogy az alapvet ismeretek tisztázása mellett lehet ség szerint konkrét feladatokat, lehet ségeket fogalmazzanak meg, amit a napi gyakorlatban is jól lehet alkalmazni.

A szerkeszt k

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Az információs társadalom terén számos új fogalom, kifejezés jelenik meg. Ezek között az e-közigazgatás (e-government) már réginek számít, mégis a tématerület gyors fejl dése miatt folyamatosan változik. Az e-közigazgatás ma már egy nélkülözhetetlen eszköz az államigazgatás, az önkormányzati munka megreformálásához, a szolgáltatások állampolgári elégedettségének növeléséhez, valamint a rugalmasabb, átláthatóbb közigazgatás megteremtéséhez. Ezt hangsúlyozzák és teszik kötelez vé a tagállamok számára az Európai Unió e témakörben szület iránymutatásai is. Az e-közigazgatás megvalósításának gyakorlata megmutatta, hogy a legnehezebben leküzdhet akadályt az a kultúra- és szemléletváltás jelenti, amely az elektronikus lehet ségek, mint eszközök alkalmazásával átfogó és radikális átalakulást hoznak a közigazgatási munkában. Ez az óriási kihívás el is riasztja az önkormányzatokat az e-közigazgatás kialakításától, hiszen például Magyarországon az önkormányzatok dönt többsége rendeleti úton zárta ki az elektronikus ügyintézés lehet ségét már 2006-ban. Ennek egyik fontos oka, hogy a helyi döntéshozók nem kaptak kell szakmai segítségnyújtást a központi közigazgatástól. Az eKormányzat 2005 Stratégia megvalósítása során jelent s, elismert eredmények születtek az ekormányzati fejlesztések terén. Az új, 2010-ig tartó id szakra tervezett E-közigazgatás Stratégia és Programterv az európai uniós trendekkel összhangban, az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjai segítségével támogatja az e-közigazgatás fejlesztését.

Mir!l is van szó? Az e-kormányzat és e-közigazgatás fogalma, értelmezése Az Európai Bizottság által kialakított definíció szerint az „e-government” (e-kormányzat) az információtechnológia, szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél: javítani a közszolgáltatások színvonalán, meger síteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkit!zéseket. Az e-kormányzat az Európai Unió állásfoglalása szerint az alábbi három tevékenység gy!jt köre: infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, a közigazgatás modernizációjával összefügg munkafolyamatok és m!ködési egységek átszervezése, a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztvisel k, valamint az ügyfeleket jelent állampolgárok képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. Egy másik lehetséges definíció a következ kben ragadja meg a fogalom lényegét: az ekormányzat a hálózati alapú technológiák felhasználása a kommunikáció és a közszolgáltatás terén, amelyben a szolgáltató állam, az „igazgató, szabályozó, ellen rz ” szerep helyett a tanácsadó, szolgáltató és együttm"köd! állam szerepét tölti be úgy, hogy közben a valós önkormányzatiságra épít. Az e-közigazgatás magában foglalja az e-önkormányzást és az eállamigazgatást. Mivel az e-kormányzat és e-közigazgatás szó jelentése a magyar nyelvben 11

E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN

mára gyakorlatilag összemosódott, ezért a továbbiakban mi is szinonimapárként használjuk a két kifejezést. Az e-kormányzat kifejezés mára egy sok szempontú, összetett folyamat gy!jt fogalmaként is felfogható, hiszen igen gyakran beleértik: a közigazgatás reformját; a közigazgatás technikai modernizációját; a szolgáltatások és az ezeket elérhet vé tev csatornák multifunkcionálissá alakítását; az intézményesített, partneri viszony kialakítását az (ön)kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között, stb. A gyakori tévhitekkel szemben – miszerint ez e-közigazgatás csak az „e” bet!re, azaz az elektronizációra, az új számítógépekre, a szoftverekre vonatkozna – a gyakorlatban az ekormányzat sokkal inkább jelent egyfajta kultúraváltást, egy átfogó és radikális átalakulást, aminek során a közigazgatási szervek az elektronikus lehet!ségek teljes tárházával élnek, hogy a közszolgáltatásaik elérhet!ségét, min!ségét, átláthatóságát javítsák, a közigazgatás költségeit pedig (lehet!leg) csökkentsék.

Mennyiben függ össze a közigazgatás-korszer"sítés és az e-közigazgatás? A közigazgatás rendszerének korszer!sítése számos gazdasági, társadalmi és politikai feladat egyidej! megoldását feltételezi, amelyek egy hosszú távú fejlesztési program keretében valósulhatnak meg. A közigazgatás reformjának keretein belül kiemelt jelent ség! a közigazgatással kapcsolatba kerül állampolgárok számára nyújtandó szolgáltatások korszer!sítése, a közigazgatási és hatósági ügyek korszer!, elektronikus úton történ intézésének biztosítása. Az elektronikus kormányzás a fenti elveket követ közigazgatási korszer"sítés egyik f! eleme és eszköze, mert az e-kormányzati eszközök és módszerek alkalmazása révén lehet ség nyílik a közigazgatás szolgáltató szerepének fejlesztésére, az ügyintézés gyorsabbá tételére. A hatékonyabb és demokratikusabb kormányzat kiépítése az infokommunikációs technológiák felhasználására támaszkodó e-kormányzat kialakításával biztosítja az állami szolgáltatások min ségének javítását, hatékonyabb állam és közigazgatás kialakítását, valamint a demokrácia és átláthatóság er sítését. Az e-közigazgatás központi, funkcionális célja tehát az állampolgár és az állam közötti együttm"ködés, ügyintézés és cselekvés egyszer"sítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az on-line ügyintézés részben ügyintézési reform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása és részben a helyi társadalom dinamizálása a lokális közösség önigazgatása és önfejlesztése érdekében.

12

I. E-KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK

A legkritikusabb kérdés az e-közigazgatás elfogadásában a bizalom. A közigazgatásnak az állampolgárok bizalmát hosszú távon, hosszú távra kell elnyernie. Egy felmérés szerint az eközigazgatás bevezetésekor az állampolgárok legnagyobb el nynek a közigazgatás megnövekedett felel sségét látják (átláthatóság), ezt követi a nagyobb mérték! nyilvános hozzáférés az információkhoz, valamint a hatékonyabban m!köd / költséghatékonyabb kormányzat. Az e-közigazgatás sikeres megvalósításához az OECD szerint1 a központi és a helyi közigazgatási intézményeknél a következ teend k elvégzésére van szükség: az elérni kívánt célok és eredmények világos meghatározása és tudatosítása; a projektmenedzsment, a pontosan körülírt szervezeti folyamatok és a m"szaki hozzáértés együttes biztosítása; olyan módszerek alkalmazása, amelyeknek a segítségével az eredmények és az elérésükhöz vezet úton megtett fontosabb lépések hatásai mérhet!ek; iránymutatásra és tanácsadásra az e-kormányzat m!ködésében érintett valamennyi szerepl számára.

Melyek az elektronikus közigazgatás f!bb jellemz!i? Az elektronikus kormányzat alapvet en két összetev b l áll: a közigazgatási intézmények bels m!ködésének megújítása – back-office, azaz szolgáltatói oldal a lakosság és az üzleti szektor kommunikációja ezekkel az intézményekkel – frontoffice, azaz ügyféloldal. A front-office szolgáltatások jelentik a közvetlen kapcsolatot a közigazgatás és annak „ügyfelei” között. Tulajdonképpen ez az a felület, ahol megtörténik az információk „cseréje”. Az ügyféloldal jellemz infrastruktúrája az internet (honlap, portál), a telefon stb. A back-office szolgáltatások feladata egyrészt a front-office „kiszolgálása”, az ügyfelekt l érkez dokumentumok fogadása, feldolgozása, az integrált ügyintézéshez, feldolgozáshoz szükséges valamennyi feltétel biztosítása (workflow, integrált adatbázisok, elektronikus aláírás, adatvédelem, adat-biztonság stb.), majd az eredmény vagy eredmények „visszajuttatása” a frontoffice modulokhoz. Ugyancsak a back-office feladata a közigazgatási, önkormányzati intézmények hatékony m"ködésének, gazdálkodásának, irányításának támogatása is. A két összetev re eltér hangsúly helyez dött az elmúlt évek során. Kezdetben az internet megjelenése nyomán kialakuló lelkesedés hatására a figyelem a webes jelenlét megteremtésére irányult, folytatódott a közigazgatási információk webes terjesztésével, és a folyamat jelenlegi állomása a honlapok széles kör! terjedése.

1

OECD e-Government Studies - Hungary (Paris, 2007)

13


Mi az a többcsatornás elérés? Az elektronikus közigazgatás nem csökkentheti az állampolgárok választási szabadságát, ha komolyan kívánjuk venni az ügyfélközpontú, szolgáltató közigazgatás jelszavát. Ez a gyakorlatban a sokcsatornás hozzáférést jelenti. Csatornán itt azt értjük, hogy az állampolgárok milyen módon tudnak hozzáférni a közszektor szolgáltatásaihoz; személyesen, levélben, telefonon, faxon, nyilvános helyen kihelyezett terminálokon (kioszk), személyi számítógépen futó böngész vel stb. A közigazgatás intézményeinek bels (IKT-alapú) megújítására összpontosító fejlesztése eredményeként lehet leg mindenki választása szerinti módon férhet az elektronikus közigazgatási szolgáltatásaihoz. Ez hozzájárulhat annak a jelenségnek a csökkentéséhez, amely az IKT eszközök használatából ered digitális megosztottság és az ennek nyomán tapasztalható demokratikus folyamatokban való részvételi szakadék közötti párhuzamban nyilvánul meg. Az e-közigazgatás hatékonyságát három kritikus mér számmal lehet meghatározni. Ezek az elérhet vé vált alkalmazások és szolgáltatások fontossága, állampolgárok és vállalkozások elégedettsége, nyilvánosság bizalmának meg rzése.

Melyek az e-közigazgatás érettségi szintjei? Az e-közigazgatási érettség öt fázisát különíthetjük el: 1. Jelenlét fázisa: itt pusztán statikus információk érhet k el az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban, egy vagy több online felületen. 2. Interakció fázisa: elemi funkciók megjelenése az e-kormányzati webkiköt kön, legf bbképpen keres motorok, letölthet !rlapok, keresztcsatolások, e-mail címek formájában. 3. Tranzakció fázisa: 3.1. Az els tranzakciós portálok: az els önkiszolgáló alkalmazások elkülönült megjelenése, melyek egy része a háttérben különböz közigazgatási szervek csapatmunkáját igényli. 3.2. Fejlett tranzakciós portálok: az online tranzakciók integrált szolgáltatáscsomagban jelennek meg, azaz “egyablakos” módszerrel. 4. Transzformáció fázisa: egyetlen központi online felületen keresztül megvalósuló komplex szolgáltatásportfolió, mely átlátható kormányzati rendszert biztosít az állampolgárok számára, amelyben egy további nagyon fontos szempont is megjelenik: ki kell szélesíteni a szolgáltatások elérését lehet vé tev csatornák számát. 5. Proaktív fázis: A 4. fázis kiegészítése az ügyfél maximális bevonásával – amikor is a közigazgatási szerv a szolgáltatását el re, bármilyen küls kezdeményezés nélkül nyújtja.

14


Lépésr l lépésre…2 1998. A XIII. kerületi önkormányzat létrehozta els honlapját, melyen elérhet ek az ügyintézéshez szükséges információk, ezzel megvalósítja a közszolgáltatásokra vonatkozó (korábbi) uniós ajánlásban meghatározott négy szint közül az els t. 2002. A korábbi statikus portál helyett, dinamikus portálja van az önkormányzatnak, ahonnan az ügyintézéshez szükséges nyomtatványok letölthet k. Ezzel a lépéssel megvalósul a második szint. 2002-2004. A modern elektronikus közigazgatás alapjainak megteremtése, a háttérrendszerek (pl. bels ügymenet, adatátviteli rendszer) hangsúlyos fejlesztése. Az okmányirodába pedig telefonon vagy az interneten keresztül is be lehet jelentkezni. 2005-2007. Az új informatikai stratégia szerint ebben az id szakban az ajánlás harmadik és negyedik szintje is megvalósul. 2005. november elsejét l bizonyos ügyeknél létrejött a kétirányú interaktivitás: az !rlap az Internetr l letölthet , a kitöltést követ en, elektronikus aláírással ellátva pedig az önkormányzathoz meg lehet küldeni. A hivatal pedig szintén elektronikusan értesíti az ügyfelet a határozatról.

Melyek az e-közigazgatás el!nyei és hátrányai? Az e-közigazgatási szolgáltatások megteremtéséb l származó el nyök felsorolásakor a szolgáltató oldaláról jelentkez hasznokat, a felhasználóknál tetten érhet pénzügyi hasznot, az össztársadalmi szinten jelentkez hasznot és a kormányzat átfogóbb céljainak támogatásából származó hasznosságot szokás említeni. Közigazgatás, a szolgáltató haszna: alacsonyabb költséggel m köd! csatornák kialakítása az állampolgárokkal és az üzleti élet szerepl!ivel való kommunikációban, növekv! hatékonyság, els!sorban az információ-megosztás miatt, állami bevételek növekedése a “fizet!s” szolgáltatások kiépítése révén. Felhasználók pénzügyi haszna: a közigazgatással kapcsolatos tranzakciókkal kapcsolatos megtakarítás3. Társadalmi hasznok: gyorsabban és egyszer bben igénybe vehet! szolgáltatások (id! megtakarítás), non-stop rendelkezésre állás (kényelem, id!megtakarítás), információk jobb kezelhet!sége (kényelem, id!megtakarítás), önkiszolgálás lehet!sége (kényelem, id!megtakarítás), jobb információellátás (tájékozottság, tudatosság növelése), kommunikáció javítása vidéki és távoli közösségekkel (kényelem, id!megtakarítás).

E-közigazgatással kapcsolatos gyakorlati útmutató az önkormányzatok munkatársai számára – elektronikus tananyag, Coedu Kft. Budapest, 2006 3 Megjegyzés: a megtakarítás els!sorban a gyorsabb információáramlás és csere, illetve a dokumentumokhoz, rlapokhoz történ! egyszer bb hozzáférés következménye. A költséghatékonysággal kapcsolatban lásd b!vebben még a VII. fejezetet.

2

15


Átfogó kormányzati célok támogatásából ered haszon: komplexitás, bonyolultság csökkentése a kormányzat-állampolgár interakciókban, átláthatóbb kormányzat, makrogazdasági hasznok (hatékonyabb munkaer!piac, hatékonyabb elosztási rendszerek, költségek csökkenése makroszinten, termékek piaci bevezetésének javítása). Az e-közigazgatás szóba jöhet hátrányai: Elvész a személyes kapcsolat az ügyfelek és az ügyintéz!k között. (Az emberek egy része ezt fontosnak tartja.) Az információkat néha nehéz megtalálni. Ezért fontos a portálok felépítésekor a jó, áttekinthet! szervezés.

Mit kell tudni az e-közigazgatás szerepér l az EU-ban? Az információs társadalom a széttagolt Európa újraegyesülésének történelmi esélyét is felkínálja. Ehhez azonban egy olyan átfogó fejlesztési politikára volt szükség, ami tisztán új technológia helyett új társadalmi lehet!ségeket is lát az információs eszközök alkalmazásában. Erre a felismerésre az 1990-es évek végére jutottak el Európa döntéshozói az eEurope, majd az eEurope+ programok elindításával. 1999 decemberében látott napvilágot az eEurope els! dokumentuma. A kés!bbi években ennek nyomán elkészült Akciótervek mind a mai napig meghatározzák az Európai Unió információs társadalmának stratégiai irányvonalát. Ki kell emelnünk, hogy az uniós ekormányzati politika nem önálló közösségi hatáskörként, hanem a különböz! legitim közösségi stratégiák, programok égisze alatt támogatja a tagállami kezdeményezéseket. Ezen programok között is kiemelend! a Lisszaboni Stratégia, valamint az eEurope kezdeményezések folytatásaként a Bizottság új stratégiai kerete az „i2010: európai információs társadalom 2010”4, amely átfogó politikai irányvonalakat fektet le azzal, hogy támogatja a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kifejl!dését, és hangsúlyozza az IKT meghatározó szerepét a társadalmi integráció és az életmin!ség javításában. Ezekben a stratégiákban az e-közigazgatás fejlesztése kiemelt prioritásként jelenik meg. A 2005 novemberében megrendezésre került manchesteri konferencián megfogalmazott kihívások az „állampolgár a középpontban” jelszó jegyében kerültek el!térbe. A továbbfejl!dés irányát már nem az határozza meg, hogy a közszolgáltatások online elérhet!ségét biztosítani kell: az Unió döntéshozói el!tt annak a célnak az elérése lebeg, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások használatából egyetlen polgár se legyen kizárva, használjon bármilyen IKT eszközt, éljen akárhol az EU területén.

4

Lásd b!vebben magyarul: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/com/2005/com2005_0229hu01.doc

16


Az i2010 E-kormányzat Akcióterv még konkrétabb célokat jelöl meg, amelyhez 2010-ig elérend konkrét célok társulnak: a hátramaradtak felzárkóztatása – a társadalmi integráció felgyorsítása az elektronikus kormányzaton keresztül, hogy 2010-re minden polgár élvezhesse a megbízható, innovatív szolgáltatásokat és az azokhoz való könny hozzáférést, az eredményesség és a hatékonyság elérése – a felhasználói elégedettség, az átláthatóság, az elszámoltathatóság, az adminisztratív terhek könnyítésének és a hatékonyság növelésének jelent!s mérték el!segítése 2010-ig, nagy hatóerej! alapszolgáltatások – a polgárok és a vállalkozások javára – 2010-re a közbeszerzések 100%-a elektronikusan is elérhet! lesz, és 50%-uk elektronikus úton fog lezajlani, a legfontosabb összetev k rendszerbe állítása – lehet!vé tenni a polgárok és a vállalkozások számára, hogy a közszolgáltatásokhoz 2010-re kényelmes, biztonságos és interoperábilis, hitelesített hozzáférést élvezhessenek egész Európában, a részvétel és a demokratikus döntéshozatal er sítése – a hatékony közhivatal és a demokratikus döntéshozatalban való részvétel eszközeinek demonstrációja 2010-re. 2007 szeptemberében rendezték meg a negyedik e-kormányzati miniszteri konferenciát Liszszabonban. A konferencia zárónyilatkozatából kiderül, hogy az elmúlt években az európai országok sokat fektettek az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésébe, ezért legf!bb ideje, hogy a szolgáltatásoknak az állampolgárok és az üzleti szféra is gyakorlati hasznát lássa. Ennek érdekében négy f! prioritási területet határoztak meg, amelyeket az ekormányzati stratégiák megvalósításánál figyelembe kell venni. A hatékony fejlesztések elengedhetetlen feltétele egyrészt a szolgáltatások igénybevételekor az adminisztratív korlátok csökkentése; másrészt a bels! piac er!sítése érdekében fontos feladat a határokon átnyúló interoperabilitás meger sítése; annak érdekében, hogy a hátrányos helyzet vagy informatikához nem ért! állampolgárok is profitáljanak az e-szolgáltatásokból, a tagállamoknak többcsatornás, könnyen használható szolgáltatásokat kell m!ködtetniük, miközben meg rzik az ügyintézés hagyományos csatornáit is; végül az innovatív IKT technológiákat úgy kell felhasználni, hogy azok minél inkább szolgálják az átláthatóságot és a közösségi részvételt.

17


Melyek a releváns kormányzati programok és milyen fejlesztésekre számíthatunk? 2003 decemberében a magyar kormány elfogadta az e-Kormányzat Stratégia és Programtervet, azt a munkaprogramot, mely a hazai elektronikus kormányzás alapjainak megteremtését t zte ki célul. Az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv megvalósítása 2005 végén a következ! eredményekkel zárult: Kialakult az e-közigazgatás/ e-közszolgáltatás alapinfrastruktúrája (az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat, EKG), biztosítva az egyes intézmények részére az integrált bekapcsolódás lehet!ségét. A Ket. hatályba lépésével megvalósult az elektronikus közigazgatási ügyintézés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások kialakításának jogi akadálymentesítése. Jelent!sen b vült az online elérhet ügyintézések köre, a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) az EU által elvárt funkciókon (27 e-közszolgáltatás) kívül is több mint 100 ügyintézéshez nyújt támogatást az egységes személyazonosítást biztosító Ügyfélkapun keresztül. Az elektronikus szolgáltatásoknak a Kormányzati Portálon keresztül biztosított egykapus elérhet sége mind a magyar mind a külföldi állampolgárok számára biztosítja az igénybevétel lehet!ségét. Az információszabadságról szóló törvény alapján az állampolgárok és a vállalkozások online hozzáférhetnek a közigazgatás átláthatóságát biztosító adatokhoz, információkhoz. Megvalósult az EKG összekapcsolása a TESTA-hálózattal, amely az EU adminisztrációjával, hivatalaival való elektronikus adatkapcsolatokat biztosítja. A Stratégiában meghatározott kompetencia területek fejlesztésében jelent!s el!relépések történtek.

Mit kell tudni az „E-közigazgatás Stratégia és Programterv 2010”-r l? Az E-közigazgatás 2010 Stratégia, amely várhatóan 2008 tavaszán kerül a Kormány elé, különös súllyal három területet céloz meg, hogy ott átfogó iránymutatást adjon: A közszolgáltatások átalakítása az állampolgárok, a vállalkozások, az adófizet!k és a velük közvetlen kapcsolatban dolgozó köztisztvisel!k érdekében; A közigazgatás szervezetei és a közszolgáltatások háttérrendszerei számára integrált szolgáltatások bevezetése a közigazgatás átlátható és hatékony m ködésének megvalósítása érdekében; A közszféra szakmai hozzáértésének (technológiai felkészültségének, technológiabefogadó képességének) növelése a vezetés és a megvalósítás szintjein, a közszolgáltatások hatékony nyújtása érdekében. A szolgáltatásoknak az állampolgárok és a vállalkozások igényei köré kell szervez!dniük, ennek érdekében a stratégia 5 horizontális és 1 ágazati részcélt és ezekhez rendelt programot határoz meg.

18


A felhasználói érdekek fókuszáltabb el!térbe helyezése, valamint a rendszeren belüli valódi hatékonyság megteremtése intézményi érdekeken és m ködési körön túlnyúló, horizontális megközelítést igényel. A horizontális programok megadják az iránymutatást és azokat az egységes kereteket az intézményi szolgáltatások számára, melyek mentén azok mind a szolgáltatás tartalmát, folyamatait és informatikai megvalósítását illet!en egységes keretek figyelembe vételével fejleszthet!k tovább. A vertikális programok a f! ágazati területek szerinti csoportosításban az ún. EU 20/27 szolgáltatás továbbfejlesztését célozzák meg. Magyarországon els! ízben a stratégia vezeti be az integrált szolgáltatás fogalmát, a központi rendszer (KR) kialakításával. Az elkövetkezend! évek feladata ezen tapasztalatok alapján az integrált, megosztott szolgáltató filozófia kiterjesztése a közigazgatásban. A stratégia kitér az interoperabilitási keretrendszer, az együttm ködési képesség érdekében létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, el!írások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszerének kidolgozásának szükségességére. A stratégia a teljes közigazgatásra kiterjed komplex technológiai fejlesztési programot indít el. Felismeri, hogy a technikai fejlesztések sikere nagymértékben múlik azon, hogy ezzel a folyamattal párhuzamosan az eközigazgatási kultúra, képességek és tudás mennyiben tud a szervezetek és a köztisztvisel!k napi gyakorlatába beépülni, amit az IT Tudásmenedzsment révén kíván biztosítani. A stratégia sikeres megvalósítását 5 komponensb!l álló professzionális keretrendszer biztosítja, amely a stratégiai irányítástól a megvalósításon keresztül az ellen!rzésig átfogja a stratégiai programtervet.5

Milyen EU-s fejlesztési forrásokat lehet felhasználni a hazai e-közigazgatási fejlesztésekre? Új lendületet kaphat az elektronikus közigazgatási szolgáltatások kiépítése a közigazgatás korszer sítését megcélzó operatív programok beindításával. Ezt els!sorban kett!, az Európai Bizottság által elfogadott operatív program, illetve a regonális operatív programok (ROP) segíthetik el!. Államreform OP (ÁROP) átfogó célja, hogy növekedjen a közigazgatás teljesítménye, s a közigazgatás ezáltal járuljon hozzá az ország társadalmi és gazdasági versenyképességének a javításához az operatív program els!sorban a közigazgatás szervezeti kereteinek az átalakításával és a közigazgatás humán er!forrásainak fejlesztésével kívánja céljait elérni. Elektronikus közigazgatás OP (EKOP) átfogó célja a közigazgatás és közszolgáltatások hatékonyságának és min!ségének növelése; az operatív program a közigazgatás ügyintézési folyamatainak az egyszer sítésével, átszervezésével kíván hozzájárulni a közigazgatás hatékonyságának növeléséhez.

5

A Stratégia a MeH EKK honlapjáról letölthet!: www.ekk.gov.hu

19


Az operatív programok tervezése során megtörtént a programok prioritásainak meghatározása. ÁROP prioritások A kormányzási és megújulási képesség javítása Az eredményes pénzügyi tervezés és gazdálkodás a releváns magas szint szakirányú tudás, a szervezeti m ködésbe való szerves beágyazódás, továbbá az ezt szolgáló informatikai alkalmazások összhangját feltételezi. Folyamatok megújítása és szervezetfejlesztés A hivataloknak megfelel! informatikai háttértámogatás mellett össze kell fogniuk a kormányzati döntések területi végrehajtásának a folyamatát, vissza kell csatolniuk a kormányzati szervek felé a döntések végrehajtásának a tapasztalatait, továbbá szükség szerint a folyamatos monitorozást. Az emberi er forrás min ségének javítása EKOP prioritások A közigazgatás és közigazgatási szolgáltatások bels folyamatainak és szervezetének megújítása A közigazgatási szolgáltatásokhoz történ! hozzáférést támogató infrastrukturális fejlesztések (szolgáltatások eljuttatása az ügyfelekhez)

Melyek az önkormányzatokat érint EKOP célterületek? Központi rendszer fejlesztése A közigazgatási szolgáltatásokhoz történ! hozzáférést támogató fejlesztések c. prioritáson belül szerepel a Központi rendszer (Ügyfélkapu) infrastrukturális fejlesztése. A projekt célja az Ügyfélkapu és a kapcsolódó szolgáltatások infrastruktúrájának b!vítése. Az elektronikus aláírással nem rendelkez! természetes személy ügyfelek azonosítása ugyanis kizárólagosan a KR részét képez! Ügyfélkapu igénybevételével történhet. Ennek megfelel!en a KR ezen szolgáltatása minden elektronikus közigazgatási ügyintézést vagy adatbázisból adatszolgáltatást biztosítani kívánó, arra jogosult szerv számára díjtalanul áll rendelkezésre. Az elektronikus szolgáltatások indításának költségigényét az önkormányzatoknál is jelent s mértékben csökkentheti az olyan központilag biztosítható szolgáltatások indítása, mint az Ügyfélkapun keresztül történ! azonosítás bevezetése. Elektronikus fizetés Az EKOP keretében valósulhat meg az Elektronikus Fizetés Program (e-Fiz Program). E program célja egy központi elektronikus fizetési szolgáltatás létrehozása, amely lehet!vé teheti, hogy a legszélesebb körben elérhet!vé váljanak a teljesen elektronikus közszolgáltatások, aminek magától értet!d! része, hogy a szolgáltatások „ellenértékének” (illetékek, díjak, stb.) kiegyenlítése, továbbá egy önkormányzattal szembeni fizetési kötelezettségek megfizetése is történhessen elektronikusan.

20


A tervezett központi elektronikus fizetési szolgáltatás az ügyfelek számára lehet!vé tenné a fizetend! díj egy összegben történ! megfizetését az ügyfél által választott módon. Az e-Fiz emellett az intézményi szakrendszerek számára elérhet!vé teheti a támogatott fizetési lehet!ségek felkínálását az ügyfelek számára, továbbá garantálhatja a befizetett díjösszegek célszámlákra történ! eljuttatását. Területi alkalmazás-szolgáltató (ASP) központok kialakítása A polgármesteri hivatalok és a többcélú kistérségi társulások munkaszervezetei számára közvetlen informatikai támogatást költségkímél! módon biztosító legfontosabb fejlesztést ez a projekt jelentheti. Az ASP (Application Service Provider, azaz alkalmazás-szolgáltató) központok kombinálják a szoftver-csomagok szolgáltatásait, a kiszerz!dés (outsourcing) különböz! fokozatait, továbbá az interneten keresztüli elérést annak érdekében, hogy a felhasználók a különböz! alkalmazások (programok) használatának minden szolgáltatását és el!nyét elérhessék - az ehhez kapcsolódó üzemeltetési és támogatás er!forrás-ráfordítási igény nélkül. A megoldás lényege, hogy az alkalmazásszolgáltató üzemelteti a szoftvereket a saját telephelyén, a felhasználónak nyújtva a kapcsolódó összes szolgáltatást (hardver, operációs rendszer, karbantartás, helpdesk, biztonság stb.). A szolgáltatásokat igénybe vev! felhasználó az interneten keresztül kapcsolódik a távoli szerverekre, és használja az azokon futó alkalmazásokat. Az ASP szolgáltatás el nyei: A bevezetési költségek (és az er!forrás-ráfordítások) jelent!sen csökkennek. A költségek havi rendszerességgel, el!re jól kalkulálhatók. Nincsenek fejlesztési költségek a felhasználónál. A legmodernebb alkalmazások érhet!k el. Nem kell az alkalmazásokat futtató központi szerver-környezetet kialakítani, a szervereket és a szoftvereket nem kell beszerezni és folyamatosan üzemeltetni. A helyi informatikai feladatok ellátásán túl nem szükséges magasan kvalifikált, a központi szerverek és alkalmazások üzemeltetéséhez ért! informatikai szakember alkalmazása. Megjegyzések az ASP-hez: Az ASP szolgáltató szerverén lév! adatokat nem a szolgáltató kezeli, azok az általa üzemeltetett szerveren csak tárolásra kerülnek. Az adatok bevitelére, feldolgozására a szolgáltatást igénybe vev! felhasználó (hivatal) helyi számítógépein kerül sor. A szolgáltató a szerveren tárolt adatokból az eredeti adattartalmat semmilyen formában nem képes el!állítani. Az önkormányzat és az ASP szervere közötti adatforgalom magas biztonsági szint!. Az ASP szolgáltatás nem csupán azt jelenti, hogy az el!fizet! hivatal egyfajta „szoftverbérleten” keresztül a kívánt szoftver használatának jogához jut hozzá. A relatív alacsony havi díjak fejében teljes kör szolgáltatást kap, mely az informatika legtöbb elemét magában foglalja, a legkorszer bb technológiával ötvözve.

21


Az ASP szolgáltatás osztott környezetb!l származó el!nye az úgynevezett irodaházhasonlattal szemléltethet!. Az irodaházat a beruházó építi, a bérl!k pedig mindig az aktuális méretüknek megfelel! számú és nagyságú szobát bérelnek.

Kiegészít anyagok a Függelékben: 1. Egyéb IKT fejlesztések az operatív programokban 2. Az elektronikus kormányzást érint közösségi joganyag 3. Az e-önkormányzati jöv kép

22

II. ÖNKORMÁNYZATI, KISTÉRSÉGI E-KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIA KIALAKÍTÁSA A legtöbb önkormányzat számára még mindig az alapinfrastruktúra (megfelel számítógép-állomány) megszerzése vagy fenntartása okozza a legnagyobb gondot a megfelel min ség! internetkapcsolat hiánya mellett. Ezzel összefüggésben talán nem is meglep , hogy az önkormányzatok mindössze 11 százaléka rendelkezik bármilyen szint! informatikai stratégiával. A fejezet mindemellett igyekszik túlmutatni azon az idejétmúlt irányvonalon is, miszerint az önkormányzatok informatikai stratégiája az a dokumentum, amely garantálja a hatékony és egyben szolgáltató önkormányzat kialakítását és m!ködtetését. Az e-önkormányzatiság nem csak azt jelenti, hogy a már meglév rendszereket informatikai eszközökkel megtámogatjuk, hanem sokkal inkább egy szemlélet- és kultúraváltás eszköze. Annak érdekében, hogy az olvasó számára világossá váljon, miben is különbözik egymástól egy szigorúan vett informatikai és egy e-önkormányzati stratégia, jelen fejezet arra vállalkozik, hogy bemutassa azon f tartalmi elemeket, amelyek mentén egy az önkormányzati m!ködést támogató szolgáltató szemlélet! e-stratégia kerülhet kialakításra. A stratégia sikerességét a számszer!sített célok elérése és a stratégia által támogatni kívánt hatások megvalósulása jelenti. Fontos új szempontként jelenik meg, hogy az eszköz szintr l (output indikátorok) a fókuszt az eredmény- és hatás indikátorokra kell áttenni. A sikerhez természetesen elengedhetetlen, hogy kiépüljön az e-stratégia iránti széleskör! elkötelezettség, ami a végrehajtás egyik elengedhetetlen er forrása.

Az önkormányzati, kistérségi stratégia helye és szerepe A közigazgatási folyamatokat, és az ügyfélközpontú ügyintézést támogató elektronikus és elektronikusan hozzáférhet! rendszerek kialakítása fontos hozzájárulás a szolgáltató állam és szolgáltató önkormányzatok megteremtéséhez. A sikeres e-önkormányzat megteremtéséhez a nemzetközi és a hazai korábbi akciók tanulságaira alapozva folyamatos tanulásra van szükség. Az önkormányzat hatékonyságnövelési céljainak megvalósítására azonban nincsen egyetlen, minden aspektust tökéletesen modellez stratégiai iránymutatás, amely az önkormányzati sokszín séget leképezve képes lenne kijelölni az egyetlen helyes stratégiai keretrendszert. Mint azt az E-kormányzat 2005 Stratégia és Programterv már korábban egyértelm en megfogalmazta, az elektronikus kormányzat kialakítása nem cél, hanem eszköz: a közszolgáltató szektor reformjának az eszköze. Ebben a szerepében az e-közigazgatás az ügyfélorientált és hatékony m ködést helyezi a központba, amelynek révén a szolgáltató állam megvalósulását segíti el!. Mindezek mentén tehát hibás feltételezés lenne az elektronikus közigazgatás, illetve ennek részhalmazát képez! elektronikus önkormányzat alatt egyszer en csak az infokommuniká-

23


ciós infrastruktúrát érteni. Magában foglalja a hatékonyabb m ködést lehet!vé tev! szabályozási környezetet, az informatikai rendszereken szolgáltatott tartalmakat és szolgáltatásokat, a szervezeti kultúrát és a dolgozók tudását, valamint az önkormányzati intézmények kapcsolati rendszerét. Ez utóbbi aspektust kiterjesztve fontos kiemelni, hogy az önkormányzati berkeken belüli kapcsolatokon és egymásra utaltságon kívül távolabbra is szükséges tekinteni, hiszen a hatékony közigazgatási m!ködés egy komplexebb szemléletmódot követel meg az egyes önkormányzatoktól és az önkormányzatok társulásaitól egyaránt. A bels! problémák megoldása során figyelemmel kell lenni az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszerre és hatékonyságra, illetve az önkormányzat-központi kormányzat együttm ködési lehet!ségeire, hogy mindezek által a hatékonyság növelése mellett, az állampolgárok magasabb szint és átláthatóbb kiszolgálása megtörténhessen. Mégpedig úgy, hogy az ügyfél számára teljesen közömbös legyen, miszerint államigazgatási vagy önkormányzati ügyben kerül-e kapcsolatba a hatósággal. A szolgáltatás színvonala és környezete egyenszilárdságot mutasson, ami a közigazgatás magas szint szolgáltatásai fokmér!jévé válhat. Az elfogadott, folyamatosan érvényben lév!, megújítható, választási ciklusokat is átívelni képes e-önkormányzati stratégia hiánya lassítja a modernizációs folyamatot, szétforgácsolja a fejlesztésekre fordítható er!forrásokat. A stratégia els dleges funkciója – a társadalomnak és a köztisztvisel!knek szóló szemlélet- és jöv!kép-alakítás mellett – a szigetszer! fejlesztések integrálása, az elvégzend munka kereteinek és szabványainak kijelölése, a források biztosításához szükséges tervez munka elvégzése, a modernizációs célok minél szélesebb körben való megismertetése. Az önkormányzati/kistérségi e-stratégia tervezése során több, különböz dokumentum vizsgálatából kell kiindulni, amely egyrészt nehezíti a kifejezett szakmai érdekek érvényesítését, másrészt megkönnyíti a stratégia f! irányainak meghatározását, és a fejlesztések prioritási rangsorának kialakítását. A önkormányzati e-stratégia más, az önkormányzatok m ködését támogató stratégiák részeként, a közigazgatás egészre vonatkozó modernizációs stratégiákhoz kapcsolódva, ugyanakkor azokra is kihatva valósulhat meg. Az e-önkormányzati stratégia sikerének egyértelm záloga lehet, ha a „magasabb” szint stratégiákhoz való illeszkedése biztosított: Figyelembe kell vennie az összkormányzati elképzeléseket rögzít! Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) alapelveit, valamint a közigazgatási tartalmú fejlesztések esetében az összkormányzati törekvéseket keretbe foglaló Eközigazgatás 2010 Stratégiát. A stratégia megalkotása során figyelembe kell venni az önkormányzatokra vonatkozó stratégiai, fejlesztési elképzeléseket, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégiát. Az e-önkormányzati stratégiának szoros kapcsolatban kell állnia a kommunikációval. Az informatika és a kommunikáció megvalósulási formái – az alkalmazott technikák, els!sorban az internet térhódítása következtében – er!teljes konvergenciát mutatnak.

24

II. E-KÖZIGAZGATÁSI STRATÉGIAALKOTÁS

Az önkormányzati/kistérségi e-stratégia összefoglalja a társadalmi, kormányzati, és helyi célkit!zések megvalósítását szolgáló informatikai elképzeléseket, és program, valamint projekt szinten definiálja a célok eléréséhez szükséges kiemelt prioritású, konkrét és mérhet lépéseket. A stratégiák eredményességének vizsgálatára megfelel! mérési, monitoring rendszert kell felállítani annak érdekében, hogy a stratégia-alkotási és -megvalósítási folyamat helyes irányáról, a hatékonysági és társadalmi hatásokról visszajelzés érkezzen. Ennek során tiszta képet kaphatunk arról, hogy miként alakul: a szolgáltatások jobb elérhet!sége, az elérhet! szolgáltatások min!ségének javulása, az állampolgár-önkormányzat interakciókban a költségek csökkentése, az átláthatóság szintjének növekedése, a közösségi dokumentumokhoz történ! könnyebb hozzáférés. Az e-önkormányzati stratégia szerves része az adott szervezet m!ködésének, illetve a szervezeti m ködés korszer sítésével összefügg! elképzeléseknek. Ezért – a szervezet átláthatóságának elvét figyelembe véve – az interneten keresztül célszer nyilvánosságra hozni.

Melyek a stratégiakészítés általános alapelvei? Az informatikai eszközökkel való ellátottság az utóbbi 10 évben jelent!s mértékben javult, és ma már kevés olyan hely van, ahol a technikai ellátottság biztosítása képezné a stratégia központi elemét. A kisebb településeken ügyintéz!k számítógéppel történ! ellátása, valamint a bels! számítógép-hálózatok kialakítása tartozhat az els!dleges stratégiai célok közé6. Már a MITS 2003-ban kiadott önkormányzat részstratégiája is kiemelte, hogy a kisméret!, ennek következtében alacsony pénzügyi és humán kapacitással rendelkez! települések számára az önálló fejlesztések nem indokoltak – így a komplex és önálló stratégia megalkotása sem. Számukra a kistérségi összefogásban rejl! lehet!ségek kiaknázása lehet a járható út. A többcélú kistérségi társulások megfelel! kereteket adhatnak a stratégiák kidolgozásához, azok megvalósításához. Ebben az esetben természetesen törekedni kell arra, hogy a kistérségi stratégia minden település érdekeit vegye figyelembe. Az Európa Tanács (ET) az ekormányzatról szóló 15/12/2004 számú ajánlásában7 lefekteti azokat az alapelveket, amelyeknek feltétlenül át kell hatniuk a tagállamok e-közigazgatási stratégiáit. Bár ezek az alapelvek els!sorban a nemzeti e-kormányzati stratégiák megalkotásához kerültek meghatározásra, de nemzeti szint érvényesítésükhöz az önkormányzatok és társulásaik által készített stratégiákban történ! megjelenésük is szükséges. Az önkormányzati, kistérségi e-stratégiák kidolgozása során els!sorban az önkormányzat, illetve társulás általános célkit zéseinek kiszolgálására, alátámasztására a közigazgatási folyamatok informatikai megoldásokkal támogatott korszer sítésére kell a hangsúlyt fektetni.

Az önkormányzatok IKT-ellátottságával kapcsolatban lásd még a III. fejezetet. Az ajánlás eredeti szövege a http://www.coe.int/T/E/Com/press/News/2004/20041216_REC_CM.asp címen hozzáférhet!. 6 7

25


Ennek keretében a tartalmi, tudás alapú megközelítést kell el térbe helyezni. Az e-stratégia elkészítését megel!z!en végre kell hajtani a bels és küls információs folyamatok feltérképezését, és ki kell alakítani az általános m ködéssel kapcsolatos víziót. Az elektronikus kormányzat kiépítése során a programok és er!források jelent!s része az infokommunikációs (IKT) infrastruktúra fejlesztésére irányul, ugyanakkor az eönkormányzat értelmezése nem sz!kíthet le kizárólag a technológiai eszközök és alkalmazások meglétére és m!ködtetésére a közigazgatás és közszolgáltatások releváns területein. A szabályozási környezet átalakítása nélkül az elektronikusan történ! ügyintézések és eljárások folyamata nem épül be az önkormányzat m ködésébe. Ezért fontos, hogy a technológiai beruházások és fejlesztések mellett párhuzamosan megtörténjen az e-konform szabályozási rendszer kialakítása is. Ezen tényez!k mellett az e-közigazgatás térhódításának talán legfontosabb akadálya az adminisztráció gondolkodásának, szervezeti összefüggéseinek és kapcsolódásainak a nem megfelel állapota, mind a kormányzat, mind pedig az önkormányzat tevékenységi területén. A kooperatív hozzáállás, a technológia iránti nyitottság, az információk megosztása mindmind szükségesek az e-önkormányzat m ködéséhez. Az önkormányzat alapvet! funkciói, feladatai nem változnak az elektronikus támogatás megjelenése által, viszont új (online) tartalmak és szolgáltatások jelennek meg. Az e-önkormányzat kialakítása során bekövetkez! változások és fejlesztések az alábbi f!bb területeket érintik: tartalom és szolgáltatások szabályozás és eljárások kultúra és egyéni tudás IKT infrastruktúra intézményrendszer és együttm!ködés Ezek a prioritások és a változást indukáló hajtóer!k meghatározzák, hogy milyen „képességeket” szükséges kialakítani és fejleszteni annak érdekében, hogy az e-önkormányzat m ködése valóban sikeres legyen. Egy jól m köd! e-önkormányzat és társulás csak a helyi társadalom egészébe integrálódva és azzal együttm ködve képzelhet! el. Nem lehet reális az az elvárás, hogy Internethozzáféréssel nem rendelkez!, digitálisan „analfabéta” állampolgárok8 közügyeiket elektronikusan intézzék. Ennek megoldása azonban jelen kiadvány keretein túl ható probléma, amelyet képes támogatni az e-önkormányzatiság eszméjének és gyakorlatának terjedése. Az eltér! szint és tematikájú stratégiákban megjelen! elektronikus fejlesztési elképzelések és koncepciók egy mederbe terelése, koordinálása, átfogó e-stratégiában való megjelenése hosz8

A magyar társadalom digitális írástudásával kapcsolatban lásd a VIII. fejezetet.

26


szabb id!t és egyeztetési, konzultációs folyamatot igényel, amely során támaszkodni kell a már el!rébb járó önkormányzatok tapasztalataira (legyen szó hazai vagy más külföldi példákról) és közös célkit zések mentén, a rendelkezésre álló er!források optimális kihasználásával kell m köd!képes és mindenek el!tt fenntartható rendszereket kialakítani.

A szolgáltató jelleg! e-önkormányzati stratégiák tervezésének legfontosabb kérdései Az e-stratégiák megvalósítása során a felhasználói igényekt!l a változások menedzselésén keresztül a technológiai kérdésekig számos téma merül fel, amelyek közül 5 olyan f! terület azonosítható be, amelyeket figyelembe kell venni a szolgáltató szemlélet e-önkormányzati stratégiák tervezése és megvalósítása során. Felhasználók igényei

Változások menedzselése

Költségek és hatékonyság

Intézményi és jogi struktúra

Technológia

Szolgáltatás design

Vezetés és döntéshozás

Költség haszon elemzés

Szabályozási környezet

Standardok Interoperabilitás

Felhasználói támogatás

Változási hajóer k

Költség-és létszámleépítés

Jogi hajtóer k

Azonosítás

Marketing

PPP

Értékelés, min ségbiztosítás

Intézményi kultúra

On-line fizetés

Változási folyamat

Adatbiztonság

HR

Felhasználók igényei9 Az infokommunikációs eszközök önkormányzati bevezetésének egyik f! célja, hogy elektronikus csatorna jöjjön létre az önkormányzati szolgáltatások számára. El!zetes kutatások kimutatták, hogy az IKT bevezetése az igazgatásba alapvet!en megváltoztatja az önkormányzat m ködését úgy, hogy egyre nagyobb mértékben tud a választópolgárok igényeire reflektálni. A fejlesztések eredményeként a hagyományos önkormányzatiság és az ügyfélkapcsolatok, átalakulnak, átadva a helyet új szolgáltatási formáknak (internet, telefon, fax, mobil, digitális TV, stb.). Az új kapcsolati csatornák megjelenésén túl a szervezetek és a szolgáltatások nyújtásának módja is megváltozik. Változásmenedzsment Az önkormányzati átalakulások során jól alkalmazhatóak a versenyszférában kialakított változásmenedzsment módszerek, amelyek a technikai fejlesztéseken messze túlmutatóan kiterjednek a szervezetek és az emberi er!források egészére is. A technológiai területeken bevezetett újdonságok sikere nagymértékben attól függ, hogy mennyire képes a szervezet befogadni az új eszközöket és megváltoztatni saját m ködését az új szolgáltatások érdekében. Az e-önkormányzat bevezetésének sikere alapvet en azon múlik, hogy a hivatalok, önkormányzati szervek, mennyire képesek új képességeket kialakítani, az emberi er!forrásokat fejleszteni és átszervezni saját m ködésüket. 9

A felhasználói igényekr!l lásd még a VIII. fejezetet.

27


Költségek és hatékonyság A nagy hajtóer!k ellenére a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem egyszer a hatékony m ködés gyakorlati kialakítása. A személyzet és a munkafolyamatok egyszer sítése vitathatatlanul költségcsökkentéssel jár, de jelent!s befektetéseket is igényel. Az önkormányzati IKT befektetések költség-haszon elemzése10 során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ki kell szolgálni olyan ügyfeleket is, akik a hagyományos rendszerek használatához köt!dnek, ezért gyakran el!fordul, hogy az elektronikus szolgáltatások mellett fenn kell tartani a hagyományos szolgáltatást is. Ezt er!sítheti a politikai kultúra is, amelyben a célok rövid távon fogalmazódnak meg így hosszabb távú eredmények kontextuson kívül helyez!dnek. Intézményi struktúra Az EU f! feladata a közigazgatási modernizáció területén a standardizáció (szabványosítás) és a kezdeményezések harmonizációja. A nemzeti szintnek meghatározó a szerepe a bels! centralizációs igények azonosításában. Központi irányításra, koordinációra, egységes jöv!képre, stratégiára van szükség a sikeres e-közigazgatás kialakításához, amelynek integráns része az e-önkormányzatiság szellemének támogatása. Mindemellett ezeket a folyamatokat, tevékenységeket proaktívan a területi és helyi kezdeményezésekkel kell árnyalni. A helyi szféra bevonásának célja kett!s, egyrészt az állampolgárok és vállalkozások figyelmének felkeltése és elkötelezettségük megtartása, másrészt a helyi er k mozgósítása a specifikus igények érvényesítése érdekében, Technológia A felhasználói oldalon megjelenik az igény a többcsatornás, gyors, egyszer és biztonságos hozzáférések iránt. Ez összességében azt az igényt fogalmazza meg, hogy a szolgáltatások sokkal inkább az állampolgárok vagy a vállalkozások szemszögéb l fogalmazódjanak meg, mint az adminisztráció perspektívájából. Az általános tapasztalatok szerint meg kell találni az egyensúlyt az egyedi, intézményre szabott megoldások és a standardizált megoldások alkalmazása között. Az egyedi megoldások el!nye, hogy az intézmények maximális el!nyt kapnak az egyedi funkcionalitás kialakításával, hátrányuk, hogy kockázatosak nagy beruházást igényelnek. Az uniformizált megoldások kevesebb kontrollt adnak az intézmény kezébe, de alkalmazásuknak kisebb a kockázata. Leginkább az szól mellettük, hogy el!segítik az interoperabilitás fejl!dését, amely alapvet! követelménye a szolgáltató közigazgatás/önkormányzat kialakulásának.

Milyen legyen az e-önkormányzati stratégia célrendszere? Az informatika jelenlegi fejlettségi szintjén a kiemelt stratégiai célok közé tartozik az állampolgároknak, vállalkozásoknak és a civil szféra képvisel!inek nyújtott szolgáltatások kiszélesítése és több csatornán történ! elérhet!sége, valamint az ezeket kiszolgáló háttérrendszerek fejlesztése.

10

Lásd b!vebben a VII. fejezetet a költséghatékonyság témakörével kapcsolatban

28


Az informatikai stratégiai célkit!zések meghatározásakor arra kell törekedni, hogy azok ne szervezeti egységekhez, hanem tevékenységekhez, funkciókhoz köt djenek. A stratégiában kiemelt prioritást kell kapniuk azoknak a feladatoknak, amelyek a kormányprogram, az ekormányzat/e-közigazgatás stratégia, illetve az intézményi célkit zések megvalósítása érdekében szükségesek. A jöv!kép jellegzetes darabjai az elektronikus önkormányzat tervezési fázisában három f! cél köré csoportosulnak: 1. Az önkormányzati szolgáltatások min ségének a javítása ügyfélközpontú megközelítés többcsatornás ügyintézés 7x24 órás elérhet!ség 2. Hatékonyabb és költségtakarékosabb önkormányzati m!ködés kialakítása hivatali munka elektronizálása informatika egységesítése szervezeti folyamatok átalakítása a kiszolgáló háttér-rendszerek modernizációja 3. Az állampolgárok demokratikus részvételének az er sítése és az önkormányzat m!ködése átláthatóságának növelése alkotmányos részvétel a társadalom bevonása a helyi döntésekbe transzparens és a választópolgároknak felel!s önkormányzat A bels! m ködést támogató háttérrendszerek fejlesztésének igénye az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá vált, amely során a háttérrendszereknek az alábbi feladatok ellátását kell biztosítani: támogassa az ügyfelek számára nyújtandó elektronikus szolgáltatásokat, biztosítva az ezekhez szükséges adatbázisok, háttér-információk elérését; a tudásbázison alapuló bels! informatikai rendszer járuljon hozzá a vezet!i munka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez.

Hogyan valósítsuk meg az e-önkormányzat stratégiát? Az e-önkormányzati stratégiát – figyelembe véve az informatika területén végbemen! gyors fejl!dést - középtávon, legfeljebb 3 éves id horizontot alapul véve javasolt elkészíteni. A stratégia megvalósítását több tényez! (a rendelkezésre álló er!források, a technika fejl!dése, a szervezeti struktúra esetleges változásai, infrastrukturális változások stb.) befolyásolja, ezért a stratégia évenkénti felülvizsgálata és ún. gördül tervezése szükséges. A stratégiatervezés során szükség van az elvégzett tevékenységek kiértékelésére és folyamatos visszacsatolására. Az e-önkormányzati stratégiai programtervezés kihívása leginkább az, hogy a klasszikus stratégia-alkotási folyamat nem elég rugalmas és dinamikus, hogy válaszoljon a rendkívül gyorsan változó környezet kihívásaira. Új módszerek és megközelítések alkalmazására van szükség. Az önkormányzati e-stratégia kialakítását egy olyan változási folyamatnak kell értelmezni, amely alapjaiban változtatja meg az önkormányzati intéz-

29


ményrendszer gondolkodását, m!ködését és befogadó közigazgatási és társadalmi viszonyrendszerét. A stratégia felülvizsgálata során értékelni szükséges a folyamatban lev! projektek helyzetét, az elmaradt projektek esetén elemezni szükséges az elmaradás okát, illetve jelezni kell, hogy a projekt véglegesen lekerült-e a napirendr!l vagy csak indítása lett az el!zetesen tervezett!l kés!bbre halasztva. Külön be kell mutatni az újonnan jelentkez! projekteket, azok indításának okát és indokát, és illeszkedésüket a stratégia többi projektjéhez, valamint a kormányzati projektekhez. Új stratégia kidolgozására, vagy nagyobb mérték átdolgozására abban az esetben van szükség, ha: a korábbi e-önkormányzati (vagy a régebbi szemlélet alapján informatikai) stratégia célkit zései megvalósultak, jelent!sen változtak a kormányzati, vagy fejlesztéspolitikai célkit zések, olyan mérték szervezeti, m ködésbeli változások zajlottak le az intézményen belül, amelyek a funkcionális területek m ködését alapvet!en érintették. Az „elektronikus önkormányzatiság” kiépítése sohasem egyetlen szervezet (nevezetesen a polgármesteri hivatal, vagy társulási munkaszervezet) feladata, hanem a szerepl k széles körét érinti. Az adott önkormányzat hivatalának azonban egyik legnagyobb felel ssége a stratégiaalkotás. Annak az e-stratégiának a megalkotása, amely mentén minden érintett önkormányzati intézmény megtalálja a maga épít!kockáját az e-önkormányzatiság nagy rendszerében úgy, hogy a megfelel! elkötelezettség és szerepazonosítás mellett a párhuzamos fejlesztések kiküszöbölhet!ek legyenek és az egymásra utaltság ne feltétlenül egymástól való függést, sokkal inkább egymás számára segítség (kvázi szolgáltatás) nyújtását jelentse. Mindezek mellett a végrehajtás természetesen önkormányzat(ok)on belüli - kistérségek esetében közötti – folyamatos koordinációt igényel, amely feladatra a megfelel! hatáskörrel felruházott felel!st ki kell jelölni. Olyan koordinátor kijelölése szükséges, amely az érintett szerepl!k mindegyike részér!l elfogadható és akinél a szakmai kompetenciák is rendelkezésre állnak. Kompetenciák alatt nem feltétlenül informatikai, sokkal inkább integrátori, koordinációs, min!ségbiztosítási és monitoring szakértelemre kell gondolnunk. A f! irányok meghatározását követ!en természetesen a rendszerszint informatikai ismeretekkel rendelkez! szakért!k feladata megfelel! min!ségben kimunkálni a konkrét programok és projektek tartalmát. E munkához is sokszor indokolt a küls! szakért!k segítsége és támogatása.

30

III. AZ ÖNKORMÁNYZATI IKT INFRASTRUKTÚRA HELYZETE, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK IRÁNYAI Ma már statisztikai adatokkal bizonyított, szinte megkérd jelezhetetlen tény, hogy az információs és kommunikációs (infokommunikációs) technológiák több területen járulnak hozzá a versenyképesség javulásához, ezáltal a gazdasági növekedéshez. Az infokommunikációs technológia használata megváltoztatja az emberek életét, hatékonyabbá teszi az üzleti és a közigazgatási folyamatokat. Az új technológiák nyújtotta lehet ségek nagymértékben hozzájárulnak az innovációhoz, az IKT eszközök pedig ma már az alap-infrastruktúra részét képezik. A magyarországi önkormányzati szektor ugyan növekv mértékben költ informatikai beruházásokra, ám arányaiban ez még messze elmarad az e-közigazgatásban fejlett országokétól. Az önkormányzatok alapfeladata a helyi szint! elektronikus közszolgáltatások feltételeinek megteremtése és alkalmazásának elterjesztése, releváns tartalomkínálat biztosítása az állampolgárok és a hivatal közötti gördülékeny ügyintézés érdekében. A közigazgatás eredményességének el feltétele, hogy a feladatokat azon a területi szinten lássák el, amely a lehet legközelebb van a polgárokhoz, feltéve, hogy költség-hatékonyan biztosíthatók a feladat ellátásához szükséges feltételek. Az infokommunikációs megoldások, az emberek közötti kapcsolatfelvételi lehet ségek szélesítésével, információk egyszer! elérhet ségének biztosításával, illetve földrajzi távolságok jelent ségének csökkentésével a társadalmi jólét növekedésében, társadalmi esélykiegyenlítésben jelent s szerepet játszanak. Az infokommunikációs technológiák megfelel színvonalú rendelkezésre állása és használata ezért nélkülözhetetlen a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez.

Az infokommunikációs technológiák szerepe és stratégiai jelent sége Szélessávú elektronikus kommunikáció11 Az infokommunikációs szektor fejl!désével kapcsolatos pozitív makrogazdasági és társadalmi hatások a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedésén keresztül érvényesülhetnek a leger!teljesebben. A szélessávú elektronikus kommunikáció olyan mechanizmusnak tekinthet!, melynek révén az IKT-eszközök termelése, valamint felhasználása növekv! mértékben járulhat hozzá a versenyképesség javulásához.

A szélessávú kommunikációról és egyéb szélessávú alapismeretekr!l b!vebb információ a http://www.szelessav.hu/coedu/index.html címen található.

11

31


Termelékenység – növekedés – versenyképesség

IKT eszközök termelése

Szélessáv

IKT eszközök alkalmazása

Semlegesíteni kell a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését korlátozó tényez!ket, valamint el!segíteni a fokozottabb fejl!dést a hozzáférés, a tartalom, a motiváció, a képzettség és a biztonság területén, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió er!sítése, a digitális felzárkózás céljából. A hozzáférés els sorban a kistelepüléseken jelent s korlátozó tényez . Jóllehet az elmaradottabb, hátrányosabb helyzet térségekben néhol még az alapvet! infrastruktúrák (pl. aszfaltos út) és megfelel! min!ség áruk is hiányoznak, ezért ezekben az esetekben nehéz hangsúlyozni a szélessávú hálózat elérésének fontosságát, hasznosságát. Ugyanakkor az internethozzáférés a szélessávú infrastruktúrákon keresztül el segíti az önkormányzatoknak a hasznos információkhoz való hozzájutást, a különböz! fejlesztésekre igényelhet! támogatások, pályázati lehet!ségek megismerését és a forrásszerzést.

32

III. ÖNKORMÁNYZATI IKT INFRASTRUKTÚRA

Infokommunikációs infrastruktúra, eszközök elterjedtsége, használata a helyi önkormányzatokban Az önkormányzati hivatalok IKT infrastruktúra ellátottsága 1. Vezetékes infrastruktúra és vezetékes telefonellátottság Az önkormányzatoknál leginkább az analóg technológia elterjedt, az önkormányzatok 77%-a rendelkezik ezzel a vezetékes technológiával. ISDN2 távközlési kapcsolat az önkormányzatok 67%-nál van. A hazai önkormányzatok mindegyike rendelkezik legalább egy vezetékes telefonel fizetéssel. Egy korábbi felmérés szerint az önkormányzatok 30%-a átlagosan 1-4 db telefonnal rendelkezik, a hivatalok több mint felénél 5-19 db vezetékes telefon van. 20-nál több telefon az önkormányzatok 19%-nál található. 2. Számítógép-ellátottság Az önkormányzatok számítógép ellátottságát vizsgálva a GKIeNET 2006-os felmérési adatai12 szerint 2006 végén az önkormányzatok közel teljes köre rendelkezett legalább egy számítógéppel. A nagyközségek, a városok és a megyei önkormányzatok, illetve a kerületi önkormányzatok mindegyike használ PC-t, ugyanakkor a helyzet a kis költségvetés! és 5 f nél kisebb létszámmal m!köd önkormányzatoknál kevésbé pozitív. Az önkormányzatok átlagosan 15.2 asztali és 1.2 hordozható számítógéppel rendelkeznek. A felmérés idején a 3173 magyarországi önkormányzat összesen mintegy 41 ezer darab asztali és 3300 darab hordozható számítógépet használt. 2003-ban az önkormányzatok kétharmada tudott új gépet beszerezni, 2004-ben 54% volt ez az arány, 2005-ben már csak az önkormányzatok 38%-a rendelkezett 1 évesnél fiatalabb számítógéppel, 2006-ban pedig az önkormányzatok 54%-a nem rendelkezett egy évnél fiatalabb számítógéppel. Az önkormányzati számítógép állomány életkora összefügg az önkormányzat költségvetésével. Legrégebbi gépekkel a 101-200 és a 201-500 millió forintos költségvetésb l gazdálkodó önkormányzatoknál dolgoznak. Az egy alkalmazottra jutó gépek átlagos száma 2003 óta folyamatosan növekedett. 2003-ban 0,8 darab, 2004-ben 0,9 darab, 2005-ben 1,2 darab volt – 2006-ra viszont 1,1 darabra csökkent. Ezzel ellentétes folyamatként a legintenzívebb növekedés a kis költségvetés! önkormányzatok körében történt. A számítógéppel rendelkez önkormányzatok 51 %-ában van bels számítógépes hálózat (LAN).

Önkormányzatok ICT használata és elektronikus szolgáltatásai– Országosan reprezentatív felmérés magyarországi önkormányzati hivatalok körében. GKIeNET Kft., 2006. december 12

33


3. Internet Internethozzáféréssel a számítógépet használó önkormányzati hivatalok 95%-a rendelkezett 2006 végén a felmérés szerint. Tehát mostanra elmondható, hogy az önkormányzatoknál gyakorlatilag nélkülözhetetlenné vált az internet. Internetkapcsolattal rendelkez önkormányzatok aránya 98

100%

95

95%

85%

93

92 89

90%

95

87

85

80% 75% Összes önkormányzat körében 2003

Számítógéppel rendelkez önkormányzatok körében

2004

2005

2006*

Az internet kapcsolatok típusait vizsgálva az tapasztalható, hogy az internethozzáférések terén az önkormányzatok körében is megindult a szélessávú kapcsolatok elterjedése. 2006ban már a DSL csatlakozás volt a legelterjedtebb kapcsolati forma, az internethozzáféréssel rendelkez önkormányzatok 34%-a használt DSL kapcsolatot. Keskenysávú és szélessávú internetkapcsolat elterjedtsége 80%

74 66 53

60% 39

40%

22 20%

10

0% Keskenysávú 2003

Szélessávú 2004

2005

Jelent s megosztottság tapasztalható ugyanakkor az internethozzáférés technológiája terén, hiszen a kistelepülések rossz infrastrukturális lehet ségei miatt 2004. év végén a világhálót elér önkormányzatok fele használt ISDN alapú internetkapcsolatot, míg analóg modemes hozzáférése 28 százalékuknak volt – 2005-re az ISDN aránya 24%-ra csökkent, az analóg modemes hozzáférés pedig 16%-ra. Az internetkapcsolat típusa összefüggést mutat az önkormányzat országon belüli elhelyezkedésével és méretével. A modemes kapcsolat leginkább a községi, kisebb létszámmal dolgozó, és kisebb költségvetés! önkormányzatokat jellemzi. Az ADSL/XDSL kapcsolat a fejlettebb régiókban lév illetve a nagyobb önkormányzatok körében gyakoribb az átlagosnál. A korszer! technikák igénybevétele szintén a magasan fejlett régiókban és a városokban jellemz . 34


Szélessávú hálózati infrastruktúrával Magyarország 3147 települése közül megközelít leg 2120 település lefedett a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) 2006. októberi felmérése szerint, a lakosságra vetítve ez 89%-os lefedettséget jelent. Vagyis a lakosság 11%-a él olyan területeken, ahol nem biztosított a szélessávú hálózathoz való hozzáférés. A magyarországi korábbi 168 (ma 174) kistérséget vizsgálva 65 kistérség esetében mondható el, hogy minden településén elérhet szélessávú hálózat. 39 kistérségben 76-99%, 26 kistérségben 5175%, 27 kistérségben 26-50%, 11 kistérségben 1-25% a lefedett települések aránya.

Városi optikai hálózat kiépítése Bóly városában Bóly – a Mohácsi kistérségben, a déli határtól 12 km-re fekv település 3800 lakossal, 1250 háztartással – lakossági összefogással a ’90-es évekt l kezd d en teljes infrastruktúrát épített ki a kisvárosban. A 10 éve elnyert Intelligens Település pályázat lehet vé tette, hogy az elnyert támogatásból adatátvitelre is alkalmassá tegye hálózatát és a kábeltévé rendszeren keresztül Bóly lakosságának mára már közel fele internet kapcsolattal rendelkezzen. Az id közben felnövekedett új generáció igényei folyamatosan n ttek, így szükségessé vált az immár lelassult és elavult hálózatot a legfejlettebb technológiára cserélni. Ezt felismerve, Bóly város polgármesterének kezdeményezésére Magyarországon els ízben valósul meg, hogy egy egész településen végponttól-végpontig terjed , világszínvonalú optikai hálózat épül ki szál- és kábelbefúvásos technológiával. A projekt keretében minden bólyi háztartás és vállalkozás számára kiépül az optikai csatlakozási végpont. Az új optikai hálózat az önkormányzat reményei szerint Bóly jöv jét is fogja szolgálni, hiszen a térségben komoly állami infrastrukturális beruházások indulnak és erre egy világszínvonalú informatikai és távközlési rendszer kialakításával készül fel, segítve ilyen módon is a meglév és betelepül vállalkozásokat. A hálózaton optikai Ethernet hozzáférési rendszer juttatja el a lakossági és üzleti felhasználókhoz az ún. TriplePlay (három az egyben: internet, IP alapú hang és IP alapú, interaktív TV) szolgáltatást. Az el fizet knél az optikai szál és a rajta bejöv szolgáltatások egy digitális el fizet i berendezésben végz dnek, amely egyben a lakásban vagy irodában kialakítható kis helyi hálózat központi egysége is lehet. Ez az eszköz egyid ben több végkészüléket (asztali számítógépeket, tévé- és telefonkészülékeket) tud kiszolgálni. A végberendezés speciális kialakítása lehet vé teszi a jól megszokott, régebbi telefonok és faxok közvetlen csatlakoztatását is, de a hálózat képes multimédia (hang, videó, üzenetküldés) közvetítésére és akár videotelefonálásra is. Az Internet-protokoll alapú rendszer az egyirányú m!sorszórást interaktivitással egészíti ki: a tévéképerny n, akár a tévém!sorok követésével párhuzamosan is, az internetr l már ismert és így megszokott szolgáltatások is igénybe vehet k egy egyszer! kezel i felület segítségével. Az IPTV rendszer bevezetése lehet séget ad a kés bbiek során speciális alkalmazások - pl. a m!sorfolyam id beli késleltetése, válogatás egy m!sorarchívumból stb. - bevezetésére. A hálózat id tállósága, a nagy sávszélesség (induláskor 100 Mbit/s-os le– és feltöltési sebesség, kés bb növelhet ) és a garantált min ség! kapcsolatok számos egyéb alkalmazás bevezetését teszik lehet vé a jöv ben, mint pl. térfigyelés, otthonfelügyelet, elektronikus videotéka, jelenlét-információ (ki, hol tartózkodik), id sek orvosi felügyelete, távmunka, elektronikus ügyintézés stb. A beruházást – melynek értéke 260 millió forint – teljes mértékben az önkormányzat finanszírozza hitelb l, amelynek biztonságos visszafizetéséhez 850 el fizet bekapcsolása szükséges. Az el fizet k 6000 Ft-os el fizetési díjért 1,5 Mega fel/letöltési sebességet kapnak, és mivel a rendszer teljesen interaktív, az el fizet nél lév set-up-box, és a billenty!zet segítségével, azok az el fizet k is hozzáférnek az e-önkormányzat szolgáltatásaihoz, akik az internet szolgáltatást nem kérték. A város epontjai, internetes kávéházai, iskolai internetezési lehet ségei mellett ez a beruházás minden háztartásban biztosítja az IP alapú szolgáltatások (telefon, TV) és az adatátvitel lehet ségét.

35


4. IKT beruházások, költések az önkormányzatoknál Az önkormányzati szektor 2006-ban 5,4 milliárd forintot fordított informatikai beruházásokra, 0,6 milliárddal többet, mint a korábbi esztend ben. Ezen belül a hardverre fordított kiadás volt a legjelent sebb (2,45 milliárd forint), szoftverre pedig 0,8 milliárd forintot költöttek az önkormányzatok. Az informatikai szolgáltatások költsége 370 millió forintot tett ki (11%-os emelkedés az el z évhez képest). Legkevesebbet honlap fejlesztésre és weboldal kialakítására fordítottak. Telekommunikációs kiadások esetében a beruházások (egyszeri kiadások) összege kb. 400 millió forintra tehet 2006-ban. A folyó telekommunikációs kiadásokat tekintve a legnagyobb tételt a vezetékes telefonnal kapcsolatos költségek jelentik, azonban némi csökkenés figyelhet meg a korábbi költésekhez képest.

Állami szerepvállalás az IKT infrastruktúra b vítésében 1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) Az elektronikus kormányzás alapinfrastruktúráját az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) biztosítja, amely a központi kormányzati intézményeket szélessávú csatlakozással összeköt rendszer. Az EKG informatikai infrastruktúrájának használata érdekében folyamatosan valósulnak meg a kormányzati intézményi rákapcsolódások. Országosan jelenleg 179 intézmény kapcsolódik az EKG-hoz, ami magába foglalja a központi és országos hatáskör! intézmények és azok helyi szervezeteinek majdnem teljes egészét. 2007. augusztusig összesen már 1050 intézményi telephely EKG-s kapcsolódása történt meg, amely kb. 55.000 potenciális felhasználót jelent a közszférában. 2. Közháló program Az informatikai közháló program 2003 végén indult el. Az egész országot behálózó informatikai infrastruktúra program magába foglalja a hálózatfejlesztést, valamint a gyorsabb és jobb min ség! adattovábbítást biztosító szélessávú internethozzáférési pontok b vítését is. A Közháló a közcélú intézmények, közösségi hozzáférési helyek, a központi kormányzati informatikába körbe nem tartozó helyi közigazgatási szervek, közintézmények, iskolák, egyéb szervek és közfeladatot ellátó civil szervezetek elektronikus kommunikációs infrastruktúráját hivatott biztosítani, olyan informatikai hálózatként, amely egymással összekapcsolt, de önálló egységekb l, úgynevezett alhálókból áll össze. Az egyes alhálók fizikailag egymástól függetlenül valósíthatók meg, illetve fejleszthet k tovább.13 A Közháló program keretében mintegy 7300 szélessávú végpontot adtak át. Ebb l 5000 végpont a Közháló alhálójaként m!köd Sulinet keretében valósult meg. További 2300 végpont a Közháló program Köznet nevet visel alhálójának keretében épült ki, amelynek els dleges feladata a közösségi internetelérések infrastruktúrájának biztosítása.

13

KPMG – A Közháló program folytatásának koncepciója 2007-2009

36


A Közháló csak kisebb részben állami beruházásként, nagyrészt piaci szerepl k szolgáltatásainak igénybevételével valósul meg. A megvalósuló végpontok magas száma lehet vé teszi, hogy a létrejöv szolgáltatási rendszer kedvez bb árakon üzemeljen, valamint azt, hogy a szolgáltatás olyan végpontokhoz is eljusson, amelyekhez a szolgáltatást nem lehetne gazdaságosan biztosítani.

Forrás: www.kozhalo2.hu A Közháló kétségtelenül komoly szerepet játszott abban, hogy a közoktatási intézmények tekintetében az internetelérés ma már gyakorlatilag 100 százalékos. Az informatikai közháló fontos feladata továbbá az eMagyarország Program keretében létesül eMagyarország pontok megvalósításának támogatása. 2008-ban várhatóan beindul a Közháló Program harmadik szakasza. Erre az id szakra kialakításra kerül az az új szolgáltatási rendszer, amely versenyben biztosítja a Közháló-3 szolgáltatásait, rugalmasan alkalmazkodik a távközlési piac technológiai és ár/szolgáltatás aránynyal kapcsolatos változásaihoz, könnyen lehet vé teszi a rendszer b vítését mind a végpontok vonatkozásában, mind komplett alrendszerek integrálásával kapcsolatban.

37


3. Közösségi hozzáférési helyek létesítése Az eMagyarország Program középpontjában a közösségi internet hozzáférési helyek létesítése áll. Célja, hogy az ország egész területét behálózó közösségi internetelérési pontokon, ingyen vagy megfizethet áron, rendszeres nyitva tartással biztosítható legyen az Internethozzáférés valamennyi érdekl d számára. Az eMagyarország pontokon egyre nagyobb számban képzett munkatársak (e-Tanácsadók) segítik a még gyakorlatlan internetez ket az els lépések megtételében. Ezek a közösségi internethozzáférési pontok els sorban közintézményekben, vagyis önkormányzatoknál, könyvtárakban, m!vel dési házakban létesülnek, ugyanakkor a lehet ség nyílt arra is, hogy civil szervezetek is részt vegyenek a programban. 4. Önkormányzatok szélessávú infrastruktúra-fejlesztései kistelepüléseken (GVOP 4.4.2) A I. Nemzeti Fejlesztési Terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Program keretében indított 4.4. „A szélessávú távközlési infrastruktúra b vítése” intézkedés els dleges célja az volt, hogy támogassa a szélessávú internethozzáférési infrastruktúra kiépítését azokban a gazdaságilag elmaradott régiókban, ahol ez eddig még nem történt meg, hiszen a már említett településszerkezeti kihívások miatt ezek a települések az alacsony megtérülés miatt nem voltak vonzóak az üzleti szféra számára. A 4.4 intézkedésen belül kétfajta beavatkozásra került sor, amelyek ugyanazokat a tevékenységeket támogatták, de a kedvezményezettek eltér ek voltak: Szélessávú hálózatok kiépítése távközlési szolgáltatók (kizárólag kis- és középvállalkozások) támogatásán keresztül. Szélessávú hálózatok kiépítése az önkormányzatok támogatásán keresztül. A GVOP 4.4.2. jel! pályázati program 2005 áprilisában nyílt meg, amely lehet séget teremtett az önkormányzatok számára szélessávú internet infrastruktúra kiépítésére 75%-os támogatásintenzitás mellett. A beruházási költségek maradék 25%-át az önkormányzatok a BM Öner Alapból, illetve bankhitelb l finanszírozhatták, így a támogatási intenzitás a BM Öner Alap támogatással együtt 85%-95%-ig emelkedhetett, aminek köszönhet en az egészen kicsi önkormányzatok és azok társulásai minimális saját forrással tudtak jelent s fejlesztéseket megvalósítani. A pályázat olyan mérték! érdekl dést váltott ki a pályázók között, hogy a pályázatok befogadását a tervezettnél korábban, már 2005-ben fel kellett függeszteni a keretösszeg kimerülése miatt. Az infrastruktúra létesítésének megvalósítására az önkormányzatok választották ki a piaci cégeket, és az önkormányzatok váltak a létesített eszközök tulajdonosai. Az önkormányzatok dönthettek úgy, hogy a tulajdonukban lév hálózati infrastruktúrát szolgáltató vállalkozásoknak adják ki üzemeltetésre/hasznosításra.

38


Szélessávú fejlesztések Hortobágy menti kistelepüléseken Újszentmargita vezetésével A Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP 4.4.2 pályázata keretében elnyert támogatásból a Hortobágy-menti Térségfejleszt Társulás szélessávú elektronikus m!sorelosztó és adatkommunikációs hálózat kiépítését valósította meg öt kistelepülésen Újszentmargita község vezetésével. Az informatikai fejlesztés kivitelezésére a Társulás kétfordulós nyílt közbeszerzést írt ki. A nyertes cég vállalta az adott települések között 45 kilométer hosszúságban optikai gerinchálózat kialakítását, 70 kilométer helyi koaxiális kábelhálózat telepítését, illetve, hogy elvégzi az optikai hálózat és a helyi hálózatok találkozásához 14 csatlakozási pont létrehozását – Újszentmargita Közösségi Háza központtal. A projekthez a kivitelez – a tervezésen, a megvalósításon és az engedélyeztetésen kívül – 5 évre szóló garanciát, rendszertámogatást és hibaelhárítást vállal. Mivel a fejlesztéssel érintett öt település (Újszentmargita-Bödönhát, Folyás, Újtikos, Tiszagyulaháza, Tiszacsege) 3600 ingatlana a Hortobágy szélén helyezkedik el, amely körzetben a tájvédelem különösen kiemelt szempont, a vállalkozó a természet megóvására is kiemelt figyelmet fordít. A GVOP 4.4.2 pályázatra összesen 117 pályázat érkezett be az önkormányzatoktól vagy önkormányzati társulásoktól, így az indulók által összefogott települések száma elérte a 836-ot. A pályázók által igényelt támogatás meghaladta a 20 milliárd Ft-ot. Az elbírálás eredményeként 59 pályázat nyert el támogatást, összesen 10,8 milliárd Ft értékben. A szélessávú infrastruktúra fejlesztési projektek többségének megvalósítása jelenleg is folyamatban van. A támogatott beruházások révén els körben 378, és további, kb. 150 – eddig ellátatlan - településen lesz lehet ség internet szolgáltatások elérésére14.

Az IKT infrastruktúra továbbfejlesztésének irányai A Kormányprogram kiemelt célja 2010-ig minden állampolgár számára az ország teljes területén biztosítani a hozzáférést a szélessávú infrastruktúrákhoz és el segíteni az információs társadalomba való bekapcsolódást. A teljes lefedettség célja el ször a Nemzeti Szélessávú Stratégiában került megfogalmazásra, amelyet 2005-ben kormányhatározatban15 is rögzítettek. A Nemzeti Szélessávú Stratégiában megfogalmazott cél „Szabályozási, közpolitikai és támogatási eszközök összehangolt alkalmazásával semlegesíteni a szélessávú elektronikus kommunikáció terjedését korlátozó tényez ket, valamint el segíteni a fokozottabb fejl dést a hozzáférés, a tartalom, a motiváció, a képzettség és a biztonság területén, a gazdasági versenyképesség és a társadalmi kohézió er sítése céljából.”16 A szélessávú internethasználat elterjesztése érdekében az alábbi beavatkozásokat határozták meg: A hozzáférés korlátainak teljes kör! felszámolása az ország összes települését lefed szélessávú hozzáférési infrastruktúra kiépítésének támogatásával;

Adatok forrása: A GVOP 4.4.2 pályázati program utólagos értékelése, GKM (2006. június), valamint az IT Kht. 15 2296/2005 (XII.6.) Korm. határozat 16 NSZS 2005 (87. o)

14

39


Az internethozzáférés árának csökkentése17; Az állampolgárok tájékoztatása az internethasználat el nyeir l az igény felkeltését célzó programok indításával; Közösségi internethozzáférési helyek létesítése, üzemeltetése elektronikus közszolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében. A hozzáférés korlátainak felszámolása Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben kiemelten szerepel a tudásalapú gazdaság megteremtéséhez, illetve a versenyképesség javításához korszer! IKT hálózati infrastruktúra kialakításának támogatása, a szélessávú hálózatokhoz való hozzáférés el segítésén keresztül, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Program keretében valósul meg az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak nyújtott támogatás nyújtásával.18 Az intézkedés hosszú távú célja a szélessávú internet penetráció növelése, illetve az IKT eszközök és alkalmazások használatának társadalmi szint! elterjedésének el segítése. A támogatásból megvalósuló szélessávú infrastruktúrafejlesztéseknél a következ alapelveknek kell érvényesülni: Szükségesség elve: állami finanszírozás csak indokolt esetekben és mértékben Esélyegyenl ség megteremtése, a hátrányos helyzet! térségek felzárkóztatása Piaci kudarcok kezelése (ahol a beruházás hosszú megtérülési ideje miatt pusztán piaci mechanizmusokra épülve nem valósulna meg fejlesztés). Arányosság elve: a támogatásnak nem lehet versenytorzító hatása, mindenhova a szükséges mérték! támogatás juttatása. Technológiasemlegesség szem el tt tartásával a földrajzi adottságoknak megfelel , költséghatékonyság szempontjából legel nyösebb technológia alkalmazása; Biztosított legyen a hálózathoz való nyílt hozzáférés az összes szolgáltató számára, a támogatás nem hozhat létre helyi monopóliumot. A támogatott infrastruktúrán elindítani tervezett szolgáltatás árban összemérhet legyen a (100 ezer lakos feletti) nagyvárosokban elérhet azonos tartalmú internetszolgáltatásokkal. eMagyarország 2.0 — kulcs a hozzáértés A szaktárca áttekintette az eMagyarország Program els három évét. Az eredmények összegzése egyértelm!vé tette, hogy jelent s a társadalmi igény e program folytatására. Ezért a tárca az eMagyarország pontok további m!ködésének támogatása mellett döntött és pályázatot írt ki. A tervek szerint az eMagyarország pontok az állami szolgáltatások mellett a helyi civil és üzleti elektronikus szolgáltatásokhoz kapcsolódó, vagy azt igénybe vev kezdeményezéseket is támogatják.19 Els sorban szabályozási eszközökkel befolyásolható, amely a Nemzeti Hírközlési Hatóság hatásköre 18 A támogatásra a GOP -2007-3.1.1. kódjel! Hálózati infrastruktúra létrehozása c. pályázat keretében els körben 2007. novembert l 2008. január 18-ig lehetett pályázni, a pályázatok értékelése folyamatban van. 19 B vebb információ: www.emagyarorszag.hu

17

40


Tájékoztatás, motiváció A NETREKÉSZ Program, összehangolt állami és piaci motivációs erny program az információs társadalom fejlesztéséért, az internethasználat b vüléséért. A Program célja az infokommunikációs eszközök, alkalmazások és tartalmak iránti társadalmi nyitottság célcsoportonkénti növelése, az internetellátottság és -használat b vítése, az infokommunikációs termékek és szolgáltatások piacának élénkítése a piaci szerepl k és a kormányzat összehangolt fellépésével, a már futó programokhoz (eMagyarország, IT-mentor) is kapcsolódva. Ennek szellemében hirdették meg 2007 októberében azt a komplex programot, amely az állami kezdeményezés! programoktól a piaci szerepl kkel közösen megvalósított konstrukciókon át, a teljes egészében piaci és civil indíttatású projektekig összefogja azokat a kezdeményezéseket, amelyek az információs társadalom, s hosszabb távon a tudás alapú társadalom megvalósításában játszanak hatékony szerepet.20

Tippek: az önkormányzatok szerepe a szélessávú kommunikáció elterjesztésében A kisebb, elmaradottabb települések önkormányzatainak a szélessávú infrastruktúra létesítése lehet egy alapvet feladat, amennyiben még nem áll rendelkezésre szélessávú kommunikációra alkalmas hálózat. Ebben az esetben az önkormányzatnak érdemes felhívnia a figyelmét a környez településeken esetleg már jelenlév szolgáltatóknak, hogy a korábban említett GOP pályázat keretében lehet ségük nyílik pályázni az infrastruktúra kiépítésére. Az önkormányzat másik feladata a kereslet generálása és aggregálása, azaz az internet el nyeinek megismertetése a település lakóival, az internet használat iránti igény felkeltése, illetve annak felmérése, hogy ki mire tudná/szeretné használni az internetet, milyen szolgáltatásokat kíván igénybe venni a világhálón keresztül. A nagyobb települések többsége már rendelkezik a szükséges távközlési hálózattal, ezért kevésbé az infrastruktúra kiépítésének el segítése a f teend . Szükséges lehet felmérni, hogy az önkormányzatnak milyen szolgáltatásokra van szüksége a meglév infrastruktúrán (pl. köztéri elektronikus felügyelet, a közigazgatási szolgáltatások fejlesztése, elektronikus ügyintézés fejlesztése, esetleg id sek részére távfelügyelet stb.) és ez alapján meghatározni a további cselekvéseket. Az önkormányzatok közösségi hozzáférési helyek biztosításával, létesítésével is el segíthetik az internethasználat elterjedését. A köztéri és egyéb vezeték nélküli internet elérési helyek létesítése nemcsak a helyi lakosság számára hasznos, de egyéb gazdasági és turisztikai célból is rendkívül el nyös. A turistáknak nagyszer! információforrás lehet pl. egy köztéri internet elérési hely, ahol tájékoztatást kaphatnak a település honlapján a helyi nevezetességekr l, látnivalókról - amit érdemes felkeresniük -, vagy szállás –és vendéglátóhelyekr l, ezek elérhet ségér l (pl. térképpel illusztrálva), programokról, rendezvényekr l, közlekedési eszközök menetrendjér l és egyéb hasznos információkról.

20

B vebb információ: http://www.gkm.gov.hu/netrekesz

41


Az információs társadalom fejl désével egyre több lehet ség adódik majd a munkavállalásra, ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a humán-er forrás fejlesztésre is. Az önkormányzatok kommunikációs kampányok indításával nagymértékben hozzájárulhatnak az IKT eszközök és alkalmazások, az internethasználat elterjedéséhez. Egy tájékoztató kampány segíthet a világháló el nyeinek megismertetésében (pl.: lakossági fórumokon, a helyi újságban, a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményekben kihelyezett reklámfelületeken, vagy egyéb önkormányzati rendezvényeken keresztül stb.). Az információs társadalommal kapcsolatos kormányzati stratégiákban kiemelt helyen szerepel a digitális írástudás növelése a hátrányos helyzet! csoportok (pl.: munkanélküliek, mozgáskorlátozottak, kisebbségi csoportok) körében, ezért az Új Magyarország Fejlesztési Tervben várhatóan olyan pályázati programok is megjelennek, amelyek e célcsoportoknak szóló célzott oktatási programokat fogják támogatni. Az önkormányzatoknak ezért javasolt folyamatosan figyelnie a pályázati lehet ségeket.

Aparhant - Magyarország e-faluja Aparhant Tolna megyei kis falu, Bonyhád közelében. Magyarország e-faluja, ahol minden harmadiklakosra jut egy Internetre szélessávon csatlakozó számítógép és minden ötödik lakójának van ECDL vizsgája. Aparhant községben országos szinten kiemelked en magas az Internetet használók aránya. Az informatika iránt lelkesen érdekl d polgármester ugyanis már a kilencvenes évek eleje óta dolgozik azon, hogy a falut az információs szupersztrádára terelje A falu távközlési infrastrukturális ellátottsága nagyon jó. Vezetékes telefon a házak 80 százalékában van, 1990-ben még csak az iskolának és a polgármesteri hivatalnak volt. 800 méterre van mobiltorony, mindhárom szolgáltatónak van térereje a faluban. A jelenlegi kábel TV-t 2004-ben adták át, 40 csatorna van rajta. Az eredeti, amit 1990-ben létesítettek már elavult. A kábel TV-t is a polgármesteri hivatal üzemelteti önköltséges alapon: 13 csatorna - 700 Ft, 31 csatorna - 1500 Ft, 40 csatorna - 2500 Ft-ba kerül a lakosoknak havonta. A kábel TV-n a képújságon keresztül lehet tájékoztatni és szakmai tanácsokkal ellátni az aparhantiakat. Ma minden harmadik családi házban van szélessávú Internet hozzáférés. Az iskolában már jó ideje van informatikaoktatás, ez szülte meg az igényt az internetre is. 8-10 éve ISDN majd ISDN2 volt az iskolában. A polgármesternek modemje volt, majd ISDN-je. A körülbelül 1200 f t számláló településen WiFi (vezeték nélküli szélessávú internet elérést biztosító) hálózattal oldották meg a meglehet sen olcsó, havonta 1500 forintba kerül internetezést. A két WiFi átjátszó torony 6-7 millió forintnyi beruházással valósult meg. (Az acélszerkezetek a szomszéd falu lakatosm!helyében készültek. A több emelet magas adótornyok földmunkáit, a tartókábelek kifeszítését pedig az önkormányzati alkalmazottak végezték el.) A családoknál lév végpontok kiépítése mintegy 50 ezer forintba került, amit helyi fejlesztés! vev antenna tett olcsóbbá. Emellett az összeg felét az önkormányzat átvállalta. Engedély nem kellett a WIFI-hez, csak bejelentési kötelezettsége van. A felhasználók felé nem korlátozzák a sávszélességet, kb. 100 Kbit/sec-mal lehet letölteni. A kábel TV-s és a mikrohullámú közül választották a mikrohullámút, mert a sok régi TV készülék miatt a jelzaj a kábeles hozzáférés esetén nagy lett volna. A felhasználóknak id ben korlátlan a hozzáférés, pontosabban a napközbeni letöltési korlát 1500 Mbyte havonta.. Számos gép van az iskolában, a m!vel dési házban, könyvtárban és a polgármesteri hivatalban is. A falu könyvtárában lév gépeken teljes nyitvatartási id ben lehet használni az internetet, ingyenesen.

42

IV. SZOLGÁLTATÓ ÖNKORMÁNYZATI BACK-OFFICE RENDSZEREK KIALAKÍTÁSA

Egy felmérés szerint egy magyar állampolgár átlagosan 1,35 ügyet intéz egy év alatt, viszont a tíz leggyakrabban intézett ügy közül 7 köthet részben vagy egészben az önkormányzatokhoz. Ez a magas arány mutatja, hogy a helyi önkormányzatok szerepe meghatározó a közigazgatási szolgáltatások területén, éppen ezért az ebben a szektorban történ fejlesztések a közigazgatás egészének m!ködését javíthatják. A szolgáltató önkormányzatok víziója sem t!z ki más célt, mint a gyorsabb, hatékonyabb és követhet bb ügymenetet kínáló helyi igazgatás megteremtését. Mindezt els sorban a közigazgatás intézményrendszerének térbeli és funkcionális tagoltságának csökkentésével lehet elérni, amihez kiváló hátteret nyújthatnak az infokommunikációs eszközök és alkalmazások. Az önkormányzatok által ellátott feladatok informatikai támogatottsági szintje (back-office) az állampolgárok számára nyújtott elektronikus szolgáltatások egyik meghatározója. A számítógéppel rendelkez önkormányzatok bels m!ködését támogató leggyakrabban igénybevett informatikai alkalmazások közé az adóügyek és a vagyonnyilvántartás tartoznak. Gyakran használt alkalmazások még: iktatórendszerek, személyzeti ügyek, a szociális igazgatáshoz kapcsolódó feladatok és a gazdasági ügyek intézése. Ahhoz, hogy az e-közigazgatás egy jól m!köd és egységes szervezet képét mutassa az ügyfelek felé, számos épít elemre, illetve a szolgáltató-oldali alkalmazások mélyebb ismeretire van szükség. Többek között ezt is magába foglalja az alábbi fejezet.

El zmények Az önkormányzatoknak a közigazgatási feladatok ellátásának támogatásához elengedhetetlen a jól m!köd informatikai hardver- és szoftver-infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése. A fejl dés azonban nem volt töretlen és szerves, emellett – sajnos – jelent s különbségek alakultak ki a települések és kistérségek között. Az 1990-es évek els felében több önkormányzat ismerte fel az informatikában rejl lehet ségeket és saját bels szervezeti egységeinek m!ködéséhez saját fejlesztés! szoftvereket dolgoztak ki. Ezeket a szigetszer! alkalmazásokat sajnos a hivatalokon belül is külön-külön fejlesztették tovább. Ugyanis az önkormányzat vezetésének gyakran elkerülte figyelmét a kapcsolódó stratégia kidolgozásának szükségessége, valamint az információs rendszerek megfelel áttekintése – fejleszt i és alkalmazói szinten egyaránt. Az önkormányzatoknál tapasztalható komoly hiba, hogy az informatika a számítógépek vásárlására és a „toldozott” programok fejlesztésére korlátozódik. A másik probléma, hogy egy-egy szoftver kidolgozása után nem fordítottak kell figyelmet az adatok frissítésére, így a programok használhatósága egyre kevésbé felel meg az eredeti céloknak.

43


Az elszigetelt rendszerfejlesztések miatt nem alakulhatott ki egy egységes törzsadatnyilvántartó alapadatbázis az önkormányzatoknál. Ezen hiányosság miatt szinte lehetetlen volt valós alapokon nyugvó, integrált informatikai keretrendszereket kialakítani. Egyes hatósági alapigazgatási feladatok egységesítése érdekében 2000-ben kezdték meg m!ködésüket az okmányirodák. Ezek az irodák nem fedik le a hivatalok komplex m!ködését, de részei lehetnek az önkormányzat hatékonyan m!köd szervezetének. A BM KANYV (ma Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala, KEK KH) az induláskor biztosította a korszer! alkalmazói rendszert és az ehhez szükséges korszer! informatikai infrastruktúrát, jelenleg pedig részben biztosítja az üzemeltetést, a karbantartást és a továbbfejlesztést. Az önkormányzatokhoz telepített feladat- és hatáskörökhöz több esetben biztosították az alkalmazói szoftvert (pl. adóügyek), ezek azonban nem voltak elég korszer! alkalmazások, inkább egy-egy részfunkciót lefed szoftverek. Ezáltal tovább n tt az önkormányzatoknál az elszigetelten m!köd alkalmazások száma. A legnagyobb problémát ezzel kapcsolatban az jelenti, hogy az önkormányzatokon belüli és az okmányirodai alkalmazások közötti együttm!ködés és integráció nem valósult meg. Számos példa mutatja, hogy párhuzamos nyilvántartások futnak. Ennek következtében a rendszer m!ködése gazdaságtalan, valamint az adatok nem konzisztensek.

Melyek az önkormányzati szolgáltató-oldali alkalmazások? Az e-közigazgatási megoldásokban alkalmazott back-office rendszerek célja az ügyviteli folyamatok informatikai támogatása olyan módon, hogy azok közvetlen összeköttetést teremtsenek az ügyfélkapcsolatot támogató elektronikus front-office rendszerekkel. A közigazgatási back-office rendszerek moduljai egy-egy feladatcsoport támogatását valósítják meg, s e modulok jelentik az e-ügyintézés „hátterét”. A közigazgatási modulok a hatékony ügyintézés el segítése érdekében együttm!ködnek az e-ügyintézéssel (ez az on-line !rlapkitöltés és -hitelesítés, valamint a teljes kör! elektronikus ügyintézés esetében alapfeltétel), további front-office és back-office modulokkal, valamint természetesen egymással is. Az ügyviteli ügyintéz rendszerek nem csak döntés-el készítésre, döntéskezelésre alkalmasak, hanem beépülnek az ügyintézés teljes folyamatába, s az alapadat keletkezését l az ügyindításon át a döntésig, illetve annak teljesüléséig, végrehajtásáig támogatják azt, biztosítják a folyamat, az eredmény és a végrehajtás könny! vezet i ellen rzését, az ügyfelek tájékoztatását az interneten is.

44

IV. ÖNKORMÁNYZATI BACK-OFFICE RENDSZEREK

Az önkormányzati back-office alkalmazásokat öt nagy csoportra oszthatjuk: Irodaautomatizálás, kommunikáció Közigazgatási alkalmazások Adminisztratív alkalmazások Vezet i információs rendszerek, döntéstámogatás Közérdek!, közhasznú információk kezelése 1. Irodaautomatizálás, kommunikáció Az irodaautomatizálás, kommunikáció témakörébe az alábbi témacsoportokat sorolhatjuk: Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Prezentációkészítés Elektronikus levelezés Elektronikus dokumentumkezelés 2. Közigazgatási alkalmazások A közigazgatási alkalmazások témakörébe az alábbi témacsoportokat sorolhatjuk: Adóügyek Építésügy Kommunális feladatok Városüzemeltetési feladatok Városfejlesztés feladatok Településrendezési feladatok Térinformatika Közterület igazgatás Vagyonkezelés, vagyonhasznosítás Szociális, egészségügyi feladatok Lakásgazdálkodási feladatok Ipari, kereskedelmi feladatok Szabálysértési feladatok M!vel dés, oktatás, sportigazgatás Okmányigazgatás Közgy!lési és bizottsági munka támogatása 3. Adminisztratív alkalmazások A adminisztratív alkalmazások témakörébe az alábbi területeket sorolhatjuk: Folyamatszervezés Ügyiratkezelés Jogszabály nyilvántartás Pénzügy, számvitel Tárgyi eszköznyilvántartás Humán er forrás gazdálkodás Projekttervezés 4. Vezet i információs rendszerek, döntéstámogatás A vezet i információs rendszerek kialakítását az els három csoportban szerepl back-office alkalmazásokra építve lehet kialakítani. Ezen információs felületek egy sz!kített, kimondottan 45


vezet i információkat tartalmazó felületnek kell lennie. A vezet i döntéstámogató és elemz rendszer kialakításával cél egy olyan szoftver rendszer létrehozása, mely a kialakított térinformatikai rendszerek adatbázisai között kialakításra kerül kapcsolatrendszer alapján vezet i információk el állítására képes. A rendszer a polgármesteri hivatalokban és társulási szervekben felmerül vezet i információs igények kielégítésére szolgál. Hozzáférhet vé teszi és megjeleníti a fels vezetés számára a hivatal információs rendszereiben lév reális, naprakész, valós adathalmazból képzett legy!jtéseket, aggregációkat. A vezet i döntéstámogató és elemz rendszer átfogó képet mutat az adott településr l és a szervezet m!ködésér l, ezáltal jobban átláthatóvá és követhet bbé válik a hivatal és z egész önkormányzat m!ködése. Hiszen például egyszer!bben lehet az üzemeltetéssel, pénzügyekkel, vagyonkezeléssel, értékesítéssel, tervezéssel kapcsolatos döntéseket el készíteni és meghozni. Egy vezet i döntéstámogató és elemz információs rendszer által nyújtható fontosabb szolgáltatások: digitális térképi adatok megtekintése, lekérdezése (cím szerinti keresés) a térképi adatokhoz kapcsolódó szöveges adatok megtekintése, lekérdezése vagyonösszegzés trendek, szórások, eloszlások el állítása épületekhez, közterületekhez tartozó fényképek, alaprajzok megtekintése aggregált információk, összegzések elvégzése (pl. táblázatos formában), eredmények megjelenítése (pl. diagrammok, grafikonok készítése) statisztikai elemzések elvégzése határid figyelések beállítása, utalások, szerz dések lejáró határid inek figyelése tetsz legesen meghatározható statisztikai elemzések, eloszlások készítése területre történ legy!jtések szöveges lekérdezések összehasonlítások jogi információk biztosítása (CD-jogtár, bels rendeletek) ingatlanok terheinek a lekérdezése, aggregálása (Tulajdoni lap elérés) térinformatikai információk (pl. térképszelvények) “beemelése” más dokumentumba 5. Közérdek!, közhasznú információk kezelése Ezen témakörbe az alábbi feladatokat, alkalmazásokat sorolhatjuk: közérdek! információk kezelése közbeszerzési információk kezelése település-marketing információk gy!jtése ügyfélkapcsolat kialakítása

46


Önkormányzati back-office rendszer kialakításának alapjai Az els lépés: a munkafolyamatok feltérképezése és újraszabályozása A közigazgatás céljait és eredményeit a m!ködési folyamatok kötik össze. A m!ködési folyamatok id beliséget adnak a közigazgatási funkcióknak, feladatoknak és bemutatják a munkafolyamatok m!ködési elemeinek összekapcsolódási logikáját. Az ügyintézés folyamatának vázolása valójában egy modell, amely minden ügytípus esetében alkalmazható, illetve alkalmazandó. Az már más kérdés, hogy az egyes hivatalokban rendszerint más-más ügytípusok fordulnak el , más-más gyakorisággal, így a szervez nek (folyamatszervez nek) erre is figyelemmel kell lennie. A közigazgatás abban is különbözik a magánigazgatástól, hogy törvény alá rendelt tevékenység, abban az értelemben, hogy a közigazgatási (munka)folyamatok a jogrend által er teljesen szabályozottak. A közigazgatási ügymenet, vagyis az ügyintézés folyamata, és azon belül a megteend lépések, a határid k, a meghozandó döntések típusai és tartalmuk normatív módon szabályozottak. Így a szervez lehet ségei egészen másként vet dnek fel, mint a magánigazgatásban – mindez persze nem jelent teljes kötöttséget a munkafolyamatok meghatározásakor. Az igazgatási feladatok ügyviteli-jogi elemzése egyebek közt azért szükséges az eközigazgatás létrehozásának el készítéséhez, mert a jogszabályok által el írt szabályozási keret korlátozza az informatikai fejleszt k lehet ségeit. Általánosságban megállapíthatjuk, hogy nem elégséges önmagában a joganyag feldolgozása a folyamatok jogi hátterének megértéséhez, hanem ezt össze kell kapcsolni a Ket. és az ügyiratkezelés keretszabályainak vizsgálatával is. Ezen túlmen en számos más jogszabály felhasználására is sor kerül a feladatok megoldása során. A folyamatok feltérképezése, illetve a fejlesztést megel z újraszabályozása (racionalizálása) azért is szükséges, mert számos rossz hazai gyakorlat bizonyítja, hogy amennyiben a meglév , kevéssé hatékony munkafolyamatokat támogatják informatikai rendszerekkel, akkor a kívánt célok nem lesznek elérhet ek. S t, a tetemes fejlesztési költségek mellett a hivatali m!ködés még költségesebbé, bonyolultabbá válhat.

47


Tippek a back-office rendszerek tervezéséhez és bevezetéséhez: Az informatikai rendszerek kialakításánál a legfontosabb elvárás, hogy a feladatokhoz mért, fenntartható rendszerek alakuljanak ki. El kell kerülni a presztízs beruházásokat. Így egyre nagyobb szerepet kap a szomszédos önkormányzatok szakmai összefogása (pl. kistérségi szinten). Fontos ügyelni arra, hogy az önkormányzati munka támogatására bevezetett rendszer nem kielégít volta nehogy az alaptevékenységet veszélyeztesse. A back-office rendszerek az ügyviteli folyamatok informatikai támogatása során komplex szolgáltatásokat kell, hogy nyújtsanak a felhasználóknak annak érdekében, hogy az e-közigazgatási szolgáltatások bels munkafolyamatai teljes mértékben elektronikusan legyenek elvégezhet k. Szolgáltató jelleg! közigazgatási informatikai rendszert csak úgy szabad kialakítani, hogy a szolgáltatások alapját képez bels (back-office) alkalmazások egységes alapokra épülnek. Ilyen esetben ugyanis biztosítható a m!ködés, és a folyamatos fejlesztés korrekt, átlátható megoldása. Tudatában kell lennünk annak, hogy az informatikai rendszerek bevezetésével a hagyományos munkavégzés törvényszer!en átalakul, mintegy visszahat az eredeti munkafolyamatok újragondolására. Egy-egy rendszer kialakításánál fel kell ismerni azokat a fejlesztési irányokat, amelyek nem vezetnek kell eredményre. Az informatikai rendszerek tervezéséhez, fejlesztéséhez, bevezetéséhez és üzemeltetéséhez célszer! szakmai segítséget igénybe venni. A siker érdekében elengedhetetlen a döntéshozók elkötelezettsége és személyes példamutatása. Mindenkinek, aki korábban nem dolgozott informatizált munkakörben, frusztrációt okozhat az új rendszerek befogadása. Ezért nagyon komolyan kell venni a bels szakmai továbbképzéseket, illetve id t és lehet séget kell biztosítani a munkatársaknak arra, hogy elsajátítsák az új rendszerek használatához szükséges tudást.

Az egységes alaprendszer tervezése és ütemezése A back-office rendszer kialakítása szempontjából lényeges, hogy a kezdetekt l fogva egy egységes alaprendszerre épüljön. Így biztosítható a további modulok zökken mentes illesztése. Fontos megjegyezni, hogy egy komplex megoldás kidolgozásánál mindig figyelembe kell venni a meglév környezetet és annak azon elemeit, melyek kapcsolhatók, integrálhatók az új koncepcióban megvalósuló keretrendszerbe. A tervezésnél alapvet szempont az adatok inkonzisztenciájának elkerülése érdekében az egységes adattartalom, az adatok redundáns tárolásának kiküszöbölése. Az összes alkalmazásnak egységes adatbázis kezel re, konzisztens informatikai eszközparkra kell épülnie. Az önkormányzati back-office és front-office alkalmazások egységes alapjainak kialakítása érdekében az alábbi közös adattárakat célszer! kialakítani: Ügyfél törzsadatok M!szaki, térképi alapadatok Ügyiratkezelés

48


Ezen törzsadattárakat az egyes szakági alrendszerek is elérik. A nagyfokú integráció nemcsak az egyes rendszerek közötti kommunikációt, hanem az eltér (elszigetelt adatbázissal rendelkez ) alkalmazások közös adatainak csatolt, egyidej! használhatóságát is jelenti. A törzsadat nyilvántartó rendszernek az alábbi minimum adatokat kell tartalmazni: postai címek, helyrajzi számok, ügyfél személyek, ügyfél szervezetek, hivatali szervezetek, hivatali dolgozók, választott önkormányzati képvisel k és tisztségeik, iktatási alapadatok, térinformatikai réteg- és adatbázis szerkezetek. Az egységes törzsadat nyilvántartó alapadatbázis mellett ki kell alakítani minden egyes ügytípusra vonatkozóan azon !rlaprendszert, melyben meghatározásra kerülnek, kötelez adatok (országosan egységes) egyedi adatok (helyi sajátosságok) köre. Ezen két alappillér meghatározása alapján egy komplex back-office elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztését az alábbi megvalósítási mérföldkövek, ütemek alapján lehet megvalósítani: 1. Projektszervezet kialakítása és elfogadása 2. Ügymenet felülvizsgálat az érintett szakterületek vonatkozásában 3. Törzsadat nyilvántartó rendszer adatbázis terv elkészítése 4. "rlapadatok meghatározása (kötelez , egyedi) 5. Rendszertervek, specifikációk meghatározása infrastruktúra részletes követelmény-specifikációk szakrendszerekre vonatkozóan rendszerleírások min ségbiztosítás 6. Alkalmazói rendszerek és adatbázisok kialakítása 7. Adatmigráció 8. Tesztrendszerek üzembe helyezése 9. Üzemeltetési keretrendszer meghatározása, üzemeltetési kézikönyv elkészítése 10. Oktatások, kézikönyvek elkészítése 11. Tesztelés 12. Éles üzem el készítése 13. Éles üzem 14. M!ködési környezet végeleges meghatározása és elfogadása

49


Milyen lehet ségek rejlenek a kistérségi együttm!ködésben? A települési önkormányzatok esetében létfontosságú a feladataik ellátásához az integrált informatikai rendszerek megléte. Fontos, hogy egymással együttm!ködni képes (interoperábilis) rendszerek jöjjenek létre. Általában az önkormányzatoknak, különösen a kisebb települések esetében a pénzügyi források el teremtése problémát jelent. Mindez el segítheti azt, hogy hatékonyabb módon teremtsék meg az önkormányzatok a szükséges szolgáltatásokat. A kulcs az összefogás, együttm!ködés: közös informatikai fejlesztés, üzemeltetés, közös eszközhasználat. A kistérségi együttm!ködés keretében megvalósított informatikai rendszer, eszközök az egyetlen hivatalnál m!köd rendszernél hatékonyabban használhatóak, az egyes önkormányzatokra vetített költségek alacsonyabbak, megoszlanak. Következésképpen adott költségszint mellett gazdagabb funkcionalitás, a támogatás és integráció magasabb szintje nyújtható. A gazdaságosság mellett érv az is, hogy a tudásmegosztás, az ügyek ellátásának min sége valamint szervezettsége is pozitívan alakulhat.

E-térség – integrált fejlesztések a Lenti kistérségben (www.elenti.hu) Az „e-térség” cím! projekt célja olyan informatikai program megvalósítása volt, amely el segíti az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférést és azok használatát a térség társadalmi és gazdasági életében. A projekt további célja az önkormányzatok közigazgatási ügyvitelének megkönnyítése, az egyes folyamatok felgyorsítása, valamint elérhet vé tétele - továbbá a helyi önkormányzat modernizálása, az e-ügyintézés bevezetése. (A fejlesztés a Szlovénia-MagyarországHorvátország szomszédsági - INTERREG III/A - programban valósult meg.) A kistérség információs társadalom stratégiájának kialakítását követ en következett a szoftverfejlesztés, az integrált és iktató rendszer kiépítése. A bevezetett iktató rendszer az önkormányzatok, körjegyz ségek korszer! iktatását szolgálja. Az integrált (költségvetési) rendszer pedig magasabb szolgáltatási színvonalat, valamint átlátható, követhet döntéshozatali és ügyintézési folyamatokat, költségtakarékosságot eredményez. Elengedhetetlen fontosságú volt, hogy az önkormányzatok rendelkezzenek a szükséges technikai feltételekkel mind a hardver mind a hozzá tartozó szoftver területén. Az eszközfejlesztés kiterjedt a partnertelepülésekre és intézményeikre is. A projekt során elkészült a weboldal, melyen keresztül a hivatali ügyvitel elérhet . A rendszer lehet séget nyújt arra is, hogy az ügyfél bármely ügy intézése céljából az interneten keresztül id pontot foglaljon, valamint formanyomtatványt töltsön ki és le az oldalról.

Interoperabilitás (IOP) Az interoperabilitás szó jelentése „együttm!ködési képesség”, ami azt jelenti, hogy az interoperábilis rendszerek megvalósítása az önálló alkalmazások együttm!ködését sokkal könnyebben lehet vé teszi, egyben jelent sen felgyorsítja. Fontos feladat az elmúlt években helyi szint! kezdeményezések eredményeképpen létrejött szigetszer! informatikai rendszerek, alkalmazások összhangjának megvalósítása az egyéb helyi, valamint központi informatikai rendszerekkel. Egy önkormányzatnak is nagy a felel ssége az IOP követelmények betartatásában. Az informatikai rendszerek jobb együttm!ködését - a jogszabályokban lefektetett követelmények mellett - a kidolgozott szabványok (valamint a kapcsolódó szabályzatok és eljárások) biztosítják. A szabványok 2008. év végéig az ún. „szabványtárba” kerülnek feltöltésre az Új Magyarország Fejlesztési Terv (E-közigazgatás Operatív Program) „E-közigazgatási keret50


rendszer” projekt végrehajtása során. Fontos, hogy a szabványtárban lév szabványok általános alkalmazását fogadja el minden projektgazda – így az önkormányzatok is. E követelmények betartását a fejleszt kön szükséges számon kérni. Egy meghatározott szoftverhez való kötöttség növeli mind a fejlesztési, mind az átállási költségeket. Az interoperabilitás jól illeszkedik a nyílt megoldásokhoz, különösen a nyílt specifikációkhoz.

Nyílt forráskódú szoftverek használata A szabad, vagy nyílt forráskódú szoftverek szabadon használható, másolható, terjeszthet , tanulmányozható és módosítható számítógépes programok.21 Figyelembe véve az Európai Unió tagállamaiban végbemen folyamatokat, a nyílt forráskódú szoftverek felhasználásában két szektor jár élen: az egyik a pénzügyi szektor, míg a másik a közigazgatás. Sajnos Magyarországon e szoftverek közigazgatásban történ bevezetése elmarad a nemzetközi trendekt l. E téren azonban az önkormányzatok – sok más országhoz hasonlóan – sokkal fogékonyabbak, mint a központi közigazgatás: egy 2006. decemberi felmérés22 szerint a helyi önkormányzatok közel egyharmada használ már nyílt forráskódú szoftvereket. Miért érdemes az önkormányzatoknak nyílt forráskódú szoftverekre váltani? A nyílt forráskódú szoftverek költségkímél alternatívákat kínálnak az önkormányzatok számára. Ez egy nagyobb település, vagy kistérség esetében milliós nagyságrend! megtakarítást is jelenthet. A szerz i jogok megsértése kizárt nyílt forráskódú alkalmazások esetében. A forráskód szabad hozzáférhet sége és továbbfejleszthet sége lehet vé teszi, hogy teljesen egyénre szabott (egyben jobb min ség!) megoldások jöjjenek létre.

Kiegészít anyagok a függelékben: 7. Vékony kliensre és Linux operációs rendszerre alapozott korszer! infrastruktúra Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8. E-Savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében

21 22

Wikipedia GKIeNET, 2006.

51

V. ÖNKORMÁNYZATI FRONT-OFFICE RENDSZEREK A közigazgatás szolgáltató jellege ma már megköveteli, hogy a helyi önkormányzat az állampolgároknak a hozzájuk legközelebb álló és egyben legpraktikusabb utakon biztosítson kommunikációs felületet. A kommunikáció fejlesztése több okból indokolt – különösen az önkormányzatok esetében –, hiszen a közigazgatási ügyek intézése, az információ-kérések és – keresések jelent s része az állampolgárokat érinti. Ez az információigény nagy kihívás elé állítja a közigazgatás dolgozóit, hiszen gyakorta az ügyek érdemi intézése helyett olyan információkat nyújtanak, amelyek egyébként könnyen automatizálhatók lennének. A közigazgatás elektronikus szolgáltatásainak kialakításáról, az információ-kezelésr l, az ügyfelekkel való kapcsolattartás lehet ségeir l számos haladó szellem! hazai jogszabály rendelkezik. Ezek közül kett t részletesen be is mutatunk: az Európában az els k között megszületett elektronikus információszabadságról, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény. Ezeknek a jogszabályoknak való megfelelés fontos kihívást jelent az önkormányzatoknak, mivel az itt kezelt ügyiratok száma meghaladja a 30 milliót. A fejezet számos támpontot nyújt a szolgáltató-oldali rendszerek kialakításához, a konkrét lehet ségek és eszközök bemutatásához, az önkormányzatok Ügyfélkapuhoz való kapcsolódásának módjához, valamint az önkormányzati honlapok kialakításának néhány alapeleméhez.

A fontosabb front-office1 modulok Az e-közigazgatás legfontosabb front-office moduljai az alábbiak: ügyfélkapcsolat-kezelés (contact center, call center, CRM), ügyfél-azonosítás (ahol ezt az igénybe venni kívánt szolgáltatás jellege, tartalma egyértelm en megköveteli) közérdek , közhasznú adatok megjelenítése, ügyfél-fórum, ügyfél-levelezés, ügyintézési szolgáltatások elektronikus aláírás, elektronikus fizetés lehet!sége e-szavazás, e-választás, stb.

1

A front-office fogalmával kapcsolatban lásd I. fejezet

53


Milyen a „professzionális” ügyfélszolgálat és melyek a legfontosabb ügyfélkezelési szabályok? A professzionális ügyfélszolgálat célja: az egységes, hatékony, megbízható és pontos ügyfélkezelés, az ügyfelek bizalmának és megelégedettségének növelése és magas színvonalú kiszolgálása. A célt kis, egymásra épül! lépésekkel kell elérni úgy, hogy az ügyfélszolgálati munka stabilitása ne rendüljön meg. Tartsuk szem el!tt, hogy: Az ügyfél saját problémáját mindig a legfontosabbnak, annak megoldását a legsürg!sebbnek tartja. Az ügyfél szemszögéb!l problémájának megoldása mindig bonyolultabbnak t nik, mint ahogy az valóban van. Az ügyfelek többségében egy-egy probléma feszültséget válthat ki. Az ügyfél megértést és segít!készséget vár. Mindezek ismeretében az ügyféllel mindig udvariasan, tárgyszer en, figyelmesen, el!zékenyen és tisztelettudóan kell viselkedni.

Mi az a CRM? A CRM (Customer Relationship Management, azaz ügyfélkapcsolat-kezelés) egy olyan stratégia megvalósulása, mely az ügyfelet helyezi középpontba és a folyamatokat, az ügyfélkiszolgálást, a rendszeren keresztül, nyomon követhet!en indítja és zárja le. A CRM tehát egy olyan intelligens adatbank, mely a szervezet ügyfélkörének lehet! legsokrét bb nyilvántartását vezeti, és ebb!l olyan következtetéseket enged levonni, mely az ügyfelek jelenlegi és kés!bbi igényeire fókuszál. Természetesen ez az adatbázis nem érne semmit, ha a hozzáférés és az adathasznosítás nem történne meg. A rendszer feladata tehát az információk konszolidálása, majd eljuttatása az ügyintéz!khöz, végül az ügyintéz!kt!l kapott válasz ismételt elemzése, feldolgozása. Amikor CRM rendszerr!l vagy CRM megoldásról beszélünk, akkor általában azt az informatikai rendszert értjük alatta, amely a szervezeti folyamatokat és a szervezet dolgozóit abban segíti, hogy az ügyfél-központúság megvalósulhasson. Az informatikai rendszer kiépítése viszont pénzbe kerül, így a fejlesztés prioritása indoklást érdemel. A CRM rendszerek nem csak az ügyfélt!l érkez! megkeresések kezelésére, nyomon követésére, hanem proaktív megoldások kezelésére is (pl.: szavazásra való felhívás) alkalmazható. Egyre inkább használt funkciója, a fax-, SMS, telefonos és e-mail kampányok irányítása.

54

V. ÖNKORMÁNYZATI FRONT-OFFICE RENDSZEREK

XVIII. kerületi ügyfélkapcsolati modul Budapest XVIII. kerületi Önkormányzatának újítása azért követend , mert különösen nagyobb fejlesztés nélkül tették lehet vé az interaktivitás magasabb szintjét. Szoftverfejlesztéssel hoztak létre egy olyan kommunikációs modult, mely két területen tesz lehet vé sms-küldést és -fogadást. Hivatalon belül a képvisel kkel történ kapcsolattartásra. Az „SMS riadóláncot” értesítési fórumként használják: kör-SMS-ben értesítik az érintetteket az aktuális testületi ülésekr l, gy!lésr l, teend kr l, küszöbön álló eseményekr l. “Panaszládaként”: a lakossági észrevételeket és panaszokat egy megadott (normáldíjas) telefonszámra lehet továbbítani sms-ként. Ezt a számítógép rögzíti, és a hivatal ügyintéz je már egy számítógép segítségével válaszol az sms-ekre. „A küldjön SMS-t a polgármesternek” szolgáltatás 24 órán belül ad választ, bonyolultabb ügyek esetén pedig az ügy illetékes ügyintéz höz irányítását ígéri a felhasználónak. Az összes kimen és bejöv rövid szöveges üzenet és a hozzá kapcsolódó információk (küld száma, küldés ideje, kézbesítési jelentés) rögzítésre kerülnek, így azok mind statisztikai célból, mind a lakossági vélemény érdemi vizsgálatánál felhasználásra kerülhetnek. Az ügyintéz k számítógépen keresztül (megszokott MS office körülmények között) küldik és fogadják az SMS-t – az erre fejlesztett alkalmazáson keresztül –, így a szolgáltatás üzemeltetése nem kívánt különösebb oktatást. A szolgáltatást az ügyfélszolgálat üzenetrögzít s szolgáltatásával indították egy id ben. A két technológia versenyét az SMS nyerte: havonta kb. 1500 db SMS érkezik a hivatalba ilyen úton. A hivatal nem bevételszerzési céllal üzemelteti a szolgáltatást. Ezt mutatja, hogy a lakosság a hálózaton belül küldött SMS-nél is kedvez bb áron tud küldeni, míg a hivatal kedvezményes (ún. ipari SMS) áron tud üzenetet küldeni. A felhasználók (mind a lakossági, mind az ügyintéz i oldalon) az el nyöket említették: gyorsult a kapcsolatfelvétel és válasz dinamikája, javult a vállalkozások ügyintézésének dinamikája, er södött a lakosság demokrácia-tudata, azaz összességében a hivatal megítélése kedvez bb lett.

Contact center – Call Center A contact center egy olyan egypontos információs központ, amely CRM segítségével emailen, telefonon (call center) faxon, mobiltelefonon, web-en és SMS-en keresztüli interaktív és pro-aktív kapcsolatot tesz lehet!vé. A contact centernek része a call center, mely a hívások menedzseléséért felel. A folyamat menedzselését CRM rendszerrel lehet támogatni, amely az ügyfél valamely paramétere alapján (e-mail cím vagy telefonszám) azonosítja az ügyfelet és a hozzá tartozó (alkotmányos jogokat nem sért!) információkat rendelkezésre bocsátja. A call center a szervezetet hívó ügyfelek legteljesebb mérték kiszolgálását biztosítja a hívó igényei szerint, úgy, hogy a humáner!forrásokat nem növeli hozzá. Kiindulópontja az a feltételezés, hogy egyáltalán nem biztos, hogy az ügyfélnek mindenképp az ügyintéz!vel való párbeszédre van szüksége, ebben az esetben tehát a folyamat automatizálható és az IVR rendszer teljes egészében át tudja venni az ügyfél kiszolgálását.

Interaktív hang válasz – IVR Az IVR (Interactive Voice Response) olyan telefonos információs rendszer, ahol egy automata „él hangú” hierarchikus információs szolgáltatásokat nyújthat. (pl.: automata telefonos ügyfélszolgálatok, ahol a készülék billenty inek lenyomásával választjuk ki az igényelt információt, szolgáltatást. Pl.: Telebankok). Minden IVR rendszer alapja egy e célra alkalmas 55


hangkártyával felszerelt számítógép, melynek segítségével valósul meg a beszéd alapú kommunikáció ember és gép között. Az IVR rendszer kérdéseit hangüzenet formájában teszi fel, mire az ügyfél a telefon nyomógombjainak megnyomásával válaszol (ún. DTMF technológia). Ezzel a technikával tud a felhasználó navigálni és a kívánt információhoz hozzájutni. Az IVR rendszerek felhasználási területei egyre szélesebb körb l kerülnek ki. Általában információs, valamint adatbázishoz illeszked! megoldások jönnek szóba. Pl.: ügyfélszolgálat, hang- és fax-információk adása, rögzített tájékoztatók, helyi hírek, automatizált értesítések, közérdek információk, ügykövetés, emlékeztet!k, stb. Az IVR rendszerek ugyanúgy képesek fogadni is információt. Rögzített hangüzenetet is, melyet a megfelel! CRM iktatórendszerével történ! összekötés után az ügy irataihoz lehet csatolni elektronikus formátumban. A rendszer annyiban „él!vé” alakítható, hogy (lehet!ségekhez mérten legalább) egy operátor rendelkezésre áll, így ha valaki elveszíti a struktúra adta fonalat, visszatérhet az él!hangú emberek közötti kommunikációhoz. További lehet!ség a rendszer felépítésér!l faxon történ! menütérkép lekérése. Egy nagyobb méret! város, vagy kistérség számára azért lehet ideális az IVR rendszerek használata, mert segítségével 0-24 óráig tartó folyamatos ügyfélszolgálatot tud biztosítani, ahol egyaránt küldhet és fogadhat információt. Hivatali id!n belül az IVR rendszerek a hagyományos ügyintéz!i vonalakhoz kötöttek, így munkaid!ben – indokolt esetben – az ügyintéz! is elérhet!vé válik. Melyek az üzleti lehet ségek az információ-szolgáltatás terén? Amikor információ-szolgáltatásról beszélünk, fel kell idéznünk azokat a jellegzetességeket, melyek a közigazgatás által kezelt információkat jellemzik. Ezek közül a legfontosabb, hogy vannak olyan információk, melyek eredeti szolgáltatási formájukban kötelez! (vagy ajánlott) szolgáltatások, de némi fejlesztéssel és kombinációval már kényelmi szolgáltatássá emelhet k. A kényelmi szolgáltatásokért pedig az ügyfelek hajlandóak fizetni. Az így befolyó összegb!l újabb kényelmi szolgáltatások indíthatók, így a szervezet fokozatosan felfejlesztheti szolgáltató jellegét. A szolgáltatás sikere pedig mérhet! az igénybevett szolgáltatások számának és a potenciális felhasználói réteg nagyságának arányából. Olyan szolgáltatások tehet!k fizet!ssé, melyeknél az információk egyszer (többnyire rövid) formában cserélhet!k, lehet!ség szerint egyirányúak, tehát vagy a hivatal vagy az ügyfél nyújtja. Megfontolandó a szolgáltatások kiszervezése (outsourcing), mert a szervezéssel és üzemeltetéssel járó feladatok – méretgazdaságosság szempontjából – nem feltétlenül gazdaságosak a közigazgatás számára (fejlesztés, üzemeltetés, karbantartás stb.)

Az önkormányzatok, társulások lehet ségei az Ügyfélkapu használatában Hazai jogi szabályozás A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó szabályai keretet adnak a következ! id!szak változásaihoz. Alapesetben minden hatósági eljárás intézhet elektronikusan is, csak törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet zárhat ki valamely ügyintézést ebb!l a körb!l. Vagyis ellenkez! jogszabályi rendelkezés hiányában a 56


hatóság köteles a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni, ennek személyi és tárgyi feltételeit megteremteni. Az informatikai eszközökkel nem rendelkez ügyfél nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy a hatósággal nem tud elektronikus úton érintkezni, ezért törvény eltér! rendelkezése hiányában az ügyfél nem kötelezhet! arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze. Az elektronikus ügyintézés az egyes közigazgatási eljárási cselekmények elektronikus feldolgozását, tárolását, illet!leg a továbbítást végz! vezetékes, rádiótechnikai, optikai vagy más elektromágneses eszközök útján történ! végzését jelenti. Az elektronikus ügyintézéshez három alapvet feltételt kell biztosítani: a központi, területi (regionális, megyei, kistérségi) és helyi (települési) elektronikus szolgáltató rendszereket és azok együttm!ködési képességét, az alternatív kommunikációs csatornákon elérhet! ügyfélszolgálatot és a különböz szint! elektronikus szolgáltatásokat. Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (központi rendszer, KR) együttesen magában foglalja: az alapinfrastruktúrát biztosító Elektronikus Kormányzati Gerinchálózatot, az egykapus ügyintézést megvalósító és a központi tájékoztató szerepet betölt! Kormányzati Portált, az egyes ügyek intézésében a tájékozódást segít!, és az állampolgárok és vállalkozások számára információt szolgáltató Kormányzati Ügyféltájékoztató Központot, az elektronikus ügyintézést igénybe vev!k azonosítását biztosító Ügyfélkaput, valamint a központi rendszer elemein megjelen! szolgáltatásokat és ügyintézési lehet!ségeket.

57


A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) Ügyfélkapuja látja el ügyfelek bejelentkezési azonosítását, mint szolgáltatást mindazok számára, akik elektronikusan kívánják ügyeiket intézni. Így számukra – fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása nélkül is – szükségtelenné válik minden egyes elektronikus szolgáltatáshoz külön azonosító igénybevétele. A Ket. által meghatározott viszontazonosításhoz az Ügyfélkapu regisztrációs adatbázisa szolgál hiteles információkkal.

Az Ügyfélkapu célja Az Ügyfélkapu alapvet! célja az ún. egyablakos ügyintézés. A regisztrált felhasználók, egyszeri bejelentkezés (azonosítás) után használhassák az elektronikusan elérhet! közigazgatási szolgáltatásokat, akár a Kormányzati Portálon, akár az önkormányzat saját portálján. Az Ügyfélkapu biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus közigazgatási ügyintézést, illetve elektronikus közigazgatási szolgáltatást nyújtó szervekkel. 58


Lehet!ség van arra is, hogy elektronikus aláírással létesítsenek a felhasználók Ügyfélkaput. Az ilyen felhasználók viszontazonosítása ugyanúgy történik, mint az okmányirodában regisztráltaké, az Ügyfélkapu ebb!l a szempontból transzparens. Ezért egy ügyfélkapuhoz csatlakozó szakrendszer az elektronikus aláírásos felhasználókat is tudja fogadni. Amennyiben az állampolgár nem rendelkezik min!sített elektronikus aláírással, számára az ügyintézés céljára okmányirodai regisztrációra van lehet!ség. Az elektronikus azonosítás gyors megvalósítása az Ügyfélkapunál bevált megoldásra támaszkodva oldható meg az elkövetkezend! években is, amely a megfelel! törvényi szint felhatalmazással is bír. Mivel nincs szó új, univerzális azonosító bevezetésér!l, új azonosítási megoldás alkalmazásáról, hanem csak a Ket. végrehajtási rendeletében foglalt lehet!ségek kihasználásáról, ezért a megoldás alkalmazásának jogszabály feltételei egyszer en megteremthet!k.

59


Az elektronikus ügyintézés a Kormányzati Portálon, vagy az Ügyfélkapuhoz kapcsolódó intézmény saját internetes portálján keresztül történhet. Mindkét esetben, az ügyek elektronikus úton történ! intézéséhez szükséges az állampolgár hiteles azonosítása, amelyet a Központi Rendszer biztosít. Az állampolgárok azonosítása kizárólag az Ügyfélkapun keresztül történhet.

Önkormányzatok kapcsolódása az Ügyfélkapuhoz Az Ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatók (hivatalok, önkormányzatok stb.) számára a KIETB 21. számú ajánlása2 részletes technikai információkat nyújt arról, hogy saját háttérrendszerek kialakítása során milyen interfész felülethez kell illeszkedni, valamint arról, hogy ezen az interfész felületen keresztül milyen adatstruktúrában milyen információk kétirányú áramlása valósul meg. A csatlakozás a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Közigazgatás Stratégiai Központtal (EKK) történ kapcsolatfelvétel eredményeként jöhet létre, ha a csatlakozni kívánó szervezet szolgáltatása megfelel a csatlakozási dokumentumban rögzített feltételeknek és a szervezet oldaláról a csatlakozás technikai feltételei is biztosítottak. A csatlakozás konkrét ütemezésér!l, feltételrendszerér!l az együttm ködés kölcsönös felel!sségi viszonyairól a szolgáltatást igénybe vev! szervezet és az EKK közötti együttm!ködési megállapodásban kell rendelkeznie. A csatlakozó intézmény önálló portálon biztosítja az állampolgárok és vállalkozások részére az elektronikus ügyintézés lehet ségét. Az ügyfelek beléptetése és hiteles azonosítása az Ügyfélkapu rendszeren keresztül történik. Az állampolgárok azonosságának visszaellen!r-

2

Letölthet!: www.ekk.gov.hu

60


zésre az Ügyfélkapu rendszere a viszontazonosítás szolgáltatással nyújt lehet!séget. Az intézmény lehet!sége az Ügyfélkapu megfelel! szolgáltatásaival azonosítottan beléptetni az elektronikus ügyintézést igénybe venni kívánókat, illetve ellen!rizheti a bejelentkezett személynek az ügyintézést biztosító szervnél nyilvántartott személyi adatai helyességét, egyez!ségét (viszontazonosítás). Szolgáltatások bevezetésének feltételei: Jogszabályi feltételek Infrastrukturális feltételek Szervezeti feltételek Ügyfélkapuhoz történ csatlakozás közrem!köd i Elektronikus Közigazgatás Stratégiai Központ biztosítja: a szolgáltatás 7×24 órában történ! elérését a www.magyarorszag.hu oldalon a szolgáltatás személyazonosítást igényl! elemeinek elérését a Kormányzati Portálon integrált ügyfélkapun keresztül a személyazonosításhoz köt!d! regisztrációs folyamatot a Ket. alapján; a Szolgáltatás ügyfélszolgálati támogatását a Kormányzati Ügyfeltájékoztató Központ (KÜK)-on keresztül telefonon (mobil, vezetékes telefon, sms, fax) a 189-es kék (helyi tarifával hívható) hívószámon és a [email protected] címen; a Kormányzati Portálon lév! szolgáltatások alkalomszer népszer sítését; A csatlakozó intézmény biztosítja: a szolgáltatás elérhet!ségét 7×24 órában; a naprakész, érvényes viszontazonosítási adatbázist a Szolgáltatás személyazonosítást igényl! elemeinek elérése érdekében (opcionális); a szolgáltatáshoz kapcsolódó naprakész elektronikus tájékoztató anyagot; a KÜK által hozzá irányított hívások megválaszolása során a gyors és szakszer tájékoztatást munkanapokon 8.00-17.00 óra között; a KÜK m ködtetéséhez szükséges információk (az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény mellékletében felsorolt, általános, nem konkrét ügyhöz kapcsolódó, naprakész közérdek adatok, mint a közigazgatási szerv szervezetére, személyzetére; tevékenységére, m ködésére és gazdálkodására vonatkozó adatok) folyamatos és naprakész rendelkezésre állását; a szolgáltatáshoz kapcsolódó ügyleírásokat és azok folyamatos szakmai kontrollját.

Kiegészít anyagok a függelékben: 6. Az elektronikus ügyintézés hazai jogi szabályozásának fontosabb elemei 7. Ügyfélkapu csatlakozási folyamatának lépései

61


Önkormányzati honlapok készítése Miért is kellenek a honlapok? Az internet sokszor a legcélszer!bb eszköz arra, hogy egy település bemutatkozzon a világnak illetve, hogy az önkormányzat vezetése naprakész információáramlást biztosítson, mind a településen él!k, mind a tágabb környezete felé. Az önkormányzatok és kistérségek internetes megjelenése - ezen belül az információszolgáltatási kényszer - egyre fokozottabban jelentkezik. Ezzel egy id!ben a világháló (az internet) soha nem látott lehet!ségeket teremt az önkormányzat és az állampolgárok közötti kapcsolatban, valamint a közigazgatásban felgyülemlett gyakran óriási információtömeg hasznosítása terén. Szintén jelent!s el!ny lehet a hivatalok terheltségének csökkentése - egy jól megtervezett és karbantartott honlap segítségével csökkenthet az ügyintéz k információszolgáltatási terheltsége azáltal, hogy a hivatalba már egy felkészült és tájékozott ügyfél érkezik. A honlap lehet a település, illetve kistérség egyik marketing eszköze is, mely befektetés-ösztönzési és idegenforgalmi szempontból is jelent!s lehet. De megemlíthetjük a honlap közösségépít!, vagy gazdaságélénkít! szerepét is. Honlapellátottság az önkormányzatok körében Ma már a számítógéppel rendelkez! önkormányzatok több mint 60%-a rendelkezik saját honlappal (az internet hozzáféréssel ellátott önkormányzatok 63%-a, míg az összes önkormányzat 52%-a), ami összesen kb. 1650 önkormányzati honlapot jelent.3 Településkategóriánként árnyalhatjuk a képet: a honlap-ellátottság a városok és a nagy önkormányzatok körében közel 100%-os, míg a számítógéppel rendelkez! községek kevesebb, mint felének van weboldala. A honlapokon leggyakrabban az ügyfélfogadással és az önkormányzati szervekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók érhet!k el. Túlnyomó többségük szerepelteti a kulturális és egyéb rendezvények programjáról való tájékoztatást, valamint a turisztikai lehet!ségeket. A honlappal rendelkez! önkormányzatok többségénél találhatunk információt a település oktatási, egészségügyi intézményeir!l. A települési programokról (például övezetátsorolások, fejlesztések) a honlapok többsége, a teleülésen található vállalkozásokról az önkormányzati rendeletekr!l, szabályokról a portálok közel fele ad információt. Jóval kisebb arányban találhatók meg az éppen aktuális pályázatok és közbeszerzések, illetve csekély hányadukon álláslehet!ségek. Az elektronikus ügyintézéshez lazábban kapcsolható, de mindenképpen említést érdeml! szolgáltatásnak tekinthet! a polgármester, illetve a jegyz! honlapon keresztül történ! elérhet!sége, amivel egyre gyakrabban találkozhatunk. A lakossági javaslatok összegy jtésére szolgáló online fórumok, a konkrét önkormányzati tervekkel, intézkedésekkel kapcsolatos online lakossági véleményezés még csak kevés helyen m ködik, online ügyfélszolgálat pedig csak elvétve található.

3

GKIeNET Kft. 2006. december

62


A honlapon nyújtott szolgáltatások Ügymenetek leírása: az 1. szintnek megfelel! elektronikus tájékoztatás (ügymenetek leírása) a honlapok 31%-áról tölthet! le, e téren számottev! a növekedés. Letölthet nyomtatványok, !rlapok: a 2. szintnek megfelel!en nyomtatványok, rlapok az önkormányzati honlapok 28%-áról tölthet!k le. A letölthet! nyomtatványok esetében a 3. szintnek megfelel! elektronikus benyújtás lehet!ségét már az önkormányzatok mindössze 8%-a biztosítja. Internetes szolgáltatások: a honlappal rendelkez! önkormányzatok már majdnem fele (44%) nyújt valamilyen internetes szolgáltatást a lakosság vagy a vállalkozások számára. A leggyakrabban el!forduló elektronikus szolgáltatás a honlappal rendelkez! önkormányzatok esetében az adóügyekkel kapcsolatos. Gyakrabban elérhet! további internetes szolgáltatások: szociális, egészségügyi igazgatás, építéshatóság, valamint gyámügy, m vel!dés, oktatás, sport, ifjúságpolitika, gépjárm vel kapcsolatos ügyek, okmányirodai, szabálysértési, ipari és kereskedelmi igazgatási, közbeszerzési, közterület felügyeleti, statisztikai adatszolgáltatási és környezetvédelmi ügyek. Fontos megjegyezni, hogy egyre több elektronikus szolgáltatást nyújtó önkormányzat támogatást is biztosít szolgáltatásai eléréséhez: kisebb részük a hivatalban, de inkább egyéb közösségi helyeken (Teleház, könyvtár, id!sek otthona, eMagyarország pont). Melyek az önkormányzati, kistérségi portálok létrehozásának céljai? A legfontosabb cél az, hogy az állampolgárok a lehet legtöbbet tudják meg az !ket szolgáló közigazgatásról. Az érdekl!d!k ismerjék meg az önkormányzat legfrissebb híreit, könnyedén hozzáférjenek, adatokhoz, nyomtatványokhoz, a helyi rendeletekhez. Hangsúlyos, hogy a közigazgatásban szétszórtan elérhet! információkat egységes, jól áttekinthet felületr l, egyszer! hozzáférési útvonalon érjék el az érdekl!d!k. A „tartalmat” szolgáltató szervek a lehet! legegyszer bb módon, a legkisebb ráfordítással juthassanak publikációs és elektronikus szolgáltatási lehet!séghez. Lényeges, hogy az államigazgatás adatvagyonának kihasználtsága javuljon. Nyíljon tájékozódási pont az adott településr l, kistérségr l és lehet!ség nyíljon az e-demokrácia megvalósítására (fórumok) Lehet ség szerint külföldiek is jussanak hozzá a magyar közigazgatással kapcsolatos, számukra legfontosabb információkhoz. Hogyan tervezzünk honlapot? A honlapkészítés tervezése mindig alapelvek meghatározásával és célkit zésével kezd!dik és annak visszacsatolásával ér véget. Az adott portál megtervezésénél az alábbi szempontok szerint célszer haladni: célok mehatározása célcsoport(ok) megtervezése tartalom megtervezése rovatok kialakítása az igényelt forma megtervezése biztonsági megfontolások felel!sségi szintek kialakítása

63


Szempontok a tervezéshez: A honlap legyen minél egyszer!bb. A nyitó oldal legyen a szemnek kellemes, vibráló képekt!l mentes, lehet!leg az adott településre legjellemz!bb képpel megjelenítve. Kialakításánál, a szín megválasztásánál kérjünk fel grafikus szakembert, de nem szégyen más portáloktól a jó ötleteket átvenni. A honlap legyen átlátható. A képerny! felosztása legyen logikus, következetes és szell!s. Érdemes egységes felépítést használni, így az olvasónak nem kell kitalálni a m ködést, a figyelmét a tartalomra fordíthatja. A honlap (lehet leg) legyen többnyelv!. A f!oldalon adjunk lehet!séget különböz! nyelv megválasztására, ahol a leglényegesebb információkat érhetik el az érintettek. A honlap legyen gyors. Olyan webszerkeszt!t használjanak a készít!k, amelyek gyorsan betöltik az adatokat, rövid id! alatt akár képeket jelenítenek meg. Községek, kistérségi társulások és nagyvárosok honlapjai Az alábbiakban községek, a többcélú kistérségi társulások és városok részére mutatunk olyan példákat, amelyeket a bevált gyakorlatok szerint érdemes és hasznos a honlapokon szerepeltetni. E minták nem általános érvény ek, hiszen minden térség és település sajátosságainak, a lakosság igényeinek megfelel!en kell alakítani a tartalmat és a megjelenést. Kisebb településeknek javasolt megjelenés Példa: Háromfa kistelepülés honlapja: www.haromfa.hu Település bemutatása A település rövid helytörténetének összefoglalása, népessége, földrajzi fekvése (fontos a település bemutatásánál az érdekl!dés felkeltése, az olvasó szemszögét figyelembe venni, ha pár másodperc alatt nem keltjük fel az érdekl!dést, akkor továbblapoz) Ajánlott a sok fénykép elhelyezése Önkormányzat bemutatása Önkormányzati címer, vagy jelkép Önkormányzat hivatalos neve, székhelye, címe, telefon és fax szám Polgármester neve, telefonszáma, fogadó órája Képvisel! testület névsora, telefonszáma, fogadó órája Jegyz! neve, telefonszáma, fogadó órája Ügyfélszolgálat elérhet!sége Hasznos információk Nevezetességek Vendégvárás Kulturális programok Friss hírek Rendezvénynaptár Menetrendek

64


Többcélú kistérségi társulások részére tartalmi és formai ajánlás Példa: Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás: www.korosszog.hu Bemutatkozás Kistérségi társulás rövid bemutatása Alapító önkormányzatok megjelölése Társulás célkit zései Kistérségi Iroda (munkaszervezet) Pontos cím, elérhet!ségek, telefonszám Társulási Tanács A társulási tanács tagjai, a fejlesztési projektek megnevezése, tárgyalt témakörök, fejlesztési programok, határozatok Bizottságok Bizottságok megnevezése, tagjainak felsorolása, elérhet!ségek Beszámolók Beszámolók a bizottsági ülésekr!l Települések bemutatása Települések felsorolása, linkek a településekhez

Milyen lehet ségek rejlenek a honlapok kistérségi üzemeltetésében? Különösen az aprófalvas kistérségekben a helyi önkormányzatok sem szakemberrel, sem megfelel! informatikai eszközparkkal nem rendelkeznek. A mai korszer portálrendszereken keresztül a helyi önkormányzatok a szolgáltatások adatfrissítését és a módosításokat könnyedén elvégezhetik. A portál rendszernek nem csak egy helyi önkormányzatok honlapjait tömörít! feladata lenne, hanem az integrációból adódóan fel kell vállalnia az elektronikus ügyintézés szolgáltatások m ködtetésének támogatását is. Kistérségi internetes portál kialakításának szakmai szempontjai4: Információs szabadságjogról szóló törvény melléklete Elektronikus ügyféltájékoztató vagy ügyfélszolgálat Elektronikus ügyintéz! vagy ügyindító Lakossági kapcsolattartás (vendégkönyv, chat téma) Kistérségi intézményi kapcsolattartás Hírközlés, Kistérségi kiadványok, újságok Pályázati információs rendszer Kistérségi intézmények, szervezetek törzsadattára Kistérségi turisztikai információk, szállásfoglalás Gazdasági szervezetek, cégek adatai Üvegzseb, gazdálkodás Kulturális események, hírek Kistérségi közszolgáltatások Kistérségi területfejlesztési feladatok Térinformatikai rendszer, térképi elemek Marketing és Reklámtábla Elektronikus üzenetküld! és dokumentum menedzsment Digitális Terv tár, Szabályozási Terv stb. Elektronikus Kereskedelmi rendszer Agrárinformációs rendszer

4

Dr. Németh Jen!: Kistérségek társadalma, Kistérségek kézikönyve, MKI, 2004.

65


Városok, megyei jogú városok részére ajánlás Példa: Szentendre város honlapja: www.szentendre.hu Város bemutatása Rövid helytörténet magyar és egy idegen nyelven Közérdek információk (kultúra, oktatás, egészségügy) Közintézmények Pontos cím, elérhet!ségek telefonszám Közérdek! szolgáltatások bank, posta, benzinkút, helyi média Közszolgáltatások gáz, elektromos áram, víz, szemét szállítás Helyi közösségek Vallási, civil szervezetek, nonprofit szervezetek Érdekképviseleti szervek, kisebbségi Címek, nevek, elérhet!ségek önkormányzat felépítése Országgy!lési képvisel Név, cím elérhet!ség, félfogadási id! Önkormányzat SZMSZ, rendeletek, határozatok, testületi jegyz!könyvek, megjelenítése képvisel!k, bizottságok választási körzetek megnevezése, nagy összeg szerz!dések megjelenítése Polgármesteri Hivatal Szervezeti felépítés, elérhet!ségek, ügyfélfogadás rendje, okmányiroda Letölthet formanyomtatványok Helyi ügyek intézéséhez letölthet! formanyomtatványok Jogszabályok, rendeletek, (a letölthet! dokumentumok rovatokba rendezve) Pályázatok pályázat kódja, megnevezése, támogatási formája, elnyerésének módja forrás összege, határid!, és a kiíró szervezet címmegjelölése Testvérvárosok Amennyiben van testvérváros, akkor arra a nyelvre is hasznos lefordítani az itt megjelenítend! cikkeket, eseményeket. Ezzel a testvérváros olvasói számával növelhetjük a látogatottságunkat. Helyi vállalkozások Nem lakossági szolgáltatásra szakosodott - (ipari, mez!gazdasági) üzemek, befektet!i ajánlatok, munkaer!-piaci információk Versenyszféra A vállalkozások itt mutathatják be tevékenységüket, elérhet!ségüket, fényképet helyezhetnek el adott termékükr!l, szolgáltatásukról Hírek és közélet Aktuális hírek, közéleti információk Fórum Közérdek témákban hozzászólások Eseménynaptár Heti, havi negyedéves bontásban a várható helyi és körzeti események, kulturális sport és egyéb rendezvények

66


Mire ügyeljünk - miben különbözik a közigazgatási szervek honlapja a vállalkozások honlapjától? Abban, hogy bizonyos tartalmi és formai elemek kötelez betartása mellett, kötelez en és folyamatosan kell szolgáltatniuk különböz – jogszabályokban el írt – tartalmakat. A kötelez en el írt tartalmakon felül az adott szervezet hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy speciális szakterületét érint en mit és milyen formában közöl a honlap látogatóival. Ezt részletesen a korábbi Kormányzati Informatikai Egyeztet Tárcaközi Bizottság (KIETB) 19. számú ajánlása5 tartalmazza, amelyet célszer! a helyi közigazgatási szerveknek is figyelembe venni. A közzétételre szánt információknak hitelesnek, tényszer!nek, aktuálisnak és megalapozottnak kell lenniük. A közzétételre szánt információknak meg kell felelniük az adat-és titokvédelmi el írásoknak, a szerz i jogokkal kapcsolatos szabályoknak. Üzemeltetési és felel sségi rend A honlap látogatottságának folyamatos biztosítása a megfelel üzemeltetésen is múlik. Amennyiben az aktualizálás folyamatos, elavult információk helyett a friss hírek biztosítottak, akkor a látogatottság növekedése folyamatos. Adatfrissítés gyakorisága: csak az a fontos, hogy ne legyenek elavult, már lejárt és haszontalan információ honlapunkon. Ez részben hitelességünket kérd jelezi meg, részben pedig félrevezeti a látogatót. (A információ hiánya is jobb, mint a rossz információ.) Az adatfrissítés megszervezése: hasznos minden megjelent információhoz a háttérben csatolni egy lejárati határid t. A lejárati id pontban automatikusan törl dik a felületr l az adott információ. (Ténylegesen azonban nem törl dik, tehát karbantartáskor ezek módosíthatók, és újabb id pontig megjeleníthet k.) Szerkeszt ségi rendszer: a honlap hatékony m!ködtetése érdekében javasolt formális vagy informális honlapszerkeszt ség megalakítása. A honlapszerkeszt ség javasolt összetétele: felel s szerkeszt f szerkeszt rovatszerkeszt k olvasószerkeszt . Természetesen a honlap méretét l, valamint a rajta megjelen információk változásának gyakoriságától függ en a honlapszerkeszt ség fentebb javasolt funkciói összevonhatók. Diszkrimináció-e, ha egy önkormányzati honlap nem vakbarát? Pár évvel ezel tt még azt sem értette meg a közvélemény, hogy miért diszkriminatív, ha a súlyos mozgássérült (kerekes székes) nem tud bejutni egy közigazgatási szerv hivatalába. Az 1998. évi XXVI. törvény és a benne foglalt akadálymentesítési határid , valamint a média figyelme és az er s érdekképviseleti tevékenység hatására legalább elértünk addig, hogy az akadálymentesítés ismert fogalommá vált.

5

Letölthet : www.ekk.gov.hu

67


Magyarországon legkevesebb 300 000 embert l vonjuk meg az internet akadálymentes böngészésének lehet ségét. A világháló milliárdnyi honlapja közül pedig alig 20% alkalmazkodik a megjelenés elemi ergonómiai, ill. kódolási szabályaihoz, s teremt lehet séget arra, hogy hátrányos helyzet! felhasználók is hiánytalanul elérhessék a tartalmakat. Az Egyenl Bánásmód Tanácsadó Testület az akadálymentesítési kötelezettségr l szóló, 10.007/3/2006. TT. sz. állásfoglalása egyértelm!en leszögezte: az akadálymentesítési kötelezettség elmulasztása közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek min sül.6

Elektronikus információszabadság Az elektronikus információszabadság révén a közfeladatot ellátó szervezetek a m!ködésükkel kapcsolatos fontosabb, közérdek! adatnak min sül információkat jól strukturált módon közzéteszik honlapjaikon. Ez egyrészt el segíti a közszféra m!ködésének átláthatóságát, másrészt a honlapokon közzétett információk nyújtanak segítséget az állampolgároknak, ügyeik intézésében. Az erre vonatkozó szabályokat Magyarországon az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény tartalmazza. A törvény mellékletében szerepl általános közzétételi listában feltüntetett adatokat a közszféra egészére – így önkormányzatokra – nézve is kötelez en közzé kell tenni az interneten, ezek az adatok az adott szervezet felépítésével, m!ködésével, gazdálkodásával kapcsolatban tartalmaznak részletes információkat. A közszféra tehát többet mutat majd magából az állampolgárok számára, m!ködése átláthatóbb, megismerhet bb lesz. 1. Jogszabálytervezetek nyilvánossága: a jogszabály-el készítés során már a szabályozási koncepció kialakításától kezdve az interneten elérhet ek a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos legfontosabb dokumentumok, így maga a jogszabálytervezetek szövege, és szakmai indokolásuk. A jogszabálytervezetek véleményezésére is lehet ség nyílik bárki számára. 2. Jogszabály-nyilvánosság: a jogszabályok hiteles szövege az interneten keresztül bárki számára elérhet vé válik, a Magyar Közlöny ingyenes elektronikus közzétételre kerül a megjelenés napján, a Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gy!jteménye adott naptári napon hatályos valamennyi jogszabály hatályos szövegét az esetleges módosításokkal egységes szerkezetben tartalmazza. 3. Ítéletek nyilvánossága: meg kell valósítani a Legfels bb és táblabíróságok anonimizált ítéleteinek nyilvánosságát, így a jogalkalmazás él gyakorlata is széles körben hozzáférhet lesz. Fontos kiemelni, hogy az interneten közzétett el bbi adatokhoz bárki, bármikor, ingyenesen, azonosítás nélkül hozzáférhet, a közzétett adatokat f szabály szerint egy évig nem lehet eltávolítani a honlapról, ez a közszféra átláthatóságát, m!ködésének folyamatos megismerhet ségét nagyban el segítheti. A törvény hatálya – többek között – a helyi önkormányzatokra, illetve ezek szerveire is kiterjed. A törvény szerint a közfeladatot ellátó szervek internetes honlapfenntartási köte-

6

Ajánlások: www.paramedia.hu

68


lezettségüknek választásuk szerint saját, vagy társulásaik által közösen m!ködtetett, illetve a felügyeletüket, irányításukat ellátó szervek által fenntartott, valamint az erre a célra létrehozott központi honlapon való közzététellel is eleget tehetnek. A törvény tételesen meghatározza, hogy a közfeladatot ellátó szervek milyen általános és különös közzétételi listákat kötelesek közzétenni. A törvény hatálybalépése szakaszos, a megyei önkormányzatok és az 50.000-nél nagyobb lélekszámú városok vonatkozásában már 2007. január 1-jét l, az egyéb helyi önkormányzatok, továbbá az egyéb közfeladatot ellátó szervek vonatkozásában legkés bb 2008. július 1-jét l kell rendelkezéseit alkalmazni. Amennyiben az önkormányzatok nem rendelkeznek saját honlappal, a helyi rendeletek közzétételére létrehozott központi portálon is lehet ség nyílik a jogszabályi kötelezettség teljesítésére. A rendeletek feltöltéséhez a regionális közigazgatási hivatalok nyújtanak segítséget. „Üvegzseb törvény” Az önkormányzat m!ködésének átláthatóságához hozzátartozik az ún. üvegzseb törvény (a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellen rzésének b vítésével összefügg egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi XXIV. tv.) rendelkezéseinek a betartása is. Az el írások betartásáért minden költségvetési szerv önállóan felel s. A közpénzek felhasználásának nyilvánossága érdekében 2004. óta bizonyos önkormányzati támogatások és szerz dések közzétételét írja el a törvény. A közzététel adattartalma az alábbi: kedvezményezett neve támogatás összege támogatás célja támogatási program megvalósításának helye A közzétételi kötelezettség az államháztartás pénzeszközeinek felhasználásával, az államháztartáshoz tartozó vagyonnal történ gazdálkodással összefügg , nettó ötmillió forintot elér vagy azt meghaladó érték! szerz désekre vonatkozik. A közzététel adattartalma az alábbi: szerz dés megnevezése szerz dés tárgya szerz dést köt felek neve szerz dés értéke határozott id re kötött szerz dés id tartama fenti adatok változásai A szerz dés létrejöttét követ 60 napon belül kell közzétenni az adatokat.

69

VI. OKTATÁSI, KÉPZÉSI PROGRAMOK Az e-közigazgatáshoz kapcsolódó oktatási, képzési programok szükségessége két irányban jelenik meg. Az egyik a felhasználókat, azaz a vállalkozásokat és állampolgárokat helyezi a középpontba: annak érdekében, hogy igény jelenjen meg az e-közigazgatási szolgáltatások használatára, b víteni kell a digitális írástudást. Ezen a téren óriási lemaradásról tanúskodnak a statisztikai adatok, pedig az információs társadalomban való hétköznapi jártassághoz az új készségek, képességek elengedhetetlenül fontosak. Sajnos a rossz hazai eredmények egyik oka abban keresend , hogy a lakosság mindössze 30 százaléka vett részt olyan tanfolyamon az elmúlt néhány évben, amelyik számítógépes ismereteket is adott. Ez az arány a skandináv országokban 55-70 százalék között van, de még az uniós átlag is eléri a 40 százalékot. A másik f irány a szervezet döntéshozóinak, munkatársainak folyamatos képzése. Átfogó képzési program alig indult hazánkban – a jöv ben a legfontosabb szerepet e téren az E-közigazgatási Tudásportál játszhatja. Az IT-mentor, IT-tanácsadó helyben jelent s segítséget nyújthat - egyebek közt - az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételéhez is. A magyar társadalom többsége sajnos még azokkal az alapvet lehet ségekkel, el nyökkel sincs tisztában, amelyeket a modern információs és kommunikációs technológiai eszközök nyújthatnak számukra. Az IT-mentor feladata, hogy társadalmi közvetít ként összekösse a digitális írástudásban járatlanokat az IKT eszközök által nyújtott szolgáltatásokhoz, információs lehet ségekhez, forrásokhoz, tájékoztatást nyújtson az online világ lehet ségeir l. Az új szakma képvisel i a helyi közösség hagyományaira, szokásaira támaszkodva személyre szóló, élethelyzet függ segítséget próbálnak nyújtani.

A digitális írástudás jelent sége Az EU tagállamait vizsgálva (Eurostat 2006) elmondható, sajnos, Magyarország az egyik negatív listavezet a digitális írástudás terén: nálunk a lakosság 57 százaléka soha nem használt még számítógépet, valamint 66 százalék nem tekinthet internetez nek. Ezzel szemben a listavezet skandináv országokban mindössze a lakosság 8-10 százaléka nem használ számítógépet, és „csak” 19-27 százalék között van az internetet nem használók aránya. Az alábbi táblázatban látható, hogy Magyarországon a feln tt lakosság dönt többsége saját er b l, autodidakta módon sajátítja el a PC- és internethasználat alapjait, míg a feln ttképzés alig nyújt ilyen lehet ségeket. Ezt a luxust egészen biztosan nem engedheti meg magának az ország.

71


Használat közben a gyakorlatban tanulta meg Önképzés útján Kollégái, barátai, rokonai magyarázták, tanították meg Iskolarendszer! képzés keretében Tanfolyamon feln ttképzés keretében, saját kezdeményezésre Munkáltató által el írt/javasolt tanfolyamon Összesen

Az összes válaszadás arányában (%) 27,6 19,2 18,5 18,5 8,6 7,1 95,5 Forrás: KSH, 2006

Nem sokkal jobb a helyzet a munkahelyi számítógép-használatban sem. Magyarországon a munkavállalók mindössze 29 százaléka használ számítógépet a munkája során, amivel az utolsó országok egyike vagyunk az Unióban. Ez a mutató 60 százalék felett van 6 európai országban (például Németországban, Franciaországban is). Jól érzékelhet tehát, hogy miközben az IKT eszközök hozzáférési és használati alapmutatóiban az ország el re tud lépni, addig a digitális írástudás, az új készségek, képességek terén jelent sen le van maradva, ami dönt mértékben befolyásolja a hazai információs társadalom fejl dését. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben olyan szándékok fogalmazódtak meg, mely szerint a munkanélkülieket, illetve mindazokat, akik még nem rendelkeznek számítógép-használati ismeretekkel, feltétlenül képezni kell digitális írástudás, idegen nyelvtudás és (számítógép-felhasználói) jogosítvány megszerzése területén, hiszen ezen képességek birtokában megsokszorozódik a digitális esélyegyenl ség megteremtésének esélye, s ez jelent sen hozzájárul az életmin ség, illetve az ország versenyképességének javulásához.

A tudatlanság ára Ennek a „tudatlanságnak” mérhet , becsülhet ára van. Olaszországban például történt ilyen számítás, ami szerint az általános IKT-felhasználók száma az országban 6.700.000 f . A kutatók azt vették alapul, hogy k az IKT-tudásuk révén mennyi munkaid t képesek megtakarítani, azaz a hetente elvesztegetett id t (ha nem lennének felhasználók) megszorozták a felhasználók számával. Az így kapott eredményt megszorozták az egy évre es munkahetek számával. Az eredmény szerint minden évben több mint százmillió munkaóra veszik el felhasználói ismeretek híján, ami az átlagkereseteket figyelembe véve, az olasz gazdaságnak vesztesége évente 15,6 milliárd euro. Tippek: Mit tehet egy önkormányzat a digitális írástudás elterjesztése érdekében? Az önkormányzatok kommunikációs kampányok indításával nagymértékben hozzájárulhatnak az IKT eszközök és alkalmazások, az internethasználat elterjedéséhez. Egy tájékoztató kampány segíthet az internet el nyeinek megismertetésében, az internetes lefedettség növelésében (pl.: lakossági fórumokon, a helyi újságban, a polgármesteri hivatalban és az önkormányzati intézményekben kihelyezett reklámfelületeken, vagy egyéb önkormányzati rendezvényeken keresztül stb.). Emellett a kistelepüléseken képzési és oktatási programokat is kell szervezni, hogy a térségben él k megértsék a világháló m!ködését, és használni tudják azt. A legsúlyosabb helyzetben a hátrányos helyzet! csoportok vannak, amelyek várhatóan semmilyen formában nem férnek az internethez, és nem rendelkeznek alapszint! felhasználói ismeretekkel sem. Az

72

VI. OKTATÁSI, KÉPZÉSI PROGRAMOK

esélyegyenl ség megteremtése érdekében – els sorban a hátrányos helyzet! lakosság számára – olyan felzárkóztató programokat célszer! tartani, amelyek segítségével megismerhetik a világhálót és annak m!ködését. Amennyiben a településen található nyilvános internet elérési pont, akkor ezekben az intézményekben lehet tartani képzési programokat a hátrányos helyzet!ek számára. A térségben él és tanító pedagógusokat is érdemes bevonni ebbe a programba és felkészíteni ket ezen programok megtartására. A felhasználói ismeretekkel rendelkez pedagógusok a helyi iskolákban is – órai, vagy fakultatív foglalkozások keretében – a diákok számára bemutathatják az Internet el nyeit, valamint az interneten keresztül elérhet különböz szolgáltatásokat. Az igények felkeltése, valamint a hátrányos helyzet! csoportok számára kialakított szociális csomagok eredményeként megvalósulhat az esélyegyenl ség és a térségben él k bekapcsolódása az információs társadalomba. A digitális írástudás készségének fejlesztésére ugyanakkor az iskolai oktatás lehet a legalkalmasabb, mivel a gyerekek a leginkább fogékonyak az internet iránt. Közvetítésükkel a háztartásukba könnyebben eljuthat a szélessávú internet, és rajtuk keresztül ismerheti meg az id sebb generáció is a használat módját. A Nemzeti Szélessávú Stratégiában kiemelt helyen szerepel a digitális írástudás növelése a hátrányos helyzet! csoportok (pl.: munkanélküliek, mozgáskorlátozottak, kisebbségi csoportok) körében, ezért az Új Magyarország Fejlesztési Tervben olyan pályázati programok is megjelennek, amelyek e célcsoportoknak szóló célzott oktatási programokat fogják támogatni. Az önkormányzatoknak ezért javasolt folyamatosan figyelnie a pályázati lehet ségeket.

Ki lehet segítségünkre a digitális írástudás elterjesztésében? Az IT-mentor, illetve IT-tanácsadó a digitális esélyegyenl ség szociális munkása, egy új hivatás képvisel je. Feladata, hogy személyre szólóan, élethelyzet függ en segítse megtenni az els lépéseket az információs társadalomban azoknak is, akik talán nem is sejtik, mire lehet jó számukra a számítógép és az internet, és egyedül nem boldogulnak vele. A program célja olyan tudást közvetít , közszolgálatot végz szakemberek képzése, akik helyi szinten tudják segíteni a felhasználókat az infokommunikációs eszközök használatának készségszint! elsajátításában. Az új OKJ7-ben rögzített új szakma, az IT-mentor lényege az infokommunikációs feladatokkal kapcsolatos személyes és intézményi segítségnyújtás. Az els dlegesen vidéki kisközösségek számát alapul vev becslések szerint, néhány éven belül mintegy 3000 IT-mentorra lesz szükség. Különösen a kisebb településeken elengedhetetlen, hogy a közösségi internethozzáférési pontokon egy felkészült szakember álljon a lakosság szolgálatában, aki: segít az elektronikus szolgáltatás igénybevételének technikai nehézségeinek megoldásában, és oktató és ismeretterjeszt szerepében az internet szépségeit is bemutatja az érdekl d knek.

7

OKJ – Országos Képzési Jegyzék

73


segít megtanulni a számítógép és az internet kezelését, a felhasználókat érint információ megtalálásának módját közvetít szerepet is betölthet a központi, vagy önkormányzati elektronikus közszolgáltatás igénybevételekor. IT-mentor középfokú képzés IT kommunikációs szolgáltató (IT-mentor) középfokú OKJ-s képzés alapadatai a következ k: OKJ-szám: 54 482 02 Szakmacsoport: Informatika Szint: emelt szint! szakképesítés Képzési id : legfeljebb 1400 óra Lehetséges képzési forma: csak feln ttképzésben tanulható Elmélet aránya a képzésben: 50% A képzésben való részvétel feltétele érettségi szint! iskolai végzettség. Az OKJ-ben az ITkommunikációs szolgáltató szakma nevet visel képzés három „részszakmája” a következ : IT-mentor – Információs Társadalmi Mentor (személyes infokommunikációs segít és szolgáltatás-közvetít , aki különböz szakterületekre is szakosodik: ügysegéd, agrár, feln ttképzési, foglalkoztatási, esélyegyenl ségi, távmunka, stb IT-mentor) Közösségi hozzáférés üzemeltet (teleházak, eMagyarország pontok, egyéb közösségi hozzáférési szolgálatok, IKT-val támogatott közösségszolgálatok szervez je, fejleszt je és m!ködtet je) Közösségi oktatási kommunikációs szolgáltató (ez az egész életen át tartó tanulás személyes segít je és közösségi képzések szervez je) Másoddiplomás IT-tanácsadó képzés 2006. év végén indult egy Információs Társadalmi Tanácsadó (ITT) képzés, melynek célja az volt, hogy az információs társadalmi területen m!köd (vagy a terület iránt érdekl d ) diplomás szakemberek speciális, tanácsadói szakoktatásban részesüljenek, amelyet mindennapi tevékenységük során hasznosítani tudnak. A népszer! képzés tematikája 4 modulból épül fel: Bevezetés az információs társadalomba, digitális megosztottság, esélyegyenl ség az Európai Unióban és Magyarországon, közösségi informatika. Információs írástudás, információbróker, tudásmenedzsment, motiváció, tartalomkínálat Szociális és állami alapú szolgáltatások Az internet, mint kommunikációs eszköz és az elektronikus banki ügyintézés

74


Az e-közigazgatási ismeretek b vítése a szervezeten belül ECDL – Európai számítógép-használói jogosítvány Az ECDL (European Computer Driving Licence) az Európai Unió által támogatott, egységes európai számítógép-használói bizonyítvány, amely nem els sorban az informatikai, hanem a felhasználói ismereteket, az informatikai írástudás meglétét hivatott igazolni. Megszerzéséhez a jelölteknek a 120-160 órás tanfolyamot követ en egy elméleti és hat gyakorlati vizsgán kell számot adni tudásukról. Az ECDL célja az informatikai írástudás elterjesztése, a számítógépet használó munkavállalók munkájának hatékonyabbá tétele, és az információtechnológia területén eszközölt befektetések gyorsabb és jobb megtérülésének el segítése. Hangsúlyozni kell, hogy az ECDL tanfolyamon a hallgatók csak az alapvet számítógépfelhasználói tudnivalókat sajátítják el. Ez lényeges és gyakran hiánypótló szerepet tölt be, azonban az e-közigazgatási ismeretek köre ennél jóval szélesebb. Központi képzési programok A kormányzatnak fontos feladata az ország teljes területére kiterjed e-közigazgatási képzési programok beindítása. 2007-ben a Központi Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ (korábbi Magyar Közigazgatási Intézet) szervezésében az önkormányzati dolgozók e-közigazgatási ismereteinek b vítését célzó országos képzési program indult be, amelyen már száz önkormányzati köztisztvisel vett részt. E-learning A jöv ben nagy jelent sége lehet az ismeretek b vítésében a távoktatási programoknak is. Elearningnek nevezzük mindazon technológiai megoldások összességét, amely a hagyományos formában a szervez , az oktató és a tanuló között zajló folyamatot tudja automatizálni, és informatikai kommunikációs eszközökkel támogatni. Általában a tananyag online módon jut el a hallgatósághoz, valamint az oktatás során a tanár és a hallgatóság között él párbeszéd alakul ki. (Az e-learning átviteli közegei els sorban az internet- és intranet-hálózatok.)

E-learning önkormányzatoknak 2006-ban több mint 4500 köztisztvisel hallgatta az IHM és a Coedu Távoktatási Kft. elektronikus távoktatási kurzusát. Az „e-közigazgatással kapcsolatos gyakorlati útmutató az önkormányzatok munkatársai számára” cím! e-learning képzésen több mint 700 hivatalból (els sorban önkormányzattól) 4.500-nál is több munkavállaló vett részt. A képzés során a tanulók elsajátították a jelenlegi és jöv beni munkájukhoz szükséges, az eközigazgatással és a szélessávú elektronikus kommunikációval kapcsolatos ismereteket. A képzés tartalma alapvet en nem informatikai, leginkább az önkormányzatokat volt hivatott támogatni, azok napi tevékenységét segíteni. Alapvet célja egy olyan program megalkotása volt, melynek segítségével a résztvev k elsajátíthatják a szélessávú elektronikus kommunikációval kapcsolatos ismereteket, mint például: e-közigazgatás, e-kormányzat, elektronikus aláírás, hitelesítés, ügyfélkapu, a szolgáltató önkormányzat hatékonyságát növel eszközök, kommunikációs üzenetek készítése, ügyintézési módszerek, monitoring, tárgyalási technikák, internetes távoktatással és a szélessávval kapcsolatos tudnivalók.

75


Egyéb képzési programok A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (KTK) a köztisztvisel k továbbképzésér l, valamint a közigazgatási vezet képzésr l szóló 199/1998. (XII. 4.) Korm. rendelet alapján évente felhívást ad ki köztisztvisel i továbbképzési és vezet képzési programok készítésére és a beérkezett pályázatokat min síti. A KTK által jóváhagyott programokat a Min sített továbbképzési programok jegyzéke tartalmazza. A jegyzékben szerepl programok 3 évig választhatók a tervkészít szervek számára. A program érvényességi idejének lejártát követ en újra részt kell venni a pályázati eljárásban – a korábban elfogadott programok nem kerülnek automatikusan meghosszabbításra –, ezzel biztosítva a köztisztvisel k továbbképzésének naprakészségét, megfelel színvonalon tartását.8 A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindenekel tt szükséges az e-közigazgatással kapcsolatos alapok elsajátítása, ezt követ en bels a folyamatok átszervezéséhez és a hatékony projekt-menedzsmenthez szükséges ismereteket célszer! b víteni.

E-közigazgatási Tudásportál A Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Közigazgatás Stratégiai Központ által el készített, az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében indított E-közigazgatási Tudásportál projekt célja feltárni és elérhet vé tenni a központi és a helyi közigazgatás intézményeiben meglév információkat és tudásbázisokat, nyomon követni és közkinccsé tenni az EKOP/ÁROP projektek kapcsán megszület új ismereteket. Emellett fontos célja még bemutatni a hazai és külföldi ún. legjobb gyakorlatokat, teret adni virtuális közösségek kialakítására, különösen a hasonló területen dolgozó köztisztvisel k együttgondolkodásának, közös problémamegoldásának. A Tudásportál els sorban a közigazgatási szervek irányban fog információs szolgáltatást nyújtani, de nyitott lesz a nagyközönség számára is, s különösen számít majd a köztisztvisel vé válást életpályának tekint fiatalok és olyan szakemberek (például projekt menedzserek, gazdasági és informatikus szakemberek) érdekl désére, akik a versenyszférában szerzett tudásukat a jöv ben a közigazgatásban kívánják hasznosítani. Ugyancsak célközönségnek számítanak azok a vállalkozások, amelyek valamilyen terméknek, vagy szolgáltatásnak a központi, illetve a helyi közigazgatási intézmények számára történ értékesítésében érdekeltek. Az E-közigazgatási Tudásportál projekt alapja egy olyan interaktív tudásbázis, amely a strukturáltan gy!jtött, rendszerezett és a Tudásportálon megjelenített információk, valamint a hazai és nemzetközi tapasztalatok, trendek, stratégiák folyamatos nyomon követése által megszerzett tudás felhasználásával támogatja, hogy az egész közigazgatásban átgondolt, országosan és nemzetközileg is összehangolt, interoperábilis fejlesztések jöjjenek létre.

A min sített képzési programok jegyzéke letölthet a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapjáról: www.kszk.gov.hu

8

76


A projekt tartalmilag átfogja mindazon tevékenységeket, amelyek az e-közigazgatásra vonatkozó tudás rendszerezett gy!jtését és strukturált, célcsoport-specifikus megosztását segítik el . A projekt dinamikus, interaktív tartalomfejlesztésének jelent sége és újszer!sége a hagyományos megoldásokhoz képest abban rejlik, hogy napjainkban, az információs társadalom korában, az e-közigazgatásra vonatkozó releváns és specifikus információk gyors rendelkezésre állása olyan kulcsfontosságú tényez , amely lényegesen befolyásolja az ország versenyképességét, a közigazgatás hatékony átalakítását és támogatja a különböz szint! döntéshozók munkáját. A tudásbázis rendszerezi, s így a felhasználó érdekl désének megfelel en el zetesen sz!ri, és koncentrálja az (e-)közigazgatás modernizálásához szükséges, számos hazai és külföldi intézményben, m!helyben felhalmozódott tudást, és a közigazgatási szféra számára jól adaptálható formában, könnyen elérhet vé teszi. A Tudásportál várhatóan 2009-ben kezdi meg m!ködését, az ingyenes szolgáltatásokat minden önkormányzatnak és kistérségnek célszer! lesz igénybe venni.

77

VII. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG AZ E-KÖZIGAZGATÁSBAN Európában a közigazgatás m!ködtetése a GDP 15-20 százalékát „éli fel”, viszont egy elektronizált közigazgatás a költségek több mint 5 százalékát is megtakaríthatja, így a modernizációs folyamatokban az IKT eszközök valóban kiemelt szerepet játszanak. Az Európai Bizottság eGovernment Economics Project (eGEP) felmérési keretrendszere szerint 2004-ben az Unióban közel 12 milliárd eurót költöttek e-közigazgatásra. A növekedés ütemére jellemz , hogy csak idén egyedül az Egyesült Királyságban ennél többet, mintegy 18 milliárd eurót költöttek e-közigazgatás fejlesztésére. Mindezek ellenére Magyarországon egyel re sem a stratégiák, sem a gyakorlat nem szentelnek elég figyelmet a költség-haszon elemzéseknek, viszont enélkül nem mérhet a befektetetett id és pénz megtérülése, mint az e-közigazgatás legfontosabb tényez i. Az öreged Európában a versenyképes kormányzat kialakítása különös hangsúllyal vet dik fel a szociális kiadások szükségszer! csökkentése, valamint a stagnáló gazdasági fejl dés szorításában. Az állampolgár-központú közigazgatás megteremtésének gondolata mellett a versenyképesség el segítése áll a legfrissebb uniós politikai gondolkodás középpontjában: célként a hatékonyság növelése, a szükségessé váló szervezeti változások véghezvitele és az adminisztráció költségeinek csökkentése fogalmazódik meg. A fejezetben bemutatásra kerülnek az Európai Bizottság eGEP projektjének eredményei, amelyek deklaráltan az i2010-hez kapcsolódó e-közigazgatási fejlesztések eredményességének mérési alapját fogják alkotni 2007-t l. Magyarországon e-közigazgatás fejlesztésekre a becslések szerint körülbelül 80 milliárd forintot költöttek az elmúlt 1-2 évben, így fontos szempontként merül fel, hogy mindezen e-közigazgatási beruházásoknak, folyamatoknak lássuk a tényleges, mérhet , komplex hatását. Különösen fontosnak t!nik ez annak fényében, hogy az e-közigazgatás alatt inkább a digitalizálást és informatikai eszközök biztosítását értik a közigazgatásban dolgozó vezet k, döntéshozók, semmint egy olyan eszközt, amelynek segítségével növelhet a hatékonyság és az átláthatóság, kiépíthet k felhasználó-központú szolgáltatások. A jó kormányzással és a hatékonyságból ered megtakarításokkal kapcsolatos stratégiai célok elérése továbbra is prioritásként szerepel Magyarországon, így a beruházások hatásainak mérésével indokolt foglalkozni.

Bevezetés A közigazgatás szerepe, teljesítménye egyre inkább felértékel dik, hiszen aktív, szolgáltatói potenciálja hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. Napjainkban tehát a közigazgatási modernizációs törekvések többszörös nyomás alatt születnek: egyrészt magának a közigazgatásnak is versenyképessé kell válnia, másrészt a hatékonyabb m!ködésével a gazdaság és a társadalom versenyképességét is szolgálni tudja. Viszont ez nem szükségszer!en jelenti a kisebb létszámú apparátust, a tökéletes közszolgáltatás kialakítását, sokkal inkább egy rugalmas, a változásokra gyorsan reagálni képes, a felhasználók igényeit kielégíteni képes „szolgáltató” közigazgatást. A közigazgatás el tt tehát soha nem tapasztalt kényszerrel tornyosul a változás, a megújulás szükségszer!sége.

79


Általános és többnyire elfogadott vélemény szerint az e-közigazgatási alkalmazások jelent s megtakarításokhoz vezethetnek, ám hazánkban még hiányoznak azok a modellek, számítások, felmérések, amelyek mindezt alátámasztanák, vagy netán cáfolnák. Az eközigazgatás sikeres bevezetése érdekében Magyarországnak mindenképpen javítania kell az e-közigazgatási befektetések megtérülésének felmérését9, az üzleti modellek adaptációját, valamint a befektetések, fejlesztések gazdasági, társadalmi hatásának monitoringját, mélyebb szociológiai vizsgálatát. A nyers statisztikai mutatóknak, a readiness vizsgálatoknak alig van információértékük a nemzetközi összehasonlítás lehet ségén kívül. Az adatok mögött húzódó ok-okozati viszonyokról, a hatások mechanizmusáról, irányáról és mértékér l ezek a kutatások nem nyújtanak szinte semmit. Az a tény, hogy Magyarországon nem alakultak ki az e-közigazgatási projektek költségeinek és hasznainak mérésére nemzeti módszerek, jelent s mértékben csökkentik az ilyen irányú beruházások, fejlesztések indokoltságát, ami különösen fájó a szigorúbb költségvetési években. Így az e-közigazgatási fejlesztések eddigi eredményei, kedvez mérték! üteme is veszélybe kerülhet. A fejezet célja, hogy bemutassa az e-közigazgatás fejlesztésének, kiemelt prioritásának kontextusát, a területen elért európai és a hazai eredményeket, majd rámutasson arra, hogy az eközigazgatás beruházásának közvetlen, illetve hosszabbtávú közvetett hatásának mérése miért fontos, és miért vannak komoly hiányosságok ezen a téren. A hangsúly természetesen azon van, hogy iránymutatást adjunk, ismertessük az ezirányú kísérleteket, mérési modelleket. E módszerek segítségével a közigazgatás nagyobb hitelességre tehet szert a felhasználók, az állampolgárok szemében, eredményesebben növelheti m!ködésének gyakorlati értékét. A társadalmi és a politikai megtérülés, hatás kimutatása révén pedig a közigazgatási szervezetek objektívebb teljesítménynormák szerint m!ködhetnek, és könnyebben tudják igazolni az állampolgároknak nyújtott sokféle el nyt.

Megtakarítás mindkét oldalon Európában a közigazgatás m!ködtetése a GDP 15-20 százalékát „éli fel”, viszont egy elektronizált közigazgatás a költségek több mint 5 százalékát is megtakaríthatja, így az eszolgáltatások elterjedtsége valóban fontos kérdésként vet dik fel. E-közigazgatási szolgáltatás mindenhol jelen van az Unióban, viszont eddig igen kevés felmérés készül ezek használatáról, hasznosságáról. Kivétel volt ez alól az Európai Unió által 2005ben készített igen nagy elemszámú felmérése az e-közigazgatási szolgáltatások használatáról, ahol f kérdésként az szerepelt, hogy a felhasználók mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal, illetve milyen arányban váltanak a hagyományosról az elektronikus ügyintézésre. A kutatás szerint az állampolgárok az elektronikus SZJA-bevallással évente összesen 100 órát spórolnak meg, míg például az elektronikus ÁFA-ügyintézéssel tranzakciónként 10 eurót, ami a huszonöt tagországban összesen csaknem félmilliárd euró megtakarítást jelent. Az állam-

9 Lásd például az OECD Magyarország e-kormányzati fejlesztéseir l szóló jelentését: „A magyar ekormányzati politika értékelése”, OECD, 2006, kézirat

80

VII. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG AZ E-KÖZIGAZGATÁSBAN

polgárok és az üzleti szerepl k számára legfontosabb igényként a gyorsaság (azaz id megtakarítás), a min ségi, rugalmas szolgáltatás jelenik meg. Az el nyökkel egyetért állampolgárok aránya %-ban Id megtakarítás 83 Nagyobb rugalmasság 65 Gyorsabb szolgáltatás, gyorsabb válasz 39 Több és jobb információk 38 Nagyobb ellen rizhet ség 38 Pénzmegtakarítás 34 Jobb segítségnyújtás 23 Forrás: Eurostat, 2005

Az e-kormányzat gazdasági hatásvizsgálata Az olcsóbb közigazgatás megteremtésének elérése több éve megfogalmazódott már az unióban, azonban a konkrét feladatokat, határid ket a 2006 áprilisában – az i2010 Munkahelyteremtés és Növekedés az Információs Társadalomban kezdeményezés részeként - az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott „i2010 E-kormányzati Akcióterv”10 tartalmazza. Az akciótervben hangsúlyozzák, hogy a hatékony és innovatív közigazgatások létrejötte kulcsfontosságú ahhoz, hogy Európa versenyképessé váljék. Ahhoz pedig, hogy a közszférában rejl lehet ségeket ki lehessen használni, szükség van a m!köd elektronikus kormányzatra, és a közszolgáltatások modernizálására az IKT segítségével. Csak az elektronikus közbeszerzésre és az e-számlázásra való áttérés éves szinten több százmillió eurós megtakarítást tenne lehet vé. Ugyanezt kell elérni minden más e-közigazgatási szolgáltatás esetében is. 2007. év elején az Európai Unió tagállamaiban az e-közigazgatási szolgáltatások mintegy 90 százaléka online is elérhet volt, míg ezen szolgáltatások 58 százaléka teljes mértékben elérte az interaktivitás szintjét is. A fejl dés gyors üteme mellett egyre nagyobb gondot jelent, hogy e fejlesztések hatását sem a társadalom, sem a vállalkozások oldalán nem látjuk tisztán. Az Európai Bizottság 2005. év elején ezért indította el a Modinis program keretén belül az eGovernment Economics Projectet11 (eGEP), melynek célja egy értékelési keretrendszer kialakítása, az e-kormányzati szolgáltatások hatásvizsgálata, a lehetséges eredmények, kimenetelek mérésének megalapozása. A keretek kidolgozása során többek között készítettek egy költségfelmérést, mely az európai eszolgáltatások létrehozásának és fenntartásának költségeit vizsgálta. A projekt eredményei igen hasznos eszközöket nyújtanak az e-közigazgatási stratégia kidolgozása el tt álló hivata-

10 Az akcióterv letölthet itt: http://europa.eu.int/information_society/activities/ egovernment_research/doc/highlights/egov_action_plan_en.pdf

Lásd b vebben: http://ec.europa.eu/information_society/activities/egovernment_research/projects/projects_of_mont h/200506/index_en.htm 11

81


lok számára. 2006. év végén az Európai Bizottság az e-kormányzat prioritások felméréséhez az addigi statisztikai adatfelvételek, valamint az eEurope programok monitoringja kapcsán mért hozzáférhet ség, szofisztikáltság és felhasználó-központúság mellett immár megjeleníti a hatásvizsgálatokat is. E-közigazgatás értékelési keretrendszere az Európai Unióban

eKormányzat Akcióterv Felmérések Statisztikai felmérések Hozzáférhet ség, szofisztikáció, felhasználó központúság EU25 benchmarking

Hatásvizsgálatok benchlearning legjobb megoldások nemzeti hatáskeretek

Forrás: eGovernment Economics Project, 2006

Az ábrából jól érzékelhet , hogy a hatásvizsgálatoknak kell legnagyobb mérték! szerephez jutniuk, természetesen összhangban az i2010 stratégiával. Az értékelési keretrendszer magába foglalja tagállamok e-közigazgatási fejlesztéseit mér benchmarking adatfelvételeket – mindenekel tt a Capgemini-t –, az RSO/IDC mutatókat, az Eurostat háztartási és vállalati felméréseit, valamint az eGEP projektre támaszkodva a költséghatékonyság-elemzéseket. Az eGEP egy olyan keret kifejlesztését javasolta, amely 3 f mutatót foglal magában: hatékonyság, demokrácia és eredményesség.

dellje

82


eGEP elemzési modell

Pénzügyi haszon

Eredményesség

Jobb érdekérvényesít munkavállalók

Pénzügyi és szervezeti érték

Jobb szervezeti és IT felépítés

Nyitottság

Demokrácia

Átláthatóság és elszámoltathatóság

Politikai érték

Részvétel Adminisztratív terhek csökkenése

Hatékonyság

Növekv felhasználói elégededettség

Helyi érték

Több online közszolgáltatás

Forrás: eGovernment Economics Project, 2006

A Bizottság ajánlása szerint a nemzeti szint! hatásvizsgálatokhoz a tagállamokban az eGEP modell három komponenséb l – a hatékonyság, eredményesség és demokrácia alapján – legalább kett t alkalmazni kell. A kutatások során a hatások méréséhez kvantitatív és kvalitatív módszereket is alkalmazni kell.

83


Az Európai Bizottság a következ fontosabb mérföldköveket határozta meg az új mérési keretrendszerrel kapcsolatban: 2007. szeptember: ellen rizni az el rehaladást a legjobb megoldások alapján, 50%-os növekedés biztosítása online közigazgatásban, melynek legalább 5%-a min ségi szolgáltatást jelent (pl. Web 2.0 interaktivitással). A 2006-os állapothoz képest el rehaladott pán-Európai részvétel. 2008. március: legalább 15 tagállamnak legyen nemzeti hatás kerete az eKormányzat projektek és befektetések használatát illet en. Regionális hatásmérések ösztönzése. 2008. október: belekezdeni a nyílt forráskódú szoftverek és tudásmegosztáson alapuló tevékenységek min ségi, mennyiségi és hatáselemzésébe az EU 25 tagállamában, és biztosítani az éves 20%-os növekedést 2010-ig. 2010. október: minden tagállam rendelkezzen egy nemzeti hatás kerettel az eKormányzatot és befektetéseket illet en. Jelent s mérték! fejl dést elérni a regionális hatásmérésekben. 2010. október: aktív online és offline felhasználói közösség, legjobb megoldások az eKormányzat területén Európa szerte.

Költséghaszon-elemzés modellek A nehezen fellelhet közvetlen gazdasági-társadalmi hatások mérése mellett szinte teljes mértékben hiányoznak a hosszabbtávú hatáselemzések, ugyanakkor talán nem ilyen rossz a helyzet a befektetések közvetlen mérésére szolgáló modellek terén, azonban ezek közigazgatásban való adaptációja megint csak egy elhanyagolt terület, pedig a megtérüléseknek ez is egy fontos területe. Többnyire ismertek, elterjedtek a pénzügyi eszközök megtérülésének vizsgálatára a költséghaszon elemzés (Cost-Benefit Analysis – CBA)), az eszközök befektetéseinek megtérülése (Return on Investment – ROI) modellek, azonban ezekb l a szolgáltató-oldalon a humáner forrás, illetve a fron-office oldalon az ügyfelek elégedettség-vizsgálatai rendben kimaradnak a megtérülés kalkulációkból. Az IKT beruházások megtérülésének tervezése, mérése új problémákat vetett fel az elmúlt 1015 évben. Az IKT által nyújtott szolgáltatások a szervezetek számára egyre fontosabbá, jóformán nélkülözhetetlenné váltak. Az IKT kiadások rohamosan növekedni kezdtek, valamint ezzel párhuzamosan a felhasználók igényei is egyre kifinomultabbakká váltak. Az üzleti szegmens szerepl i újfajta kérdésekkel találták szemben magukat a végül vev (felhasználó) – szolgáltató (IS - Information Services) viszonnyá alakult helyzetben. A rendszerek egyre bonyolultabbá, sebezhet bbé váltak, miközben a hangsúly a min ségre került. Mint minden beruházás, az IKT beruházások is hosszútávra szólnak, és nagy hatást gyakorolnak a szervezet jelenbeli tevékenységére és jöv beni lehet ségeire. Egy beruházási döntés meghozatalakor nem lehet figyelmen kívül hagyni a specifikációból adódó kérdéseket. Tudnunk kell, hogy tevékenységünk jellege szükségessé teszi-e a jelen pillanatban elérhet csúcstechnológia alkalmazását, illeszkedik-e a leend eszköz a meglév khöz, vagy azok cseréjét is eredményezheti, továbbá milyen járulékos költségeket „hoz magával” a beruházás. Ugyanilyen súllyal jelennek meg a specifikált beruházáshoz kapcsolódva a megtérülés kérdései: Mit 84


tekintünk a beruházáshoz kapcsolódó haszonnak, melyek azok a célok, amelyek elérése számunkra kedvez ek (haszonnal járnak), és hogyan mérjük, derítjük fel ezeket. Egy információs rendszer létrehozása, a rendszertervezés és –szervezés pénzügyi értelemben beruházásnak min sül. Ami azt jelenti, hogy ugyanolyan módszerekkel kell értékelni a rendszer lehetséges hatásait, figyelembe venni az érintettek körét, megtervezni a folyamatokat, mint minden más beruházásnál. Éppen ezért igen gyakori eljárás, hogy az IKT-beruházások értékelését az egyéb beruházásoknál alkalmazott eljárás szerint végzik. Ebben az esetben jelent s nehézséggel kerülhetünk szembe: ugyanis az IKT-rendszer „kimeneti oldalának” mérése módszertanilag rendkívül kérdéses és – amint azt kés bb látni fogjuk – a költségek megállapítása sem egyszer! feladat. Talán a két leginkább ismert elemzési módszer az üzleti szegmensben a megtérülés vizsgálata (Return on Investment – ROI), illetve a költséghaszon elemzés (Cost-Benefit Analysis – CBA). Ezeket rendszeresen alkalmazzák beruházás pénzügyi megvalósíthatóságának vizsgálatához, így természetesen – bizonyos megszorításokkal – az IT-beruházásokhoz is felhasználhatók. A ROI-technikát klasszikus beruházásoknál a t kebefektetések elemzésére használják. Legegyszer!bb értelmezése: a nettó profitot a befektetett t ke százalékában fejezik ki. Ha tervezett beruházásról van szó, akkor a hányados alkalmas a variációk összehasonlítására. Komplexebb beruházások értékeléséhez számos hasonló sémát alakíthatunk ki, melyek esetében minden olyan elemet számításba kell venni, amely többletkapacitásként jelenik meg a rendszerben. A költségoldal mellett meg kell jeleníteni a hasznokat is: a többletbevételt és a m!ködési költségek csökkenését is. Mindezek alapján ki lehet számítani az éves nettó készpénzáramlást, és azt a beruházási (fejlesztési) költségekhez viszonyítva megkaphatjuk a ROIt. A költségek és a hasznok összevetésének ez a viszonylag egyszer! módszere arra használható, hogy számszer!sítse a célok, a költségvetés és az üzleti teljesítmény viszonyát, és bemutassa a tulajdonosoknak, hogy mi is történt a pénzükkel. A módszer egyik legf bb hátránya, már az üzleti szegmensben történ alkalmazás során tapasztalható volt, miszerint: nem veszi figyelembe azokat a közvetlenül nem számszer!síthet tényez ket, melyek egy informatikai beruházás kapcsán tömegesen jelentkeznek. Emellett – ebben a formájában – nehezen alkalmazható olyan projektek esetében, ahol a fejlesztés hatása nem els dlegesen az adott részleget érinti, hanem a szervezet nagyobb részét vagy egészét. A GartnerGroup az 1990-es évek elején alkotta meg a TCO-modellt, mely kiváló eszköz az IKT-infrastruktúra monitoringjához, a birtokolt és használt szoftver és hardver közvetlen és közvetett költségeinek elemzéséhez. „TCO: az IKT-infrastruktúra összes lehetséges költsége – beleértve a beszerzés, a telepítés, a menedzsment, a támogatás és a használat költségeit – az adott szervezeten belül, a teljes élettartamra vonatkoztatva” (GartnerGroup). Modelljük legf bb erénye, hogy szakít azzal a szemlélettel, hogy ha a beruházásnál a költségeket dönt súllyal veszik figyelembe, akkor els sorban a beszerzési költségeket, másodsorban az üzemeltetési költségeket tekintik döntési kritériumnak. A TCO ezzel szemben minden olyan költséget számításba vesz, amit az eszköz az élettartama alatt okoz, vagyis sokkal teljesebb képet ad arról, hogy mibe is kerül a szervezetnek a szóban forgó beruházás. Az IKT-költségek pontos meghatározása és nyomon követése elég nagy kihívást jelent, mivel a költségdefiníciók az egyes TCO-modellekben eltérhetnek, egy adott költség több részleget is terhel, illetve egyes költségek léte – annak ellenére, hogy valóságosak – nem igazán kézenfekv . Továbbá a szer-

85


vezeteknél alkalmazott számlázási mechanizmusok rendszerint nem alkalmasak az azonosítható és a rejtett költségek nyilvántartására. A TCO-modell két f kategóriát használ a költségek rendszerezésére: Közvetlen költségek: A beruházási költségek, a díjak és a személyi kifizetések, melyeket az IS-részleg vagy üzleti egység költ el, mely IT-szolgáltatásokat vagy megoldásokat biztosít a szervezetnek és a felhasználóknak. A költségek magukban foglalják a hardver- és szoftverkiadásokat; az IS-m!veletek, a szervízszolgáltatás, az IS-finanszírozás és – adminisztráció személyi költségeit, illetve az alvállalkozók által végzett menedzsment és támogatási díjakat. Közvetett költségek: Annak a hatékonyságát mérik, ahogyan az IS a végfelhasználóknak az általuk elvárt szolgáltatásokat biztosítja. Ha az IS-menedzsment és az IS-megoldások hatékonyak, a felhasználó nem szorul munkatársára vagy önmaga támogatására (peerand self support), illetve az állásid is csökken. Ha azonban nem hatékony, mindez természetesen növekszik. A legtöbb szervezetben ezek a költségek rejtve maradnak, nem mérik és nem követik ket. Emiatt abban az esetben, ha a szervezet közvetlen költségeket csökkent programokat indít, ezáltal tudattalanul is a végs felhasználókat terhelik meg. A GartnerGroup kutatásai alapján a nem hatékony vagy a túl agresszív költségcsökkentés 4$-nyi hatékonyságveszteséget eredményez minden 1$-nyi megtakarítás mellett. A közvetett költség az IS-kiadások másodrend! hatásának vagy a hatás hiányának tekinthet . Nem mérhet közvetlenül, de a hatékony ISköltekezés pozitív hatással van a felhasználói hatékonyságra, illetve a nem hatékony kiadások vagy a költségcsökkentés nagyobb hatékonyságveszteséget okoz, mint amennyi a megtakarítás. A következ f kategóriák különíthet k el a GartnerGroup TCO-modelljében: Direkt költségek: az IS közvetlen kiadásait méri (t ke, munka, díjak) Hardver és szoftver: A hardver- és szoftverberuházások és a hardver bérleti díjak, amennyiben azok a vállalat megosztott számítógépes vagyonához kapcsolódnak (ideértve a szervereket, kliensgépeket – mobil és asztali gépek –, perifériák és a hálózat). Ide tartoznak az IS hardver- és szoftverkiadásai is. M!ködtetés (operation) (korábban Menedzsment): a közvetlen személyi jelleg! költségek (labor staffing), tevékenységek költségei, alvállalkozói díjak, melyek a vállalati, üzleti egységi vagy részlegszint! IS használ fel ahhoz, hogy technikai támogatást nyújtson és infrastrukturális m!veleteket végezzen a felhasználó számára. Adminisztráció (korábban Támogatás): a közvetlen személyi jelleg! költségek (labor staffing), tevékenységek költségei, alvállalkozói díjak, melyek az IS-m!veletek támogatására merültek fel (felügyel menedzsment, finanszírozás, beszerzés és képzés). Indirekt költségek: Az IS t ke- és munkajelleg! kiadásaink hatékonyságát értékeli azoknak a felhasználóra gyakorolt hatásán keresztül, mérése a felhasználói tevékenységek hatékonyságveszteségén és a leállásokon keresztül történik. Felhasználói tevékenységek: Annak költsége, hogy a felhasználók egymást és saját magukat támogatják ahelyett, hogy a hivatalos IS-támogatásra hagyatkoznának. A költségek közé tartozik a munkatárs és önmaga támogatása, a felhasználók hivatalos képzése, a nem hivatalos képzés, az alkalmazások önálló módosítása/fejlesztése, a 86


-

helyi állomány-karbantartás illetve a számítógép „nem rendeltetésszer!” (pl. játék, internetezés) használata. Állásid : az elveszett termelékenység, mely a hálózat, a rendszer és az alkalmazás tervezett vagy nem tervezett elérhetetlenségéb l ered. Mérése a kiesett id re jutó munkabérrel történik.

A GartnerGroup meghatározta azt a követend gyakorlatot, mely szükséges a TCOköltségek csökkentéséhez. A szükséges elemeket három csoportba sorolta: technológia-, folyamat- és képzettségfejlesztés. Az alkalmazó szervezetek akkor tudják a leghatékonyabban csökkenteni az IS élettartam alatti költségeit, ha három, egymást kiegészít beruházást végeznek: képzik az embereket, modernizálják folyamataikat, és olyan technológiát vezetnek be, mely könnyen irányítható, javítható és támogatható. Néhány tanulmány alapján ezen gyakorlat használatával a költségek akár 30-40%-kal is csökkenhet k, nem beszélve a nagyobb m!köd képességr l és a felhasználók elégedettségér l. A jellemz megtérülési modellek további részletezése nélkül is megállapítható, hogy az eközigazgatás teljesítményét, hasznát jó esetben is csak a tranzakciós költségek, valamint az elért költségmegtakarítás alapján mérték, viszont bizonyára nem lehet kihagyni azt, hogy egy ügy elintézése milyen gyorsan, kényelmesen történik meg az ügyfél, illetve a szolgáltató részér l. Milyen felhasználói szám esetén mennyit tud megtakarítani a közigazgatás, ha bizonyos folyamatait elektronizálja? Miként befolyásolják az informatikai fejlesztések a kormányzati/önkormányzati programok társadalmi és politikai hatását? Milyen mérhet eredményt érnek el ezek a programok a közösség, a gazdasági szerepl k esetében? Mindezek együtt adhatják a legpontosabb befektetés megtérülés kiszámításának lehet ségét.

Kiegészít anyagok a függelékben: 8. Egy gyakorlati példa: Standard Költségmodell

87

88

VIII. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM A versenyképesség növeléséhez hozzájárulni képes, átlátható közigazgatás kialakítása ma már elképzelhetetlen az e-kormányzati eszközök igénybevétele nélkül. A közszolgáltatásokat az állampolgárok igényeinek megfelel en kell átalakítani, hatékonyabbá tenni. A nemzetközi példák egyértelm!en azt mutatják, hogy a közigazgatás korszer!sége egyenesen arányos az e-közigazgatás bevezetésének mértékével. Többek között ennek is köszönhet , hogy az utóbbi években ez a kérdéskör az információs társadalommal kapcsolatos diskurzusok egyik központi témájává vált, ami különösen igaz az Európai Unióra. Az Európai Bizottság világosan fogalmaz: a 2010-es esztend ig el kell érni, hogy az Unió valamennyi állampolgára (korra, nemre, vagyoni helyzetre stb. való tekintet nélkül) könnyedén hozzáférhessen a megbízható, biztonságos és egymással együttm!köd elektronikus szolgáltatásokhoz és a modern technológiai eszközök széles skálájához. Nem véletlen, hogy a 2008-ben meghirdetésre került e-Befogadás évének egyik pillérét a befogadó e-közigazgatás területe adja. Az e-demokrácia az utóbbi években kiemelt területnek számít az e-közigazgatás fejlesztésén belül. Az elektronikus kormányzás ma már magába foglalja az elektronikus szolgáltatás biztosításán kívül az állampolgárok elektronikus részvételének különféle lehet ségeit is. Ráadásul a legújabb trendek szerint – például Web2.0 forradalom – a társadalomban egyre növekszik az igény, hogy ne passzív fogyasztóként, hanem a politikai diskurzusokat formáló állampolgárokként alakítsák a közjót. Magyarország jelent s fejl dést ért el az utóbbi években az e-közigazgatás fejl désében. 2006-ban az európai ranglisták középmez nyébe kerültünk, ám az újonnan csatlakozott országok átlagosan 2 éves lemaradással küzdenek a régi tagállamokhoz képest. Magyarországon sajnos a lakosság jelent s részénél egyszerre hozzáférési, felkészültségi és motivációs hiányok összetett akadályrendszerét kell lebontani a közeljöv ben. A fejezetben bemutatásra kerülnek azok az információs társadalommal, e-közigazgatással kapcsolatos alapvet adatok, összefüggések, amelyek ma már nélkülözhetetlenek a hosszú távú tervezéshez, döntések el készítéséhez.

Az információs társadalom egyik pillére az e-közigazgatás i2010: Európai információs társadalom a növekedéséért és foglalkoztatásért Lisszaboni Stratégia megvalósításának félidejéhez érve már 2004 során számos éles kritika fogalmazódott meg a célok irrealitásával kapcsolatban. 2004 vége az úgynevezett Wim Kokjelentést l volt hangos az Unióban. A nagy nyilvánosságot kapott szakanyagok er s kritikákat fogalmaznak meg az Unió információs társadalom- és technológiapolitikájával kapcsolatban, például a korábbi álláspontok teljes felülvizsgálatát sürgetve, de a lisszaboni célok kudarcának (a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdaságává válni) ilyen fokú „beismerésére”, amire végül is sor került, nem sokan számítottak. Ugyanakkor a jelentések hangsúlyozták, hogy a lisszaboni ambíciók „kívánatosabbak, mint valaha”, s prioritást kell, hogy élvezzenek közülük a gazdasági növekedéssel és a foglalkoztatással kapcsolatosak.

89


Öt területen a célokhoz vezet új „csapásirányokat” neveztek meg, melyek: A tudástársadalom programjának részeként az európai kutatói közösség meger sítése és mobilitása, a kutatás-fejlesztés legmagasabb prioritássá tétele és az innováció el segítése. Az uniós bels piac meger sítése. A vállalkozói „klíma” kedvez bbé tétele. Alkalmazkodóbb és „befogadóbb” munkaer piac (különös tekintettel az élethosszig tartó tanulás révén reintegrálhatóakra és az id sekre). Környezeti oldalról is fenntartható jöv . Az Unió versenyképességét, termelékenységét számos igen kedvez tlen demográfiai folyamat befolyásolja. A tagországokban például a csökken születési arány és a növekv várható élettartam drámai változásokat hoz. Az elöregedés növelni fogja a nyugdíj és egészségbiztosítás iránti igényt, ugyanakkor csökkenti a dolgozó korban lev emberek számát, akik az ehhez szükséges jólétet el tudják teremteni. Az Európai Bizottság el rejelzései szerint a népesség elöregedésének el dleges hatása az lesz, hogy 2040-re az EU potenciális növekedési rátája a jelenlegi 2–2,25 százalékos arányról a megközelít leg 1,25 százalékra csökken. Egy ilyen csökkenés kumulatív hatása fejenként 20 százalékkal alacsonyabb GDP lesz, mint amennyi különben várható lenne – áll a Wim Kok vezette bizottság 2004. novemberi jelentésében. Éppen ezért kiemelik az Európai Unió stratégiái, hogy az e-Befogadás politikának12 nemzeti, regionális és helyi szinten kell érvényre jutnia. Az információs és kommunikációs technológiák jelent sen fellendíthetik a gazdaságot és a foglalkoztatást. Az Európai Unióban a GDP növekedésének negyede és a termelékenység növekedésének 40 százaléka az IKT-nek tulajdonítható. Az iparilag fejlett országok gazdasági teljesítménye közötti különbségeket leggyakrabban az IKT-hez kapcsolódó befektetések, kutatás és felhasználás mértékével, valamint az információs társadalomhoz és a médiához köt d iparágak versenyképességével magyarázzák. A technológiában zajló alapvet változások proaktív politikai hozzáállást igényelnek, ezért a Bizottság új stratégiai keretet javasolt 2005-ben „i2010: európai információs társadalom 2010” címmel, amely átfogó politikai irányvonalakat fektetett le. Feladata el mozdítani a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kifejl dését, és hangsúlyozni az IKT meghatározó szerepét a társadalmi integrációban és az életmin ségben. A megújított lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerségben kulcsszerepet játszó i2010 az információs társadalomra és az audovizuális médiára irányuló európai uniós politikák egységes kezelését célozza.

Az e-Befogadás (eInclusion) kifejezésnek egyel re nincs frappáns magyar fordítása. A fogalom alatt azokat a szakpolitikai törekvéseket értjük, amelyek az IKT eszközöket a társadalmi befogadás, integráció er sítése érdekében hatékony eszközként használja.

12

90

VIII. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Az információs társadalom el tt álló kihívások átfogó elemzésére, valamint az érdekeltekkel a korábbi kezdeményezésekr l és eszközökr l széles körben folytatott konzultációra építve a Bizottság három prioritást javasol az információs társadalom és a média területén folytatandó európai politika számára: az egységes európai információs tér kialakítását, amely az információs társadalom és a média területén el mozdítja a nyitott és versenyképes bels piacot; az IKT-kutatásokba történ befektetések és az innováció meger sítését, amely megalapozza a növekedést és a több és jobb munkahely megteremtését; a befogadó európai információs társadalom elérését, amely oly módon teremt alapot a növekedésnek és a foglalkoztatásnak, hogy közben kielégíti a fenntartható fejl dés követelményeit, és el nyben részesíti a jobb közszolgáltatást és az életmin séget. Az Európai Unió a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás érdekében kialakítandó partnerség hangsúlyozásával újraindította a lisszaboni stratégiát az i2010 program segítségével, mely hozzájárul ahhoz, hogy Európát a tudásalapú termékek és szolgáltatások tekintetében történ beruházás és innováció szempontjából vonzóbbá tegye.

Miért fontos az e-közigazgatást fejleszteni? Az Európai Unió globális versenyhelyzetének gyengülése következtében egyre fontosabb szerepet kap az információs és kommunikációs technológiai eszközök növekedést generáló hatásának hangsúlyozása. Ennek szellemében fogalmazódott meg az Európai Bizottság i2010 Munkahelyteremtés és Növekedés az Információs Társadalomban elnevezés! kezdeményezése (COM(2005) 229), melynek els éves tapasztalatait 2006 év végén összegezték. A tagállamok számára a korábbinál er teljesebb fellépést sürget kezdeményezés harmadik pillére a társadalmi integráció el segítését szorgalmazza, többek között a jobb elektronikus közszolgáltatások fejlesztése, társadalmi kiterjesztése révén. A tématerület jelent ségét mutatja, hogy szcenáriók szerint 2005 és 2010 között az e-közigazgatási kutatási- és fejlesztésiprogramoknak köszönhet en az EU25 GDP-je 1,54 százalékkal (azaz mintegy 166 milliárd euróval) n het, amire jó esély is van, hiszen számítások szerint az Unió tagállamai – köztük is legtöbbet a skandináv államok és Nagy-Britannia – közel 12 milliárd eurót költenek eközigazgatás fejlesztésekre13. A CISCO európai részlegének alelnöke, Thierry Drillon egy konferencián14 kifejtett véleménye szerint a világ pénzügyi kiadásainak 30 százaléka a kormányzati szférában történik, azaz 1 százalékpontnyi hatékonyságnövelés is igen jelent s megtakarítást jelenthet. A 2006 áprilisában nyilvánosságra hozott i2010 E-Kormányzati Akciótervnek világos és tiszta az üzenete: az e-közigazgatás fejlesztése új szakaszba lépett, melynek megvalósítása elképzelhetetlen a közigazgatás gyökeres átalakítása, modernizációja, a társadalmi hatások vizsgálata, valamint a felhasználói igények figyelembe vétele nélkül. A stratégia tulajdonkép-

Lásd: http://ec.europa.eu/idabc/en/document/5664/194 Lásd Csótó Mihály: Merre tovább, elektronikus közigazgatás? World e-Gov Forum, Issy-lesMoulineaux, Franciaország 13

14

91


pen a 2005 novemberében megrendezésre került manchesteri e-közigazgatási konferencia folytatásaként értelmezhet , konkrét és határozott lépéssorozattal, intézkedésekkel, határid kkel kívánja elérni a transzparens elektronikus közigazgatási szolgáltatási rendszer megvalósulását, valamint az olcsóbb állam megteremtésének eszméjét. Az Európai Unió polgárai egyértelm!en igénylik az e-kormányzati és egyéb közszolgáltatások online elérhet ségét. Az e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybevev k 55 százaléka az Unióban pozitívan nyilatkozott a használatról, ugyanakkor a felhasználók egyharmada legalább egyszer már beleütközött valamilyen akadályba akkor, amikor e-közigazgatási szolgáltatást akart igénybe venni, állapította meg az Unió által finanszírozott eUser projekt15 felmérése. A kutatás további érdekes eredménye szerint a felhasználók hiába örülnek az online kapcsolatfelvétel, ügyintézés lehet ségének, mivel gyakran érzik úgy, hogy ez a forma nem jár kézzelfogható el nnyel a számukra a személyes vagy telefonos ügyintézéssel összehasonlítva. Általános európai tapasztalat, hogy azon nem internethasználók között, akik egyébként szeretnének e-közigazgatási szolgáltatásokat igénybe venni, három közül egy azért nem tudja ezt megtenni, mert nincs meg ehhez a szükséges számítógépes tudása. Ez a gyakorlatlanság vezet el oda, hogy az állampolgárok jelent s része – még a megfogalmazott igényeik ellenére sem – jut el odáig, hogy kipróbálja az e-közigazgatási szolgáltatásokat.

E-demokrácia, a nyilvánosság új lehet ségei Az e-demokrácia az e-közigazgatás fejlesztésének egyik kiemelt területe. A modern demokráciák évek óta kedvez tlen folyamatokkal küzdenek: az állampolgárok kevésbé bíznak a demokratikus intézményekben, alacsony a választási részvétel, csökken a politikai pártok taglétszáma. Az új, interaktív technológiák egyik legnagyobb jelent ségét sokan abban látják, hogy segítségükkel új lehet ségeket találhatunk a kedvez tlen folyamatok megállítására. A technológia nem csodaszer, és nem mindenható, de az internet esetében lehet séget teremt arra, hogy a demokrácia új terei nyíljanak meg az állampolgárok el tt. Az internetnek köszönhet en sok felhasználó kommunikálhat egyszerre sok más emberrel, kölcsönösségi alapon. Az európai e-közigazgatási tevékenységben egyre nagyobb szerephez jut az interaktivitás, a határok nélküli kommunikációs lehet ség. Az internet legel ször is széleskör! részvételt tesz lehet vé, ugyanakkor lehet séget teremt a választott képvisel k számára, hogy jobban megismerjék az általuk képviseltek érdekeit, illetve azokat a döntéshozási folyamatok során jobban figyelembe vegyék. Mindezek alapján az elektronikus demokrácia fogalmát legegyszer!bben talán úgy lehet meghatározni, mint az interaktív technológiák felhasználását a demokratikus folyamatok er sítésére, aminek eredményeként az emberek úgy érezhetik, nagyobb tér nyílik nézeteik és véleményük számára, aktívabb részesei lehetnek a demokráciának. Stephen Coleman16, az Oxfordi Egyetem elektronikus demokráciával foglalkozó professzora a kifejezést az állampolgárok és a kormányzat kapcsolataként értelmezi: a digitális technológia által nyújtott lehet -

15 16

Lásd http://www.euser-eu.org/ Lásd b vebben: http://www.oii.ox.ac.uk/people/researchassociates.cfm?id=69

92


ségek használata a kormányzó hatalom és a kormányzottak, a képvisel k és a képviseltek közötti demokratikus folyamatok javítása érdekében. A rendszeresebbé és intenzívebbé vált társadalmi párbeszédnek köszönhet en a remények szerint er södhet a demokratikus közéleti kultúra és a részvételi hajlandóság, miközben ki is b vül a demokratikus, politikai részvétel fogalmának köre. Továbbra is a szavazások jelentik a részvétel f számszer!síthet mércéjét, de a szavazást megel z , a mindennapi politikai élet szférájába tartozó kommunikáció, vita is a részvétel fontos jelenségévé válik. Éppen ezért a „valódi” elektronikus kormányzást az elektronikus szolgáltatás biztosításának és az elektronikus részvétel különféle lehet ségeinek kiegyensúlyozott kombinációja jellemzi. Ha az „elektronikus kormányzást” a fentieknek megfelel en definiáljuk, akkor az „elektronikus demokráciát” tovább bonthatjuk „elektronikus részvételre” és „elektronikus választásra”17. Az „elektronikus részvétel” nem pusztán a létez tervezési és döntéshozási folyamatok digitálissá tételét jelenti, célja inkább – természetesen az információs és kommunikációs technológia segítségével – az „új részvételi lehet ségek kialakítása, valamint az, hogy sikerüljön önmagát az új ügyintézési és döntéshozási kultúra részeként meghonosítania.” Az állampolgárok aktivitására, közvetlen részvételére támaszkodó demokrácia legf bb alapelemeinek a már említett Stephen Coleman18 a következ ket tartja: az egy-a-sokkal (one-tomany) kommunikációs rezsim, az interaktivitáson alapuló direkt reprezentáció, a politikai döntéshozatal folyamatába való involváció megteremtése, a bizalom helyreállítása, valamint a parlamentáris intézményekkel szembeni demokratikus deficit csökkentése. Az információs és kommunikációs technológiák több dimenzióban is segíthetik a deliberatív alapokra helyezett demokrácia kiteljesedését: (1) az állam intézményes szinten történ átláthatóbbá tétele az információszabadság biztosításával, (2) az állampolgár és állam közötti kapcsolatrendszer kétirányú kommunikációra épül viszonyrendszerré alakításával (3) az állampolgárok önszervez dése, alulról szervez d hálózatok létrejöttével. Az állam intézményes szinten történ átláthatóbbá tétele az elektronikus információszabadság megtestesülésében érhet tetten. Az államok intézményes szinten megvalósuló átláthatóságát az Unió szupranacionális szintje is kulcsfontosságúnak tekinti, ezért készült el - a 2005 novemberében megrendezésre került manchesteri e-kormányzat konferenciára - az az elektronikus kormányzati szolgáltatási rendszer megteremtésér l szóló memorandum is, mely az információ-visszatartás, a nyilvánosságot kizáró bürokrácia ellen kíván fellépni. Magyarországon például az információszabadságról szóló jogszabályok elfogadása az állam átláthatóságának irányába, a növekv számú, alulról szervez d online közösségek jelenléte pedig abba az irányba mutat, hogy a közügyekkel kapcsolatban konszenzus kialakítására Märker, Oliver [2005]: Online-Mediation als Instrument für eine nachhaltige Stadt und Regionalplanung. Aachen. 18 Stephen Coleman: Direct representation, towards a conversational democracy, IPPR, 2005. 17

93


kerüljön sor, a passzív befogadói státuszból aktív, személyes választásokon alapuló, alkotó tevékenységet végz személlyé alakuljon a polgár. Az e-demokrácia programok túlnyomó többsége azonban még mindig a kormányzati szektorból indul ki, az egy ügyet felkaroló kezdeményezéseket leszámítva elenyész k a civil kezdeményezések. Az állampolgár és állam közötti kapcsolatrendszer kétirányú kommunikációra épül viszonyrendszerré alakítása zajlik. Az e-demokrácia megvalósulása tehát azt is jelenti, hogy egyrészt állampolgári joggá válik az elektronikus úton való kommunikáció a közhatalommal, másrészt a közérdek! adatok különböz formátumokban, különböz platformokról vállnak elérhet vé. 2005 márciusában indult az eParticipate (vagy teljes nevén Trans-European Network for Democratic Renewal and Citizen Engagement) program (lásd: http://www.eparticipate.org/), melynek célja, hogy egy olyan webalapú hálózatot hozzon létre a közszféra intézményei között, melyek növelik az állampolgári szerepvállalást a demokratikus folyamtokban. A kezdeményezés a webcasting technológián alapul, azaz középpontjában az audio és video tartalmak (akár él ben, az önkormányzat tanácsterméb l történ ) továbbítása, elérhet sége áll. Az elmúlt évek az internetes rádiózás (podcast) el retörését is meghozták, melynek fontosságát a közszféra is felismerte. Egy számítógép és egy mikrofon segítségével bárki létrehozhat egy adást, és azt föltöltheti az Internetre. Jelent ségét 2005-ben a kormányzati szektor is felismerte: például a szingapúri Demokrata Párt bocsátotta ki az els politikai podcast-ot, majd az Amerikai Egyesült Államokban Larry Craig szenátor tette el ször lehet vé podcast letöltését weboldaláról, egy nappal kés bb pedig a Fehér Ház biztosította Bush elnök beszédeihez podcast formában történ hozzáférést. A szolgáltató törvényhozás (e-parlament) koncepciójába illeszthet az e-petíció intézményének bevezetése. A parlamentek intézményi modernizációját célul t!z felfogás egyrészt a jobb szervezettség, a menedzsment szemléletmód alapján érvényesül hatékonyság, a nyitottság, a participáció és az átláthatóság kategóriáiban ragadható meg, másrészt viszont az egyre markánsabban jelentkez demokráciadeficit felszámolását, az állampolgári bizalom visszaszerzését t!zi zászlajára. Ennek jegyében 2005. szeptember 1-jét l a német Bundestag elindította az elektronikus petíció szolgáltatást, mely lehet séget kínál valamennyi állampolgár számára, hogy e-petíciót kezdeményezzen, aláírjon vagy bármilyen online diszkusszió kapcsán kifejtse véleményét. Az állampolgárok önszervez dése, alulról szervez d hálózatok létrejötte. Napjaink Web2.0 forradalma a felhasználók által generált tartalom nagyon jelent s mérték! el retörését eredményezi. Az állampolgárok egyre nagyobb tömege rögzít nyilvános helyeken történ eseményeket mobiltelefonjával, kamerával, majd közzéteszi azokat a világhálón. A blogok, RSS formátumok (nagyon egyszer! információ megosztás) segítségével az állampolgárok új tartalmakat teremtenek, megosztják véleményüket, közzé teszik politikai állásfoglalásaikat. A Web2.0 nem csak technológiáról szól, hanem felhasználói attit!dökr l is, azaz együttes tudásról, intelligenciáról, a felhasználóról, mint termel r l, nyitott tartalomról, könny! használatról, gyenge kontrollról. Ezek megjelenítése a közigazgatásban igen hasznos lehet, az ezt kiszolgálni képes technológiák, alkalmazások (pl. blog, podcast, Wiki, közösségi 94


és peer-to-peer hálózatok, MPOGames) csak ezután következnek. A társadalomban egyre növekszik az igény, hogy ne passzív fogyasztóként, hanem a politikai diskurzusokat formáló állampolgárokként alakítsák a közjót.

Az Európai Unió és Magyarország e-közigazgatási fejl dése, eredmények Az Európai Unióban a tagországok e-közigazgatási szolgáltatásainak felkészültségi szintjét minden évben a Capgemini méri, az általa kidolgozott benchmarking indikátorrendszeren keresztül. A mutatók meghatározása során kidolgozták a közszolgáltatások 20 tételb l álló listáját, amelyek közül 12 az állampolgárokat, 8 pedig az üzleti szférát érinti.

100 % Targetisation Perszonalizáció ((pro pro - active, aktív, automated) automatizált)

80 % Transaction Tranzakció

(full elektronizáció) electronique (teljes case handling)

60 %

Two way Kétirányú interaction interakció ( (electronikus electronique forms) formanyomtatványok)

40 %

One way Egyirányú interaction interakció (downloadable (letölthet forms) nyomtatványok)

In I fonfo rmrm ácatio ión

20%

Az e-közigazgatási szolgáltatások fejlettségi szintjei (Capgemini 2007)

A Capgemini értékelési rendszere eddig els sorban az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentrált, de 2007-t l bevezetésre került egy ötödik is, amely az online szolgáltatások proaktivitását, személyre szabhatóságát, azaz ügyfél-központúságát fejezi ki. Mindezzel kiegészül az eddig dönt en az ügyféloldali szolgáltatásokra koncentráló mutatórendszer a szolgáltató-oldal mérési lehet ségével. Az új indikátor immár a közigazgatás bels folyamatainak „intelligenciáját”, felkészültségét méri. Az 5. felkészültségi szintet perszonalizációnak nevezték el, amely az automatizált és proaktív szolgáltatásokat veszi számba, vagyis kifejezi, hogy milyen mértékben felelnek meg egymásnak, illetve vannak összekapcsolva a szolgáltatóoldali rendszerek és adatbázisok. Mindez azt jelenti, hogy például egyes !rlapokat már olyan adatokkal kitöltve kap meg az ügyfél, amelyekkel a közigazgatás valahol már rendelkezik. Az idei évt l a másik újítás, hogy kísérleti jelleggel bevezettek egy új indikátort, amely a nemzeti e-kormányzat portálok felhasználó-központúságát méri. Napjainkra alapnormává vált az online közszolgáltatások interaktivitása, hiszen a vizsgált alapszolgáltatások átlagos felkészültségi szintje elérte a 76% pontot. Mindez az országok 95


szerinti bontásban azt a képet mutatja, hogy Ausztria, Szlovénia és Málta töltik be pillanatnyilag a vezet szerepet.

A benchmarking rendszer másik f mér száma a teljes mértékben elérhet szolgáltatásokat méri. Itt elmondható, hogy szintén emelkedett az európai átlag a tavalyi 50%-ról 59% pontra. Országok szerinti rangsorban ez összefüggést mutat az általános felkészültségi értékekkel, amit jól mutat Ausztria, Málta, Portugália, Szlovénia ismét el kel helyezése.

96


A Capgemini csoportosította a 20 közszolgáltatást, majd megnézte, hogy az egyes csoportokban milyen az e-közigazgatási aktivitás. Az egyes csoportok a következ k: Jövedelemgeneráló szolgáltatások (adó, ÁFA, társadalombiztosítás, stb.) Regisztrációk (autó, cég, anyakönyvek, lakcím, stb.) Ismétl d szolgáltatások (egészségügy, könyvtár, beszerzés, álláskeresés, stb.) Engedélyek, jogosítványok (építés, útlevél, oktatás, stb.) A klaszterezés érdekes eredménye, hogy jól látható módon a kormányzatok els sorban a jövedelemgeneráló szolgáltatások szintjének növelésére helyezik a hangsúlyt.

Úgy t!nik, ezen szolgáltatások bevezetése jár legnagyobb haszonnal mind a front-, mind a back-office oldalon. A másik három klaszterben évek óta alig tapasztalható fejl dés, aminek legf bb oka, hogy ezekhez integrált, magasabb beruházási költségekkel járó szolgáltató-oldali fejlesztések szükségesek, amelyekhez ráadásul sokkal lassabb megtérülés járul.

97


Felhasználó-központúság Az indikátor 4 változóból, mutatóból áll össze, amelyek a következ k: Kötelez e-azonosítással (eID) igénybe vehet szolgáltatások A tranzakcionális szolgáltatásokhoz szükséges adatbázisok száma Több csatornán elérhet szolgáltatások A hátrányos helyzet!ek számára az online szolgáltatások elérhet ségét szolgáló nemzetközi standardok használata (W3C Web Content Accessibility Guidelines). A felhasználó-központúságot mutató indikátor érdekes képet mutat az egyes országok rangsorában:

Ellentmondásos, hogy itt Bulgária áll az els helyen, ami mögött az ország azon specialitása húzódik meg, hogy a politika nagyon nagy hangsúlyt fektet call centerekre, amelyeken keresztül elérhet ek a közszolgáltatások. Perszonalizáció A Capgemini – el bbiekben bemutatott – új indikátora, valamint az 5. szolgáltatási szint (perszonalizáció) bevezetése további érdekes elemzésre adnak lehet séget. Ezt a szintet azok a szolgáltatások tudják elérni, amelyek személyre szabott, proaktív módon állnak az állampolgárok részére. A kutatók 9 szolgáltatás esetében nézték az 5. szintnek való megfelelést: 1. Jövedelemadó 2. Könyvtári szolgáltatások 3. Statisztikai adatszolgáltatás 4. Egyes engedélyek 5. Családi pótlék 6. Ösztöndíjak 7. Útlevél 8. Egészségügyi járulékok 9. Jogosítvány

98


Kilenc szolgáltatás 5. szinten való megjelenésének európai átlaga 39%, de óriási különbségek figyelhet k meg:

Míg Szlovéniában, Ausztriában 70 százalék a perszonalizált szolgáltatások aránya, addig például Magyarországon ez csak 11 százalékon állt 2007-ben. A kutatók megállapították azt is, hogy a perszonalizált szolgáltatások elterjedése és a felhasználó-központú szolgáltatások között er s összefüggés van, hiszen mindkett esetében a kormányzatok az EU által preferált állampolgár-központúságot próbálják megvalósítani. Az e-közigazgatás fejl désének hazai lendületét mutatja a Capgemini19 2006-os felmérése is, mely szerint Magyarország lépett el re legnagyobbat az európai rangsorban az utóbbi egy évben, a 23-ról a 14-re. 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes mértékben online elérhet szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét mutatóban elértük az Európai Unió átlagát. 2007-t l azonban bevezetésre kerül az eddig ismert 4 szolgáltatási szint mellé egy ötödik is, melyet – jó magyar fordítás hiányában – egyel re nevezzünk „targetizációnak”. A fogalom alatt azt a célirányultságot értik, aminek révén proaktív, automatizált szolgáltatások nyújthatók. A 2004-ben elfogadott új közigazgatási eljárási törvény e szolgáltatási szint eléréséhez kiváló alapot fog nyújtani, hiszen például a rendszeresen igénybevett szolgáltatásoknál – adóbevallás, társadalombiztosítás – teljesen felesleges újra és újra megadni azokat az adatokat, amelyekkel a közigazgatás rendelkezik rólam. Egyel re azonban csak az EU által javasolt 20 online szolgáltatás ötödik szintre való fejlesztését kell elérni.

Capgemini: Online Availability of Public Services: How Is Europe Progressing? http://europa.eu.int/information_society/eeurope/i2010/docs/benchmarking/online_availability_200 6.pdf 19

99


Látható tehát, hogy ezek a jó eredmények hamar veszélybe kerülhetnek, amennyiben a továbblépés nem követi az eddigi határozott utat. Az jól látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem fognak nagyobb használati mutatókat generálni sem az egyszer! IKT eszközök, sem az e-szolgáltatások igénybevétele terén. Sürget módon, az olyan területekre kell összpontosítani a forrásokat, amelyek révén az állampolgárok számára elfogadottá, s t igényelt tevékenységgé válik az e-közigazgatás. Ehhez persze meg kell ismerni az állampolgárok közigazgatással szembeni igényeit, azt, hogy a több száz elektronizálni kívánt szolgáltatás közül melyikre van kereslet. A gátló tényez k között kell még megemlíteni, hogy az utóbbi két évben alig változott az internethasználók szociológiai összetétele, a háztartások PC- és internet-ellátottsága. A feln tt magyar lakosság 53 százaléka nem használt számítógépet 2006-ban, valamint 64 százalék nem tekinthet internetez nek a World Internet Project20 becslései szerint. A 29 százalékos munkahelyi PC használattal az EU 25-ök közt az utolsó három ország között vagyunk. Ennél is aggasztóbb az a jelenség, hogy a nem használókon belül túlsúlyban vannak azok, akiknek semmilyen közvetlen, személyes kapcsolatuk sincsen az információs táradalom jellegadó eszközeivel, továbbá olyan közeli személyekkel, akik például interneteznek, használnak e-közszolgáltatásokat. Ma már a f társadalmi kihívást az jelenti, hogy miként lehet az információs táradalom kulturális, hétköznapi kereteit kiterjeszteni olyanokra is, akik pillanatnyilag meglehet sen nagy elszigeteltségben élnek. Mindehhez kiváló lehet séget nyújthatnának az e-közigazgatási szolgáltatások, amelyek iránt meglep en nagy – ráadásul a mostani felhasználói rétegt l eltér szocioökonómiai jellemz kkel rendelkez csoportok részér l – az érdekl dés, nyitottság a magyar társadalomban. Azonban komoly gondot jelent – a pillanatnyilag ajánlott 20 online közigazgatási szolgáltatáson túli fejlesztésekkel kapcsolatban –, hogy nem ismertek a felhasználók, illetve az egyel re jóval nagyobb tömeget képvisel nem használók igényei, elvárásai, illetve, hogy a jelenlegi fejlesztésekhez, szolgáltatásb vítésekhez alig párosulnak felvilágosító, marketing kampányok, amit többen például az e-adóbevallás hazai bevetésénél hiányoltak. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a digitális írástudás szintjének, mind az e-közigazgatási szolgáltatások iránti igények növelésében kiemelt szerepe lehet a központi közigazgatásnak és az önkormányzatoknak is. Ugyanakkor – szintén a kutatások megállapításai szerint – az új szolgáltatások beindításával párhuzamosan sokkal több figyelmet és pénzt kell fordítani az e-közigazgatás népszer!sítését segít hatékonyabb marketing és reklám tevékenységre, ami sajnos Magyarországon is komoly hiányosság.

20

Lásd: http://www.ittk.hu/web/wip.html és http://www.tarki.hu/research/wip/index.html

100


A hazai információs társadalom fejl dése Magyarországon az elmúlt 6 évben az internethasználók aránya (internetpenetráció) viszonylag egyenletes módon, de sajnos csak mérsékelt ütemben növekedett, évente körülbelül 4 százalékkal. A World Internet Project 2006. évi adatai szerint a 14 éves és annál id sebb magyar állampolgároknak 36 százaléka használta az internetet. Már ebb l az egyszer! mutatóból is lesz!rhet , hogy a fejl dés üteme, az eddig elért eredmények sajnos nem tükrözik vissza az információs társadalom fejlesztésével kapcsolatos stratégiai törekvések, állami programok célkit!zéseit. Változatlanul az alapinfrastruktúrákról, hozzáférési problémákról kell beszélnünk, miközben az Európai Unió direktívái már a digitális írástudás, az aktív állampolgár, az „intelligens” e-szolgáltatások, a befogadó információs társadalom témaköreit emelik ki. Magyarország mérsékelt fejl dési ütemér l árulkodnak a nemzetközi összehasonlító elemezések is. Számos fejlett országban az új információs- és kommunikációs technológiai eszközök társadalmi elterjedtsége (diffúziója) a telít dés szakaszába ért. Például az Egyesült Államokban, Észak-Európa országaiban az internethasználók aránya megközelítette a 75-80 százalékot. Magyarország azonban reálisan csak a szomszédos országokkal vethet össze, azonban az utóbbi években itt is egy állandósult lemaradás érzékelhet . Magyarország továbbra is az európai mez ny utolsó harmadában található, azonban a várható változások dinamikája azt mutatja, hogy a közeljöv ben jelent sebb mérték! elmozdulásra nincs reális esély. Éppen ezért fontos, hogy lássuk, melyek azok a területek, amire már helyi, önkormányzati szinten is támaszkodni lehet, és melyek azok, ahol még jelent s el relépésre van szükség.

101


Melyek a hazai fejl dés forró területei? Helyzetkép: A meghatározó indikátorok Az alapindikátorok, amelyek dönt mértékben befolyásolják Magyarország fejl dési ütemét, a nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozícióit, viszonylag közismertek. Az alábbi táblázatban szerepl magyarországi adatok a World internet Project21, valamint a KSH 2005-ös felmérésének becsléseit mutatják.

PC a háztartásokban Internet a háztartásokban Szélessáv a háztartásokban Szélessávú internet-el fizetések 100 lakosra jutó aránya Lakossági internethasználat Internetes vásárlás

Magyarország 38-42% 21-22% 11-15% 4,6

EU25 58% 48% 23% 11

Ausztria 63% 47% 23% 12,5

36-37% 5,3%

51% 17%

55% 19%

Forrás: World internet Project és KSH 2005, 2006

Ezek az adatok önmagukban addig nem mondanak sokat, amíg legalább kétféle kontextusba nem helyezzük ket: egyrészt mit érnek ezek az eredmények egy nemzetközi összehasonlításban, és mit jelentenek az elmúlt évek hazai fejl dési ütemének megítélésében. Magyarország helyzete több fontos rangsort figyelembe véve az elmúlt három évben nem változott. Az ország gyakorlatilag meg rizte pozícióit, az információs társadalom – a lehet ségekhez viszonyítva – lassú kibontakozásának következtében Magyarország lemaradása növekedett a fejlett nyugat-európai és észak-amerikai államokhoz képest. Az Európai Unión belül, amennyiben a kelet-európai országok nem lesznek képesek gyorsabb ütemben fejl dni – az információs társadalom alapját is jelent – fenti mutatók terén, úgy az Unió egésze kerül tartósan versenyhátrányba. Magyarország 2005-ben a 21 adatszolgáltató európai ország rangsorában a PC-ellátottság terén a 13., az internetellátottságban 18., míg a szélessáv ellátottságban a 16. helyezést érte el. Amennyiben csak a hazai fejl dés ütemét, jellegzetességeit nézzük, úgy egy paradox képet látunk. Egyrészt a már internetet használókon belül nagyon fontos és pozitív irányú fejl dés játszódott le az elmúlt két évben. Túlsúlyba kerültek az otthonról internetez k a munkahellyel és az iskolával szemben, valamint a rendszeres – tehát minimum heti gyakorisággal – internetet használók. A hálózati társadalmon belüli strukturális változás legf bb hajtóereje azonban a szélessávú lakossági hozzáférési arányok gyorsütem! változása volt. Viszont, ha összességében nézzük a hazai információs társadalom fejl dését, akkor meglehet sen negatív eredményeket látunk. Két éve nem változott az az adat, mely szerint az átlagos magyar internetez 4 éve használja a világhálót. Érdemben alig változik a felhasználói csoport gazdasági-

21

Lásd b vebben: http://www.ittk.hu/web/docs/WIP_2006.pdf

102


szociológiai összetétele, így a meglév digitális törésvonalak tovább mélyültek a magyar társadalomban. Az internethasználat mostani növekedési ütemével Magyarország körülbelül 20-25 év alatt éri el a fejlett országok jelenlegi használati szintjét, így kicsit sarkosan fogalmazva azt is mondhatjuk, amennyiben az ország nem tesz semmit, akkor egyszer!en ki kell várni a mostani „sulinetes” generáció feln tté válását, hiszen körükben már most körülbelül 70 százalékos a világháló használata. „Szélessávot mindenkinek!” Így szól az Európai Unió országainak információs társadalommal foglalkozó miniszterei – a június közepén megrendezett rigai – konferenciájának közös nyilatkozata. Hazánk ezen a területen jelent s mérték! fejl dést ért el, hiszen a WIP adatai szerint a két évvel ezel tti 47 százalékról 2006-ban 74 százalékra ugrott a szélessáv aránya az összes internetkapcsolattal rendelkez háztartáson belül. Azonban még ez a tempó is kevés ahhoz, hogy a 100 lakosra jutó szélessávú internetel fizetések uniós arányát elérjük, hiszen míg nálunk ez a mutató 4,5, addig az EU25-ök körében 11, Kanadában 20, Koreában pedig 30. Kapcsolat típusa a háztartásokban

Megoszlás az összes háztartás %-ban 2004 2006 52 21 47 74

Keskenysáv (modem, ISDN) Szélessáv (DSL, kábel)

Forrás: WIP, 2006

Fontosabb kérdés, hogy a közeljöv ben ez a fejl dési ütem fennmarad-e? Elemzéseink, becsléseink azt mutatják, hogy pillanatnyilag tartalékok nélküli a szélessáv további térnyerése. Az egyik fontos befolyásoló tényez , hogy meglátásunk szerint a szélessávra dönt mértékben a modemes felhasználói réteg tér át, azonban az látható, hogy ezek aránya rohamosan csökken.

Internetel fizetések változása a kapcsolat típusa szerint 90% 80% 70% 60% 45%

50% 40%

30% 30% 16%

20% 10%

6%

0% 2001

2002

2003

2004

Kapcsolt vonal

ISDN

xDSL

Bérelt vonal

Vezeték nélküli

Egyéb

2005

2006 III. negyedév Kábeltévé

Forrás: KSH, 2006

103


A szélessáv elterjedése valóban stratégiai jelent ség!, azonban ha a felhasználóvá válás útját nézzük, akkor azt látjuk, hogy nem hirtelen lesz mindenkib l a világháló szolgáltatásait, alkalmazásait tudatosan használó hálózati polgár (akire támaszkodva már van értelme eközigazgatást, e-bankinget, e-learninget, stb. fejleszteni). Érdemes csak az e-közigazgatást külön megvizsgálni. Világosan látható, hogy az értékhozzáadott szolgáltatásokat els sorban a szélessávú felhasználók veszik igénybe: ha összevetjük bármelyik szolgáltatási szint használatát az uniós tagországok átlagával a magyar szélessávú felhasználók adatait, akkor kit!nik, hogy mindenhol majdnem dupla használati mutatókat látunk. Különböz online közszolgáltatást igénybevev k aránya 2006-ban EU-25 Magyarország Minden felMinden Szélessávú házhasználó felhasználó tartásban él Interneten keresztül kapcsolatba lépett köz24 17 n.a igazgatási szervvel az elmúlt 3 hónapban Információt szerez Formanyomtatványokat tölt le Visszajuttat kitöltött formanyomtatványokat

20,5 13,0 8,1

13,6 11,4 5,3

36,7 29,5 14,2 Forrás: Eurostat, 2007

A szélessávú infrastruktúra elérése tehát az e-közigazgatás terén különös jelent sséggel bír. A lakosság szempontjából fontos eredmény, hogy a hozzáférési árak jelent s mértékben csökkentek az elmúlt években, köszönhet en a törvényhozók, a politika befolyásolási képességének. Azonban a szolgáltatói piac jobb versenyhelyzetet biztosító feltételeit nem mindenhol sikerült maradéktalanul elérnünk. Magyarországon a piacvezet vezetékes telekommunikációs szolgáltató piaci részesedése 2003-ban közel 100 százalékos volt a helyi hívások terén, míg például Ausztriában, NagyBritanniában, Hollandiában csak 60 és 70 százalékos (Eurostat, 2005). Teljesen más képet mutat a hazai mobiltelefon-szolgáltatói piac, ahol a vezet szolgáltató piaci részesedése Magyarországon nem éri el az 50 százalékot, ami pontosan az EU25 átlagához hasonlító eredmény. A versenyhelyzet biztosítása – még ha err l a törvényi szabályozás gondoskodik is – sok esetben nem jelenik meg az egyes felhasználók szintjén. Ezt jelzi az az adat, mely szerint hiába van több mint 200 internetszolgáltató Magyarországon, a piac mégis er sen koncentrált: a hazai szélessávú hozzáférési piacot az DSL- és a kábeltechnológiák uralják, az el fizetések 90 százalékát 17 cég mondhatja magáénak (KSH 2005), a szélessávú hozzáféréssel rendelkez háztartások 86 százaléka monopolhelyzetben lév szolgáltatóval szerz dött (Eneten, 2005). Magyarországon tehát a végfelhasználók szintjén az internetszolgáltatók, valamint a hozzáférést biztosító egyéb technológiai lehet ségek versenye még nem valósult meg Magyarország településeinek dönt többségében. Különösen fájó, hogy az elmúlt években nem történt áttörés a kistelepülések esetében az olcsóbb, alternatív, f leg a száloptikás és a vezeték nélküli technológiák megjelenésében, bármennyire is ez felelne meg leginkább az EU direktíváinak.

104


Digitális írástudás A fentebb említett Wim Kok-jelentésekben (például Rethinking the European ICT Agenda címet visel dokumentumban) 10 olyan terület került kiemelésre, ahol áttörést kell elérnie az Európai Uniónak annak érdekében, hogy a gazdasági, társadalmi fejl dése lépést tudjon tartani más földrészekkel, országokkal, valamint hogy megközelíthet ek legyenek a lisszaboni célok. A tizedik áttörést igényl területet a következ kben határozza meg a dokumentum: „Az e-inclusion politikának el kell mozdulnia az ’elérést mindenkinek’ céltól a ’képességet mindenkinek’ cél felé.” Az ajánlás szerint az EU-nak be kell emelnie a stratégiákba az IKT eszközök használatához szükséges készségek (a digitális írástudás skilljeinek) javítását. Ez ugyanolyan fontos, mint a nagy sávszélesség! hálózat elérésének biztosítása, hiszen enélkül ugyanúgy nem lehetséges az információs társadalomban való részvétel. A lakosság digitális írástudásának szintje kétségtelenül az új viszonyítási pont a fejlett országokban, így ennek fejlesztése egyértelm!en prioritást élvez. A fogalom alatt nem csak a PC- és internethasználathoz szükséges tudást, képességeket értjük – habár a statisztikák kétségtelenül csak idáig jutnak el az adatfelvételek során –, hanem például a kritikai gondolkodást, az információk különböz forrásból való összegy!jtését, rendezését, más emberek több csatornán való elérhet ségének kezelését, az önkifejezés lehet ségeit egy digitális környezetben, a hagyományos tartalmak digitális formában való támogatását, kiegészítését. Egy hálózatra kapcsolt számítógép tehát önmagában nagyon kevés ahhoz, hogy valaki megtalálja a számára releváns információkat, szolgáltatásokat a világhálón, ehhez sok gyakorlás, és az ezáltal elsajátítható új tudások, készségek szükségesek. Az EU25 tagállam viszonylatában a 16-74 év közötti korosztályon belül igen magas arányban (37 százalék) még az egyszer! számítógép-használati képességgel sem rendelkeznek a polgárok. Ett l az átlagtól jelent s mértékben eltérnek a legalacsonyabb iskolai végzettség!ek (a csoportba tartozók 61 százaléka), a 65-74 év közötti id sebbek (a csoportba tartozók 78 százaléka), valamint az inaktívak, nyugdíjasok (a csoportba tartozók 68 százaléka). Ezzel szemben a legmagasabb szint! számítógépes tudással rendelkezik a tanulók 43 százaléka, a legmagasabb iskolai végzettséggel rendelkez k 41 százaléka.

E-közigazgatás Az e-közigazgatás fejl désének hazai lendületét mutatja a már idézett Capgemini felmérése is, mely szerint Magyarország lépett el re legnagyobbat az európai rangsorban az utóbbi egy évben, a 23-ról a 14-re. 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes mértékben online elérhet szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét mutatóban elértük az Európai Unió átlagát. Az e-közigazgatási szolgáltatások iránti hazai igényeket más kutatások is alátámasztják. A World Internet Project 2006-os adatai szerint a kérdezést megel z három hónapban az állampolgárok 48 százaléka kapcsolatba lépett valamilyen közintézménnyel az interneten keresztül. E kapcsolat a legtöbb esetben információkeresést jelentett (41%), de jelent s arányban (16%) töltöttek le valamilyen !rlapot és mintegy tizedük (8%) küldött vissza kitöltött !rlapot. Az internetez k kis csoportja (4%) más okból kereste fel valamely közintézményt az

105


interneten, illetve akadnak olyan internethasználók (2%), akik különösebb indok nélkül pusztán odatévedve kerültek kapcsolatban interneten keresztül a közintézményekkel. A kapcsolatfelvétel során a felhasználók jellemz módon információkat keresnek, de 16% valamilyen !rlapot is letölt. Mit keresett a közintézmény honlapján? 50%

41% 40%

30%

20%

16%

8%

10%

4%

2%

0% Információkat keresett a közintézmény w eblapján

rlapot töltött le

Kitöltött !rlapot küldött vissza

Más okból kereste meg

Odatévedt

Forrás: WIP, 2006

Ennél meglep bb az a kép, amit az e-közigazgatás iránt érdekl d k, használók szociológiai jellemz inél látunk. A még mindig jellemz en fiatal, városi, gazdagabb rétegeket reprezentáló internetez kkel szemben az e-közigazgatás használói inkább középkorúak és sokan élnek közülük városokban, községekben.

Használta az internetet arra, hogy közintézményekkel kapcsolatba lépjen, %ban 60 évesek és id"sebbek 50-59 évesek 40-49 évesek 30-39 évesek 18-29 évesek 14-17 évesek 0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

0,7

Igen

Forrás: WIP, 2006

106


Használta az internetet arra, hogy közintézményekkel kapcsolatba lépjen, %-ban

Község Város Megyeszékhely F"város 0

0,1

0,2

0,3

0,4

0,5

0,6

Igen

Forrás: WIP, 2006

Az internet alacsony elterjedtségi mutatói ellenére az elektronikus közigazgatás nagyobb mérték! használata lehetne az a húzó ágazat, amely az IKT eszközök használata, esetleg az ezekbe való beruházás felé terelhetné a most még nem felhasználók népes táborát. A lakosság közel fele pozitívan viszonyul az elektronikus ügyintézéshez, továbbá az elektronikus kormányzati és önkormányzati szolgáltatások meglétével tisztában lév k 40 százaléka tervezi, hogy a jöv ben ki is próbálja a szolgáltatást. Figyelemre méltó az a jelenség is, hogy a magyarországi internetez k csoportján belül els sorban a középkorúak és az id sebb korosztály érdekl dik az online ügyintézési lehet ségek iránt, viszont e felhasználói réteg aránya még olyan kicsi, hogy kevésbé érvényesül az az állampolgári, felhasználói nyomás, ami kényszerít er vel hathat a közigazgatás elektronizációja irányába22. Az alacsony penetrációs mutatók elnyomják a közigazgatás IKT eszközök felhasználásával történ modernizációjának szükségességét, ugyanakkor látni kell, hogy megvannak azok a jól körülhatárolható felhasználói csoportok, amelyek támogatása, segítése révén népszer!bbé tehet k az online közigazgatási szolgáltatások. Ezek a társadalmi igények jól nyomon követhet ek például az APEH elektronikus szolgáltatásainak, az Ügyfélkapu regisztrált felhasználóinak, vagy például a kötelez autóbiztosítást online megváltoztatók számának rohamos növekedésében. A stratégiai döntéshozók, a közigazgatás szerepl i tehát abban tudnak segíteni, hogy az online ügyintézések iránt egyébként nyitott magyar társadalom (és különös tekintettel a középkorúak és id sek) számára olyan támogató szolgáltatásokat indítanak, amelyek révén a közvetlen érintettség, a kipróbálhatóság lehet sége adottá válhat. A statisztikai alapú következtetések szerint egyértelm! összefüggés van az online szolgáltatások kipróbálása és az ezekkel való elégedettség, illetve az ezek iránti igény növekedése között. Mindezen lehet ségek kihasználása tovább er sítheti a befogadó, az ügyfélközpontú elektronikus közigazgatás hazai meger södését. Éppen ezért kiemelt fontosságú a képzés, oktatás, valamint a társadalmi közvetít szerepét betölt IT-mentor. Lásd err l b vebben az oktatásról szóló VI. fejezetet.

22

107


A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy mind a digitális írástudás szintjének, mind az e-közigazgatási szolgáltatások iránti igények növelésében kiemelt szerepe lehet az államnak. Dániában például az e-kormányzati szolgáltatások igénybevétele nem lehet ség, hanem kötelezettség, ugyanis intézkedések révén többek között megkövetelik az állampolgároktól, hogy nevezzenek meg egy folyószámlát, amin keresztül az állammal kapcsolatos pénzmozgásuk történik. Hasonlóan jótékony irányba befolyásolhatja az e-közigazgatási szolgáltatások igénybevételét a Magyarországon kötelez vé tett elektronikus adóbevallás is, ami vissza is tükröz dik az Ügyfélkapun keresztül 2006 év végéig regisztrált magánszemélyek körülbelül 450 ezres számában. Ugyanakkor – szintén a kutatások megállapításai szerint – az új szolgáltatások beindításával párhuzamosan sokkal több figyelmet és pénzt kell fordítani az eközigazgatás népszer!sítését segít hatékonyabb marketing és reklám tevékenységre. Az Ügyfélkapu indulása, 2005. április 1. óta a rendszer több mint 2 millió tranzakciót bonyolított le, miközben – ezt érdemes kiemelni – biztonsággal összefügg komolyabb probléma eddig nem merült fel. Az Ügyfélkapun keresztül 400-nál több szolgáltatás érhet el, ebb l az EU által leggyakoribbnak tekintett 20 (Magyarországon 27) szolgáltatás az összes államigazgatási ügyforgalom 80 százalékát teszi ki. Az e-szolgáltatásokat jelenleg 33 hazai kormányzati, 26 EU-s szervezet és 8 közszolgáltató cég nyújtja. Az Ügyfélkapu sikerét mutatja, hogy 2006. május 1. óta az Ügyfélkapu alkalmazásával 11,5 millió szolgáltatást vettek igénybe, míg a portál látogatóinak száma fél év alatt 48 millió volt. A virtuális okmányirodában közel 80 közigazgatási ügy kezdeményezhet , köztük a legsikeresebb az okmányirodai id pontfoglalás, 2006-ban több mint 150.000 alkalommal. Az elektronikusan letölthet , illetve kinyomtatható nyomtatványok száma meghaladja a 2000-et. Igen népszer! az online módon elérhet hatályos jogszabályok gy!jteménye, és a mintegy 800 közigazgatási ügy leírása.

Kihívások a magyar e-közigazgatás el tt Azonban ezek a jó eredmények hamar veszélybe kerülhetnek, amennyiben a továbblépés nem követi az eddigi határozott utat. Az jól látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztések önmagukban nem fognak nagyobb használati mutatókat generálni sem az egyszer! IKT eszközök, sem az e-szolgáltatások igénybevétele terén. Sürget módon az olyan területekre kell összpontosítani a forrásokat, amelyek révén az állampolgárok számára elfogadottá, s t igényelt tevékenységgé válik az e-közigazgatás. Ehhez persze meg kell ismerni az állampolgárok közigazgatással szembeni igényeit, azt, hogy a több száz elektronizálni kívánt szolgáltatás közül melyikre van kereslet. Szociológiai tény, hogy az innovációk, új lehet ségek elterjedését nagyban befolyásolja az, hogy miként terjednek az információk, miként lehet ismer sökt l, szakemberekt l tanácsokat, segítséget kérni. Érdekes eredményeket kapott az Unió által finanszírozott eUser projekt23 felmérése, mely szerint azon nem internethasználók között, akik egyébként szeretnének e-

23

Lásd http://www.euser-eu.org/

108


közigazgatási szolgáltatásokat igénybe venni, három közül egy azért nem tudja ezt megtenni, mert nincs meg ehhez a szükséges számítógépes tudása. Ez a gyakorlatlanság vezet el oda, hogy az állampolgárok jelent s része – még a megfogalmazott igényeik ellenére sem – jut el odáig, hogy kipróbálja az e-közigazgatási szolgáltatásokat. Szintén az eUser projekt felmérései szerint az e-közigazgatási szolgáltatásokat használók közel fele egyben társadalmi közvetít ként is tevékenykedik: azaz minden második felhasználó segít olyan barátnak, ismer snek vagy rokonnak igénybe venni online szolgáltatást, akik egyébként nem felhasználók.

Befogadó információs társadalom A digitális megosztottság vizsgálata egyre újabb szempontokat nyújt a társadalompolitikában tevékenyked k számára, ugyanis ez a megközelítésmód nem csak arra világított rá, hogy ki miért használja az IKT eszközöket, hanem arra is, hogy ki miért nem tud, vagy nem akar élni ezekkel a lehet ségekkel. Ez a szemléletmódbeli váltás vezetett el oda napjainkban, hogy ma már nem csak úgy tekintünk az IKT eszközökre, mint a társadalmi egyenl tlenségek újabb dimenziójának okozójára, hanem ellenkez leg, mint a hátrányos helyzet!ek esélyteremtésének lehetséges eszközeire, az e-Befogadás politika megtestesít ire. Az új kifejezés mögötti koncepció már nem els sorban az újfajta egyenl tlenségek (a szakadék) bemutatására koncentrál, hanem sokkal inkább az okok feltárásával a megosztottság áthidalását el segít megoldások (hidak) megfogalmazására. Természetesen nem arról van szó, hogy az IKT eszközök megoldják a szegénység, a diszkrimináció problémáját, a társadalmi struktúrából ered egyenl tlenségeket, hanem arról, hogy az IKT eszközök elérése, tényleges használata, valamint az online tartalmak és szolgáltatások segítsék el a társadalmi kizárás csökkentését, teremtsék meg az információs társadalomban való részvétel esélyegyenl ségét. Ennek következtében a digitális megosztottság kissé statikus képet fest kifejezésének helyét egyre inkább az e-Befogadás fogalma veszi át, amely a társadalmi részvétel fokozására és a jóléthez, a min ségi élethez való jog hangsúlyozására koncentrál. Az európai e-Befogadás politika 2005-ös felülvizsgálata (lásd Európai Bizottság: eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society) újabb fontos szempontok figyelembevételét javasolja, melyek közül ki kell emelni, hogy a társadalmi bennfoglaltság programjainak els sorban regionális és lokális, azaz a kisközösségek szintjén kell megjelennie. Ez az alulról építkez , a kihívásokra a helyi igényeknek és lehet ségeknek jobban megfelel , reflektív információs társadalom az a megközelítésmód, amely leginkább megfelelhet az európai innovációs stratégia és a kulturális sokszín!ség meg rzésének kett s prioritásának. A kisközösségeket kell támogatni oly módon, hogy a kés i adaptálók, az elutasítók csoportjába tartozók számára is garantálva legyenek az információs társadalom polgárává válás lehet ségei: a hozzáférés biztosítása, a megfelel tartalom és szolgáltatás, az ezek használatában eligazító ügysegédi szolgálatok mind az erre való képessé válást („empowerment”) segíthetik. Az Európai Unió stratégái körében konszenzus övezi azt a meglátást, mely szerint a digitális megosztottság egy kumulatív társadalmi hátrány oka és egyben további egyenl tlenségek okozója is, éppen ezért e területnek fokozott figyelmet kell szentelni. Az európai uniós doku109


mentumokban mindez az e-Befogadás fogalomban fejez dik ki, melynek kérdése és megoldása alapvet en kapcsolódik az EU Foglalkoztatási stratégiájához (Employment Strategy), a Szociális dimenzióhoz (Social Inclusion Strategy), természetesen az eEurope programokhoz és a Lisszaboni Stratégiához. Az Európai Bizottság 2005. június 1-jén hozta nyilvánosságra az ”i2010: Európai Információs Társadalom a növekedésért és foglalkoztatásért” elnevezés! dokumentumot. Az ötéves stratégia az információs társadalommal és a médiával kapcsolatos politika terén három f prioritást jelöl ki, melyek közül a befogadó európai információs társadalom létrehozása az egyik. A stratégia szövege szerint az Unió lakosságának több mint fele részben vagy egészben kimarad az információs társadalom vívmányaiból származó el nyökb l; éppen ezért az i2010 révén a Bizottság biztosítani kívánja, hogy az IKT-nyújtotta el nyök mindenki számára egyformán elérhet vé váljanak, hogy ezek az eszközök valóban sokak életmin ségén tudjanak javítani. A mai Magyarország információs társadalmának egyik legnagyobb gondja pontosan ezen a területen keresend . A feln tt népesség megközelít en kétharmada nem tekinthet a hálózati társadalom tagjának, amin belül ráadásul a többségnek szinte semmi kapcsolata nincs az információs társadalom jellegadó eszközeivel, így a PC-vel és az internettel. E nagyszámú népesség információs társadalommal kapcsolatos elvárásairól, igényeir l alig tudunk valamit. Tudjuk, hogy az internetet nem használók többségénél a pénzügyi korlátok mellett f leg kulturális gátakról beszélhetünk (nem érdekli, nincs rá szüksége), de az okokról alig vannak ismereteink. A magyar társadalom meglep en kapcsolathiányos, kevésbé m!ködik hálózatszer!en, ami f leg a gyenge jelleg! (baráti, ismer si) kapcsolatokban érhet tetten, ugyanakkor úgy t!nik, az innovációk elterjedésében pontosan ezek a típusú kapcsolatok játsszák a dönt szerepet. Elgondolkodtató az az adat, mely szerint a nem internetez k több mint 60 százalékát soha senki nem akarta személyesen meggy zni arról, hogy a világháló egy hasznos dolog, valamint az internetet jelenleg egyáltalán nem használók több mint fele lakik olyan háztartásban, ahol sem internet, sem számítógép, sem internetez nincs. A hazai információs társadalom építésének egyik fontos állomása volt a Közháló program elindulása az 1188/2002. (XI.7.) kormányhatározatban meghatározott közintézmények és szervezetek bevonásával. A Közháló program részeként kerültek kiépítésre a Köznet végpontok a közösségi internetelérések infrastruktúrájának biztosítására, els sorban a hátrányos helyzet! területeken. A kistelepülések felé húzó településszerkezet óriási terheket ró a magyar gazdaság- és társadalompolitikára. Az alapvet en forráshiánnyal küzd kistelepüléseken, különös módon, el ször azokon az intézményeken próbálnak spórolni, amelyek alapvet szerepet játszanak a helyi értelmiség, a fiatalabb generációk, a családok megtartásában. A megtakarításnak általában a könyvtár, a közösségi ház, a kisposta, az iskola esnek áldozatul, holott az er sforrások megkötéséhez, s t gyarapításához ezek az intézmények elengedhetetlenül fontosak. A vidék modernizációjának kulcselemét a kistelepülések információs-és tudásfolyamatait kiszolgáló integrált intézményi alaphálózat létrehozásában látjuk. Számtalan funkció (pl. posta, vegyesbolt, könyvtár, m!vel dési ház, közösségi tér, stb.) egyetlen intézményben való összpontosításával kedvez hatások olyan tömege indukálható, amely hatalmas lökést, látványos és jól kommunikálható perspektívát ad a kistelepülések közéletének és fejlesztési kilátá110


sainak. A meglév intézményhálózatnak lenne olyan eleme, amely alkalmas arra, hogy befogadja a többi alapszolgáltatást, majd különböz kombinált megoldásokkal a lehetséges szolgáltatások teljességét nyújtsa – fenntartható, színvonalas, a közösség életébe szervesen beágyazott módon. A funkciós!rítés révén elért er forrás- és költséghatékonyság fenntarthatóvá, finanszírozhatóvá teheti a központokat.

111

112

FÜGGELÉK 1. Egyéb IKT fejlesztések az operatív programokban - az Új Magyarország Fejlesztési Terv önkormányzatokat érint informatikai fejlesztési konstrukciói (2008. január 30. szerinti állapot) Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató infrastruktúra konstrukció 1.2.2. Múzeumok iskola-barát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális er sítése konstrukció 1.3.4 Regionális Tudástárak – A fejlesztési pólus-, illetve társpólus-városok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések konstrukció 2.1.1. Kistérségi járóbeteg-szakellátó központok kialakítása és fejlesztése konstrukció 2.1.2 Aktív kórházi ellátásokat kiváltó járóbeteg szolgáltatások fejlesztése konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív Program 3.2.1. Új tanulási formák és rendszerek konstrukció Környezet és Energia Operatív Program 2.1.2 Önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések konstrukció 2.2.3 Ivóvízbázis-védelem konstrukció 6.3. Környezet-védelmi célú informatikai fejlesztések a közigazgatásban (ekörnyezetvédelem) konstrukció Dél-alföldi Operatív Program 1.1.1 Üzleti infrastruktúra regionálisan kiegyensúlyozott fejlesztése konstrukció 1.3.1 Régió innovációs infrastruktúrájának fejlesztése, innovatív programok konstrukció 2.2.1 Turisztikai fogadóképesség javítása konstrukció 3.2.1 Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció 4.1.1 Alap- és járóbeteg-ellátás fejlesztése konstrukció 4.1.3 Szociális ellátás fejlesztése konstrukció 4.3.1 Akadálymentesítés konstrukció 5.1.2 Város- és városrész megújítási akciók konstrukció Észak-alföldi Operatív Program 1.1.1 A régió vállalkozásai üzleti hátterének fejlesztése 1.1.2 Együttm!ködések ösztönzése konstrukció 1.1.3 A régió innovációs potenciáljának fejlesztése 2.1.3 Desztináció-menedzsment fejlesztés konstrukció 3.1.4 Közösségi közlekedés fejlesztése konstrukció 4.1.2 Egészségügyi intézmények fejlesztése konstrukció 4.1.5. Akadálymentesítés konstrukció 5.1.1. Város és térségfejlesztési akciók konstrukció Dél-dunántúli Operatív Program

113


Üzleti infrastruktúra fejlesztése 2.1.3. A turizmusban érintett szerepl k együttm!ködésének ösztönzése 3.1.2. Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése 3.1.3 Egészségügyi és szociális szolgáltatások fejlesztése 5.1.2. A közösségi közlekedés színvonalának javítása Közép-dunántúli Operatív Program 1.1.1 Regionálisan kiegyensúlyozott, vonzó telephelyi, iparterületi infrastruktúra kialakítása 2.3. Térségi és helyi turisztikai együttm!ködési rendszerek, az információs rendszerek és a marketing fejlesztése konstrukció 5.2.1. Az egészségügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése, hatékonyságának növelése Nyugat-dunántúli Operatív Program 1.3.1. Befektetési környezet fejlesztése 2.1.1. Kiemelt jelent ség! turisztikai fejlesztések a nemzetközi célpontú gyógyfürd k és kulturális örökség megújítása érdekében 2.2.1 A régió történelmi és kulturális örökségének fenntartható hasznosítása és természeti értékeken alapuló aktív turisztikai programok fejlesztése 2.3.1. Kereskedelmi szálláshelyek kapacitásainak b vítése és szolgáltatásainak fejlesztése 2.4.1 Helyi, térségi desztináció menedzsment szervezetek létrehozása, fejlesztése 3.1.1. Városközponti területek és leromlott városrészek fejlesztése 5.1.1. Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.2.1 Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése 5.3.1 Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése 5.4.1. Regionális információs társadalom kiteljesítése Észak-magyarországi Operatív Program 1.1.1. Regionális kiegyensúlyozott, térségi és helyi jelent ség! ipari területek fejlesztése 1.3.1. Régió innovációs potenciáljának fejlesztése 2.3.1 Desztináció-menedzsment fejlesztés 4.1.1. Alap és járóbeteg ellátás fejlesztése 4.3.2. Térségi közigazgatási és közszolgálati rendszerek informatikai fejlesztése Közép-magyarországi Operatív program 1.5.2 Gazdasági együttm!ködések és hálózatok fejlesztése 1.5.3 Vállalkozásfejlesztési létesítmények infrastruktúra- és szolgáltatás-fejlesztése 3.3.4 Fenntartható életmód és fogyasztás 4.5.2 Szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások min ségének fejlesztése 4.5.3 Önkormányzatok, illet leg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások akadálymentesítése 4.6.2 Települési és mozgókönyvtárak valamint közm!vel dési intézmények fejlesztése 4.7.1 Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése

114

FÜGGELÉK

2. Az elektronikus kormányzást érint közösségi joganyag Az e-kormányzatot érint közösségi joganyag (csakúgy, mint az elektronikus kereskedelmet érint normák) sem gyakorlati, sem jogtudományi szempontból nem alkot elkülönült rendszert. A szektoriális politikák alapján rendszerezett másodlagos közösségi joganyagban sem alkot önálló alfejezetet. Az EU információs társadalmi politikái négy nagy területét, (távközlés, az infokommunikációs technológiák technológiai fejl désének támogatása, az európai ipar versenyképességének fokozása, a szállítási, energetikai és távközlési szektorban transzeurópai hálózatok kialakítása) jogi alapját négy, közvetlenül az Európai Közösséget Alapító Szerz désre visszavezethet komponens képezi. A távközlési politika esetében ezek a 95. cikk (a bels piaci létrehozását és m!ködését segít harmonizáció), a 81-82. cikkek versenyjogi, a 47 és 55. cikkek (a letelepedés és szolgáltatásnyújtás szabadsága), az infokommunikációs technológiák technológiai fejl désének támogatása körében a 163-172. cikkek, az európai ipar versenyképességének fokozása körében a 157. cikk, a transzeurópai hálózatok vonatkozásában pedig a 154., 155 és 156. cikkek. Az ide tartozó másodlagos joganyag igen szerteágazó, sok területet érint (távközlés, szerz i jog, elektronikus kereskedelem, fizetési rendszerek, szabványosítás stb.). Ugyancsak figyelembe kell venni azokat a normákat, melyek ugyan közvetlenül „információs társadalmi tartalmúnak” nem min síthet k, de az infokommunikációs technológiák valamely területen való speciális alkalmazhatóságáról (információs társadalmi szolgáltatások, „elektronikus úton” való nyilatkozattétel vagy tájékoztatási kötelezettség teljesítésének megengedhet sége) rendelkeznek, s azokat, melyek – valamely, infokommunikációs szabályozási feladat összefüggésében – a közösségi vagy tagállami intézmények vonatkozásában állapítanak meg szervezeti-m!ködési el írásokat.

115


3. Az e-közigazgatás meghatározása, jöv képe az önkormányzatokban (A Közigazgatási Informatikai Bizottság E-önkormányzati Albizottságának ajánlásai - 2007) I.

Az önkormányzatok el tt álló kihívások

1) a változó környezethez való alkalmazkodás: Az önkormányzati rendszer kulcsszerepet játszik Magyarország gazdasági- és társadalmi modernizációjában, amely révén az ország közelebb kerülhet az Európai Uniós csatlakozásból fakadó el nyök eléréshez. Az önkormányzat olyan szolgáltatások biztosítója is lehet, amelyek révén a vállalkozások is versenyképesebbé tehet k. Egyre inkább elvárás az is, hogy az önkormányzatok is határokon átnyúló, EU-kompatibilis közszolgáltatásokat nyújtsanak. 2) az állampolgárok és vállalkozások fokozott elvárásainak való megfelelés: Az önkormányzatokkal szemben támasztott elvárások közül a legfontosabbak: a nyújtott szolgáltatások gyorsasága, személyre szabottsága, felhasználó-barátsága, a felhasználók igényeihez való igazítása. Elvárás továbbá a közpénzek átlátható felhasználása, a demokratikus részvétel. 3) a rendelkezésre álló, korlátozott er források hatékony felhasználása: Jelent s kihívás, hogy az önkormányzatok a nyújtott szolgáltatásokat azonos nagyságú, illetve kevesebb forrásból biztosítsák. A népesség öregedésével szembe kell nézni azzal, hogy kevesebb foglalkoztatottal kell számolnunk, amihez kevesebb adóbevétel párosul. II. Az e-közigazgatás fogalma, meghatározása Az Európai Bizottság által kialakított definíció szerint az „eGovernment” (e-közigazgatás) az információtechnológia, szervezeti változások, és új képességek kombinációjának felhasználását jelenti a közigazgatásban. A cél: javítani a közszolgáltatások színvonalán, meger síteni a demokratikus folyamatokat és támogatni a közösségi célkit!zéseket. Az e-közigazgatás az EU meghatározása szerint az alábbi három tevékenység gy!jt köre: infokommunikációs eszközök alkalmazása a közigazgatásban, a közigazgatás modernizációjával összefügg munkafolyamatok és m!ködési egységek átszervezése, a közigazgatásban foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztvisel k, valamint az ügyfeleket jelent állampolgárok képzése az új eszközök kezelésének elsajátítására. Az e-közigazgatás kifejezés mára egy sok szempontú, összetett folyamat gy!jt fogalmaként is felfogható, hiszen igen gyakran beleértik: a közigazgatás reformját; a közigazgatás technikai modernizációját; a szolgáltatások és az ezeket elérhet vé tev csatornák multifunkcionálissá alakítását; az intézményesített, partneri viszony kialakítását az (ön)kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között, stb.

116

FÜGGELÉK

A gyakori tévhitekkel szemben – miszerint ez e-közigazgatás csak az „e” bet!re, azaz az elektronizációra, az új számítógépekre, a szoftverekre vonatkozna – a gyakorlatban az eközigazgatás sokkal inkább jelent egyfajta kultúraváltást, egy átfogó és radikális átalakulást, aminek során a közigazgatási szervek az elektronikus lehet ségek teljes tárházával élnek, hogy a közszolgáltatásaik elérhet ségét, min ségét, átláthatóságát javítsák, a közigazgatás költségeit pedig lehet leg csökkentsék. III. Az e-közigazgatás összetev i Az elektronikus közigazgatás alapvet en két összetev b l áll: a közigazgatási intézmények bels m!ködésének megújítása – back-office, azaz szolgáltatói-oldal a lakosság és az üzleti szektor kommunikációja ezekkel az intézményekkel – frontoffice, azaz ügyfél-oldal. A front-office szolgáltatások jelentik a közvetlen kapcsolatot a közigazgatás és annak „ügyfelei” között. Tulajdonképpen ez az a felület, ahol megtörténik az információk „cseréje”. Az ügyféloldal jellemz infrastruktúrája az internet (honlap, portál), a telefon, stb. A back-office szolgáltatások feladata egyrészt a front-office „kiszolgálása”, az ügyfelekt l érkez dokumentumok fogadása, feldolgozása, az integrált ügyintézéshez, feldolgozáshoz szükséges valamennyi feltétel biztosítása (munkafolyamat, integrált adatbázisok, elektronikus aláírás, adatvédelem, adatbiztonság stb.), majd az eredmény vagy eredmények „visszajuttatása” a front-office modulokhoz. Ugyancsak a back-office feladata a közigazgatási, önkormányzati intézmények hatékony m!ködésének, gazdálkodásának, irányításának támogatása is. IV. Az önkormányzatok szerepe az e-közigazgatás terén Az egységes, EU tagállami színvonalú e-közigazgatás megteremtésében, m!ködtetésében kiemelked szerep hárul a települési és területi önkormányzatokra és - különösen Magyarországon - azok társulásaira is. A megfogalmazódó igényeknek az önkormányzatok a munkatársaik szakmai felkészültségének növelésével, és a szervezeti m!ködésük hatékonyságának növelésével tudnak eleget tenni. Ez utóbbi feladat, illetve a m!ködés átláthatóságának biztosítása az informatikai alkalmazások rendszerszer! telepítését teszi szükségessé a helyi önkormányzatoknál. Az önkormányzatok az elkövetkez id szakban egy dinamikusan fejl d szakaszba léphetnek, mely átalakítja a m!ködési rendjüket és megköveteli a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodni tudó szervezet kialakítását. Ez az informatikai megoldások széles kör! alkalmazását vonja maga után. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az informatikának meghatározó szerepe lehet a közigazgatási folyamatok racionalizálásában. A hivatali ügymenet megfelel színt! számítógépes támogatottsága esetén az ügymenet gyorsabbá és hatékonyabbá tétele mellett számottev munkaer -kapacitás szabadul fel. Az informatika lehet ségeinek megfelel mérték! felhasználásával mer ben új távlatok nyílhatnak tehát meg az önkormányzatok el tt, mind a hivatali munkát, mint a lakossággal való kapcsolattartást tekintve. 117


A megfontolt informatikai fejlesztések eredményeképp egy sokkal magasabb színvonalon m!köd helyi közigazgatás alakulhat ki: ahol nincs hivatali ügyhátralék, (valamint elveszett ügyirat, elévült követelés, elbirtokolt önkormányzati ingatlan stb.), nincs sorban álló ügyfél, ahol az önkormányzat m!ködése átlátható a lakosság számára. Azért is kiemelten fontos az IKT eszközök alkalmazása a helyi közigazgatás számára, mivel a legfontosabb és legdrágább er forrás - az emberi munkaer – felhasználását optimalizálja, jóval hatékonyabb munkavégzést téve lehet vé. V. Az e-közigazgatás fejlesztésének sarokpontjai 1) Hozzáférés mindenki számára Ennek érdekében biztosítani kell az állampolgárok számára a megfelel szint! digitális képességeket, felkészültséget az IKT eszközök használatára, valamint az ún. többcsatornás hozzáférés gyakorlati átültetését. 2) Bizalom Az önkormányzatoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális kommunikáció biztonságos legyen és védje a személyes adatokat. Az állampolgárok számára ugyanakkor fontos, hogy mindig hozzáférhessenek személyes adataikhoz, és információval rendelkezzenek arról, hogyan tárolják, használják fel az adataikat. 3) Az önkormányzatok információinak hatékonyabb felhasználása Az önkormányzatok kezelésében lev adatok (statisztikák, földrajzi, turisztikai információk stb.) jobb felhasználása jelent s gazdasági és társadalmi haszonnal bír - el segíti a gazdasági növekedést, munkahelyeket teremt, az állampolgárok számára nyújtott szolgáltatásokat sokszín!vé teszi. 4) Bels piac és az uniós állampolgárság er sítése a határokon átnyúló szolgáltatások révén Az állampolgárok és vállalkozások szabadon telepedhetnek le az EU tagállamokban. Emiatt nagyobb mértékben kerülnek kapcsolatba saját országuk, illetve a befogadó ország közigazgatásával (így az önkormányzati igazgatással is), ami megnöveli a határokon átnyúló szolgáltatások iránti igényt. 5) Interoperabilitás Az interoperabilitás (informatikai rendszerek együttm!ködési képessége) egyrészt számítógépes rendszerek technikai összekapcsolását, másrészt szervezeti problémákat is felvet, mint pl.: folyamatok koordinálása. 6) Szervezeti átalakulás Az e-közigazgatás kiépítése nemcsak az IKT használaton alapszik, hanem egyben az önkormányzat szervezeti átalakulásának, digitális, új képességei kiépítésének is függvénye. Az átalakulás f irányát a felhasználó-központúság jelenti, amely egyben az új önkormányzati menedzsment f eleme is. A hivatalok újraszervezése a folyamatok újragondolását jelenti, amiben segít a személyzet képzése, illetve az e-tanulás (internetes távoktatás) típusú programok elterjedése.

118

FÜGGELÉK

4. Vékony kliensre és Linux operációs rendszerre alapozott korszer! infrastruktúra Jász-Nagykun-Szolnok megyében A nyílt forráskódú szoftvereket számos ország kormányzata tartja kedvez alternatívának, a jöv egyik lehetséges útjának, egyre növekv mértékben preferálva azokat. Sokszor hallani híreket, egy-egy európai minisztérium, önkormányzat Linux-ra való áttérésér l. Sikeres példákért azonban nem kell különösebben messzire mennünk. Számos Szolnok megyei kistelepülés az informatikai fejlesztéseihez egy a szokásostól eltér megoldást választott, amely egyedülállóan korszer! IT infrastruktúrához vezetett a szokásos költségek töredékéért. Öcsöd24 példája kiválóan illusztrálja azt, hogy felkészült szakemberek és tudatos koncepció segítségével a nyílt forráskódú szoftverek kiválóan alkalmazhatóak az önkormányzatoknál, az informatikai fejlesztések költséghatékony megoldásaként. Az Öcsödi Önkormányzatnál 2001 végéig a legtöbb önkormányzathoz hasonló általános helyzet volt tapasztalható: informatikai eszközállományuk fejlesztését a windows-os PC állomány fokozatos b vítgetésével, ad hoc jelleg!, különösebb koncepció nélküli beszerzésekkel oldották meg. Az eredmény egy heterogén informatikai környezet lett, nagy üzemeltetési költséggel és munkaer igénnyel, ennek ellenére gyakori meghibásodásokkal, instabil m!ködéssel, alacsony biztonsági szinten. A szerény költségvetésnek köszönhet en ráadásul nem jutott számítógép minden szükséges helyre. Az önkormányzat vezetése úgy döntött, hogy szakítva az eddigi gyakorlattal egységes, korszer! informatikai infrastruktúrát alakít ki. A problémákra a megoldást egy Linux operációs rendszer használatán alapuló vékony kliensszerver architektúrájú rendszer jelentette. Egy közepesnél nagyobb polgármesteri hivatalban a PC-alapú infrastruktúra helyett jóval könnyebben, biztonságosabban és költséghatékonyabban üzemeltethet a vékony kliensekre alapozott infrastruktúra. Egy olyan konstrukció, ahol az alkalmazások egy nagy megbízhatóságú és teljesítmény! robusztus szerveren (szerverfürtön25) futnak, a felhasználók csupán a szerverhez hozzáférést biztosító munkaállomásokkal találkoznak. A rendszerrel szemben a következ elvárások voltak: Magasfokú rendelkezésre állás és adatbiztonság. A meglev számítástechnikai eszközök felhasználása és integrációja. A meglev szoftverek teljes érték! kiváltása nyílt forráskódú alkalmazásokkal, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a “problémás” szoftverek (a Windows platformon m!köd k is!) közvetlen futtatási lehet sége. Alacsony karbantartási és üzemeltetési költség. Automatikus archiválás biztosítása. Biztonságos internetezés lehet sége az összes munkatársnak, bels és küls email a kapcsolattartáshoz. Távmenedzselési lehet ség

Öcsöd mellett számos más önkormányzat, iskola, könyvtár, cég választotta ezt a megoldást Szolnok megyében. 25 A több fürtözött szerverb l, álló, vagy eleve többszörösen redundáns blade szerverekre alapozott kiszolgálók nyújtják a legjobb rendelkezésre állást, egy vagy több elem teljes kiesése esetén is m!köd képes marad a rendszer. 24

119


2002 tavaszán a meglév infrastruktúra cseréjére egyetlen hétvége alatt sor került. Az összes szoftver felkerült a központi szerverre. A munkaállomások a felhasználók eddigi számítógépei lettek. Ezek operációs rendszere a hálózaton keresztül tölt dik be. A munkaállomáson nem szükséges merevlemez alkalmazása. A munkaállomások (a régi, elavult PC-k) rendszerbe integrálása egyszeri adminisztrációs feladat, azokra szoftvereket telepíteni, a szoftvereket gondozni, karbantartani nem kell. A felhasználók névvel és jelszóval azonosítva bármely munkaállomásról bejelentkezve a saját környezetüket kapják. A felhasználói felület hasonló a megszokotthoz, azzal a különbséggel, hogy teljes mértékben testre szabott, a felhasználóknak csak a számukra engedélyezett m!veletek elvégzésére nyílik lehet ségük. Mivel a személyre szabott felületen csak a szükséges ikonok, menük, gombok szerepelnek, a felhasználók egységesen jóval könnyebben kezelhet nek találták az új rendszert. Programokat telepíteni, a rendszeren változtatni az átlagos felhasználó nem tud. A helyi perifériák (floppy, CD, nyomtató, USB-Pen drive) a rendszerben használhatók. A szövegszerkeszt az általában alkalmazott Microsoft Office helyett (természetesen) a nyílt forráskódú, ingyenesen használható OpenOffice lett, mint funkcionalitásában megegyez , hatalmas megtakarítást lehet vé tev és reálisan bevezethet alternatíva. Az OpenOffice szinte 99%-ban kompatibilis az MsOffice dokumentumformátumaival (*.doc, *.xls, *.ppt), megnyithatóak és szerkeszthet ek rajtuk a Word-el, Excel-el készített dokumentumok is. Kezel felületük nagymértékben hasonlít az MsOffice-hoz, így a felhasználók csupán minimális oktatást igényeltek. Volt emellett néhány olyan célszoftver az önkormányzatnál, amely kizárólag windows-os környezetben m!ködött. Ezen szoftverek számára üzembe állítottak egy önálló Windows2000 alkalmazásszervert. A felhasználók az ilyen alkalmazásokat is vékony kliens munkaállomásukról a linuxos szerveren keresztül értik el (de természetesen ez számukra észrevehetetlen, hiszen csak a régi megszokott ikonra kell kattintaniuk a munkaasztalon vagy a menüben. Jelenleg a korábbinál lényegesen több munkaállomást használnak Öcsödön. A jelent s növekedést a vékony klienses technológia alacsony költségei tették lehet vé. Egy „hagyományos” munkaállomás árából 8 munkahelyet lehetett létesíteni. Az eltelt több mint egy év alatt kiderült: a nyílt forrású szoftverek többségében tökéletesen kiváltották a kereskedelmi megoldásokat. A rendszer távmenedzselési lehet sége kiváltja a f állású rendszergazda alkalmazását. A kedvez tapasztalatok alapján a helyi általános iskolában és a könyvtárban kés bb szintén ugyanez a rendszer lett kialakítva. Az iskolában is kiderült, hogy nyílt forrású szoftverekkel minden oktatási feladat megoldható. A településen állandó internet kapcsolatot csak bérelt vonallal lehetett megoldani. A bérelt vonal indokolatlanul magas ára csak az önkormányzati intézmények közös használatával lett finanszírozható. Öcsödön mikrohullámú kapcsolat teszi lehet vé az iskola, a könyvtár, és az önkormányzat összekapcsolását, és az internet használatát. Az önkormányzat szervere és az iskola szervere közötti mikrohullámú kapcsolaton létrehozott ssh logikai csatorna lehet vé teszi a képz dött adatok, dokumentumok egymás közötti titkosított mentését. Esetleges katasztrófa (t!z, lopás) esetén a távol lev iskolai szerver azonnal helyettesítheti a tönkrement szervert. A nagy siker! példa és a nagyságrendekkel alacsonyabb költségek (a kiépítési és fenntartási költségek tekintetében kb. 70%-os megtakarítás érhet el) hatására azóta számos más kör120

FÜGGELÉK

nyékbeli iskola és önkormányzat is a Linuxos vékony kliens alapú rendszerre cserélte le informatikai infrastruktúráját. Egy bizonyos üzemméret elérésével ezen konstrukció el nyei vitathatatlanok: A PC-alapú infrastruktúra költségeinek töredékéb l megvalósítható, a kliens-gépek hardverigénye rendkívül szerény (mivel a kliens nem végez számítási feladatokat nincs szükség merevlemezre, floppyra, cd-meghajtóra nagyteljesítmény! processzorra és korszer! alaplapra), szoftver-licenszek tekintetében is jelent s megtakarítás érhet el. A jóval megbízhatóbban üzemeltethet , vékony kliensben minimális a potenciális hibalehet ség, a „meghibásodásra hajlamos” hardverek (merevlemez, processzor) és az összetett szoftverkomponensek hiánya miatt. A kliensekre egyszeri beállításuk után gyakorlatilag nem szükséges további szoftvert telepíteni, így üzemeltetésük jóval kevésbé munkaigényes. A kliensgépek végleges meghibásodása esetén sem áll fenn az adatvesztés lehet sége (mivel a kliens nem tárol adatokat és nem végez érdemi számítási m!veleteket). A meghibásodott kliens bármikor, rendkívül egyszer!en cserélhet , ezáltal a felhasználóknak semmiféle kényelmetlenséget nem okozva. Magasabb biztonsági szint érhet el. A vékony kliens nincs vagy alig van kitéve (konstrukciótól függ en) a vírusok támadásának. Ugyancsak rendkívüli módon lecsökken az adatok illetéktelen kezekbe kerülésének esélye. A felhasználók bármely munkaállomásról hozzáférnek megszokott fájljaikhoz és alkalmazásaikhoz, mindenütt azonos környezetben dolgozhatnak.26 A felhasználók azonosítása jóval egyszer!bbé válik, megszabadulnak számos biztonsági kockázatot és kényelmetlenséget jelent különféle jelszó használatának terhét l. A legcélszer!bb megoldás, hogy a kliensekhez a felhasználót azonosító hardvereszköz (chipkártya27 vagy token) és jelszó kombinációjával lehet hozzáférni. Ezáltal a felhasználó csupán egy jelszó megjegyzésével a hivatal bármely gépér l biztonságosan hozzáférhet bármely olyan rendszerhez, er forráshoz, amelyhez jogosultsága van. Az infrastruktúra továbbfejlesztése, b vítése rendkívül egyszer!en és költséghatékonyan megoldható, mivel nincs szükség a kliensek cseréjére, elegend a kiszolgálók b vítése. A vékony kliens funkciói betöltésére némi átalakítással akár a meglév elavult PC-k is alkalmasak, korszer! monitort és billenty!zetet kell csupán beszerezni hozzájuk (ergonómiai megfontolásokból). Az önkormányzatoknál számos, az önkormányzati munkát támogató (sokszor csak néhány felhasználóra kiterjed ) alkalmazás m!ködik, ezeknek jelent s részét kis t keerej!, technikailag nem kell en felkészült vállalkozások fejlesztették, továbbfejlesztésükre nem minden esetben van remény. Vannak azonban olyan szoftvermegoldások, amelyek segítségével szigetszer! alkalmazások esetében is megoldható a központi szerveren való futtatás és a böngész b l való használat. A felhasználók képesek elsajátítani az új megoldások használatát, és talán az sem elhanyagolható, hogy a technológia egyszerre tesz lehet vé számottev költségmegtakarítást és nyújt nagyobb megbízhatóságot, biztonságot. 26 27

Akár a távmunka feltételei is biztosíthatóak ez által. Amelyen a kés bbiekben akár az elektronikus aláírás privát kulcsát is tárolhatja a felhasználó.

121


5. E-Savaria: elektronikus önkormányzat Szombathelyen és kistérségében Az e-önkormányzat kialakítását célzó innovációs programok keretein belül az Európai Unió (NFT I. GVOP 4.3.1) támogatásával indult el az E-SAVARIA informatikai projekt Szombathely Megyei Jogú Városban és kistérségében, mely eredményeként hatókörében az információ-szolgáltatás korszer!bbé vált, valamint megnyílt az elektronikus ügyintézés teljes keretrendszer lehet sége. A projekt tervezésekor három célt t!zött maga elé az önkormányzat: Az e-Önkormányzat (e-kistérség) kiépítése keretében az elektronikus ügyintézés és ügyfélszolgálat megvalósítását jelölte meg. Második cél az önkormányzat weben (www.szombathely.hu) történ megjelenése. Ez ablakot képes nyitni a világra, az ún. egyablakos ügyintézést l a településmarketing hatékony megjelenítéséig bezárólag. Harmadik cél egy olyan tudásmenedzsment bázis kialakítása, mely keretként növeli a szervezet intelligenciáját, a létrejöv integrált tudásbázis hatékonyan képes támogatni a döntéshozatali folyamatot. E-Savaria projekt megvalósítása – az elvégzett feladatok 1. A meglév hivatali folyamatok, ügymenetek felülvizsgálata az ISO min ségirányítási rendszer figyelembevételével és felkészítése a szolgáltató önkormányzati rendszer megvalósítására. 2. Nyomtatványok, adatlapok on-line kitöltése, hitelesítése, továbbítása (kétirányú interaktivitás). a. A meglév Digitális Ügyfélszolgálati Rendszer továbbfejlesztése, b vítése b. A Hivatali Hatósági Ügyfélszolgálati Rendszer alapjainak elkészítése, különös tekintettel az e-adó rendszer továbbfejlesztésére 3. A meglév hivatali és városi e-hivatal rendszer b vítése egy megfelel jogosítási szintekkel rendelkez összetett moduláris felépítés! e-dokumentumkezel rendszer létrehozásával. 4. A városi térinformatikai rendszer, e-térinformatika továbbfejlesztése a portálrendszerbe, mellyel lehet vé válik a meglév térinformatikai adatok publikálása a digitális ügyfélszolgálati rendszer keretein belül. 5. Az e-városüzemeltetési rendszer létrehozása, mely magába foglalja az építéshatósági-, városüzemeltetési ügyek távügyintézésének megoldását, mely lehet vé teszi az Interneten keresztüli ügyintézés kezdeményezését, esetleges végrehajtását adott ügytípusban. 6. Az elektronikus, dedikált ügyintézés alapjainak kialakítása. 7. Az egységes WEB alapú joganyag kezelés, e-jogtár megteremtése az internetes technológia alkalmazásával, mely biztosítja a hozzáférést a város, intézményei és a kistérség számára a naprakész joganyagokhoz naprakész hozzáférést. 8. A kistérségi gy!jt portál létrehozásával, egy komplex információs alaprendszer kialakítása, mely a települések, vállalkozások, intézmények közötti kommunikációt el segíti. A gy!jt portál másik f célja volt az e-ügyintézés 1. és 2. szolgáltatási szintjének megvalósítása. Ugyanakkor a gy!jt portálon célul t!zték ki a kistérség-

122

FÜGGELÉK

gel kapcsolatos közérdek , közhasznú információk megjelenítését és naprakész információk szolgáltatások nyújtását. 9. Az m(obil)-önkormányzat megteremtésének szakmai- és az alkalmazás bevezetésének gyakorlati kidolgozása. 10. A rendszerek gyakorlati bevezetéséhez szükséges informatikai eszközpark kiépítése (szerver, munkaállomások, védelmi-, mentési rendszerek, stb.). Kapcsolódó fejlesztések Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata az elmúlt évtizedben az informatikai adta lehet!ségeket megpróbálta minél szélesebb körben alkalmazni a hatékony közigazgatási munka érdekében. Az el!z!ekben röviden összefoglalt E-SAVARIA projekt mellett az Önkormányzat az elmúlt években kialakította az elektronikus közgy lési rendszerét, valamint a bels! elektronikus beszerzési rendszerét, továbbá elkészítette az elektronikus névjegykártyáját (CD-névjegy) is.

123


6. Az elektronikus ügyintézés hazai jogi szabályozásának fontosabb elemei A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályai Az elektronikus ügyintézés bevezetését övezte a legnagyobb várakozás és érdekl dés, de ezzel kapcsolatban merült fel a legtöbb félreértés is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) ugyanis csupán megteremtette az elektronikus ügyintézés és tájékoztatás jogi kereteit, de maga az alkalmazás az informatikai infrastruktúra és f ként a szükséges pénzügyi feltételek rendelkezésre állásának függvényében egy hosszabb folyamat eredménye lehet. Ez pedig nem magyar sajátosság, hanem mindenhol így van a világ fejlett országaiban. Ha pedig az említett feltételek meg is vannak, az elektronikus ügyintézéssel él ügyfelek számát alapvet en befolyásolja az információs társadalom fejlettsége, a lakosság informatikai ellátottsága, kultúrája, fogékonysága. Az elektronikus ügyintézés gyors és kötelez elterjesztése nem kívánatos hatásokkal is járhat, tovább növelheti például az id sebb korosztály vagy a társadalom hátrányos rétegeinek esélyegyenl tlenségét, leszakadását, akik ezekkel az eszközökkel élni nem tudnak. Bonyolult és összetett folyamatról van tehát szó, melyben az új törvényünk megteremtette a nemzetközi sztenderdeken alapuló jogi kereteket, de lehet vé tette egyben a fokozatos bevezetést, amit az ágazati és a helyi önkormányzati jogalkotás tölt ki tartalommal, azaz kizárhatja az elektronikus ügyintézést, ha a feltételei még nincsenek meg. Az elektronikus ügyintézés és iratkezelés zökken mentes megvalósításának alapvet követelménye, hogy a hatóságok információs rendszerei együttm!ködjenek egymással. A Ket. végrehajtási rendeletei felhatalmazták az informatikai és hírközlési minisztert, hogy ajánlást bocsásson ki az elektronikus ügyintézés biztosításához kapcsolódó m!szaki el írásokról, az elektronikus dokumentumformátumokról, valamint a Közigazgatási Gyökér Hitelesítés Szolgáltató m!ködtetésének feltételrendszerér l. Az e-ügyintézéshez feltétlenül szükséges (pl. az e-aláírás formátumokra, id bélyegz formátumra, aláírási szabályzatokra vonatkozó) ajánlásokat az korábbi szaktárca közzétette. Az interneten keresztüli közhírré tétel, amit a törvény lehet vé tett, még nem alakult gyakorlattá28. A Ket. elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó szabályai keretet kívánnak adni a következ id szak változásaihoz, ennek megfelel en részletszabályok megalkotására ad felhatalmazást kormányrendeleti, illetve bizonyos kérdésekben miniszteri rendeleti szinten. Alapesetben minden hatósági eljárás intézhet elektronikusan is, csak törvény, kormányrendelet, illetve önkormányzati rendelet zárhat ki valamely ügyintézést ebb l a körb l. Vagyis ellenkez jogszabályi rendelkezés hiányában a hatóság köteles a közigazgatási hatósági ügyeket elektronikus úton is intézni, ennek személyi és tárgyi feltételeit megteremteni. Sajnos az önkormányzatok közel 90%-a rendeleti úton zárta ki az elektronikus ügyintézés lehet ségét. Ezt az OECD 2006-os e-közigazgatás ország-tanulmánya a felmérések alapján azzal magyarázta, hogy a helyi döntéshozók nem kaptak kell szakmai segítségnyújtást a

Err l tanúskodik a www.jogalkotas.hu honlap, amely 2006. januárja óta folyamatosan figyelemmel kíséri a jogalkotás nyilvánosságát a minisztériumok honlapjain megjelen információk, valamint az Elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény alapján. 28

124

FÜGGELÉK

központi közigazgatástól. Igaz, tegyük hozzá: Az informatikai eszközzel nem rendelkez ügyfél nem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy a hatósággal nem tud elektronikus úton érintkezni, ezért törvény eltér rendelkezése hiányában az ügyfél nem kötelezhet arra, hogy eljárási cselekményét elektronikus úton végezze. A Ket. a költséghatékonyság, az er forrásokkal való eredményes gazdálkodás támogatása, illetve az ügyfelek egységes alapokon nyugvó kiszolgálása érdekében az elektronikusan igénybe vehet szolgáltatások (és az azokra vonatkozó tájékoztató jelleg! információk) egykapus elérhet ségét, illetve az elektronikus aláírással nem rendelkez ügyfelek azonosítását a Kormányzati Portálon összpontosítja. A Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR) Ügyfélkapuja látja el ügyfelek bejelentkezési azonosítását, mint szolgáltatást mindazok számára, akik elektronikusan kívánják ügyeiket intézni. Így számukra – fokozott biztonságú elektronikus aláírás alkalmazása nélkül is – szükségtelenné válik minden egyes elektronikus szolgáltatáshoz külön azonosító igénybevétele. A Ket. által meghatározott viszontazonosításhoz az Ügyfélkapu regisztrációs adatbázisa szolgál hiteles információkkal. A Ket. elektronikus ügyintézésre és hatósági szolgáltatásra vonatkozó részletes eljárási szabályait vizsgálva összességében megállapíthatjuk, hogy a Ket. modern és szinte mindenre kiterjed szabályozást valósít meg az általános hatósági eljárások elektronizálása területén. A Ket.ben foglalt kivételek és korlátozások a jelenlegi helyzetben logikailag vagy technikailag indokolhatóak. Utóbbi esetben természetesen elvárás a korlátozások miel bbi feloldása. A jelzett nehézségek ellenére is a megalkotott szabályok komoly haladást jelentenek. A Ket. legfontosabb vívmányának az a tény tekinthet , hogy az elektronikus eljárást egyenrangú eljárásként rendeli szabályozni a hagyományos, papír alapú eljárással. Az ilyen eljáráshoz f!z d jogkövetkezmények tehát mindenben azonosak a régi Áe. szerinti eljárásokéval. A korábbi szabályozásban ugyan lehet vé tették már az elektronikus eljárást, azonban erre általános szabályként nem került sor, hanem csak egyes ágazatok tekintetében, miniszteri rendeletekkel lehetett az elektronikus útra is kiterjeszteni a szabályozást. A Ket. részleteiben is átgondolt, összefügg szabályozást ad, annál is inkább, ha a végrehajtási rendeletek által adott hátteret is a kép részének tekintjük. A jogszabályok összességében tartalmazzák a legfontosabb garanciális szabályokat, az ügyfelek alapvet jogainak sértetlenségét. Az egyik leglényegesebb és legkényesebb területen például, (adatvédelem) a célhoz kötöttség követelményének megfelel en került szabályozásra a kezelt adatok felhasználásának jogi keretrendszere, amely szabályok szerint az azonosításon túlmen en kizárólag viszontazonosításra használhatóak fel a fenti adatok. A Ket. és annak végrehajtási rendeletei megfelel háttérszabályozást biztosítanak a hatósági ügyintézés elektronizációjához. A már m!köd és érvényesül szabályozást ki lehetne terjeszteni más jogi területekre is, ezzel egységesítve a jelenleg széttagolt és egymásnak sokszor ellentmondó, vagy éppen nem kompatibilis technikai és jogszabályi megoldásokat. 2006 elejére tehát lényegében négy eljárástípusban (hatósági közigazgatási eljárás, elektronikus közbeszerzés, elektronikus cégeljárás, elektronikus adóeljárás) vált – elviekben vagy ténylegesen – lehet vé az egyes eljárási cselekmények gyakorlását lehet vé tev elektronikus 125


ügyintézés, lehet vé vált az elektronikus archiválás, az elektronikus másolatkészítés, az elektronikus számla kibocsátása. Némileg bizonytalan jogi környezetben, de megteremtésre került a fels oktatási intézményekbe való felvételi jelentkezés elektronikus lehet sége is, mely - talán épp a túlszabályozottság hiányából adódóan – sikeresnek mutatkozott. Érvényesülnek azok a koordinációs követelmények, melyek a kormányzati informatikai rendszerek interoperabilitását, jöv beni továbbfejlesztését kívánják biztosítani. A közhitel! nyilvántartások adatait tartalmazó eltér fejlettségi fokon álló, eltér lehet ségeket biztosító, eltér infrastruktúrára épül , milliárdos fejlesztések árán kialakított, nagy állami informatikai rendszerek (cégnyilvántartás, ingatlan nyilvántartás stb.) elektronikus úton is hozzáférhet vé váltak, csakúgy, mint a hatályos jogszabályok.

126

FÜGGELÉK

7. Ügyfélkapu csatlakozási folyamatának lépései A csatlakozási szándékra vonatkozó nyilatkozat szolgáltató szervezet általi megküldése a MeH EKK vezet jének címezve. A csatlakozás jóváhagyását követ en a MeH EKK tájékoztatja a szolgáltató szervezetet a lehetséges csatlakozási módokról, egyúttal kéri az azok közüli választást és a technikai kapcsolattartó kijelölését. A szolgáltató szervezet értesíti a MeH EKK-t a kívánt csatlakozási módról, továbbá megküldi a technikai kapcsolattartó elérhet ségi adatait. A MeH EKK csatlakozási kérd ívet küld a szolgáltató szervezet által kijelölt kapcsolattartónak. A szolgáltató szervezet a kivitelez jével és a MeH EKK a Kopint-Datorg ZRt. technikai munkatársaival személyes egyeztet megbeszélést tart az Ügyfélkapu csatlakozás általános és technikai részér l. A szolgáltató szervezet az Üzemeltetési Divízió kijelölt munkatársa segítségével kitölti a kérd ívet, majd elküldi a MeH EKK kapcsolattartója részére. A MeH EKK a kitöltött kérd ívvel együtt munkaelrendelést küld az Üzemeltetés Divíziónak, továbbá tájékoztatja az Alkalmazás-menedzsment Divíziót a megvalósítandó csatlakozás ütemezésér l. A szolgáltató szervezet és az Üzemeltetési Divízió szakemberei kialakítják a fizikai kapcsolatot az Ügyfélkapu tesztrendszere és a szolgáltató (javasoltan teszt-) rendszere között, majd ezt követ en az Üzemeltetés Divízió értesíti a MeH EKK-t és az Alkalmazásmenedzsment Divíziót a kapcsolat létrejöttér l. Az Alkalmazás-menedzsment Divízió a csatlakozási kérd ívben a szolgáltató szervezet által (akkorra már) megadott kapcsolattartóknak megküldi az alkalmazás teszteléséhez szükséges további paramétereket és a tesztfelhasználók adatait. A szolgáltató szervezet funkcionálisan teszteli az Ügyfélkapu szolgáltatásait. Az Alkalmazás-menedzsment Divízió munkatársai szükség esetén szakmai távsegítséget nyújtanak az esetleges hibák feltárásában és elhárításában. A sikeres tesztr l a szolgáltató szervezet értesíti a MeH EKK-t és kérelmezi az éles Központi Rendszerbe történ csatlakozás megkezdését. A sikeres tesztet követ en, amennyiben az Üzemeltetés Divízió vagy az Alkalmazásmenedzsment Divízió munkatársainak nincs indokolt ellenvetése a MeH EKK elrendeli a fizikai csatlakozás kialakítását az éles Ügyfélkapuhoz. A szolgáltató szervezet és az Üzemeltetési Divízió szakemberei kialakítják a fizikai kapcsolatot az éles Ügyfélkapu és a szolgáltató rendszere között, majd ezt követ en az Üzemeltetés Divízió értesíti a MeH EKK-t és az Alkalmazás-menedzsment Divíziót a kapcsolat létrejöttér l. A szolgáltató szervezet az éles Központi Rendszerben is elvégzi a funkcionális tesztelést. Amennyiben az alkalmazás az éles Központi Rendszerben is problémamentesen m!ködik, az Alkalmazás-menedzsment Divízió a szolgáltató szervezet el zetes jelzése alapján értesíti a MeH EKK-t, és a csatlakozási folyamat ezzel lezártnak tekinthet . A MeH EKK és a szolgáltató szervezet egyeztetik a csatlakozási megállapodás részleteit, majd a végleges dokumentum aláírásra kerül. A sikeres csatlakozást követ utómunkálatok keretében kerül sor a magyarorszag.hu portálon és a szolgáltató portálján a megfelel hivatkozások elhelyezésére. Végül a folyamatos üzemeltetés, ügyfél- és hibakezelés szakasza következik. 127

Tevékenység

Tevékenységek becsült id igénye

1

A kapcsolódó szolgáltatás meghatározása

MeH EKK

2

Igénybe venni kívánt központi IT (Ügyfélkapu, e-Link, mo.hu link) szolgáltatások kiválasztása

MeH EKK

3/a

Kormányzati Gerinchálózati kapcsolat kiépítése a szolgáltatóig

Kopint-Datorg Rt. Üzemeltetési Divízió

3/b

e-Link kapcsolat kiépítése a szolgáltatóig

Kopint-Datorg Rt. Üzemeltetési Divízió

4

Szolgáltatás jegyzék összeállítása

5

Csatlakozási megállapodás el készítése, aláírása

6

Elektronikus ügyintézéshez szükséges folyamatok logikai, ügyviteli megtervezése

Szolgáltató

7

Szolgáltatói IT környezet kiépítése (fejleszt i, teszt és éles rendszer)

Szolgáltató

8

A szolgáltatások, elektronikus folyamatok programozása (KIETB 21. ajánlása)

9

Elektronikus ügyintézési !rlapok kialakítása

10

Az rlapok megjelenítését vezérl! információk elkészítése (mez!címkék, súgó stb.)

11

Ügyintézési folyamatokat bemutató ügyleírások elkészítése, közzététele

Szolgáltató

12

Rendszerfelügyeleti kapcsolat (help desk) kiépítése, elindítása

Szolgáltató

13

A szolgáltatás folyamatos ügyfélszolgálati támogatása (KÜK együttm ködésben)

14

A szolgáltatások regisztrálása a kormányzati portálra

15

A személyazonosításhoz kötött szolgáltatások regisztrálása az Ügyfélkapuhoz

Szolgáltató MeH EKK

Kopint-Datorg Rt. Alkalmazás-menedzsment Szolgáltató Szolgáltató

KR KÜK

Kopint-Datorg Rt. Tartalommenedzsment MeH EKK 30-60 nap

128

FÜGGELÉK

Az Ügyfélkapuhoz történ csatlakozási folyamat a MeH EKK részére egy csatlakozási szándéknyilatkozat megküldésével kezd dik. A hivatalos szándéknyilatkozatot önkormányzati csatlakozás esetén a város polgármestere vagy jegyz je, intézményi csatlakozás esetén az intézmény fels vezet je írja a közigazgatási informatikáért felel s kormánybiztosnak címezve. A szándéknyilatkozatban az alább felsoroltaknak feltétlenül szerepelnie kell: A csatlakozási szándéknyilatkozat indoklása, amely tartalmazza a csatlakozás után tervezett szolgáltatásokat rövid felsorolás jelleggel Az önkormányzat / intézmény részér l kijelölt kapcsolattartó személy elérhet ségei Egyéb formai vagy tartalmi el írás nincs meghatározva a szándéknyilatkozattal kapcsolatosan. Az Ügyfélkapu a Központi Rendszer teszt és éles környezetéhez is biztosítja a csatlakozási lehet séget. Az éles környezetéhez csak a szakrendszer éles környezetének csatlakozása támogatott. A teszt környezethez a szakrendszer teszt környezetének csatlakozása támogatott, de amennyiben a csatlakozni szándékozó igényli, lehetséges a két helyr l (például egy teszt és egy fejleszt i szakrendszerb l) történ csatlakozás kialakítása is. Indokolt esetben megoldható továbbá, hogy az Ügyfélkapu teszt környezetéhez egymást felváltva két telephelyr l épüljön ki csatlakozás (el ször a kivitelezés helyszínér l, majd a kés bbiekben, az üzemeltetés helyszínér l). Mindenképp javasolt a szakrendszerek külön teszt környezetének kialakítása, az alkalmazások illetve a kapcsolatok teszteléséhez. A Központi Rendszer éles környezetébe csak sikeresen tesztelt, m!köd alkalmazások bekötését támogatott. Ezért az alkalmazások teszteléseknek el ször a Központi Rendszer teszt környezetéhez csatlakoztatott szakrendszer teszt környezetében kell történniük. Fontos megemlíteni továbbá, hogy az éles környezetben nincs lehet ség tesztfelhasználókkal való tesztelésre, csak valódi aktivált Ügyfélkapu regisztrációkkal. A teszt-környezethez való csatlakozás, a leírtak miatt minden esetben kötelez jelleg!! A csatlakozási folyamat id igényét több tényez is befolyásolja. F ként a fizikai kapcsolat kiépítésének ideje, a szakrendszer alkalmazásának készültségi állapota és az ebb l adódó tesztelési és hibajavítási id k. A tapasztalatok alapján a teljes csatlakozási folyamat vonatkozásában (el ször a tesztkörnyezethez, majd az éles környezethez) az id igény átlagosan 1 – 1,5 hónap, amíg a szakrendszer szolgáltatása az éles környezetbe sikeresen csatlakoztatásra kerül. A csatlakozott intézmények és önkormányzatok száma hónapról-hónapra n . A fizikai kapcsolat kiépítésének módjára jelenleg két lehet ség van. Az egyik lehet ség az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózathoz (EKG) történ csatlakozás, a másik az internetes kapcsolódás. Mindkét esetben egy IPSEC VPN csatorna kerül kiépítésre a két rendszer között. Miután a felhasználó az Ügyfélkapun belépve egy szakrendszernél ügyet szeretne indítani, a szakrendszer a saját felhasználói adatbázisából tölti be, a felhasználó természetes azonosító adatait a viszontazonosításhoz. Ehhez valamilyen módon azonosítania kell a felhasználót. Ez történhet egy ismételt beléptetéssel (felhasználónév és jelszó megadás), de ez nem javasolt, szerencsésebb és felhasználó-barát megoldásnak tekinthet , ha a felhasználónak csak egy egyedi azonosítót (pl.: adószám, személyi szám, generált azonosító) kellene megadnia, mert az Ügyfélkapu az autentikációt és a viszontazonosítást garantálja. Ez az egyedi azonosító azt a 129


célt szolgálja, hogy a szakrendszer beazonosítsa a felhasználót a saját adatbázisában. Erre a célra a tranzakció kód ellen rzéskor visszaadott viselt név és email cím páros vagy az ebb l képzett egyedi azonosító is alkalmas, ekkor a felhasználónak egyáltalán nem kell azonosítót megadnia. A szakrendszernek fel kell rá készülnie, hogy ha egy felhasználó megváltoztatja e-mail címét vagy viselt nevét, esetleg törli ügyfélkapuját, majd újat regisztrál, akkor a korábban indított ügyeihez hozzáférjen, a szakrendszer ugyanannak a felhasználónak tekintse. Erre a természetes azonosító adatok összevetésével tud felkészülni a szakrendszer, mert ezek az adatok nem megváltoztathatóak.

130

FÜGGELÉK

8. Egy gyakorlati példa - Standard Költségmodell A Német Szövetségi Kormány 2006-ban egy módszertani kézikönyvet állított össze a fennálló információs kötelezettségek költségeinek mérésére és csökkentésére egy „Standard Költségmodell”29 alapján. A Standard Költségmodell célja az információszolgáltatási kötelezettség teljesítésével járó költségek mérése, és nem annak a felbecslése, hogy a norma címzettjének megéri-e. Ha egy szabályozás a címzettjének kedvez, például egy támogatás esetében, azt vizsgáljuk meg, hogyan tudja a címzett a kívánt célt a lehet legkisebb költséggel elérni. A Standard Költségmodell esetében abból indulunk ki, hogy a gazdaság szerepl i, az állampolgárok és a közigazgatás szerepl i egyaránt eleget tesznek információszolgáltatási kötelezettségeiknek, a törvényeket betartva járnak el. A standardtevékenységek teljesítésére jellemz magatartásmódok vizsgálata A Standard Költségmodell (továbbiakban SKM) esetében az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges lépéseket ún. standardtevékenységekre bontjuk le, kategóriákba soroljuk. A holland tapasztalatok szerint egy információszolgáltatási kötelezettség teljesítését, a kivitelezés milyenségét l függetlenül 14 standardtevékenységre bonthatjuk. Az els és legfontosabb az id mérés, ezt követi a tényleges magatartásmódok alapján egy ideáltípus felállítása. Az SKM a tipikus magatartásmódokra és a tipikus eljárásokra koncentrál a lehet legnagyobb reprezentativitásra törekedve. Kizárólag a törvény által el írt információszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló, normál hatékonyságú, átlagos magatartásmódok kerülnek vizsgálatra. Az átlagos hatékonyságú vállalat meghatározása úgy történik, hogy a célcsoportba tartozó vállalatok sora mellett adott esetben a vállalatok egyes feladatait ellátó küls szolgáltatókat, valamint szakembereket is megkérdeznek. Ez alapján megállapítható, hogy az információszolgáltatási kötelezettség teljesítését szolgáló feladatok mennyi id t vesznek igénybe a különböz vállalatoknál. Ezt követi egy vizsgálat az eredmények ellentmondásoktól mentességér l. Amennyiben ez nemleges eredménnyel zárul, addig folynak tovább a vizsgálatok, amíg nem sikerül a standard id felhasználást megállapítani. Ha ezen analízis során átlagon felüli hatékonyságú eljárással találkozunk egy vállalatnál, akkor azt annak ellenére, hogy a standard id felhasználás megállapításánál figyelmen kívül hagyjuk, a gyakorlat számára felmérjük széles kör! alkalmazhatóságának lehet ségét. Egy vállalat id felhasználása akkor átlagos, ha hasonló vállalatok standard id felhasználásától nem jelent s mértékben tér el. Készíthet egy táblázat, amelyben az egyes vállalatok egymással összevethet k, íme egy példa:

Handbuch der Bundesregierung zur Ermittlung und Reduzierung der durch bundesstaatliche Informationspflichten verursachten Bürokratielasten - Einführung des Standardkosten-Modells auf der Bundesebene, 2006. 29

131


Megkérdezett vállalatok

Id ráfordítások

Nincs trend

Van trend

Standardid megállapítása

Ha az els megkérdezés alkalmával nem sikerül egy trendet megállapítani, akkor további vállalatokat kell megkérdezni addig, amíg nem áll fel egy trend. Id mérések a vállalatoknál

A. közig. tevékenység Vállalat 1.

Vállalat 1.

Vállalat 2.

Vállalat 2.

Vállalat 3.

Vállalat 3.

Vállalat 4.

Vállalat 4.

Vállalat 5.

Vállalat 5.

C. közig. tevékenység

132

B. közig. tevékenység

Vállalat 1.

D. közig. tevékenység Vállalat 1.

Vállalat 2.

Vállalat 2.

Vállalat 3.

Vállalat 3.

Vállalat 4.

Szakért k 4.

Vállalat 5.

Szakért k 5.

FÜGGELÉK

Míg a C típusú közigazgatási tevékenység esetében további vállalatok megkérdezése szükséges, a többi tevékenység esetén világos trend állapítható meg. A tevékenység 10 percet, B 15 percet, D 20 percet vesz igénybe, ez utóbbinál szakért k bevonására is szükség volt. Egységes modellhasználat Az SKM-mérések célja az adminisztrációs terhekkel kapcsolatos átfogó eredmények összeállítása, nemcsak egyes jogszabályokra, hanem az egész törvényhozás területére vonatkozóan. Ezért fontos, hogy a terület specifikus vizsgálatok is azonos eljáráson alapuljanak, így van csak lehet ség politikai ajánlásokra. Ez rendszeres és egységes dokumentációt és alapos módszertani bázist követel meg. Az SKM pragmatikus mér elven alapul, aminek eredményeképpen a terhelési területre vonatkozó iránymutatások születnek, úgymint csökkentési célok, súlypontok meghatározása. A kormányzati osztály modelljét azért szükséges egységesen használni, hogy az iránymutatások is azonos módszer eredményeként szülessenek. A mérési módszer azonban nem állandó, a feldolgozás során nyert észrevételekkel, eredményekkel folyamatosan fejleszteni kell. Ha nagyhatású módszerváltoztatásra van szükség, azt a szövetségi kancellári hivatal engedélyezi. A közigazgatási tevékenységek során keletkez költségek összetev i, bérköltség, közös költség, és az esetlegesen felmerül beszerzési költség. A bérkulcs adja meg az egyes vállalatok és a kormányzat közigazgatási tevékenységének árát id egységenként. Megkülönböztetünk bels és küls bérkulcsot. Az állampolgárok esetében csak id felhasználásról beszélünk, bérkulcs nincs. Paraméterek az információs kötelezettségek méréséhez Bels! bérkulcs F szabály szerint az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tevékenységeket az érintett vállalat és a közigazgatási szerv maga végzi. Ennek során költségek keletkeznek bér és fizetés formájában. Egy közigazgatási tevékenységet aszerint ítélünk meg, milyen képzettségi szint szükséges a tevékenység elvégzéséhez. A képzettségi szint meghatározza a ráfordítandó költségek nagyságát. A képzettségi szint szerinti differenciálás egyszer!bb információszolgáltatási kötelezettségek esetén nem szükséges, s t elegend egy átlagértékhez visszanyúlni. Hogy egy törvény által el írt információszolgáltatási kötelezettség esetén milyen bérkulcsot veszünk, az attól függ, hogy szakterület specifikus vagy azon túlmutató információszolgáltatási kötelezettségr l van szó. A szakterület specifikus információszolgáltatási kötelezettség esetén az érintett szakterületek bérkulcsát, a szakterületen túlmutatók esetén az összes szakterület bérkulcsát vesszük alapul. Küls! bérkulcs Bizonyos közigazgatási eljárásokat küls szolgáltatók végeznek, például adótanácsadó, ügyvéd, jegyz , amelyekhez küls tarifát veszünk alapul.

133


Feltétlenül el!forduló költségek Vannak olyan tevékenységek, amelyeket egy vállalat akkor is elvégez, ha nincs információszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó el írás. Nehéz lenne elkülöníteni ezeket a tevékenységeket a gyakorlatban, ezért a mérésb l nem hagyjuk ki ezen költségeket sem. Közös költségek Azon költségeket jelenti, amelyek az egyes munkavállaló közvetlen bérköltségéhez tartoznak, olyan fix költségek, mint a lakbér, a rezsi, a telefonel fizetés, stb. Országos szinten az SKM mérések során figyelmen kívül hagyjuk ezen költségeket, országok közötti, nemzetközi öszszehasonlításban viszont érdemes foglalkozni vele. Beszerzési költségek Ha egy beszerzés annak érdekében történik, hogy a vállalat információszolgáltatási kötelezettségének eleget tudjon tenni, a beszerzést az éves amortizációs kulcs erejéig kell figyelembe venni. Nem tartozik ide, például az internetel fizetés. Id! Id paraméter (Z) alatt az információszolgáltatási kötelezettség teljesítésére szolgáló, percekben mért id ráfordítást értjük, például egy szerz dés kitöltésének idejét. Gyakoriság, periodicitás Az id szakosság (H) azt határozza meg, évente milyen gyakorisággal kell egy információszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni, ami gyakran törvényben van el írva. A célcsoport nagysága Ez azon vállalatokat, állampolgárokat, közigazgatási szerveket jelenti, amelyek egy speciális információszolgáltatási kötelezettségben érintettek. A célcsoport nagyságát meghatározhatja egyrészt a törvényi el írás, másrészt a ténylegesen felmerül esetek száma. Formula az információs kötelezettségek közigazgatási költségeinek vizsgálatához Az információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges összes költség az egyes költségek összegéb l adódik:

ahol, VA= Összes költség VKi= i-edik információszolgáltatási kötelezettség költsége N= a számításba vett információszolgáltatási kötelezettségek száma

134

FÜGGELÉK

Az egyes információszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges költséget az alábbi képlettel számoljuk ki:

ahol, Pi= i-edik információszolgáltatási kötelezettség ára Qi= i-edik információszolgáltatási kötelezettség éves gyakorisága Az id - és mennyiségkomponenseket a fenti formula szerint számoljuk ki. Az ár meghatározása a munkabér- és az id tényez k összeszorzásával történik:

ahol, Ti=az i-edik információszolgáltatási kötelezettség teljesítésének díja Zi= az i-edik információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges id Az SKM-mérések esetén az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges standardtevékenységek id ráfordítását mérjük:

ahol, ZSij= az i-edik információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges j-edik standardtevékenység ideje M= a sandard tevékenységek száma (ami holland számítások szerint maximum 14 lehet) A standardtevékenységeket különböz képzettség! emberek látják el, ennek tükrében az id ráfordítás eltér lehet, ami a díjazásban (T) is megmutatkozik. A bért ezért a feladat ellátásával megbízott munkavállalók bérének id vel súlyozott számtani közepének segítségével számoljuk ki.

ahol, TSij= az i-edik információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges j-edik standardtevékenység díja.

135


A mennyiség kiszámítása az információszolgáltatási kötelezettséggel érintett vállalatok, állampolgárok és közigazgatási szervek számának az éves gyakorisággal való összeszorzásával történik:

ahol, AN= a címzettek száma H=gyakoriság(id szakosság) Az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges költség kiszámítása tehát:

Egy példán bemutatva: Egy adminisztrációs tevékenység 3 órát vesz igénybe(Zi), a munkavállalók órabére(Ti) 10,00 euró. A tevékenység ára(Pi) 3×10,00=30,00 euró. Ha az információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez 100.000 munkavállaló munkája szükséges (AN), akik évente kétszer(H) kötelesek ezt a tevékenységet elvégezni, az évente mennyiségileg(Qi) 200.000 adminisztratív tevékenységet jelent. Az összköltség tehát: 200.000×30,00€=6 millió€. Az állampolgárok információszolgáltatási kötelezettségének különlegessége Az állampolgárok esetében a díjazást (Ti) figyelmen kívül hagyjuk, mivel nem ölt monetáris méreteket. Annál inkább dönt tényez a gyakoriság(H) és az indikátor id (Zi). A következ képpen számoljuk ki:

ahol, VKi= az állampolgár összes közigazgatási költsége A fennálló információszolgáltatási kötelezettségek költségeinek mérése és csökkentése a Standard Költségmodell alapján A fennálló információs kötelezettségek azonosítása A mindenkori jogszabályért felel s minisztérium megköveteli a fennálló információszolgáltatási kötelezettségek átfogó azonosítását és kategorizálását a fennálló költségek irányított leépítéséhez. Mivel ez az átfogó azonosító és csoportosító bázis szolgál a gazdaság, az állampolgárok és a közigazgatás felmerül költségeinek meghatározása alapjául, nagy gondosságra és pontosságra van szükség az eljárás során. A fennálló információszolgáltatási kötelezettségek rangsorolása az el!relátható költségek szerint A tényleges cél, a bürokrácia költségeinek csökkentése, érdekében gyors eredményekre van szükség. Az egyes információszolgáltatási kötelezettségek eltér mértékben járulnak hozzá. A terhek nagy részét az információszolgáltatási kötelezettségek egy kis hányada idézi el . Erre világít rá a következ ábra: A bürokratikus költségek 80%-át az információszolgáltatási kötelezettségek 20%-a okozza.

136

FÜGGELÉK

Információszolgáltatási kötelezettségek elméleti relatív tehermegoszlása

Százalékos tehermegoszlás

20%

Információszolgáltatási kötelezettségek százalékos megoszlása

A bonni Institut für Mittelstandforschung 20 különböz információszolgáltatási kötelezettségr l és azok költségeir l készített elemzést. Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a terhek több mint 90%-a a négy legnagyobb információszolgáltatási kötelezettség költségeib l ered. Relatív tehermegoszlás (IFM-tanulmány)

Információszolgáltatási kötelezettségek

137


Az információszolgáltatási kötelezettségek költségeinek mérése A mérési módszerek kiválasztása Az id ráfordítás mérésének koordinálása a statisztikai hivatal feladata. Vállalatok esetén az id ráfordítás mérését alapvet en nem a statisztikai hivatal, hanem megbízott, küls szolgáltatók végzik. Ilyen esetben a statisztikai hivatal ügykörébe a módszer kiválasztása tartozik. Az id ráfordítás mérésére különböz módszerek állnak rendelkezésre. A következ k kerülhetnek szóba: Telefonos interjú, helyszíni interjú, szakért k megkérdezése, kérd ív, Delphifelmérés (írásbeli szakért i megkérdezés), stopperóra-módszer. A polgárok és a közigazgatás számára fennálló információszolgáltatási kötelezettségek és a közigazgatási el!írások beszámítása A fent ismertetett eljárás a törvényben és rendeletben, a gazdaság számára el írt információszolgáltatási kötelezettségek mérésére alkalmas. Az állampolgárok és a közigazgatás költségeinek mérése Második körben, vagyis a gazdaságot érint mutatók mérésének lezárása után következik az állampolgárok és a közigazgatás költségeinek mérése. Kivételt képeznek azon információszolgáltatási kötelezettségek, amelyek költségei nyilvánvalóan er n felüli terhet jelentenek az állampolgároknak és a közigazgatásnak. Ezen felül is bevonhatók a mérésekbe információszolgáltatási kötelezettségek a kezdetekt l. A módszerek ugyanazok, mint a gazdaság számára el írt információszolgáltatási kötelezettségek mérése esetén. A folyamat sem különbözik, csak a tényállásban, hogy az állampolgárok számára csak egy, a törvényben el írt id intervallum áll rendelkezésre a kötelezettség teljesítésére, és nem jelenik meg a monetáris költségekben. A közigazgatási el!írások hozzászámítása A közigazgatási el írásokon alapuló információszolgáltatási kötelezettségeket egy kés bbi lépésben, tehát nem a gazdaságot érint mutatók mérésének lezárása el tt vesszük figyelembe. Kivételt képeznek jelen esetben is a közigazgatási el írásokon alapuló azon információszolgáltatási kötelezettségek, amelyek költségei nyilvánvalóan er n felüli terhet jelentenek. Ezen felül is bevonhatók a mérésekbe információszolgáltatási kötelezettségek a kezdetekt l. Mind a módszerek, mind a folyamat megegyezik a gazdaság számára el írt információszolgáltatási kötelezettségek mérésénél leírtakkal. A költségek csökkentésére szolgáló intézkedések Az enyhítésre szolgáló potenciálok feltárása Az SKM-mérések során minden lépésnél számításba vesszük az esetleges egyszer!sítési és takarékossági lehet ségeket. Ahhoz, hogy ezeket a lehet ségeket azonosítani tudjuk az alábbi kérdésfeltevések segítségünkre lehetnek: Hol lépnek fel az állami tevékenységek normacímzettjeinek (gazdaság, állampolgárok, közigazgatás) adminisztratív terhei?

138

FÜGGELÉK

Mely jogi el írást vagy adminisztratív tevékenységet tartanak a címzettek feleslegesnek, és melyek teljesítése okoz nehézségeket? Melyek a legmegterhel bb bürokratikus költségek, melyeket az összes információszolgáltatási kötelezettség felsorolásával egy eljárási lépésben meg tudunk jelölni? A potenciális egyszer!sítési és költségcsökkentési módozatok felvázolásához az SKMméréseken túl szükség van további információkra, amelyek az érdekeltekkel, címzettekkel, közigazgatás szerepl ivel való beszélgetések, egyeztetések alkalmával kerülhetnek felszínre. A költségek csökkentését szolgáló intézkedések nagy számúak, alapvet en az alábbiak közül lehet választani: Információszolgáltatási kötelezettségek megszüntetése, felfüggesztése, újabbak bevezetésének mell zése Információszolgáltatási kötelezettségek egyszer!sítése, a jogi aktusok változtatásával, csökkentésével A koherencia er sítése a jogi aktusok között, hogy elkerülhet legyen a párhuzamosan megkövetelt információk megkétszerez dése Az adminisztratív eljárások egyszer!sítése azáltal, hogy valamely hatóság el tt megkövetelt információt más hatóságok is elfogadnak, és a nyomtatványokat egyszer!sítik E-kormányzat: A hatóságok és az ügyfelek közötti „papírmentes” eljárások feltételeinek megteremtése A kormányzat által érintett címzettek esetén az egyszer!sítési potenciálok feltárása, a tudáshiány azonosítása a költségcsökkentésre vonatkozó állami ajánlatok esetén A meghatározott csökkentési célok elérésére és ellen!rzésére szolgáló intézkedéscsomag kidolgozása Minden osztály kidolgoz az illetékességi területén egy intézkedési csomagot, ami az egyes egyszer!sítési intézkedéseket tartalmazza a cél eléréséhez, az ehhez szükséges id ráfordítási tervekkel, és benyújtja a szövetségi kancellári hivatalhoz. Az egyes intézkedési csomagokat, az összesített csomagot és az id táblázatokat el terjesztik a közigazgatási államtitkárok bizottságához döntéshozatalra. A szövetségi kancellári hivatal irodája ellen rzi a közigazgatási államtitkárok bizottsága által el írt célok betartását, mind a tartalmi, mind az id beli el írásokat illet en. Az osztályok jelentést küldenek a szövetségi kancellári hivatal irodájának az elért eredményekr l, az átalakítás aktuális helyzetér l, és eseményekr l, amelyek a megvalósítást veszélyeztethetik. A szövetségi kancellári hivatalt és a bürokrácia átalakításért felel s koordinátort folyamatosan tájékoztatni kell a jelent sebb céleltérésekr l.

139

GLOSSZÁRIUM

GLOSSZÁRIUM1 Adatbiztonság

Informatikai rendszerek és eszközök (szoftver, hardver vagy ezek együttese) által tárolt és kezelt adatok bizalmassága, sértetlensége és rendelkezésre állása.

Adatvédelem

a személyes adatok gy!jtésének, feldolgozásának és felhasználásának korlátozását, az érintett személyek védelmét biztosító alapelvek, szabályok, eljárások, adatkezelési eszközök és módszerek összessége. (Az adatvédelem fogalmilag csak személyes adatok esetében értelmezhet .)

Anonimitás

Név vagy személyhez köthet azonosító nélkül, illetve alkalomhoz vagy kommunikációs aktus-típushoz választott azonosítókkal végzett kommunikáció, tranzakció. Megakadályozza (vagy korlátozza) az egyedi felhasználói profilok felépítését és üzleti vagy más célokra történ felhasználását. Az anonimitás (pszeudonimitás) nem ellentétes a hitelesség biztosításával.

Automatizált folyamatok

Standard munkafolyamatok technikai támogatása, gépesítése, informatikai eszközökkel történ megvalósítása.

Azonosítási szint (identification level)

A teljes infrastruktúra konfigurációs elemekre való lebontásának legalsó szintje, amelyet a nyilvántartás (követés) bonyolultsága és a konfigurációkezelés tevékenységeihez szükséges információ mélysége határoz meg els sorban.

Átláthatóság (transparency)

A támogatások odaítélésével, a pályáztatás rendszerével, a programirányítás döntéseivel, a pénzek felhasználásával kapcsolatos nyilvánosság, ellen rizhet ség és számon kérhet ség. Az átláthatóság a tényleges és formális döntési szabályok el re történ rögzítését és következetes alkalmazását követeli meg.

Back-office

A közszolgálati szektor intézményeinek bels m!ködése, a háttérfolyamatok és az azok m!ködését biztosító rendszerek.

Benchmarking

Egy beavatkozás teljesítményszintjének min ségi és mennyiségi összehasonlítása egy olyannal, amely hasonló téren a legjobbnak min sül. Az összehasonlítást megkönnyíti, hogy országos vagy regionális szinten rendelkezésre állnak adatok a jó vagy kevésbé jó megoldásokról.

Biometrikus azonosító

Egy személy egyedi fizikai, testi jellemz inek (pl. ujjlenyomat) azonosításra történ felhasználása

Blog (web-log)

Internetes magánnapló, amely mögött az egyének gondolatainak és véleményének rendszeres, naplószer! közzétételét jelent sen leegyszer!sít és megkönnyít technológia áll.

Business Case

Üzleti esettanulmányokat

141


Call-center

Telefonos ügyfélszolgálat, amely teljes kör!, strukturált információs szolgáltatást nyújt az adott szervezettel, céggel kapcsolatban.

Contact Center

Egypontos információs központ, amely e-mailen, telefonon (call center), faxon, mobiltelefonon, vagy akár sms üzeneteken keresztül fogad kéréseket és nyújt információkat az ügyfelek számára

Creative Commons (magyarul Kreatív Közlegel!k)

Egy nemzetközi mozgalom,amely mára mintegy 30 országban teremtette meg annak feltételeit, hogy a szerz k az adott ország szerz i jogi szabályozása által számukra automatikusan biztosított jogok egy részér l lemondhassanak a köz javára. A Creative Commons mozgalom szabványosított felhasználási szerz dések kidolgozása révén segíti, hogy a szerz k m!veik mellé illesztett szabványos jognyilatkozatban meghatározhassák, hogy mely jogaikkal nem kívánnak élni az adott m! kapcsán.

CRM, Ügyfélszolgálati Menedzsment: (Customer Relationship Management)

Ügyfélkapcsolat-kezelés. Mindazon módszerek, informatikai alkalmazások és Internet elérhet ségek összességét jelenti, amellyel egy vállalat képes az ügyfélkörével történ kapcsolattartást rendszerezett keretek között fenntartani.

E-kormányzás

Elektronikus kormányzás – technológiai korszakváltás, amely az elektronikus eszközök alkalmazásával lehet vé teszi a kormányzati munka min ségi megváltoztatását, beleértve a szabályozási, szervezeti és humán dimenziókat.

E-kormányzat

Elektronikus kormányzat – tipikus jelentéstartalmai: A közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érint reformja; A közigazgatás közigazgatási modernizációja; A szolgáltatások és az ezeket elérhet vé tev csatornák multifunkcionálissá válása; Intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása a kormányzat és az állampolgárok, valamint azok közösségei között, melyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.

Elektronikus aláírás

A papír alapú dokumentumokon elhelyezett saját kez! aláírás elektronikus megfelel je. A papír alapú saját kez! aláírásoktól eltér en, a hatályos magyar és uniós szabályozás az elektronikus aláírás használata révén elérhet joghatások tekintetében, az alkalmazott biztonsági megoldások védelmi szintje alapján az elektronikus aláírások három típusát különbözteti meg (sima, fokozott biztonságú, min sített).

142

GLOSSZÁRIUM Fokozott biztonságú elektronikus aláírás

Elektronikus aláírás, amely a) alkalmas az aláíró azonosítására, b) egyedülállóan az aláíróhoz köthet , c) olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyása alatt állnak, és d) a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követ en a dokumentumon tett – módosítás érzékelhet .

E-demokrácia

Informatikai eszközökkel segített demokratikus folyamatok és intézmények. Elektronikus eszközökkel az állampolgárok részt vehetnek a döntéshozatalban, szavazásokban és láthatják a döntés-el készítési folyamat leglényegesebb elemeit is.

Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG)

A kormányzati és közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek összekapcsolását, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhet ségének biztosítását szolgáló rendszer, beleértve az elektronikus kormányzat megvalósítása érdekében kialakított, az elektronikus kormányzat alapinfrastruktúráját képez nagy sebesség! országos adattovábbítót és az ahhoz csatlakozó központi közigazgatási szervek nagy sebesség! küls internetcsatlakozását.

E-közigazgatás

A közigazgatási munkafolyamatok informatizálása, amely hatékonyabbá teheti a folyamatokat, ill. komplettebbé a közigazgatási szolgáltatásokat

E-kereskedelem

Információs vagy fizikai javak adásvétele IKT eszközök lényegi igénybevételével. Az elektronikus kis- és nagykereskedelem ma jellemz en az interneten történik nyílt vagy zárt piacterekben, vagy közvetlenül a forgalmazók honlapján.

Elektronikus dokumentum

Elektronikus eszköz útján értelmezhet adategyüttes.

EKG

A kormányzati és közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek összekapcsolását, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhet ségének biztosítását szolgáló rendszer, beleértve az elektronikus kormányzat megvalósítása érdekében kialakított, az elektronikus kormányzat alapinfrastruktúráját képez nagy sebesség! országos adattovábbító és az ahhoz csatlakozó központi közigazgatási szervek nagy sebesség! küls Internet csatlakozását.

Eredmény szemlélet számvitel

Olyan modern szemlélet! számviteli rendszer, amely az ügyleteket keletkezésükkor könyveli el, és nem az összeg beérkezése vagy kifizetése pillanatában (mint ahogy az a hagyományos pénzforgalmi szemlélett! könyvelés keretében történik). Használatának köszönhet en javul az elszámolhatóság és az átláthatóság a közszektorban készített pénzügyi jelentések esetében és jobb min ség! információ áll rendelkezésre a tervezéshez, a gazdálkodáshoz és a szakpolitikai döntés el készítéshez.

143


EU 20 szolgáltatás

Az eEurope 2002 Akció Tervben meghatározott alapvet 20 közszolgáltatás (Common List of Basic Public Services - CLBPS). A szolgáltatások online szofisztikációját évente, minden tagállamban méri az EU.

Fokozott biztonságú elektronikus aláírás

Elektronikus aláírás, amely: alkalmas az aláíró azonosítására egyedülállóan az aláíróhoz köthet olyan eszközökkel hozták létre, amelyek kizárólag az aláíró befolyás alatt állnak és a dokumentum tartalmához olyan módon kapcsolódik, hogy minden – az aláírás elhelyezését követ en a dokumentumon tett – módosítás érzékelhet .

Front-office

Az informatikai „el tér”, amely az ügyfelek kommunikációját lehet vé teszi az intézményekkel.

Id!bélyegz!

Az elektronikus dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt, vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az id bélyegz elhelyezésének id pontjában változatlan formában létezett.

Igényfelmérés (Needs Assesment)

Az igényfelmérés f célja az, hogy a projekt, illetve program tervezési fázisában képet adjon a projekt, illetve program megvalósítóinak arról, hogy elképzeléseik valóban az általuk megcélzott csoport számára szükséges fejlesztési irányt képviselik-e, illetve mi az a fejlesztési irány, aminek mentén valóban a célcsoport szükségleteinek megfelel fejl dés következhet be.

Indikátor

A programok illetve projektek céljának számszer!sítésére alkalmas pénzügyi vagy fizikai mutató. A programok céljainak számszer!sítésére négyszint! mutatók használhatók: Az input mutatók a támogatás egyes szintjeinek (program /prioritás /intézkedés / projekt) költségvetésére vonatkoznak. Az outputmutatók a tevékenységre vonatkoznak (pl. megépí tett út hossza, a támogatott cégek száma). Az eredménymutatók a program azonnali, közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvev ket, illetve igénybevev ket érint változásokról nyújtanak információt. A hatásmutatók a program olyan következményeire utalnak, amelyek a résztvev kre gyakorolt közvetlen és azonnali hatáson túlmen en jönnek létre.

Informatikai közm

(IT utility – ITU) olyan nagyüzemi módszerekkel és eszközökkel dolgozó informatikai szolgáltató központ, amely sok felhasználónak nyújt azonos vagy nagyon hasonló informatikai szolgáltatást gyors és megbízható hozzáférés biztosítása mellett. Els sorban az informatikai tömegigények kiszolgálásával foglalkozik.

Információs önrendelkezés

Az emberek egyéni joga arra, hogy meghatározzák, hogy a velük kapcsolatba hozható adatok mikor, kinek, milyen mértékben jussanak tudomására, illetve, hogy kontrollálhassák adataik további sorsát.

144

GLOSSZÁRIUM Interaktív szolgáltatások

Az egyszer! tájékoztatáson túlmen en olyan szolgáltatások, letölthet !rlapok, keres rendszerek, tematikus tájékoztatók, amelyek csak az ügyfél aktivitását igénylik, a szolgáltatást nyújtó szerv által el készített dokumentumok alapján.

Internetes ügyfélszolgálat

Az elektronikus közigazgatási ügyféltájékoztatás és szolgáltatások igénybevételét lehet vé tev , az ügyfél élethelyzetéhez, problémájához igazodó, ügyintézési lehet ségekr l tájékoztatást nyújtó, nyilvános internetes felület.

Interoperabilitás

Együttm!ködési képesség – a közszolgáltatások információrendszereinek együttm!ködésre és egységes használatra való képessége. Az EU meghatározás szerint 3 szintje van Szervezeti interoperabilitás – biztosítja, hogy a különböz szervezetek, szervezeti egységek bels folyamatainak együttm!ködését Szemantikai interoperabilitás – biztosítja, hogy a szervezetek, szervezeti egységek között kicserélend információról pontosan tudható legyen, hogy milyen kontextusban hogyan kell értelmezni, feldolgozni Technikai interoperabilitás – biztosítja, hogy az információrendszerek közti együttm!ködés technikai értelemben megvalósulhasson.

Interoperabilitási keretrendszer

Az együttm!ködési képesség érdekében betartandó szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, el írások, ajánlások, módszerek és más eszközök katalógusa.

IPTV

IP protokoll alapú hálózaton keresztül nyújtott digitális interaktív televízió szolgáltatás.

IP protokoll alapú hálózaton keresztül nyújtott digitális interaktív televízió szolgáltatás

Az együttm!ködési képesség érdekében létrehozott szervezeti, szemantikai és technikai szabványok, el írások, ajánlások, módszerek és más eszközök keretrendszere.

Kormányzati Portál

Magyarorszag.hu – egységes kommunikációs felület, amelynek segítségével az állampolgárok élethelyzetük, problémájuk alapján tájékoztatatást kaphatnak lehet ségeikr l, a hatályos jogszabályokról, valamint a kapcsolódó ügyekr l és azok intézésér l.

Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer

A Ket. által meghatározott központi rendszer, részei: EKG Ügyfélkapu KÜK Kormányzati Portál

145


Legjobb gyakorlat (best practice)

A legjobb gyakorlat általában egy széles körben elismert, folyamatát tekintve egy ideális, racionalizált m!ködési mód, modell, megoldás, alkalmazás, amely megismerhet , felfogható, egy adott szervezet számára adaptálható. A jó gyakorlat (good practice) egy megfelel m!ködési mód, modell, megoldás, alkalmazás, amelyet f bb részleteiben megismerhet , felfogható, s tapasztalatait felhasználva máshol is alkalmazható. Mindkét fogalom tekintetében nagyon fontos szempont az azonos, vagy legalább hasonló környezeti feltételek, küls adottságok megléte.

Metaadat

"Adat az adatról", az adatállományról, illetve az adatbázisról. Szabványos formátumban leírja az adat tartalmát, min ségét, állapotát és egyéb jellemz it; információt nyújt az adatbázis tartalmáról, ábrázolásáról, (térbeli és id beli)kiterjedésér l, kontextusáról, min ségér l és elérhet ségér l; tartalmazza a felhasználónak szánt útmutatót, az adatkészlet történetét, forrását, a vele kapcsolatba hozható szervezetek körét, stb.

Monitoring

A tevékenység a közösségi beavatkozások forrásainak és eredményeinek rendszeres vizsgálata. Célja a visszacsatolás és a közvetlen ismeretszerzés. Jelentéseket, elemzéseket, (er )forrás mérlegeket, mutatókat magába foglaló koherens információs rendszeren alapszik.

Nyílt forráskódú szoftverek

(Open Source Software – OSS) a nyílt forráskódú szoftverek olyan licencköteles szoftverek, amelyeknél a forráskódot is átadják a termékkel együtt, azt a felhasználó módosíthatja, és az e szoftverb l származtatott eredményeket továbbadhatja.

Online szofisztikáció

Az online szolgáltatások összetettségét mér hat szint! (0-6) mutató

Önkormányzati közszolgáltatás

A települési önkormányzat feladataként meghatározott helyi közszolgáltatások. Ilyenek különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemet fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi t!zvédelemr l, közbiztonság helyi feladatairól; közrem!ködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésr l, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közm!vel dési, tudományos, m!vészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek el segítése. (Ötv. 8. § (1))

Pán-európai szolgáltatás

Az EU tagállamainak állampolgárai és vállalkozásai számára lehet vé teszik az összes tagállam elektronikus kormányzati szolgáltatásai elérését.

146

GLOSSZÁRIUM Papíralapú dokumentum

A papíron rögzített minden olyan szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz, vázlat, kép vagy más adat, amely bármely eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett.

PET technológiák (Privacy Enhancing Technologies)

Azon információkommunikációs technológiák összessége, amelyek az adatkezelés eredeti funkcionalitásának meg rzése mellett biztosítják az adatalanyok önrendelkezését adataik sorsa felett, illetve megakadályozzák személyes adataik kontrollálatlan felhasználását.

Pénzforgalmi szemlélet számvitel

A tranzakciók a pénzmozgással egyidej!leg jelennek meg a könyvelésen, akkor és azt könyveljük, amikor és amivel pénzkifizetés vagy pénz bevételezés történt. A módosított pénzforgalmi szemlélet! számvitel estén a pénzforgalmi szemlélet! kimutatások id szakonként eredményszemlélet! adatokkal korrigálják.

Proaktív szolgáltatás

Az ügyfelek élethelyzetéhez köt d a közigazgatás által kezdeményezett szolgáltatás.

RFID (radio frequency identification)

Rádiófrekvenciás azonosítás, amely a lekérdez impulzustól kapott energiát vagy saját energiaforrását felhasználva aktívan válaszol.

Shared services

Megosztott szolgáltatások

Szolgáltató állam

A szolgáltató államhoz vezet reformfolyamat a hatalom küls ségein és bürokratikus logikáján alapuló gyakorlat helyébe egy állampolgár központú, nyílt szerepfelfogású közszférát állít, amelyben az állam valóban szolgáltatásokat nyújt állampolgárainak. A folyamat id ben párhuzamosan zajlik az e-kormányzás kialakításával, mely során az új technológiák nyújtotta lehet ségek feler sítik a bürokrácia átalakításának igényét.

Ügyfélkapu

Biztosítja, hogy az ügyfél egyedileg azonosított módon biztonságosan léphessen kapcsolatba a központi rendszer útján az elektronikus ügyintézést, illetve elektronikus szolgáltatást nyújtó szervekkel.

Wi-Fi (Wireless Fidelity)

a WLAN, azaz vezeték nélküli (Local Area Network –LAN) telephelyi hálózatok eszközeinek együttm!ködési szabványa. Tágabb értelemben a Wi-Fi az IEEE 802.11b szabványnak – a vezeték nélküli LAN hálózatok szabványának – eleget tév eszközök összességének a neve. A Wi-Fi eszközökkel 10-100 méteres területet lehet vezeték nélküli hálózati kapcsolattal ellátni.

Wiki

egy olyan webes alkalmazás, amely lehet vé teszi, hogy a weboldal tartalmát többen közösen szerkesszék. A wiki szó eredetileg egy hawaii angol kifejezés, jelentése gyorsan. A kifejezést használják az alkalmazások fejlesztését segít szoftverek megnevezésére is. ld. pl. Tikiwiki vagy Mediawiki.

147


WiMAX (Worldwide Interoperability for Microwave Access)

a WMAN, azaz a vezeték nélküli nagyvárosi hálózatok (Metropolitan Area Network – MAN)eszközeinek együttm!ködése, tágabb értelemben pedig az IEEE 802.16 szabványnak – vezeték nélküli MAN hálózat szabványának – eleget tév eszközök összességének a neve. A WiMAX segítségével akár 40-60 km sugarú körben lehet vezeték nélküli MAN hálózatot létrehozni. Ez a technológia közvetlen versenytársa a 3. generációs mobil (UMTS) technológiának.

A szakkifejezések értelmezése az alábbi jogszabályokon és dokumentumok megfogalmazásain alapul: Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény Jelentés az elektronikus kormányzati szolgáltatások fejlesztésének ellen rzésér l, Állami Számvev szék, 2007 eKormányzat 2005 Stratégiai és Programterv Magyar Információs Társadalom Stratégia NHIT fogalomtár 1

148

149

Nyomdai munkálatok: Volán Elektronika Zrt.

ISBN 978-963-87778-4-3

150

AZ E-KÖZIGAZGATÁS ALAPJAI A HELYI ÖNKORMÁNYZATOKBAN MÓDSZERTANI KÉZIKÖNYV

Recommend Documents