VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY
JUHÁSZ LÁSZLÓ
AZ ATOM, BIOLÓGIAI ÉS VEGYI (ABV) FELDERÍTÉS
Az ABV veszélyek köre iparosodott, különböző politikai, gazdasági, kulturális stb. ellentétekkel terhelt világunkban igen széles körű. Az atomfegyverek továbbra is a nagyhatalmak fegyvertárának fő eszközei, illetve számos úgynevezett küszöbállamot ismerünk, amelyek feltehetően rendelkeznek velük. A NATO stratégiai koncepciója leszögezi: “A szövetségesek biztonságának legfőbb garanciáját a Szövetség… hadászati atomeszközei adják.” A sugárzó anyagok okozta szennyezések felderítésére az atomfegyver alkalmazása következtében kialakult sugárhelyzet felmérésén túlmenően békeidőben is szükség lehet. Az 1986. évi csernobili baleset következményeinek felszámolása során a Szovjetunió jelentős vegyivédelmi erőket vonultatott fel; bebizonyosodott, hogy a sugárfelderítés képességeinek fenntartása, fejlesztése a továbbiakban is fontos feladat. A biológiai és a vegyi veszélyek köre sokrétűbb, tulajdonságaik változatosak, ezért az esetek többségében a katonai felderítő eszközökkel nehezen észlelhetők. A legutóbbi fejlesztéseket leszámítva, a biológiai felderítés gyakorlatilag a vizuális megfigyelésre és mintavételezésre szorítkozik a legfejlettebb államok hadseregeiben is. A klasszikus mérgező harcanyagok köre viszonylag szűk, kimutatásuk megbízhatóan elvégezhető, de az iparban használt veszélyes anyagok kimutatására a jelenlegi eszközök nem, illetve korlátozottan alkalmasak. Az ABV veszélyek adódhatnak nemzetektől független terrorista agresszióból, természeti katasztrófákból és ipari balesetekből vagy környezeti szennyező forrásokból. A NATO stratégiai koncepciója alapján a veszélyek problematikáját, amely a tömegpusztító fegyverek proliferációjából adódhat a “Senior Defence Group on Proliferation (DGP)” megnevezésű munkacsoportban vizsgálja, amely fontos célként tűzte ki az ABV védelem hatékonyságának növelését, különös tekintettel a személyi védelemre és az ABV felderítés lehetőségeire, a mentesítés elkerülése céljából. A NATO elveket alapvetően az ABV felderítés háborús feladataira dolgozták ki, de az 1998-ban elfogadott STANAG 2112 már foglalkozik a mérgező ipari anyagok és az alacsony szintű sugárzásból eredő ABV veszélyek felderítésének kérdéseivel.
Az ABV felderítés elveinek, technológiai folyamatainak, eljárásainak kialakulásában a kimutatandó-mérendő anyagok, energia tulajdonságai, a rendelkezésre álló műszerek, az irányadó doktrínális elvek játszanak szerepet. Ennek megfelelően a NATO elvek feldolgozása során tapasztalható, hogy egyes fogások, eljárások lényegében azonosak az általunk ismertekkel alkalmazottakkal, míg mások eltérnek azoktól. Az eltérések lényegét abban látom, hogy fő célként az élőerő, a személyi állomány megőrzését tűzték ki, eszerint alakították ki az ABV védelem elveit, rendszabályait, az ABV felderítés filozófiáját. Ennek megfelelően fontosnak tartom tisztázni az ABV felderítés helyét és szerepét a nyugati hadikultúrában kialakult ABV védelem elveinek sorában. Bemutatom az ABV felderítés elveit, eljárásait, speciális feladatait. A tudomány gyors fejlődése kihat az ABV felderítő eszközök teljesítményére, a hadviselési eljárások változásaira is. Az ABV védelem egészének fejlesztésére vonatkozó tervek ismeretében fel kívánom vázolni, vajon milyen koncepcionális változások várhatók az ABV felderítés tekintetében, beleértve a Magyar Honvédségre vonatkozó lehetséges fejlesztési elképzeléseket.
AZ ABV FELDERÍTÉS FOGALMA, HELYE ÉS SZEREPE AZ ABV VÉDELEM ELVEI SORÁBAN Nyugati minta alapján az ABV védelem három pillérre épülő komplex rendszer, amely a személyi állomány és a technikai eszközök bármely ABV behatás elleni védelmét szolgálja. E hármas pillér elemei az elkerülés, a védelem, illetve a mentesítés. Az ABV veszélyek elkerülése a leghatékonyabb módszer a csapatok harcképességének megőrzéséhez, mivel sikeres megvalósításával a nehézkes védelmi és mentesítési rendszabályok bevezetése szükségtelenné válik. Az elkerülés aktív és passzív komponensekből áll. Az ABV védelem rendszerében az ABV felderítés a szennyezés elkerülésének egyik aktív komponense, amely valós információkat nyújt a kiküldő parancsnok vagy törzs részére. A szennyezés jelenlétéről vagy hiányáról szóló információ elősegíti a megalapozott elhatározás kialakítását. Az ABV felderítés vonatkozásában több olyan terminológiával találkozhatunk, amely korábban ismeretlen volt a hazai szakemberek számára. A “vegyi- és sugárfelderítés” helyett a nyugati szakirodalom következetesen az “ABV felderítés” (NBC [Nuclear, Biological and Chemical] Reconnaissance) kifejezést használja, ami a formai különbségeken túl más tartalmat takar, hiszen feladatának tekinti a biológiai eszközök felderítésére irányuló tevékenységet is. Az ABV felderítés
fogalmát a következőképpen fogalmazhatjuk meg: az ABV csapások és veszélyek jelenlétének vagy hiányának megállapítására vonatkozó, illetve azokat befolyásoló meteorológiai, hidrológiai és földrajzi adatok megszerzésére irányuló vizuális megfigyelés vagy műszeres mérés. Magába foglalhatja az információgyűjtést a tömegpusztító fegyverek ellenség által történt alkalmazásáról, az ehhez kapcsolódó veszélyekről. Az ABV felderítés tárgykörében találkozhatunk másik megfogalmazással is, amely ebben a formában eddig ismeretlen volt. Az ABV átvizsgálás (NBC Survey) olyan tevékenység, amely az ABV szennyezés jellegének és mértékének meghatározására szolgál a szennyezés előre jelzett, illetve feltételezett területén. További célja a szennyezett terület határainak megjelölése. Az ABV felderítés öt alapvető feladat végrehajtását jelenti: kimutatás, azonosítás, megjelölés, jelentés és mintavételezés. Az ABV jellegű veszélyek korai kimutatása lehetővé teszi a csapatok korai riasztását és értesítését. Az ágensek gyors azonosítása a személyi állomány adekvát közvetlen védelmi rendszabályainak bevezetését szolgálja. Meghatározó jelentőségű a preventív rendszabályok és az ABV sérülések kezelése tekintetében. A szennyezett területek megjelölése lehetőséget nyújt azok elkerülésére, tudatos leküzdésükre. Az adatok jelentése a megalapozott elhatározás meghozatalában nyújt segítséget. A mintavételezést követő részletes laboratóriumi vizsgálatok pedig lehetővé teszik az ismeretlen anyagok azonosítását. Jelenleg a biológiai anyagok azonosítása ilyen módon történik.
AZ ABV FELDERÍTÉS ALAPELVEI A NATO szabványosítási egyezményben öt, míg az amerikai szakirodalomban hat ilyen alapelvet találhatunk. 1. A manőverszabadság megőrzése (USA). A szennyezett területek elkerülése
által fenntartható a manőverszabadság, és így megvalósítható az ABV védelem első elve. Betartásával mérsékelhető a védőeszközben tevékenykedő személyi állomány harcképességének csökkenése. 2. Összpontosítás a veszélyre. Az egyre korszerűbbé váló, távkimutatást végző eszközök ellenére lehetetlen a harcmező, a tevékenységi körzet teljes területének egyidejű és folyamatos felderítése. Ezért a felderítés erőkifejtését a potenciálisan veszélyeztetett területekre kell összpontosítani. Hogy melyek ezek a területek, azt a törzs a harcmező felderítő értékelése során határozza
3.
4.
5.
6.
meg. Ennek során megállapítják a leginkább veszélyeztetett terepszakaszokat, a szennyezés bekövetkezésének valószínű időpontját. Az információk gyors, pontos jelentése. Az ABV felderítést az információk megszerzése érdekében hajtják végre. A kapott (mért) adatok gyors, pontos jelentése rendkívüli fontossággal bír. Csak így érhető el, hogy az információ időben eljusson a parancsnokhoz, törzshöz, a veszélyeztetett csapatokhoz. A negatív jelentések éppoly fontosak, mint a pozitívak. Gyors reagálás a helyzetre. ABV szennyezés felfedése esetén a felderítést végrehajtó alegységeknek gyorsan azonosítani kell az ABV ágenseket, meg kell mérni a radioaktív sugárzás intenzitását. Rövid időn belül ki kell jelölni az átjárókat és a megkerülő útvonalakat. Az ellenséggel történő találkozás elkerülése. Ezen elvnek a betartása létfontosságú lehet a feladatot teljesítő alegység számára. A felderítés végrehajtása önmagában is bonyolult, időigényes folyamat. Az ellenség közvetlen behatása következtében a szakfeladat végrehajtása lehetetlenné válhat. Az ABV felderítő alegységek minden hadseregben kis számban találhatók meg, feladatuk azonban rendkívül fontos. Érthető a megtartásukra irányuló törekvés, hiszen már egyetlen jármű, raj elvesztése is komoly kiesést okoz az ABV felderítés rendszerében. Az ABV felderítő alegységek lehetőségeinek maximalizálása. Ez az elv azt jelenti, hogy a különböző felszereléssel, felkészültséggel rendelkező alegységeket a manőver-, túlélő-, és kimutatási képességeiknek megfelelő feladatra kell küldeni.
Amennyiben ABV szennyezést fednek fel, a felderítő alegységek többféle feladatot végezhetnek, a kiküldő parancsnok, a szennyezés jellege vagy más körülmények tekintetbe vétele függvényében: • • • • •
megállás és jelentés; a mérgező anyag kimutatása, sugárzásmérés; további tevékenység kiválasztása (átvizsgálás, megkerülés, leküzdés); javaslattétel a támogatandó alegység, egység részére a további optimális tevékenység kiválasztásához; parancsnoki döntés.
FELDERÍTÉSI ELJÁRÁSOK Két felderítési kategóriát különböztetünk meg a NATO elvek szerint: a keresést és az átvizsgálást, amelyekhez a következőkben ismertetendő felderítési eljárások kapcsolódnak. A keresés a szennyezés megtalálását szolgálja, míg az átvizsgálás
során a szennyezés kiterjedését, határait állapítják meg. Külön kell szólni arról, hogy a felderítés nemcsak a szárazföldön, hanem a légtérben is elvégezhető. A légi felderítés zömmel a sugárfelderítésre korlátozódik. Útvonal ABV felderítése: a kijelölt útvonalon lévő ABV információk megszerzésére irányuló tevékenység. Elsősorban akkor alkalmazzák, ha valószínűsíthető az ABV szennyezés az útvonal mentén. A szennyezés észlelése esetén a felderítő alegységek a következő tevékenységet végezhetik: • • • •
ABV átvizsgálás végrehajtása a szennyezés határainak meghatározása céljából; megkerülő útvonalak keresése és megjelölése; a feladat félbeszakítása és menet a kijelölt mentesítési helyre; a feladat folytatása.
Az útvonal-felderítés kulcsfontosságú feladatai: • • •
az útvonal felderítése, az ABV szennyezés helyének meghatározása; szennyezés felfedése esetén megkerülő utak kitűzése és megjelölése; a szennyezett terület megjelölése az útvonal mentén, a jelentések megtétele.
ABV zónafelderítés: egy kijelölt zónában levő ABV információk megszerzésére irányuló tevékenység. Akkor alkalmazzák, ha a területről korlátozott ismeretekkel rendelkeznek, indikálták vagy jelentették ABV események bekövetkezését, veszélyforrások jelenlétét. Az ABV zónafelderítés célja rendszerint abban áll, hogy valamely nagyobb kötelék részére megállapítsák annak igénybevételi feltételeit. A zónafelderítés nagy erőforrás- és időigényes feladat. A szennyezés észlelése esetén az alábbi tevékenységi opciók választhatók: • • •
ABV átvizsgálás végrehajtása a szennyezés határainak meghatározása céljából; a feladat félbeszakítása, menet a kijelölt mentesítési helyre; a feladat folytatása.
A zónafelderítés kulcsfontosságú feladatai: • • • • • • •
zónán belül a teljes terület felderítése; a korábban jelentett ABV csapások, veszélyforrások területének megállapítása; a vízforrások ellenőrzése; a vegyi- és nukleáris létesítmények ellenőrzése; az információk jelentése; a szennyezett területek megjelölése; elkerülő útvonalak kitűzése.
ABV területfelderítés: specifikus zónára vonatkozó ABV információk megszerzésére irányuló tevékenység. A zónafelderítés — gyorsabban végrehajtható — speciális formája, mivel konkrét terepszakaszra koncentrálódik. ilyen feladatot akkor szabnak, amennyiben az ABV események bekövetkezéséről jelzést, jelentést kapnak. Ha a területfelderítés során sikerül felfedni a szennyezett területet, rendszerint elvégzik annak ABV átvizsgálását. Kulcsfontosságú feladatok: • • • •
a terep felderítése a terület határain belül; az ABV veszélyek megállapítása, megjelölése; elkerülő útvonalak kijelölése; az információk jelentése.
1. sz. ábra. A területfelderítés vázlata
ABV átvizsgálás: a szennyezett területről szóló részletes információk megszerzésére irányuló tevékenység, melynek során megállapítják és megjelölik a szennyezés kiterjedését. Erőforrás-, és időigényes művelet. Fő célja az, hogy megelőzzék a csapatok szennyezett területre történő belépését anélkül, hogy rendelkeznének megfelelő információval az ott uralkodó ABV helyzetről. Kulcsfontosságú feladatok: • •
a szennyezett terület külső határainak megállapítása; figyelmeztető jelzések elhelyezése a szennyezés külső határain, valamint az összes belépési ponton;
• •
a mérgező anyagok koncentrációjának, valamint a sugárzás intenzitásának megállapítása; az információk jelentése.
ABV figyelés: az ABV csapások és veszélyek megállapítása érdekében a terep szisztematikus megfigyelését jelenti. Az ABV figyelés során észlelt ABV esemény bekövetkezése után a felderítő szervek tevékenysége a következő lehet: • • • •
ABV átvizsgálás végrehajtása; elkerülő útvonalak kitűzése és megjelölése; a feladat félbeszakítása, menet a mentesítési helyre; a feladat folytatása.
Kulcsfontosságú feladatok: • •
a figyelőhely elfoglalása; az ABV események jelentése.
2. sz. ábra. Az ABV átvizsgálás vázlata
AZ ABV FELDERÍTÉS ALKALMAZHATÓSÁGA BÉKÉBEN ÉS A BÉKEMŰVELETEK SORÁN Az ABV felderítés végrehajtása hazai területen, békeidőszakban is rendkívül szükséges lehet, mivel ipari katasztrófák, különböző okokból bekövetkező balesetek háborús konfliktusoktól függetlenül is bekövetkezhetnek, amikor szükségessé válhat a szakerők igénybevétele. A várható ABV helyzet alapvetően a nukleáris és a vegyipari létesítmények működésében előforduló, illetve a radioaktív és mérgező anyagok szállítása során fellépő balesetek eredményeként alakulhat ki. Jellemző módon a szennyező anyagok mennyisége, az izotópok összetétele, azok energiatartománya, illetve a mérgező anyagok rendkívüli sokfélesége miatt a szennyezés eltér attól, amit a klasszikus tömegpusztító fegyverek alkalmazása következtében várhatunk. Ennek következtében az ABV felderítés kialakult technológiai rendszere nem minden esetben és csak bizonyos korlátozásokkal alkalmazható. A béketámogató műveletekben történő részvétel általában külföldi területen történő tevékenység. Ennek mértéke politikai döntéstől függ, és nem zárható ki teljesen a kontingensek ABV behatások alá kerülése. Az ABV veszélyek származhatnak ipari eredetű veszélyforrásokból, terrorcselekményekből, különleges betegségek felbukkanásából, tömegpusztító fegyverek korlátozott alkalmazásából. Az egyes veszélyek mértéke függ a konkrét helyzettől. Az ipari üzemek működhetnek, vagy üzemen kívül lehetnek, bennük tárolt nagy mennyiségű veszélyes anyaggal. Az üzemelő létesítményekben a laza technológiai fegyelem, esetleges technológiai hiányosságok miatt bekövetkező balesetek, harci vagy terrorcselekményekből származó sérülések az anyagok kiszabadulását eredményezhetik. Üzemen kívüli egységek esetén korlátozott lehet az információ az ott levő anyagok mennyiségéről és minőségéről. A biológiai veszélyek főként egyes betegségek felbukkanásában nyilvánulhatnak meg. E probléma felveti a nem specifikus biológiai felderítés szükségességét. A béketámogató műveletek során kivételes esetben elképzelhető a mennyiségileg és minőségileg egyaránt fölényben lévő ENSZ, illetve NATO erőkkel szemben elszigetelt jelleggel vegyi vagy biológiai ágensek bevetése fanatikus vallási vagy politikai csoportok által. A béketámogató műveletek színhelyén, különösen a békeépítésben vállalt szerepvállalás teljesítése közben fokozott figyelmet kell fordítani a környezeti problémák kezelésére. Az elmondottakból azt a következtetést lehet levonni, hogy a béketámogató műveletek során is fenn kell tartani a veszélyeztetettséggel arányban álló ABV felderítő kapacitásokat. A leírtakkal összefüggésben az ipari mérgező anyagok és az alacsony szintű radioaktív sugárzás felderítésének kulcsa a műveletek megkezdése előtt végrehajtandó háttérfelmérés. Az előállító, kutató és tároló létesítmények korai azonosítása megalapozza a hatékony felderítés végrehajtását.
A vegyi üzemek, tároló létesítmények, szállító eszközök azonosítása a nemzetközi “HAZCHEM[1] ” jelzéssel történhet. A jelzések hiánya esetén bármely más módszer alkalmazásával kell végrehajtani az azonosítást. Sajnos a katonai célra gyártott vegyi felderítő készülékek csak korlátozottan használhatók az egyéb mérgező ágensek kimutatására. A békeműveletek megkezdése előtt célszerű a felderítést végző szervezeteket ellátni specifikus, a kereskedelemben kapható olyan eszközökkel, amelyek az előzetes adatok alapján az adott műveleti területen előfordulhatnak. Jellemző módon a katonai sugárzásmérő műszerek egy része alkalmazható az alacsony szintű sugárzás mérésére. A befogadó nemzet polgári védelmi kapacitásai igénybe vehetők. Bár nem tartozik szorosan a felderítés szakfeladataihoz, de nagy figyelmet kell fordítani a végrehajtó állomány személyi és kollektív védelmére. A rendszeresített egyéni védőeszközök jól védenek a nagy toxicitású, de kis töménységű mérgező harcanyagok ellen, azonban az ipari méreg többségével szemben, illetve nagy koncentráció esetén használhatatlanok, vagy védőképességüket gyorsan elvesztik. Előfordulhat, hogy speciális gázálarcra, oxigénlégző készülékre, nehéz gázvédő ruhára van szükség. Ilyen esetekben a gázálarcot legfeljebb vészhelyzetben, menekülés során lehet használni. Az alacsony sugárszintű területek felderítése során is szükség van a gázálarc és a test felületét védő ruházat alkalmazására.
AZ ABV FELDERÍTÉS FEJLESZTÉSÉRE Az ABV körülmények között, a bevezetett védelmi rendszabályok eredményeként jelentősen csökken a csapatok harcképessége, a feladatok végrehajtásának üteme.[2] Az Öböl-háborúban nyert tapasztalatok többek között a biológiai védelem aspektusaira hívták fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy a háborúban résztvevő szövetségesek a legkorszerűbb vegyivédelmi technikát vonultatták fel, arra a következtetésre jutottak, hogy a jövőben jelentősen korszerűsíteni kell az ABV védelem rendszerét. Az USA vegyi szolgálata kidolgozta az úgynevezett koncentrált ABV védelem koncepcióját. Ennek értelmében az ABV védelem elvei is változnak az alábbiak szerint: • • • •
a harcmező ABV felmérése; fenntartás; az erők oltalmazása; a harcmező megjelenítése.
A koncentrált ABV védelem koncepciójában az aktuális ABV helyzet ismerete kiemelt helyet foglal el, a védelem megvalósulásának elsődlegesen szükséges
feltétele. Az ABV felmérés annak a folyamatnak az egyik fázisát jelenti, ami végső soron lehetővé teszi a szennyeződés elkerülését, a védelmi rendszabályok foganatosítását és a harcképesség helyreállítását. Az ABV felmérés az ABV anyagok detektálását szolgáló, egymással együttműködő, összehangolt tevékenységek sorozatát tartalmazza. Ide tartozik a megfigyelés, kimutatás, azonosítás, monitorozás és a felderítés. Ugyanakkor a harcmező megjelenítésének része az ABV felderítő előkészítés, a vegyi csapatok koordinálása, illetve az ABV riasztási, értesítési rendszer üzemeltetése. Az ABV felderítő előkészítés a harcmező felderítő előkészítésének részét képezi és a harctevékenységek megtervezésének kulcsfontosságú eleme. A felderítő előkészítés során részletesen analizálják a rendelkezésre álló adatokat, hogy meghatározzák az ellenség, az időjárás és a terep behatását a műveletekre. Grafikus formában ábrázolják a feldolgozott információkat. Az ABV felderítő előkészítés e folyamat keretein belül zajlik és kölcsönös kapcsolatban áll az ABV felderítéssel. Egyrészt felhasználja annak adatait, másrészt meghatározza a feladatait, beépítvén a felderítési tervbe. Az ABV riasztási, értesítési rendszer alkotja az ABV védelem idegrendszerét. A jövőben a számítástechnika további terjedésével számítani lehet e folyamat részleges automatizálásával. Természetes, hogy az adatok értékeléséből levont következtetéseket és a döntések meghozatalát továbbra is az emberek fogják végezni. Mindazonáltal az intelligens riasztási rendszer lehetővé fogja tenni az ABV helyzet megfelelő terjedelmű, valós idejű ismeretét a törzsek és az érintett csapatok számára. A fenti elvek megvalósításán kívül az ABV felderítés fejlődésére a rendelkezésre álló eszközrendszer is hatást gyakorol. A jövőben várhatóan a vegyi és biológiai kimutatás feladatköre közelít egymáshoz és a tudományos és technikai fejlődés következtében nagy valószínűséggel integrálódik. Az élenjáró kutatások publikált eredményei alapján arra a következtetésre lehet jutni, hogy az érzékelő technológiák már eljutottak a tábori körülmények közötti alkalmazhatóság szintjére. A középtávú fejlesztésekben a vegyi anyagok és a biológiai ágensek harcászati szinten megvalósítható kimutatási és azonosítási lehetőségének kifejlesztése áll. Hosszú távon várható a rendszerek teljes integrációja, folytatják a multi-ágens szenzorok kifejlesztését, illetve a távfelderítő kapacitások, riasztó rendszerek további bővítését. E hosszú távú technológiai feladatok célja, hogy megtalálják a vegyi és biológiai prompt-, illetve távkimutatás, a korai riasztó rendszerek moduljainak egységes rendszerbe történő integrálásának lehetőségeit. A vegyi és biológiai kimutató eszközök integrációja nem kizárólag az egységes műszerek kialakítását jelenti, hanem azok közvetlen bevonását a vezetési, irányítási, számítógépes és felderítési[3] hálózatokba.
AZ ABV FELDERÍTÉS HELYZETE, MEGOLDANDÓ FELADATAI A MAGYAR HONVÉDSÉGBEN A Magyar Honvédségre vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy a NATO csatlakozást követően az ABV védelem terén is sok tennivaló van. Nagyon fontos, hogy a hatályos szabványoknak megfelelően alakítsuk ki a doktrínális okmányainkat az elkövetkező 1-2 éven belül. A NATO ajánlások alapján a továbbiakban az ABV veszélyeztetettség, a haderő egészének feladatához rendelhetően igazítsuk az ABV felderítő alegységek struktúráját. Az ABV felderítő eszközök beszerzése, kooperációban történő fejlesztése a távolabbi feladatok közé tartozik, a hadseregben lévő prioritások tekintetbe vételével. Követelmény, hogy az új ABV mérőműszerek, meteorológiai állomások a számítástechnikai eszközökhöz csatlakoztathatóak legyenek. Költségvetési forráshiány miatt valószínű, hogy egyszerre nem lehet megvalósítani a teljes eszközpark cseréjét, ezért lenne fontos, hogy a rendszerbe állítás függvényében az új eszközök modulszerűen csatlakoztathatók legyenek a felderítő földi vagy légi jármű fedélzeti komputeréhez, és így fokozatosan lehet megvalósítani az átállást. Megjegyzendő, hogy a számítógépek ára folyamatosan csökken, így ma már elérhető áron olyan erőforrásokat lehet igénybe venni, amelyek képesek az ABV helyzet megjelenítésére. Míg a műszer- és hardverigény kielégítése alapvetően külföldi beszerzésekből és csak részben hazai forrásokból tűnik célszerűnek, a szoftver elkészítése hazai bázison megvalósítható. Az ABV felderítés folyamatos nyomon követése, az információk megjelenítése nem képzelhető el a térinformatika alkalmazása nélkül. A kialakult és a prognosztizált ABV helyzet valós idejű megjelenítése, az ABV felderítés feladatainak tervezése, végrehajtása és vezetése, a különböző terjedési modellek alkalmazása számítógépes támogatottsággal lényegesen pontosabb és a felderítés feladatainak meghatározása erre támaszkodhat. Hazánkban biztató eredmények vannak a sugárfelderítés fejlesztése tárgyában. A csernobili atomerőmű balesete után rövidesen kiépült az országos nukleárisbalesetelhárítás alrendszereként funkcionáló Magyar Honvédség Sugárfigyelő, Jelző- és Ellenőrző Rendszer alrendszerét képező korai nukleáris riasztórendszerként működő automata mérésadat-gyűjtő rendszer (AMAR). A biológiai felderítés terén a hazai helyzet elemzése rendkívül egyszerű és sommásan megfogalmazható. A jelenleg hatályos szabályzatok és szakutasítások értelmében a vegyivédelmi feladatok nem tartalmazzák biológiai védelem kérdéseit, amiből logikusan következik, hogy a biológiai felderítéssel kapcsolatos feladatok is hiányoznak az ABV felderítés rendszeréből. Speciális szakeszközökkel a Magyar Honvédség nem rendelkezik, annak ellenére, hogy a korábbi koalíciós időszakban a vegyi- és sugárfelderítő járőrök, őrsök feladata volt a nem specifikus biológiai,
bakteorológiai felderítés végrehajtása is, bár eszközrendszer hiányában a felderítés a biológiai eszközök alkalmazásának külső jegyei alapján történt volna. Azt, hogy a biológiai felderítést fel kell venni a feladatok közé, nem lehet megkérdőjelezni, csak azt kell eldönteni, hogy milyen formában történjen meg annak megvalósítása. Meggyőződésem szerint a Magyar Honvédségben a közeljövőben nincs meg a jelenleg kifejlesztett biológiai felderítő eszközök rendszeresítésének a feltétele. A technológiák fejlődése olyan mérvű, hogy 5-6 éven belül prognosztizálható kis méretű biológiai felderítő eszközök megjelenése a világpiacon. Feltételezem, hogy számunkra a gyors jelzésre alkalmas érzékeny rendszerek beszerzése jöhet szóba, viszonylag alacsony specifikusság mellett. Az integrált eszközök jó alternatívát jelentenek, hiszen elegendő egy készüléket megvenni és üzemben tartani több különálló helyett. A direkt eszközök rendszerbe állításáig a biológiai prompt felderítés szubjektív jegyek alapján történő megvalósítása célszerű. Az eszközöktől függetlenül ki kell alakítani a biológiai felderítés adatai feldolgozásának képességét, az együttműködési készséget a szövetséges NATO erőkkel. A Magyar Honvédségben a vegyi felderítéssel kapcsolatban azt állapíthatjuk meg, hogy az eszközpark morálisan és fizikailag egyaránt elavult, a szükséges reagensek, kimutatócsövek gyakorlatilag nem használhatók. Az AMAR rendszer vegyi érzékelőkkel történő felszerelése nem jutott túl a kísérleti stádiumon. A légi vegyi felderítés nincs megoldva. Mérőműszereink alapfelszereltségükben kizárólag a klasszikus mérgező harcanyagok kimutatására lennének képesek, így az ipari objektumok, balesetek körzeteinek felderítése zömében érzékszervekkel, kikérdezéssel stb. történhet. Kivételt a Magyar Honvédség Havaria laboratóriuma képez, amelynek szakfelszerelése lehetővé teszi csaknem az összes mérgező anyag azonosítását. E hiányosságok felszámolására kidolgozott vagy megvételre tervezett eszközök pedig pénz hiányában nem kerültek rendszeresítésre, illetve beszerzésre. Az újonnan beszerzendő eszközökkel szemben támasztott követelményeknek, az ABV helyzet megjelenítésének igényének megfelelően a fejlesztés irányait a következőkben lehet összefoglalni: •
•
Rövid távon: gyorsműködésű vegyi felderítő műszerek rendszeresítése, a kimutatócsöves eszközök alkalmassá tétele ipari mérgek kimutatására is. A csövek érzékenységének növelése. Univerzális mintavevő eszközrendszer illetve egyszerű vegyi kimutató eszköz rendszerbe állítása (pl. papírdetektor). Közép távon: a mérések automatikus továbbítására képes gyors, kihelyezett érzékelővel, illetve távfelderítésre alkalmas eszközök beszerzése, a földi felderítés járműparkjának korszerűsítése (korszerű helymeghatározás, hosszú idejű autonóm rezsim, digitális adattovábbítás), a légi vegyi felderítés számára érzékeny detektorok rendszeresítése;
Hosszabb távon: integrált vegyi és biológiai kimutatást lehetővé tevő, a riasztást és az adatok előzetes feldolgozását biztosító rendszerek beszerzése, kifejlesztésében való együttműködés, a megvalósulandó honvédségi térinformatikai rendszerekbe
való teljes integráció, az ABV helyzet valós idejű megjelenítési képességének kialakítása.
ÖSSZEFOGLALÁS Az ABV veszélyek által képviselt kockázatok mai világunkban permanensen jelen vannak, ezért az ABV felderítési kapacitások fenntartása és fejlesztése továbbra is indokolt. Az ABV felderítés az ABV védelem “elkerülés” elvének aktív komponense, amely a szennyezés meglétéről vagy hiányáról nyújt információt. Az ABV felderítés alapelvei: a manőverszabadság megőrzése, összpontosítás a veszélyre, az információk gyors és pontos jelentése, gyors reagálás a helyzetre, az ellenséggel történő találkozás kerülése és az ABV felderítő alegységek lehetőségeinek maximalizálása. Az ABV felderítési eljárások közé tartozik az útvonal-, zóna- és területfelderítés, az ABV átvizsgálás és figyelés. Az ABV felderítési képességek igénybevételére és felhasználására békeidőszakban baleset-elhárítás, illetve a béketámogató műveletek folyamán komplex feladatok végrehajtása céljából kerülhet sor. Mindezek során különleges figyelmet kell fordítani a veszélynek megfelelő szakfelszerelésekkel való ellátásra. Az ABV felderítés további fejlődésére meghatározó jellegű az ABV védelem nézetrendszerének változása, valamint az új technológiai lehetőségek beépítése. A Magyar Honvédség előtt álló feladatok között szerepel az ABV felderítés doktrínarendszerének kiépítése, a szükséges fejlesztések végrehajtása a NATO szabványokban megfogalmazott követelményekkel és a távlati fejlesztési tervekkel összhangban.
FELHASZNÁLT IRODALOM BARNA Géza: A vegyi- és sugárfelderítő rendszer fejlesztésének irányai. Hadtudomány, 1998/3. sz. Chemical Vision 2010. http://www.wood.army.mil, 1999. FM 3-3 Chemical and Biological Contamination Avoidance. Chapter 1. FM 3-19 NBC Reconnaissance. Chapter 3. FÖLDI László-KALLÓ Kálmán: A Magyar Honvédség HAVÁRIA laboratóriuma. http:// www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/indexlogo.htm.
GRÓSZ Zoltán: A Magyar Honvédség ABV védelmének aktuális kérdései a NATO integrációval összefüggésben. Doktori értekezés, Budapest, 1999. KOVÁCS Tibor: Ausztria ABV- és katasztrófavédelmi elgondolásai. Az "50 éves a vegyivédelmi szolgálat" rendezvényre kiírt pályázati munka, ZMNE, Budapest. A Szövetség stratégiai koncepciója, 62. pont. NATO dokumentumok 1994-1999. SVKI, Budapest, NATO Információs és Sajtóiroda, Brüsszel 1999. WEINHEMER, Peter: Neue Herausforderungen. Truppenpraxis, 1997/11. sz. WOTEN, Ralph G.-JACKSON, Richard A.: Protecting the Force: The 21st Century Chemical Corps. Military Review 1996 szept.-okt.
[1]HAZCHEM - Hazardous Chemicals - Veszélyes vegyi anyagok. [2]OPTEMPO - Operational Tempo. [3]C4I - Command Control Communication Computer Intelligence.
