FORRÁSSZEMLE AZ EURÓPAI VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSRÓL

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPVISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT

FORRÁSSZEMLE AZ EURÓPAI VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSRÓL

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: ELEKHÁZY NÓRA

2005. MÁJUS

Forrásszemle az európai vegyi anyag szabályozásról Országgyőlési Könyvtár – Képviselıi Kutatószolgálat

A Képviselıi Kutatószolgálat háttéranyagai 2005 Kutatószolgálati jelentések A közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló törvényjavaslathoz A felsıoktatásról szóló törvényjavaslathoz A növényvédelemrıl szóló törvényjavaslathoz A földgázellátásról szóló törvény módosításához A villamos energiáról szóló törvényjavaslathoz A tıkepiacról szóló törvényjavaslathoz Az Európai Unió kábítószer-ellenes stratégiájáról és a nemzeti stratégiákról Sajtószemlék Az államot megilletı szavazatelsıbbségi részvény jogintézményének átalakításáról Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl A budapesti 4-es metró második szakasza megépítésének állami támogatásáról szóló törvényjavaslathoz A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl szóló törvényjavaslathoz A távhıszolgáltatásról szóló törvényjavaslathoz „A nık munkavállalási esélyei” címmel megrendezésre kerülı nyílt naphoz Forrásszemlék A temetıkrıl és a temetkezésrıl szóló törvény módosításához A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényjavaslathoz Az agrár – környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv forrásainak tervezett átcsoportosításáról A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek egyedi tulajdonságainak védelmérıl A biomasszáról

2


Elıszó Az Országgyőlési Könyvtár Képviselıi Kutatószolgálata arra törekszik, hogy objektív és naprakész háttéranyagokkal, információs termékekkel szolgálja a képviselık törvényhozási, ellenırzési és képviseleti munkáját, ezért indította útjára 2004-ben az információs források széles körének feltárásán alapuló forrásszemlét is. Ezek a forrásszemlék

egy-egy

–

többnyire

aktuális

törvényjavaslathoz

/

bizottsági

meghallgatáshoz kapcsolódó – téma áttekintését tartalmazzák. Bemutatják a téma hazai és nemzetközi jogi/politikai/gazdasági/társadalmi környezetét, és további kiegészítı információkat kívánnak nyújtani a képviselık munkájához.

Ez a forrásszemle a Környezetvédelmi bizottság 2005. május 19-én tartandó ülésének napirendjéhez készült. A REACH rendszer általános bemutatásán túl, részleteket közöl a témával kapcsolatos európai parlamenti vitákból, valamint számos kérdés és válasz ismertetésével segíti a további tájékozódást. Utolsó fejezeteiben a vegyipar, valamint egy brüsszeli székhelyő civil szervezet állásfoglalását közvetíti. A téma feldolgozásához az Országgyőlési Könyvtár saját adatbázisait, az Interneten elérhetı adatbázisokat, valamint a brüsszeli székhelyő civil szervezet, a Eurogroup for Animal Welfare információit használtuk fel. Az anyaggyőjtésnél fontos szempont volt a 2005 március 23-i hasonló témájú bizottsági ülésen elhangzott tájékoztatók figyelembe vétele.

A Képviselıi Kutatószolgálat és a forrásszemle szerzıje készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (telefon: (1)-441-4428, e-mail: [email protected])

3


Tartalomjegyzék

Kérdések és válaszok a REACH rendszerrel kapcsolatban ....................................... 5 A REACH-rıl általában............................................................................................... 15 Fel kell készülni a szigorú elvárásokra....................................................................... 15 REACH számokban.................................................................................................... 17 REACH, az új EU vegyszerpolitika ........................................................................... 18 EU parlamenti vita ....................................................................................................... 19 Parlamenti vita a vegyianyag-szabályozásról............................................................. 19 A parlamenti liberálisok optimisták a REACH-el kapcsolatban ................................ 20 A vegyipari vita elérte az Európai Parlamentet .......................................................... 22 Európai Parlament – Foglalkoztatási és Szociális bizottság – III/2004. sz. közlemény a képviselık részére.................................................................................................... 24 A vegyipar véleménye................................................................................................... 28 Vihar a vegyi anyagok regisztrációs törvénytervezete miatt...................................... 28 A Eurogroup for Animal Welfare civil szervezet állásfoglalása .............................. 30

4


Kérdések és válaszok a REACH rendszerrel kapcsolatban 1. Mi az új vegyszerstratégia általános célja? A két legfontosabb cél az emberi egészség és a környezet hatékonyabb védelme a vegyszerek által képviselt veszélyektıl, emellett az EU vegyipara versenyképességének növelése. A jövı vegyszerpolitikájának stratégiáját tartalmazó Fehér Könyvet 2001 februárjában adták ki, a Bizottság ebben fogalmazta meg a magas szintő kémiai biztonság és a versenyképes vegyipar biztosítását a REACH rendszer segítségével. A Fehér Könyv az alábbi célokat határozza meg, melyek egyensúlya biztosítja a fenntartható fejlıdést: – – – – – –

Az emberi egészség a környezet védelme. Az EU vegyipara versenyképességének növelése. A belsı piac darabokra szakadásának megelızése. Az átláthatóság javítása. Az állatkísérletek minimalizálása. Az EU WTO szerinti nemzetközi kötelezettségeinek való megfelelés.

A Bizottság által 2003. október 29-én javasolt rendszer kielégíti a fenti célokat. 2. Hogyan mőködik majd a REACH szerinti regisztráció? A REACH alapján történı regisztráció keretében a gyártó és importır cégeknek olyan információkat kell megadniuk az anyagok tulajdonságairól, melyek segítik a biztonságos kezelésüket, és ezeket egy regisztrációs dossziéban el kell juttatniuk a központi adatbázisba. A cégeknek minden évi 1 t-nál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyagot regisztráltatniuk kell. Egy új, független Uniós hivatal kapja meg a dossziékat, és kezeli az adatbázist. A szükséges információk mennyisége a gyártott mennyiségtıl és az anyag tulajdonságaitól (veszélyesség) függ. A regisztráció során tájékoztatást kell adni: – Minden egyes anyag fontos tulajdonságairól és veszélyeirıl (pszichokémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai tulajdonságok). Ezeket – ha nem állnak rendelkezésre – számos módon lehet megszerezni, pl. számítógépes modellezéssel, epidemiológiai vagy más vizsgálattal. Ha állatkísérletes vizsgálatra van szükség, azt a minimálisan szükséges mértékőre kell korlátozni, a rendelkezésre álló adatokat pedig közzé kell tenni. Ezzel csökkennek a költségek is. Minden állatkísérletet javasló beadványt ún. dossziéértékelésnek vetnek alá. – Az egyes anyagok használatát a gyártó, importáló vagy a felhasználó határozza meg. Minden évi 10 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált anyaghoz ún. biztonsági jelentést kell beadni, mely tartalmazza az emberi egészségre és a környezetre vonatkozó kockázatbecslést, valamint azt, hogy a kockázatok hogyan kezelhetık biztonságosan. Kisebb mennyiségek esetében a biztonsági adatokat a Biztonsági Adatlapon kell rögzíteni, és azt csatolni kell a mőszaki dossziéhoz.

5


Ahhoz, hogy az igen nagyszámú „meglévı” anyagot kezelni tudják, fokozatos megoldást javasolnak. A határidık az egyes anyagok mennyiségétıl és veszélyességétıl függnek. A legrövidebb határidejük az igen nagy mennyiségben (≥1000 t) gyártott, ill. az 1 tonna feletti mennyiségő CMR anyagoknak lesz, a tervek szerint ezeket 3 éven belül kell regisztráltatni. 3. Minden regisztrációhoz szükség lesz vizsgálatokra is? Nem. Ha elég információ áll rendelkezésre, a REACH azokat elfogadja. Új vizsgálatokra akkor van szükség, ha nem áll rendelkezésre a megfelelı információ, és egyéb információforrások sincsenek. A regisztráltatónak az állatkísérletek eredményeit meg kell osztania, így elkerülhetık az újabb vizsgálatok. 4. Mi az értékelés? Az értékelésnek két típusa van: a dosszié és az anyagértékelés. Mindkettıt a tagállamok illetékes hatóságai végzik. Dossziéértékelést végeznek az állatkísérletekre tett javaslatok ellenırzése, biztosítva, hogy ne kerüljön sor felesleges állatkísérletre. A regisztrációs dossziét abból a szempontból is ellenırzik, hogy megfelel-e a regisztrációs követelményeknek. Az anyagértékelést akkor végzik, ha fennáll a gyanú, hogy az adott anyag kockázatot jelent az emberi egészségre, ill. a környezetre (pl. hasonló szerkezető egy másik – veszélyes – anyaghoz, vagy egyéb okokból). Ezért az anyagértékeléskor megnéznek minden, az adott anyagra beadott regisztrációs dossziét, hogy találnak-e bennük további adatokat. Az anyagértékelés várhatóan azokra az anyagokra fog kiterjedni, melyek a legnagyobb kockázatot jelentik az emberi egészségre és a környezetre. A Hivatal kockázatalapú kritériumokat dolgoz ki az anyagértékelési prioritások megállapításához. Hogy a rendszer hatékonyan mőködjön, a tagállamok illetékes hatóságai ütemtervet készítenek minden egyes értékeléshez, és azt ennek alapján végzik. Az értékelés eredményeképpen lehet, hogy a regisztráltatónak további információt kell szolgáltatnia, vagy ki kell egészítenie a kérelmet a követelményeknek megfelelıen, vagy pedig segítenie kell a kockázatok tisztázásában. Ha minden tagállam egyetért abban, hogy további információra van szükség, a Hivatal hozza meg az errıl szóló döntést. Ha nincs egyetértés, a Bizottság dönt. 5. Mi az engedélyeztetés, milyen típusú vegyszereket kell engedélyeztetni? Minden nagy kockázatot jelentı anyagot engedélyeztetni kell. Az engedély a kérdéses anyag egyes felhasználásaira vonatkozik. Az engedélyt csak akkor adják meg, ha a gyártó vagy importır bizonyítani tudjam, hogy a kockázat megfelelıen kezelhetı, vagy az anyag használata a kockázatot meghaladó mértékő szociálisgazdasági elınyökkel jár. Ez utóbbi esetben meg kell fontolni a lehetséges helyettesítést. A hatósági döntéskor számításba veszik a helyettesítési tervet, pl. ha az ipar ez irányú kutatásokat végez. Harmadik fél is adhat információt a Hivatalnak az anyagok és technológiák lehetséges helyettesítésérıl.

6


6. Meddig fog tartani, míg az összes, a REACH által érintett vegyszert regisztrálják? A már piacon lévı anyagokat fokozatosan vonják be a REACH-be. A nagy mennyiségő és a CMR anyagokat fogják elsıként regisztrálni. A határidıt a szabályozás hatálybalépésétıl számítják, a következıképpen: – 3 év a nagy mennyiségben gyártott (≥1000 t/év) és a CMR anyagokra 1 t/évtıl, – 6 év a 100–1000 t/év közötti mennyiségekre, – 11 év a kis mennyiségben (1–100 t) anyagokra. 7. Milyen kategóriába kerülnek a nagy kockázatot jelentı anyagok, azaz azok, melyeket értékelni kell? Mindhárom mennyiségi kategóriában vannak CMR anyagok, ezeket mindenképpen az elsı körben kell regisztráltatni. Részletekrıl majd a regisztrációs dossziék beérkezése után lehet beszélni. 8. Ha egy anyagot regisztráltak/értékeltek/engedélyeztek, lehet azt minden területen alkalmazni? Nem, a regisztráció, értékelés és engedélyezés adott felhasználásokra fog vonatkozni. Azok a gyártók, akik egy terméket ettıl eltérı célra kívánnak használni, a regisztrációt erre a területre ki kell terjeszteniük. Amennyiben veszélyes anyagról van szó, az új felhasználás is engedélyezés tárgya lesz. 9. Minden vegyszerre vonatkozni fog a REACH? A nemizolált intermedierek teljes mértékben kiesnek a REACH hatálya alól. Az intermedierek olyan vegyszerek, melyekbıl más vegyszereket állítanak elı. A nemizolált intermediereket nem választják el a többi vegyszertıl egy adott kémiai rendszeren belül. Az izolált intermediereket regisztráltatni kell, de egyszerőbb információkat kell róluk adni, a velük kapcsolatos kisebb kockázat miatt. Az izolált intermediereket a gyártás során elválasztják a többi anyagtól. A polimerek is kivételt jelentenek. Mindazonáltal a Bizottság bevezetheti ezekre is a regisztrációs kötelezettséget, amennyiben sikerül gyakorlatban használható, költséghatékony megoldást találni a veszélyes polimerek azonosítására. 10. Tiltani vagy korlátozni fogják a veszélyes anyagok használatát? Számos veszélyes anyagot lehet biztonságosan használni, ha a kockázatkezelési eljárásokat figyelembe veszik, mint pl. a jó szellızés vagy a védıruházat használata. A REACH-en belül a veszélyes anyagok engedélyeztetési eljárás alá esnek, és bármely más anyag is korlátozható. A korlátozás jelenti a rendszer biztonsági hálóját. A Bizottság EU-szintő korlátozást vezethet be minden olyan anyagra, mely elfogadhatatlan kockázatot jelent, figyelembe véve a szociálisgazdasági tényezıket is. A korlátozásba tartozik az adott anyag egyes termékekben történı felhasználásának tilalma, vagy a fogyasztók által történı felhasználás tilalma, vagy a teljes tiltás.

7


11. A peszticidekben, gyógyszerekben és kozmetikumokban lévı vegyszerekre is vonatkozik a REACH? Egyesek igen, egyesek nem. A REACH célja, a meglévı EU szabályozás kiegészítése, nem pedig az azzal való átfedés. 12. Az olyan vegyszerkeverékeket, mint pl. a festékek is regisztráltatni kell? Mivel a REACH anyagalapú, a keverékekben lévı egyes anyagokat kell regisztráltatni, magukat a készítményeket nem. Ha a készítményt eladják, a teljes készítményre vonatkozóan kell megadni a biztonsági információkat. 13. A mindennapokban használatos vegyszereket is regisztráltatni kell? A legtöbb termék, pl. lábbeli, textil, tartalmaz vegyszereket. Ezek között vannak potenciálisan a környezetre és az egészségre veszélyesek is. Azokat az anyagokat, melyek a termék használatakor kikerülnek belıle (pl. tinta a tintapatronban) regisztráltatni kell, ha veszélyesek. Ugyanazok a mennyiségi határok és tájékoztatási kötelezettségek vonatkoznak rájuk, mint az egyéb anyagokra. Ha a kibocsátás nem a felhasználás része, de megtörténhet (pl. formaldehid a farostlemezbıl), az anyagot jelezni kell a Hivatalnak, mely eldönti, hogy szükségese a regisztráció. 14. A vegyszereket tartalmazó termékeket kell majd címkézni? Nem szükséges, mivel minden fogyasztási cikk tartalmaz vegyszereket, és a legtöbbjük biztonságos. Mindazonáltal az iparnak igazolni kell a biztonságos használatot, és ezért szükség lehet a biztonságos használatot bemutató címkére. 15. Mi lesz a tagállamok hatóságainak szerepe a REACH-ben? A tagállamok illetékes hatóságai felelısek az értékelés megvalósításáért. Kezdeményezhetnek korlátozó intézkedéseket, és hatályba léptetik az új rendszert az illetékességi területükön. Szakértıi tevékenységet folytatnak a Hivatal megfelelı mőködésének biztosítása érdekében. 16. Mi lesz a Vegyszer Hivatal szerepe? A létrehozandó Hivatal, melyet fıként a regisztrációs és engedélyezési díjakból fogják fenntartani, a REACH rendszer központja lesz. Létrehozza és kezeli a rendszer mőködéséhez szükséges adatbázist, és koordinálja az értékelési folyamatot. Döntést hoz arról, hogy szükséges-e további információt kérni az ipartól. Tanácsot ad a Bizottságnak az engedélyezéssel kapcsolatos prioritások felállításában. Emellett számos mőszaki bizottságot mőködtet, és elıkészíti a bizottsági döntéseket. 17. Mi lesz a Bizottság szerepe? A Bizottság áttekinti a Hivatal mőködését, dönt azokban a kérdésekben, melyekben a tagállamok nem értenek egyet. Emellett megfelelı kockázatbecslés és szociálisgazdasági elemzés után dönt az engedélyezési és korlátozási kérdésekben is. 8


18. Mi az új politika törvényes alapja? A Bizottsági javaslat az EK Alapszerzıdés 95. paragrafusán alapul. 19. Mi a különbség a REACH és a jelenlegi rendszer között? A jelenlegi szabályozás szerint a hatóságok feladata a piacon lévı vegyszerekkel kapcsolatos biztonsági információk közzététele. A REACH ezt megfordítja, a felelısség átkerül az iparhoz. Az ipar feladata a kockázatbecslés és a biztonságos használat biztosítása. Ugyanakkor a rendszer hatékonyságának növelése új, biztonságosabb vegyszerek kifejlesztésének támogatását és az EU vegyipara versenyképességének növelését célozza. A Biztonsági adatlapok (BA) szolgálnak a jelenlegi rendszerben meglévı információknak a REACH-be történı átvitelére. A BA jól ismert, nemzetközileg elfogadott kommunikációs eszköze a kémiai veszélyekkel, kockázatokkal és kockázatcsökkentéssel kapcsolatos információknak. A BA elsıdleges kommunikációs eszköz lesz a REACH-en belül is. A két rendszer összehasonlítása: Jelenlegi rendszer

REACH A REACH bezárja az ismeretekben lévı Rések vannak az európai piacon jelenlévı réseket, mivel minden olyan vegyszerrıl, vegyszerekkel kapcsolatos melybıl évente több mint 1 t-át gyártanak, ismereteinkben. vagy importálnak. A „bizonyítás terhe” a hatóságokon van: A „bizonyítás terhe” az iparé. Igazolniuk kell, hogy az adott vegyszer felhasználása Nekik kell biztosítaniuk, hogy egy biztonságos. Az ellátási lánc minden vegyszer használata nem biztonságos, mielıtt korlátozó intézkedéseket szereplıjének biztosítania kell a vezetnének be. vegyszerek biztonságos használatát. Az „új anyagok” bejelentése már évi 10 A regisztrációra csak akkor van szükség, kg fölött kötelezı. Már ezen a szinten is ha a mennyiség eléri az évi 1 t-át. egy állatkísérlet szükséges. 1 t esetében Amennyire csak lehet, kerülni kell az egész vizsgálatsorozatot írnak elı. állatkísérleteket. A biztonságosabb anyagok kifejlesztését a REACH támogatja: Több a kivétel a Az új anyagok piaci bevezetése kutatás-fejlesztés esetére, alacsonyabb az viszonylag költséges, ez a „jól bevált” új anyagok regisztrációs költsége, és az régi anyagok használatát támogatja. engedélyezési döntés elıtt meg kell vizsgálni a helyettesítı anyagok alkalmazásának lehetıségét. Az ipar a felelıs a biztonság becsléséért és a felhasználási körülmények A hatóságok feladata a megfelelı meghatározásáért, még a termelés és az kockázatbecslés elvégzése, ami lassú és értékesítés elıtt. A hatóságoknak így csak fáradságos. a veszélyes anyagokra kell koncentrálniuk. 20. Kinek és mit kell tennie a REACH szerint?

9


A felelısségek megosztása: Ipar

Hivatal

Tagállamok hatóságai

Európai Bizottság

Összegyőjti és átadja az adatokat. Megkapja a Kockázatbecslést regisztrációs végez, és dossziékat. meghatározza a Ellenırzi azok kockázatkezelési teljességét. Kezeli Regisztráció Végrehajtás – eljárásokat. Napra az adatbázist, és készen tartja a biztosítja, hogy az regisztrációt. információk nyilvánosságra Javaslatot tesz a kerüljenek. szükséges vizsgálatokra. Koordinálja a Felülvizsgálja tagállamok az egyes hatóságainak dossziékat. Döntést hoz a munkáját, többlet Tervet készít értékelési információ az anyagok További kritériumokat értékelésére, és bekérésérıl, ha Értékelés információkat fejleszt ki, döntést kivitelezi a tagállamok szolgáltat hoz, hogy szükség azokat. Döntési között errıl van-e további nincs terveket készít információkra az egyetértés. a további ipartól, ha ezzel információs minden tagállam igényrıl. egyetért. Megjelenteti a kérelmeket a Továbbítja a weblapján. javaslatokat a Prioritásokat veszélyes Továbbítja a Engedélyezés javasol. Tervezett anyagokról Döntéseket hoz kérelmezı dossziét. megoldásokat bírál (CMR, PBT, el. Segíti a vPvB). Bizottságot a döntéshozatalban. Véleményez. Nyilvánosságra Döntéseket hoz hozza a tagállamok a termelést, Szociálisgazdasági korlátozási Továbbítja a értékesítést és Korlátozás felhasználást becsléseket ad. javaslatait és a Bi- javaslatokat érintı zottság tervezett korlátozásokról döntéseit az Interneten. 21. Milyen felelısség hárul a REACH szerint az iparra? Az új szabályozás címzettjei a gyártók, forgalmazók, importırök és közbensı felhasználók.

10


A gyártók termelik a kérdéses anyagokat. Az importırök behozzák azokat az EU-n kívüli országokból, a közbensı felhasználók pedig ipari vagy szakmai felhasználói a vegyszereknek. A forgalmazók csak tárolják, ill. elhelyezik a piacon a vegyszereket. Egyesek közülük a vegyszerek keverésével készítményeket állítanak elı (pl. tintát), mások késztermékek elıállításához használják fel az anyagokat, ill. készítményeket (pl. golyóstollak, székek, autók), vagy a termelés során használják ıket (pl. CD gyártók, akik a gépek tisztítására hasznának zsírtalanítókat). A REACH követelmények fıként a gyártókra és importırökre vonatkoznak. Nekik kell adatokat szolgáltatniuk a vegyszerekrıl, kidolgozni a kémiai biztonsági szabályokat és alkalmazni a kockázatkezelési eljárásokat. A közbensı felhasználókat el kell látni biztonsági információval a nekik eladott vegyszerekrıl, nekik pedig követniük kell azokat a vegyszerek felhasználása során. Az ı feladatuk annak biztosítása, hogy a felhasználók (ipari felhasználók vagy fogyasztók) minden szükséges információt megkapjanak ahhoz, hogy a termék felhasználása biztonságos legyen. Ha egy vegyszert olyan célra használnak, mely nem szerepelt az eredeti regisztrációban, az új felhasználást vagy a kockázat csökkentı eljárásokat jelenteni kell a Hivatalnak, ha az évi 1 t-nál nagyobb mennyiséget érint. A forgalmazóknak szintén mellékelniük kell az általuk eladott termékekhez a szükséges biztonsági információt. 22. Milyen hatása lesz a REACH-nek a kis és közepes vállalkozásokra? A kis és közepes vállalkozások (SME) fontos részét képezik az EU vegyiparának. Mivel a biztonság függetlenül a vállalkozás méretétıl kulcsfontosságú, a REACH információs elvárások a vegyszerek termelt, mennyiségétıl, felhasználásától és tulajdonságaitól függenek, nem pedig a cég forgalmától vagy a dolgozók számától. Számos SME-t fog érinteni az új szabályozás, melyek közbensı felhasználóként vegyszereket vásárolnak, dolgoznak fel saját termékük gyártása során, vagy használnak vegyszereket egyéb, a mőködéssel kapcsolatos célokra. Az értéknövelés láncban elfoglalt helyük alapján a legtöbb általuk használt vegyszer már regisztrált. A kockázatbecsléskor a gyártóknak és importıröknek biztosítaniuk kell a közbensı felhasználók magas szintő kémiai biztonságát, valamint költségeik csökkentését. Annak a közbensı felhasználónak, mely a felhasználását titokban kívánja tartani, saját kockázatbecslést kell készítenie. A gyártó SME-k a REACH innovációt segítı hatását fogják érzékelni, vagyis: – A termék és folyamatorientált kutatás és fejlesztés során az anyagok mentesülnek a vizsgálati elvárások alól. – Nem kell regisztráltatni az 1 t/év alatti mennyiségeket. – A kis mennyiségő termékek esetében könnyített információszolgáltatási kötelezettség (regisztrációs határ 1 t/év/gyártó/importır, 1–10 t között általában csak in vitro vizsgálatok). Ez csökkenti az SME-k gyártási költségeit, melyek jellemzıen ebben a nagyságrendben gyártanak. – Az adminisztratív terhek és költségek részben megoszthatók a regisztráltatók között az elızetes regisztrációs folyamatban. 23. Hogyan segíti elı a REACH a biztonságosabb anyagok kifejlesztését célzó innovációt? Az ipar versenyképességének javítása a REACH egyik célja, ennek érdekében segíti a K+F tevékenységet. Pl.: 11


–

– – – – –

A termék és folyamatorientált kutatás és fejlesztésben felhasznált anyagokat 5 évig nem kell regisztráltatni, mely további 5 évvel meghosszabbítható. (Az orvosi termékekben használt anyagokra ez az idıtartam 15 év is lehet.) A REACH határérték (1 t/év) sokkal magasabb az új anyagokra jelenleg érvényes 10 kg-nál. Az új anyagok regisztrációs költsége lényegesen alacsonyabb lesz, mint a mostani bejelentési költség. A regisztráció gyorsabb lesz, mint a jelenlegi bejelentési eljárás, így lerövidül a piacra juttatási idı. Az engedélyezési követelmények a cégeket új, helyettesítı anyagok keresésére ösztönzik. Vége lesz az új anyagok régiekkel szembeni diszkriminációjának.

24. Mennyibe fog kerülni a REACH? Vizsgálati és regisztrációs költségek: A Bizottság hatásvizsgálata szerint a REACH-nek a vegyipart közvetlenül érintı költsége összesen 2,3 milliárd € 11 év alatt, beleértve a Hivatalnak fizetendı 0,3 milliárd €-t is. A közbensı felhasználók költségei: Ez a becslések szerint 2,8–3,6 milliárd €, ha a várakozások szerint a termékeknek mintegy 1–2%-át vonják ki a piacról gazdaságtalanság miatt. A költségek 4,0–5,2 milliárd €-ra nıhetnek, ha az ipar a költségeinek nagyobb hányadát hárítja át a felhasználókra. Összes költség: A vegyipart és a közbensı felhasználókat érintı összes költség 2,8–5,2 milliárd €. Makrogazdasági szempontból az EU GDP-jére ez csak elenyészı mértékben hat. 25. Melyek a REACH fı elınyei? A REACH elınyei: A vegyszerek tulajdonságainak jobb és korábbi azonosítása révén csökken az emberi egészséget veszélyeztetı kockázat és javul a környezet minısége. A veszélyek azonosítása és az általuk okozott kockázat jobb kezelése elısegíti a vegyszerek által okozott egészségügyi problémák csökkentését, ezzel pedig csökkenti a nemzeti egészségügyi rendszerek költségeit. Az eredmények fokozatosan jelennek meg, ahogy egyre több anyagot regisztrálnak. A környezettel és emberi egészséggel kapcsolatos elınyök számottevıek lesznek. A Bizottság hatásvizsgálata szerint az elınyök elérhetik 30 év alatt az 50 milliárd €-t. A környezeti elınyök jelentıs részét pénzben nem lehet kifejezni. Az európai vegyipar is élvezni fogja a rendszer által nyújtott elınyöket. A közbensı felhasználók megkapják a szükséges biztonsági információt az általuk vásárolt vegyszerekrıl. Szorosabb lehet a kapcsolatuk a beszállítóikkal, és jobban megvédhetik dolgozóik egészségét, termékeik pedig biztonságosabbak lesznek a fogyasztók egészsége és a környezet szempontjából.

26. Csökkeni fog a vegyszerek száma a REACH következtében? Valószínő, hogy lesznek vegyszerek, melyeket nem fognak regisztrálni, mivel a gyártók szerint nem fogja megérni a ráfordított költséget. A Bizottság becslése szerint ez a jelenleg piacon lévıs vegyszerek 1–2%.át érintheti. 12


A vegyszerpiac dinamikus természete miatt nehéz elképzelni, hogy alapvetı fontosságú vegyszerek eltőnjenek a piacról anélkül, hogy ne jelenne meg valamilyen helyettesítı anyag. A REACH rendszer elısegíti az innovációt, arra sarkallja a cégeket, hogy helyettesítsék azon anyagaikat, melyeket engedélyeztetniük kell. A közbensı felhasználók részt vehetnek a konzorciumokban mint információszolgáltatók és felhasználók. 27. Megnı a REACH következtében az állatkísérletek száma? A kis mennyiségő vegyszerek (1–10 t/év/gyártó/importır) az állatkísérleteket lehetıleg el kell kerülni. Nagyobb mennyiség esetében akkor lehet szükség állatkísérletekre, ha a rendelkezésre álló adatok és a validált alternatív megoldások nem elégségesek. Az egyes, nagyobb mennyiségő vegyszerek esetében állatkísérleteket elıirányzó vizsgálati programokat a kísérletek megkezdése elıtt az illetékes hatóságoknak jóvá kell hagyniuk. Mindenképpen elkerülendı a kísérletek többszörös elvégzése, ezért szükséges az egyes cégek közti információcsere. 28. Hogyan fogja a REACH kiegészíteni az egyéb EU szabályozást? A REACH szabályozást úgy alakítják ki, hogy elkerüljék az egyéb szabályokkal való átfedést. A REACH keretében keletkezı információk más szabályozási folyamatokban is felhasználhatók és felhasználandók. A REACH önmagában mintegy 40 irányelvet és szabályozást fog helyettesíteni, ugyanakkor érvényben marad további 20, vegyszerekre vonatkozó szabályozási dokumentum, pl. a veszélyes anyagok címkézésérıl. 29. Milyen konzultációk voltak/lesznek a bevezetésig? A teljes tervezési folyamat elıtt és alatt a Bizottság állandó információs kapcsolatban állt a tagállamokkal, harmadik országokkal, ipari és civil szervezetekkel. Tagállamok: Rendszeres kapcsolat az illetékes hatóságok részvételével rendezett találkozók révén. Egyes tagállamok részt vettek a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. Több tagállam adott írásos véleményt. Harmadik országok: Állapotjelentések, informális konzultációk és levelek segítették, hogy a harmadik országok és szövetségeik véleményét figyelembe vehessék, emellett számos találkozóra és megbeszélésre is sor került. Ipar: Különbözı ágazatokból számos ipari szövetség juttatta el véleményét a vegyszerstratégiáról. Kétoldalú megbeszélések és az ipar által szervezett különbözı konferenciák tették lehetıvé a folyamatos véleménycserét. A különbözı ipari szervezetek által delegált tagok részt vettek a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. Civil szervezetek: Környezetvédı, fogyasztói és az állati jogokat védı szervezetek adtak írásos véleményt a vegyszerstratégiáról. A nagyobb környezetvédı szervezetek és az Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet (BEUC) képviselıit meghívták az illetékes hatóságok találkozóira. Az állati érdekeket védı csoportok is lehetıséget kaptak véleményük kifejtésére, elsısorban az állatkísérletek kérdésében. Több, a civil szervezetek által delegált szakértı vett részt a mőszaki szakértıi munkacsoportokban. 30. Ki vett részt az Internetes konzultációban? Több mint 6000 válasz érkezett be az Internetes konzultáció során az ipar képviselıitıl, magánszemélyektıl, civil szervezetektıl, stb. A válaszolók mintegy fele volt valamilyen vállalkozás, beleértve a legnagyobb vegyipari cégeket, de számos kis és közepes 13


vállalkozás is volt köztük. Részt vettek a különbözı kereskedelmi szervezetek is. Egyes civil szervezetek 30.000 magánszemély aláírásával nyomatékosították az egészség és a környezet fokozott védelme iránti igényüket. Válaszoltak a szakszervezetek is. Hat EU tagállam is ismertette véleményét, emellett számos regionális hatóságtól és állami intézettıl is érkezett állásfoglalás. Számos kulcsfontosságú kereskedelmi partner (többek közt az USA, Japán, Kína) is hozzászólt. 31. Milyen változásokhoz vezetett az Internetes konzultáció? Az Internetes konzultáció eredményeképpen számos értékes információ érkezett be, melyek segítik a REACH jobb mőködését. Megtartva a Fehér Könyv alapelveit sikerült számos ponton egyszerősíteni. – Jelentısen csökkennek a közbensı felhasználók terhei – Nem lesz szükség elızetes kémiai biztonsági jelentésre – Kimaradnak a regisztrációból a polimerek – Könnyebb regisztráció az 1–10 t/év közötti mennyiségben termelt anyagok esetében – A veszélyes anyagok cseréjének támogatása – Könnyebb adminisztráció – Nagyobb törvényes biztonság, bizalmas adatok védelme, kivétel a K+F tevékenység esetére – Egyszerőbb követelmények; csak a veszélyes anyagokat adott koncentráció felett tartalmazó készítmények esetében kell kémiai biztonsági becslés, és a készítményeket egységként kell kezelni, nem pedig egyesével vizsgálni a felhasznált anyagokat. 32. Milyen nemzetközi kezdeményezések léteznek a kémiai biztonság terén? Mivel a vegyi anyagokkal világszerte kereskednek, a kémiai biztonság globális érdek, ezt mutatja számos kezdeményezés ezen a területen. Foglakozik a kérdéssel az ENSZ környezetvédelmi programja (UNEP), az OECD, stb. 33. A REACH javaslat kompatibilis a WTO-val? A WTO szabályok megengedik, hogy a tagok az emberi egészség védelmében olyan intézkedéseket tegyenek, melyek nem diszkriminatívak más tagokkal szemben. Elvárás, hogy az intézkedések arányosak legyenek a célokkal. A REACH rendszer mind az EUbeli, mind az EU-n kívüli gyártókra vonatkozik, az elvárások is azonosak. A REACHen belül el lehet fogadni nem EU-ból származó vizsgálati eredményeket is, amennyiben azok nemzetközileg megbízhatóak. 1

A REACH-rıl általában Fel kell készülni a szigorú elvárásokra 2005. április 25.

1

Forrás: http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2005/050306.htm#1 2005. március 6.

14


(...) Az EU 1998-ban döntötte el, hogy a vegyianyag-politika reformja nem tőr további halasztást, ezért 2003 októberére elkészítette a REACH elnevezéső új szabályozási rendszert. Ezt nyújtotta be a Bizottság az EU Parlamentnek és a Tanácsnak, melynek vitája zajlik jelenleg is az EU szakértıi munkacsoportjaiban és a tagállamokban is. Elıreláthatóan még 2005 folyamán lezajlik a tervezet EU-parlamenti vitája, és várhatóan 2007-ben nyeri el a jogszabály a végleges változatát. Ennek célja, hogy a vegyi agyagokat forgalomba kerülésük elıtt egészségügyi és környezetvédelmi szempontból ellenırizzék. A tervezet elsıdleges jelentısége, hogy szemléletet vált: ezentúl a gyártó felelıssége lesz bizonyítani, hogy termékei biztonságosak. Ha a REACH-et az EU parlamentje elfogadja mint törvényt, akkor a tagállamoknak kötelességük lesz hatályba léptetni. A tervezet az emberi egészség és a környezet védelme érdekében mintegy 3000 új és 30.000 régi vegyi anyag regisztrálását, bevizsgálását és engedélyezését írná elı az elkövetkezendı 11 év alatt, ami alapvetıen befolyásolná az ágazat jövıjét. Ez az évi egy tonnánál több vegyi agyagot elıállító, illetve importáló vállalatokra róna többlet kötelezettségeket. Az 1-10 tonnáig terjedı mennyiségő vegyi anyagok esetében 19 kizárólag élı szervezeten kívüli vizsgálatot kell teljesíteni, míg az 1000 tonnát meghaladó mennyiségnél már 56 a teljesítendı vizsgálatok száma. Az engedélyezés egyik célja, hogy a kiemelten veszélyes vegyi anyagokat biztonságosabb, kevésbé kockázatos anyagokra cserélje az ipar. Ennek érdekében egy adott idıpont után az engedélyeztetési körbe vont rákkeltı, toxikus vagy endokrin rendszert romboló anyagokkal végzett valamennyi tevékenységet tiltaná a REACH. Ez alól kivétel az EU Bizottság által engedélyezett adott anyaggal végzett adott tevékenység, ha a kérelmezı cég bizonyítja, hogy megfelelı módon felügyeli a vegyi anyag használatával járó kockázatot, vagyis tartani tudja az egységes környezethasználati engedélyrıl szóló jogszabályt és a Víz Keretirányelv alapján kiadott engedélyekben szereplı határértékeket. A REACH irányítására, a tudományos és a szakmai háttér biztosítására a rendelet létrehoz egy Európai Vegyi Anyag Hivatalt. Az új szabályozás bevezetése azt a célt tőzte ki, hogy 2018-ra Európát megtisztítsa a káros vegyi anyagoktól. Az EU Bizottság hatásvizsgálata szerint a REACH uniós vegyipart és a közbensı felhasználókat érintı összes költsége 11 év alatt 2,8-5,2 milliárd euró (700-1300 milliárd forint) lehet, amely makrogazdasági szempontból az EU GDP-jére csak elenyészı mértékben hathat. Ebbıl a vegyipart közvetlenül érintı költség elérheti a 2,3 milliárd eurót (580 milliárd forint), beleértve az Európai Vegyi Anyag Hivatalnak fizetendı 0,3 milliárd eurót (75 milliárd forint) is. A közbensı felhasználók költségei a becslések szerint 2,8-3,6 milliárd eurót tehet ki, ha a várakozások szerint a termékek 1-2 százalékát kivonják a piacról gazdaságtalanság miatt. Ezzel szemben az EU Bizottság szerint a REACH hatásának elınyei 30 év alatt elérhetik akár az 50 milliárd eurót, bár a környezeti elınyök jelentıs részét pénzben nem lehet kifejezni. Az Unió bizottsága szerint ez a „nyereség” úgy alakul ki, hogy a 15


vegyszerek tulajdonságainak jobb és korábbi azonosítása révén csökken az emberi egészséget veszélyeztetı kockázat, és javul a környezet minısége. A veszélyek azonosítása és az általuk okozott kockázat jobb kezelése elısegíti a vegyszerek által okozott egészségügyi problémák mérséklését, ami csökkenti a nemzeti egészségügyi rendszerek költségeit. Az eredmények fokozatosan jelennek meg, ahogy egyre több anyagot regisztrálnak.2

REACH számokban3 2005. április 29.

2 3

Forrás: Gazdasági Tükörkép. OBSERVER Forrás: Ma és Holnap. OBSERVER

16


17


REACH, az új EU vegyszerpolitika 2004. április 6. A Szociális Párbeszéd Bizottság legutóbbi ülésén Steve Hollins, az EU vállalkozási bizottságának képviselıje ismertette a sokat emlegetett REACH rendszerrel kapcsolatos fejleményeket. Az ı elıadásából következik néhány fontosabb részlet. Az EU Bizottsága 2003 októberében vezette be a REACH (Registration, Evaluation and Authorization of Chemicals) rövid névvel ellátott új szabályozási rendszert, amely az új vegyszerek regisztrálását, kiértékelését és engedélyeztetését teszi kötelezıvé. A Bizottság szabályozási javaslatainak létrehozása során a legfontosabb szempont a fenntartható fejlıdés. Meg kell találni az egyensúlyt a gazdasági, szociális és környezetvédelmi érdekek között. A Parlament elé tárt módosítási javaslat egyik fı célja a belsı piac mőködésének biztosítása. Ez nagyon fontos az ipar számára, hiszen egy biztos keretet nyújt a vegyszerek szabad áramlásának, és megvéd a nemzeti szabályozások kockázatától. Egy új, erıs és független vegyszerügynökség jön létre, mely biztosítja a REACH rendszer helyes alkalmazását az EU minden országában. Székhelyeként Finnországot jelölték ki. Az ügynökség tanácsokat adhat a Bizottságnak az anyagok értékelésének prioritásairól, és biztosítja az engedélyeztetési határidık betartását. Az erıforrások optimális kihasználásának érdekében az ügynökség további feladata egy információs adatbázis létrehozása a vegyi anyagokról, valamint annak biztosítása, hogy a tagállamok értékelési terveit megfelelıen koordinálják. A legfontosabb szempont, hogy a rendszer megvalósítható és költség-hatékony legyen. Ennek megvalósítását célozzák a legújabb módosítási javaslatok. Ezek közé tartozik az elızetes vegyszerbiztonsági jelentések (CSR) megszőntetése. Az eredeti szabályozás szerint minden vegyi anyagra egy éven belül kellett volna elkészíteni ezeket. Egy másik könnyítés a 10 tonna alatti mennyiségben elıállított anyagok terheinek csökkentése az által, hogy már nem kérik a vegyszerbiztonsági felméréseket a legfontosabb biztonsági és használati információkat tartalmazó technikai dosszié helyett. A módosítás szerint a felhasználók már nem kell vegyszerbiztonsági felméréseket készítsenek, helyettük elkészítik a gyártók, vagy az importálók a felhasználók által megadott felhasználási területre vonatkozóan. A polimereket kivonnák a regisztrálási kötelezettség alól, csak az izolált köztes termékek egyszerősített regisztrálását kérnék, amennyiben ezeket a helyszínen kezelik, vagy ellenırzött körülmények között szállítják. A beszerzési láncban az információk átadását továbbra is a jól ismert és nemzetközileg elismert biztonságtechnikai adatlapok biztosítanák. A REACH rendszerbe a módosítási javaslatok olyan elemeket is beépítenek, amelyek ösztönzik az innovációt. A javasolt rendszer például a regisztrációs küszöböt 10 kg-ról 1 tonnára emelné. Ugyanakkor a kutatás-fejlesztési próbaidıszak akár 10 évre is kinyúlhatna. A kis mennyiségő anyagok regisztrációjához kért információs követelmények csökkennek, és ez által az anyagok piacra vitele egyszerősödne és csökkennének ennek költségei. Az árucikkekben található vegyi anyagokra vonatkozó részeket is kiegyensúlyozottabbá és megvalósíthatóbbá teszi a javaslat. Itt csak azokra az anyagokra vonatkozna a regisztrációs kötelezettség, amelyek az árucikk rendeltetésszerő használata során felszabadulnak és veszélyesnek minısítettek. A normál 1 tonnás küszöb a gyártókra és importırökre vonatkozna. A módosítási javaslat kidolgozását megelızı idıszakban a Bizottság internetes konzultációt tartott az érdekelt felekkel. Ennek figyelembe vételével hozta létre a költségcsökkentési javaslatokat is. 18


A javaslat a közvetlen költségeket akár 80%-kal is csökkentené. Ennek következtében a közvetlen a bevizsgálási és regisztrációs költségek, beleértve az ügynöki költségeket is, 2,3 milliárd eurót tennének ki, és ez 11 évre oszlana el. A felhasználókra kifejtett hatás is nagymértékben enyhülne az eredeti elképzeléshez képest. Az elemzések szerint ezek a költségek 2,8-5,2 milliárd euró intervallumban lesznek. A jövıre nézve a Bizottság azt javasolja, hogy hozzanak létre stratégiai társulásokat az iparral való együttmőködés javításának érdekében. Így könnyebben ellenırizhetıvé válnának a rendszer már mőködı elemei, és könnyebben elıkészíthetnék az új vegyszerügynökség létrejöttét. Jelen pillanatban a Bizottság és a Parlament komoly vitákat folytat a REACH rendszerrel kapcsolatosan, és arra törekednek, hogy elıkészítsék a végsı megegyezés alapjait. A Bizottság egy hatékony átmeneti stratégián dolgozik, amely szükséges a REACH rendszer bevezetéséhez. Ezt teljes együttmőködésben teszi az érdekelt felekkel.4

EU parlamenti vita Parlamenti vita a vegyianyag-szabályozásról Brüsszel, 2005. március 17. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága, amely a Házban elsısorban felelıs a REACH néven ismert vegyipari reformokért, hétfın vitát tartott a dosszié állásáról. Jelenleg az elsı olvasat elején járunk, a módosító indítványok leadásának határideje április vége. Guido Sacconi, a REACH-ért felelıs olasz szocialista jelentéstevı azt mondta, hogy a Parlament nagyon várja az Európai Bizottság március végére, április elejére ígért új, végsı hatástanulmányát, mert ettıl várják, hogy bizonyos vitás kérdések – különösen a végfelhasználók („downstream users”) és elsısorban a kkv-végfelhasználók helyzete – tisztázódjanak. Sacconi szerint az eddig egyeztetések során világossá vált, hogy az EP-ben meglehetısen nagy egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a vegyi anyagok jóváhagyásáért és regisztrációjáért felelıs uniós ügynökségnek erıs jogosítványokat kell adni; nagy támogatást élvez az OSOR (az egy anyag, egy regisztráció elve, ami lehetıvé teszi, hogy azonos vegyületeket együtt regisztráljanak vállalatok költségmegtakarítás céljából); alapvetıen egyetértés van az állatkísérletek csökkentésének céljában; rendkívül kényesek viszont a regisztráció által felvetett adatvédelmi problémák: az ágazatban sokan attól tartanak, hogy a nyilvános regisztráció versenyhátrányba hozhatja ıket más vállalatokkal szemben, üzleti titkok kiszolgáltatásához vezethet.

4

Forrás: http://www.bimeo.hu/bor-cipo/2004/040406.htm

19


Chris Davis liberális képviselı amiatt aggodalmaskodott, hogy ha a Bizottság új hatástanulmánya túl késın fog megjelenni, kevés idıt hagyva az EP-nek a módosító indítványok elkészítéséhez. Davis egyetértett, hogy erıs vegyi ügynökségre van szükség, és ebben az új szervben látta eszközét annak, hogy az állatkísérleteket drámaian csökkenteni lehessen Európában. Azt javasolta, hogy a vegyi anyagok regisztrációs díját fordítsák alternatív kísérleti módszerek kifejlesztésére, ezzel is megkímélve egy csomó állat életét. Egy másik képviselı azt vetette fel, hogy a szabályozás életbe lépését követı regisztrációs hullámot (mintegy harmincezer vegyi anyag van forgalomban, amit a REACH értelmében várhatóan be kell majd jegyeztetni) úgy „fogják meg”, hogy átmeneti idıszakot – mondjuk hat hónapot – adnak a kisebb vállalatoknak, akiknek így csak késıbb és fokozatosan kell eleget tenniük regisztrációs kötelezettségüknek. Többen felvetették, hogy a tömegkritérium nem elégséges önmagában a vegyi anyagok csoportba rendezésénél, mert a tonnaszám önmagában nem mond sokat egy anyagról; ehelyett rendes veszélyességi kritériumokat kellene bevezetni, például biotoxicitás, felmalmozódás vagy lebomlási idı. Megint mások úgy vélték, hogy több anyagfajta van, amit ki lehetne zárni a REACH hatálya alól: például a kokszot, ami vegyileg tisztább, mint a REACH által nem érintett szén, a jelenleg javaslat által mégis bejegyzésre köteles anyagnak minısülne. Egy képviselı az összes kozmetikumot ki akarta venni a szabályozás hatálya alól, mert, mint mondta, arra már úgyis vonatkozik egy uniós jogszabály, amit ráadásul hamarosan úgyis frissíteni kell. Mint arról korábban beszámoltunk, a Tanácsban a nemzeti kormányok képviselıi az EP-vel párhuzamosan szintén megkezdték az elsı olvasatot. A szakdiplomaták eddig a javasolt szabályozás negyedik és ötödik fejezetét vizsgálták meg kimerítıen, a hozzácsatolt kiegészítésekkel és mellékletekkel együtt (információ és végfelhasználók). A következıkben a figyelem a hatodik, a hetedik és a nyolcadik fejezetre fordul (anyagok értékelése, jóváhagyása és a veszélyes anyagok gyártásának és használatának korlátozása), a következı miniszteri szintő tárgyalási forduló pedig június 6-án és június 25-én lesz, a versenyképességi tanácsban és a környezetvédelmi tanácsban. Fontos esemény lesz egy szakmai munkacsoportülés Luxembourgban, május 10-11-én, ahol a tagállamok illetékesei a következıkre fókuszálnak: egy új európai bizottsági hatástanulmányra, valamint a REACH-vita egy központi elemére, a Budapest és London által kidolgozott OSOR-javaslatra (egy anyag, egy regisztráció). Utóbbi javaslat nagy támogatást élvez a tagállamok többségének a körében is, legfıbb ellenlábasának az Európai Bizottságot és Írországot tekintik.5

A parlamenti liberálisok optimisták a REACH-el kapcsolatban Brüsszel, 2005. március 3. Támogatásáról biztosította az Európai Bizottsági új vegyi szabályozásra vonatkozó javaslatait az EP harmadik legnagyobb frakciója, bizonyos feltételek figyelembe vétele mellett.

5

Forrás: Bruxinfo

20


Az Európai Parlament liberálisai elengedhetetlenek a REACH néven emlegetett vegyi szabályozási reform elfogadásához.– jelentette ki Graham Watson, a frakció vezetıje szerdán, rámutatva, hogy a harmadik legnagyobb parlamenti erıként a mérleg nyelvét képezik ebben a kérdésben. A dossziéért részben felelıs ipari bizottságban ráadásul egy liberális képviselı, Lena Ek az elıadó. Watson leszögezte: frakciója alapvetıen támogatja a vegyi anyagok piacra dobásának feltételeit fogyasztó- és környezetvédelmi szempontok alapján megszigorító javaslatot – sıt, azt a jelenlegi parlamenti ciklus egyik legfontosabb ügyének nevezte –, de ehhez számos változtatást akar látni. A prioritási elv érvényesítése: a vegyületek tesztelését és regisztrálását veszélyességi sorrendben kell elvégezni, így a mintegy 30 ezer forgalomban lévı vegyi anyagot valamikor 2017-re fogják teljesen regisztrálni. „Egy anyag, egy regisztráció” (OSOR): ennek a népszerő magyar-brit javaslatnak a lényege, hogy a vállalatok összefognak, és azokat a vegyületeket, amelyeket többen is gyártanak-forgalmaznak, együtt jelentik be, költségkímélésbıl. Ezt a liberálisok is támogatják, de szerintük jogvédelmi okokból egyes esetekben kivételt kell tenni, vagyis nem tennék száz százalékig kötelezıvé a közös regisztrációt. A legveszélyesebb kategóriába sorolt vegyi anyagok csak korlátozott idıre kapnának forgalomba hozatali engedélyt, ezzel is bátorítva az új vegyületek kifejlesztését. A regisztrációért felelıs uniós ügynökségnek nagy hatalmat kell adni, hogy a 25 nemzeti piac egységes szabályozása biztosítva legyen; ez az ügynökség járna el a címkézéssel kapcsolatban is. Ami az importált anyagokat illeti, azokra ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, nehogy az európai vállalatok versenyhátrányba kerüljenek; de mindezt a Kereskedelmi Világszervezet szabályaival összhangban kell megvalósítani. Egy liberális képviselı, a környezetvédelmi bizottságban helyet foglaló Chris Davis ezzel párhuzamosan megtámadta az ipari lobbit, amely hónapok óta keményen dolgozik a REACH meggyengítésén, sok tekintetben sikeresen. Davis elismerte, hogy az európai gazdaság mintegy 10 százalékát kitevı, a világ legjobbjának tartott európai vegyipar érdekei egyfelıl legitimek, másrészt úgy vélte, hogy becsléseik – miszerint az ágazat ekkora és ekkora része menne tönkre vagy szorulna ki az Unióból a REACH életbe lépése esetén – szörnyen eltúlzottak, és erre bizonyíték is van. Davis ugyanakkor úgy vélte, hogy a Parlament és a Bizottság összességében igen megértı volt az ágazat érdekeivel és érveivel szemben, ezért minden bizonnyal lehetséges lesz majd olyan kompromisszumra jutni, amely a fogyasztók és a környezet érdekeit is figyelembe veszi és az ágazat versenyképességét sem sérti. Davis arra is rámutatott, hogy az ágazat mára elfogadta a REACH-et, és az elmúlt idıszakban beérkezı javaslataikkal már nem aláásni, szétszedni akarják a szabályozást, csak részleteiben finomítani. Ezért úgy érezte, optimizmusa megalapozott, és a végeredmény mindenki számára nagyon jó lesz, az európai jogalkotás szép példája.

21


A REACH jelenleg elsı olvasatában van; a három illetékes bizottságban (ipari, környezetvédelmi és a belsıpiaci) nyár és kora ısz közt szavaznak elıször, a plénum elé pedig várhatóan valamikor az ısz derekán kerül a dosszié. Graham Watson szerint a szabályozás valamikor a parlamenti ciklus felénél léphet életbe.6

A vegyipari vita elérte az Európai Parlamentet Brüsszel, 2005. január 20. Az európai parlamenti képviselık okítására és megpuhítására helyezıdött szerdán a jogalkotás hangsúlya az uniós vegyipari javaslatcsomag, a REACH vitájának nyílt meghallgatásán, ahol különbözı ágazati és fogyasztóvédelmi csoportok ütköztették véleményüket. Az Európai Parlamentben rendezett egész napos vitán szakértık és lobbisták tucatjai válaszolgattak a képviselık kérdéseire, megvilágítva a kolosszális mérető reformcsomag csaknem minden elemét. Mint emlékezetes, az angol rövidítés alapján REACH névre keresztelt vegyipari javaslat, ami jelenleg elsı olvasatában van a tagállami kormányokat képviselı Tanácsban (de majd a Parlamentnek is el kell fogadnia), a gyártókra helyezné a bizonyítás terhét, hogy termékeik nem károsítják az egészséget és nem ártalmasak a környezetre sem. A javaslat rendkívül ellentmondásos: kritikusai szerint óriási terhet róna a gyártókra, és a kis- és középvállalkozások akár 40 százalékát is kiszorítaná a piacról. Változatlan formájában ugyanis mintegy harmincezer különbözı anyag megvizsgálását és bejegyzését tenné kötelezıvé (egy új európai ügynökségnél). A szabályozás ráadásul nem csak a vegyi anyagok elıállítóit, hanem azokat az ágazatokat is érinti, amelyek felhasználják ezeket az anyagokat – például az autóipart, amelyre óriási pluszterheket róna, ha egyes vegyületek egyszer csak kiesnének a piacról. A vegyipar az európai gazdaság harmadik legnagyobb ágazata, több millió embert foglalkoztat. A parlamenti meghallgatás elıestéjén az UNICE, az európai ipar fı érdekvédelmi szervezete javaslatot tett a REACH-javaslat módosítására. Módosításuk egyrészt szőkítené a regisztrálandó anyagok körét, kizárva a nyersanyagokat, másrészt azokra az anyagokra fókuszálna, amelyek esetén nagyobb a kockázat („kockázatalapú megközelítés”). „A világon senkinek nincsen akkora kapacitása, hogy mind a harmincezer meglévı szubsztanciát tesztelje és regisztrálja; azokkal az anyagokkal kell foglalkozni, amelyek tényleg problémásak, nem a száz éve a földekre szórt mononitráttal” – mutatott rá egy magyar ágazati képviselı. A vegyipar szerint szubsztanciák óriási mennyisége veszhet el, egész egyszerően azért, mert a kisebb cégek forrás híján nem fogják ıket tudni bejegyezni. Az idézett képviselı becslése szerint az egyébként igen fejlett magyar vegyipar kis- és középvállalkozásainak akár 60 százaléka is tönkremehet, ha a Bizottság javaslatai változatlanul kerülnek elfogadásra (a vegyipar a magyar gazdaság mintegy tíz százalékát adja).

6

Forrás: Bruxinfo

22


Zöld- és fogyasztóvédelmi képviselık szerint azonban az UNICE-módosítások végzetesen felhígítanák a REACH-programot, olyanná téve, mint a jelenlegi rendszer, ahol egy anyag egészségtelenségét a hatóságnak kell bebizonyítania, ha ki akarja zárni a piactól, nem pedig a gyártónak. Az ún. kockázatalapú megközelítést, ahol végeredményben a gyártó dönti el, hogy melyik termék a veszélyes és szorul mihamarabbi regisztrációra, a Zöldek egyszerően kinevették, mondván, ez olyan, mintha a kecskére bíznák a káposztát. De érdekes módon abban az ágazati szervezetek is egyetértenek, hogy a rendszer reformra szorul: a meghallgatáson felszólaló ipari képviselık szerint egy átlátható és világos regisztrációs rendszer segíthetne visszanyerni a fogyasztók bizalmát a vegyiparban. „Nézzünk szembe vele: hosszú távon mi is csak akkor lehetünk sikeresek, ha van hitelünk” – mondta egy brit lobbista, aki emlékeztetett, hogy milyen katasztrofális hatással járt többek közt a vegyiparra is a pár évvel ezelıtt angliai száj- és körömfájásjárvány, holott az egész hisztérián alapult: az állati megbetegedés ugyanis szinte egyáltalán nem veszélyes az emberre. Másrészt egy szigorúbb szisztéma hosszú távon növelni fogja az egész ágazat versenyképességét azáltal, hogy felgyorsítja az egyes, veszélyesnek ítélt vegyi anyagok helyettesítését. „Némileg meglepve kellett tapasztalnom, hogy az európai ipar lobbizik a REACH-ért” – filozofált a kérdés ezen oldaláról a meghallgatás szünetében a Bruxinfónak Dr. Körtvélyessy Gyula, aki a Magyar Vegyipari Szövetséget képviselte a vitában. A MAVESZ szerint ennek az is oka, hogy az ágazat belátta: a REACH-et nem lehet megúszni, csak megreformálni. Körtvélyessy és más vegyipari képviselık ugyanakkor elismerik, hogy nyilvánvaló okoknál fogva a nagyobb vállalatok számára könnyebb lesz a REACH-csel való együttélés, és a kisebb cégekre lényegesen nagyobb terhet ró majd a reform. A lobbisták közül sokan az európai vegyipar totális csıdje mellett a vállalatok menekülésére is figyelmeztettek komor hangú felszólalásukban: a túl szigorú REACH szerintük arra kényszerítheti az európai cégeket, hogy a tengerentúlon folytassák a termelést, lazább szabályozásokat biztosító országokban – ez pedig nem segítene a fogyasztókon se. Körtvélyessy arra is rámutatott – érdekes módon a felszólalók közül egyedül, alighanem illusztrálva a vegyipar rendkívüli óvatosságát –, hogy a vegyi anyagok elterjedt használatából fakadó kockázatokat igazából nem lehet zéróra csökkenteni. A legmodernebb és leghatásosabb rákgyógyszerek és más készítmények egyben a legveszélyesebbek is potenciálisan – emlékeztetett a magyar szakértı. A környezet- és fogyasztóvédelmi szervezetek egyszerő és hatásos egészségügyi figyelmeztetésekkel próbálták illusztrálni mondanivalójukat szerdán. Az angol Woman’s Institute (WI) nevő nıszervezet pár nappal korábban vérvételt és -tesztet szervezett Brüsszelben, ahol rovarirtókat és különbözı, lassan lebomló permetezı szereket találtak a tesztelt nık vérében. „Jó dolgokat akarok a gyermekeimre hagyni, nem vegyszereket” – mondta egy Ruth Bond nevő WI-tag a szervezet által kiosztott sajtóközleményben. A WWF nevő zöldszervezet alaposabb és megbízhatóbb címkézést sürgetett a vegyi anyagokat is tartalmazó termékek dobozán. Erre az ipari lobbisták azzal kontráztak, hogy azokból már így is annyi van, hogy úgyse olvassa el ıket senki. A REACH-vita középpontjában jelenleg egy magyar-brit javaslat áll, amelyet az „egy anyag, egy regisztráció” (OSOR) néven emlegetnek.

23


Ez arra kötelezné a vállalatokat, hogy fogjanak össze és közösen jegyezzenek be olyan anyagokat, amelyeket többen is elıállítanak, ezzel rengeteg idıt és pénzt megspórolva, ami különösen a kis- és középvállalkozások számára fontos. A javaslat értelmében ráadásul csak a termékek kritikus „alapinformációit” kellene közölni, nem pedig komplett leírását, elhárítva a versenyjogi és szellemi tulajdonjogi aggályokat. Ez az ötlet egyébként megvan az eredeti bizottsági javaslatban is, de ott csak azokra az anyagokra vonatkozik, amelyek állatkísérleteket is igényelnek, ami az összes szubsztancia kb. tizede. A magyar-angol javaslat kiterjesztené a módszert a termékek egész skálájára. Becslések szerint ez a szisztéma akár 600 millió euró éves megtakarításhoz is vezethetne az ágazat számára. Noha a Bizottság egyelıre szkeptikus, úgy tudni, hogy a Tanács utolsó ülésén, november végén a tagállamok többsége támogatta ezt a javaslatot. Mint a szerdai meghallgatáson kiderült, az európai vegyipari érdekképviseletek nagy részének is tetszik a magyar-angol terv, bár sokuk azt akarja, hogy az összefogás és közös anyagbejegyzés ne legyen kötelezı, ebbıl indokolt esetben ki lehessen maradni. A meghallgatáson résztvevı EP-képviselık hangulata összességében polarizálódottnak tőnt. Az egyébként nem sok érzelmi kitörést provokáló meghallgatáson két képviselıi felszólás kapott óriási tapsot: az egyik szerint szembe kell vele nézni, hogy a REACH bevezetése egy sor vegyipari cég csıdjéhez fog vezetni, „de inkább az ı koporsójukba verjünk szeget, mint a fogyasztókéba”. Egy másik, szintén ujjongó sikert arató felszólaló pedig azon elmélkedett, hogy noha a háború óta eltelt évtizedekben többszörösére nıtt a mindennapokban használt vegyi anyagok fajtája és mennyisége, a helyzet összességében mégsem lehet olyan rossz, hiszen közben az európaiak átlagéletkora évtizedekkel megnıtt.7

Európai Parlament – Foglalkoztatási és Szociális bizottság – III/2004. sz. közlemény a képviselık részére 2004. október 7. Október 7-i ülésén a Foglalkoztatási Bizottság eszmecserét tartott a bizottság számára nyitva álló idıkereten belül a Vegyi anyagok regisztrációjáról, értékelésérıl, engedélyezésérıl és korlátozásáról (REACH) szóló rendeletre vonatkozó bizottsági javaslatról, amely Vegyi Anyagokkal Foglalkozó Európai Ügynökséget hoz létre és módosítja a Környezetben tartósan megmaradó szerves szennyezı anyagokról szóló EK rendeletet és az 1999/45/EK irányelvet. A vita Thomas Mann elıadó nyilatkozatával kezdıdött. Ezt követıen öt szakértı - Dr. Reinhard Quick (BASF, Németország), Jean Pierre Jerougel (CFDT, Franciaország), Professzor Dr. Raphael Masschelein (University of Leuven, Belgium), Dr Thomas Jostmann (Igazgató, CEFIC) és Tony Musu (TUTB) tartott rövid elıadást. Mann felvezette a témát és elmagyarázta, hogy szükséges lenne, ha a bizottság a REACH valamennyi aspektusát megvizsgálná, különösen azokat, amelyeknek közvetlen vagy közvetett hatása van a foglalkoztatásra.

7

Forrás: Bruxinfo

24


Fontos, hogy rendelkezésre álljon egy hatékony és mőködıképes rendszer. Mann elmagyarázta, hogy a fı kérdések arról szólnak, hogy vajon ezen új rendszer túlságosan bonyolult, bürokratikus és drága-e, különösen a KKV-k számára; hogy a regisztrációs költségek 20 000 és 240 000 euró között mozognak-e; hogy elsıbbségi sorrendet kell-e felállítanunk a regisztrációs követelmények között és hogy a kereskedelmi adatvédelem szempontjából problémákhoz vezetnek-e azok a követelmények, amelyeket a REACH a cégekkel szemben támaszt átláthatóságukkal és információk közlésével kapcsolatban. Azt is említette, hogy a szóban forgó szociális partnerek (CEFIC, Európai Vegyipari Munkaadók Csoportja, Európai Bánya-, Vegyipari és Energiaipari Dolgozók Szövetsége) hét pontos programot adott ki, amely a jelenlegi formájában meglévı REACH javaslattal kapcsolatos nagyfokú bürokrácia egyszerősítését és megszüntetését javasolta. Dr. Quick elmagyarázta, hogy nincs széleskörő európai tanulmány a REACH-nek különösen a foglalkoztatottság vonatkozásában kiváltott hatásairól. Utalt azonban az errıl a témáról szóló német tanulmányra. A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a REACH Németországban a vegyipar terén 46 400 állás megszőnéséhez vezethet, de hogy az ezen iparágban elveszett minden egyes álláshely közvetlenül vagy közvetetten további hat elvesztését vonná maga után más ettıl függı iparágakban és a szolgáltatói ágazatban. Dr. Quick a REACH egyszerősítését támogatja és kifejtette, hogy véleménye szerint lehetséges a regisztrációs költségek csökkentése a tesztkövetelmények korlátozásával és/vagy koncentrálásával annak hatékonyságának csorbítása nélkül. Jegourel ezt követıen a vegyi anyagok értékelésének meglévı rendszerében uralkodó hiányosságokról beszélt. Elmagyarázta, hogy a REACH világos és nyilvános biztonsági rendszert kínál, illetve a munkavállalók számára lehetıséget arra, hogy több információt kapjanak a vegyi anyagokról, ami a REACH pozitívuma. Kifejtette, hogy a foglalkoztatás mennyisége és minısége fontos szereppel bír, és hogy a REACH azt az elvet testesíti meg, miszerint az egységes piac kéz a kézben jár a környezetvédelemmel és az egészségüggyel. Jegourel arról is szólt, hogy egyensúlyt kell teremteni a foglalkoztatási aggodalmak és a közegészségügy védelme között. Úgy érezte, hogy javítani kell az irányelv átláthatóságra és nyilvános hozzáférésre vonatkozó rendelkezéseit, és hogy támogatna egy olyan európai ügynökséget, amely megfelelı döntéshozó hatáskörökkel rendelkezik. Jegourel egyetértett abban, hogy a nem bizalmas adatokat hozzáférhetıvé kell tenni a nyilvánosság számára és megjegyezte, hogy összehangolt ipari politikára van szükségünk. Masschelein professzor ezt követıen elmondta, hogy a vitához tudósként szól hozzá és nem képvisel semmilyen konkrét politikai csoportot vagy politikai nézetet. Két fı kérdésre koncentrált. Az elsı az, hogy a REACH milyen mértékben tud eleget tenni az egészség és a biztonság védelmével kapcsolatos célkitőzésnek, másodsorban pedig azokról a várakozásokról beszélt, amelyek a tudományos kutatással kapcsolatosak. Az elsı pont vonatkozásában Masschelein professzor elmondta, hogy a REACH irányelv átfedésben van a jelenlegi jogszabályokkal és ésszerősíti azokat. Egy belgiumi, a korábbi jogszabályok hatásáról szóló tanulmány súlyos problémákat tárt fel a régi jogszabályok végrehajtása során. A vegyi anyagok közvetlen termelıi ugyan jó helyzetben vannak arra, hogy eleget tegyenek a jogszabályi feltételeknek, a láncolat alsóbb szakaszán található felhasználók és fogyasztók viszont nem.

25


Az elmélet és a gyakorlati végrehajtás közötti szakadék miatt e téren nem történt elırelépés az utóbbi öt évben és bizonytalanság uralkodik annak kapcsán, hogy a kormány hogyan méri a fejlıdést. Következésképpen nem várható az, hogy a REACH csodaszer lesz, hiszen az annak támogatására szolgáló eszközök nincsenek meg. A kutatással kapcsolatban Masschelein professzor elmondta, hogy míg üdvözli azt, hogy az iparágnak információkat kell szolgáltatnia a REACH javaslat alapján, létfontosságú, hogy független kutatásokat is végezzenek. Mindig fennáll a veszélye annak, hogy nagy cégek bizonyos irányba eltéríthetik a kutatást. Úgy véli, hogy az is különösen fontos, hogy prioritást kapjon az új és felmerülı kockázatokra vonatkozó kutatás. A CEFIC részérıl Dr. Jostmann elmondta, hogy noha nem ellenzi teljes egészében a REACH-et, a CEFIC a jobb szabályozás mellett áll ki, azonban úgy véli, hogy a REACH javaslat messze nem tökéletes. Elmondta, hogy a költségek a szakosított vegyipari ágazatokat sújtják, amely legnagyobb részben KKV-kbıl áll. A KKV-k nem rendelkeznek azokkal az erıforrásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megbirkózzanak a REACH-csel, és az anyagok 20-40%-át kell majd visszavonni, mivel a REACH felemészti a nyereséget. Azt is kiemelte, hogy rengeteg közvetett költség merül fel a REACH-csel kapcsolatban, úgy mint az anyagok bevonásával kapcsolatos költség. Azt is hangsúlyozta, hogy az üzleti siker a know-how-n alapul és hogy az adatok megosztása ezért problematikus és nagyobb mértékő korlátozásnak kell majd alávetni. Tony Musu ezt követıen az Európai Szakszervezetek Egészségügyi és Biztonsági Technikai Irodája (TUTB) nevében beszélt. Elmondta, hogy nagymértékben támogatják a REACH javaslatot. Ez a megelızhetı balesetek és halálesetek nagy számának tudható be, amelyek az anyagok munkahelyen történı használata miatt következnek be. Elmondta, hogy a jelenlegi jogi szabályozás a gyakorlatban nem mőködik jól, fıként a vegyi anyagokkal kapcsolatos adatok hiánya miatt. A REACH azt jelenti, hogy több információ áll majd rendelkezésre az anyagokról és jobb minıségő biztonsági adatlapokat is eredményez. A szabályozás a munkavállalók és környezet számára rejt hasznokat magában és elı fogják segíteni az innovációt. Azt is kijelentette, hogy tulajdonképpen nincs szó egyéb jogszabályok megismétlésérıl mások ilyen irányú véleményével szemben. A képviselık különbözı aggodalmakat adtak hangot a REACH javaslat kapcsán. Egy képviselı azt mondta, hogy védelemben kell részesíteni a kisebb iparágakat és a láncolat alján elhelyezkedı felhasználókat, mivel ıket károsodás érheti e javaslattal. Elhangzott olyan javaslat is miszerint konzultálni kell az ITRE, az ENVI és az EMPL Bizottságokkal annak kiderítése érdekében, hogy szükség van-e arra, hogy egyes képviselıik megvizsgálják a javaslat KKV-kre vonatkozó hatásairól szóló, a Bizottság által jelenleg készített tanulmány értékelését. Aggodalmak fogalmazódtak meg a REACH-csel összefüggı óriási bürokrácia vonatkozásában is, valamint a tagállamok kezében hagyott anyagok értékelésérıl, akik mind-mind eltérı módon közelítik meg a problémát. Elhangzott, hogy egyes ágazati tanulmányok nem lesznek készen 2005 májusáig és az a javaslat fogalmazódott meg, hogy a Bizottság véleményét halasszák el jövı év tavaszáig.

26


Dr. Quicknek feltették a kérdést, hogy mikor tudná írásban megfogalmazni egy egyszerőbb regisztrációs eljárással kapcsolatos ötleteit, a Bizottságot pedig felkérték, hogy tegye meg észrevételeit a jelenlegi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos problémákról. Válaszában a Bizottság képviselıje elmondta, hogy a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatban a REACH nem lépi túl a jelenlegi jogszabályokat és annak tényleges hatályát. Azt is elmondta, hogy a REACH javaslat azt fogja jelenteni, hogy megfelelı adatok állnak rendelkezésre a vegyi anyagokról, ami jelenleg nem áll fenn. A Bizottság azt is megerısítette, hogy a statisztikai mutatók szerint a vegyi anyagokkal kapcsolatos jelenlegi jogszabályok némi javulást eredményeztek, noha az egészségüggyel és biztonsággal kapcsolatos jogszabályokat néha nem alkalmazzák megfelelıen. A Bizottság azt is elmondta, hogy érdeklıdéssel várja azt a tanulmányt, amelyre Dr. Quick hivatkozott, amely azt jósolja, hogy a REACH javaslat a termelés 10%-os csökkenését eredményezi. A Bizottság saját hatásvizsgálata azt jelezte elıre, hogy az a GDP 1-2%-át érintené. Ami egy inkább kockázatorientált megközelítés lehetséges bevezetését illeti, a Bizottság úgy véli, hogy ez a klasszikus tyúk és tojás esete, mivel egy adott anyaggal kapcsolatos kockázatot csak akkor lehet értékelni, ha az információk errıl az anyagról rendelkezésre állnak. A Bizottság megerısítette azt is, hogy további hatásvizsgálatokat végeznek. Ezekbe beletartozik a javaslat közvetlen hatásait részleteiben vizsgáló tanulmány, az ellátási láncra gyakorolt hatásokat vizsgáló tanulmány és a javaslat új tagállamokra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmány. Felállítottak munkacsoportokat és egy olyan magas szintő csoportot, amely a Parlament két képviselıjét tudhatja soraiban. Dr. Quick megerısítette, hogy javaslatát az év végéig lehetne elıterjeszteni.8

8

Forrás: http://www.europarl.eu.int/meetdocs/2004_2009/documents/CM/545/545812/545812hu.pdf

27


A vegyipar véleménye Vihar a vegyi anyagok regisztrációs törvénytervezete miatt 2005. április 25. Az Európai Unió REACH (Registration, Evaluation and Authorisation of Chemicals Vegyi Anyagok Regisztrálása, Bevizsgálása és Engedélyezése) törvénytervezete nem tesz eleget annak a célnak, hogy az Unió vegyiparát versenyképesebbé tegye, bonyolult adminisztrációs eljárásokat vezetne be, és a cégekre hárítja a vegyipari anyagok vizsgálatának költségeit fejtette ki véleményét Budai Iván, a Magyar Vegyipari Szövetség (Mavesz) év elején megválasztott igazgatója. A Mavesz igazgatója szerint az ipar képviselıi viszont inkább a veszélyesség alapján osztályoznák a termékeket, s csak a legveszélyesebb anyagok számára vélik szükségesnek az engedélyeztetési eljárást. A mintegy 25 ezer európai vállalkozás és 4 millió vegyipari foglalkoztatott érdekeire hivatkozó lobbiszervezetek bürokratikusnak, iparellenesnek tartják a javaslatot, a vegyipar megtizedelıdésével, illetve Kínába településével fenyegetızve. A pesszimista elırejelzések szerint a tervezet életbe léptetése nyomán a jelenleg kapható vegyi anyagok 20-40 százaléka egyszerően eltőnne a piacról, mivel a regisztrációhoz szükséges adatgyőjtés költsége meghaladná a gyártó hasznát. Például az 1-10 tonna közötti mennyiségben gyártott anyagok 19 vizsgálatának becsült költsége – mely 4-6 hónapig is eltarthat – 5-8 millió forint lehet. A 10-100 tonna között elıállított termékek esetében már 30 vizsgálatot követelne meg az új törvény, melyek 50-90 millió forintba kerülnének, míg a 100-1000 tonna/év mennyiségben gyártott anyagok vizsgálati száma 47, az ennél nagyobb mennyiségnél pedig 56 vizsgálatot kellene elvégezni. Ez utóbbi két kategória költsége a jelen körülmények között 100-500 millió forintra becsülhetı, míg idıigénye néhány év. A párhuzamos vizsgálatok minimalizálása érdekében a REACH lehetıvé teszi, hogy az azonos anyagot gyártók, importálók konzorciumokat hozzanak létre, és megoszthassák egymás között az elvégzendı vizsgálatok költségeit. Budai Iván szerint a REACH szigorú új követelményei elsısorban a cégek túlnyomó hányadát kitevı kis- és középvállalkozások egzisztenciáját veszélyeztetik, miközben európai méretekben – például a Shell-hez vagy az Unileverhez képest – a magyar vegyiparnak még az olyan monstrumai is, mint a MOL vagy a BorsodChem, e kategóriába tartoznak. A Mavesz igazgatója közölte: a REACH jelentısen megnövelné a vegyipari cégek üzemi költségeit, ezzel veszélyeztetné az Unió és ezen belül a magyar ágazati vállalkozások életképességét, és fokozná a térség Észak-Amerikával, illetve Ázsiával szembeni versenyhátrányát. Kovács F. László, a BorsodChem Rt. vezérigazgatója, a Mavesz szakbizottságának elnöke egy szakmai konferencián elsısorban gazdasági szempontból világította meg az EU-s jogszabályok hatását a vegyiparra. Kifejtette: a magyar vegyipar uniós jogharmonizációja befejezıdött, azt azonban nem lehet mondani, hogy az a versenyképességet szolgálta volna.

28


A REACH bevezetésével kapcsolatban a vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt 10 évben kevesebb, mint 100 anyag vizsgálatát végezték el a REACH-nek is megfelelı mélységben. A jelenlegi változat szerint azonban az európai vegyipar szereplıinek az elkövetkezı 15 év alatt mintegy 30 ezer anyagot kell megvizsgáltatniuk, ebbıl 3 ezret a legszélesebb körően a következı 5 év alatt. Szerinte ezek pénzügyi fedezetigénye szinte beláthatatlanul nagy összeget tenne ki. Kovács F. László szerint ezzel kapcsolatban megválaszolatlan kérdések sokasága keletkezik. Hogyan védhetık ki a versenysemlegességet torzító hatások? Hogyan akadályozható meg a kis cégek kiszorítása a piacról? Miért nem lehet érvényesíttetni az „egy anyag, egy regisztráció” elvet az üzleti titkokat nem érintı, elsısorban az anyag tulajdonságaira vonatkozó körben? Miként lesznek tarthatók az irreálisan rövid határidık? A REACH a gyártott mennyiségekhez rendeli az elvégzendı vizsgálatok körét, ám miért nem lehet a kockázatalapú megközelítést érvényesíteni? Más témáról szólva a vezérigazgató elmondta: a levegıtisztaság védelmében tett lépések nem üzletkonformak. A többmilliós beruházásokat is vállaló cégekkel szemben jön a költségvetés éhsége, és még akkor is bírságol, amikor a lehetı legjobb technológiák épülnek ki. Szerinte az üzleti tervek készítése elıtt kellene a minisztériumoknak a pontos tájékoztatást megadni, mert éppen a BorsodChem Rt. esetében ez a kis feledékenység – a kommunikáció hiánya – több százmillió forintos kárt okozott. Kovács F. László kiemelte, hogy bár a szén-dioxid-kereskedelmi rendelkezés a vegyipart elsı körben nem érinti, ám a BC-re mégis hatással lesz. A Nemzeti Kiosztási Terv szerint ugyanis 2008-2012 közötti idıszakra minimum 15 százalékos kibocsátáscsökkentést kíván a törvény elérni, miközben a kiotói vállalás még csak 6 százalék volt. Az ipart váratlanul érte az ózonréteget károsító anyagokról szóló rendelet megváltoztatása. A jogszabályelıkészítés során csak a klímaberendezéseket gyártókat informálták A hirtelen felmerülı költségek jelentıs anyagi terheket rónak az üzleti tervekre.9

9

Forrás: Gazdasági Tükörkép. OBSERVER

29


A Eurogroup for Animal Welfare civil szervezet állásfoglalása 2004. szeptember

(...) A Eurogroup for Animal Welfare támogatja a REACH célkitőzéseit, ha azonban a tervezet változatlan formában valósul meg, továbbra is állatok milliói kerülhetnek tesztlaboratóriumokba. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jelenlegi elıterjesztés nem akadályozza meg ugyanazon állatkísérletek többszöri elvégzését a kísérletek eredményeinek, valamint az állatkísérletek megakadályozására alkalmas egyéb adatoknak a nyilvánosságra hozatalával. A Bizottság elıterjesztése jelenlegi formájában valószínőleg nagyszabású állatkísérlet programokhoz vezet majd, amelyek nem feltétlenül eredményeznek az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából fontos információkat. Az elıterjesztés nem tartalmaz egy olyan rugalmas rendszert, amely az egyes vegyi anyagokra vonatkozó információs igények azonosítására és adaptálására, valamint az állatkísérletekkel kapcsolatos adatok összegyőjtésére szolgál, és lépésrıl-lépésre haladó kidolgozott tesztelési stratégiát tartalmaz. (...) Javaslatok 1. A meglévı adatok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettség Problémák Mivel a következı években a REACH rendszerébe kerülı vegyi anyagok túlnyomó többsége a piacon már több mint 20 éve jelen levı, bevezetett anyagok kategóriájába tartozik majd, nem valószínő, hogy ezen anyagok veszélyességérıl ne állna rendelkezésre információ. Szintén valószínőnek tartjuk, hogy ezen anyagok gyártásával vagy importálásával – különbözı mennyiségekben – több potenciális kérelmezı is foglalkozik. A meglévı anyagok nyilvánosságra hozatalára és megosztására vonatkozó kötelezettség fontosságát a ma használatos rovarirtószerek hatóanyagainak értékelési programja során szerzett tapasztalatok is alátámasztják. A Bizottság 2001-ben közzétett jelentése szerint egyetlen anyaggal kapcsolatban 35 bejelentést és 11, állatkísérletek adatait tartalmazó kérvényt nyújtottak be.10 A példa jól illusztrálja, hogy az adatok kötelezı nyilvánosságra hozatala alapvetı fontosságú a szükségtelen tesztelés elkerülése érdekében.

10

Document SANCO/2692/2001 of 25 July 2001.

30


Németországban és Ausztriában ilyen követelmények már évek óta érvényben vannak a különbözı vegyszerek bejelentésével kapcsolatban. A Német Szövetségi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Nukleáris Biztonsági Minisztérium11, valamint a német vegyipar képviselıi12 felkérésére készült jogi szakértıi vélemények szerint az állatkísérletek adatainak közzétételére vonatkozó kötelezettség összhangban van az EU jogszabályaival. A Bizottság következetesen hangoztatott álláspontja szerint az elıterjesztés kötelezıvé teszi az állatok tesztelésével kapcsolatos adatok nyilvánosságra hozatalát. Noha az értelmezı memorandum szerint az állatok tesztelésére vonatkozó „adatokat kötelezıen nyilvánosságra kell hozni”, a rendelettervezet szövegében ez a kitétel nem szerepel. Az elıterjesztés nem tartalmazza az összes rendelkezésre álló adat kivétel nélküli nyilvánosságra hozatalát biztosító, megfelelıen szigorú követelményeket, végrehajtási utasításokat. Noha a piacon újnak számító vegyszerekre vonatkozó 24. bekezdés kimondja, hogy „a (gerinces állatokon végrehajtott) vizsgálatokat nem szabad megismételni, a 25. bekezdés (Adatok megosztása a regisztrációt kérelmezık között) mégis engedélyezi a kérelmezı számára, hogy figyelmen kívül hagyja az elızı kérelmezıktıl származó információkat. A már bevezetett vegyszerek esetében a 28. bekezdés (Gerinces állatokon folyó tesztek adatainak közzététele) szintén lehetıvé teszi, hogy a kérelmezık ne adják át egymásnak az adatokat, és ugyanazokat a kísérleteket újra elvégezzék. A már bevezetett vegyszerek késıbbi regisztrációját lehetıvé tevı átmeneti rendelkezések13 alkalmazása érdekében a 26. bekezdés a potenciális kérelmezıktıl a vegyszerek elızetes regisztrációját, és bizonyos információk benyújtását követeli meg. A rendelet a gyártás, illetve az import mennyiségének függvényében két különbözı határidıt szab meg az információk benyújtására. Ennek hatására, a rendelkezés nem biztosítja a rendelkezésre álló valamennyi adat lehetı legkorábban történı benyújtását, és nyilvánosságra hozatalát. A korábbi határidıvel elızetesen regisztrált vegyszerekre vonatkozó, késıbb benyújtott információkat tehát nem lehet közzétenni. A Bizottság javaslata megengedi, hogy a potenciális kérelmezık konzorciumokba tömörüljenek valamely új vegyszer közösen történı regisztrálására. Az azonos bevezetett vegyi anyag regisztrálását kérelmezıknek részt kell venniük az anyaggal kapcsolatos információk cseréjét szolgáló fórumban (SIEF). Az adatok közzétételére vonatkozó szigorú követelmények hiánya mellett azonban, amennyiben a potenciális kérelmezık nem vesznek részt a konzorciumokban vagy az SIEF-ekben, a már rendelkezésre álló adatok közzétételének hiánya és a feleslegesen ismételt kísérletek végrehajtásának veszélye jelentıs mértékben nı. 11

Winter G and Wagenknecht N (2002). Problems of Community constitutional law involved in reorganising the system for submission of test evidence under EC chemicals legislation. FEUWerkstattberichte 2002/1, 28 p. 12 Fischer K (2002). Subsequent and parallel notification in legislation relating to hazardous substances Statutory provisions, admissibility in terms of individual rights and implications of EC legislation, English summary, 13 p. 13 A már bevezetett vegyszerek a REACH rendszerébe való beillsztését átmeneti rendelkezések segítik. A legjelentısebb, és az 1000 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vegyszereket a rendelet életbe lépését követı 3 éven belül regisztráltatni kell. A 100-1000 tonna közötti mennyiségben gyártott vegyszereket a rendelet életbe lépését követı 6, az 1-100 tonna közötti mennyiségben gyártott vegyszereket 11 éven belül kell regisztráltatni.

31


Javaslatok • Rendkívül fontos, hogy a meglévı anyagok nyilvánosságra hozatalára vonatkozó kötelezettség explicit módon megjelenjen a szabályozás szövegében, mind a III. fejezetben (Adatok megosztása és a szükségtelen kísérletek elkerülése), mind pedig a tényismertetı részben. • Az adatok nyilvánosságra hozásának érvényesítésével kapcsolatos cikkelyeket (a piacon újnak számító vegyszerekre vonatkozó 25. cikkely és a már bevezetett vegyi anyagokra vonatkozó 28. cikkely) meg kell erısíteni annak biztosítására, hogy semmilyen körülmények között nem engedélyezett az információk megosztásának és nyilvánosságra hozatalának a megtagadása. Nem szabad megengedni, hogy az állatkísérletek adatainak, vagy más, az állatkísérletek megakadályozására használható fontos adatoknak a kiadását megtagadó potenciális kérelmezık regisztráltathassák vegyszerüket. • A már bevezetett vegyi anyagok elızetes regisztrációjához szükséges adatok benyújtására egyetlen határidıt kell kijelölni, annak érdekében, hogy az érintett (már bevezetett) vegyszert regisztráltatni kívánó kérelmezık mindegyike nyilvánosságra hozza az összes rendelkezésre álló információt. • A konzorciumokban (új vegyszerek esetén) és az SIEF-ekben (bevezetett vegyszerek esetén) való részvételt kötelezıvé kell tenni az állatkísérletek rendelkezésre álló adatainak, vagy más, az állatkísérletek megakadályozására használható fontos adatoknak a megosztása érdekében. 2. Regisztrációs követelmények kontra információszükséglet, és a rugalmas, lépésrıl lépésre kidolgozott tesztelési stratégiák Problémák A mellékletekben leírt, jelenleg érvényes az információs igények mennyiségtıl függı szabványos tesztelési rendszerekre vonatkoznak, melyek nem feltétlenül kapcsolódnak a használathoz, az anyagnak való kitettséghez vagy a kockázatkezeléshez. Ez a megközelítés nem biztosítja, hogy kizárólag a biztonságos használathoz szükséges információk kerüljenek összegyőjtésre. Az V - VIII. mellékletekben található adaptációs szabályok, a IV. melléklet információs követelményeinek teljesítésérıl szóló útmutató, valamint a IX. mellékletben olvasható, e követelmények adaptálására vonatkozó általános szabályok nem adnak megfelelı választ erre a problémára. A IV. és IX. mellékletben javasolt jelenlegi koncepciók szerkezetileg és tartalmilag sem felelnek meg a célkitőzéseknek. A jelenlegi információs követelmények rendszere valószínőleg nagyszabású, az emberi egészség és a környezet védelme szempontjából irreleváns információkat eredményezı, állatkísérleti programokhoz vezet majd, különösen akkor, ha a vizsgálati módszerekre vonatkozó követelmények változatlanok maradnak. Javaslatok • Az információkra vonatkozó, a IV. - IX. mellékletekben található követelményeknek és a rájuk vonatkozó adaptációs szabályoknak olyan rugalmas rendszert kell alkotniuk, mely képes az egyes vegyi anyagokra vonatkozó szükséges információk azonosítására és adaptálására.. Az információs igényeket a felhasználási mód, az anyagnak való kitettség és a megfelelı kockázatkezelés alapján kell meghatározni oly módon, hogy az garantálja az anyag biztonságos felhasználását. • A mellékleteknek olyan, lépésrıl-lépésre kidolgozott tesztelési stratégiát is tartalmazniuk kell, melyben az adatokat minden egyes lépés után összegyőjtik és értékelik, a továbbiakban szükséges információkat pedig az elızı lépések eredményei alapján határozzák meg. 32


A módosított V. - VIII. mellékleteket (lásd alább) meg kell elıznie a IV. melléklet elsı része és IX. melléklet kombinálásával elkészített átdolgozott mellékletnek. Ennek a mellékletnek a rendelkezéseit minden új teszt elvégzése, vagy annak kezdeményezése elıtt figyelembe kell venni. A fenti módosítások segítségével biztosítani lehetne a vegyi kockázatok értékelésének ésszerő toxikológiai megközelítését, mely a meglévı adatokon (beleértve az emberekkel kapcsolatos adatokat), a bizonyítékok súlyán, a (Q)SAR-eken, az anyagok csoportba sorolásán, valamint az in vitro és egyéb, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszereken alapulna. • Az eseti elbírálást lehetıvé tevı rugalmasság, valamint a nem állatokon végzett tesztelési módszerek lépésrıl-lépésre történı, teljeskörő hasznosítása érdekében az V. VIII. mellékleteket módosítani kell. Az összes vonatkozó információt – beleértve a meglévı, emberekkel, tesztállatokkal és nem állatokon végzett kísérletekkel kapcsolatos információkat is – el kell fogadni, amennyiben azok alapján a biztonsági kockázatokat megfelelıen értékelni lehet. 3. Új adatok feltárását célzó, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek használata Problémák Az állatkísérletek amellett, hogy súlyos etikai problémákat vetnek fel, tudományos szempontból is aggályosak, ugyanis ahelyett, hogy az emberi egészség és a környezet védelmét szolgáló adatokat szolgáltatnának, sok esetben félrevezetıek lehetnek. A jóváhagyott, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek ugyanakkor bizonyítottan megbízhatóak, és reprodukálható módon jelzik a tesztelt anyag emberre és a környezetre gyakorolt hatásait. Ezért amikor csak lehet az in vitro és egyéb, nem állatokon végzett tesztelési módszereket kell alkalmazni. Az évente egy tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált vegyszerekre vonatozó szabványos információkat az V. melléklet tartalmazza. Az V. mellékletben meghatározott információs alapkövetelmények teljesítése érdekében az adatokat nem állatkísérleti jellegő vizsgálatokkal kell összegyőjteni; az V. mellékletben felsorolt, in vitro bır- és szem irritációs, in vitro bırfelhámosodási, in vitro mutagenitási, és nem állatokon végzett ökotoxicitási vizsgálatokkal kell alátámasztani. A listán egyetlen állatokon végzendı teszt szerepel, a bır szenzibilizáció meghatározására szolgáló lokális nyirokcsomó vizsgálat. Az évente 10, 100 és 1000 tonnánál nagyobb mennyiségben gyártott vagy importált vegyszerekre vonatkozó információs követelményeket az VI., VII. és VIII. mellékletek tartalmazzák. Ezek a követelmények nagyrészt állatokon végzett teszteken alapulnak, és nem alkalmazzák a jelenleg rendelkezésre álló, validált, nem állatkísérlet jellegő módszereket. A 100, illetve 1000 tonnát meghaladó mennyiségben elıállított vegyi anyagok regisztrációjához benyújtandó információknak a VII. és VIII. mellékletekben meghatározott követelmények teljesítése érdekében elvégzendı vizsgálatokra javaslatokat is tartalmazniuk kell. A értelmezı memorandum szerint „a [VII. és VIII.] melléklet került kiválasztásra, mivel ezek tartalmazzák a legköltségesebb vizsgálatokat, és ezek igénylik a legnagyobb számú gerinces állat felhasználását. Ezért állatvédelmi szempontból lényeges, hogy a hatóságok meg legyenek gyızıdve a vizsgálatok helyénvalóságáról.” A tesztelési javaslatok értékelése az egyes tagállamok illetékes hatóságainak feladata. A hatóságokat nem terheli az érintettekkel és az alternatív módszerek szakértıivel való konzultációs kötelezettség, és döntésük meghozatalakor nem kötelesek figyelembe venni azok véleményét. 33


Ugyanakkor az Egyesült Államok Nagy Mennyiségben Elıállított Vegyi Anyagok Programjának tapasztalatai azt mutatják, hogy az ilyen eljárás jelentıs mértékben hozzájárul az állatokon végzett kísérletek megelızéséhez. Az V. és VI. mellékletekben felsorolt, állatokon végzendı tesztek elvégzéséhez a jelenlegi jogszabályok nem követelik meg vizsgálati javaslat benyújtását. Javaslatok • Az V. - VIII. mellékletekben további, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszereket kell felsorolni, melyek lehetıség szerint helyettesíthetik az állatokon végzett teszteket. Különösképpen az V. mellékletet kell kiegészíteni további, in vitro (pl. a sejtekre gyakorolt alap citotoxicitást vizsgáló) tesztmódszerekkel a tesztelés elsı fázisában végzett, szélesebb körő kockázatértékelés érdekében. • Annak érdekében, hogy a szabályozás hatálybalépésekor már ne végezzenek állatokon bırszenzibilizációs vizsgálatokat, a Bizottságnak intenzívebbé kell tennie és folyamatosan figyelnie kell az e célra szolgáló in vitro vizsgálatok jelenleg folyó kutatásait, hogy a tesztrendszerbe késedelem nélkül be lehessen építeni a megfelelı, nem állatokon végezhetı vizsgálatokat. teszteket. • Mint azt a 2. pontban már említettük, az eseti elbírálást lehetıvé tevı rugalmasság, valamint a nem állatokon végzett tesztelési módszerek lépésrıl-lépésre történı, teljeskörő alkalmazása érdekében az V - VIII. mellékleteket módosítani kell. Az összes vonatkozó információt, beleértve a meglévı, emberekkel, tesztállatokkal és nem állatokon végzett vizsgálatokkal kapcsolatos információkat is el kell fogadni, amennyiben azok alapján a biztonsági kockázatokat értékelni lehet. • Az V. és VI. mellékletek rendelkezései által elıírt állatkísérletek elvégzéséhez vizsgálati javaslat benyújtását kell megkövetelni értékelés céljából. A rendelkezésre álló, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek minél teljesebb körő kihasználása érdekében valamennyi érintett fél számára lehetıséget kell biztosítani, hogy megjegyzéseket főzzön az állatkísérletek elvégzéséhez készült tesztelési javaslatokhoz. Az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük az érintettek véleményét, és a döntéseket az alternatív vizsgálati módszerek szakértıivel, különösen az Európai Központ az Alternatív Kísérleti Módszerek Érvényesítésére (ECVAM) létrejött szervezetet bevonva, kell meghozniuk. 4. A tesztelés azonnali beszüntetése, amennyiben kiderül, hogy az anyag toxikológiai hatása szigorú ellenırzési intézkedéseket követel Probléma Amennyiben kiderül, hogy az anyag toxikológiai hatása szigorú ellenırzési intézkedéseket követel, a teszt folytatása szükségtelenné válik. Például, valamely jól meghatározható kockázat kezeléséhez szükséges intézkedések más potenciális kockázatok kezelésére is alkalmazhatók, amelyeket ezért nem feltétlenül kell pontosan meghatározni. A mellékletekben található információs követelmények erre a kérdésre nem adnak választ. Javaslat • Amennyiben a teszteredmények alapján kiderül, hogy az anyag toxikológiai hatása szigorú ellenırzési intézkedéseket (pl. rákkeltı (C); mutagén, (M); szaporodásra káros (R);maradandó, bioakkumulatív és mérgezı (PBT); vagy nagymértékben maradandó és nagymértékben bioakkumulatív (vPvB) kategóriákba való besorolást) követel, további vizsgálatokat nem szabad végezni.

34


5. Valamennyi rendelkezésre álló, nem állatkísérleti jellegő módszer alkalmazása Problémák A rendelettervezet a tesztmódszerek listáját tartalmazó X. melléklete (korábban a veszélyes anyagokról szóló rendelet (67/548/EC) V. melléklete) nem tartalmazza az összes rendelkezésre álló in vitro és egyéb, nem állatkísérleti vizsgálatot. A nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek jogszabályi elismerése a jelenlegi körülmények között a tudományos jóváhagyás után akár 3 évig is eltarthat, amely túlzottan idı. Javaslatok • A X. mellékletben valamennyi, jelenleg rendelkezésre álló in vitro és egyéb, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszert fel kell sorolni. • Eljárást kell kidolgozni az újonnan kidolgozott in vitro és egyéb, nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek haladéktalan beillesztésére a Rendelet hatálya alá esı tesztelési rendszerekbe. Az ECVAM tudományos tanácsadó bizottsága, az ESAC jóváhagyásának elnyerése után az új tesztelési módszert tudományos szempontból elfogadottnak kell tekinteni, elı kell készíteni a jogszabályi elismerésre, a módszerrel kapcsolatos információkat pedig el kell juttatni a Rendelet által megjelölt illetékes hatósághoz. 6. Nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek fejlesztése, validálása és elfogadása Problémák Noha a Rendelet egyik célja a nem állatkísérleti jellegő vizsgálat elterjedésének támogatása, a Bizottság elıterjesztése semmiféle intézkedést vagy ösztönzést nem tartalmaz az ilyen módszerek fejlesztésének támogatására. Ilyen intézkedések vagy ösztönzı eszközök nélkül nem valószínő, hogy az ipar jelentıs összegeket fektetne be az alternatív vizsgálatokkal kapcsolatos kutatásokba. A REACH követelményeinek megfelelı alternatív tesztek kidolgozására továbbra sem fognak rendelkezésre állni a szükséges erıforrások, és az erre irányuló elkötelezettség szintje is alacsony marad. A nem állatkísérleti jellegő vizsgálatok kidolgozásának, jóváhagyásának és elfogadásának felgyorsítása további forrásokat, és elkötelezettséget igényel a Bizottság, a tagállamok és az ipar képviselıi részérıl. Javaslatok • A Rendeletnek tartalmaznia kell a Bizottság, a tagállamok és az ipar képviselıinek kötelezettségvállalását a nem állatkísérleti jellegő vizsgálatok fejlesztésének, jóváhagyásának és elfogadásának felgyorsítására. • A regisztrációs díj egy részét a nem állatkísérleti jellegő vizsgálati módszerek fejlesztésére kell fordítani. 7. Állatvédı szervezetek érdekeltként történı elismerése Probléma A 105. bekezdés alapján, az Ügynökség és a felsorolt érdekeltek képviselıi közötti kapcsolatok kiépítése az Ügynökség Igazgatótanácsának feladata. Az érdekelt felek listája között nem szerepelnek állatvédı szervezetek. Mivel a Rendelet több területén szükséges az érintettek bevonása, az állatvédı szervezetek e körbıl való kihagyása elfogadhatatlan.

35


Javaslat • Az állatvédı szervezeteket egyenrangú érdekeltként kell elismerni a rendelet 105. bekezdésében. Az Eurogroup for Animal Welfare elítél minden olyan kísérletet és tudományos eljárást mely fájdalmat, elesettséget vagy szenvedést okoz élı állatok számára.14

14

Forrás: Molnár Mariann – Eurogroup for Animal Welfare.

36


A Képviselıi Kutatószolgálat háttéranyagai - 2004 Kutatószolgálati jelentések A kisebbségi önkormányzati képviselık választásáról, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz A családon belüli erıszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslathoz Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényjavaslathoz Az önkéntes haderıre történı áttéréssel kapcsolatos törvényjavaslatokhoz A lakásszövetkezetekrıl szóló törvényjavaslathoz A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz A kutatás-fejlesztésrıl és a technológiai innovációról szóló törvényjavaslathoz Az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelmérıl szóló T/13143. számú törvényjavaslathoz

Sajtószemlék A lıfegyverekrıl és a lıszerekrıl szóló törvényjavaslat tárgyalásához A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz Az európai uniós agrártámogatási forrásokról Az iraki magyar szerepvállalásról és az ENSZ Biztonsági Tanácsának esetleges döntésérıl Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét irányító Felügyeleti Tanács elnökjelöltjének bizottsági meghallgatásához A Kincstári Vagyoni Igazgatóság tevékenyégének bemutatásához A Gazdasági Versenyhivatal 2003. évi tevékenységérıl szóló beszámolóhoz Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter 2004. évi bizottsági meghallgatásához

Forrásszemlék A lıfegyverekrıl és a lıszerekrıl Agrár-környezetvédelem Agrár-környezetvédelem az Európai Unióban A szélenergia, mint lehetséges energiaforrás bemutatása hazai és nemzetközi viszonylatban A graffitirıl Megújuló energiaforrások hasznosítása a mezıgazdaságban Magyarországon Az uniós és a magyar energiapolitika általános kérdéseirıl A 2004. évi athéni olimpián történt magyar doppingesetekrıl A családon belüli erıszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvényjavaslatról 2004. április óta megjelent vélemények A Dráva folyó és térségének természetvédelmi, vízvédelmi helyzetérıl A 2004. évi Paralimpiai Játékokról A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényjavaslathoz Kis- és középvállalkozások az Európai Unióban és Magyarországon Drogprevenció és „elterelés”, 2004 A távhıszolgáltatásról A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz – A 2004. októberi kutatószolgálati jelentés kiegészítése A Margitszigeten tervezett uszoda-építésrıl

37

FORRÁSSZEMLE AZ EURÓPAI VEGYI ANYAG SZABÁLYOZÁSRÓL

Recommend Documents