Az áru vám elé állítását

Ára: 120 forint

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

2012/10.

Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalatai

Az áru vám elé állítását megelőző vámárunyilatkozat benyújtása

Több mint 913 Mrd bevételt „hoz” az idén a jövedéki szakterület

A behozatali irányú helyi egyszerűsített vámeljárásokkal kapcsolatban még 2011-ben informatikai fejlesztés keretében került megvalósításra az áruk engedélyezett telephelyre történő megérkezésének és a gazdálkodó helyi nyilvántartásába történő bejegyzése tényének a vámhatóság értesítésére szolgáló elektronikus üzenetek (mára már EBEJ néven ismert) beküldésének lehetősége. Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalataival kapcsolatban elmondható, hogy a tesztelésre önkéntesen jelentkező gazdálkodók közreműködésével egy viszonylag rövid, ám eredményes kísérleti fázis (pilot) került bevezetésre, 2011. szeptember 20-i kezdettel. A fejlesztés országos éles alkalmazásra történő átadására 2012. február 15-ével került sor.

Hagyományainak megfelelően a Magyar Vámügyi Szövetség 2012. október 12–14. között Egerben a Hotel Eger & Park Szállóban tartotta őszi konferenciáját. A konferencia mottója ebben az évben is azonos volt a WCO/ Vám Világszervezet 2012. évre meghirdetett jelmondatával, melyhez a korábbi tradíciónak megfelelően idén is csatlakoztunk. Mottó: „Kapcsolat – A határok elválasztanak, a vám összeköt” Valójában a „Kapcsolat” az előző nemzetközi vámnapok témáinak természetes evolúciója: 2009-ben a „Környezetvédelem” a szervezett határirányítást tűzte ki célul természeti örökségeink védelme érdekében. 2010-ben a „Vám és az üzleti világ partnersége” a vám és a magánszektor közti munkakapcsolatokat támogatta és fejlesztette.

Dr. Esküdt Gábor, a NAV Központi Hivatala Jövedéki Főosztálya főosztályvezetője hangsúlyozta: összességében megállapítható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által elfogadott tervekhez képest hasonlóan alakul a jövedékiadó-bevétel. A bevételekre pozitív hatással vannak (lesznek): a 2012. év végi adóemelések; a 2013. év elején várható dohány-adóemelésből fakadó készletezés; a nemdohányzók védelméről szóló törvény várt fogyasztáscsökkentő hatásának kisebb mértékű bekövetkezése; az idegenforgalmi szezonban a vártnál jobban megélénkülő külföldi kereslet – az ide látogató nyugat- és közép-európai turisták a nagy árelőny miatt a vártnál több dohányterméket szereznek be, nő a magáncélú „exportból” származó, adózott termékkiáramlás.

Vám

Fórum

Nélkülözhetetlen párbeszéd

A Magyar Vámügyi Szövetség szokásos egri konferenciáján dr. Varga Árpád, a NAV külső kapcsolatokért felelős elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy ma már a költségvetési bevételek 97 százalékát a NAV biztosítja. Az idén az ellenőrzések fókuszában a kockázatos uniós partnerekkel üzletelő adózók, a székhelyet váltók szerepelnek, minden eddiginél nagyobb erőkkel foglalkoznak a gabonakereskedelmi ügyletek ellenőrzésével, és vizsgálják a nagy áruházláncok beszállítóit is. Szabó Károly, a NAV vám- és pénzügyõri szakmai szakfőigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év az integráció sikerét igazolta. Bővült a vám- és az adóhatóság közötti együttműködés, minden eddiginél többet tettek a szellemi tulajdon védelméért, és valamenynyi területen hatékonyabbá vált az ellenőrzés. Mellár

A vám közgazdasági szabályozó szerepének érvényesítése Szabó Károly szakfőigazgató a bevételi elvárásokról, az idei feladatokról, az integrációról, a komplex kiszolgálásról, a partnerségről tartott előadást.

A közösségi érdekek érvényesítése

2

A külső és belső gazdaságpolitikai szerepköre és védelmi funkciója meghatározza világunk fejlődését. Szűkebb életterünk az Európai Unió is a római szerződés 36. cikkében rögzítette, hogy „a tagállamoknak jogukban áll az áruk szabad mozgását korlátozni a közerkölcs, a közrend, az emberek, az állatok vagy növények egészségének és életének védelme, a művészi, történelmi vagy régészeti értékkel rendelkező nemzeti kincsek védelme vagy ipari és kereskedelmi tulajdon oltalma alapján indokolt tilalmak vagy korlátozások érvényesítése érdekében”.

Bővült az együttműködés a vám- és az adóhatóság között A vámhatóság az elmúlt időszakban folyamatosan, közvetlenül biztosította a közösségi vámérdekek érvényesítését. Ezen feladatok azonban sok esetben egybeesnek vagy együtt kezelendők a nemzeti érdekek érvényesítésével. Az elmúlt évek legnagyobb előrelépését ezen a területen érte el a magyar adóigazgatás. A NAV létrejötte volt a leglátványosabb lépése ennek a munkának, de az ezt megelőző években is folyamatosan bővült az együttműködés a vám és az adóhatóság között.


Tamás közgazdász a gazdaság jelenlegi helyzetéről adott átfogó képet. Vámosi Oszkár, a Hulladékgazdálkodási Ügynökség ügyvezetője az OHÜ eddigi tevékenységének tapasztalatairól és a tervekről beszélt. Kállóné Gallé Júlia és Fekete Attila a Vám Fõosztály eredményeiről adott számot. A legjelentősebb előrelépés az elektronika területén van, hiszen a vámügyintézésnél a papíralapú benyújtások lényegében nullára csökkentek, az elektronika pedig lehetővé tette, hogy a korábbi napokról, órákról percekre csökkent az ellenőrzési idő. Egyszerűsítették a kiviteli eljárásokat is. Nemzetközi területen jelentős előrelépés, hogy Törökország csatlakozott a tranziteljárásokhoz. Dr. Esküdt Gábor, a Jövedéki Főosztály vezetője hangsúlyozta, hogy a különböző nehézségek ellenére „hozzák” az idei terveket. Tolnainé dr. Tóth Veronika az adóváltozásokról, Tüske Péter elnök pedig a Magyar Vámügyi Szövetség munkájáról adott számot. A Vámműhely lehetővé tette, hogy a vámügynökök minden aktuális kérdésre választ kapjanak a vám vezetőitől. Ezeken a konzultációkon nélkülözhetetlen párbeszéd alakult ki. Az elmúlt két évben a folyamatok felgyorsultak, így ma már a belső rend és szabályrendszer ezt egyértelműen tartalmazza. Partnereink számára remélem egyértelmű ma már az a belátható cél, hogy a különböző adónemek problémái, azok összefüggései és ellenőrzésük is együtt kezeltek kell hogy legyenek, mert így tudunk hatékonyabban együtt dolgozni. Az előadás további részében rövid áttekintést adott a szakfőigazgató az elsősorban a külső határon kezelt/ellenőrzött problémakörökről, megemlítve egy-egy példát, amikor valaki találkozhat ezekkel. Szóba került az exportáfa-visszatérítés rendszere külkereskedelmi és magánforgalomban. A pénzmosás elleni küzdelem új szabályrendszeréről is rövid áttekintést kaptak a megjelentek. A fuvarozási engedélyek, a gépjárműadó és az értékek hagyományos módon (illetékbélyeggel) történő lerovásának problémaköre az elmúlt években folyamatosan a tervezett változások között szerepelt. Áruk, szolgáltatások, anyagi értéket képviselő jogok ellenőrzése a vámhatóság feladatköréhez mindenkinél logikusan kapcsolódik. Az azonban sok esetben csak az idősebb generáció számára nyilvánvaló, hogy ezek az ellenőrzések része a sugárzó anyagok és a nemzetközileg ellenőrzött termékek és technológiák kockázatkezelése is. Az ellenőrzések nagy számban tárnak fel kábítószerekkel, illetve pszichotrop anyagokkal vagy prekurzorokkal kapcsolatos jogsértéseket. Gyógyszeriparunk és gyógyszer-logisztikai szerepünk előrelépését a napi feladatokban érzékeljük, hiszen a bakteriológiai természetű védőoltó, gyógyító és kórjelző készítmények és szérumok vámeljárásai kiemelt figyelmet igényelnek.

A szellemi tulajdon védelme A piacfelügyeleti és a szellemi tulajdonok védelméhez kapcsolódó feladatok átszövik a teljes kül- és belkereske-

Vám

A veszélyes árukról

delmi ellenőrzési rendszert. Itt a NAV-nak nemcsak végrehajtó, hanem a feladatkörökben és az ellenőrzési rendszerek célra irányított működtetésében is komoly integráló, együttműködéseket kezdeményező szerepe van évek óta. Az állat-egészségügyi, a növény-egészségügyi és a CITES-egyezményben foglalt feladatok teljesítése csak aktív pénzügyőri munkával történhet az elvárt színvonalon. Végezetül a veszélyes áruk, hulladékok problémaköréről a szakfőigazgató elmondta, hogy ezekre mint az elkövetkező évtizedekben folyamatosan bővülő probléma- és feladatkörökre tekintenek. Az ellenőrzési rendszerek hatékonysága meghatározza jövőbeni szerepünket a térségben, mert ezen termékek áramlását alapvetően befolyásolja a szigor, a következetesség és szankciók súlya. Lényeges, hogy ne lerakó- vagy tárolóhelyként tekintsenek ránk, illetve ezen termékek szállítása az elvárható biztonsággal történjen. Az előadás további részében bemutatta a vámigazgatás alapeseti eljárásainak és az utólagos ellenőrzések kritikus ellenőrzési területeit. Szólt a képviseleti jogosultság dokumentáltságának vizsgálatához kapcsolódó dokumentu-

Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalatai A behozatali irányú helyi egyszerűsített vámeljárásokkal kapcsolatban még 2011-ben informatikai fejlesztés keretében került megvalósításra az áruk engedélyezett telephelyre történő megérkezésének és a gazdálkodó helyi nyilvántartásába történő bejegyzése tényének a vámhatóság értesítésére szolgáló elektronikus üzenetek (mára már EBEJ néven ismert) beküldésének lehetősége.

Gyorsabb, egyszerűbb

Az EBEJ országos bevezetésének tapasztalataival kapcsolatban elmondható, hogy a tesztelésre önkéntesen jelentkező gazdálkodók közreműködésével egy viszonylag rövid, ám eredményes kísérleti fázis (pilot) került bevezetésre, 2011. szeptember 20-i kezdettel. A pilot szakasz lezárására és a fejlesztés országos éles alkalmazásra történő átadására 2012. február 15-ével került sor. A fejlesztéssel egyidejűleg a Vám Főosztály előkészítette a vámszervek eljárásaira vonatkozóan az egyszerűsített vámeljárások engedélyezéséről, az áruk egyszerűsített eljárásban történő vámeljárás alá vonásáról és az egyszerűsített vámeljárásokra szóló engedély keretében történő tevékenység felügyeletéről szóló NAV elnöki eljárási rendet. Az eljárási rendben feladatként került meghatározásra, hogy a kiadott behozatali irányú helyi vámkezelésre vonatkozó engedélyeket – többek között – az értesítési kötelezettség meghatározásának szempontjából felül kellett vizsgálni.

mok fontosságáról és az egyetemleges felelősség kockázatairól, az áruosztályozás jogszerűségének, a vámérték helyességének, körültekintő kimunkálásának, illetve a tarifális besorolással kapcsolatos kétségek tisztázásának jelentőségéről.

Fokozott ellenőrzés a fémkereskedelem területén Az elmúlt időszakban több esetben jelentett gondot a ténylegesen beérkezett mennyiség vizsgálatakor feltárt eltérés, illetve alapvető probléma bizonyos fuvarozási módoknál a vámmentes vámeljárásokhoz kapcsolódóan a meghatározott feltételek teljesülésének ellenőrzése. A jövedéki szakterület tekintetében felhívta a figyelmet a be- és kitárolási bizonylatok, nyilvántartások, valamint a Jövedéki Árumozgási és Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatos adatok pontosságára és az időszerű vezetésre. Külön szólt a fémkereskedelem ellenőrzéséhez kapcsolódó bejelentési, nyilvántartási és adófizetési kötelezettségekről és az elmúlt időszakban feltárt jogsértések tanulságairól.

Ügyviteli útmutatás Ezzel egyidejűleg kiadásra került a vámszervek részére egy körlevél is abból a célból, hogy az eljárási renddel összhangban olyan ügyviteli útmutatást adjon a helyi vámkezelési eljárások tekintetében, amely egységesíti az eljárási szabályokat – többek között – a vámhatósági vagy ügyféloldali üzemszünet esetére vonatkozóan. Ebben a rendelkezésben – figyelemmel a pilot során az ügyfelekkel történt konzultációk eredményére – az a központi iránymutatás került megfogalmazásra, hogy a vámhatósági vagy az ügyféloldali üzemszünet esetén az engedélyesnek a helyi nyilvántartásba vételről nem kell manuális értesítést küldenie a vámhatóság részére. A Vám Főosztály az említett NAV rendelkezések kiadását követően természetesen figyelemmel kísérte a vámszervek által folytatott gyakorlatot, és a nyár folyamán bizonyos kérdések tekintetében felmérést végzett. Ennek során megállapítást nyert, hogy az üzemszünettel kapcsolatban meghirdetett fő szabálytól (manuális bejelentések alóli mentesség) az igazgatóságok az engedélyek közel felében eltérően rendelkeztek, azaz előírták a manuális bejelentési kötelezettséget az engedélyes számára az üzemszünet esetére is. Ennek indokaként a vámszervek az alábbi okokat jelölték meg: • az igazgatóság forgalmában új gazdálkodó az engedély jogosultja, • az igazgatóság olyan teljes körű felügyeletet kíván gyakorolni az EBEJ-jel érintett tevékenység felett, amely megfelelő alapot szolgáltat a gazdálkodó esetleges későbbi részleges vagy teljes mentesítési kérelmének elbírálása esetén, • tapasztalatszerzés érdekében, az EBEJ bevezetésének kezdeti időszakára kívánják fenntartani; • az érintett igazgatóság 24 órában nyitva tart, így a felügyeletet folyamatosan és rugalmasan fenn tudja tartani. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

3

Vám

Búcsú a papíralapú ügyintézéstől

A felmérés adatai szerint megállapítható volt továbbá, hogy az ún. „szuperegyszerűsítések” alkalmazásának aránya – a korábbi időszakhoz képest – jelentősen csökkent. A beszerzett adatok alapján megállapítható volt, hogy a 217 db felülvizsgált behozatali irányú egyszerűsített engedély közül − 75 engedély tekintetében teljes bejelentési kötelezettség, − 104 engedély esetében részleges bejelentési kötelezettség került meghatározásra, és összesen − 38-ra csökkent a szuperegyszerűsítések száma. A tájékoztatások szerint az EBEJ alkalmazás során kizárólag a vámraktározási eljárásnál merült fel probléma, melynek javítása az Informatikai Intézet által időközben már megtörtént. A beszámolók alapján megállapítható volt továbbá, hogy az engedélyesek és a felügyeletüket ellátó vám- és pénzügyőri igazgatóságok között rendszeres, közvetlen és konstruktívnak minősíthető a munkakapcsolat, a felmerülő esetleges problémák megoldását a vámszervek kiemelt prioritással kezelik. Az EBEJ-ek feldolgozása során a manuális beavatkozáshoz (vizsgálatra jelölés) alapbeállításként 10 perces időzítő állt rendelkezésre. Az időzítők egyedi beállítása lehetőségének biztosítása érdekében elvégzett fejlesztés következtében 2012. augusztus 1-jét követően már lehetőség van a 10 perces alapbeállítás csökkentésére, illetőleg növelésére. Az EBEJ tekintetében megvalósításra került továbbá a FELHO lekérdezések funkció is, mely alapján lehetőség van az engedélyes tekintetében a korábbi időszakban beküldött EBEJ-ek monitorozására, s ezáltal a vám elé állítások, a helyi nyilvántartás, az EBEJ-ek, illetve a kiegészítő árunyilatkozatok adatainak összevetésére. Előzőek alapján elmondható, hogy mára már az EBEJ-ek tekintetében felmerült valamennyi vámszakmai igényt kielégítő olyan informatikai rendszer üzemel, melynek köszönhetően hetente átlagosan 1200 elektronikus értesítés automatikus kockázatelemzése és feldolgozása valósul meg. E körülmény különös jelentőséggel bír, mivel a rendelkezésünkre álló információk szerint az egyszerűsített eljárások és az egységes engedélyezés témakörében a bizottság több tagállamban monitoringlátogatást tervez, melyre Magyarországon várhatóan 2013 májusában kerül majd sor. Ez a látogatás érinteni fogja az Európai Számvevőszék 2010/1 sz. jelentésében az egyszerűsített eljárásokkal kapcsolatban feltárt hiányosságok vonatkozásában megtett intézkedéseket is.

Az elektronikus vám elé állítási (EKVA) engedélyek helyzete Az elektronikus vám elé állítással kapcsolatban elmondható, hogy a vám elé állítás a vámjogszabályban meghatározott ügyféli kötelezettség. Ezt a kötelezettséget az ügyfelek napjainkban már jellemzően elektronikusan teljesítik. Az elektronikus vám elé állítás intézménye két alkalmazáshoz, az NCTS-hez és az ÁRUREG-hez kapcsolódik, azonban fontos, hogy a két alkalmazás funkcióját, illetve működését tekintve egymástól jelentősen eltér. 4


Míg az NCTS-t a közösségi, illetve egységes árutovábbítások végrehajtására alkalmazzuk, addig az ÁRUREG (nemzeti vámfelügyeleti alkalmazás) – többek között – alkalmas a nemzeti egyszerűsített árutovábbítások felügyelet alatt tartására, de például a közösség vámterületére történő beléptetést követő elektronikus vám elé állítási üzenetek fogadására, és egyéb vámfelügyelet (például átmeneti megőrzés, ideiglenes behozatal stb.) gyakorlására is. Míg azonban az NCTS ügyfelek által történő alkalmazásához kizárólag egy előzetes regisztrációs eljárást (KKK2.0) kellett elvégezni, addig az ÁRUREG használatára kizárólag külön vámhatósági engedély (EKVA engedély) birtokában volt lehetőség. A helyzet rendezése érdekében még 2011-ben az a döntés született, hogy kezdeményezzük a vonatkozó jogszabály módosítását. Ennek eredményeként a Magyar Közlöny 76/2012. számában megjelent a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet (továbbiakban: PM rendelet) módosítására vonatkozó 13/2012. (VI. 25.) NGM rendelet, mely – többek között – az elektronikus vám elé állítási engedélyek vonatkozásában is tartalmaz rendelkezéseket. A PM rendelet módosításának eredményként az elektronikus vám elé állítási engedélyezésre vonatkozó 65. § hatályát veszítette, amelynek következtében az elektronikus vám elé állítás mint önálló vámhatósági engedélyezési eljárás a rendelet hatálybalépését követően megszűnt. A jövőben ilyen engedély kiadására nincs lehetőség, azonban ezen alkalmazásokat mint technikai beállítást a jövőre nézve is megtartjuk (kizárólag az indokolt esetekben), mivel az elektronikus vámkörnyezetben az ÁRUREG alkalmazáshoz ez elengedhetetlen. Ennek a folyamatnak az előkészítéseként a • VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti engedélyezett feladói, • VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés e) pontja szerinti engedélyezett címzetti, • VK-VHR 454a. cikk szerinti TIR eljáráshoz kapcsolódó engedélyezett címzetti jogosítványok tekintetében a vámszervek által kiadott engedélyekben, illetve az ETR-ben rögzített adatokat (engedélyezett áruhely/vámhivatal kódok) az érintett vámszervek bevonásával aktualizáltuk. Erre azért volt szükség, mivel ezen engedélyek vonatkozásában (kizárólag az itt megadott vámhivatali kódok tekintetében) a NAV Informatikai Intézete által végrehajtandó fejlesztést követően ezen engedélytípusok teszik majd lehetővé (külön EKVA engedély hiányában is) az ÁRUREG-ben az elektronikus bejelentések alkalmazását.

Vasút, posta Az előbbiektől eltérő esetekben, azaz: • a vasúti egyszerűsített árutovábbításban, • a 28/2004 (IV. 29.) PM rendelet szerinti postaforgalomban, • a 38/2009 (XII. 22.) PM rendelet szerinti integrált postaforgalomban,

Vám • a VK-VHR 372. cikk (1) bekezdés f) pont iv. alpontja szerinti csővezetékes egyszerűsített árutovábbításban beérkező áruk, valamint • a harmadik országos határszakaszon található vámés pénzügyőri igazgatóságoknál működő vámügynökök által vám elé állított áruk esetében végzett elektronikus vám elé állítási műveletek tekintetében az EKVA-hoz kapcsolódó technikai beállításokat (az 1005-ös engedélykód alatt) a jövőben is a KAVIG fogja elvégezni, az említett tevékenységeket felügyelő vámszervek megkeresései alapján.

A kiviteli vámeljárások további egyszerűsítése A kiviteli vámeljárások tekintetében 2012-ben a vámszervek már nem vezetnek be automatikusan keresési eljárásokat (kizárólag az exportőr erre irányuló kérelme alapján) azokban az esetekben, amikor az áruk kivitelre történő kiadását követő 90 napon belül nem kerül sor a kiléptetések elvégzésére, illetve nem végzik el a kiviteli vámáru-nyilatkozatok érvénytelenítését sem akkor, amikor az áruk kivitelre történő kiadását követő 150 nap elteltével nem kapnak elektronikus igazolást a kiléptetés megtörténtéről. Ehhez kapcsolódóan – az ügyféli oldal korábban megfogalmazott igényére – még az idei évben befejeződik az az informatikai fejlesztés, melynek eredményeképpen az exportőr/nyilatkozattevő a kiviteli eljárás elvégzését követő 60. és 90. napon automatikus üzenetet kap a vámhatóságtól azon kiviteli eljárásra bocsátott tételekről, melyek nem rendelkeznek kiléptetési eredménnyel. A fenti változás mellett a Vám Főosztály továbbra is fontosnak tartja a kiviteli vámeljárások további egyszerűsítését, melynek következő lépcsőjében meg kívánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a kiviteli vámeljárás során a kiviteli vámáru-nyilatkozat automatikusan kerüljön feldolgozásra, majd – az áruk kivitelre történő kiadása kapcsán – az exportőr részére kerüljön megküldésre a kiviteli kísérő okmány normál eljárásban is, lehetővé téve annak az ügyfél általi kinyomtatását. A jelenlegi működés alapján ugyanis a kiviteli vámeljárás kezdeményezése alkalmával normál eljárásban az ügyfél kizárólag a vámáru-nyilatkozat benyújtását végzi elektronikusan, melyet követően személyesen megjelenik a vám- és pénzügyőri igazgatóság hivatalos helyiségében, ahol megtörténik a vámáru-nyilatkozathoz kapcsolódó okmányok, valamint az áruk tényleges bemutatása. Az okmányok bemutatását követően pénzügyőri beavatkozás mellett megtörténik a vámáru-nyilatkozat elfogadása, szükség esetén a fizikai áruvizsgálat, majd az áru kiadása. Az áru kiadásához kapcsolódóan megtörténik az MRN kiadása, illetve a KKO vámhivatal általi nyomtatása és ügyfél részére történő átadása.

A normál eljárás egyszerűsítése A jelenlegi gyakorlathoz képest tervezzük, hogy a kiviteli vámeljárás kapcsán a vámáru-nyilatkozat benyújtását követően normál eljárásban is megtörténhessen automa-

tikusan a vámáru-nyilatkozat elfogadása, illetve az áruk kiadása, melynek eredményeként a jövőben nem lenne szükség arra, hogy az exportőr megjelenjen a vám- és pénzügyőri hivatalban akkor, amikor fizikai áruvizsgálatra vagy okmányvizsgálatra a kivitelre bejelentett áruk tekintetében nem kerül sor. Terveink szerint a vám- és pénzügyőri igazgatóság e-revizora a vámáru-nyilatkozat benyújtását követően dönthet majd úgy, hogy áruvizsgálatot rendel el, illetve ennek hiányában az időzítő lejártát követően a feldolgozás automatikusan – az egyszerűsített eljáráshoz hasonlóan – folytatódik majd tovább. Természetesen a normál kiviteli vámeljárás lefolytatására kizárólag a vám- és pénzügyőri igazgatóságok hivatalos idejében kerülhet csak sor a jövőben is. Fenti alakiságok elvégzését követően az áruk kivitelre történő kiadásáról a nyilatkozattevő elektronikus úton értesül, majd – a VK-VHR 796a. cikk (3) bekezdése alapján – megtörténhet a KKO ügyfél általi nyomtatása és az áruk kiléptető vámhivatalhoz történő elszállítása. Ez az eljárás az exportőr számára megtakarítást jelent mind pénzben, mind időben, a szállítóeszköz a legrövidebb úton, viszonylag rövid várakozási idővel indulhat majd a kiléptetés helyére. A vámhivatal szempontjából a változást követően szintén jelentkezik majd megtakarítás, egyrészt a KKO nyomtatásához kapcsolódó erőforrások felszabadulásával, valamint az automatizálás teljes körűvé tételével a manuális rögzítési feladatok elhagyhatóvá válnak. Természetesen azon esetekben, amikor a kiviteli vámeljárással egyidejűleg TIR eljárást kezdeményeznek, illetve amennyiben az exportőr szállítási bizonyítvány (például EUR1) hitelesítését kéri, akkor az ügyfélnek továbbra is meg kell jelennie a TIR eljárást indító/szállítási bizonyítvány hitelesítését végző vámszervnél. Fontos továbbá, hogy egyes termékkörök esetében (például exporttámogatásban részesülő termékek kivitele, engedélyköteles termékek kivitele), illetve fizikai áruvizsgálatra kijelölés esetén szintén követelmény marad az áruk kiviteli vámhivatalnál történő fizikai vám elé állítása. A fentiek mellett hangsúlyozni kell, hogy a kiviteli vámeljárás során a vámhatósági zár elhelyezése a szállítóeszközön nem jogszabályi kötelezettség, így csupán vámzár elhelyezése céljából az ügyfélnek szintén nem kell megjelennie a kiviteli vámhivatalnál. Amennyiben azonban fizikai áruvizsgálatra kerül sor, abban az esetben a vámzár természetesen alkalmazható.

Igazodtak az ügyfelek elvárásaihoz

A normál és az egyszerűsített eljárások között megmaradó eltérések Fontos kiemelni, hogy a normál kiviteli vámeljárás tervezett átalakítása azt eredményezi, hogy az egyszerűsített kiviteli vámeljárás és a normál kiviteli vámeljárás a jövőben kevésbé különül majd el egymástól. A különbség egyfelől az üzemszüneti eljárás idején történő működésben jelentkezik, amikor is az egyszerűsített eljárás engedélyese papíralapon maga indíthatja el a szállítmányt, míg erre normál eljárásban csak a kiviteli vámhivatal lesz továbbra is jogosult. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

5

Vám Előzőek mellett szintén eltérésként jelentkezik majd az egyszerűsített és a normál eljárás között, hogy egyszerűsített eljárásban a vámáru-nyilatkozat benyújtása, illetve az eljárás lefolytatása 0–24 óráig megvalósulhat, míg normál eljárásban a kiviteli vámeljárás lefolytatására kizárólag a vám- és pénzügyőri igazgatóság hivatalos idejében lesz lehetőség. Fentiek mellett meg kívánjuk teremteni annak a lehetőségét is, hogy abban az esetben, ha a kiviteli vámhivatal és a kiléptető vámhivatal is Magyarországon található, akkor az exportőr/nyilatkozattevő mind normál, mind egyszerűsített eljárásban – a VK-VHR 792. cikk (3) bekezdése alapján – jogosult legyen csupán a KKO első oldalának kinyomtatására, és a kiléptető vámhivatalnál történő bemutatására. A fentiekben vázolt egyszerűsítések teljes körű bevezetéséhez azonban informatikai fejlesztések elvégzésére is szükség van, minek következtében e változások várhatóan csak 2013 második felében realizálódnak majd.

Törökország csatlakozása a Tranzitegyezményhez

Okmány- és áruvizsgálat

Többéves megfigyelői státuszt követően az Európai Unió Tanácsa elfogadta Horvátországnak és Törökországnak a Tranzitegyezményhez 2012. július 1-jével történő csatlakozására vonatkozó határozatot. A Vámunió Tanácsi munkacsoport 2012. május 2-i ülésén arról tájékoztatták a tagállamok képviselőit, hogy Törökország vonatkozásában a csatlakozást érintően technikai jellegű problémák merültek fel, ezért Törökország 2012. július 1-jére tervezett csatlakozása elhalasztásra került. Horvátország vonatkozásában 2012. június 25-én az EU-EFTA Vegyesbizottság elfogadta a Tranzitegyezmény módosítására vonatkozó határozatot, amely 2012. július 13-án került kihirdetésre az Európai Unió Hivatalos Lapja L182 számában.

Lesz újabb csatlakozás 2012. december 1-jén? A bizottság legutolsó tájékoztatása szerint Törökország sikeresen teljesítette az ún. megfelelőségi teszteket, és várhatóan 2012. december 1-jén csatlakozik a Tranzitegyezményhez. Ehhez azonban még a megfelelő jogi eljárásokat is le kell folytatni, melyek megtörténtéről külön tájékoztatást adunk majd. A bővítés jelentősen érinti a leggyakrabban alkalmazott TC31/TC32/TC33 biztosítékok engedélyezésének, nyilvántartásának és használatának folyamatát, illetve szükséges a biztosítékokhoz kapcsolódó kezességvállalási okmányok módosítását elvégezni. Azon garanciák tekintetében, melyekhez kapcsolódóan a gazdálkodó kéri a garanciavállalási engedély érvényességének kiterjesztését Törökországra is, akkor a váminformatikai rendszerben szükség lesz a törökországi meghagyott címek felvételére.

Törökországra is érvényes kezességvállalási okmányok Ahhoz, hogy 2012. december 1-jét követően Törökország vonatkozásában zökkenőmentesen lehessen árutovábbí6


tásokat indítani, fontos, hogy az árutovábbítási eljárásokban érdekelt ügyfelek az engedélyeik tekintetében új kezességvállalási okmányokat/bankgaranciákat nyújtsanak be az illetékes igazgatósághoz, illetve az igazgatóságoknak ezzel kapcsolatban le kell folytatni az engedélyezési eljárást, valamint a garanciák megfelelő adatainak GMS-ben történő rögzítését. Amennyiben ezek a módosítások nem történnek meg, abban az esetben TC31/TC33 biztosítékok felhasználásával az engedélyesek nem indítványozhatnak árutovábbítási eljárást Törökországba. Amennyiben az engedélyes nem kíván az újonnan csatlakozó országokba árutovábbítást indítani, úgy a régi kezességek/garanciák is elfogadhatóak még a tervezett egyéves átmeneti időszakban. Tekintettel arra, hogy a két ország csatlakozása időben kettévált, ezért a bizottság úgy döntött, hogy a kezességvállalási dokumentumok módosítására vonatkozóan a VK-VHR 48., 49., 50., számú mellékleteinek módosítása egy lépcsőben Törökország csatlakozásával egy időben fog majd megtörténni. Ennek megfelelően a VK-VHR mellékleteinek módosítása folyamatban van.

Vámértékvizsgálatok A vámérték meghatározásának jogszabályi alapja a tanács 2913/92/EGK rendeletének (Vámkódex) 29. cikke. E cikkel összhangban az importált áruk vámértékének meghatározásakor az első és legfontosabb az ügyléti érték, ami nem más, mint az unió vámterületére irányuló kivitel céljából történő eladáskor az áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, szükség esetén kiigazítva, illetve levonva azokat a költségeket, amelyeket a Vámkódex 32. illetve 33. cikke előír. A nyilatkozattevőnek pontos és teljes körű adatokat kell szolgáltatnia a vámértékről. A vámhatóságot a rendelkezések értelmében megilleti az a jog, hogy további információkat kérhet és kérheti további okmányok benyújtását is, ha a vámeljárás során megalapozott kételye támad a bejelentett ár megalapozottsága és pontossága kapcsán. Ilyen kétely különösen akkor merülhet fel, ha a bejelentett vámérték a kockázati küszöbérték alatti. Ilyen esetben az eljáró igazgatóság dönt a vámértékvizsgálat megindításáról. A döntéshez hozzájárul az alapos okmányvizsgálat, az áruvizsgálat, illetve az áruvizsgálat során mintavétel. Amennyiben az áru alacsony értékére vonatkozóan a kétely továbbra is fennáll, a várható importvám biztosítása felől kell intézkedni a szabad forgalomba helyezéssel egyidejűleg. A vámértékvizsgálat gyors lefolytatásához nagyban hozzájárul az ügyfél hatékony együttműködése, azaz hogy a vizsgálatot végző rendelkezésére bocsássa az ügyben lévő tények megállapításához szükséges okmányokat (szerződéseket, fuvarozás, biztosítás költségeit, megrendeléseket, számviteli nyilvántartást, kifizetések nyugtáit stb.). Az információk és a beérkezett okmányok értékelése után – vagy a válasz hiányában – a kétség továbbra is fennáll, úgy a vizsgálatot végző igazgatóság a kétség okának megjelölésével felkéri az ügyfelet arra, hogy amennyiben nem tud további olyan információkat/okmányokat benyújtani, amelyek a kétséget eloszlatják, úgy az értékelendő áru vámértékét a Vámkódex 30. cikk (2) bekez-

Vám désében megadott módszerek sorrendjének megfelelően határozza meg. Előfordulhat, hogy az ügyfél nem rendelkezik olyan információval, ami az azonos vagy hasonló áru ügyleti értékének alkalmazását, az egységáron alapuló, illetve a számításos módszer alkalmazását lehetővé tenné, ily módon a szabad módszer alkalmazására kerül sor. Természetesen e módszer alkalmazásának is megvannak a kötelmei, mint például nem szolgálhat a vámérték meghatározásának alapjául az áruknak az exportáló országbeli belföldi piaci ára; az áru-előállítás költsége, amely a 30. cikk (2) bekezdése d) pontjának megfelelően az azonos vagy hasonló árura meghatározott számított értékektől eltér; valamely, a közösség vámterületének részét nem képező országba irányuló kiviteli ár; minimális vámértékek; vagy tetszőleges vagy fiktív érték. A vámértékvizsgálat során előfordulhat, hogy az exportáló ország vámhatóságát kell megkeresni annak érdekében, hogy megfelelő bizonyíték álljon rendelkezésre a tényleges vámérték meghatározásához. A megkeresések jogalapját a vám-együttműködési megállapodások teremtik meg. Ilyen esetekben a vámértékvizsgálatok egy évig is elhúzódhatnak, ami nem kedvező a likviditási nehézséggel küzdő cégeknek, hiszen olykor a vámbiztosíték-nyújtás okán jelentős tőkelekötéssel jár.

Áruosztályozás Előkészítés alatt van az Áruosztályozási Vélemények módosítása. A Vám Világszervezeten belül kidolgozott Vélemények magyar nyelvű változása a Vám Főosztály gondozásában elkészült és Tájékoztatás formájában az ügyfelek számára is elérhetővé válik a NAV honlapján. Megjelenését követően a magyar TARIC-ba is feltöltésre kerül az új változat. Folyamatban van a Harmonizált Magyarázat és Kombinált Nómenklatúra Magyarázat felülvizsgálata is. A 2013. évi KN kiadására 2012. október végen kerül sor az Európai Unió Hivatalos lapjában.

A kettős felhasználású termékek körét érintő változás Kettős felhasználásúnak azokat a termékeket nevezzük – beleértve a szoftvereket és a technológiát is –, amelyek polgári és katonai célokra egyaránt felhasználhatók. E fogalom magában foglalja továbbá mindazon termékeket is, amelyek egyaránt felhasználhatók nem robbantási célokra és nukleáris fegyverek vagy más nukleáris robbanószerkezetek előállításának bármilyen módon történő elősegítésére. A kettős felhasználású termékeknek az Európai Unióból (EU-ból) bármely harmadik országba történő kivitele exportengedélyhez kötött. A kettős felhasználású termékek harmadik országból történő behozatalát, harmadik országba irányuló kivitelét és újrakivitelét, valamint Európai Unión belüli szállítását (transzfer), illetve adott esetben tranzitját a vámhatóság ellenőrzi. A kettős felhasználású termékek külkereskedelmi forgalmának engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), tartalmazza az irányadó nemzeti szabályozást. A Korm. rendeletet a

Magyar Közlöny 102. számában az egyes külkereskedelmi engedélyezésről szóló kormányrendeletek módosításáról szóló 209/2012. (VII. 27.) Korm. rendelettel módosították. A kiviteli és újrakiviteli eljárások ellenőrzését, feldolgozását érintő legfontosabb rendelkezéseket a Korm. rendelet 5. § (4) bekezdése tartalmazza, amely korábban előírta, hogy a kiviteli árunyilatkozat 44. rovatában a kiviteli engedélyen vagy a Nemzetközi Importigazoláson szereplő árumegnevezést, a termék ellenőrzési jegyzékszámát és az Uniós Általános Exportengedély számát kell feltüntetni. A Korm. rendelet korábban kizárólag az Uniós Általános Exportengedélyek számának és a kiviteli engedélyeken szereplő árumegnevezés használatát írta elő, a többi engedélytípus azonosítójának feltüntetéséről nem rendelkezett, holott az engedélyszám hiányában a kiviteli eljárás nem végezhető el. További nehézséget okozott, hogy a gazdálkodók az engedély- és Nemzetközi Importigazolások, illetve az érintett áruk adatait nem tudták teljes pontossággal megadni a Korm. rendelet által meghatározott szabályok alapján, mivel a vámadat-feldolgozó rendszer által biztosított karakterhossz az árunyilatkozatok pontos kitöltését nem tette lehetővé. Az árunyilatkozatok 44. rovata nem volt alkalmas a kettős felhasználású termékek árumegnevezésének, vagy akár a kiviteli engedély számának pontos és megfelelő szerepeltetésére, sőt mi több, a Korm. rendelet érintett rendelkezése ellentétes volt a bizottsági rendelet 37. mellékletében foglalt szabályokkal is. A felmerült problémákra is tekintettel került sor a Korm. rendelet módosítására, miszerint a kettős felhasználású termékekre vonatkozó információkat (például árumegnevezés, ellenőrzési jegyzékszám) az árunyilatkozat e célra fenntartott 31. rovatában, míg a kiviteli engedélyek, illetve a Nemzetközi Importigazolások számát a 44. rovatban kell feltüntetni. A transzfereljárásokat érintő legfontosabb változás, hogy az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében – az Egyszerű Állam programjának megfelelően – a Korm. rendelet idei módosítása folytán a beérkezést és kiszállítást várhatóan már nem kell a vámszervekkel igazoltatni, így az adott eljárás bejelentésére sem lesz szükség. Az ellenőrzési feladatokat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban MKEH) veszi át. A kiviteli eljárások kapcsán meg kell említeni az ún. „virtuális” – Uniós Általános – exportengedélyeket, annál is inkább, mert a Korm. rendelet módosítása ezt az engedélytípust is érinti. A Korm. rendelet korábbi 13. § (3) bekezdése szerint az Uniós Általános Exportengedélyek használatakor a Korm. rendelet a 3. mellékletében meghatározott tartalommal bíró nyilatkozatot kellett szerepeltetni a kivitelhez tartozó fuvarokmányon. A Korm. rendelet azonban nem vette számításba azt a lehetőséget, hogy a kiviteli eljárás esetében előfordulhat – főként gyűjtőáruk esetében –, hogy az eljárás időpontjában az exportőr részére még nem áll rendelkezésre fuvarokmány. A Korm. rendelet módosítása már lehetővé teszi, hogy a Korm. rendelet 3. mellékletében szereplő nyilatkozat ne csak a fuvarokmányon, hanem – ha az nem áll rendelkezésre – a kereskedelmi számlán is feltüntethető legyen. A nyilatkozat szövegét angol nyelven is fel kell tüntetni a vonatozó

Kettős felhasználású termékek


7

Vám okmányon a Korm. rendelet 3. számú melléklete adattartamának változása miatt. A módosított Korm. rendelet 26. §-ában szabályozásra került a nemzetközi szankcióban elrendelt külkereskedelmi korlátozás alá eső termékek kivitelének ellenőrzése. Az ilyen termékek ellenőrzése során a vámszerveknek az MKEH engedélyét is meg kell követelniük. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy kizárólag a korlátozás alá eső termékek kivitele engedélyköteles. Az, hogy mely termékek esnek korlátozás alá, a vonatkozó uniós és egyéb nemzetközi szabályozókban (például ENSZ-határozat) kerül lefektetésre.

Engedélyezett gazdálkodók

Monitoring

A kibocsátott AEO-tanúsítványok számát tekintve Magyarország 265 tanúsítvánnyal (2012. október 1-jei adat) a tagállamok között a 9. helyet foglalja el, ami figyelemre méltó eredmény. Az EU-ban 11 890 tanúsítvány van jelenleg.

A tanúsítvány típusai közötti megoszlásból látható, hogy továbbra is az AEOC (vámjogi egyszerűsítések) típus a legnépszerűbb, aminek oka az egyszerűsített engedélyek AEO-feltételek szerinti ellenőrzése. Az EU AEO- és az USA C-TPAT-programja tekintetében a kölcsönös elismerés gyakorlati megvalósítása megkezdődött. Az USA viszonylatában az országba való importhoz a gazdálkodóknak ún. MID-számmal (Manufacturer Identification Number) kell rendelkezniük. Ezt a számot az érintett, AEOS- vagy AEOF-tanúsítvánnyal rendelkező

Topjövedelmek

Rekordjövedelem: évi 1208 millió

8

A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságához 1 millió 284 ezer magánszemély nyújtott be 2011. évre vonatkozó személyijövedelemadó-bevallást. A régió országon belüli nagyságát és súlyát jelzi, hogy a bevallási adatok szerint az összevont adóalap 36 százaléka, az összes forrásadós jövedelem 53 százaléka és az összes adókötelezettség 41 százaléka Budapesten és Pest megyében keletkezett. A budapesti és Pest megyei adózók összesen 2906 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be. 2011-re vonatkozóan 12 ezerrel több magánszemély bevallása tartalmazott alkalmazotti bérjövedelmet a régióban, mint egy évvel korábban, a bértömeg pedig 95 milliárd forinttal (2596 milliárd forintra) nőtt. Az éves átlagos bér 2 millió 405 ezer forint volt. A régióban 113 adózó éves bérjövedelme haladta meg a 100 millió forintot, a legtöbbet kereső alkalmazott pedig 920 millió forintot vihetett


gazdálkodók az amerikai partnerük útján tudják megkérni. Az USA vámigazgatása által létrehozott honlapon a gazdálkodó a MID- és az EORI-számának összekapcsolását is el tudja végezni. (A szükséges információk megtalálhatók a NAV honlapján.) 2012. április 17-én kidolgozásra és a tagállamok által elfogadásra került az AEO Iránymutatás új verziója. A frissítés időszerű volt, mert elődje (TAXUD/2006/1450) kibocsátása óta a program több mint négy és fél éves gyakorlati megvalósítás eredményeként működik; 2012. október 1-jei adatok szerint 11 890 tanúsítványt bocsátottak ki a tagállamok; 2008-ban és 2009-ben monitoringtevékenységet folytatott az EU bizottsága a tagállamokban; tapasztalatok állnak rendelkezésre a harmadik országokkal folytatott kölcsönös elismerési tárgyalások és a megállapodások gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. A dokumentum bővebb, részletesebb, mint elődje. Terjedelme a mellékletek nélkül 85 oldal. Még csak angolul érhető el a bizottság és a NAV holnapján. Az iránymutatás megjelenése szükségessé tette az Önértékelési kérdőív és Kitöltési útmutatója módosítását is, ez azonban az ügyfélkör számára még nem érhető el. Gazdálkodói jelzéseket figyelembe véve a Vám Főosztály előkészített egy NAV rendelkezést, mely lehetővé teszi – az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező gazdálkodó előzetes, írásbeli beleegyezését követően –, hogy vám utólagos ellenőrzések során felhasználja a vámhatóság az AEO-eljárás során benyújtott és keletkezett dokumentumokat. A rendelkezés előkészítését adatvédelmi szempontok vizsgálata előzte meg. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal stratégiájának egyik alapelve a szolgáltató jelleg erősítése. Ez az elv magában foglalja olyan eljárások, módszerek, technológiák kialakítását és működtetését, amelyek biztosítják, hogy az ügyek gyorsan, akadálymentesen, kiszámíthatóan és megbízhatóan, ügyfélbarát bánásmódot biztosítva, mind a hatóság, mind pedig a partnerei szempontjából költséghatékony módon kerüljenek elintézésre. Fekete Attila Kállóné Gallé Júlia haza. Az évi 100 millió forintos bérjövedelmet elérők jellemzően gazdasági társaságok vezető tisztségviselői közül kerülnek ki, vagy pénzügyi, feldolgozóipari, távközlési, biztosítási, valamint gyógyszergyártási ágazatokban tevékenykedő munkáltatók alkalmazottai. A régió legnagyobb (döntő részében munkaviszonyból származó) összevont jövedelemmel rendelkező adóalanya 1 milliárd 208 millió forint jövedelmet vallott, amely után 193 millió forint adókötelezettség terhelte. Még a 20. helyen álló adózó összevont jövedelme is elérte a 346 millió forintot. A 2011-es évre vonatkozó szja-bevallások alapján a területenkénti megoszlást vizsgálva az tapasztalható, hogy Budapesten belül a XII. kerületben, Pest megyében (a húszezer lakost meghaladó települések közül) a Budaörsön élők egy főre jutó összevont jövedelme a legmagasabb. A legkisebb ilyen jellegű jövedelemmel a főváros XXI. kerületében élők, illetve Nagykőrös magánszemély adózói rendelkeznek.

Vám

Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása Hagyományainak megfelelően a Magyar Vámügyi Szövetség 2012. október 12–14. között Egerben a Hotel Eger & Park Szállóban tartotta őszi konferenciáját. A konferencia mottója ebben az évben is azonos volt a WCO/Vám Világszervezet 2012. évre meghirdetett jelmondatával, melyhez a korábbi tradíciónak megfelelően idén is csatlakoztunk. Mottó: „Kapcsolat – A határok elválasztanak, a vám összeköt”

Valójában a „Kapcsolat” az előző nemzetközi vámnapok témáinak természetes evolúciója: 2009-ben a „Környezetvédelem” a szervezett határirányítást tűzte ki célul természeti örökségeink védelme érdekében. 2010-ben a „Vám és az üzleti világ partnersége” a vám és a magánszektor közti munkakapcsolatokat támogatta és fejlesztette. A „Tudás” 2011-ben a tudás megosztására irányult a vámhatóságok és az ügyfelek hatékonyságának fejlesztése érdekében.

Az MVSZ elkötelezett a szakmai kapcsolatok ápolásában

Kapcsolat – A határok elválasztanak, a vám összeköt

2012-ben Magyarországon is minden lehetőséget meg kell ragadnunk arra, hogy ezeket a célokat a gyakorlatba is átültessük. Nemcsak az MVSZ-tagokat, hanem másokat is megerősítve ezzel, akik napi szinten elkötelezettek a vámfolyamatok és az adó- és vámigazgatás felé, így együtt arathatjuk le a közös munka eredményét. Szövetségünk az elmúlt években minden esetben csatlakozott a WCO által az adott évre ajánlott programokhoz. Saját stratégiai céljainkat hozzá igazítottuk a fentiekhez, és tennivalóink fókuszába állítottuk azokat. Konkrét megoldásokat dolgoztunk ki, innovatív javaslatokat tettünk, rendezvényeinket, szakmai programjainkat, szakmai továbbképzéseinket alárendeltük ezen céloknak. A mai nehéz gazdasági körülmények között, a megváltozott hatósági környezetben is elkötelezett hívei vagyunk a kapcsolatok ápolásának, megfelelő tartalommal való megtöltésének. Igaz ez a kormányzati szervekkel, minisztériumokkal, a NAV-val és számos más stratégiai partnerünkkel való kapcsolatunkra. Ez a munka nyugodt, módszeres, elkötelezett hozzáállást és töretlen optimizmust igényel. Történjen bármilyen pillanatnyi zavar is bármelyik szakmai kapcsolatunkban, a fenti rendezőelvektől nem térünk el.

MVSZ 2012. évi stratégiai teendői MVSZ 2012. évi stratégiai teendőiről pár gondolat. A teljesség igénye nélkül mely kérdéseket kívánjuk az idei évben

kiemelten kezelni és azokban milyen innovatív javaslataink vannak. Oktatás, felkészítés, a „Tudás a vámszakértelem záloga” program lépésenként történő továbbvitele, teljesítése, a versenyképes vállalkozói tudás támogatása folyamatos prioritás. Innovatív javaslatok, megoldások ajánlása, határozott fellépés a nemzeti vámkultúra, a versenyképes vámkezelési környezet biztosítása érdekében lényeges témánk. Javítható-e a Magyarországi vámkezelési gyakorlat? Véleményünk szerint következetes szakmai munkával, kellő egyetértéssel, pozitív és valós információk széles körű terjesztésével igen! Hogyan képzeljük el a fenti teendők megvalósítását? MVSZ-képzések, konferenciák, „Vámműhely”-programok megrendezésével, szakmai publikációk – mint jelen cikkem is – megjelentetésével, széles körű szakértői egyeztetések tartásával, ezeken való aktív részvétellel. Ilyenek elsősorban a vám kapcsolattartó csoportülések, Jövedéki Nyílt Napon, LEF- (Logisztikai Egyeztető Fórum) üléseken, európai és nemzetközi vám- és logisztikai fórumokon (DG TAXUD) való aktív közreműködés, kezdeményező, javaslattevő megjelenés. A fentiek sorába illeszkedett az idén további három évre megválasztott elnökség első intézkedéseinek egyikeként létrehozott két MVSZ-munkabizottság felállítása is. Munkabizottságok: 1. Egyszerűsített és AEO Ügyek Bizottsága 2. Jogi Munkabizottság Mindkét Bizottság a Szakmai és Nemzetközi Bizottság és tagozatai tevékenységével szoros összefüggésben működik együtt. Közös cél: – Nemzeti Vámstratégia – Vámrendszer alapjainak meghatározása – Innovatív javaslatok – Jogszabály-módosítási csomag összeállítása – Módosítás kezdeményezése Megvalósítás módjai: LEF-NGM Nemzeti Logisztikai Stratégiához kapcsolódó feladatai ellátása és önálló MVSZ-javaslat, anyag készítése, az alábbi formában: – MVSZ-tanulmány – Szakmai konzultációk (NGM, NAV) – Publikációk – Kodifikációs javaslatok A közös munka első kézzelfogható eredményeként készült el a szakma széles körű „régi” igényeként a címben megfogalmazott jogintézmény bevezetését célzó javaslatunk.

Az áru vám elé állítását megelőző vámárunyilatkozat benyújtása A 15/2004 (IV.5.) PM rendelet módosítását célzó tervezethez szövetségünk részletes indoklást készített. A Magyarországon indítványozott szabad forgalomba helyezések számának növelése, munkahelyek megtartása, NAV-humánerőforrások hatékonyabb kihasználása, logisztikai és termelési folyamatok hatósági támogatása, A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

9

Vám

Nemzetközi jogszabály

10

az AEO-tanúsítvánnyal rendelkező vagy AEO-feltételvizsgálat szerint vizsgált partnerekkel való jövőbeni szorosabb együttműködés kialakítása és nem utolsósorban a részükre történő további nemzeti előnyök biztosítása érdekében szükségesnek látjuk bevezetni a korábban hazánkban nem alkalmazott, „Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása” jogintézményét. Úgy a javasolt vámeljárás alanyai, mint a tervezett új eljárás a vámhatóság és a költségvetés részére nem jelentenek kockázatot, ezzel szemben a gazdálkodók részére szinte felbecsülhetetlen versenyelőnyt jelentenek. Az eljárás bevezetése fokozza a versenyképességet és a költséghatékonyságot, amely közvetve és közvetlenül igen előnyös a nemzetgazdaság számára. A tervezet szerint a gazdálkodó kizárólag egy – a választása szerinti – vám- és pénzügyőri igazgatósághoz nyújthatja be az előzetes vámáru-nyilatkozatot. A javaslat olyan optimális időpontot fogalmaz meg, amelynek figyelembevételével az új jogintézmény be tudja tölteni a rendeltetését. A javaslat megfogalmazása során Magyarország adottságai kerültek figyelembevételre, vagyis az, hogy nemcsak belső, hanem külső határokkal is rendelkezik, ugyanakkor a fuvarlevél, a kereskedelmi dokumentumok adattartalma, egy adott szállítmány útba indítása előtt is ismert lehet légi, vasúti, közúti vagy tengeri árufuvarozás során. Az előzetes vámáru-nyilatkozat elbírálására jogosult vám- és pénzügyőri szerv számára elegendő idő az egy óra annak eldöntéséhez, hogy a kérdéses szállítmány vonatkozásában szűkség van-e okmány-, illetőleg a vám elé állítás után áruvizsgálatra. A benyújtott előzetes vámáru-nyilatkozatot a vámjogszabályok más rendelkezéseitől eltérően a tételsoroktól függetlenül egységesnek kell tekintetni, ugyanis a szállítmány egészének ismerete és fizikai jelenléte nélkül egyes áruk tekintetében felmerülő kockázatok nem különíthetőek el. Tekintettel arra a tényre, hogy a benyújtott előzetes vámáru-nyilatkozat olyan szállítmányra vonatkozik, amely vám elé állítása ténylegesen később történne meg, valamint a fuvarozás során vis maior is történhet, ezért volt szükség meghatározni a vámáru-nyilatkozat érvényességét. Ehhez a kérdéskörhöz tartozik az a probléma is, amikor a vám elé állításkor kiderül, hogy a tényleges szállítmány az előzetes vámáru-nyilatkozathoz képest eltérő tartalommal bír. A nemzeti jogszabály jelenlegi szövege kizárólag egy vámeljárás esetén – szabad forgalomba helyezésnél – korlátozza a közösségi vámjogszabályban korlátlanul biztosított lehetőséget. Fenti indokok alapján szükséges a hatályos rendelkezés megváltoztatása, valamint más vámeljárás során történő alkalmazásának egyidejű biztosítása. A módosítási javaslat a közösség más tagországában alkalmazott úgynevezett legjobb közösségi eljárási gyakorlatot (német gyakorlat) tartalmazza. A személyi kör kiemelten megbízható gazdálkodókra történő szűkítésével pedig biztosítható, hogy lépcsőzetesen – kellő tapasztalatok szerzését támogatandó – kerül-


jön bevezetésre Magyarországon ez a korábban nem alkalmazott közösségi rendelkezés. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 201. cikk (2) bekezdésében foglalt vám elé állítás előtti vámáru-nyilatkozat benyújtásának magyarországi tervezett bevezetésére tekintettel szükséges a 15/2004. (IV.5.) PM rendelet módosítása.

Mit tartalmaz az MVSZ által készített javaslat? A PM rendelet 66/A § (2) bekezdésének utolsó mondatát a fentiekben írtak szerint szükséges megváltoztatni oly módon, hogy a „Szabad forgalomba bocsátás vámeljárás esetén – a 66/B §-ban foglaltak kivételével – az elektronikus árunyilatkozat az áru vám elé állítását követően legyen benyújtható. A 66/A § (6) bekezdése után alábbi új címként fel kell venni „Az áru vám elé állítását megelőző vámáru-nyilatkozat benyújtása” címet. A PM rendelet új, 66/B §-sal egészül ki, mely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza. Az eljárást a vámhatóság az EK végrehajtási rendelet 201. cikk (2) bekezdése alapján az új § bekezdéseiben foglalt feltételek fennállása esetén valamennyi behozatali irányú vámeljárásban engedélyezi. Az EK végrehajtási rendelet 201. cikk (2) bekezdése szerint a vámhatóság engedélyezheti, hogy a vámáru-nyilatkozat benyújtására az előtt kerüljön sor, mielőtt a nyilatkozattevő vám elé tudná állítani az árut vagy az ellenőrzés számára rendelkezésre tudná bocsátani azt annál a vámhivatalnál, ahol a vámáru-nyilatkozatot benyújtották, vagy másik vámhivatalnál vagy a vámhatóságok által megjelölt helyen. A vámáru-nyilatkozat csak a szóban forgó áru vám elé állítását vagy – a vámhatóságok által elfogadható módon – ellenőrzéshez történő rendelkezésre bocsátást követően fogadható el. A vámjogi egyszerűsítésekre vagy vámjogi egyszerűsítésekre és biztonság és védelem szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal vagy egyszerűsített vámeljárásra vonatkozó tevékenységi engedéllyel rendelkező, továbbá a vámtartozást halasztott vámfizetési engedéllyel vagy a vámtörvény szerinti vámbiztosítékkal rendelkező gazdálkodó vámáru-nyilatkozatot az áru vám elé állítását megelőzően elektronikus úton nyújthat be (továbbiakban: előzetes vámáru-nyilatkozat). Az előzetes vámáru-nyilatkozatot a vám elé állítást megelőzően, az adott vámeljárásban a vám elé állítás helye szerint illetékes vám- és pénzügyőri igazgatósághoz lehet benyújtani. Az igazgatóság az előzetes vámáru-nyilatkozat befogadásáról az igazolt átvételt követő 1 órán belül elektronikus úton értesíti a nyilatkozattevőt. Válaszüzenetében értesítést ad arról is, hogy a vám elé állítást követően kíván-e okmány- és/vagy áruvizsgálatot tartani. Az előzetes vámáru-nyilatkozat vámhatóság részéről történő befogadása azonos joghatású a Vámkódex 63. cikke szerinti árunyilatkozat-elfogadással. A nyilatkozattevő az áru vám elé állítását megelőzően a befogadott előzetes vámáru-nyilatkozatot eltérés ese-

Vám

Megoldást kereső javaslatok

tén köteles visszavonni. A megváltozott adattartalmú előzetes vámáru-nyilatkozatot a már ismertetett feltételekben foglaltak figyelembevételével az érintett újra benyújthatja. Az áru a Vámkódex 4. cikk 20. pontja szerint kiadottnak tekintendő, amennyiben az igazgatóság az okmány- és/ vagy áruvizsgálat tartását mellőzte és a vámtartozást biztosították. A vámhatóság az okmány- és/vagy áruvizsgálatot a vám elé állítás napján végzi el. Az áru kiadása a vizsgálat mellőzésének esetétől eltérően az okmány- és/vagy áruvizsgálat teljesítésének napján történik meg. Az előzetes vámáru-nyilatkozat a benyújtásától számított 30. napon érvényét veszti, ha addig az áru vám elé állítása nem történik meg. Ha a vám elé állításkor az előzetes vámáru-nyilatkozat adataihoz képest eltérés mutatkozik, akkor az előzetes vámáru-nyilatkozat érvényét veszti, és a nyilatkozattevő az általános szabályok szerint új vámáru-nyilatkozatot nyújt be.

Kodifikációs javaslatunk előterjesztése az NGM és a NAV felé megtörtént Javaslatunkat előterjesztettük a Nemzetgazdasági Minisztérium Adó- és Vám Főosztálya és a NAV Központi Hivatala részére. Előterjesztésünkben jeleztük, hogy a Magyar Vámügyi Szövetség tagvállalatai és a szakterületen tevékenységet folytató egyéb gazdálkodók részéről felmerült az igény a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK Bizottsági Rendelet 201. cikk (2) bekezdésében foglalt „Az áru vám elé állítását megelőző vámárunyilatkozat benyújtása” jogintézmény magyarországi bevezetésére. A jelenleg hatályos 15/2004 (IV.5.) PM ren-

delet – a közösségi vámjogi szabályokkal ellentétes módon – nem teszi lehetővé Magyarországon ennek a jogintézménynek a bevezetését, ezért szükséges a vonatkozó jogszabály módosítása. Szövetségünk elkészítette a PM rendeletmódosítás tervezetét és a módosítás indokolását, amelyeket csatolt mellékletként megküldtünk az érintett kormányzati és hatósági szervezeteknek. Azonos tartalmú iratban tájékoztattam a NAV Központi Hivatala Vám Főosztályát. Kértem, hogy a javasolt módosítás ügyében – egyetértésük esetén – a szükséges lépéseket megtenni szíveskedjenek.

Zárszó Jelen írásom a „kapcsolat” megfelelő szintű szakmai ápolása, a felelős társadalmi együtt gondolkodás jegyében készült, ezért készítettük el és terjesztettük elő a fentiekben ismertetett javaslatunkat is, melyet követni fog egy – öt nemzeti jogszabályt érintő – komplex módosítási csomag is. Az MVSZ, a szakma, és az én véleményem is az, hogy szükséges folytatni a közös munkát, folyamatosan napirenden kell tartani a lényeges és megoldásra váró ügyeket. Makacs és eltántoríthatatlan véleményünk továbbá az is, hogy a „Nemzeti vámstratégiának” helye és mozgástere van Magyarországon. Ma már nyolcéves tapasztalati tény, hogy a napi ügyek, a tagállamok közötti verseny nem Brüsszelben dől el! Továbbra is töretlenül bízom a jól működő magyar vámrendszer közös akaraton és „kapcsolaton” alapuló kialakításában, működtetésében. Tüske Péter

e-Freight a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren intézkedést tett, illetve újabb partnereket is keresett a

Elektronikus fuvarlevelek a légi forgalomban Teleki József, a NAV Repülőtéri Főigazgatóság (RF) főigazgatója az elektronikus fuvarlevelekről, magyarországi bevezetésének állásáról adott tájékoztatást, ami mellett a nemzetközi repülőtér forgalmát is bemutatta – elsősorban vámszempontból.

Növekedett az áruforgalom

Az e-Freight projekt környezete és jelentősége előtt szeretnék néhány adatot megosztani a nemzetközi légi forgalomra vonatkozóan. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (BUD) forgalmát alapvetően meghatározta a Malév ez év február 3-i leállása. A repülőteret üzemeltető társaság bevételeinek jelentős részét adták a Malév által fizetett különböző díjak, így ennek elvesztése súlyos veszteség volt. A negatív híreket előszeretettel bemutató magyar sajtóban ez a tény nagy nyilvánosságot is kapott. A társaság a költségeinek csökkentése érdekében egy sor

repülőtéri kapacitások kihasználása érdekében. Mindemellett a Malév versenytársai is síkra szálltak a keletkező piaci rés megszerzése érdekében. A nemzetközi repülőtér személyforgalma az elmúlt év azonos időszakához képest februárban 13 százalékkal csökkent, míg a csökkenés júniusban már csak 3,8 százalék volt. A repülőgépek száma azonban jobban csökkent. Februárban 27 százalékos volt a csökkenés az előző év azonos időszakához képest, míg júniusban 20 százalék. Ez jelzi, hogy a BUD-ra érkező és innen induló járatok kihasználtsága javult (ez az egyik alapfeltétele az ún. fapados vagy alacsony költségű légitársaságok működésének). A légi áruforgalomban az elmúlt évek emelkedése után ismételten egy csökkenő tendencia mutatkozik a BUD tekintetében. Az iparági statisztikai adatok azonban nemzetközi szinten kisebb mértékű növekedést mutatnak. Amennyiben a vámkezelések adatait nézzük, úgy összességében kisebb növekedésről számolhatunk be. Ez elsősorban az importvámkezelések számának növekedéséből adódik. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Magyar Posta nemzetközi kicserélő üzeme a repülőtérre költözött, ahol jelentős számú importvámkezelést végzünk. A vámkezelések számait a mellékelt táblázatok mutatják. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

11

Vám

Kábítószer és gyógyszer

12

A postai vámkezelésekkel kapcsolatban ki kell emelnem, hogy ez az egyik legmunkaigényesebb területünk. Egyrészt azt tapasztaljuk, hogy sokan az ellenőrzés hiányosságában bíznak, ezért tiltott áruk szállítását bízzák a postákra. A postai forgalomban ebben az évben számos esetben lepleztük le kábítószer szállítását (az egyes szállítmányok súlya a néhány grammtól a több kilógrammig terjedt). Ezen túl engedély nélküli gyógyszerek és gyógyhatású készítmények is fennakadtak az ellenőrzési rendszerünkön. Azonban ki kell emelnem, hogy a vámfizetési kötelezettséget egyesek szinte emberi jogaik megsértéseként élik meg, és például a reális áruérték megállapításában való közreműködést sem vállalják. Az e-Freight projektet az IATA indította még 2004-ben. Ennek célja, hogy az elektronikus légi fuvarlevek mellett a légiáru fuvarozásában használt valamennyi okmányt megszüntesse, és kiváltsa egy egyszerűbb, minden szereplő által elfogadott, elektronikus adatcserére épülő, okmánymentes környezet létrehozásával. A kezdeményezés sikere a fuvarozásban érdekelt valamennyi szereplő (légitársaság, szállítmányozó, árukezelést végző szervezetek, hatóságok) együttműködésén múlik. Amennyiben ugyanis valamelyik szereplő nem tudja/akarja használni az elektronikus adatcserét, úgy a teljes folyamatban értelmetlenné válik a fejlesztés. Jelenleg 41 ország 432 repülőterén működik az e-Freight rendszer, amelyben 48 légitársaság és 2100 szállítmányozó működik közre. Ez a szám azonban hónapról hónapra bővül, és remélhetőleg a jövő hónaptól a magyar szereplők is élvezhetik a rendszer előnyeit.


Az IATA-tagok 2012 júliusában 1 986 851 szállítást hajtottak végre nemzetközi szinten, amiből 54 037 szállítmányt kezeltek az e-Freight keretében. A legfőbb indító országok: Szingapúr, Hongkong (Kína), Németország, Dél-Korea, Egyesült Arab Emirátusok, USA, Tajvan (Kína), Hollandia, Egyesült Királyság és Spanyolország. A legfőbb rendeltetési országok: USA, Németország, Egyesült Arab Emirátusok, Hongkong (Kína), Ausztrália, Dél-Korea, Szingapúr, Egyesült Királyság, Japán és Thaiföld. A világ legnagyobb légitársaságainak többsége (például Lufthansa Cargo, KLM Cargo, IAG – British Airways) alkalmazza a rendszert. A papíralapú okmányok kiváltása elektronikus adatcserével egyértelmű előnyöket kínál. Az e-Freight alacsonyabb költségekkel jár (a szállítmányok mennyiségétől függően már rövid távon is), gyorsabb kiszolgálást tesz lehetővé, növeli a megbízhatóságot és a hitelességet, valamint jobb láthatóságot, nyomon követést biztosít. Magyarországon már több éve folyik az e-Freight rendszerre való felkészülés. Ennek első lépcsője az IATA-val való tárgyalás volt, amelyben egyértelművé vált, hogy a vámhatóság támogatja a magyarországi bevezetést is, és megfelelő garanciák mellett részt vesz a rendszer működésében. Nálunk a rendszer kiépítését a CCS Hungary Kft. végzi, amely gazdasági társaság a légi árufuvarozásban több szoftvert is kínál légitársaságoknak, szállítmányozóknak és kiszolgáló szervezeteknek. Vámhatósági oldalról is ismert a szoftverbeszállító, többek között a repülőtéren működő átmeneti megőrzési raktárak közötti áttárolás elektronikus támogatásával.

Vám A CCS Hungary Kft. által fejlesztett szoftver bevezetését és az elektronikus fuvarlevelek kezelését a vámeljárások során is támogatja a vámhatóság. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mind exportban, mind importban elfogadjuk az e-Freight keretében benyújtott elektronikus fuvarlevéladatokat a vámeljáráshoz. Tekintve, hogy a vámeljárások már teljesen automatizáltak, így a papíralapú fuvarlevél mozgatásának költségeit is megspórolhatják a szállítmányozók. Az e-Freight működése és hatékonyságjavító előnyeinek igénybevétele már csak a gazdasági szereplőkön múlik. T. J.

Bevált az új szoftver

Adóváltozások 2013 Az adóváltozásokat megtestesítő jogszabályok áttekintése előtt egy kis kitekintéssel érdemes kezdeni, megvizsgálva azokat a körülményeket nagyvonalakban, amelyek a gazdaságpolitika, illetve szűkebben az adójogi szabályozás környezetét adják napjainkban.

Kedvező változások

Az első meghatározó körülmény a magas államháztartási hiány, amelyhez kötődő kormányzati cél a hiánycsökkentés és a stabilitás megteremtése. Egyik lépés a kiadási oldal csökkentése (állami feladatok, közszférában foglalkoztatottak, állami beruházások felülvizsgálata), a másik lépés a bevételi oldal növelése (különadók, gazdaságélénkítés). Világszerte jelentkezett a pénzügyi és gazdasági válság, amelyből való kilábaláshoz szükséges a gazdasági növekedés beindítása, ezt szolgálná a fogyasztásnövelés, a vállalkozások terheinek csökkentése és az érdemi adminisztrációcsökkentés. Ugyancsak meghatározó körülmény az Európa-szerte növekvő munkanélküliség, amelyre adandó válasz a munkahelyteremtés, ehhez az élőmunka terheinek csökkentése. Általánosabb, világgazdasági körülmény az EU leszakadásának veszélye a globalizációs gazdasági versenyben, amely a tagállamokat sújtó gazdasági válság mellett hosszú távú nyomást jelent, fokozódó kényszert szül a kiútkeresés és modellkeresés felé, az egyes országok „úttörő szerepet” vállalnak, illetve új kereskedelmi-gazdasági szövetségek körvonalazódnak (például az új francia elnök első külföldi útja Kínába vezetett, Angela Merkel kínai tárgyalásai). A válságból való kijutás érdekében az Európai Tanács ajánlást fogalmazott meg, a tagállamok vizsgálják felül az adórendszerüket, az adóterhelés átcsoportosításával csökkentsék az élőmunka terheit, szélesítsék az adóalapot, szüntessék meg az indokolatlan mentességeket, javítsák az adóbehajtás hatékonyságát és visszaszorítsák az adócsalást.

Legújabb adójogszabályok Ezekhez a külső körülményekhez kapcsolódik az adójogi szabályozás, amelynek egyes elemeit a következőkben bemutatom.

Az első az Országgyűlés előtt T/7953. számon szereplő törvényjavaslat az egészségügy többletforráshoz juttatása érdekében szükséges törvénymódosításokról, valamint egyéb törvények módosításáról. A törvényjavaslat forrásteremtést céloz meg az egészségügy fenntartásához, elsősorban olyan termékek jövedékiadó- és népegészségügyitermékadó-mértékének emelésével, amelyek egészségügyi kockázatot jelentenek, illetve egyes kiemelten támogatott gyógyászati segédeszközök áfájának 5 százalékos mértékre csökkentése történik.

Munkahelyvédelem A második a T/7955. számú törvényjavaslat a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról, amelyet 2012. október 1-jei ülésnapon fogadtak el, jelenleg az Országgyűlés elnökének aláírására vár. A munkahelyvédelmi akcióterv deklarált célja a munkáltatói terhek csökkentése és a vállalkozási környezet javítása, valamint az élőmunka terheinek csökkentése. Ehhez egyik eszköz az egyes célcsoportok (így a tartós munkanélküliek, a gyed/gyes visszatérők, a 25 év alattiak, az 55 év fölöttiek) foglalkoztatásának ösztönzése és a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás mértékének csökkentése. A törvényjavaslat másik legfontosabb területe az áfa szabályainak módosítása, az áfában a pénzforgalmi szemléletű adózás választásának lehetőségét teremti meg. A szabályozás lényege röviden, hogy az adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet teljesítésekor kell megállapítani, hanem a részére történt fizetés (az ellenérték átvétele, jóváírása) időpontjában. A pénzforgalmi elszámolás abban az esetben választható, ha az adóalany összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő ellenérték adó nélkül számított és éves szinten göngyölített összege sem a tárgy naptári évet megelőző naptári évben ténylegesen, sem a tárgy naptári évben ésszerűen várhatóan, illetve ténylegesen nem haladja meg a 125 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget. A választás naptári évre szól (kivéve újonnan létrejövő adóalanyok), a választás lehetősége az adózóknak csak egy szűkebb körének nyitott, így az alanyi adómentességet választó adózók, mezőgazdasági termelési tevékenységet végzők, utazásszervezők, viszonteladók és nyilvános árverések szervezői részére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

13

Vám Alaki feltétel a számlán feltüntetni a pénzforgalmi elszámolás tényét, s az eltolt adókötelezettség azzal is jár, hogy az adólevonási jog is ekkortól nyílik meg. Emellett az áfában az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 5 millió Ft-ról 6 millió Ft-ra emelkedik.

Új adónemek a kisvállalkozások segítésére

Fordított adózás a mezőgazdaságban

Ugyancsak a 2012. október 1-jei ülésnapon került elfogadásra a T/7954. számú törvényjavaslat a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról, amely még az OGY-elnök aláírására vár. 2013. január 1-jén lép majd hatályba, s az új szabályozás elsődleges célja a kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése. A jogi szabályozás az érintettek számára választható két új adónem anyagi jogi szabályait, valamint az adó választására, megfizetésére, bevallására vonatkozó eljárási rendelkezéseket tartalmazza. A kisadózó vállalkozások tételes adója olyan megoldás, amelyet az egyéni vállalkozó, egyéni cég, kkt. és bt. választhat, amely bejelentett kisadózót (nem 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatott tagot) foglalkoztat. Az új adónem tételes (átalány) adó a munkáltató részéről, amely tb- és egészségügyi ellátásra jogosít, emellett mentesít a vállalkozói szja vagy társasági adó megállapítása, bevallása és megfizetése, a személyi jövedelemadó, a járulékok és az egészségügyi hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése és a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás, valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól. A kisvállalati adót bevezetése a maximum 25 főt foglalkoztató kisvállalatok választhatják, kiváltva ezzel a vállalkozás profitját terhelő adókat és a bérek után fizetendő közterheket, így a társasági adót, az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást és a szociális hozzájárulási adót. Az adóalanyiság feltétele a kisvállalati adózás választásának adóhatóság részére történő bejelentése, illetve a foglalkoztatotti és árbevételi korlátoknak (500 millió Ft) való megfelelés. Az adónem választása tehát jelentős adminisztrációs egyszerűsítést is biztosít. Az adójogi szabályozás egyik ágát jelentik a nemzetközi adóegyezményeket kihirdető törvények, melyeket a jövedelem és vagyonadó területén kötik az államok, és alapvetően a kettős adóztatás elkerülését célozzák. Az két legutóbbi ilyen jellegű jogszabály a 2012. évi XIV. törvény Magyarország és Georgia (Grúzia), illetve a 2012. évi XV. törvény Magyarország és Katar között köttetett megállapodást hirdeti ki.

Az adózás rendjének legfontosabb újdonságai A következő jogszabályokban foglalt évközi módosítások is jelentős változásokat hoznak a 2013. évtől. Az egyik legfontosabb új adójogi szabály a fordított adózás mezőgazdasági szektorra történő kiterjesztésével kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló törvény, illetve az idén két módosítása volt eddig az adóeljárási szabályokat tartalmazó adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek. Ezek részleteit röviden a következőkben mutatom be. 14


A feketegazdaság elleni küzdelem címszava alá sorolható intézkedés a vállalkozások közötti készpénzfizetések korlátozása. Eszerint a pénzforgalmi számla nyitására kötelezettek 2013. január 1-jétől ugyanazon szerződés alapján ugyanazon partnerüknek (amennyiben partnerük is pénzforgalmi számlanyitásra köteles) egy naptári hónapban termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékeként összesen maximum 5 millió forint összeghatárig teljesíthetnek készpénzben kifizetést. Jogsértés szankciója a jogszabály megsértésével készpénzben teljesített kifizetés 20 százalék összegű mulasztási bírsága, amelynél nincs méltányosság. A kézbesítési vélelem szabályainak pontosítása régóta fennálló anomáliát szüntet meg, tekintve, hogy az adóhatósági iratok átvételével kapcsolatban mindig gond volt a postai szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések szerinti jelzések értelmezése és a kézbesítési vélelem beállására vonatkozó értelmezési zavar. A jövőben a postai kézbesítésnél a feladóvevényen feltüntetett postai jelzés nem kizárólagos ok, a vélelem beáll minden esetben, amikor a kézbesítés meghiúsul. A személyes átadással történő kézbesítés esetén is szigorodtak a szabályok, az átadás megkísérlésénél a vélelem beáll, ha az adózó az irat átvételét megtagadta. A kézbesítési vélelem beálltáról hirdetményi (internetes oldalon) tájékoztatást közöl az adóhatóság, amely egyrészt garanciális szabály, másrészt a vélelem megdöntésére irányuló kérelem a közlés végétől előterjeszthető.

A belföldi áfaösszesítő jelentés Az áfaalanyok a termék értékesítése/beszerzése, szolgáltatás nyújtása/igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege a 2 millió forintot eléri vagy meghaladja, számlánként nyilatkoznak az alábbi adatokról: – eladó vagy vevő áfaalany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is – adószámának első nyolc számjegyéről, – a nevére szóló (vagy általa kiállított) számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról – az áthárított általános forgalmi adó összegéről, – a számla sorszámáról, – a számlában feltüntetett teljesítési időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának dátumáról. A terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő áfabevallásban teljesíti a jelentéstételi kötelezettségét, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számlában feltüntetett adófizetési kötelezettsége keletkezett, míg a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője pedig abban az időszakban, amikor a számla alapján az adólevonási jogot gyakorolja. A „számlafelosztás” kijátszása elleni védekezésként a levonási jog gyakorlója külön jelentést tesz, ha ugyanazon időszakban ugyanazon kibocsátótól származó több számla alapján gyakorolja 2 millió Ft feletti összegben a levonási jogát.

Vám A számlamódosítást és számlaérvénytelenítést is jelenteni kell abban a bevallásban, amikor az adózó a számla hatását figyelembe veszi. A jelentéstételi kötelezettségre vonatkozó rendelkezés megszegésének szankciója a mulasztási bírság, az erre vonatkozó szabályok alkalmazásában az összesítő jelentés bevallásnak minősül, így annak elmulasztása esetén magánszemély adózó 200 ezer forintig, más adózó 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Érinti a bejelentési kötelezettséget az is, hogy bővül az elektronikus úton lekérdezhető adatok köre, 2013. július 1-jétől a belföldi áfaösszesítő jelentéstételi kötelezettség alá eső számla befogadója lekérdezheti a befogadott számlák tekintetében más adózó által teljesített áfaösszesítő jelentés adatait. Fontos hangsúlyozni, hogy a levonási jog gyakorlásának nem feltétele, hogy a számla kiállítója eleget tegyen jelentéstételi kötelezettségének. A jelentések alapján felépülő adatbázis a kockázatkezelés, az ellenőrzésre való kiválasztás eszköze lehet.

Az Európai Unió aktuális adójogi témái Az adózási szakterületen várható újdonságok bemutatása nem lenne teljes az Európai Unió adózási munkacsoportjában zajló munka, a legfontosabb napirenden lévő témák bemutatása nélkül. Társasági adó terén a legfontosabb aktuális téma a közös konszolidált adóalap tárgyköre, amely a több tagállamban működő társaságok részére jelentene olyan, a nemzeti társaságiadó-előírások helyett választható közös társasági adóalapot, amelyet egységes elvek és szabályok alapján határoznának meg. A javaslat fő célja a nemzeti szabályozások eltéréseiből adódó adminisztratív – különösen a transzferár-dokumentáció készítésével kapcsolatos – terhek csökkentése, valamint bizonyos kettős adóztatási vagy kettős nem adóztatási esetek kiküszöbölése. Ezzel a bizottság szándéka szerint a határon átnyúló tevékenységeket jelenleg terhelő adójogi akadályok nagymértékben csökkennének. A közös konszolidált társasági adóalap koncepciója nem érinti a társasági adókulcsokat. Az áfa szakterületen 2011-ben jött ki az EU Bizottság Zöld Könyve „A HÉA jövőjéről – Úton egy egyszerűbb, szilárdabb és hatékony HÉA-rendszer felé”, amelyben összefoglalva a költségvetési konszolidáció és a növekedés elősegítése érdekében az indokolatlan mentességek felülvizsgálata és az adóalap-szélesítés, az adminisztrációs terhek csökkentése (nemcsak adózói, hanem adóhatósági oldalon is) a legfontosabb feladat. Az adóalap-szélesítéssel nyerhető forrásnövekedés alapot jelenthetne egy összehangolt mértékcsökkentésre, amely a növekedés beindítását ösztönözhetné. Ugyancsak kiemelt téma az adócsalások visszaszorítása, a potenciális és a ténylegesen realizált áfabevételek közötti rés csökkentése (nem tagállami, hanem közösségi szinten, amelynek érdekében az információcsere segítése lenne kívánatos, a bizottság egy webtár felállítását tervezi a legfontosabb adatok megosztására, illetve a bevallási nyomtatvány egységesítését is felvetette.

Az energiaadót illetően 2011 áprilisában a magyar elnökség alatt kezdődött az energiaadó-irányelv módosítása, amelynek célja az energiaadóztatás és a klímapolitika összehangolása. Ehhez alapvető lenne a térfogatalapú adóztatás helyett energiatartalom és CO2-kibocsátás szerinti adóminimumok előírása termékenként, illetve felvetődött a tagállami mértékek egységesítése az irányelv lekövetésével. Mivel a téma jelentősen megosztotta a tagállamokat, és jelentős tagállami véleménykülönbségek alakultak ki, 2012. júniusban, a pénzügyminiszterek ülésén (ECOFIN munkacsoport) tartott orientációs vitában többségében támogatták az új adóminimumszint-megállapítási irányokat, de a tagállami átültetést csak opcionális módon tartották elképzelhetőnek.

Nemzetközi adójogi aktualitások Szélesebb kitekintést jelent a nemzetközi adójogi aktualitások áttekintése. A kétoldalú egyezmények közül az első csoportot a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények jelentik, amely szakterületen az egyezménykötési gyakorlatunk áttekintése, értékelése, megújítása folyamatban van. 2012 tavaszán indított az NGM szakfőosztálya szakmai konzultációt egy határozottabb, Magyarország jelen gazdasági körülmények közötti érdekeit híven tükröző, világos stratégia kialakítása érdekében. Az egyezménykötések két fő iránya jelenleg a régi, részben még a 70-es években kötött egyezmények újratárgyalása, másrészt az új egyezmények kötése. Újratárgyalásra kerültek a német, az angol (2012-től alkalmazandó), a dán, az amerikai (aláírt, de még nem alkalmazandó) egyezmények, illetve felhatalmazással bírunk az újratárgyalásra vonatkozó munka megkezdésére olasz, luxemburgi, osztrák, svájci relációkban. Új egyezmények körében a kelet felé történő nyitás részeként a bilaterálisan eddig nem fedett arab térségben felgyorsultak az egyezménykötések. Aláírásra került 2012ben a katari, kormányhatározat van a bahreiniről, omániról, az arab emírségiről, továbbá folyamatban van a szaúdi, a jordán egyezménykötés. A nemzetközi adózásban új irányvonalat jelentenek az adóügyi információcseréről szóló egyezmények, amelyeket a nemzetközi adóelkerülés elleni küzdelem egyik leghatékonyabb eszközének tekintettek, adóhatóságok között megvalósuló információcsere ma a nemzetközi adópolitikai színtéren széles körű támogatást élvez. Mind az EU-n, mind az OECD-n belül kiemelt témaként kezelik. Az információcsere-egyezményekre az OECD kidolgozott egy modellt, amely alapján számos állam folytat tárgyalásokat. Magyarország több állammal rendelkezik tárgyalási felhatalmazással (Andorra, Guernsey, Jersey, Gibraltár, Barbados, Bermuda, BVI, Isle of Man). Szintén újdonság az új típusú adóegyezmények csoportja, úgymint az áfa viszonossági-visszatérítési megállapodások. E tekintetben felhatalmazást kaptunk a norvég és török relációban való egyezménykötés előkészítésére. A jogalkotáson kívül fontos feladatot jelent az, hogy Magyarország aktívan részt vesz az OECD adóügyi tevékenységében, részben a munkacsoportok szintjén, illetve a Budapesti Adóközpont működtetése által. Tolnainé dr. Tóth Veronika

Intézkedések az adócsalások visszaszorítására


15

Vám

Több mint 913 milliárdos bevételt „hoz” az idén a jövedéki szakterület

Dr. Esküdt Gábor, a NAV Jövedéki Főosztályának vezetője előadásában a következő fontos témákról beszélt: – Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2012. évi kiemelt feladatai – Egyablakos ügyintézés – Magyar gazdaság helyzete – Nagyvállalatok helyzetét bemutató sorozat következő tájékoztatója – Az új munka törvénykönyve legfontosabb változásai – Interaktív konzultáció a vám-, adó-, jövedéki és termékdíjkérdésekben.

Jövedéki bevételi helyzet A jövedéki bevételi helyzetet érintően a NAV Központi Hivatala Jövedéki Főosztálya főosztályvezetője hangsú-

Árérzékenység

16


lyozta: összességében megállapítható, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium által elfogadott tervekhez képest hasonlóan alakul a jövedékiadó-bevétel. Jelen helyzet alapján és az év további részében optimálisan alakuló trendek, egyéb befolyásoló tényezők esetén a költségvetési előirányzat teljesíthető. A bevételekre pozitív hatással vannak (lesznek): a 2012. év végi adóemelések; a 2013. év elején várható dohány-adóemelésből fakadó készletezés; a nemdohányzók védelméről szóló törvény várt fogyasztáscsökkentő hatásának kisebb mértékű bekövetkezése; az idegenforgalmi szezonban a vártnál jobban megélénkülő külföldi kereslet – az ide látogató nyugat- és középeurópai turisták a nagy árelőny miatt vártnál több dohányterméket szereznek be, nő a magáncélú „exportból” származó, adózott termékkiáramlás. A bevételeket negatívan érintették/érinthetik: a lakosság szabadon elkölthető jövedelmének alakulása; a fogyasztói várakozások romlása; a lakossági fogyasztási szerkezet módosulása, azaz az egyéb termékekkel (főként a sörrel) szemben még inkább árérzékenyek lettek, és az átlagos fogyasztói kosárban csökkent az alkoholtermékek jelentősége; az árak és árfolyamváltozások (főként üzemanyagok), azaz a nyersolaj évközi alacsony ára alig tudott megjelenni a fogyasztói árakban csökkenésként, az állandó magas árszínvonal beépült a várakozásokba. Amennyiben a trendek az év hátralévő időszakában is így alakulnak, akkor egészen jól állunk. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy az ásványolaj- és az alkoholtermék-szektor is jól, vagy jobban teljesítsen.

Vám Mint említette, a gazdasági folyamatokban a vámhatóságnak a támogató, előrelendítő szerepkörét kell fokozottan érvényesítenie. A legális gazdasági folyamatok akadályozása, hatósági eszközökkel való indokolatlan korlátozása tilos! Jó és hasznos hatósági fellépésként említette az ukrán határon alkalmazott alkalmi jelleg szabályának alkalmazását, noha ahhoz hosszú és rögös út vezetett, hogy az alkalmazás valóra is váljon. Előadásában a bevételekre pozitív hatást gyakorló tényezőként kiemelte még a fokozott zöldhatár-ellenőrzést is.

A hatósági munkáról A hatósági munka témakörben ismertette, hogy az adók szempontjából talán a legfontosabb információ mindig az, hogy mi a terv, és abból hogy áll a teljesülés. Amihez jelentős mértékben hozzájárul a következetes és tervezett ellenőrzési tevékenység. Tájékoztatást adott a keleti határszakaszon folyó hatósági munkáról, a bázisolaj-kereskedők elleni fellépésről, a fokozott ellenőrzésekről. Hangsúlyozta, hogy az áfavisszaélések elleni vámhatósági akciók jelentős erőket kötnek le a jövedéki szakterületen is, hisz ez hatalmas erőt és technikát is igénylő feladat (volt és lesz!). Mindezek mellett a jogsértések felfedése, de még inkább a megelőzése érdekében tetemes jövedéki szakterületi ellenőrzés is történt.

A jövedéki szakterület 900-1000 fős létszámának a saját alapfeladatainak ellátásán túl számos más tevékenységet is folytatnia kellett és kell a 2012-es költségvetési számok teljesítése érdekében. „Ki kell venni a részünket szinte mindenben”. Ettől függetlenül az év elején kiadott, területenként súlyozott ellenőrzési irányok alapján (amelyek nem központilag beégetett ellenőrzési darabszámok, hanem a helyi szintű kockázatelemzésre történő figyelemfelhívások) elvégezett a szakterület 121 800 jövedéki ellenőrzést (a kereskedelemben, a közúton, a közterületen), 10 400 hatósági felügyeleti ellenőrzést (a jövedéki adóalanyoknál), 36 800 szakterületi egyéb, operatív ellenőrzést, valamint 309 adóellenőrzést kezdett meg, illetve a harmadik országos határon 5 029 000 jövedéki ellenőrzés történt. Mindez történt annak érdekében is, mert a jogszabály kötelezi erre a hatóságot, valamint azért, hogy a 10 000 Mrd Ft közel 10 százalékaként a szakterület számára előirányzott, kiemelt adónemként megjelenő 913,850 Mrd Ft jövedéki adó teljesüljön. Ismertette főosztálya és a külső szervezetek (DBMSZ, MSZSZT, MVSZ, HNT, PNT, MKFE, VJASZSZ, MÁSZ) együttműködésének formáit, eredményeit. Kiemelte a Jövedéki Nyílt Napok keretei mellett történt eszmecseréket, konzultációkat, bilaterális egyeztetéseket. Hangsúlyozta, hogy az élet a gyakorlatban mindig előhoz olyan problémákat, amelyeket az érintett feleknek kell kezelni, megoldani. Jellemzően a jogszabályok hiá-

Az ellenőrzések tapasztalatairól


17

Vám nyosságaira derül fény ilyenkor. Ennek okán egyeztetések történtek a szakmai szervezetekkel, melynek egyik eleme a jogszabály-módosítási igények kölcsönös előzetes áttekintése. Elmondta, hogy a vélemények nem mindig egyeznek, azonban ez a szűrő szerep hasznos! A kölcsönös szűrő és közvetítő szerep a minisztérium(ok) irányába működik. Több sikeresnek látszó és eredménnyel kecsegtető ilyen történetről számolt be a várható fontosabb jogszabálymódosítások témakörnél. A hatósági munkát érintően aktualitásként ismertette, hogy a 2012. május 1-jétől alkalmazandó új kétdimenziós adatmátrix vonalkódot tartalmaz az adójegy-ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. 80 speciális, átalakított adójegy-ellenőrző eszköz beszerzése megtörtént. A készülék mind az 1D-s, mind a 2D-s vonalkódok olvasására alkalmas, így az adójeggyel ellátott dohánygyártmányok és a zárjeggyel ellátott alkoholtermékek ellenőrzéséhez egyaránt alkalmas.

Várható fontos jogszabály-módosítások Ismertette, hogy a jövedékiadó-törvény rendelkezéseinek napi szintű alkalmazása során tapasztalt anomáliák, a gazdasági és technológiai fejlődés eredményeként rendszeresen szükséges a hatályos jogi norma újragondolása, a változó környezetnek megfelelő új rendelkezések létre-

Csökkentik az adminisztrációs terheket

18


hozása. Ennek megfelelően munkatársai rendszeresen dolgoznak ki javaslatokat a jövedékiadó-törvény rendelkezéseinek módosítására. A javaslatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Jogi és Koordinációs Főosztálya fogja össze, és az elnök asszony így küldi meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal komplex javaslatcsomagját a Nemzetgazdasági Minisztérium részére. A jogszabály-módosítókat az alábbi tematika alapján csoportosították és dolgozták ki: – A jogszabály érthetőségét, értelmezhetőségét biztosító pontosítások (Ezekben az esetekben a jogszabályi szöveg nem biztosítja a jogalkotó szándéka szerinti értelmezés lehetőségét, így szükséges annak pontosítása). – A gazdálkodók adminisztratív terheit, költségeit csökkentő javaslatok (Ezek azok a javaslatok, amelyek eredményeképp egyszerűbbé, költségkímélőbbé tehető a gazdálkodók, magánszemélyek jövedéki termékekkel kapcsolatos tevékenysége). – A napi jogalkalmazás során felmerülő anomáliákra megoldást nyújtó javaslatok (A fõosztály munkatársai, a regionális főigazgatóságok, esetleg ügyfelek által tapasztalt jogértelmezési nehézségek, problémák megoldására kidolgozott javaslatok). Dr. Esküdt Gábor a témakört a Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály-módosító javaslatainak részletes ismertetésével zárta, melyek a következők:

Vám

Igényjogosultság és kockázat– Kereskedelmi gázolaj havi adó-visszaigénylése (a lyairól szóló 341/2007. (XII. 15.) Korm. rendelet 2013. janu- elemzés

–

– –

– –

módosítás megteremti a havi visszaigénylés lehetőségét, mely a tárgyhót követő hónap 20. napjától lehetséges). Kistermelői pezsgő-előállítás (a borászatok termékpalettájának növelése érdekében a saját előállítású szőlőborból évente legfeljebb 10 000 liter palackos erjesztésű pezsgő előállítása, tárolása, raktározása egyszerűsített adóraktárban is lehetséges). Egyéb bor adómértéke (a javaslat európai uniós kötelezettség alapján a bor adóját egységesen 0 forintban állapítja meg). 3811 vámtarifaszám alá tartozó adalékanyagok ellenőrzött körbe vonása (az üzemanyag-adalékok ellenőrzött körbe történő emelésével a tarifaszám alá tartozó egyéb termékek maradnak a megfigyelt körben). Tiszta növényi olajgyártó adóraktár [Jöt. 52. § (1) d) pontja szerinti adó 18 százalék, a részletszabályokat külön jogszabály határozza meg]. Mezőgazdasági gázolaj-visszaigénylő 2014-től kizárólag elektronikusan nyújthatja be bevallását.

Aktualitások, célok, feladatok Az aktualitások tekintetében felhívta a konferencia résztvevőinek figyelmét a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabá-

ár 15-ével alkalmazandó módosítására.

Melynek értelmében: – A falugazdászok által végzett, a munkaműveletek elvégzésére vonatkozó előzetes igazolás kiadása megszűnik. – A munkaműveletek elvégzéséről és a földterület használatáról a mezőgazdasági termelő a jövedéki adó visszaigényléséről benyújtott bevallásában nyilatkozik. – A vámhatóság az igényjogosultságot kockázatelemzési és ellenőrzési tevékenysége keretében fogja vizsgálni, és az ellenőrzésre kiválasztott visszaigénylő esetén a munkaművelet elvégzése tekintetében elektronikus úton megkeresi a mezőgazdasági szakigazgatási szervet, amely a megkeresésre 10 napon belül elektronikusan válaszol. – A földhasználatot szintén a vámhatóság fogja ellenőrizni a Takarnet-rendszerből. Említést tett továbbá a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény (trafiktörvény) várható rendelkezéseiről. A Törökországgal kapcsolatos áfaviszonosságról mint fontos mérföldkőről. A Jövedéki Fõosztály vezetõje előadását a jövedéki szakterület tekintetében általa fontosnak tartott célok és feladatok ismertetésével zárta. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

19

Vám

A fogyasztók, valamennyiünk biztonsága védelmében az Európai Unió tagállamaiban élő emberek alapvető elvárásaként fogalmazódik meg azon igény, hogy az életük, testi épségük ne forogjon veszélyben, amikor egy terméket megvásárolnak. A tagállamok egyesülése folytán a belső határokon történő ellenőrzés megszűnt, így jogos elvárásként jelentkezett, hogy az Európai Unió külső határán történő ellenőrzések biztosítsák, hogy a belső piacon megjelenő, az Európai Unión kívüli harmadik országból származó termékek megfeleljenek a termékbiztonsági előírásoknak.

Ennek a célnak a hatékony megvalósítása érdekében a tagállamok illetékes piacfelügyeleti hatóságai bevonták vámhatóságaikat, hiszen ezek rendelkeznek teljes körű információval az Európai Unió külső határán bonyolódó kereskedelmi forgalomról. Magyarországon a fogyasztóvédelmi hatósággal való szoros együttműködés eredményeként valósult meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) termékbiztonsággal és piacfelügyelettel összefüggő tevékenysége.

Piacfelügyelet fogalma

Élet- és egészségvédelem

Az áruk szabad áramlása elvének tiszteletben tartása mellett, az állam által jogszabályban kijelölt közigazgatási szervezet olyan hatósági ellenőrzési és felügyeleti tevékenysége, amelynek célja olyan termék forgalomba hozatala, illetve szolgáltatás nyújtásának megakadályozása, amely nem felel meg az azokra vonatkozó élet- és egészségvédelmi követelményeknek, illetőleg amennyiben ilyen terméket forgalomba hoztak, akkor a megfelelő intézkedések foganatosítása (a termék forgalomból történő kivonása, elkobzása és/vagy megsemmisítése). A tevékenység magában foglalja a veszélyes termékekről szóló fogyasztói tájékoztatást, valamint a jogsértés súlyosságával arányban álló szankciókat is. Egyszerűbben a tagállami hatóságok azon tevékenysége, mely az áruk és szolgáltatások biztonságosságának és megfelelőségének rendszeres ellenőrzésével, a jogszabálysértés súlyosságával arányban álló intézkedések meghozatalával kapcsolatos.

Jogszabályok

A hatóságok

Magyarország kormánya felismerte a piacfelügyeleti és termékbiztonsági szabályok betartása, betartatása iránti fokozódó állampolgári igényt, ezért a 2012. május 16-án elfogadott a fogyasztóvédelemről szóló 2012. évi LV. törvénnyel módosításokat hajtott végre az 1997. évi CLV. törvényben. A módosítások fő célkitűzése a magyar fogyasztói tudatosság szintjének a növelése azaz, hogy a fogyasztót magabiztossá tegyék annak érdekében, hogy saját ügyeit kellő felelősségtudattal tudja kezelni.

Magyarországon a termékbiztonsági és a piacfelügyeleti feladatok végrehajtására a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (a továbbiakban: NFH) rendelkezik általános hatáskörrel, a NAV közreműködő hatóságként vesz részt ennek a feladatnak a végrehajtásában. További, a termékkörökhöz köthető speciális piacfelügyeleti hatóságokat határoz meg az áruk és a szolgáltatások biztonságosságá20

ról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet 11/B. § (1) bekezdése. Ennek alapján az NFH-n túl még az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságnak minősül: – gyógyszertermékek esetén az Országos Gyógyszerészeti Intézet (jelenleg: Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet), – állatgyógyszer-termék esetén az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- Takarmány-ellenőrző Intézet (jelenleg: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) – tápszerek esetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (jelenleg: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala), – közúti járművek esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala (jelenleg: Nemzeti Közlekedési Hatóság), – vegyi anyagok esetében az Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete (jelenleg: Országos Kémiai Biztonsági Intézet), – orvostechnikai eszközök esetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (jelenleg: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal), – tűzoltó-technikai termékek és tűz- vagy robbanásveszélyes gépek, berendezések esetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (jelenleg: BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság).


Jogszabályok, melyek alapján a NAV közreműködőként vesz részt a piacfelügyeleti tevékenység ellátásában: – Az Európai Unió és a Tanács 765/2008/EK rendelete a termékek forgalmazásának tekintetében az akkreditálás és a piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 765/2008/EK rendelet). – 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi törvény). – 2012. évi LXXXVIII. törvény a termékek piacfelügyeletéről (2012. szeptember 1-jén lépett hatályba) (a továbbiakban piacfelügyeleti törvény). – az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kormányrendelet).

Vám A NAV szerepe A nem közösségi áruk figyelemmel kisérésére és az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó általános jogi keretet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK Tanácsi rendelet és a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet határozza meg a vámhatóságok számára. E két rendeletben foglaltak meghatározzák az Európai Unió vámterületére belépő, illetve onnan kilépő árukra alkalmazandó általános szabályokat és eljárásokat, továbbá a vámhatóság feladataként írja elő az Európai Unió nemzetközi kereskedelmének a felügyeletét, a tisztességtelen és az illegális kereskedelemmel szembeni védelmet. A vámhatóságok felelnek az Európai Unió és az ott lakó- vagy telephellyel rendelkező személyek biztonságáért és védelméért. Ennek érdekében szorosan együttműködnek más hatóságokkal, és valamennyi általuk szükségesnek tartott vámellenőrzést elvégezhetik. A NAV az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országból érkező termékek, az Európai Unió belső piacára irányuló forgalom számára szabad forgalomba bocsátásra történő vámeljáráskor, a termékek forgalmazása tekintetében a 765/2008/EK rendeletben előírt ellenőrzések elvégzésében közreműködő hatóságként vesz részt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NAV a piacfelügyeleti törvény 20., 21. és 22. §-ában foglaltak alapján jár el, azaz gyanú esetén haladéktalanul értesíti a piacfelügyeleti hatóságot, és a vámeljárást végzéssel három munkanapra felfüggeszti, melyről tájékoztatja a vámeljárást indítványozót. Romlandó áruk esetében az eljáró hatóságok igyekeznek az állag megóvását biztosítani és a lehető legkevesebb ideig feltartóztatni a szállítmányt. A piacfelügyeleti riasztás megtételekor a NAV jelzi a szállítmány romlandó voltát, melyet a piacfelügyeleti hatóság figyelembe vesz.

Vámeljárás felfüggesztésének az esetei A közösség területére belépő termékek ellenőrzése során a NAV az alábbi esetekben függeszti fel a vámeljárást: – a termék olyan jellemzőkkel bír, amelyek alapján okkal hihető, hogy annak megfelelő üzembe helyezése, karbantartása és használata esetén az súlyos veszélyt jelent az egészségre, a biztonságra, a környezetre és a közérdekre, amely például lehet a munkahelyi egészség és biztonság, a fogyasztók védelme, a környezetvédelem valamint a biztonság magas szintű védelmére vonatkozó követelmények, – a terméket nem kíséri közösségi harmonizációs jogszabályokban előírt írásos vagy elektronikus dokumentáció vagy a termék jelölése nincs e szabályok előírásaival összhangban, – a terméket a CE megfelelőségi jelöléssel hamis vagy megtévesztő módon látták el. Az Európai Unióban nem minden termék visel CE megfelelőségi jelölést, azonban a termékek egy bizonyos csoportja – ilyenek például az elektromos készülékek, műszaki berendezések, játékok, orvosi készülékek, polgári célú felhasználásra szánt robbanóanyagok – esetében kötelező a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése. Amennyiben ez

nem található meg a terméken, akkor megtörténik a vámeljárás felfüggesztése. A CE megfelelőségi jelölést a gyártónak a gyártásá-ellenőrzési szakasz végén kell elhelyeznie a terméken vagy annak adattábláján, ha ez nem lehetséges, akkor a csomagoláson vagy a terméket kísérő dokumentáción. A CE megfelelőségi jelölés különböző alkotórészeinek egyenlő méretűnek kell lenniük, és a legkisebb alkalmazható méret 5 mm nagyságú lehet. A CE megfelelőségi jelölés felhelyezésével a gyártó azt jelzi, hogy a termék megfelel azon közösségi harmonizációs jogszabályokban rögzített követelményeknek, amelyek a jelölés alkalmazását előírják. Ennek alátámasztására a termék teszteléséről, kockázatértékeléséről szóló műszaki dokumentáció szolgál. A piacfelügyeleti értesítést követően a szükséges termékbiztonsági vizsgálatokat az illetékességgel rendelkező piacfelügyeleti hatóság végzi el. A termékkel kapcsolatos döntését határozatban közli az érintettekkel, így a vámhatóssággal is. A NAV a piacfelügyeleti hatóság határozata alapján folytatja a vámeljárást.

A piacfelügyeleti hatóság határozatában foglaltak 1. A termék megfelel az előírásoknak. Ebben az esetben a vámeljárás a termék szabad forgalomba bocsátásával zárul le. 2. A termék nem felel meg az előírásoknak. A piacfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a termék súlyos veszélyt jelent, így a határozatában intézkedik a termék forgalomba hozatalának tilalmáról és a NAV részére előírja a kötelezően feltüntetendő a 765/2008/EK rendelet 29. cikkében előírt záradékot, melyet a vámhatóság a szállítmányt kísérő minden dokumentumra – számla, fuvarokmányok, műszaki leírások stb. – felvezet. A záradék szövege a következő: „Veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet”. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság azt állapítja meg, hogy a termék nem felel meg a közösségi harmonizációs jogszabályokban foglaltaknak, megteszi a megfelelő intézkedéseket, amelyek között a termék forgalomba hozatalának a tilalma is szerepelhet. Ebben az esetben, a piacfelügyeleti hatóság határozatában a NAV részére előírja a kötelezően feltüntetendő záradékot, melyet a vámhatóság minden, a szállítmányt kísérő okmányra felvezet. A záradék szövege ebben az esetben a következő: „Nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet”. Elektronikus formátum esetén a NAV a számítástechnikai adatfeldolgozó rendszerben tünteti fel a záradékot. Fontos azt leszögezni, hogy a veszélyes, illetve a nem megfelelő termékek az Európai Unió területén nem kerülhetnek forgalomba, így a vámeljárás akár a termék megsemmisítésével is záródhat. Amennyiben a piacfelügyeleti hatóság nem emel kifogást a vámeljárást kérő indítványa ellen, akkor ezek a termékek kiszállíthatók az Európai Unió területéről azzal a megkötéssel, hogy az újonnan keletkezett dokumentumokra is rávezetik a megfelelő záradékot. Az importőrnek lehetőség van arra is, hogy a hibás terméket megjavítsa, és újra kérelmezze a szabad forgalomba bocsátását.

Felfüggesztett vámeljárások


21

Vám A három munkanapos határidő alkalmazása

Piacfelügyeleti Hatóság

A 765/2008/EK rendelet 28. cikk (1) bekezdése szerint, ha a szabad forgalomba bocsátás felfüggesztését követő három munkanapon belül a piacfelügyeleti hatóság nem értesítette a vámhatóságot az általa tett intézkedésekről, akkor ezeket a termékeket szabad forgalomba kell bocsátani, amennyiben a szabad forgalomba bocsátással kapcsolatos minden más előírás és alaki követelmény teljesül. A NAV a nagyon szoros határidőre tekintettel gondoskodik arról, hogy a piacfelügyeleti riasztások azonnal eljussanak az érintett termékkel kapcsolatban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező piacfelügyeleti hatósághoz. A piacfelügyeleti törvény 21. § (1) bekezdése alapján, a jogszerű kereskedelem szükségtelen korlátozásának az elkerülése érdekében a felfüggesztéstől a szabad forgalomba bocsátásig vagy az árucikk vámhatóság által történő betiltásáig tartó teljes folyamatot haladéktalanul le kell folytatni, azonban ha a termékkel kapcsolatos vizsgálatok indokolják, akkor nem kell három munkanapon belül befejezni. A felfüggesztés mindaddig érvényben marad, amíg a piacfelügyeleti hatóság el nem végzi a termékeken a végleges döntés meghozatalához szükséges vizsgálatokat. Ebben az esetben a piacfelügyeleti hatóság a három munkanapos határidőn belül értesíti a vámhatóságot, hogy az áruval kapcsolatos végleges döntéshozatal folyamatban van. Ezen értesítés feljogosítja a vámhatóságot az eredeti felfüggesztés időtartamának meghosszabbítására, így a termék továbbra is vámfelügyelet alatt marad.

Veszélyes, nem megfelelő termék bejegyzéssel ellátott árucikk Amennyiben olyan árucikk újbóli szabad forgalomba bocsátására tesznek vámeljárási indítványt, amelyre már felvezették a „Veszélyes termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet” és a „Nem megfelelő termék – szabad forgalomba bocsátás nem engedélyezett – 765/2008/EK rendelet” záradékok valamelyikét, akkor a vámhatóság értesíti a piacfelügyeleti hatóságot annak érdekében, hogy meggyőződhessenek arról, hogy az árun megtörténtek a szükséges módosítások, és a termék megfelel a termékbiztonsági és megfelelőségi követelményeknek. A piacfelügyeleti hatóság lefolytatja a szükséges vizsgálatokat, és tájékoztatja a vámhatóságot annak eredményéről. Ha az áruval kapcsolatban mindent rendben talál, akkor a szabad forgalomba bocsátás megtörténik. Azonban ha további korrekciók szükségesek, akkor a termék továbbra is vámfelügyelet alatt marad.

Az információk biztosítása Az NFH biztosítja a NAV számára a szükséges információkat a veszélyes, nem megfelelő termékek felismerésének érdekében. Ez közvetlen adatátadással, valamint az NFH internetes portálján megtalálható veszélyes termékek kereső, valamint a RAPEX kereső segítségével, továbbá a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszerben (a továbbiakban: KPIR) megtalálható központi adatbázis 22


közzétételével valósul meg. A NAV a kapott, illetve az adatbázisokban található adatok elemzése alapján a számítástechnikai adatfeldolgozó rendszerekben kockázati profilokat alakít ki. A KPIR adatbázis tartalmazza a termék azonosítására alkalmas adatokat, így különösen a termék pontos megnevezését, származási helyét, a gyártás időpontját, a gyártó, forgalmazó nevét, címét, a jogerős közigazgatási határozat számát, keltét. A Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer (RAPEX) tartalmazza az Európai Unió tagállamaiban veszélyesnek nyilvánított termékeket, továbbá biztosítja a gyors, hatékony kommunikációt a tagállamok piacfelügyeleti hatóságai számára. A NAV termékbiztonsággal és piacfelügyelettel összefüggő tevékenységének igen nagy a jelentősége, mivel az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országból érkező termékek, az Európai Unió belső piacára irányuló forgalom számára szabad forgalomba bocsátásra történő vámeljárás alá vonásakor lehetősége van megakadályozni a veszélyes, nem megfelelő termékek bejutását az Európai Unióba. A jogszabályok alapján a NAV a piacfelügyeleti tevékenység ellátásában közreműködő hatóság, a piacfelügyeleti hatóságok felé értesítési kötelezettsége, valamint a piacfelügyeleti hatóság határozatában foglaltak tekintetében végrehajtási kötelezettsége van. A termékek biztonságosságával kapcsolatos adatok, információk alapján alkalmazott kockázatelemzési módszerek segítségével és a piacfelügyeleti hatóságokkal való szoros együttműködés eredményeként valósul meg a NAV termékbiztonsággal és piacfelügyelettel összefüggő tevékenysége, melynek eredménye a rossz minőségű termékek Európai Unió területére való bejutásának megakadályozása. Tóth András

Telefonos ügyfélszolgálati rendszer Huszonnégy órás telefonos ügyfélszolgálati rendszert építenek ki a közigazgatásban, hogy kékszámon is lehessen igényelni az útlevél, a személyi igazolvány vagy a jogosítvány pótlását. Eddig hiányoztak a technikai feltételei, hogy a közigazgatásban telefonon, mobiltelefonon vagy az internet segítségével lehessen ügyeket intézni. Tájékozódni lehet majd a közszolgáltatásokról, de időpontot is lehet foglalni – mondta a Krónikának Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) elnöke. Olyan telefonos ügyfélszolgálati rendszer jön létre, amelynek keretében közigazgatási ügyek indíthatók. Ilyen lehet például egy elvesztett jogosítvány pótlása, amihez nem kell újra bemenni az okmányirodába, annak elkészítéséről telefonon is elegendő egyeztetni. Lehetőség lesz e-mailen, chaten vagy akár SMS-ben is különböző ügyeket indítani, illetve intézni – mondta a KEKKH vezetője. A rendszer jövőre készül el uniós forrásból. A huszonnégy órás telefonszolgálat kifejlesztése kapcsolódik a területi közigazgatás átalakulásához, az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításához – közölték az elektronikus közszolgáltatások hivatalában.

Vám Közös feladatok – közös célok

Szorosabb polgárőri együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal Az Országos Polgárőr Szövetség korábbi, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, illetve az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatallal kötött együttműködésének hasznosságát a gyakorlat igazolta. A szervezeti változások után – az OPSZ 2012. február 25-én köztestületté alakult, a VPOP és az APEH „egybeolvadva” lett Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) – új alapokra kellett helyezni az együttmunkálkodás folytatását.

Az emberi kapcsolatok fontosságáról

Ennek jegyében született meg az új stratégiai együttműködési megállapodás. Amelynek értelmében Magyarország gazdasági rendjének védelme, valamint a Magyarország területén elkövetett jogsértések felderítése, megelőzése, megszakítása, megakadályozása, az elkövetők elleni hatékony fellépés érdekében a rendelkezésre álló erők, eszközök koncentrálásával, egymás tapasztalatainak átadásával, lehetőségeik eredményesebb felhasználásával a két szervezet segíti egymást a jogszabályokban előírt közös feladatok végrehajtása érdekében. Szeptember 7-én, az OPSZ elnökségi ülésének mintegy zárásaként írták alá az Országos Polgárőr Szövetség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal új együttműködési megállapodását, amelyet Túrós András, az OPSZ elnöke és Arnold Mihály pénzügyõr altábornagy, a NAV vám- és pénzügyõri szakmai elnökhelyettese látott el kézjegyével. Az aláírást megelőzően Zámbó Péter, az OPSZ szakmaioktatási alelnöke rövid felvezetésében azt hangsúlyozta: a NAV létrejötte után bizonyos ellenérzés alakult ki az állampolgárokban az adók behajtását illetően. Ha elfogadjuk – márpedig mi, polgárőrök elfogadjuk és magunkévá teszszük – azt a jövőképet, amit a NAV megfogalmazott, nevezetesen, hogy küldetésüknek tekintik a hiteles, a társada-

3 az 1-ben a használtautó-telepen

Illegális moszószertöltõ üzem

Mosószert töltött, pizzát sütött, miközben hivatalosan használt autóval kereskedett. A használtautó-kereskedő telephelyére kiérkező egyenruhások és adórevizorok számára is meglepő volt, amikor felfedezték, hogy a telephelyen százszámra hevernek a pizzás dobozok. Mint kiderült, a cég egy pizzasütödét is üzemeltet a helyszínen, melynek bevételét azonban nem szerepeltette a vállalkozás könyvelésében, és adót sem fizetett utána. A pénzügyőrök a telephely egyik lezárt épületének átvizsgálására készültek – amit a cégtulajdonos többszöri felszólításra sem akart kinyitni, mondván, azt nem ő hasz-

lom bizalmát és megbecsülését élvező, szervezeti kultúrát, értéket megőrző kormányhivatal kialakítását –, akkor úgy gondolom, hogy azok a polgárőrértékek, amelyek a jobb életminőségért, az emberek biztonságáért kerültek megfogalmazásra, teljes mértékben összhangban vannak a NAV küldetésével. Vállaljuk fel és népszerűsítsük a NAV küldetéséből adódó feladatokat, hiszen az OPSZ költségvetési támogatása azokból a bevételekből is keletkezik, amelyeket nagymértékben a NAV szed be, illetve kezel. Az ünnepélyes aláírást követően Arnold Mihály kijelentette: minden ilyen megállapodás annyit ér, amennyit betartanak belőle. A mostani protokolláris esemény után annak a reményének adott hangot, hogy a NAV 22 500 munkatársa és a polgárőrség mintegy 85 ezres tagsága tartalommal tölti majd meg ezt a megállapodást. A társadalom ma nincs jó helyzetben – hangsúlyozta a vámszakmai elnökhelyettes –, ami azt is jelenti, hogy az ellenőrzéseket kénytelenek vagyunk fenntartani. Nekünk a gazdaság minden rezdülését érzékelnünk kell, mert a dolgok nem a luxusirodákban, hanem a területeken dőlnek el. Azokon a területeken, ahol munkatársaimnak sokszor nincs hely- és lakossági ismeretük. Nos, ebben a polgárőrség óriási segítséget nyújthat nekünk munkánk során. Mi pedig lehetőségeinkhez képest igyekszünk majd segíteni a polgárőrség tevékenységét. Hogy ez használt autók, számítástechnikai eszközök átadásában, vagy éppen anyagi segítségben nyilvánul majd meg, erre most nem vállalhatok ígéretet, ám egy későbbi beszélgetésnek mindenképpen témája lehet! Túrós András azt emelte ki: milyen fontos az emberi kapcsolatok szerepe ebben az elidegenedett világban. A szubjektív kapcsolatok ugyanis sok nehézségen segíthetik át az embereket, szervezeteket. A továbbiakban kifejtette: az OPSZ és a VPOP korábbi együttmunkálkodása sikeres volt, így biztos benne, hogy e stratégiai megállapodás is sikerre van ítélve. A VPOP annak idején egy megfigyelőt delegált az OPSZ elnökségi üléseire, ennek folytatásaként javasolta, hogy a NAV is hasonló módon kísérje figyelemmel a polgárőrség életét, mindennapjait. Mert bízom benne, minél előbb létrejönnek a közös akciók, járőrözések a polgárőrök és a NAV munkatársai bevonásával. Nem titkoltan várjuk a NAV segítségét használt kommunikációs eszközök, gépjárművek átadásában, de e kérdésben a civil szféra támogatásában is reménykedünk. Tóth Zoltán nálja, hanem bérbe adta – amikor is a zárt épületből váratlanul kilépett egy munkásruhába öltözött férfi. A járőrök kérdésére elmondta, hogy ő tölti a mosószereket, de reggel telefonon szóltak neki, hogy ki ne jöjjön a házból, amíg mozgást lát. A 120 négyzetméteres helyiségben illegális mosószertöltő üzemet találtak a pénzügyőrök. A csarnokban halomban álltak a töltésre váró, ismert márkajelzéssel ellátott mosóporos dobozok és öblítős flakonok, amelyeket ismeretlen eredetű és minőségű folyadékkal, illetve mosóporral töltöttek meg. A NAV szakemberei az 5 millió forint értékű, hamis védjeggyel ellátott mosószereket és öblítőket, különféle csomagolóanyagokat, valamint a palackozó készüléket lefoglalták. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

23

www.termekdijinfo.hu

Újrahasználható csomagolószer szabályai 2012-től

Saját célú felhasználás

A korábbi évek termékdíj-szabályozásában talán a legtöbb kérdést az újrahasználható termékdíjköteles termékek gyakorlati alkalmazásának témaköre tette ki, ami nem véletlen, hiszen a gyártók és a kereskedők által göngyölegként kezelt termékek jelentős mennyiséget képeztek és képeznek az értékesítési statisztikákban. A gazdálkodói oldalról úgy közelítették meg ezt a kérdést, hogy: 1. Azért nem fizetek, mert a partnereimtől visszaveszem és egyébként is más alkalommal is felhasználom! 2. Ezeket csak árumozgatásra és a kiszállításoknál használom fel! 3. Miért fizessek, ha nem az enyém a raklap, rekesz, így nekem nincs a számviteli nyilvántartásomban? 4. Ezek után korábban már valaki megfizette a termékdíjat, ezért nekem miért kellene fizetni? A többször felhasználható csomagolószerek 2012. év előtti és jelenlegi szabályozásában is lényeges szempont, hogy magának a csomagolószernek (például raklapnak) az eredeti célra történő ismételt felhasználhatóságát biztosító fizikai paraméterek megléte még nem elégséges a termékdíjas szabályozás szerinti újrahasználható termékre vonatkozó előírásoknak való megfeleléshez. Vagyis csak akkor lehet újrahasználható termék a csomagolószer, ha jogilag is betartásra kerülnek a termékdíj egyes adminisztratív szabályai. Persze ha egy csomagolószer megfelelt a korábbi évek újrahasználati szabályainak, akkor csak az első belföldi forgalomba hozatalkor vagy az első saját célú felhasználáskor kellett megfizetni a termékdíjat, illetve a teljes mentességi lehetőséggel élve, még ekkor sem.

Belföldi forgatás

Először is az újrahasználható csomagolási összetevőről (a csomagolás egyik fontos alkotóeleméről) a csomagolószerre változott a termékdíj-kötelezettség, vagyis a csomagolásról az önálló terméket képező csomagolószerre terjed ki a termékdíjtörvény tárgyi hatálya, ami nem más, mint az értékesítési láncban egy korábbi szereplőre – a csomagolószer gyártójára – történő kötelezettség előírása. Másodszor nézzük meg, mit is jelent az újrahasználat, melyet a Ktdt.1 2. § 31. pontja az alábbi fogalommal határoz meg: „a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása, mely során a többször felhasználható, újratölthető termék a forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká”. Az újrahasználható termék 2012-es változtatásának egyik mérföldköve – a jogalkotói szándék alapján – az első

A Ktdt. 27. § (2) bekezdése alapján „az újrahasználható csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként forgalomba hozó vagy csomagolásra felhasználó kötelezettnek nem keletkezik termékdíj-kötelezettsége, ha a termékdíjköteles termék az újrahasználható csomagolószerek – a törvény végrehajtási rendeletében meghatározott – nyilvántartásában szerepel, és a csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat alkalmaz”. Az előírásból jól látható, hogy a belföldi forgatású újrahasználható csomagolószereknél három feltételnek kell megfelelni ahhoz, hogy ne keletkezzen termékdíj-kötelezettség: 1. Csomagolás részeként kell forgalomba hozni az újrahasználható csomagolószert. A csomagolás nem más, mint a Ktdt. 2. § 7. pontjának a)–c) alpontjában meghatározott termék. „a) valamennyi olyan tétel, amelyet a termelő vagy a felhasználó valamely termék (a nyersanyagtól a feldolgozott termékig) befogadására, megóvására, kezelésére, szállítására és bemutatására (csomagolási funkció) használ, ideértve az ugyanilyen célra használt egyszer használatos tételt, b) az a) pontban meghatározottaknak – a csomagolás által biztosított egyéb funkciók sérelme nélkül – megfelelő tételek, kivéve, ha az adott tétel a termék szerves részét képezi, és a termék tárolásához, eltartásához vagy megőrzéséhez annak teljes élettartama alatt szükséges, és az egyes alkotóelemeket együttes felhasználásra, fogyasztásra vagy értékesítésre szánták, c) a forgalmazás helyén történő megtöltésre tervezett és szánt, illetve a forgalmazási helyen eladott vagy megtöltött, csomagolási funkciót ellátó egyszer használatos tételek…” 2. Az újrahasználható csomagolószernek szerepelnie kell az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (továbbiakban: Főfelügyelőség) által kezelt újrahasználhatócsomagolószer-katalógusban. A Főfelügyelőség a csomagolószert akkor veszi fel a kötelezett vagy Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilat-

1

2

Miben is hozott változást a 2012-től hatályos termékdíj?

24

forgalomba hozatallal vagy első saját célú felhasználással összefüggő kötelezettségek szinte teljes mértékű eltörlése: „A törvény értelmében, megfelelő feltételek teljesülése esetén, az állam a többször felhasználható terméket kibocsátó, valamint az újrafelhasználással kibővített életciklusa során gondozó kötelezett környezetvédelem területén tett erőfeszítéseit a díjfizetés eltörlésével kompenzálja. Ez az érintett kötelezettek számára különösen jelentős adminisztrációs terheket szüntet meg, míg az állam, az újrahasználható termékek alapelvéből következően minden esetben csak igen csekély várható bevételéről mond le, mely elfogadható, társadalmi szempontból különösen indokolt egyezség.”2 Sem a belföldön forgatott, sem a külföldről behozott és külföldi irányban forgatott többutas termékeknél nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, ehhez azonban néhány adminisztratív előírást kell teljesíteni.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény.


A törvény általános indokolásának részlete.

www.termekdijinfo.hu kozó kérelmére az újrahasználhatócsomagolószerkatalógusba, ha az alkalmas csomagolásra történő többszöri felhasználására. A Főfelügyelőség a csomagolószer újrahasználható nyilvántartásba vételére – Vhr.3 8. számú melléklete szerint – irányuló kérelemről határozatban döntést hoz. 3. A csomagolást végző a csomagolószerre betétdíjat4 alkalmaz. A betétdíjas rendszer akkor alkalmazható, ha a csomagolószer gyártását, illetve első forgalomba hozatalát a Főfelügyelőséghez bejelentették. Továbbá az is fontos, hogy a csomagolószeren vagy annak címkéjén a „betétdíjas termék” megjelölésnek szerepelnie kell, és a betétdíj összegét a számlán a csomagolószer árától elkülönítve kell feltüntetni (természetesen a betétdíjas rendeletben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítése mellett). Aki a belföldi forgatású (újrahasználható) csomagolószerre ezen kedvező lehetőségeket kívánja igénybe venni, annak vagy a Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozattal vagy például a 14. § (5) bekezdés e) pontja szerinti szerződéses átvállalással kell beszereznie a gyártótól/ behozótól a csomagolószert.

lószer után nem keletkezik termékdíj-fizetési kötelezettség. Egy kicsit más a helyzet akkor, ha az újrahasználható csomagolószer kiszállítása nem történik meg a tárgynegyedéven belül, mivel ekkor termékdíj-kötelezettség keletkezik, ami azt jelenti, hogy a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig a beérkezett (lebontott) és ki nem szállított újrahasználható csomagolószerről bevallást és befizetést kell teljesíteni. Ez utóbbi esetben a visszaigénylés jogintézménye alkalmazható, azonban erre akkor kerülhet sor, ha az újrahasználható csomagolószer kiszállítása megtörtént, azaz a visszaigénylési jogosultság keletkezésének negyedévében. Fontos, hogy a tárgyidőszakon belüli vagy azon kívüli kiszállításnál akkor érvényesek az eddig leírt szabályok, ha az újrahasználható csomagolószer behozatalát követően további belföldi forgalmazású csomagolásra történő felhasználásra nem kerül sor, és a csomagolószer felvételre került a Főfelügyelőség által kezelt újrahasználható csomagolószer katalógusba.

Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi a teendő akkor, ha a külföldi fél – a Külföldi forgatás nemzetközi kereskedelemben megszokottak A Ktdt. 27. § (3) bekezdése alapján: „A külföldről behozott szerint – leszámlázza a különféle csomagolás részét képező újrahasználható csomagoló- göngyöleget a belföldi behozó fél számára? szer után nem keletkezik termékdíj-kötelezettség, amenynyiben a kötelezett nyilvántartásával, bizonylatokkal alá tudja támasztani, hogy az újrahasználható csomagolószert a behozatal időpontjának a termékdíj-megállapítási időszakában a kötelezett megbízása alapján közvetlenül külföldre visszaszállították.” Ezen jogszabályi előírás lehetőséget ad arra, hogy az adott negyedévben külföldről behozott valamely csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószerre ne kelljen semmilyen termékdíj-kötelezettséget teljesíteni, feltéve, hogy az adott negyedévben az újrahasználható csomagolószernek akár önálló termékként, akár csomagolás részeként a külföldre történő kiszállítása megtörténik. A külföldre kiszállítást természetesen bizonylati szinten kell tudni igazolni, és a kiszállítás(ok)ról nyilvántartást is vezetni kell, melynek tartalmaznia kell: – az újrahasználható csomagolószer megnevezését; – CsK-kódját; – GTIN-számát; vagy ennek hiányában – a Vhr. 8. mellékletében foglalt adatokat; – mennyiségét; – kiszállításának dátumát; és a – kiszállítást igazoló fuvarokmányt; vagy annak hiányában – a visszavételt igazoló adatokat.

Mit kell tenni tárgyidőszakon belüli és azon kívüli külföldre történő kiszállításnál? A 2012-től hatályos termékdíj-szabályozás alapján a tárgynegyedévben kiszállított újrahasználható csomago3

A Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet. A betétdíj alkalmazásának szabályairól szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet.

4

A termékdíj idei szabályai alapján, ha az áru mellett adásvétel tárgyát képezi a külföldről behozott csomagolás részét képező újrahasználható csomagolószer is, akkor alkalmazható az ezen fejezetben leírt kedvező szabály, ha az újrahasználható csomagolószerre a behozó betétdíjat alkalmaz.

Adásvétel

Újrahasználhatócsomagolószer-katalógus Annak a kötelezettnek vagy a kötelezett első vevőjének (ha a csomagolószert belföldi előállítású csomagolás részeként újrahasználható csomagolóeszközként használja fel), aki igénybe kívánja venni az újrahasználható csomagolószer kedvező jogszabályi előírásait, eleget kell tennie a Főfelügyelőség felé történő bejelentésnek. A Főfelügyelőséghez bejelentett és általa jóváhagyott újrahasználhatóként forgatható csomagolószerek nyilvántartását a következõ linken érhetik el: http://www.orszagoszold hatosag.gov.hu/dokumentum.php?product=ujrahasznal hatocsomagoloszereknyilvantartasa

Újrahasználható csomagolószer bejelentése Példa: a szódavizet palackozó és belföldön értékesítést végző cég a tevékenysége során csomagolásra felhasznált műanyag palackokat belföldi gyártótól vásárolja meg, ezért lehetősége van a Ktdt. 3. § (6) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozattal történő beszerzéshez. Viszont a jogszerű nyilatkozathoz a csomagolószernek szerepelnie kell a Főfelügyelőség által kezelt újrahasználhatócsomagolószer-katalógusban, és a csomagolószerre betétdíjat is kell alkalmaznia a szódavizet palackozó cégnek. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

25

www.termekdijinfo.hu Nyilvántartásba vételi adatok az újrahasználható csomagolószerek Főfelügyelőséghez történő bejelentéséhez

Fontos adatok

I. Alapadatok: a) név: b) adószám, adóazonosító, c) bankszámlaszám, d) kötelezett székhelye, e) levelezési cím, f) ügyintéző neve, g) ügyintéző telefonszáma, h) képviselőjének neve, i) képviselőjének adószáma, j) oldalak száma, k) csekély mennyiség mennyiségi határ átlépésének bejelentése, időpontja, l) keltezés, cégszerű aláírás. II. Újrahasználható csomagolószerre vonatkozó adatok: a) adatsor sorszáma, b) GTIN azonosító száma, vagy ennek hiányában a nyilvántartást vezető által adott azonosító szám, c) megnevezése, d) vámtarifaszám, e) CsK-kódjának 1–3 jegye, f) anyaga, g) nettó tömege (termékdíj alapja),

h) i) j) k) l) m) n)

Mi a teendő a 2012 előtt beszerzett újrahasználatra alkalmas csomagolószerekkel? Amennyiben az újrahasználatra alkalmas csomagolószer, mint a csomagolás részeként újrahasználható csomagolási összetevő első belföldi forgalomba hozatala vagy első saját célú felhasználása 2012 előtt megtörtént, és ezt bizonylati szinten igazolni is tudják, akkor az újrahasználatra alkalmas csomagolószerre 2012-től termékdíj-kötelezettség nem keletkezik. Fontos, hogy 2012 előtt az újrahasználható csomagolási összetevőre a termékdíjat egyszer, az első forgalomba hozatalt vagy az első saját célú felhasználást követően meg kellett fizetni, illetve az is feltétel volt, hogy a kötelezett a termékdíjköteles termék újrahasználatát igazolni tudja, továbbá az első forgalomba hozatalt, illetve az első saját célú felhasználást követően a BJ2-es részletező lapon a bejelentési kötelezettségének – az évi első bevallás határidejéig – eleget kellett tennie. Debreczeni László – a termékdíj-visszaigénylési eljárás; – az ellenőrzés, hatósági eljárás, jogorvoslati eljárás; – a nyilvántartás-vezetéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése; – a fizetéshalasztás, részletfizetési engedélyezési eljárások; – a termékdíj befizetése.

Képviselet a termékdíjas szabályozásban A vállalkozások termékdíjas kötelezettségeinek teljesítése, jogainak érvényesítése során sok esetben felmerült az igény úgynevezett „külsős vállalkozás vagy személy” igénybevételére, ezért ez a cikk a termékdíj-képviseletet kívánja röviden ismertetni a 2012-től hatályos termékdíjas szabályok figyelembevételével.

A kötelezettek jellemzően a termékdíjas anyagi és eljárásjogi ismeretek hiánya miatt a bejelentések, bevallások elkészítésénél, a termékdíj-visszaigénylésénél, a nyilvántartások vezetésénél stb. alkalmaznak/alkalmazhatnak képviselőt, de hogy ez mit is jelent a gyakorlatban, ezt kívánja a cikk bemutatni.

Külsõ segítség

Mikor lehet és célszerű igénybe venni harmadik személyt? A kötelezett termékdíjügyeire, ellátandó alábbi feladataira, ún. ügycsoport(ok)ra vehet igénybe „külső segítséget”: – a bejelentési kötelezettség teljesítése; – a bevallási kötelezettség teljesítése; – az igazolások kérése;

26


mérete (szélesség, mélység, magasság), nettó töltési mennyisége, fényképe, átlagos élettartama, átlagos forgási sebessége, bejelentés érvényességének időpontja, keltezés, cégszerű aláírás.

Ki lehet képviselő! A Ktdt.1 9. § (1) bekezdése szerint „a kötelezettet kizárólag az Art. szerinti vagy termékdíj ügyintéző szakképesítésű állandó meghatalmazással rendelkező képviselő képviselheti:” Jól látható, hogy a Ktdt. a kötelezettet érintő termékdíjügyek kötelezett személyén kívüli ellátását az adózási szabályok vagy az OKJ szerinti képzettséggel rendelkező személy meglétéhez köti. Art.2 szerinti képviselet jogi, illetve nem jogi személyiséggel rendelkező személy esetében például – képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, – alkalmazott, – ügyvéd, – jogász, – adószakértő, – okleveles adószakértő, – adótanácsadó, – könyvelő, 1 2

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény.

www.termekdijinfo.hu – számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság stb. képviselheti. Külön jogszabály alapján a különféle vállalkozási formákat a vezető tisztségviselők képviselik, törvényes képviselőként. A vállalkozások törvényes képviselőinek képviseleti jogosultságát a társasági szerződésben korlátozhatják. Azonban a vezető tisztségviselők, például a fenti ügycsoportokban a vállalkozások munkavállalóit képviseleti joggal ruházhatják fel. Ez annyit jelent, hogy a kötelezett termékdíjas tevékenységének, illetve kötelezettségeinek (például bejelentés, bevallás elkészítése és beküldése) teljesítése során a vállalkozás alkalmazottja is eljárhat. Ebben az esetben az alkalmazott a képviseleti jogosultságát a törvényes képviselőtől kapott felhatalmazással (meghatalmazással) igazolja. A kötelezettet (vállalkozás esetén) képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti, vagyis a kötelezettre vonatkozó bejelentéseket, bevallásokat meghatározott időpontig vagy visszavonásig, ezen személyek képviselőként nyújthatják be. A felsorolt személyek közül például külön jogszabály szerinti szakképesítéssel, adótanácsadói bizonyítvánnyal kell rendelkeznie az adótanácsadónak, míg az adószakértők úgy láthatják el tevékenységüket, ha adószakértői tevékenységre jogosító engedéllyel bírnak. A kötelezetti státuszban lévő külföldi székhelyű – belföldi fióktelep alapítására kötelezett, illetve belföldi fiókteleppel rendelkező – vállalkozás termékdíj-kötelezettségét belföldi fióktelepének kell teljesítenie úgynevezett adózási ügyvivőként, illetőleg ezen személy élhet a jogosultságokkal. Persze lehetősége van az adózási ügyvivőnek arra (is), hogy például szakértelem híján állandó meghatalmazást adjon harmadik személynek a termékdíj ügyek képviseletére a fentebb már említett képviseleti szabályok szerint. Annak a külföldi vállalkozásnak, amelynek magyarországi tevékenysége alapján gazdasági célú letelepedési kötelezettsége nem keletkezik, a termékdíj-kötelezettségét a pénzügyi képviselője teljesítheti. Azonban a pénzügyi képviselőnek a külföldi vállalkozás termékdíj-kötelezettségét érintően a képviselet hatálya alatt termékdíjügyekben harmadik személyt a képviselet ellátásával nem bízhat meg.

OKJ-s végzettség Amennyiben az Art. szerinti képviselőnek nem felel meg a „külsős vállalkozás vagy személy”, akkor abban az esetben a harmadik személynek OKJ szerinti termékdíj-ügyintézői szakképesítéssel (OKJ-s azonosító szám: 52 344 05 0010 52 03) kell rendelkeznie. A szakképesítés feltételeit a pénzügyminiszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 23/2008. (VIII. 8.) PM rendelet szabályozza.

Az állandó meghatalmazás megléte További feltétel, hogy a kötelezett a kötelezettségeinek teljesítésére a fentiek szerint csak állandó meghatalmazással vagy megbízással alkalmazhat képviselőt, ami azt is jelenti, hogy az eseti meghatalmazások/megbízások a termékdíj-képviselet esetében nem alkalmazhatóak. A meghatalmazás a meghatalmazó részéről egyoldalú jognyilatkozattal, a megbízás pedig a kötelezett és képviselője közötti szerződéssel jön létre. A vámhatósághoz be nem jelentett, viszont a vállalkozásoknál képviseletként kezelt állandó meghatalmazások/megbízások nem minősülnek jogszerű képviseletnek.

Hogyan kell a képviselőt bejelenteni a vámhatósághoz? A képviselet, vagyis a meghatalmazás vagy megbízás akkor lesz jogszerű, ha azt a Ktdt. 8. § (5) bekezdése és a Vhr.3 II. melléklet IV. pontja szerinti adattartalommal a vámhatóság által rendszeresített formanyomtatványon bejelentik. A képviselet keletkezése és megszűnése a vámhatósághoz történő bejelentéstől hatályos. A Vhr. 2. számú mellékletének IV. pontja alapján a vámhatósághoz történő bejelentés során a képviselőre vonatkozó adatok között az alábbiakat szükséges szerepeltetni: – év, adószám, VPID-szám, – bankszámlaszám, – székhely, levelezési cím, – ügyintéző neve és telefonszáma, továbbá – az az eljárástípus, amely(ek)re a felhatalmazás/megbízás vonatkozik. A KT12BEJKE nyomtatványcsomag KEP részletező lapjának kitöltésével és beküldésével kell teljesíteni a képviselet bejelentését. Arra figyelemmel kell lenni, hogy nemcsak a képviselet létrejöttét kell bejelenteni, hanem az abban bekövetkezett változásokat (például a képviselő személyének vagy adatainak változását), illetve a képviselet megszűnését is. Az első bejelentés alkalmával, amennyiben a kötelezett képviselő útján kíván a továbbiakban eljárni, a KT12BEJKE nyomtatványcsomag Főlapja és BNY részletező lapja mellett ki kell tölteni és csatolni szükséges a KEP részletező lapot is. Arra mindenképpen figyelemmel kell lenni, hogy a termékdíjas kötelezettségek teljesítésekor, ezen belül a BEJKE és BEV nyomtatványok kitöltése és benyújtása során csak a kötelezett képviseletére jogosult személy járhat el. A kötelezettnek a képviseletben bekövetkezett változást, annak visszavonását, felmondását – az általános változásbejelentési kötelezettség teljesítésére vonatkozó általános szabályok figyelembevételével – 15 napon belül be kell jelentenie a vámhatósághoz, azonban a képviselet megszűnését maga a képviselő is bejelentheti.

Képviseleti jog

A képviseletre vonatkozó átmeneti rendelkezések A 2012. január 1-jén hatályba lépett szabályozással kapcsolatban szükséges továbbá megemlíteni, hogy a képvi3

A Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

27

www.termekdijinfo.hu Átmeneti rendelkezések

selő bejelentésére vonatkozóan a Vhr. átmeneti rendelkezései között található 34. § (7) bekezdés rendelkezett arról is, hogy a Ktdt. hatálybalépése előtt szabályosan bejelentett képviselőt – amennyiben a korábban bejelen-

Termékdíjelőleg számítása A 2012. január elsejétől hatályos környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Ktdt.) egy új, eddig a termékdíjas szabályozásban nem ismert intézményt, a termékdíjelőleg intézményét vezette be.

tett adatokban és a megbízás, meghatalmazás körülményeiben változás nem történt – ismételten nem szükséges bejelenteni. D. L. E gondolatmenetet folytatva tehát megállapítható az is, hogy azon gazdálkodók, akik a tárgyévre vonatkozóan már – azzal az indokkal, miszerint további, a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartozó tevékenységük már nem várható – kijelentkeztek a termékdíjas rendszerből, sem tekinthetők a termékdíjelőleg szempontjából kötelezettnek.

Termékdíjelőleg mértékének meghatározása Ennek megfelelően a Ktdt. 2. § értelmező rendelkezésének 29. pontjában nevesített termékdíj-kötelezettség definíciója külön tartalmazza e jogintézménnyel összefüggő kötelezettségeket: • bejelentkezési, • bejelentési, változásbejelentési, • termékdíj-megállapítási, termékdíjelőleg-megállapítási, • termékdíj-bevallási, termékdíjelőleg-bevallási, • termékdíj-fizetési, termékdíjelőleg-fizetési, • bizonylat kiállítási, -megőrzési, számlamegőrzési, számlán történő feltüntetési, • nyilvántartás-vezetési, • adatszolgáltatási, ideértve a nem csomagolószerként forgalomba hozott, az e törvényhez tartozó végrehajtási rendeletben meghatározott csomagolószerkatalógusban szereplő árukra vonatkozóan is, • nyilatkozattételi kötelezettség.

Ki kaphat felmentést?

28

Kire vonatkozik a termékdíjelőleg-megállapítási és -fizetési kötelezettség? A termékdíjelőleggel kapcsolatos rendelkezéseket a Ktdt. 12/A §-a tartalmazza. Hivatkozott szakasz (1) bekezdése szerint „A kötelezettet – a 3. § (7) bekezdése, valamint a 15. § (2) bekezdése szerinti kötelezett kivételével – a tárgyév (adóév) negyedik negyedévére nézve – e törvény, valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint – termékdíjelőleg-megállapítási, -bevallási és -megfizetési kötelezettség terheli.” Látható, hogy a jogalkotó a termékdíjelőlegmegállapítási és -fizetési kötelezettségek teljesítését nem valamennyi, a termékdíjas szabályozás hatálya alá tartozó kötelezett részére írja elő. E kötelezettség teljesítése alól a fenti hivatkozás alapján felmentést kaptak a Ktdt. 3. (7) bekezdése szerint kötelezetté váló, a 3. § (6) bekezdés valamely pontjára jogszerűtlen nyilatkozatot adó kötelezettek, valamint a 15. § (2) bekezdés szerinti csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célú felhasználó és a mezőgazdasági termelő kötelezettek. Elsősorban tehát az első három negyedév tekintetében „aktív” bevalló és befizető gazdálkodók tekinthetők a termékdíjelőleg intézményének szempontjából kötelezettnek.


A Ktdt. 12/A. § (2) bekezdése alapján „A termékdíjelőleg mértéke a tárgyév (adóév) első három negyedéve után fizetett termékdíj harmadának a 80%-a.” Az előleg kiszámítása a fentiek alapján a következőképpen alakul: 1. eset – befizető gazdálkodó Amikor adott gazdálkodó mindhárom tárgynegyedév tekintetében – a bevallásai alapján – rendelkezett termékdíj-befizetéssel, a három negyedéves bevallásához tartozó, ténylegesen befizetett termékdíjak összegét szükséges harmadolni, majd az ezt követően kapott összeg 80%-a adja a termékdíjelőleg ezer forintra kerekített összegét. 2. eset – befizető és visszaigénylő gazdálkodó Amikor adott gazdálkodó két tárgynegyedévi teljesítése tekintetében rendelkezik tényleges befizetéssel, azonban egyik tárgynegyedévi teljesítése vonatkozásában visszaigénylőnek minősül (mínuszos főösszeg). Ez esetben – különös tekintettel arra, hogy a jogszabály szövegezése a fizetett termékdíjat rendeli figyelembe venni – azon negyedéves teljesítések befizetett termékdíját kell figyelembe venni, ahol tényleges befizetés történt, valamint a visszaigényléssel érintett tárgynegyedévet nulla értékkel szükséges a kalkuláció során figyelembe venni (függetlenül attól, ha esetleg a visszaigénylés mértéke meghaladja a két másik tárgynegyedévi teljesítések összegét). 3. eset – kizárólag visszaigénylő gazdálkodó Amikor adott gazdálkodó valamennyi tárgyidőszak tekintetében visszaigénylőnek minősül, akkor értelemszerűen neki nem kell termékdíjelőleget kalkulálnia és bevallania. 4. eset – tárgyévben kötelezetté váló gazdálkodó Abban az esetben, ha adott gazdálkodó például 2012. április 01-jétől válik kötelezetté, ebből adódóan kizárólag a második és harmadik negyedév vonatkozásában rendelkezik bevallással, akkor az első negyedévére vonatkozó teljesítést nulla értékkel szükséges figyelembe venni a fentieknek megfelelő számítás esetén.

Kerekítés szabályai a számítás során A termékdíjelőleg számításának alapját a fizetett termékdíj adja, és mint ilyen már ezer forintra kerekített összegként jelentkezik. Azonban a három negyedév teljesítésének összegét harmadolva mégis olyan eredmény jelentkezhet, melyen ismételten szükséges kerekítést végezni.

www.termekdijinfo.hu A termékdíjelőleget ezer forintra kerekítetten kell a bevallásban szerepeltetni, mely kerekítés során a bevallásban alkalmazandó kerekítési szabályok érvényesek. (Így a negyedéves teljesítések harmadának 80 százaléknyi összegét szükséges ezer forintra kerekíteni.)

A harmadik negyedévi bevallás elkészítése során a fentiek alapján kikalkulált termékdíjelőleg összegét a BEV_ KT12BEV nyomtatványcsomag Összesítő lapjának 5. sorában, a kerekítési szabályokat figyelembe véve ezer forintban szükséges megadni.

Pótbevallások és önellenőrzések

Termékdíjelőleg megfizetése

Figyelemmel a Ktdt. végrehajtásáról szóló 343/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 6. §-ának szövegezésére, megállapítható, hogy a termékdíjelőleg kalkulálása és bevallása során figyelembe kell venni a tárgyidőszakokra benyújtott önellenőrzések és pótbevallások alapján bevallott összegeket is. Fontos szempont azonban, hogy kizárólag azon bevallási adatok vehetők figyelembe, melyeket a vámhatóság befogadott és feldolgozott. Így az úgynevezett függő tételek – ilyenek lehetnek például a hiánypótlásra visszaküldött pótbevallások, valamint azon önellenőrzések, melyeket kiutalás előtti ellenőrzés alá vont a hatóság – adattartalma a számítás során nem vehető figyelembe.

A Ktdt. 12/A. § (4) bekezdése tartalmazza a termékdíjelőleg megfizetésére vonatkozó határidőt, melyet a jogalkotó 2012. év december 20. napjában állapított meg. A termékdíjelőleget –a környezetvédelmi termékdíjhoz hasonlóan – az alábbi számlára szükséges befizetni: 10032000-01037454-00000000 NAV környezetvédelmi termékdíj adóbevételi számla, számlajel: 20

Termékdíjelőleg bevallása A Ktdt. 12/§. § (3) bekezdése szerint „A kötelezett a termékdíjelőlegre vonatkozó bevallási kötelezettségének a harmadik negyedévre vonatkozó bevallás benyújtásával együtt tesz eleget.” Hivatkozott rendelkezés alapján tehát 2012. évben a termékíjelőleg bevallását az arra kötelezett gazdálkodó a BEV_KT12BEV nyomtatványcsomagon a harmadik negyedéves bevallásában, azzal egyidejűleg, az arra nyitva álló határidőn belül teljesíti. Fő szabály szerint a bevallás jogszerű teljesítésére a tárgyidőszakot (negyedév) követő hónap 20. napjáig van lehetőség. Abban az esetben azonban, ha a bevallási határidő munkaszüneti napra, pihenőnapra vagy ünnepnapra esik, úgy a határidő a következő munkanapra tolódik át. Így 2012. évben a harmadik negyedéves bevallás – és így a termékdíjelőleg – benyújtásának határideje 2012. október 24.

Adózatlanul zsebre tett százmilliók Magas hozamot ígért, ám a jóhiszemű „befektetők” pénzét sajátjaként használta fel az a budapesti nő, aki üzletszerűen végzett betétgyűjtési tevékenységet. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-budapesti Adóigazgatósága közérdekű bejelentés alapján végzett vizsgálatában 83 millió forintos adóhiányt állapított meg, továbbá 69 millió forintnyi bírságot és pótlékot szabott ki a fővárosi magánszemélyre. A károsultak száma száz körülire tehető. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Észak-budapesti Adóigazgatósága illegálisan folytatott betétgyűjtési tevékenységről szóló közérdekű bejelentés alapján vonta több évet érintően vizsgálat alá egy fővárosi magánszemély személyijövedelemadó-bevallásait. A számos tanú meghallgatásával és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének bevonásával végzett ellenőrzés során a revizorok megállapították, hogy a

2012. év IV. negyedévére vonatkozó bevallás teljesítése és a termékdíjelőleg kapcsolata Tekintettel arra, hogy a termékdíjelőleg a gazdálkodó adott tárgyévi (első három negyedévi) teljesítését veszi elsődlegesen figyelembe, és mintegy a negyedik negyedéves teljesítés előrehozott (megelőlegezett) befizetését jelenti, így értelemszerűen annak mértéke a negyedik negyedévi teljesítésbe beszámítható. Ezt erősíti meg a Ktdt. 12/A. § (5) bekezdésének szövegezése is, mely szerint „A termékdíjelőleget a kötelezett a negyedik negyedévi bevallásban a ténylegesen megfizetendő termékdíj mértékéig kiegészíti, vagy a különbözetet visszaigényli.” Ennek megfelelően abban az esetben, ha a negyedik negyedévre vonatkozóan a befizetendő termékdíj mértéke meghaladja az előlegként befizetett termékdíj mértékét, úgy azt a fennmaradó résszel kiegészíteni szükséges, míg abban az esetben, ha az előlegként kalkulált és december 20-ig megfizetett termékdíj mértéke meghaladja a negyedik negyedévvel összefüggő tényleges teljesítés mértékét, akkor a különbözetként fennmaradó összeg visszaigényelhető. Veres Gábor budapesti nő magas hozamú befektetési lehetőség ígéretével befektetőktől milliós nagyságrendű összegeket vett át. Az ügyleteket formailag kölcsönszerződésnek tüntette fel. A tanúk elmondása szerint az asszony egy jól jövedelmező cég tulajdonosának benyomását keltette nívósan fenntartott irodájával, pénzügyileg magasan képzett alkalmazottaival és nagy értékű személygépkocsijaival. Az ígért kamatok (amelyeket eleinte kifizetett) és a tőke-visszafizetések elmaradását követően derült csak ki a betétesek számára, hogy pénzüket nem az általuk megjelölt célra, azaz ténylegesen nem a megbeszélt befektetésekre fordította, hanem azt saját vagyonaként használta fel az asszony. Az átvett, de vissza nem fizetett több százmilliós összeget az adóhatóság a nő adózatlan jövedelmének minősítette, amely után 83 millió forint adóhiányt és 69 millió forint szankciót szabott ki, továbbá feljelentést tett.

Elõleg a IV. negyedévre

Illegális betétgyűjtés


29

Bűnügy A Bűnügyi Sajtóiroda jelenti

Húsba vágó bűnügyek Az elmúlt hónapokban több olyan bűnszervezetet is lelepleztek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pénzügyi nyomozói, amelyek az élelmiszeriparban, leginkább a hússzektorban működtek az uniós áfaszabályok kijátszásával. Ezek a bűnbandák több milliárddal károsították meg a költségvetést, és ráadásul piaci előnyhöz jutottak az ágazat tisztességes vállalkozóival szemben.

Egymilliárd egy év alatt

Egymilliárdos kár

30

Egymilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek az a bűnszervezet, amely egy éven keresztül törvénytelenül kereskedett húsáruval. A NAV pénzügyi nyomozói és adóellenőrei a szervezetet felszámolták úgy, hogy az irányítók vagyonának lefoglalásával gyakorlatilag megtérült az elcsalt pénz. A NAV pénzügyi nyomozói és az adóigazgatóság szakemberei országos akciót szerveztek a bűnszervezet felszámolására. Mint kiderült, a csoport az unión belüli illegális húsértékesítéssel áfacsalásra specializálódott. Az elkövetők az unióból, elsősorban Szlovákiából összesen három és fél milliárd forint értékű sertéshúst vásároltak nettó áron, majd fantomcégeken keresztül Magyarországon adták el az árut bruttó értéken. A belföldi értékesítést terhelő áfát hamis számlákkal minimálisra csökkentették. A közreműködő társaságok gazdasági tevékenységet nem végeztek, csak a számlákat, bélyegzőket biztosították a törvénytelen üzlethez. A bűnszervezet tagjai nem elégedtek meg a beszerzés és az eladás áfakülönbözetének eltitkolásával, hanem magyarok által irányított román cégek közbeékelésével, áfa címén, még vissza is igényeltek több százmillió forintot az adóhivataltól. Ezek a román cégek ugyancsak fiktív gazdasági társaságok voltak, amelyeket a külföldi értékesítés lepapírozására használták. A húst ennek értelmében nem szállították Romániába, az áru valójában a bűnszervezet elosztórendszerén keresztül magyar gazdálkodókhoz került. Az elcsalt áfa minimum egymilliárd forint. A precízen felépített hierarchikus bűnszervezetet két magyar férfi irányította. A bűncselekmények elkövetésében a húst szállító sofőrök is segédkeztek, ők állították ki a hamis számlákat és vették át a vevők által fizetett pénzt. A valódi vásárlók általában tudták, hogy az üzlet törvénytelen, erre utal egyebek mellett az is, hogy nem átutalással, hanem készpénzben fizettek. Mintegy 150 pénzügyi nyomozó 56 helyszínen tartott házkutatást, könyvelési iratokat, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le, bankszámlákat zároltak. A lefoglalt ingatlanok értéke meghaladja az egymilliárd forintot. Az adóellenőrök rövid időn belül rájöttek a csalásra, és a visszaigényelt 440 millió forint kiutalását az adóhivatal megtagadta. A pénzügyi nyomozók nyolc személyt vettek őrizetbe, közülük hét főt előzetes letartóztatásba helyezett a bíró-


ság, egy fő pedig nem hagyhatja el a lakhelyét. Bár a nyomozás folytatódik, az már valószínűsíthető, hogy a gyanúsítottaknak bűnszervezetben elkövetett adócsalásért, adóra elkövetett csalásért, költségvetési csalásért, magánés közokirat-hamisításért kell felelniük.

Áfatrükk a húsüzemben Szlovák sertésszállítmányokkal üzletelt az a cégcsoport, amelynek tagjai egy számlaláncolat létrehozásával ötvenmillió forintos kárt okoztak az államnak. Az érintett húsüzem lefoglalt ingatlanának értéke azonban a teljes kár megtérülését fedezheti. A szlovák vállalkozók és a magyar húsüzem között 2010 végéig törvényes üzleti kapcsolat volt. Egy idő után azonban eladó és vevő közé olyan cégeket iktattak be, amelyek kizárólag fiktív ügyleteket hoztak tető alá, mintha a szlovák áru „útközben” többször gazdát cserélt volna. A közbeiktatott állomásokon keletkezett számlák újabb és újabb igazolásul szolgáltak a csak papíron megfizetett áfa jogtalan levonásához. Noha a végállomáson lévő húsüzem az áfát visszaigényelte, a közbülső számlázók eleinte nullás bevallást tettek, később pedig egyáltalán nem adtak be adóbevallást. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Regionális Bűnügyi Igazgatóságának pénzügyi nyomozói 13 helyszínen tartottak házkutatást. A bizonyítékok alapján kiderített bűncselekményről az érintettek ellentmondásos vallomásokat tettek. A nyomozás a további gyanúsítottak kihallgatásával folytatódik.

Egymilliós bicaj a fészerben Egy ismert bajai vállalkozót vett őrizetbe a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága. Az adócsalással gyanúsítható férfitól egyéb ingóságok mellett egy kilogramm arany ékszert és egy milliós értékű biciklit foglaltak le. A 33 éves bajai férfi saját cégében gabonaszállítással foglalkozott. A fuvarozó cég mellett egy gabonakereskedelemre szakosodott céghálózatot is létrehozott, melyben ő név szerint nem szerepelt. A gazdasági társaságok képviselői az ő utasításait mindenben követték, miközben saját személyét, irányító szerepét a hatóságok elől igyekezett elrejteni. A közreműködők Szlovákiában és Romániában gabonát vásároltak, majd a terményeket Magyarországon több megyében értékesítették. A bevétel mintegy 200 millió forint összegű általánosforgalmiadó-tartalmát a vállalkozó eltitkolta. A pénzügyi nyomozók a NAV Bevetési Főigazgatóságával együtt csaptak le a céghálózat irányítójára és a bűncselekményben közreműködő társaira. Egyszerre 24 helyszínen több mint nyolcvanan hajtották végre az akciót, számlatömböket, bélyegzőket, iratokat foglaltak le bizonyítékként. A gabonaügyletek irányítója a lakásában gondosan elrejtett mintegy hatmillió forintot és 72 darab arany ékszert, valamint két, több milliót érő karórát. Az értékeket a családi ház konyhájának rejtekhelyére dugta. Az épület tárolójában egy értékes motor és egy önmagában is egymillió forintot érő BMW kerékpár állt. Mindezt a pénzügyi nyomozók lefoglalták. Aszalós Andrea

Információ Tömeghalált okozott a cseh metil-alkohol

Uniós szabály készül a veszélytelenebb denaturálásra Meglehetősen nagy vihart kavart a közelmúltban egy hír: Csehországban nagy tételben hoztak forgalomba veszélyes mennyiségű metil-alkoholt tartalmazó italokat. A mérgezett palackok fogyasztói közül többen meghaltak, mások egész életükre maradandó egészségkárosodást szenvedtek. A szállítmányból Lengyelországba, Szlovákiába is jutott, ott is újabb áldozatokat szedett az emberi fogyasztásra alkalmatlan alkohol.

Dr. Romhányi Antal ezredest, a NAV Szakértői Intézetének főigazgatóját arról kérdeztük: mit tehetnek a hatóságok a hasonló esetek megelőzéséért? – Ismereteik szerint került Magyarországra is a mérgezett szállítmányból? – kezdtük a beszélgetést. – Igen. Természetesen a kollégáink azonnal be is gyűjtötték a fellelhető palackokat, amelyek bekerültek hozzánk mintavételre. Szerencsére az érintett cég Magyarországon forgalomba hozott termékeiben nem találtunk egészségre ártalmas mennyiségű metilalkoholt.

A legdrasztikusabb méreg

A metilalkohol veszélyei

– Az ön véleménye szerint egyáltalán hogyan kerülhettek forgalomba Európában emberi fogyasztásra alkalmatlan szeszes italok? – Amióta ipari méretekben gyártanak szeszes italokat, ismerjük a metanol veszélyeit, mégis megesik, hogy a lelkiismeretlen gyártók az etil-alkohol egy részét metil-alkohollal pótolják. Azok, akik illegális módszerekkel, gátlástalanul szeretnének jövedelemhez jutni, nem nagyon szoktak lelkiismereti kérdést csinálni a módszerekből, nem törődnek azzal, hogy másoknak bajt okoznak-e. A metilalkohol olcsóbb, és ez elegendő érv számukra. Idehaza is előfordult már – ha nem is ipari méretekben – hogy ablakmosóból, fagyállóból kutyultak italokat. Arra nem emlékszem, hogy metil-alkohollal próbálkoztak volna, ez ugyanis a legdrasztikusabb méreg: 6-12 órán belül jelentkeznek a tünetek, és akkor már nem sok esély van az egészségkárosodás visszafordítására. Kisebb mennyiség vakságot, nagyobb dózis idegrendszeri károsodást vagy akár halált is okozhat. – Van ellenszere a mérgezésnek? – Egy-két órán belül gyomormosással lehet próbálkozni, és etil-alkohol itatásával lassítani valamelyest a káros anyagok felszívódását, átalakulását. – Hogyan következhetett be ilyen mértékű mérgezés gyári körülmények között előállított italokkal?

– A hírek szerint a vétkes üzemben már korábban is tettek metanolt a termékeikbe, de valami gyártási hiba miatt ezúttal határértéket meghaladó mennyiségben került a palackokba. Minden lepárlás során kerül metilalkohol is a tömény szeszekbe, még az igazi gyümölcspálinkákban is van, de ha betartják a technológiai szabályokat, és az első főzetet nem keverik a késztermékbe, menynyisége nem éri el a veszélyes mértéket, az 1000 grammot hektoliterenként. De hivatalosan ezt nem mérik a főzdékben, ha valaki mégis kíváncsi ezekre az értékekre, be kell küldenie a párlatot valamilyen laboratóriumba. A vizsgálatnak persze ára van.

Vannak kockázatai a házi pálinkának – A pálinkatörvény engedélyezi a házi főzést. Ebből a szempontból nem tartja veszélyesnek a házi pálinkákat? – Vannak kockázatai a házilag főzött pálinkák fogyasztásának. Mindjárt a cefrekészítéshez megfelelő szakértelem kell, és ügyelni kell az előpárlatok kiöntésére is. A hazai gyártású minőségi italoknál természetesen nem kell mérgezéstől tartani.

Mindenki másként denaturál – Mi a hatóságok teendője a cseh mérgezéshez hasonló esetekben? Meg lehet állítani a határoknál az ilyen szállítmányokat? – Az Európai Unióban az áruk szabadon mozoghatnak, de miután az első hírek megjelentek a mérgezésekről, és kiderült a vétkes gyártó neve is, a hatóságoknak – így a NAV-nak is – módjuk volt a gyors intézkedésre. Kiderült, hogy Magyarországra is érkezett szállítmány az adott gyártól, és mint említettem, azonnal ide is kerültek az adott tételek hozzánk, vizsgálatra. Kétségtelen, hogy csak azután tudunk lépni, ha már valahol megtörtént a baj. Jelenleg Belgium, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Ciprus alkalmaz olyan denaturálási technológiát, amelyben metanol szerepel a komponensek között. Magyarországon háromféle módszert alkalmazunk, de az uniós hatóságok már dolgoznak az egységesítési javaslatok kidolgozásán. A konszenzus már megszületett, ha minden ország meg is szavazza majd, akkor a metil-alkohol kikerülhet a denaturálási eljárásokból.

Mindig akadnak próbálkozók – Milyen eszközei vannak a Szakértői Intézetnek a hasonló tragédiák megelőzésére? – Nincsenek a kezünkben olyan jogosítványok, amelyekkel elé mehetnénk az ilyen eseteknek. Miben bízhatunk? Talán csak a gyártói felelősségben. Mindenki emlékszik még a hazai esetekre: a paprika- vagy a borhamisításra, a toxikusan mérgezett növényvédő szerek okozta károkra. Az élelmiszer-biztonságot kétségtelenül szorosabbra kell fogni, de ez nem tartozik sem a vám-, sem az adóhatóság feladatkörébe. Más a helyzet, ha a nyomozó szervek hamisítókra bukkannak, nekik megvannak a szükséges eszközeik a megelőzésre, s ilyenkor kerül képbe a mi vegyészeink szakértelme. (somfai) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata

31

Információ

A kutyákat szeretni kell A bevetésiek Határ úti bázisa a „kutyások” birodalma is. A tágas kiképző tér hátsó felében sorakoznak a kennelek, a különféle tereptárgyak – a teljesség igénye nélkül, a dobogóra vezető magas lépcsősor, egy leküzdendő fal elemei –, amelyek nap mint nap próbára teszik a NAV „állományába” tartozó négylábúakat. Dr. Pálinkás András őrnagy, vezető főtanácsos a NAV Bevetési Főigazgatósága Speciális Műveleti és Kutyavezető-képző Osztályán harmadmagával foglalkozik a kutyák kiképzésével. Kora reggelre beszéltük meg a találkozót, amikor még nem kezdődtek meg a foglalkozások. A délelőtt mindig kemény munkával telik kiképzőnek, „növendéknek” egyaránt: a jelenleg „iskolába járó” hat újonc és a négy tapasztalt, saját eb ilyenkor felváltva dolgozik a mesterével.

Nincsenek favorizált fajták

Okos ebek a bűn nyomában

– Szerencsére most sok kutyánk van, két héttel ezelőtt vásároltunk fiatalokat, velük mostanában kezdtük meg a munkát – avat be az „alakulat” jelenlegi munkájába az őrnagy. – Letelt a próbaidő, most már a hivatalos kiképzési szakaszba léptünk. Egy labrador retrievert, illetve német juhászokat vettünk. – Van jelentősége a fajtának? – Nincs. Egyedül a kutya tulajdonságai számítanak, amikor egy-egy alomból választunk. Még azt sem mondhatom, hogy a nemzetközi szakirodalomban favorizálnák egyik vagy másik fajtát. Szerintem minden országban szolgálati célokra olyan fajtákat választanak, amelyek alkalmasak a szolgálatra, szívesen dolgoznak, örömet okoz nekik a munka. Persze vannak divatok: a 70–90-es években a német juhászok számítottak kedveltebbnek, aztán a malinois, a belga juhász egy fajtája került előtérbe, másutt pedig a vadászkutyákat alkalmazzák évtizedek óta.

„Szerelem” első látásra – Milyen „iskolát” kell az ebeknek elvégezniük ahhoz, hogy szolgálatba állhassanak? – 2012-től új kiképzési rend van: miután megvásároltuk a kutyákat, mi, itt a Határ úton teljesen felkészítjük a különféle szolgálati helyek igényei szerint. Mást „tanulnak” a kábítószert, mást a cigarettát keresők, vagy éppen a járőrkutyák. A kiválasztás során tudjuk, milyen képzettségű állatokra lesz szükség, s már eleve ennek alapján vásárolunk. Egy-egy állatot csak egy bizonyos feladat ellá-

tására tanítunk meg. A kereső kutyák rendészeti feladatokra nem alkalmasak, bár már most is van igény az egyik régióból szolgálati kutyákra, mert úgy tapasztalták, hogy az intézkedések során gyakran nincsenek biztonságban a munkatársaik. A képzést követően mi magunk vizsgáztatjuk a kutyákat, s amikor megszerezték a bizonyítványt, jöhetnek a későbbi gazdáik. A kutyavezetők maguk is öt héten át tanulnak, összeszoknak a későbbi „társukkal”. A tanfolyam végén aztán mindketten újra vizsgáznak. – Megbukhatnak a kutyavezetők is a vizsgán? – Persze. Harminc nap múlva van a pótvizsga, ha valaki azon sem felel meg, nem lehet kutyavezető az illető, másik partnert keresünk. Furcsán hangzik, de egy ilyen kapcsolatban is szerepe van a kétoldalú szimpátiának. – Van olyan, hogy első látásra „szerelem”? – A kutya 5 másodperc alatt megérzi, milyen ember fogja a pórázt. Megesik, hogy valakivel már az első percben nem akar együtt dolgozni, ilyenkor elképzelhető, hogy végül másik kutyavezetőt kell keresnünk mellé. Még a legjobb kutyák is naponta többször próbára teszik a gazdájukat, feszegetik a cselekvési határaikat. A kutyának minden szituációban meg kell vívnia önmaga csatáját: az általunk kialakított feltételes reflexeknek vagy az ösztöneinek engedelmeskedjen-e. És itt lép be a kutyavezető hozzáértése, rátermettsége. Ha a kutya bizonyul erősebbnek, öntörvényűvé, szolgálatra alkalmatlanná válik.

Most saját igényre nevelnek – Milyen képességekre van szükségük a kiképzőknek? – Szeressük a kutyát. Ez a legfontosabb. Jártasnak kell lennünk a kiképzés módszertanában, de szükség van némi egészségügyi és biologia-etológiai ismeretre is, hogy tudjuk, hogyan reagál majd a kutya az utasításra. Természetesen kábítószer- és dohánytermék-ismeretben, nyomkövetők esetében traszológiában, járőrkutyáknál az úgynevezett segédelésben is otthon kell lennie a kiképzőnek. Sőt, naprakésznek kell lennünk: a saját kutyámmal magam is rendszeresen járok szolgálatba, mert ha nem így lenne, nem tudnék az igényeknek megfelelően képezni sem. – Korábban nem csak a pénzügyőrségnek, a társszerveknek is képeztek kutyákat. Állandó megrendelő volt például a büntetés-végrehajtás is. A NAV megtartotta ezeket a külső kapcsolatokat? – Az átszervezés nem érintette ezeket a kapcsolatokat, a BV-vel jelenleg is együttműködünk. A helyzet annyiban változott csak, hogy a következő egy évben a saját igényeinkre kell elsősorban koncentrálnunk. A hat új kutya mellé decemberben még veszünk újabb hatot, s ezeket mind a saját céljainkra kell kiképeznünk. A felderítő munka hatékonyságának javulását várják ettől a NAV vezetői. (somfai)

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal megbízásából kiadja a ViVA Média Holding 1135 Budapest, Szegedi út 37–39. • Telefon: 288-7700 • Felelõs kiadó: Moldován Tamás • Szerkeszti a szerkesztõbizottság • Elnöke: Dr. Vida Ildikó, a NAV elnöke • Vezetője: Szabó Károly dandártábornok • Nyomdai elõkészítés: ViVA PrePress • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletága (1008 Bp., Orczy tér 1.). Elõfizethetõ valamennyi postán, kézbesítõknél, e-mailen: [email protected], faxon: 303-3440. További információ: 06-80 444-444 • ISSN 1215-2013

32


Az áru vám elé állítását

Recommend Documents