AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINİSÉGET SZABÁLYOZÓ KÉZIKÖNYVE

APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA

AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINİSÉGET SZABÁLYOZÓ KÉZIKÖNYVE

Összeállította: Boros István

VÁC 2005 1


Tartalom

1.

Bevezetés

4

2.

European Network for Assurance Higher Education (ENQA) beszámolója

5

2.1 Felsıoktatási intézmények belsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai

5

2.2 Felsıoktatási intézmények külsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai

5

3.

6

Apor Vilmos Katolikus Fıiskola

3.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mint jogi személy

6

3.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola alapvetı célja, alaptevékenységei

6

3.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó elıírások és ajánlások

9

4.

Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola helye a keresztény életben

12

4.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje és célrendszere

12

4.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb tevékenységei

15

4.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb kapcsolatai

17

5.

20

Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete

5.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola felügyeleti szervezete

20

5.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete

20

5.3 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási szervezete

22

5.4 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola belsı szabályrendszere

24

6.

26

A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei és rendszere

6.1 A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei

26

6.2 Minıségszabályozó biztosítási egységek tevékenységei

26

6.3 A fıiskola minıségszabályozó rendszere és szervezete

26

7.

28

Az intézményi minıségszabályozó rendszer mőködése

2


8.

A minıségbiztosítási egységek adminisztrációja

30

8.1 Éves tervek

30

8.2 Feljegyzések

30

8.3 Nyilvántartások

31

9.

32

Önértékelés hierarchikus egységenként és képzésenként (BA és MA)

9.1 A képzési tevékenység önértékelése

32

9.2 Eredménykritériumok

32

9.3 Eredménymutatók

33

9.4 Önértékelési módszerek

33

Függelék tartalma

34

Eljárás-utasítások

37

Függelék I. Feljegyzések mesterpéldánya II. SzMSz és szabályzatok III. Külsı szabályozók dokumentumai Egyházi Állami Uniós IV. A fıiskola kapcsolatai

3


1. Bevezetés Jelen minıségbiztosítási kézikönyv elsısorban a Sapientia Szerzetesi Fıiskola, a Szegedi Hittudományi Fıiskola és az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola meglévı minıségbiztosítási kézikönyvének átdolgozása és harmonizálása az új rendszerő képzésre. Fontos forrás még Prof. Dr. Veress Gábor minıségbiztosítási kutatásai, illetve a minıségbiztosítás felsıoktatási intézményre adaptálása és kidolgozása, melynek eredményeire (A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének terve, Veszprém 2003.; A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének elvei, Veszprém 2003)

nagymértékben támaszkodtam. S ezúton mondok köszönetet

személyes tanácsaiért és önzetlen segítségéért. A rövidre szabott idıben igyekeztem figyelembe venni az ENQA uniós oktatási miniszterek tanácskozásáról szóló beszámolóját (Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area, ed. European Association for Quality Assurance in Higher Education, Helsinki 2005.). Jelen kézikönyv nem tér ki a minıség, mérhetıség, s egyáltalán a minıség biztosítása fogalmi problémájára a hitéleti képzés területén. Ha a hitéleti képzés nem pusztán, a világi képzéshez hasonlóan képzési folyamat, hanem a hit átadására készít fel, akkor igen csak analóg értelemben alkalmazhatjuk ezeket a fogalmakat. S ezért tisztában vagyunk a minıségbiztosítás, minıség, értékelhetıség és mérhetıség hitéleti képzésre alkalmazásának súlyos, és eddig megoldatlan probléma halmazával, melyre most semmiképpen sem vállalkozhatunk. A képzési folyamat, azaz a hit átadásához, a hitre neveléshez

szükséges

ismeretek

és

módszerek

elsajátításának

folyamatának

minıségbiztosítási szabályozására vállalkozhatunk, s kell is vállalkoznunk. Persze, továbbra is kitartva azon meggyızıdésünk mellett, hogy még sem mérhetı minden, miként azt minıségbiztosítási konferenciákon gyakran hallani.

4


2. European Network for Assurance Higher Education (ENQA) beszámolója1 2.1 Felsıoktatási intézmények belsı minıségbiztosításának európai elvei és útmutatásai - A minıségbiztosítás politikája és eljárásmódja - Programok és döntések jóváhagyása, monitoringja és idıszakos felülvizsgálata - Hallgatók felvétele - Oktatók minıségbiztosítása - Információs rendszer - Nyilvánosság 2.2 Felsıoktatási intézmények külsı minıségbiztosításának európai elvei - Külsı minıségbiztosítás - Külsı minıségbiztosítás folyamatainak kidolgozása - Döntések kritériuma - A cél elérésére irányuló folyamatok - Jelentés - Eljárásmódok követése - Idıszakos felülvizsgálat - Rendszerelemzések

1

Standards and Guidelines for Quality Assurance in the European Higher Education Area, ed. European Association for Quality Assurance in Higher Education, Helsinki 2005.

5


3. Apor Vilmos Katolikus Fıiskola 3.1 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mint jogi személy A ………………………………… alapította, fenntartója a Váci Egyházmegye A fıiskola vezetıje: Szilágyiné dr. Szemkeı Judit A fıiskola székhelye: 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. A fıiskola hallgatói létszáma az elmúlt években az alábbi módon alakult. 2000/2001: nappali 582; nem nappali 699 2001/2002: nappali 539; nem nappali 818 2002/2003: nappali 619; nem nappali 1346 2003/2004: nappali 636; nem nappali 1492 2004/2005 nappali 767; nem nappali 1574 2005/2006: nappali 879; nem nappali 1734 A fıiskola jogi, gazdálkodási és szervezeti értelemben önálló.

3.2. Keresztény fıiskola alapvetı célja, alaptevékenységei A fıiskola alapító okirata mellékletben csatolandó a minıségbiztosítási kézikönyvhöz. A fıiskola alapvetı célja, a hit és a hittudomány közvetítése Krisztus példája által, és a világi tudományok keresztény szellemő mővelése, átadása, valamint keresztény szellemő értelmiség képzése. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola alaptevékenységei: képzés: nappali felsıfokú szakképzés, nappali alapképzés, nappali mesterképzés, felnıttképzés, szakirányú továbbképzés

6


távoktatás kutatás/fejlesztés társadalmi szolgáltatás. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: - Az intézmény a szakindítási engedéllyel rendelkezı fıiskolai és egyetemi szakokon, illetve BA és MA szinteken, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, fıiskolai és egyetemi szintő alapképzést folytathat. A szakok felsorolását az SZMSZ I. sz. melléklete tartalmazza. - Az MA szintő diplomához jutást saját képzéssel vagy ennek hiányában felsıoktatási intézményekkel kötött szerzıdésekkel biztosítja. - A Fıiskola szakirányú továbbképzést folytat akkreditáció alapján. - Akkreditált iskolai rendszerő szakképzést folytat engedély alapján. - e képzési formákban az intézmény államilag elismert oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki a képzéseket nappali, esti és levelezı tagozaton, továbbá távoktatásban végzi a Fıiskola. - Továbbképzést és felnıttképzést folytat az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. - Közoktatási intézmények fenntartójaként közoktatási feladatokat lát el. - Nemzetközi kapcsolatokat épít és ápol ösztöndíjas hallgatói és oktatói utak, közös kutatások, közös oktatási pályázatok segítségével. Nemzetközi megállapodásokkal biztosítjuk a Fıiskola hallgatói számára, a fıiskolai BA szintő diplomájukhoz kapcsolódóan MA szintő diplomához is juthassanak. - Hallgatóink mővészeti, néphagyományokon alapuló, erkölcsi kapaszkodókat adó képzésével keresztény kultúránk kincseinek továbbadására alkalmassá válnak. - A Fıiskola lehetıvé teszi a hitéleti képzésben résztvevı hallgatók számára, hogy párhuzamosan világi diplomát is szerezhessenek. A világi képzésben résztvevı hallgatók számára

lehetıséget

nyújt

párhuzamosan

hitéleti

képzésben

való

részvételre,

diplomaszerzésre is. - A fenti tevékenységeket a Fıiskola más jogi személyekkel együttmőködve is végezheti. - A felsıoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján a Fıiskolán minıségbiztosítási rendszer mőködik, az SZMSZ és annak mellékletét képezı Minıségbiztosítási szabályzat alapján.

7


A jelen minıségbiztosítási kézikönyvben nem térünk ki a papnevelés és szerzetesnevelés minıségbiztosításra, mivel egyrészt a Váci Egyházmegyében a papképzés és nevelés jelenleg a Fıiskolától függetlenül folyik mint nulladik évfolyam, másrészt a papképzést és nevelést az egyházi rendelkezések szabályozzák. Csak az alapképzési tevékenység, annak bemeneti (felsıfokú szakképzés) és kimeneti (szakirányú

továbbképzés,

minıségbiztosításával

foglalkozunk,

mesterképzés) mivel

képzési

minıségügyi

tevékenység

szempontból

ez

a

tevékenység a többi alaptevékenységtıl viszonylagosan függetlennek tekinthetı. A hitéleti képzés folyamatát, tartalmát és formáját tárgyaljuk. A jelen minıségbiztosítási kézikönyv továbbá nem tartalmazza az egyes képzési formák és szakok, valamint a szolgáltató egységek, mint minıségbiztosítási alrendszerek, minıségbiztosítási kézikönyvét. Ezeket ugyanis a jelen intézményi minıségbiztosítási kézikönyv alapján kell elkészíteni: - felsıfokú szakképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként; - alapképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként és szakirányonként; - mesterképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként és szakirányokként; - szakirányú továbbképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként; - felnıttképzési szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként, - távoktatási szakok minıségbiztosítási kézikönyve, szakonként, - Tudományos Bizottság minıségbiztosítási kézikönyve - Informatikai Központ minıségbiztosítási kézikönyve; - kollégium minıségbiztosítási kézikönyve; - könyvtár minıségbiztosítási kézikönyve; - gazdasági osztály minıségbiztosítási kézikönyve; - hallgatói önkormányzat minıségbiztosítási kézikönyve; - pr tevékenység minıségbiztosítási kézikönyve.

8


A fıiskola alaptevékenységei közül a képzés alaptevékenységen belül foglalkozik alapképzéssel, szakképzéssel, felnıttképzéssel, továbbképzéssel és távoktatással, valamint a képzést támogató kollégiumi, könyvtári és étkeztetési szolgáltatással. A társadalmi szolgáltatás alaptevékenységen belül a fıiskola többek között szociális szolgáltatást, szakmai rendezvények szervezését, pályázati szolgáltatást végez.

3.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó külsı elıírások és ajánlások 3.3.1. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb általános állami jogszabályok Az oktatási tevékenységgel kapcsolatos általános jogszabályok az alábbiak: - a munkajogviszonnyal kapcsolatos jogszabályok, - a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabályok, - a közbeszerzéssel kapcsolatos jogszabályok, - fogyasztóvédelmi jogszabályok, - környezetvédelmi jogszabályok. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb általános állami jogszabályok győjteményét mellékeljük a jelen minıségbiztosítási kézikönyvhöz.

3.3.2. A fıiskola mőködésére vonatkozó oktatással kapcsolatos fontosabb állami jogszabályok Az oktatással kapcsolatos jogszabályok az alábbiak: - a felsıoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok, - a közoktatási törvény és a kapcsolódó jogszabályok, - a felnıttképzési törvény és a kapcsolódó jogszabályok.

9


A fıiskola mőködésére vonatkozó, oktatással kapcsolatos fontosabb állami jogszabályok győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz.

3.3.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb katolikus egyházi jogszabályok A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb katolikus egyházi elıírások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz.

3.3.4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fıbb Európai Uniós elıírások és ajánlások A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb EU elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz.

3.3.5. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola képzési tevékenységére vonatkozó egyéb állami szabályok és ajánlások A fıiskola képzési tevékenységére vonatkozó fontosabb OM, MAB, FTT, stb. elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük a minıségbiztosítási kézikönyvhöz.

3.3.6. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb minıségügyi elıírások és ajánlások

10


Minıségügyi szempontból a fıiskola figyelembe veszi a fogyasztóvédelmi törvény és a kapcsolódó jogszabályok szellemét és a szolgáltatás felelısség nemzetközi elıírásainak elveit. A fıiskola a képzési tevékenységébe beépíti az emberi méltóság, az élet, az egészség, a környezet, a vagyon, a szellemi tulajdon és a személyes adatok védelmére vonatkozó elıírásokat és ajánlásokat. A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb minıségügyi elıírások és ajánlások győjteményét mellékeljük.

11


4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola helye a keresztény életben 4.1.Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje és célrendszere 4.1.1. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola értékrendje Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola keresztény világnézeten alapuló értékrendje Krisztus személyes példájában, a Szentírásban, a szent hagyományban és az Egyház tanításában rögzített örök értékeken nyugszik, amelyeket hitünk megvallása, a keresztény misztérium ünneplése, a Krisztust követı élet és keresztény gyakorlat révén kell és lehet megvalósítani.

4.1.2. A keresztény fıiskola kultúrája A keresztény fıiskola értékrendje az intézmény kultúrájában valósul meg: a fenntartó, az intézményvezetı, a munkatársak, a diákok magatartásában és tevékenységében, elektromos és hagyományos publikációkban, a rendezvényeken és a nyilvános szereplés vállalásában, a tanulmányi elımenetelben és a feladatok lelkiismeretes teljesítésében, valamint a társadalmi életben és a keresztény közösségben történı helytállásban.

4.1.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola küldetésnyilatkozata, jövıképe A Fıiskola elsıdleges feladata, hogy tevékenységével elısegítse a kereszténységen alapuló hagyományos magyar és kisebbségi kultúra, a magyar nyelv és kisebbségi nyelvek, a család és más hagyományos közösségi formák megmaradását és fejlıdését azáltal, hogy felsıfokú végzettségő szakembereket – nevelıket, segítı, hitéleti, egyházzenei szakembereket – képez, segíti hallgatóit abban, hogy tudásban és emberségben kiteljesedjenek.

12


A Fıiskola célja, hogy a következı nemzedékek egészséges természeti és szellemi környezetben nevelkedhessenek. A fıiskolai oktatás a keresztény gyökerekre, a magyar kultúrára és nyelvre, az országban élı kisebbségek kultúrájára és nyelvére alapozva teremti meg azt a légkört, amelyben az értelmiségi képzés feladatát ellátja. A fıiskola kiemelten fontos feladatának tartja a német nemzetiségi pedagógusok képzését, illetve azt, hogy a legnagyobb létszámú kisebbség, a roma (cigány) gyermekek esélyteremtését segítse romológiai ismeretekkel rendelkezı pedagógusok képzésével. A Fıiskola vállalt feladata a tanító, óvoda-, szociálpedagógus képzés, valamint továbbképzés. Kiemelt

szerepet

tölt

be

Fıiskolánk

életében

a

magyar

hagyományokra

épülı

drámapedagógus képzés. Tudományos életünket elsısorban a képzésekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások folytatása jellemzi. Speciális területként jelenik meg a vallástudományi bölcsész egyetemi szak. A Fıiskola egyházi jellegének kialakítását a hittanár, a kántorképzés, a katekéta-lelkipásztor munkatárs és az ehhez kacsolódó hitéleti tevékenység segíti. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk mőködésével segítse a Váci Egyházmegye oktatási, nevelési, hitéleti feladatait. Fıiskolánk az egyetemes katolikus felsıoktatás részeként kíván mőködni, ennek megfelelıen alakítja hazai és nemzetközi kapcsolatait. A fıiskola középtávú célját jövıképe határozza meg. A fıiskola jövıképe: egy mondatban fogalmazandó meg, pl.: „Áldozatos munkával megvalósítani a krisztusi küldetést a világban.”

13


4.1.4. A keresztény fıiskola fıbb célkitőzései

A fıiskola stratégiája és politikája A fıiskola felsı vezetésének stratégiai döntése a minıségbiztosítási rendszer kialakítása, mőködtetése és folytonos tökéletesítése.

Az alapfeladatához kapcsolódó képzés célja a.

olyan értelmiségi pedagógiai szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és

szakmai mőveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, hitük és szeretetteljes bánásmódjuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttmőködve - alkalmasak az óvodás gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére; b.

olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott ismeretek,

készségek és képességek birtokában alkalmasak a diplomájukban megjelölt területen nevelési, oktatási és szociális fejlesztı, segítı feladataikat ellátni; c.

végzett pedagógusaink korszerő általános mőveltséggel, idegennyelvtudással, társadalmi

érzékenységgel rendelkeznek, jellemzi ıket az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, az egyéni és közösségi felelısségérzet és feladatvállalás, az egész életen át tartó mővelıdés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel. d.

a nemzeti és az egyetemes kultúra (a tudományok és a mővészetek) közvetítésével,

mővelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztésével a hallgatókat felkészítjük az értelmiségi létre.

A fıiskola fıbb fejlesztési célkitőzései A fıiskola > a saját célok > a változó társadalmi/egyéni igények > az eddigi eredmények > a kialakult intézményi kultúra > a rendelkezésre álló szervezet

14


figyelembe vételével tervezi meg és vezeti be minıségbiztosítási rendszerét. A fıiskola minıségbiztosítási célja, hogy eredményesen és hatékonyan felfedje az érdekelt felek – azaz elsısorban a hallgatók, az oktatók, a fıiskola, az Egyház, a közoktatás, és a társadalom – igényeit és elvárásait, ezeket vesse össze a fıiskola értékrendjével és az érdekelteknek a fıiskola értékrendjével összhangban lévı igényeit és elvárásait elégítse ki.

4.2 Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb tevékenységei 4.2.1. A fıiskola fıbb tevékenységei A fıiskola képzési tevékenységén belül az alábbi képzési folyamatokat határozza meg: hitéleti képzés, ezen belül katekéta-lelkipásztori munkatárs (BA), hittanár-nevelı (MA), katolikus kántor, világi képzés, ezen belül, tanító, szociálpedagógus, óvodapedagógus, kisebbségi pedagógus, nemzetiségi pedagógus, kétszakos, gyakorló iskolai; tanárok képzése/szakirányú továbbképzése; felnıttképzés; távoktatás. 4.2.2. A képzési tevékenység fıbb jellemzıi a minıségbiztosítás szempontjából Minıségbiztosítási szempontból az ember-ember kapcsolaton alapuló szolgáltatásoknak számos fontos jellemzıje van. A fıiskolák alaptevékenysége a képzés és a nevelés, ez a

15


minıségügyben termelésnek nevezett tág fogalmon belül az ember és az ember közötti szolgáltatás, ahol a tanár és a hallgató közötti kapcsolaton alapul a

szolgáltatás. (A keresztény fıiskolák természetesen más jellegő szolgáltatást is végeznek.) Az ember-ember, vagy még pontosabban személy-személy közötti szolgáltatás alapvetı jellemzıje, hogy a szolgáltatási folyamat során mind a szolgáltató (pl. a tanár), mind az, aki a szolgáltatást kapja (pl. a hallgató) térben és idıben egy rendszerben van, így közöttük közvetlen kölcsönhatás van és a szolgáltatás hatékonysága a két fél együttmőködésétıl függ. A két fél kapcsolata általában személyes, emberi, szakmai és jogi. Minıségbiztosítási szempontból a képzésnek további jellemzıi vannak. A képzés további alapvetı jellemzıje, hogy nem közvetlenül „felhasznált” szolgáltatás, hanem beruházás, pontosabban értelmi és érzelmi beruházás. A hallgató a képzés során „fogyasztó”, majd a képzés, a tudás hasznosítása során „termelı” lesz, a tudását adja át egyrészt a hitéleti szolgálatban, másrészt a munkáltatójának, továbbá a társadalomnak. Ezen tevékenységek eredményeit hasznosítja a társadalom, mint végfogyasztó. Minıségügyi szempontból további problémát jelent az, hogy a képzés, mint beruházás eredménye közvetlenül nem mérhetı, „gyümölcse” csak idıben lassan – általában évtizedek alatt – jelenik meg, így hatása nagyon nehezen érzékelhetı, mérhetı. A képzés minıségmenedzsmentjének különleges jellegzetessége az is, hogy a szolgáltatást igénybevevı hallgatók fiatal, általában még nem kiforrott személyiségek, ugyanakkor a szolgáltatást nyújtó oktatók általában a szakterületet kiválóan ismerı, az oktatásra alkalmas tudós egyének, akik a képzést felelıséggel, de egyben jelentıs szabadsággal végzik. A keresztény képzés során figyelembe kell venni a keresztény pedagógia fontosabb ajánlásait is (mellékelni kell az adott felsıoktatási intézményre adaptált minıségbiztosítási kézikönyvhöz).

16


4.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola fıbb kapcsolatai 4.3.1. A fıiskola állami oktatási kapcsolatrendszere A fıiskola állami oktatási kapcsolatrendszere rendkívül sokrétő. A gyakorlóiskola miatt kapcsolata van a közoktatási kormányzattal, az alapképzés miatt a felsıoktatási kormányzattal és a szakképzés miatt a szakképzés irányításával. Az OM-mel a kapcsolata többrétő: részben mint felügyeleti szervezet, részben mint pályázati lehetıséget nyújtó szervezet és mint tájékoztató, tanácsadó szervezet. Hasonló a helyzet a MAB-bal. A kapcsolat itt is többrétő: részben mint engedélyezı, felügyelı, részben mint tájékoztató, tanácsadó szervezet. A fentiek mellett a fıiskolának kapcsolata van többek között a Fıiskolai Fıigazgatói Konferenciával és a különbözı Országos Hallgatói Érdekképviseleti Szervekkel.

4.3.2. A fıiskola egyéb állami kapcsolatrendszere A fıiskola, hasonlóan a többi felsıoktatási intézményhez, számtalan, nem közvetlenül a képzési tevékenységére vonatkozó kapcsolattal rendelkezik. A költségelszámolás tekintetében elsısorban az Állami Számvevıszékkel és az APEH-hel tart kapcsolatot, továbbá az OEP-pel. Az egészségügyi kérdések tekintetében elsısorban az ÁNTSz-szel tart kapcsolatot. A fentiek mellett számos mőszaki szabályozási területen a különbözı engedélyezı, felügyelıségekkel, hivatalokkal, pl. önkormányzattal tart kapcsolatot. 4.3.3. A fıiskola egyházi kapcsolatrendszere A fıiskola alapítója és fenntartója a megyéspüspök. Az intézmény tevékenységét a katolikus egyház szabályai szerint, annak struktúráján belül fejti ki. Ennek következtében felügyeleti szervnek tekintendı a Hittani Kongregáció a tanítás hitelessége vonatkozásában, a

17


Szemináriumok és Oktatási Intézmények Kongregációja (Katolikus Nevelés Kongregációja) a hivatásgondozás, a keresztény nevelés és keresztény felsıoktatás vonatkozásában. A Cor Unum pápai tanács a szociális területen végzett tevékenység felügyeleti szerve. A

Magyar

Katolikus

Püspöki

Kar

az

országosan

összehangolt

tevékenységek

megvalósításánál tekintendı felügyeleti szervnek. Amennyiben a fıiskola más felsıoktatási intézményhez affiliálódik, az affiliáló intézmény is felügyeleti szerv az affiliációs iratokban megnevezett szakok vonatkozásában.

4.3.4. A fıiskola társkapcsolatai A fıiskola legjelentısebb társkapcsolatai a közoktatási intézmények, mert egyrészt gyakorlóhelyekként aktívan részt vesznek a gyakorlati képzésben, másrészt a végfelhasználók legjelentısebb csoportja. A plébániák nem csak a Fıiskola jelentıs „beszállítói”, hanem a hitéleti képzésben gyakorlóhelyek is. İk jelentik továbbá a végfelhasználók egyik csoportját is. A keresztény képzés lelki, szellemi hátterét biztosítják. Az egyházi középiskolák az oktatáson, a képzésen és a keresztény nevelésen keresztül úgy készítik fel diákjaikat, hogy azok könnyen folytathassák tanulmányikat egyházi, keresztény intézményekben. A nem egyházi középiskolák is jelentısek, mivel a felsıoktatási intézménybe csak a középfokú végzettség megszerzése után lehet bejutni. Sok olyan elkötelezett ember tanul ezekben az intézményekben, akik fontosnak érzik, hogy meggyızıdésüket tovább erısítsék, tudásukat pedig elmélyítsék Fıiskolánkon. A középiskolák jelentik a Fıiskola közvetlen bemenetét. A szociális/karitász intézmények jelentısége nagy, hiszen a segítı szeretet gyakorlása az egyház egyik elsıdleges küldetése. Ezek az intézmények a végzett hallgatók végfelhasználói. A mai sokoldalú kutatási-oktatási elvárásoknak csak úgy tud megfelelni a Fıiskola, hogy a régióban található felsıoktatási intézményekkel szoros együttmőködési kapcsolatot alakít ki. Közös programokat tervez, közös kutatásokat végez, közösen pályázik.

18


Az egyház jogszabályban írja elı, hogy a keresztény felsıoktatási intézményeknek kötelezı együttmőködniük. Az együttmőködés egyik nagyon szoros formája az affiliáció. Ez garantálja az oktatás magas színvonalát és a keresztény tanítás továbbadását. A kreditrendszer bevezetésébıl fakadó alapvetı szükségszerőség, hogy más egyetemeken és fıiskolákon teljesített kreditpontokat elismerjünk. Fontos, hogy a nemzet felsıoktatási intézményei szükség esetén egységesen is fel tudjanak lépni az Európai Unióban.

19


5. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete 5.1. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola felügyeleti szervezete Állami oldalon a fıiskola felsıoktatási felügyeleti szerve egyrészt az OM, amely általános törvényi felügyeletet gyakorol, másrészt a MAB, amely az akkreditáció szempontjából részben engedélyezı és felügyelı, részben tanácsadó és segítı, továbbá a FTT, amely elsısorban a szakok engedélyezése területén gyakorol felügyeletet.

5.2. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola szervezete (lsd. organogram) (A fıiskola szervezeti felépítését mellékelni kell az adott felsıoktatási intézményre adaptált minıségbiztosítási kézikönyvhöz)

20

Kollégium

APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola organogramja FİISKOLAI TANÁCS,

BIZOTTSÁGOK IGAZGATÓ TANÁCS

TANULMÁNYI FİIG. HELY.

Felnıttkép. Központ

Tanulmányi Osztály

Informatikai és Kommunikáció s Központ

TANSZÉKVEZETİI

FİIGAZGATÓ

GYAK. KÉP. FİIG. HELY.

Közokt. Intézm. Gyakorló helyek

TANÁCS

FİTITKÁR

Fıigazgatói Hivatal

Gazdálkodási Osztály

INTÉZETEK, TANSZÉKEK

GAZDASÁGI OSZTÁLY VEZ.

Gazdasági Osztály

Okt.módsz. vezetı

Könyvtár

Gondnokság

21


5.3. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási szervezete A minıségbiztosítás megvalósítása érdekében a fıiskola minıségbiztosítási szervezetet hoz létre. A minıségbiztosítási szervezet a fıiskola irányítási rendszerének része. A minıségbiztosítási szervezetet a minıségbiztosítási vezetı irányítja, aki közvetlenül a fıigazgató irányítása alatt végzi a tevékenységét. A minıségbiztosítási vezetı munkáját minıségbiztosítási bizottság és minıségértékelı bizottság felügyeli és segíti. A minıségbiztosítási vezetı irányító munkáját minıségbiztosítási elıadó segíti, ı végzi a minıségbiztosítással kapcsolatos adminisztrációt.

22


A minıségbiztosítási szervezet felépítésének vázlata

Fıiskolai Tanács

megbízás

megbízásra javaslat Minıségértékelı Bizottság

Fıigazgató

megbízás

Minıségbiztosítási Bizottság

megbízás, irányítás

segítés

felügyelet

Minıségbiztosítási vezetı

Második szint Szak 1,2,3… Minıségbiztosítási felelıse

Kiszolgáló egységek minıségbiztosítási felelıse

23


5.4. Az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola belsı szabályrendszere A fıiskola belsı szabályrendszerét a függelékben mellékeljük: SzMSz és mellékletei, illetve az SzMSz-ben hivatkozott szabályzatok: Felvételi és átiratkozási szabályzat Kredit rendszerőképzés Tanulmányi és vizsgaszabályzat (KTVSZ) Díszoklevél adományozásának rendje Szabályzat a hallgatói juttatásokról és térítésekrıl Kollégiumi szabályzat HÖK szabályzat Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat Dolgozói fegyelmi és kártérítési szabályzat Oktatók és tudományos kutatók munkaköri szabályzata Tudományos kutatási és mővészeti tevékenységi szabályzat TDK-szabályzat Belsı jogorvoslati szabályzat Intézményi testületi szabályzatok (testületenként) Az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje Tőzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Gyakorlati Képzési SzMSz Minıségbiztosítási szabályzat Oktatói követelményrendszer Selejtezési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Személyszállítások rendelésének szabályzata Gépjármő-használati szabályzat Közbeszerzési szabályzat Beszerzési szabályzat

24


Kötelezettség-vállalási szabályzat Tanulmányi ügyrend Kommunikációs és telefon szabályzat Számviteli politika

25


6. A fıiskola minıségszabályozó tevékenységei és rendszere

6.1 A fıiskolai minıségszabályozó tevékenységei: hierarchikus szabályozó tevékenységek: fıiskolai minıségszabályozó tevékenységek fıiskolai oktatási minıségszabályozó tevékenységek fıiskolai kutatási minıségszabályozó tevékenységek intézeti minıségszabályozó tevékenységek tanszéki minıségszabályozó tevékenységek 6.2 Minıségszabályozó biztosítási egységek tevékenységei - a szakok oktatási tevékenységének minıségbiztosítása - szakirányú továbbképzések tevékenységének minıségbiztosítása - felnıttképzés tevékenységének minıségbiztosítása - távoktatás tevékenységének minıségbiztosítása - társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítása A fıiskolai minıségszabályozó rendszer felépítése az alapvetı tevékenységek alapján: 1. Oktatás minıségbiztosítása 2. Kutatás minıségbiztosítása 3. Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítása 6.3 A fıiskola minıségszabályozó rendszerének irányítási rendszere és szervezete - A fıiskola minıségszabályozó rendszerének hierarchikus irányítási rendszere

26


Felsı szint: fıiskolai minıségszabályozó rendszer Alsó szint: Oktatás minıségbiztosítási rendszer Kutatás minıségbiztosítási rendszer Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási rendszer - Fıiskolai Minıségszabályozó Rendszer irányítási szervezete: fıiskolai minıségirányítási vezetı fıiskolai oktatási minıségbiztosítási vezetı intézeti/tanszéki oktatási minıségbiztosítási vezetı szak minıségbiztosítási vezetı fıiskolai kutatási minıségbiztosítási vezetı Tudományos Bizottság minıségbiztosítási vezetı Kutatási projektek minıségbiztosítási vezetı Konkrét kutatási projekt minıségbiztosítási vezetı Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási vezetı Tanácsadás minıségbiztosítási vezetı Rendezvény minıségbiztosítási vezetı - A fıiskola minıségszabályozó rendszer szervezeti egységei Általános minıségbiztosítási csoport Oktatási minıségbiztosítási csoport Kutatási minıségbiztosítási csoport Társadalmi szolgáltatás minıségbiztosítási csoport

27


7. Az intézményi minıségbiztosítási rendszer mőködtetése A minıségbiztosítási egységek tevékenységei2 Általános, az egész fıiskolára vonatkozó (rendszeres): - éves minıségbiztosítási terv, célok meghatározása, - éves minıségbiztosítási beszámoló, - minıségbiztosítási képzések ütemezése, - külsı és belsı szabályozók alakulásának figyelemmel kísérése. A Rendszer felügyelete (rendszeres): - vezetıi minıségbiztosítási átvizsgálások, - belsı auditok, - önértékelések. Mérés (rendszeres): - folyamat-, teljesítménymutatók figyelemmel kísérése, - megfelelıség figyelemmel kísérése, - megelégedettség figyelemmel kísérése. Elemzés (rendszeres): - folyamat-, teljesítménymutatók elemzése, - megfelelıség elemzése, - megelégedettség elemzése, - a kitőzött célok összevetése az elért eredménnyel. Kiigazítás (eseti): - panaszok, reklamációk kezelése, - helyesbítı tevékenységek, - az eltérések kezelése. 2

Veress Gábor felosztását követjük, in: Veress Gábor: A Veszprémi Egyetem minıségbiztosítási rendszerének terve, Veszprém 2003. (kézirat) 19-20.o.

28


Felülvizsgálat: - a minıségpolitika felülvizsgálata, - a minıségcélok felülvizsgálata, - a minıségbiztosítási rendszer felülvizsgálata, - a minıségbiztosítási dokumentációs rendszer felülvizsgálata, - az erıforrás-gazdálkodás felülvizsgálata, - folyamatok szabályozásának felülvizsgálata, - a megfelelıség-szabályozás felülvizsgálata. Fejlesztés: - fejlesztési javaslat kidolgozása, - szabályozott megelızı tevékenységek, - tökéletesítı tevékenységek.

29


8. A minıségbiztosítási egységek adminisztrációja 8.1 Éves tervek: - minıségügyi képzési terv, - vezetıségi átvizsgálás terve, - belsı audit terve, - minıségcélok, - helyesbítı tevékenységek terve, - megelızı tevékenységek terve, - minıségtökéletesítı tevékenységek terve, - a minıségbiztosítás pénzügyi terve. 8.2 Feljegyzések: - minıségügyi képzések, - vezetıségi átvizsgálások, - belsı auditok feljegyzései, - önértékelések, - helyesbítı tevékenységek, - megelızı tevékenységek, - meg nem felelések kezelése, - minıségügyi panaszok kezelése, - felhatalmazások, - teljesítményértékelés, - minıségértékelés, - motiválás, - igényfelmérés, - megelégedettség felmérése, - minıségügyi helyzetelemzések.

30


8.3 Nyilvántartások: - kézikönyvek, - eljárás-utasítások, - munkautasítások, - formanyomtatványok, - külsı szabályzatok.

31


9. Önértékelés hierarchikus egységenként és képzésenként (BA és MA)

9.1 A képzési tevékenység önértékelése - Célrendszer szempontjából - oktatók, - hallgatók, - tanterv, tananyag, - infrastruktúra, - tanítás-tanulás, - értékelés, vizsgák, - kutatás, - minıségbiztosítás.

9.2 Eredmény kritériumok: - Hallgatók, - végzettek, - munkáltatók (hitéleti képzés esetén másodlagos „fogyasztóknak nevezhetnénk, mivel az elsıdleges „fogyasztók” a végzettek által tanított diákok, egyházi közösség tagjai; bennük az átadott hit nem mérhetı eredményként, csak annak külsı megnyilvánulása, amit keresztény életvitelnek, Krisztus követésének nevezhetünk, ennek mint eredménynek kritériuma a keresztény erkölcsi norma, a vallásos élet normája), - szakértık, szakmai szervezetek, egyházi közösség.

32


9.3 Eredménymutatók: A képzési tevékenység eredményességét kifejezı vagy a változását mutató paraméterek, amelyek - oktatói ellátottság, - hallgatói létszám, - infrastrukturális feltételek, - képzési folyamat eredményei, - lemorzsolódási arány, - beiratkozottak és végzettek aránya, - diplomák minısítése, - elhelyezkedési mutatók, - gazdasági mutatók, - kutatási eredmények, - társadalmi szolgáltatás eredményei. 9.4 Önértékelési módszerek: - kérdıíves felmérés alapján, - fókuszcsoportos megbeszélés alapján,

33


Függelék tartalma 1. Képzési eljárás-utasítások A tanító képzés folyamatszabályozása A óvoda-pedagógus képzés folyamatszabályozása A szociálpedagógus képzés folyamatszabályozása Hittanár képzés folyamatszabályozása Katekéta-lelkipásztori munkatárs folyamatszabályozása A kétszakos képzés folyamatszabályozása A gyakorló iskolai képzés folyamatszabályozása A tanár-továbbképzés folyamatszabályozása A távoktatás folyamatszabályozása A szakalapítás és a szakindítás folyamatszabályozása

2. Minıségügyi eljárás-utasítások A dokumentumok szabályozása A feljegyzések szabályozása A vezetıségi átvizsgálás eljárásrendje Az érdekeltek megelégedettségének mérése A belsı audit eljárásrendje A meg-nem-felelések kezelése A folytonos tökéletesítés eljárásrendje A helyesbítı tevékenységek eljárásrendje A megelızı tevékenységek eljárásrendje

3. Dokumentumok

34


A fıiskola külsı dokumentumai A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb általános állami jogszabályok A

fıiskola

mőködésére

vonatkozó,

oktatással

kapcsolatos

fontosabb

állami

jogszabályok A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb katolikus egyházi jogszabályok A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb Európai Uniós elıírások és ajánlások A fıiskola képzési tevékenységére vonatkozó egyéb állami szabályok és ajánlások A fıiskola mőködésére vonatkozó fontosabb minıségügyi elıírások és ajánlások A keresztény pedagógia néhány fontosabb ajánlása

A fıiskola belsı dokumentumai A fıiskola etikai kódexe A fıiskolai SzMSz A fıiskola szervezeti felépítésének ábrája A fıiskola feljegyzéseinek mesterpéldányai Felvételi és átiratkozási szabályzat Kreditrendszerő képzés Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (KTVSZ) Díszoklevél adományozásának rendje Szabályzat a hallgatói juttatásokról és térítésekrıl Kollégiumi szabályzat HÖK szabályzat Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat Dolgozói fegyelmi és kártérítési szabályzat Oktatók és tudományos kutatók munkaköri szabályzata Tudományos kutatási és mővészeti tevékenység szabályzata TDK-szabályzat Belsı jogorvoslati szabályzat

Intézményi testületi szabályzatok (testületenként) Intézményi ünnepek és megemlékezések rendje

35


Tőzvédelmi szabályzat Iratkezelési szabályzat Gyakorlati Képzési SzMSz Minıségbiztosítási szabályzat Oktatói követelményrendszer Selejtezési szabályzat Munkavédelmi szabályzat Személyszállítások rendelésének szabályzata Gépjármő-használati szabályzat Közbeszerzési szabályzat Beszerzési szabályzat Kötelezettség-vállalási szabályzat Tanulmányi ügyrend Kommunikációs és telefon szabályzat Számviteli politika Környezetvédelmi szabályzat 4. Feljegyzések A fıiskola alapító okirata A fıiskola minıségcéljai a 2005-2006. évre A fıiskola külsı dokumentumainak listái A fıiskola belsı dokumentumainak listái A fıiskola munkaköri leírásai Bérleti szerzıdés Munkaszerzıdés Megbízási szerzıdés Vállalkozói szerzıdés

36


1. Képzési eljárás-utasítások, folyamatszabályozások A képzési eljárás-utasításokat a szakok, illetve képzési formák (pl. felnıttképzés, távoktatás) minıségbiztosítási kézikönyve tartalmazza.

37


2. Minıségügyi eljárás-utasítások3 2.1 A dokumentumok szabályozása 2.1.1 A dokumentumok szabályozásának célja A Fıiskola minıségbiztosítási rendszerének dokumentumokkal kapcsolatos követelményeit a Minıségbiztosítási Kézikönyv … fejezete tartalmazza. Ez az eljárás annak szabályát írja le – összhangban az SZMSZ V. sz. melléklet 18. pontja Iratkezelési szabályzat-ával -, hogy a Fıiskola szervezeti egységei a náluk keletkezett vagy hozzájuk érkezett minıségbiztosítási iratokat jól áttekinthetı és ellenırizhetı rendszer szerint kezeljék, ırizzék, selejtezzék, illetve a nem selejtezhetı 5 évnél régebbi iratokat a megfelelı iktató- és segédkönyvekkel együtt a szervezeti egység vezetıje adja át a központi irattár munkatársának. Az eljárás-utasítás szabályozza a külsı dokumentumok elosztásának rendjét és az elavult dokumentumok selejtezését is. Az iratkezelés során biztosítani kell „A személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról” szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek betartását. 2.1.2 Alkalmazási terület Az eljárást a Fıiskola minıségbiztosítási rendszere érvényességi területén minden munkatársnak és érintettnek alkalmaznia kell. 2.1.3 Illetékesség és felelısség Az eljárás megvalósításáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel. 2.1.4. Az eljárás leírása A fıiskola külsı és belsı dokumentumokat kezel.

3

Veress Gábor nyomán.

38


2.1.4.1. A külsı dokumentumok kezelése A

minıségbiztosítási

rendszer

mőködését

befolyásoló

külsı

dokumentumokról

a

minıségbiztosítási vezetı listát vezet, amelyen minden változást naprakészen bevezet. A listát a minıségbiztosítási vezetı nyilvánosságra hozza. A listán szereplı külsı dokumentumokat a minıségbiztosítási vezetı irodájában kell tárolni, vagy ki kell osztani. A kiosztásról a minıségbiztosítási vezetı nyilvántartást vezet. A tárolás történhet elektronikus formában is, p1. jogszabályok esetén. A külsı dokumentumok belsı hatályba léptetésérıl, ‘belsı kiadásáról” a minıségbiztosítási vezetı kiosztási, vagy tudomásulvételi listát vezet. A hatályon kívül helyezett dokumentumok archiválásáról a minıségbiztosítási vezetı gondoskodik. A

hatályát

vesztett

külsı

dokumentumokat

a

kiosztási/tudomásulvételi

listán

a

minıségbiztosítási vezetı visszavonja, feljegyzi a külsı dokumentum listán és archiválja a dokumentumot. 2.1.4.2. A belsı dokumentumok kezelése Minıségügyi belsı dokumentum a fıiskola által készített minden olyan szabályozó leírás, amely a fıiskola tevékenységeinek a minıségét befolyásolja. A belsı dokumentumok fıbb típusai: belsı szabályzatok a Minıségbiztositási Kézikönyv eljárás-utasítások, ezen belül • a minıségbiztosítási eljárás-utasítások • a fıiskolai tevékenységek eljárás-utasításai, ezen belül — a képzéssel kapcsolatos eljárás-utasítások — a kutatás/fejlesztéssel kapcsolatos eljárás-utasítások — a társadalmi szolgáltatással kapcsolatos eljárás-utasítások A fıiskola minıségügyi belsı dokumentumain az alábbi adatoknak kell szerepelnie: a dokumentum megnevezése, azonosítója a dokumentum készítıjének neve, aláírása és az aláírás dátuma a dokumentum jóváhagyójának neve, aláírása és dátuma.

39


A belsı dokumentumok szabályozásának folyamata a 2. ábrán látható. A minıségügyi dokumentumot a minıségbiztosítási vezetınek a kiadás elıtt tartalmi szempontból felül kell vizsgálnia, ellenıriznie kell, hogy a kapcsolódó dokumentumokkal összhangban van-e.

A belsı dokumentumot a felülvizsgálat után a fıigazgató jóváhagyja, vagy javításra visszaadja. A dokumentum kiadásáról a minıségbiztosítási vezetı rendelkezik. Minden dokumentumról kiosztási listát készít a minıségbiztosítási vezetı. A dokumentum a kiadás napjától visszavonásig érvényes. A belsı dokumentumot a használók részére kiosztják, ennek nyilvántartásáról a minıségbiztosítási vezetı gondoskodik. A belsı dokumentum használója felel a dokumentum rendelkezésre állásáról és állagának megırzésérıl. A belsı dokumentumot használat közben idıszakosan a minıségbiztosítási vezetı felülvizsgálja és dönt az esetleges tökéletesítésrıl, vagy javításról, vagy javaslatot tesz a visszavonásról. A belsı dokumentum visszavonásáról a fıigazgató dönt. A minıségbiztosítási vezetı a belsı dokumentumok listájára bevezeti a dokumentum hatálybaléptetését, módosított változatának hatálybaléptetését, illetve visszavonását. A visszavonás tényét a minıségbiztosítási vezetı a kiosztási listán feljegyzi. A minıségbiztosítási vezetı a visszavont belsı dokumentum egy példányát archiválja.

40

APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA 2.2. A feljegyzések szabályozása 2.2.1. Cél Ez az eljárás a feljegyzések kezelésének részletes szabályait írja le, a készítés, az azonosítás, a nyilvántartás és a tárolás/megırzés követelményeinek az elıírásaival. 2.2.2. Alkalmazási terület Az eljárást a Hittudományi Fıiskola minıségbiztosítási rendszere érvényességi területén minden munkatársnak és érintettnek alkalmaznia kell. 2.2.3. Illetékesség és felelısség Az eljárás megvalósításáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel. 2.2.4. Az eljárás leírása 2.2.4.1. A feljegyzések típusai A feljegyzés lehet kézzel (tintával) írott, lehet nyomtatott, lehet kitöltött őrlap, aláírt nyomtatvány stb. A feljegyzés lehet adott tevékenységhez kapcsolódóan rendszeres kötelezı, de lehet alkalmi, nem kötelezıen elkészítendı. A feljegyzés készülhet elıre elıírt formanyomtatvány alapján, de lehet nem formalizált. A feljegyzés lehet okmány jellegő, jogilag kötelezı, vagy nem kötelezı. A feljegyzés általában dokumentumhoz kötött. A feljegyzés lehet kívülrıl érkezı (külsı) és a fıiskolán készített belsı. 2.2.4.2. A feljegyzések szabályozása A belsı feljegyzés készítıje az adott dokumentumban és a munkaköri leírásban szereplı, arra felhatalmazott személy. A feljegyzést annak készítıje azonosítja az adott dokumentumra történı hivatkozással, illetve a formanyomtatvány azonosítójával, továbbá esetleg sorszámmal és dátummal.

41


A feljegyzésben szereplı adatok, információk helyességéért annak készítıje felel. A feljegyzést nyomtatott formában vagy megfelelı tintával, kézírással kell elkészíteni. A feljegyzésen az alábbiaknak kell szerepelnie azonosító, tartalom, a készítı olvasható neve és aláírása, a készítés dátuma. A feljegyzésen - ha a dokumentum másképpen nem rendelkezik - javítást csak olyan módon lehet elvégezni, hogy a javítás elıtti információ teljesen megmaradjon és a javítás tényét és a javítást végzı olvasható nevét fel kell tüntetni és a javítást is alá kell írni. Hibás

feljegyzés

esetén

a

minıségbiztosítási

vezetı

elrendelheti

a

feljegyzés

érvénytelenítését. Ekkor a hibás belsı feljegyzésen fel kell tüntetni az ‘érvénytelen’ felírást és azt aláírnia és dátumoznia kell minıségbiztosítási vezetınek. Az érvénytelenített feljegyzést ugyanúgy meg kell ırizni, mint az érvényeseket. Hibás külsı feljegyzés esetén a minıségbiztosítási vezetı visszaküldi a feladónak a feljegyzést. A minıségbiztosítási vezetınek ki kell vizsgálnia a hibás belsı feljegyzés készítésének okát és szükség esetén intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy hasonló eset a jövıben ne következzék be. A

feljegyzések

nyilvántartásáért

és

tárolásáért,

illetve

az

archiválásáért,

majd

megsemmisítéséért a dokumentumban szabályozott illetékes felel.

42


2.3. A belsı audit eljárásrendje 2.3.1. Cél Ez az eljárás a belsı audit tervezésének és megvalósításának részletes szabályait tartalmazza. 2.3.2. Alkalmazási terület Az eljárást az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási rendszere érvényességi területén minden munkatársnak és érintettnek alkalmaznia kell. 2.3.3. Illetékesség és felelısség Az eljárás megvalósításáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel. 2.3.4. Az eljárás leírása A belsı audit feladata annak a megállapítása, hogy a fıiskola minıségbiztosítási rendszere megfelelıen, hatékonyan és eredményesen mőködik. A belsı auditra a minıségbiztosítási vezetı éves tervet készít, amelyet a fıigazgató hagyja jóvá. Az éves tervben biztosítani kell a fıiskola minden alaptevékenységének és egységének rendszeres auditját, figyelembe véve a tevékenység minıségügyi jelentıségét. A tervnek tartalmaznia kell a kijelölt tevékenységet, a kijelölt szervezeti egységet, a kijelölt eljárás-utasításokat, az idıpontot, a kijelölt auditorok nevét. A fıigazgató kijelöli a belsı auditorokat, akik az auditok során a vezetés nevében járnak el. A belsı auditornak minıségügyi ismeretekkel kell rendelkeznie, ismernie kell az auditálandó tevékenységet, objektívnek, tárgyilagosnak, következetesnek kell lennie és függetlennek kell lennie az adott szervezeti egységtıl.

43


Belsı auditot rendelhet el a fıigazgató vagy a minıségbiztosítási vezetı az alábbi esetekben: éves auditterv alapján, soron kívüli audit, új dokumentum életbeléptetésekor, külsı audit elıtt, panaszok, problémák esetén. A belsı auditra kijelölt auditor legalább az audit elıtt egy héttel értesíti az auditálandó szervezeti egység vezetıjét az auditról és annak tartalmáról. A szervezeti egység az értesítést visszaigazolja és a minıségbiztosítási vezetı nyilvántartásba veszi. A vezetı auditor az auditot elıkészíti, kérdésjegyzéket készít. Az audit lefolytatása során az auditor a tények feltárására törekszik. Kérdéseket tesz fel, megfigyeli a mőveleteket, ellenırzi a dokumentumokat és a feljegyzéseket. A audit eredményeként a vezetı auditor eltérési jelentést készít. A jelentésben rögzíteni kell az eltéréseket, a végrehajtandó helyesbítı tevékenységeket és azok végrehajtásának határidejét. Az eltérési jelentést az auditált szervezeti egység vezetıje láttamozza és a minıségbiztosítási vezetı tartja nyilván. Az audit befejeztével a helyesbítı tevékenységet az arra kijelölt felelısnek végre kell hajtani. Ha ez jelentıs erıforrást igényel, akkor a kérdést a minıségbiztosítási vezetı intézi. Az auditor a végrehajtást ellenırzi, majd azt rávezeti az eltérési jelentésre és lezárja. A minıségbiztosítási vezetı tartja nyilván.

44


2.4. A helyesbítı tevékenységek eljárásrendje

2.4.1. Cél Ez az eljárás a helyesbítı tevékenységekkel kapcsolatos eljárási szabályokat írja le, a tervezéstıl a megvalósításon keresztül az értékelésig. 2.4.2. Alkalmazási terület Az eljárást az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási rendszere érvényességi területén minden munkatársnak és érintettnek alkalmaznia kell. 2.4.3. Illetékesség és felelısség Az eljárás megvalósításáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel. 2.4.4. Az eljárás leírása A helyesbítı tevékenységekkel kapcsolatos fıbb tevékenységek folyama az 1. ábrán látható. Az ábra csak a fontosabb lépéseket tartalmazza. Az ábrán nem tüntettük fel a negatív döntések miatti visszacsatolásokat, vagy leállásokat. A fıiskola minden vezetıjének és munkatársának kötelessége a folyamatok figyelése és a meg-nem-felelések felismerése. A felismert meg-nem-feleléseket mindenki köteles a minıségbiztosítási vezetınek, esetleg a fıigazgatónak jelenteni. A minıségbiztosítási vezetı, illetve a fıigazgató a jelentéseket nyilvántartásba veszi A meg-nem-feleléseket a minıségbiztosítási vezetı elemzi és indokolt esetben javaslatot készít a meg-nem-felelés okának kivizsgálására, melynek alapján a fıigazgató dönt a kivizsgálásról. A meg-nem-felelések okának kivizsgálását az arra kijelölt személy vagy csoport elvégzi, és ha arra mód van, akkor feltárja a meg-nem-felelés okát. A meg-nem-felelés okának az ismeretében a minıségbiztosítási vezetı javaslata alapján a fıigazgató dönt a helyesbítı tevékenység elvégzésérıl (terv), és kijelöli az azért felelıs személyt/szervezetet.

45


Az illetékes elvégzi a helyesbítı tevékenységet, és azt jelenti a minıségbiztosítási vezetınek. A helyesbítı tevékenység eredményességét az arra kijelölt személy megvizsgálja és arról jelentést ad a minıségbiztosítási vezetınek. Ha a helyesbítı tevékenység eredményes volt, akkor a helyesbítı tevékenységet a minıségbiztosítási vezetı lezárja és errıl a fıigazgatónak tájékoztatást ad.

46


2.5. A megelızı tevékenységek eljárásrendje

2.5.1. Az eljárás célja Ez az eljárás a megelızı tevékenységekkel kapcsolatos eljárási szabályokat Írja le a tervezéstıl a megvalósításon keresztül az értékelésig. 2.5.2. Alkalmazási terület Az eljárást az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minıségbiztosítási rendszer érvényességi területén minden munkatársnak és érintettnek alkalmaznia kell. 2.5.3. Illetékesség és felelısség Az eljárás megvalósításáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel. 2.5.4. Az eljárás leírása A megelızı tevékenységekkel kapcsolatos fıbb tevékenységek folyama az 1. ábrán látható. Az ábrán csak a megelızı tevékenység folyamának fıbb lépései láthatók, a negatív döntések miatti visszacsatolásokat és a folyamok esetleges leállítását nem tüntettük fel. A fıiskola minden vezetıjének és munkatársának kötelessége a fıiskola tevékenységeinek a folyamatos, minıségszemlélető figyelése és igyekeznie kell az eddig még be nem következett, de bekövetkezhetı, un. lehetséges meg-nem-felelések felismerése. A felismert lehetséges meg-nem-feléseket mindenki köteles a minıségbiztosítási vezetınek, illetve indokolt esetben a fıigazgatónak jelenteni, akik azt nyilvántartásba veszik. A lehetséges meg-nem-feleléseket a minıségügyi vezetı elemzi és indokolt esetben a megnem-felelés okának a kivizsgálására javaslatot készít, amelyet a fıigazgató hagy jóvá. A lehetséges meg-nem-felelés okának a kivizsgálását a fıigazgató által arra kijelölt személy vagy csoport elvégzi és ha arra mód van, akkor feltárja a meg-nem-felelés okát. A meg-nem-feleles okának az ismeretében a minıségbiztosítási vezetı javaslata alapján a fıigazgató dönt a megelızı tevékenység elvégzésérıl, azt tervként kiadja, amelyben kijelöli a végrehajtásért felelıs személyt/szervezetet.

47


A kijelölt felelıs elvégzi a megelızı tevékenységet, és azt jelenti a minıségbiztosítási vezetınek. Ha a megelızı tevékenység eredményes volt, akkor a helyesbítı tevékenységet a minıségbiztosítási vezetı lezárja és errıl a fıigazgatónak tájékoztatást ad.

48


2.6. A vezetıségi átvizsgálás eljárásrendje

2.6.1. Cél A vezetıségi átvizsgálás során a felsıvezetı átvizsgálja, hogy szükségesek-e változtatások a minıségirányítási rendszerben, beleértve a minıségpolitikát és a minıségi célokat. Az eljárás célja a vezetıségi átvizsgálás módjának meghatározása. 2.6.2. Alkalmazási terület Az eljárás az Apor Vilmos Katolikus Fıiskola minden vezetıjének és minden munkatársának alkalmaznia kell a minıségbiztosítási rendszer érvényességi területén. 2.6.3. Illetékesség és felelısség A vezetıségi átvizsgálás felelıse a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı. 2.6.4. Az eljárás leírása A vezetıségi átvizsgálás folyamata az 1. ábrán látható. 2.6.4.1. Az átvizsgálás elıkészítése A minıségbiztosítási vezetı javaslatokat tesz az átvizsgálási tervre, amelyet a fıigazgató hagy jóvá. Az átvilágítási terv a következıket tartalmazza: Milyen sorrendben, ütemezéssel kívánja a vezetıség a minıségbiztosítási rendszert átvizsgálni? Kinek a jelenlétét kívánja meg a vezetıség az átvizsgálás során? Milyen technikai feltételek szükségesek az átvizsgáláshoz (a vezetıségi átvizsgálás jegyzıkönyvének készítéséhez)? 2.6.4.2. Az átvizsgálás végrehajtása A vezetıség az átvizsgálás során objektív megfigyeléseket végez, megállapításokat (tényeket) közöl, amelyeket az arra kijelölt személy az átvizsgálási jegyzıkönyvben rögzít. Amennyiben

49


eltéréseket tapasztal a vezetıség, azt Eltéréslapon rögzíti és intézkedik a helyesbítı tevékenységekrıl. A helyesbítı tevékenységek esetén a vezetıség megbeszéli az adott területen dolgozó munkatársakkal és vezetıjükkel a helyesbítés módszerét, majd meghatározzák a helyesbítés végrehajtásának idıpontját. A vezetıség kinevezi a végrehajtásért felelıs személyt, majd elkészítteti vele a helyesbítı tevékenység tervét. A vezetıség ezzel egy idıben megnevezi a végrehajtás ellenırzését végzı személyt, aki ellenırzi és értékeli a helyesbítı tevékenység eredményét A vezetıség, amennyiben fontosnak találja, elıírhatja a szükséges folyamat, illetve a rendszerauditot. A vezetıség ellenırzi a módosított/helyesbített folyamatok teljesítését egy elıre meghatározott idıpontban történı vezetıségi átvizsgálás során. 2.6.4.3. Az átvizsgálási jegyzıkönyv elkészítése A vezetıségi átvizsgálás során rögzített megállapításokat (tényeket) és a helyesbítı/módosító intézkedések tényét jegyzıkönyvben rögzíteni kell. Az elkészült jegyzıkönyvet a fıigazgató és a vezetıségi átvizsgáláson jelenlévı vezetıségi tagok, beleértve a minıségbiztosítási vezetıt, aláírásukkal hitelesítik. A jegyzıkönyv fénymásolt példányait kapják: fıigazgató, minıségbiztosítási vezetı, a jegyzıkönyv által meghatározott területek vezetıi.

50


2.7. A meg-nem-felelések kezelése

2.7.1. Cél A jelen eljárás célja a meg-nem-felelések kezelésének részletes szabályozása. 2.7.2. Alkalmazási terület Az eljárást a fıiskola minden munkatársának alkalmaznia kell a minıségbiztosítási rendszer érvényességi területén. 2.7.3. Illetékesség és felelısség Az eljárás végrehajtásáért a fıigazgató és a minıségbiztosítási vezetı felel 2.7.4. Az eljárás leírása A fıiskola minıségbiztosítási rendszerének mőködése során rendkívül sokféle megfelelıségmegállapítás történik. A meg-nem-felelések kezelése a meg-nem-felelı objektum jellegétıl függ. a.) A meg-nem-felelı hallgató kezelése A hallgató egyrészrıl a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt válhat meg-nemfelelıvé. Ebben az esetben a folyamatokat a KTVSz alapján kell lefolytatni. A hallgató másrészrıl a nem megfelelı viselkedésével, magatartásával válhat meg-nemfelelıvé. Ebben az esetben a folyamatokat a „Hallgatói fegyelmi és kártérítési szabályzat” szerint kell lefolytatni. b.) A meg-nem-felelı oktató kezelése Az oktató egyrészrıl abban az esetben válhat meg-nem-felelıvé, ha a munkaköréhez elıírt elımeneteli követelményeket idıben nem teljesíti, másrészrıl abban az esetben, ha munkaköri feladatait nem teljesíti, továbbá, ha magatartása, viselkedése nem megfelelı.

51


Az oktató meg-nem-felelése esetén az eljárást vagy munkajogi vagy „Dolgozói fegyelmi és kártérítési szabályzat” alapján kell végrehajtani.

c.) A meg-nem-felelı tananyag kezelése Elıfordulhat, hogy a tudományterület fejlıdése, vagy változása a tananyag elévüléséhez, így meg-nem-feleléséhez vezet. Ebben az esetben szükséges a tananyagfejlesztése. átdolgozása, amelyet a képesítési követelmények figyelembevételével a szakot irányító szakterületi bizottság hajt végre. d.) A meg-nem-felelı anyagok kezelése A képzéshez szükséges bármely anyag, segédanyag meg-nem-felelése esetén a bejövı anyagok esetén reklamálni kell, a már átvett belsı anyagok esetén selejtezést kell kérni.

52

AZ APOR VILMOS KATOLIKUS FİISKOLA KÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGÉNEK MINİSÉGET SZABÁLYOZÓ KÉZIKÖNYVE

Recommend Documents