Az általános katonai felkészítés és fejlesztési lehetőségei a karon. (Dr. Sipos Jenő dékán előadása a „Tanévnyitó Szakmai Konferencián” 20010.08.30.)
Az általános katonai felkészítés tartalmi értelmezésének alapját a Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnökének 90/2008. (HK 8.) HM HVKF intézkedése képezi, amely a katonai felsőoktatási intézményben, az alapképzésben ösztöndíjszerződés alapján, tanulmányokat folytató hallgatókkal, támasztandó általános katonai és katonai szakmai követelményeket határozza meg. Az általános katonai felkészítés értelmezési körébe meghatározóan a HM HVKF intézkedés 1. számú mellékletének első négy fejezetében foglaltak helyezhetők ezek: • általános elvárások, • a tiszt kognitív kompetenciái, • a tiszt szociális kompetenciái, • a tiszt személyes kompetenciái. (részletes felsorolás a FÜGGLÉKBEN I.alatt)
Az intézkedés felfogása és felépítése igazodik a magyar felsőoktatás átalakított rendszeréhez, amelynek fő jellemzője, hogy a követelményeket kompetenciákban határozza meg. Idézet: „A honvédtisztekkel szembeni követelményeket, az MH feladatrendszerét alapul véve kompetencia alapon határozom meg, különös tekintettel az ismeretek mobilizálási képességére, a kognitív és a gyakorlati képességekre, a szociális, magatartási komponensekre és az attitűdökre, az érzelmekre és az értékekre egyaránt. „ A HM HVKF intézkedés szellemében az általános katonai felkészítés értelmezése szélesebb spektrumot fog át, mint azt az előbbi képzésekben megszoktunk és ott sztereotípiává váltak. A HM HVKF intézkedés szerint az általános katonai követelményekbe került besorolásra a tiszt kognitív kompetenciáinak köre ezek között a széles körű általános műveltség, a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek és sok más. Fontos megjegyezni, hogy az intézkedés 1. számú mellékletének ötödik fejezete a tiszt speciális kompetenciáit határozza meg, amelyek zöme az alapképzési szak szakirányainak - és specializációinak oktatása keretében , valamint a szakmai-, csapat gyakorlatokon kerülnek kifejlesztésre. A HM HVKF intézkedés másik fontos vonulata, hogy hangsúlyossá válik a nemzeti és szövetségi keretek között végrehajtandó feladatokra való felkészülés, illetve felkészítés, amelynek fontosságára a MAB Plénumának Határozata is felhívta a Kar figyelmét. Idézet: „A Kar teljes oktatási spektrumában általános gyakorlattá elvárásként kell megfogalmazni a korszerű NATO katonai és szakmai ismeretek oktatását, gyakoroltatását, lehetővé téve a végzett hallgatók részére, hogy rövid határidőn belül, külön szakmai felkészítés nélkül nemzetközi missziókba, illetve NATO vagy EU beosztásba kerülhessenek. A szükséges forrásokat a Kar bevételeinek nagyobb arányú visszahagyásából, a gyakorlati tapasztalatokat pedig a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező oktatók bevonásával kell előteremteni.” A tisztképzés ezért komplex képzési feladat, az általános katonai felkészítés ennek részfeladata, amely sikere nélkül a képzési cél elérése kérdéses. Megítélésem szerint a Kar képzései sikeresek, jogelődjének képzéseit a MAB erős minősítéssel akkreditálta. A MAB Látogató Bizottsága 2009-ben megvizsgálta a képzéseket, amelynek alapján a hallgatók felkészültségét és helytállását jónak ítélte meg , ennek bizonyságául - katonai gazdálkodási szak nemzetközi gyakorlatának sikere alapján - a határozatában a következőket fogalmazta meg: „nemzetközi gyakorlatok segítségével nem csak az Egyetem, hanem az egész Magyar Honvédség nemzetközi megítélése jelentősen javulhat, ezért lehetőleg még több nemzetet is be kell vonni a tevékenységbe.” A kar képzéseinek (had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzés, katonai gazdálkodási alapképzés.) ajánlott tanterveibe az általános katonai felkészítésre előírt kompetenciák kifejlesztésére fordított munkamennyiség csak erőltetetten szelektálható. A képzések célkitűzéseinek elérése, a meghatározott kompetenciák kialakítása komplex
egységet alkot és olyan tantárgy, amely ezeket nem szolgálja, az ajánlott tantervekbe nem kerülhet be. A tantárgyak ismeretanyagának feldolgozása és annak gyakorlatai a meghatározott kompetenciák elemeinek kifejlesztése szempontjából többszörös rendeltetést szolgálnak. Az általános katonai felkészítés meghatározó része a szentendrei alapkiképzésre és a képzések első három szemeszterére súlyozódik. (A hallgatók Szentendrén eltöltött első félévéről összefoglaló értékelést nem kapunk, holott a feladat szempontjából ez lenne az intézményben folyó képzés bemeneti jellemzője). Az általános katonai felkészítés nem korlátozódik az alapkiképzésre és az első szemeszterekre, hanem az a hét szemeszter folyamán koherensen folyik. Példaként: a specializációknál az utolsó szemeszterekben kerül sor nagy kredit- és óraszámú szakharcászat oktatásra, amely ráépül a szakmai törzsanyagban oktatásra kerülő harcászatra és egyéb tárgyakra, vagy a csapatkiképzés szakmódszertana nem nélkülözi a gazdasági és humán ismeretek blokkban elhelyezkedő pedagógiát, pszichológiát és a többit. A szakharcászati tantárgyak önmagukban is - bár súlyozottan rendeltetésüktől függő mértékben - tartalmazzák az összfegyvernemi harcászat témaköreit. A hallgatóktól elvárt kompetenciák kifejlesztésének alapvető két színtere van, az egyik az oktatás, a másik az oktatáson kívüli. Az oktatás szintereinek a kontaktórákat és gyakorlatokat, konzultációkat, számonkéréseket és azokra való felkészítést, valamint a szakmai- csapat gyakorlatokat tekintjük. Fontos figyelemmel követni azt, hogy a tisztképzést szolgáló alapképzési szakok (katonai vezetői, had-és biztonságtechnikai mérnöki, katonai gazdálkodási) a hatályos jogszabályok szerint 210 kredit – elvégzett - hallgatói teljesítmény alapján adhatnak végzettséget és szakképzettséget. Ez lebontva azt jelenti, hogy szemeszterenként 30 kredit teljesítése válik szükségessé, amely egy átlagos képességű és átlagos szorgalmú hallgató esetén normatív 900 munkaórát jelent. A 15 hetes szorgalmi és 5 hetes vizsgaidőszakot tekintve ez heti 45 „összes hallgatói munkaóra”, ami átlagban napi 9 munkaórának felel meg. Ha a tantervi tananyag és gyakorlás ezt nem tölti ki, akkor liberális és nem akkreditálható, ha túlnövi jogszabály ellenes. Az oktatás folyamatában és annak szinterein nyújtandó ismeretek, kialakítandó képességek és az elvárt kompetenciák kifejlesztése – a fenti normatívák figyelembe vételével kidolgozott - képzési dokumentumokban fogalmazódnak meg. Megjegyzést kíván, hogy a MH HVKF intézkedése és a képzési dokumentumok különböző fázisban kerültek megalkotásra. A képzési dokumentumok több mint három évvel megelőzték az intézkedést. A képzési dokumentumok kidolgozó bizottságaiban (szakalapítás képzési és kimeneti követelményei, szakindítás, ajánlott tantervek) a HM és a vezérkar delegáltjai – alkotó módon - végig jelen voltak, a szakalapítások anyagait, valamint az ajánlott tanterveket a jelenleg szak- szakirány referensi funkciót ellátók akkori jogelődjei véleményezték. A HM HVKF intézkedésének előkészítésében a képzési dokumentumokat kidolgozó vezető oktatók nagy számban vettek részt, ezért az intézkedés és a képzési dokumentumok fő vonatkozásaiban összhangban állnak. A képzésben szerzett tapasztalatok alapján a rendelkezésre álló mozgástérben azonban folyamatos korrekciót hajtunk végre. A had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzés tantervébe – szenátusi jóváhagyással - 2009/2010-es tanévtől kerültek beállításra valamennyi szakirány számára a Híradó berendezés ismeret, valamint a Rádióforgalmazás tantárgyak. Az előkészítés fázisában van a képzésekbe olyan további blokkok beállítása, amely a HM HVKF intézkedés maradéktalan végrehajtását célozza.
Módosí dosítási javaslatok a katonai mérnö rnök és -gazdá gazdász szakokon Lőkik., ált.harcászat, Pk-i, vezetői felk.
KLHTK tervezi és oktatja
SzPk-i beo.-ra felk.
szaktisztii beo.-ra felk.
csapatoktná csapatoktnál
0. fé.
1. fé.
2. fé.
3. fé.
4. fé.
5. fé.
6. fé.
7. fé.
A L A P K
Öfn.-i felkészítés
Öfn.-i felkészítés
Öfn.-i felkészítés
Öfn.-i felkészítés
Öfn.-i felk.
Pk-i beo-ra felk. 4 hét
Szakti szti beo-ra felk. 6 hét
Társ. Tud.
Társ. Tud.
Term. Tud.
Term. Tud.
Specializáció
Specializáció
Képzése
Képzése
Mérnöki alapozás
Szak alapozás
I K É P Z É S
Szak alapozás
Szakirány alapozás
Specializáció Képzése
Az intézményben folyó képzések tanulmányi területenkénti arányait a képzési és kimeneti követelmények determinálják az ezeken belüli mozgástér is korlátozott. Az első három szemeszter a képzéseknél szakonként közös, alapvetően a tiszt kognitív kompetenciáinak kifejlesztését szolgálja, kiemelten a széles körű általános műveltséget, valamint a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismereteket. A tanulmányi területek megoszlása a had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szaknál az 1. számú táblázat szemlélteti. Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak hallgatói Képzési terület kredit kontaktóra összes munkaóra Természettudományos alapozó ismeretek 40 555 1200 Gazdasági és humán ismeretek 19 150 570 Szakmai törzsanyag 43 525 1290 Kreditet nem képező tantárgyak (7 félév) 0 405 405 A teljes képzési mutatókhoz viszonyított arány 49% 57% 55% 1. számú táblázat A tanulmányi területek kreditek és a hallgatói összes munkaóra szerinti megoszlását az 1. és 2. számú diagramok szemléltetik
TANULMÁNYI TERÜLETEK KREDIT SZERINTI MEGOSZLÁSA kreditet nem képező tantárgyak 0% Természettudományos alapozó ismeretek 39%
Szakmai törzsanyag 42%
Gazdasági és humán ismeretek 19%
Természet-tudományos alapozó ismeretek Gazdasági és humán ismeretek Szakmai törzsanyag kreditet nem képező tantárgyak
1. számú diagram TANULMÁNYI TERÜLETEK HALLGATÓI ÖSSZES MUNKAÓRA SZEMPONTJÁBÓL kreditet nem képező tantárgyak; 405
Természettudományos alapozó ismeretek; 1200
Szakmai törzsanyag; 1290
Természet-tudományos alapozó ismeretek Gazdasági és humán ismeretek Szakmai törzsanyag
Gazdasági és humán ismeretek; 570
kreditet nem képező tantárgyak
2. számú diagram A tanulmányi területek tantárgyi szerkezetét a 2.- 5. számú táblák szemléltetik A Természettudományos alapozó ismeretek tantárgyi összetétele Tantárgy megnevezése kredit kontaktóra Matematika 15 210 Informatika 6 60 Fizika 9 135 Anyagtudomány 3 45 Kémia 3 45 Választható 4 60 Összesen: 40 555 2.számú táblázat A Gazdasági és humán ismeretek tantárgyi összetétele Tantárgy megnevezése kredit
kontaktóra
Hadtörténelem Filozófia és kultúrtörténet Pszichológia I. Közgazdaságtan I. Hadijog Pedagógia I. Szociológia (bevezetés a szociológiába) Biztonságpolitika Politikaelmélet Összesen:
3 2 2 2 2 2 2 2 2 19
3. számú táblázat A közös szakmai törzsanyag tantárgyi összetétele Tantárgy megnevezése kredit Harcászat I. 3 Testnevelés, önvédelem 8 Katonai műveletek alapjai 2 Információs műveletek 2 Munkavédelem 3 Környezetvédelem B 3 Haditechnikai alapismeretek 3 Vezetés- és szervezéselmélet 01. 3 Logisztikai alapismeretek 2 Minőségbiztosítás 3 Katonai térképészeti ismeretek X. 2 Információ védelem 3 Műszaki kommunikáció, Mérnöki alapismeretek 6 Összesen: 43 4. számú táblázat A kreditet nem képező tantárgyak összetétele Tantárgy megnevezése kredit Idegen nyelv 0 Alapozó fizikai felkészítés 0 Katonai sportok 0 Fizikai felkészítés 0 Híradó berendezés ismeret 0 Rádióforgalmazás 0 Összesen: 0 5 számú táblázat
30 15 15 15 15 15 15 15 15 150 kontaktóra 45 120 15 15 30 30 30 30 30 30 30 30 60 495 kontaktóra 240 30 30 30 15 15 300
A hallgatók általános katonai felkészítését közvetlenül szolgáló tantárgyak tanulmányai átlagai erősen eltérőek, ebből következően az egyének felkészültsége is erősen eltérő. Néhány kiemelt tantárgy tanulmányi átlagát a 2. számú diagram szemlélteti. A diagramon szereplő tantárgyak átlagai 2,88 és 4,53 között mozognak.
HALLGATÓI TANULMÁNYI ÁTLAGOK 4,53
4,08
4
ia l óg ps z ic ho
gia gó da pe
dtö
rté n
ele
m
l et .
li ti ka e po
3,6
3,1
2,88
ka . ol i ti
ton sá
gp
űv el. biz
ác ós .m
tek . rm inf o
ka to
na
im
ha
űv ev
ele
sz at rc á
3,04
ha
3,18
lm é
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0
2. számú diagram
Véleményem szerint az általános katonai követelményekre való felkészítés tantervi tervezése rendezett és annak végrehajtása megfelelően szolgálta a képzés eddig lezajlott első három szemeszterét. A vezérkarfőnöki intézkedés 2008 augusztus 1-jén lépett hatályba oly módon, hogy azt a 2008-ban katonai felsőoktatási intézményben tanulmányaikat megkezdők esetében kellet alkalmazni. A 2009/2010 tanév végével lezárult annak a három szemeszternek oktatása, amely alkalmat ad arra, hogy az intézkedés követelményeinek végrehajtásának első fázisát elemezzük és a szükséges korrekciókat elvégezzük. Az előkészületeket erre megtettük Kidolgoztuk a HM HVKF 90/2008 (HK 8.) intézkedésében meghatározott követelmények komponenseinek áttekintő táblázatát és azok végrehajtásának megjelenítéseit a képzések ajánlott tantervében, tantárgyi programjaiban, valamint az oktatás folyamatában és szinterein. A HM HVKF intézkedésében meghatározásra kerülnek olyan kompetenciák, amelyek kifejlesztése, mint az oktatás, mint azon kívüli időben és színtereken valósítható meg. Ezek általában olyan általános elvárások, szociális és személyes kompetenciák, amelynek kifejlesztése módszertani feladat. Az oktatás színterein folyó viselkedési formák kialakítást célzó módszerek partikulárisan sem rendezettek az intézményben. Az egységes módszertani elvek meghatározása túlnő a kar, karok kompetenciáján és lehetőségén. (Megjegyzést kíván, hogy integrációt megelőzően mind három főiskola rendelkezett az oktatás és (nevelés) szocializáció feladatait segítő egységes módszertani irányelvvel.) Az időszerűnek látszik a HM HVKF intézkedésében megfogalmazottak teljesítésének intézményszintű áttekintése és a tapasztalatok alapján a késlekedő rektori intézkedés kiadása, különös tekintettel az oktatás és azon kívüli színtereken folyó feladatok összehangolására, az egységes módszertani követelmények kidolgozására függetlenül attól, hogy a hallgatói zászlóalj milyen szervezeti rendbe kerül a közeli és távolabbi jövőbe. A tisztek speciális kompetenciáit a tantervek összességében és részleteiben implicit tartalmazzák. Az intézkedés hatálybalépését tekintve ezek zömének kialakítása a 2010/2011 tanév őszi félévében kezdődik el. Az általános katonai felkészítés a karon tervezett a lehetőségei adottak. A példának választott had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szakon a szakmai törzsanyagban elhelyezkedő tantárgyak 23%-t, a gazdasági és humán blokkban elhelyezkedő
tantárgyak 90%-t KLHTK oktatói gondozzák, tantárgyfelelősei a Kar legjobban felkészült vezető oktatói. A Karunk gondozásába lévő tantárgy felelősei elismert, nagy gyakorlati tapasztalattal rendelkező vezető oktatók. A két blokk tantárgyainak zöme az egyetemen közös tantárgy. A katonai gazdálkodási alapképzési szakon az arányok hasonlóak. A képzések, 2005, illetve a 2006-tól a Szenátus által jóváhagyott tantervek alapján folynak. Az előbbiekre hivatkozva ezekben a tantervekben már szerepelnek azok az új követelményeket kielégítő kompetencia követelmények, amely a HM HVKF intézkedésében később jelent meg. A meghatározott kompetenciák részleges teljesítésének helyzetét az évenként kidolgozott szakonkénti minőségértékelések tartalmazzák. A katonai gazdálkodási alapképzési szak program akkreditációja kidolgozásra került, tekintettel arra, hogy kibocsátás még nem volt az akkreditációja nem zárult le. Az alapképzési szak akkreditációs kötetében részletesen bemutatásra került, a képzési és kimeneti követelményekben, előírt kompetenciák kialakításának helyzete és azok további kialakításának lehetősége. Hatáskörömben, a HM HVKF 90/2008 (HK.8.) intézkedésének karra vonatkozó aktuális feladatait a módszertani konferenciákon napirendre tűztem és a tanévre vonatkozó időszerű feladatait meghatároztam és ez évben is megteszem. Összefoglalva: A Kar vezetése tudatában van a hallgatók általános katonai felkészítésének fontosságával, ismeri a HM HVKF intézkedését, annak végrehajtásán munkálkodik, az oktatás szinterein a fejlesztés lehetőségeit kutatja és szorgalmazza, a tanévre vonatkozó feladatokat rendre megfogalmazza és végrehajtására intézkedik. Javasolom egy olyan szakértői munkacsoport létrehozást, amely a helyzetelemzés alapján a további feladatok részleteit kidolgozza, javaslatot tesz a feladatok oktatáshoz kötődő, valamint az azon kívül folyó tevékenységek összetevőire, színtereire és módszereire. Javaslatot tesz az intézményben folyó képzés módszertani irányelveire és gyakorlatára. Fontosnak tartom az egyetemen közös tantárgyak – az intézkedésben meghatározottak szerinti – összehangolást. Javaslom az így létrejött kidolgozás módszertani megvitatását és a végleges anyag rektori intézkedésbe fogalmazását. FÜGGELÉK I. A Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar főnökének 90/2008. (HK 8.) HM HVKF intézkedése a katonai felsőoktatási intézményben, az alapképzésben ösztöndíjszerződés alapján, a mesterképzésben központi támogatás alapján tanulmányokat folytató hallgatókkal, valamint a Magyar Honvédséggel szolgálati jogviszonyt létesítő tiszti beosztásba tervezett személyekkel szemben támasztandó általános katonai és katonai szakmai követelményekről. Az intézkedés 1. számú melléklete fő fejezeteinek: részleges kibontása • A) Általános elvárások, o a Hazához, a Magyar Köztársasághoz való hűség; o politikamentesség, bajtársiasság, a Magyar Honvédséghez való lojalitás; o a katonai hierarchiának megfelelő engedelmesség; o folyamatos rendelkezésre állás a feladatok végrehajtására o szilárd akaraterő a célkitűzések megvalósítása érdekében; o a hiteles történelmi és a haladó katonai hagyományok, valamint az egyenruha tisztelete. • B) A tiszt kognitív kompetenciái, Rendelkezzen: o széles körű általános műveltséggel; o a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges
o o o o o o o o
o o o o o o o o o o o o o
o o o o o o o o
o o o o o
o
szaktudományi ismeretekkel; alapismeretekkel a nemzetközi integrációs szervezetekről; ismeretekkel az EU, NATO rendeltetéséről, céljáról, feladatrendszeréről és struktúrájáról; a nemzeti és szövetségi keretek között végrehajtandó műveletek tervezési és információs alapismereteivel; ismeretekkel a modern haderő funkcióiról, helyéről és szerepéről; általános jogi és közgazdasági ismeretekkel; a nemzetközi katonai részvétellel kapcsolatos jogi ismeretekkel, különös tekintettel a fegyelmi és büntetőjogi területekre, a nemzetközi hadijog és a nemzetbiztonság területeire; a fegyveres szolgálat teljesítéséből adódó kötelezettségek és jogok ismeretével; a parancsnok (szolgálati és szakmai elöljáró) jogaira, kötelezettségeire, a parancsadási jogkörre, a fegyelmi jogkör gyakorlására vonatkozó ismeretekkel; a szakmai feladatainak ellátása során a helyzetnek megfelelő (szükség esetén idegen nyelvű) kommunikációra; a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon alapuló együttműködési viszony kialakítására; a katonai szervezetek készenlétének fenntartására, fokozására vonatkozó ismeretekkel; az őr- és ügyeleti szolgálatok vezénylésének, felkészítésének és ellátásának szabályaira vonatkozó ismeretekkel; ismeretekkel az összfegyvernemi harc fogalmáról, céljáról, fajtáiról, főbb jellemzőiről, a harctámogatásról, a harckiszolgáló támogatásról, a haderőnemek, fegyvernemek szervezeti felépítéséről, harceljárásairól, a saját alegységek helyéről, szerepéről az összfegyvernemi harcban; ismeretekkel a tömegpusztító és gyújtófegyverek pusztító hatásairól, az ellenük való védelem lehetőségeiről a természeti és ipari katasztrófák, nukleáris balesetek főbb jellemzőiről, hatásuk csökkentésének lehetőségeiről; vezetés- és szervezéselméleti, valamint menedzsment ismeretekkel; pedagógiai, pszichológiai és szociológiai ismeretekkel; általános ismeretekkel a katonai és a polgári logisztikai folyamatok sajátosságairól, az együttműködés lehetséges területeiről; általános gazdálkodási ismeretekkel; a feladatok végrehajtásához szükséges informatikai és kommunikációs rendszerek ismeretével, informatikai alkalmazói ismeretekkel ismerettel a Magyar Honvédség személyi biztosításának formáiról és módszereiről, a humánerőforrás-gazdálkodás, fejlesztés és tervezés adott szintű szabályozásáról és rendjéről;
o az alárendeltek bonyolult helyzetekben történő eredményes vezetéséhez szükséges ismeretekkel; o az alegységek vagy alárendeltek kiképzésének, napi o tevékenységének tervezésére, szervezésére és vezetésére o vonatkozó ismeretekkel o a katonai tereptani, térképészeti és katonaföldrajzi és o egyéb geoinformációs ismeretekkel o ismeretekkel a balesetvédelemről, a tűzvédelemről, a o környezetvédelemről; o ismeretekkel a rendszeresített haditechnikai eszközökről és hadianyagokról o nemzetbiztonsági és rendvédelmi ismeretekkel Legyen Képes o a parancsnok, elöljáró jogainak, kötelezettségeinek, a o parancsadási, intézkedési jogkörének, a fegyelmi jogkörének gyakorlására; o az önművelésre készség- és képességfejlesztésre o ismereteinek magabiztos, kreatív, önálló alkalmazására; o a nemzetközi műveletek, illetve harctéri körülmények között együttműködésre, annak megszervezésére és o fenntartására a napi munka során; o a szakmai ismereteinek magas szintű szóbeli és írásbeli alkalmazására és átadására; o a szakmai feladatainak ellátása során a helyzetnek o megfelelő (szükség esetén idegen nyelvű) kommunikációra; o a személyiség hatékony megismerésére, a bizalmon o alapuló együttműködési viszony kialakítására; o saját fizikai állapotának megkívánt szinten tartására o fegyelmezett magatartásra és az alakiság szabályainak betartására o Legyen alkalmas: o a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit a meghatározott függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával is teljesíteni; o választott hivatásának megfelelő életvitelre o az ország lakosságának és értékeinek megóvása érdekében védelmi feladatok és a fegyveres harc vállalására o a szövetségesekkel való együttműködés feltételeinek o és feladatainak megértésére, elfogadására és azok megoldására; o az előírt szintű idegen nyelvi ismeretének birtokában, o nemzetközi együttműködésben feladatok végrehajtására, a vallási, etnikai és kulturális különbségeknek megfelelő toleráns magatartásra; o a rábízott haditechnikai eszközök és anyagok szakszerű alkalmazására, hadra fogható állapotban tartására; o érvényt szerezni a hadviselés nemzetközi egyezményekben rögzített szabályainak; o a katonai értékek és hagyományok képviseletére;
o alegységek, alárendelt katonai szervezetek alaprendeltetéséből fakadó feladatainak vezetésére. • C) A tiszt szociális kompetenciái, o mások beállítódásának és motivációinak megismerésére; o mások fejlődési igényének empatikus megértésére és o mások képességeinek fejlesztésére; o a csoporton belüli csoportjelenségek (érzelmi feszültségek, erőviszonyok, csoportstruktúra, csoportkohézió) o észlelésére, a csoporton belüli konfliktus kezelésére; o hatékony módszerek alkalmazására mások meggyőzése, befolyásolása érdekében; o problémacentrikus tárgyalási módszer kialakítására; o egyének és csoportok motiválására és irányítására; o a változás katalizálására, változás kezdeményezésére o vagy kezelésére; o kapcsolatépítésre, bajtársiasságra; o a munkacsoport összhangjának megteremtésére a közös célok elérésére; o megfelelő önkontrollra és toleranciára, előítéletektől o mentes gondolkodásra és viselkedésre; • D) A tiszt személyes kompetenciái, Legyen Képes o az előírt szintű idegen szaknyelvi ismeret megszerzésére és alkalmazására; o az előírt gépjárművezetői engedély megszerzésére; o az előírt fizikai normatívák teljesítésére; o kiegyensúlyozott és kontrollált érzelmi reakciókra; o megfelelő önismeretre, pozitív és negatív tulajdonságainak reális értékelésére; o az őszinteségre, önfegyelemre és igazmondásra; o a felelősségvállalásra; o a változások rugalmas kezelésére; o új ötletek és információk iránti nyitottságra és kreativitásra; o az egész életen át tartó tanulásra. o Feleljen meg a tervezett beosztásához rendelt nemzetbiztonsági követelményeknek. • E) A tiszt speciális kompetenciái. II. Had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak tantervéből kivonat 1.1 A képzés általános célja Had- és biztonságtechnikai mérnökök képzése, akik alkalmasak a Magyar Honvédség haditechnikai, a védelmi szféra technikai eszközeinek üzemeltetésére, fenntartására, a kapcsolódó új technológiák bevezetésére, alkalmazására. 1.2 A képzés általános követelményei, az elsajátítandó kompetenciák A végzettek a választott szakiránytól függően képesek alegység-parancsnoki és szaktiszti beosztásokban a békeidőszaki honvédelmi-, a béketeremtési és békefenntartási műveletekben,
valamint háborús tevékenységekben a logisztikai- és a műszaki támogatás mérnöki feladatainak ellátására, illetve az ezekhez kapcsolódó gyakorlati tevékenységek tervezésére, szervezésére és irányítására, a katonai vagy nemzetbiztonsági területeken jelentkező komplex biztonságtechnikai (rendészeti, személy- és vagyonvédelmi, információvédelmi, munka- és tűzvédelmi, környezetvédelmi) feladatok megoldására, szervezésére és irányítására, rendszerszemléletű kezelésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához Katonai gazdálkodási alapképzési szak tantervéből kivonat 1.1
A képzés általános célja
Közgazdász tisztek képzése, akik a képzés során elsajátított korszerű közgazdasági, alkalmazott gazdaságtudományi, módszertani és hadtudományi ismeretek felhasználásával a választott szakiránynak megfelelően hazai, nemzetközi és szövetségi műveletekben képesek: - a költségvetési szerveknél a különböző gazdasági folyamatok tervezésére, szervezésére, irányítására, elemzésére, értékelésére, szakterületükön belül tisztként a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok sajátos pénzügyi, számviteli, gazdálkodási, nyilvántartási, elemzési és ellenőrzési feladatainak önálló elvégzésére; - az általános és specifikus katonai, katonai pénzügyi, gazdálkodási, vezetői ismeretek és gyakorlati készségek felhasználásával – rövid beilleszkedési idő után – a gazdálkodás és ellátás feladatainak tervezésére, szervezésére, elemzésére és irányítására, a szakalegységek alaprendeltetésből fakadó feladatai végrehajtásának vezetésére a békeidőszaki honvédelmi, a béketámogató, valamint háborús tevékenységekben. A szakon végzettek kellő mélységű elméleti ismerettel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. 1.2
A képzés általános követelményei, az elsajátítandó kompetenciák Szaktudományos és korszerű információs, valamint haditechnikai ismeretek, fizikai, pszichikai, morális feladatokra összpontosító szakmai, pedagógiai és vezetéselméleti ismeretek, a katonai szervezet működésének bonyolult helyzetekben történő eredményes biztosításához szükséges ismeretek. III. MAB PLÉNUM HATÁROZATÁBÓL KIVONAT 1.3
További javaslatok a ZNME BJKMK számára 1.
Folyamatosan biztosítani kell, hogy a BJKMK diplomát szerzett hallgatók a képzésfolyamán elsajátított korszerű, a tudomány legújabb vívmányain alapuló szakmai ismeretek birtokában alkalmassá váljanak a szakterületükön megjelenő professzionális kihívások kezelésére, a nemzetközi partnerekkel történő együttműködésre, képesek legyenek ismereteik önálló fejlesztésére, továbbá megfelelő alapokkal rendelkezzenek a hivatásuk gyakorlása közben felmerülő problémák komplex megoldására.
2.
A képzés során el kell érni a katonai-műszaki tudomány legújabb eredményeinek az oktatásba integrálását. Ezért a fenntartóval közösen törekedni kell arra, hogy a
beszerzésre kerülő új haditechnikai eszközök rendszerbeállításával egyidejűleg az Egyetem rendelkezzék a szükséges dokumentációkkal, műszaki leírásokkal, kiszolgálási utasításokkal, oktatási segédletekkel. 3.
A Kar teljes oktatási spektrumában általános gyakorlattá elvárásként kell megfogalmazni a korszerű NATO katonai és szakmai ismeretek oktatását, gyakoroltatását, lehetővé téve a végzett hallgatók részére, hogy rövid határidőn belül, külön szakmai felkészítés nélkül nemzetközi missziókba, illetve NATO vagy EU beosztásba kerülhessenek. A szükséges forrásokat a Kar bevételeinek nagyobb arányú visszahagyásából, a gyakorlati tapasztalatokat pedig a nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező oktatók bevonásával kell előteremteni.
4.
Tovább kell szélesíteni a Kar nemzetközi kapcsolatrendszerét. Túl kell lépni a regionális bezártságon. A nemzetközi kapcsolatokat a katonai-műszaki tudományokban élenjáró országok partnerintézményeivel kialakított kapcsolatok irányába kell fejleszteni. Ez szintén szükségessé teszi a bevételek elosztásának újragondolását.
5.
A végzős hallgatókkal szemben minimális követelményként kell támasztani a NATO STANAG középfokú (2,2,2,2) szintet.
6.
A Kar egésze vonatkozásában egyenszilárdságúvá kell tenni a minőségbiztosítási, minőségfejlesztési rendszert. A működés hatékonyságának értékelésre végzett felmérések, értékeléseket teljes körűvé kell tenni, és a mért adatokat, a hallgatói véleményeket a minőségfejlesztés érdekében is fel kell használni.
7.
Ki kell alakítani a kutatási-fejlesztési tevékenység hatékonyságának mérésére szolgáló rendszert.
8.
A végzett hallgatók teljes körére ki kell terjeszteni, a Kar vonatkozásában pedig egységessé kell tenni a diplomás pályakövetési rendszert.
9.
A szolnoki infrastruktúrára alapozva kezdeményezni kell az egységes nemzeti repülőmérnök mesterképzés megvalósítását.
10. A Karnak vizsgálja felül és gondolja újra az egységes ösztöndíjas hallgatói értékelési
rendszert, érvényt szerezve a hadtudományi képzés és a Katonai Műszaki Kar képzési specifikumából adódó sajátosságokból adódó különbségeknek.
