Szabályozási kérdések a közlekedés területén
(Dr. Lányi Péter – Sipos László)
Szabályozás: intézményi, jogi, műszaki Intézményi: Cél: az infrastukturával foglalkozó intézmény állandósága. Aktuális: Nemzeti Közlekedési Hatóság és a Kormányhivatalok közötti feladatelhatárolás pontosítása. Közlekedési Holding létrehozása (2 ütemben)
Jogi: személyközlekedési törvény hosszútávú hálózatfejlesztés elfogadása elektronikus útdíj szedésével kapcsolatos jogszabályok közlekedésbiztonsági menedzsmenttel összefüggő kormányrendelet utak engedélyezése (KET miatt), 20/1984. az utak forgalomszabályozásáról mezőgazdasági járművek útvonalengedélyezése
Műszaki
Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv „reklám vhr.” Utügyi Műszaki Előírások
Az elmúlt egy hónap közlekedéssel kapcsolatos jogszabály-előkészítés „termése” a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Szeged – Makó – Csanádpalota (H) és Nădlac – Arad (RO) közötti autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Megállapodás szövegének végleges megállapításáról és kihirdetéséről, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a Szolnok – Nagykereki (H) és Santaul Mare (Nagyszántó) – Cluj Napoca (Kolozsvár) (RO) közötti autópálya-kapcsolat létesítéséről szóló Megállapodás szövegének végleges megállapításáról és kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés az Európai Parlament és a Tanács 2011/17/EU irányelve a 71/317/EGK, a 71/347/EGK, a 71/349/EGK, 74/148/EGK, 75/33/EGK, 76/765/EGK, a 76/766/EGK, és a 86/217/EGK mérésügyi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló jogharmonizációs javaslat
a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről című NFM rendelet a szomszédos országokhoz fűződő közlekedési kapcsolataink erősítéséről szóló, 92/2209. (XI. 18.) OGY határozat végrehajtásáról szóló kormányelőterjesztés motorhajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló NFM miniszteri rendelet a magyar légtér igénybevételéről és a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság létrehozásáról szóló kormány-előterjesztés a helyi közösségi közlekedés támogatásáról szóló előterjesztés a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló NFM rendelet
a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 40/2006. (VI. 26.) GKM rendelet módosításáról szóló NFM rendelet a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról és az Egyezmény kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés. a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló 343/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a Nemzeti Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló kormányrendelet magyar-ukrán kétoldalú kormányközi kombinált fuvarozási megállapodás a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről
a közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartási, felújítási, valamint új eszköz beszerzési támogatása igénybevételének részletes szabályairól az autópályák, autóutak és főutak használatának díjáról szóló 36/2007. (III. 26.) GKM rendelet módosításáról a meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 13/2010. (X.5.) NFM rendelet módosításáról a gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről A közlekedési hálózat finanszírozási célokat szolgáló egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályozásáról, valamint az országos közúthálózattal összefüggő feladatok ellátásáról szóló NFM rendelet a Közlekedési Operatív Program keretében új kiemelt projektjavaslatok akciótervi nevesítéséről (85-ös út, 251-es út, 1-es, 3-as villamos meghosszabbítás)
a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között az M30 gyorsforgalmi út Miskolc - Tornyosnémetiországhatár szakasza és az R4 gyorsforgalmi út országhatárMigléc (Milhost’) - Kassa (Kosice) szakasza határmetszéspontjának meghatározásáról szóló Megállapodás szövegének végleges megállapításáról és kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatáron lévő közúti határhidak és határútszakaszok üzemeltetéséről, fenntartásáról és rekonstrukciójáról szóló 2007. június 18-i Megállapodást módosító 1. Kiegészítés szövegének végleges megállapodásáról és kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szerb Köztársaság Kormánya között a nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló Egyezmény végleges szövegének megállapítására adott felhatalmazásról és az Egyezmény kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés
Útügyi Műszaki Előírások (elmúlt 2 hétben konferencia tárgyalta)
Szükséges-e, megújítandó, jogi megalapozottsága, elektronikus hozzáférés, kutatási háttér, meglévők áttekintése, értékelése, szakmai konszenzus biztosítása,
Néhány érdekesebb szabályozási kérdés 1. A gyorsforgalmi- és a főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről (kormányhatározat): Célja a kormányprogrammal (a Nemzeti Együttműködés Programjával és az Új Széchenyi Tervvel) összhangban a 2013. utáni időszakra vonatkozó, kiszámítható jövőképet biztosító közúthálózat-fejlesztési program meghirdetése, a korlátos keretek ésszerű, hatékony felhasználásának biztosítása. A gördülőterv szemléletű, mintegy két uniós tervezési időszakra kiterjedő programjavaslat meghatározza a fejlesztési célok ütemezését és a forgalmi igényekhez illeszkedő keresztmetszeti méretezést. Másik fontos eleme a gyorsforgalmi és főúthálózat nagytávú tervének rögzítése, ami az ütemezett fejlesztéssel előálló hálózat végleges, „ideális” állapotának – a programban szereplő és a programidőszakon túli beruházások – térbeli elhelyezésének ágazati, indikatív értékű vonalvezetési adatait, továbbá műszaki jellemzőit (útkategória, sávszám, stb.) hivatott meghatározni.
Néhány érdekesebb szabályozási kérdés 2. A közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről (kormányrendelet) Célja: a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági szintjének fejlesztés, az azonos című európai parlamenti és tanácsi irányelvek hazai jogrendbe való átültetése. A közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági audit, az üzemeltetett úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolása, valamint közúti biztonsági felülvizsgálat egységes szabályozását tartalmazza. Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire – beleérte a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat – minden esetben, az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra 1 km hossznál nagyobb építés, illetve fejlesztés esetén köteles közúti biztonsági hatásvizsgálatot készíttetni: az engedélyezési terv, a kiviteli terv készítése során, a közforgalom számára történő megnyitás előtt, és az üzemeltetés korai szakaszában.
A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei: a) feladat meghatározása; b) a jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset leírása; c) közlekedésbiztonsági célok megfogalmazása; d) a javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése; e) a változatok összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést; f) a lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása közúti biztonsági szempontból.
Figyelembe veendő elemek: a) halálos áldozatok és személysérüléses balesetek számának csökkentésére vonatkozó célkitűzések a „semmit nem teszünk” forgatókönyvhöz képest; b) útvonal-választási és utazási szokások; c) a meglévő hálózatra kifejtett lehetséges hatások (pl. autópálya kijáratok, különszintű és szintbeni kereszteződések); d) úthasználók, ideértve a védtelen úthasználókat is (pl. gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok); e) forgalom (pl. forgalom nagysága, forgalmi kategóriák szerinti besorolás); f) évszakoktól függő és éghajlati feltételek; (pl.: hó eltakarítás, csapadékvíz elvezetés); g) elegendő számú, és közlekedés szempontjából biztonságos parkolóhelyek megléte; h) szeizmikus tevékenységek.
Néhány érdekesebb szabályozási kérdés 3. A meghatározott össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közlekedeséről szóló 13/2010. (X.5.) NFM rendelet módosításáról A túlméretes mezőgazdasági járművek eddíg az országos közútak kezelésével megbízott szervezet hozzájárulásával közlekedhettek. A Vidékfejlesztési Minisztérium, a MAGOSZ javaslatára, a mezőgazdasági dolgozók adminisztratív terheinek csökkentése és földterületeik könnyebb megközelítése érdekében. A tervezet csak a meghatározott szélességű, mezőgazdasági rendeltetésű önjáró és az általa vontatott munkagépek közlekedésére kívételt tesz, azzal, hogy az egyedi, vagy kis-térségi útvonalengedély helyett, általános közlekedési feltételeket állapít meg. Ezzel a közútkezelők biztonságos útvonal kijelölési felelősségi köre áthárul a mezőgazdasági járművek vezetőire, azok közlekedésbiztonságra vonatkozó kötelezettségére.
Néhány érdekesebb szabályozási kérdés 4. A 2010. évi CLXXII. törvény hatálybalépésével módosultak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) reklámtáblák, reklámcélú berendezések elhelyezésével kapcsolatos rendelkezései. A Kkt. 2011. január 1-től hatályos 12. § (3) bekezdése a reklámcélú jelzések kihelyezésére vonatkozó feltételeket szigorította, a tiltást megszegőkkel szembeni bírság kirovását lehetővé tévő 12. § (4) bekezdése 2011. július 1-től hatályos. max. 4m2 közvilágítási oszlopon nem ingatlantulajdonos bírságolható
Szabályozatlan: A 2010. december 31-ig jogszerűen elhelyezett reklámcélú jelzések, berendezések esetén a Kkt. 12. § (3) 2011. január 1-től, illetve a 12. § (4) július 1-től hatályos rendelkezéseit alkalmazni kell-e? A közlekedési hatóság eljárása során milyen jogszabályi alapon állapíthatja meg megalapozottan, hogy a közút területén, a közút felett és mellett elhelyezett jel, jelzés, egyéb tárgy és berendezés a közúti jelzésekkel - azok alakjával, színével - összetéveszthető, a láthatóságot akadályozza, alkalmas arra, hogy a közlekedők figyelmét elterelje, vagy a közlekedés biztonságát egyéb módon veszélyezteti? A Kkt. 12. § (3) bekezdése értelmében a közút úttesten kívüli burkolatlan területén, a járdán, a gyalogúton és a kerékpárúton a reklámcélú jelzések, berendezések csak saját tartóeszközökön helyezhetők-e ki?
Ha a reklámozó (a tilalom megszegője) nem bírságolható, a reklámozónak a jogsértés megszüntetésére kötelezésével egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát meg kell-e bírságolni, vagy csak akkor, ha a jogsértést a kötelezésben foglalt határidőn belül a reklámozó, vagy a tulajdonos nem szünteti meg? Járműveken elhelyezett jelzések közül mi minősül cég-, és mi reklámcélú jelzésnek? A Kkt. 12. § (3) bekezdésében foglalt tilalom megszegésének tekintendő-e, ha olyan jármű közlekedik közúton, vagy tartózkodik kiépített várakozóhelyen, melyeken reklámfelirat, reklámcélú dekoráció van elhelyezve? A Kkt. 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül, lakott területen kívül, vállalkozás székhelyéül is szolgáló ingatlan területén elhelyezett cégfelirat, cégjelzés az általános tilalmi feltételeken kívül, milyen feltételek fennállása esetén nem sérti a Kkt. 12. § (3) bekezdésében foglalt elhelyezési tilalmat? A Kkt. 42/A. § (1) bekezdésében külterület és belterület, míg a 12.§ (3) bekezdés pedig közút lakott területen kívüli szakasza kifejezést használ. Ez nem ugyanazt jelenti, eltérő jogértelmezésre adhat alapot.
Ha a reklámozó (a tilalom megszegője) nem bírságolható, a reklámozónak a jogsértés megszüntetésére kötelezésével egyidejűleg az ingatlan tulajdonosát meg kell-e bírságolni, vagy csak akkor, ha a jogsértést a kötelezésben foglalt határidőn belül a reklámozó, vagy a tulajdonos nem szünteti meg? Járműveken elhelyezett jelzések közül mi minősül cég-, és mi reklámcélú jelzésnek? A Kkt. 12. § (3) bekezdésében foglalt tilalom megszegésének tekintendő-e, ha olyan jármű közlekedik közúton, vagy tartózkodik kiépített várakozóhelyen, melyeken reklámfelirat, reklámcélú dekoráció van elhelyezve? A Kkt. 42/A. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott távolságon belül, lakott területen kívül, vállalkozás székhelyéül is szolgáló ingatlan területén elhelyezett cégfelirat, cégjelzés az általános tilalmi feltételeken kívül, milyen feltételek fennállása esetén nem sérti a Kkt. 12. § (3) bekezdésében foglalt elhelyezési tilalmat? A Kkt. 42/A. § (1) bekezdésében külterület és belterület, míg a 12.§ (3) bekezdés pedig közút lakott területen kívüli szakasza kifejezést használ. Ez nem ugyanazt jelenti, eltérő jogértelmezésre adhat alapot.
Köszönöm figyelmüket!
