VI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM
Bogyiszló község polgárainak lapja
egyben az új kenyér ünnepe is. Ravasz Csaba atya az ünnepi szent misén Máté evangéliumára hivatkozva szólt arról, hogy I. István házat, otthont, hazát államot alapított, mert sziklára építkezett. Ennek bizonyítéka, hogy még ma is itt vagyunk Európa közepén a Kárpát-medencében. Sipos
2015. szeptember
adásával színesítette az ünnepséget. Tóth István polgármester ünnepi beszédében kiemelte, hogy a mai ünnep a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. Ezen a napon gondolnunk kell arra is, hogy a történelem viharaiban hány-és hány népcsoport elveszett. Mi pedig a magyar nem-
Szent László király 1083ban tette erre a napra az ünnepet annak tiszteletére, hogy VII. Gergely pápa engedélyével ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Ebben a korban ez jelentette a szenté avatást. Államalapító Szent István király tiszteletére rendezett ünnepségre gyűltünk össze augusztus 20-án a római katolikus templomban. Arra az ünnepre, mely a határon belüli és a határon túli magyarság egyik legrégebbi ünnepnapja. Szent László király 1083-ban tette erre a napra az ünnepet annak tiszteletére, hogy VII. Gergely pápa engedélyével ezen a napon emelték oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában. Ebben a korban ez jelentette a szenté avatást. Ez a nap a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe,
Judit Éva lelkész a legegyszerűbb táplálékunkra a kenyérre hívta fel a figyelmünket. Ezt követően a plébános úr és a tiszteletes asszony megáldották, megszentelték az új kenyeret, melyet községünk vezetője Tóth István megszegett, a népviseltbe öltözött lányok pedig körbe kínáltak az ünneplők között. Ifjú Nemes András Máté Péter Ez itt az én hazám című dalának elő-
Fotó: ifjú Nemes András zet itt vagyunk. Napjaink eseményeit szem előtt tartva, mely a híradásokban úgy jelenik meg „modern kori népvándorlás” törekednünk kell arra, hogy nemzetünk továbbra is fennmaradjon. Az ünnepi beszédet követően az ünnepnap a Szent István szobor megkoszorúzásával fejeződött be.
Diákmunkások Bogyiszlón A Nemzetgazdasági Minisztérium idén is meghirdette a nyári diákmunka programot 1,5 milliárd forintos támogatási összeggel, melynek keretében a 16-25 év közötti nappali tagozatos diákok kaptak a helyi önkormányzatoknál vagy önkormányzati fenntartású intézményeknél munkalehetőséget. A nyáron az dolgozhatott 1 hónapot aki a program indulásakor július 1-én betöltötte a 16. életévét és a program befejezéséig augusztus 31-ig nem múlt el 25 éves. A kormányzatnak ezzel a programmal az a célja, hogy már diákkorban segítse a fiatalok munkához jutását és ezzel a korai munkatapasztalat mellett, a jövedelemszer-
zés lehetőségét is. Két éve 16 ezer, tavaly közel 25 ezer fiatal szerzett munkatapasztalatot a kéthónapos program keretében. Ezt a lehetőséget használta ki a tavalyi és az idei esztendőben is a községháza, amikor a nyári hónapokban diákmunkásokat alkalmaztak. Július hónapban 3 fő augusztusban pedig 4 fő dolgozott a községházán és a művelődési házban. (Nemzetgazdasági M)
Pályázati hírek
Bogyiszló község önkormányzata a Jövőnk Energiája Területfejlesztési Alapítványhoz három pályázatot nyújtott be. Az első pályázatban a községháza fűtés korszerűsítését, és a még ki nem cserélt nyílászárók cseréjét szeretné megvalósítani. A második pályázatból a Wesselényi utca burkolat felújítási munkálatait szeretné elvégezni. A
2015. 09. 01. napjától a pénztári órák az alábbiak szerint változnak Pénztáros: Lépő Mara köztisztviselő Pénztári órák : Hétfő: Kedd: Csütörtök:
08.00 - 12.00 12.00 - 16.00 08.00 - 16.00
Kérjük a Tisztelt Lakosságot, ügyeik intézésénél vegyék figyelembe a fenti ügyfélfogadási ren-
det. Fotó: Ágics Éva
zett. Az önkormányzat 2 darab hulladékgyűjtőt vásárol, melynek beszerzése folyamatban van. Egy a katolikus temetőbe másik pedig a református temetőbe kerül Kérem a lakosságot, hogy a temetőben keletkezett hulladékot ezekben a tárolókban szíveskedjenek elhe-
lyezni. Az Alisca Terra Kft a hulladékgazdálkodással megbízott vállalkozás szerdai napokon kiüríti a tárolókat. Felhívom a lakosság figyelmét, hogy közterületre hulladék nem helyezhető el. Ez a szabályozás vonatkozik a temető területére is. Tóth István polgármester
harmadik pályázatból egy tanulmányt szeretne elkészíttetni, mely feltárja a Paks II-höz történő kapcsolódás lehetőségeit. A szeptember 14-i testületi ülés tárgyalni fogja, hogy az önkormányzat pályázzon-e Belügyminisztériumhoz szociális tűzifatámogatásra. Az önkormányzat évek óta résztvevője a Bursa Hungarica ösztön-
díjprogramnak. A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A képviselőtestület arról fog dönteni, hogy kíván-e élni a pályázat lehetőségével az önkormányzat.
Polgármesteri tájékoztató A lap előző havi számában már írtunk a falu hulladékgazdálkodási szabályozásáról. Ehhez kapcsolódóan tájékoztatom a lakosságot, hogy a temetőben 4 darab 1100 literes hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. Ebből 2 darabot a református egyházközség már elhelye-
Pénztári órák változása a községházán
Útépítések a faluban Részben már elkészültek a szilárd útburkolatok a falu utcáiban. Az Etele köz utca, Bocskai, Táncsics Kazinczy, Batthyány, és Széchenyi utcák bitumen-emulziós stabilizációval készült szilárd útburkolatot kaptak, míg a Bajcsy-Zsilinszky utca beton burkolatot kapott. Ezekben az utcákban a csapadékvíz elvezetésének korrekciója több-
ségében készen van, néhány helyen még folynak munkálatok. Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan a Közúti Építő Kft elvégezte a kátyúzási munkálatokat az egész falu területén. A felújításra váró utcák burkolási munkálatai többségében tavasszal folytatódnak. Az Eötvös tér töredezett betonburkolatának felújítási munkálatait a község karbantartó brigádja közmunkások bevonásával még ebben az évben elvégzik.
Anyakönyvi hírek Nagy öröm a családban ha csecsemő születik, ami egyben öröm a falunak is, mert gyarapodik a közösség. A nyár folyamán öt csecsemő érkezett a faluba. Nyesev Jordan június 13-án, Kemény Ervin július 28-án, Gyenge Olívia augusztus 4-én, Kovács Áron augusztus 14-én Meggyesi Máté Szilárd augusztus 19-én született.. Isten hozta Őket a faluban!
Szeptember: 2015. szeptember 19. 20.00 óra Templomok éjszakája a református templomban Részletes program a meghívóban. 2015. szeptember 26. Idősek Világnapja Időskorúak köszöntése. A program zavartalan lebonyolítása érdekében kérjük az időskorúakat, hogy részvételi szándékukat előzetesen szíveskedjenek jelezni személyesen a művelődési házban vagy telefonon az 540-157, 30/530-37-25 telefonszámon munkanapokon 09.00-16.00 között. Köszönjük! Október: 2015. október 6. 17.30 Varga Mihály Halászat Tolna környékén című kötetének könyvbemutató előadása a könyvtárban.
Ruhaosztás a művelődési házban! A Katolikus Karitász Tolnai Csoportja ruhaosztást tart a művelődési házban. Időpont: 2015. szeptember 22-én 10.00-14.00 óra között
Tisztelt Vállalkozók! Áruját, szolgáltatását hirdesse a Bogyiszlói Hírlapban, és a helyi televízióban! A hírlap700 példányban jelenik meg havonta. Aki a lap hasábjain hirdet két hétig ingyenesen hirdethet a televízióban. A részletekről érdeklődjön az 540-157-es telefonszámon. A lakosság hirdetéseit ingyenesen megjelentetjük a a lap hasábjain és a Bogyiszlói Tv-ben is.
Hajdú Józsefné a Népművészet Mestere Ez a nem várt díj nagy örömöt jelentett nekem és a unokák, barátok velem voltak ezen a nagy eseményen. családomnak is. Én erre soha nem vágytam, csak - Milyen volt a díjátadó ünnepség? tettem a dolgom. Telefonon folyamatosan tájékoztattak a minisztériumból.
A 2015. év díjazottjai és Balogh Zoltán miniszter
A Népművészet Mestere Díj egyes alkotások vagy egész életmű elismeréseként azoknak a népművészeknek adományozható állami kitüntetés, akik hosszabb időszak alatt kifejtett munkásságuk során a népművészet fejlesztésében kimagasló eredményeket értek el. Az 1953-ban alapított díjat augusztus 20-án, évente 10 személy (2004 előtt évente 7 személy) kaphatja. Az idei esztendőben is tíz kiemelkedő alkotó vehette át a Népművészet Mestere Díjat 2015 augusztus 20. alkalmából. Az elismeréseket Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere adta át a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban. A tíz kiemelkedő életmű díjazottja a népművészet különböző ágaiban adták hozzá tehetségüket, tudásukat, szorgalmukat ahhoz a hagyományhoz, melynek őrzésére, ápolására, továbbadására és fejlesztésére elhivatottságot éreztek. (Forrás: MTI) E díjazottak között köszönthetjük a bogyiszlói Hajdú Józsefnét táncost, varró-hímzőt, aki több mint 30 éve varrja, készíti a bogyiszlói viseletet, őrzi a falu hagyományait és a majd negyven éve megalakult Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület alapító tagjaként ma is aktívan részt vesz az egyesület életében.
Fotó forrása: net
Az átadás előtti éjszaka a nagy izgalomtól aludni sem tudtam, mert arra kértek, hogy a közönség előtt táncoljak a népi együttes egyik táncosával. Egész délelőtt féltem és izgultam. Amikor a színpadon voltunk és megszólalt a zene már minden rendben volt.
- A sok éves szorgalmas munka gyümölcse mára beérett, aminek az eredménye a Népművészet Mestere Díj kitüntetés. Menjünk a kezdetekhez, hogyan történtek az első öltések?
Már nagyon fiatalon érdekelt a varrás. Barátnőmmel akkoriban még a kukoricacsutka babáinknak készítettünk ruhát. Lestük honnan szerezhetünk egy leesett rongydarabot amiből babaruhát készíthetünk. Nagymamámtól, édesanyámtól tanultam az első öltéseket. Az ipari iskolába első próbálkozásra nem vettek föl. A következő esztendőben Jánosi Zoltán segítségével jutottam be a varrónő iskolába. A záróvizsga előtt egy budapesti versenyen vettem részt ahol második helyezésemnek köszönhetően vizsgáznom nem kellett. Így én már márciusban befejez- Lida nénit ez alkalomból kérdeztem hogyan érte- tem az iskolát.
sült a díjról?
Nagy öröm volt augusztusban amikor a postás meghozta a levelet, melyben tudatták , hogy a Népművészet Mestere kitüntető díjban részesülök. Nemcsak öröm volt ez a hír, hanem óriási meglepetés is, hiszen egyáltalán nem számítottam rá.
- Kivel ment a díjátadó ünnepségre?
Béreltünk egy buszt, és aki tudott a családból gyerekek és
- Gondolom ezt követően munkát kellett keresni.
Igen a varró ktsz-ben kezdtem dolgozni és ott is voltam egészen addig, amíg szembetegségem miatt nem kellett más munkahelyet keresnem. Itt Bogyiszlón dolgoztam a a tsz konyhán és boltban is. Majd kiváltottam az ipart és varrtam.
- Ekkor kezdte készíteni a viseletet?
Nem. A nagymamámtól és az édesanyámtól tanultam a a százezer forinthoz. viseletkészítést. Munka mellett, a házkörüli teendők el- Érintettük már a hagyományőrző egyesülethez végzése után, este és éjszaka varrtam a ruhákat. A varrásf űződő viszonyát. Kérem, beszéljen erről. ra 1991-től tudok több időt fordítani. Még a 70-es évek elején a baráti társaságunkkal eljártunk a szekszárdi szüreti napokra és ekkor jött az ötlet, hogy mi is táncolhatnánk. Abban az időben vezető nélkül nem lehetett táncegyüttest alapítani ezért fölkerestük a rőzse bajcút (Mözsi Szabó Istvánt), hogy segítsen nekünk. Ő a Szabadi Miskához irányított bennünket. Így kezdődött. Miska azóta is segítője az együttesnek. Nagyon sokat köszönhetek a táncnak. Bejártam szinte egész Európát. Magánemberként ezt nem tehettem volna meg. Eleinte a férjemmel táncoltam, sajnos ő már nem lép fel velünk. A térdprotézis műtétem után nekem is egyre nehezebb táncolni, de azért ha tudok, még belföldön szívesen szerepelek a táncosokkal. Lida néni édesanyja Miklósa Lídia a fotó 1983-ban készült
- Úgy hallottam részt vett egy szólótáncversenyen is?
Igen. Az egyesület vezetésének a felkérésére 1998-ban párommal Streer Tamással elindultunk a hagyományőrA Bogyiszlói Hagyományőrző Egyesület 1976-os megala- zők szólótánc versenyén, ahol Fülöp Ferenc díjat nyerkulása óta én készítem a viseletet minden méretben. A tünk. Az együttesből többen is Fülöp Ferenc díjas táncokész ruhákon mindig van alakítani való ezeket is én csiná- sok Huszárikné Böröcz Zsófia, Frank Gyula, Streer Ta. lom.
- Kinek készíti a viseletet?
- Milyen ruhadarabok alkotják a bogyiszlói viseletet?
Fehér igyenes és bodros pöndő alkattól függően 2-5 darab amire kazsmér szödött szoknya kerül, és arra a kötény. Felülre buggyos ujjú röpike vagy a díszesebb letűzött röpike , rá a pruszlik. Régen hosszabbak voltak a szoknyák, mert azokat a fiatal lányokra készítették 14 éves korukban. Egyszer elkészítették és azt viselték egy életen át. Nem úgy volt mind manapság, hogy lesz majd helyette új.
- Minden anyag beszerezhető ami a viselet elkészítéséhez szükséges?
Igen. Minden kapható itt a közelebbi vagy a távolabbi méteráru boltokban. Gyönyörű csipkék, szalagok minden van csak az a baj, hogy nagyon drága. A kázsmér szoknyába minimum 4 méter anyag kell ,és ez kerül a legtöbbe.
- Itt most meg kell kérdeznem, mennyibe kerül egy viselet?
A bogyiszlói ünnepi viseletek
Fotó: Domokos Gábor
Ezt még soha nem számoltam ki, de szerintem közel van másné és még mások is. Külön öröm, hogy lányom Ezerné Hajdú Ildikó és fiam Hajdú József is részesültek ebben az elismerésben.
- Kedves Lida néni úgy gondolom a Népművészet Mestere Díj megkoronázása az életművének. Van- e valami amit szeretne, hogy megvalósuljon az életében?
Ez a nem várt díj nagy örömöt jelentett nekem és a családomnak is. Én erre soha nem vágytam, csak tettem a dolgom. Mit szeretnék? Az nagyon jó lenne, ha még egyszer közösen állhatnék a színpadra a családtagjaimmal. - Kívánom, hogy sikerüljön! Az egész falu nevében Lida néni munka közben
Fotó: Sóki Tamás
gratulálok Lida néninek! Nagyon büszkék vagyunk Önre. Köszönöm a beszélgetést.
Az előző számban megjelent írás folytatása
A „Régi” falu, és élete (IV. rész. A sertések) Reggel két ágon kezdték összeszedni az állatokat. Az egyik csapat a mai Dózsa utca végéről indult, a másikhoz a falu Tolna felöli részéről kezdték a terelést. A megfelelő kürt felhangzása jelezte, hogy ki kell hajtani ki az anyadisznót, és a süldőket az utcára. Így ballagtak a sertések át az egész falun, természetesen végigtrágyázva az utcáA fotók forrása: net kat. A „békás” hídnál aztán egymást összevárva egyesült Az állatok,- mindegyik fajta-, hamar megtanulta, hogy a két csapat, ahonnan már együtt ballagtak ki a közeli hol kell kiválni az egész hazasiető tömegből. Ezek a süllegelőre. dők aztán őszig megerősödtek, megfelelő csontalappal rendelkeztek, így aztán csak hizlalni kellett őket. Ősztől tavaszig csak az anyakocák jártak ki. Tavasztól- őszig nagyon megszaporodott az állomány, egyre inkább felvetődött bizonyos körökben a község, a fő utca sertéstrágyával való állandó szennyezettsége. Ezen csak úgy lehet változtatni, ha megszüntetjük a csürhét. Két nagy tábor alakult ki. Az egyik azt mondta, hogy visszaesik a sertéstartás, a másik tábor azzal érvelt, hogy sok községben nincs már kijáró konda, sertéstenyésztés pedig van. A mesterséges termékenyítés is egyre inkább elfogadott lett a sertéseknél. Végül megszűnt a kijáró csürhe, a sertéslétszám nem esett vissza, a tartás és hizlalás a következő években inkább nagyszámú növekedést ért el. Új fajták kerültek előtérbe, a sok zsírt és kevesebb húst termelő mangalicát el kellett felejteni. Régen az volt az értékméAkkor az egyik pásztor bement a kanokért és kihajtotta rő, hogy milyen vastag a szalonnája a levágott sertésnek, őket a csürhéhez. Így az esetleg ivarzó anyakoca most meg a lehető legvékonyabb szalonna adta az értévemhesülni tudott. A kanász ismerte mindenki disznóját, ket. Az átvételnél műszerrel mérték a szalonnavastagsáígy este beszólt a gazdának, hogy, „bebúgott” az anya. A got és úgy fizettek. A világ változik, vele együtt sok mintéli időben nem mentek tovább, mint a paprikamalom den. A mangalicát szinte teljesen ki kellett irtani. Napjairánti faluvégi dombig, ahova a parasztok által kihordott inkban pedig a tudomány és a szakma azt állapítja meg, „koró ízék” volt a táborozó hely. A vágásig elég hosszú hogy a mangalica húsa és a zsírja értékesebb a hússertésidő telt el ezeknél a fajtáknál, ezért az volt a bevett szo- ekénél. Sőt, ma már az export kéri a minél nagyobb kás, hogy nyáron a süldők is kijártak a legelőre, ahol nö- mennyiséget, mert kereslet van rá. vekedtek. Kora tavasszal kihajtották a 4-7 darabból álló süldő csapatot. Ahhoz, hogy hazataláljanak, néhány naFarkas Sándor pig ki kellett menni az esti behajtás előtt pár órával értük, és szépen be kellett őket terelni.
Kapolcs a Művészetek Völgye Az idei évben ünnepelte 25 éves jubileumát a Kapolcsi Művészetek Völgy tíz napos fesztiválsorozata, ahol a látogatók önfeledten veszhettek bele a művészetek világába. Udvarok, völgyzugok, utcák és falusi házak alkottak egy utánozhatatlan miliőt. Házak udvarába betérve rögtönzött színi előadást, kézműves foglalkozást, pecsenyesütést, pörgő néptáncosokat vagy koncertet találtak a
látogatók, ahol elképesztő béke és a magyar kultúra sokszínűsége várta a vendégeket. Ennek a kulturális forgatagnak a résztvevője 2009 óta a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség is. A Muharay-udvar házigazdái voltak hatodmagukkal az idei esztendőben is Streer Tamásné Marika és férje Streer Tamás. Ők fogadták a látogatókat és szervezték az udvar kulturális életét. A tíz nap alatt 60 programot 650 fellépővel és több mint 12 ezer tézőt fogadtak. Tiszavári Erika
Vendégek Bogyiszlón A Zeneakadémia népzene szakos hallgatói Richter Pál tanszékvezető egyetemi docens vezetésével a megyében táboroztak augusztus végén. Velük tartottak még tanáraik is közöttük Árendás Péter adjunktussal, Eredics Gábor művésztanárral. Ha már
A hallgatókkal kiegészült Bogyiszlói Zenekar
itt jártak a közelben úgy gondolták, hogy ellátogatnak Bogyiszlóra is. Mihalovics Zsolt a Bogyiszlói Zenekar vezetője nagy megtiszteltetésnek értékelte a hallgatók és tanáraik látogatását. Tóth István polgármester köszöntőjét követően Mihalovics Zsolt elő-
adásában bemutatta a Bogyiszlói Zenekar múltját és jelenét. Családi tradícióból indulva, a népzenei hagyományt a mai napig őrző banda a dunántúli muzsika „adatközlője” A bogyiszlói népzene jellegzetes hangzásvilágát játszotta és játssza ma is: lassú csárdás, friss csárdás, ugrós, helyi cigánydallamok. A bogyiszlói mellett sváb és délszláv dallamok sem idegenek tőlük. Különleges zenei hangzása, amire a népzenekutatók is felfigyeltek a vonós banda és a tambura banda összeolvadásából adódott. Így jelen vannak a vonós zenekar és a tambura zenekar jellegzetes hangszerei is. A zenekar Alapítója Orsós Kis János, a Népművészet Mestere volt. Jelenlegi zenészeik a megmaradt alapító tagok, a leszármazottakból és unokákból áll. A zenész hallgatók nagy érdeklődéssel figyelték az előadást, mely fokozódott amikor a zenekar rögtönzött koncerten is ízelítőt adott zenei világukból. Az ebédet követően igaza örömmuzsikálással folytatódott a nap hátralévő része. A hallgatók saját hangszereiket bevonva vagy egy kéznél lévő gitárt, vagy hegedűt felvéve egymás után húzták a szebbnél szebb népdalokat, melyhez a népdal szakosok örömmel csatlakoztak. Az iskolából átkerültek a vízhordó kannák is a tökéletesebb hangzás érdekében. Aki jelen volt ezen az eseményen az egy nagy élménnyel gazdagodva távozott.
Szeptember 1-vel elkezdődött a 2015festéseket elvégezték az iskolá2016-os tanév. Mint azt a híradásokból ban. Az önkormányzat a 6. oszhallhattuk 1,2 millió diák kezdte tályosok tantermének felújímeg tanulmányait az oktatási intéztásában vállalt szerepet a ményekben, ahol ebben az esztenszükséges anyagok megvádőben 181 tanítási napon vesznek sárlásával. Sikerült átalakítani részt. Ehhez a nagycsaládhoz tartoaz informatika termet is. zik a bogyiszlói iskola is ahol az alsó Mácsikné Végső Rita a logotagozatban 87 fő míg a felső tagopédiai szakszolgálati feladazatban 80 fő kezdte el a tanévet. A tokat látja el. Ami új ebben a nevelőtestület létszáma 18 fő akik tanévben, hogy a néptáncot közül Feledi Mariann németIker Józsefné Miklósa Györtörténelem szakos és Talabér Emágyi tanítja. nuel matematika-fizika-kémia szaA tolnai Fusz János Zeneiskos tanárok új pedagógusként veszkola kihelyezett bogyiszlói nek részt az iskola munkájában. A tagozatán is megkezdődött tanévnyitó ünnepségén Boda Zoltán az év. A tanulók szolfés, igazgató két pedagógusnak Nemesné suk alkalmával, akik hosszú ideg kiemel- gitár, zongora, furulya, és fuvola szakon Sudár Editnek és Illés Lászlónénak kö- kedő munkát végeztek az intézményben. kezdhetik meg, folytathatják tanulmányaiszönte meg a munkáját nyugdíjba vonulá- A nyár folyamán az alapvető tisztasági kat
Az óvodában pezseg az élet A Bogyiszló Kistarisznya Óvodában a 2014/2015-ös tanévben 64 gyermek járt. 17 fő nagycsoportos óvodás májusban színvonalas évzáró műsor keretében búcsúzott óvodánktól és kezdte meg általános iskolai tanulmányait. A tanév folyamán számos programot szerveztünk a gyermekeknek, pl. télapó ünnepély, adventi játszóház, farsangi bál, gyermeknap. Óvodánk a nyári hónapokban ügyeletet tartott, augusztus utolsó 2 hetében a fertőtlenítési és takarítási munká-
latok miatt az óvoda zárva volt. 2015. szeptember 1jén kezdtük meg a 2015/2016-os nevelési évet, melyben 61 gyermek kezdi meg az óvodát 3 óvodai csoportban. A nagy csoport 25 fővel, a kis-középső csoport 20 fővel, a kis csoport pedig 16 fővel indul és év végére még 4 gyermekkel bővül folyamatos beszoktatással. A gyermekek ellátását, nevelését 6 óvodapedagógus végzi, munkájukat 3 szakképzett dajka és 1 pedagógiai asszisztens segíti. Jusztin Józsefné
„A népfőiskola legyen az élet iskolája” Bogyiszlón a 80-as években jól működő népfőiskola volt. Évtizedek múltán ezt a szervezetet szeretnénk feléleszteni. Megyénkben a Tolna Megyei Szabadművelődési és Népfőiskolai társaság fogja össze ezeket a csoportokat. Sokan nem tudják, hogy mi a népfőiskola. Tényleg mit is? Honnan indult? Dánia mezőgazdasága és állattartása az
telt évek alatt olyan gyakorlati tudásra tett szert, melyre új technológiákat, új eszközök használatának bevezetését lehetett építeni. Ennek a gyakorlati tudásnak és „újdonságok” bevezetésének érdekében született meg az ötlet. Nikolai Frederick Severin Grundtvig dán evangélikus lelkész terve az volt, hogy a népfőiskola legyen az élet iskolája.
1844-ben Roddin-ban létrehozta az első népfőiskolát. A népfőiskolák megalapításának alapelve volt a nemzeti gondolat, a népi hagyományok, az ismeretek megszerzésének szabadsága, a természeti környezet és az ember harmonikus együttélése. Ezek határozzák meg napjainkban is a dán népfőiskolákat, melyek nem iskolák és nem főiskolák. A hosszú téli hónapokban távol a város zajától, szép természeti környezetben bentlakásos néhány hetes, de akár több hónapon át tartó tanfolyamokat szerveznek. A kurzusokra csekély tandíj megfizetésével bárki jelentkezhet, ha elmúlt már 18 éves, felső korhatár nincs. Az állam jelentős összeggel támogatja ezeket az intézményeket. A tanárok és diákok együtt élnek, saját magukat látják el (nincs kiszolgáló személyzet) egyegy tanfolyam ideje alatt. Az ott töltött idő alatt új emberi kapcsolatokra tesznek szert, gazdasági, politikai vallási és világnézeti ismeretekkel gyarapíthatják tudásukat. Megismerik saját nemzeti 1800-as években hatalmas fejlődésnek Ezt a kezdeményezést fejlesztette to- kultúrájukat. indult. A földműveléssel és állatte- vább Christen Mikkelsen Kolb amikor nyésztéssel foglalkozó népesség az el(folytatás a lap következő számában) Főszerkesztő: Tóth Györgyi Felelős kiadó: Bogyiszló Község Önkormányzata, Kossuth u. 28. Szerkesztőségi e-mail:
[email protected] Tel./Fax: 540-157 Nyomdai munkák: Kerényi Nyomda Kft., 7100 Szekszárd, Epreskert u. 3. tel.: 74/413-501 megjelent 700 példányban Állandó címlapfotók: Farkas Sándorné, Nemes András
