Az általános csoportmentességi rendelet Konzultációs dokumentum

Az általános csoportmentességi rendelet Konzultációs dokumentum E konzultáció keretében felkérjük a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket az általános csoportmentességi rendelet alkalmazásával kapcsolatban. Az észrevételek értékes hozzájárulások az általános csoportmentességi rendelet 2013. évi felülvizsgálatához. A Bizottság felkéri a tagállamokat és az érdekelt feleket, hogy észrevételeiket 2012.09.12-ig juttassák el a Versenypolitikai Főigazgatósághoz. 1. Bevezetés Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás állami támogatást képez és azt be kell jelenteni a Bizottságnak. Az EUMSZ 109. cikke szerint a Tanács meghatározhatja azokat a támogatási kategóriákat, amelyek mentesek az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott kötelező bejelentési eljárás alól. Az EUMSZ 109. cikkének alkalmazásában a Tanács a 994/98/EK rendelet1 (a továbbiakban: felhatalmazó rendelet) elfogadásával felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy a következő támogatási kategóriákat a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítsa és mentesítse a bejelentési eljárás alól: a kkv-k számára nyújtott támogatások, K+F, környezetvédelmi, foglalkoztatási és képzési támogatások, valamint a regionális támogatások. A felhatalmazó rendelet alapján a Bizottság elfogadta az általános csoportmentességi rendeletet2, mely 2008. augusztus 29-e óta hatályos. Az általános csoportmentességi rendelet nemzeti, regionális vagy helyi szinten egyszerűsíti az eljárásokat a támogatást nyújtó hatóságok számára. Lehetővé teszi a horizontális célkitűzésekre irányuló olyan intézkedések egész sorának meghozatalát, amelyek a közös érdeket szolgálják. 2010-ben a csoportmentesség alá tartozó intézkedések keretében nyújtott állami támogatás teljes összege 12,6 milliárd EUR volt. Az állami támogatási értesítő legutóbbi (2011. őszi) kiadása3 szerint – a csoportmentesség alá tartozó aggregált támogatási összegeket tekintve – a tagállamok egyre gyakrabban alkalmazzák a csoportmentességet. 2012. május 8-án a Bizottság közleményt4 fogadott el az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről, mely elindítja az állami támogatás ellenőrzésének korszerűsítéséről szóló vitát, és biztosítja annak keretét. Az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálata fontos eleme az állami támogatási korszerűsítési csomagnak. A Bizottság felkéri az intézményeket, a tagállamokat és az egyéb érdekelt feleket, hogy nyújtsák be észrevételeiket az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatához. Az általános csoportmentességi rendelet különböző intézkedéseket tartalmaz, amelyek közül többre (regionális támogatások, környezetvédelmi támogatások, kockázatitőke-támogatás, K+F+I támogatások) konkrét iránymutatások vagy keretszabályok vonatkoznak. Annak érdekében, hogy az egyes támogatási típusok tekintetében a politika felülvizsgálata koherens legyen, a főbb támogatási 1 2 3

4

HL L 142., 1998.5.14., 1. o. HL L 214., 2008.8.9., 3. o. COM(2011) 848 végleges, http://ec.europa.eu/competition/state_aid/studies_reports/studies_reports.html http://ec.europa.eu/competition/state_aid/modernisation/index_en.html

típusokra külön kérdőívek kerülnek majd kidolgozásra (regionális támogatások, K+F+I támogatások, környezetvédelmi támogatások, kockázatitőke-támogatások), melyek kiterjednek a bejelentési kötelezettség alól mentesített és nem mentesített támogatásokra. Ezzel szemben ez a kérdőív az általános csoportmentességi rendelettel kapcsolatos általános kérdésekre, valamint a kizárólag az általános csoportmentességi rendelettel – nem pedig konkrét iránymutatásokkal vagy keretszabályokkal – lefedett támogatási kategóriákra (pl. képzési támogatás, kkv-k számára tanácsadáshoz és vásárokon való részvételhez nyújtott támogatás, kkv-k számára nyújtott beruházási támogatás, női vállalkozóknak és fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás) összpontosít. Az átfedéseket a lehető legjobban elkerültük, tájékoztatjuk azonban a válaszadókat, hogy adott esetben kereszthivatkozásokat is alkalmazhatnak a többi kérdőív megválaszolása során. 2. A konzultációban való részvétel Felkérjük az intézményeket, a tagállamokat és az egyéb érdekelt feleket, hogy válaszolják meg a kérdőívet. A válaszok az EU bármely hivatalos nyelvén megküldhetők. Tekintettel arra, hogy az egyes nyelveken beérkezett észrevételek lefordítása késést okozhat, örömmel vennénk, ha a válaszokat a Bizottság valamelyik munkanyelvén (angol, francia vagy német) készült fordítás kísérné. Emellett szívesen fogadjuk a kérdőív keretein túlmutató egyéb észrevételeket is. Egyes kérdések kifejezetten a tagállamoknak vagy bizonyos érdekelt feleknek szólnak. A válaszadóknak tehát nem kell minden kérdést megválaszolniuk. Amennyiben egyes kérdések nem érintik Önt, kérjük, válaszában tüntesse fel: „nem alkalmazható”. A válaszadás határideje 2012.09.12. A válaszokat kérjük a következő címre küldeni: European Commission (Európai Bizottság), DG COMP (Versenypolitikai Főigazgatóság), State aid registry (Állami Támogatások Iktatási Osztálya), 1049 Brussels (Brüsszel), „HT.3365” hivatkozás feltüntetésével; illetve lehetőleg a következő e-mail címre: [email protected]. A Bizottság szolgálatai a kérdőívre adott válaszokat a http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html honlapon várhatóan közzé fogják tenni. Emiatt kérjük, hogy amennyiben a válaszadók nem kívánják nyilvánosságra hozni kilétüket vagy válaszuk egyes részeit, azt egyértelműen jelezzék és válaszukhoz csatolják annak nyilvánosságra hozható változatát is. Amennyiben bizalmas információk meglétét nem jelzik, a Versenypolitikai Főigazgatóság úgy tekinti, hogy a válasz nem tartalmaz bizalmas részeket, és teljes egészében közzétehető.

KÉRDŐÍV A VÁLASZADÓ ADATAI Adatvédelmi nyilatkozat: A konzultáció során beérkezett válaszokat és észrevételeket a válaszadó nevével együtt közzétesszük az interneten, kivéve, ha a válaszadó nem járul hozzá személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, mivel az megítélése szerint jogos érdekeinek sérelméhez vezetne. Ebben az esetben a válaszok és észrevételek közzétehetők a válaszadó neve nélkül. Az EUROPA honlap adatvédelmi szabályairól az http://ec.europa.eu/geninfo/legal_notices_en.htm#personaldata

alábbi

címen

tájékozódhat:

01. Ellenzi-e személyazonossága felfedését?

02. Érinti-e válaszát az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet5 4. cikkében meghatározott bármely kivétel? Ha igen, kérjük, világosan jelölje meg azokat a részeket, amelyeket nem kíván nyilvánosságra hozni, indokolja, hogy miért szükséges a bizalmas kezelés, és nyújtsa be válaszának a Bizottság honlapján való közzétételre szánt, betekinthető változatát is. Kérjük, adja meg személyes elérhetőségét. Név

Képviselt szervezet neve Fő üzleti tevékenységek

Támogatásokat Vizsgáló Iroda

Hely (ország)

Magyarország, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium [email protected]

E-mail cím:

MEGJEGYZÉS: Az általános csoportmentességi rendelet általános rendelkezéseivel és különös rendelkezéseivel foglalkozó részek (D és E rész) magának az általános csoportmentességi rendeletnek a felépítését követik. Kérjük, hogy kövesse a kérdések sorrendjét, azonban nem kell mindegyik kérdést megválaszolnia. Kérjük, hogy küldje meg az Ön által fontosnak tartott, de a kérdőív kérdésein kívül eső kiegészítő információt is.

5

HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

A. RÉSZ: AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET – ÁLTALÁNOS SZAKPOLITIKAI KÉRDÉSEK

A.1. Az általános csoportmentességi rendelet a felhatalmazó rendelet és az iránymutatások kontextusában Az összes válaszadónak szóló kérdések: 1. Melyek azok a főbb nehézségek, amelyekkel Ön a csoportmentesség alá tartozó programok alapján hozott egyedi támogatási intézkedések alkalmazása során találkozott? A csoportmentességi rendelet sok esetben túl általánosan fogalmaz, ami megnehezíti az alkalmazását (lásd a 24. kérdésre adott választ). Továbbá az ösztönző hatás bizonyítása is sok esetben nehézségekbe ütközik (32. kérdés). A.2. Az általános csoportmentességi rendelet hatása az állami támogatási politikára A hatóságoknak szóló kérdések: 2. Kérjük, illusztrálja példákkal, hogy a korábbi szabályok szerint bevezetett hasonló intézkedésekhez képest az általános csoportmentességi rendelet hogyan befolyásolta a támogatási intézkedések (programok) kialakítását (pl. az intézkedések küszöbértékei, az ösztönző hatás értékelése tekintetében). 3. Szükségessé tette-e az általános csoportmentességi rendelet hatályba lépése a támogatás iránti pályázatok ellenőrzésének megváltoztatását? Igen X Ha a válasza „Igen”, kérjük, ismertesse a változtatások terjedelmét és indokolja azokat. Mivel az általános csoportmentességi rendelet a nagyvállalkozások vonatkozásában az ösztönző hatás korábbiaktól eltérő szempontok szerinti, illetve szigorúbb vizsgálatát írja elő, ennek megfelelően a pályázatok ellenőrzését ezekhez a követelményekhez kellett igazítani, továbbá a képzési és beruházási támogatást nyújtók részéről igény mutatkozott az ösztönző hatás vizsgálata vonatkozásában egy egységes útmutató (kérdőív) kialakítására. Az összes válaszadónak szóló kérdések: 4. A támogatási intézkedések kidolgozásában szerzett tapasztalatai alapján Ön szerint jobban kezelik-e a jelenlegi általános csoportmentességi rendelet alapján engedélyezett intézkedések a piaci hiányosságokat és / vagy a méltányossági célkitűzéseket a korábbi csoportmentességi szabályokhoz képest? Igen

Nem

Ha igen, kérjük, indokolja és adjon meg konkrét példákat. Az általános csoportmentességi rendelet legnagyobb pozitívuma, hogy számos olyan támogatási kategóriát (K+F nagyvállalkozásoknak, innováció támogatása, környezetvédelem, kockázati tőke) von be a csoportmentesség körébe, amelyek esetében korábban csak a Bizottság előzetes engedélyével lehetett támogatást nyújtani. A csoportmentességi rendelet előnye továbbá, hogy egyetlen jogszabályban tartalmazza a korábban különböző normákban szabályozott támogatásokat, ami egyrészt egyszerűsíti a jogalkalmazást, ugyanakkor a

sokrétűségéből adódó túl általános megfogalmazása miatt olykor megnehezíti azt. Ezeket a pontokat ezért részletesebben kellene szabályozni (lásd a 24. kérdésre adott választ). 5. Kérjük, ismertesse, hogy az Ön szempontjából melyek voltak a vállalkozásoknak a jelenlegi általános csoportmentességi rendelet keretében nyújtott támogatások legfontosabb pozitív gazdasági hatásai. A.3. A csoportmentesség alá tartozó állami támogatás negatív hatásai Az összes válaszadónak szóló kérdések: 6. Melyek a csoportmentesség alá tartozó állami támogatások legfontosabb potenciális negatív hatásai a verseny torzulása és a kereskedelemre gyakorolt hatás tekintetében? Kérjük, indokolja és adjon meg konkrét példákat. 7. Ön szerint az általános csoportmentességi rendeletnek, vagy néhány rendelkezésének alkalmazása befolyásolta-e a gyakorlatban a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben?

Kérjük, hogy válaszában különösen a következő körülményeket mérlegelje: a támogatott tevékenység piachoz való közelsége; a támogatás összege; a kedvezményezett mérete; a kedvezményezett piaci ereje; a pozitív externáliák mértéke; az érintett földrajzi piacok és termékpiacok meghatározása; az érintett piac versenystruktúrája (versenytársak száma, a piacralépés akadályai, piaci erő létezése). Kérjük, hogy válaszát konkrét példákkal és adatokkal indokolja. 8. Ön szerint melyek azok a csoportmentesség alá tartozó támogatási kategóriák, amelyek nagy valószínűséggel a közös érdekkel ellentétes mértékben befolyásolják a kereskedelmi feltételeket? A csoportmentesség alá tartozó támogatási programokkal kapcsolatos tapasztalata alapján Ön szerint a teljes költségvetést tekintve nagy állami támogatási programok esetében általában nagyobb a versenytorzulás kockázata? Kérjük, indokolja és adjon meg konkrét példákat. Álláspontunk szerint a csoportmentesség alá tartozó támogatási kategóriák egyike sem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet a közös érdekekkel ellentétes mértékben. Mivel a csoportmentességi rendelet szabályai kellően szigorúan szabályozzák a támogatásnyújtás feltételeit (különösen a támogatás mértékét, intenzitását), véleményünk szerint a nagyobb költségvetésű állami támogatási programok (Magyarország esetében pl. az uniós források felhasználására létrehozott operatív programok) esetében sem nagyobb a versenytorzulás kockázata. 9. Ön szerint a csoportmentességi rendeletben jelenleg meghatározott biztosítékok elegendőek-e annak biztosításához, hogy az intézkedések ne befolyásolják a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben? Igen

B. RÉSZ: AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALKALMAZÁSA B.1. Az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó intézkedések indokolása és értékelése

A hatóságoknak szóló kérdések: 10. Milyen mértékben alkalmazták az általános csoportmentességi rendeletet ágazati intézkedésekhez? Mely ágazatokban alkalmazta első sorban az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó intézkedéseket? Magyarországon a támogatási programok, így a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási programok is jellemzően ágazatsemlegesen kerülnek meghirdetésre. Egyes támogatási kategóriák (pl. K+F támogatások) esetében azonban előfordul, hogy azok bizonyos ágazatokat jobban érintenek. 11. Befolyásolják-e az uniós finanszírozási programok azt a stratégiát, amelyet tagállama a csoportmentesség alá tartozó támogatások esetében alkalmaz? Igen X Ha igen, kérjük, nevezze meg ezeket a programokat, és azt is, hogy hogyan érintik a stratégiát. Mivel az uniós finanszírozási programok esetében a fő prioritásokat és a támogatási célokat (Nemzeti Fejlesztési Terv, Operatív Programok) még az általános csoportmentességi rendelet hatályba lépése előtt jóvá kellett hagyatni az Európai Bizottsággal, a támogatási stratégia már a rendelet hatálybalépése előtt meghatározásra került. Ennek megfelelően uniós forrás esetén az általános csoportmentességi rendeletnek csak azon támogatási kategóriáit alkalmazhatjuk, amelyek a korábban lefektetett célok megvalósítására szolgálnak. Ez a probléma a következő tervezési időszakban is fenn fog állni. Az összes válaszadónak szóló kérdések 12. Véleménye szerint az Ön tagállamában milyen jelentőségű szerepet játszik a csoportmentesség alá tartozó támogatási intézkedések esetében a magánszektorból származó társfinanszírozás szintje? Gyakori-e, hogy a magánrészvétel túllépi az általános csoportmentességi rendeletben meghatározott minimumintenzitásokat? Milyen változásokat észlelt az elmúlt években a magánfinanszírozás szintjében? A gazdasági válságot megelőző szinthez képest a magánszektor projektfinanszírozásban betöltött szerepe érezhetően csökken. A forráshiány következtében a magánszektor egyre inkább a minimális szintű társfinanszírozást preferálja. Magyarország az EU átlagához képest fejletlen ország, továbbá nem tagja az euróövezetnek, így fejlesztési célokra szűkösen állnak rendelkezésre magánforrások. A helyzetet tovább rontotta a gazdasági válság és a bankok erősen visszafogott hitelezési tevékenysége. B.2. Statisztikai adatok A hatóságoknak szóló kérdések: 13. Kérjük, adjon összehasonlító becslést az általános csoportmentességi rendelet keretében 2010-ben elköltött támogatások teljes összegére vonatkozóan, szembeállítva a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabályok keretében elköltött támogatások teljes összegével (figyelmen kívül hagyva a 200 000 EUR és 500 000 EUR közötti támogatási

intézkedéseket, ezek átmenetileg összeegyeztethető támogatást képeznek az átmeneti keretszabály szerint)6. Mivel a 659/1999/EK rendelet 21. cikke szerinti éves jelentéstételi kötelezettség a de minimis támogatásokra nem vonatkozik, Magyarország az egyes támogatási döntésekről nem vezet átfogó nyilvántartást (csak a támogatási programokról), így a kért adatokat még becslés szintjén sem tudjuk megadni. 14. Kérjük, adja meg az Önök hatóságai (helyi/regionális/tagállam) által 2008. augusztus 29. és 2011. december 31. között az általános csoportmentességi rendelet keretében nyújtott, a csoportmentesség hatálya alá tartozó támogatások aggregált összegét (millió EUR-ban), éves alapon. Kérjük, adja meg a csoportmentesség alá tartozó támogatások aggregált összegének bontását jóváhagyott támogatási program vagy egyedi támogatás szerint. Kérjük, adja meg, amennyiben lehetséges, a csoportmentesség alá tartozó támogatások aggregált összegének bontását nagyvállalkozások és kkv-k szerint. Tekintettel arra, hogy bár a SARI alkalmazás külön gyűjti az egyes jogcímek szerinti támogatási összegeket, a program statisztikákat nem tud generálni. Ezért a fenti adatgyűjtést a SARI rendszerből exportált táblázat manuális leválogatása útján csak részlegesen tudtuk elvégezni. A csoportmentesség alá tartozó támogatások többnyire X jelűek, eltekintve néhány új SA jelű támogatástól. A táblázat aid instrument oszlopából kivettük a C1 sorokat, mert azok a hitelprogramok esetén nem a tényleges támogatástartalmat mutatják. Az alábbi táblázat évek szerint millió forintos nagyságrendben mutatja a csoportmentesség alá tartozó támogatásokat, nem számolva az egyes támogatásokhoz esetlegesen kapcsolódó társfinanszírozott összegeket. A támogatások kedvezményezettek szerinti bontására a táblázat nem ad lehetőséget. 2008 90107,1

2009 2010 2011 114542 86521,53 69995,59

15. Kérjük, jelezze, hogy a csoportmentesség keretében melyek voltak a leggyakrabban használt támogatási formák: vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások, kölcsönök, visszafizetendő előlegek, kezességvállalási programok, adóintézkedések, egyéb. Kérjük, indokolja szakpolitikai szempontokkal, hogy miért részesítette előnyben az adott támogatási formákat. Általánosságban elmondható, hogy a vissza nem térítendő támogatások és az adóintézkedések a legvonzóbbak a kedvezményezettek számára, ami alapvetően Magyarország gazdasági helyzetével, azon belül is a vállalkozások hitelképességének (gazdasági válság hatására fokozott) hiányával indokolható. Tekintettel arra, hogy a következő uniós pénzügyi perspektíva keretében az uniós források felhasználásában várhatóan egyre jobban előtérbe kerülnek a visszatérítendő támogatások, több kísérlet is történt az ún. kombinált termékek (vissza nem térítendő támogatás + kamattámogatott hitel) kialakítására. 16. Kérjük, rangsorolja a tagállamában vagy a régiójában leggyakrabban alkalmazott támogatási kategóriákat (a támogatás célkitűzései, az általános csoportmentességi rendelet 13. cikkének (1) bekezdése, 14. cikke és 15. cikke stb.). Kérjük, adja meg az intézkedések számát és az aggregált támogatási összegeket, és indokolja szakpolitikai szempontokkal, hogy miért részesítette előnyben az adott kategóriákat. 6

A de minimis küszöb vállalkozásonként hároméves időszakra 200 000 EUR. Lásd a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletet.

13. cikk, 40-41. cikkek, 38-39. cikkek 17. Vannak-e olyan konkrét tényezők, amelyek hátráltatják tagállamának hatóságait abban, hogy a támogatás jelentősebb hányadát az általános csoportmentesség alá tartozó intézkedések formájában nyújtsák? Igen

Nem X

Ha igen, kérjük, részletezze és adjon meg konkrét példákat. B.3. Az általános csoportmentességi rendelet és a válság Az összes válaszadónak szóló kérdések: 18. Mekkora mértékben gyakorolt hatást tagállamában a gazdasági és pénzügyi válság a csoportmentesség alá tartozó állami támogatás nyújtására? Ha lehetséges, kérjük, ismertesse e hatást és jelezze, hogy tagállamának hatóságai válaszul módosították-e politikájukat az állami támogatásnyújtás tekintetében. A csoportmentesség rendelet nem volt képes a válság okozta legtöbb probléma (pl. munkahelyek megszűnése, likviditási válság) kezelésére, ezért a válságkezelés kapcsán a GBER helyett a pénzügyi válság kapcsán nyújtható átmeneti támogatásra helyeződött a hangsúly. 19. Ön szerint hasznos eszköz-e az általános csoportmentességi rendelet a kkv-k finanszírozásának biztosításában? Ha igen, mely támogatási intézkedések a leghasznosabbak? Igen, hasznos eszköznek tartjuk az általános csoportmentességi rendeletet a KKV-k finanszírozásában. Elsősorban a beruházási, a K+F, a foglalkoztatási és a képzési támogatást. A rendelet alkalmazhatóságát azonban lényegesen egyszerűsítené a mindenféle állami támogatástól mentes 25%-os önerőre vonatkozó feltétel eltörlése (nem csak a KKV-k, hanem a nagyvállalatok esetében is). Tekintettel arra, hogy az állami támogatásokat kumulálni szükséges és a kumuláció eredményeként minden esetben be kell tartani a maximális támogatási intenzitást, szükségtelen az önerőre vonatkozó további korlátozás. Az önerő biztosításához nyújtott állami támogatási formák (kedvezményes kamatozású hitel, kezességvállalás) átlagos támogatástartalma rendkívül alacsony, ami azt jelzi, hogy az önerő állami támogatottsága is rendkívül alacsony. Ez az alacsony támogatottság ezért nincsen hatással az önerő biztosítására, következésképpen a 25%-os állami támogatástól mentes önerőre vonatkozó feltétel csak további adminisztratív korlátozást jelent a projekt végrehajtása során.

C. RÉSZ: A CSOPORTMENTESSÉG ALÁ TARTOZÓ TÁMOGATÁS HATÉKONYSÁGA ÉS ÉRTÉKELÉSE

A hatóságoknak szóló kérdések: 20. Hogyan értékeli a tagállamában nyújtott, csoportmentesség alá tartozó támogatások hatékonyságát a szóban forgó intézkedésekkel elérni kívánt célkitűzések viszonylatában? Végeznek-e az egyedi intézkedésekre és/vagy a programokra vonatkozóan értékelő elemzést? Kérjük, indokolja válaszát.

Az összes válaszadónak szóló kérdések: 21. Kérjük, bocsássa rendelkezésünkre az összes olyan releváns felmérést vagy jelentést, amely az Ön tagállamában a csoportmentesség alá tartozó támogatás hatékonyságát írja le. 22. Az Ön tapasztalata szerint az állami támogatási eszközök mely típusai felelnek meg leginkább annak, hogy csoportmentesség alá tartozzanak (pl. vissza nem térítendő támogatások, kamattámogatások, kölcsönök, visszafizetendő előlegek, kezességvállalási programok, adóintézkedések)? Kérjük, indokolja válaszát. Javasoljuk, hogy a csoportmentességi rendelet az átlátható támogatásokon kívül, vonatkozzon azon támogatásokra is, amelyeknél a bruttó támogatástartalmat nem lehet kockázatelemzés nélkül előzetesen, pontosan kiszámítani,. Ez utóbbiaknál az ún. hüvelykujjszabályt lehetne alkalmazni.

D. RÉSZ: AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET – KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

D.1. A csoportmentesség alá tartozó támogatás alkalmazási köre (1. cikk) Az összes válaszadónak szóló kérdések: 23. A támogatási intézkedések kidolgozásában szerzett tapasztalatai alapján Ön megfelelőnek tartja-e az általános csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó intézkedések jelenlegi körét? Nem X Ha a válasza „Nem”, kérjük, ismertesse, hogy milyen nehézségekkel találkozott. Azon támogatási formák esetén, amelyeket jellemzően kiegészítő támogatásként nyújtanak (kamattámogatás, kezességvállalás), alacsony költséggel jelentős ösztönző hatás érhető el. Javasoljuk ezért, hogy a nem tipikus vissza nem térítendő támogatási formák (hitelek kamattámogatása, kezességvállalás, kockázati tőkebefektetések) esetén tartalmazzon a rendelet egy olyan hüvelykujjszabályt (támogatástartalomszámítási módszert), amely alkalmazásával átláthatóvá válik az adott támogatási forma. A szélessávú (broadband) hálózatok hatékonyabb támogatása, az eljárás meggyorsítása és az adminisztrációs terhek jelentős csökkentése érdekében javasoljuk, hogy az ún. fehér területeket célzó állami támogatási intézkedések is kerüljenek a csoportmentességi rendelet hatálya alá. Tapasztalatunk szerint a munkahelyteremtés területén fennálló piaci hiányosság kezelésére a csopormentességi rendeletben szereplő szabályozásnál lényegesen jobb megoldást nyújtott a 2204/2002/EK bizottsági rendelet alapján nyújtható munkahelyteremtési támogatás, mivel az alapján a támogathatósághoz elég volt egy eszközvásárlás is, nem kellett induló beruházás, szemben a jelenlegi szabályozással, amely alapján csak regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtható. Ez alapján kérjük a 2204/2002/EK bizottsági rendelet szabályainak visszaállítását. Támogatjuk továbbá a GBER kibővítését a sportberuházásokra, valamint a természeti károk, a környezetvédelmi károk és az ipari katasztrófák elhárítását célzó támogatásokra nézve is.

Mivel a Bizottság az utóbbi időben jelentős tapasztalatot szerzett a kulturális célú támogatások terén, Magyarország javasolja a csoportmentességi rendeletnek a kulturális támogatásokra való kiterjesztését (ide értve a műemlékvédelmi célú támogatásokat is). Magyarország javasolja továbbá a környezetgazdálkodási-erdészeti támogatásoknak külön kategóriaként történő nevesítését a csoportmentességi rendeletben. D.2. Fogalommeghatározások (2. cikk) Az összes válaszadónak szóló kérdések: 24. Az általános csoportmentességi rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján vannak-e olyan fogalmak (pl.: ad hoc támogatás, tárgyi eszközök), amelyek meghatározása további pontosításra vagy változtatásra szorul? Kérjük ismertesse, hogy okozott-e bármilyen nehézséget a konkrét fogalommeghatározások alkalmazása. Amikor nem az euró az adott ország hivatalos fizetőeszköze, nagyberuházási projekt esetében problémát okozhat, hogy az elszámolható költségek becslése és a projekt minősítése a támogatás odaítélését megelőzően történik. Így a támogatás folyósításakori árfolyamváltozások problémát okozhatnak. Szükséges lenne alkalmazható és egyértelmű átváltási árfolyam meghatározására. Szükséges lenne a szállítási eszközök (2. cikk 10. pont-pl. a szekér, a pótkocsi, a nyerges vontató is idetartozikk-e), az exporttal kapcsolatos tevékenységek és az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadások [1. cikk (2) bek. a) pont] definiálása is. Tisztázásra szorul, hogy a beruházás mikor minősül megkezdettnek. Javasoljuk a K+F projekttámogatás, valamint a képzési támogatások esetében a projekt fogalmának meghatározását. A fiatalok kedvezőtlen munkaerőpiaci mutatói miatt a 2. cikk 18. pontjában szükségesnek tartjuk a hátrányos helyzetű munkavállaló fogalmát kiterjeszteni a 25 év alatti fiatalokra is. Ez elősegítené a Bizottság által a Youth Opportunities Initiative-ben megfogalmazott célok elérését és az ESZA források felhasználásának növelését a fiatalok foglalkoztatásának elősegítése érdekében. D.3. A támogatás átláthatósága (5. cikk) 25. Megfelelő-e az átlátható és a nem átlátható formában nyújtott támogatások között jelenleg alkalmazott különbségtétel? Igen X Nem Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen nehézségekkel találkozott. 26. Ön szerint megfelelően kezeli-e az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontja és a 25. cikk az adóintézkedések specifikusságát? Igen

Nem X

Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen főbb nehézségekkel találkozott..

A csoportmentességi rendelet 5. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy egy adópolitikai intézkedésből álló támogatás abban az esetben minősül átláthatónak, ha az intézkedés olyan összeghatárt határoz meg, amely biztosítja, hogy nem lépik túl az alkalmazandó határértékeket. Magyarországon az adóintézkedésekből álló támogatások túlnyomó része automatikusan alkalmazandó, azaz a kedvezményezettől és az adóhatóságtól további intézkedést nem igényel. Így ezen intézkedéseknél nehezen valósítható meg egy adott összeghatár átlépése esetére a kedvezmény megszüntetése és az adófizetési kötelezettség elrendelése. D.4. Támogatáshalmozódás (7. cikk) Az összes válaszadónak szóló kérdések: 27. A támogatási intézkedések kidolgozásában szerzett tapasztalatai alapján Ön szerint megfelelően kidolgozottak-e a támogatáshalmozódásra vonatkozó rendelkezések? Nem X Ezzel kapcsolatban milyen nehézségekkel találkozott? Az egyértelműség kedvéért hasznos lenne egy, a jelenleg hatályos regionális iránymutatás 73. pontjához hasonló szabály beépítése: Amennyiben az elszámolható költségek egésze vagy egy része más célú támogatásra is jogosult, a költségek ezen részére vonatkozóan a kérdéses szabályok szerinti legkedvezőbb támogatási intenzitás alkalmazható. D.5. Ösztönző hatás (8. cikk) A hatóságoknak szóló kérdések: 28. Országának hatóságai hogyan ellenőrzik az ösztönző hatás meglétét kkv-k esetében? A kedvezményezettnek minden esetben bizonyítania kell, hogy a támogatandó tevékenységet a támogatási kérelem benyújtását megelőzően nem kezdte meg. 29. Országának hatóságai hogyan ellenőrzik az ösztönző hatás meglétét nagyvállalkozások esetében? Általában megvizsgálják-e az alternatív helyzetet (azaz azt, hogy az érintett vállalkozás a támogatás nélkül mit tenne)? Kérjük, soroljon fel példákat. A vállalkozásnak az ösztönző hatást bizonyító dokumentációt kell benyújtania a támogatói döntést megelőzően. Ebben a dokumentumban belső adatokra támaszkodva kell elemeznie a program megvalósításának paramétereit a támogatás nyújtására és a támogatás nélküli esetre vonatkozóan, kimutatva azt a tényt, hogy a csoportmentességi rendeletben meghatározott kritériumok közül (projektméret növekedés, tevékenységi kör bővülése, rövidülő megvalósulási időszak, stb.) legalább egy teljesül a támogatás révén. A támogatást nyújtók kérésére a képzés és a beruházás területén a Bizottsággal informálisan leegyeztetett kérdőív került kidolgozásra az ösztönző hatás bizonyítására (lásd: http://tvi.kormany.hu/osztonzo-hatas). Ezeken kívül más területeken is tervezzük kérdőív kidolgozását. 30. Mérik-e azt, hogy a további közkiadások milyen hatást fejtenek ki a magánszektor kiadásainak mozgósítására? Ha igen, kérjük, ismertesse ennek módját és az eredményeket.

31. A támogatási intézkedések kidolgozásában szerzett tapasztalatai alapján jól kezeli-e Ön szerint a 8. cikk (4) bekezdése az adóintézkedések specifikusságát? Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen nehézségekkel találkozott. Igen X Kérjük, fejtse ki. Az összes válaszadónak szóló kérdések: 32. A 8. cikkben meghatározott formális követelmények – ideértve a kkv-k és a nagyvállalkozások közötti különbségtételt – alkalmazása során szerzett tapasztalata alapján Ön szerint megfelelően biztosították-e ezek a követelmények azt, hogy a támogatás szükséges legyen a projekt adott helyszínen történő megvalósításához, vagy egy adott méretű / hatókörű/ összköltségű / sebességű projekt megvalósításához? Nem X Ha nem, kérjük, részletezze, miért nem. Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen főbb nehézségekkel találkozott. 

Szükséges lenne annak meghatározása (%-os arány), hogy mi minősül lényeges növekedésnek/kiszélesedésnek a 8. cikk (3) bekezdés a)-e) pontjai alkalmazásában.



Javasoljuk, hogy a 8. cikkben kért belső elemzés nagyvállalatoknál csak bizonyos támogatási összeg felett legyen kötelező, mivel a jelenlegi követlemények túl nagy terhet rónak a KKV-nak már nem minősülő, de kisebb támogatási összeget kérő vállalatokra.



A 8. cikk (2) bekezdése szerint a kkv-k részére e rendelet alapján nyújtott támogatást akkor kell ösztönző hatásúnak tekinteni, ha a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a kedvezményezett támogatás iránti kérelmet nyújtott be az érintett tagállamhoz. Egyes kezességvállalási programokban a folyamat a következőképpen zajlik: 1. A hitelfelvevő megkeresi a bankot. 2. A bank elbírálja a kérelmet és megköti hitelszerződést. 3. Amennyiben a bank intézményi kezességet kíván igénybe venni, megkeresi az támogatásnyújtót. 4. A támogatást nyújtó megvizsgálja a feltételeket, beleértve a támogatási jogcím igénybe vételi lehetőségét is, elbírálja a kérelmet és kibocsátja a kezességi levelet. A hiteligénylés-hiteldöntés, illetve a kezesség igénylése és elbírálása között azonban eltelik valamennyi idő, ami alatt gyakran a vállalkozás megkezdi a projekt megvalósítását vagy folyósítás történik. A problémára megoldát jelentene, ha a helyzetet úgy lehetne értelmezni, hogy a kezesség nem önálló, hanem a hitelszerződéshez kapcsolódó ügylet, ezért a megkezdettséget is elegendő lenne az alapügylet (hitel) esetében vizsgálni, és amennyiben ott megfelelt, akkor a kapcsolódó ügyletnél (kezességvállalás) már nem kellene megint vizsgálni.

33. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az adóintézkedések ösztönző hatására vonatkozó 8. cikk (4) bekezdésének alkalmazása során? Nem X Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen nehézségekkel találkozott. D.6. Formális követelmények (9–11. cikk)

34. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az átláthatóságra, a monitoringra és az éves jelentéstételre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során? Kérjük, fejtse ki. Nem X

35. Elegendő-e a tagállamok arra vonatkozó kötelezettsége, hogy az interneten közzétegyék a támogatási program teljes szövegét (9. cikk (2) bekezdés)? Igen X Kérjük, fejtse ki. D.7. A beruházási támogatásra alkalmazandó egyedi feltételek (12. cikk) 36. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a beruházási támogatásokra alkalmazandó feltételek alkalmazása során? Igen X Nem Kérjük, fejtse ki, hogy ezzel kapcsolatban milyen nehézségekkel találkozott. Javasoljuk a 6. cikk (2) bekezdésének átfogalmazását, mivel a jelenlegi szövegezés – annak gyakorlati értelmezése tükrében – félreérthető. Az erre vonatkozó szövegjavaslatunk a következő: A nagyberuházási projekteknek nyújtott regionális beruházási támogatásokat be kell jelenteni a Bizottság részére, ha az összes forrásból származó támogatás teljes összege meghaladja egy 100 millió euró elszámolható költséggel rendelkező beruházás esetén a jóváhagyott regionális támogatási térkép alapján a nagyvállalkozásokra vonatkozó, a támogatás nyújtásának napján alkalmazandó támogatási határértéket.

E.

RÉSZ: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

CSOPORTMENTESSÉGI

RENDELET

–

KÜLÖNÖS

Kérjük, vegye figyelembe, hogy a jelenlegi csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó, de az ebben a részben nem említett támogatástípusok (pl. regionális, környezetvédelmi és K+F+I, kockázatitőke-támogatások) külön kérdőív és felülvizsgálat tárgyát képezik. A regionális támogatásokra és a K+F+I támogatásokra vonatkozó kérdőíveket már közzétettük7. Az összes válaszadónak szóló kérdések: E.1. Kkv-k részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás (15. cikk) 37. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási intenzitásra vonatkozó 15. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezés alkalmazása során, kérjük részletezze.

7

http://ec.europa.eu/competition/consultations/open.html

38. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az elszámolható költségekre vonatkozó 15. cikk (3) és (4) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezésekkel kapcsolatban, kérjük részletezze. E.2. Női vállalkozók által újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás (16. cikk) A hatóságoknak szóló kérdések: 39. Nyújtott-e Ön bármilyen támogatást e rendelkezés alapján? Igen X Ha igen, kérjük, ismertesse példákkal. 40. Tapasztalt-e Ön nehézségeket e feltétel alkalmazása során?

Ha igen, kérjük ismertesse példákkal. Az összes válaszadónak szóló kérdések: 41. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási összegekre vonatkozó 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezéssel kapcsolatban, kérjük részletezze. 42. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási intenzitásra vonatkozó 16. cikk (4) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezéssel kapcsolatban, kérjük részletezze. 43. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az elszámolható költségekre vonatkozó 16. cikk (5) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezéssel kapcsolatban, kérjük, részletezze. Az összes válaszadónak szóló kérdések: E.3. Kkv-k részére tanácsadáshoz és a kkv-k vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások (26–27. cikk)

44. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási intenzitásokra vonatkozó 26. cikk (2) bekezdésének és a 27. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezésekkel kapcsolatban, kérjük részletezze. 45. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az elszámolható költségekre vonatkozó 26. cikk (3) bekezdésének és a 27. cikk (3) bekezdésének alkalmazása során? X Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezésekkel kapcsolatban, kérjük részletezze. E.4. Képzési támogatás (38–39. cikk) 46. Mi a tapasztalata az általános csoportmentességi rendelet 38. cikkének alkalmazását, különösen pedig a fogalommeghatározások alkalmazását illetően? Kérjük, ismertesse a felmerült nehézségeket. Javasoljuk, hogy a képzési projekt fogalmának tisztázását. 47. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási intenzitásokra vonatkozó 39. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során? X Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezéssel kapcsolatban, kérjük, részletezze. 48. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az elszámolható költségekre vonatkozó 39. cikk (4) bekezdésének alkalmazása során? Igen X Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezéssel kapcsolatban, kérjük, részletezze. Gondot jelent az eszközök értékcsökkenési költségeinek elszámolhatósága, amennyiben a képzéshez használt eszközök nem a kedvezményezett tulajdonában vannak, hanem a képzést lebonyolító külső képző intézmény, vagy a külföldi anyavállalat (mint független jogi személy) birtokában. Az értékcsökkenés ugyanis a magyar számviteli jogszabályoknak megfelelően nem számlázható tovább, így – bár ténylegesen zajlik képzés adott eszközökön, s ezek képzés idejére számított értékcsökkenése elvileg elszámolható lenne – a támogatott jogi személyen kívül, harmadik félnél felmerült ilyen jellegű költségek nem érvényesíthetők a támogatott irányába, ennélfogva a támogató részére benyújtandó elszámolásban sem. Az adminisztrációs és rezsiköltségek elszámolása egzakt módon nehezen kezelhető, leginkább a képzési időszakra vonatkozó arányosítás alkalmazható, de ez is visszaélésekre adhat okot. E.5. A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatások (40–42. cikk) 49. Tapasztalt-e Ön nehézségeket a támogatási intenzitásokra vonatkozó 40. cikk (2) bekezdésének és a 41. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezésekkel kapcsolatban, kérjük részletezze. A támogatást igénybe vevő szervezetek a támogatási intenzitás mértékét nem tartják elégségesnek a magyar viszonyok között. 50. Tapasztalt-e Ön nehézségeket az elszámolható költségekre vonatkozó 40. cikk (3) bekezdésének és a 41. cikk (3) bekezdésének alkalmazása során?

Amennyiben tapasztalt nehézségeket e rendelkezésekkel kapcsolatban, kérjük részletezze. A hátrányos helyzetű munkavállalói célcsoport helyzetéből fakadóan a felvételt követő 12, illetőleg a súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében a 24 hónapos támogatási időszak nem minden esetben elégséges. Álláspontunk szerint tartós foglalkoztatásra van szükség az olyan megváltozott munkaképességű személyek esetében, akik a nyílt munkaerpiacon még megfelelő rehabilitációval sem foglalkoztathatóak. Számos olyan vállalkozás van, akik jellemzően ilyen embereket foglalkoztatnak, és esetükben nagyon nehezen, vagy egyáltalán nem biztosítható a nettó létszámnövekedés követelménye, hiszen éppen az a feladatuk, hogy ezeket az embereket folyamatosan foglakoztassák. E tekintetben javasoljuk a nettó növekedés követelményének elhagyását.

F. RÉSZ: EGYÉB Az összes válaszadónak szóló kérdések: 51. Van-e az általános csoportmentességi rendelet alkalmazásával kapcsolatban egyéb észrevétele, beleértve olyan kérdéseket is, amelyek nem szerepeltek az előbbiek során? 52. Amennyiben úgy véli, hogy valamilyen dokumentum vagy tanulmány fontosnak bizonyulhat az általános csoportmentességi rendelet alkalmazásának értékelése szempontjából, illetve hozzájárulhat e rendelet jövőbeli felülvizsgálatának előkészítéséhez, kérjük, nyújtsa be annak egy példányát. Kérjük, tüntesse fel, hogy a Bizottság szolgálatai megkereshetik-e Önt, ha a benyújtott információkkal kapcsolatban további kérdéseik merülnének fel. Igen X Ne KÖSZÖNJÜK, HOGY VÁLASZOLT ERRE A KÉRDŐÍVRE!