AZ ALSÓOLIGOCÉN ( H Á R S H E G Y I ) HOMOKKŐ ÁSVÁNY-KŐZETTANI VIZSGÁLATA KASZANITZKY FERENC* E L T E Ásvány-kőzettani Intézet aspiránsa ( X X X I I — X X X I V . táblával) Összefoglalás : A dolgozat a földtani irodalomban „hárshegyi homokkő" néven ismert alsó oligocén (lattorfi) homokkő-konglomerátum rétegösszlet ásvány-kőzettani vizsgálatával foglalkozik A homokkő-konglomerátum összlet tengerparti, illetve nagyobbrészt partvonali képződmény. A kavi csok nagyfokú görgetettsége a folyóvízi szállítás és a parti hullámverés koptató hatásának együttes ered ménye. Eolikus anyaghozzákeveredés is kimutatható. Az uralkodó kvarcon kívül muszkovit, biotit, klorit, földpát, dolomit, kalcit, tűzkő, illetve limonit, barit, cirkon, rutil, turmalin, gránát, magnetit, epidot, amfibol, cianit, hematit, korund, apatit, anatáz, krizokolla ásványok fölismerhetők. Ezek közül a kvarc, csillám, barit, cirkon, rutil, anataz epigén ásvány is. Az összlet kavicsainak anyaga : gránit, kvarc, telérkvarc, metamorf kvarc, szericit kvarcit, muszkovit kvarcit, para kvarcit és vezuvián-kordierit szaruszirt. Az egykori lehordási terület a szerző szerint északon a Veporhegység déli előterében levő azóta eltemetett kristályos alaphegység lehet.
Bevezetés A m a g y a r földtani irodalomban „hárshegyi h o m o k k ő " néven ismert alsóoligocén (lattorfi) közép- és durvaszemű kvarchomokkőből és konglomerátumból álló rétegösszlet földtani vizsgálata régóta foglalkoztatja a magyar geológusokat. A k u t a t ó k a t főleg a következő kérdések érdekelték : 1. milyen viszonyban v a n a képződmény a briozoás márgával, „ b u d a i m á r g á v a l " és a „kiscelli agyaggal". 2. Mikor képződött a homokkő, p o n t o s a b b a n felsőeocén vagy alsóoUgocén képződmény-e. Mindkét kérdés sokáig v i t a t o t t volt, s csak a legutóbbi időben alakult ki egységes álláspont. A megoldásra váró kérdések nek megfelelően a vizsgálatok főleg őslénytani-rétegtani és tektonikai módszerekkel folytak. A rétegösszlet ásványkőzettani, valamint kőzetgenetikai vizsgálata ezideig n e m készült el. F e k e t e dolgozata [2] is a rétegtani és ősföldrajzi szempontokat t á r gyalja. Vizsgálataink célja éppen ennek a hiánynak pótlása. Mivel a „kiscelli a g y a g " [8] és a „ b u d a i m á r g a " [5J kőzettani vizsgálata már régebben megtörtént, indokolt ezen k é p ződményeket a homokkőösszlettel ilyen szempontból is összehasonlítani. A homokkőösszlet legtöbbször közvetlenül a triász alaphegység egyenetlen felüle tére települ, m i n t az előrenyomuló tenger abráziós üledéke. A budai Hárshegyen a nummuUteszes-ortofragminás mészkőre, R o m h á n y környékén t a r k a agyagra és tűzálló agyagra települ. Rétegessége a vékonytáblástól a vastag padosságig változik. Szemnagy sága sem egységes. Ahol a teljesebb rétegsor megfigyelhető, o t t az összlet alján 0,5—1 m vastag, dió-mogyoró nagyságú kavicsokból álló réteget találunk. Felfelé a szemnagyság kisebbé válik. Az egész összletben átlagban 1—2 m m nagyságú szemcsék uralkodnak. A nagyobb (10—25 mm-es szemnagyságú) kavicsok vékonyabb, 2—3 cm-től 6 cm vas tagságig terjedő rétegekben egymástól 0,5—1 m függőleges távolságban jelentkeznek, a m i n t az a Nagykevélyen levő kőfejtőkben jól látható. Az összlet felső részén a nagyobb * Előadta a Magyar Földtani Társulat 1956. február 1-i szakülésén.
Kaszanitzky : Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
245
s z e m e k mennyisége ismét szaporodik, de i t t nem rétegesen, h a n e m a kis szemcsék közé beágyazva elszórtan találhatók. Egyes helyeken álrétegződés m u t a t k o z i k . Az összletben t a l á l h a t ó , irodalomból ismert növényi és állati m a r a d v á n y o k a homokkő partszegélyen t ö r t é n t keletkezését bizonyítják, ismétlődő tengeri-édesvízi elöntéssel. Mechanikai elemzés A homokkőösszlet legnagyobb részében kova kötőanyagú. N a g y keménysége m i a t t a kőzetet a szemcsék megsértése nélkül fellazítani és szétválasztani nem lehet, í g y kénytelenek voltunk megelégedni azon feltárások mechanikai elemzésével, amelyek b e n a homokkő eléggé mállott (fellazult) ahhoz, hogy mechanikai szétválasztását elvé gezhessük. Gondosan vigyáztunk arra, nehogy bemosott anyagból vegyük a m i n t á k a t . E g y feltáráson belül külön v e t t ü n k m i n t á t a mechanikai elemzéshez (az uralkodó szem n a g y s á g ú részből) és külön a görgetettségi fok meghatározására a betelepült kavics rétegekből. A mintagyűjtési helyek a következők : 1. Budakeszitől N y - r a a falu szélétől 500 m-re egy kisebb feltárásból. 2. A K i s h á r s hegy Ny-i oldalából a villamos végállomástól 200 m-re keletre. 3. A Vöröskővár tetején levő elhagyott kőbányából. 4. A nagykevélyi Ezüsthegy homokkőfejtőjéből (a és b minta). 1. Budakeszitől Ny-ra m i n t e g y 500 m-re kisebb elhagyott k ő b á n y a tárja fel a h o m o k k ö v e t . A m i n t a a homokkő felső h a t á r á t ó l számítva 2 m mélységből származik. A homokköven termőtalaj települ. Feküje nincs feltárva. A begyűjtött a n y a g b a n 8 m m - t elérő szemnagyságú szem nincs. Az a n y a g n a k t ú l n y o m ó a n 1—2 mm-es szemnagysága •van. A homokkőben a közeli dachsteini mészkő szögletes törmeléke is megjelenik. K ö t ő a n y a g a fehér színű, teljesen elbontott, sósavval kezelve n e m pezseg. 2. A villamos végállomástól 200 m-re a Kishárshegy oldalában a felszíni hatalmas t ö m b ö k b ő l gyűjtött szilárd kova k ö t ő a n y a g ú összecementált homokkő uralkodólag 1—2 m m - e s szemnagyságú. Az anyagban szabálytalan elrendeződésben 20—25 m m átmérőjű kavicsok is vannak. Fellelhetők ezek a kvarckavicsok párhuzamos rétegekben, erősen osztályozottan, amikor is egymástól k b . 1 m-re vízszintes településű, 3—10 cm vastag rétegeket alkotnak. A kőzet kemény, ellenálló, nehezen mállik. Mechanikai elemzésre csak a z egyes t ö m b ö k felületének anyaga alkalmas. A kötőanyag sósavval kezelve nem pezseg. 3. A Vöröskővár tetején sok kisebb-nagyobb elhagyott kőfejtő tárja fel a homok k ö v e t , amely i t t is a felszínen van. A kőzet legfelső fél métere mállott. A vizsgált m i n t a a felszíntől 3 m távolságról való. I t t is az 1—2 m m közötti kvarcszemek v a n n a k túlsúly b a n . A kötőanyag a réteglapok és elválási síkok m e n t é n limonitosodott és likacsos, főleg k o v á b ó l áll. Sósavval kezelve nem pezseg. 4. A Nagykevély DDK-i, ezüsthegyi részén levő k ő b á n y a t ö b b lépcsőben mintegy 20 m vastagságban tárja fel a homokkövet. A kőzet szilárd, kova kötőanyagú, sósavval kezelve n e m pezseg. Csak felső részén és a törésvonalak mentén van fellazulva. A nagyobb, 20—25 mm-es kavicsszemek i t t is vékony rétegekbe rendeződtek. A feltárásból két min t á t g y ű j t ö t t ü n k . Az a) m i n t a a homokkőösszlet felső h a t á r á t ó l lefelé 2 m-ről való. Ab) m i n t a ettől 10 m-rel lejjebbről, m á l l o t t a b b , morzsalékos övből származik. A mechanikai elemzéshez minden m i n t á b ó l 1000 g anyagot m é r t ü n k be. Az anya g o t vízben hónapokon keresztül á z t a t t u k , miközben a vizet g y a k r a n felforraltuk. Körül belül fél év alatt az anyag nagyrésze eléggé fellazult ahhoz, hogy a különböző nagyságú szemeket szitálással elválaszthattuk egymástól. Egyes mogyoró-diónagyságú szemek m é g így is szétszedhetetlennek bizonyultak. Ezeket külön lemértük, megcsiszolva az egyes szemcsék nagyságát, mikroszkóppal statisztikusán kimértük, és az eredményt súlyszázalékra átszámítva, a megfelelő frakcióhoz hozzáadtuk. Ezzel a módszerrel a lehető legkevesebb szemcsét s é r t e t t ü k meg. A nagykevélyi a) m i n t a nagy szilárdsága
Földtani
246
Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
m i a t t mechanikai elemzésre n e m volt alkalmas. Összetörve a mikroásványok m e g h a t á r o zásához használtuk fel. Mechanikai elemzéssel a következő eredményeket n y e r t ü k : Nagykevély kőbánya g 8 mm-nél nagyobb . . 4—8 m m között . . . . 2—4 m m .... 1—2 m m ,, .... 0,25—0,5 m m között 0,12—0,25 m m között 0,12 m m > 0,10 mm-nél kisebb!. . Összesen
%
3,74 0,37 24,00 2,40 112,22 11,22 372,24 37,22 226,37 22,63 9,30 93,05 2,42 24,19 2,14 0,21 142,06 14,21 1000,0l| 99,98
Kishárshegy g
Vöröskővár
! %
182,2 I 18,22'
125,2 ! 99,16 382,01 77,55 33,49 8,55 0,41| 91,43|
1
!
12,52 9,911 38,20 7.75 3,34! 0,85: 0,04, 9,14j
1000,00; 99,97
1
1
g
! %
—
I — I
Budakeszi
1,91 9,32 32,29 18,49 13,23 8,99 0,61 15,30
g % 1 185,94; 4,65 226,80, 5,67 528,70, 13,21 1374,75, 34,44 579,82 14,44 364,55! 9,11 160,71 4,01 9,50! 0,24 570.21J 14,44
< < I i 1000,00 99,98 1000,969 100,08
1 4000,98 100,21
58,45; 224,13 298,15 90,98 105,77 38,04 0,78 183,70! (
5,84 22,41 29,81 ! 9,09 10,58 3,80; 0,08! 18,37
g
—
19,15 93,19 322,35 184,92 132,24 89,93 6,166 153,023
! %
Négy lelő hely átlaga
Az egyes m i n t á k szemcseeloszlási, v a l a m i n t k u m u l a t í v görbéit a következőkben m u t a t j u k be.
7. ábra : A vizsgált minták szemeloszlási görbéi — Кривые гранулометрического состава исследо ванных образцов — The grain size distribution curves of the samples investigated
A kőzet mechanikai szétválasztását 0,10 mm-es szemnagyságig végeztük el. Az ennél kisebb szemnagyságú frakciót használtuk fel az á s v á n y t a n i vizsgálathoz. A 0,10 m m - n é l finomabb részt k ö t ő a n y a g n a k tekintjük. Minthog3 a szétválasztás a l a t t az egyes szemcsékről l e p a t t a n t szilánkok a 0,10 mm-es szemnagyságnál kisebb frakciók százalékos a r á n y á t megnövelik, ezek t o v á b b i szétválasztása n e m a d o t t volna eredeti összetételükről reális képet. Ezért eltekintettünk a 0,10 mm-nél kisebb frakciók elkülönítésétől. A b e m u t a t o t t t á b l á z a t b ó l és k u m u l a t í v görbéből l á t h a t ó , hogy a különböző lelő helyek a n y a g á n a k szemcseösszetétele n e m azonos. Mindegyik m i n t á b a n a 2—1 m m közötti frakció uralkodik, 30—38%-ig terjedő mennyiséggel. A t ö b b i szemnagysági osztály m e n y nyisége azonban erősen ingadozik : a homokkőösszletben t a l á l h a t ó nagyobbszemű kavicstelepülések jól osztályozottak. Ezzel szemben az összlet uralkodó részét alkotó, 8 mm-nél kisebb szemnagyságú rész kevésbé osztályozott, a p a r t i üledékektől eltérő szemnagysági összetételt m u t a t . E z a r r a u t a l , hogy a hárshegyi homokkőnek csak egy része p a r t i képződmény, a h o m o k k ő n a g y o b b része a p a r t v o n a l alatt ülepedett le, s így kevésbé volt kitéve a p a r t i hullámverés osztályozó h a t á s á n a k . r
Kaszanitzky : Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
247
Szemcsenagysag 2. ábra : A vizsgált minták kumulatív görbéi. A diagramon külön szerepel a budakeszi minta 0,1 m m nél kisebb frakciója is — Суммарные кривые исследованных образцов. Фракция меньше 0,1 мм про исходящего из с. Будакеси образца на диаграмме особо отмечена — Cumulative curves of the samples investigated. The fraction below 0,1 m m of the Budakeszi sample is plotted separately
Cpv-vizsgálatok A nagykevélyi, vöröskővári és kishárshegyi m i n t á k átlag 20 mm-es szemnagy s á g a kvarckavicsainak cpv-módszerrel t ö r t é n ő vizsgálata a következő eredményt a d t a (a budakeszi feltárásban ez a szemnagyság hiányzik). с Nagykevély Vöröskővár Kishárshegy
1,8 1,9 1,7
P
V
0,7 0,9 0,3
7,5 7,5 8,0
7,85 7,65 8,15
A különböző lelőhelyről származó kavicsok ily nagyfokú egyöntetű görgetettségea folyami szállításon kívül a tengervíz k o p t a t ó h a t á s á n a k eredménye. A kisebb szemnagysági osztályok görgetettségi foka csökken a szemnagyság csökkenésével ( S z á d e c z k y k o r á b b i általános megállapításának megfelelően). A vizsgált nagykevélyi m i n t a k ü l ö n böző szemnagysági osztályainak görgetettségi értékei a következők :
kb. 20 m m 4—2 m m között 1—0,5 m m között 0,5—0,25 m m között
с
P
1,8 3,3 3,5 6,6
0,7 1,3 1,8 0,8
V
T
7,5 5,4 4,7 2,6
7,85 6,00 5,60 3,40
2
A vizsgált legfinomabb 0,5—0,25 m m közötti szemnagyságú osztályban a d i a g r a m b a n elkülönítve kétféle anyag jelenlétét lehet megállapítani. Az egyik igen gyengén görgetett és ez alkotja az anyag 90—95%-át. E z a vízi görgetettségnek felel meg. A frak ció 5—10%-át kitevő szemcsék erősebb görgetettséget m u t a t n a k . Az osztály átlagos 2,6-os v-értékével szemben i t t ezeknél a v-érték 5 körül van. E z n e m lehet vízi h a t á s eredménye, h a n e m eolikus hozzákeveredésre utal. Az egyes szemnagysági osztályok
248
Földtani Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
elterjedési tartományát az átlag görgetettségi érték feltüntetésével az alábbi háromszögcliagram mutatja.
3
br a
-,4 . : Nagykeyelyi minta kulonbozó szemnagysági osztályainak görgetettségi értékei. A keresztek a középértékeket jelentik — Величины о к а т а н н о с т и разных гранулометрических Ф р а к ц и й о б р а з ц а происходящего из ГОРЫ Надькевей. Крестиками Указаны средние величны. — Rounding values of different grain size categories of the Nagykevély sample. The crosses indicate averages Ásványos összetétel A homokkő ásványos összetételének megállapítására a 0,12 és 0,10 mm-es szem n a g y s á g a kisebb frakciókat használtuk fel. Az anyagot bromoformmal „könnyű" és „nehéz" részlegre különítettük. A könnyű részleg á s v á n y a i : kvarc, csillám, földpát, dolomit, kalcit, tűzkő. Kvarc a könnyű részleg túlnyomó része ; kevéssé görgetett szemek alakjában jelentkezik. Idiomorf kristály igen ritka. A kavicsok nagy része tulajdonképpen nem is ásvány, hanem kőzetjellegű anyag. Benne az egyes szemek unduláló kioltásúak, és a kvarcszövet vékony sorokban csillám és kloritpikkelyeket tartalmaz. A kvarcszövet szemcsék nagy részét vékony limonithártya határolja. Egyes szemek belsejében opakzárványok figyelhetők meg. Zárványként apró zömök cirkonkristályt is megfigyeltünk. Gyakoriak még az egyes szemcséken belül a sorokban elhelyezkedő (csepp, körte alakú) buborékzárványok. Folyadékzárványok jelenléte kétséges. Néha megfigyelhető az egyes kvarcszemcsék epigén tovanövekedése is. Egyes igen finoman rostos szemcsékben keresz tezett nikolok között a tárgyasztal forgatásakor helyben maradó В r e w s t e r-kereszt
Kaszanitzky : Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
249
jelentkezett. Az egyes rostok a középpontból radiálisán ágaznak szét. Ezek a szemek kalcedonnak bizonyultak. A kvarcszemcsék ilyen megjelenése, valamint a zárványok arra m u t a t n a k , hogy a z anyag m a g m á s és metamorf lehordási területről származik. A csillámok közül a m u s z k o v i t lép fel nagyobb mennyiségben. Egyes szem csék feltűnően üdék. Ezek valószínűleg epigén keletkezésűek. A többiek mállása igen előre h a l a d o t t . Magnetitzárványok és apró, ép cirkonzárványok is v a n n a k . A b i о t i t igen alárendelt mennyiségben jelentkezik, színtelen, foszladozó lemez k é k alakjában. Pleokroizmus alig észrevehető. Zárványként néha még radioaktív cir konszemcsét észleltünk pleokróos udvarral. Opakzárványok és limonitos bevonódások is gyakoriak. А к 1 о r i t lemezei gyakoribbak a b i o t i t n á l . Általában kifakultak, kicsiny kettőstörésűek, foltos kioltással. Lemezkéi néha gyengén zöldes színűek, pleokróosak : y = = halványzöld, a = igen h a l v á n y a n zöldessárga. Apró opakzárványok gyakoriak. A f ö l d p á t nagyon alárendelt szerepű. A szemek nagy része annyira mállott, hogy pontosabb meghatározásuk nem sikerült. A szemek átlátszatlanok, zavarosak. Ikrek igen ritkák. Kioltás nagyon bizonytalan. A felismerhető ikerlemezesség alapján ú g y látszik valamivel t ö b b a plagioklász a káliföldpátnál. A plagioklász ikerlemezeihez m é r t kioltás (4°) s a v a n y ú tagokra utal. A földpátnak ilyen kis mennyiségben (2—3%) való megjelenése és állapota a k é p ződmény áthalmozott, újrafeldolgozott voltát bizonyítja. Egyes m i n t á k b a n ritkán a triász mészkő és dolomit anyaga is megfigyelhető apró, szögletes kőzettörmelék alakjában. Önálló kalcitszemcsét n e m találtunk. A k a r b o n á t törmelék legtöbbször sárgásbarna színű a limonittól. Mészkő a nagyobb szemcsenagysági osztályokban is előfordul, de nagyon csekély mennyiségben ( 1 % alatt). Az anyagban r i t k á n egy egészen világoszöld színű töredék ásványszemcse is meg jelenik. Izotróp, igen kis, 1,4 körüli törésmutatóval. Törése kagylós, hasadás nem észlel hető. Valószínűleg valamely amorf kovaváltozat (tűzkő). N e h é z r é s z l e g á s v á n y a i . A gyakoriság csökkenése szerinti sorrend : limonit, barit, cirkon, rutil, turmalin, gránát, magnetit, epidot, amfibol, cianit, hematit, korund, apatit, anatáz, krizokolla. A nehéz ásványok mennyisége szemcseszázalékban (500 szemcséből számítva) lelőhelyenként a következő : Budakeszi
85,2 — 5 3 1,5 3 0,7
Limonit Barit Cirkon Rutil Turmalin Gránát Amfibol Epidot Disztén
Krizokolla
3 Földtani Közlöny
:..
94 2
( +) + 1 —
+ +
+ +2,5
+
— — —
— Magnetit Apatit
Kishárshegy
1,3
+
— —
( +)
Vöröskő vár
84 — 11 2,4 0,8
+ (+) + + (+) + + + —
+
Nagykevély a) b)
80 — 10,8 3 1,6 0,6
+
. 1,6 —
(+)
1,6
+ +
96
+
2 1,6
+
— — —
+
— — — —
+
250
Földtani Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
A + azt jelenti, hogy a szóban forgó ásvány 0,5 szemcse %-nál kevesebb m e n n y i ségben, de rendszeresebben van jelen, a ( + ) - a l jelzett á s v á n y pedig igen ritka. A l i m o n i t a nehéz frakció legelterjedtebb ásványa. H a megjelenik, mennyisége 8 0 % felett v a n a feltárásokban. A Kishárshegyen és a nagykevélyi b) m i n t á b a n barit helyettesíti. Vizsgálati a n y a g u n k b a n ez a k é t ásvány e g y ü t t n e m található. A limonit túlnyomórészt alaktalan gömbszerű, néha t ű s szemcsékben, máskor ágszerű képződmé n y e k k é n t jelenik meg. Egyes szemcsék körvonalából és színébőlhematit-pszeudomorfózára k ö v e t k e z t e t h e t ü n k . G y a k r a n egyes szemcsék közepét még á t nem alakult opak fémes fényű ércásvány alkotja (magnetit?). Feltűnő, hogy pirit egyáltalán n e m m u t a t k o z o t t . H a volt is, m á r limonittá alakulhatott, b á r a limonitszemcsék körvonalából erre n e m lehet következtetni. (Ismeretes, hogy a kiscelli agyag homokkőszemcséinek sárga szegé lyén a limonit-tartalom a pirit oxidációja ú t j á n képződött). A limonitszemcsék egy része úgy látszik elsődleges vasoxidásványok mállásából keletkezett. N a g y o b b részüket azonban a mészkő vasas szennyeződéséből s z á r m a z t a t hatjuk, amely a kőzetből kioldódva limonit alakjában kicsapódott. B a r i t . A Kishárshegyen és a nagykevélyi b) m i n t á b a n a nehézásvány frakció t ú l n y o m ó része. A szemek főleg töredékek, de idiomorf szemcsét is találunk és ezek (001) szerinti vékony t á b l á s kristályok. A (110) szerinti hasadás kitűnően észlelhető. Víztiszta, még kissé g y a n t á s fényű átlátszó kristályok. Kristályok párhuzamos összenövését is megfigyeltük. A b a r i t a jelek szerint a homokkő lerakódása u t á n az összletet utólag átjáró fel szálló forrásvizek bárium-tartalmából képződött. A kőzetekben cirkuláló víz kioldja azok b á r i u m - t a r t a l m á t és m i n t kloridot vagy bikarbonátot t a r t h a t j a oldatban. Ez kicsa p ó d h a t az oldatból szulfát alakjában, ha szulfátos vízzel kerül érintkezésbe. Jelen eset ben a szulfátot a pirit elbomlása szolgáltathatta. Üledékes, epigén barit t ö b b helyről ismeretes, így az indiai Chester formációból, az angol triászból, az egyiptomi, núbiai és egyes nebraszkai, oklahomai homokkövekből is. Ezekben az epigén eredetű barit a kőzet cementáló anyagának egy részét alkotja „lemezes t á b l á s " kristály aggregátumok formájában. Mint m á r említettük, feltűnő, hogy ahol a nehéz frakcióban a barit uralkodik, ott a limonit hiányzik. E n n e k oka, hogy a piritbői a levegő és víz h a t á s á r a ferroszulfát és kénsav keletkezik. A ferroszulfát a kénsav h a t á s á r a t o v á b b oxidálódik ferriszulfáttá, majd víz jelenlétében ferrihidroxiddá. E z a szol-alakú ferrihidroxid koagulálódik és limonittá alakul, a kénsav pedig k a r b o n á t o k h i á n y á b a n a m a r a d é k ferroszulfátot ferrihidroxiddá alakítja á t [V e n d 1 A.]. H a azonban eme reakciók közben a rendszer oldott báriumsókat t a r t a l m a z ó forrásvízzel érintkezik, a kénsav ezekkel lép reakcióba, és báriumszulfát képződik. Minthogy a bárium szulfát vízben való oldékonysága igen kicsiny, a keletkezett barit azonnal kicsapódik. A kicsapódást gyengén s a v a n y ú közeg nagymértékben elősegíti. C i r k o n . Mennyisége a nehéz frakcióban 2—10% között ingadozik. A homokkő nek egyik legelterjedtebb mikroásványa. Nagyobbrészt saját alakú szemcsék, de töredék k é n t is gyakori. Megkülönböztethető egy hosszú t ű s és egy rövid zömök kifejlődésű alakja. A hosszú t ű s t e r m e t m a j d n e m mindig ép, és a terminális lapok is jól láthatók. A zömök t e r m e t ű cirkonok legtöbbször k o p t a t o t t a k és gyakran tojás, vagy gömb alakúak. A t ű s cirkon valószínűleg epigén keletkezésű. A kristályok általában színtelenek, víztisztán átlátszók. Van rózsaszín á r n y a l a t ú cirkon is, melynek erősebben színezett példányai igen gyengén pleokrósak. Ebből különö sen a vöröskővári és a kevélyi a) m i n t á b a n találunk többet. E z a cirkonfajta legtöbbször k o p t a t o t t és zömök prizmás t e r m e t ű . Van még egy zavaros, sötétszürke színű, át n e m látszó változat is, melynek felszínén szabálytalan elrendeződésben világosabb foltok találhatók. Feltehető, hogy ezt a foltos színeződést radioaktív elbomlás okozza. Majdnem
Kaszanitzky : Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
251
m i n d e n kristály t a r t a l m a z hosszú, vékony tűs, vagy zömök oszlop alakú z á r v á n y o k a t , amelyek általában párhuzamosan helyezkednek el a C-tengelyhez, de g y a k r a n párhuza mos soraik átlósan haladnak a kristályban. E zárványok egy része a p a t i t ; hogy xenotim zárványok is vannak-e, eldönteni nem sikerült. Még negatív kristályok, gáz-, folyadék és o p a k z á r v á n y o k is megfigyelhetők. E g y esetben epigén növekedést is észleltünk. A főtengely i r á n y á b a n az eredeti kristályokon vékony kis prizmából és piramisból álló részlet képződött. B u t t e r f i e l d [ l ] ír le hasonló jelenséget. R u t i l a m i n t á k t ú l n y o m ó részében gyakori. Egyedül a Kishárshegyről begyűj t ö t t a n y a g b a n ritka. Vékony oszlopok, vagy töredékes szemcsék. É p kristályokon csak a prizma figyelhető meg jól, m e r t a szemcsék vége legtöbbször legömbölyödött. Az (101), v a l a m i n t (301) szerinti ikerképződésnek szép példái vannak. A kristályok színe alapján egy vörös-vörösesbarna, egy sárga-sárgásbarna módosulat és egy fekete, á t n e m látszó, csak a szélein gyengén áttetsző módosulat (nigrin, vagy ilmenorutil?) k ü l ö n b ö z t e t h e t ő meg. Epigén tovanövekedés gyakori. Az ilyen epigén kristályrészlet legtöbbször a főten.gely i r á n y á b a n n ő rá a kristályra, de megfigyeltünk ikerhelyzetben levő epigén ú t o n keletkezett szemcséket is. Az epigén részek mindig színtelenebbek az eredeti kris tálynál. T u r m a 1 i n. Minden lelőhely a n y a g á b a n jelen van, de a rutilnál valamivel kisebb gyakorisággal. Különböző vastagságú oszlopocskáin néha a hemimorfia is l á t h a t ó , de leggyakrabban csak töredék. Vannak erősen lekopott, kerekded szemcsék is. A n y ú l t a b b oszlopok rostozottak, henger alakúak, a zömökebbek simák. Egyes kristályok a sok opakzárványtól á t nem látszóak. Szín és pleokroizmus szerint t ö b b fajtája v a n : 1. teljesen világos, igen gyengén színezett kristálykák, amelyek pleokroizmusa : e = világos, gyengén rózsaszín, со = sötétzöld. 2. s = színtelen, со = zöld. 3. e = világos rózsaszín, со = fekete. 4. e = világos füstszürke, со = fekete. 5. e = barna, со = fekete. 6. Világos színtelen, n e m pleokrós kristályok (valószínűleg epigének). A zárványok többfélék : 1. vékony, hosszúkás, víztiszta, színtelen oszlopok, legtöbbször a főtengellyel párhuza m o s a n elhelyezkedve. Kioltásuk egyenes, t ö r é s m u t a t ó j u k a bezáró ásványnál nagyobb. 2. G ö m b vagy csepp alakú zárványok, világos rózsaszín színnel. 3. Opakszemcsék, orien t á l t sorokban, a prizmalappal párhuzamosan, néha r á merőlegesen, g y a k r a n szabály t a l a n u l hintve. Az opakzárványok egy része valószínűleg grafit. A különféle zárványok a kristályokban együttesen is találhatók. A kristályok z á r v á n y b a n gazdagabb része erősebb pleokroizmust m u t a t . A többszínűségnek ilyen egy kristályon belüli változása egyes z á r v á n y nélküli szemcséken is megfigyelhető. A különböző turmalinfajták t ö b b lehordásí területet valószínűsítenek. G r á n á t . A m a j d n e m mindig töredékszemcsék t ú l n y o m ó a n színtelenek, néha rózsaszínűek, átlátszók, üvegfényűek. Egyes szemcsék optikailag anomálisan kettős törők. A rózsaszín szemek nagyrészt k o p t a t o t t , gömbded alakúak. Ez a gránátfajta valószínűleg almandin. Gránátot minden m i n t á b a n találunk. A vöröskővári és a nagykevélyi b) m i n t a anyagában azonban a többiekhez képest ritka. A m f i b ó l . A kishárshegyi és a nagykevélyi b) mintából hiányzik. A budakeszi a n y a g b a n 0,7%-kal jelentkezik. Töredezett szemcséi néha a C-tengely i r á n y á b a n megnyúl t a k , kristályforma nem ismerhető fel. A szemek általában szögletesek. A hasadási lapok néha egészen üdének látszanak. A szemcsék színe zöld, jól észlelhető pleokroizmussal : у = sötétzöld (kissé kékes árnyalattal), a = világoszöld. A szemcsék néha limonittal v a n n a k szennyezve. E p i d о t. A nagykevélyi b) m i n t á n kívül mindegyikben előfordul, h a b á r igen alárendelt mennyiségben. Általában töredékszemcsék éles körvonalakkal. G y a k r a n k o p t a t o t t a k . H a s a d á s jól megfigyelhető. Szín sárgászöld, gyenge pleokroizmussal. Az epidot a hárshegyi a) m i n t á b a n igen jelentős mennyiségben, 1,6%-ban szerepel. 3*
252
Földtani Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
D i s z t é n . Éles h a t á r ú , hasadásos körvonalú szemcsék. A k é t i r á n y ú hasadás jól látszik. Színtelen, néha igen gyengén kékes árnyalatú. Egyes szemcsék hosszirányban gyengén hajlottak. Némelyikben apró opakzárványt lehetett megfigyelni. A nagykevélyi mintákból a disztén hiányzik. K o m n d . A budakeszi kivételével minden m i n t á b a n megtaláltuk. A kishárshegyi a n y a g b a n mennyisége 2 , 5 % , t e h á t a cirkonét is felülmúlja. Töredezett, kagylós szilánkos, éles körvonalú. Színe sötétkék-világoskék, néha kékeszöld, sötétebb szemek nek gyenge pleokroizmusa van. H e m a t i t. Egyes v é k o n y a b b táblás, trigonális szimmetriájú, vérvörös színben áttesző limonitszemcsék i n k á b b h e m a t i t n a k t a r t h a t ó k . M a g n e t i t . A budakeszi és nagykevélyi a) m i n t á k b a n 1,3, ill. 1,6%-os mennyi séget ér el. Izometrikus szemek v a g y töredékek. Néha az oktaéderlapok megállapít hatók. Legtöbbször k o p t a t o t t szemek. Felületük ép és t o m p a sötét fémfényű. Egyes limonitgumócskák középső részében is felismerhetők. A p a t i t . Karcsú, megnyúlt oszlopok alakjában találjuk. Piramislapok hiányoz n a k . A szemcsék gyakran többé-kevésbé legömbölyödöttek. Az egyes kristályokon a főtengelyre merőleges, szabálytalan lefutású elválás látható. A Kishárshegyen és a nagy kevélyi b) m i n t á b a n nem fordul elő. A t ö b b i helyen is alárendelt szerepe van. A n a t á z. A nagykevélyi a) m i n t á b a n egyetlen idiomorf szemcse alakjában találtam, a m i t egyedül az (111) forma határolt. Barna színű, áteső fényben zöldessárga, kissé átlátszó, inkább áttetsző. Előfordult még egy-két k o p t a t o t t szemcséje is. A kopt a t o t t a t allochtonnak, az idiomorfot epigén eredetűnek kell t a r t a n u n k . Egyes limonitszemcsék repedéseiben egy zöld színű ,,opálszerű" ásványt figyel t ü n k meg, melyből kémiai módszerekkel rezet lehetett k i m u t a t n i . Sósav kovakocsonya kiválása közben oldja. Valószínűleg k r i z o k o l l a . Kőzetfajták vizsgálata Az egykori lehordási terület pontosabb megítélése céljából a homokkő kavicsait is részletesebben vizsgáltuk. Az összlet kavics elegyrészei szabadszemmel a következő típusokra különíthetők el : 1. Fehér színű, áttetsző, sima, t ö m ö t t , jól k o p t a t o t t szemek. 2. Tejfehér, átlátszatlan, jól lekerekedett kavicsok. 3. Világosszürke kavicsok, repedésekkel, kisebb görgetési értékkel. Felületükön igen apró sorokban elrendeződött likacsokkal. 4. Szürke kavicsok finoman sávos, vagy pettyes szövettel. 5. Sötétszürke, csaknem fekete színű, t ö m ö t t szövetű kavicsok. Az 1—3. alatti típusok az anyag 96%-át alkotják. Ezen belül az 1—2—3. típus k b . egyenlő a r á n y b a n van képviselve. A kavicsok mikroszkópi vizsgálata a következő eredményeket adta. 1. A fehér színű, széleiken áttetsző kavicsszemek mikroszkópos vékonycsiszolatb a n t ö m ö t t , rostos kvarcanyagból állónak bizonyultak. Az egyes rostok unduláló kioltásúak, gyenge kettőstörésüek. Gyakoriak a sorokban elrendeződött folyadékzárványok. Ugyanilyen képet m u t a t n a k a tejfehér színű, átlátszatlan kvarckavicsok is, de kevesebb zárvánnyal. Az 1—2. típusú kvarckavicsok kőzetalkotó gránitkvarcnak, metamorf k v a r c n a k , a tejfehér változat pedig telérkvarcnak bizonyul. A világosszürke kavicsok mikroszkóp a l a t t jellegzetes metamorf szövetűek, kvarcitból állanak. Az egyes szemek i r á n y í t o t t a n helyezkednek el az egyoldalú nyomás h a t á s á r a . Az egyes szemcsék belsejében gyakoriak a muszkovit övesen, ül. sorokban elhelyezkedett zárványai. A kvarcszemcsék általában i t t is unduláló kioltásúak. A szövet
Kaszanitzky
: Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
253
pedig epimetamorf jellegű, amikor is az egyes nagyobb kvarcszemeket apró töredék szemcsékből álló koszorú veszi körül (kataklasztos szövet). R i t k á b b , de gyakori a mezometamorf jellegű szövet, amely középszemű és kiválóan palás. A 4. és 5. típus kavicsai kivétel nélkül kőzetanyagból állanak. A következő kőzeteket t u d t u k elkülöní teni. a) S z e r i c i t - k v a r c i t . Párhuzamos sorokban elrendezett kvarcszemekből s k ö z ö t t ü k vékony szericitcsíkokból álló kőzet a palás t e x t ú r a nyomaival. Szövete epi metamorf jellegű, az egyes kvarcszemek gyakran unduláló kioltásúak. b) M u s z k o v i t - k v a r c i t . Hasonló az előbbihez, kifejezettebb palás t e x t ú r á val. Szeriéit helyett muszkovitot t a r t a l m a z . Mellékes elegyrészként a t i t a n i t (szfén) ismerhető fel. c) P r é s e l t c s i l l á m t a r t a l m ú k v a r c i t . Lényegileg kvarcból álló kőzet kevés, elszórtan megjelenő csillámmal. Az egyes kvarcszemek megnyúltak, néha orsó alakúan megcsavarodottak, hullámos kioltásúak. d) Ü l e d é k e s eredetű ( p a r a ) k v a r c i t . E b b e n a kvarcitfajtában a kvarcszemek között nagyobb, jól meghatározható, görgetett cirkon és t u r m a l i n szeme k e t találunk. Szövete ily módon az üledékes eredetű kristályospalák blasztoklasztos szöve téhez hasonló jellegű. A kőzet kvarcszemcséi között igen finomszemű kvarcitból álló szemek is v a n n a k . A görgetett cirkon és turmalin kristályok valószínűleg ópaleozóos ere detre utalnak. e) V e z u v i á n - k o r d i e r i t - t a r t a l m ú k v a r c i t . A kőzet az uralkodó kvarcon kívül apró kordierit kristálykákat és igen sok nagyobb vezuviánt t a r t a l m a z m i n t lényeges elegyrészt. F ö l d p á t o t n e m t u d t u n k biztosan meghatározni a kis szem nagyság m i a t t . A szövet porfiroblasztos. Valószínűnek látszik, hogy az eredeti kőzet f ö l d p á t t a r t a l m ú volt, de a nagyobb földpátszemek m á r elmállottak, ill. l e k o p t a t ó d t a k . E b b e n az esetben ezt a kőzetet vezuvián-kordierit szaruszirtnek nevezhetnénk. /J I g e n f i n o m s z e m ű kvarcit palás s z ö v e t t e l , t ö b b szem cséből álló, izometrikus kvarccsoportokkal. Ezen kvarccsoport szemcséi általában n e m unduláló kioltásúak, lehetséges, hogy utólag keletkeztek, valamely elmállott eredeti elegyrész helyét töltve ki. Az egyes kvarcitféleségekben gyakoriak a párhuzamosan elrendeződött grafitzárványsorok. A homokkőösszlet kavicsainak vizsgálatai alapján a következő megállapítást tehetjük. A kavicsok anyaga nem egységes, az összletben v a n n a k m a g m á s és metamorf származású kavicsok. Ezen belül egyaránt megtaláljuk a k o n t a k t - és regionális m e t a morfózissal keletkezett kőzeteket. A metamorf kőzeteknek egy része eredetileg üledé kes volt. Kötőanyag A „hárshegyi h o m o k k ő " k ö t ő a n y a g a legnagyobb részben kovaanyag. A homokkő finom szemcsés részleteiről készített csiszolatokban jól l á t h a t ó volt az egyes kvarcszemcsék epigén tovanövekedése, ill. összenövése. E z t a kötőanyagot helyenként opak, v a s t a r t a l m ú a n y a g helyettesíti. E t t ő l származik a homokkő jellegzetes vörösesbarna színe. A kötő anyag p o n t o s a b b meghatározása még n e m sikerült, valószínű, hogy vasas szennyezésű anyag. A homokkő összecementálása a lerakódás u t á n történt. A kötőanyag k v a r c a n y a g a a homokkőből képződhetett, az egyes kisebb szemcsék feloldódása útján. A vöröskővári feltárásokban azonban sok 1 m m — 10 cm-ig terjedő vastagságú, egymással p á r h u z a m o s 95—105°-os csapásirányú, függőleges dőlésű fehér t ö m ö t t kvarcerek figyelhetők meg t ö b b száz méter hosszúságban. I t t az összletet ért tektonikus erők hatására képződött repe-
254
Földtani Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
elesekről v a n szó, melyeken keresztül k o v a s a v t a r t a l m ú hévizek szálltak fel, melyek a k o v a a n y a g o t lerakták. A lehordási terület és a képződmény fácies-jellege A h o m o k k ő és a konglomerátum összlet a n y a g á n a k lehordási területét vizsgála t a i n k alapján valószínűsíteni lehet. A mikroásványok és kavicsok vizsgálata alapján m a g m á s és metamorf lehordási terület képzelhető el. A rétegösszlet tiszta kvarcanyaga és területi korlátozottsága ( V a d á s z szerint) kristályos alaphegységre utal. Vélemé n y ü n k szerint a „hárshegyi h o m o k k ő " anyaga a Budai-hegységtől északra, a Vepor déli előterében eltemetett kristályos alaphegységből származik, amely akkor még a felszínen volt. E r r e a kérdésre feleletet ezen a területen lemélyített, az alaphegységet elért fúrások anyagvizsgálata adhat. Mint m á r említettük, a mechanikai elemzéssel n y e r t k u m u l a t í v görbék, az összletben levő faunaelemek a homokkő alatti összletben levő t a r k a agyagsorozat, valamint az összlet alsó részében jelentkező dachsteini mészkőtörmelék képződményünknek transzgressziós jellegét, parti-partszegélyi képződését bizonyítják. Az összlet kavicsainak nagyP m é r t é k ű k o p t a t o t t s á g a (a S z á d e c z k y -féle v + — érték átlaga 7,65 és 8,15 között ingadozik 10—20 (?) m m szemnagyságnál az egyes feltárásokban), a k o p t a t o t t cirkon és turmaUn jelenléte azonban arra enged következtetni, hogy a „hárshegyi h o m o k k ő " újra feldolgozott üledék. E z t az elgondolást alátámasztja a kevésbé ellenálló mikro ásványok hiánya, ill. a földpát aránylag csekély mennyisége. A „kiscelli agyag", „ b u d a i m á r g a " és „hárshegyi h o m o k k ő " ásványos összetétele teljesen megegyezik. (A kisebb eltérések az üledékképződés eltérő módjával magyaráz hatók.) Igen hasonló az egyes ásványfajták kifejlődése is. Ez azonos lehordási területet jelent. Vizsgálataink ebben a vonatkozásban megerősítik azon régebbi -felismeréseket (V a d á s z, S z ő t s), melyek szerint a „hárshegyi h o m o k k ő " , „ b u d a i m á r g a " és „kiscelli a g y a g " egyenértékű üledék. A szárazföldi-partszegélyi homokkő és a sekélytengeri márgaösszlet h e t e r o p i k u s fáciesek. Az alsóoligocén szárazföldi képződményekkel induló üledék képződése a partszegély konglomerátum-homokkő képződésével válik lassan tengerivé és a homokkőhöz közvetlen átmenettel kapcsolódik a sekélytengeri finomszemű agyagösszlet, a „kiscelli agyag".
Минералогическо-петрографическое изучение нижне-олигоценого (харшхедьского) песчаника Ф. КАСАНИЦКИ Резюме
Статья занимается минералогическим и петрографическим изучением нижнеолигоценовой (латторфской) песчаниково-конгломератовой толщи, известной в геологи ческой литературе под названием «харшхедьский песчаник». Данная песчаниково-конгломератовая толща представляет собой прибрежное образование, отложившееся глав ным образом на береговой линии. Значительная окатанность галек является совместным результатом абразивного действия речной транспортировки и берегового прибоя. Эоловое примешивание материала также может быть выявлено. Наряду с господствующим квар цем в песчанике обнаруживаются мусковит, биотит, хлорит, полевые шпаты, доломит, кальцит, роговик, лимонит, барит, циркон, рутил, турмалин, гранат, магнетит, эпидот, амфибол, кианит, гематит, корунд, апатит, анатаз и хризоколла. Из них кварц, слюда,
Kaszanitzky : Az alsóoligocén homokkő ásvány-kőzettani
vizsgálata
255
барит, циркон, рутил и анатаз встречаются также в виде эпигенетических минералов. Вещество галек данной толщи представлено гранито-кварцем, жильным кварцем, мета морфическим кварцем, серицито-кварцитом, мусковито-кварцитом, паракварцитом и везувиано-кордиеритовым роговиком. Областью сноса по мнению автора могут являться располагающиеся на севере, на южном предгорье гор Вепор и с тех пор погребенные кристаллические основные горы. Mineralogies 1 and petrographical study of the Lower Oligocène Hárshegy sandstone F. KASZANITZKY Abstract
T h e paper deals with t h e mineralogical and petrographical properties of t h e Lower Oligocène • Lattorfian sandstone and conglomerate, known in H u n g a r i a n geological l i t e r a t u r e under t h e n a m e Hárshegy sandstone. Most of this sandstone and conglomerate w a s deposited in t h e environs and p a r t l y on t h e shoreline. T h e well-developed sphericity of t h e pebbles is a joint result of t h e fluviatile t r a n s p o r t and beach abrasion. T h e addition of some eolian material can also be demonstrated. Beside p r e d o m i n a n t q u a r t z t h e minerals muscovite, biotite, chlorite, feldspar, dolomite, calcite, chert, limonite, b a r y t e , zircon, rutile, tourmaline, garnet, magnetite, epidote, amphibole, cyanite, h a e m a t i t e , corund u m , a p a t i t e , anatase, chrysocolla are found. Quartz, mica, b a r y t e , zircon, rutile, anat a s e also occur in t h e form of epigenetic crystals. T h e pebbles of t h e complex consist of g r a n i t e quartz, vein quartz, m e t a m o r p h i c quartz, sericite quartzite, muscovite quartzite, p a r a q u a r t z i t e a n d vesuvian-cordierite hornfels. T h e source area of t h e detritus m a y in t h e a u t h o r ' s opinion h a v e been t h e crystalline mass lying in t h e South of t h e Vepor Massif t h a t has since been buried b y younger sediments.
TÁBLAMAGYARÁZAT — ОБЪЯСНЕНИЯ ТАБЛИЦ — EXPLICATION OF PLATES
XXXIII. tábla — Таблица XXXIII. -
Plate XXXIII
1. Zömök oszlopos cirkon zárványokkal, amfibol, gránát, cianit. Nagyítás 90 x . — Коренастый столбчатый циркон с включениями, амфибол, гранат, кианит. Ув. 90 х. — S q u a t columnar zircon with inclusions, amphibole, garnet, cyanite. 90 x . 2. Hosszú t ű s és keskeny zömökebb cirkonok. A t ű s cirkon n e m görgetett. Nagyí t á s 18 X. — Длинные игольчатые и более узкие и коренастые цирконы. Игольчатый циркон не окатан. Ув. 18 х . — Oblong needle-like and s q u a t t e r t h i n zircons. The oblong crystals are u n t r a n s p o r t e d . 18 x . 3. Rutil iker, cirkon zárványos turmalin, limonit. Nagyítás 30 х — Двойник рутила, турмалин с влкючениями циркона, лимонит. Ув. 30 X. — Rutile twin, t o u r m a l i n e with inclusions of zircon, limonite. 30 x . 3/a R u t i l ikersagenites ráccsal. Nagyítás 90 x . — Рутил с двойнико-сагенитовой решеткой. Ув. 90 х . — Rutile t w i n w i t h sagenitic plating. 90 x . 4. Cirkon, turmalin, gránát, amfibol, limonit. Nagyítás 90 x . — Циркон, турмалин, гранат, амфибол, лимонит. Ув. 90 X. — Zircon, tourmaline, garnet, horn blende, limonite. 90 X. 5. Disztén, cirkon, turmalin, g r á n á t , magnetit, limonit. Nagyítás 30 x . — Дистен, циркон, турмалин, гранат, магнетит, лимонит. Ув. 30 X. — Disthene, zircon, t o u r m a l i n e , garnet, magnetite, limonite. 30 x . 6. Barit, hasadás jól megfigyelhető. N a g y í t á s 30 x . — Барит, спайность хорошо заметна. Ув. 30 X. — Baryte. Cleavage is readily observed. 30 x .
XXXIV. tábla. - Таблица XXXIV. — Plate XXXIV 7. Finomszemű homokkő, az unduláló kioltású kvarcok és kőzettörmelék (finom s z e m ű kvarcit) jól l á t h a t ó . + Nikolok. Nagyítás 30 x . — Тонкозернистый песчаник, хорошо заметны кварцы волнообразного погасания и обломки пород (тонкозернистого кварцита). Скрещенные николи. Ув. 30 X. — Fine-grained sandstone with quartz g r a i n s of undulatory extinction and small q u a r t z i t e grains. Crossed Niçois. 30 x .
256
Földtani Közlöny, LXXXVI.
kötet, 3. füzet
8. Finomszemű k v a r c i t utólagos kvarcerekkel, + Nikolok. Nagyítás 30 x . — Тонкозернистый кварцит с вторичными кварцевыми жилками. Скрещенные николи. Ув. 30 X. — Fine-grained q u a r t z i t e w i t h secondary q u a r t z veinlets. Crossed Niçois. 3 0 X. 9. F i n o m a n réteges kvarcit, grafitzárványokkal és szericittel. + Nikol. N a g y í t á s 30 X. — Тонконаслоенный кварцит с включениями графита и с серицитом. Скрещенные николи Ув. 30 X. — Quartzite exhibiting fine lamination, w i t h graphite inclusions a n d sericite. Crossed Niçois. 30 x . 10. Metamorf szövetű kvarcit, unduláló kioltású kvarcokkal. + Nikol. Nagyítás 30 X. — Кварцит метаморфической текстуры с кварцами волнообразного погасания. Скрещенные николи. Ув. 30 X. Quartzite of m e t a m o r p h i c t e x t u r e , q u a r t z grains of u n d u l a t o r y extinction. Crossed Niçois. 30 x . 11. Csillámtartalmú (muszkovit) kvarcit. + Nikol. Nagyítás 30 x . — Слюдистый (мусковитовый) кварцит. Скрещенные николи, Ув. 30 х . — Micaceous (muscovite) q u a r t z i t e . Crossed Niçois. 30 x . 12. Jellegzetes mezo-kata szövetű kvarcit. + Nikol. Nagyítás 30 x . — Кварцит характерной мезо-ката текстуры. Скрещенные николи. У в. 30 х . — Quartzite w i t h characteristical meso-kata t e x t u r e . Crossed Niçois 30 x . IRODALOM — ЛИТЕРАТУРА — L I T E R A T U R E
1. В u t t e r f i e l d , J A. : Outgrowths on Zircon, Geol. Mag. 73. 1936. — 2. F e k e t e Z. : A d a t o k a hárshegyi homokkő geológiájához, F ö l d t a n i Közi. 1935. — 3. S z á d e c z k y - K a r d o s s E . : A d a t o k a görgetési h a t á r kérdéséhez, F ö l d t . Közi. Budapest, 1925. — 4. S z á d e c z k y - K a r d o s s E . : Die Bestimmung des Abrollungsgrades, Centralbl. f. Min. 1933. No'. 7. — 5 , S z t r ó k a y К . : A b u d a i márga kőzettani vizsgálata, Földt. Közi. 62. 1932—33. — 6. T w e n h о f e 1, W. H . : Principles of Sedimentation, Mc Graw-Hill Book Company, I n c . New York 1950. — 7. V a d á s z E . : Magyarország földtana, Akad. Kiadó, Budapest 1953. — 8 . V e n d 1 A.: A kiscelli agyag, F ö l d t . É v k . 29. 1932. — 9. Z e r n d t , J . : Mikroskopische Zirkone als Leitmineralien, E x t r a i t d. Bull. d. Г Acad. Polonaise des Sciences et des Lettres, Cracovie 1927.
