AZ ALSÓ TAGOZATOS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANÍTÁSÁNAK JÓ GYAKORLATAI, EZEK HATÁSA A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA

AZ ALSÓ TAGOZATOS MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANÍTÁSÁNAK JÓ GYAKORLATAI, EZEK HATÁSA A TANÍTÁSI-TANULÁSI FOLYAMATRA Református Pedagógiai Intézet Farkas Lászlóné szaktanácsadó

NAT – NEVELÉSI CÉLOK: A TANULÁS TANÍTÁSA Az iskola alapvető feladata.  Megtanítandók: 

     

A megfigyelés és a tervezett kísérlet módszerének alkalmazása A könyvtári és más információforrások használatának lehetőségei Az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának lehetőségei Az egyénre szabott tanulási módszerek Csoportokban való együttműködés lehetőségei Szövegek, meghatározások, képletek rögzítésének és előhívásának lehetőségei

NAT: EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS A tanulás belső motivációinak kialakítása  Cselekvő módon történő részvétel a tanulásban a tanulók részéről  Előzetes ismeretek felhasználása, mozgósítása  Együttműködő (kooperatív) tanulás  Tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás  Tanulók egyéni képességeinek fejlesztése  Különleges bánásmódot igénylő tanulók  Tehetséges tanulók fejlesztése  Tanulási esélyek egyenlősége 

BETŰTANULÁS HÁRMAS ASSZOCIÁCIÓ Vizuális emlékkép (betű alakja)

Akusztikus emlékkép (betűhöz tartozó beszédhang)

Motoros-kinesztéziás emlékkép (a beszédhang kiejtése során keletkezik)

BETŰTANULÁS HÁRMAS ASSZOCIÁCIÓ Hatása a tanítás-tanulás folyamatára: megfigyelőképesség  vizuális és akusztikus, motoros figyelem  helyes hangképzés  zöngés-zöngétlen megkülönböztetése  irányok helyes meghatározása  tér- és síkbeli tájékozódási képesség  kinesztézia (saját mozgás érzékelése) 

beszédkészség

BETŰTANULÁS HOMOGÉN GÁTLÁS KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE Az egymáshoz valamilyen szempontból (akusztikus, vizuális, motoros) hasonló betűket egymástól távol tanítjuk.  Az egymást zavaró betűpár (pl. d-b) második tagjának (b) tanulásakor elhagyjuk az első tagot (d) az új betű megszilárdulásáig.  Tudatosan egymás mellé állítva a betűpárt: differenciálás. 

BETŰTANULÁS HOMOGÉN GÁTLÁS KIALAKULÁSÁNAK MEGELŐZÉSE Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:  Differenciáló képesség  Alak- és formaészlelés  Tiszta artikuláció  Zöngés-zöngétlen megkülönböztetése

BETŰTANULÁS SZÓTÍPUSOS OLVASÁS 

Adott szótípus gyakorlása szósorozatok segítségével

Ritkább szótípusok: Alap szótípusok: -VC, ill. CV az, ill. ma -CV-CV li-ba -V-CV a-lá -CVC mák e-gész -CV-CVC ha-lász -V-CVC kulcs -CVC-CVC csör-get -CVCC alsó -CV-CV-CVC ka-la-pács-VCCV -VCCVC erdős -VC-CVCC ol-vaszt

BETŰTANULÁS SZÓTÍPUSOS OLVASÁS 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:    

Adott szótípus vizuális analizálásának megtanulása A szükséges artikulációs mozgássor koordinálása A szó ritmusának reprodukálása Sok hasonló felépítésű szó olvasása erős transzferhatást gyakorol hasonló szavak olvasására.

BETŰTANULÁS MOROG?! NEM MOROG?! A mássalhangzók zöngés vagy zöngétlen voltát nyakunkra tett tenyerünk segítségével állapítjuk meg  A zöngés-zöngétlen mássalhangzók megkülönböztetését írásban vizuális megerősítéssel segítjük: 

Zöngés – piros  Zöngétlen – zöld 

BETŰTANULÁS MOROG?! NEM MOROG?! 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:    

Homogén gátlás kialakulásának megelőzése Tiszta artikuláció, helyes hangképzés Beszédkészség Felső tagozatos tananyag alapos előkészítése

BETŰTANULÁS „MAGÁNHANGZÓS IDŐTARTAM JÁTÉK” 

A magánhangzók időtartamának megkülönböztetése:  





Rövid hang: koppantás Hosszú hang: az asztalon vagy a padon végighúzzuk a kezünket

rövid mgh., nincs ékezet

rövid mgh., az ékezet egy pont

hosszú mgh., az ékezet egy vessző

rövid mgh., ékezet két pont

hosszú mgh. az ékezet két vessző

BETŰTANULÁS „MAGÁNHANGZÓS IDŐTARTAM JÁTÉK” 

Fejlesztő hatás:   



Időtartam differenciálási képesség Ritmusérzék Helyesírási készség: az időtartam szóbeli érzékeltetése és az egyidejű mozgás által rögzül a helyesírási ismeret is. Felfedezhető a hármas asszociáció.

BETŰTANULÁS „MESÉS BETŰTANULÁS” 

Mesezene módszer:   

A mássalhangzók tanulása mesék segítségével történik. Bővebb információ: www.zenezörej.com Kidolgozói: Ványi Ágnes  Szűcs Antal Mór 

BETŰTANULÁS „MESÉS BETŰTANULÁS” 

A mese fejlesztő hatása: 

A Mesezene módszer meséi: A gyerekek világához kapcsolódnak  Tárgyai az általuk megélt világ tárgyai  Kiváló motivációs eszközök 



A meséket továbbéljük: Beszédfejlesztés  Motoros-kinesztéziás fejlesztés  Téri orientációs képességek fejlesztése 

BETŰTANULÁS „MESÉS BETŰTANULÁS” 

A mese fejlesztő hatása: Képzelőerő  Szókincs  Mese műfaji sajátosságai  Szövegértési képesség  „helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat” megtapasztalása  „ az igényes megnyilvánulás értékeinek felismerése”  Személyiségfejlesztés: tanulság megfogalmazása, jórossz megkülönböztetése  Egyes nyelvi funkciók megismerése  „A különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismerete”. 

OLVASÁS „SZÓTAGOK ÉS SZÓSOROK” 

Önmagukban értelmetlen szótagok a betűtanulás időszakában 



Játékos gyakorlási lehetőségek

Szósorok olvasása az automatikus szóolvasási készség kialakulása érdekében: 

Felsőbb évfolyamokon olvasógyakorlatok olvasása

OLVASÁS „SZÓTAGOK ÉS SZÓSOROK” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára: Téri- és síkbeli tájékozódási képesség  Figyelemfejlesztés  Vizuális és akusztikus figyelem fejlesztése  Emlékezetfejlesztés  Szerialitási képesség  A megfelelő olvasástechnika a szövegértés sikerét biztosító egyik tényező. 

SZÖVEGOLVASÁS „MONDATONKÉNT VAGY BEKEZDÉSENKÉNT” 1-2. osztályban mondatonként  3-4. osztályban bekezdésenként  Kiváló lehetőség a differenciálásra: 



A gyerekek olvassák fel a szöveget.

A hosszabb mondatokat, bekezdéseket a tehetségesebb, jobban olvasó gyerekek olvassák.

SZÖVEGOLVASÁS „MONDATONKÉNT VAGY BEKEZDÉSENKÉNT” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:  

 

A tanulókban automatizálódik a mondat, illetve a bekezdés, mint szövegegység ismerete. Az olvasást magában elvétő tanuló az újabb mondatnál vagy bekezdésnél könnyebben visszatalál a szöveg megfelelő részéhez. Figyelemfejlesztés Szövegben való tájékozódási képesség

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „LÁNCRAJZOLÁS”  

        

Szöveghez kapcsolódó vázlatírás. A vázlatpontoknak megfelelő létszámú csoportalakítás. Csoporton belül minden tanuló számot kap. A tanuló a számának megfelelő vázlatpontot felírja az írólapra. A csoport tagjai megbeszélik, melyik vázlatponthoz milyen rajz készül majd. Minden csoporttag elkezdi rajzolni a saját vázlatpontjának megfelelő rajzot. 2-3 perc után rajzlapcsere. Az újonnan kapott írólapon a tanuló elolvassa a vázlatpontot, megfigyeli, társa mit rajzolt már le, s folytatja a munkát. A lapok cseréje mindaddig történik, amíg a csoport minden tagjához minden rajzlap eljut. Ezután újra összedugják a fejüket, megbeszélés. Kiáll a csoport az osztály elé, s elmesélik a története.

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „LÁNCRAJZOLÁS” 

Fejlesztő hatás:     

    

   

Rajzkészség Szépérzék Szem-kéz koordinációs képesség Véleménynyilvánítás Más munkájának megbecsülése Más értékeinek megláttatása Társak személyiségének elfogadása Személyiségfejlesztés Empatikus képesség Logikus gondolkodás Szövegértési képesség Beszédkészség Fogalmazási képesség Rész-egész viszonyának érzékelése

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „LÁNCFOGALMAZÁS” Érdemes kisebb létszámú csoportokat kialakítani.  Közös megbeszélés  Minden tanuló 1-1 mondatot ír.  Mondatonként átadják egymásnak a füzetet.  Minden tanuló más-más színnel ír.  Ellenőrzésnél a csoportok felolvassák fogalmazásaikat. 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „LÁNCFOGALMAZÁS” 

Fejlesztő hatás: 

        

  

Empatikus képesség Személyiségfejlesztés Véleménynyilvánítás Fogalmazási készség Helyesírási készség Rész-egész viszonyának megláttatása Olvasási készség Logikus gondolkodás Idői orientációs képesség Szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, a különféle helyzetekben a nyelv és kommunikáció változásainak ismerete. A kommunikáció helyzetnek megfelelő alakítása. A nyelvhasználat útján történő ismeretszerzés és –gazdagítás képessége. Új ismeretek, tudás létrehozásának képessége.

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS DIFFERENCIÁLT FELADATLAPOK Az egyes feladatok minden tanuló számára ugyanazok.  A feladatok megoldásához a segítségnyújtás mértékében van eltérés. 

DIFFERENCIÁLT

FELADATLAP

DIFFERENCIÁLT

FELADATLAP

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS DIFFERENCIÁLT FELADATLAPOK 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:    

Időben egyszerre készülnek el a feladatmegoldással a jobb és gyengébb képességű tanulók A feladat megoldásának végkimenetele ugyanaz. Egyik tanuló sem érzi, hogy ő „gyengébb” a másiknál. Lehetőség nyílik a különleges bánásmódot igénylő gyerekek differenciált fejlesztésére.

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZKÉSZÍTÉS 

Rajz készíthető:    

Az olvasmány egy-egy részletéhez Kiemelhetünk egy-egy szereplőt Kiemelhetünk egy-egy helyszínt Kiemelhetjük a fontos eseményeket stb.

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZKÉSZÍTÉS 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:   

A tanuló újra beleéli magát a történetbe A tanuló átéli a történetet, miközben képileg megformálja az eseményeket Fejlődik a tanulók: logikus gondolkodása  Empatikus képessége  Vizuális figyelme  Szem-kéz koordinációja  Szépérzéke  A rész-egész viszonyának megláttatás 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS DRAMATIZÁLÁS A FOGALMAZÁS MEGSEGÍTÉSE CÉLJÁBÓL

Csoportmunkában érdemes alkalmazni.  A szöveg egy-egy részletét jeleníti meg egy-egy csoport  A csoportok által megjelenített részletekből áll össze a közös fogalmazás. 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS DRAMATIZÁLÁS A FOGALMAZÁS MEGSEGÍTÉSE CÉLJÁBÓL 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára:             

Átélés, beleélés biztosítása a másik ember szerepébe – személyiségfejlesztés Beszédkészség fejlesztése Empatikus képesség Nézőpontváltás képessége A kommunikáció helyzetnek megfelelő alakítása. A nyelvhasznált útján ismeretek szerzése és gazdagítása Új ismeretek, tudás létrehozása Társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő, önkritikus magatartás Törekvés az építő jellegű párbeszédre Az igényes megnyilvánulás értékének felismerése Az esztétikai minőség tisztelete Mások megismerésének igénye Az anyanyelv iránti felelősség vállalása

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „ÉLŐ MONDAT” 1-2. osztály  Egy mondat szavait felosztjuk a gyermekek között.  A gyerekek a mondat szavainak megfelelő sorrendben egymás mellé állnak.  A tanító a mondat minden egyes szavára különkülön rákérdez.  Az a gyermek marad állva, akinek a szavak válaszol a kérdésre. 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „ÉLŐ MONDAT” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára: Logikus gondolkodás  Szerialitási képesség  Emlékezet fejlesztése  Figyelem fejlesztése  Szövegértési képesség 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „TÁRGYMEGJELENÍTÉS” Önállóan, párban vagy csoportban.  Azonos vagy különböző tárgyakat jeleníthetnek meg.  Minden tanuló, pár vagy csoport bemutatja a megformázott tárgyat.  Közös értékelés: 

Szemléletesség  Ötletesség  A tárgy funkciójának megjelenítése 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „TÁRGYMEGJELENÍTÉS” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára: Mozgáskoordináció  Fantázia  Képzelet  Figyelem  Emlékezet 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „ÁLLÓKÉP” Az olvasmány egy-egy részletének megjelenítése.  Kiválóan felhasználható a fogalmazás tanításához.  A gyerekek a szöveg egy-egy részletét állóképben jelenítik meg (csoportmunka).  Fogalmazás írása a megjelenített részletek segítségével.  Az állóképek közös értékelése. 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „ÁLLÓKÉP” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára: Empatikus képesség  Mozgáskoordináció  Téri tájékozódás  Képzelet  Véleménynyilvánítás 

SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS „KOOPERATÍV KATALÓGUS” 

Kooperatív technikák összegyűjtött dokumentuma

BESZÉDKÉSZSÉG „JÁTÉKOS VERSGYAKORLÁS” Napi szinten foglalkozzunk a versekkel!  Játékos gyakorlási lehetőségek: 

  

  

Fiúk-lányok versszakonként Fiúk-lányok soronként Magánhangzós versmondás A vers ritmusának tapsolása közbeni versmondás Egyenletes ritmustaps közbeni versmondás Metronóm adja a ritmust a versmondáshoz

BESZÉDKÉSZSÉG „JÁTÉKOS VERSGYAKORLÁS” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára Figyelem fejlesztése  Emlékezet fejlesztése  Ritmuskészség fejlesztése  Beszédfejlesztés  Közös kultúrkincset teremt  Irodalmi igényt teremt  Helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat 

BESZÉDKÉSZSÉG „ZÖREJKÓRUS” Hangok tiszta ejtésének gyakorlásához  A tanult betűk hangjait megjelenítheti egyszerre az osztály – a pedagógus a karmester, ő jelzi a hangadás erősségét.  Csoportokra osztjuk az osztályt: 

minden csoport más-más hangot szólaltat meg  megadjuk a hangadás időtartamát, ritmusát;  a pedagógus a csoportoknak külön-külön jelzi, mikor lépjenek be a közös hangadásba  ezután vezényelni kezd. 

BESZÉDKÉSZSÉG „ZÖREJKÓRUS” 

Hatása a tanítás-tanulás folyamatára   

Tiszta hangképzés kialakítása, gyakorlása Figyelem fejlesztése Társakra való odafigyelés képességének fejlesztése

MAGYAR NYELV „DIKTÁLÁS MEIXNER-MÓDRA” 

Szavak diktálása:     

A pedagógus elmondja a szót. A tanulók megismétlik a szót, majd letapsolják. Kiemelik a magánhangzókat, érzékeltetve az időtartamot. Leírják a szavakat. Ellenőrzésnél a tanulók diktálják a szavakat, a pedagógus ír a táblára  A tanulók szótagolva diktálnak, majd kiemelik a magánhangzókat és egyéb jelölendőket (t, j)  Ha a gyermek nem mond valamit, a pedagógus direkt rosszul ír, a hibát észre kell venni a tanulóknak. 

MAGYAR NYELV „DIKTÁLÁS MEIXNER-MÓDRA” 

Mondatok diktálása: 

A mondatok kétszer hangzanak el Először a pedagógus elmondja  Közösen a tanulók elmondják, közben ujjukra szedik a szavakat. 



Ellenőrzésnél a tanulók a szavakat visszadiktálják, a pedagógus a táblára ír.

MAGYAR NYELV „DIKTÁLÁS MEIXNER-MÓDRA” 

Fejlesztő hatása: Íráskészség,  Helyesírási készség  Időtartam megkülönböztető képesség  Szegmentálási képesség  Figyelem fejlesztése  Emlékezet fejlesztése  Szem-kéz koordináció fejlesztése 

SZÓKINCSFEJLESZTÉS Hétfőn feltesszük a táblára az új szavakat ábrázoló képeket, s alátesszük a hozzá tartozó szót – ezeket egész héten át látják a gyerekek.  Minden nap pár percet foglalkozunk velük: 

Képmegnevezés  Szómagyarázat 

Fonológiai feladathoz ezeket a szavakat használhatjuk.  Diktálásnál bevonjuk a diktálandó szavak körébe.  Házi feladatot adunk velük kapcsolatban. 

SZÓKINCSFEJLESZTÉS 

Nem ábrázolható fogalmak esetén: Kitesszük a szót  A hét folyamán szinonimákat, ellentéteket gyűjtünk hozzá  Mondatba foglaljuk  Fonológiai feladathoz adjuk  Ilyen esetekben szerencsés, ha a nyelvtanhoz kapcsoljuk (pl. melléknév tanulása esetén a heti szókészlet is melléknév) FONTOS A MINDENNAPOSSÁG!!! 

DIGITÁLIS KOMPETENCIÁT FEJLESZTŐ JÁTÉKOK Online memóriajátékok  Online lottójátékok  Akasztófajáték  Mondatösszerakós játék  Dominó  Bűvös négyzet stb. 

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Farkas Lászlóné szaktanácsadó  Miskolc-Szirmai Református Általános Iskola, AMI és Óvoda - 3521 Miskolc, Miskolci út 38/a  Tel: 70-548-70-34  E-mail: [email protected] 