AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS KIHÍVÁSAI ÉS LEHETŐSÉGEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SERTÉS ÉS BAROMFI ÁGAZATRA KAPOSVÁRI ÁLLATTENYÉSZTÉSI NAPOK (szaktanári továbbképzés)
Kaposvár, 2012. szeptember 22.
TOSSENBERGER JÁNOS Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI TERMÉKEK ELŐÁLLÍTÁSÁT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK
-
Genetika - Tartás- és takarmányozási technológia - Állategészségügyi technológia - Management - korszerű szakmai ismeretek - őszinteség
TAKARMÁNYOZÁSI STRATÉGIÁK… Meghatározó tényezők: - Nagy teljesítményre predesztinált állományok táplálóanyag szükséglete ( nem biztos, hogy sok táplálóanyag kell)
- Takarmánypiac (kereslet-kínálatot befolyásoló tényezők, biodízel, bioetanol gyártás, általános felmelegedés, csapadékhiány, stb.)
- A takarmányozási stratégiáknak a szükségletek optimális biztosítására kell épülniük, a mindenkor biztonságosan rendelkezésre álló alapanyag bázisra alapozva.
BAROMFI-ÁGAZAT TOJÁSTERMELÉS TECHNOLÓGIA! TAKARMÁNYOZÁS ! TAKARMÁNYOZÁS ! TAKARMÁNYOZÁS !
AZ ELMÚLT IDŐSZAK (2010/2012) FŐBB JELLEMZŐI
TÉNYEK • A gabona árak tartósan magasak! Kukorica 70 Ft/kg, Ukrán import: 59 Ft/kg • A fehérjehordozók ára jelentős megnövekedett - napraforgó: 2011: 42 Ft/kg 2012: 65 – 75 Ft/kg - szójadara: kiszámíthatatlan 85 - 115 -135 – 170 Ft/kg 2012. 2. felétől szója hiány várható! • A takarmányfoszfátok ára: 170-190 Ft (+) • A vitaminok ára stabil, időnként nő (+) • Az aminosavak ára stabil, kivéve a metionin (+) • A mikroelemek ára stabil, kivéve a Jód (+) • A TOJÁS ÁRA NÖVEKEDIK, de…….
A TOJÁS FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁNAK VÁLTOZÁSA (Forrás KSH– 2012.04.12)
Időpont
Ft/tojás
2008. január
16,1
2009. január
15,2
2010. január
17,0
2011. január
12,9
2011. június
13,3
2011. december
19,1
2012. január
21,3
2012. február
21,2
2012. március
?
2012. április
?
Takarmányár emelkedés: 50%.... DE (2008/2012)
A TOJÁS ELŐÁLLÍTÁSÁNAK KÖLTSÉGSZERKEZETE (Modellszámítás) Költség nem
Arány (%)
Takarmányozási költség
50,3 -70% ?
Állatérték különbözet
21,1
Csomagolás, jelölés
15,1
Munkabér+közteher
3,4
Amortizáció
3,1
Szállítás
2,4
Energia
1,5
Egyéb költség
3,1
Összesen
100,0
KÖVETKEZMÉNYEK és ……TOVÁBBRA IS A TÉNYEK • A tojástermelés rentabilitása csökkent !!!! • Az évtizedes szakmai beidegződések „így csináltuk eddig is, ezután is jó lesz” szindróma csak alig oldódott !!!
Burgert Róbert:
…. „ akiknél a baromfitartás régi technológiái
beidegződtek, azok számára Bábolnán nincs munkahely…..” • Az „új” takarmányozási megoldások iránti igény csak parciálisan és
nagyon kis mértékben növekedett meg ! ..... de !!!!!
LEHETŐSÉGEK-ALTERNATÍVÁK
A TOJÁSTERMELÉS HATÉKONYSÁGÁT BEFOLYÁSOLÓ TAKARMÁNYOZÁSI TÉNYEZŐK AZ ENERGAI ELLÁTÁS A FEHÉRJE ÉS AMINOSAV ELLÁTÁS A KALCIUM ÉS FOSZFOR-ELLÁTÁS ALTERNATÍV TAKARMÁNYKOMPONENSEK OKSZERŰ FELHASZNÁLÁSA
A BAROMFITAKARMÁNYOK ENERGIAÉRTÉKELÉSE
Lehetőségek: AME, AMEn, TME, TMEn Pontosabb és differenciált energia értékek használata!
AZ ENERGIA-ELLÁTÁS ANOMÁLIÁI • A növekedésben lévő és a kifejlett állatokkal meghatározott energetikai érték között jelentős különbség van ! • A receptúra formulázásnál ezen különbségeket nem mindig veszik figyelembe !
• Ugyanazon komponens gyakran jelentősen eltérő energiatartalommal szerepel a receptúra összeállító programokban! • A tojótápok energiatartalmára tett ajánlások viszonylag széles határok között változnak !
A TÚLZOTT ENERGIA-ELLÁTÁS KÖVETKEZMÉNYEI
-
Kisebb termelés, a petefészek elzsírosodása miatt !
-
Az anyagforgalmi betegségek gyakorisága nő!
-
Nagyobb mortalitás!
NÉHÁNY TAKARMÁNYKOMPONENS AMEn TARTALMA különböző korú állatokkal meghatározva (MJ/kg) (Larbier, 2004)
Komponens Kukorica Búza Extr. szója (I. o.) Extr. repcedara (38%) Extr. napraforgódara (37%) Takarmányolaj Állati zsír
Energia tartalom (MJ/kg) Kifejlett állattal Növekedésben lévő állattal meghatározva meghatározva 13,9 12,8 9,8 6,9 6,8 36,8 33,9
13,3 12,4 9,6 6,4 6,6 36,6 33,6
AZ ENERGIA ELLÁTÁS HATÁSA A TOJÓTYÚKOK TELJESÍTMÉNYÉRE (Balnave és Robinson, 2008 nyomán)
alacsony
Energia szint közepes
magas
Tojás termelés % (19-83. élethét)
81,4
82,2
82,1
Tojástömeg (g/nap) Takarmány felvétel (g/nap) Takarmány értékesítés (kg/kg) Mortalitás %
52,1 125a 2,40 1,0
52,9 123b 2,33 4,7
53,4 118c 2,22 7,3
alacsony: 9,8 MJ/kg,
közepes: 11,4 MJ/kg,
magas: 12,5 MJ/kg
A TOJÓTÁPOK FEHÉRJE ÉS AMINOSAV ÉRTÉKELÉSE
Nyersfehérje? Össz aminosav?
Emészthető aminosav? Hasznosítható aminosav?
AZ AMINOSAVAK EMÉSZTHETŐSÉGE KÜLÖNBÖZŐ MÓDSZEREKKEL MÉRVE TOJÓTYÚKON (Babinszky és Tossenberger, 2007)
ürülék gyűjtés
Aminosav
caectomizáció
bélsár emészthetőség
ileális emészthetőség
x
sd
x
sd
x
sd
x
sd
Lizin
80,0b
5,7
81,1b
4,5
87,1a
2,1
86,5a
3,4
Metionin Cisztin Treonin
88,7b 73,8b 77,4c
3,9 10,6 4,7
92,6a 70,4b 80,1bc
1,9 8,7 4,8
93,1a 90,0a 86,6a
1,6 3,6 2,9
92,6a 87,2a 84,2ab
2,0 4,4 4,1
A LIZINELLÁTÁS HATÁSA A TOJÓTYÚKOK TELJESÍTMÉNYÉRE (Balnave és Robinson, 2008 nyomán)
Lizin (g/kg)
Tak. felvétel (g/nap)
Termelés (%)
Tojássúly (g)
Tak. ért. (kg/kg)
7,35
128
88,8
59,6
2,41
7,75 8,15 8,55 8,95
126 126 122 122
88,9 89,0 87,6 88,4
59,9 60,2 59,2 60,3
2,37 2,36 2,37 2,41
A METIONIN ELLÁTÁS HATÁSA A TOJÓTÚYKOK TELJESÍTMÉNYÉRE (Balnave és Robinson, 2008 nyomán)
Metionin (g/kg)
Tak. felvétel (g/nap)
Termelés (%)
Tojássúly (g)
Tak. ért. (kg/kg)
2,83
131
89,8
59,9
2,43
3,08 3,33 3,58 3,83
128 130 128 128
87,5 90,8 88,3 90,0
60,3 60,6 59,7 60,3
2,43 2,36 2,43 2,37
NÉHÁNY AJÁNLÁS A TOJÓTÁPOK NYERSFEHÉRJE ÉS AMINOSAV TARTALMÁRA (g/kg)
Nyersfehérje Lizin Metionin M+C Treonin
NRC (1994)
AminoDat TM 2.0
MTK (2004)
HU NL Cégajánlás gyakorlat gyakorlat
165,0
160,0
150,0
154,0 – 175,0
182,5
155,0 (-15%)
6,9 3,0 5,8 5,9
8,0 3,8 7,1 5,2
6,9 3,0 5,8 4,7
8,2 – 9,3 4,0 – 4,6 6,6 – 7,6 5,7 – 6,5
9,4 4,7 8,2 7,2
8,8 (-6,4%) 3,4 (-27,7%) 6,4 (-22,0%) 6,5 (-9,7%)
SAJÁT VIZSGÁLATOK…
TETRA Tojóhibrid Takarmányozási Rendszer (TETRA Layer Nutrition System) kifejlesztése PROJEKT ALAP a Gazdaságfejlesztési Operatív Program Vállalati innováció támogatása c. pályázati konstrukcióhoz GOP-2010-1.3.1/A
ELSŐ EREDMÉNYEK….2012. 04.19. (TETRA Tojóhibrid Takarmányozási Rendszer: TETRA Layer Nutrition System Kifejlesztése: GOP-2010-1.3.1/A)
KEZ ELÉSEK
Paraméter
A
B
C
D
E
F
G
H
AMEn (MJ/kg)
11,5
11,5
11,5
11,5
11,5
11,5
11,5
11,5
NF
182,4
182,6
170,4
170,6
160,3
160,6
160,1
160,3
Lizin
9,5
9,5
8,8
8,8
8,8
8,8
8,2
8,2
M+C
8,9
8,9
7,8
7,8
7,8
7,8
7,3
7,3
Treonin
7,5
7,5
6,9
6,9
6,8
6,9
6,4
6,4
Ca
38,4
38,2
38,5
38,1
38,5
38,1
38,5
38,2
P (össz)
6,5
4,5
4,9
4,4
4,9
4,4
4,9
4,4
P (nem fitin)
3,9
2,0
2,5
2,0
2,5
2,0
2,5
2,0
MODELLSZÁMÍTÁS A TOJÓTÁPOK ÖSSZETÉTELÉRE ÉS TÁPLÁLÓANYAGTARTALMÁRA (g/kg)
2012 Takarmánybúza Kukorica Napraforgódara (37%) Szójadara II. o. (46%) Egyebek Összesen
Alapanyagköltség alapon Nyers fehérje AME (MJ/kg) Lizin M+C Treonin P
Magas fehérje/AS 100,0 463,0 50,0 256,0 131,0 1000,0
Normál fehérje/AS 100,0 547,0 60,0 168,0 125,0 1000,0
100%
87%
182,5 11,5 9,4 8,2 7,4 6,3
155,2 11,5 8,8 6,4 6,5 4,8
AZ ALTERNATÍV TAKARMÁNYKOMPONENSEK
FŐBB ALTERNATÍV TAKARMÁNY KOMPONENSEK
Cirok Magas búza-árpa hányad Szeszipari melléktermékek Repcedara!
tannin! NSP! (de nem most) DDGS!
A CIROK
A TAKARMÁNYOK TANNIN TARTALMÁNAK HATÁSA A TOJÓTYÚKOK TERMELÉSÉRE (Ebadi és mtsai, 2004 nyomán)
Paraméter Tak. felvétel (g/nap) Termelés (%) Tojássúly (g)
ATT: alacsony tannin tartalom KTT: közepes tannin tartalom NTT: nagy tannin tartalom
kukorica 99a 82,5 54,3b
ATT 106a 84,7 54,9a
KTT 102a 82,7 54,3b
NTT 111c 85,9 55,1a
A TOJÓTYÚKOK TELJESÍTMÉNYE KÜLÖNBÖZŐ TÍPUSÚ TOJÓTÁPOK ETETÉSEKOR (20 – 46. élethét) (Tossenberger és Babinszky , 2008)
D I ÉTA Kukorica – szója Gabona - szója Termelés (%)
92,4
93,1
Tak. felvétel
109
112
Tak. ért
2,01
2,03
> 95%
> 95%
I. oszt. Tojás (tisztaság)
DDGS (Distillers Dried Grains and Solubles = szárított gabonatörköly)
A DDGS TÁPLÁLÓANYAGTARTALMA (baromfiak részére) (Batal , 2007 nyomán) Megnevezés TME (MJ/kg) Lizin Lizin emészthetőség (%) Metionin Metionin emészthetőség (%) Zsír Kálcium Foszfor Nátrium
Átlag 12,0 7,3 72 4,9 88 100 3,0 7,3 2,4
Intervallum 10,9 – 12,8 5,9 – 8,9 59 – 84 4,1 – 6,0 85 – 92 40 – 160 2,0 – 4,0 6,2 – 7,7 0,5 – 4,5
cv% 3,6 11,6 11,2 9,7 1,9 4,8 38,4 5,3 32,8
A DDGS FOSZFORTARTALMA ÉS ANNAK HASZNOSÍTHATÓSÁGA (Batal , 2007 nyomán)
Megnevezés
P (g/kg)
Fitin P (g/kg)
Hasznosíthatóság (%)
Kukorica
2,8
2,0 (71%)
19 - 29
Szójadara DDGS
6,2 7,2
4,0 (65%) 3,3 (46%)
35 54
A DDGS FELHASZNÁLHATÓSÁGA BAROMFI TAKARMÁNYOZÁSBAN
KORLÁTOK ÉS VESZÉLYEK: • • • •
Magas rosttartalom Változó fehérje-, aminosav és ásványi anyag tartalom Változó lizin emészthetőség Potenciálisan háromszoros toxin koncentráció !!!
A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TÉTELEKET LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT NÉLKÜL
NEM AJÁNLATOS FELHASZNÁLNI ! OPTIMÁLIS ESETBEN : a tojótápokban 12-15%-os arányban szerepeltethető, a madarak teljesítményének csökkenése nélkül.
A REPCEDARA
A REPCEDARA ETETHETŐSÉGÉNEK ÉLLETTANI KORLÁTAI
• TMA terheltség • FMO3 gén „hibája” • „Büdös tojás” szindróma
A kellemetlen nagyon gyorsan megjelenik! Inkorporációs idő: 1 – 4 nap Eliminációs idő: 4 – 6 nap
A FOSZFOR ELLÁTÁS
A FOSZFORELLÁTÁS HATÁSA A TOJÓTYÚKOK TERMELÉSÉRE A TERMELÉSI CIKLUS ELSŐ 5 HÓNAPJÁBAN (Kukorica-szója típusú diéta, hibrid: TETRA-SL)
Ca P Termelés (%) Tojássúly (g) Tak. felvétel (g/nap) Tak. ért. (kg/kg)
I 38,0 6,0 91,5 58,5 103 1,95
KEZELÉSEK II III 32,5 38,0 5,0 4,4 (-26,7%) 90,6 93,1 58,4 58,3 102 103 1,95 1,95
IV 38,0 3,8 90,5 57,8 101 1,96
FONTOSABB KÖVETKEZTETÉSEK
1. A tojótápok energiatartalma körültekintően állítandó be, mert a túlzott energiaellátás kisebb mértékű termeléscsökkenéshez és a mortalitás megnövekedéséhez vezethet. 2. A tojótápok fehérje és aminosav tartalma gyakran magas, ami az állatok intermedier anyagcseréjének megterhelésén túl magasabb takarmányozási költséget eredményez. Ezért a tojótápoknak mind a fehérje tartalma, mind az aminosav tartalom csökkenthető és csökkentendő.
FONTOSABB KÖVETKEZTETÉSEK
3. Az alternatív takarmánykomponensek nagyobb arányú használata szakszerű-, az élettani sajátosságok ismeretében a termelés csökkenése nélkül lehetséges.
4. A tojótápok foszfor tartalma gyakorlati körülmények között gyakran túlzott, annak mértéke csökkenthető és csökkentendő.
DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS SERTÉSPROGRAM (DRSP)
Előzmények A hazai sertéságazat 2011-re évszázados mélypontra süllyedt, a sertésállomány az elmúlt húsz évben harmadára csökkent, és jelenleg már 3 millió alatt van. A sertéshús fogyasztása ugyan nem esett vissza érdemben, viszont a hazai termékek kínálatában 40-50%-os csökkenés következett be, ami a biztonságos termelés alapjának megingását is jelenti. A húsipar termelésének stabil hátterét a belföldi fogyasztás jelenti. Ennek következménye az ágazat pillanatnyi válságos helyzete, amelyből csak egy széleskörű szakmai összefogással lehet kijutni.
A DRSP kidolgozásában résztvevő partnerek Aliter-P Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Central Soya Feed Kft. Kaposvári Egyetem Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Ka-Tész Sertéstermelő, Értékesítő és Beszerző Szövetkezet Kometa 99 Zrt. Somogy Megyei Önkormányzat Triagro Nemzetközi Mezőgazdasági Kft. A Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramot a Kaposvári Élelmiszeripari Program (K.ÉL.P) alprogramjaként hirdetjük meg.
A DRSP célja a régió lakosságának ellátását szolgálja, de azon kívüli fogyasztókat is el kívánja látni a Dél-dunántúli régióból származó termékekkel. A program célja továbbá azon költséghatékony tenyésztési-, tenyésztésszervezési, tartástechnológiai, takarmányozási, állategészségügyi megoldások kutatása, kidolgozása, megvalósítása és terjesztése, amelyek lehetővé teszik a fő célkitűzésben megfogalmazottak gyors realizálást. A program a nyomon követhetőség alapelvére épül.
A program szlogenje: „KERESD A LEGJOBBAT, VÁLASZD A MAGYAR SERTÉSHÚST!”
A program szakmai tartalma A homogén vágósertés előállítás genetikai előfeltételei Homogén, jó minőségű végtermék hízósertések előállítása csak szapora, nagy teljesítményre predesztinált kocaállományokkal lehetséges. 900 g-nál nagyobb napi súlygyarapodást 2,75 kg–nál kedvezőbb fajlagos takarmányértékesítés 58-59%- színhús kihozatal 1 koca után legalább 30 malac alacsony mortalitási ráta A DRSP ezért elsődlegesen a „Danbred” és a „Topigs” hibrideke épít, de munkájába egy későbbi időpontban további kiváló genetikai háttérrel rendelkező állományokat is be kíván vonni. A DRSP 2016-ra évente több mint 1 millió db hízósertés előállítását tervezi a régióban, ami a jelenlegi állomány megduplázását jelenti.
A program megvalósításának szervezeti alternatívái A sertéságazat fejlesztése és a sertéslétszám gyors növelése szektorsemlegességet feltételez. Az állatlétszám gyors, és jelentős növelése, azonban elsősorban a nagyüzemekben képzelhető el. A program megvalósításához a kocalétszám növelése, intenzívebb és hatékonyabb kocatartás szükséges. A sertéshús előállítás teljes vertikumát felölelő vállalkozások mellett, fokozott szerepet kell biztosítani azon termelőknek, akik csak a szakmailag kevesebb kockázatot jelentő hízlalást vállalják fel, illetve végzik. Szaporító telepek (rekonstrukció, zöld-mezős beruházások) Bérhízlalás (rekonstrukció, -zöld-mezős beruházások)
A vállalkozás támogatásának módja A programban résztvevő vállalkozások egy üzleti csomagot kapnának, ami az alábbiakat tartalmazza: • egy engedélyes tervdokumentációt a modul rendszerű, bővíthető 200 (300) – 800 (900) férőhelyes sertés hizlaldára; • szándéknyilatkozatot a malac előállító vállalkozástól, amelyben garantálnák a hízóalapanyagot; • szándéknyilatkozatot a takarmányos cégtől, aki a takarmányt, vagy csak a premixet/koncentrátumot biztosítaná a hibrid igényeinek megfelelő mennyiségben és minőségben;
A vállalkozás támogatásának módja • szándéknyilatkozatot az állategészségügyi hatóságtól, amely közreműködne a vállalkozások állategészségügyi ellátásának és felügyeletének megszervezésében; • szándéknyilatkozatot a vágóhídtól, amely garantálná a vágóállatok átvételét; és • szándéknyilatkozatot a banktól, amely - szükség esetén – kedvezményes hitelt biztosítana. A tenyésztelepek létrehozásához elengedhetetlenül szükséges egy célirányos támogatási rendszer, de kormányzati támogatás szükséges a közös kocatelepeket létrehozni szándékozó vállalkozásoknak is.
A program szakmai fenntarthatóságának garanciái A célok elérésének és a program fenntarthatóságának előfeltétele a folyamatos kutatás és fejlesztőmunka Saját kutatás-fejlesztési alap Genetikai-takarmányozási és tartástechnológiai kutatások A húsminőséget befolyásoló tényezők permanens vizsgálata. A vállalkozások szakmai képzése/továbbképzése. A kutatási és képzési programok koordinálását a TFNK végzi. A kutatási alap felosztásáról a programot megvalósító konzorcium kuratóriuma dönt.
A program támogatói
a) Vidékfejlesztési Minisztérium b) Magyar Fejlesztési Bank és további Bankok c) Területi Agrárkamarák d) Agrármarketing Centrum e) Hússzövetség
A program sikeres megvalósításához szükséges intézkedések a) a piacvédelem garanciáinak kiépítése, hazai termékek markánsabb támogatása b) a hazai fogyasztás növelése, aktívabb marketing tevékenység c) exportot preferáló rendszerek kidolgozása d) az önkormányzatok állattartási rendeleteinek felülvizsgálata e) technológiai fejlesztések támogatása f) sertés állományváltás támogatása
A program várható előnyei
a) Nagyobb sertéstermelési potenciál és árbevétel növekedés a régióban b) Vidéki megélhetés támogatása, vonzerejének növelése c) Nagyobb adóbevétel a régió számára d) Dél-dunántúli régió presztízsének növekedése
Operatív feladatok
a) Együttműködési alapokiratok, keretszerződések létrehozása, megállapodások aláírása b) Egyéni védjegy/márka kialakítása: tulajdonjog és átruházhatóság tisztázása c) A működéshez szükséges pénzügyi források megteremtése d) Indulási határidő: 2012.04.01-
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
