Kistelek Város Képviselő-testületének rendelete
Kistelek Város Képviselő-testülete 9/2002.(X.02). rendelete az állattartás szabályairól szóló 16/2000.(XI.20.) rendelet (egységes szerkezetben) Kistelek Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított, 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése alapján az állattartás szabályozásáról a közegészségügyi, állat-egészségügyi és szomszédjogi előírások figyelembevételével az állattartás szabályairól szóló 16/2000.(XI.20) rendeletét az alábbiak szerint módosítja és foglalja a módosításokkal egységes szerkezetbe.. I. FEJEZET Általános és értelmező rendelkezések 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Kistelek Város közigazgatási területén: a) minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, aki állatot tart, vagy minden olyan természetes személyre, valamint szervezetre, akinek a tulajdonában (használatában, kezelésében stb.) lévő ingatlanon állat él; b) minden kis létszámú állattartó telepre. (2) A rendelet hatálya nem terjed ki: az engedéllyel működő: nagy létszámú állattartó telepekre, az állatmenhelyekre, az állattenyésztésre; továbbá gyepmesteri telep, az engedéllyel rendelkező állatforgalmi és feldolgozó telep, vágóhíd, állatkereskedő állattartására, valamint a következő tevékenységekre: a verseny- és sportcélra tartott állatokra; a pásztorebekre, az őrző-védő tevékenység ellátására kiképzett és használt, mentő-, vakvezető, jelző- és terápiás kutyákra; a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; a fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat). 2. § (1) A rendelet alkalmazása szempontjából gazdasági haszonállatok: a) nagy haszonállat ló, szamár, öszvér, bivaly, szarvasmarha, b) kis haszonállat sertés, juh, kecske,
c)
baromfi (tyúk, kacsa, liba, pulyka, gyöngyös, galamb, strucc és ezek rokonfajai) és gazdasági célból tartott prémes állat (nutria, nyérc, ezüst-kék róka, nyúl stb.). (2) Vadállat minden olyan állat, amely a természetben él és szaporodik. (3) Lakásban tartható állat: eb, macska, kedvtelésből tartott díszmadarak, díszhalak, kistestű rágcsálók (szíriai aranyhörcsög, tengerimalac stb.). (4) Nagy létszámú állattartó telep: olyan állattartó telep, amelyeken az elhelyezhető állatok száma állatfajonként legalább Harminc ló vagy Ötven szarvasmarha vagy Kétszáz juh, kecske vagy Száz sertés vagy Kettőezer broiler baromfi vagy Ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, vízi szárnyasok, pulyka, stb. vagy Ötven darab strucc Vagy ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezését teszi lehetővé. (5) Kis létszámú állattartó telepnek minősül az, ahol a (4) bekezdésben meghatározott számú állatnál kevesebb helyezhető el. (6) Állattartás olyan tevékenység, amely állati eredetű termék előállítására (hús, tej, gyapjú, tojás, stb.), sportcélok elérésére, kedvtelésre és egyéb hasznosítás megvalósítására történik. (7) Állattartó: az a természetes vagy jogi személy, aki az állattal rendelkezni jogosult. (8) Állattartó épület: közvetlenül az állatok elhelyezésére, védelmére szolgáló olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül állatok tartása céljából. (9) Állattartó építmény: a rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megváltoztatásával, beépítésével jön létre. (10) Állattenyésztés: az állatok tenyész-, és haszonértékét növelő célirányos tevékenységek összessége. (11) Nem minősül állattartásnak a közvetlen fogyasztásra vásárolt, 1–2 napig a lakásban, illetve a hozzá tartozó melléképületben tartott 2–3 db baromfi. (12) Kutyasétáltatás fogalmán közterületen az állatnak pórázon történő vezetése értendő. Kutyafuttatásnak minősül az állatnak póráz és szájkosár nélküli szabadon engedése az erre kijelölt területeken. (13) Őrző-védő kutya az, amelyet magán, vagy társas vállalkozásban folytatott őrző-védő szolgálat során alkalmaznak, illetve amelynek ilyen funkcióját az alkalmazó intézmény vezetője igazolja. (14) Vakvezető az az eb, amelyet erre a célra speciálisan kiképeztek és a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (Budapest, Május 1. út 47.) igazolvánnyal lát el. (15) Jelzőeb a halláskárosultak segítségét szolgálja, melynek szükségességét szakorvosi igazolással kell bizonyítani. (16) Hatályon kívül helyezve 3. § Az állattartás általános szabályai (1) A város közigazgatási területén állatok csak az állat-egészségügyi, közegészségügyi, építésügyi és környezetvédelmi jogszabályok betartásával, jelen rendelet rendelkezései szerint és a lakosság nyugalmának zavarása nélkül (zaj, bűz stb.) tarthatók. 2
(2) Az állatot fajtájának, korának megfelelő tartási körülményeket biztosító módon kell gondozni és tartani. Tilos az állatot kínozni és bántalmazni. Az állat életét kioltani csak az állatvédelmi törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően szabad. A tulajdonos köteles az állat egészségügyi ellátásáról gondoskodni. Tilos az állatot kiűzni, kidobni. Tartását csak az erre vonatkozó szabályok megtartásával lehet megszüntetni. (3) Közös tulajdonban – kivéve közös háztartás – vagy társasházi tulajdonban lévő ingatlanon történő állattartáshoz az ingatlan tulajdonosainak, társtulajdonosainak hozzájárulása szükséges. (4) Az állatok közterületen tartása, legeltetése tilos. (5) Az állattartó köteles állattartási tevékenységéről a mindenkor hatályos Állategészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint a tevékenység megkezdéséről az állatállományt ellátó állatorvost illetőleg a települési önkormányzat jegyzőjét jelen rendelet előírásai szerint egyidejűleg tájékoztatni. (6) Veszélyes állatok tartásához külön jogszabályban meghatározott engedély szükséges. Nagy létszámú állattartó telep létesítéséhez, állattenyésztési tevékenység folytatásához, állatpanzió, állatmenhely létesítéséhez külön jogszabályban előírtak alapján előzetes engedélyt kell kérni. II. FEJEZET A haszonállatok tartásának szabályai Haszonállatok tartására engedélyezett területek meghatározása 4. § (1) A város belterülete az állattartás szempontjából övezetekre osztott. (2) A városközpontban (a Multifunkcionális Rendezvényház, Pálma Cukrászda, Polgármesteri Hivatal, Petőfi Sándor Általános Iskola által határolt övezet) kizárólag kedvtelésből tartott állat tartható jelen rendelet szabályainak betartásával. (3) A város belterületén a (2) bekezdésben meghatározott övezet kivételével a jelen rendelet mellékletében meghatározott védőtávolságok betartásával összesen: 5 db kis haszonállat tartható, és 100 db baromfi, 10 db anyanyúl vagy prémes állat és szaporulata tartható. Nagy haszonállat belterületen csak egyedi engedéllyel tartható. (4) Külterületen a kisüzemi állattartó telepen haszonállat tartás számszerű korlátozás nélkül folytatható. (5) Haszonállattartás korlátozása azzal a kiegészítéssel érvényes, hogy a haszonállat szaporulata választásig az anyaállattal együtt tartható. (6) A jelen rendeletben meghatározottnál nagyobb számú állat tartása egyedi engedéllyel történhet a közegészségügyi, állategészségügyi és építésügyi hatóságok véleménye alapján. (7) Az engedélyt vissza lehet vonni illetve az állattartást meg lehet tiltani, ha a tartás körülményei előzetes felhívás ellenére sem felelnek meg a hatályos jogszabályok és jelen rendelet valamint a szakhatóságok előírásainak. (8) Méhészkedésnél lakott területen a betelepített kaptárakat a szomszédos ingatlan határától 4 m-re, közforgalmú úttól, vasúttól 10 m-re szabad elhelyezni. Többlakásos ház udvarán a méhcsaládok telepítéséhez az ott lakók, valamint a közvetlenül határos ingatlanok tulajdonosainak, illetve használóinak hozzájárulása szükséges. A méhészkedésre egyebekben a mindenkor hatályos jogszabályok az irányadók. 5. § 3
Lebontásra kerülő lakásokból – vagy egyéb okból való elköltözés esetén – a tulajdonos köteles állatai elhelyezéséről gondoskodni. Amennyiben állataira nem tart igényt úgy előzetes bejelentés alapján a felmerülő költségek megtérítésével köteles a városi gyepmesterrel történő elszállításáról gondoskodni. 6. § (1) Az állattartó az alábbi esetekben köteles a tartás, szerzés vagy elidegenítés helye szerint illetékes jegyzőnél az állat(ok) tulajdonjogának és állat-egészségügyi forgalomképességének igazolására marhalevelet váltani 15 napon belül: a) ló, szamár, öszvér, szarvasmarha, bivaly állataira, ha azok az egyhónapos életkorukat betöltötték; b) sertés, juh, kecske, valamint zárt körülmények között tenyésztett, vadon élő, hasított körmű haszonállatok (pl. vaddisznó, dámvad, őz, szarvas, muflon) részére – korukra való tekintet nélkül –, ha – az állatot, állatokat állatvásárra, kiállításra, díjazásra, vagy más község területén történő legeltetésre vagy tulajdonváltozás nélkül más község területén levő tartási helyre hajtja, vagy szállítja; – az állat(ok) tulajdonjogát másra átruházza (eladja, elcseréli, elajándékozza stb.) vagy bírósági ítélet, öröklés, illetőleg hagyomány útján annak tulajdonjogát megszerezte; – az állatot, állatokat közfogyasztásra, vagy közvágóhídon magánfogyasztásra történő levágásra hajtja, illetőleg szállítani kívánja. (2) Az állattartónak az alábbi esetekben nem kell az állat részére marhalevelet váltani, illetőleg marhalevél-kezelési intézkedést kérni: a) ha az állatot kényszervágásra, gyógykezelésre, a jogszabályban meghatározott fertőző betegség miatt karanténba szállítja; b) ha az állatot a szomszéd község területére, de legfeljebb 30 km-es távolságra nem közlegelőn történő legeltetésre, vagy időleges munkavégzésre 6 napnál nem hosszabb időre hajtja, vagy szállítja. (3) Marhalevél nélkül, de szállítmánylevéllel, illetőleg származási bizonyítvánnyal szállíthatók az állatok az alábbi esetekben: a) fegyveres erők és testületek, rendészeti szervek lova, szamara, öszvére a szolgálati területen; b) ló és szamárménnek a tenyésztői körzetben levő fedeztetési állomásokra történő kihelyezésekor; c) versenylovak a versenyeken való részvételre. A szállítmánylevél, illetve származási bizonyítvány kiállításáról a tulajdonosi jogot gyakorló köteles gondoskodni. Közegészségügyi szabályok 7. § (1) Belterületen tilos hígtrágyás állattartási technológiát alkalmazni. (2) A haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiségek legalább napi egyszeri, illetve a trágyatárolók és trágyalétárolók szükség szerinti folyamatos ürítéséről, tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, szagtalanításáról, a rovarok és kártevők rendszeres irtásáról az állattartó köteles gondoskodni. (3) Közterületen trágyát tárolni ideiglenes jelleggel sem lehet.
4
(4) Eb, macska, baromfi, továbbá három hetesnél fiatalabb szopós bárány, kecskegida, malac és borjú hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb ötven kilogramm tömegig - eláshatja. A felsoroltnál nagyobb testtömegű állatok hulláját engedélyezett állati hulladékgyűjtő helyre, gyepmesteri telepre kell szállítania. A felsorolt állatok elhullását a jegyzőnél be kell jelenteni, ahol a település területén elhullott állatokról nyilvántartást kell vezetni (gyepmester). (5) Belterületen trágyát illetve trágyalevet csak vízzáró módon kialakított, zárt, jól zárható fedlappal ellátott trágyatárolóban illetve trágyalétárolóban lehet tárolni. A tárolókba a csapadékvíz nem folyhat be, azokból a trágyalé nem folyhat ki. (6) Belterületen a trágyázandó földterületre talajerő visszapótlás céljára kiszállított és kiszórt trágyát az ingatlan használója 48 órán belül köteles a földbe beforgatni. (7) Közcsatornába (csapadék- és szennyvízcsatornába), illetve csapadékvíz-elvezető árkokba, kútba és felszíni vízterekbe (tavakba, vízfolyásokba) trágyalevet, illetve trágyával szennyezett csapadékvizet, felhígított trágyát elhelyezni, bevezetni tilos. (8) Trágya, trágyalé szállítása csak csorgásmentes, zárt, erre a célra szolgáló szállítóeszközzel végezhető. (9) Közüzemi szolgáltató által ürített szemétszállító edénybe, kukába, szemétgyűjtő tartályba, konténerbe trágyát elhelyezni tilos. (10) Az állattartónak gondoskodnia kell a kellemetlen szagot árasztó takarmány fedett tárolásáról. (11) Külterületen az almos trágya ideiglenes, beművelés előtti tárolására övárokkal körülvett trágyaszarvast kell kialakítani. A trágyaszarvast úgy kell elhelyezni, hogy az a felszíni vizeket ne veszélyeztesse. Az övárokban összegyűlő trágyalevet locsolással vissza kell forgatni a trágyaszarvasra. Az ólak takarításából származó trágyalevet szintén a trágyaszarvason kell elhelyezni, vagy a Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás engedélye alapján termőföldön is elhelyezhető. Építésügyi szabályok 8. § (1) Állatokat tartani csak az építésügyi szabályok által előírtaknak megfelelő helyen és építményben, valamint külön jogszabályban foglaltak szerint szabad. (2) Az állattartás olyan állattartó építményben folytatható, amely lehetővé teszi az állatok fertőzésmentes, egészséges környezetben való tartását. (3) A haszonállat tartására szolgáló épület, valamint a trágya- és trágyalétároló védőtávolsága - a 3. §-ban foglalt állatszám korlátozás betartása mellett, azon belül, az 1. Sz. melléklet szerint állapítandó meg. (4) Nagy és közepes haszonállat tartására szolgáló épület aljzatát, kifutóját könnyen tisztítható, hézagmentes, megfelelő lejtésű szilárd burkolattal kell ellátni és zárt elfolyón keresztül olyan vízzáró módon kialakított zárt trágyalétárolóba kell bekötni, melynek rendszeres ürítése igazoltan megoldott. (5) Ahol e rendelet szerint az állattartás lehetséges, kis haszonállat tartására szolgáló épület kialakításának, és az állattartás során keletkező trágya, illetve trágyalé elhelyezésének módját az ehhez szükséges építmények vonatkozásában az érdekelt szakhatóságok véleményére alapozva - a szomszédos telkek rendeltetésszerű használhatóságának védelmére is figyelemmel - kell meghatározni. (6) Más célra engedélyezett épületben haszonállat tartás nem folytatható. (7) A hatóság tudomására jutásától számított 10 évnél régebben használatba vett épület, építmény esetében az érintett szakhatóságok hozzájárulása mellett a védőtávolság e rendelet előírásaitól eltérően is megállapítható, feltéve, hogy az eltérően megállapított védőtávolság a szomszédok jogos érdekeit nem sérti és a haszonállatok tartásának egyéb feltételei fennállnak.
5
III. FEJEZET Az ebtartás szabályozása Bejelentési kötelezettség és nyilvántartás 9. § (1) Az eb tulajdonosa köteles nyilvántartásba vétel végett a jegyzőnek bejelenteni 30 napon belül, ha az állat a a) a 3 hónapos kort elérte b) elhullott vagy elveszett c) tartási helye 3 hónapnál hosszabb időre megváltozott d) új tulajdonoshoz került 10. § (1) A város belterületén lévő egyedi beépítésű lakótelkeken – az eb korától és fajtájától függetlenül – legfeljebb 2 db –és egyszeri szaporulata számszerű korlátozás nélkül 3 hónapos korig – tartható. Ennél nagyobb számú eb tartása csak külterületen engedélyezett. (2) Ebet egynél többlakásos épület erkélyén, folyosóján, balkonján tartani tilos! A közös használatú udvaron a szomszédok beleegyezésével szabad. (3) Többlakásos épületben, társasházakban és ezek udvarain lakásonként 1 eb – és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – a veszélyes ebek kivételével tartható a közvetlen falszomszédok, valamint az alatta és fölötte lakók hozzájárulásával. A hozzájárulás megkérése a jelenleg meglevő és nyilvántartásba vett ebekre nem vonatkozik. (4) A hozzájárulást ismételten be kell szerezni, ha az ebtartó új kutyát kíván beszerezni. (5) Az egészségügyi okból igazoltan rászorulóknak vezető és jelző kutya tartásához az itt hozzájáruló nyilatkozatot nem kell beszerezni. (6) A 10. § (1)–(3) bekezdésében meghatározottnál nagyobb számú eb indokolt esetben külön engedéllyel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a városi főállatorvos szakvéleményének figyelembevételével tartható. 11. § (1) A három hónaposnál idősebb ebeket évente egyszer (1 évesnél fiatalabb ebeket kétszer) veszettség elleni kötelező védőoltásban kell részesíteni. A kötelező védőoltást a Polgármesteri Hivatal szervezi meg, erről a Városgondnoksági Csoport nyilvántartást vezet. (2) Az ebtulajdonos köteles: a) az oltást igazoló oltási könyvet, nyugtát a legközelebbi védőoltásig megőrizni, az ellenőrzésre jogosult hatósági szerveknek felmutatni, nyugta elveszítése esetén megfelelő igazolásról gondoskodni; b) ha az eb nem a tulajdonos állandó lakóhelyén részesült veszettség elleni védőoltásban, az oltás megtörténtét az oltási igazolás felmutatásával a polgármesteri hivatalhoz kell bejelenteni. (3) Hatályon kívül helyezve 12. § (1) Az ebet tulajdonosa a nap minden szakában a kiszabadulását illetve elszabadulását biztonságosan megakadályozó módon köteles tartani, úgy hogy azok elkóborolni, közterületre felügyelet nélkül kijutni ne tudjanak. (2) Harapós, támadó vagy kiszámíthatatlan természetű ebet nappal biztos módon megkötve vagy zárt helyen kell tartani. Éjszaka a harapós, kiszámíthatatlan vagy támadó
6
természetű eb megkötés nélkül tartható, amennyiben a bekerített és lezárt helyről történő kiszabadulása biztos módon megakadályozható. A telep, ház, lakás bejáratán a harapós kutyára utaló megfelelő figyelmeztető táblát szembetűnő módon el kell helyezni. (3) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos! (4) Az eb tulajdonosának kötelessége gondoskodni arról, hogy az a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. 13. § (1) Közterületen ebeket kizárólag pórázzal emellett a harapós vagy támadó természetű ebet 6 hónapos kortól csak szájkosárral és pórázzal lehet sétáltatni. (2) Az ebet szabadon engedni kizárólag az erre a célra kijelölt helyen(Vásártér és környéke) lehet a tulajdonos felügyelete mellett., (3) Közterületre küzdőebeket csak 18. éven felüli személy vihet ki. (4) Az eb tulajdonosa vagy az eb felügyeletével megbízott személy kötelessége gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet és a lakóház közös használatú területét, helyiségeit ne szennyezze (gyalogjárda, sétány, park, lépcsőház, stb.). Az e területeken keletkezett szilárd szennyeződést köteles haladéktalanul eltávolítani. Ennek érdekében közterületen történő tartózkodás során az eb felügyeletével megbízott személy köteles magánál tartani az e célra rendszeresített és alkalmas eszközöket (zacskó, lapát) és azt ellenőrzés esetén bemutatni. Ez a kutyafuttató helyekre nem vonatkozik. 14. § (1) Tilos ebet beengedni, illetve bevinni a vendégforgalmat lebonyolító nyilvános helyiségekbe és élelmiszert árusító üzletekbe. (2) A vakvezető és indokolt esetben rendőrségi eb kivételével tilos ebet beengedni, illetve bevinni a) oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális intézmények területére, valamint kegyeleti helyre; b) ügyfélforgalmat lebonyolító középületbe, diákszállásokra; c) játszótérre, természetvédelmi területre; d) parkokba, zöldterületekre, nyílt vízfelületre (tavakba) ahol tábla tiltja. (3) A (2) bekezdés a) pontjában leírt létesítményekbe, illetve területekre, amennyiben az ingatlan védelme szükségessé teszi, az őrző-védő kutyák bevihetők. (4) Élelmiszer szállítására szolgáló járművön ebet szállítani tilos! (5) Tömegközlekedési járművön ebet csak szájkosárral és az érvényben lévő közlekedési szabályok (MÁV, VOLÁN) betartásával lehet szállítani. 15. § (1) Ebtenyészetet Kistelek város közigazgatási területén csak engedéllyel szabad létesíteni. (2) Az engedély kiadásakor előzetesen ki kell kérni a hatósági állatorvos, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete önálló jogú szervezetének véleményét. (3) Az engedély, kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható, ha az engedélyes az érvényben lévő jogszabályi előírásokat és az engedélyben előírt kötelezettségeit megsérti, illetve a jogsértő állapotot felhívás ellenére 15 napon belül nem szünteti meg. Ebmegőrzés létesítésére is az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. 16. §
7
(1) A gazdátlan, kóbor ebek befogásáról és a gyepmesteri telepre történő szállításáról a gyepmesteri feladatokkal megbízott személy gondoskodik. (2) A befogott ebet 14 napig felügyelet mellett kell tartani és a befogás tényét a szokásos módon közhírré kell tenni. A felügyeleti idő alatt az eb gazdájának az ebet a tartás költségeinek megtérítését követően vissza kell szolgáltatni. (3) A ki nem váltott ebek kiirtását - állatorvos - végzi el a gyepmesteri feladatokkal megbízott értesítése és az állatvédelmi törvényben foglaltak alapján. A kiirtás elrendelése előtt értesíteni kell az állatbarát alapítványt. (4) A ki nem váltott és fajtiszta, vagy annak látszó ebek további sorsáról történő rendelkezés előtt a köteles értesíteni a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete önálló jogú szervezetét és az állatbarát alapítványt. (5) A kiirtást az értesítést követő 8 napon túl lehet elvégezni. IV. FEJEZET A macskatartás szabályozása 17. § (1) Többlakásos kertes családi házakban és udvarukon háztartásonként 3 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig, fajtára való tekintet nélkül tartható. (2) Többlakásos épületekben, társasházakban és udvarain lakásonként 2 db macska és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig tartható. (3) A macskatartásra egyebekben az ebtartásról szóló fejezet 10. § (6) bekezdés 12, 14., 15. § és 12. § bekezdés rendelkezései az irányadóak értelemszerűen. V. FEJEZET Állatbetegségek megelőzése és leküzdése 18. § (1) Minden állattartó köteles a tulajdonában lévő, illetve gondjaira bízott állat fertőző betegségben vagy annak gyanújában történő elhullását a körzeti állatorvosnak bejelenteni és annak ezzel kapcsolatos további utasítását betartani. A kisállatok és a lakásban tartható állatok teteme a tulajdonos kertjében is elásható évi 50 kg mértékig, a szomszédos ingatlan határától mért 5 m-es távolságra. Az állati hullát fertőtlenítőszerrel (mész, mésztej) kell leönteni és legalább 1 m, eb esetén 1,5 m vastag földréteggel kell befedni. A tulajdonos az elhullott kisállat tetemét a szennyvíztelepen ilyen célra kihelyezett konténerben is elhelyezheti. (2) A kereskedelmi hálózatban az emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősített állati eredetű élelmiszereket – amennyiben az eljáró állatorvos úgy rendelkezik – a gyepmesteri telepre kell elszállítani. A szállítási költség a kereskedelmi egységet terheli. (3) A gyepmesteri telepről állati hullát, illetve melléktermékeket kiszállítani tilos! Ez alól kivétel az Állatifehérje Takarmányokat Ellátó Vállalat külön megállapodásban rögzített tevékenysége. (4) Közterületről, vasúti átmenő forgalomból származó, továbbá a hatósági rendelkezésre leölt állatok hulláinak és hulladékainak a telepre történő elszállítását a polgármesteri hivatal illetve az általa megbízott szervezet vagy személy végzi. (5) A város közigazgatási területén lévő állati hulla megsemmisítő helyekről hullát kiszállítani tilos! 19. §
8
19/A§1 Jelen rendelettel kapcsolatban elsőfokon a polgármester jár el. Hatályon kívül helyezve VI. FEJEZET 20. § 2
34 5
Igazgatási bírság
22. § Záró rendelkezések E rendelet a kihírdetés napján lép hatályba,kivéve a 2 0 (1) bek. a. és b. ponjábn meghatározott haszonállatok számszerinti korlátozása, mely rendelkezéseket 2001.Július 01-től kell alkalmazni.
Nagy Sándor s.k. Polgármester
Dr. Jenei Rózsa Pálma s.k. Jegyző
Kihirdetve: 2002. október 04. Dr. Jenei Rózsa Pálma jegyző
1
hatályba helyezte: 17/2011.(VIII.03.) Kt. rendelet
2
módosította: /2005. (VI.13.) KT. rendelete módosította: 22/2010. (XI.10.) Kt. rendelet
3
4 5
módosította 15/2012. (V.29.) Kt. rendelet hatályos 2012. 06. 01. hatályon kívül helyezte 20/2013. (IX.25.) Kt.sz. rendelet, hatályos 2013. szeptember 28. 9
1. melléklet ÁLLATTARTÁSRA SZOLGÁLÓ MELLÉKÉPÜLETEK VÉDŐTÁVOLSÁGAI melléképületektől vízvezetéktől
Védőtávolság (m) Lakóépülettő ásott Furott l Kúttól
Csatlakozó vízvezetéki kerti Csaptól
Baromfi, galamb – 20 állatig 8 10 5 1 – 21–50 állatig 10 10 5 1 – 51–200 állatig 15 15 10 5 Gazdasági célból tartott prémes állat és egyszeri szaporulata 3 hónapos korig – 10 állatig 10 10 5 1 – 11-30 állatig 15 15 10 2 Juh, kecske, sertés, öszvér, szamár és egyszeri szaporulata 6 hónapos korig – 1–5 állatig 15 15 5 2 – 6–10 állatig 15 15 5 2 – 11–15 állatig 20 15 10 3 Szarvasmarha, ló, bivaly és egyszeri szaporulata 1 éves korig – 1–2 állatig 15 15 5 2 – 3–5 állatig 20 20 10 5 – 6–10 állatig 25 20 15 5
3 3 5 3 5 5
Strandfürdő, oktatási, nevelési és egészségügyi intézmény (óvoda, iskola, kollégium) gyermekjátszótér, vízmű, üdülőhely, élelmiszer tárolását, feldolgozását és forgalmazását folytató létesítmény területén (felépítményben, udvarán és egyéb területén) és telekhatárától számított 100 m-en belüli körzetben minden állat tartása tilos, kivéve a 2. § (3) és (11) bekezdésében foglaltakat.
10
