Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének OBH 3969/2006. számú

Jelentése az augusztus 20-i tűzijáték során bekövetkezett halálesetek ügyében A vizsgálat megindulása A 2006. augusztus 20-i tűzijáték nézőit a szabadban érte a vihar, és ennek következtében több haláleset és mintegy ötszáz főt érintő különböző fokú sérüléssel járó baleset történt. Mivel az elmúlt években a meteorológiai katasztrófa-helyzetek és -károk száma emelkedő tendenciát mutat, továbbá, mert ezek tömegrendezvényeket is érintenek, nő a hasonló tragédiák ismétlődésének veszélye is. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata alapján az élethez való jog az alapvető emberi jogok hierarchiájának csúcsán áll. Ezzel kapcsolatban az államot kiemelt és fokozott, un. intézményes jogvédelmi (életvédelmi) kötelezettség terheli. Joggal merül fel a kérdés, hogy a hatályos magyar jogrendszer és az annak alapján működő állami intézményrendszer megfelelően eleget tesz-e ennek az életvédelmi kötelezettségnek. Ezért az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény felhatalmazása alapján az élethez való alkotmányos jog sérelme miatt hivatalból vizsgálatot indítottunk a vonatkozó jogszabályok, és az érintett hatóságok és közszolgáltató szervezetek tevékenységének vizsgálata, e szervek működésének összehangoltsága, illetve az esetleges hiányosságok feltárása érdekében. A vizsgálat során megkerestük a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) elnökét, az Országos Mentőszolgálat főigazgatóját, az országos, illetve a fővárosi rendőrfőkapitányt és a fővárosi főpolgármestert. Nem kerestük meg a tűzijáték lebonyolításában résztvevő gazdálkodó szerveket, mert e tevékenységük során nem minősülnek közszolgáltatóknak, így tevékenységükről csupán a részünkre megküldött jelentésekből tájékozódtunk. Az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) tevékenységét egy párhuzamosan folyó vizsgálat során elemeztük. Vizsgálatunkról tudomást szerezve megkeresés nélkül is több, a témában érintett szakértő ajánlotta fel szakmai segítségét. I. Rész A történeti tényállás A vizsgálat témájával kapcsolatban a sajtóban megjelent hírek: 1. Pánik és halottak a tűzijátékon Index. 2006. augusztus 20., vasárnap 21:49 Az Országos Meteorológiai Szolgálat előre figyelmeztetett arra, hogy vihar várható vasárnap este Budapesten, közölte Molnár László, az OMSZ meteorológusa az MTI-vel. A szolgálat prognózisában előzetesen figyelmeztetett arra, hogy kilenc óra körül várhatóan Budapestet eléri a zivatarzóna. Molnár László egy órával korábban maga is nyilatkozott erről a Petőfi Rádióban, a riasztások körülbelül másfél órával a zivatarzóna megérkezése előtt megjelentek a szolgálat internetes honlapján. Napközben rengeteg állampolgár is érdeklődött a várható időjárás felől, és még a tűzijáték előtt közvetlenül is kaptak érdeklődő telefonokat.

Molnár László elmondta azt is, hogy a BRFK előzetesen érdeklődött a meteorológiai szolgálatnál, a budapesti tűzijáték szervezői azonban nem. Megjegyezte, hogy Budapest környékén és a Balatonnál 80-100 kilométeres sebességű széllökéseket mértek. http://index.hu/politika/bulvar/tuzij060820/ 2. 300 forinton múlt a katasztrófa FigyelőNet; 2006. augusztus 21. A meteorológiai szolgálat szakmai elnökhelyettese szerint évek óta nem kérnek „meteorológiai biztosítást” a tűzijáték szervezői. Ezért egyedül a kataszrófavédelmet tudták értesíteni. A kormány kérésére lemondta az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) a hétfő délutáni sajtótájékoztatót, mert az egybeesett volna a kormányszóvivői tájékoztatóval. A helyszínen lévő újságírók nyomására a szolgálat munkatársai azonban készséggel válaszoltak a kérdésekre. Buránszkiné Sallai Márta elmondta, hogy az OMSZ honlapján található Riasztás menüpont alatt folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a komolyabb időjárási helyzetekről. A riasztások négy fokozatba vannak osztva: zöld, sárga, narancs és vörös. Tegnap este vörös riasztást adtak ki a főváros területére, melyet 19.39-kor küldtek meg a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak e-mailben és faxon. Ez az egyetlen szerv, amellyel operatív kapcsolata van a szolgálatnak, sem a rendőrség, sem a mentőszolgálat, sem pedig a területi védelmi bizottságok nem állnak kapcsolatban az OMSZ-szel. (A fővárosi védelmi bizottságnak a főpolgármester a vezetője, de mint arról már beszámoltunk, ő csak az esemény után kapott riasztást.) Az elnökhelyettes elmondta: régebben a tűzijáték szervezői kértek meteorológia biztosítást (vagyis pontos előrejelzést, és értesítést az esetleges riasztásokról), de az utóbbi években ez már nem volt szokás. Mivel senki nem kereste meg őket a szervezők részéről, így nem volt semmilyen információjuk arról, hogy kit is lehetne értesíteni – ugyanígy jártak a szolgálatban lévő meteorológusok a Főpolgármesteri Hivatallal is. A szervezőknek nem kellett volna túl mélyre nyúlniuk a zsebükbe: egy emeltdíjas telefonon az ügyeletes meteorológusok 240 forintért elmondták volna szóban is a riasztást. Egyedül a rendőrség érdeklődött náluk 20 óra 20 perckor, ekkor a szolgálat elmondta, hogy a főváros térségében zivatar, valamint 80-100 kilométer/órás szél várható – mondta a FigyelőNet érdeklődésére Sándor Valéria repülésmeteorológus, a Veszélyjelző osztály vezetője. A rendőrség ismét érdeklődött 20 perccel később, a szolgálat pedig megerősítette a jelzést. Sallai Márta a riasztással kapcsolatban elmondta, hogy a Dunántúlra már korábban elküldték a riasztást azoknak, akik kérték. Korábban már beszámoltunk arról, hogy a katasztrófavédelem valóban megkapta a riasztást. Dobson Tibor, a Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (KVF) szóvivője elmondta, hogy a riasztást megkapták, de azt nem értékelték intézkedést igénylőnek. Az OMSZ az elküldött emailről csak 23:36-kor kapta meg az olvasást visszaigazoló jelentést a KVF-től. http://www.fn.hu/index.php?action=nyomtat&id=3&cid=141456&layout=no&id=3 3. Vihar a tűzijátékon OMSZ Hárman a helyszínen életüket vesztették, 104 sérültet pedig a mentők láttak el, és szállítottak kórházba a tűzijáték alatt kitört vihar következtében. A sérültek közül 38-an súlyos, 66-an könnyű sérüléseket szenvedtek el. A rendezvény helyszínén a vihar kitörésekor 12 mentőkocsi állt készenlétben, amelyeken kívül még további 40 mentőkocsit riasztottak a

helyszínre. A rendkívüli nehézségű mentési helyzet hatékony megoldása mellett a kórházi ellátás szervezése is eredményes volt, hiszen a riadóztatott Országos Baleseti Intézettel együtt 5 fővárosi kórház látta el folyamatosan a sérülteket. http://www.mentok.hu/erdekessegek.php?cim_News_newstate=1&cim_News_vars%5BNe wsID%5D=207 4. Legalább két óra kellett volna a rakpartok és a belváros kiürítéséhez Klubrádió. 2006.08.22 A rendőrség jelezte a tűzijáték szervezőinek a közelgő vihart, de akkor már csak percek voltak hátra és nem volt mit tenni – közölte a főváros rendőrfőkapitánya. Gergényi Péter a Klubrádióban elmondta: miután 20 óra 46 perckor megerősítették nekik a közelgő vihar hírét, azonnal riasztották a szervezőket és a Dunán tartózkodó hajókat, de akkor már csak percek voltak hátra, nem lehetett mindenkit elérni. Ennyi embert 2-2,5 óra alatt lehet elvezetni a helyszínről. Utána viszont a rendőrök mindent megtettek azért, hogy ne legyen még nagyobb katasztrófa. http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=35865 5. Tragikus tűzijáték - sajnálták a pénzt a hangosítórendszer üzemeltetésére Hírszerző; 2006. augusztus 22. 07:06 2002-ben építették ki a Duna-parton a hangosítórendszert, vészhelyzet esetén ezen keresztül értesíteni lehetett volna a tűzijáték résztvevőit. http://www.hirszerzo.hu/cikk.php?id=17702 6. Egy terrortámadás után sem tudnák, ki az illetékes - külföldi tudósító a tragédiáról Hír TV; 2006-08-21 19:59 Káoszról, fejetlenségről számolnak be a tegnapi viharról tudósító európai hírforrások. A budapesti tudósítók többsége kiemelte, hogy a meteorológusok figyelmeztetése ellenére nem akadt senki, aki lefújta volna a tűzijátékot. Szerintük nem volt megfelelő a hatóságok mentési terve sem, ami pedig egy ilyen tömegrendezvénynél elengedhetetlen. Név nélkül nyilatkozó külföldi tudósítók azt is közölték, a tegnap este látottak alapján a hatóságok valószínűleg egy terrortámadás után sem tudnák, ki az illetékes, és mi a teendő. http://www.hirtv.hu/?tPath=/kulfold&article_id=112675&highlight_text=káoszról 7. Szilvásy: Demszkynek lett volna lehetősége a tűzijáték leállítására Index; 2006. augusztus 21., A Miniszterelnöki Hivatalban megvolt az a felelős, aki leállíthatta volna a vasárnap esti tűzijátékot - közölte Szilvásy György kancelláriaminiszter hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten. Mint mondta, Bodor Tibor főosztályvezető, főnöke Tóth Miklós szakállamtitkár, az ő főnöke Gál J. Zoltán államtitkár állíthatta volna le a tűzijátékot. Hozzátette: megfelelő információk birtokában saját maga is jogosult lett volna ezt megtenni. A kancelláriaminiszter közölte: a tűzijáték leállítására Demszky Gábor főpolgármesternek, mint a fővárosi védelmi bizottság elnökének is lett volna lehetősége, ha ehhez megfelelő információkat kapott volna. A Főpolgármesteri Hivatal sajtóirodájának vezetője, Czuk Dorottya Szilvásy felvetésére úgy reagált az Indexnek, hogy a főpolgármester nem kapott semmilyen tájékoztatást az Országos Meteorológiai Szolgálattól, illetve a katasztrófavédelemtől.

http://index.hu/politika/belfold/budapest/demsz3829212/ 8. Egy emailre fogják a katasztrófát Index; 2006. augusztus 21., Politikai felelősök is lehetnének A kancelláriaminiszter elmondta, hogy a rendőrség és a tűzoltóság kérésére a szervezők néhány percre felfüggesztették a tűzijátékot, ám később úgy döntöttek, hogy folytatják. Szilvásy jelezte, a kancellária munkatársai is kezdeményezhették volna a tűzijáték lefújását, hiszen az illetékes főosztályvezető ott volt az egyik dunai hajón. Mint mondta: Bodor Ferenc főosztályvezető, Tóth Miklós szakállamtitkár, Gál J. Zoltán államtitkár, illetve ő maga is leállíthatta volna az égi parádét, de nekik nem szóltak a közelgő viharról. Ugyanakkor többször hangoztatta, hogy nem lehet tudni, ha pánikot keltenek egy ilyen lépéssel, mi lett volna a következménye. Azt Szilvásy is elmondta, hogy a meteorológusok előrejelzése nem volt elég pontos, de hogyha az is lett volna, két-két és fél óra kellett volna ahhoz, hogy egy ekkora tömeg szétoszoljon. http://index.hu/politika/bulvar/emailfelel/?main&rnd=359 9. Számítógép szabályozza a közvilágítás kikapcsolását Index; 2006. augusztus 21., A tűzijáték idején, a hatalmas eső és a szélvihar közben nem volt közvilágítás a Dunaparton. A sötétben menekülők közül sokan panaszkodtak arra, hogy szinte látni sem lehetett, ami megnehezítette a menekülést a vihar elől. A felvetésre reagált a közvilágításért felelős cég is. A fővárosi közvilágítás kikapcsolását a rendezvény-szervező a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft.-n keresztül rendeli meg meghatározott időintervallumra, de a rendszerbe szükség szerint be lehet avatkozni, ahogyan az vasárnap este is történt - mondta el Császár Ferenc, a vállalat beruházási vezetője hétfőn az MTI-nek. Mint mondta, a díszkivilágítás üzemelt a fővárosban az augusztus 20-ai tűzijáték idején, a rendezvényszervező csak a közvilágítás kikapcsolását kérte a BDK Kft.-től 20 óra 58 perctől 21 óra 30 percig. A BDK Kft. ezt megrendelte a Budapesti Villamos Teherelosztónál, a számítógép-program pedig a szükséges időben, 20 óra 58 perckor lekapcsolta a közvilágítást - tette hozzá. Megjegyezte: szükséghelyzetekre felkészülve kézzel is be lehet avatkozni a rendszerbe és a meghatározottnál korábban is vissza lehet kapcsolni a közvilágítást. Ez történt most is, a rendőri kapcsolattartó kérésére 21 óra 23 perckor kézzel visszakapcsolták a közvilágítást - mondta. http://index.hu/politika/bulvar/emailfelel/?main&rnd=359 10. Tájékoztató az egy db e-mailről Greenfo; 2006. aug. 26. 9:39 Adalék az augusztus 20-i tragédiához. A 2006. 08. 20-án ügyeletes veszélyjelző szinoptikus beszámolója. Vajon ki az igazi felelős? 9:45: a Katasztrófavédelem tájékoztatást kap arról, hogy várhatóan a nap második felében zivatar-vonal alakul ki az országban. Ezt a tájékoztatót a Katasztrófavédelem által az OMSZ-ba telepített komunikációs csatornán – Marathon Globe 2.0 rendszer - nem e-mailen! megkapta a Katasztrófavédelem Főügyelete. Mivel úgy ítéltük meg, hogy ez a helyzet kiemelten veszélyes lehet, emiatt a Katasztrófavédelem Főügyelete faxon (a fax nem e-mail a félreértések elkerülése végett) IS megkapta az előzetes figyelmeztetést, délelőtt 10 óra előtt. Egyébként a figyelmeztető előrejelzés mindenki számára elérhető volt a www.met.hu -n.

A Figyelmeztető előrejelzésben a napszak megjelölése délutáni, esti órák voltak. Ez azt jelenti, hogy a Katasztrófavédelem munkatársainak délutántól fokozott figyelemmel kell követnie a Marathon rendszeren érkező – már a veszélyt közvetlenül megelőző – riasztásokat. 17:30-kor a Marathon rendszeren (nem e-mailen, hanem ezen a kommunikációs csatornán) a Katasztrófavédelem Főügyelete megkapta az első riasztást, ami a NyugatDunántúlra vonatkozott. 17:45: a Dél-Dunántúlra is megkapták a riasztást. 18:23 a Közép-Dunántúlra is megkapták a riasztást, ezenkívül 18:40-kor általános tájékoztatót kapott a katasztrófavédelem a kialakult veszélyes időjárási helyzetről. Ekkor már kialakult zivatarlánc volt az országban, ami nyugatról kelet felé haladt! Ezt a figyelmeztető előrejelzést nem csak a Marathon kommunikációs csatornán hanem ismét faxon is megkapta a Katasztrófavédelem!! (A megállapodás szerint csak a Marathon rendszeren történik a tájékoztatás a katasztrófavédelem külön kérésére.) Őszintén bevallva álmomban sem gondoltam, hogy mindezen információk közül egyet sem olvasott el senki egész nap /9:45 és 18:40 között/. Ráadásul mindez a nyilvános www.met.hu-n is elérhető volt. Ha tudtam volna, hogy a Katasztrófavédelem Főügyeleténél SENKI sem dolgozik augusztus 20-án, akkor természetesen telefonáltam volna. Mivel számomra egyértelmű volt, hogy a Katasztrófavédelemnél folyamatos ügyelet van és teljes mértékben használják a kommunikációs csatornákat ill. néz(het)ik a met.hu-n lévő radarképet, így eszembe sem jutott, hogy telefonáljak is. Telefonon akkor értesítettem volna őket, ha a zivatarvonal váratlanul, hírtelen robban ki valahol az országban és nem vagyok benne biztos, hogy kellőképpen felkészültek, mivel például a figyelmeztető előrejelzésben ez benne sem lett volna (de ez nem így történt). Mint látható itt már reggel várható volt, hogy délután veszélyes időjárási jelenségek valószínűek. (90 km/ó fölötti szél, jégeső, felhőszakadás-zivatar-rendszerekhez kapcsolva, nem pedig elvétve vagy itt-ott). Tehát szó sincs arról, hogy egész nap egy db e-mailt kaptak volna (19:39-kor), az már az utolsó mozzanat (egy megerősítés volt) volt a nap folyamán. Összefoglalva a zivatar-rendszer nem váratlanul, hanem előre látható módon folyamatos nyomkövetés és tájékoztatás mellett érte el a fővárost és Pest megyét. Éppen a viszonylagos kiszámíthatóság és a folyamatos tájékoztatás miatt még csak fel sem merült bennünk, hogy egy ilyen veszélyes helyzetben a Katasztrófavédelem Főügyeleténél senki sem dolgozik és csak este 11 után néz meg reggeli faxokat ill. üzeneteket. Tévedtem(tünk). Csonka Tamás, meteorológus http://www.greenfo.hu/hirek/hirek_item.php?hir=13876 11. „Létszámleépítés a katasztrófavédelemnél MTI. 2006-08-17 16:32 Nyolcvanöt munkatársától válik meg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, ahol augusztus 31-ig kell befejezni a létszámleépítést - erősítette meg a Magyar Nemzet értesülését a szervezet szóvivője Dobson Tibor csütörtökön. A leépítéssel a 1732 betölthető munkahely 1647-re csökken a szervezetnél. Körülbelül 30 hivatásost érint a leépítés, de őket sem a végrehajtás területéről küldik el, hanem a megyei, az országos szintű szervektől, illetve a háttérintézményektől. Az úgynevezett kiszolgáló területeket - a személyzeti titkárságokat, adminisztrációt - érinti a leépítés, de

figyelembe veszik a nyugállományba helyezhető létszámot is. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy kormányzati döntés alapján, a közszférát érintő létszámleépítés keretében történik a dolgozók elbocsátása augusztus 1-je és 31-e között. Hangsúlyozta: mivel nem a végrehajtói állományból küldik el az embereket, a létszámleépítés a mentés és készenlét szintjét nem befolyásolja.” II. Rész Érintett alkotmányos jogok és kötelezettségek A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége. 54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. 35. § (1) A Kormány b) biztosítja a törvények végrehajtását; c) irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; h) irányítja a fegyveres erők, a rendőrség és a rendészeti szervek működését; i) az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása (a továbbiakban: veszélyhelyzet), valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket; Kapcsolódó jogszabályok (Részletek a mellékletben) 1994. évi XXXIV. tv. a Rendőrségről (Rtv.) 1996. évi XXXI. tv. a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról (Tütv.) 1996. évi XXXVII. tv. a polgári védelemről (Pvtv.) 1999. évi LXXIV. tv. a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről (Kat.) 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről 13/1998. (III. 6.) BM rendelet a polgári védelmi felkészítés követelményeiről 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentésről 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról Alkotmánybírósági határozat Az emberi élethez való joggal összefüggésben pedig az Alkotmánybíróság „az állam objektív, intézményes életvédelmi kötelességét” állapította meg, mely szerint: „az élethez való jogból az államnak nem csupán az a kötelessége keletkezik, hogy az egyes emberek élethez való alanyi jogát ne sértse meg, és hogy annak védelméről jogalkotással és szervezési intézkedésekkel gondoskodjék, hanem általában az emberi életet és létfeltételeit is védenie kell”. [48/1998. (XI. 23.) AB határozat, ABH 1998, 333, 342.]

III. Rész A vizsgálat során megkeresett szervek válaszai a megkereséseinkre 1. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter álláspontja A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter tájékoztatott a miniszterelnök által elrendelt vizsgálat lefolytatásáról, valamint annak eredményéről. Az erről készült jelentés (a továbbiakban Vizsgálati Jelentés ) és az állami ünnepségeket lebonyolító társasággal kötött vállalkozási szerződés másolatát megküldte részünkre. Tájékoztatott továbbá arról is, hogy a Kormány döntése alapján az ÖTM kidolgozta a tömegrendezvények szervezésével kapcsolatos jogi szabályozás koncepcióját is. A 2006. augusztus 20-ai rendkívüli viharról készült összefoglaló Vizsgálati Jelentés az egyes állami szervek – a természeti katasztrófát megelőző, az az alatti, valamint az azt követő – együttműködését, valamint a hatályos jogi szabályozást vizsgálta. Megállapította azt is, hogy „a katasztrófavédelem működési zavarát jelzi, hogy egy milliós rendezvény esetén – a pirotechnikai és tűzvédelmi szempontokon túlmenően – nincs megfelelő katasztrófavédelmi felkészülés, holott egy vihar, vagy egy terrorcselekmény következtében bármikor kitörhet az emberáldozatot is követelő pánik. Ezért kifogásolható, hogy a katasztrófavédelem irányító szervezetei csak a katasztrófa bekövetkeztét követően kezdték meg működésüket.” Megállapította továbbá, hogy az augusztus 20-ai tűzijáték szervezői a szerződés előkészítésekor, valamint a tűzijáték lebonyolításával kapcsolatban nem jártak el kellő gondossággal, nem biztosították a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) kormányhatározatban előírt koordinációt. 2. Az Országos Meteorológiai Szolgálat álláspontja Az Országos Meteorológiai Szolgálatról szóló 277/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése állapítja meg a Szolgálat állami feladatait. Az f./ pont szerint, a Szolgálat hivatalból és haladéktalanul meteorológiai alapadatokat átad, meteorológiai alapadatok alapján végzett számításokat, elemzéseket, meteorológiai előrejelzéseket nyújt a lakosság, és az intézkedésre feljogosított szervek részére, így különösen az élet-, egészség- és vagyonvédelmi, a katasztrófavédelmi, a mezőgazdaságot, a vízgazdálkodást, a vízkárelhárítást érintő intézkedések meghozatalához a szélsőséges meteorológiai jelenség, folyamat okozta veszélyhelyzet, környezeti katasztrófa, illetve az ipari, nukleáris baleset megelőzése, elhárítása, bekövetkezésük esetén azok megszüntetése, felszámolása érdekében. A lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszerről szóló 1005/2006. (I. 20.) Korm. határozatban a Kormány elrendelte, hogy a veszélyes időjárási hatások következtében előálló katasztrófa helyzetek lehetőség szerinti megelőzése, a kockázatok csökkentése, az élet- és vagyonbiztonság javítása céljából a lokális, nagy csapadékok okozta veszélyhelyzetekkel kapcsolatos előrejelzési és riasztási rendszer működését kezdje meg. A veszélyes időjárási jelenségekről való értesítések kiadása két lépcsőben történik. A figyelmeztető előrejelzés a jelenség várható pontos idejére és térbeli eloszlására nem ad információt, csupán az esemény bekövetkezését valószínűsíti; érvényességi ideje 12-36 óra, naponta kétszer adják ki. A riasztás az időjárási jelenség várható bekövetkezése mellett a jelenség lefolyásának menetére, pontosabb helyére, idejére vonatkozó részletes információkat is tartalmaz. Mindaddig

érvényben van, amíg a feloldását vagy módosítását tartalmazó újabb üzenet kiadása nem történik. Érvényességi ideje 1-3 óra. Az OMSZ 2004-ben Együttműködési Megállapodást kötött az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, melyen a jelenlegi Működési Rend alapul. A riasztás gyakorlatát a Működési Rend 4.5. pontja az alábbiak szerint állapítja meg: „A riasztásokat tartalmazó üzenetek továbbítása az OMSZ részéről: A döntéshozó, védekező szervek felé a szöveges üzenetek az alábbi módokon kerülnek kiadásra: BM OKF részére az üzenetek az OKF Marathon rendszerébe kerülnek. A július 4-i módosítást tartalmazó emlékeztetőből: Az OKF felé a Marathon Globe rendszeren, illetve szükség esetén faxon és e-mailen küldi a riasztásokat.” A kialakított gyakorlat szerint a figyelmeztető előrejelzéseket a Marathon rendszerbe, az e-mail címre és a faxra egyaránt elküldik, míg a riasztásokat csak az első kettőre, a faxra nem. A Szolgálat elnöke arról tájékoztatott, hogy „ennek oka a riasztások, a riasztás módosítások, valamint megszüntetések nagy száma. (…) A bevezetett gyakorlat logikusnak tűnt, mivel a faxon is eljuttatott figyelmeztetés felhívás arra, hogy időjárási veszély közeledik, felszólítás az OKF illetékesének, hogy fokozott figyelemmel nézze a Marathon, illetve az e-mail rendszert.” A telefonon történő riasztás lehetőségével kapcsolatban az OMSZ elnökétől arról értesültem, hogy „telefonos riasztást az OKF egyik egyeztetésen sem kért és a riasztó rendszer működésének kezdete óta nem is jelezték ennek szükségességét.” Megjegyezte még, hogy a riasztási üzeneteknek egyszerre nagyon sok végpontra kellene eljutniuk, amit telefonos hívásokkal nem lehet megoldani. Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottságának ülésén az OMSZ elnöke elmondta, hogy „az aláírt működési rendhez képest július 4-én volt egy megbeszélés, és akkor módosítottuk az információátadás módját, de ezek jogszabályokban vagy belső utasításokban nem kerültek leírásra, csak egyszerűen tájékoztatva lettek a kollégák. Úgyhogy arra a kérdésre, hogy itt mi az elsődleges információátadó, azt kell mondanom, hogy a leírt működési rendben úgy szerepel, hogy e-mail, fax, telefon, vesszővel egymás után, később a telefon, mint visszacsatolási elem, kikerült belőle. Valóban erre is oda kellett volna figyelni. Mindenesetre az esemény bekövetkezte után rögtön egyeztettünk a katasztrófavédelemmel, és most már van egy ilyen direkt visszacsatolás is.” Az OMSZ a nap folyamán ezen üzeneteket küldte az OKF központi ügyelete részére: – 09.45: többfelé zivatar, heves esőzés, felhőszakadás, jégeső, 50-90 km/h széllökések, – 17.30 – 20.47-ig valamennyi dunántúli régióra: piros fokozatú riasztás, viharos szél (6090 km/h), – 19. 39: piros fokozatú riasztás a Közép-magyarországi régióra „Nyugat felől viharos (60-85 km/h) széllel kísért zivatarok érik el a régiót, helyenként heves zivatar is lehet, amit 90 km/h körüli vagy ezt meghaladó széllökés, felhőszakadás és néhol jégeső kísérhet.” Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen elmondta, hogy a front közeledte egész jól nyomon követhető volt. A bekövetkezett esemény Budapesten 21 - 21.10 körül történt, a KözépMagyarországra vonatkozó riasztást pedig 19.39-kor adta ki az OMSZ munkatársa. A front ekkor körülbelül a Balaton közepétől északra helyezkedett el, tehát Budapesthez képest még körülbelül 100 kilométerre. A 19.39-kor küldött riasztás alapján – mely Budapestet nem nevesítette, hiszen az OMSZ riasztásai régiókra vonatkoznak, ennek megfelelően e riasztás a Budapestet is magában foglaló Közép-magyarországi régióra szólt – az OKF rendelkezésére állt a 90 km/órát meghaladó széllökések és a felhőszakadás bekövetkezésének lehetőségéről szóló információ. A riasztás pontos helyszínt nem nevesített, nem is nevesíthetett, abból azonban mintegy másfél órával a rendezvény kezdete előtt annyit mindenképpen lehetett tudni, hogy a régión vagy annak egyes

részein hatalmas erejű vihar söpörhet végig. Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy az „esemény viszonylag jól prognosztizálható volt, tehát a számítógépes modellek már egy nappal előtte mutatták, és tulajdonképpen végig tudtuk követni az eseményeket.” 3. A főpolgármester álláspontja A főpolgármester szerint az augusztus 20-i ünnepségek szervezése és lebonyolítása kormányzati feladat volt, ennek megfelelően a hagyományosan megrendezésre kerülő tűzijátékot 2006-ban sem a Fővárosi Önkormányzat szervezte. A Fővárosi Védelmi Bizottságnak nem kellett a szervezők helyett külön tervet készítenie az augusztus 20-i rendezvények látogatói és a védekezésben résztvevő szervek riasztására, mint ahogy ez nem feladata egyéb tömegrendezvények (pl. két millió résztvevővel lejelentett pártgyűlések) esetében sem. A katasztrófahelyzet bekövetkeztét követően a védekezésben már komoly szerepet kapott a Bizottság. A bekövetkezett természeti csapás következményeiről szóló első információt követően azonnal intézkedett, a kárelhárítás azonnali megkezdését rendelte el, és Fővárosi Védelmi Bizottságot összehívta, amely az elrendelést követő egy órán belül összeült. A Fővárosi Védelmi Bizottság a rendkívüli ülésén határozatot hozott a kialakult helyzet következményeinek felszámolására, a mentési és mentesítési feladatok szervezett végrehajtására. A főpolgármester jelezte, hogy a védelmi felkészítés rendszerében az utóbbi években jelentősen csökkent a törvényben előírt komplex védelmi igazgatási gyakorlatok száma, a központi költségvetési források hiányára hivatkozva pedig elmaradtak az elméleti felkészítések is, amelyek a rendszer egészének működését tették lehetetlenné. Megítélése szerint a gyakorlatok és gyakorlások számának növelése és komplex egymásra építése biztosíthatná a védelmi rendszer zavartalan működését a „minősített” időszakot el nem érő veszélyhelyzetek bekövetkezése esetén is. További hiányosságként említette, hogy a tömegrendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló joganyag nem ad kellő iránymutatást konkrét esetekre. Célszerűnek tartja ezen kívül a riasztási, tájékoztatási lánc újragondolását is. Összességében a főpolgármester szerint a 2006. augusztus 20-án rendkívül rövid idő alatt bekövetkezett természeti csapás következményei előre nem voltak láthatóak. Az előkészítés időszakában a lebonyolító szervek és a biztosításban részt vett hatóságok nem tisztázták egymás között a hatásköröket rendkívüli helyzetek bekövetkezésének esetére. A tragikus következményekhez az is nagymértékben hozzájárult, hogy az egyébként törvényekben és rendeletekben szabályozott riasztási- és értesítési rendszer nem működött megfelelően. A Fővárosi Védelmi Bizottsághoz riasztás egyáltalán nem érkezett. 4. Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter álláspontja A miniszter közölte, hogy a Kormányzati Koordinációs Bizottságra (KKB) a rendezvény lebonyolításával összefüggő jogszabályok nem telepítenek feladat- és hatáskört. A KKB és szervei nem rendelkeztek olyan információval, amely katasztrófahelyzetre hívta volna fel a figyelmet. A tűzijáték engedélyezésében a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság (a továbbiakban: FTP) szakhatóságként vett részt. A KKB sem a rendezvény alatt, sem pedig azt követően nem ülésezett, mert az illetékes beavatkozó szervek az események következményeit azonnali intézkedésekkel, előírt együttműködési rendjükben képesek voltak kezelni. Ennek keretében az FTP 217 fővel és 86 tűzoltó eszközzel, összesen 927 esetben vett részt a közvetlen életveszély és a károk elhárításában. A miniszter tájékoztatója kitér arra is, hogy az esemény után a polgári védelmi szervek

alkalmazásának elrendelése nem volt indokolt. A hasonló rendkívüli események megelőzése, biztonsági kockázatának csökkentése érdekében szükségesnek tartja a katasztrófavédelmi, tűzvédelmi és a polgári védelmi törvény, valamint a gyülekezéssel és a tömegrendezvényekkel kapcsolatos jogszabályok áttekintését. A vizsgálat alapján dönteni kell esetleges módosításukról. Célszerűnek tartja továbbá megvizsgálni, hogy milyen felkészülési programot, tervet indokolt készíteniük a rendezvények szervezőinek. A felkészülés adminisztratív fázisai – a hatósági engedélyeztetések keretében – milyen kötelező egyeztetésekkel járnak a helyi, a területi és központi védelmi igazgatási szervek vonatkozásában. A miniszter megküldte az „Összefoglaló jelentés az OKF augusztus 20-i tevékenységének szakmai értékeléséről” című szakmai dokumentumot is. 5. A Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének álláspontja A BRFK az augusztus 20-ai ünnepségsorozat rendőri biztosítását a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei rendezvényeinek biztosítása végrehajtásáról szóló 34/2004. (X. 19.) ORFK intézkedés alapján tervezte meg és hajtotta végre. A rendőri biztosítás végrehajtására részletes biztosítási terv készült. A terv elkészítését megelőzően egyeztető tárgyalások történtek a különböző rendezvények szervezőivel, és a társszervek – tűzoltóság, katasztrófavédelem, mentőszolgálat – képviselőivel. Az előkészítés időszakában több helyszínbejárásra is sor került. A biztosítási terv a rendőrség feladatait tartalmazta. Ilyen feladatok - többek között – a rendezvények zavartalanságának biztosítása, az esetlegesen megbomlott közrend helyreállítása, a rendezvényekre érkezők és távozók közlekedésének segítése, a közlekedés folyamatosságának fenntartása, illetve a rendezvényeken kialakult helyzettől függően a szükséges döntések és intézkedések meghozatala. A biztosítási terv melléklete a Csapatszolgálati Szabályzatnak megfelelően, térképvázlaton tartalmazta a veszélyhelyzet esetén rendelkezésre álló kiürítési irányokat. A főváros területén előre jelezhető vagy váratlanul bekövetkező veszélyhelyzetek és katasztrófák esetén, a lakosság és anyagi javaik védelmével kapcsolatos rendőri és együttműködő szervek feladatainak végrehajtására a BRFK a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet alapján veszélyelhárítási feladattervet készített. A terv 9. sz. melléklete képezi a rendkívüli időjárással (eső, hó, szélvihar) kapcsolatos feladatokat, melyek a forgalom irányítása, terelése, az őrzés-védelem megszervezése, közreműködés a polgári védelem elhelyezési, ellátási és kárelhárítási feladataiban, valamint a mentésben résztvevő erők akadálytalan mozgásának biztosítása. A koordinálási feladatok végrehajtására 2006. augusztus 19-én 16.00 órától 23.00 óráig, augusztus 20-án 06.15 órától 21-én 02.00 óráig önálló biztosítási törzs működött a Rendőrségi Igazgatási Központ épületében, kiegészítve a Köztársasági Őrezredtől vezényelt koordinációs tiszttel. A biztosítási törzs a biztosítás parancsnokával és a rendezvények helyszíni parancsnokaival folyamatosan tartotta a kapcsolatot, és az eseményekről tájékoztatta a BRFK Központi Ügyeletet. A törzs az ORFK ügyeletével is közvetlen kapcsolatban állt. A törzs önálló döntési joggal is felruházott egység volt, arra az esetre, ha a kapcsolat a területen tartózkodó biztosítási parancsnokkal valamilyen okból megszakad. A kommunikációs kapcsolat a biztosítási tervnek megfelelően, előre meghatározott módon zajlott, elsősorban a rendszeresített rádiókon keresztül. Ezen a napon már teljes körűen alkalmazásra került az új Egységes Digitális Rádiórendszer (EDR). A törzs minden tagállomással egyszerre, tetszőleges számú csatornán képes volt tartani a kapcsolatot.

Minden rendezvény helyszínén egyszemélyben felelős rendőrtiszt látott el szolgálatot, aki a rendezvény szervezőjével is tartotta a kapcsolatot. A tűzijátékot szervező cég vezetője a Hotel Sofitel tetején tartózkodott, egy közrendvédelmi tiszt, valamint a BRFK Rendészeti és Fegyverengedélyügyi Osztály három beosztottja mellett. Az Erzsébet-hídon, a Lánchídon, valamint a Citadellán megrendezésre került kültéri tűzijátékhoz szükséges pirotechnikai termékek felhasználását az Absolut Pyro Kft. részére a BRFK Rendészeti és Fegyverengedélyügyi Osztály engedélyezte, 168/9-89/2006. ált. számú határozatával. A határozat meghozatalára az előírt szakhatósági vélemények beszerzését követően került sor. Az engedélyező hatóság munkatársai a pirotechnikai termékek telepítését, és az engedélyező határozatban foglalt biztonsági előírások betartását mindhárom helyszínen két alkalommal ellenőrizték. A rendezvény ideje alatt a BRFK munkatársai a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat előírásaira tekintettel nem tartózkodhattak a működtetési területen, ezért 19.00 órától a Hotel Sofitel tetejéről, a tűzijáték vezetési pontjáról ellenőrizték a lebonyolítást. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv felvételére – a rendkívüli időjárási viszonyok miatt – csak 21-én 12.00 órakor került sor. A jegyzőkönyvből megállapítható, hogy a vihar kitörésekor a rádió összeköttetés kb. öt perc időtartamra megszűnt, illetve a szálloda biztonsági emberei az élet- és testi épség védelme érdekében a tetőről mindenkit leküldtek. Kb. 22.00 órakor sikerült mindhárom helyszínnel kapcsolatot létesíteni. Ekkor az a visszajelzés érkezett, hogy a pirotechnikai termékek 90-95 %-a elműködött, a működtetés helyszínein személyi sérülés nem történt. Ezt követően kezdődhetett meg a terület tűzvédelmi szempontból történő átvizsgálása. 6. A felelős pirotechnikusok nyilatkozatai szerint az orkánerejű szél kitörésekor a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. pontjának megfelelően szüneteltették a kilövést, majd folytatták, amikor úgy ítélték meg, hogy az technikailag biztonságos. A rendőrség álláspontja szerint a közbiztonságra veszélyt jelentő helyzet nem a pirotechnikai eszközök felhasználása, hanem a rendkívüli időjárási helyzet miatt következett be. Az Absolut Pyro Kft. képviselőjének jegyzőkönyvben rögzített véleménye szerint a tűzijátékot ebben a stádiumban folytatni kellett, mivel az ellőtt termékek kisebb veszélyt jelentettek a biztonságra, mintha az elázott bombákat kellett volna szétszerelni és elszállítani. 7. A BRFK Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitánysága a rendezvény megtartását – a Központi Közlekedési Felügyelet Hajózási Felügyeletének szakhatósági hozzájárulását követően – különböző feltételek és kikötések mellett – engedélyezte. Az engedélyező határozat tartalmazta a hajózási zárlatot is, a Szabadság híd (alvizi oldaltól 50 m-re) és az Erzsébet híd (felvizi oldaltól 100 m-re) között, 2006. augusztus 20-án 20.50 órától 21.35 óráig. A zárlatról szóló hirdetmény kiadására a Hajózási Felügyelet, míg a zárlat betartására – előzetes biztosítási terv alapján – a Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság intézkedett. A rendezvény alatt vízbe borult csónak a zárlaton kívüli területen szabályosan tartózkodott. A rendezvény előtt a rendőrség nem kapott információt az Országos Meteorológiai Szolgálattól a várható rendkívüli időjárásról. A közelgő viharról a BRFK Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság vezetője 20.40 óra körüli időben, a balatoni rendőri szervektől értesült, telefonon. A kapott tájékoztatás szerint a Balatonon másodfokú viharjelzést léptettek életbe. A vihar erős széllel, sűrű esővel átvonult a térség felett és Budapest irányába tartott. A zivatar jelentős zavart nem okozott, sem személyekben, sem épületekben jelentős anyagi kárral járó esemény nem történt, a Balatonból hajók mentésére nem került sor. A Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság vezetője a kapott tájékoztatást eljuttatta a

biztosítási törzshöz is, akik azonnal, 20.46 órakor felvették a kapcsolatot az OMSZ-szel. A lezajlott beszélgetésről felvett hanganyag alapján megállapítható, hogy a meteorológiai szolgálat megerősítette, mely szerint a viharzóna a tűzijáték kezdetére fogja a fővárost elérni. A tájékoztatás szerint a vihar erős széllel – 80-100 km/óra – fog kezdődni (ez kb. 5-10 percig fog tartani), amit előbb jelentős, majd gyengülő eső kísér. A viharra vonatkozó információt Székesfehérvárról is megerősítették. Az OMSZ orkánszerű időjárási jelenségről nem beszélt, illetve olyan meteorológiai jelenségről nem tett említést, mely a biztosítás parancsnoka részéről katasztrófariadó elrendelését indokolta volna. (A kapott tájékoztatás és a későbbiekben bekövetkezett 130 km/órás széllökések között jelentős eltérés volt.) 8. A biztosítási törzs parancsnoka az OMSZ információja alapján azonnal rádiókörözvényt adott ki minden tagállomásnak, hogy készüljenek fel a várható helyzetre, mert a tömeg várhatóan a vihar miatt el fogja hagyni a helyszínt. A felhívást kétszer megismételte. Az információ a kapcsolattartó rendőrtiszten keresztül a tűzijáték vezetőjéhez is eljutott. Az idő rövidsége miatt a közönség széleskörű tájékoztatására már nem volt lehetőség. Várható volt, hogy a közeledő eső miatt a nézők megpróbálnak majd fedett helyre vonulni. A nagy tömeg fogadására csak a metró aluljárók képesek, ezért azok rendőri megerősítésére még 21.00 óra előtt sor került. A Dunai Vizirendészeti Rendőrkapitányság beosztottai megkezdték a hajók vezetőinek felszólítását az azonnali kikötésre. A törzs telefonon felvette a kapcsolatot a mentőszolgálat központjával is, azonban – az időközben kitört vihar miatti segélyhívások következtében kialakult telefonvonal leterheltség miatt – ez hosszabb időt vett igénybe. A vihar kitörését követően a rendőrök azonnal megkezdték a menekítést és a sérültek részére a segélynyújtást. Több sérültet rendőrségi gépkocsival szállítottak kórházba, mert a mentők nem tudtak minden helyszínre odamenni. A budapesti rendőrfőkapitány véleménye szerint azoknál a kiemelt, nagy tömegeket vonzó eseményeknél, amelyek különböző hatóságok együttműködését feltételezik, megfontolandó a közvetlen hírösszeköttetés kialakítása, egy olyan kommunikációs rendszeren keresztül, amely nincs kitéve az időjárási viszonyoknak. A Budapesti Rendőr-főkapitányság a tűzijátékkal összefüggő események miatt vizsgálatot nem indított. 9. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetőjének álláspontja Az Országos Rendőr-főkapitányság megvizsgálta az ünnepi rendezvények rendőri biztosításának körülményeit. A rendőrség tevékenységét érintő hiányosságot nem állapítottak meg, de az országos rendőrfőkapitány véleménye szerint tényként rögzíthető, hogy a nagy tömegeket vonzó rendezvények előkészítési és végrehajtási időszakának, katasztrófa-helyzetekre vonatkozó biztonsági feladatai nincsenek kellően szabályozva. A főkapitány véleménye szerint a következő legfontosabb feladatokat kell végrehajtani: Törvényben kell szabályozni a tömegrendezvények biztonsági feltételrendszerét, melynek az előkészítéstől kezdve, egészen egy esetleges katasztrófahelyzetben történő intézkedésig, teljes egészében át kell fognia a problémakört. A szabályozásnak minden olyan rendezvényre vonatkoznia kell, ahol jelentős számú személy megjelenése várható, függetlenül annak céljától és konkrét megjelenési formájától. A jogszabály hatályának ki kell terjednie a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. tv. hatálya alá tartozó rendezvényekre is. El kell különíteni az előkészületi tevékenységet a tényleges végrehajtás során keletkező feladatoktól. A tervezést a rendezvényen várhatóan megjelenő személyek létszámára figyelemmel kell elvégezni. A konkrét helyszínen ténylegesen megjelentek száma alapján

azonban a tervben foglaltaktól el lehet, sőt adott esetben – ha a megjelentek száma lényegesen nagyobb a tervezettnél – el is kell térni. A szervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy a helyszínen bekövetkezett baleset, elemi csapás, katasztrófa esetén a kiürítés, menekítés biztosított legyen. Erre vonatkozóan írásos tervet kell készítenie, valamennyi érintett szervvel szerződést kell kötnie, a feltételeket előzetesen biztosítania kell. Az elkészített tervet 8 nappal a rendezvényt megelőzően kell benyújtani a területileg illetékes jegyzőnek, aki az érintett hatóságokat szakhatóságként vonja be álláspontjának kialakításába. A jegyző a rendezvény megtartását megtilthatja, ha a megrendezés biztonságos feltételei nem állnak rendelkezésre. A szakhatóságként eljáró szervek képviselőiből álló bizottságnak valamennyi rendezvényt indokolt ellenőrizni, és ennek keretében a tervtől eltérő intézkedések megtételére a szervezőt kötelezni kell. Arra az esetre, ha a jegyző a rendezvény megtartását előzetesen, vagy a helyszínen megtiltja, de a szervező azt ennek ellenére mégis megtartja, meg kell teremteni a büntetőjogi szankcionálás lehetőségét. A biztonság érdekében meg kell határozni a várható létszámhoz szükséges feltételrendszert, a terület kiürítéséhez szükséges maximális időt, a közlekedő útvonalakat, azok áteresztő képességét. Az adott területen biztonságosan elhelyezhető létszámot nem szabad túllépni. Egyértelműen meg kell határozni a biztosításban, menekítésben, elhárításban résztvevő szervek feladatmegosztását és az irányítási, döntési szinteket, kompetenciákat. Követelmény az egyszemélyi felelős vezetés. A vezetőnek minden esetben személy szerint azonosíthatónak kell lennie. Az országos rendőrfőkapitány intézkedési tervben határozta meg a nagy tömegeket vonzó rendezvények biztosítási gyakorlatának felülvizsgálatához szükséges feladatokat. Az egységes biztosítási rend kialakítása érdekében bizottságot hozott létre, amelynek vezetője a főkapitány helyettese, tagjai sorába – a rendőrség szakértőin kívül – a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a meteorológiai szolgálat, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőit is meghívták. A bizottság feladata a hazai és nemzetközi (német, olasz, görög) tapasztalatok és gyakorlat összegzése, továbbá a biztonsági szabályokat meghatározó jogi norma tervezetének elkészítése. 10. Az Országos Mentőszolgálat főigazgatójának álláspontja A tűzijáték nézőinek ellátását 12 mentőegységgel biztosították, három rohamkocsi, hét esetkocsi valamint két Tömeges Baleseti Egység (TBE), szakorvossal ellátott oxiológiai ambulanciával (Sátor). A helyszínre koordinátorként mentőtisztet vezényeltek, aki folyamatos kapcsolatot tartott a rendezvény szervezőivel és az Országos Mentőszolgálat mentésirányításával. A tűzijáték kezdete előtt tíz perccel a rendőrség értesítette a mentőszolgálatot, hogy heves vihar közeledik a főváros felé. A fővárosi mentők segítségére vidékről is érkeztek szakemberek. A mentőszolgálat 40 autóval szállította öt budapesti kórházba a sérülteket. A leggyakoribb sérülés a csonttörés és agyrázkódás volt. Sokak testébe üvegszilánkok fúródtak. Egy embert villámcsapás ért. A vihar után százötven mentős dolgozott. A rendezvény biztosításához az Országos Mentőszolgálat rendelkezett mentési tervvel, és a szervezet ugyancsak rendelkezik Készenléti és Reagálási (Katasztrófa) tervvel. A sérültek átvételével kapcsolatos anomáliát nem tapasztaltak. Nyilvánvaló volt számukra, hogy a felvételes traumatológiai osztályoknak extra terheléssel kell számolniuk, ezért a betegátadás, betegfelvétel megkönnyítése céljából orvos-koordinátort küldtek a leginkább érintett kórházak traumatológiai Osztályaira. A Fővárosi ÁNTSZ helyettes vezetőjét arra kérték, hogy

vonják be az ellátásba az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetet (OBSI) is, amely ezen a napon nem volt felvételes. Ezt a kérést gyorsan teljesítették is. Az Országos Meteorológiai Szolgálattal viszonylag kevés a kapcsolatuk, rendszeres előrejelzést nem kapnak. Meteorológiai katasztrófa helyzet Magyarországon ez idáig nem lett kihirdetve, de a meteorológiai helyzettel összefüggő veszélyhelyzetekben – pl. hőhullám, árvíz – napi indirekt kapcsolatban állnak az Országos Meteorológiai Szolgálattal. Hőhullám esetén az ÁNTSZ-en, árvízi veszélyhelyzet esetén a vízügyi hatóságokon keresztül kapják meg az előrejelzéseket. A tömegszerencsétlenséget követően belső vizsgálatot nem végeztek, azonban a szakmai tapasztalatokat leszűrték, összegezték, és azt oktatják is. A rendkívüli eseményben részt vett dolgozóik közül 10 főt miniszteri, 20 főt főigazgatói dicséretre terjesztették fel. IV. Rész A vizsgálat megállapításai A vizsgálatunk során a kormány által elrendelt, és a kancellária miniszter által megküldött Vizsgálati Jelentés megállapításait vetettük össze a megkeresett szervektől kapott tájékoztatásokkal, a becsatolt szerződésmásolattal, az érintett szervek vezetői által a parlamenti meghallgatásukkor elmondottakkal, a vonatkozó jogszabályokkal és a sajtóban megjelent információkkal. A sajtó híradásainak azon részeit, amelyeket a megnevezett szervek nem cáfoltak, és nem is módosítottak, ellenkező értelmű és tartalmú körülmények felmerüléséig olyan információként fogadtuk el, amelyek a tényállás felderítéséhez és a vizsgálat megállapításaihoz tényként vehetők figyelembe. A megállapításokat feladatkörök szerinti bontásban csoportosítottuk. 1. A rendőrséggel kapcsolatos megállapítások A BRFK a rá vonatkozó jogszabályok, valamint egy 2004-ben kiadott főkapitányi intézkedésben meghatározottak szerint vett részt a tűzijáték előkészítésében és engedélyezésében. A rendőrség a korábbi tapasztalatok alapján készült fel a tűzijáték végrehajtásával kapcsolatban esetlegesen előforduló rendkívüli események megelőzésére, elhárítására. A rendkívüli időjárási helyzet bekövetkezésével azonban nem számoltak, mert ilyen esetekre vonatkozóan a jogszabályok is csak szűk körben rendelkeznek a rendőrség feladatairól, cselekvési lehetőségeiről. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 3/1995. (III. 1.) BM rendelet 23. § (1) bekezdése szerint „katasztrófa … színhelyén a rendőr a csapaterő megérkezéséig intézkedik a közbiztonság és az adott helyzetben megteremthető rend fenntartására, illetőleg ennek a helyreállítására, a helyszínre érkező különböző mentőegységek zavartalan munkájának biztosítására. Közreműködik a forgalom lezárásában, illetve elterelésében, továbbá az élet- és vagyonmentésben.” A szabály a már bekövetkezett, vagy még zajló katasztrófáról szól, annak megelőzéséhez szükséges intézkedésekről azonban nem tesz említést. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bekezdése felsorolja a védekezésben résztvevő szerveket — első helyen a polgári védelmi és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezeteket — amelyek sorában a rendvédelmi szervek is szerepelnek. A rendőrséget az augusztus 20.-i rendezvénysorozattal összefüggésben – a rá jelenleg vonatkozó jogszabályok alapján – csak a közbiztonság fenntartása, és a közlekedés rendjének

biztosítása terhelte. Ezeket a feladatokat a tűzijáték előtt, és a vihar bekövetkezése után is maradéktalanul ellátták. Felmerül azonban a kérdés, hogy a viharjelzés 20.40 órakor történt beérkezése, illetve annak az OMSZ által 20.46-kor történt megerősítése után volt-e lehetőség egyéb intézkedésre, azon kívül, hogy a biztosításban résztvevők részére figyelemfelhívó rádiókörözvényt adtak ki. A budapesti rendőrfőkapitány álláspontja szerint a közönség széleskörű tájékoztatására már nem volt mód. Tekintettel arra, hogy a közeledő vihar intenzitására és várható következményeinek értékelésére sem a biztosítási törzs, sem a BRFK Központi Ügyelete nem volt felkészülve – az OMSZ-tól kapott adatokat (80-100 km/órás szél) az adott időpontban és helyzetben nem tudták megfelelően konkretizálni (értelmezni) —így a rendelkezésre álló nagyon rövid időben fel sem merült a tájékoztatás és más intézkedések lehetősége. A várható következmények felismerése esetén is a rendelkezésre álló eszközök segítségével (a rendőrségi autók hangszóróival) csak a közönség kis része számára tudták volna a riasztást továbbítani, de feltehető, hogy az adott helyzetben ez csupán néhány perc előnyt biztosított volna a riasztásra reagálók meneküléséhez. A riasztásnak azonban csak akkor lett volna értelme és hatása, ha egyidejűleg – a várható szélre tekintettel — a tűzijáték megkezdésének későbbre (minimálisan a vihar elvonulása utáni időre) halasztásáról is döntés születik. A tűzijáték megkezdése eleve komolytalanná tett mindenfajta figyelemfelhívást. A vihar kitörése után a tűzijáték átmeneti leállítása már nem befolyásolta sem a tömeg viselkedését, sem a biztonsági körülményeket, sőt, mivel a közvilágítás ki volt kapcsolva a rakpartokon és a közeli területeken, a sötétség még rontott is a helyzeten. A biztosítási törzs vezetőjének, vagy a BRFK és az ORFK ügyeletvezetőinek a vihar előtt kapott információkat és ezeken alapuló óvintézkedési javaslataikat továbbítani kellett volna a rendezvény leállítására jogosult szervekhez, a miniszteri ügyeletre, és ezen keresztül a MEH ügyeletére [24/1999. (BK 15.) BM utasítás a Belügyminisztérium, a minisztériumi szervek és a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek ügyeleti rendszeréről, a rendkívüli események jelentési kötelezettségének rendjéről]. A rendőrség együttműködési és ezen belül az információk továbbítására vonatkozó kötelezettségét a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv) több szakasza is előírja. A 2. §, a 2/A. §, a 14. § és a 24 § is a rendőrség kötelességévé teszi a lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében az együttműködést különböző szervekkel és szervezetekkel. (részletek a mellékletben) Az Rtv. 14. § alapján „a rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről.” A rendelkezésre álló adatok és a kapott tájékoztatások alapján megállapítható, hogy ezen kötelezettségek intézményes kiépítése nem létezett, értesítés és indítvány a megelőzésóvintézkedés érdekében nem történt. Ha késedelmesen is, a rendőrség volt az egyetlen hatóság, amelyhez a közeledő viharról szóló információk eljutottak, így a hivatkozott jogszabályok alapján kötelesek lettek volna megelőző, figyelemfelhívó intézkedések megtételére. A rendezvény elhalasztására, vagy leállítására jogszabályban rögzített, konkrét felhatalmazással nem rendelkeztek ugyan, de a közveszélyre tekintettel – amennyiben még a tűzijáték megkezdése előtt erre lehetőség volt – ezt az Alkotmány és több törvény általános rendelkezései, különösen az 1999. évi LXXIV. törvény 2. § (1) bek., a 3. §-a, valamint az 1996. évi XXXVII. törvény 3. § (1), és a 4. § c./ pontjai alapján is meg lehetett és meg is kellett volna tenni.

2. Az Országos Meteorológiai Szolgálattal kapcsolatos megállapítások Az OMSZ a vizsgálatok egybehangzó megállapítása szerint a tudomány és a technika jelenlegi állása szerint az előrejelzés terén a ténylegesen szolgáltatott adatoknál lényegesen pontosabbat, és jelentősen korábbi időpontban nem adhatott volna. Az információk eljuttatásán túl, annak tudatosulásának ellenőrzése elmaradt. Ez azonban jogszabályban elő nem írt feladat, elmulasztásának következménye a munkáját végző alkalmazott számára nem volt előre látható. A viharveszély előrejelzése során, a 19.39-kor a Közép-magyarországi régióra kiadott piros fokozatú riasztás — a későbbi magyarázatok szerint — Budapest megjelölése nélkül került kiadásra. Nem fogadható el egyetlen szerv részéről sem az a magyarázat, hogy azért nem készültek fel a viharra, mert az előrejelzésben Budapest megnevezése nem szerepelt, hiszen Budapest is a Közép-magyarországi régió része. Ugyanakkor az eset tanulsága, hogy a jövőben — tekintettel a főváros területi kiterjedésére és lakosságszámára – Budapestet kifejezetten meg kell jelölni, sőt a technika fejlődésével a riasztást akár ennél is szűkebb területre is szólhat. Augusztus 20-án az időjárási front vonulása nem csupán a szakmai szervezet, de minden szabadban tartózkodó számára észlelhető volt. A riasztás időpontjában a viharzóna a Balatontól északra helyezkedett el, és annak vonulási iránya az érintett településekről szóló hírekből is megállapítható volt. Az OMSZ elnöke a bizottsági ülésen úgy fogalmazott, hogy az „esemény viszonylag jól prognosztizálható volt, tehát a számítógépes modellek már egy nappal előtte mutatták, és tulajdonképpen végig tudtuk követni az eseményeket.” Egy tömegrendezvény szervezőjétől elvárható, hogy saját maga folyamatosan kísérje figyelemmel a rendezvényt és a résztvevőket veszélyeztethető jelenségeket, így az időjárási körülményeket is és azokról tájékozódjon. A tájékozódási kötelezettség kiterjed arra az esetre is, ha a kapott tájékoztatás túl általános, ezért azt — időre és helyre — konkretizálni kell. A részletes tájékozódás alapján megelőző intézkedések tehetők (pl. időponthalasztás) és a védekezés és elhárítás is szervezettebb lehet. 3. A katasztrófavédelemmel kapcsolatos megállapítások A katasztrófavédelemben résztvevő szervek és szervezetek működését alapvetően – a teljesség igénye nélkül – a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény, a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény, az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet határozzák meg. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy egy közeledő meteorológiai katasztrófahelyzetben, ha az egy tömegrendezvényen az emberi életet veszélyezteti, ki jogosult és köteles azonnali hatályú megelőző intézkedéseket tenni, a tucatnyi törvény és más jogszabály ezernyi paragrafusában nincs konkrét válasz. Az Állami Számvevőszék 2005. évben a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről készített jelentésében tett, a katasztrófavédelemben résztvevő különböző szervek együttműködésének hiányosságaira vonatkozó megállapításai ma is helytállóak, az ÁSZ jelentésében megfogalmazott javaslatok jelentős hányada nem valósult meg. Külön ki kell emelni, hogy a Vizsgálati Jelentés megállapításával szemben a

belügyminiszter a Kat. 52. § d) pontjában kapott felhatalmazás ellenére még nem adta ki az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzatról szóló rendeletét, ugyanis az valójában csak az ÖTM 2006. II. féléves jogalkotási programjában szerepel. Súlyos hiányosság, hogy – amellett, hogy az ÖTM OKF Főügyelete csak többórás időbeli késéssel észlelte az OMSZ-tól érkezett riasztásokat, – az ÖTM OKF Főügyelet az információ továbbításán túl, megelőző intézkedésre – riasztásra, vagy gyors eltávozásra való felszólításra – konkrét felhatalmazás hiányában nem is lett volna jogosult. A főpolgármestertől kapott válasz és az ÖTM jelentése egyaránt kitér arra, hogy a lakosság különböző katasztrófahelyzetekre történő felkészítése nem elégséges, a lakosság alultájékozott a katasztrófa veszélye, a megelőzési és védekezési mechanizmusok, a lehetséges lakossági viselkedési formák tekintetében. Meg kell említeni, hogy a riasztási láncban szereplő áttételek száma (4-5), valamint az egyes szintek működési rendje (pl.: a nem folyamatos működés, utólagos összehívás) alaposan megnehezíti, hogy a katasztrófa veszélyére, vagy annak bekövetkeztére vonatkozó jelzés vételét követően a lehető leggyorsabban érdemi intézkedésre – rendezvény elhalasztására, felfüggesztésére, riasztásra, lakosság kimenekítésére, folyamatos tájékoztatására – kerülhessen sor. 4. Az Országos Mentőszolgálattal kapcsolatos megállapítások A mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet a mentési tevékenység egyik típusa szerint szabályozza a mozgóőrséget. A mozgóőrség nem más, mint a mentési készenlét a rendezvények, mentési tevékenységet igénylő egyéb események egészségügyi ellátásának biztosítására. A Rendelet 2. számú melléklete meghatározza a rendezvények egészségügyi biztosításának formáit, szintjeit és módját. A Mentőszolgálat főigazgatójának kérdésünkre adott tájékoztatása szerint a tűzijáték nézőinek ellátást 12 mentőegységgel (3db rohamkocsi, 7 db esetkocsi és 2 db. Tömeges Baleseti Egység) biztosították. Figyelemmel a hatályos Rendeletben szabályozott, a mozgóőrség egészségügyi biztosításának legmagasabb szintjének meghatározására — 100 000 főt meghaladó rendezvény esetén 50 000 főnként további egy-egy rohamkocsi szükséges — a rendezvényen résztvevők számára tekintettel megállapítható, hogy nem volt megfelelő számú a mozgóőrség kiállása, mert alábecsülték a résztvevők számát, továbbá, mert a rendeletben előírt követelmény nem volt betartható. A Rendelet azonban felhatalmazza az Irányító Csoportot, hogy abban az esetben, amikor tömeges baleset vagy személyi sérüléssel járó katasztrófa valószínűsíthető, a kárhelyfelszámoláshoz kapcsolódó szállítási feladatokra, a betegszállításra jogosult szervezeteket is igénybe vegyék. A rendkívüli természeti katasztrófa bekövetkeztét követően nyomban intézkedtek, így még 40 betegszállító egység vett részt a sérültek ellátásában. Ennek az intézkedésnek köszönhetően, továbbá mivel a traumatológiai osztályok extra terhelésével számolva, a betegátadás, betegfelvétel megkönnyítése céljából orvos-koordinátort küldtek a leginkább érintett kórházak traumatológiai osztályára, a sérültek ellátása nem ütközött akadályba. Vizsgálatunk idején az egészségügyi miniszter a katasztrófa helyzet tapasztalatait és tanulságait értékelve elkészítette a Rendelet Mozgóőrségre vonatkozó szabályainak módosítását akként, hogy a hatályos rendeletben szabályozottnál nagyobb létszámú rendezvények esetére is meghatározza a szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Ezen túlmenően a mentési terv részletes és számon kérhető szabályozását tartotta szükségesnek. Tekintettel a mentésről szóló 5/2006. (II. 7.) EüM rendelet tervezett módosítására az egészségügyi szaktárca felé nem élünk ajánlási jogunkkal.

5. A tűzijáték lebonyolításával kapcsolatos megállapítások Az omudsmanok – az adatvédelmi biztos kivételével — a magánszemélyek, gazdasági társaság tevékenységét, eljárását nem vizsgálhatják. Így jelen esetben a tűzijáték szervezését és lebonyolítását végző fővállalkozó és alvállalkozó(k) teljesítését sem vizsgálhattuk, azokra vonatkozóan megállapítást sem tehetünk. Mindez a velük szerződő állami szerv feladata. Azt azonban hangsúlyozni kell, hogy egy tömegrendezvény (augusztus 20-án egész rendezvény-sorozat!) állami szerv megrendelője az őt terhelő alkotmányos életvédelmi kötelezettség teljesítését nem háríthatja el magától azzal, hogy a tömegrendezvénnyel összefüggő egyes résztevékenységek végzését – magánjogi szerződések keretében – gazdasági társaság(ok)ra bízza. Ennek során mint megrendelő szerződő fél elsőrendű kötelezettsége az, hogy az őt terhelő életvédelmi (és más alapjogvédelmi) kötelezettségeket – mint szerződési feltételeket (kikötéseket) – érvényesítse már a szerződő partner kiválasztása, majd teljesítésének ellenőrzése során. Ugyancsak a szerződésben kell biztosítania a lebonyolításban közreműködő magántársaság(ok) és minden más állami szerv közötti folyamatos kapcsolattartást és szoros együttműködést is. Mindez eleve feltételezi, hogy a megrendelő az érintett állami szervek felettes szerve legyen (jelen esetben a MEH). V. Rész Összefoglalás A tömegrendezvények biztosításával kapcsolatos kérdések A vizsgálat során beszerzett információk szerint 1989-ig a tűzijáték biztosítása kiemelt jelentőségű feladat volt, amelyet magas színvonalú technika és jelentős személyi állomány végzett. Működésüket a rendezvény zavartalan lebonyolításán túl a közrend, közbiztonság szempontjai is indokolták. A biztosítás ilyen intenzív formája 1990 után számos jogszabály megváltozása és a belbiztonsági szervezetek tevékenységének módosulása miatt lényegesen csökkent. Egyidejűleg a lakosság felkészítése az esetleges katasztrófákra elmaradt, holott a terrorizmus veszélyének fokozódása és a rendkívüli időjárási jelenségek bekövetkeztének gyakorisága ezt egyre indokoltabbá tette. A tömegrendezvények biztosításának hatályos szabályai és szervezetei feltételei (ezek gyakorlata, ideértve a magánjogi szerződéskötések gyakorlatát is) jelenleg tehát nem felel meg az alkotmányos életvédelem követelményeinek. A természeti katasztrófákkal kapcsolatos teendők A Magyar Tudományos Akadémia irányításával, a globális éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak elemzésével foglalkozó VAHAVA projekt már több ízben tett javaslatot egy városi vihar-előrejelző rendszernek a (balatonihoz hasonló) kiépítésére. A javaslat szerint, ha a viharjelző lámpák a város jól látható pontjain – mint a Gellérthegy, Várhegy, János-hegy, Duna-parti szállodák teteje, Parlament, nagyobb terek, stb. – működnének, úgy minden állampolgár kellő időben a közelgő viharról és egyéb veszélyről szóló információ birtokában lehetne. Már Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia is készült a globális felmelegedés várható hatásairól, de a figyelmeztető jelek egyelőre nem érték el, hogy a kérdéssel a törvényhozás szintjén is foglakozzanak. A nemzetközi példák sora bizonyítja, hogy a legsúlyosabb katasztrófa is kevesebb áldozattal jár, ha az ilyen esetekben követendő magatartásra mind az erre hivatott állami

szerveket, ezek személyi állományát és vezetőit, mind a lakosságot megfelelően felkészítik. A felkészítés legfontosabb szempontjai ugyan hazánkban is elérhetők az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (www.katasztrofavedelem.hu/tartalom.php?id=88 lásd a mellékletben) honlapján, de az nem kapta meg sem az indokolt médiafigyelmet, sem a kellő társadalmi nyilvánosságot. Részletes elemzés 1. Az összegző értékelés előtt ismételten le kell szögezni, hogy a konkrét esetben és azon túlmutatóan is csak azt vizsgáltuk, hogy a hatályos magyar jogrendszer és az annak alapján működő állami intézményrendszer képes-e megfelelően eleget tenni az alkotmányos életvédelmi kötelezettségnek. Nem lehetett célunk sem az egyes személyi felelősségek feltárása és megállapítása, sem pedig az egyes károsultak alanyi jogsérelmeinek és esetleges kártérítési igényeinek elbírálása. Az előbbi munkajogi, az utóbbi polgári jogi kérdés, az esetleges ilyen jogviták pedig kizárólag bírósági útra tartoznak. Az ombudsmani vizsgálat szigorúan az alkotmányos jogvédelem céljait szolgálja, az Alkotmány rendelkezései és azok Alkotmánybíróság általi értelmezése alapján. Az Alkotmánybíróság 12/2001. (V. 14.) AB határozatában kifejtette, hogy az állampolgárok jogainak védelme valamennyi állami szerv feladata. Az Alkotmány 8. § (1) bekezdése szerint az állam (minden egyes állami szerv) elsőrendű kötelessége az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak tiszteletben tartása és védelme. Az Alkotmány 8. §-a és 19. § (3) bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés köteles megalkotni az alapjogok érvényesüléséhez szükséges törvényeket. Az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) pontja a Kormány tekintetében fogalmazza meg az állampolgárok jogainak védelmét, és biztosítását. Az Alkotmánybíróság határozata értelmében tehát az állampolgári jogok védelme általános, valamennyi alkotmányos szervre irányadó rendelkezés, amelyet a különböző államhatalmi ágak, az állam különböző szervezetei feladat-és hatáskörükbe tartozó módon, de egymással együttműködve, együttesen látnak el. 2. A MEH és a 2006. augusztus 20-i állami ünnep központi rendezvényeinek megszervezésére és lebonyolítására vállalkozó gazdasági társaság között 2006. július 18. napján kelt vállalkozási szerződés VI. 1. pontja így rendelkezett: „Vállalkozó az ún. Biztonsági és egészségügyi tervben (5. számú melléklet: Egészségügyi és Biztonsági terv) – valamint az irányadó jogszabályokban – foglaltak szerint köteles a … rendezvényen az egészségügyi ellátást és a rendezvény résztvevőinek biztonságát megszervezni és biztosítani.” Mindebből egyértelműen kitűnik, hogy a MEH tisztában lehetett a rendezvény résztvevőinek biztonságával kapcsolatos alapjogvédelmi kötelezettségével. A szerződés 5. számú melléklete ezzel szemben „Egészségügyi és Biztonsági őrzési terv” címet viselte, érdemi biztonsági tervet nem, hanem – azon kívül, hogy 7 mentőautó fog majd készenlétben állni – csak a parkolási tilalom ellenőrzésére és egyes rendezvényelemek őrzésére vonatkozó adatokat tartalmazott. Ez azt is jelenti, hogy bár a Szerződés kötelezettségként fogalmazta meg a résztvevők biztonságának megszervezését és biztosítását, az 5. számú melléklet nem tartalmazott erre vonatkozó érdemi és részletes tervet, kockázatelemzést, veszélyhelyzeti forgatókönyvet, sem pedig a résztvevők kimenekítésére vonatkozó terveket. Az eddigiekre és az Alkotmánybíróság imént idézett határozatára is figyelemmel, megállapítottuk, hogy az ünnepségek megszervezése, ezen belül a szerződés megkötése, ezek tartalmának pontos és részletes meghatározása során, a Kormány nevében eljáró MEH nem teljesítette objektív alapjogvédelmi kötelezettségét, ezzel pedig az alkotmányos életvédelmi kötelezettség tekintetében súlyos visszásságot okozott.

3. Vizsgálatunk az élethez, egészséghez és testi épséghez való jogok védelme körüli hiányosságok okainak feltárásán kívül olyan kérdésekre is kereste a választ, amelyeket részben már más szervek is vizsgáltak, mint az, hogy megelőzhető volt-e a tragédia ilyen mértékű bekövetkezte, és amennyiben lett volna mód a megelőzésre, annak elmaradása milyen jogszabályi-, szervezési-, vagy technikai hiányosságokra, illetve ezek kombinációira vezethető-e vissza? 3.1. A tűzijáték engedélyezési eljárása során alkalmazni rendelt 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet 5. számú mellékletét alkotó Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. pontja előírja, hogy „Erős szélben (függetlenül, hogy milyen a szélirány) a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működtetést, ha ez lehetséges.” A vihar közeledése a tűzijáték megkezdése előtt pár perccel már szabad szemmel is látható volt. A tűzijáték összehangolásáért és lebonyolításáért a fővállalkozó Nexus Kft. alvállalkozója az Absolut Pyro Kft. ügyvezetője volt a felelős, aki a vizsgálat megállapítása szerint azt nyilatkozta, hogy „saját időjárási információikon kívül, ami nem jelzett Budapestre időjárási katasztrófát, további információt, figyelmeztetést nem kaptak. A tűzijáték elhalasztását, felfüggesztését senki sem kérte, illetve ilyen utasítást nem kaptak. A tűzijáték leállítására technikai szempontból bármikor sor kerülhetett volna.” Mindezzel kapcsolatban azonban utalni kell a vállalkozó Polgári Törvénykönyvön alapuló azon kötelezettségére, hogy a munkát nem végezheti el, ha az „az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetésére vezetne” [Ptk. 392. § (4) bek.], mely törvényi kötelezettség a vállalkozót külön szerződési kikötés nélkül is terheli. 3.2. Az Országos Meteorológiai Szolgálat szakmai elnökhelyettesének nyilatkozata szerint az OMSZ-tól évek óta nem kérnek „meteorológiai biztosítást” a tűzijáték szervezői, ami önmagában bizonyítja a megelőzésre, elhárításra való felkészülés elégtelenségét. Az OMSZ jogi státuszát szabályozó jogszabályok nem biztosítanak megfelelő hatáskört a szolgálat számára a meteorológiai katasztrófa-helyzetekben, amelyeknek a felismerésére és előrejelzésére a kellő szakmai (személyi és tárgyi) feltételekkel kizárólagosan rendelkeznek. Az OMSZ-nek az előrejelzések kiadásán – ideértve az OKF ügyeletének küldött jelzést is – kívül nincs lehetősége azonban arra, hogy az időjárási veszélyhelyzetekről hivatalos riasztást adjon ki. Nem biztosítják a hatályos jogszabályok továbbá azt sem, hogy ezek a hivatalos riasztások (vagy akár csak az előrejelzések) a meteorológiai veszéllyel érintett személyekhez, szervezetekhez, valamint állami és önkormányzati szervekhez valóban eljuthassanak. (Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitánytól kapott tájékoztatás szerint a jelen vizsgálattal érintett rendezvény előtt az OMSZ-től a várható időjárásról a rendőrség sem kapott információt.) Könnyen belátható, hogy mindez nagymértékben növelné nemcsak a tömegrendezvények résztvevőinek biztonságát, hanem a mindennapi életben is lehetővé tenné, hogy az OMSZ-en keresztül az állam hatékonyabban tudjon eleget tenni az Alkotmány 8. § (1) bekezdéséből eredő objektív alapjogvédelmi kötelezettségének, így különösen az élethez és testi épséghez, a lehető legmagasabb testi és lelki egészséghez, valamint a tulajdonhoz való joggal összefüggő visszásság veszélye igen jelentős mértékben csökkenhetne. 3.3. A Vizsgálati Jelentés igazolta, hogy a hatályos jogszabályok alapján valamennyi érintett szerv bizonytalan volt a teendőiben, a döntési jogosultságában, így ebből következően nincs egyértelműen tisztázva a felelősség viselése sem. A jogszabály módosítások során arra kell tehát figyelemmel lenni, hogy a döntési jogot nem szabad sem túlságosan alacsony szinten, sem túl magasan megállapítani, továbbá hogy a felelősség nem osztható meg.

A Vizsgálati Jelentés ugyanakkor megállapítja azt is, hogy az augusztus 20-ai tűzijáték szervezője amellett, hogy sem a szerződés előkészítésekor, sem a tűzijáték lebonyolításával kapcsolatban nem járt el kellő gondossággal, nem biztosította a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról szóló 2106/2005. (VI. 6.) kormányhatározatban előírt koordinációt sem. A milliós tömeggel összefüggő (abból eredő) kockázatokat a katasztrófa előtt senki sem vizsgálta, nem készült erre elemzés, a riasztási láncban szereplő áttételek jelentősen – tapasztalataink szerint lépcsőnként több perccel – meghosszabbítják a beavatkozás idejét (Vö.: OBH 1955/2002., OBH 3182/2003.). 3.4. Alapos kétségek merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a Kat. és Pvtv. által jelenleg szabályozott riasztás (légiriasztás, közszolgálati műsorszolgáltatók adásának megszakításával történő riasztás) a kívánt hatást érhette volna el, ugyanis ezeket – a lakosság felkészítésének hiányosságai miatt – az állampolgárok túlnyomó többsége nem is ismeri. Annak ellenére, hogy a Kat. és Pvtv. az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól szóló 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet, a polgári védelmi felkészítés követelményeiről szóló 13/1998. (III. 6.) BM rendelet pontosan meghatározzák a lakosság felkészítésével kapcsolatos feladatokat, és a legfontosabb követendő magatartási szabályok el is érhetők az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapján, de a tűzijáték résztvevői (nézői) – feltehetőleg – a lakosságfelkészítés hiányosságai miatt nem az ilyen helyzetekben követendő magatartást tanúsították. A tömeg mozgásából alaposan lehet következtetni arra, hogy a tömegnek irányítás nélkül fogalma sem volt például arról, hogy az orkán erejű szélben nagy valószínűséggel éppen az alsó rakparton voltak a legnagyobb biztonságban, amit a leghamarabb hagytak el. Azt is világosan kell látni, hogy megfelelő lakosságfelkészítés esetén az állam már egy szakszerű riasztással teljesíthette volna objektív alapjogvédelmi kötelezettségét. A magyar szabályozás nem domborítja ki kellőképp – a német szakirodalomban a katasztrófavédelem harmadik pilléreként is említett – önvédelmet/önmentést, illetve az érintett állampolgárok saját személyes felelősségét sem. 3.5. A vizsgálatunk során a sajtóból megismert híradásokat elemezve megállapítottuk, hogy az illetékesek részéről a katasztrófát követő napokban elhangzott nyilatkozatokban, a későbbi Vizsgálati Jelentés tartalmával szöges ellentétben álló kijelentések hangzottak el. Mindez igazolta azt a feltevésünket, aminek alapján a vizsgálatot megindítottuk, és egyértelművé vált, hogy azokat kezdetben valóban az „egymásra mutogatás és a felelősség elhárítása jellemezte”. A kormányzati vizsgálat sem tárta fel, hogy kinek lett volna — a több megnevezett lehetséges személy közül — érdemi lehetősége az augusztus 20-án tragédiával végződött rendezvény menetébe beavatkozni, továbbá arra sem találta meg a választ, hogy miért maradt el a várakozó tömeg figyelmeztetése, és a közvilágítás visszakapcsolása. A jelentés megmaradt annak megállapításánál, hogy minden mulasztás oka az volt, hogy a Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál egy ügyeletes tűzoltó érthetetlen okból nem tulajdonított jelentőséget az erre a célra létrehozott riasztási rendszeren beérkezett riasztásnak. A későn tudatosult veszélyhelyzetre is rosszul reagáló szervek mulasztását a sajtóban augusztus 21-én a kancelláriaminiszter azzal magyarázta, hogy „a meteorológusok előrejelzése nem volt elég pontos, de hogyha az is lett volna, két-két és fél óra kellett volna ahhoz, hogy egy ekkora tömeg szétoszoljon.” Hasonlóan indokolta a rendőrség eljárását a Klubrádióban augusztus 22-én nyilatkozó Gergényi Péter főkapitány is, aki elmondta, hogy „miután 20 óra 46 perckor megerősítették nekik a közelgő vihar hírét, azonnal riasztották a szervezőket és a Dunán tartózkodó hajókat, de akkor

már csak percek voltak hátra, nem lehetett mindenkit elérni. Ennyi embert 2-2,5 óra alatt lehet elvezetni a helyszínről. Utána viszont a rendőrök mindent megtettek azért, hogy ne legyen még nagyobb katasztrófa.”. A Vizsgálati Jelentésben erről így írtak: „A rendőrség a tűzijátékot közvetlenül megelőzően tudomására jutott információit csak korlátozott számú nézőhöz lett volna képes eljuttatni. Saját értékelésük szerint az 1-1,5 milliósra becsülhető tömegben az értesítettek a maradni akaró állampolgárok között csak nagy nehézségek árán tudták volna elhagyni a helyszínt.”. A sajtóban megjelent nyilatkozatok, a Vizsgálati Jelentés megállapításai és a dokumentált események között több ponton is ellentmondás feszül, és ez további alapvető kérdéseket vet fel. Amikor a rendőrség 20 óra 46 perckor tudomást szerzett a várható viharról, „azonnal riasztották a szervezőket és a Dunán tartózkodó hajókat” de a vihar – ekkor még pontosan nem ismert — kitöréséig dokumentáltan meg sem kísérelték tájékoztatni a rendezvényen jelenlévő nézőket a várható viharról, vagy – arról született döntés esetén – a rendezvény soron következő programjának (tűzijáték) esetleges elmaradásáról, vagy elhalasztásáról. Sem a MEH Vizsgálati Jelentése, sem Budapest Rendőrfőkapitányától kapott tájékoztatás nem érinti, hogy a Rendőrség a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet 15. § (3) bekezdésének k) pontja alapján miért nem rendelte el azonnal, a helyszínen a kimenekítést (az a tevékenység, amikor a kitelepítésre nincs elég idő és a veszélyeztető esemény hatása alatt szükséges a lakosság gyors kivonása). A vizsgálat során nem tudtuk feltárni, hogy mikor álltak először rendelkezésre mindazon információk, amelyek a kimenekítés Rendőrség általi elrendelését megalapozhatták volna, azonban álláspontunk szerint nagy valószínűséggel pár perccel a vihar kitörése előtt, amikor már szabad szemmel is láthatóak voltak a villámlással közeledő vihar jelei, a korábbi információkra is figyelemmel alappal hozhatták volna meg az említett intézkedést. Mindezek alapján megállapítottuk, hogy az orkán erejű vihar katasztrofális következményeit — a közel félezer sérültet és 5 halálos áldozatot is követelő szerencsétlenséget — a 20 óra 46 perckor kapott információk alapján ugyan már sem a rendőrség, sem pedig a szervezők – akár együttesen – sem akadályozhatták volna meg teljes mértékben, de amennyiben ekkor a rendelkezésre álló eszközökkel értesítették volna a helyszínen tartózkodókat, vagy azok kimenekítése megkezdődött volna, úgy a rendkívül súlyos következmények mértéke jelentősen csökkenhetett volna. 4. A katasztrófák megelőzésére való felkészülés hiányosságainak megállapításakor arra is felhívjuk a figyelmet, hogy az Állami Számvevőszék a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről 2005. májusában készített jelentésében (http://www.asz.hu/ASZ/jeltar.nsf/0/C132B0D27D2EDD5CC1257000003EA2CE/$FILE/0518J0 00.PDF) már számos ellentmondásra felhívta a jogalkotók figyelmét. Ugyanakkor tudomásul vesszük, hogy az érintett tárcák saját hatáskörükben – ha utólag is, de – már megkezdték azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatát – és egyes esetekben már a módosításukra is készíttettek javaslatokat – amelyek hiányossága visszásságot okozott a kármegelőzésben, de további módosítások szükségességére is felhívjuk a figyelmet. 5. Vizsgálatunk során észleltük, hogy a Kat. 52. § d) pontjában kapott felhatalmazás ellenére az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat részletes szabályait az illetékes miniszter 1999. óta nem alkotta meg. Ezzel pedig a jogállamiság elvével és az abból fakadó jogbiztonság követelményével összefüggő visszásságot okozott. VI. Rész

Ajánlások 1. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX tv. 25. §-a alapján felkérjük a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, az önkormányzati és területfejlesztési minisztert, az igazságügyi és rendészeti minisztert, hogy a jelentésben feltárt visszásságok orvoslására a vizsgálat megállapításainak figyelembe vételével tegyék meg a szükséges intézkedéseket. 2. Megfontolásra javasoljuk, hogy törvényben kerüljön szabályozásra az Országos Meteorológiai Szolgálat működése, különös tekintettel a meteorológiai veszélyhelyzetekben szükséges megelőző, az élet- és vagyonbiztonságot szolgáló intézkedéseinek („hivatalos riasztás” kiadásának) módjára, továbbá más állami- és önkormányzati szervekkel való együttműködésének, valamint a „hivatalos riasztás” továbbításában résztvevő szervezetek (műsorszolgáltatók, hírközlési szervek) közreműködésének alapvető szabályaira. 3. Megfontolásra ajánljuk, hogy a tudományos kutatások állami támogatása, eredményeinek gyakorlati hasznosítása gyorsabban és hatékonyabban segítse elő a hasonló katasztrófák megelőzését, és ezzel szolgálja az állam alapvető életvédelmi kötelezettségének teljesítését. 4. A katasztrófát követően feltárt hiányosságok rendezésére tett jogszabály módosítási javaslatok értékelése során ügyeljenek arra, hogy az esetleges túlszabályozás – illetve a bonyolult riasztási lánc — éppen annyira akadályozhatja az érintett szervek működését egy váratlan katasztrófahelyzetben, mint amennyire a szabályozatlanság és a pontos hatáskör, feladat és felelősség ismeretének hiánya. 5. Felkérjük a Fővárosi Közgyűlést, hogy gondolja újra a Fővárosi Védelmi Bizottság feladatait és működését meghatározó szabályokat, és a kormánnyal egyeztetve gondoskodjon arról, hogy a védelmi felkészítés keretében (a központi költségvetési források hiányára hivatkozva) ne maradjanak el sem az elméleti felkészítések, sem a komplex védelmi igazgatási gyakorlatok. 6. A kormányzati és a fővárosi szervek gondolják át országos és fővárosi bontásban az augusztus 20-i tűzijáték szükségességét, mértékét és helyszíneit, a nézők tömegének mozgatását, koncentrálódását, elsősorban az életvédelem mindenek felett álló kötelezettsége szempontjából. 7. Javasoljuk az önkormányzati és területfejlesztési miniszternek, hogy a Kat. 52. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján adja ki az Országos Katasztrófavédelmi Szabályzat részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletet. Kérjük az érintett minisztereket és főpolgármestert, hogy a jelentéssel kapcsolatban kialakított álláspontjukról és intézkedéseikről 60 napon belül tájékoztatni szíveskedjenek. Budapest, 2006. november 20. Lenkovics Barnabás sk.

Takács Albert sk.

Mellékletek: Az ügy jogszabályi háttere és szakmai állásfoglalások Az ÁSZ Jelentése a természeti katasztrófák megelőzésére való felkészülés ellenőrzéséről Többszöri próbálkozás ellenére nem készült el a Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia (NKS) végleges formában, mivel a stratégiakészítés folyamatában még nem vált egyértelművé a nemzeti és az ágazati stratégiák kapcsolata, egymásra épülése, illetve az együttműködő szakterületek harmonizációjának metodikája. Ebben nem hozott érdemi előrelépést a jogszabályokat vizsgáló tárcaközi bizottság (KJTB) feltáró tevékenysége sem. Az NKS megalkotásának eredménytelensége felveti annak mérlegelését, hogy a nemzeti stratégia az egységes szemléletre, megfelelő koordinációval az ágazati feladatok összehangolására összpontosítson és a katasztrófavédelemben a szakmailag, pénzügyileg megalapozott ágazati stratégiák kapjanak hangsúlyosabb szerepet. 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről 1. § (2) Minden állampolgárnak, illetve személynek joga van arra, hogy megismerje a környezetében lévő katasztrófaveszélyt, elsajátítsa az irányadó védekezési szabályokat, továbbá joga és kötelessége, hogy közreműködjön a katasztrófavédelemben. 2. § (1) A védekezést és a következmények felszámolását az erre a célra létrehozott szervek és a különböző védekezési rendszerek működésének összehangolásával, valamint a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Pvt.) alapján létrehozott polgári védelmi szervezetek, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek, a hivatásos önkormányzati tűzoltóság, a gazdálkodó szervezetek, a Magyar Honvédség, a Határőrség, a rendvédelmi szervek és az állampolgárok, továbbá az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Mentőszolgálat, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, az önkéntesen részt vevő társadalmi szervezetek, valamint a civil és az erre a célra létrehozott köztestületek, továbbá a nem természeti katasztrófák esetén annak okozója és előidézője, az állami szervek és az önkormányzatok (a továbbiakban együtt: katasztrófavédelemben részt vevők) bevonásával, illetve közreműködésével kell biztosítani. 24. § (1) Aki a katasztrófát a 3. § e) pontja vagy annak veszélyét a 3. § k) pontja szerint észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak. 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről A Rendőrség feladata 1. § (2) A Rendőrség a közbiztonság és a belső rend védelme körében az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében: d) ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat; j) ellátja a rendkívüli állapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat; 2. § (1) A Rendőrség védelmet nyújt az életet, a testi épséget, a vagyonbiztonságot közvetlenül fenyegető vagy sértő cselekménnyel szemben, felvilágosítást és segítséget ad a rászorulónak. A Rendőrség tiszteletben tartja és védelmezi az emberi méltóságot, óvja az ember jogait. (2) A Rendőrség a feladatának ellátása során a) együttműködik az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, a társadalmi és a gazdálkodó szervezetekkel, az állampolgárokkal és azok közösségeivel; 2/A. § A lakosság élet- és vagyonvédelmének biztosítása érdekében létesült társadalmi önvédelmi szervezetek tagjainak a közbiztonsága javítására irányuló, a rendőrséggel együttműködési megállapodás szerint végzett tevékenysége közfeladat. 14. § A rendőr közreműködik a közbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet elhárításában. Ha a veszélyhelyzet elhárítása más szerv feladatkörébe tartozik, de beavatkozására csak késedelmesen van lehetőség, a rendőr haladéktalanul gondoskodik a veszély elhárításáért felelős hatóság vagy más szerv értesítéséről. 24. § (1) A rendőr köteles a feladatkörébe tartozó segítséget, illetőleg a hozzáfordulónak a tőle elvárható felvilágosítást megadni. (2) A magánérdekek védelme e törvény alapján csak akkor tartozik a Rendőrség hatáskörébe, ha a törvényes védelem az adott körülmények között más módon nem biztosítható, vagy ha a rendőri segítség nélkül a jog érvényesíthetősége meghiúsulna vagy számottevően megnehezülne. (3) A segítségnyújtás csak halaszthatatlan szolgálati érdekből tagadható meg, közvetlen életveszély esetén csak akkor, ha a segítségnyújtás miatt több ember élete kerülne közvetlen veszélybe. 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya a polgári felhasználású pirotechnikai termékekre és azokkal kapcsolatos polgári célú pirotechnikai tevékenységekre, valamint hatósági felügyeletére terjed ki. 7. § (5) Az életet, testi épséget, egészséget, illetve a vagyonbiztonságot sértő vagy veszélyeztető pirotechnikai tevékenység megkezdését, folytatását a rendőrség megtiltja. 9. § (1) A pirotechnikai termék gyártását, forgalmazását, tárolását (bértárolását), felhasználását, kiállítását a tevékenység helye szerint illetékes megyei (budapesti) rendőr-főkapitányság engedélyezi. 11. § (3) A pirotechnikai termékek felhasználásánál be kell tartani a Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat (5. számú melléklet) előírásait. 5. számú melléklet a 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelethez Pirotechnikai Biztonsági Szabályzat 41. Erős szélben (függetlenül, hogy milyen a szélirány) a pirotechnikai termékek felhasználásának lebonyolítását el kell halasztani, valamint amennyiben elkezdték, úgy a felelős pirotechnikus állítsa le a működtetést, ha ez lehetséges. 2106/2005. (VI. 6.) Korm. határozat a nemzeti és állami ünnepek, valamint más kiemelkedő fontosságú rendezvények előkészítéséről és lebonyolításáról 1. A Kormány a) a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei, hivatalos állami ünnepe (március 15-e, augusztus 20-a és október 23-a); b) a nemzeti és állami ünnepnek nem minősülő ünnepi megemlékezés (május 9-e és május utolsó vasárnapja - a Magyar Hősök Emlékünnepe, június 16-a és október 6-a - nemzeti gyásznap, november 4-e), valamint c) az Európai Unióhoz történt csatlakozás évfordulója és más kiemelkedő fontosságú esemény központi állami rendezvényeinek (a továbbiakban együtt: központi rendezvény) összehangolt előkészítése és lebonyolítása érdekében az érintett miniszterek feladatait a következők szerint határozza meg. 2. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a) előkészíti és jóváhagyásra a Kormány elé terjeszti a központi rendezvények tárgyévre szóló koncepcióját; Határidő: az előterjesztés benyújtására: a tárgyév január havi utolsó kormányülése b) a jóváhagyott koncepció alapján előkészíti és jelentésben tájékoztatja a Kormányt a soron következő - az 1. a) és az 1. c) pontban foglaltakhoz kapcsolódó - központi rendezvény részletes programjáról és költségvetéséről; Határidő: az ünnepet megelőzően, a közbeszerzési eljárás, illetve a megvalósítás időszükségletének figyelembevételével c) gondoskodik a b) pont alapján elfogadott részletes program megvalósításának szervezéséről, ennek keretében a közbeszerzési eljárások lefolytatásáról, a program megvalósításában közreműködő állami szervek és más szervezetek tevékenységének összehangolásáról; Határidő: a b) pont szerinti jelentés elfogadását követően azonnal 3. A 2. pontban foglalt feladatokat a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a belügyminiszterrel, a honvédelmi miniszterrel és a külügyminiszterrel, valamint az általuk irányított közreműködő szervek vezetőivel együttműködve látja el. 5/2006. (II.7.) EüM rendelet a mentésről Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 247. §-a (2) bekezdésének f) pontjában és g) pontjának ga) alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén mentést végző magánszemélyre jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra terjed ki. 2. § E rendelet alkalmazásában a) mentés: az Eütv. 94. §-ának (1) és (4) bekezdésében foglalt tevékenység; b) mentési tevékenységet végző szervezet: az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) és e jogszabály szerint mentési tevékenység végzésére jogosult más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy magánszemély, ha megfelel a mellékletek szerinti személyi és tárgyi feltételeknek, és rendelkezik az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) által - külön jogszabály szerint - kiadott működési engedéllyel (a továbbiakban: működési engedély); c) mentési tevékenységet végző személy: a b) pont szerinti mentési tevékenységet végző szervezet(ek) keretében a mentésre szoruló beteg, illetve sérült (a továbbiakban: beteg) feltalálási helyén vagy szállítás közbeni sürgősségi ellátásában részt vevő, az 1. számú melléklet szerinti képesítéssel rendelkező személy; d) mentési készenlétet igénylő őrzött szállítás: az a szállítás, amelynek során a beteg orvosi vagy mentőtiszti, illetve neonatológiai szállítás esetén neonatológiai szakorvosi, illetve - orvosi elrendelés alapján - gyermek intenzív

terápiás szakápolói felügyeletet igényel; e) mentésirányítást ellátó személy: az Irányító Csoport azon tagja, aki a 104-es, illetve más segélyhívószámon érkező és egyéb mentést kezdeményező bejelentések fogadását, értékelését végzi, továbbá a mentési feladatok végrehajtására a mentőegységeknek utasításokat ad; f) mozgóőrség: mentési készenlét a rendezvények, mentési tevékenységet igénylő egyéb események egészségügyi ellátásának biztosítására a 2. számú mellékletben meghatározott személyi, tárgyi feltételeknek megfelelően; g) Irányító Csoport: segélyhívások fogadását, a sürgősségi igény meghatározását és a mentőegységek közvetlen irányítását végző OMSZ szervezeti egység; h) Irányító Központ: az OMSZ keretében működő azon szervezeti egység, amely az irányító csoportokon keresztül a mentés és a betegszállítás országos irányítását látja el; i) alternatív mentő szervezet: az OMSZ-on kívül és a Kormány által alapított közalapítvánnyal szerződést kötött szervezet(ek)en kívül mentési tevékenység végzésére működési engedéllyel rendelkező egészségügyi szolgáltató. 2. számú melléklet az 5/2006. (II. 7.) EüM rendelethez Rendezvények egészségügyi biztosításának formái, szintjei és módja 1. Gyalogőrség 1.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél mentőgépjármű igénybevétele nélkül történik a rendezvény részvevőinek egészségügyi biztosítása. 1.2. Az egészségügyi ellátás gyalogőrséggel csak épületben vagy kis területre korlátozott szabadtéren szervezett rendezvényen biztosítható, amennyiben a rendezvényen résztvevők száma 500-1000 fő között van, kivéve a 2.6.1. alpont szerinti esetet. Ezen létszám feletti résztvevő esetén mozgóőrség biztosítása szükséges. 1.3. Az ellátást mentőápoló, mentőtiszt, (mentő)orvos, oxyológus szakorvos, vagy ezek közül több személy együttesen végzi. 1.4. A rendezvény helyszínén biztosítani kell betegvizsgálatra alkalmas (állandó vagy ideiglenes) helyiséget fektetési lehetőséggel. Gondoskodni kell vezetékes vagy vezeték nélküli hírközlő eszközről, továbbá a szakelsősegély biztosításához szükséges felszerelésről, amelynek összetételét az OMSZ szakmai útmutatóban határozza meg. 2. Mozgóőrség 2.1. Az az egészségügyi ellátási forma, amelynél a mentési készenlét végzése e rendelet szerint meghatározott tárgyi és személyi feltételekkel, továbbá meghatározott helyszínen és ideig történik. Mentési készenlét alatt értendő a várható oxyológiai ellátás helyszínén az orvosi, a mentőtiszti, illetve a mentőápolói szintű ellátás biztosítása. 2.2. Mozgóőrséget mentési tevékenységet végző szervezet láthat el. 2.3. A mozgóőrségen a 2.4. pont a)-h) alpontjaiban felsorolt mentőgépjárművek közül a várható oxyológiai ellátás szintjének megfelelőt kell biztosítani, figyelembe véve a 2.6. pontban foglaltakat. 2.4. A mozgóőrség által végzett egészségügyi biztosítás ellátható: a) mentőgépkocsival, b) kiemelt mentőgépkocsival, c) esetkocsival, d) rohamkocsival, e) gyermekmentő-rohamkocsival, f) légi mentőjárművel, g) mentőorvosi gépkocsival, h) mentő-motorkerékpárral, illetve i) oxyológiai ambulanciával. Az oxyológiai ambulancia: ia) a rendezvényen egészségügyi ellátásra szoruló személyek vizsgálatára és megfigyelésére alkalmas, szükség esetén a halott(ak) elkülönítését szolgáló helyiség(ek)ből áll, ib) a felszereltsége az oxyológiai ellátáshoz szükséges eszközöket és műszereket tartalmazza, ideértve a higiénés feltételek biztosítását is, ic) vezetője oxyológus szakorvos vagy gyakorlott mentőorvos, személyi állománya orvos(ok)ból, mentőtiszt(ek)ből, mentőápolókból és kisegítő személyzetből áll. 2.5. A mozgóőrség vezető orvosa URH-, illetve telefonkapcsolatot tart a területileg illetékes Irányító Csoporttal. 2.6. A mozgóőrség egészségügyi biztosításának szintjei: 2.6.1. Kisebb létszámú (1000 fő alatti) rendezvény esetén mozgóőrség akkor szükséges, ha a rendezvényt kifejezetten betegek vagy időskorúak számára szervezik, illetve külön jogszabály a (sport)esemény jellegére tekintettel azt kötelezően előírja. 2.6.2. 1001-5000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi szükséges. 2.6.3. 5001-10 000 fő részvétele esetén legalább egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges. 2.6.4. 10 001-50 000 fő részvétele esetén legalább egy rohamkocsi, egy esetkocsi és egy mentőgépkocsi szükséges. 2.6.5. Minden további 10 000 fő részvétele esetén további egy-egy esetkocsi szükséges. 2.6.6. 100 000 főt meghaladó rendezvény esetén 50 000 főnként további egy-egy rohamkocsi szükséges. 2.6.7. 50 000 főt meghaladó rendezvény esetén oxyológiai ambulancia biztosítása szükséges.

2.6.8. 50 000 főt befogadó rendezvény esetén készíteni kell mentési tervet, amelyet 8 nappal a rendezvény előtt egyeztetni kell az OMSZ illetékes regionális szervezetével és a biztosításba bevonásra kerülő más szakmai szervezetekkel. 2.6.9. Szabadtéri autómotorsport-rendezvény esetén - a fokozott veszélyforrásra figyelemmel - egy mentőhelikopter is szükséges, ha a rendezvény nagy területen zajlik, mentőgépkocsival nehezen bejárható és a pálya legtávolabbi pontja 10 percen belül, illetve az ellátó egészségügyi intézmény 20 percen belül földi mentőjárművel nem érhető el. 2.6.10. Több mentőegység igénybevétele esetén a rendezvény szervezője kijelöli azt az ellátásért felelős vezetőt, aki folyamatos kapcsolatot tart a helyszín biztosításában résztvevőkkel. 3. Rendezvényen ellátott beteg elszállítása Amennyiben az 1-2. pontban foglaltak szerint ellátott beteg egészségi állapotának megfelelő ellátásra alkalmas, legközelebbi egészségügyi intézménybe szállítása válik szükségessé, akkor erről a rendezvény egészségügyi biztosítását végző szervezetnek kell gondoskodnia. Ennek hiányában, vagy ha a tervezett oxyológiai ellátás a rendezvényen elégtelennek bizonyul, és emiatt az OMSZ-nak igazolt többletköltsége merül fel, akkor ezt az egészségügyi biztosítást végző szervezet az OMSZ számára megtéríti.

A lakosság katasztrófavédelmi felkészítésének szempontja az OKF honlapján http://www.katasztrofavedelem.hu/tartalom.php?id=88 A 70 km/h-nál erősebb szélvihar emberre, állatra veszélyes viharkárokat okozhat: – szilárd építményekről leszakíthatja a tetőfedeleket, – súlyosan megrongálhatja az energiaellátás és távbeszélő berendezések vezetékeit, – könnyű épületeket dönthet össze, – közlekedési zavarokat, akadályokat idézhet elő, – fákat törhet ki. Hogyan védekezzünk szélvihar ellen, ha szabad ég alatt tartózkodunk? – Viselkedjünk nyugodtan, körültekintően. – Ha lehet, keressünk védett, stabil helyet (épület, aluljáró). – Távol haladjunk a fáktól, épületektől, hogy a letört ágak, cserepek, üvegszilánkok ne okozzanak sérülést. – Védjük szemünket a portól, fejünket a szél sodorta tárgyaktól, ágaktól stb. – Oszlopba, kerítésbe kapaszkodjunk, hogy ne sodorjon el az erős szél. – Tartsuk, védjük erősen a kisgyerekeket, ne szakadjunk el társainktól. – A járműveket, sátrakat, gyenge szerkezetű építményeket hagyjuk el, mert bentről nem lehet érzékelni a fenyegető veszélyt (pl. rádőlhet a fa). – Leszakadt elektromos távvezetéket megérinteni tilos! – Szabadban végzett tűzveszélyes tevékenységet azonnal abba kell hagyni, a tüzet eloltani (pl. gazégetés kertben, tábortűz, szalonnasütés, kerti parti). – Csónakázni, fürdőzni erős viharban életveszélyes! Vegyük komolyan a viharjelzéseket! – Az állatok viselkedése kiszámíthatatlanná válik, megvadulhatnak, ezért ne érjünk hozzájuk. háziállatokat zárjuk be. Óvintézkedések az épületen belül: – Az ajtókat, ablakokat zárjuk be. – Ne menjünk ki a szabadba. – Ne hagyjuk a kisgyermekeket, betegeket felügyelet nélkül, lehetőleg senki ne maradjon egyedül. – Készüljünk fel áramszünetre (elemlámpa előkészítése). – Áramtalanítsuk az elektromos berendezéseket. Teendők a villámcsapás elkerülése érdekében: – kerüljük az exponált helyeket, például a hegycsúcsokat, hegygerinceket, vagy a szabad, sík területeket (villámhárító-ként működnek). – kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket és azonnal hagyjuk el a vízfelületeket (villámhárítók, rövidre zárási lehetőség). – kerüljük a kőomlás veszélyes csurgókat, szakadékokat (kőomlás, rövidre zárási lehetőség). – Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket) ez nyújtja a legnagyobb védelmet. – Kerüljük a kiugró sziklákat, magukban álló nagy sziklákat, kis odúkat és barlangokat (rövidre zárási lehetőség).

– – – – – –

Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély. Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk. Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz. Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10-30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő). Ha rendelkezésünkre áll alumínium mentőfólia, terítsük testünkre úgy, hogy az a talajjal ne érintkezzen. Kisegítő (gyenge) Faraday-kalitkaként működik. Az emberi test elektromos ellenállása csekélyebb és felülete nagyobb, mint a fémből készült felszerelési és használati tárgyainké, így a villámhárító hatása nagyobb. Ezért nem szükséges megválnunk fémtárgyainktól, amelyek rendszerint fontos használati eszközök.

Zágoni Miklós: Az augusztus 20-i események értékelése a tájékoztatáshoz (információhoz) való állampolgári jog érvényesülése szempontjából, különös tekintettel az élet- és vagyonbiztonsághoz szükséges elegendő információkkal kapcsolatos jogokra Két kérdésre keresem a választ: Állt-e elegendő információ a felelős döntéshozó rendelkezésére Állt-e elegendő információ az állampolgárok rendelkezésére Az 1. kérdésre a válaszom igen, a másodikra a válaszom nem. A felelős döntéshozó augusztus 20. óta tagadja, hogy megfelelő információ állt volna a rendelkezésére. Ebben téved. Ha a rendelkezésére álló információt nem találta elegendőnek, akkor olyasmire várt, ami nem létezik. Akkor nem érti az időjárással és az előrejelzésekkel kapcsolatos információk lényegét: eredendően valószínűségi jellegét. Egy viharlefutási folyamat nem determinisztikus. Ez azt jelenti, hogy nincs előre meghatározott – tehát előre jelezhető – pontos viharmozgási pálya; a lehetséges vihargócok helye csak az idő előrehaladtával lokalizálható. Száz méterre pontos helyszín akár egy perccel előre sem jelezhető. Egy kilométeres pontossághoz kb. tíz perc tartozik. Ez azt jelenti, hogy a Margit-híd és az Erzsébet-híd közötti Duna-szakaszra kb. 20.50-kor lehetett volna biztos előrejelzést adni. Ezért a „biztos előrejelzés” keresésének logikája téves. Ezzel szemben valószínűségi alapon a döntéshozónak elegendő (teljes) információ állt rendelkezésére már 18.40-kor arról, hogy a körzetben orkán, jégeső lehet. A döntéshozó ennek az információnak a birtokában sem gondoskodott az összezárt másfél millió ember biztonságától. Példa: a balatoni viharjelzés. Ennek logikája nem a bizonyosság, hanem a valószínűség elve mentén halad, ezen a nyelven beszél. Ezt a nyelvet az állampolgárok értik: Nulla fokozat: a környéken biztosan nem lesz vihar. Egyes fokozat: környéken lehet hogy lesz, lehet, hogy nem lesz, később, vihar. Kettes fokozat: a környéken valószínűleg hamarosan vihar lesz. Ezt az állampolgárok értik. Ha sűrűn villog a lámpa, nem azért nem megyek a vízbe, mert a polgármester vagy akárki megtiltotta. Hanem azért, mert tudom, hogy kockázatos a vízbe mennem. Ezt csak a döntéshozók nem értették augusztus 20-án. A döntéshozó Budapesten mástól várta a döntést, tehát Kant etikája értelmében nem volt felelős. Parancsot akart követni, utasítást végrehajtani, és ezt az utasítást külső bizonyosságtól várta. Nem vállalta a Gyakorlati Ész, a szabad belső döntés követésének felelősségét. Az állampolgár viszont el volt zárva ettől a lehetőségtől, mert nem osztották meg vele a biztonságához szükséges információt. Fontos szabadságjoga, demokratikus alapjoga sérült. A meteorológiai jelentések alapján 18.40-kor Budapest térségére kiadható lett volna az egyes fokozat, 19.40-kor a kettes fokozat. A városi viharjelzéseknél bevezethető egy harmadik fokozat is; ennek elrendelése augusztus 20-án 20.40- kor lett volna lehetséges. Ha az általam és a VAHAVA-projekt által tavaly júniusban, majd idén februárban újra javasolt városi viharelőrejelző rendszer kiépült volna, és a balatonihoz hasonló viharjelző lámpák a város jól látható pontjain – Gellérthegy, Várhegy, János-hegy, Duna-parti szállodák teteje, Parlament, nagyobb terek, stb. – működnek, akkor minden állampolgár kellő időben a tudományosan elérhető legteljesebb információ birtokában lehetett volna. Az éghajlatváltozással foglalkozó 1996-os első nyilvános publikációm óta többszáz írásban, cikkben, tanulmányban, tudományos előadásban, rádiós és televíziós műsorban mondtam el és írtam le, hogy hazánkban az éghajlatváltozás nem elsősorban a néhány tized fokos globális felmelegedéssel, hanem az időjárási szélsőségek növekedésével mutatkozik meg. Ez nem minden éghajlati övben és nem minden országban van így, de a mérsékelt

övben, Európa közepén, a Kárpát-medencében ez a tendencia érvényesül. További indokoló megjegyzések: Az augusztus 20-i vihar nem írható az éghajlatváltozás számlájára, de a hasonló jelenségek megszaporodása, esetleg erőteljesebbé válása az éghajlatváltozás közvetlen következménye lehet. Úgy fogalmazhatunk, hogy az utóbbi időben megfigyelt extremitások (egyazon évszakon belül jelentkező hideg- és melegrekordok, ismétlődő viharok és jégverések, a Dunán és a Tiszán egyszerre fellépő rekord méretű és hosszúságú árvíz) önmagukban nem tekinthetők rendkívülinek, legfeljebb szokatlannak; ezen események együttese, sora azonban már különös és figyelmeztető. A lakosság, a vállalkozók, az állami és politikai vezetők időjárás-érzékenysége a magyarországi mérsékelt éghajlat eddigi nyugodt körülményeire tekintettel nem alakult ki. Ezért a lehetséges veszély-források között nem, vagy nem kellő súllyal szerepelt. Miközben a tűzvész, a terrortámadás, a vegyi robbanás, a repülőbaleset mind ott szerepel a katasztrófa-riadó tervekben, a különleges időjárási helyzetek által hordozott veszélyeztetés eddig nem kapott prioritást. Ma a tudomány nem képes az időjárási jelenségek megbízható befolyásolására. Ezért a nagy esők szétoszlatása, a vihar eltérítése vagy gyengítése, esetleg az aszály mesterséges esőkeltéssel történő enyhítése nem megoldható. Hasonlóképpen nem lehetséges a térben és időben tetszőleges pontossággal történő előrejelzés. A folyamatoknak – felhőknek, viharoknak – megvan a maguk dinamikája és statisztikája, ezekben óráról órára, sőt percről percre bekövetkezhet változás. Ezért az előrejelzés csak valószínűségi alapú lehet. A lakosságnak és a döntéshozóknak meg kell érteniük, meg kell tanulniuk a valószínűségi típusú előrejelzések értelmezését, tartalmát. A társadalom, a döntéshozók nem a tudomány nyelvét beszélik, nincsenek tisztában a klimatikus folyamatok súlyával, alul- vagy felülértékelik azokat. Feltétlenül szükségesnek tartom egy Éghajlati Tájékoztató Iroda létrehozását, ahol a szakmailag legfelkészültebb, ugyanakkor a kommunikációban is jártas szakemberek bármikor elérhetően, folyamatosan, tudományosan a leghitelesebb, de politikailag független információkkal és magyarázatokkal szolgálhatnának a rendezvényszervezők, a döntéshozók, a vállalkozók és a lakosság számára. Van szóvivője, tájékoztatási főosztálya, kommunikációs igazgatója a Vidámparknak, az Állatkertnek, Ferihegynek, a VPOP-nak, az ÁNTSZ-nek, a Tesco-nak, Auchannak, az összes megyei rendőrségnek és hivatalnak, de nincs szóvivője, kommunikációs felelőse a klímaügynek és klímavédelemnek. 2006. szeptember 1. Zágoni Miklós fizikus sk. Vissy Károly: Gondolatok egy vihar körülményeiről, tragikus következményeiről és okairól. Eltelt egy hét az augusztus 20-i vihar óta, amely következményeiben Magyarország talán eddigi egyik legsúlyosabb időjárási katasztrófája volt. A meteorológust azonban, aki 50 éve nap, mint nap szinte tudatosan együtt él a légkör jelenségeivel, és aki a 90-es évek végéig gyakorló szakemberként, fejlesztőként és irányítóként egyaránt részese volt a magyarországi időjárási veszélyjelzés történetének, egyre jobban izgatja egy kérdés. Valóban így kellet kellett ennek történnie?! Meteorológiai szempontból egy érdekes, a szakember számára izgalmas, de semmiképp sem egyedülálló légköri folyamat zajlott le. Egy hőség időszakot lezárt a Kárpát-medencében egy óceán felől érkező hidegfront. Nyaranként ez több ízben is előfordul. A kánikulát megszüntető hidegfrontok jellemzője, hogy a - legfeljebb néhányszor tíz kilométer széles - átvonuló frontzónában (sávban) heves záporok, zivatarok alakulnak ki. A zivatarfelhők azonban nem összefüggően töltik ki a frontzónát, hanem abban intenzív gócokat alkotnak, amelyek egymással párhuzamosan vonulnak. Ezek a zivatargócok - 10-15 km-es magasság fölé felnyúló – gomolyfelhőtornyok (szaknyelven: szupercellák), amelyekből hatalmas mennyiségű csapadék zúdul ki, felhőszakadás, esetenként jégeső formájában. Minél intenzívebb a felhőből kizúduló csapadék, annál erősebb a zivatar érkezésének pillanatában, a felhő alól kizúduló szél (szaknyelven: kifutószél), ami kumulálódva a front haladási sebességével, viharos, sőt orkán erejű is lehet. Egy ilyen „szupercella” érte el augusztus 20-án, pontban 21 órakor Budapest centrumát. Hasonló erejű viharok korábban is és ebben az esztendőben is előfordultak Magyarországon. Csupán az tekinthető az augusztus 20-i tragédiában fatális véletlennek, hogy a budapesti Dunaparton összezsúfolódott másfélmilliós embertömeg fölé, szinte percre a tűzijáték kezdetének időpontjában érkezett meg a pusztító vihar. Meg lehet akadályozni a hasonló időjárási katasztrófákat? Ha a kérdés a légköri folyamatok fizikai befolyásolásának segítségével az orkán megakadályozására vonatkozik, a válasz egyértelműen: nem! Az ember ereje – a tudomány és a technika mai fejlettségének ellenére eltörpül amellett az energiamennyiség mellett, ami ilyenkor a természetben elszabadul. Az eddig felrobbantott legnagyobb nukleáris szerkezet során felszabaduló energia is csak töredéke, egy kifejlett zivatarban felszabaduló energiának.

Ha azonban a kérdés az, hogy az orkán következményeként kialakult igazi katasztrófát, vagyis az emberek testi épségének ill. életének veszélyeztetését lehetett volna megakadályozni, vagy jelentős mértékben csökkenteni, a válasz ugyancsak egyértelmű: igen! Ehhez nyújthat egy ország vezetőinek, döntéshozóinak hathatós segítséget egy jól szervezett, az ország vezetése által is komolyan vett (azt hiszem, nem túlzok ha azt mondom: stratégiai fontosságúként kezelt) nemzeti meteorológiai szolgálat. Mire képes ma a meteorológia tudománya az időjárás-előrejelzés területén? Az időjárás-előrejelzés, a tudományos elméleti hátterét tekintve az elmúlt 100, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából az utolsó 25-30 év során rendkívüli mértékben fejlődött. Ma 7-10 nap távlatában képes a szakma nagy pontossággal előre jelezni az időjárás alakulását. Ezzel a lehetőséggel, az aug. 20-i szélvihar előrejelzése tekintetében az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (OMSZ) dolgozó meteorológusok a következőképp éltek: 1. a vihar előtti hét elején jelezték, hogy vasárnap, de legkésőbb hétfőn virradóra egy nyugatról érkező markáns hidegfront vet véget a hőségnek; 2. a hét során a hidegfront érkezésének idő-intervalluma egyre szűkült. Szombaton már biztos volt, hogy vasárnap késő délután, de legkésőbb kora éjszaka átvonul felettünk. Az is egyre biztosabbá vált, hogy nem egy megszokott, mérsékelt erejű frontátvonulásra, hanem egy rendkívül heves folyamatra kell készülni, ezért jelent meg a prognózisokban a felhőszakadás, a jégeső és a szélvihar, sőt az is elhangzott, hogy a zivatarok beleszólhatnak az ünnepi tűzijátékok lebonyolításába; 3. azt megmondani pedig, hogy egy olyan kis földrajzi térség fölé, mint a Közép-Magyarországi régió, s ezen belül is Budapest belvárosi Duna-partja, pontosan mikor és megközelítőleg milyen intenzitással érkezik a front, valamint azt, hogy ez orkán erejű széllel jár, csak 1-2 órával az esemény bekövetkezte előtt lehet. A szolgálatban lévő meteorológusok ezt a feladatot is pontosan teljesítették! Akkor mégis ki hibázott? A vihar következményeként bekövetkezett katasztrófát semmiképp sem az aznap a meteorológiánál ügyeletben lévő szolgálattevők okozták. Hasonló jellegű tragédia kódolva volt a meteorológiai tevékenység mai magyarországi rendezetlen állapotában. S ha ez nem változik, hasonló tragédia megismétlődhet. Az semmiképp sem segített, hogy a katasztrófát követő néhány órán belül meginduló magas szintű vizsgálat, az indoklásában hemzsegő ellentmondásokkal, a legegyszerűbbnek látszó utat választva a legalacsonyabb szintre, az éppen ügyeletes meteorológus fejére sújtott. Bízom abban, hogy bebizonyosodik ártatlansága, hisz azt kérik rajta számon, ami nem volt feladata. Veszélyjelzési kötelezettsége csak a katasztrófavédelem felé volt! Amikor Magyarország középső régiója veszélybe került, pontosan elküldte riasztását (nem e-mailen), hanem az erre a célra létesített zárt internetes kapcsolat segítségével. Ugyanúgy történt mindez, mint bármely más hétköznapon. Ezen kívül más távközlési kapcsolat nem volt ismert az OMSZ szakemberei számára, mivel az ünnepi rendezvények (ezen belül a tűzijáték) közvetlen meteorológiai biztosítását az OMSZ-tól senki sem rendelte meg! Itt vetődik fel az az észrevétel, hogy a hasonló tragédiák elkerülése érdekében nem annyira a „ki a hibás?”, hanem inkább a „mi a hibás?” kérdést kell feltenni. A meteorológiai tevékenység rendezetlensége Magyarországon. Nem ismerek olyan általános érvényű jogszabályt ma Magyarországon, amely az esetleg bekövetkező veszélyes időjárás következményeinek elkerülése érdekében elrendelné a megfelelő meteorológiai biztosítást, különös tekintettel a nagy tömegeket tömörítő, elsősorban szabadtéri rendezvényekre. Ezért történhetett meg, hogy a rendezvény szervezői nem gondoskodtak közvetlen kapcsolatról az OMSZ időjárási-veszélyjelző szolgálatával. Korábban ilyen felelőtlenség elképzelhetetlen volt, nem csupán augusztus 20-án, hanem azt megelőzően – már a rakéták telepítésének napjaiban is - szoros, kétoldalú kapcsolat működött a rendezvény lebonyolítók és az OMSZ között. Ha ez a kapcsolat idén is élt volna, legkésőbb fél 8 körül megkezdődhetett volna a tömeg szétoszlatása. Vagy talán mégis volt valamilyen meteorológiai biztosítás, csak ezzel nem az OMSZ-ot bízták meg? A rendezvénybonyolító cég sajtónyilatkozataiból erre lehet következtetni. Ezt sejteti az, hogy az utóbbi időben, a nagy tömegeket érintő szabadtéri rendezvények (Bush elnök látogatása, Úszó Európa- és Kajak-Kenu Világbajnokság) meteorológiai biztosítását a szervezők nem az erre a célra technikailag és tudományosan leginkább felkészített nemzeti meteorológiai szolgálattól kérték. Hazánkban ma a meteorológiai tevékenység alapjaiban szabályozatlan. Időjárás előrejelzést bárki készíthet, kibocsáthat, terjeszthet, sőt azzal kereskedhet anélkül, hogy a munka tudományos és technikai megalapozottságát, a tevékenység alapját képező adatok forrásának hitelességét, a munkafolyamatban résztvevők szakképzettségét bárki is előírná, bárki is megkövetelné, és azt ellenőrizné. Ezt nemzetközi viszonylatban is igen ritka helyzetet az teszi lehetővé, hogy a - látszólag akár korrektnek tűnő - általános időjárási tájékoztatásokat és előrejelzéseket – a médiából és az Interneten található információkból összevadászva - meg lehet fogalmazni és minden felelősség nélkül, terjeszteni, sőt azzal kereskedni lehet. Az Interneten elérhető adat- és információforrások - a szélsőséges időjárási események (időjárási veszélyek,

katasztrófák) időben történő előrejelzéséhez - azonban sem az aktualitásukat, sem a részletességüket tekintve, az nem elegendőek. Az ilyen feladathoz szükséges infrastruktúráról (időjárási doppler-radar, digitális műholdvevő, windprofiler, villám-lokalizációs hálózat, stb) az országok döntő többségében az állam gondoskodik és azokat a nemzeti meteorológiai szolgálatok működtetik. Ezért kézenfekvő, hogy a Meteorológiai Világszervezet tagországainak közel 90 százalékában, a lakosság élet- és vagyonvédelmével, valamint a nemzeti közvagyon védelmével kapcsolatos időjárási előrejelzéseket és veszélyjelzéseket kizárólag a nemzeti meteorológiai szolgálatok adhatnak ki. Ezt a kizárólagosságot, mintegy 50 általam ismert országban a „Meteorológiai Törvény”, s több mint 30-ban törvény szintű rendelet szabályozza. Az államok többségében törvény határozza meg a meteorológia fellelhető valamennyi szereplőjének – beleértve a meteorológiai magánvállalkozásokat is - működési feltételeit, jogait és kötelezettségeit. Ez Magyarországon hiányzik! Távolról sincsenek tisztázva a meteorológián belüli illetékességi, felelősségi viszonyok, így a számon kérhetőség sem. Ma nálunk, csak az Országos Meteorológiai Szolgálat működésére van szabályozva egy miniszteri rendelet, amely csupán az OMSZ feladatairól és kötelezettségeiről rendelkezik. A meteorológiai magánvállalkozások tevékenységét csak a vállalkozásokra vonatkozó általános törvények vonatkoznak, szakmai tevékenységüket, a működési feltételeket és teret semmi sem szabályozza. Ezért fordulhatott nálunk elő például, hogy egy megtévesztő, az OMSZ felett álló nemzetközi státust sejtető névvel szereplő magánvállalkozás honlapjának, a „Veszélyes időjárási helyzet területi eloszlása” címet viselő oldalán, augusztus 20-án reggel 6 óra 46 perces keltezéssel, a következő prognózis jelenhetett meg: „Nincs és néhány napig nem is várható számottevő, időjárási eredetű veszély” (lásd: 1. melléklet). Az OMSZ előrejelzései ekkor már napok óta a 20-án várható hidegfrontról és a nagy valószínűséggel hozzá kapcsolódó felhőszakadásokról, jégesőkről és szélviharokról szóltak. A „viharos zivatarfelhőkről” csak este 21 óra 12 perckor, a budapesti orkán kitörését követően jelent meg említés az idézett honlapon (lásd. 2. melléklet). Hétfő reggelre nemcsak a két jelentés, hanem a veszélyes időjárással foglalkozó oldal is eltűnt a honlapról. Az ünnepi rendezvénysorozat (bele értve a tűzijátékot is) megrendelőjének és a rendezvények lebonyolítását felvállaló cégnek tehát: vagy nem volt közvetlen meteorológiai biztosítása; vagy a meteorológiai biztosítással nem az OMSZ lett megbízva. E két feltételezés közül bármelyik igaz, az azt jelenti, hogy a katasztrófa következményeiben a meteorológiai tevékenység magyarországi rendezetlensége súlyos szerepet játszott. Az erre hivatottaknak, a szükséges szakmai háttérrel ellátott felelős meteorológiai szervezettől (az OMSZ-tól) lehetett volna megfelelő információja ahhoz, hogy esetleg már délután döntsenek, vagy legkésőbb fél 8 körül meghozzák a szükséges védelmi intézkedéseket. Volt tehát megfelelő meteorológiai információ, de nem volt, aki felhasználja azt. Még nagyobb veszélyeket rejt magában a jelenlegi „zavaros” helyzet, ha azt vizsgáljuk, hogy a mai rendezetlen körülmények között milyen szerepet képes az OMSZ betölteni a jövőben, az éghajlatváltozás következményeként megváltozó – nagy valószínűséggel szélsőségesebbé váló – időjárásra való felkészülésben. A globális éghajlatváltozás egyik feltételezett következménye ugyanis a miénkhez hasonló földrajzi régiókban, az időjárás szélsőséges (gyakran katasztrofális) jelenségeinek megszaporodása. Ha a már most is tapasztalható meteorológiai anomáliák, rendkívüli események még gyakoribbá válnak, az időjárás-előrejelzéseknek, kiváltképp a veszélyes időjárási események és jelenségek szervezetten történő - és a tudomány pillanatnyi lehetőségei által megengedett legpontosabb – előrejelzése elengedhetetlen lesz. Minden érintett ország számára stratégiai jelentőségűvé válik az a feladat, hogy a meteorológiai szolgálatok a valós veszélyeket időben előre jelezzék. Ez a feladat Magyarországon ma azonban nem is olyan kézenfekvő! Azokban az országokban, ahol gyakoriak a szélsőséges időjárási események és az időjárás gyakran emberi életeket, valamint komoly nemzetgazdasági és lakossági értékeket veszélyeztet, nagy súlyt fektetnek arra, hogy a politikai és gazdasági döntéshozók, valamint a lakosság egyöntetű, korrekt, hiteles információkat kapjanak a várható eseményekről. Ennek a követelménynek a teljesülése megköveteli, hogy a feladat egy központi, felelős szervezet – vagyis a nemzeti meteorológiai szolgálat - kezében legyen. Csak így érhető el, hogy az időjárás előrejelzése és az erről szóló tájékoztatás, a tudományos lehetőségeket maximálisan felhasználva, megalapozott és ellenőrzött módón történjen, ne túlozza, de ne is bagatellizálja el a várható veszélyeket. Így lehet lehetőséget teremteni arra, hogy a rendkívüli, vagy éppen szélsőséges időjárás, esetleg időjárási katasztrófa ne váratlanul érje a lakosságot és a gazdaságot, és a megelőzésre, a védekezésre és a kárelhárításra hivatott szervek időben tehessék meg a szükséges intézkedéseket. Ez alapvető feltétele annak, hogy a korrekt és hiteles információk birtokában az események káros, vagy az augusztus 20-án történtekhez hasonló tragikus következményei elkerülhetők, vagy csökkenthetők legyenek. Az OMSZ vezetése már a 90-es évek első felében jelezte főhatósága felé, hogy a nemzeti meteorológiai szolgálatokkal szemben támasztott követelmények betartásának és betarthatóságának legfőbb biztosítéka a legtöbb országban a meteorológiai törvény. A törvény tervezete nálunk is már 2004-ben – azóta több ízben átdolgozva –

elkészült, de a felügyeletet gyakorló minisztériumon sohasem jutott túl, így benyújtása a parlament elé a mai napig nem történt meg. Szomorú paradoxon, hogy épp az augusztus 20-i tragikus események adnak most reményt ahhoz, hogy a magyarországi meteorológiai tevékenységnek ez, a lakosság élet- és vagyonvédelme szempontjából igen veszélyes anomáliája megszűnjön és a meteorológiai tevékenység – nemzetkőzi mércével is elfogadható – törvényes keretei megszülessenek. A meteorológiai törvény szükségességéről és hiányának valószínűsíthető következményeiről az elmúlt évek során több ízben írtam és nyilatkoztam. (lásd 3. melléklet). Szomorú aktualitást ad most ezeknek az észrevételeknek és az ehhez kapcsolódó javaslatoknak, az augusztus 20-án előfordult, tragikus következményekkel járó budapesti orkán. Ezekben jeleztem, hogy a meteorológiai tevékenység és ennek stratégiai fontosságú része – az élet- és vagyonvédelemben döntő szerepet játszó időjárási veszélyjelzések – törvényi rendezése, az időjárási eredetű természeti csapások ellen hatásos védekezés feltételeinek megteremtéséhez nélkülözhetetlen. A 3. mellékletben két olyan írásomat jelölöm meg, amelyek a döntéshozók megbízásából tevékenykedő, tehát e kérdésben kompetens személyek számára készültek. 1. számú melléklet: Kiegészítés A két anyag, amelyben a meteorológia magyarországi helyzete rendezésének szükségességével foglalkozom: 1. A Magyar Tudományos Akadémia irányításával, a globális éghajlatváltozás gazdasági és társadalmi hatásainak elemzésével foglalkozó VAHAVA projekt vezetőjének, Láng István akadémikus úrnak a felkérésére írt tanulmányom, amelyben a meteorológiának és az OMSZ-nak - a megváltozó éghajlati viszonyok között - várható szerepével foglalkoztam; 2. A KVVM minisztere az OMSZ helyzetének és tevékenységének vizsgálatára 2005. tavaszán Tényfeltáró Testületet állított fel, Dr. Antal Emanuelnek, az OMSZ nyugalmazott elnökének, mint miniszteri biztosnak a vezetésével, aki egy elemzést kért a magyar meteorológia és ezen belül az OMSZ akkori helyzetéről. Mindkét anyagban foglalkoztam a meteorológiai törvény szükségességével és a nemzetközi, valamint a hazai tapasztalataim alapján megfogalmaztam azokat a meteorológiai tevékenységeket, amelyek kizárólag a nemzeti meteorológiai szolgálat hatáskörébe tartozhatnak, valamint megjelöltem azokat a feltételeket, amelyek között az egyéb meteorológiai vállalkozások működhetnek. Az általam javasolt, de a nemzetközi gyakorlatnak is megfelelő törvényi szabályozás – amit az augusztus 20-i tragédia tett most szomorú aktualitássá – a nemzetközi gyakorlathoz igazítva, a következő feladatokat sorolná a nemzeti szolgálatunk, az OMSZ kizárólagos hatáskörébe: • a nemzetgazdaság stratégiai ágazatait és infrastruktúráját érintő időjárási tájékoztatások, előrejelzések és veszélyjelzések készítése és kiadása; • a nemzeti vagyont veszélyeztető időjárási eseményekkel kapcsolatos előrejelzések készítése és kiadása ( kiegészítve a veszélyjelzések és riasztások rendjének, az ehhez kapcsolódó hatásköröknek a meghatározásával és a felelősök kijelölésével); • a lakosság élet- és vagyonbiztonságát érintő időjárás előrejelzések készítése (kiegészítve a veszélyjelzések és riasztások rendjének, a kapcsolatok, hatáskörök meghatározásának és a felelősök kijelölésének meghatározásával); • a feladatok elvégzéséhez szükséges szakmai infrastruktúra kialakítása, üzemeltetése és továbbfejlesztése; • a feladatok elvégzéséhez szükséges nemzetközi kapcsolatok kiépítése, fenntartása és továbbfejlesztése; a Magyar Köztársaság képviselete a feladatok ellátásához nélkülözhetetlen, vagy a f0ladatok ellátását segítő nemzetközi szervezetekben, együttműködésekben; • gondoskodás a nemzetközi együttműködésből Magyarországra háruló szakmai feladatok elvégzéséről; • karöltve a tudományos intézményekkel (Tudományos Akadémia, egyetemek, stb.) a meteorológiai szolgáltatások területén működő egyéb szervezetek (magánvállalkozások) szakmai ellenőrzése (szakmai megalapozottság, a felhasznált adat- és információbázis szakmai), beleértve a szakképesítések ellenőrzését. Budapest, 2006. augusztus 27. Vissy Károly meteorológus sk.