Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése. 1. Az államháztartási számvitel megújításának szükségessége

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló

Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése (előadás anyag) Az előadás anyagának alapja a: Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (MK. 6. szám) és annak módosítását tartalmazó Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 307/2013. (VIII. 14,) Korm. rendelet (MK. 135. szám) és Az államháztartás szabályozásával összefüggő egyes rendeletek módosításáról szóló 497/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (MK. 220. szám) (Hatályos: 2014. január 1-től)

1. Az államháztartási számvitel megújításának szükségessége 

A folyamatosan bővülő számviteli és adatszolgáltatási feladatok, - ugyanakkor egyre szűkülő pénzügyi és számviteli feladatokat ellátók létszáma - mellett rengeteg többletmunkával sem volt biztosítható a könyvelés naprakészsége, egyre több lemaradás, könyvelési hiba fordult elő, az év végi értékelési feladatok elvégzése felszínessé vált vagy egyáltalán nem végezték el. A Kincstárhoz leadott beszámolók színvonala ezt jól tükrözte.



A könyvvezetési, beszámolási és a rendszeres adatszolgáltatási feladatok komplexitása miatt igény merült fel egy egyszerűbb, egységesebb, ugyanakkor az információs igényeket is kielégítő új államháztartási számviteli rendszer kialakítására.



Igény merült fel arra vonatkozóan is, hogy a hagyományos pénzforgalmi adatok mellett a számvitel az ellátott feladatok önköltségének, illetve valamely tevékenység teljesítményének méréséhez is megbízható adatokat biztosítson.

2. Célja: 

Az államháztartás egésze szintjén valósuljon meg az egységes bevétel-kiadás osztályozás, A jelenlegi négy kormányrendelet (249-es, 240-es Kincstári, 34-es Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos, 347-es Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek) helyett egységes számviteli szabályok az államháztartás egészére.



A számviteli szabályok támogassák a nemzeti vagyon egységes szempontú mérését, a vagyonváltozás és a vagyonértékelés azonos módon történő elszámolását. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

1

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 

Az egységesség által lehetővé váljon a költségvetési és a vagyon tételek konszolidálhatósága.



Biztosítson az egyes tevékenységek teljesítményének, eredményességének, önköltségének mérésére szolgáló eszközöket.



Középtávú szempontok érvényesítése a követelések és kötelezettségek mérésével, ezáltal felkészülés a 2011/85/EU irányelv bevezetésére.

3. Megvalósítását szolgáló eszközök 

Az Áhsz. az államháztartásban mindenkire kiterjed: E rendelet alapján tesz eleget a könyvvezetési és beszámolási kötelezettségének: a. b. c. d. e. f.

a költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonosi joggyakorló szervezet, g. törvény által a tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, h. a helyi önkormányzat, i. a nemzetiségi önkormányzat (helyi és országos), j. önkormányzati társulás, k. a térségi fejlesztési tanács, l. a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár). 

a költségvetési és pénzügyi számvitel megkülönböztetése, ezen belül azonban a. egységes számlakeret b. egységes rovatrend



követelések, kötelezettségvállalások, bevételek és kiadások közgazdasági és funkcionális mérése a költségvetési számvitellel,



a vagyon és a tevékenységek teljesítménye, eredményessége, önköltsége mérése a pénzügyi számvitellel,



konszolidáció módszertanának pontos meghatározása,



egységes gyakorlat kialakulását segítő eszközök (eltérési lehetőségek minimálisak, kötelező kontírozási rendelet)

2014. január 1-től az új számviteli, könyvvezetési és beszámolási kötelezettség gyakorlati végrehajtására már 2013. -ban fel kell készülni.

KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

2


Az új számviteli munka megkezdéséhez a költségvetési szerveknek  az új számviteli rendeletben meghatározott számviteli alapelvek alapján ki kell alakítaniuk a számviteli politikájukat,  a számviteli politika keretében el kell készíteniük, illetve módosítaniuk kell a szabályzataikat,  el kell készíteni az új nyilvántartások rendjét,

számlarendet,

ki kell alakítaniuk az analitikus

3

3.1.

Számviteli alapelvek

Az éves költségvetési beszámolóban az államháztartás szervezetei vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét tükröző megbízható, és valós összkép bemutatása a számviteli alapelvekkel, az ezekre épített értékelési előírásokkal és mindezeket érvényre juttató számviteli politikával biztosítható. Az államháztartás új számviteli rendszerében egyidejűleg valósul meg a bevételek, a kiadások/költségek (ráfordítások) pénzforgalmi és eredményszemléletű számbavétele, ezért az új államszámvitelnek a számviteli törvénnyel való kapcsolata a számviteli alapelvek alkalmazásában kibővül. A számviteli törvényben meghatározott alapelveket  tartalmi és  formai alapelvekre lehet felosztani. Tartalmi alapelvek: a. teljesség, b. valódiság, c. óvatosság, d. összemérés, e. egyedi értékelés, f. időbeli elhatárolás, g. tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelv. Formai alapelvek: a. világosság, b. következetesség, c. folytonosság, d. bruttó elszámolás, e. lényegesség, f. költség-haszon összevetésének alapelve. A költségvetési számvitelben és a pénzügyi számvitelben az Szt.-ben meghatározott alapelveket az államszámviteli kormányrendelet 4. §-ának (2)-(8) bekezdésében meghatározott sajátosságokkal kell érvényesíteni.


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A számviteli törvény államszámvitelben

előírásai

szerint

alkalmazott

alapelvek

az

A valódiság elve: A költségvetési könyvvitelben, valamint a pénzügyi könyvvitelben rögzített és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a számviteli törvényben, illetve az államszámviteli kormányrendeletben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.  A valódiságot az államszámviteli rendszer egészére kell érteni.  A könyvvezetés (mind a költségvetési, mind a pénzügyi könyvvezetés) szempontjából ez azt jelenti, hogy a gazdasági eseményeket hitelt érdemlő bizonylatok alapján kell könyvelni.  A valódiság elvéhez tehát hozzátartozik a bizonylati fegyelem, a bizonylati rend és elv betartása.  Az éves költségvetési beszámoló mérlegében a mérlegtételek valóságos létét (megtalálhatóságát) a főkönyvi könyvelés adataival egyező leltárral történő alátámasztása jelenti.  A mérlegben kimutatott eszközök, a saját tőke, a kötelezettségek értéke pedig akkor tekinthető valódinak, ha megfelel a számviteli törvény, illetve az államszámviteli kormányrendelet értékelési előírásainak.  A valódiság elvének érvényesítése eredménykategóriákra is vonatkozik.

az

eredménykimutatásban

szereplő

 Az eredményszemléletű bevétel és ráfordítás tételeknek tartalmukban meg kell felelniük az államszámviteli előírásoknak és hitelt érdemlő bizonylatokon, könyvviteli elszámolásokon kell alapulniuk. A világosság elve: A költségvetési könyvvezetést, a pénzügyi könyvvezetést és az éves költségvetési beszámolót áttekinthető, érthető, az államszámviteli kormányrendeletnek megfelelően, rendezett formában kell elkészíteni.  A világosság elve szintén az államszámviteli rendszer egészére vonatkozó alapelv.  A könyvvezetés áttekinthetőségét segíti a Korm. rendelet 16. mellékletétét képező egységes számlatükör,  a főbb gazdasági események könyvelési lépéseit megállapító miniszteri rendelet, amelyeket kötelezően kell alkalmazni, valamint  az egységes számlatükör figyelembevételével készített saját számlarend és a számviteli politika.


4

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A következetesség elve: Az éves költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó költségvetési könyvvezetés és a pénzügyi könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.  A könyvvezetés állandóságát biztosítja az egységes számlakeret.  A következetesség elvének alkalmazása adja meg az alapot a folytonosság elvének érvényesítéséhez.  A költségvetési számvitelben a következetesség elvének érvényesítését biztosítja az is, hogy a beszámoló részét képező költségvetési jelentést, a negyedéves költségvetési jelentést az éves elemi költségvetéssel azonos tartalommal és szerkezetben kell elkészíteni. A folytonosság elve: A költségvetési beszámoló részét képező, pénzügyi számvitellel biztosító mérleg és eredménykimutatás nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző évi (a Korm. rendelet 7. §-ában megjelölt időszak) költségvetési beszámoló záró adatával. Az egymást követő években az eszközök és a források számbavétele csak az államszámviteli kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint változhat; A bruttó elszámolás elve: A költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerinti pénzforgalmi bevételeket és kiadásokat, a pénzügyi számvitelben az eredményszemléletű bevételeket és költségeket (ráfordításokat), illetve a követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben – a Korm. rendelet 40. §-ában és 45. § (4) bekezdésében szabályozott esetek kivételével – nem lehet elszámolni.  A követelések és a tartozások, valamint a bevételek és kiadások (ráfordítások) egymással szembeni elszámolása, un. „nettósítása” sértené a megbízható és valós összkép bemutatását,  mivel csökkentené az éves költségvetési beszámoló informatív jellegét,  lehetetlenné tenné o

a jóváhagyott bevételi és kiadási előirányzatok tényleges teljesítési adatainak megállapítását,

o

a pénzügyi számvitelben az eredmény alakulására ható tényezők valós bemutatását, illetve

o

az egyes szakfeladatokon elszámolt költségek és a szakfeladatra elszámolt bevételekben megtérülő költségek megállapítását.

A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve azt jelent, hogy a költségvetési beszámolóban és az azt alátámasztó költségvetési könyvvezetés és pénzügyi könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmunknak megfelelően – a Korm. rendelet alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

5


A lényegesség elve az éves költségvetési beszámoló szempontjából azt jelenti, hogy lényegesnek minősül minden olyan információ, ha annak elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja az éves költségvetési beszámoló adatait felhasználók döntéseit.  A lényegesség elve segít érvényre juttatni a világosság alapelvét azáltal, hogy a mérlegben, eredménykimutatásban, költségvetési jelentésben és a beszámoló részét képező más kimutatásokból nem, vagy nem kellő részletezésben találhatók meg, de az éves költségvetési beszámoló, a konszolidált beszámoló és az államadósság megállapítása szempontjából lényegesek, a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

A számviteli törvénytől eltérően alkalmazott alapelvek az államszámvitelben A vállalkozás folytatásának elve azt jelenti, hogy az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a költségvetési szerv a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, azonban figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is.  Az éves költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni költségvetés tervezéséhez. A teljesség elve a pénzügyi számvitelben azt jelenti, hogy a költségvetési szervnek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves költségvetési beszámolóban ki kell mutatnia, ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott naptári évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.  A teljesség a naptári évre vonatkozik, de beleértendő azon gazdasági események hatása is, amelyek a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között váltak ismertté, és olyan jellegűek, amelyek a mérleg tételeinek értékelésében változást okoznak.


6


a költségvetési számvitelben sajátosan érvényesül ugyanis figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül, tehát azokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek még a mérleg fordulónappal lezárt költségvetési év gazdasági eseményeiből erednek, de pénzügyileg a következő költségvetési évben realizálódnak, a következő költségvetési év bevételeként, illetve kiadásaként kell elszámolni az egységes rovatrend szerinti bevételi, illetve kiadási jogcímen.  A teljesség elvének alkalmazása az államszámviteli rendszer egészére vonatkozik.

7

Az óvatosság elve a pénzügyi számvitelben azt jelenti, hogy nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az eredményszemléletű bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan.  A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával vehető figyelembe az előrelátható kockázat és feltételezhető veszteség akkor is, ha az a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté, tehát az értékcsökkenést és az értékvesztést el kell számolni, függetlenül attól, hogy a tárgyév eredménye nyereség, vagy veszteség.  Az óvatosság elvének érvényesítésekor a céltartalék képzésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.  Az óvatosság elve a reális eredmény meghatározását szolgálja. Az összemérés elve a pénzügyi számvitelben azt jelenti, hogy az adott költségvetési év eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítésének elismert eredményszemléletű bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.  Az eredményszemléletű bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.  Az összemérés elve elsősorban az eredmény meghatározására és az ezt megalapozó könyvvezetésre vonatkozik.  A pénzügyi számvitelben az egységes számlakeret eredményszemléletű bevételek és költségek elszámolására szolgáló számláit szakfeladatonkénti részletezésben kell vezetni, így az adott időszakot megillető eredményszemléletű bevételek és költségek összemérése (összevetése) szakfeladatonként is megvalósul. a költségvetési számvitelben az összemérés elve sajátosan érvényesül, ugyanis az adott költségvetési év pénzforgalmi eredményét, maradványát alaptevékenység és vállalkozási tevékenység szerinti megbontásban a pénzügyileg teljesített bevételek és kiadások különbözetének összegében kell megállapítani.



Az egyedi értékelés elve azt jelenti, hogy az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni.  Az egyedi értékelés elve a valódiság elvéhez kapcsolódó, kiegészítő elv.  Az egyedi eszközök és a kötelezettségek egyedenkénti rögzítése teremti meg a lehetőséget az egyedi értékeléshez.  Az egyedi értékelés elvét támasztja alá a tételes leltár.  Az egyedi értékelés elve azonban nem mond ellent annak, hogy bizonyos – a könyvviteli elszámolás szempontjából homogénnek tekinthető eszközök esetében – az eszközök egy meghatározott csoportja is minősülhet az értékelés szempontjából egyedinek.  Az egyedi értékelés elve tehát a számviteli törvényben és az államszámviteli kormányrendeletben meghatározott esetekben sajátosan is érvényesülhet.  Ilyennek tekinthető a különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron vagy FIFÓ módszerrel történő értékelés, vagy az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont közhatalmi bevételekkel kapcsolatos követelések értékelése. Az időbeli elhatárolás elve a pénzügyi számvitelben azt jelenti, hogy az éves költségvetési beszámoló elkészítése során az olyan gazdasági események hatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek az adott időszak eredményszemléletű bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és a jövőbeni elszámolási időszak(ok) között megoszlik.  Az időbeli elhatárolás elve az összemérés elvéhez kapcsolódó kiegészítő elv, elsősorban az eredmény meghatározásában és az azt megalapozó pénzügyi könyvvezetésben érvényesül. A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható. A költség-haszon összevetésének elve (vagy másképpen a gazdaságosság elve) általánosságban azt jelenti, hogy az éves beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon haladja meg az információk előállításának költségeit.  Az államszámvitelben a költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.  Az államszámvitelben is célszerű ezen elv alkalmazása


8


a. minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény számviteli vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket [pl. behajthatatlannak kell minősíteni és hitelezési veszteségként le kell írni mindazon kisösszegű követelést, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), illetve b. annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció előállítása arányban áll-e a ráfordított költségekkel. Ezen elv alkalmazására példa a kisértékű (kettőszázezer forint egyedi értéket meg nem haladó) immateriális javak, tárgyi eszközök használatbavételekor az azonnali értékcsökkenési leírásként való elszámolási lehetősége is.

FONTOS! A számviteli alapelveken túl a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során a számviteli törvény rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha azt az államszámviteli kormányrendelet kifejezetten elrendeli!

3.2.

Számviteli politika és a kapcsolódó szabályzatok

A számviteli politikával kapcsolatos rendelkezéseket az Áhsz. 50 §-a tartalmazza. A számviteli politika elkészítésére az Szt. 14. § (3)-(6) , (8) és (11) bekezdésében foglaltakat az Áhsz. 50. §-ának (2)-(7) bekezdésében foglalt kiegészítésekkel kall alkalmazni. A számviteli törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni az államháztartás szervezete adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, 

amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá



meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni.


9


Az új államszámviteli kormányrendelet jelentősen szűkítette a számviteli politika keretében szabályozandó kérdések körét, ugyanis a számviteli törvény azon rendelkezései esetében, ahol a törvényi előírás választási lehetőséget kínál, az új államszámviteli kormányrendelet sok esetben konkrét előírásokat tartalmaz.

A számviteli politika keretében el kell készíteni: 

az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatát,



az eszközök és források értékelési szabályzatát,



az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot,



a pénzkezelési szabályzatot,



rögzíteni kell az általános költségek szakfeladatokra és az általános kiadások tevékenységekre történő felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat,



rögzíteni kell a költségvetési és a pénzügyi számvitel alkalmazásával kapcsolatos sajátos szabályokat, előírásokat, módszereket és

A módosított rendelkezések szerint a mérlegkészítés időpontját nem kell a számviteli politikában meghatározni, ugyanis az Áhsz. kiegészült a „14/A. A mérlegkészítés időpontja” címmel és a 30/A. §-sal, amely szerint A mérlegkészítés időpontja a) a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat esetén a költségvetési évet követő év február 15-e, b) a c) pontban foglalt kivétellel az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács esetén a költségvetési évet követő év február 28-a, c) a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat esetén a megszűnés napját követő harmincadik nap, d)

az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 15-e,

e) a Kincstár által a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e, „d)

az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatok elemi költségvetéséről, az 1. melléklet szerinti központi kezelésű előirányzatokkal kapcsolatos finanszírozási bevételekről és kiadásokról, és a 10. § (3) bekezdése szerint azok mérlegében kimutatható vagyonról azok egészére,”

f) a tulajdonosi joggyakorló szervezet által a 6. § (1) bekezdés e) pontja szerint elkészített éves beszámoló esetén a költségvetési évet követő év május 31-e.


10


A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért felelős személy Az államszámviteli kormányrendelet előírása szerint a számviteli politika elkészítéséért és módosításáért az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért felelős – a Áhsz. 31. § (1) bekezdésében meghatározott – személyek felelősek. Az újonnan alapított költségvetési szerv a számviteli politikát és a számviteli politika részét képező, szabályzatokat az alapítás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. Jogszabályi változás esetén a változásokat annak hatálybalépését követő 90 napon belül kell a számviteli politikán keresztülvezetni. A számviteli politika elkészítésekor figyelembe kell venni az Áhsz. –ben az Értelmező rendelkezések között meghatározott fogalmakat is.

A számviteli politika keretében elkészítendő szabályzatok tartalmára vonatkozó főbb rendelkezések

3.2.1.

Leltárkészítési és leltározási szabályzat

Mérleg alátámasztása leltárral A könyvviteli mérlegben szereplő tételeknek a főkönyvi könyvelés és a kiegészítő analitikus (részletező) nyilvántartások adataival egyező leltárral történő alátámasztása biztosítja a számviteli törvényben kötelezően előírt valódiság alapelv érvényesülését. A leltárkészítésre és a leltározásra vonatkozó általános szabályokat és számviteli eljárásokat számviteli törvény 69. §-a, valamint az új államszámviteli kormányrendelet 22. §-a tartalmazza. A leltárkészítésre és a leltározásra vonatkozó konkrét szabályokat a költségvetési szerv adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő saját – a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével elkészített – eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata tartalmazza. A költségvetési szervnek az eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzatát a számviteli politika keretében kell elkészíteni. A leltárkészítési és leltározási szabályzat hosszabb időre szóló, ez idő alatt általában változatlan leltározási előírásokat rögzíti. Módosítására csak jogszabályi változás, vagy a költségvetési szerv körülményeiben, szervezeti felépítésében bekövetkező lényeges változás esetén van szükség. Az új államszámviteli kormányrendeletben a leltározással kapcsolatos követelmények megváltoztak, a jelenlegi számviteli szabályozáshoz képest csökkentek. Az új államszámviteli kormányrendelet szerint is kötelező a mérlegtételek alátámasztása leltárral, de nem írja elő az évenkénti, mérleg fordulónapi leltározási kötelezettséget a mennyiségben és értékben nyilvántartott eszközök – kivéve a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök – esetében.


11

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Az új államszámviteli kormányrendelet előírásai alapján a leltározást az Szt. 69. §-a szerint kell végrehajtani. A leltározással kapcsolatos jogszabályi rendelkezések A számviteli törvény 69.§-ának (1) bekezdésében és az új kormányrendelet 22. §-ában foglaltak alapján 

államszámviteli

A könyvek év végi zárásához, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani és megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a mérlegben szereplő eszközöket és forrásokat, vagyis a leltárban a költségvetési szerv mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben kell szerepeltetni.



Ezen kötelezettség teljesítése keretében a költségvetési szervnek a főkönyvi könyvelés és az analitikus (részletező) nyilvántartások adatai közötti egyeztetést a beszámolási időszak mérleg fordulónapjára vonatkozóan kell elvégezni.



Ha a költségvetési szerv a számviteli alapelveknek megfelelően  folyamatos mennyiségi nyilvántartást vezet, a leltárba bekerülő adatok valódiságáról – a leltár összeállítását megelőzően – leltározással köteles meggyőződni, és azt az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel, illetve  a csak értékben kimutatott eszközöknél és kötelezettségeknél, valamint az idegen helyen tárolt – letétbe helyezett, portfolió-kezelésben, vagyonkezelésben lévő értékpapíroknál és egyéb, a pénzeszközök közé nem tartozó – eszközöknél, továbbá a dematerializált értékpapíroknál minden beszámolási időszak mérleg fordulónapjára vonatkozóan egyeztetéssel kell elvégezni.

A költségvetési szerveknek tehát megszűnt az évenkénti leltározási kötelezettsége. Azon eszközök esetében, amelyekről a költségvetési szerv folyamatosan mennyiségi nyilvántartást vezet (tárgyi eszközök, készletek, stb.) elegendő a háromévenként leltározás, azonban a költségvetési szerv leltárkészítési és leltározási szabályzatában ettől rövidebb időtartamot is meghatározhat. Mindenképpen kötelező a leltározás elvégzése abban az esetben: 

ha a költségvetési szerv év közben átalakul, az átalakulás során jogutóddal vagy jogutód nélkül megszűnik és a megszűnés napjával, mint mérleg fordulónappal költségvetési beszámoló készítésére kötelezett.



annak az önkormányzatnak, aki a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak alapján az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nappal vagyonleltárt és éves beszámolót köteles készíteni.

Az új államszámviteli kormányrendelet az Szt. leltározási kötelezettségre vonatkozó előírását a következőkkel egészíti ki:


12


a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a működtető, vagyonkezelő által elkészített és hitelesített leltárral kell alátámasztani, és



a vagyonkezelői, koncessziós szerződés eltérő rendelkezése hiányában a leltározást a működtető, vagyonkezelő külön térítés és díjazás nélkül, évente köteles elvégezni,



a használt, de a mérlegben értékkel nem szereplő immateriális javakat, tárgyi eszközöket, készleteket a leltározási és leltárkészítési szabályzatban meghatározott módon kell leltározni.

A leltárkészítési és leltározási szabályzat elkészítéséről és az abban foglaltak betartásáról a költségvetési szerv vezetője és a számviteli rendért felelős vezető együttesen kötelesek gondoskodni.

FONTOS! Az új számviteli rendre való áttéréshez és a rendező mérleg elkészítéséhez szükséges 2013. év végén a teljeskörű leltározást végrehajtani! Azoknál a költségvetési szerveknél is kötelező a leltározást elvégezni, akiknél a kétévenkénti leltározás megengedett és 2012-ben teljes körű leltározást végeztek!

3.2.2.

Az eszközök és a források értékelési szabályzata

Az Áhsz. 50. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell 

a követelések értékelésének elveit, szempontjait,



követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait,



az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait,



a tulajdonosnak – az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek – a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit.

3.2.3.

Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat

Az Áhsz. 50. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően Kötelező elkészíteni


13

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – ide értve az adózás rendjéről szóló törvény alapján adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is – esetén kell elkészíteni. Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatnak rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógytómegelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét. Nem kell készíteni

14

Nem kell elkészítenie az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot a saját konyhát üzemeltető költségvetési szervnek, ha az étkeztetésre normákat állapít meg és a nyersanyag-felhasználáshoz anyagkiszabást készít, és ennek önköltségét a normák és a tevékenységet terhelő általános költségek figyelembevételével állapítja meg.

3.2.4.

A pénzkezelési szabályzat

Az Szt. 14. § (8) bekezdése szerint a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell:           

a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről, a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról.

A számviteli törvénytől eltérően az új államszámviteli kormányrendelet továbbra is szabályozza a napi készpénz záró állományának maximális mértékét, amelyet úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga ne haladja meg a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-át. Ha a módosított kiadási előirányzatok főösszegének 1,2%-a nem éri el az ötszázezer forintot, a napi készpénz záró állomány maximális mértéke ötszázezer forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során, figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.



3.3. Értelmező rendelkezések Az új államszámviteli kormányrendelet az Értelmező rendelkezések között meghatározta azokat a fogalmakat, amelyeket a rendelet alkalmazásában, a számviteli elszámolásoknál és, az éves költségvetési beszámoló elkészítésekor figyelembe kell venni. Ezek a fogalmak részben már ismertek, - a jelenleg hatályos számviteli rendeletben is megtalálhatóak, de módosultak –, és részben új fogalmak. Vannak olyan fogalmak is, amelyek ugyan megmaradtak, de nem az értelmező rendelkezések, hanem a rendeletben azon előírások között szerepelnek, amelyekhez kapcsolódnak. Az értelmező rendelkezések között szereplő fogalmak:         

behajthatatlan követelés, informatikai eszköz, jelentős összegű hiba, kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, kis összegű követelés, követelés, vételár, eladási ár, végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség.

3.3.1. Behajthatatlan követelés Módosult fogalom (497-es Korm.r.) a)

az Szt. 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) pontja szerinti követelés, azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik. Szt. szerint behajthatatlan az a követelés: 

amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság – nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján – vélelmezhető);



amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;



amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet;



amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet;



amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet;



amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.


15

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló b)

– a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében – az olyan követelés, amelynél a fizetéses meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és

c)

az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell!

16

3.3.2. Informatikai eszköz Új fogalom, ide tartoznak:            

az asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, a mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tároló eszközök, a nyomtatók, a monitorok, a billentyűzetek, egerek, a belső és külső számítógép-modemek, a számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, a lapolvasók, vonalkód-leolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), a számítógép-kivetítők, az infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek.

3.3.3. Jelentős összegű hiba Tartalmában módosult fogalom. „Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2%át, vagy – ha a mérlegfőösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forint.” A jelentős összegű hiba fogalma annyiban változott a jelenlegi szabályozáshoz képest, hogy a rendelet konkrétan rögzíti a hiba értékhatárát, a költségvetési szerv a számviteli politikájában nem határozhat meg ettől eltérő (kisebb) mértéket.



3.3.4. Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök Tartalmában módosult fogalom mind az egyedi értéket, mind az elszámolás módját illetően. „Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök.” A jelenlegi szabályozáshoz képest a változást nem csak az egyedi bekerülési érték növekedése jelenti, hanem a számviteli elszámolására vonatkozó szabály is. A kisértékű immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos kiadásokat nem a dologi kiadások között, hanem a beruházási kiadások között kell elszámolni. A kisértékű immateriális javak és szellemi bekerülési értékét a beszerzéskor, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értékét pedig az üzembe helyezéskor, használatbavételkor egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként el kell számolni. A költségvetési szervnek tehát a számviteli politikájában nem kell arról döntenie, hogy mit tekint kisértékű eszköznek és arról sem kell döntenie, hogy él-e az egyösszegű értékcsökkenés elszámolás lehetőségével. Dönteni arról kell, hogy az adott eszköz befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősül-e. A kettőszázezer forint egyedi érték alatt az előzetesen felszámított áfát nem tartalmazó bekerülési értéket kell érteni!!

3.3.5. Kis összegű követelés A jelenlegi szabályozáshoz képest tartamában nem változott. „Kis összegű követelés a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés.” A jelenleg hatályos költségvetési törvény a kisösszegű követelés értékét százezer forintban határozza meg.

3.3.6. Követelés Az államháztartás sajátosságaiknak megfelelő új fogalom. „Követelés az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is – jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és – ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén – a másik fél már teljesített. Ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell.” A 2013. évre vonatkozó számviteli szabályok szerint a mérlegben követeléseket vevők, adósok, rövid lejáratra adott kölcsönök, egyéb követelések elnevezésű mérlegsorokon kell kimutatni. Az egyes mérlegsorok fogalma tartalmazza a követelés keletkezésének jogcímét, illetve azt, hogy kivel szemben keletkezett a követelés.


17


Az új államszámviteli szabályok alapján a mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti bevételi rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott (előírt), - még pénzügyileg nem teljesített - követeléseket kell kimutatni költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes megbontásban. Ezért a követelés fogalma az egységes rovatrend szerint azt határozza meg, hogy a jogszerű fizetési igény miből ered, illetve milyen bevételi jogcímen keletkeztet pénzbevételt. Az új államszámviteli szabályok szerint a mérlegben követelések között elkülönítetten kell kimutatni  az immateriális javakra, a beruházásra adott előlegeket, valamint  a jelenlegi számviteli szabályok szerint az aktív pénzügyi elszámolások között átfutó kiadásként kimutatott foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegeket, elszámolási kötelezettséggel nyújtott különböző előlegeket,  a szállítóknak adott előleget.

3.3.7. Vételár, eladási ár Új fogalom, együttesen tartalmazza a vételár, illetve eladási ár fogalmát is. A vételár fogalmának az eszközök bekerülési értékének megállapításánál van jelentős szerepe. Vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve az Szt. 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot, (Módosította a 497-es Korm.r.) FONTOS! Az új államszámviteli szabályok szerint a vételárban lévő, le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem része a bekerülési értéknek!

Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót (a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót is) a költségvetési számvitelben - attól függően, hogy működési, beruházási vagy felújítási kiadással kapcsolatban merült fel – az egységes rovatrend szerint a K3. Dologi kiadások (K351. rovat), vagy a beruházási és felújítási kiadásokat tartalmazó K6. Beruházások (K67. rovat), illetve K7. Felújítások (K74. rovat) rovaton kell elszámolni. A pénzügyi számvitelben a levonható és le nem vonható általános forgalmi adó elszámolása különböző módon történik. A le nem vonható általános forgalmi adót a 84. számlacsoportban az egyéb ráfordítások között, a levonható általános forgalmi adót a 36. számlacsoportban a sajátos elszámolások között a 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása könyvviteli számlán kell elszámolni. Megváltozott a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok vételárában felhalmozott kamat számviteli elszámolása is. A jelenlegi számviteli szabályok szerint a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír vételárában lévő felhalmozott kamat KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

18

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló összegét kamatbevételt csökkentő tételként, az új államszámviteli szabályok szerint pedig a költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerint a dologi kiadások között K353. Kamatkiadások rovaton, a pénzügyi számvitelben a 85. számlacsoportban a pénzügyi műveletek ráfordításai között kell elszámolni.

3.3.8.

Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések

Új fogalom, azok a támogatások, és más kifizetések tartoznak ide, amelyet a kedvezményezett visszafizetési kötelezettség nélkül kapott. „Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerződés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevőt a felhasználásról történő beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli.” A végleges jelleggel nyújtott támogatásokat és más ellenérték nélküli kifizetéseket a költségvetési számvitelben aszerint is meg kell különböztetni, hogy államháztartáson belülre vagy államháztartáson kívülre, illetve működési (K506., K511.) vagy felhalmozási célra történik (K84., K88.) a kifizetés. Ha a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatást a kedvezményezett meghatározott célra kapja, jogszabály vagy a támogatási szerződés előírhatja a kapott pénzeszköz felhasználásáról való beszámolási kötelezettséget, illetve a jogtalan felhasználás vagy igénybevétel esetén a visszafizetési kötelezettséget. A jogtalan igénybevétel, felhasználás miatti visszafizetések esetében a megkülönböztetés a költségvetési számvitelben aszerint történik, hogy az államháztartási szervezetnek visszafizetési kötelezettsége államháztartáson belüli vagy államháztartáson kívüli szervezettel szemben van, illetve működési célú (K506., K511.) vagy felhalmozási célú pénzeszközt kell visszafizetnie (K84.,K88). A végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések visszafizetéséből származó működési vagy felhalmozási bevételt,  ha az államháztartáson belüli szervetettől érkezik a B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről bevételi jogcímcsoporton belül a B16. rovaton, illetve a B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről bevételi jogcímcsoporton belül a B25. rovaton kell elszámolni. 

Az államháztartáson kívüli szervezet által visszafizetett összeget a B6. Működési célú átvett pénzeszközök bevételi jogcímcsoporton belül a B63. rovaton, illetve a B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök bevételi jogcímcsoporton belül a B73. rovaton kell elszámolni.


19


3.3.9. Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség Új fogalom.

A kötelezettség jelenlegi fogalmát váltja fel. Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség: az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből – ide értve az átvállalt kötelezettségeket is – jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette.

20

Ilyennek minősül különösen: 

a számfejtett személyi juttatás,



a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, (szállítói számla)



a felvett hitelek, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai,



a kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai.

vagy

A 2013. évre vonatkozó számviteli szabályok szerint a mérlegben a kötelezettségeket hosszúlejáratú – ezen belül a kapott kölcsönökkel, felvett hitelekkel, pénzügyi lízinggel, kötvénykibocsátással, egyéb hosszú lejáratú kötelezettséggel kapcsolatos - kötelezettségek és rövid lejáratú – ezen belül rövid lejáratra kapott kölcsönökkel és hitelekkel, szállítókkal, likvid hitelekkel, a hosszú lejáratú kötelezettségekből a következő évet terhelő részletekkel, egyéb rövid lejáratú kötelezettségekkel kapcsolatos – kötelezettségek megbontásban kell kimutatni. Az új államszámviteli szabályok alapján a mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti kiadási rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes megbontásban mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. Ezért a végleges kötelezettségvállalás fogalma azt határozza meg, hogy az elismert fizetési kötelezettség milyen kiadási jogcímen keletkeztet pénzkiadást. Az új államszámviteli szabályok szerint a mérlegben a kötelezettségek között elkülönítetten kell kimutatni  a vevőtől kapott előlegeket, valamint 

a jelenlegi számviteli szabályok szerint a passzív pénzügyi elszámolások között átfutó bevételként kimutatott utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket.



3.4. Számlakeret, számlarend, analitikus nyilvántartások Az egységes számlakeretet a 16. melléklet állapítja meg.

Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, azonban az egyes könyvviteli és nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező számlákra alábonthatók.

21

Figyelem! Önkormányzati alrendszerben a fizetési számlákat az Ávr. 145. § -a szerinti fizetési számlák és a fizetési számlákhoz kapcsolódó alszámlák szerint a számlakeretben alá kell bontani!

Az egységes számlakeret célja, hogy a gazdálkodó eszközeinek és forrásainak, a gazdasági műveletek eredményre gyakorolt hatásának egységes rendszerbe foglalásával  

segítséget adjon a gazdálkodó számvitelének megszervezéséhez, biztosítsa a kormányrendelet szerinti beszámoló elkészítéséhez alapinformációkat.

szükséges

A költségvetési szervnek a saját számlarendje kialakításához az új államszámviteli rendeletben foglalt számviteli elszámolásra vonatkozó szabályokon kívül figyelembe kell vennie:  az egységes számlakeretett,  az egységes rovatrendet, a rovatok tartalmára vonatkozó előírásokat  a kötelezően vezetendő részletező nyilvántartások tartalmára vonatkozó előírásokat,  az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendeletet,  a kormányzati funkciók (COFOG), államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendeletet,  az elemi költségvetés és az elemi költségvetési beszámoló űrlapjait,  a 2014. évi Mérlegjelentés új tagolását

3.4.1. Eltérések a jelenlegi és az új számlakeret között  a vállalkozásokéhoz hasonló felépítésű  az 1-9. számlaosztály számlái nem tartalmazzák a. előirányzat számlákat  0. számlaosztályba kerültek át b. előirányzat teljesítési (forgalmi) számlákat, c. finanszírozási bevételi és kiadási számlákat KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  az 1-9. számlaosztály számlái tartalmazzák a pénzügyi számvitelben elszámolt eredményszemléletű adatokat (Csak a pénzügyi számvitelben használt könyvviteli számlák) a. 1-4. számlaosztály: mérlegszámlák, az 1–3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazza. b. 5-9. számlaosztály: eredményszámlák, az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák. c. az eredményszemléletű bevételeket közgazdasági osztályozás szerint és szakfeladatok szerint is a 9. számlaosztályban kell elszámolni, d. a költségek elszámolása elsődlegesen költség-nemek szerint az 5. számlaosztályban, e. a megtérült költségek elszámolása másodlagosan tevékenységek (szakfeladatok) szerint a 7. számlaosztályban, a 7. számlaosztályt a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. (nem minden költségvetési szervnek lesz szakfeladata), a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza. f. a szakfeladathoz közvetlenül hozzá nem rendelhető (közvetett) költségek elszámolása a 6. számlaosztályban g. a ráfordítások elszámolása a 8. számlaosztályban,  a 0. számlaosztály nyilvántartási számlái (01. és 02. kivételével) tartalmazzák a költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerint nyilvántartásba vett o előirányzatok, o előírt követelések, o kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, teljesített költségvetési és finanszírozási bevételek és kiadások halmozott adatait. (Csak a költségvetési számvitelben használt nyilvántartási számlák.)  a pénzmozgások elszámolása: a. a pénzügyi számvitelben: a 31-33. Pénzeszközökkel szemben költségként, ráfordításként, illetve eredményszemléletű bevételként, b. a költségvetési számvitelben: költségvetési vagy finanszírozási kiadásként és bevételként a 05. és 09. számlacsoportban az egységes rovatrend szerint vezetett nyilvántartási számlákon a 00. nyilvántartási ellenszámlákkal szemben.

3.4.2.

A pénzügyi számvitelben a könyvviteli számlák tagolása

Eszköz számlák 1-3. számlaosztály számlái (számlacsoport mélységig): 1-es számlaosztály számlái: a Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök 11. Immateriális javak 12-15. Tárgyi eszközök 12. Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 13. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek 14. Tenyészállatok KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

22

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 15. Beruházások, felújítások 16-17. Befektetett pénzügyi eszközök 16. Tartós részesedések 17. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 18. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 2-es számlaosztály számlái: a Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök 21-23. Készletek 21. Vásárolt anyagok 22. Átsorolt, követelés fejében átvett készletek, egyéb készletek 23. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok 24. Értékpapírok 3-as számlaosztály számlái: a Pénzeszközök, követelések, aktív időbeli elhatárolások 31-34. Pénzeszközök 31. Hosszú lejáratú betétek 32. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek 33. Fizetési számlák 34. Idegen pénzeszközök 35. Követelések 36. Sajátos elszámolások 37. Aktív időbeli elhatárolások Forrás számlák 4-es számlaosztály számlái 41. Saját tőke 42. Kötelezettségek 43. Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások 44. Passzív időbeli elhatárolások 49. Évi mérlegszámlák Költségszámlák 5-6-7. számlaosztály számlái 5. Költségnemek 6. Általános költségek 7. Szakfeladatok költségei Eredményszámlák 8-as számlaosztály Elszámolt költségek és ráfordítások számlái: 81. Anyagjellegű ráfordítások 82. Személyi jellegű ráfordítások 83. Értékcsökkenési leírás 84. Egyéb ráfordítások 85. Pénzügyi műveletek ráfordításai 86. Rendkívüli ráfordítások 9-es számlaosztály Eredményszemléletű bevételek számlái: 91. Tevékenység nettó eredményszemléletű bevételei 92. Egyéb eredményszemléletű bevételek 93. Pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei 94. Rendkívüli eredményszemléletű bevételek Nyilvántartási számlák KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

23

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 0. számlaosztály nyilvántartási számlái közül: Pénzügyi számvitel nyilvántartási számlái: 01. Befektetett eszközök 02. Készletek

3.4.3. Költségek elszámolása a pénzügyi számvitelben A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket  

elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni.

3.4.4. Az általános költségek elszámolására szolgáló könyvviteli számlák a pénzügyi számvitelben A pénzügyi számvitelben a szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolására a 6. számlaosztály használható. A 6. számlaosztályban a költségeket a következők szerint kell elszámolni:      



a 61. Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit, a 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek – például mosoda, energiaüzem, élelmezési üzem – a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják a tevékenységet, a 63. Szakmai egységek költségei számlacsoport tartalmazza a sajátos, az alaptevékenység részeként működő szakmai részlegek – például laboratóriumok, dokumentációs tárak, szertárak – költségeit, a 64. Szakágazatok általános költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek több, azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek, a 65. Vállalkozói részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni az önálló termelő, szolgáltató üzemek költségeit, ha azok kizárólag a vállalkozási tevékenység érdekében merülnek fel, és a 66. Központi irányítás költségei számlacsoport tartalmazza a szervezet egészére kiterjedő költségeket, ha azok nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. 46. § (7) Nem kötelező a 6. és 7. számlaosztály használata, és a (6) bekezdés szerinti tagolás elvégzése, ha a tevékenység egy szakfeladatot sem vagy kizárólag egy szakfeladatot érint. (Módosította a 497-es Korm.r.)

3.4.5. Eredményszemléletű bevételek elszámolása a pénzügyi számvitelben A pénzügyi könyvvezetés során a 9. számlaosztályban az eredményszemléletű bevételek elszámolására szolgáló könyvviteli számlák közül KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

24

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló   

az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (912.), az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (922.) a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei (941.)

elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. A költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatásban a bevételek között csak ezeken a jogcímeken elszámolt eredményszemléletű bevételeket kell figyelembe venni.

25

3.4.6. A költségvetési tagolása

számvitelben

a

nyilvántartási

számlák

Költségvetési számvitel nyilvántartási számlái 03.Függő és biztos (jövőbeni) követelések 04.Függő kötelezettségek 05.

Kiadási előirányzatok, kötelezettségek, teljesítés

kötelezettségvállalások,

más

fizetési

09. Bevételi előirányzatok, követelések, teljesítés 00. Nyilvántartási ellenszámlák A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend bevételei és kiadásai szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát továbbontva   

bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára, (1 végű) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, (2 végű) és teljesítés nyilvántartási számlára.(3 végű)

Az 05. és a 09. számlacsoport nyilvántartási számláit, valamint a 03. és 04. számlacsoport szerinti nyilvántartási számlákat 

a költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács könyvvezetési és beszámolási feladatait ellátó szerv az elemi költségvetés egészére,



a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő előirányzatonként

vezeti.



3.4.7. Számlarend

Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend az Szt. 161. §-a szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról e rendelet nem rendelkezik.

26 A számviteli törvény 161. §-a szerint (1)

A kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó az egységes számlakeret előírásainak figyelembevételével olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az e törvényben előírt beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja.

(2)

A számlarend a következőket tartalmazza: a) b)

minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. Az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy a felelős. Az újonnan alakuló – e törvény hatálya alá tartozó és kettős könyvvitelt vezető – gazdálkodó köteles számlarendjét a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül, az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre áttérő gazdálkodó az áttérés időpontjáig elkészíteni. E törvény változása esetén a számlarend szükséges módosítását a törvényi változás hatálybalépését követő 90 napon belül kell elvégezni.

(3) (4) (5)

3.4.8. Részletező analitikus nyilvántartások A számlarendben kell szabályozni a részletező nyilvántartások    

vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások és az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlák adataiból a pénzügyi könyvvezetéshez készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit.


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás nyilvántartási számlákon nem szereplő adatairól, továbbá a jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. A részletező nyilvántartások kötelező minimum tartalmát a 14. melléklet állapítja meg. A kormányrendeletben előírt részletező nyilvántartások: a. b. c. d. e. f. g. h. i. j.

előirányzatok nyilvántartása, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása, követelések nyilvántartása, az adott és kapott előlegek nyilvántartása, a pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása, az immateriális javak nyilvántartása, a tárgyi eszközök nyilvántartása, értékpapírok, részesedések nyilvántartása, a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása, a készletek nyilvántartása.

3.5. Rovatrend szerkezete, tartalma  

 

A költségvetési bevételek és kiadások, valamint a finanszírozási bevételek és kiadások elszámolása az egységes rovatrend alapján történik. A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését a 15. mellékletben meghatározott egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egyes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatók. Az egységes rovatrend szerint a kiemelt kiadási és bevételi jogcímek a következők: o K1-8. Költségvetési kiadások  K1. Személyi juttatások  K2. Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó  K3. Dologi kiadások  K4. Ellátottak pénzbeli juttatásai  K5. Egyéb működési célú kiadások  K6. Beruházási kiadások  K7. Felújítások  K8. Egyéb felhalmozási célú kiadások o K9. Finanszírozási kiadások o B1-7. Költségvetési bevételek  B1. Működési célú támogatások államháztartáson belülről  B2. Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről  B3. Közhatalmi bevételek  B4. Működési bevételek  B5. Felhalmozási bevételek  B6. Működési célú átvett pénzeszközök  B7. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök o B8. Finanszírozási bevételek KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

27


3.6. Kormányzati funkciók szakfeladatrend

szerinti

osztályozási

rend,

Jelenleg a bevételek és a kiadások osztályozása adminisztratív, közgazdasági és funkcionális szempontok szerint történik. 

Az adminisztratív szempontú osztályozásnál: költségvetési szervek esetében maga a költségvetési szerv tekinthető adminisztrációs egységnek. A központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai tekintetében az adminisztratív osztályozás alapja ezentúl nem a fejezet, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben megjelenő törvényi sor lesz. Az összevont beszámolók elkészítése a konszolidáció keretében történik.



Az egységes közgazdasági szempontú osztályozás: egységes rovatrend alapján, amely az államháztartás egészére tartalmazza a bevételek és kiadások elszámolásának jogcímeit (rovatait), de a tervezés szintjén nem tartalmaz a különböző adatszolgáltatásokhoz, nemzetközi statisztikai jelentések elkészítéséhez szükséges kiegészítő adatokat.



A bevételek és kiadások szakfeladatok szerinti nyilvántartását felváltja a kormányzati funkciók szerinti nyilvántartás: Jelenleg funkcionális osztályozásnak a szakfeladatrendet tekintjük, ami nem felel meg a nemzetközileg funkcionális osztályozásnak tekintett kormányzati funkciók szerinti osztályozásnak. A költségvetési számvitelben a bevételeket és a kiadásokat azokon a kormányzati funkciókon kell elszámolni, amelyek érdekében azok felmerülnek. Csak a költségvetési számvitelben kell alkalmazni!



A szakfeladatrend, mint egy külső negyedik tevékenység alapú osztályozás, a tevékenységek eredményességének, önköltségének mérésénél kap szerepet. Az államháztartás számviteli rendszerével szemben támasztott elvárás, hogy az egyes tevékenységek teljesítménye, eredményessége mérhető legyen. Ennek az elvárásnak fog megfelelni, hogy az egyes tevékenységek önköltségének mérését a szakfeladatrendben megjelenő feladatok szerint kell elvégezni. Csak a pénzügyi számvitelben kell alkalmazni! Alkalmazása a szabad kapacitás terhére végzett és a vállalkozási tevékenység esetében kötelező, szakmai alaptevékenység esetén akkor, ha azt vagy a szakfeladat (pl. helyiség bérbeadása esetében), vagy a funkció (pl. felsőoktatás esetében) tartalmi meghatározása előírja.


28


4.

Az államháztartás számviteli rendszere

Az államháztartás új számviteli rendszere megalkotásakor az alábbi, számvitellel szemben támasztott követelményeknek kellett egyidejűleg megfelelni:  a számvitel tartsa nyilván, a költségvetési évben pénzforgalomban teljesülő bevételek és kiadások számbavételén túl, a jövőben várható bevételeket követelésként és a jövőben várható kiadásokat kötelezettségként, így nem csak a zárszámadást, hanem a gazdálkodást és a tervezést (a teljes költségvetési ciklust) is segíti;  a számvitel tartsa nyilván a nemzeti vagyont, ezáltal a kiadások és bevételek alakulása összevethető a vagyon alakulásával;  a számvitel mérje az egyes tevékenységek teljesítményét, költségeit, legyen alkalmas a hasonló tevékenységet végző egységek összehasonlítására, a jövedelmezőség mérésére, az önköltség számítására. Az új államszámviteli rendszer – a nemzetközi elvárásoknak is megfelelve – a felsorolt követelményeknek oly módon tesz eleget, hogy a kettős könyvvitel zárt rendszerén

belül elkülöníti  a

bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének folyamatos mérésére szolgáló költségvetési számvitelt



a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye mérésére szolgáló pénzügyi számvitelt.

Az államháztartás számvitele tehát a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll

Az egyidejű költségvetési és pénzügyi számviteli elszámolások államháztartás egészére történő kiterjesztése lehetővé teszi az államháztartás egészére készülő, számvitelileg alátámasztott információk előállítását mind a nemzeti vagyon, mind az államháztartás kiadásai, bevételei – közgazdasági és funkcionális osztályozás szerinti – alakulása tekintetében.


29


4.1. Költségvetési számvitel Fogalma: 

a költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának,



a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá



a központi költségvetés Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből kapott támogatások felhasználásának

a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. Áht. 14. § (3) bek.:”A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból, származó részesedését, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatai támogatásait, valamint a részükre juttatandó költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza.”

A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események elszámolására vonatkozó szabályok 

az előirányzatok és a teljesítések tekintetében január 31-éig, az Áht. 34. § (5) bekezdése szerinti esetben az ott megjelölt időpontig, Áht. 34. § (5) A képviselő-testület a (2) és (3) bekezdés szerinti előirányzatmódosítás, előirányzat-átcsoportosítás átvezetéseként – az első negyedév kivételével – negyedévenként, a döntése szerinti időpontokban, de legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési rendeletét. Ha év közben az Országgyűlés – a helyi önkormányzatot érintő módon – a 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetben meghatározott támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.



a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. § c) pontja és 138. § (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés időpontjáig lehet elszámolni. Ávr. 134. § Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig,


30

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Ávr. 138. § (5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig,

A költségvetési számvitel feladata  

a költségvetési folyamatok mérése, a központi és a helyi gazdálkodási döntések meghozatalának és a zárszámadás támogatása.

A költségvetési számvitellel biztosítható  

a kiadások és bevételek közgazdasági és kormányzati funkciók szerinti osztályozása.

A költségvetési számvitel jellemzői   



pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelen alapul és a 0-ás számlaosztályon belül a 00. és 03-09. számlacsoportokban vezetett az egységes rovatrendhez igazodó nyilvántartási számlák használatával valósul meg, valamennyi rovat egy-egy számlát képez, amely a 05 és 09. számlacsoportban tovább tagolódik: 1. az utolsó számjegy 1 = előirányzat, 2. az utolsó számjegy 2 = követelés, illetve kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, 3. az utolsó számjegy 3 = pénzügyi teljesítés nyilvántartására szolgáló számla. a kettős könyvvitel ellenszámlák használatával történik, amelyek információt adnak: 1. követelés, kötelezettségvállalás esetén annak esedékességéről, időbeliségéről (költségvetési évben vagy azon túl esedékes) 2. teljesítés esetén annak tevékenység (alap- és vállalkozási tevékenység) és kormányzati funkciók szerinti besorolásáról)

A 0-s számlaosztály tartalmazza a költségvetési számvitel nyilvántartási számláit: 

a 03. nyilvántartási számlák a függő és biztos (jövőbeni) követelések,



a 04. nyilvántartási számlák a függő kötelezettségek,



a 05. nyilvántartási számlák az egységes rovatrend szerinti tagolásban a kiadási előirányzatok, a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a teljesítések, KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

31


a 09. nyilvántartási számlák az egységes rovatrend szerinti tagolásban a bevételi előirányzatok, a követelések és a teljesítések kimutatására szolgálnak,



a 00. nyilvántartási ellenszámlák közül a 05. és 09. nyilvántartási számlákhoz kapcsolódó nyilvántartási ellenszámlák  001. az előirányzatok,  002. a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek,  003. a kiadások,  004. a követelések,  005. a bevételek,

 a 00. nyilvántartási ellenszámlák közül a 006. a 03. és 04. nyilvántartási számlák ellenszámlája. A nyilvántartási számlákon kell rögzíteni    

az előirányzatokat, a kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, a követelés előírásokat, azok változásait, és a pénzügyi teljesítéseket.

Az egy-egy rovathoz tartozó nyilvántartási számlák szerkezeti felépítése lehetővé teszi, hogy az adott rovaton a szabad előirányzat és a még nem teljesített kötelezettségvállalás megállapítása ne az analitikus nyilvántartások alapján, hanem a nyilvántartási számlák egyenlegadatai alapján történjen.

4.1.1. Nyilvántartási számlák szerkezeti felépítése Kiadások nyilvántartási számlái: Pl. szolgáltatási kiadások közül a közüzemi díjak nyilvántartási számláinak szerkezeti felépítése a következő: 05.  Kiadási előirányzatok, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, teljesítések nyilvántartási számlái 053.  Dologi kiadás 0533.  Szolgáltatási kiadás 05331.  Közüzemi díjak 053311.  Közüzemi díjak előirányzata 053312.  Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség közüzemi díjra 053313.  Közüzemi díjak teljesítése (forgalmi számla)


32

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Kiadások nyilvántartási ellenszámlái: 002.  Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

0021.  Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla (nem végleges kötelezettségvállalás!) 0022.  Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla 0023.  Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla (nem végleges kötelezettségvállalás!) 0024.  Költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla A 002. nyilvántartási ellenszámlák a kiadások 05.. (2) végű állományi számláihoz kapcsolódnak.

03.

 Kiadások nyilvántartási ellenszámla

0031.  Alaptevékenység kiadási ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva, 0031+kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezéssel) 0032.

 Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva, 0032 + kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezéssel)

0033.  Általános kiadások ellenszámla (a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására szolgál) A 003. nyilvántartási ellenszámlák a kiadások 05..(3) végű forgalmi számláihoz kapcsolódnak.


33


Bevételek nyilvántartási számlái: Pl. a közhatalmi bevételek közül gépjárműadó nyilvántartási számláinak szerkezeti felépítése a következő: 09.  Bevételi előirányzatok, követelések teljesítések nyilvántartási számlái 093.  Közhatalmi bevételek 0935.  Termékek és szolgáltatások adói 09354.  Gépjárműadók 093541.  Gépjárműadók előirányzata 093542.  Követelés gépjárműadókra 093543.  Gépjárműadók teljesítése (forgalmi számla)

Bevételek nyilvántartási ellenszámlái: 004.  Követelés nyilvántartási ellenszámla 0041.  Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla 0042.  Költségvetési évet követően esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla A 004. nyilvántartási ellenszámlák a bevételek 09..(2) végű állományi számlákhoz kapcsolódnak

005.  Bevételek nyilvántartási ellenszámla 0051.  Alaptevékenység bevételei ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva, 0051 + kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezésével) 0052.

 Vállalkozási tevékenység bevételei ellenszámla (kormányzati funkciónként tagolva, 0052 + kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla + kormányzati funkció megnevezésével)

A 005. nyilvántartási ellenszámlák a bevételek 09..(3) végű forgalmi számláihoz kapcsolódnak Az előirányzat nyilvántartási számlák nyilvántartási ellenszámlája mind a kiadási, mind a bevételi előirányzatok tekintetében a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla.


34


Kiadások és bevételek teljesítésének elszámolása A költségvetési számvitelben a pénzügyileg teljesített költségvetési és finanszírozási kiadások és bevételek nyilvántartása a A teljesítések nyilvántartási számláin (3-as végű számlák) 

003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a



005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik

35 A kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merült fel a nyilvántartási ellenszámlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül az Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontja szerinti kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni. A 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlán belül a tevékenységre, kormányzati funkcióra közvetlenül nem hozzárendelhető kiadások évközi elszámolására döntés alapján külön nyilvántartási számla nyitható.0033.

Összefoglalva a nyilvántartási ellenszámlák alábontásával valósul meg:     

a bevételek és kiadások alap- és vállalkozási tevékenység, valamint kormányzati funkciók szerinti kimutatása, a követelések és kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetében pedig azok költségvetési évben, illetve költségvetési évet követően esedékes, valamint a nem végleges és a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása. a teljesítések nyilvántartási számláin 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával vagy a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a kiadás vagy bevétel nyilvántartásba vétele attól függően, hogy a kiadás vagy bevétel mely tevékenység, kormányzati funkció végzése során merül fel. E nyilvántartási számlákat alap és vállalkozási tevékenység, ezen belül kormányzati funkciók szerint tovább kell tagolni.

Függő és biztos (jövőbeni) követelések, függő kötelezettségek nyilvántartási számlái A 03. Függő és biztos (jövőbeni követelések, illetve 04. Függő kötelezettségek nyilvántartási számlákon kell nyilvántartani: [Áhsz.41. § (2)] 

Az Szt. 3. § (8) bekezdés 17. és 18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követeléseket, valamint Szt. 3. § (8) bek. 15. pontja: biztos (jövőbeni) kötelezettség: az olyan visszavonhatatlan kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján már fennáll, de a szerződés teljesítése még nem történt meg, ezért mérlegtételként nem


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló szerepeltethető. A biztos (jövőbeni) kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek. Ide tartoznak különösen: a határidős adásvételi ügyletek, a swap ügyletek határidős része miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Nem tartoznak ide az üzleti tevékenységgel kapcsolatos, folyamatosan felmerülő költségek;

 

az Szt. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségeket ide értve  az egységes rovatrend K506. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson belülre,  K84. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre,  K511. Egyéb működési célú támogatások államháztartáson kívülre és  K88. Egyéb felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre  rovatokon nyilvántartott kiadásokból előlegként kifizetett támogatásokkal, illetve  B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és  B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovatokon nyilvántartott bevételek közül az előlegként kapott támogatásokkal kapcsolatos elszámolási követeléseket és kötelezettségeket is

a 03. és 04. számlacsoportban a 006. Egyéb nyilvántartási ellenszámlával szemben kell nyilvántartani.

4.1.2. Költségvetési könyvvezetés 4.1.2.1. Eredeti előirányzat és az előirányzat módosítások nyilvántartása Az eredeti előirányzat, majd azt követően annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele a bevételi és kiadási előirányzatok (1-es végű) nyilvántartási számláin a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik. Könyvelési tételek: csak a költségvetési számvitel szerint a) Eredeti előirányzat (előirányzat növekedés) nyilvántartásba vétele Bevételi előirányzat T 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla K 09(1) Bevételi előirányzatok


36

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Kiadási előirányzat T05(1) Kiadási előirányzatok K 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla b) Előirányzat csökkenés miatti módosítás Bevételi előirányzat T 09(1) Bevételi előirányzatok K 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla

37

Kiadási előirányzat T 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla K 05(1)Kiadási előirányzatok

4.1.2.2. Tartalékok rovathoz kapcsolódó előirányzat változások Az egységes rovatrend K512. Tartalékok rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kizárólag a bevételi és kiadási előirányzatokat érintő gazdasági események nyilvántartásba vétele történhet. Könyvelési tételek: csak a költségvetési számvitel szerint a) Bevételi előirányzat növekszik és a tartalék előirányzat is növekszik T 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla K 09(1) Bevételi előirányzat és T 055121. Tartalék előirányzata K 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla b) Tartalék előirányzat csökken, más költségvetési kiadás előirányzata növekszik T 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla K 055121. Tartalék előirányzata és T 05(1) Kiadási előirányzat K 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla

4.1.2.3. Követelés növekedésének és csökkenésének (teljesítés kivételével) nyilvántartása A követelés növekedésének, így különösen annak  előírása,  vásárlása,


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  átvétele,  elszámolt értékvesztés visszaírása,  árfolyam-változás miatti növekedése A követelés (a teljesítés kivételével) csökkenésének, így különösen annak  behajthatatlanná válása,  értékesítése,  átadása, elengedése,  elszámolt értékvesztése,  árfolyam-változás miatti csökkenése nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül, a követelések nyilvántartási számláin - (2) végű követelés nyilvántartási számlák) - a 004. Követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben történik: 004. Követelés nyilvántartási ellenszámla 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla 0042. Költségvetési évet követően esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla A követelések nyilvántartására szolgáló (2-es végű) nyilvántartási számlák év közben az előírt követelések halmozott adatait tartalmazzák. Év végén a zárlati tételek keretében az előírt követelések (09/2-es végű) nyilvántartási számláit a 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben kell lezárni. A teljesítési (09/3-as végű) nyilvántartási számlákat a 005. bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben kell lezárni. Nem lehet a követelések nyilvántartási számláin nyilvántartani az Szt. szerinti biztos (jövőbeni) követeléseket.

Pl. A beszedő szervezetet megillető közhatalmi bevételek elszámolása Könyvelési tételek: költségvetési és pénzügyi számvitel szerint is 1.A közhatalmi bevétel követelésként való előírása a költségvetési számvitel szerint T 093..(2) Követelés közhatalmi bevételre K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla 2.Közhatalmi bevétel követelésként való előírása a pénzügyi számvitel szerint T 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre K 911.Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 3.Teljesítés a költségvetési számvitel szerint T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla K 093..(3) Közhatalmi bevételek teljesítése 4.Teljesítés a pénzügyi számvitel szerint T 33. Fizetési számlák KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

38

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló K 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre

Pl. Építményadó (vagyoni típusú adó) bevétel elszámolása Könyvelési tételek: költségvetési és pénzügyi számvitel szerint is 1.Az építményadó bevétel követelésként való előírása a költségvetési számvitel szerint T 09342. Követelés vagyoni típusú adóra K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla 2.Építményadó bevétel követelésként való előírása a pénzügyi számvitel szerint T 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre K 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 3.Teljesítés a költségvetési számvitel szerint T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla K 09343. Vagyoni típusú adók teljesítése 4.Teljesítés a pénzügyi számvitel szerint T 3312… Önkormányzatok fizetési számláihoz kapcsolódó alszámlák közül az építményadó beszedési számla K 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre

4.1.2.4. Behajthatatlan követelés leírása a) Behajthatatlan követelés leírása esetén a behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül a követelés elengedésének. A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. b) Behajthatatlanná minősített követelésekre kapott összeg elszámolása A behajthatatlannak minősített követelésekre kapott összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni. Ha a követelésre korábban értékvesztést számoltak el, a követelés nyilvántartott értékét meghaladóan realizált összeget az eredeti követeléssel azonos nyilvántartási számlán kell nyilvántartásba venni.

Pl. Behajthatatlan követelés leírása Könyvelési tételek: a) költségvetési számvitel szerint T 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla K 09(2) Bevételi követelés b) pénzügyi számvitel szerint T 84.Egyéb ráfordítások K 35. Követelések


39


Pl. Követelés elengedése Könyvelési tételek: a) Költségvetési számvitel szerint T 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla K 09 (2) Követelés … bevételre b) Pénzügyi számvitel szerint T 86. Rendkívüli ráfordítások K 351. Költségvetési évben esedékes követelések

Pl. Követelések értékvesztésének elszámolása Könyvelési tételek: a) Költségvetési számvitel szerint T 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla K 09 (2) Követelés … bevételre b) Pénzügyi számvitel szerint T 84. Egyéb ráfordítások K 3581-3586. Követelések értékvesztése (főbb bevételi jogcímek szerint)

4.1.2.5. Költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes követelések Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének vagy a nyitó rendező tételek szerinti átsorolás évére esik. [Áhsz2.. 54. § g) pont. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani.

Pl. Kiszámlázott szolgáltatás esetén Könyvelési tételek: a) Költségvetési évben esedékes követelés előírása költségvetési számvitel szerint T 094022. Követelés szolgáltatás ellenértékére K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla


40

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló b) Költségvetési évben esedékes követelés előírása pénzügyi számvitel szerint a követelés kimutatására szolgáló könyvviteli számla: 351. Költségvetési évben esedékes követelések T 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre K 912. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva) c) Költségvetési évet követően esedékes követelés esetén a bevétel előírása ca) a költségvetési számvitel szerint: a nyilvántartási ellenszámla: 0042. Költségvetési évet követően esedékes követelések T 094022. Követelés szolgáltatás ellenértékére K 0042. Költségvetési évet követően esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla cb) a pénzügyi számvitel szerint a követelés kimutatására szolgáló könyvviteli számla: a 352. Költségvetési évet követően esedékes követelések T 3524. Költségvetési évet követően esedékes követelések működési bevételre K 912. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva) cc) Ha a költségvetési évet követően esedékes követelés pénzügyi rendezése a tárgyévben megtörténik A költségvetési évet követően esedékes követelést vissza kell vezetni és a költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartásba venni: ca)-cb) könyvelési tételek fordítottja és az a)-b) könyvelési tételek d) év végén időbeli elhatárolás Kapcsolódó könyvelési tétel a pénzügyi számvitel szerint: az eredményszemléletű bevétel időbeli elhatárolása: T 912. Eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (szakfeladatonként tagolva) K 441. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása


41


4.1.2.6. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek növekedésének, csökkenésének nyilvántartásba vétele A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének, így különösen annak  keletkezése,  árfolyam-változás miatti növekedése és

42

csökkenésének (a teljesítés kivételével), így különösen annak  más általi átvállalása,  elengedése,  árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az  végleges vagy  nem végleges,  költségvetési évben esedékes vagy  költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségeknek minősül. A végleges kötelezettségvállalások nyilvántartására szolgáló (05/2-es végű) számlák év közben a végleges kötelezettségvállalások halmozott adatait tartalmazzák. Év végén a zárlati tételek keretében végleges kötelezettségvállalás (05/2-es végű) nyilvántartási számlákat a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben kell lezárni. A teljesítési (05/3-as végű) nyilvántartási számlákat a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával szemben kell lezárni.

Pl. Szakmai anyag beszerzésnél (raktárral rendelkező költségvetési szerv esetén) 1. A megrendelés visszaigazolása megtörtént, nem végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele Könyvelési tételek: a.

a nem végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele áfa nélküli értéken (előzetes kötelezettségvállalás) a költségvetési számvitel szerint

T 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettség nyilvántartási ellenszámla

kötelezettségvállalás,

más

fizetési

K 053112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szakmai anyagok beszerzésére b.

és az előzetes áfa miatti nem végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele a költségvetési számvitel szerint KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettség nyilvántartási ellenszámla


más

fizetési

K 053512. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra A nem végleges kötelezettségvállalás a pénzügyi számvitelben nem jelenik meg 2. A teljesítés megtörtént, a szállító kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele

számlája

megérkezik,

a

végleges

43

Könyvelési tételek: a) a nem végleges kötelezettségvállalás megszüntetése (visszavezetése) a költségvetési számvitel szerint T 053112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szakmai anyagok beszerzésére (áfa nélküli érték) K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla és T 053512. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla b) a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele a szállító teljesítésigazolással ellátott számlája alapján a költségvetési számvitel szerint T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 053112. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség szakmai anyagok beszerzésére (áfa nélküli érték) és az előzetesen felszámított áfa végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele és T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 053512. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra 3. A teljesítésigazolással ellátott szállító számlája alapján a szakmai anyag raktárra vétele (áfa nélküli vételáron) pénzügyi számvitel szerint Könyvelési tételek:


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 211 Anyagok K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra és Az előzetesen felszámított áfa elszámolása a pénzügyi számvitel szerint a. ha az áfa levonható T 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dolgi kiadásokra b. ha az áfa nem vonható le T 84. Egyéb ráfordítások K4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dolgi kiadásokra

4.1.2.7. A korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás átvezetése a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás nyilvántartási számlára a teljesítéssel egyidejűleg kerülhet sor Ha a korábban nyilvántartásba vett kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség a jogosult számlája vagy más okból végleges kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül, azt át kell vezetni a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlára. Az átvezetésre a teljesítéssel egyidejűleg kerülhet sor az egységes rovatrend szerint a    

K504. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre, K508. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre, K82. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre és K86. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson kívülre rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén

Pl. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök államháztartáson belülre nyújtásának és visszatérülésének elszámolása a támogatást, kölcsönt nyújtó költségvetési szervnél Könyvelési tételek: A visszatérítendő támogatás, kölcsön államháztartáson belülre történő nyújtásának és visszatérülésének elszámolása a támogatást, kölcsönt nyújtó költségvetési szervnél A) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtása a költségvetési számvitel szerint


44

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 1. Kötelezettségvállalás (nem végleges) nyilvántartásba vétele T 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 055042. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtására államháztartáson belülre 2. Az adott kölcsön, visszatérítendő támogatás folyósításakor a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele és a kiadás elszámolása, egyidejűleg követelésként történő előírása a költségvetési számvitel szerint a) a nem végleges kötelezettségvállalás megszüntetése (visszavezetése) T 055042. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtására államháztartáson belülre K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla b) a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 055042. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtására államháztartáson belülre c) a pénzügyi teljesítés elszámolása alaptevékenység kiadásaként T 055043. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök nyújtása államháztartáson belülre teljesítése K 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla (+ kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla kormányzati funkció megnevezésével) d) a követelés nyilvántartásba vétele a tőkeösszegre (a folyósított összeggel azonos összegben) T 09142. Követelés működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszatérülésére államháztartáson belülről K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla e) a követelés nyilvántartásba vétele a kamatrészre T 094082. Követelés kamatbevételekre K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla


45

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló B) Visszatérítendő támogatás, kölcsön nyújtása a pénzügyi számvitel szerint 1. Az adott kölcsön, visszatérítendő támogatás folyósításának elszámolása a költségvetési évben esedékes követelés számlával szemben a) Követelés tőkeösszegre T 3511. Költségvetési évben esedékes követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről

46

K 33. Fizetési számlák b) Követelés kamatrésze T 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre K 932. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek 2. A járó kamatból a tárgyév végéig nem esedékes (be nem folyt) kamatrész passzív időbeli elhatárolása az éves könyvviteli zárlat keretében T 932. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek K 441. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása 3. A nyitó rendező tételek keretében a passzív időbeli elhatárolás visszavezetése a következő év elején T 441. Eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása K 932. Kapott (járó) kamatok és kamatjellegű eredményszemléletű bevételek C) Az adott kölcsön, visszatérítendő támogatás visszatérülésének elszámolása költségvetési számvitel szerint 1. A tőkeösszeg visszafizetése T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla (+ a kormányzati funkció számozással és a nyilvántartási számla kormányzati funkció megnevezéssel K 09143. Működési célú visszatérítendő támogatások, visszatérülése államháztartáson belülről teljesítése

kölcsönök

2. A kamatrész megfizetése T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla (+ a kormányzati funkció számozással és a nyilvántartási számla kormányzati funkció megnevezéssel K 094083. Kamatbevételek teljesítése D) Az adott kölcsön, visszatérítendő támogatás visszatérülésének elszámolása pénzügyi számvitel szerint


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 1. A tőkeösszeg visszafizetése T 33. Fizetési számlák K 3511. Költségvetési évben esedékes követelések támogatások bevételeire államháztartáson belülről

működési

célú

2. A kamat megfizetése T 33. Fizetési számlák K 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre

4.1.2.8. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása Az – Ávr. 46. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének vagy az 54. § g) pontja szerinti átsorolásának évére esik. Az Ávr. 46. § (2)–(4) bekezdése szerinti kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén annak összegét – a teljesítés határnapjára, határidejére tekintettel – meg kell osztani költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között. Ávr. 46. § (2) bek. szerint a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén a. a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év, b. a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség. (3) bek.: A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor. (4) bek.: :Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)-(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

Más kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Más fizetési kötelezettség fogalma Más fizetési kötelezettségnek a jogszabályon, jogerős vagy fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható bírósági, hatósági döntésen, vagy más fizetési kötelezettség összegét vagy


47

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló összeg megállapításának módját, továbbá a felek valamennyi jogát és kötelezettségét megállapító kötelező előíráson alapuló fizetési kötelezettség minősül.[Áht. 36. § (2) bek

4.1.2.9. Az Ávr. 46. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket teljes összegükben költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani. Ávr. 46. § (1) bek: A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

4.1.2.10. A váltóval kiegyenlített követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket

végleges

a váltó beváltásáig az eredeti követeléssel, kötelezettségvállalással, más fizetési kötelezettséggel megegyező nyilvántartási számlán kell nyilvántartani.

4.1.2.11. A költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti tagolását és a váltóval kiegyenlített követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket A részletező nyilvántartásokban kell nyilvántartani.

4.1.2.12. Előzetes követelés előírás vagy kötelezettségvállalás nélkül történő teljesítés Ha a bevételek, kiadások teljesítésének nyilvántartási számláin olyan teljesítést vesznek nyilvántartásba, amelyhez nem kapcsolódik korábban nyilvántartásba vett követelés vagy végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség, a teljesítéssel egyező összegű követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejűleg nyilvántartásba kell venni. [Áhsz. 43. § (12) bek.]


48


4.1.2.13. Költségvetési évet követően kötelezettségvállalásra történő teljesítés

előírt

követelésre

vagy

Ha a költségvetési évet követően esedékes követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között nyilvántartott követeléshez vagy kötelezettségvállaláshoz, más fizetési kötelezettséghez tartozó teljesítés rögzítése szükséges, azt előbb át kell vezetni a költségvetési évben esedékes követelések vagy végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közé. [Áhsz. 43. § (12) bek.]

4.1.2.14. Kizárólag teljesítéssel egyidejűleg történhet a kötelezettségvállalás, követelés nyilvántartásba vétele Kizárólag a teljesítéssel egyidejűleg, a teljesítéssel egyező összegű követelést vagy végleges kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a teljesítéssel egyidejűleg kell nyilvántartásba venni 



kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget az egységes rovatrend o

K913. Államháztartáson belüli megelőlegezések folyósítása,

o

K915. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása és

o

K916. Pénzeszközök betétként elhelyezése esetén,

követelést nyilvántartani az egységes rovatrend o

B11. Önkormányzatok működési támogatásai,

o

B15. Működési célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről,

o

B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről (pl. OEP támogatás),

o

B21. Felhalmozási célú önkormányzati támogatások,

o

B24. Felhalmozási célú visszatérítendő támogatások, kölcsönök igénybevétele államháztartáson belülről,

o

B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről,

o

B811. Hitel-, kölcsönfelvétel államháztartáson kívülről

o

B813. Maradvány igénybevétele,

o

B814. Államháztartáson belüli megelőlegezések,

o

B816. Központi, irányító szervi támogatás és

o

B817. Betétek megszüntetése,

o

B824. Külföldi hitelek, kölcsönök felvétele


49


kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget vagy követelést nyilvántartani a 44. § (3) bekezdése szerinti elszámolással érintett rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon. 44. § (3) Külföldi pénzértékre szóló követelésre vonatkozó teljesítést a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyam forintértékén kell nyilvántartásba venni. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítést,  ha az devizaszámláról devizában vagy valutapénztárból valutában történik, a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán kell nyilvántartásba venni.  A forintért vásárolt valutában, devizában külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség teljesítését a devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintértéken kell nyilvántartásba venni.  Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.

Pl. A) Központi irányító szervi támogatás folyósítása az irányítás alá tartozó intézmény részére (önkormányzatnál) Könyvelési tételek: költségvetési számvitel szerint a) A teljesítéssel egyidejűleg kell végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartásba venni T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 059152. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség központi, irányító szervi támogatás folyósítására b) teljesítésként T 059153. Központi, irányító szervi támogatás folyósítása teljesítése K 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla (+ kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla kormányzati funkció megnevezésével) Könyvelési tételek: pénzügyi számvitel szerint: a)

Kötelezettségként T 84. Egyéb ráfordítások K 4219. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra

b)

Teljesítésként T 4219. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra K 3311. Önkormányzatok fizetési számlái

B) Központi irányítószervi támogatás jóváírása (intézménynél) Könyvelési tételek költségvetési számvitel szerint


50

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló a) Követelésként T 098162. Követelés központi, irányító szervi támogatásra K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla b) Teljesítésként T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla (+ kormányzati funkció száma számozással és a nyilvántartási számla kormányzati funkció megnevezésével) K 098163. Központi, irányító szervi támogatás teljesítése Könyvelési tételek:

51

pénzügyi számvitel szerint a) Követelésként T 3518. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre K 921. Központi működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei b) Teljesítésként T 3313. Államháztartás önkormányzati alrendszerébe sorolt költségvetési szervek fizetési számlái K 3518. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre

Pl. Pénzeszközök hosszúlejáratú Ft betétként elhelyezése 1.Betételhelyezés költségvetési számvitel szerint a) Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettségként T0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 059162. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség pénzeszközök betétként elhelyezésére b) Teljesítésként T 059163. Pénzeszközök betétként elhelyezése teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla 2.Betételhelyezés pénzügyi számvitel szerint a) Kötelezettségként T 311. Hosszú lejáratú forintbetétek K 4219. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra b) Teljesítésként T 4219. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek finanszírozási kiadásokra K 33. Fizetési számlák 3. Betét megszüntetése költségvetési számvitel szerint a) Követelésként KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 098172. Követelés betétek megszüntetésére K 0041.Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla b)Teljesítésként T 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámla K 098173. Betétek megszüntetése teljesítése 4. Betét megszüntetése pénzügyi számvitel szerint a) Követelésként T 3518. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre K 311. Hosszú lejáratú forintbetétek b) Teljesítésként T 33. Fizetési számlák K 3518. Költségvetési évben esedékes követelések finanszírozási bevételekre

4.1.2.15. Külföldi pénzértékre nyilvántartási értéke

szóló

követelés,

kötelezettségvállalás

Külföldi pénzértékre szóló követelést, kötelezettségvállalást, más fizetési kötelezettséget a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyam forintértékén, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta esetében az Szt. 60. § (5) bekezdése szerint átszámított forintértéken kell nyilvántartásba venni.

4.1.2.16. Külföldi pénzértékre szóló kötelezettségvállalásra, más fizetési kötelezettségre vonatkozó teljesítés elszámolása 

ha az devizaszámláról devizában vagy valutapénztárból valutában történik, a valuta, deviza nyilvántartási árfolyamán,



a forintért vásárolt valutában, devizában történik, akkor a devizáért, valutáért ténylegesen fizetett forintértéken

kell nyilvántartásba venni.

4.1.2.17. Árfolyam különbözetek elszámolása Ha a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi


52

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. (deviza-árfolyam növekedése esetén) Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a költségvetési számvitelben a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni. (deviza-árfolyam csökkenése esetén)

Pl. Dologi kiadásokkal kapcsolatos devizás teljesítésekor az árfolyam különbözet elszámolása 

kötelezettség

pénzügyi

Ha a devizás kötelezettség könyv szerinti forintértéke kevesebb, mint a pénzügyi teljesítéskor érvényes devizaárfolyamon átszámított forintértéke (a fizetett összeg több) a különbözet árfolyamveszteség, amelynek elszámolása a teljesítéssel egyidejűleg Költségvetési számvitelben a különbözet nem a dologi kiadásokkal kapcsolatos nyilvántartási számlákon jelenik meg, hanem a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai rovathoz vezetett nyilvántartási számlákon kötelezettségvállalásként és teljesítésként Könyvelési tételek a) a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként T 0022 Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 053542. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb pénzügyi műveletek kiadásaira b) Teljesítésként T 053543. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai teljesítése K 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla Pénzügyi számvitelben a különbözet kötelezettségkén nem jelenik meg, hanem annak összegét a pénzügyi teljesítéskor a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között számoljuk el T 853. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása K 32/33. Fizetési számlák



Ha a devizás kötelezettség könyv szerinti forintértéke több mint a pénzügyi teljesítéskor érvényes devizaárfolyamon átszámított forintértéke (a fizetett összeg kevesebb) a különbözet árfolyamnyereség Költségvetési számvitelben a különbözet összegével a dologi kiadások megfelelő rovatához (eredeti kiadási jogcím megfelelő rovatához) vezetett költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási számlán kimutatott összeget kell csökkenteni T 053.(.2) Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség …. kiadásokra KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

53

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló K 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla Pénzügyi számvitelben T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra K 933. Pénzügyi műveletek egyéb eredményszemléletű bevételei

4.1.2.18. Pénzügyi teljesítések nélküli bevételek és kiadások elszámolása bevételként, illetve kiadásként Az Áhsz. 44. § (2) bekezdése szerint a teljesítések nyilvántartási számláin – a pénzügyi számvitelben a pénzeszközök változását eredményező gazdasági eseményeken kívül – teljesítésként kell nyilvántartásba venni a)

helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat nettó finanszírozása során a Kincstár által levont és megfizetett közterheket, valamint az Ávr. szerinti forgótőke elszámolását,

b) a 48. § (5) bekezdése szerinti azonosítás alatt álló tételek azonosításakor, a 48. § (8) bekezdés a) pontja és (10) bekezdés a) pontja szerinti előlegek elszámolásakor, a 48. § (9) bekezdése és (10) bekezdés g) pontja szerinti elszámolások megszüntetésekor keletkező bevételt vagy kiadást, c) a 48. § (8) bekezdés b) pontja szerint más szervezetnek folyósított összeget annak felhasználásakor, d) a 48. § (8) bekezdés c) pontja szerint beszedett bevételt, bevételt beszedő szervezet által – jogszabály felhatalmazása alapján – történő felhasználásakor az annak terhére teljesített kiadásokat a bevételt megillető szervezetnél, e) a 48. § (8) bekezdés f) pontja szerint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által teljesített kifizetéseket a finanszírozó szervezetnél, f) a megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások elszámolása során a kifizetőt terhelő ellátásokat, a kifizetőhelyi költségtérítés összegét, g) a kiadások harmadik fél általi olyan finanszírozását, amely során e harmadik fél támogatásként a kedvezményezettet terhelő fizetési kötelezettségeket közvetlenül a jogosult számára téríti meg (így különösen a banki, európai uniós szállítói finanszírozás), h) az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány, vállalkozói maradvány igénybevételét az előző évi beszámoló elkészültét követően, és i) az Szt. szerinti esetekben a követelések és kötelezettségek egymással szembeni, beszámítással történő rendezését.


54

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló (2a) A (2) bekezdés a)-e) és g) pontja szerinti bevételeket és kiadásokat a bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet által küldött elszámolás alapján kell nyilvántartásba venni. A bevételt beszedő, kifizetést teljesítő szervezet legkésőbb a tárgyhót követő hónap 20-áig küldi meg. A könyvelés alapjául a megküldött elszámolás szolgál. Hivatkozott rendelkezéseket lásd a 4.2.2. pont alatt!!

55 4.1.2.19. Nettó finanszírozással kapcsolatos elszámolások A központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek a K1–2. rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon a kiadások teljesítését a Kincstár által megküldött könyvelési értesítő vagy más adatszolgáltatás szerint kötelesek nyilvántartásba venni. [KIR rendelet:422/2012.(XII. 29.) 29/A. § a)-d) pont] Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti nettó finanszírozás esetén ezzel egyidejűleg a nettósításba bevont központi támogatások bruttó összegét a 

B11. Önkormányzatok működési támogatásai rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon is nyilvántartásba kell venni.

FONTOS! A Kincstár és a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetek legalább negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig kötelesek egymással egyeztetni a kincstári könyvelési értesítő és a szervezet részletező nyilvántartásaiban szereplő adatok közötti esetleges eltéréseket. Az egyeztetés során a KIR rendelet 23. § (5) és (6) bekezdése szerint kell eljárni. A feltárt és mindkét fél által elfogadott eltérésekről a Kincstár helyesbítő könyvelési értesítőt küld.

4.1.2.20. A költségvetési kiadások eredményszemléletű elszámolása

és

bevételek

visszatérülésének

Az Áhsz. 40. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési könyvvezetés során a visszatérítendő támogatások, kölcsönök és a közhatalmi bevételek kivételével a költségvetési évben nyilvántartásba vett a)

költségvetési kiadásoknak a kifizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a kiadások és a kiadáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.

b)

költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a bevételek és a bevételhez kapcsolódó követelések csökkentéseként kell nyilvántartásba venni.



4.1.2.21. A közhatalmi bevételek visszatérítésére vonatkozó sajátos elszámolási szabályok Az Áhsz. 40. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján a közhatalmi bevételek esetén a befolyt bevételek bármely időpontban történő visszatérítését a kifizetéssel megegyező év közhatalmi bevételeivel szemben, azok csökkentéseként kell nyilvántartásba venni. Ha a közhatalmi bevétel összege ennek eredményeként év végén negatív előjelű lenne, annak összegét nullára kell módosítani, és a különbséget kiadásként a K355. Egyéb dologi kiadások rovaton kell elszámolni. Az Áhsz. 40. §-ának (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a visszatérítésre vonatkozó követelés, kötelezettség keletkezését követően el kell végezni a korábbi költségvetési kiadás vagy költségvetési bevétel és a hozzá kapcsolódó kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség vagy követelés csökkentését, és a visszatérítésre vonatkozó követelést, kötelezettséget a 48. § (8) bekezdés a) pontja (lásd: fentebb!!) vagy (10) bekezdése a) pontja (lásd: lentebb!!) - a (3) bekezdés második mondatában foglalt esetben az ott megjelölt rovatot terhelő végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként - szerint kell elszámolni.

Pl. Közhatalmi bevételek (pl.helyi adó) elszámolása, visszatérítése Könyvelési tételek a) A közhatalmi bevétel követelésként való előírása költségvetési számvitel szerint T 093(2) Közhatalmi bevételek követelése K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla pénzügyi számvitel szerint T 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre K 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek b) Teljesítés költségvetési számvitel szerint T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla K 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítése pénzügyi számvitel szerint T 3312. Önkormányzatok fizetési számláihoz kapcsolódó ellenszámlák K 3513.. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre c) Közhatalmi bevétel visszatérítése (a visszatérítési kötelezettség ismertté válásakor, a bevételt beszedő szervezet által beszedett hányadot érintő részre)


56

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Könyvelési tételek 1. Követelés csökkenése Költségvetési számvitel szerint T 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla K 093(2) Közhatalmi bevételek követelése 2. Teljesítés csökkenéseként Költségvetési számvitel szerint T 093(3) Közhatalmi bevételek teljesítése K 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla 3. A visszatérítési kötelezettség Pénzügyi számvitel szerint T 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek K 3671. Kapott előlegek 4. A visszatérítési kötelezettség teljesítése Pénzügyi számvitel szerint T 3671. Kapott előlegek K 3312. Önkormányzatok fizetési számláihoz kapcsolódó ellenszámlák 5. A visszatérítés miatti negatív közhatalmi bevételek nullára módosítása év végén Költségvetési számvitel szerint: a 1. és 2. pont szerintiek fordítottjaként 6. A visszatérítés miatt a negatív közhatalmi bevétel nullára módosítása év végén a pénzügyi számvitel szerint T 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre K 911. Közhatalmi eredményszemléletű bevételek 7. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása (év végén) költségvetési számvitel szerint a) végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség ellenszámla K 05355(2) Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség egyéb dologi kiadásokra. b) Teljesítésként T 053553. Egyéb dologi kiadások teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla 8. A visszatérítés miatt a nulla és a negatív egyenleg közötti különbözet elszámolása év végén KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

57

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló pénzügyi számvitel szerint a)

Kötelezettségként

T 843. Egyéb ráfordítások K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásra b)

Teljesítésként a kötelezettség és a követelés összevezetésével

T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásra K 3513. Költségvetési évben esedékes követelések közhatalmi bevételre

58

4.2. Pénzügyi számvitel Fogalma:  a pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele,  a tevékenység eredménye  valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel feladata  a vagyon és  a tevékenységek eredményének, költségeinek mérése. A vállalkozói szférában alkalmazott eredménykimutatás alapján a tevékenység eredményének mérése, először a 2014. évi működésről kell készíteni. Az eredmény meghatározásánál az időbeli elhatárolásokat is figyelembe kell venni. A pénzügyi számvitel jellemzői  módosított eredményszemléletű kettős könyvvitelen alapul és  az 1-9. számlaosztály számláin keresztül valósul meg. a. az 1. és 2. számlaosztályban csak a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök nyilvántartása történik, b. a 3. számlaosztályban jelennek meg a tartós betétek, pénzeszközök, követelések és aktív időbeli elhatárolások, c. a 4. számlaosztály a források, d. az 5. számlaosztály a költségnemek, e. a 6. számlaosztály az általános költségek, f. a 7. számlaosztály a szakfeladatok költségei, g. a 8. számlaosztály az elszámolt költségek és ráfordítások, h. a 9. számlaosztály az eredményszemléletű bevételek, i. a 0. nyilvántartási számlák közül a mérlegen kívüli 01. Befektetett eszközök és 02. Készletek (ellenszámlája 006.) kimutatására szolgálnak.


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 01. Befektetett eszközök között kell nyilvántartani az államháztartáson belüli szervezetnek vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök, részesedések bruttó értékét. 02. Készletek között kell nyilvántartani az olyan értékkel rendelkező készleteket, amelyek nem szerepeltethetők a mérlegben. Ide tartoznak a bérbe vett, letétbe és bizományba átvett, valamint az EMGA által elrendelt intervenciós vásárlás során felhalmozott készletek. A pénzügyi számvitellel biztosítható  az egyes tevékenységek (szakfeladatok) eredményének,  önköltségének mérése, amelynek a feladatellátással kapcsolatos szervezeti és finanszírozási döntések tekintetésben van jelentős szerepe.

4.2.1. Kötelező egyezőségek biztosítása a követelések és a végleges kötelezettségvállalások esetén a pénzügyi számvitellel A költségvetési könyvvezetés adatai alapján elkészített költségvetési jelentésben kimutatott követelések és végleges kötelezettségvállalások, valamint az eredményszemléletű könyvvezetés adatai alapján elkészített mérlegben kimutatott követelések és kötelezettségek között szoros összefüggés van és a beszámolóban a kötelező egyezőségüket biztosítani kell. Egyezőségek: 

A mérlegben kimutatott költségvetési évben esedékes követelések jogcímenkénti összegének meg kell egyezniük a költségvetési jelentésben az egységes rovatrend szerinti kiemelt bevételi jogcímeken a költségvetési évben esedékes követelések oszlopában és a teljesítések oszlopában kimutatott összeg különbözetének összegével.



A mérlegben kimutatott költségvetési évet követően esedékes követelések jogcímenkénti összegének meg kell egyezniük a költségvetési jelentésben az egységes rovatrend szerinti kiemelt bevételi jogcímeken a költségvetési évet követően esedékes követelések oszlopában kimutatott összeggel.



A mérlegben kimutatott költségvetési évben esedékes kötelezettségek jogcímenkénti összegének meg kell egyezniük a költségvetési jelentésben az egységes rovatrend szerinti kiemelt kiadási jogcímeken a költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség oszlopában és a teljesítések oszlopában kimutatott összeg különbözetének összegével.



A mérlegben kimutatott költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek jogcímenkénti összegének meg kell egyezniük a költségvetési jelentésben az egységes rovatrend szerinti kiemelt kiadási jogcímeken a költségvetési évet


59

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló követően esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség oszlopában kimutatott összeggel.

4.2.2. Sajátos elszámolások a pénzügyi számvitelben A pénzügyi számvitelben kell elszámolni az Áht. 72. § (2) bekezdése szerinti gazdasági események hatását. 60 4.2.2.1. Nem lehet költségvetési vagy finanszírozási bevételként és kiadásként elszámolni     

a pénzeszközök olyan változásának hatását, amelyek előlegként nem jelentik azok végleges felhasználását, átmenetileg nem számolhatók el az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt, továbbá a pénzeszközök közötti pénzforgalom, a letéti és más idegen pénzeszközök kezelésével, az államháztartáson belüli támogatások, vagy a bevételek beszedésének, kiadások teljesítésének lebonyolításával kapcsolatosak. [Áht. 72. § (2) bek.

Az Áht. 72. §-ának (2) bekezdésében foglalt elszámolásokra, valamint az általános forgalmi adó sajátos könyvviteli elszámolására az egységes számlakeret 36. Sajátos elszámolások számlacsoportjának könyvviteli számlái, ezen belül a) a pénzeszközök átvezetései, b) az azonosítás alatt álló tételek, c) az általános forgalmi adó elszámolásai, d) a követelés és kötelezettség jellegű sajátos elszámolások, valamint e) az egyéb sajátos eszközoldali és forrásoldali elszámolások szolgálnak.

A könyvviteli számlákon az elszámolásokat a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben, nettó módon kell vezetni.

A pénzeszközök átvezetései között a fizetési és a kincstári technikai, lebonyolítási, beszedési számlák egymás közötti, és a számlák és a házipénztár közötti pénzforgalmat kell elszámolni.

Pl. Készpénz felvét a házipénztárba Felvett összeg elszámolása pénzügyi számvitel szerint T 3211. Forintpénztár-számla KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló K 361. Pénzeszközök átvezetési számla Felvett pénzösszeg terhelési értesítő alapján pénzügyi számvitel szerint T 361. Pénzeszközök átvezetési számla K 3311. Önkormányzatok fizetési számlái Az azonosítás alatt álló tételek között az olyan befizetéseket és a fizetési számlák számlavezető általi terheléseit kell elszámolni, amelyek az alap-, illetve vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban merültek fel, de a keletkezés pillanatában végleges bevételi vagy kiadási rovaton nem kerülhetnek elszámolásra az azonosításhoz szükséges feltételek hiánya miatt. FONTOS!!! Az azonosítás alatt álló tételek között a pénztárból történő kifizetések és a fizetési számla tulajdonosa által kezdeményezett átutalások nem mutathatók ki. Az általános forgalmi adó elszámolásai között az előzetesen felszámított és az áthárított – az alapjául szolgáló ügyletnek megfelelő követeléssel vagy kötelezettséggel szemben –, valamint a fordított adózás alá tartozó általános forgalmi adót kell elszámolni.

Pl. Általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolások A) Könyvelési tételek alaptevékenységgel kapcsolatos előzetesen felszámított áfa dologi kiadás esetén Előzetesen felszámított áfa a költségvetési számvitel szerint a számla beérkezésekor o ha volt előzetes kötelezettségvállalás, annak visszavezetése T 053512. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla o a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 053512. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra Előzetesen felszámított áfa a pénzügyi számvitel szerint o ha levonható az áfa T 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra o ha nem levonható az áfa KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

61

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 84. Egyéb ráfordítások K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra Előzetesen felszámított áfa teljesítése a költségvetési számvitel szerint T 053513. Működési célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése K 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla (+ kormányzati funkció száma, elnevezése) Előzetesen felszámított áfa teljesítése a pénzügyi számvitel szerint T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra K 3311. Önkormányzatok fizetési számlái B) Könyvelési tételek kiszámlázott általános forgalmi adó esetén Kiszámlázott áfa a költségvetési számvitel szerint T 094062. Követelés kiszámlázott általános forgalmi adóra K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla Kiszámlázott áfa a pénzügyi számvitel szerint T 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre K 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása Kiszámlázott áfa teljesítése a költségvetési számvitel szerint T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla (+ kormányzati funkció száma, elnevezése) K 094063. Kiszámlázott általános forgalmi adó teljesítése Kiszámlázott áfa teljesítése a pénzügyi számvitel szerint T 3311. Önkormányzatok fizetési számlái K 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre C) Könyvelési tételek az áfa bevallás alapján a NAV-nak fizetendő áfa elszámolása Adóbevallás szerint fizetendő áfa a költségvetési számvitel szerint T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 053522. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség fizetendő általános forgalmi adóra Adóbevallás szerint fizetendő áfa a pénzügyi számvitel szerint T 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

62

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló K 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra Adóbevallás szerint fizetendő áfa teljesítése a költségvetési számvitel szerint T 053523. Fizetendő általános forgalmi adó teljesítése K 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla (+ kormányzati funkció száma, elnevezése) Adóbevallás szerint fizetendő áfa teljesítése a pénzügyi számvitel szerint T 4213. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek dologi kiadásokra K 3311. Önkormányzatok fizetési számlái D) Könyvelési tételek az áfa bevallás alapján a NAV-tól visszaigényelhető áfa elszámolása Adóbevallás szerint visszaigényelhető áfa a költségvetési számvitel szerint, ha az áfa tv. szerinti visszafizetésre való jogosultság megnyílik T 094072. Követelés általános forgalmi adó visszatérítésére K 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámla Adóbevallás szerint visszaigényelhető áfa a pénzügyi számvitel szerint, ha az áfa tv. szerinti visszafizetésre való jogosultság megnyílik T 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre K 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása Adóbevallás szerinti visszaigényelhető áfa teljesítése a költségvetési számvitel szerint T 0051. Alaptevékenység bevételei ellenszámla (+ kormányzati funkció száma, elnevezése) K 094073. Általános forgalmi adó visszatérítése teljesítése Adóbevallás szerinti visszaigényelhető áfa teljesítése a pénzügyi számvitel szerint T 3311. Önkormányzatok fizetési számlái K 3514. Költségvetési évben esedékes követelések működési bevételre E) Az általános forgalmi adó arányosítása miatt az előzetesen felszámított áfa vissza nem igényelhető részének elszámolása a pénzügyi számvitel szerint T 84. Egyéb ráfordítások K 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása F) Fordított áfa elszámolása a pénzügyi számvitel szerint o ha levonható az áfa T 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása


63

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló K 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása o ha nem vonható le az áfa T 84. Egyéb ráfordítások K 3642. Fizetendő általános forgalmi adó elszámolása

A mérlegkészítés időpontjáig rendezendő elszámolások 64 

A pénzeszközök átvezetéseivel, kapcsolatos elszámolásokat rendezni kell a pénzeszközök könyvviteli számláival szemben.



Az azonosítás alatti tételekkel, valamint az általános forgalmi adóval kapcsolatos elszámolásokat át kell vezetni a költségvetési számvitelben a megfelelő nyilvántartási számlákra és a pénzügyi számvitelben a megfelelő könyvviteli számlákra. Ezeken a jogcímeken a mérlegben nem mutatható ki tétel.!!! (Módositott rendelkezés)

A követelés jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni a) Az adott előlegek között kell elszámolni: Áhsz. 48. § (8) bek. a) pontja   

az immateriális javakra adott előlegeket, a beruházásokra adott előlegeket, a vásárolt készletek szállítójának előlegként megfizetett –általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeget,  a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegeket,  az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket,  a 40. § (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendő költségvetési kiadásoknak a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegét, valamint  az adott előlegek értékvesztését és annak visszaírását.  b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, 

c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt megillető szervezetnél a részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználását követően az e szervezetnél kiadásként történő elszámolásáig,



d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig,



e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig,


során

a

forgótőke


f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését a finanszírozó szervezet által történő megtérítésig, és



g) a folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig.

Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a) a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követő év január hónapjáig, és b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítő fizetési eszköznek nem minősülő eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történő kiadásáig, támogatásként történő átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történő kivezetéséig

A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások között kell elszámolni: a) a kapott előlegeket az előleggel történő elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek  a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó előlegekből,  a 40. § (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendő költségvetési bevételeknek a 40. § (4) bekezdése szerint elszámolt összegéből, valamint  az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökből állnak, b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, c) a más által beszedett, de más szervezetet megillető – bevételként e szervezetnél elszámolandó – összegeket a bevételt beszedő szervezetnél a jogosult részére történő továbbutalásig, vagy – jogszabály felhatalmazása alapján – azok felhasználásáig, d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótőke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál, e) a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelőnél a visszapótlási kötelezettség megszűnéséig vagy pénzben történő teljesítésének megállapításáig, f) a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig, és g) a korengedményes nyugdíjazásról szóló 181/1996. (XII. 6.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a munkáltató által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak megfizetett hozzájárulást a nyugdíjfolyósítás évéig.


65


Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos pénzforgalmat. Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. Az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni 

a belföldi idegen pénzeszközöket:   



fedezetkezelői számlák, letétek, biztosítékok, idegen betétkönyvek és a pénzeszközök pénzforgalmát

a nemzetközi pénzeszközöket:

támogatási

66 készpénzben

programokhoz

kezelt

kapcsolódó

idegen

idegen

 Az Áht. 20. § (1) bekezdése szerint: az európai uniós források felhasználásukat követően számolhatók el költségvetési bevételként abban az esetben, ha annak végső kedvezményezettje az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, vagy a forrás felhasználásának tekintetében az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv tényleges döntési jogkörrel bír. Az Európai Unió költségvetéséből közvetlenül kapott támogatás összegét a felhasználás időpontjáig idegen pénzeszközként kell nyilvántartani  Az Európai Uniótól vagy más nemzetközi szervezetektől érkező olyan támogatásokat, amelyek végső kedvezményezettje valamely államháztartáson kívüli szervezet, személy, és a költségvetésben bevételként és kiadásként nincsenek megtervezve.

Pl. Utólagos elszámolásra adott előlegek a házipénztárból Könyvelési tételek: Pénzügyi számvitel szerint a)

Az elszámolásra kiadott összeg T 3654. Foglalkoztatottaknak adott előlegek K 321. Forintpénztár

b)

Az elszámoláskor a visszavett összeg T 321. Forintpénztár K 3654. Foglalkoztatottaknak adott előlegek

c)

A felhasznált összeg elszámolása ca) Költségvetési számvitel szerint


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 1.

Végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05 (2). Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség kiadásokra

2.

Teljesítésként T 05(3). Kiadások teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla

cb) Pénzügyi számvitel szerint 3.

Kötelezettségként T 1-2/5-8. Eszköz és költségszámlák K 4213/4215-4218. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek

4.

Teljesítésként T 4213/4215-4218. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek K 321. Forintpénztár

Pl. Immateriális javak beszerzése előleg megfizetéssel Könyvelési tételek: 1. Előzetes kötelezettségvállalás a költségvetési számvitel szerint a) Nettó érték T 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05612. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség immateriális javak beszerzésére b) Előzetes kötelezettségvállalás általános forgalmi adóra a költségvetési számvitel szerint T 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05672. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra 2. Előleg pénzügyi számvitel szerint a) nettó előleg a kifizetés alapján T 3651. Immateriális javakra adott előlegek K 33. Fizetési számlák b) levonható előzetesen felszámított áfa


67

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása K 33. Fizetési számlák c) vagy, ha az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le T 84. Egyéb ráfordítások K 33. Fizetési számlák 3. Végleges szállítói számla alapján az előzetes kötelezettségvállalás visszavezetése a költségvetési számvitel szerint és a végleges kötelezettségvállalás nyilvántartásba vétele a) Nettó érték T 05612. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség immateriális javak beszerzésére K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettség nyilvántartási ellenszámla


más

fizetési

és T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05612. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség immateriális javak beszerzésére b) Általános forgalmi adó T 05672. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra K 0021. Költségvetési évben esedékes kötelezettség nyilvántartási ellenszámla


más

fizetési

és T 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámla K 05672. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adóra c) Nettó előleg teljesítésként költségvetési számvitel szerint T 05613. Immateriális javak beszerzése, létesítése teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla d) Előleg utáni általános forgalmi adó teljesítésként költségvetési számvitel szerint T 05673. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla


68


4.Végleges szállítói számla pénzügyi számvitel szerint a) Nettó összeg előleggel együtt T 11/151. Immateriális javak/Befejezetlen beruházások K 4216. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra b) Előleg rendezése T 4216. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra K 3651. Immateriális javakra adott előlegek c) Levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó (előleg utáni áfa nélkül) T 3641. Előzetesen felszámított általános forgalmi adó elszámolása K 4216. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra d) vagy ha az előzetesen felszámított általános forgalmi adó nem vonható le (előleg utáni áfa nélkül) T 84. Egyéb ráfordítások K 4216. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra 5. A számla kiegyenlítése költségvetési számvitel szerint a) Nettó összeg (előleg nélkül) T 05613. Immateriális javak beszerzése, létesítése teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla b) Általános forgalmi adó (előleg utáni áfa nélkül) T 05673. Beruházási célú előzetesen felszámított általános forgalmi adó teljesítése K 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámla 6. A számla bruttó összege kiegyenlítése pénzügyi számvitel szerint (előleg nélkül) T 4216. Költségvetési évben esedékes kötelezettségek beruházásokra K 33. Fizetési számlák Pl. Utólagos elszámolásra átvett pénzeszköz elszámolása Könyvelési tételek: Pénzügyi számvitel szerint:


69

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló T 33. Fizetési számlák K 367 Kapott előlegek

Pl. Az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos elszámolások Könyvelési tételek: Csak a pénzügyi számvitel szerint: a) Idegen pénzeszköz jóváírása T 34. Idegen pénzeszközök K 368. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások b) Idegen pénzeszköz kifizetése T 368. Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások K 34. Idegen pénzeszközök

4.3. A Kincstár által vezetett lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai számlák végleges felhasználását, azok visszatérítéseit, továbbá a költségvetési számvitel szerint bevételként elszámolandó növekedéseit az elszámolási, lebonyolítási, technikai feladathoz kapcsolódó központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési vagy finanszírozási bevételeként vagy kiadásaként, más pénzforgalmát a pénzeszközök átvezetéseként kell elszámolni. A számlák felett rendelkezni jogosult költségvetési szerv a számlák pénzforgalmát saját elemi költségvetésében bevételként vagy kiadásként nem számolhatja el.

4.4. Időbeli elhatárolások 4.4.1. Aktív időbeli elhatárolások Ha a pénzügyi számvitelben költségként, ráfordításként elszámolt kötelezettség a költségvetési éven túlra vonatkozik, a költség ráfordítás elhatárolása szükséges, amelyet az esedékesség évében kell megszüntetni. Könyvelési tétel: T 372. Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása K 5-8. Költségek, ráfordítások Az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

70

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Könyvelési tétel: T 371. Eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása K 9. Eredményszemléletű bevételek A mérlegben a halasztott ráfordítások között a z Szt. 33. § (1) bekezdése szerintieket kell kimutatni.

4.4.2. Passzív időbeli elhatárolások A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni  az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását,  a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és  a halasztott eredményszemléletű bevételeket. A mérlegben az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között kell kimutatni az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti támogatásokat is azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. (2) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget. Az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni.

A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. A mérlegben a halasztott eredményszemléletű bevételek között az Szt. 45. § (1) és (2) bekezdése szerintieket kell kimutatni azzal, hogy az Szt. 45. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni. 45. § (1) A passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérő rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét. (2) A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

71

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) 4751. § szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is.

5.

Kötelező egyezőségek biztosítása

Az egyidejűleg végzett tisztán pénzforgalmi szemléletű költségvetési könyvvezetés és az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés egymástól jól elhatárolhatók, de egymással mégis szorosan összefüggnek. A kétféle könyvvezetés közötti kapcsolatot a kötelező egyezőségek biztosítják. A kötelező egyezőségeknek három nagy csoportja van I.

a költségvetési számvitelen belüli egyezőség

II.

a költségvetési számvitelben kimutatott követelések és kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a számvitelben kimutatott követelések és kötelezettségek között,

III.

az év végi záró pénzkészlet és a pénzforgalom közötti összefüggés.

végleges pénzügyi

I. A költségvetési számvitelen belül a gazdálkodási szabályokból adódóan 

a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlléphető előirányzatai kivételével a 05. és 09. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül az előirányzatok nyilvántartására vezetett (1-es végződésű) számlák egyenlegét nem haladhatja meg a költségvetési évben esedékes követelések, kötelezettségek (a 0021., 0022. vagy 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) és a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege,



a 05. és 09. számlacsoportokban vezetett nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes követelések, kötelezettségek (a 0021., 0022. vagy 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegét nem haladhatja meg a teljesítés (3-as végződésű) nyilvántartására szolgáló számlák egyenlege.

II. A költségvetési számvitelben nyilvántartott követelések és végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések és kötelezettségek közötti egyezőség figyelemmel arra, hogy értékvesztést jellegéből adódóan csak az esedékes (és lejárt) követelések után lehet elszámolni 

a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes követelések – 0041. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3-as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

72

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló egyeznie a költségvetési évben esedékes követelések könyvviteli számláinak (351.) egyenlegével. 

a 09. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes követelések – 0042. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes követelések könyvviteli számláinak (352.) egyenlegével.



a mérlegben „- ebből:” alábontásként szereplő követelés sorok összegének meg kell egyeznie 09. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott követelések összegével:a

2. A költségvetési számvitelben nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és a pénzügyi számvitelben elszámolt kötelezettségek azonosságából adódóan 

a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évben esedékes, más fizetési kötelezettségek – 0022. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák teljesítéssel (3-as végződésű nyilvántartási számlák) csökkentett egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évben esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak egyenlegével:



a 05. nyilvántartási számlákon belül a költségvetési évet követően esedékes végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek – 0024. nyilvántartási számlával szemben nyilvántartásba vett 2-es végződésű – nyilvántartására szolgáló számlák egyenlegének meg kell egyeznie a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek könyvviteli számláinak (422.) egyenlegével:



a mérlegben „- ebből:” alábontásként szereplő kötelezettség sorok összegének meg kell egyeznie a 05. számlacsoportban azonos elnevezéssel nyilvántartott kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként összegével:

III. Az év végi záró pénzkészlet és a pénzforgalom közötti összefüggés A költségvetési számvitel pénzforgalmi szemlélete és a költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként el nem számolható tételek 36-os számlacsoportban való kezeléséből adódóan 

a 31-33. számlacsoportban található pénzeszközök nyitó állományát korrigálva a költségvetési bevételekkel és kiadásokkal, a 0981313. és 0981323. nyilvántartási számlák kivételével a teljesített finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal (együtt a 003. és 005. nyilvántartási számlái egyenlege) és a 36-os számlacsoportban vezetett könyvviteli számlák – a 364. és a 368. kivételével – egyenlegével és a 31-33. számlacsoport könyvviteli számláival szemben könyvelt 413., 494. és 852.könyvviteli számlák forgalmával, meg kell egyeznie a 31-33. számlacsoportban található pénzeszközök záró készletével


73


az idegen pénzeszközök nyitó pénzkészletének korrigálva a 368. egyenlegével egyeznie kell az idegen pénzeszközök záró készletével,

6. Beszámolási kötelezettség Legfőbb változások: 1.

az új államszámviteli kormányrendelet az államháztartás egészére kiterjed, ezért a beszámolási kötelezettségre vonatkozó előírások bővültek,

2.

a féléves beszámoló készítési kötelezettség megszűnt, 2014-től csak éves beszámolót kell készíteni,

3.

évközi beszámoló készítési kötelezettsége csak annak a költségvetési szervnek lesz, amely év közben jogutóddal vagy jogutód nélkül megszűnik,

4.

irányító szerv vagy alrendszer váltáshoz beszámolási kötelezettség nem kapcsolódik,

5.

megszűnik az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló,

6.

megszűnik a zárszámadás alátámasztását szolgáló önkormányzati szintű, nettósított adatokat tartalmazó éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettség, helyette a Kincstár által készített és megküldött konszolidált beszámoló képezi alapját a zárszámadásnak,

7.

módosul a beszámoló aláírására vonatkozó rendelkezés,

8.

a beszámoló a költségvetési és az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés miatt változott, az éves költségvetési beszámolónak két fő része van, az egyik a költségvetési számvitel adatai alapján, a másik az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készíthető el,

9.

a kiegészítő melléklet számszerű adatokat tartalmazó űrlapjainak száma jelentősen csökkent,

10.

a beszámoló kimutatásain (űrlapjain) áttekinthető módon kerülnek bemutatásra a költségvetési bevételek illetve a finanszírozási bevételek, továbbá a költségvetési kiadások valamint a finanszírozási kiadások,

11.

szöveges beszámolót csak az irányító szerv külön kérésére kell készíteni.

Éves költségvetési beszámoló elkészítésével kapcsolatos általános szabályok Az új előírások szerint az államszámviteli kormányrendeletben meghatározott beszámolási időszakról a könyvek zárását követően  bizonylatokkal,  szabályszerű könyvvezetéssel,  a szabályszerűen és folyamatosan vezetett részletező nyilvántartásokkal,  a könyvviteli zárlat során készített főkönyvi kivonattal, valamint  leltárral alátámasztott éves költségvetési beszámolót kell készíteni.


74

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Az éves költségvetési beszámolót   

a rendeletben előírt formában, magyar nyelven kell elkészíteni; a beszámolóban szereplő adatokat ezer forintban, – kivéve az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolásokat tartalmazó kimutatásokban az adatokat forint pontossággal – kell megadni.

Mely időszakra készül az éves költségvetési beszámoló Az éves költségvetési beszámolót az egész évben folyamatosan működő költségvetési szerveknek a költségvetési év kezdetétől a költségvetési év utolsó napjáig – a mérleg fordulónapjáig – terjedő időtartamra kell készíteni. Kivéve: A mérleg fordulónapja 

az átalakítás vagy jogutód nélküli megszűnés miatt megszűnő költségvetési szervnél, társulásnál, nemzetiségi önkormányzatnál a megszűnés napja.



a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a mérleg fordulónapja az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző nap,



a költségvetési évben alapított költségvetési szerv, társulás éves költségvetési beszámolóját az alapítás időpontjától a mérleg fordulónapjáig terjedő időszakra kell elkészíteni.

Az átalakítás során megszűnő költségvetési szerv éves költségvetési beszámolójának elkészítése Abban az esetben, ha a költségvetési szerv átalakítás során megszűnik, a megszűnő költségvetési szervnek beszámoló készítési kötelezettsége nincs, helyette a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján     

a jogutóddal megszűnő költségvetési szerv esetében a jogutód, a jogutód nélkül megszűnő költségvetési szerv esetében az Áht. 11. § (5) bekezdése szerinti szerv, társulás esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, nemzetiségi önkormányzat esetén az Áht. 27. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szerv köteles az éves költségvetési beszámolót elkészíteni, költségvetési szerv esetén a megszűnő költségvetési szerv által átadott dokumentumok alapján.


75


6.1. Az éves költségvetési beszámoló részei Az új államszámviteli rendszerben az egyidejűleg végzett, egymástól jól elhatárolható, de egymással mégis összefüggő tisztán pénzforgalmi szemléletű költségvetési könyvvezetés és az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés alapján az éves költségvetési beszámoló részei is elkülönülnek egymástól: 

a költségvetési könyvvezetés adatai alapján és



az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készíthető részekre.

6.1.1. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részek Az éves költségvetési beszámolónak a költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részei a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését teszik lehetővé. Ide tartoznak:     

a költségvetési jelentés, a maradvány kimutatás, adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről, adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeiről és teljesítéséről, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások.

6.1.2. Az eredményszemléletű alapján készített részek

pénzügyi

könyvvezetés

adatai

Az éves költségvetési beszámolónak az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készített részei a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását mutatják be, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését teszik lehetővé. Ide tartoznak:    

a mérleg, az eredménykimutatás, a költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás és a kiegészítő melléklet.


76


6.1.3. Az éves költségvetési beszámolónak a költségvetési számvitellel alátámasztott zárszámadással összefüggő adatokat tartalmazó részei A.

Költségvetési jelentés

Az egységes rovatrend szerinti tagolásban tartalmazza  a költségvetési bevételek, kiadások, a finanszírozási bevételek és kiadások jogcímek szerint eredeti, módosított előirányzatait,  az azokra vonatkozó követeléseket és kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint  az előirányzatok teljesítési adatait,  a teljesített bevételek és kiadások kormányzati funkciók szerinti megoszlását, valamint  azoknak a kormányzati funkciók rendjében meghatározott mutatószámait. Az elemi költségvetésben szereplő bevételi és kiadási jogcímek közül az egységes rovatrendben meghatározottak szerint a teljesítési adatok alábontottak.!!!!

B.

Maradvány kimutatás

A maradvány fogalma az Áht. 2014. január 1-től hatályba lépő rendelkezése szerint: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány. Az új államszámviteli szabályozás – az Áht.-ban meghatározott fogalomnak megfelelően –     

egyszerűsíti a költségvetési maradvány megállapításának módját és tartalmát, megszűnnek a záró pénzkészletet érintő korrekciós tételek (az aktív és passzív pénzügyi elszámolások) és a pénzmaradvány összegét módosító finanszírozási korrekciók, megszűnik a pénzmaradvány és az előirányzat maradvány közötti különbség, a maradvány megállapítása az államháztartás mindkét alrendszerében ugyanolyan módszerrel történik, a maradvány tartalékolására sem lesz lehetőség, az előző évi maradványt a nyitó rendező tételek keretében finanszírozási bevételként kell elszámolni, ami a tárgyévi kiadások, befizetések fedezetére szolgál, az el nem költött rész pedig ismételten maradványként jelenik meg.

A maradvány kimutatást a rendelet 3. melléklete szerinti formában kell elkészíteni, tartalmazza  

az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység költségvetési és finanszírozási bevételeit, kiadásait, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt,


77

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  

a szabad maradványt és a vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget.

A Maradvány kimutatás szerkezete 01. Alaptevékenység költségvetési bevételei 02. Alaptevékenység költségvetési kiadásai I. Alaptevékenység költségvetési egyenlege (01-02) 03. Alaptevékenység finanszírozási bevételei 04. Alaptevékenység finanszírozási kiadásai II. Alaptevékenység finanszírozási egyenlege (03-04) A) Alaptevékenység maradványa (±I±II) 05. Vállalkozási tevékenység költségvetési bevételei 06. Vállalkozási tevékenység költségvetési kiadásai III. Vállalkozási tevékenység költségvetési egyenlege (05-06) 07. Vállalkozási tevékenység finanszírozási bevételei 08. Vállalkozási tevékenység finanszírozási kiadásai IV. Vállalkozási tevékenység finanszírozási egyenlege (07-08) B) Vállalkozási tevékenység maradványa (±III±IV) C) Összes maradvány (A+B) D) Alaptevékenység kötelezettségvállalással terhelt maradványa E) Alaptevékenység szabad maradványa (A-D) F) Vállalkozási tevékenységet terhelő befizetési kötelezettség (B*0,1) G) Vállalkozási tevékenység felhasználható maradványa (B-F)

C.

A személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről szóló adatszolgáltatás

A Kincstár által az Áht.107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapon besorolási osztály és fizetési fokozat szerinti tagolásban ismerteti a foglalkoztatottak és a választott tisztségviselők létszámát, valamint a számukra kifizetett, személyi juttatások munkajogi jogcím szerinti megoszlását.

D.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások előirányzatáról és teljesítéséről szóló adatszolgáltatás

(TB Alapokat érintő, Áhsz. 4. melléklete szerinti adatokat tartalmazza)

E.

Az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások

Az Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetből kapott hozzájárulások, támogatások folyósítása évében hatályos központi költségvetésről szóló törvényben szereplő


78

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló jogcímek és mutatószámok szerinti bontásban, a Kincstár által az Áht. 107. § (2) bekezdése alapján kiadott űrlapokon forint pontossággal kell bemutatni.

6.1.4. Az éves költségvetési beszámolónak a pénzügyi számvitellel alátámasztott eredményszemléletű adatokat tartalmazó részei A.

Mérleg

A költségvetési szerv egy adott időpontban (mérleg fordulónapján) meglévő vagyoni helyzetét mutatja be az új államszámviteli kormányrendelet 5. mellékletében előírt formában és szerkezetben. Az új államszámviteli kormányrendelet előírásai szerint a mérleg szerkezete és tartalma, a mérlegsorok elnevezése jelentősen megváltozott. A két mérleg közötti eltérések 

egyik oka az, hogy az államháztartás új számviteli rendszere az államháztartás egészére kiterjed,



a másik alapvető ok, hogy az eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetés adatai alapján kerül összeállításra.

Legjelentősebb különbségek a jelenlegi és az új mérleg között: a. a jelenlegi mérlegben 5 mérlegfőcsoport van az új mérlegben 11, b. több mérlegcsoportok elvnevezése és tartalma megváltozott, c. a számviteli törvénytől is eltérő új fogalmak mérlegfőcsoportok kerültek bevezetésre: 

nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök,



nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök,



követelés jellegű sajátos elszámolások,



kötelezettségjellegű sajátos elszámolások,



egyéb sajátos eszközoldali elszámolások,



egyéb sajátos forrásoldali elszámolások,

d. új mérlegfőcsoportok az aktív és passzív időbeli elhatárolások, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások, e. az immateriális javak mérlegcsoport nem tartalmazza az alapítás, átszervezés aktivált értékét, a kísérleti fejlesztés aktivált értékét és az immateriális javakra adott előlegeket, f.

a tárgyi eszközök mérlegcsoport nem tartalmazza a beruházásra adott előlegeket és az állami készleteket, tartalékokat,

g. az immateriális javakra és a beruházásra adott előlegek a követelés jellegű sajátos elszámolások között az adott előlegek mérlegcsoportban szerepelnek, h. az állami készletek és tartalékok átkerültek az egyéb készletek közé,


79

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló i.

a befektetett pénzügyi eszközök mérlegcsoport nem tartalmazza a hosszú lejáratú betéteket, a hosszú lejáratú követeléseket és a tartósan adott kölcsönöket,

j.

a hosszú lejáratú követelések átkerültek a követelések mérlegfőcsoportba a költségvetési évet követően esedékes követelések közé

k. a tartósan adott kölcsönök szintén a követelések között jelennek meg, l.

a hosszú lejáratú betétek átkerültek a pénzeszközök közé,

m. megszűnt az üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott és a vagyonkezelésbe vett eszközök elnevezésű mérlegcsoport, az új mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között külön mérlegcsoportban csak a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket lehet kimutatni akkor, ha államháztartáson kívüli szervezet részére történik a vagyonkezelésbe adás, n. államháztartáson belüli szervezetnek vagyonkezelésbe átadott eszközök csak a 0. számlaosztályban mutathatók ki, o. az üzemeltetési, bérleti szerződés keretében átadott, illetve a vagyonkezelésbe vett eszközök a tárgyi eszközök között szerepelnek p. a követelések mérlegcsoport helyett mérlegfőcsoport lett, tagolása megváltozott, a mérlegsorok elnevezése a hagyományos adósok, vevők stb. fogalmak helyett, az egységes rovatrend szerinti költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban és elnevezéssel tartalmazza a követeléseket költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes megbontásban. A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan 09. szlacsoportban vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték. q. a mérlegben a követelések között külön mérlegcsoportban jelennek meg a követelés jellegű sajátos elszámolások. r.

megszűnt a kiegyenlítő, függő és átfutó kiadás, illetve bevétel fogalma, az itt kimutatott tételek közül a különböző jogcímeken nyújtott előlegek átkerültek a követelések közé, illetve a kapott előlegek a kötelezettségek közé.

s. függő, azonosítatlan tételeket az új szabályok szerint nem lehet a mérlegben kimutatni, t.

a saját tőke elemei megváltoztak elnevezésükben és tartalmukban is: nemzeti vagyon induláskori értéke, nemzeti vagyon változásai, egyéb eszközök induláskori értéke és változásai, értékelési tartalék helyett „eszközök értékhelyesbítésének forrása” elnevezés

u. az eredményszemléletű könyvvezetésből adódóan új elemek jelentek meg a saját tőkében mint felhalmozott eredmény, mérleg szerinti eredmény, v. a költségvetési és vállalkozási maradvány már nem szerepel az új mérlegben, de a maradvány kimutatás továbbra is része az éves költségvetési beszámolónak, de a költségvetési számvitellel biztosító részéhez tartozik, w. az előirányzat maradvány, pénzmaradvány fogalma megszűnt, az államháztartás mindkét alrendszerében azonos módon kell a maradványt megállapítani, x. külön vállalkozási maradvány kimutatás nem lesz, y. megváltozott a maradvány felhasználására vonatkozó szabály, KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

80

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló z. a kötelezettségek mérlegfőcsoport tagolása és a mérlegsorok elnevezése megváltozott, aa. megszűnt a kötelezettségek hosszú, illetve rövid lejáratú megbontása bb. a kötelezettségeket a követelésekhez hasonlóan az egységes rovatrend szerinti költségvetési kiadások kiemelt előirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban és elnevezéssel tartalmazza költségvetési évben esedékes és költségvetési évet követően esedékes megbontásban. A mérlegben kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan a 05. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni miindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. cc. a mérlegben a kötelezettségek között külön mérlegcsoportban jelennek meg a kötelezettségjellegű sajátos elszámolások dd. a mérlegben szereplő követelések és kötelezettségek, valamint a költségvetési számvitelben a nyilvántartási számlákon kimutatott követelések és végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek között összefüggés van, az egyezőségét az államszámviteli kormányrendelet 17. melléklete tartalmazza. Az egyezőséget folyamatosan biztosítani kell!! ee. az új mérlegben külön mérlegfőcsoportban jelennek meg kizárólag a Kincstár számlavezetési tevékenységével kapcsolatos sajátos ügyfélelszámolások.

A mérleg tartalmára vonatkozó előírásokat az új államszámviteli kormányrendelet 9 – 14. §-a tartalmazza.

A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni    

az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket, és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket.

A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni  

a készleteket és az értékpapírokat

A mérlegben a saját tőkén belül 

a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévő, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök (befektetett és forgóeszközök) bekerülési értékének (bruttó értékének) forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak az Áhsz. 49/A. és 49/B. §-a szerinti esetben (átalakulás, megszűnés) vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet előírása alapján változhat. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

81


B.



a nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követően a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök Áhsz. 15 § (2)-(3/a) bekezdése, 16/A. § és a 49/A. és 49/B. § szerint változhat. (vagyonkezelésbe vett eszközök, társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése, áh-n belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott és visszavett eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök jogszabály alapján előírt újraértékelése (lásd:közművagyon) miatt, átalakulás miatt)



az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a 2014. január 1-jén meglévő nem idegen pénzeszközök forrását, valamint a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök Áhsz. 49/A. és 49/B. §-a szerinti változásait kell kimutatni.



felhalmozott eredményként az előző költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. (Rendező mérlegben lesz induláskori értéke!)



az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni.



mérleg szerinti eredményként kell kimutatni az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeget

Eredménykimutatás

A költségvetési szerv gazdálkodásának, tevékenységeinek együttes eredményét, az adott költségvetési évben, pénzforgalomban ténylegesen teljesített, valamint a pénzforgalomban még nem teljesített, de az adott évre járó eredményszemléletű bevételek, valamint az adott évi tevékenységet terhelő költségek/ráfordítások – függetlenül attól, hogy azok pénzforgalomban kiadásként az adott évben vagy az előző évben merültek fel, illetve a következő évben fognak teljesülni – különbözetének összegében az eredménykimutatás mutatja. Az eredménykimutatást a 6. melléklet szerint kell elkészíteni. Az eredménykimutatás tételeinek további tagolása, a tételek összevonása, új tétel felvitele nem megengedett. Az eredménykimutatásban minden tételnél fel kell tüntetni az előző eredménykimutatás megfelelő adatát. (A 2014. évi eredménykimutatásban nem lesz előző évi adat!) Ha az ellenőrzés az előző éves költségvetési beszámoló(k)ban elkövetett jelentős összegű hibá(ka)t állapított meg, a – mérlegkészítés időpontjáig megismert és nem vitatott, nem fellebbezett, illetve a jogerőssé vált megállapítások miatti – módosításokat az eredménykimutatás minden tételénél az előző adatok mellett be kell mutatni. Ilyen esetben az eredménykimutatásban külön-külön oszlopban szerepelnek az előző eredménykimutatás adatai, a módosítások, valamint a 7. § szerinti időszak adatai. A megállapított jelentős összegű hibá(k) összegével az előző eredménykimutatás adatai nem módosíthatók!


82


Eredménykategóriák: A) Tevékenység eredménye B) Pénzügyi műveletek eredménye C) Szokásos eredmény D) Rendkívüli eredmény E) Mérleg szerinti eredmény

+ +

A mérleg szerinti eredmény a szokásos eredményből és a rendkívüli eredményből áll. A szokásos eredmény a tevékenység eredményéből és a pénzügyi műveletek eredményéből áll. A tevékenység eredménye a tevékenység nettó eredményszemléletű bevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke és az egyéb eredményszemléletű bevételek összege, csökkentve az anyagjellegű ráfordítások, a személyi jellegű ráfordítások, az értékcsökkenési leírás és az egyéb ráfordítások összegével. A pénzügyi műveletek eredménye a pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei és a pénzügyi műveletek ráfordításai különbsége. A rendkívüli eredmény a rendkívüli eredményszemléletű bevételek és rendkívüli ráfordítások különbsége.

Az eredmény kimutatást az államszámviteli kormányrendelet 7. melléklete szerinti formában kell elkészíteni.

C.

Költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás

Célja: annak megállapítása, hogy a költségvetési szerv alap- illetve vállalkozási tevékenységével kapcsolatos, eredményszemléletben elszámolt bevételek mennyiben nyújtanak fedezetet a végzett tevékenység közvetlen önköltségére, illetve megállapítható legyen a szakfeladatot jellemző mutatószám egy egységére jutó közvetlen önköltség. A kimutatásban a költségvetési szerv által használt szakfeladatokra elszámolt költségekről, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételeiről, az egyéb működési és felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeiről kell elszámolni.


83

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Szakfeladatok szerinti bontásban kell bemutatni: a. az adott szakfeladatokon közvetlenül a 7. számlaosztályban elszámolt költségeket      

anyagköltség, igénybe vett szolgáltatások értéke, bérköltség, személyi jellegű egyéb kifizetések, bérjárulékok, és értékcsökkenési leírás megbontásban,

b. az adott szakfeladatra jutó, elsődlegesen a 6. számlaosztályban elszámolt általános költségeket 

központi irányítás költségei (66. számlacsoport)



egyéb általános költségek (61-65. számlacsoportban elszámolt költségek) megbontásban

c. a szakfeladat közvetlen önköltségét, amelyet a 7. számlaosztályban közvetlenül elszámolt költségek és az egyéb általános költségekből a szakfeladatra felosztott közvetett költségek együttes összegeként kell megállapítani. A központi irányítás költségeiből a szakfeladatra jutó összeg a közvetlen önköltség megállapításánál nem vehető figyelembe. d. a szakfeladatra jellemző mutatószám értéke a szakfeladat-rendben meghatározottak szerint (több mutatószám esetén külön-külön) e. a mutatószám egy egységére jutó közvetlen önköltséget, amelyet a közvetlen önköltség és a mutatószám hányadosaként kell megállapítani (több mutatószám esetén külön-külön) f. a szakfeladatra elszámolt eredményszemléletű bevételeket 

eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei (912.) (ide tartoznak az B401. Áru és készletértékesítés ellenértéke, B402. Szolgáltatások ellenértéke, B403. Közvetített szolgáltatások ellenértéke és a B405. Ellátási díjak rovatokhoz kapcsolódóan a pénzeszköz növekedésként elszámolt, valamint a követelésekkel szemben bevételként előírt, de a költségvetési évben pénzügyileg még nem realizálódott bevételek)



államháztartáson belüli egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei (922.) (ide tartozik: a B16. Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan a költségvetési évben pénzeszköz növekedésként elszámolt összeg)



államháztartáson belüli felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei (941.) (ide tartozik: a B25. Egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei államháztartáson belülről rovathoz kapcsolódóan a költségvetési évben pénzeszköz növekedésként elszámolt összeg)

g. a megtérült önköltséget, amelyet a szakfeladatra elszámolt bevételek és a közvetlen önköltség különbségeként kell megállapítani, h. a mutatószám egy egységére jutó megtérült önköltséget a megtérült önköltség és a szakfeladatra jellemző mutatószám hányadosaként kell megállapítani (több mutatószám esetén külön-külön) KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

84


D)

Kiegészítő melléklet

Az új államszámviteli kormányrendelet szerint a kiegészítő melléklet csak központilag előírt számszerű kimutatásokat tartalmaz, amelyek száma jelentősen csökkent és ezentúl szöveges indoklást nem kell készíteni. A számszerű kimutatások csökkenésének több oka van, egyrészt azok tartalma beépült az éves költségvetési beszámoló más részeibe, pl. a kötelezettségvállalások a költségvetési jelentésben, illetve a tájékoztató adatok között jelennek meg, másrészt az államháztartás egészét érintő szervezeti, gazdálkodási, finanszírozási, könyvvezetési és beszámolási szabályok változása miatt feleslegessé váltak, illetve az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében elhagyásra kerültek. Nem kell külön kimutatást készíteni pl.      

a követelések, kötelezettségek állományának alakulásáról, az értékhelyesbítés alakulásáról, a feladatmutatók, mutatószámok állományának alakulásáról, a letéti számla pénzforgalmáról, a költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetéséről stb.

Az új államszámviteli előírások szerint a kiegészítő melléklet három számszaki kimutatásból áll: 

az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök, állományának alakulását tartalmazó kimutatás (8. melléklet),



az eszközök értékvesztésének alakulását tartalmazó kimutatás (9. melléklet) és



a kiegészítő tájékoztató adatokat tartalmazó kimutatás (10. melléklet).

1. Az immateriális javak, tárgyi eszközök, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök állományának alakulását tartalmazó kimutatás Itt kell bemutatni külön oszlopban:      

az immateriális javak, ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok, beruházások és felújítások, koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök (csak az államháztartáson kívüli szervezet részére történő átadás estén).

A kimutatás legfontosabb tartalmi változásai: a.

A mérleg A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök mérlegfőcsoportba tartozó I. Immateriális javak, II. Tárgyi eszközök – ezen belül mérlegcsoportonkénti bontásban – és a IV. Koncesszióba, vagyonkezelésbe KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

85

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló adott eszközök bekerülési (bruttó) értékében a tárgyévben bekövetkezett változásokat (növekedéseket-csökkenéseket) jogcímenként kell bemutatni, valamint be kell mutatni az elszámolt halmozott terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés összegében bekövetkezett változásokat. b.

Új oszlopban kell kimutatni a mérlegben a tárgyi eszközök között szereplő befejezetlen beruházások és felújítások állományában bekövetkezett változásokat. Ebből következően az immateriális javak, az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok, a gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok oszlopokban pénzforgalmi változásként a tárgyévben beszerzett és a tárgyévben használatba is vett eszközök ráfordításai jelenhetnek meg. Ha a tárgyévben beszerzett eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatba vétele a tárgyévben nem történik meg, akkor pénzforgalmi növekedés a beruházások állományában jelenik meg.

c.

A kisértékű (kettőszázezer forint egyedi értéket meg nem haladó bekerülési értékű) immateriális javak és tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos kiadásokat nem a dologi kiadások között, hanem a beruházási kiadások között kell elszámolni. Az új számviteli szabályok szerint a kisértékű immateriális javak bekerülési értékét a beszerzéskor terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben kell el számolni, míg az egyéb kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értékét csak az üzembe helyezéskor, használatbavételkor lehet elszámolni egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként, addig a mérlegben a befejezetlen beruházások között kell kimutatni.

d.

A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök oszlopában csak azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök állományában bekövetkezett változásokat kell kimutatni, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerződéssel átadták, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelői szerződést kötöttek. Ez azt is jelenti, hogy az ingyenes használatra adott eszközök, vagy bérleti díj fejében használatra átadott eszközök nem jelenhetnek meg a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között.

e.

Ha a tulajdonos a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel létesít vagyonkezelői jogot, akkor az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki. Az államháztartáson belüli szervezetnek átadott vagyoni eszközöket a 0-ás számlaosztályban kell kimutatni.

2. Az eszközök értékvesztésének alakulás A kimutatásban az Szt.-ben meghatározott eszközök után elszámolt értékvesztésének tárgyévi változását kell bemutatni külön oszlopban:      

az eszközök nyitó bekerülési értékét, az eszközök értékvesztésének nyitó [előző év(ek)ben elszámolt értékét, a tárgyévben elszámolt értékvesztését, a tárgyévben visszaírt értékvesztését, az eszközök záró bekerülési értékét, az eszközök értékvesztésének záró értékét.


86


külön sorban:         

immateriális javakra adott előlegek (3651., 3658-ból), beruházásra adott előlegek (3652., 3658-ból), készletekre adott előlegek, foglalkoztatottaknak adott előlegek, egyéb előlegek (3653., 3654., 3655.,3658-ból), tartós részesedések (16- 165., 168), tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (171-173., 178.), készletek (21., 22., 23.), követelések (35.), nem tartós részesedések (241., 248-ból) és forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (242-247., 248-ból).

A kimutatás tartalmi változásai: a.

a tartósan adott kölcsönök, az egyéb hosszú lejáratú követelések, a követelések áruszállításból, szolgáltatásból (vevők), az adósok, a rövid lejáratú kölcsönök, az egyéb követelések mérlegsorok megszűntek, elnevezésük megváltozott, tartalmuknak megfelelően az egységes rovatrend szerinti bevételi jogcímen a költségvetési évet követően esedékes, illetve költségvetési évben esedékes követelések között jelennek meg a mérlegben, nyilvántartásuk a 35. számlacsoportban történik,

b.

a hosszú lejáratú bankbetétek a befektetett pénzügyi eszközök közül átkerültek a pénzeszközök közé, a pénzeszközök esetében az elszámolt értékvesztést és annak visszaírását nem kell bemutatni,

c.

a forgatási célú részesedések elnevezése „nem tartós részesedés” elnevezésre változott,

d.

megváltozott az immateriális javakra, beruházásra adott előlegek készletekre adott előlegek, foglalkoztatottaknak adott előlegek, egyéb előlegek számviteli elszámolása. Az adott előlegeket – mivel végleges kiadást még nem jelentenek –, a pénzügyi számvitelben a kifizetéssel egyidejűleg a 36. számlacsoportban az adott előlegek között kell nyilvántartásba venni, és a mérlegben a D) Követelések mérlegfőcsoportban a III, Adott előlegek mérlegcsoportban kell kimutatni. Az előlegekkel kapcsolatos értékvesztést a költségvetési számvitelben kiadásként, a pénzügyi számvitelben egyéb ráfordításként kell elszámolni. (az előlegekkel és azok értékvesztésével kapcsolatos sajátos könyvviteli elszámolások a későbbiekben bemutatásra kerülnek),

e.

nem számolható el értékvesztés:   

a követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, a követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről és a Kincstárnál vezetett fizetési számlák után

3. Kiegészítő tájékoztató adatok A tájékoztató adatok köre bővült, egyes sorok elnevezése módosult, vagy kiegészült.


87


7. Az eszközök bekerülési értéke A 497-es Korm. rendelet több rendelkezéssel kiegészítette.

A1.

A bekerülési érték meghatározása

Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékének fogalmát az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése határozza meg. Az új államszámviteli kormányrendelet a számviteli törvényben meghatározott bekerülési érték fogalma helyett bevezette a vételár fogalmát, amely szűkíti a bekerülési értékben figyelembe vehető – az eszköz beszerzésével kapcsolatban felmerülő, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható – tételek körét. Lényeges eltérés a számviteli törvény előírásaitól, megállapításánál többek között nem vehetők figyelembe       

hogy

a

bekerülési

érték

az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó, a beszerzéshez szorosan kapcsolódó adók, vámterhek, hatósági, igazgatási, szolgáltatási díj, illeték, a beszerzéshez előállításhoz közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitellel, kölcsönnel kapcsolatos költségek, a biztosítási díj,

A bekerülési érték megállapítására vonatkozó előírásokat az új államszámviteli kormányrendelet 15-16. §-a tartalmazza.

a). Vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke (2) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a vagyonkezelésbe vett eszközök – ide értve, ha a vagyonkezelői jog más vagyonkezelőtől való átvétellel, költségvetési szerv átalakításával, jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban keletkezik, de ide nem értve, ha a vagyonkezelői jog vásárlással, saját előállítással keletkezik – bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie.

b). Társulás vagyona alapításkor, társulási szerződés módosításakor (3) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően társulás alapítása, a társulási szerződés módosításával vagyonának növelése esetén az átvett eszközök bekerülési értéke a társulási szerződésben, illetve annak módosításában szereplő bruttó érték. Az átvételt követően az átadónál az átadásig elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést az átvevő társulásnak nyilvántartásba kell vennie.


88

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló c). Államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az önkormányzati alrendszerbe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke (3a) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően a tulajdonosnál – az állami vagyon esetén a tulajdonosi joggyakorló szervezetnél – az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, társulás tulajdonába adott eszköz visszavételkori bekerülési értéke, valamint a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát átvevő szervnél az átvételkori, az újraalakult nemzetiségi önkormányzatnál e vagyon visszavételkori bekerülési értéke a korábbi vagyonkezelőnél, tulajdonosnál kimutatott bruttó érték. A visszavételt követően az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést nyilvántartásba kell venni.

d). Szt. 49. § (5) bek. 50. § (1), (2), (4), (6) bek. alapján megállapított bekerülési érték (4) A 16. §-ban foglaltaktól eltérően az Szt. 49. § (5) bekezdése és 50. § (1), (2), (4) és (6) bekezdése szerint átvett eszközök bekerülési értékét az ott leírtak szerint kell meghatározni. Szt. 49. § (5) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke a gazdasági társaság által közölt, illetve számlázott érték, a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti érték. Szt. 50. § (1) Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke. (2) Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára. (4) A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz, illetve az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet-) eszköz bekerülési (beszerzési) értéke – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke. (6) A pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkori beszerzési értékeként az eszköz – a lízingbe adó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített – piaci értékét, legfeljebb az eredeti eladási árát kell figyelembe venni.

e). Importbeszerzés esetén a bekerülési érték (5) Importbeszerzés esetén a bekerülési értéket – figyelemmel a 20. § (3) és (4) bekezdésére – az Szt. 48. § (7) bekezdése szerint kell meghatározni.


89

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Szt. 48. § (7) Ha a beszerzés ellenértékének kiegyenlítése számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti – levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – devizaösszegnek, valutaösszegnek a beszerzéskor, a szolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, a 60. § (4)–(6) bekezdése szerinti árfolyamon átszámított forintértéke a termék, illetve a szolgáltatás értéke.

Áhsz. 20.§ (3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Áhsz. 20. § (4) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni. Szt. 60. § (5) A (4) bekezdésben előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha a hitelintézet, illetve a Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), a választott hitelintézet vagy a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizára átszámított értéket kell a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és devizaeladási árfolyamának átlagán vagy a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.

f). Külföldi pénzértékre szóli részesedés, értékpapír bekerülési értéke (6) A külföldi pénzértékre szóló részesedés, értékpapír bekerülési értékét a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték alapján kell meghatározni.

g). Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség bekerülési értéke A külföldi pénzértékre szóló követelések, kötelezettségek bekerülési értéke megegyezik a költségvetési számvitelben nyilvántartott követelés, végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegével.

h). Immateriális javak bekerülési értéke  vásárolt immateriális javak esetén 16. § (1) A vásárolt immateriális javak bekerülési értéke az egységes rovatrend K61. Immateriális javak beszerzése, létesítése rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.


90

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  saját előállítású immateriális javak esetén (2) A saját előállítású immateriális javak bekerülési értéke az Szt. 51. §-a (lásd: a 10. pontnál) alapján megállapított közvetlen önköltség.

i). Tárgyi eszközök bekerülési értéke 

(3) A vásárolt, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értéke az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára,



Kisajátítás útján szerzett ingatlan esetén a kártalanítás összege.



(3a) A saját előállítású rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök, továbbá a már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével, felújításával összefüggő saját tevékenységben végzett munkák bekerülési értéke az Szt. 51. §-a alapján megállapított közvetlen önköltség. Szt. 51. § (1) Az eszköz bekerülési (előállítási) értékének részét képezik azok a költségek, amelyek a) az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek, b) az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). (2) Az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás bekerülési (előállítási) értékének részét azok a költségek képezik, amelyek a) a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek, b) a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá c) a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók (együttesen: közvetlen önköltség). (3) Az előállítási költségek között kell elszámolni és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értékét, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltségét a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg. (4) Értékesítési költségeket és az előállítással közvetlen kapcsolatba nem hozható igazgatási és egyéb általános költségeket – az eszközértékelés alapjául szolgáló – közvetlen önköltség nem tartalmazhat.



(3b) Az idegen vállalkozó által előállított, rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök esetén a beruházás bekerülési értéke az eszköz létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tervezési, szállítási, rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési munkáknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

91

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott együttes vételára.



(3c) Idegen vállalkozó által előállított és már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelésével összefüggésben végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend (3) bekezdés szerinti rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.



(3d) Idegen vállalkozó által előállított és már használatba vett, illetve a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközök felújításával összefüggésben végzett munkák bekerülési értéke azoknak az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételára.



(4) Az ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok értékét növeli az azokhoz kapcsolódóan a pénzügyi számvitelben elszámolt befejezett felújítás értéke.

j). Gazdasági társaságban lévő részesedés bekerülési értéke (5) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor az Szt. 49. § (3), (4), (6) és (7) bekezdése szerint kell meghatározni, alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor egyezően az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott összeggel.

k). Társulási részesedés bekerülési értéke A társulási részesedés bekerülési értéke a társulásban résztvevők által bevitt vagyontárgyak társulási szerződésében, illetve annak módosításában meghatározott bruttó értéke.

l). Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke (6) A vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapír bekerülési értéke az egységes rovatrend K9121. Forgatási célú belföldi értékpapírok vásárlása, K9123. Befektetési célú belföldi értékpapírok vásárlása, K922. Befektetési célú külföldi államkötvények, egyéb értékpapírok vásárlása, K921. Forgatási célú külföldi értékpapírok vásárlása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

92


m). Készletek bekerülési értéke 

Vásárolt készletek bekerülési értéke

(7) A vásárolt készletek bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése vagy K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. 

Saját előállítású készletek bekerülési értéke

A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke az Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték. Szt. 62. § (2) saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték az 51. § szerinti közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható.

n). Pénzeszközök bekerülési értéke 

(8) A forint pénzeszközök bekerülési értéke a befizetett, jóváírt forintösszeg.



A valutapénztárba bekerülő valutakészlet és a devizaszámlára kerülő deviza bekerülési értéke a bekerülés napjára vonatkozó, a 20. § (3) és (4) bekezdése (lásd: 6. pontnál) szerinti devizaárfolyamon átszámított forintérték,



kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

o). Adott előlegek bekerülési értéke (9) Az adott előlegek bekerülési értéke az átutalt vagy megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A követelések bekerülési értéke az egységes rovatrend bevételeihez kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon kimutatott követelésekkel megegyező elismert, esedékes összeg.

p). Kapott előlegek bekerülési értéke (10) A kapott előlegek bekerülési értéke az átutalt, megfizetett – előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg. A kötelezettségek bekerülési értéke az egységes rovatrend kiadásaihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek összege.


93


A bekerülési érték újbóli megállapítása (497-es Korm. rendelet iktatta be) 16/A. § (1) Törvény vagy kormányrendelet előírhatja az immateriális javak, tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök meghatározott köre bekerülési értékének újbóli megállapítását. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az eszköz korábbi bruttó értékét és a megállapított új bekerülési értékét a nemzeti vagyon változásaival szemben kell elszámolni. Az eszköz korábban elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenését a felhalmozott eredménnyel szemben kell kivezetni. Ha a bekerülési érték újbóli megállapításáról szóló kormányrendelet előírja vagy lehetővé teszi az új bekerülési értékre terv szerinti értékcsökkenés kimutatását, azt a felhalmozott eredménnyel szemben kell a könyvekbe bevenni. Lásd: 

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 12. § 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása

12. § (1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak. (2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. 78. § (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint – vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig. (2) A 2012. július 15-én folyamatban lévő pályázati eljárások esetében a vagyonértékelést az üzemeltetési szerződés megkötését megelőzően kell elvégeztetni. 

A víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet 1. § 6. víziközművagyon-leltár: a víziközmű-rendszernek vagy a víziközmű-rendszer alkotóelemeinek olyan objektum szintű, ágazatonként és víziközműobjektum-csoportok szerint strukturált kimutatása, amely alkalmas a víziközmű-objektumok számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportokhoz történő hozzárendelésére. 2. § (2) A megállapított vagyonértéket és a vagyonértékelés során keletkezett adatokat az ellátásért felelős vagyonnyilvántartásában, vagy – ha az üzemeltetési szerződés ezt a víziközmű-szolgáltató feladatává teszi – a víziközmű-szolgáltató vagyonnyilvántartásában át kell vezetni. Az utolsó vagyonértékeléstől számítottan a vagyonérték aktualizálását legalább 10 évente el kell végezni e rendeletnek megfelelően. (3) Ha több víziközmű-tulajdonosnak azonos működési területen vagyonértékelési kötelezettsége van, a vagyonértékelést azonos időpontban és feltételek mellett, együttműködve kell elvégeztetni. (4) Víziközművagyon-értékelést olyan gazdasági társaság végezhet, amely szerepel az ingatlanvagyonértékelői névjegyzékben és a vagyonértékelés végrehajtásához a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 3.2-3.4. pontjában meghatározott vízgazdálkodási részszakterületeken szakértői jogosultsággal rendelkező személyt vesz igénybe. 6. § (3) Két vagyonértékelés közötti időszakban a víziközmű tulajdonosa a víziközművagyon-leltár naprakész vezetésével gondoskodik a vagyonérték folyamatos karbantartásáról.

A 2011. évi CCIX. törvény 78. §-a a 2012. évi CVI. törvény 42. §-ának megfelelően megállapított szöveg. Hatályos: 2012. 07. 15.


94


A2.

A bekerülési érték részét képező tételek elszámolásának időpontja

A bekerülési érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. [Áhsz. 15. § (1) bek.

A3.

A bekerülési érték utólagos módosítása

Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. Amennyiben a különbözet összege jelentősen nem módosítja az adott eszköz bekerülési (beszerzési) értékét, annak összegét a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában egyéb ráfordításként, illetve egyéb eredményszemléletű bevételként kell elszámolni. [Szt. 47. § (9) bek. és Áhsz2. 15. § (1) bek.

A4.

Bekerülési érték és az egységes rovatrend kapcsolata

A vásárolt eszközök bekerülési értéke mindig meg kell, hogy egyezzen az egységes rovatrend megfelelő kiadási rovatához kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlán végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár összegével .

A5.

Az eszközök és források értékelése

A mérlegtételek értékelésére vonatkozó általános szabályokat az Szt. 46. §-a tartalmazza, amelyet a költségvetési szerveknek is alkalmazniuk kell.

Mérlegtételek értékelésére vonatkozó általános szabályok a számviteli törvényben I.

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

II.

Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők tartósan – legalább egy éven túl – jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.


95

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló III.

Az eszközöket és a kötelezettségeket leltározással (mennyiségi felvétellel, egyeztetéssel) ellenőrizni és – a törvényben szabályozott esetek kivételével – egyedenként értékelni kell. A különböző időpontokban beszerzett, előállított, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési (előállítási) áron, továbbá a FIFO módszerrel történő értékelés is alkalmazható.

IV.

A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek értékelése során figyelembe kell venni - az 52-56. §-ban foglaltak alapján - minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, és amely a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált. Az 53-56. §-ok alkalmazásában tartósnak minősül a könyv szerinti érték és a piaci érték különbözete, ha az múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján legalább egy évig fennáll. A különbözet tartósnak minősül - fennállásának időtartamától függetlenül - akkor is, ha az az értékeléskor a rendelkezésre álló információk alapján véglegesnek tekinthető.

Mérlegtételek értékelésére vonatkozó általános szabályok az új államszámviteli kormányrendeletben Az új államszámviteli kormányrendelet eszközök és források értékelésére vonatkozó általános szabályai közé tartoznak:  a csoportosan nyilvántartható eszközök körére, a csoportos nyilvántartás feltételeire, valamint a csoportosan nyilvántartott eszközök értékelésére vonatkozó előírások,  a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintértékének meghatározásánál alkalmazható devizaárfolyamra, illetve  az MNB által nem jegyzett, nem konvertibilis valuta átszámítására vonatkozó előírások. a) Csoportos nyilvántartás:  Az egyidejűleg beszerzett,  azonos beszerzési árhoz tartozó,  azonos paraméterekkel rendelkező,  egyidejűleg használatba vett tárgyi eszközöket, értékpapírokat, készleteket csoportosan is nyilván lehet tartani. A csoportosan nyilvántartott eszközök esetén az értékelést külön-külön, csoportonként kell elvégezni. A csoportos értékelést addig lehet alkalmazni, amíg az egyedi eszköz nyilvántartási értékében elkülönült változás nem következik be. b) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. c) Ha Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket (kötelezettségvállalásokat, más fizetési


96

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló kötelezettségeket) kell forintra átszámítani, az átszámítást az Szt. 60. § (5) bekezdése szerinti módon kell elvégezni.

Mérlegtételek értékelésére vonatkozó konkrét szabályok az új államszámviteli rendeletben A mérlegben: a.

az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben;

b.

a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, elkülönítve azok értékcsökkenését, értékvesztését és értékhelyesbítését. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök után a terven felüli értékcsökkenést a koncesszió jogosultja, a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján kell megállapítani;

c.

a részesedéseket, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. Az értékhelyesbítést külön kell kimutatni az eszközök értékhelyesbítésének forrásával azonos összegben;

d.

az értékpapírok között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a bekerülési értéken lehet kimutatni mindaddig, amíg a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor várhatóan a névértéket és a felhalmozott kamatot megfizeti;

e.

a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével;

f.

a befejezetlen termelést, félkész termékeket, késztermékeket, növendék-, hízó és egyéb állatokat a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével;

g.

a pénzeszközöket a mérleg fordulónapján a pénztárban lévő, a fizetési számlához kapcsolódó számlakivonatban szereplő értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével;

h.

a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével;

i.

az aktív időbeli elhatárolásokat és a forrásokat a könyv szerinti értéken kell kimutatni;

j.

a külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, valamint a követelések és kötelezettségek – egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel – mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni.


97


8. Eszközök értékcsökkenése, lehetősége

értékvesztés,

értékhelyesbítés

Az új államszámviteli kormányrendeletben az immateriális javak, tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenésének elszámolására vonatkozó előírások jelentősen megváltoztak. Legfontosabb változások:



a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál a számviteli törvény idevonatkozó előírásait kell alkalmazni, a terv szerinti értékcsökkenést a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni, a kisértékű immateriális javak és a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke egy összegben történő elszámolására vonatkozó szabályok változása, a maradványérték bevezetése,



Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa

  

a) vagyoni értékű jogoknál 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. 

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.

Átmeneti rendelkezés A kormányrendelet átmeneti rendelkezése szerint a rendelet hatályba lépése nem érinti a 2014. január 1-ét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsát, korábban elszámolt terv szerinti értékcsökkenését, és a hátralévő időszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait, azonban saját döntés alapján a számviteli politikában a rendelet szabályai kiterjeszthetők ezen eszközökre is.

8.1. Eszközök terv szerinti értékcsökkenése Terv szerinti értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bruttó érték után Az immateriális javak, tárgyi eszközök után a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásánál az Szt. 52. § (1), (2) és (5)-(7) bekezdését kell alkalmazni a kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

98


Szt. 52. § (1) bekezdése szerint: Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). Eltérő szabály a kormányrendeletben: 

a huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni,



a várható használati időtartam alapján meghatározható leírási kulcsok helyett a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2. sz. mellékletében meghatározott leírási kulcsokat kell alkalmazni.

Maradványérték megállapítása Szt. 52. § (2) bekezdése szerint: Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebből adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemző körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történő rögzítést követően a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

Nem lehet terv szerinti értékcsökkenést elszámolni Szt. 52. § (5) bekezdése szerint: Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásnál. Szt. 52. § (6) bekezdése szerint: Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke – különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan – évről évre nő. Szt. 52. § (7) bekezdése szerint: Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják.


99


Társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény 2. számú mellékletében meghatározott leírási kulcsok Leírási kulcs mértéke: Épületeknél az épület jellege alapján: Hosszú élettartamú szerkezetből

2,0%

Közepes élettartamú szerkezetből

3,0%

Rövid élettartamú szerkezetből

6,0%

100

Önkormányzatoknál az ingatlan kataszteri nyilvántartás adatai alapul szolgálhatnak az épületek jelleg szerinti besorolásához. Építményeknél az építmény jellege alapján ipari építmény

2,0%

mezőgazdasági építmény

3,0%

ebből: önálló támrendszer

15,0%

melioráció

10,0%

közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az ipari vágányokat is

4,0%

egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, metróvonal pálya stb.

7,0%

közúti villamosvasút,

vízi építmény

2,0%

híd

4,0%

elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetéket is

8,0%

gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgázvezeték, termálkút

10%

közúti villamosvasút és trolibusz munkavezeték

25%

egyéb minden más vezeték

3,0%

idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás

6,0%

hulladéktároló

20,0%

kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény

15,0%

minden egyéb építmény ebből hulladékhasznosító létesítmény

2,0% 15,0%

Hulladéktároló: a hulladékgazdálkodásról szóló törvény előírásainak megfelelő, tárolásra, ártalmatlanításra szolgáló épület, építmény; hulladéktároló létesítése miatt igénybe vett földterületre értékcsökkenési leírást a hulladéktárolóval azonos leírási kulccsal kell számolni.


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Ültetvénynél ültetvénycsoportonként felsorolásától itt eltekintünk) 1. csoport

6,0%

2. csoport

10,0%

3. csoport

15,0%

4. csoport

4,0%

5. csoport

5,0%

(az

egyes

csoportokba

tartozó

ültetvények

Az ültetvények támrendszere nem önálló tárgyi eszköz, hanem tartozék, s ezért az ültetvénnyel azonos leírási kulccsal kell leszámolni, a földterület és a kerítés viszont önálló építmény. Gépek, berendezések, felszerelések, járművek, tenyészállatok a. 33%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök: vtsz. alapján (nem teljeskörűen felsorolva) 

HR 8456-8465, 8479 vtsz.-okból a programvezérlésű, számvezérlésű gépek, berendezések,



HR 8471, 8530, 8537 vtsz.-okból az irányítástechnikai és általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések,



stb.

b. 20%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök:vtsz. alapján 

HR 8701 vtsz.-ból a járművek, valamint



a HR 8702-8705, 8710, 8711 vtsz.-ok

c. 14,5%-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök 

minden egyéb

8.2. Eszközök terven felüli értékcsökkenése Terven felüli értékcsökkenés elszámolására vonatkozó szabályok Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terven felüli értékcsökkenést az Szt. 53. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben kell elszámolni: 

az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a költségvetési szerv tevékenységének változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan,



a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető.


101

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A terven felüli értékcsökkenésére és annak visszaírására az Szt. 53. §-át kell alkalmazni azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók. [Áhsz2.. 17. § (5) bek. 

A terven felüli értékcsökkentést olyan mértékig kell végrehajtani, hogy az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás használhatóságának megfelelő, a mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéken szerepeljen a mérlegben.



Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházás rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a beruházások közül – a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után – ki kell vezetni.



Az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve visszaírása az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés, a várható hasznos élettartam és a maradványérték újbóli megállapítását eredményezheti.



Nem számolható el terv szerinti, illetve terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt, továbbá terv szerinti értékcsökkenés a tervezett maradványértéket elért immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél.

8.3. Eszközök értékvesztése Az eszközök értékvesztésével kapcsolatos rendelkezések alapvetően nem változtak, a számviteli törvény értékvesztés elszámolására vonatkozó előírásainak kiterjesztése a jellemző. Az eszközök értékvesztésével kapcsolatos előírásokat a kormányrendelet 18. §-a tartalmazza. Az Szt.-ben meghatározott eszközök után értékvesztést kell elszámolni. Az értékvesztés elszámolására a (2)–(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel az Szt. 54–56. §-át kell alkalmazni. [Áhsz2.. 18. § (1) bek.

Befektetések értékvesztése Az Szt. 54. §-ában foglalt rendelkezések: A.

A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) a gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját,


102

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt, külföldi pénzértékre szóló befektetés esetén a 60. § szerinti, az üzleti év mérlegforulónapjára vonatkozó választott devizaárfolyamon átszámított forintértéken. (a Kr. rendelkezése szerint MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell.) Amennyiben az így meghatározott, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdés szerinti beszerzési értéket.

B.

A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál – függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel – értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír könyv szerinti értéke és – (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó – piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A hitelviszonyt megtestesítő, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapír piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a)

az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját,

b)

az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg.

Amennyiben az így meghatározott mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (1) bekezdése szerinti beszerzési értéket, illetve ha a beszerzési érték magasabb a névértéknél (névérték felett vásárolt értékpapírnál), az értékvesztés visszaírásával az értékpapír könyv szerinti értéke nem haladhatja meg az adott értékpapír névértékét.

C.

A külföldi pénzértékre szóló, tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az értékvesztés összegét, illetve az értékvesztés visszaírását devizában kell megállapítani, majd a nyilvántartási devizaárfolyamon kell azt forintra átszámítva a pénzügyi műveletek ráfordításai között, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként elszámolni. Ezt követően kell a 60. § szerinti árfolyamváltozás hatását megállapítani.

D.

A hitelkockázati szempontból – a számviteli politikában meghatározottak szerint – kockázatmentesnek minősített, valamely ország központi kormánya vagy KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

103

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált befektetési célú, lejáratig tartott, kamatozó, illetve diszkont értékpapírok esetében az értékvesztés-elszámolást nem kell alkalmazni a bekerülési érték azon része után, amely a lejáratkor megtérül. E.

Kockázatmentesnek minősíthető a külön törvény(ek) felhatalmazása alapján kiadott jogszabály(ok) szerint nulla százalékos kockázati súlyozású tételnek tekinthető valamely ország központi kormánya vagy központi (jegy) bankja által kibocsátott, illetve tőkére és hozamra vonatkozóan garantált értékpapír, feltéve, hogy az értékpapírral kapcsolatban tőke- és kamattörlesztési késedelem nem merült fel.

Követelések értékvesztése Az Szt. 55. §-ában foglalt rendelkezések: 

A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.



A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára – a vevők, az adósok együttes minősítése alapján – az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések – hasonló módon megállapított – értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet – előjelének megfelelően – a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.



Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét.


104


Készletek értékvesztése Az Szt. 56. §-ában foglalt rendelkezések 

Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.



A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését – a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával – ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.



A fajlagosan kis értékű készleteknél az értékvesztés a vállalkozó által kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható.



Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 62. § (2)-(3) bekezdése szerinti bekerülési értéket.

Az értékvesztés elszámolásánál a jelentős összeg meghatározása A korábbi szabályozáshoz képest módosult:  a rendelkezés kiterjed a tulajdonosi joggyakorló szervezetekre is,  csökkent a mértéke. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, a készletek és a követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer – tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a részesedések, értékpapírok esetén a tízmillió – forintot. Az értékvesztés tartós jellege nem vizsgálható. [Áhsz2. 18. § (2) bek.


105


Értékvesztés bemutatása a kiegészítő mellékletben A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét – legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban – a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.

8.4. Egyszerűsített értékelési eljárásra vonatkozó szabályok Az egyszerűsített értékelési eljárásra vonatkozó előírások alapvetően nem változtak. a. A közhatalmi bevételekre vonatkozó követelések és az adók módjára behajtandó kis összegű követelések értékelése során az értékvesztés összege a kötelezettek együttes minősítése alapján egyszerűsített értékelési eljárással, azok csoportos értékelésével is meghatározható. [Áhsz2.. 18. § (3) bek. b. Az egyszerűsített értékelési eljárás során az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt, a várható megtérülésre vonatkozó százalékos mutatók meghatározását a követelés-beszedés eredményének előző költségvetési év(ek)re vonatkozó adatai alapján kell kialakítani. Az egyes minősítési kategóriákhoz rendelt százalékos mutatókat évente felül kell vizsgálni. [Áhsz2.. 18. § (4) bek. c. Az egységes rovatrend B31. Jövedelemadók és B32. Szociális hozzájárulási adó és járulékok, B33. Bérhez és foglalkoztatáshoz kapcsolódó adók, B34. Vagyoni típusú adók és B35. Termékek és szolgáltatások adói rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott és annak alapján a pénzügyi számvitelben elszámolt követelések (a továbbiakban együtt: az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont adókövetelések) értékelési elveinek meghatározása során a kötelezetteket legalább – státuszuknak megfelelően – folyamatosan működő adósok, illetve folyamatos működésükben korlátozott adósok szerinti – így különösen felszámolás alatt lévő, csődeljárás alá vont, végelszámolás alatt lévő, jogutód nélkül véglegesen megszűnt – csoportosításban kell részletezni. [Áhsz2.. 18. § (5) bek. d. A folyamatosan működő adósokkal szembeni követeléseket lejáratuk szerint tovább kell bontani legalább a) 90 napon belüli, b) 91–180 napos, c) 181–360 napos, és d) 360 napon túli minősítési kategóriákra. [Kr. 18. § (6) bek.


106


Nem számolható el értékvesztés

  

követelések működési célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, követelések felhalmozási célú támogatások bevételeire államháztartáson belülről, és Kincstárnál vezetett fizetési számlák után értékvesztés nem számolható el. [Áhsz2.. 18. § (7) bek.

107

8.5. A terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés visszaírása Eddig is alkalmazott előírások szerint: Amennyiben az 53-56. § szerint alkalmazott leírások miatt az (1) bekezdés szerinti eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az értékvesztés elszámolás) okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, akkor az 53-56. § szerinti leírásokat meg kell szüntetni (immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél a már elszámolt terven felüli értékcsökkenés, egyéb eszközöknél az elszámolt értékvesztés összegének csökkentésével), – a megbízható és valós összkép érdekében – az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51.§ szerinti bekerülési értékére, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére az egyéb bevételekkel szemben, illetve a pénzügyi műveletek ráfordításait csökkentő tételként vissza kell értékelni (visszaírás). A terven felüli értékcsökkenés, az értékvesztés visszaírását az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében kell végrehajtani.[Szt. 57. § (2) bek. Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen meghaladja a könyv szerinti értékét, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékét, akkor a különbözet összegével – a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – csökkenteni kell az elszámolt terven felüli értékcsökkenés, az elszámolt értékvesztés összegét és az egyéb bevételekkel szemben, a részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztésénél a pénzügyi műveletek ráfordításainak csökkentésével növelni kell az adott eszköz könyv szerinti értékét. [Szt.58. § (2) bek. A (2) bekezdés szerinti különbözettel a könyv szerinti értéket az adott eszköz nyilvántartásba vételekor számításba vett értékéig – a 47-51. § szerinti bekerülési értéke összegéig, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékig – kell növelni (visszaírás összege). A visszaírás összege nem KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló lehet több, mint a korábban terven felüli értékcsökkenésként, értékvesztésként elszámolt összeg. [Szt. 58. § (3) bek. Az államszámviteli kormányrendelet a terven felüli értékcsökkenés és az elszámolt értékvesztés visszaírására kiegészítő rendelkezést tartalmaz, mely szerint az Szt. 57. § (2) bekezdését és 58. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az egyéb bevételek alatt az egyéb eredményszemléletű bevételeket kell érteni és jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. [Áhsz.. 19. § (1) bek.

108 Amennyiben az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti értékénél, akkor az így mutatkozó különbözetet az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell rendezni. [Szt. 58. § (4) bek.

8.6. Az értékhelyesbítés elszámolása Az elszámolás szabályai nem változtak. Az új államszámviteli kormányrendelet 19. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján az eszközök értékhelyesbítésére az Szt. 57. § (3) bekezdését és 58. § (1) és (5)-(9) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a) értékelési tartalék alatt az eszközök értékhelyesbítésének forrását kell érteni, b) a tulajdonosi joggyakorló szervezeteknél a tartós és az értékelési célú állami tulajdonú részesedések piaci értéke – a tőzsdén jegyzett társasági részesedések kivételével – a saját tőke érték részesedésre jutó arányos értékével egyezik meg. Az új államszámviteli kormányrendelet előírásai is lehetőséget biztosítanak arra, hogy a hatálya alá tartozó költségvetési szervek, tulajdonosi joggyakorló szervezetek, amennyiben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közül a vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a terven felüli értékcsökkenés, elszámolt értékvesztés visszaírása utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Eszközök értékhelyesbítésének forrása”-ként kimutatható legyen. Amennyiben az 58. § (5) bekezdése szerinti befektetett eszköz piaci értéke jelentősen meghaladja a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti értéket [a nyilvántartásba vételkor megállapított, a 47-51. § szerinti bekerülési értéket, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értéket], ezen eszköz – az 58-59. § előírásai szerint – piaci értéken is felvehető. Ez esetben a bekerülési érték, illetve immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó érték és a piaci érték különbözetét az eszközök között értékhelyesbítésként, a források között – az értékhelyesbítés összegével azonos összegben – értékelési tartalékként lehet kimutatni.[Szt. 57. § (3) bek. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740


Amennyiben a vállalkozó él az 57. § (3) bekezdése szerinti lehetőséggel, illetve kötelező az 57. § (2) bekezdése szerinti visszaírás, akkor a piaci értékelésbe bevont, illetve a visszaírással érintett eszközök esetében a leltárnak – többek között – tartalmaznia kell: a)

az egyedi eszköz mérlegkészítéskori piaci értékét;

b)

az egyedi eszköznek e törvény szerint elszámolt értékcsökkenéssel, értékvesztéssel csökkentett, a (2) bekezdés szerinti visszaírással növelt bekerülési értékét (könyv szerinti nettó értékét);

c)

az a)-b) pontok szerinti értékek különbözetét. [Szt. 58. § (1) bek.

Amennyiben a vállalkozó tevékenységét tartósan szolgáló vagyoni értékű jog, szellemi termék, tárgyi eszköz (kivéve a beruházásokat, a beruházásra adott előlegeket), tulajdoni részesedést jelentő befektetés piaci értéke jelentősen meghaladja az adott eszköznek a (2) bekezdés szerinti visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) értékét, a piaci érték és a visszaírás utáni könyv szerinti (bekerülési) érték közötti különbözet a mérlegben az eszközök között „Értékhelyesbítés”-ként, a saját tőkén belül „Értékelési tartalék”-ként kimutatható. [Szt. 58. § (5) bek. A könyvekben az értékhelyesbítés összegét és annak változásait egyedi eszközönként elkülönítetten kell nyilvántartani. [Szt. 58. § (6) bek. Amennyiben az (5) bekezdés szerint egyedi eszközönként meghatározott értékhelyesbítés összege jelentősen eltér az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegétől, a leltárral alátámasztott különbözet a) növeli az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke meghaladja az előző évit, b) csökkenti az értékhelyesbítés összegét az értékelési tartalékkal szemben, ha a tárgyévi értékhelyesbítés értéke alacsonyabb az előző évinél, legfeljebb az előző üzleti év mérlegfordulónapján kimutatott értékhelyesbítés összegéig. [Szt. 58. § (7) bek. Amennyiben az (5) bekezdés szerinti eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke alacsonyabb könyv szerinti (bekerülési) értékénél, immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékénél, az adott eszköz (7) bekezdés b) pontja szerint elszámolt értékhelyesbítést meghaladó különbözettel – az 53. §-ban, illetve az 54. § (1) bekezdésében foglaltak szerint – a könyv szerinti (bekerülési) értéket kell terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolásával csökkenteni. [Szt. 58. § (8) bek. Az (5) bekezdés szerinti eszközök könyvekből történő kivezetésekor az egyedi eszközhöz kapcsolódó, elkülönítetten nyilvántartott értékhelyesbítést is ki kell vezetni az értékelési tartalékkal szemben. [Szt. 58. § (9) bek.


109

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló Az eszközök terven felüli értékcsökkenése és az értékhelyesbítés visszaírásánál az eltérést akkor kell jelentősnek tekinteni, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket. [Áhsz2. 19. § (1) bek.

9. Önkormányzat vagyonkimutatása Az önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések

110

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 106. § ának (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az önkormányzati vagyon nyilvántartásával kapcsolatos rendelkezést a Mötv. 110. §-a tartalmazza, mely szerint 

a helyi önkormányzat tulajdonába tartozó vagyonelemekről kormányrendeletben meghatározott módon nyilvántartást kell vezetni. Az önkormányzati vagyonnyilvántartás (vagyonkataszter) folyamatos vezetéséért, az adatok hitelességéért a jegyző felelős;



az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani;



az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni.

Az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. (XI. 6.) Korm. rendelet előírásai szerint:

és



az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlanvagyon-katasztert kell felfektetni és folyamatosan vezetni;



a kataszter ingatlan adatlapjának, valamint a földre, az épületre, a közműre és az egyéb építményre vonatkozó betétlapjainak az adatai meg kell, hogy egyezzenek a földhivatal ingatlan-nyilvántartásának azonos tartalmú adataival, illetve a közmű üzemeltetőjének nyilvántartásával;



a kataszter elkülönítetten tartalmazza – törzsvagyon és egyéb vagyon szerinti bontásban – az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén a becsült értékét;



az ingatlan valóságos állapotában, értékében bekövetkezett változást, bekövetkezéstől számított 90 napon belül a kataszteren át kell vezetni.

a

A nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg azokat a nemzeti vagyonnal kapcsolatos fogalmakat, amelyek az önkormányzatok vagyonnyilvántartásában megjelennek: a.

forgalomképtelen nemzeti vagyon: az a nemzeti vagyon, amely a Vvt.-ben meghatározott kivétellel nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető; b.

korlátozottan forgalomképes vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, illetve – a helyi önkormányzat tulajdonában álló vagyon esetében – törvényben vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni,

c.

nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok alá nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelynek állami tulajdonban, illetve a helyi önkormányzat tulajdonában történő megőrzése hosszú távon indokolt;

d.

üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az állami vagyon esetén kincstári vagyonba, önkormányzati vagyon esetén a törzsvagyonba.

Az Nvt. 5. §-ában foglaltak szerint a helyi önkormányzat vagyona: 

törzsvagyon vagy



üzleti vagyon

lehet. Az önkormányzat tulajdonában álló törzsvagyon: amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon  forgalomképtelen és  korlátozottan fogalomképes lehet. Forgalomképtelen az a törzsvagyon, amelyet a. az Nvt. kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, Ide tartoznak:   



a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, a helyi önkormányzat tulajdonában álló – külön törvény rendelkezése alapján részére átadott – vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket


111

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló b. törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon  

 

a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész. a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés, a Balatoni Hajózási Zrt.-ben fennálló, a helyi önkormányzat tulajdonában álló társasági részesedés.

Az önkormányzatokra vonatkozó jogszabályi előírások szerint az önkormányzat vagyonát, annak változásait és értékét nyilván kell tartani, és az önkormányzatnak a vagyonállapotot az önkormányzat rendeletében meghatározott tartalommal - az éves zárszámadáshoz csatolt vagyonkimutatásban be kell mutatni a képviselő-testület részére.

9.1. Az önkormányzat vagyonkimutatásának tartalma Az Áht. 91. §-a (2) bekezdésének c) pontjában, valamint az Mötv. 110. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a helyi önkormányzatoknak a zárszámadáskor a képviselő testület részére tájékoztatásul be kell mutatni az önkormányzatnak a költségvetési év mérlegfordulónapján (december 31-én) meglévő vagyonát. A vagyonkimutatás minimális részletezettségét az új államszámviteli rendelet 30. §-a határozza meg, amely szerint: a. a helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat zárszámadáshoz csatolt - az Áht. 91. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti – vagyonkimutatása a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek eszközeinek és kötelezettségeinek adatait mutatja be; b. a vagyonkimutatás a vagyont az éves költségvetési beszámoló mérlege alapján legalább a római számmal jelzett eszköz-, illetve forráscsoportonkénti – a tárgyi eszköz és a befektetett pénzügyi eszközcsoportok esetén az arab számmal jelzett tételei szerinti – tagolásban, ezen belül: o forgalomképtelen törzsvagyon, o nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű törzsvagyon, o korlátozottan forgalomképes vagyon és o üzleti vagyon szerinti bontásban tartalmazza.


112

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A vagyonkimutatás további részletezését, tételes alábontását az önkormányzatnak rendeletben kell szabályoznia. c. a vagyonkimutatás a könyvviteli kötelezettségeken kívül tartalmazza:    



mérlegben

szereplő

eszközökön

és

a „0”-ra leírt eszközök állományát, a használatban lévő kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományát, a 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök állományát, itt kell kimutatni az önkormányzatnak az államháztartáson belüli szervezet részére vagyonkezelésbe adott eszközök állományát!!! a Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján a helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő képés hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolgok és régészeti leletek állományát, a mérlegben értékkel nem szereplő függő követeléseket és kötelezettségeket.

A 01-02. számlacsoportban nyilvántartott eszközök közé tartoznak      

az államháztartáson belüli szervezetnek vagyonkezelésbe adott eszközök, a bérbe vett befektetett eszközök, a letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett befektetett eszközök, a PPP konstrukcióban használt befektetett eszközök, a bérbe vett készletek és a letétbe, bizományba átvett készletek.

A függő követelés és a függő kötelezettség fogalmát a számviteli törvény határozza meg: a. Függő követelés: olyan pénzeszközre vagy egyéb eszközre vonatkozó, a mérleg fordulónapján fennálló követelés, amelynek mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. Idetartoznak különösen a kapott garanciák, kezességek harmadik felek tartozásaiért, valamint a kapott fedezetek, biztosítékok, zálogtárgyak, óvadékok és az opciós ügylet miatti pénzeszköz vagy egyéb eszköz átvételére vonatkozó követelések; b. Függő kötelezettség: az olyan – általában- harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely a mérleg fordulónapján fennáll, de mérlegtételkénti szerepeltetése jövőbeni eseménytől függ. A függő kötelezettségek lehetnek pénzeszközre, illetve egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek. A pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek közé tartoznak különösen: a kezességvállalási, a garanciavállalási, a váltókezesi kötelezettség, az opciós ügyletekkel, a nem valódi penziós ügyletekkel, a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek. Az egyéb eszközre vonatkozó kötelezettségek közé tartoznak különösen a fedezetként, biztosítékként, óvadékként felajánlott (szolgáló) vagyontárgyak és az opciós ügylet miatti egyéb eszköz átadására vonatkozó kötelezettségek. Az államszámviteli kormányrendelet a vagyonkimutatás tartalmának és részletezettségének minimális követelményeit határozza meg. A tényleges vagyonállapot megismeréséhez, a vagyongazdálkodással kapcsolatos döntések meghozatalához azonban a képviselő-testület részére a vagyonkimutatás tartalmát indokolt részletesebben meghatározni. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

113


9.2. Kötelező egyezőség az ingatlanvagyon kataszterrel Az új államszámviteli kormányrendeletben foglaltak szerint a vagyonkimutatásban szereplő ingatlanvagyon számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékének és az ingatlan vagyonkataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanvagyon bruttó értékének egyezőségét biztosítani kell. !!!

114

10. Az Áhsz2. módosítása tartalmazza az átalakulással kapcsolatos sajátos rendelkezéseket is: 19/A. Az alapítás, megszűnés sajátos feladatai 49/A. § (1) Költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat alapítása – ide értve a kiválás útján történő alapítást is – esetén a létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat tulajdonába, vagyonkezelésébe – ide értve a vagyonkezelői jog átruházását is – kerülő eszközöket és az átadott kötelezettségeket az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, az alapítás napjával adja át. (2) Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat a tulajdonába, vagyonkezelésébe kapott eszközöket és az átadott kötelezettségeket a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező nyilvántartásai megnyitását követően, a folyamatos könyvelés keretében az alapítás napjával veszi fel a könyveibe. (3) Ha az alapító szerv, irányító szerv, államháztartáson belüli más szervezet az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonos, tulajdonosi joggyakorló szervezet részére történő visszaadásként kell a könyveiből kivezetnie. Az alapítással létrejövő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte. (4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket a nemzeti vagyon változásaival, az egyéb eszközöket és a kötelezettségeket az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaival szemben kell a könyvekből kivezetni, illetve azokba felvenni. 49/B. § (1) A megszűnő költségvetési szervnek, társulásnak, nemzetiségi önkormányzatnak a könyvviteli számlák záró beszámoló elkészítése előtti lezárását megelőzően az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat ki kell vezetnie a felhalmozott eredménnyel szemben. (2) Beolvadás és jogutód nélküli megszűnés esetén a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése, vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv a könyvviteli, nyilvántartási számlái és részletező


AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló nyilvántartásai lezárása nélkül, a folyamatos könyvelés keretében, a megszűnés időpontjával veszi át. (3) Összeolvadás, különválás esetén a megszűnő költségvetési szervek(ek) záró beszámolójában kimutatott eszközöket és forrásokat a jogutód(ok) – különválás esetén a megszüntető okiratban vagy az az alapján készült más dokumentumban foglaltak szerint – a könyvviteli számlák alapításkori megnyitásakor veszi(k) fel a könyvekbe. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetben a jogutódnak, az Áht. 11. § (5) bekezdése, vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szervnek a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat eszközeit és a forrásoknál a nemzeti vagyon induláskori értékét, a nemzeti vagyon változását, az egyéb eszközök induláskori értéke és változását, valamint a kötelezettségeket a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat záró beszámolójában kimutatottakkal azonos besorolással, mérleg szerinti eredményét és a felhalmozott eredményét az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaként kell a könyveibe felvennie. (5) Ha a megszűnő költségvetési szerv, társulás, nemzetiségi önkormányzat az állami vagyonról szóló törvény vagy a vagyonkezelői szerződés alapján nem jogosult az általa vagyonkezelt eszközök vagyonkezelői jogának átadására, az eszközt a tulajdonosnak, tulajdonosi joggyakorló szervezetnek kell a könyveibe felvennie a (2) és (3) bekezdés szerinti módon. A jogutód, az Áht. 11. § (5) bekezdése, vagy a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 167. §-a szerinti szerv az eszközt a könyveibe azt követően veheti fel, hogy a vagyonkezelői jogot megszerezte.

10. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatok A könyvviteli zárlat célja A könyvviteli zárlat egy-egy naptári időszak végén a folyamatos könyvelés teljessé tétele érdekében végzett kiegészítő, helyesbítő egyeztető, összesítő könyvelési munkák sorozata, amelyek során lehetővé válik a pénzügyi könyvvitelsorán vezetett könyvviteli számlák, valamint a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlák lezárása és a főkönyvi kivonat elkészítése. Célja, hogy a költségvetési szerv meggyőződjön a folyamatos könyvelés helyességéről, illetve a tárgyidőszak végén teljessé tegye a könyvviteli elszámolásokat. A könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatokat, a zárlati időszakokat az államszámviteli kormányrendelet 53. §-a határozza meg. A kormányrendelet előírása szerint – figyelembe véve a bizonylatok feldolgozásának határidejét is – könyvviteli zárlatot kell végezni  havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig,  negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15 napjáig, és  évente, a számviteli politikában megjelölt időpontig. A havi, negyedéves és éves könyvviteli zárlat keretében a kormányrendelet 17. mellékletében meghatározott egyezőségek vizsgálatával el kell végezni a költségvetési és a pénzügyi könyvvezetés helyességének ellenőrzését, a kétféle könyvvezetés közötti kötelező egyezőségek vizsgálatát.


115

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló A könyvviteli zárlattal kapcsolatos feladatok a) A havi könyvviteli zárlat keretében el kell végezni:  az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek egyeztetését a részletező (analitikus) nyilvántartásokkal,  az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon rögzített gazdasági események összesített bizonylaton történő feladását a könyvviteli számlákra,  az immateriális javak, tárgyi eszközök közül az értékesítési céllal a használatból kivont eszközök átsorolását az átsorolt, követelés fejében átvett készletek közé, ha az értékesítésük három hónapnál hosszabb időszakot vesz igénybe,  az általános forgalmi adó havi bevallásra kötelezett alanynál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket,  a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal.  a pénzügyi és költségvetési könyvvezetés kötelező egyezőségének vizsgálatát. b)   

   



 

A negyedéves könyvviteli zárlat keretében kell elvégezni: a havi zárlati feladatokat, az immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek állományváltozásainak az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetén az értékvesztés elszámolását az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és a könyvviteli számlákon, az előző évek éves költségvetési beszámolói esetleges helyesbítésének elszámolását, az általános forgalmi adó negyedéves bevallására kötelezett alanynál az általános forgalmi adó megállapításával kapcsolatos elszámolásokat, egyeztetéseket, a könyvviteli számlákon kimutatott adó, járulék és más közteher kötelezettségek egyeztetését a bevallásokban szereplő adatokkal és az adófolyószámlával, a 0033. Általános kiadások ellenszámlán nyilvántartott általános kiadások felosztását a 0031. Alaptevékenység kiadásai ellenszámla vagy 0032. Vállalkozási tevékenység kiadásai ellenszámla nyilvántartási számlákra, a 6. számlaosztályban könyvelt általános költségek felosztását a 7. számlaosztály könyvviteli számláira a 691. Általános költségek átvezetési számla közbeiktatásával, a könyvelés helyességének ellenőrzését a főkönyvi kivonat alapján, a pénzügyi és a költségvetési könyvvezetés kötelező egyezőségének vizsgálatát.

Ha a költségvetési és a pénzügyi könyvvitel során olyan integrált számítógépes rendszert alkalmaznak, amely használatával egy gazdasági esemény hatása egyszerre jelenhet meg mind a könyvviteli, mind a költségvetési számvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, nem kötelező a havi és a negyedéves könyvviteli zárlat azon feladatainak elvégzése, amelyek elvégzését az integrált számítógépes rendszer a gazdasági események rögzítésével biztosítja. c) Az éves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni:  a havi zárlati feladatokat,  a negyedévi zárlati feladatokat, KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

116

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  

   

        

     

a leltárak kiértékelése során megállapított leltárkülönbözetek elszámolását, a leltáreltérések okainak kivizsgálását az eszközök értékelését; Ide tartoznak:  a bekerülési értékek felülvizsgálata,  a terven felüli értékcsökkenés elszámolása, illetve annak visszaírása,  az értékvesztések elszámolása, illetve annak visszaírása,  az értékhelyesbítések elszámolása,  a behajthatatlan követelések leírása,  a külföldi pénzértékre szóló követelések, befektetett pénzügyi eszközök, értékpapírok, kötelezettségek és a valutapénztárban lévő valuta, devizaszámlán lévő deviza év végi értékelésével kapcsolatos feladatok elvégzése,  az értékeléshez szükséges információk megszerzése. értékhelyesbítés elszámolását az értékvesztések elszámolását és annak visszaírását, az esetleges terven felüli értékcsökkenés visszaírását, a külföldi pénzértékre szóló eszközök, kötelezettségek, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek mérleg fordulónapján történő átértékelését, a követelések és a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon és könyvviteli számlákon egyaránt, a behajthatatlan követelések leírását, az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását a saját előállítású – még el nem készült – tárgyi eszköz számbavétele a mérleg fordulónapján a befejezetlen termelés és félkész termék év végén kimutatott értékének átvezetését a készletszámlára, el kell végezni a pénzügyi és a költségvetési könyvvezetés kötelező egyezőségének vizsgálatát. az előzőekben felsorolt zárlati feladatok elvégzése után, az egyes számlaosztályok számláinak zárását megelőzően főkönyvi kivonatot kell készíteni, amely tartalmazza a pénzügyi számvitelben vezetett könyvviteli számláknak és a költségvetési számvitelben az egységes rovatrend szerint vezetett nyilvántartási számláknak az egyenleg adatait, amelyek alapján az éves költségvetési beszámoló egyes részei (pl. költségvetési jelentés) elkészíthetők. az 5. számlaosztály 51-56. számlacsoport könyvviteli számláinak átvezetését a 8. számlaosztály könyvviteli számláira, az 571. Saját termelésű készletek állományváltozása könyvviteli számla átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára, az 572. Saját előállítású eszközök aktivált értéke könyvviteli számláinak átvezetését a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlára, a 8. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben, a 9. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számlával szemben, a 6. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását költségfelosztás után a 691. Általános költségek átvezetési számla könyvviteli számlával szemben, KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

117

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló  

 











a 7. számlaosztály könyvviteli számláinak lezárását az 591. Költségnem átvezetési számla könyvviteli számlával szemben ebben a zárási szakaszban ismételten főkönyvi kivonatot kell készíteni a mérleg alátámasztásául, az 1-4. számlaosztály könyvviteli számlák (mérlegszámlák) lezárását a 493. Zárómérleg számla könyvviteli számlával szemben, a 492. Mérleg szerinti eredmény elszámolása könyvviteli számla átvezetését a 416. Mérleg szerinti eredmény könyvviteli számlára, az egységes rovatrend rovataihoz kapcsolódóan az előirányzatok nyilvántartási számláinak lezárását a 001. Előirányzat nyilvántartási ellenszámla nyilvántartási számlával szemben, az egységes rovatrend kiadási rovataihoz kapcsolódóan a kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek pénzügyi teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását a 003. Kiadások nyilvántartási ellenszámlával szemben, az egységes rovatrend bevételi rovataihoz kapcsolódóan a követelések pénzügyi teljesítés nyilvántartási számláinak lezárását a 005. Bevételek nyilvántartási ellenszámlával szemben a teljesítés nyilvántartási számlák egyenlegével egyező összegben a követelések és kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláinak korrigálását a megfelelő nyilvántartási ellenszámlával szemben, a végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási számláinak lezárását a 0022. Költségvetési évben esedékes végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben, a követelések nyilvántartási számláinak zárását a 0041. Költségvetési évben esedékes követelés nyilvántartási ellenszámlával szemben,

11. 2013. év végi leltározással kapcsolatos feladatok A. 2014. január 1-jétől a pénzforgalmi, módosított teljesítés szemléletű kettős könyvvezetésről az egyidejűleg végzett, de egymástól jól elhatárolható, mégis egymással összefüggő tisztán pénzforgalmi szemléletű költségvetési és eredményszemléletű pénzügyi könyvvezetésre való áttéréssel kapcsolatos számviteli feladatok a 2013. év végi leltározással kezdődnek. B. Az új számviteli rendre való áttéréshez rendező mérleget kell készíteni. A rendező mérlegben o a 2013. évi költségvetési beszámoló mérlegében szereplő adatokat kell megfeleltetni az új mérleg adatainak, o ki kell vezetni azokat a tételeket, amelyek az új mérlegben már nem szerepelhetnek, illetve o fel kell venni olyan tételt, amelyek eddig a mérlegben nem szerepeltek. A rendező mérleg elkészítésével kapcsolatos előírásokat a 36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet tartalmazza


118

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló C. A rendező mérleg elkészítésének nélkülözhetetlen és alapvető feltétele a 2013. év végi teljeskörű leltározás, a pontos, valóságnak megfelelő, tételes leltárkimutatások elkészítése, amelyben már az eszközöket, követeléseket, kötelezettségeket lehetőleg olyan csoportosításban kell szerepeltetni, ami már az új mérlegtételeknek való megfeleltetést segíti. D. A 2013. év végi leltározásra való felkészülés és a leltározás során az alábbiakra indokolt a figyelmet felhívni: 1. 2013. december 31.-i mérlegfordulónappal teljeskörűen fel kell leltározni az eszközöket és forrásokat, ami azt jelenti, hogy a mennyiségben és értékben nyilvántartott eszközöket tényleges mennyiségi felvétellel, az egyeztetéssel leltározandó eszközöket és forrásokat az eszköz és a forrás valós meglétét igazoló dokumentumokkal egyeztetve és alátámasztva [vevő követelések esetében egyenlegközlő levél, szerződés (kölcsön-, hitel-, lízing stb.), vagy megállapodás, bankkivonat, letéti igazolás, teljesítésigazolással ellátott szállítói számla, stb.. kell végrehajtani. Nem elegendő az analitikus nyilvántartás alapján összeállított leltárkimutatás! 2. Azoknál a költségvetési szerveknél is végre kell hajtani a leltározást, akiknél a kétévenkénti leltározás lehetősége alapján 2013-ban nem lenne esedékes a leltározás. 3. A leltározásra való felkészülés keretében célszerű elvégezni az indokolt selejtezéseket, el kell számolni az értékvesztéseket, a terven felüli értékcsökkenést, 4. Indokolt a selejtezése azoknak a befejezetlen beruházásként nyilvántartott elévült, meg nem valósuló beruházási tervdokumentációknak, amelyeket évek óta nyilvántartanak (erről az illetékes vezetőknek kell döntést hozniuk, amit dokumentálni kell). 5. A raktáron lévő elfekvő készleteket fel kell tárni és értékesítésükről vagy más egyéb módon történő hasznosításukról (térítésmentesen más költségvetési szervnek, vagy gazdasági szervezetnek átadni) gondoskodni kell. 6. A leltározás során el kell különíteni fizikailag is és a leltárkimutatásban is azokat a készleteket, amelyek megrongálódtak, vagy más egyéb okból, értékükből veszítettek és az értékvesztést el kell számolni. 7. Biztosítani kell a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások egyezőségét. 8. Gondoskodni kell a mérlegben szereplő eszközök és kötelezettségek értékeléséhez szükséges információk, dokumentumok beszerzéséről. 9. A vevő követelések mérlegbeli szerepeltetésének feltétele, hogy a vevő elismerje tartozását. Ezért fontos, a vevőknek kiküldeni az egyenlegközlő levelet, amely tartalmazza a mérleg fordulónapján fennálló, a folyószámla nyilvántartásban szereplő, azzal egyező tartozását, és amelynek visszaküldésével elismeri annak jogosságát. 10. A behajthatatlanná vált követeléseket – amennyiben bizonyíthatóan behajthatatlanná vált – le kell írni, az értékvesztéseket el kell számolni. 11. A vevő követeléseket a leltárkimutatásában költségvetési évben esedékes és a költségvetési évet követően esedékes követelések szerint kell megbontani főbb bevételi jogcímek szerint KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

119

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÚJ SZÁMVITELI RENDSZERE Dömötörfy Józsefné bejegyzett könyvvizsgáló 12. A szállítói kötelezettségek leltározását a szállítók (beérkezett számlák) analitikus nyilvántartása alapján azzal egyeztetve kell elvégezni. A szállítói számla megérkezése végleges kötelezettségvállalást jelent, de a mérlegbeli szerepeltetéséhez arra is szükség van, hogy a költségvetési szerv elismerje a tartozását. A tartozás elismerését jelenti, ha a számlán az arra jogosult a teljesítést igazolja. 13. A szállítói kötelezettségeket a leltárkimutatásban a költségvetési évben esedékes és a költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek szerint kell megbontani főbb kiadási jogcímek szerint.. 14. Az aktív és passzív pénzügyi elszámolások között nyilvántartott kiadásokat, illetve bevételeket rendezni szükséges. o Azokat a függő, átfutó bevételeket vagy függő, átfutó kiadásokat, amelyek több év óta rendezetlenek, mert az eredetük nem ismert végleges bevételként, illetve kiadásként kell elszámolni. Felhatalmazó rendelkezés van az NGM rendeletben!!! o Azokat a függő kiadásokat, amelyek eredete ismert (téves pénzügyi teljesítésből, elszámolásból erednek) és pénzügyi rendezést igényelnek, célszerű még a zárás előtt elvégezni. Ha a pénzügyi rendezés nem lehetséges végleges kiadásként vagy bevételként el kell számolni és a követelések, kötelezettségek közé fel kell venni. o Csak olyan tételek maradhatnak a 2013. évi beszámolóban, amelyek egyértelműen beazonosíthatók, és a rendezésük módja ismert. 15. A 0-ás számlaosztályban nyilvántartott következő év(ek)i kötelezettségvállalások leltározását is el kell végezni (a leltárkimutatásban célszerű évenkénti bontásban elkészíteni a hosszú távú kötelezettségvállalásokat). A leltárkimutatás alapbizonylataként a kötelezettségvállalás dokumentumát (megrendelés, szerződés, megállapodás stb.) célszerű a leltárkimutatás mellé csatolni.

Rendező mérleg elkészítése      

36/2013. (IX. 13.) NGM rendelet 2013. évi beszámoló mérlege alapján kell elkészíteni rendező mérleg fordulónapja 2014. január 1., amely megfelel a 2014. évi nyitómérlegnek is, forintban kell elkészíteni 2014. március 31-ig kell elkészíteni az önkormányzati alrendszerbe tartozó államháztartási szervezeteknek munkafolyamatok: o 2013. évi zárás előtti feladatok: leltározás, selejtezési lehetőségek, függő, átfutó tételek rendezése, követelés, kötelezettség megbontása, zárótételek részletezése o 41.és 42. számlacsoport számláinak egyenlegét át kell vezetni a 4922. Egyéb mérlegrendezési számlára o rendező, technikai tételek elszámolása:  a 2013. évi beszámoló mérlegében szereplő értékadatokat rendező, technikai tételek elszámolásával módosítani kell,


120


o

o

o

o o

o o o

 a rendező technikai tételeket a 2013. évi főkönyvi számlákon kell elszámolni, azok záró egyenlegéből kiindulva,  a rendező technikai tételek nem képezik részét sem a 2013. évi, sem a 2014. évi folyó könyvelésnek,  a rendező, technikai tételek könyvelése során azoknak a 2013. évi főkönyvi számláknak az egyenlege megszűnik, amelynek megfeleltetésére az új Áhsz. szerint nincs mód. a rendező, technikai tételek során ki kell vezetni a 4922. szlával szemben:  az alapítás-átszervezés aktivált értékét  a kísérleti fejlesztés aktivált értékét  államháztartáson belüli szervezetnek vagyonkezelésbe adott eszközök bruttó értékét, értékcsökkenését, értékhelyesbítését, és az ezzel kapcsolatos követelés és kötelezettség értékét  a közvetített szolgáltatások értékét,  a támogatási program előlegek és az előfinanszírozás miatti követeléseket, és kötelezettségeket az ezekre a követelésekre elszámolt értékvesztést a rendező, technikai tételek során be kell emelni a könyvelésbe  azokat a követeléseket és kötelezettségeket, amelyeket 2013. évben nem kellett könyvelni, de 2014. évtől kell pl. működési célú támogatások és átvett pénzeszközökkel kapcsolatos követelés, kötelezettség a 4922. szláról a A) Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és a B) Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök mérlegcsoportba átsorolandó eszközök bruttó bekerülési értékének megfelelő összeget át kell könyvelni a 4111. Kezelésbe vett eszközök tartós tőkéje számlára, az eszközök értékhelyesbítésének összegét át kell könyvelni a 4171. Kezelésbe vett eszközök értékelési tartaléka számlára a 31-33. Pénzeszközök számlacsoportban nyilvántartott eszközök bruttó értékének megfelelő összeget át kell könyvelni a 4211. Költségvetési tartalék elszámolása szlára. és a 4922. szla fennmaradó egyenlegét át kell vezetni a 4121. Előző évek kezelt tőkeváltozásai számlára. a rendező tételeket is tartalmazó főkönyvi számlák egyenleg adatai alapján meg kell nyitni a rendező mérleg 2013. évre vonatkozó adatait, majd azokat át kell rendezni a 2014. évi mérlegsorokra.

Rendező mérleg aláírása: a szerv vezetője és a rendező mérleg elkészítéséért felelős személy keltezéssel ellátva A költségvetési számvitel nyilvántartási számlái közül a követelések és kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek és teljesítések nyilvántartási számláit a leltár alapján 2014. január 31-ig kell megnyitni: Az előirányzat nyilvántartási számlákat az elemi költségvetés elfogadását követően kell megnyitni. A pénzügyi számvitel könyvviteli számláit a rendező mérleg alapján, annak elkészítését követő munkanapon kell megnyitni. Addig!! külön könyvviteli számlák szerint vezetett nyilvántartásokban kell elszámolni a 2014. január 1-jét követő gazdasági eseményeket majd azok forgalmát kell a megnyitott könyvviteli számlákon könyvelni. 2013. évi maradvány elszámolása a B813. rovaton finanszírozási bevételként a jóváhagyást követően az NGM rendelet szerin megállapított összegben. KÖZ PÉNZ KFT. 1033 BUDAPEST, REVICZKY EZREDES u. 2. e-mail: [email protected] mobil: 06-20-514-7740

121

Az államháztartás új számviteli rendszerének bevezetése. 1. Az államháztartási számvitel megújításának szükségessége

Recommend Documents