ALFÖLD tájföldrajza
Az Alföld középtájai Észak-alföldi-hordalékkúpsíkság
Felső-Tisza-vidék Nyírség
Duna menti síkság
Hajdúság Berettyó-Körös-vid. Közép-Tisza-vid.
Mezőföld
Körös-Maros köze Dráva menti síkság
Alsó-Tisza-vidék Duna-Tisza közi síkvidék Bácskai-síkvidék
Középtájakon belül: több eltérő tájtípus előfordul
síkvidéki tájtípusok
ártéri síkságok •alacsony •magas talajvízállással
löszös síkságok futóhomokos hordalékkúpsíkságok medenceperemi hordalékkúpsíkságok
dombsági tájtípusok
középhegységi tájtípusok
hegylábfelszínek hegységelőterek
alacsony középhegységek szubkontinentális hatással
önálló dombságok
alacsony középhegységek szubmediterrán hatással
medencedombságok alacsony középhegységek szubatlanti hatással középhegységek hűvös/nedves típusa
Az Alföld tájtípusai I.
Futóhomokos hordalékkúpsíkság, szőlő−gyümölcs és erdő-mozaikos kultúrsztyepp, közepes és mély talajvízállással II. Medencebeli löszös síkság (lösszel fedett hord.kúps.), mezőségi talajú kultúrsztyepp – magas löszös síkságok – alacsony löszös síkságok
III. Ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúr-sztyeppes tájtípus Ártéri síkság, uralkodóan közepes talajvízállású, réti−mezőségi talajú kultúrsztyepp IV. Medenceperemi (teraszos) hordalékkúpsíkság, sűrű vízhálózatú, mozaikosan cseres-tölgyerdő-maradványos, mezőségi és erdő-talajú kultúrsztyepp
ártéri síkságok
medenceperemi hordalékkúp síks.
homokos hordalékkúp síkságok
lösszel fedett síkságok
Az Alföld tájtípusai
Ártéri síkságok Löszös síkságok Homokos hordalékkúp síkságok Medenceperemi teraszos hordalékkúp síkságok
Futóhomokos hordalékkúp-síkságok Területei • Uralkodóan futóhomok felszínek az Alföldön: – Duna−Tisza közi síkvidék, – Nyírség • Szórványos futóhomok térszínek: – Dráva menti síkság: Ormánság, – Közép- és Dél-Mezőföld – Bácskai síkvidék: Illancs – Közép-Tisza-vidék: Nagykunság és Hortobágy É-i része – Felső-Tisza-vidék: Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz – Körös-Maros köze: Békés−Csanádi-hát – Észak-alföldi hordalékkúp-síkság: Sajó hordalékkúp, Hevesi homok-hát, Zagyva− Galga és Tápió hordalékkúp – Duna menti síkság: Pesti-síkság, Csepel-, Szentendrei sziget Futóhomok forrása: negyedidőszaki homokos hordalékkúpok
Hordalékkúpok területei Bodrog „folyói” Ős
Északi-középkhg. „folyói” D un
a
Ma ros
íz v r Sá
os m za S / za s i T
Az Alföld futóhomokos térszínei
Homokmozgási periódusok Első nagy homokmozgás ideje: würm II. fele (27 −20 ezer év) Feltételei • Folyóvízi felszínformálás megszűnik → homokos hord.kúp kiszárad Å Futásirány-változás • Duna → É−D-i irányba • Tisza → Felső-Tiszavidék felé fordul Å Bevágódtak hordalékkúpjukba: Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Galga, Maros • Hideg, száraz, szeles éghajlat Második homokmozgás: pleisztocén vége (13 −10 ezer év) Harmadik: boreális fázis (9−8 ezer év)? Negyedik: XVII–XVIII. sz. Å homoki tölgyesek kiirtása, túllegeltetés Napjainkban: éghajlat tovább szárazodik → folyamat erősödése…
Domborzat • Változó reliefenergiájú félig kötött futóhomokformák: széllyukak, szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, deflációs mélyedések és laposok akkumulációs homokmezők, homokleplek, aszimmetrikus parabola- és szegélybuckák barkán
parabolabucka
• Hosszanti mélyedések: egykori folyómedrek/völgyek, vízlevezető laposok
garmada
lebegtetve ugráltatva görgetve
Futóhomok „tanúhegy”
Homokfodrok („ripple mark”)
Nyírség kistájai Ny-i v. Löszös-Nyírség
Nyírségi homokvidék: ÉK-Nyírség
Közép-Nyírség
DK-Nyírség
Dél-Nyírség
Nyírség kistájai • Ny-i vagy Löszös-Nyírség: kisebb reliefenergia Æ Mindkét végén nyitott szélbarázdák, szélbarázda-sorok, homokleplek, deflációs mélyedések (löszös síkság tájtípusába sorolandó!) • Északkelet-Nyírség: nagy reliefenergia (20 m) ÆNagyméretű szélbarázdák, garmadák, deflációs mélyedések, garmada-mezők • Közép-Nyírség: változó reliefenergia ÆÉ → D-i irányban váltakozva: deflációs laposok, akkumulációs homokmezők + elhagyott folyómedrek • Dél-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák, nyírvízlaposok mentén szegélybuckák • Délkelet-Nyírség: aszimmetrikus parabolabuckák
Mindkét végén nyitott szélbarázdák a Löszös-Nyírségben
Szélbarázdák és garmadák ÉKNyírség (Mezőladány)
garmadamező Mezőladánynál
Aszimmetrikus parabolabuckák a Dél-Nyírségben
Duna–Tisza közi és Bácskai-síkvidék kistájai Gerje–Perje-sík Pilis–Alpári-homokhát Kiskunsági-homokhát Kiskunsági löszös hát Bugaci-homokhát Illancs Dorozsma–Majsai homokhát Bácskai löszös síkság
Duna−Tisza közi síkvidék Ny-i kistájai Ny-i kistájai jóval tagoltabbak – Kiskunsági-homokhát – Bugaci-homokhát • A két kistáj szigetszerűen megjelenő buckacsoportjai három ÉNy–DK-i vonulatba rendeződtek, köztük egykori Duna-ágak (?) • Fülöpházi buckavidék: recens homokmozgás – Illancs • Hajtűszerű parabolák, egykori különlegessége: barkán
Hosszú szélbarázda Ágasegyházától D-re
Szélbarázdasor
Parabolabuckák Ágasegyházánál
Előrenyomuló garmada „homloka”
Formálódó szélbarázdák
Futóhomok „tanúhegy”
Homokfodrok
Duna−Tisza közi síkvidék K-i kistájai K-i kistájai jóval kisebb tagoltságúak Gerje−Perje-síkság Æ Csaknem tökéletes síkság Pilis−Alpári- és Dorozsma−Majsai-homokhát Æ Kis reliefű homokformák, vízlevezető laposokkal, szikes mélyedésekkel váltakoznak Kiskunsági-löszöshát és Bácskai löszös síkság Æ Lösszel fedett futóhomokformák → löszös-síkságok
Kelemen-szék
Szappan-szék:kiszáradó szikes lapos
Miklapuszta, szikpadka
Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat – Eltérő vonások: különböző fekvés – Közös vonások: futóhomoknak köszönhető Æ nagyobb napi hőingás Æ alacsony páratartalom (+ magas albedó Æ zamatos barack) Æ magasabb hőösszeg Æ mikroklímában való gazdagság (Bátorliget)
Eltérő vonások: különböző fekvés
Vízrajz – Nagyobb vízfolyás: határfolyó – Kiterjedt belvízlevezető csatornahálózat – Természetes tavakban viszonylag gazdag Å defláció, folyómeder, szikes laposok • Duna−Tisza- közi síkvidék: Fehér-, kunfehértói Sós-, Kolon-tó • Nyírség: Nagy-Szik-, Nagy-Vadas-, Nagy-Mohos-, VajaiSós-tó, – Mesterséges tavak: erdőspusztai tavak, morotvák
Duna-Tisza közi síkvidék vízfolyásai
Deflációs laposok, buckaközi mélyedések: Ágasegyházi-rét Orgoványi-rét Szappanos-tó Dunavölgyi főcsatorna Dong-éri-főcsatorna
Nyírtelki-tó
Vajai-tó
A Nyírség felszíni vizei Ököri-tó Nagy-Szik-tó
Nagy-Vadas-tó
Nagy-Mohos-tó Vízválasztó
Erdőspuszta mesterséges tavai
Kolon-tó (deflációs tómedence)
Felszín alatti vizek Csökkenő talajvízszint: Æ Okai – Belvízlevezető csatornahálózat – Szárazodás – Öntözés – Rétegvíz kitermelés → ivóvíz (Kecskemét, Kiskunhalas) – Szénhidrogén-kitermelés • Nyírség: homoki tölgyesek pusztulása Æ megoldások: tározók, vízutánpótlás a „Keletiből” • Duna−Tisza-közi síkvidék : szikes tavak, mocsarak kiszáradása, • Veszélyeztetett rétegvizek: elhagyott homokbányák, kutak
Talajvízfelszín süllyedése (1992↔1956-1975 átlaga) 1-2 m 2-3 m >3 m
Talajok • Zonális talajok [ (homok: lényeges módosító tényező) • Intrazonális talajok: – csernozjom jellegű homoktalajok, – kovárványos BET /Nyírség/, – rozsdabarna ET (Duna-Tisza közi síkvidék) – réti, – szikes (szoloncsák, szoloncsák-szolonyec) talajok • Azonális talajok: – láptalajok – futóhomok váztalaj, – humuszos homok • Szélsőséges vízgazdálkodás, öntözés nélkül mg. számára kedvezőtlen • Művelés hatásai: → defláció, (rónázás) • Kolloidokban szegény, szennyeződések terjedése gyors
Talajképződés homokon
Futóhomok váztalaj
Humuszos homok
SÍK FELSZÍN, ZÁRT Csernozjom HOMOKI GYEPEK
jellegű homok Szoloncsákos szikes talajok
MEREDEK BUCKA, NYÍLT HOMOKI GYEP (SZÉLERÓZIÓ)
Rozsdabarna erdőtalaj
Kovárványos barna erdőtalaj
SÍK FELSZÍN ERDŐSSZTYEPP
MÉLYEDÉSEK SZEGÉLYE, ÁTMENETI TÉRSZÍN, INDŐNKÉNT VIZENYŐS
Réti talaj
Lápos réti talaj
BUCKAKÖZI MÉLYEDÉS
Humuszos homok
Rozsdabarna erdőtalaj
Kovárványos barna erdőtalajok
Lápos réti talajok
Buckaközi mélyedésekben H:
kotu, tőzeg
Bk:
gyepvasérc, karbonátok, lápi mészkő
C:
glej
A Nyírség talajai
A Duna-Tisza közi és Bácskai síkvidék talajai
Növényzet Zonális:
erdőssztyepp erdők: homokpusztai nyílt tölgyes zárt gyöngyvirágos tölgyes
Intrazonális, azonális: homoki sztyeppek (nyílt- és zárt homoki gyep) rétek, láprétek turjánok lápok szoloncsák szikesek
Homokhátak, buckák: intrazonális sztyeppek: nyílt homoki gyep, zárt homoki gyep magyar csenkesz
ezüstperje
Buckaközi mélyedések, medernyomok: rétek, szikesek (szoloncsákos) láprétek, fűzlápok
szibériai nőszirom
pozsgás zsázsa
rekettyefűz
Ex lege: lápok Hazánkban minden láp védett! Alföldön: Nyírség, Duna-Tisza-köze kataszterezésben 8 típus – fellápok (kevés) (Sirok, Kelemér) – alláp (alföldiek többsége) – átmeneti lápok – láprétek etc. 1000 (ebből 765 ex lege, 234 korábban is védett) tőzegmohák, gyapjúsások, kereklevelű harmatfű, hízóka, tőzegeper, tőzegáfonya
Ex lege: szikes tavak • 1996. LIII. tv. :minden szikes tó védett • Kb. 350 • erőteljesen ingadozó vízborítás (valójában nem igazi tavak) • szikfok, vakszík, szikes mocsár és sziki rét társulások, • halofiton fajok: pozsgás zsázsa, bárányparély, bagolyfű, sóballa, sóvirág, bajuszpázsit stb.
Zonális erdőssztyepp erdők homoki változatai Nyílt homoki tölgyes
Gyöngyvirágos (zárt) tölgyes
KNP: báránypirosító Homoki növényfajok
KNP: kései szegfű
HTK: egyhajúvirág
Homoki növényfajok
homoki pimpó
kék szamárkenyér
homoki kikerics
Szukcessziós sor homokon: egyéves homokpuszta gyepek zárt homokpusztagyepek nyáras-borókások (legelt változat) nyílt homokpusztai tölgyes zárt (gyöngyvirágos) tölgyesek
Antropogén hatások a növényzetre Veszélyforrások: – gyepfeltörés, – erdőirtások, – túllegeltetés, – homokfásítás: • akác • erdei fenyő • nemes nyárasok – invázív fajok terjedése • parlagfű • szíriai selyemkóró, aranyvessző – lecsapolás stb.
Változatos terület használat: puszták, erdők, szántók, legelők, rétek, mocsarak városok közelében öntözéssel intenzív mg.
Természetvédelem • Kiskunsági Nemzeti Park (1974) • Hajdúsági Tájvédelmi Körzet (1988, HNPI) • Természetvédelmi területek: Bátorliget, Baktalórántházi erdő, Hajdúbagosi földikutya rezervátum, Ásotthalmi láprét, Újfehértói orchideás rét, Kunadacsi turjános, Németkéri Látó-hegy, Péter-tói rezervátum stb.
Az Alföld magas és alacsony löszös síkságai (Lösszel fedett hordalékkúpsíkságok) Nyugati- v. Löszös- Nyírség Hajdúhát Érmelléki löszös hát Dél-Hajdúság Tiszafüred-Kunhegyesi-sík Szolnok-Túri-sík Gerje-Perjes-sík Bácskai löszös síkság Nyárád-Harkányi sík keleti része Káloz Igari löszhát, Érd-Ercsi hátság Közép-Mezőföld
Körös-Maros köze összes kistája Kiskunsági löszös hát
Felszínfejlődés Pleisztocénben ezeken a területeken is hordalékkúpok épültek! Würm II. felében (27–20 000 év): homokmozgás Kiskunsági-löszöshát, Löszös-Nyírség, Nyárád− Harkányi-sík, Nagykunság és Hajdúság É-i része, Bácskai löszös síkság, Közép- és Dél-Mezőföld Löszképződés: általános a würm II. felében (20 000 év) Kivétel: Mezőföld ∼ 800 000 év → paksi, dunaföldvári löszfeltárás + Hajdúhát D-i fele (<100 000 év)
• Lösztípusok – Eolikus löszök: magasabb térszíneken (magas löszös síkság) – Fluviális löszök: alacsonyabb, folyóvízjárta területeken (alacsony löszös síkságok) • Lösztakaró vastagsága általában 1−2,5 m Kivétel: Hajdúhát D-i része →10−15 m; Mezőföld K-i pereme → 10−60 m (Paks, Dunaföldvár)
Pocsaji löszfal, homokra települt, fosszilis talajok tagolják
Paksi löszfeltárás idős löszöket tagoló fosszilis talajrétegek
Domborzati viszonyok Alacsony löszös síkságok: formaszegény, „tökéletes” síkságok • Domborzati formái: helyenként buckacsoportok, kunhalmok, elhagyott folyómedrek, folyóhátak, morotvák Æ Egykori Tisza-meder a Dél-Hajdúságon: Kösely; Nagykunságban: Kakat-ér Æ Morotvák a Nagykunságon: Oktalan-lapos, Üllő-lapos • Antropogén forma: csatornák, töltések, kunhalmok, nagyhegyesi kráter • Jellegzetesek a tájtípus mozaikok: Nagykunság É-i része, Tiszazug Fluviális lösszel fedett térszínek között kiemelkedő homokbuckacsoportok, elhagyott folyómedrek, morotvák
Zádor-híd
Kösely
Nagyhegyesi krátertó 1961. Augusztus 24. Nagyhegyes – 36. sz. fúrás 1391 m gázkitörés - gáztermelő fúrásból
6 m magas kráterperem 13 m mély kürtő
Kunhalmok
Gödény-halom
Sáp-halom
Békésszentandrás
Szentes
Morotva a Nagykunságon
Kunhalom Kisújszállásnál
Kunhalmok a Kösely folyóhátain
Magas löszös síkságok domborzata Domborzati formái jóval változatosabbak! Æ Lösszel fedett futóhomokformák: Bácskai löszös síkság, Hajdúhát É-i része, Érmelléki löszös hát, Löszös-Nyírség, Kiskunsági-löszös hát Æ Völgyekkel, völgymedencékkel változó mértékben felszabdalt dombság: Érd−Ercsi-hátság: medencék, teraszos eróziós- és deráziós völgyek tagolják Váli-víz síkja: eróziós halomvidék → ÉNy−DK-i irányú teraszos völgyek és völgymedencék Nyugat-Mezőföld: ÉNy−DK-i irányú völgyek Nyárád−Harkányi-sík: völgyekkel gyengén tagolt Hajdúhát D-i részét tagoló érvölgyek: Tócó, Pece, Vidi, Brassó
Bácskai löszös síkság: szélbarázdás felszín
Magas löszös síkságok domborzata Löszplatók/hátak → kis tagoltságú széles kiemelkedések – Hajdúhát D-i része – Mezőföld • Érd–Ercsi-hátság, Pentelei-, Sárbogárdi-, Paks−Dunakömlődi löszplató, Györkönyi-hát, Kálóz– Igari löszhátak, Enyingi-hát Æ Lösz lepusztulási formái: löszdolinák, löszkutak, löszmélyutak, löszpiramisok, löszvölgyek Legszebb példái: Mezőföld löszplatóin
Érd–Ercsi-tábla tömbszelvénye Teraszos völgy Löszhát
Medence
Paks–Dunakömlődi löszplató Löszdolina Löszszurdik
Löszvölgy
Aba – Belsőbárándi löszvölgyek
Löszkutak
Löszdolina a Penteleilöszplatón
Löszmélyutak, szakadékok, nagyobb reliefenergia + antropogén hatás
Dunaföldvári magaspart
Dunaföldvár:„löszpiramis” Dunaújváros a Penteleilöszplatón
Csuszamlások Magaspartok: fosszilis és recens csuszamlások! Balatoni mp: Enyingi-hát ( 50−70 m) → tavi abrázió, szerkezeti mozgások, antropogén hatások szerepe Dunai mp: DK felé vastagodó lösztakaró (70−80 m) → Érd−Ercsihátság, Pentelei-, Paks−Dunakömlődi-löszplató Æ 1964: Dunaújváros, 1970: Dunaföldvár, 2000: Ercsi
A Dunai magaspart csuszamlásainak jellemzői: – Csúszópálya: felsőpannon üledék → szeletes csuszamlások – Csúszó tömeg → 25−60 m löszösszlet
Csuszamlások okai – Duna meredek alámosott partfala – Tartós magasvíz, tartós esők, felduzzasztott talajvíz – Kisebb földrengések
„Megszakadt” part → csuszamlások Dunakömlőd, Dunaszekcső, Paks, Dunaföldvár
Balatonakarattya
-
Balatonkenese
Egyéb tájalkotó tényezők Éghajlat: eltérő vonások Å különböző fekvés Enyhe tél: Mezőföld, Bácskai löszös síkság (-1, -2°C) ÅÆ Hajdúság, Löszös Nyírség (-2, -3°C) Meleg nyár: mindenhol >21°C Legszárazabb: Nagykunság (480-550 mm) ÅÆ Mezőföld (>600 mm)
Vízrajz Felszíni vizekben szegények → kisebb vízfolyások, időszakos erek, mesterséges csatornák Kivétel: Mezőföld, Nyárád−Harkányi-sík • Természetes állóvizei, mocsarai – Süllyedékekben → Velencei-tó, Sárrét – Buckák közötti mélyedésekben – Lefolyástalan laposokon (Gyopáros-, Kakasszéki-tó) • Mesterséges állóvizek – Mezőföld: halastavak – nagyhegyesi krátertó – Morotvák (Szarvasi-Holt-Körös)
Vízrajz Talajvíz: jelentős különbségek! Alacsony löszös síkságok: közel a felszínhez (2−4 m ) → helyenként < 2 m → belvízveszély! → belvízlevezető csatornák Magas löszös síkságok: löszvastagságtól függ! • Leggyakoribb mélység: 3−6 m • Hajdúhát D fele → 6−10 m • Mezőföld löszplatói alatt → 25−35–60 m Rétegvizek → tározó kőzettől függő vízhozam
Talajtani viszonyok Zonális talajok: – Mészlepedéskes csernozjomok → legjobb termőhelyi adottságúak – Alföldi mészlepedékes csernozjom – Ramann-féle barna erdőtalaj (Mezőföld) Intrazonális (vízhatású) talajok: – Mélyben sós alföldi mészlepedékes – Réti csernozjom (alascpony löszsö síkságok) – Mélyben sós réti csernozjom – Színezőelemként: réti és szikes talajok Azonális talajok: – Földes kopárok (erodált felszínek)
Talajtani viszonyok Meghatározó: CSERNOZJOM Intenzív talajművelés veszélyei: – Romló talajszerkezet → talajerózió, defláció – Talajtömörödés → romló vízbefogadó, vízáteresztő képesség – Öntözés → szikesedés – Műtrágyák, növényvédőszerek → felszíni, felszín alatti vizek minősége, ökológiai károk
Talajsorok löszön MEREDEK LEJTŐK, Humuszkarbonát SZAKDÉKOK talaj LÖSZFALAK (ERÓZIÓ) Földes kopárok
Csernozjom
SÍK FELSZÍN, LÖSZGYEPEK
TALAJVÍZHATÁS
Réti csernozjom
RAMANN féle SÍK FELSZÍN barna erdőtalaj ERDŐSSZTYEPP
Mélyben sós réti csernozjom
Réti szolonyec
Réti talajok
Csernozjom talajok állatjáratok= krotovinák
mészgöbecsek, löszbabák
Ramann-féle barna erdőtalaj (barnaföld)
Réti csernozjom, réti szolonyec és réti talajok
A Körös-Maros köze talajai
A Hajdúhát talajai
Természetes növénytakaró • Eredeti növényzet : törpemandulás-csepleszmeggyes cserjések, tatárjuharos lösztölgyesekkel tarkított löszsztyepprétek (a legkisebb arányban fennmaradt, egykor kiterjedt vegetációtípusok) • Legjobban művelhető csernozjom talajok - mára megsemmisültek → határmesgyék, utszélek, kunhalmok Védett területek • Balatonkenesei és Bölcskei tátorjános • Körös − Maros Nemzeti Park (1997) (Tatársánci löszgyep) Veszélyek: • Gyomosodás, túllegeltetés, gyepfeltörés, kunhalmok lebányászása, felszántása, mezsgyék megszüntetése stb. • Hosszútávon: szántóföldi hasznosítás Æ Javaslat: szerves trágyázás tagolás: fasorok, erdőfoltok, határmezsgyék
Természetes növénytakaró löszön Löszcserjés
Tatárjuharos lösztölgyes
Löszsztyepprét Seprőfüves társ. Talajvízhatás, szikesek, rétek
Körös–Maros NP Igazgatóság működési területe 1 Kis-Sárret 2 Bélmegyeri Fáspuszta 3 Magor-puszta 4 Dévaványai-Ecsegi puszták 5 Kigyósi-puszta 6 Körös-ártér 7 Cserebökény 8 Kardoskúti Fehertó 9 Csanádi puszták 10 Maros-ártér 11 Tompapusztai löszgyep 12 Tatársánci ősgyep Csorvási löszgyep
Nyugati-földikutya (Spalax leucodon)
Lösz karakterfajok: seprőfüves társulás, földes kopárok, szakadékos felszínek
taréjos búzafű
vetővirág
heverő seprőfű
löszcserjések, erdőssztyeppek
árvalányhajas löszpuszták
kunkorgó árvalányhaj
Lösz karakterfajok: löszgyepek Tatársánci ősgyep:
erdélyi hérics
bókoló zsálya
Lösz karakterfajok
tátorján,
osztrák zsálya
ligeti zsálya
Löszcserjések, tatárjuharos tölgyesek Törpemandula Tatárjuhar
Kunhalmok, földvárak ‘ex lege’-védettség: • Minden földvár és kunhalom védett! (1996. LIII. tv. 21. §) • régészeti lelőhelyek (2 - 5000 éves mesterséges kiemelkedések) • 1560 db. löszpusztagyep maradványok vesztőhelyek, templomok, települési központok
Uralkodóan szántók Színezőként: mezsgyék, sövények, gyepek, rétek
Bélmegyeri erdőspuszta
Kunhalom pusztuló löszvegetációja
Ártéri síkságok az Alföldön • Felső-Tiszavidék: Beregi- és Szatmári-sík, Bodrogköz, Rétköz
• Közép-Tiszavidék: Taktaköz, Borsodi-, Hevesi- és Szolnoki-ártér, Jászság, Hortobágy
• Alsó-Tiszavidék • Berettyó−Körösvidék: Dévaványai-sík, Nagy-Sárrét, Berettyó–Káló-köze Bihari-sík, Kis-Sárrét, Körös menti sík
• Dráva-sík • Csepel−Mohácsi-síkság Csepeli-, Solti-sík, Kalocsai-, Tolnai-Sárköz, Mohácsi-sziget, Mohácsi teraszos sík
Felszínfejlődés Alföld legalacsonyabb tájai → pleisztocénben folyók formálták Hordalékkúpokon futóhomok-mozgás (pleisztocén: würm II. fele) • Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része, Duna menti síkság, Ormánság stb. Jelentős folyásirány-változások • Duna → würm közepe: É−D-i irány felvétele – Kanyarogva bevág → kiformálja a Csepel−Mohácsi-síkságot • Tisza-Szamos: – Szatmár–Beregi-síkság: kanyarogva feltölt → mederváltoztatások – Bodrogköz, Rétköz, Taktaköz, Hortobágy É-i része: kanyarogva bevág → futóhomokos térszíneinek letarolása
Kisar: Tisza-part
Pleisztocén végi/holocén feltöltés
Bodrogköz futóhomok-szigetei
Homokbuckák
Homokbuckák
