CENTRE FOR EUROPEAN CONSTITUTIONAL LAW
THEMISTOKLES AND DIMITRIS TSATSOS FOUNDATION
Victims Protection eu
Protecting Victims’ Rights in the EU:
The theory and practice of diversity of treatment during the criminal trial
Az áldozatokra vonatkozó irányelv Az áldozat büntetőügyi tárgyalás alatti, azt megelőző és követő védelme az Európai Bizottság napirendjének egyik legfontosabb pontja. A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001-ben elfogadott kerethatározatminimumstandardokat határozott meg a büntetőeljárásban részt vevő áldozat jogaira és szükségleteire vonatkozóan. A kerethatározat implementációjára vonatkozó jelentések (2004 és 2009) az állapították meg, hogy az uniós jogalkotás nem volt kellően hatékony, mivel nem biztosította az EU-ban az áldozatok megfelelő szintű védelmét. E védelmet az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve (2012. október 25.) abűncselekmények áldozatainak jogaira,
támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról nem pusztán csak azzal fejlesztette tovább, hogy a szabályozást irányelvben fogalmazta meg, hanem a kerethatározat eredményeire is épített, és új jogokat határozott meg. A kerethatározatot felváltó Irányelvet 2012 novemberében fogadták el. Az Irányelv olyan új szabályrendszert tartalmaz, amely az áldozatok áldozatként való elismerését, a velük való tiszteletteljes bánásmódot, az áldozatok védelmét és támogatását, illetve a joghoz való hozzáférést vezeti be. Az Irányelv átültetésének határideje 2015. november 16-án jár le.
Az áldozatokra vonatkozó irányelv elismeri a sértettek azon igényét, hogy egyéniesített védelmet kapjanak. Az Irányelv a kapcsolódó intézkedéseket és szabályokat négy csoportba foglalja. a) Az áldozatként való elismerésre és a tiszteletteljes bánásmódra vonatkozó szabályok és intézkedések. Ezek arra irányulnak, hogy az egyént áldozatként ismerjék el, illetve az igazságszolgáltatási rendszerben és a társadalomban tisztelettel bánjanak vele. b) Olyan eszközök, amelyek védelmet nyújtanak az gyanúsított vagy a vádlott általi megtorlással, megfélemlítéssel, illetve további sérelem okozásával szemben, vagy a nyomozás során, illetve a bírósági eljárásban okozott sérelemmel szemben. c) A támogató szolgáltatások, amelyek célja, hogy a bűncselekmény elkövetése után azonnali segítséget, hosszú távú fizikai és pszichológiai támogatástnyújtsanak, illetve gyakorlati tanácsokat adjanak az eljárások alatt azért, hogy segítsenek az áldozatoknak a folyamatok megértésében, az abban való részvételben, valamint hogy csökkentsék a gyötrelmeiket. d) Olyan eszközök, amelyek segítenek az áldozatnak a – tág értelemben felfogott – joghoz való hozzáférésben, és olyan szabályok, amelyek vagy az állam vagy az elkövetőáltali kompenzációt és helyreállítást határoznak meg. With financial support from the Criminal Justice Programme of the European Union
A project “A büntető eljárásban alkalmazott bánásmód
A project összehasonlító szempontból tanulmán-
diverzitásának elmélete és gyakorlata” elnevezésű
yozta a tagállamokban hatályos és az Irányelvben
projektet (JUST/2011/JPEN/AG/2919) a Centre for
meghatározott jogi és szervezeti háttereket annak
European Constitutional Law – Themistokles and
érdekében, hogy előzetesen azonosítsa azokat a
Dimitris Tsatsos Foundation (www.cecl.gr), az
potenciális hiányosságokat, amelyek az Irányelv
Institute for Advanced Legal Studies, School of
implementálásakor felmerülhetnek és érinthetik
Advanced Study, University of Londonnal (www.
annak hatását. A project részletesebb célkitűzései
ials.sas.ac.uk) együttműködésben valósította meg.
az alábbiak voltak:
a) leltár készítése azokról a jogszabályokról, intézményekről és gyakorlatokról, amelyek az Irányelv implementációja érdekében növelik az információs bázist; b) leltár készítése azokról az eszközökről, amelyek az áldozatokat támogatják, azonosítják a sérülékeny áldozatokat, illetve fejlesztik az áldozatok védelmét a büntetőeljárás alatt; c) előzetesen megkísérelni annak meghatározását, hogy az Irányelv ad-e választ a tagállamok speciális problémáira; d) megkísérelni azoknak a potenciális hiányosságoknak a feltárását, amelyek az Irányelv implementálásakor felmerülhetnek és érinthetik annak hatását.
A project összehasonlító jelentéssel és konkrét javaslatokkal zárul annak érekében, hogy elősegítse az Irányelv hatékony implementálását, mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok perspektívájából.
A módszer A project megvalósításában a 27 tagállam
hatóságokkal során felvett adatgyűjtésre (3-4
nemzeti szakértőivettek részt, amit öt szakértőből
interjú) épült.
álló koordináló csapat irányított.
Az Összehasonlító Jelentés egyik célja a
A munka két elkülönített adatgyűjtésből és
jogalkotásban megnyilvánuló trendek azonosítá-
elemzésből állt: a) nemzeti szintű adatgyűjtés és
sa volt az EU tagállamok áldozatvédelmével és
elemzés(nemzeti jelentések) és b) a nemzeti
az Irányelv rendelkezéseivel összefüggésben. A
jelentésekre épülő összehasonlító elemzés.
másik célkitűzés az Irányelv hatékonyságának
A Nemzeti Jelentés a jogszabályok és a másod-
előzetes felmérése és ez alapján konkrét javasla-
lagos jogforrások elemzésére, illetve a rendőrség-
tok megfogalmazása volt annak érdekében,
gel, ügyészséggel, gyakorlati szakemberekkel,
hogy az Irtányelv hatékony implementálása
NGO-kal és áldozatokkal foglalkozó más
maradéktalanul megvalósulhasson.
With financial support from the Criminal Justice Programme of the European Union
Főbb következtetések: Az összehasonlító elemzés főbb következtetéseit az alábbiakban lehet összegezni:
Áldozatok: a büntető igazságszolgáltatás új szereplői
Az Irányelv alapvető változásokat vezet be a büntető igazságszolgáltatás rendszerének alapjaival és feladataival kapcsolatban. Számos európai államban a büntető igazságszolgáltatás a gyanúsítottra és a jogaira épül. Ezeknek a rendszereknek most “többközpontúvá” kell válniuk, és teret kell engedniük olyan szereplőknek is, akiknek eltérő igényeik és a legtöbb esetben kevésbé egyértelmű szerepük van. A tagállamokkal szembeni legnagyobb kihívás abban rejlik, hogy pontosan körülírják az áldozat szerepét a büntetőeljárás minden szakaszában.
De ki is az áldozat?
A válasz arra a kérdésre, hogy ki az áldozat, nem egyszerű. Ennek az az oka, hogy az Irányelv az áldozat szót általános értelemben használja, míg több nemzeti jogrendszer eltérő, változó jelentéssel ruházza fel. A másik nehézség abból ered, hogy a nemzeti jogokban számos más olyan kifejezést használnak, amelyeket az áldozat szóhoz kapcsolnak, vagy azzal bizonyos átfedésben vannak. Mindez nehézséghez vezet, mivel az alkalmazott kifejezések közötti korreláció nem mindig egyértelmű és világos. Az Irányelv hatékonysága érdekében alapvető lenne annak pontos meghatározása, hogy ki minősül áldozatnak, és az áldozat milyen kapcsolatban áll a büntető igazságszolgáltatás más szereplőivel.
A védelem nyújtásában megnyilvánuló új mentalitás: egyéniesített megközelítés ésholisztikus szolgáltatás
Az Irányelv olyan új alapokat fektet le, amelyek meghatározzák az áldozatok számára nyújtandó szolgáltatásokat: a védelmi igény egyéniesített felmérését, és egyénre szabott kezelést, holisztikus védelmi eszközök alkalmazásának szükségességét mind az eljárások előtt, mind azok alatt. E két tényező nem minden tekintetben valósul meg a tagállami jogalkotásban és gyakorlatban: a tagállamoknak vagy nincsen ilyen felmérésre irányuló eljárásuk vagy azokat speciálisan érintett csoportokra korlátozzák, miközben ezeket az eszközöket gyakran összetévesztik a tanuknak és más szereplőknek szánt védelmi eszközökkel. Összességében, úgy tűnik, mintha a jelenlegi helyzetben az egyéniesített megközelítéstés a holisztikus védelmi szolgáltatásokat nem közvetlenül és feltétel nélkül kapcsolnák az áldozati státushoz. Ennek az egyértelmű kapcsolatnak a biztosítása azonban az Irányelv hatékony implementálásának az egyik kulcsa.
Közös támogatási és védelmi standardok?
Az áldozatokat támogató rendszerek tagállamonként jelentős változékonyságot mutatnak: a nem létezéstől, a kezdetleges szolgáltatásokon át egészen a szofisztikált megoldásokig terjednek. A szolgáltatási módszerek, struktúrák és szervezeti megoldások ugyancsak eltérőek. Harmonizált áldozat támogató szolgáltatás a jelen körülmények között(jelentősen eltérő szolgáltatások, szolgáltatók With financial support from the Criminal Justice Programme of the European Union
és pénzügyi stabilitás)utópisztikusnak tűnhet. A tagállamok számára azonban fontos, hogy világosan meghatározzák, hogy hogyan érik majd el az áldozatoknak a támogató szolgáltatások eléréséhez való jogára vonatkozó, Irányelv által bevezetett minimumstandardokat, és hogyan tesznek – közép- és hosszú távú – progresszívabb lépéseket a harmonizáltabb európai védelmi rendszer felé.
Az ördög a pénzügyekben rejlik
Az Irányelvben meghatározott számos jog ráfordítást igényel, és költségvonzata van, mivel infrastruktúrát, szolgáltatások megalapítását fenntartását és nyújtását kíván meg. Az ördög nem a részletekben, hanem a pénzügyekben rejlik. Az áldozatvédelmet nem lehet elhalasztani korlátozott pénzügyi lehetőségekre vagy más prioritásokra hivatkozva. Etekintetben az Irányelv hatékony alkalmazásának a feltétele, hogy a tagállamok irányozzák előaz implementáláshoz szükséges összeget.
Az áldozatok jogainak jelen kell lenniük a hatóságok gyakorlatában
Több tagállam nem szabályozza olyan részletesen az áldozatok jogait, mint azt az Irányelv teszi. Az Irányelv hatékony implementálása azonban túlmutat a rendelkezései puszta formális átültetésén, és megköveteli, hogy az áldozatok jogai legyenek jelen a rendőrség, az ügyészség és minden más, áldozatokkal foglalkozó hatóság napi gyakorlatában. Ez a legnagyobb kihívás, ami a fennálló helyzet konzisztens monitoringját – ideértve az áldozatoknak adottvisszajelzési lehetőséget – is megköveteli.
A jogokra vonatkozó tudatosság biztosítása
Az áldozatok jogait pillanatnyilag számos eltérő normatív erővel és gyakorlati relevanciával rendelkező nemzeti szabályban rögzítik. Ez a szóródásés fragmentáltság gátolhatja az áldozatoknak a jogaikra vonatkozó tudatosságát és a jogaik hatóságokáltali hatékony kikényszerítését. Fontos, hogy a tagállamok – a saját jogi kultúrájukkal és hagyományaikkal összhangban – biztosítsák a koherens és elérhető jogszabályi keretet, illetve az érdekelt feleknek, különösen az áldozatoknaka vonatkozó joganyagra irányuló tudatosságát.
Közös kultúra a szereplők és az intézmények között
Az áldozatvédelem és támogatás számos intézményét magában foglal, ideértve a rendőrséget, az ügyészséget, az áldozatvédő szolgálatokat, az egészségügyi szolgáltatókat, stb. Ezeknek a szereplőknek koordináltan kellene működniük annak érdekében, hogy kezelni tudják azt a kettős kihívást, ami a megfelelő szintű védelem nyújtásában és – ezzelegyidőben – a költséghatékony működésben mutatkozik meg. Az Irányelv hatékony végrehajtása több mint közös tréningek tartása és utalási mechanizmusok működtetése, mivel közös kultúrát követel meg a szolgáltatások nyújtása során mind a magán-, mind a közintézményektől. With financial support from the Criminal Justice Programme of the European Union
Tudj meg többet az az áldozatvédelemről az EU-ban A projekt weboldala átfogó anyagokat tartalmaz az áldozatvédelemre vonatkozóan az EU-27 államaiban. A tanulmányok a következőket tartalmazzák: a tagállamok jogszabályait és a jogalkotásra vonatkozó információkat, nemzeti jelentéseket, az összehasonlító jelentést és a főbb konklúziókat, valamint a javaslatokat. Az oldal elérhető: www.victimsprotection.eu.
CENTRE FOR EUROPEAN CONSTITUTIONAL LAW
THEMISTOKLES AND DIMITRIS TSATSOS FOUNDATION
Kapcsolat Centre for European Constitutional Law 43, Akadimias str, 10672 Athens, Greece Tel: +30 210 3623089, 3623506, 3623634, 3623736, 3623029, 3623391 Fax: +30 210 3390522 e-mail:
[email protected]
Disclaimer: “Ez a newslettera Criminal Justice Programme of the European Union pénzügyi támogatásával készült. A tartalomért kizárólag a Centre for European Constitutional Law – Themistocles & Dimitris Tsatsos Foundation és az Institute for Advanced Legal Studies of the University of London visel felelősséget, amit semmilyen mértékben nem lehet az Európai Bizottság véleményével azonosítani.
With financial support from the Criminal Justice Programme of the European Union