AZ ALBA REGIA-BARLANG, A BAKONY LEGNAGYOBB ISMERT BARLANGJA

FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A B A K O N Y I TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI 2—1983

AZ ALBA REGIA-BARLANG, A BAKONY LEGNAGYOBB ISMERT BARLANGJA ESZTERHÁS ISTVÁN Isztimér

Abstract: Cave Alba Regia, the largest up to date discovered cave in the Balcony Moun­ tains. The Cave A l b a Regia explored i n 1975 on the territory of the village I s z t i m é r may be considered as t h a t one of the greatest importance among the 500 or so recently known ca­ ves i n the Bakony Mountains. T i l l 1981 speleologists succeeded i n exploring the cave i n a length of 2200 m and i n a depth of 200 m . I t functions from time to time as an active sumps-cave which developed mainly by erosion i n a calcareous m a r l layer being 1 m thick and embedded i n a Lower-Jurassic Dachstein limestone, respectively near its l i m i t i n g edge. U p to date 120 animal species could be detected i n the cave. The most ancient paleontological remains originate from the Lower-Holocene. H u m a n finds came to light only from the sumps.

Bevezetés 1

A Bakony h a z á n k legnagyobb t e r ü l e t ű mészköves hegysége (területe mintegy 4000 k m ) . E b b ő l egyenesen k ö v e t k e z i k , hogy bőven t a l á l h a t ó k benne barlangok, szemben a k o r á b b i megcsontosodott t é v h i t t e l , mely szerint e hegység k a r s z t o s o d á s r a kevésbé alkalmas és nincsenek sem s z á m r a , sem pedig terjedelemre jelentős barlangjai. Jelenleg t ö b b m i n t 50O karsztos b a r l a n g r ó l van t u d o m á s u n k ( E S Z T E R H Á S : készülő bakonyi barlangleltára) és ezek közül nem egy meghaladja a kilométeres n a g y s á g r e n d e t . A legjelentősebb és a leg­ nagyobb a Keleti-Bakonyban, I s z t i m é r h a t á r á b a n t a l á l h a t ó A l b a Regia-barlang (ESZ­ T E R H Á S 1977, 1978, 1980, 1981; K Á R P Á T 1976, 1979; K O R D O S 1977, 1980; SZOLGA 1976, 1980).

Földrajzi helyzet A Keleti-Bakony legnagyobb rögének fennsíkján, a Tés — Mellári-fennsíkon találjuk sok m á s barlang t á r s a s á g á b a n az A l b a Regia-barlangot. A fennsík középső részének északi pe­ r e m é n emelkedő K ö v e s - d o m b (479,6 m) é s z a k n y u g a t i o l d a l á n levő széles, lapos t e k n ő b e n van a b e j á r a t o t is jelentő fő víznyelője, a „ V a d á s z - n y e l Ő " . A n e m z e t k ö z i barlangkataszteri b e o s z t á s szerint a 4422-es (tési) t e r ü l e t e n van a barlang. F ö l d r a j z i k o o r d i n á t á i : keleti hosszúság 18° 04' 49", északi szélesség 47° 16' 47" — a nyelő p e r e m é n e k tengerszint feletti m a g a s s á g a 458 m . K ö z i g a z g a t á s i l a g a F e j é r megyei I s z t i m é r község t e r ü l e t é n van. Megközelíthető I s z t i m é r felől a községi t ű z o l t ó s z e r t á r t ó l , a Petőfi u t c á n elhagyva a falut a s z á n t ó f ö l d k é n t m ű v e l t Mellár mezőgazdasági földútján (4 k m ) , majd ennek f o l y t a t á s a k é n t erdei k ö v e s ú t o n (2,5 km) a h é t h á z p u s z t a i elágazásig, ezidáig mindig nyugatra, az elága­ zástól jobbra, é s z a k r a fordulva az erdő s a r k á n á l levő ciszternáig az előbbihez h a s o n l ó k ö v e s ú t o n (0,8 k m ) , innen pedig balra, nyugatra letérve az erdő szélén t a l á l t földúton haladva 0,5 k m u t á n jobbra, é s z a k r a l á t h a t ó meg a s z á n t ó n levő facsoport, mely a bejára­ t i víznyelőt magábafoglalja. — E g y s z e r ű b b e n é r h e t ő el a csőszpusztai vegyesbolttól. A M u g s a r - t ó és a mezőgazdasági g é p m ű h e l y k ö z ö t t kelet felé induló földúton 1 k m u t á n elér­ h e t ő a K ö v e s - d o m b erdeje, ezt j o b b r ó l m e g k e r ü l v e , majd i s m é t az eredeti i r á n y t k ö v e t v e t o v á b b i 1,5 k m u t á n látjuk meg, de most balról, észak felé a nyelő facsoportját. — E g y é b ­ k é n t a k é k t u r i s t a ú t v o n a l isztimér-csőszpusztai s z a k a s z á n k é k barlangjelzés ágazik el az A l b a Regia-barlanghoz.

1. ábra: Az Alba Regia-barlang hely színvázlata — térkép M = 1:110 000 Abb. 1: Die Lageskizze der Alba Regia Höhle — Kartenmasstab M — 1:110 000

A barlang b e j á r a t a e g y á l t a l á n nem i m p o z á n s . A fennsík széles, lapos t e k n ő j é b e n h á r o m oldalról erdő övezte szántóföldi k ö r n y e z e t b e n egy 25—30 m á t m é r ő j ű facsoport r e j t i m a g á b a az 5 m mély V a d á s z - n y e l ő t ( N É M E T H — S E B E S T Y É N , 1977). A mintegy 550 m a n y a g h i á n y ú n y e l ő b e k é t vízvezető á r o k mélyül, k é t berogyás van oldalán és eredetileg k é t n y e l ő l y u k j a v o l t az alján. K ő z e t k i b ú v á s a nyelő m é l y é n e k északi felén t a l á l h a t ó . A k ö z p o n t i n y e l ő l y u k b a lett süllyesztve a b e j á r a t i akna, az északi k ő z e t k i b ú v á s mellé pedig k u n y h ó l e t t ácsolva. A nyelő közel évszázados fáin jól l á t h a t ó k a s u v a d á s okozta görbüle­ tek. A barlang j á r a t a i a nyelőtől észak felé tartanak fokozatosan mélyülve, és jelenleg n a g y j á b ó l 350 m v e t ü l e t i távolságig ismertek. A barlangot az Országos K ö r n y e z e t - és T e r m é s z e t v é d e l m i H i v a t a l , valamint a Magyar Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó T á r s u l a t kiemelkedő jelentőségűnek m i n ő s í t e t t e és a 4422/1 barlangkataszteri s z á m m a l l á t t a el.

3

Geológiai viszonyok A z A l b a Regia-barlang k ö r n y é k é t a Tethys-tenger mezozoós k a r b o n á t o s üledékei, illetve ezeket v é k o n y a n b o r í t ó pleisztocén lösz alkotja. _ A Tés—Mellári-fennsík legnagyobb t ö m e g e a t r i á s z b a n r a k ó d o t t le. A legvastagabb a nori üledéksor a fokozatosan süllyedő tengerfenék m i a t t . J e l e n t ő s m e n n y i s é g b e n képző-

2. ábra: Az Alba Regia-barlang környéke — térkép M = 1:10 000 Abb. 2: Die Umgebung der Alba Regia Höhle — Kartenmas8tab M = 1:10 000


k é n t az i t t e n i alsó liászt t o v á b b i regresszióra u t a l ó m á r g á s betelepülések és r é t e g h i á n y o k teszik m é g v á l t o z a t o s s á . í g y meglehetősen v é k o n y a pliensbachi emelet vöröses ammoniteszes mészköve (1—2 m), h i á n y z i k a d o m é r i emelet rétege. A dogger teljes rétegsora meg­ t a l á l h a t ó vörös t ű z k ö v e k k e l , szürke s z a r u k ö v e k k e l , radiolaritokkal, kalcedonnal. A m a i m i s m é t sok transz- és regressziós jelenségre u t a l ó h i á n y o s , v á l t o z a t o s , és emiatt v é k o n y üledéksorral képviselteti m a g á t . A j u r a — k r é t a á t m e n e t megint csak jelentős r é t e g h i á n y t m u t a t , hisz az alsó k r é t a valangini, hauterivi és b a r r é m i emeleteiben szárazföldi ü l e d é k k é p z ő d é s v o l t a T é s — Mellári-fennsíkon, annak m a r a d a n d ó kiemelkedése m i a t t . A z a p t i emelet transzgessziója m á r csak a mai fennsík északi p e r e m é t érinti, hol szürke krinoideás m é s z k ö v e t rak le, m a j d ennek fedőjeként agyagot. A középső k r é t a idején a tenger előretörése és v i s s z a h ú z ó d á s a v é k o n y mozgalmas és emiatt ugyancsak bizonytalanul m e g h a t á r o z h a t ó r é t e g e k e t produ­ k á l . A k r é t a legfiatalabb, jól k i m u t a t h a t ó összlete a szenon emeletbeli hipporiteszes mészkő. A kainozoikum tercier i d ő s z a k á n a k k ü l ö n b ö z ő rétegei az A l b a Regia-barlang kör­ n y é k é n lepusztultak, csak t á v o l a b b maradtak belőle foltok. A negyedidőszakból a pleisz­ tocén hagyott m a r a d a n d ó üledéket, betakarva a k o r á b b i korok főként k a r b o n á t o s r é t e g e i t lösszel. A holocénben e l ö s z t a k a r ó v é k o n y o d i k , m á s h o l a k k u m u l á l ó d i k , v a l a m i n t alakul á t a m é s z k ő t ö r m e l é k m á l á s t e r m é k é v e l a vegetáció h a t á s á r a rendzina t a l a j j á . Az i m é n t e m l í t e t t mezozoós rétegsor t ö b b s z ö r i orogén m o z g á s o k h a t á s á r a n é h á n y s z o r m e g t ö r t , kevésbé g y ű r ő d ö t t is, v a l a m i n t pikkelyes feltolódásokat szenvedett. Ezek részle­ tezése nélkül a mai á l l a p o t r a jellemző az Á l b a Regia-barlang k ö r n y é k é n a rétegek é s z a k r a , szinklinálisba hajló 15—30°-os lejtése, a m e g h a t á r o z ó t ö r é s v o n a l a k é s z a k n y u g a t i — d é l k e l e t i i r á n y a , a m á s o d l a g o s t ö r é s e k n e k pedig n a g y j á b ó l észak—déli i r á n y a . A z A l b a Regia-barlang a Tés—Mellári-fennsík rögének északi letörése közelében v a n alsó j u r a , szinemuri m é s z k ő b e n . Ez igen csekély m é r t é k b e n k o v á s dachsteini kifejlődésű m é s z k ő á l t a l közrefogott m é s z m á r g a r é t e g m e n t é n lejtősen alakult k i a barlang, melynek j á r a t i r á n y a i t a fő és m á s o d l a g o s törések h a t á r o z z á k meg.

Felfedezés, feltárás Az 1961-ben alakult A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport a Keleti-Bakony k a r s z t o l ó g i a i , szpeleológiai k u t a t á s á t t ű z t e k i célul. 1962-ben v a d á s z o k h í v t á k fel a csoport figyelmét a K ö v e s - d o m b keleti előterében, a s z á n t ó n t a l á l h a t ó víznyelőre, melyet a K e l e t i - B a k o n y víznyelőit rendszerező k a t a s z t e r ü n k b e , m i n t I—44-es ( N É M E T I T — S E B E S T Y É N , 1977) v í z n y e l ő t (Vadász-nyelőt) f e l v e t t ü n k . E t t ő l é s z a k r a az e r d ő b e n , k é s ő b b I—45-ös ( N É ­ M E T H — S E B E S T Y É N , 1977) s z á m m a l e l l á t o t t víznyelőre is r á a k a d t u n k , melynek k é t b e r o g y á s a van. M i n d k é t nyelő e s e t é b e n az keltette fel fokozott é r d e k l ő d é s ü n k e t , hogy az a r á n y l a g kicsi alig, 5000 m -es vízgyűjtő t e r ü l e t h e z k é p e s t a n y e l ő k a n y a g h i á n y a nagy (500 m körüli). E b b ő l arra k ö v e t k e z t e t t ü n k , hogy a nyelők nem a jelenlegi k e v é s víz­ h o z a m ú időszakos nyelés h a t á s á r a alakultak k i , hanem egy j ó v a l k o r á b b a n , m á s k l i m a t i ­ kus és morfológiai viszonyok k ö z ö t t kialakult nagyobb víznyelőrendszer jelenkori torzójá­ val állunk szemben. E g o n d o l a t t ó l vezérelve k e z d t ü k meg előbb az I—45-ös nyelő b o n t á s á t 1963-ban, majd az I—44-esét 1965-ben — eleinte sikertelenül. T ö b b éven á t való p r ó b á l ­ kozás u t á n végül 1975 őszén k o r o n á z t a siker m u n k á n k a t az I—44-es víznyelő b o n t á s a k o r . T ö b b h é t v é g i közös m u n k á b a n v é g z e t t b o n t á s u t á n a 16 m mélységig kifejtett o m l a d é k a l j á n 1975. o k t ó b e r 19-én K O C H Z O L T Á N , M O L N Á R G Y U L A és N É M E T H T I B O R a l k o t t a b o n t ó k o l l e k t í v a elsőként b e j u t o t t mintegy 70 m-ig a barlang eróziós folyosójába. ( K Á R P Á T , 1976; K O C H — M O L N Á R — N É M E T H , 1975; SZOLGA, 1955) A barlangot csoportunk nevéből a d ó d ó a n A l b a Regia-barlangnak n e v e z t ü k , melyet k é s ő b b az O K T H és az M K B T is j ó v á h a g y o t t . 1975-ben a barlangot a F ő - á g Második-lapítójáig i s m e r t ü k meg t ö b b törmelékszifon á t b o n t á s a u t á n . T o v á b b á i s m e r t t é v á l t az O m l a d é k - l a b i r i n t u s egy része és a K u t y a - á g . A barlang t é r k é p e z é s é t a F o r r á s - t e r e m i g sikerült elvégezni, mintegy 450 m hosszan, 170 m mélységig. 1976 f e b r u á r j á b a n n é g y napos f ö l d a l a t t i t á b o r k e r e t é b e n i g y e k e z t ü n k az akkor ismert v é g p o n t o n t ú l j u t n i — sikertelenül ( K Á R P Á T , 1976 ; SZOLGA 1976). A n y á r o n a Másodikl a p í t ó b ó l e l é r t ü k a 200 m m é l y ú n . Jobb o l d a l i - v é g p o n t o t , b e j u t o t t u n k az E r d é s z - á g b a , 2

3

Abb.

3. ábra: Az Alba Regia-barlang alaprajza és vetített hosszmetszete 1981-ben — térkép M = 1:2000 3: Grundplan und projezierter Längsschnitt der Alba Regia Höhle im Jahre — Kartenmasstab M = 1:2000

1981

v a l a m i n t f e l t á r t u k a S z a r k a - á g a t és az O m l a d é k - l a b i r i n t u s felső z ó n á j á t . K í s é r l e t e t t e t t ü n k az U-szifon lecsapolására, vagy megkerülésére. E l k e z d ő d t e k a s z ó r v á n y o s k l í m a m é r é s e k Z E N T A I 1976) és faunisztikai vizsgálatok, ( E S Z T E R H Á S 1976) f o l y t a t t u k a t é r k é p e z é s t — felmért hossz: 988 m , legnagyobb m é l y s é g : 200 m . 1977- ben a m é l y z ó n á b a n t ö b b s z ö r i kísérletre sem sikerült t o v á b b j u t n i . F o l y t a t ó d t a k a biológiai g y ű j t é s e k ( E S Z T E R H Á S 1977) és .elkezdődtek a paleontológiái g y ű j t é s e k ( E S Z T E R H Á S 1977, K O R D O S 1977). A barlangot élet- és t e r m é s z e t v é d e l m i okokból le­ z á r t u k (SZOLGA 1977). 1978- ban n é h á n y kisebb oldalág f e l t á r á s á v a l a barlang megismert m é r e t e 1208 m-re n ő t t . F o l y t a t ó d o t t a faunisztikai g y ű j t é s ( E S Z T E R H Á S 1978) — m á r 56 faj létéről t u d u n k . E l k e z d ő d ö t t a barlang csepegő vizeinek és t ó c s á i n a k vízelemzése (SZOLGA 1978) . 1979- ben sikerült feltárni a jelentős m é r e t ű B e r t a l a n - á g a t , (GÖNCZÖL 1979; K O C H 1979) így a barlang hossza 1495 m ( t o v á b b i mélységek m e g h ó d í t á s a nem sikerült). Meg­ i n d u l t a barlangot m a g á b a foglaló k ő z e t e k k é m i a i v i z s g á l a t a , ( Z E N T A I 1979) f o l y t a t ó d ­ tak a hidrológiai ( Z E N T A I 1979) és biológiai k u t a t á s o k ( E S Z T E R H Á S 1979). Bebizonyo­ sodott, hogy az e r d ő b e n levő I—100-as víznyelő is az A l b a Regia-barlanghoz tartozik ( N É M E T H — S E B E S T Y É N 1977), így m e g k e z d t ü k annak b o n t á s á t is. 1980- ban ú j a b b o l d a l á g a k megismerésével a barlang felmért hossza m á r 1828 m-re n ő t t ( K Á R P Á T 1980). T o v á b b f o l y t a t ó d t a k a biológiai ( E S Z T E R H Á S 1980), paleontoló­ giái ( K O R D O S 1980), h i d r o l ó g i a i , ' k ő z e t t a n i v i z s g á l a t o k ( Z E N T A I 1980) és e l k e z d ő d ö t t a sugárzási viszonyok megismerése (SZOLGA 1980). 1981- ben a H i r t e l e n - á g és a H ú - k ü r t ő felső z ó n á j á n a k megismerésével, feltérképezésé­ vel a barlang felmért hossza m á r 2050 m (de t o v á b b i 150—200 m b e j á r t ú j a b b szakasz is van m é g , csak erről eddig nem készült felmérés). A b ű v ö s n e k látszó 200 m-es mélységen ez é v b e n sem sikerült t ú l j u t n i . A k o r á b b i é v e k b e n megkezdett v i z s g á l a t o k a t t o v á b b folytat­ t u k és rendszeressé t e t t ü k . Összefoglalva: az 1975-ben f e l t á r t A l b a Regia-barlangot 1981-ig 2200 m h o s s z ú s á g b a n i s m e r t ü k meg (ebből felmért hossz: 2050 m) — legnagyobb mélysége a b e j á r a t t ó l 200 m , így h a z á n k harmadik legmélyebb barlangja. I d ő s z a k o s a n a k t í v víznyelőbarlang, á t l a g o s lejtése 25°, jelenleg ismert szakaszai a k a r s z t v í z s z i n t e t m é g nem érik el. K é t időszakosan a k t í v nyelője az I—44-es és az I—45-ös, i n a k t í v nyelője az I—100-as, de feltehetően a barlanghoz tartozik az I—101-es i n a k t í v nyelő, ( E S Z T E R H Á S 1980; N É M E T H — S E B E S T Y É N 1977) v a l a m i n t n é h á n y teljesen eliszapolódott h o r p a d á s a s z á n t ó n és kisebb felszakadás az e r d ő b e n .

A barlang leírása A z A l b a Regia-barlangnak egyetlen b e j á r a t a van a V a d á s z - n y e l ő b e n (I—44), mely erős vasráccsal van l e z á r v a . K u l c s á t a csŐszpusztai b a r l a n g k u t a t ó - h á z b a n t a r t j u k . A víz­ nyelő m é l y p o n t j á n a b e j á r a t i akna mellett az északi sziklafalnak t á m a s z k o d v a pihenő­ öltöző, illetve az a l k a l m a n k é n t h a s z n á l t távjelző m ű s z e r e k , telefon stb. részére h a s í t o t t tölgyfából kis k u n y h ó t k é s z í t e t t ü n k . A nyelő m é l y p o n t j á r ó l fölül b e t o n g y ű r ű v e l , lejebb faácsolattal b i z t o s í t o t t 4 m m é l y b e j á r a t i akna indul a nyelő a l a t t i o m l a d é k b a . A b e j á r a t i akna aljából lejtős omladékfolyosón é r ü n k az első t á g a s a b b o m l a d é k k ö z t levő terembe, majd innen egy k ü r t ő n b e c s ú s z v a a m á s i k ilyen terembe, ebből ú j a b b kis k ü r t ő vezet az o m l a d é k k ö z ö t t k a n y a r g ó lejtős folyosóba, melynek m é l y p o n t j a m á r 16 m-re van a b e j á r a t alatt. A veszélyes t ö b b t o n n á s k ö v e k b ő l álló o m l a d é k beton i d o m k ő v e l , s í n v a s a k k a l , v a l a m i n t fadúcolással a legveszé­ lyesebb helyeken b i z t o s í t o t t a k , ennek ellenére a z é r t fokozott ó v a t o s s á g r a van szükség e szakaszban. Az omladékfolyosó aljától m á r s z á l k ő b e n álló eróziós barlangfolyosón m e h e t ü n k t o v á b b k ú s z v a a meglehetősen szűk ú n . K i s m ó - s z ű k ü l e t b e n . Ennek végén keletre t ö r i k a j á r a t , melyben m e g l á t j u k a barlang első cseppköveit. Szűk cseppkőkérgezte h a s a d é k 2 m-es letörésén kell lepréselődni a Felfedező-ág elejébe, a F a l é t r a - t e r e m b e . Az előbbiek u t á n ez m á r k é n y e l m e s , biztonságos kis terem. Déli és keleti falát b ő v e n b o r í t j a szép cseppkőkérgeződés. I t t a barlangban t a r t ó z k o d á s u n k tervezett h e l y é t regisztráljuk az erre előké­ s z í t e t t t á b l á n balesetvédelmi o k o k b ó l .

1. fázis,

fékèni korróziós öregképzódés

Z fázis,

elsősorban eróziós járaHágifás

I fázis,

időszakosan aktiv barlangalakulás

i—l—I—i—L

4.

ábra. Az Alba Regia-barlang járatfejlődése — magyarázó rajz Abb. 4: Die Gangentwicklung der Alba Regia Höhle — Erklärung­ szeichnung

5. ábra: Az Alba Regia-barlang jellemző szelvény formái — magyarázó rajz Abb. 5: Charakteristische Profilformen der Alba Regia Höhle — Erklärungszeichnung

A 65 m hosszú FelfedezŐ-ág 1—2 m széles, á l t a l á b a n 2—2,5 rn magas, 20°-os lejtésű folyosó. Oldalfalain és főtéjén bőven t a l á l u n k cseppkőkérgeződést és sztalaktitokat. A folyosó első h a r m a d á n á l egy k ü r t ő n az ú n . P a d l á s 4 m-es relatív m a g a s s á g b a n levő, 8 m hosszú felső j á r a t á b a is feljuthatunk. A folyosó m á s o d i k h a r m a d á n á l és végénél alacsony, 50—60 cm m a g a s s á g ú k i t i s z t í t o t t szifon van. Az u t ó b b i b ó l , a Vizes-szifonból j u t u n k a Cseppkő - folyosó ba. A Cseppkő-folyosó 28 m hosszú, 2—3 m széles és ugyanilyen magas, 32° lejtésű j á r a t . Eleje kelet felé emelkedő agyagbefolyás m e n t é n széles, lapos végein e l t ö m ő d ö t t résszé t á g u l . A főtét i t t magas korróziós v a k k ü r t ő k teszik m o z g a l m a s s á . T o v á b b haladva egy 4 m mély a k n á t kikerülve a barlang egyik legszebb cseppköves részét l á t h a t j u k meg, melynek k ö z p o n t j a a Zeusz szíve n e v ű c s e p p k ő k é p z ő d m é n y . A fekün 20—30 cm széles, 1 m m é l y időszakos patakmeder r á g ó d o t t be a szálkőbe. A folyosó végén, a jobb oldalban korróziós k ü r t ő t t a l á l u n k a mennyezetben. T o v á b b a 10 m-es C s e p p k ő - k u s z o d á b a n , majd a 32 m-es 5—6 m széles Ferde-terem ben haladunk. E b b ő l balra nyílik a 20 m hosszú, 30° emelkedésű F e r d e - á g . A Ferde-terem alsó végén, 64 m-es relatív mélységben érjük el az U-szifont, mely a f e l t á r á s t k ö v e t ő n é h á n y

évben sok bosszúságot okozott, de jelenleg m á r k i van t i s z t í t v a és a benne időszakosan összegyűlő víz elfolyása b i z t o s í t o t t . Az U-szifonból 14 m-es kúszással érjük el a Kupola­ termet. A Kupola-terem egy 5 X 3 m a l a p t e r ü l e t ű , 14 m magas korróziós k ü r t ő négy j á r a t t a l á l k o z á s á b a n ( 1 . U-szifon felől j ö v ő kuszoda, 2. U-szifon k ü r t ö s kerülő j á r a t a , 3. Sebes­ t y é n - t e r e m felé vezető o m l a d é k o s h a s a d é k , 4. a .szélesen nyíló O m l a d é k - l a b i r i n t u s ) . A terem szép példája a keveredési korrózió m u n k á j á n a k , falait az ö r v é n y l ő vizek s i m á r a o l d o t t á k , cseppkövesedés nincs benne. A z O m l a d é k - l a b i r i n t u s szélesen nyílik a K u p o l a - t e r e m b ő l nyugat felé. A felső részét a l k o t ó K o m b i n á l t szakasszal e g y ü t t jelenleg 154 m hosszúságban ismerjük e 25—30°-os e m e l k e d é s ű j á r a t o t . A j á r a t széles, szeszélyesen kanyarog a nagy k ő t ö m b ö k k ö z ö t t , f ő t é j é n t ö b b k ü r t ő is van. T u l a j d o n k é p p az I—45-ös nyelővel van kapcsolatban, b á r m é g a jár­ h a t ó ö s s z e k ö t t e t é s t nem sikerült kibontani. A k é t nyelő (I-—44 és I—45) k ö z ö t t az eddig leírt szakaszokon á t légcirkuláció van. A Kupola-terem bői északkelet felé a fekü szintjében szűk lejtős, o m l a d é k o s h a s a d é k o n k é t a k n á t is h a r á n t o l v a 8 m k ú s z á s u t á n j u t u n k le a S e b e s t y é n - t e r e m b e , hol az o m l a d é k o s falakról s ű r ű n csepeg a víz. T o v á b b t a r t v a az északkeleti i r á n y t p á r m u t á n b e é r ü n k a F ő - á g b a . E p o n t t ó l kezdve a barlang t o v á b b i része gyakorlatilag szellőzetlen és magas, 3—4%-os a CO -feldúsulás (SZOLGA 1979). A F ő - á g n é h á n y m-es alacsony szakasza u t á n a j á r a t 3—4 m-esre szélesedik és magas­ s á g a is eléri a 1,5 m-t, ez a K o c h - c s ú s z d a . A 25—30°-os lejtésű talpon hatalmas, t ö b b ton­ n á s lapos k ö v e k vannak, melyek nem a főtéről szakadtak le, hanem p a d o s á n p r e p a r á l ó d t a k k i és alkalmasint csúsznak le a lejtőn, t e h á t v á n d o r k ö v e k n e k t e k i n t h e t ő k ( K Á R P Á T 1977). 20 m u t á n balra, nyugat felé szélesen nyílik a B e r t a l a n - á g , északkelet felé pedig f o l y t a t ó d i k a F ő - á g v á n d o r k ö v e k k e l teli Omladék-folyosója, melyben m á r á l l v a is j á r h a ­ t u n k , hisz m a g a s s á g a 3—4 m . E g y 3 m-es letörésen, az l-es T r a v i n keresztül j u t u n k a Lóhere-folyosóba. E g y e d ü l á l l ó érdekessége ez eróziós folyosónak a szelvényformája ( K Á R P Á T 1977). Metszete a négy­ levelű lóherére e m l é k e z t e t , magas eróziós v á j a t van a főtén, jobbra és balra az oldalfal erősen bemélyül, mert i t t t a l á l h a t ó a k ö n n y e b b e n p u s z t u l ó m á r g á s réteg és alaposan be­ mélyedő csorga van a talpon is. 108 m-es mélységben a H ú - k ü r t ő n é l e n y h é n balra törik a járat. A H ú - k ü r t ő a F ő - á g kis o l d a l t e r m é b ő l emelkedik majd 20 m-es magasságig, melyből 15 m-es szinten egy emeleti j á r a t indul. A H ú - k ü r t ő t ő l 10 m-rel t o v á b b balra, nyugat felé ágazik el a K u t y a - á g . Ez egy 80 m hosszú, á t l a g o s a n 1 m széles, 1,5 m magas, 7° emelkedé­ sű i n a k t í v száraz j á r a t . Felső vége a B e r t a l a n - á g T ü s k é s - t e r m é b e torkollik. A K u t y a - á g i elágazástól 10 m-rel t o v á b b a F ő - á g b a n egy,6 m-es l e s z a k a d á s u t á n érjük el a B á z i s t . Leereszkedve a b e é p í t e t t v a s l é t r á n t á g a s , de a s ű r ű n csepegő víztől meglehető­ sen nedves terembe é r ü n k . A Bázistól 28 m-rel t o v á b b e n y h é n lejtős, t á g a s és magas folyo­ són keresztül érjük el a F e h é r - t e r m e t , melynek főtéjén k é t j ó k o r a korróziós k ü r t ő is van. A F e h é r - t e r e m b ő l balra, é s z a k n y u g a t r a ágazik k i a Szarka-ág, a F ő - á g pedig 30°-os lejtéssel észak felé tart, majd rövidesen t ö r m e l é k zárja el, de fölmászva a szűk P i p i - k ü r t ő n az emeleti j á r a t b a n k e r ü l h e t j ü k k i a t ö r m e l é k d u g ó t . A 40 m-es t ö b b kisebb letöréssel és k ü r t ő v e l é k e s í t e t t j á r a t vége felé szifonná alacsonyodik, majd egy 7 m-es b e l é t r á z o t t k ü r t ő n leérünk az E l s ő - l a p í t ó b a . Az Első-lapító egy 30 m hosszú, átlagosan 8 m széles, 0,8—1 m magas, 20° lejtésű lapos terem. Alján, főként a keleti oldalon t ö b b n y i r e nagyobb kövekből álló t ö r m e l é k van. A t e r e m b ő l nyugatra az e n y h é n emelkedő 25 m-es I n t e r - á g van. Az Első-lapító a l j á n á l t a l á l j u k e l ő b b a kicsiny Zseb-termet, majd t o v á b b a nagyobb F o r r á s - t e r m e t , jobb oldalá­ ban kis t ó v a l , főtéjén k ü r t ő v e l . T o v á b b i 15 m hosszú folyosón á t h a l a d v a elérjük a Másodiklapítót. A Második-lapító szintén 30 m hosszú, 5—8 m széles, h a s o n l ó a n alacsony, m i n t az előbbi, de meredekebb a t t ó l , mintegy 30°-os, ezért az á t h a l a d á s m e g k ö n n y í t é s é r e kapasz­ k o d ó k á b e l t é p í t e t t ü n k benne. A M á s o d i k - l a p í t ó a l j á n a k jobb oldali zónájából egy 50 m-es, 25° lejtésű t ö b b s z ö r jobbra törő szi'ík k ú s z ó j á r a t b a n é r h e t j ü k el a barlang eddig ismert legmélyebb p o n t j á t , a b e j á r a t t ó l s z á m í t v a 200 m-es mélységben. Ez az ú n . Jobb oldali-végpont, melyen s z á m t a ­ lan esetben, v á l o g a t o t t t e c h n i k á v a l és v á l o g a t o t t kis t e r m e t ű b a r l a n g k u t a t ó k k a l lett meg­ kísérelve a t o v á b b j u t á s , ez idáig azonban e r e d m é n y t e l e n ü l , b á r a f o l y t a t á s eleinte m é g szűken, a t o v á b b i a k b a n podig ú g y t ű n i k t á g a b b folyosóban van. A n y o m a s z t ó a n szűk ?

6. ábra: Az Alba Regia-barlang bejárata az I—44-es (Vadász-) Abb. 6: Eingang der Alba Regia Höhle im I—44 (Jäger-Vadász-)

víznyelőben Wasserschlund

hely, a levegő magas C0 -tartalma, a folyékonyan sáros k ö r n y e z e t , az alacsony h ő m é r s é k ­ let, a pszichikai depresszió e g y ü t t e s ereje eddig m é g á l l t a a m e g i s m e r é s t v á g y ó barlang­ kutatók ostromát. A Második-lapító a l j á n a k bal oldalából induló 30 m hosszú E r d é s z - á g végül szintén el­ szűkül, m e g a k a d á l y o z v a a t o v á b b j u t á s t . A k é t v é g p o n t k ö z ö t t van egy harmadik is, ez az e l ő b b e m l í t e t t 40 m-es kuszodából ágazik k i balra, nagyjából annak felénél. A F ő - á g 127 m mélyen levő F e h é r - t e r m é b ő l indul a lapítószerű S z a r k a - á g észak­ nyugat felé. Hossza mintegy 120 m , e n y h é n emelkedik a r é t e g l a p m e n t é n . A Szarka-ágból jobbra a H ö r g ő n keresztül j u t h a t u n k a 75 m hosszú T o p o g r á f u s - á g b a . Ennek első szakasza még lapítójellegű, majd fokozatosan csőszerű folyosóvá válik. Ebben, mintegy 40 m u t á n balról t a l á l j u k a Niagara k ü r t ö s t e r m é t , melyet igen szép cseppkő­ folyás díszít. A Niagara t e r m é n e k k ü r t ő j é b e csatlakozik n y u g a t r ó l a 60 m hosszú, kanyon­ szerű, k a n y a r g ó s M e a n d e r - á g , mely 18°-os emelkedéssel t a r t a B e r t a l a n - á g Szifon őret e r m é h e z — de az á t j á r h a t ó ö s s z e k ö t t e t é s t m é g nem sikerült feltárni. A B e r t a l a n - á g a F ő - á g 76 m mélységben levő Koch-csúszdájából indul nyugat felé. Megtéve benne az első 10 m-t, balra az emelkedő széles, lapos L a g u n á s - á g a t hagyjuk el, majd d a g o n y á s k u s z o d á b a n , az ú n . O r r s z a r v ú k é p z ő d m é n y mellett elhaladva é r ü n k a F e h é r - l a p í t ó b a , mely egy 17X12 m-es a l a p t e r ü l e t ű lapos ferde terem. Ennek aljából észak felé 12 m-es szakaszon keresztül érjük el azt a 20 m hosszú, szűk eróziós j á r a t o t , a K í n - k a p u s z a k a s z á t , melyen á t a T ü s k é s - t e r e m b e é r ü n k . 2

A T ü s k é s - t e r e m egy 3 X 5 m a l a p t e r ü l e t ű , 15 m magas k ü r t ö s terem. F a l a i t alul kalcit­ t ü s k é k , felül cseppkőlefolyások díszítik. Belőle nyílik balra az 50 m hosszú R i c i n u s - á g , mely valószínűleg a m á r a k k u m u l á l ó d o t t I—100-as nyelővel áll kapcsolatban. A k ü r t ő b e szerelt v a s l é t r á n felmászva j u t u n k a 85 m hosszú n é g y k ü r t ő t is t a r t a l m a z ó emeleti K ü r t ő s - á g b a . A K ü r t ő s - á g a barlang egyik l e g d e k o r a t í v a b b része. Igen sok szép cseppkő­ folyás és sztalaktit t a l á l h a t ó benne. A T ü s k é s - t e r e m b ő l a F e k e t e - l a p í t ó széles, alacsony lejtős t e r m é n k ő t ö m b ö k k ö z ö t t j u t u n k a K á r t y a - v á r sok t ö r m e l é k e t t a r t a l m a z ó folyosóján á t , mintegy 50 m-es ú t u t á n a Kőtárba. A K ő t á r a barlang leghosszabb folyosójának kezdete. I n n e n szinte nyílegyenesen t a r t a Hosszú-folyosó c s e p p k ö v e k k e l díszített, emeleti szakaszokkal tagolt j á r a t a é s z a k n y u g a t felé 130 m-en á t . E folyosó a vége e l ő t t kiszélesedik egy k u p o l á v a l b o r í t o t t t e r e m m é , a Szifon ő r e - t e r e m m é , melyben p o m p á s cseppkőlefolyások vannak. E teremben a Hosszú­ folyosót kisebb j á r a t keresztezi, a jobb oldali része a M e a n d e r - á g felé t a r t k b . 6 m hoszszan, a bal oldali egy 20 m hosszú k a n y a r g ó s j á r a t . A Szifon őrétől 10 m-rel t o v á b b , balról egy kis forrás ömlik a Hosszú-folyosóba a t o v á b b i szakaszokat d á g v á n y o s s á t é v e . A forrástól t o v á b b i 5 m-re kisebb k ü r t ő n jutha­ t u n k fel a H i r t e l e n - á g b a . A Hosszú-folyosóból egy 25 m-es, d é l n y u g a t i irányú,'szűk emelkedő k u s z o d á n érjük el a Harmonika-teremben a t u l a j d o n k é p p e n i H i r t e l e n - á g a t . A H a r m o n i k a - t e r e m b ő l dél­ kelet felé egy 30 m-es k ü r t ő k k e l tagolt folyosón j u t u n k a t ö b b á g r a s z a k a d ó Bukfencterembe; é s z a k n y u g a t felé 108 m - t m e h e t ü n k a szűk folyosón keresztül az ú n . Pokolig, ahol t ö r m e l é k zárja el a t o v á b b j u t á s t . A B e r t a l a n - á g Hosszú-folyosója a 6 m á t m é r ő j ű , 5 m m é l y E l l i p s z i s - a k n á v a l végződik. Ezen leereszkedve a j á r a t jobbra, majd balra fordul és egyre szűkül, a l j á t pedig r a g a d ó s iszap t ö l t i k i . Az Ellipszis-aknától n a g y j á b ó l m é g egy 60 m - t lehet előrejutni előbb lejtősen, majd vízszintesen a Maratoni-szifonban, mely j á r h a t a t l a n n á szűkül, de egy darabig látszik még a folytatás.

A barlang genetikája A karsztbarlangok a d e n u d á c i ó n a k sajátos formái. Sok morfológiai h a s o n l ó s á g o t m u t a t n a k e g y m á s s a l , de figyelmesebb szemlélődés u t á n kiderül, hogy kisebb-nagyobb különbözősé­ gek m i a t t mindegyiknek m á s az arculata. H u m á n p é l d á v a l m e g v i l á g í t v a : az egy fajhoz t a r t o z ó emberiségnek sincs k é t egyforma egyede. A barlangokat is s z á m t a l a n t é n y e z ő a l a k í t j a , formálja. Ezek k ö z ö t t vannak á l t a l á n o s a n és specifikusan h a t ó a k , vannak domi­ n á n s a k és recesszívek, de mindig e g y ü t t e s e n a l a k í t j á k a barlangot. A főbb morfogenetikai s a j á t o s s á g o k a t kiragadva k ü l ö n b ö z ő t í p u s o k b a sorolják őket. Az A l b a Regia-barlang diaklázisokkal előrejelzett, dőlt r é t e g s o r b a n kialakult, jelenleg időszakosan a k t í v v í z n y e l ő b a r l a n g . A barlang k o r á r a u t a l ó biztos t á m p o n t o t m é g nem si­ k e r ü l t t a l á l n i , de éghajlati alapon nagy valószínűséggel arra gondolhatunk, hogy a pliocén és pleisztocén h a t á r á n k e z d ő d h e t e t t genezise ( K Á R P Á T 1977). A befoglaló kőzet a j u r a szinemuri e m e l e t é n e k 100 m vastag dachsteini kifejlődésű, jól k a r s z t o s o d ó mészköve, mely t ö b b helyről s z á r m a z ó m i n t a szerint 9 5 , 2 — 9 9 , 6 % - á b a n oldó­ d i k — v a l a m i n t egy szintén szinemuri 1 m körüli v a s t a g s á g ú v á l t o z ó s t r u k t ú r á j ú , dolomi­ tos, olykor kőzetlisztes, kalcedonszemcsés m é s z m á r g a réteg, mely meglehetősen rosszul oldódik, c s u p á n 81,2—85,3%-ban. Az e m b r i o n á l i s b a r l a n g k é p z ő d é s a K ö v e s - d o m b á t l a g o s a n 25°-osan n a g y j á b ó l észak (16° azimut) felé m e g d ő l t p l a t ó j á n a t e k t o n i k a i vonalak, diaklázisok m e n t é n i n d u l t meg ( K Á R P Á T 1977). A diaklázisrendszernek e t e r ü l e t e n k é t fő i r á n y a v à n : egyik a dőlési r á n n y a l megegyező 16° azimut felé m u t a t ó , n a g y j á b ó l 40 m - e n k é n t jelentkező p á r h u z a ­ mos r e p e d é s s o r o z a t ; a m á s i k a 310° a z i m u t ú 60—70 m - e n k é n t jelentkező diaklázissor. E repedések e g y m á s t keresztezve egy r o m b o é d e r e s m a k r o r á c s s z e r k e z e t h e z h a s o n l í t a n a k . A felszíni j u r a rétegektől a tektonikus repedések és litoklázisok m e n t é n beszivárgó vizek csakhamar elérték az A l b a Regia-barlang képződésében k i t ü n t e t e t t szerepű m á r g á s r é t e g s o r t , mely t ö b b é - k e v é s b é v í z z á r ó k é n t viselkedett. A felszínről é r k e z e t t szénsavas ag­ resszívvizek a mészkő—márga h a t á r á n megtorpanva összegyűltek és a lejtő i r á n y á b a igye­ keztek korróziós j á r a t o k a t oldani. E korai korróziós c s a t o r n á k nyomai figyelhetők meg ma a barlang m e n n y e z e t é n . A repedések kereszteződésénél e kezdeti c s a t o r n á k á l t a l szállí-

7. ábra: Az Abb.

Alba Regia-barlang bejárati aknája 7: Eingangastollen der Alba Regia Höhle

8. ábra: Az Alba Regia-barlang Kismó-szűkülete Abb. 8: Die Kismó-V erängung der Alba Regia Höhle

t o t t különböző miliőből jövő vizek t a l á l k o z t a k és a keverési korrózió által m e g n ö v e k e d e t t agresszivitásuk, turbulens m o z g á s u k által k ü r t ő k e t oldottak. A t o v á b b i a k b a n a vegyi korrózión t ú l , a j á r a t o k bővülésével a r á n y b a n egyre nagyobb szerepet kapott az erózió is. E l ő b b csak a felszínről, felszínközeiből hozott t ű z k ö v e s , kalcedonos törmelékkel. E víz á l t a l szállított t ö r m e l é k k o p t a t á s a nemcsak a m é s z k ő b e n fej­ tette k i ü r e g t á g í t ó h a t á s á t , hanem az akkor még j á r a t t a l p o n levő m é s z m á r g á b a n is. Ahogy fokozódott a j á r a t m é r e t , a n n á l i n k á b b á t t e v ő d ö t t az erózió t á m a d á s a a m á r g á s rétegre. E g y r é s z t a z é r t , mert e m é s z m á r g a lényegesen p u h á b b , l a z á b b a mészkőnél, m á s r é s z t pe­ d i g az erózió mellett h a t ó korrózió is a m á r g á t oldva sok oldási m a r a d é k o t s z o l g á l t a t o t t , a m i pedig t o v á b b i fokozott k o p t a t á s t e r e d m é n y e z e t t . Ezen felszíni e r e d e t ű és a m á r g á s réteg oldási m a r a d é k a k é n t l é t r e j ö t t erozív t ö r m e l é k az 1 m-es m á r g á s r é t e g e t a l e g t ö b b helyen sokkal szélesebben k i t á g í t o t t á k m i n t a fölötte levő mészkőösszletet. I l y m ó d o n jöt­ tek létre a barlang folyosóira annyira jellemző ú n . lóhere-szelvények, illetve lapítok. A talpon t a l á l h a t ó csorgák a j á r a t o k legfiatalabb formái. D ö n t ő e n eróziós ú t o n ke­ letkeztek, b e n n ü k bőven t a l á l h a t u n k t ű z k ő - és s z a r u k ő k a v i c s o k a t is, de dachsteini mész­ k ő k a v i c s o k a t is. A barlang „ v á n d o r k ö v e i " is a korróziós h a t á s e r e d m é n y e i . E t ö b b n y i r e nagy ( n é h á n y t o n n á s ) lapos kövek a talpon p r e p a r á l ó d t a k k i és a g r a v i t á c i ó , valamint a meg-megújuló árvizek h a t á s á r a csúsznak lejjebb ( K Á R P Á T , 1977). A barlang a k k u m u l á c i ó s pontjain összegyűlt üledék szpeleogenetikailag h á r o m össze­ t e v ő b ő l áll, ú g y m i n t : felszíni e r e d e t ű lösz, a m á r g á s réteg oldási m a r a d é k a és kalcedonszemcsék.

A barlang j á r a t a i t korrózióval és d ö n t ő e n erózióval a l a k í t ó vizek főként a tektonikailag előrejelzett vonalak m e n t é n egyre lejjebb k e r ü l t e k a m á r g á s r é t e g b e n és annak fek ü j é n , főtéjén egészen az egyre süllyedő karsztvízszintig. A z eróziós b a r l a n g j á r a t o k elérve a k a r s z t v í z s z i n t e t , milyen ü r e g f o r m á k a t és m é r e t e k e t p r o d u k á l n a k — erre csak elméle­ t e i n k vannak, ezért ennek m a g y a r á z a t á t hagyjuk arra a későbbi időre, amikor a feltáró te­ v é k e n y s é g elér ebbe a régióba is.

Hidrológiai viszonyok A karszt egy vízrendszerként is é r t e l m e z h e t ő , mely befogad, á t e r e s z t , t á r o l és lead vizet. Természetesen nem ilyen egyszerű a k é p , mert az előbbi mechanikus s é m á t k ü l ö n b ö z ő fizhtai, kémiai, biológiai h a t á s o k is módosítják. A z A l b a Regia-barlang k ö r n y é k é n (a tési, isztimóri és balinkai a d a t o k b ó l s z á m í t o t t a n ) a c s a p a d é k sok éves á t l a g a 725 m m . A barlang nyelőinek e g y ü t t e s vízgyűjtő t e r ü l e t e ( I — 44, I—45, I—100) k b . 6000 m . A j á r a t o k felett levő, azokkal valószínűleg közvetlen hid­ rológiai összefüggésben levő t e r ü l e t mintegy 30—40 ezer m . A z ezen t e r ü l e t r ő l befolyó, beszivárgó vizek jelentik a barlang vízmérlegének bevételi o l d a l á t . 75% p á r o l g á s t és pá­ r o l o g t a t á s t , valamint 18% lefolyást becsülve, nagyjából évi 2000 m (átlagosan napi 5 m ) víz j u t az A l b a Regia-barlangba. A barlang j á r a t h á l ó z a t á t n y i l v á n v a l ó a n nem ez a csekély m e n n y i s é g ű víz j á r t a á t mindig. A szpeleogenezis k o r á b b i i d ő s z a k á b a n a m a i t ó l eltérő természeti k ö r n y e z e t b e n sokszorta t ö b b és m á s jellemzőjű vizeket kapott. A víznyelőkön keresztül befolyó vizek jelenleg is a barlang erozív fejlődésének leg­ főbb bázisai. K o r a tavaszi h ó o l v a d á s o k , nagy n y á r i esőzések a l k a l m á v a l a k t i v i z á l ó d n a k a nyelők és á r a d á s i maximumban a k á r 500—1000 l/perc v í z h o z a m m e n n y i s é g g e l futnak á t a j á r a t o k o n magukkal sodorva az ú j o n n a n hozott és a barlangi c s o r g á b a n t a l á l t erozív t ö r m e l é k e t . A befolyó vizek az év nagyobb részében azonban csak alig észrevehetően csor­ d o g á l n a k . Ilyenkor viszont a k é m i a i agresszivitásuk nő meg és korrozív t e v é k e n y s é g e t fejtenek k i . Ez viszont a huzamosabb h a t á s ellenére is lényegesen s z e r é n y e b b ü r e g t á g í t ó m u n k á t jelent. A vizesebb i d ő s z a k o k b a n m é r t 10—15 n k ° v í z k e m é n y s é g a p a n g ó vizek idejére m á r 20—22 nk°-ra fokozódik (SZOLGA 1976, 1978, Z E N T A I 1980). A szivárgó vizek a barlangot a lito- és diaklázisok m e n t é n érik el. A z évi c s a p a d é k ­ eloszlásnak megfelelően, de késve változó intenzitással k e r ü l n e k az ü r e g r e n d s z e r b e . A g ­ resszivitásuk nem csak a vízmennyiséggel f o r d í t o t t a r á n y b a n változik, de k i m u t a t h a t ó a felszíni növényvilág vegetációs és pihenő időszakjainak befolyásoló h a t á s a is. A csepegő vizek keménysége átlagosan 18 n k ° ( Z E N T A I , 1980). A c s e p p k ő k i v á l á s azonos t ö r v é n y ­ szerűségek szerint megy végbe a t ö b b i b a r l a n g o k é v a l , így azzal nem k í v á n o k foglalkozni. A csepegő vizek gyakorlatilag z á r t t é r b e n való s z é t a p r ó z ó d á s a m i a t t a barlang leve­ gőjében is jelentős m e n n y i s é g ű víz van. A p á r a t a r t a l o m t ö b b n y i r e 100%-os, b á r ez m i n ő ­ ségileg nem azonos a felszínivel. A barlangi p á r a a k a r b o n á t o l d a t o k s z é t p o r l a d á s á v a l ke­ letkezik, így t ö b b n y i r e nem t ú l heterogén és ugyanakkor sok szilárd magot tartalmaz a to­ v á b b r a is elektrolitben m a r a d ó p á r a c s e p p e k b e z á r t k a r b o n á t o k o n t ú l . A befolyó és beszivárgó vizek végül is k a r s z t v í z t e k n ő k b e n g y ű l n e k össze, ahonnan a z t á n m e g c s a p o l ó d n a k . A z A l b a Regia-barlang térségében nem egy egyenletes vízfelszí­ n ű teknŐre s z á m í t h a t u n k , mert a tektonikai helyzet sem nyugodt, törések, pikkelyes rát o l ó d á s o k vannak. Ennek megfelelően a kisebb-nagyobb karsztvízlencsék lépcsőzetesen helyezkednek el. A karsztvízszinten a víz fogadása és megcsapolása nincs e g y e n s ú l y b a n , m i n t annak nor­ m á l i s k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t lennie kéne. A karsztvízszint á l l a n d ó a n süllyed a közeli, fő­ k é n t k i n c s e s b á n y a i m é l y m ű v e l é s ű b á n y a i n t e n z í v vízkivétele m i a t t . A ' D u n á n t ú l i - k ö z é p ­ hegységre v o n a t k o z ó 1975-ös adat szerint a t e r m é s z e t e s k a r s z t v í z u t á n p ó t l á s évi 460 m i l l m volt és a kivétel 598 m i l l m . ( N A G Y 1977). Ez a m á r akkor is megbomlott egyensúly a z ó t a csak r o m l o t t és a m i t e r ü l e t ü n k ö n az á t l a g n á l jobban érvényesül. S z á m í t á s a i n k sze­ r i n t a k a r s z t v í z s z i n t e n keletkezett k i n c s e s b á n y a i depressziós tölcsér sugara m á r kb. 20 k m , és így pereme m á r n é h á n y éve t ú l h a l a d t az A l b a Regia-barlang alatti z ó n á n . í g y sajnos az egész Bakonyon belül a keleti rész fokozottan deficites v í z h á z t a r t á s á b a n . 2

2

3

3

3

3

y. ábra: „Zeusz szívé" kombinált cseppkőképződmény az Alba Regia-barlang Cseppköves-folyosójából Abb. 9: Eine kombinierte Tropsteinbildung ,,Das Herz Zeus" aus dem Tropfsteingang der Alba Regia Höhle

10. ábra: Cseppkőd, ipériák az Alba Regia-barlang Cseppköves-folyosójából Abb. 10: Tropfsteindraperien aus dem Tropfseingang der Alba Regia Höhle

A barlang képződményei A b a r l a n g j á r ó embert elsőként a föld alatti k é p z ő d m é n y e k r a g a d j á k meg. L á t v á n y o s s á g s z e m p o n t j á b ó l kétségtelenül az első helyre k í v á n k o z n a k , ha szakmailag nem is a legfonto­ sabbak. A k é p z ő d m é n y e k t á r g y a l á s a k o r nem k í v á n o k részletesen beszámolni a keletkezés fizikai, kémiai törvényszerűségeiről, sajátosságairól, mert az A l b a Regia-barlang képződ­ ményei a m á s barlangokban t a l á l h a t ó a k h o z igen h a s o n l ó a n keletkeztek és h a s o n l ó form áj i'i ak is. K ü l ö n ö s , csak e barlangra jellemző k é p z ő d m é n y e k e t a v á n d o r k ö v e k jelen­ t i k — a t ö b b i máshol is gyakran előfordul ( K Á R P Á T 1977). Alloehton k é p z ő d m é n y e k közül a legtöbb helyen m e g t a l á l h a t ó az agyagos-löszös bar­ langi üledék. Ez l e g i n k á b b v é k o n y , sok helyen csak foltokban t a l á l h a t ó , de a szifonokban fél méteres v a s t a g s á g is előfordult feltárás előtt. Másik, részben alloehton k é p z ő d m é n y a c s o r g á k b a n t a l á l h a t ó erozív kavics, mely a n y a g á t tekintve kivétel nélkül jura k o r ú tűz­ kő, szarukő és mészkő. Autochton k é p z ő d m é n y e k az ú n . v á n d o r k ö v e k . Ezek k ö z ö t t t a l á l u n k a p r ó t ö r m e l é k e t , sok 20—30 cm-es sarkos görgeteget, de akadnak hatalmas, lapos k ő t á b l á k is. A j á r a t aljá­ ból p r e p a r á l ó d t a k k i és a meg-megújuló árvizek h a t á s á r a csúsznak lejjebb a 25—30°-os lejtőn. L e g t ö b b belőlük a K o c h - c s ú s z d á b a n , a K á r t y a - v á r b a n és a l a p í t ó k b a n van. C s e p p k ő f o r m á k közül m e g t a l á l h a t ó k a kisebb és közepes n a g y s á g ú sztalaktitok, a sima és b o r d á s cseppkőlefolyások, kisebb d r a p é r i á k , rövid buzogánysz* rű -.talagmitok és

s z a b á l y t a l a n formájú c s i p k é s k u t a k . Cseppkövesedés s z e m p o n t j á b ó l van a barlangnak n é h á n y k i t ü n t e t e t t j á r a t a , de a nagyobb részéből szinte teljesen h i á n y o z n a k e k é p z ő d m é ­ nyek. Cseppkőves a F a - l é t r á t ó l az U-szifonig terjedő rész — i t t t a l á l h a t ó a Cseppkővesfolyosó elején a m á r s z i m b ó l u m m á v á l t „Zeusz s z í v e " k é p z ő d m é n y — a K ü r t ő s - á g , a Hosszú-folyosó, a Szifon ő r e - t e r e m , a Topográfus-ág Niagara l e s z a k a d á s a . A t ü s k é s terem oldalán a feltáráskor igen sok helyen finom k a l c i t t ü s k é k díszítették a falat. Sajnos e t ö r é k e n y k é p z ő d m é n y e k jelentős része m á r elpusztult, ezért a megmarad­ „ t a k a t fokozottan óvjuk.

A barlang klimatológiai és sugárzási viszonyai Mielőtt a barlang k l í m á j á t t á r g y a l n á m , e m l í t é s t kell tennem a felszíni klímaviszonyokról, hiszen ez befolyásolja a b a r l a n g é t is. A K ö v e s - d o m b k ö r n y é k e középhegységi befolyásoló t é n y e z ő k k e l színezett szárazföldi é g h a j l a t ú t e r ü l e t . S z á m í t o t t adatok (Tés, Isztimér, Balinka) a l a p j á n az évi középhőmérsék­ let 8,3 °C. A hőmérsékleti m a x i m u m augusztus elejére esik, a m i n i m u m j a n u á r közepére. Az évi c s a p a d é k m e n n y i s é g szintén (az előbbiek n y o m á n ) s z á m í t o t t a d a t o k b ó l 725 m m . A l e g c s a p a d é k o s a b b j ú n i u s m á s o d i k fele. A h ó t a k a r ó t a r t ó s , 2—2,5 h ó n a p — h ó o l v a d á s ideje f e b r u á r vége. A barlangi k l í m a v i z s g á l a t á n á l a legfontosabb t é n y e z ő k : a levegő összetétele, a h ő ­ m é r s é k l e t e , a légmozgás, a p á r a t a r t a l o m és a sugárzási viszonyok. A barlang a levegő összetétele s z e m p o n t j á b ó l k é t szakaszra t a g o l h a t ó : egy felső, t r o p o s z f é r i k u s z ó n á r a (a b e j á r a t t ó l a Kupola-termen á t az O m l a d é k - l a b i r i n t u s végéig), hol az összetétel nem t é r el lényegesen a felszínitől és egy mélyszakaszbeli, trogloszférikus z ó n á r a (a K u p o l a - t e r e m t ő l a v é g p o n t o k i g ) , hol a C 0 - t a r t a l o m t ö b b m i n t tízszerese a nor­ m á l i s n a k . A n a g y j á b ó l húsz alkalommal, k ü l ö n b ö z ő időkben, azonos helyen v é g z e t t mérés á t l a g á b ó l s z á m í t v a a barlang a l á b b i helyein a k ö v e t k e z ő C 0 - d ú s u l t s á g v a n : (SZOLGA 1979; Z E N T A I 1976, 1980). 2

2

Kupola-terem Koch-csúszda K u t y a - á g eleje Bázis

—65 —78 —112 —123

m m m m

•0,63% 2,44 % 3,63 «/o 3,73%

A K u p o l a - t e r e m t ő l m é l y e b b r e egyre fokozódik a levegő C 0 - t a r t a l m a , b á r a t á v o l s á g (és mélység) növekedésével egyre kisebb m é r t é k b e n . A C 0 - d ú s u l t s á g é v s z a k o n k é n t perió­ dusosságot m u t a t . F e b r u á r végén, m á r c i u s elején a legkevesebb (a Bázison is volt m á r 2,50%) — augusztusban a legtöbb (a Bázison előfordult 5,10%, ilyenkor a Kupola-terem­ ben is megközelíti a 2%-ot). A troposzférikus z ó n a n o r m á l i s C0 -viszonyai az I—44 és I—45-ös víznyelők k ö z ö t t i barlangi légcirkulációnak k ö s z ö n h e t ő — e szakaszon szellőzik a barlang. M i okozza a trogloszférikus zóna C 0 - d ú s u l t s á g á t és annak majdnem egyenletes el­ oszlását Î — Pontos választ erre m é g nem adhatunk, mert ehhez m é g kevés a mérési ada­ t u n k (de gondolhatunk az agresszív h i d r o k a r b o n á t o s o l d a t o k b ó l felszabaduló C 0 - t ó l egy sor m á s lehetőségen á t a mészkőből nagy n y o m á s alatt k ö z v e t l e n ü l kilépő C 0 - i g sok mindenre). A majdnem egyenletes eloszlást, a kora tavaszi k o n c e n t r á c i ó c s ö k k e n é s t való­ színűleg légmozgás okozza, de jelenlegi műszereinkkel egzakt m ó d o n ezt m é g nem sikerült megmérni. A troposzférikus zóna szellőzöttsége á l t a l á n o s , de nem egyenletes. E g y r é s z t függvé­ nye a felszíni hőmérsékleti és n y o m á s v i s z o n y o k n a k , másrészt viszont 15—20 p e r c e n k é n t lökésszerűen jelentkező p u l z á l á s t m u t a t (ez u t ó b b i o k á t sem t u d j u k m é g ) . A h ő m é r s é k l e t t e k i n t e t é b e n szintén fennáll a barlang tropo- és trogloszférára való t a g o l t s á g a . Az átszellőző j á r a t o k b a n a felszíni h a t á s o k k i m u t a t h a t ó k . A magasabb része­ ken nagyobb az évszakos hőingadozás ( F a - l é t r a 7°C különbség), de m é l y e b b e n is észlelhető (Kupola-terem 0,5°C különbség). A trogloszférikus részekben b á r van csekély m é r t é k ű h ő i n g a d o z á s , de nem m u t a t évBzakos periódusosságot. N é h á n y átlagos hőmérsékleti adat a barlang különböző p o n t j a i r ó l : 2

2

2

2

2

2

Hely

Fa-létra Cseppkő-folyosó eleje Kupola-terein Koch-csúszda K u t y a - á g eleje Bázis

bejárattól való t á v o l s á g a 31 98 193 224 316 337

m m m m m m

relatív mélység —20 —37 —65 —78 —112 —123

m m m m m m

átlagos hőmérséklet + + + + + +

6,7°C 6,8°C 7,8°C 8,1°C 8,4°C 8,4°C

A csepegő víz p á r o l g á s a és p o r i a d á s a a levegő r e l a t í v p á r a t a r t a l m á t 98—100%-on tartja. E p á r a minőségileg nem azonos a felszínivel, hiszen a csepegő vizek p o r l a d á s á v a l keletkezik elsősorban, és így aeroszol f o r m á j á b a n , kondenzációs m a g o k k é n t sok kalcium­ k a r b o n á t o t tartalmaz. A b a r l a n g b ó l a l á t h a t ó f é n y s u g a r a k gyakorlatilag h i á n y o z n a k , de a v e l ü k fizikailag rokon infravörös sugarak viszont ismertek. A barlang falai h ő m é r s é k l e t ü k n e k megfelelően bocsátják k i (Stefan—Bolzmann t ö r v é n y ) . — Mérésével ez idáig nem foglalkoztunk. A rádiófrekvenciás sugárzás a vastag k ő z e t r é t e g m i a t t a h a s z n o s í t h a t ó s á g h a t á r a alatt van. A m é s z k ö v e k tartalmaznak minimális m e n n y i s é g ű (kb. 1 0 rész) r á d i ó a k t í v u r á n i u ­ mot és thoriumot is. Ezek b o m l á s t e r m é k e i a radon, a thoron a barlang légréterébe diffun­ dál és o t t t o v á b b bomlik. Minden bomlásnál keletkezik alfa- vagy béta-részecske és gamma­ sugárzás is. E sugárzás okozza elsősorban a barlangi levegő i o n i z á l t s á g á t . - 1 2

11. ábra: Eróziós barlangfolyosó — az Alba Regia-barlang Felfedező-ága Abb. 11: Erosionshöhlengang — der Entdecker — (Felfedező) Arm der Alba Regia Höhle

12. ábra: Az Alba Regia-barlang Abb. 12: Teil des Kutya

Kutya-ágának részlete — jól látszik a mészkő és a márga határa (Hunde-) Armes der Alba Regia Höhle — die Grenze von Kalkstein und Mergel ist genau zu sehen

Az Alba Regia-barlangban a radon és thoron a l f a - a k t i v i t á s á t mérjük a c e t á t fóliás alfa­ nyomdetektorral a barlang t ö b b helyén (SZOLGA, 1980). A fóliát a becsapódó részecskék roncsolják és előhívás u t á n m i k r o s z k ó p alatt közvetlenül m e g s z á m l á l h a t o k az egységnyi t e r ü l e t r e érő becsapódási nyomok. Más barlangi adatokhoz (Vass ímre-bg, Hajnóczy-bg) k é p e s t az A l b a Regia-barlang m u t a t j a a legkisebb r a d o n a k t i v i t á s t , t o v á b b á i t t jelentkezett legkevésbé a m á s i k k é t ob­ j e k t u m n á l megfigyelhető n y á r i m a x i m u m , téli m i n i m u m . B ő v e b b k ö v e t k e z t e t é s e k levoná­ s á r a azonban még nincs mód az alig egy éves méréssorozat u t á n .

Szpeleobiológia A barlang élővilága a felszínihez képest meglehetősen szegényes, de a n n á l gazdagabb, m i n t ahogy első b e n y o m á s u t á n g o n d o l n á n k . A kevesebb fajszám m a g y a r á z a t a , hogy az élet egyik fontos tényezője, a fény gyakorlatilag hiányzik. í g y csak olyan fajok é l h e t n e k meg a barlangokban, melyek é l e t m ű k ö d é s é r e eleve k á r o s a fény, vagy alkalmazkodtak a fény­ h i á n y h o z . A barlangi k l í m a t ö b b i összetevője is befolyásolja az életet. A nagyobb szén-

13. ábra: Biológiai gyűjtés az Alba Regia-barlang F elfedező-ágában Abb. 13. Biologische Einsammlung im Felfedező (Entdecker-) Arm der Alba Regia

Höhle

d i o x i d - k o n c e n t r á c i ó h o z , p á r a t a r t a l o m h o z , s a v a n y ú b b vizekhez, ionizált légtérhez stb. is alkalmazkodni kell. Az A l b a Regia-barlang flórájáról m é g v a j m i keveset tudunk. Feltételezzük, ] ^gy a Chlamydobacteriales rend kemoszintetizáló b a k t é r i u m a i közül n é h á n y megtalál, t ó , e z é r t e l k e z d t ü k a barlangi b a k t é r i u m - c s a p d á z á s t . A b e j á r a t i o m l a d é k elején k ü l ö n h o z ő a l g á k , m o h á k és g o m b á k t a l á l h a t ó k . A fejlettebb fotoszintetizáló n ö v é n y e k csak csíras t á d i u m i g fejlődnek (KOCSIS, 1980). A barlangi f a u n á t m á r jobban ismerjük. Az e l m ú l t ö t é v b e n mintegy 4000 egyedet fogtunk be, melyek 120 fajhoz t a r t o z ó n a k bizonyultak ( E S T E R H Á S 1976, 1977, 1978, 1979, 1980). A g y ű j t é s t egyelő m ó d o n és folyadékos c s a p d á k k a l (sós, sörös, etilónglikolos) v é g e z t ü k . Más biológiailag k u t a t o t t barlangokkal való összehasonlítás u t á n ú g y véljük, hogy az A l b a Regia-barlang faunája hozzávetőleg 80%-ban feltárt. A m a g y a r o r s z á g i barlangok állatfajszám szerinti r a n g s o r á b a n a negyedik helyen áll. A b e j á r a t k ö r n y é k e a fajokban l e g v á l t o z a t o s a b b b i o t ó p , hisz i t t t a l á l h a t ó a l e g t ö b b t r o g l o x é n faj, főként a behullott bogarak és b e t é v e d t k é t s z á r n y ú a k közül. A leggyakoribb faj egy fehérhasú púposlégy (Megaselia sp.), idáig 700 körüli egyede k e r ü l t c s a p d á b a . M e g t a l á l h a t ó k a barlang szinte minden részén, különösen sok a Ferde-teremben és a Kupola-teremben, de a magas C 0 - t a r t a l m ú trogloszférikus zóna j á r a t a i b a n is előfordul­ nak. Szinte minden p a n g ó víz felületén t a l á l h a t u n k ugróvillásokat, főként az Onychiurus nem képviselőit (Onychiurus sibiricus, 0. rectospiatus). A barlang jól szellőző részeiből 15 fajhoz t a r t o z ó a t k á k s o k a s á g á t g y ű j t ö t t ü k be, főként i m á g ó k a t , l á r v á k a t csak elvéi ve. 2

A bogarak rendjéből eddig 27 faj ismert a b a r l a n g b ó l , ezekből a l e g t ö b b a h o l y v a (10 faj) — p l . Othius punctatua. Míg a h o l y v á k a barlangban t á p l á l k o z n a k , szaporodnak, addig a t ö b b i b o g á r i n k á b b csak behullott, b e t é v e d t p é l d á n y . A k é t s z á r n y ú a k közül a m á r e m l í t e t t p ú p o s l e g y e k e n kívül, jelentős faunaszínező elem az á r n y é k l e g y e k (Sciarida) h á r o m eddig fellelt fajának sok egyede a 40—60 m mélységű s z a k a s z o k b ó l . A s z á r n y a t l a n h ó s z ú n y o g o k n a k (Chionea) barlanghoz alkalmazkodott k é t faját is ismerjük. É r d e k e s egy törpefürkész (Proclotrupa) barlanghoz való a l k a l m a z k o d á s a , hisz a h á r t y á s s z á r n y ú a k annyira felszíni lények, hogy igazán k u r i ó z u m n a k számít 65 m-es mély­ ségben t u c a t n y i k a t folyamatosan befogni. A gerincesek közül b é k á k , d e n e v é r e k és rágcsálók fordulnak elő. A z A l b a Regiabarlangnak a sok közül egyik érdekessége a nagy pele (Glis giis), m i n t hemitroglophil élőlény. Még a magas C 0 - k o n c e n t r á c i ó j ú mély z ó n á b a n is elég gyakori. N y i l v á n huzamo­ sabb időn á t t a r t ó z k o d i k a barlangban, mert a 100—150 m-es m a g a s s á g k ü l ö n b s é g ű u t a t a felszínig nem valószínű, hogy naponta megteszi. Vannak élőlények, melyek a barlang egy-egy s z a k a s z á h o z ragaszkodnak, és olyanok is, melyek á l t a l á n o s a n elterjedtek szinte az egész j á r a t h á l ó z a t b a n . P é l d á u l a p ó k o k , h o l y v á k , szúnyogok csak a troposzférikus szakasz részeiben t a l á l h a t ó k , m é g a d e n e v é r e k , pelék, p ú p o s l e g y e k , a t k á k , valamint a vízi élőlények ugyanazon fajai b á r h o l előfordulnak. 2

Paleontológiái és archeológiai leletek M i n t ismeretes, a barlangok ü l e d é k a n y a g a az élővilág m a r a d v á n y a i n a k k i t ű n ő g y ű j t ő j e és megőrzője. A b a r l a n g ü r e g k i a l a k u l á s a u t á n az élet beköltözik a föld a l a t t i labirintusokba, t o v á b b á a felszíni élőlények m a r a d v á n y a i n a k egy része e l p u s z t u l á s u k u t á n kerül a barlan­ gokba, a m i t t ö b b n y i r e a víz mos oda be. Az ü l e d é k b e n kevés a szerves anyagokat b o n t ó organizmus, v a l a m i n t a m é s z g a z d a g , kevésbé szellőző agyagos üledék jó k o n z e r v á l ó h a t á ­ s ú , ezért lényegesen t o v á b b maradnak meg az elpusztult élőlények m a r a d v á n y a i , m i n t a felszínközeiben. Az A l b a Regia-barlangban t e r v s z e r ű , az egész ü l e d é k s z e l v é n y t átvizsgáló paleontoló­ giái g y ű j t é s még nem volt. A s z ó r v á n y o s a n g y ű j t ö t t ü l e d é k m i n t á k b ó l csak k e v é s s z á m ú alsó (főként denevérek az O m l a d é k - l a b i r i n t u s b ó l ) , középső ( b é k á k , d e n e v é r e k a Cseppköves-ágból) és felső holocén k o r ú (a maihoz hasonló erdei emlősök, h á z i á l l a t o k az omlad é k o k b ó l , a Bázisról, a B e r t a l a n - á g b ó l ) e m l ő s m a r a d v á n y k e r ü l t elő. Mindössze 9 á s a t a g fajról van t u d o m á s u n k az eddigi leletek a l a p j á n ( K O R D O S 1977, 1978, 1979, 1980). A szegényes leletanyagnak k e t t ő s oka lehet. E g y r é s z t a h i á n y o s feltárás, m á s r é s z t pedig, hogy a barlang 1975-ben t ö r t é n t k i b o n t á s á i g nem volt nagyobb b e j á r a t a , c s u p á n az o m l a d é k z ó n a résein létezett kapcsolat a felszínnel. 1975 előtti évekből h u m á n leleteket a barlangban e g y á l t a l á n nem t a l á l t u n k , de a bar­ langgal genetikailag összefüggésben levő víznyelőkben bőségesen. Ez is a barlang k o r á b b i i d ő k b e n való z á r t s á g á t mutatja. A régészeti leletek az emberi t ö r t é n e l e m elejétől, a mezolitikum-neolitikum h a t á r á t ó l napjainkig fellelhetők. (Előemberi, ősemberi nyomokra nem akadtunk!) A leletek az I—44-es, I—45-ös, I—100-as, I—101-es nyelők b o n t á s a s o r á n k e r ü l t e k elő, valamint n é h á n y a t a barlang körüli felszínen t a l á l t u n k ( E S Z T E R H Á S — S Z O L G A , 1977). A korai neolitikumra jellemző p a t t i n t o t t é s csiszolt kőeszközök, d u r v a s z e m c s é s korongozatlan edény t ö r e d é k e k k e l k e r ü l t e k elő m i n d n é g y nyelő b o n t á s a k ö z b e n (ESZTER­ H A S — S Z O L G A , 1977; G Ö N C Z Ö L N É , 1980). A leleteket a víz mosta be — nem elsődle­ ges h e l y ü k ö n vannak — hisz a cseréptöredékek erősen kopottak és keverve t a l á l h a t ó k későbbi e r e d e t ű t á r g y a k k a l . A m a g k ö v e k , vakarok, fúrók, pengék a k ö r n y é k e n t a l á l h a t ó s á r g á s k o v á s mészkőből, vöröses t ű z k ő b ő l és szürke szarukőből készültek. T a l á l t u n k furat nélküli g r á n i t b ó l csiszolt k ő b a l t á t és helyi szarukőből furattal készült b a l t á t is. A cserépt ö r e d é k e k mindegyike kézzel, ü l e p í t é t l e n szemcsés a g y a g b ó l készült t á l vagy öblös e d é n y része. Vannak dísztelen fekete e d é n y t ö r e d é k e k és kézzel r é t e g z e t t b e s i m í t o t t , csípett, n y o m o t t díszítésűek is. A bronzkor emlékének t e k i n t j ü k az I—100-as víznyelő melletti m a g á n y o s halom­ sírt, ( E S Z T E R H Á S — S Z O L G A , 1977) mely megbontva idáig m é g nem lett, de felszínén t a l á l t u n k korongozatlan d u r v a s z e m c s é s cseróptöredéket.

A bronzkor—vaskor h a t á r á n k e z d h e t t é k építeni a b a r l a n g t ó l 600 m-re levő Csiklingv á r a t , a másfél km-re levő Ó-Csikling települését ( E S Z T E R H Á S — S Z O L G A , 1974). Valószínűleg ez idő t á j t készült az a g á t (Csiklig-vinkli), mely az I—101-es víznyelőt k é t oldalról h a t á r o l j a ( E S Z T E R H Á S , 1980; E S Z T E R H Á S — S Z O L G A 1977). A r ó m a i korból korongozott és kézzel készült vékonyfalú cserépedény t ö r e d é k e k , ü v e g p a l a c k t ö r e d é k , rézpénz k e r ü l t elő az I—100-as, I—101-es nyelőkből, illetve a fel­ színről ( G Ö N C Z Ö L N É , 1980). K ö z é p k o r i korongozott dísz nélküli és vonaldíszes e d é n y t ö r e d é k e k voltak az I—44-es és I—100-as nyelőkben. X V I I I . századi h a m u z s í r é g e t ő telep m a r a d v á n y a i , illetve ennek t á r g y a i t a l á l h a t ó k az A l b a R e g i a - b a r l a n g t ó l 500 m-re levő H a m u h á z o n ( E S Z T E R H Á S — S Z O L G A , 1977).

A barlang jelentősége A barlangoknak ötféle jelentőségéről szoktak beszélni, ú g y m i n t : t u d o m á n y o s , i p a r i , h a d á s z a t i , g y ó g y á s z a t i és idegenforgalmi. A z A l b a Regia-barlang jelen k u t a t o t t s á g i szintje szerint elsősorban t u d o m á n y o s jelentőségű. M á r a feltárása is nagy horderejű, hisz a gyakorlatban cáfolta meg azt a ko­ r á b b i t é v e s n é z e t e t , hogy a Bakonyban nincsenek és nem is lehetnek nagy barlangok. A maga t ö b b m i n t 2 km-es hosszával a Bakonynak a legnagyobb barlangja, de h a z á n k b a n is a hetedik leghosszabb ismert természetes üreg. 200 m-es mélysége pedig M a g y a r o r s z á g harmadik legmélyebb b a r l a n g j á v á avatta. Troglofaunisztikai k u t a t o t t s á g a révén 120 fajával a negyedik helyen áll a hazai barlangok s o r á b a n . Geológiai, hidrológiai, k l i m a t o l ó ­ giai és egyéb k u t a t á s a i mind t ö b b e r e d m é n y t hoznak. H a most azt is figyelembe vesszük, hogy mindezt a s o k i r á n y ú komplex k u t a t á s t t ö b b - k e v e s e b b segítséggel egy a m a t ő r szer­ vezet, az A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport „ h o b b i t e v é k e n y s é g k é n t " végzi, ú g y az eddig elért e r e d m é n y e k s e m m i k é p p nem lebecsülendők. A fényképeket Gönczöl I m r e készítette, a t é r k é p e k e t és rajzokat E s z t e r h á s I s t v á n szer­ kesztette. IRODALOM — L I T E R A T U R B E R T A L A N K . (1978): A 4422-es barlangkataszter b í r á l a t a — k é z i r a t . D É N E S G Y . (1980): M a g y a r o r s z á g barlangjai — Karszt- és b a r l a n g k u t a t á s i tanfolyam I . k ö t . p . 96. jegyzet. E S Z T E R H A S I . (1976): Faunisztikai vizsgálatok az A l b a Regia-barlangban — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó , C s o p o r t É v k ö n y v e p. 99—113. — k é z i r a t . E S Z T E R H Á S I . (1977): Á s a t a g f a u n a m a r a d v á n y o k a K e l e t i - B a k o n y n é h á n y b a r l a n g j á ­ nak üledékéből — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e p . 46—51. — kéz­ irat. E S Z T E R H Á S I . (1977): Az A l b a Regia-barlang faunisztikai v i z s g á l a t a i n a k eddigi ered­ m é n y e i — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n v v e , p. 39—43. — k é z i r a t . E S Z T E R H Á S I . (1977): A z A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport — Turista Magazin I . E S Z T E R H Á S I . (1977): Barlangparadicsom a Tés—Mellári-fennsíkon — Turista Magazin V . p . 43. E S Z T E R H Á S I . (1977): A 4422-es (tési) barlangkataszteri t e r ü l e t f ö l d t ö r t é n e t i k i a l a k u l á ­ sa és fejlődése — O K T H 4422-es barlangkatasztere, p. 12—23. •— kézirat. E S Z T E R H Á S I . (1978): A z A l b a Regia-barlang á l l a t v i l á g á n a k v i z s g á l a t a — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 52—60. — k é z i r a t . E S Z T E R H Á S I . (1978): A Keleti-Bakony karszt- és b a r l a n g k u t a t á s á n a k e r e d m é n y e i — V I I . B a k o n y k u t a t ó A n k é t , Zirc, p. 3—7. E S Z T E R H Á S I . (1979): A d a t o k az A l b a Regia-barlang f a u n á j á h o z — Alba Regia Bar­ l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 48. — kézirat. E S Z T E R H Á S I . (1980): K o m p l e x á s a t á s a Csikling-vinkliben — A l b a Regia Barlang­ k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 89—94. — k é z i r a t .

E S Z T E R H Á S I . (1980): Troglofaunisztikai vizsgálatok az A l b a Regia-barlangban — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport E v k ö n y v e , p . 66—71. — k é z i r a t . E S Z T E R H Á S I . (1980): A k ö r n y e z e t - és t e r m é s z e t v é d e l e m helyzete I s z t i m é r — B a k o n y k ú t i közös községekben — k é z i r a t . E S Z T E R H Á S I . (1980): A Kelet-Bakony karszt- és b a r l a n g k u t a t á s á n a k 1979—1980. é v i e r e d m é n y e i — V I I I . B a k o n y k u t a t ó A n k é t , Zirc, p . 47—54. E S Z T E R H Á S I . (1981): H í r e k — M K B T Műsorfüzet I — I I . p. 7. E S Z T E R H Á S I . (1981): A B a k o n y barlangjai — k é z i r a t a készülő új „ B a k o n y " ú t i ­ kalauz s z á m á r a . E S Z T E R H Á S T — S Z O L G A F . (1977) : A Csikling-völgy és az A l b a Regia-barlang k ö r n y é ­ k é n e k t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i emlékei — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 68—81. — k é z i r a t és az O K T H 4422-es barlangkatasztere, p . 109—122. — k é z i r a t . F O — T I . (1977): Az A l b a Regia-barlang érdekességei — Fejér megyei H í r l a p . I X . 1. G Ö N C Z Ö L I . (1979): Ú j folyosót t á r t a k fel a b a r l a n g k u t a t ó k — N a p l ó V I I I . 28. G Ö N C Z Ö L I . (1980) : H i b a i g a z í t á s — Turista Magazin I X . G Ö N C Z Ö L N É (1980): Cseréptöredék-leletek — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v ­ k ö n y v e , p . 95—101. -— k é z i r a t . H . Á . (1980): 77 nap a k é k jelzés m e n t é n •— K a r a v á n I X . J U H Á S Z J . (1979): A Bakony barlangjai — M K B T T é r k é p t á r , 3. k é z i r a t . K Á R P Á T J . (1976): C s e p p k ő b a r l a n g a Bakonyban — Fejér megyei H í r l a p , I I I . 11. K Á R P Á T J . (1976) : A z A l b a Regia-barlangban rendezett földalatti t á b o r tapasztalatai — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 12—19. — k é z i r a t . K Á R P Á T J . (1977) : Az A l b a Regia-barlang fejlődéstörténetének és k a r s z t m o r f o l ó g i á j á n a k jellemző adatai — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 82—98. és az O K T H 4422-es barlangkatasztere, p. 77—93. — m i n d k e t t ő k é z i r a t . K Á R P Á T J . (1979): A z A l b a Regia-barlang — B a k o n y i b a r l a n g t ú r a - k a l a u z , p . 3—6. — kézirat. K Á R P Á T J . (1980): A z A l b a Regia-barlang „ l a p í t ó " szelvényű j á r a t a i n a k genetikai értelmezése — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 86—88. — k é z i r a t . K Á R P Á T J . (1980): A k a r t o g r á f i a i szakcsoport ez évi t e v é k e n y s é g e — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 26—28. — kézirat. K Á R P Á T J . (1980): Kiegészítés a „ F e l t á r ó K u t a t á s " c. cikkhez — A l b a Regia Barlang­ k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 17—20. -— k é z i r a t . K Á R P Á T J.—SZOLGA F . (1977) : F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 32—33. — k é z i r a t . K Á R P Á T J . — K O C H Z . — S E B E S T Y É N I . (1976) : F ö l d a l a t t i t á b o r terve az A l b a Regiabarlangban — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 8—11. — k é z i r a t . K O C H Z. (1979): Ú j r a rohantunk — Á l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 14—15. — k é z i r a t . K O C H Z . — M O L N Á R G Y . — N É M E T H / T . (1975): Az A l b a Regia-barlang f e l t á r á s a — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 9—13. — k é z i r a t . KOCSIS A . (1980): K o m p l e x karszthigiénés vizsgálatok — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 113—138. — kézirat. K O R D Ó S L . (1977): Az Alba Regia-barlang g e r i n c e s m a r a d v á n y a i — O K T H 4422-es barlangkatasztere, p . 108. — k é z i r a t . K O R D O S L . (1977): M a g y a r o r s z á g leghosszabb és legmélyebb barlangjai — Karszt é s Barlang, p. 47—54. K O R D O S L . (1978) : J e l e n t é s c s o n t m a r a d v á n y o k r ó l — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 63. — kézirat. K O R D O S L . (1979) : A z Alba Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoporttól 1979-ben k a p o t t m i n t á k — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 59. — k é z i r a t . K O R D O S L . (1980): J e l e n t é s az 1980. évi barlangi c s o n t m a r a d v á n y o k r ó l — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 102. — kézirat. K O R D O S L . (1980): A z e l m ú l t húsz év barlangfeltárásai — 70 éves a szervezett magyar karszt- és b a r l a n g k u t a t á s , p . 79—80. M K B T Budapest. K O R D O S L . (1980): Barlangkataszteri hírek — Karszt és Barlang I . p . 45. MÓC G. L . (1977): Zeusz szíve u t á n k a r s z t v í z t a v a t keresnek a Bakony m é l y é n — Hétfői H í r e k , X . 24. N A G Y GY.(1977): A 4421 és 4422.kataszteri s z á m ú t e r ü l e t hidrológiai és meteorológiai jellemzése — O K T H 4421. i l l . 4422. barlangkatasztere, p. 24—30. — k é z i r a t .

N É M E T H T . (1979): Lösz és barlangi üledék szemeloszlás-vizsgálata — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 51-—55. — k é z i r a t . N É M E T H T . — S E B E S T Y É N I . (1977): 1—44. sz. o b j e k t u m — O K T H 4422-es barlang­ katasztere, p . 69—71. — kézirat. N É M E T H T . — S E B E S T Y É N I . (1977): 1—45. sz. o b j e k t u m — O K T H 4422-es barlangWfittftsz tor© p 123 125 IcézirfliT; N É M E T H T . — S E B E S T Y É N I . (1977) : I—100. sz. o b j e k t u m — O K T H 4422-es barlang­ katasztere, p. 134—135. — k é z i r a t . N É M E T H T . — S E B E S T Y É N I . (1977) : I — 1 0 1 . sz. o b j e k t u m — O K T H 4422-es barlang­ katasztere, p. 136—137. — k é z i r a t . O K T H B a r l a n g l e l t á r (1053—42) — k é z i r a t . P É K J . (1963) : A Tési-fennsík víznyelői — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. . — kézirat. P É K J . (1964) : A Tési-fennsík karszt- és barlangkatasztere — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. . — kézirat. P É K J . (1967): Kiegészítések a Tési-fennsík k a t a s z t e r é h e z — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . . — kézirat. S Z A R K A G Y . (1971—73): F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v ­ k ö n y v e , p. . — kézirat. S Z A R K A G Y . (1976): F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 59—64. k é z i r a t és M K B T B e s z á m o l ó 1976. évről, p. 85—93. — jegyzet. SZOLGA F . (1975): F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 26—28. k é z i r a t és M K B T Beszámoló 1975. évről, p . 92—98. — jegyzet. SZOLGA F . (1976): Az A l b a Regia-barlangban 1976. febr. 26—29-ig t a r t o t t föld a l a t t i t á b o r tapasztalatai — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 20—25. — kézirat. SZOLGA F . (1976): H a z á n k harmadik l e g m é l y e b b barlangja a Tési-fennsíkon — K a r s z t és Barlang, p . 58. és Kincsesi B a u x i t , 1977. I V . SZOLGA F . (1976): E g y é b adatok, tapasztalatok . . . A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 115—116. — k é z i r a t . SZOLGA F . (1976): B a r l a n g k u t a t ó k a k ő k o r s z a k n y o m á b a n — Kincsesi B a u x i t , X I . SZOLGA F . (1976): B a r l a n g k u t a t ó i n k sikere — Kincsesi B a u x i t , V I I I . SZOLGA F . (1977): B a r l a n g l e z á r á s , kiépítés, állagvédelem — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 19. — k é z i r a t . SZOLGA F . (1977): A l b a Regia-barlang — O K T H 4422-es barlangkatasztere, p . 72—76. — kézirat. SZOLGA F . (1978): F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 43—44. — kézirat. SZOLGA F . (1978): H í r e k — M K B T Meghívó, I V . p . 12. SZOLGA F . (1978): K a r s z t v í z a d a t o k , t i t r á l á s o k és k ő z e t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 67—68. — k é z i r a t . SZOLGA F . (1979): Az A l b a Regia-barlangban 1979. m á r c . 25-én v é g z e t t levegŐvizsgálatok e r e d m é n y e i — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 47. — k é z i r a t . SZOLGA F . (1979): H í r e k — M K B T Műsorfüzet, I X — X I I . p. 6. SZOLGA F . (1979) : F e l t á r ó k u t a t á s , b a r l a n g l e z á r á s •— A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 7—9. -— kézirat. SZOLGA F . (1979): B a r l a n g k u t a t ó t á b o r — Fejér megyei H í r l a p , X . 14. SZOLGA F . (1980): B e s z á m o l ó az A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport 1980. évi t e v é k e n y ­ ségéről — M H T K ö z é p - d u n á n t ú l i C s o p o r t j á n a k beszámolója — jegyzet. SZOLGA F5 (1980): Alfa nyomdetektoros vizsgálatok b e i n d u l á s a az A l b a Regia-barlangban — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 64—65. — k é z i r a t . SZOLGA F . (1980): F e l t á r ó k u t a t á s — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n v v e , p. 11—12., 14—15. — kézirat. SZOLGA F . (1980): H í r e k — M K B T Műsorfüzet, V — V I . p . 6. SZOLGA F . (1980): F e l t é r k é p e z t é k a vidék barlangjait — Fejér megyei H í r l a p , V . 9. SZOLGA F . (1981): H í r e k — M K B T Műsorfüzet, I I I — I V . p . 12. SZOLGA F . — Z E N T A I F . (1978): B e s z á m o l ó az A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport tevékenységéről — M H T K ö z é p - d u n á n t ú l i C s o p o r t j á n a k beszámolója, p. 48—51. — kézirat.

•

T A K Á C S (1977): Ü t Zeusz szívéhez — F e j é r megyei H í r l a p , j ú l . 26. és Kincsesi B a u x i t , VIT Z E N T A I F . (1976): E g y mikroklimatológiai p r o b l é m a k a p c s á n — A l b a Regia Barlang­ k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 121—122. •— k é z i r a t . Z E N T A I F . (1979): Barlangi vízkémiai adatok — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 36—41. — kézirat. Z E N T A I F . (1979): K ő z e t v i z s g á l a t o k — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p. 49—50. — k é z i r a t . Z E N T A I F . (1980): K a r s z t o l ó g i a i mérések és adatok — A l b a Regia B a r l a n g k u t a t ó Csoport É v k ö n y v e , p . 57—63. — k é z i r a t .

D I E A L B A R E G I A HÖHLE, D I E GRÖSSTE B E K A N N T E HÖHLE D E S BAKONY-GEBIRGES U n t e r den etwa 500 bekannten H ö h l e n des Bakony-Gebirges ist die i m Jahre 1975 auf­ geschlossene A l b a regia H ö h l e i m Gebiet der Ortschaft I s z t i m é r am bedeutendsten. Bis zum Jahre 1981 wurde ihre L ä n g e bis 2200 m und ihre Tiefe bis 200 m erforscht. Sie ist eine periodisch aktive W a s s e r s c h l u n d h ö h l e , die dem Schichteneinfall enstprechend durch­ schnittlich m i t einem Gefälle von 25° a b w ä r t s f ü h r t . Die H ö h l e enstand in einer 1 m dicken Kalkmergelschicht, die i m unter-juradischen Dachstein-Kalkstein geschlossen ist bzw an deren Grenze i m Kalksteint vorwiegend durch Erosion. Der erosive Schutt ist n i c h t karstfremd, besteht aus lokalen Karbonatgesteinen (vorwiegend Kalzedon). D a Dach und Boden der Höhlengänge aus w i d e r s t a n d s f ä h i g e r e m Kalkstein i m Gegensatz zur mittleren Kalkmergelschicht besteht, entstanden besondere und auf die H ö h l e charakteristische ,,Klee", „ P i c k " und „ G e d r u n g e n " Profilformen. I n der H ö h l e findet man v e r h ä l t n i s ­ mässig wenige Tropfsteine, diese auch nur an einigen P l ä t z e n in grösserer Anzahl. Bezüg­ lich der Luftzusammensetzung ist die H ö h l e i n 2 Zonen zu gliedern, i n eine obere sich d u r c h l ü f t e n d e n Troposphaerazone (zur Oberfläche ähnlich) und i n einer unteren Troglosphaerazone ( a n n ä h e r n d 4%-ige C 0 Anreicherung). Von ihrer Lebewelt wurden bis j e t z t etwa 120 Tierarten bewiesen, vorwiegend Collembola, Staphylinidae und Diptera, wenig F l e f e r m ä u s e gibt es, zahlreich sind aber die Siebenschläfer (Glis glis) vorhanden. Die ä l t e s t e n palaeontologischen Befunde stammen aus dem U n t e r h o l o z ä n . Humane Befunde (Steinwerkzeuge, Töpferwarenfragmente) kamen nur aus dem Wasserschlund zum Vor­ schein, sie ergeben aber v o m Neolitikum bis zum heutigen Tage eine einheitliche Reihe. Die Aufschliessung und wissenschaftliche Aufarbeitung der H ö h l e w i r d von der A l b a Regia Höhlenforschenden Gruppe von K i n c s e s b á n y a d u r c h g e f ü h r t . 2

A

szerző c í m e (Anschrift

des Verfassers):

E S Z T E R H Á S István, K ö z t á r s a s á g u. 157. H—8045 I s z t i m é r