MISKOLCI EGYETEM Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodástani Intézet
Az alapítványok működési problémái Magyarországon
Jakubik Nóra 2015.
1
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés .......................................................................................................................3 2. A dolgozat módszertana .................................................................................................5 2.1. A primer kutatás hipotézisei ................................................................................................5
3. Közhasznú szervezetek ..................................................................................................7 3.1. Fogalmak ............................................................................................................................7 3.2. A közhasznúság feltételei ....................................................................................................8 3.3. A közhasznú szervezetek típusai ..........................................................................................9
4. Az alapítványok problémái .......................................................................................... 23 4.1. Primer kutatás ................................................................................................................... 28
5. Következtetések, javaslatok.......................................................................................... 38 6. Összefoglalás ............................................................................................................... 44 7. Irodalomjegyzék ..........................................................................................................46 8. Ábrák és táblázatok jegyzéke ....................................................................................... 49 9. Summary...................................................................................................................... 50 10. Mellékletek ................................................................................................................ 52
2
1. Bevezetés Szakdolgozatom témájának a magyarországi alapítványokat választottam, azon belül, hogy milyen problémák léphetnek fel, milyen nehézségekbe ütközhetnek működésük során. Magyarországon számos közhasznú szervezet működik, melyeknek a száma egyre csak növekszik. Régi szervezetek tűnnek el, újabbak létesülnek. A civil és nonprofit társadalmi szervezetek társadalmi integrációban betöltött szerepe és növekvő gazdasági jelentősége miatt, a kutatók egyre nagyobb figyelmet fordítanak ezen szervezetek iránt, mind hazai, mind nemzetközi szinten. 1 „A társadalomra a legnagyobb veszélyt a társadalom önmaga jelenti, az, hogy nagyon önzőek vagyunk, csak magunkkal foglalkozunk, hogy mi a helyzet velünk. Boldogabb világban élnénk, ha az emberek segítőkészebbek, empatikusabbak lennének. Azt gondolom, hogy bajban vagyunk, válságban van a világunk. Mindenki ébredjen fel, és legyen önzetlenebb.” Dan Reynolds szavait idéztem, akivel teljes mértékig egyetértek. A legtöbben mindig csak a saját maguk érdekeit nézik, a legfontosabb, hogy nekik jó legyen, míg a többi emberrel nem foglalkoznak, figyelmen kívül hagyják őket. Ez az egocentrizmus jellemző a XXI. században. Az emberek nagy hányadából hiányzik az empátia. Sokaknál ez már gyermekkorban kialakul, a szülők elkényeztetik a gyerekeket, mindent megadnak nekik, viszont a gyermek szellemi fejlődésével nem foglalkoznak eléggé. Nem alakul ki egy értékrend bennük, nem tisztelnek majd másokat és mindig saját magukat fogják a későbbiekben is előtérbe helyezni. Hiába lesz meg később mindenük, a rászorulók mellett mindig el fognak menni segítségnyújtás nélkül. Sokszor látom, hogy legtöbbször azok adnak, akiknek szintén nincs vagy csak nagyon kevés. Az ilyen önzetlen emberekből sajnos egyre kevesebb van a világon, de optimista vagyok, és úgy gondolom, hogy ezen lehetne segíteni. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésére már óvodákban be kellene vezetni azt, hogy a gyerekeknek foglalkoztatásokat tartsanak a támogatások fontosságáról, valamint, bemutatni, hogy lássák milyen nehéz sorsú emberek, állatok is élnek, akiken emberi kötelességünk segíteni. Az alapítványok már régóta foglalkoztatnak. 2007-ben jártam életemben először állatmenhelyen, és elkeserítettek az ott látottak. Kevés hely, kutyák bezsúfolva kicsi kennelekbe és kevés dolgozó, akiknek szinte az érdeklődőkkel sem volt idejük foglalkozni, illetve válaszolni a nekik feltett kérdésekre, hiszen ki sem láttak a munkából. 1
Bocz J., (2009): A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig című Ph.D. értekezéséhez, Budapest
3
Már akkor megfogalmazódott a kérdés bennem, hogy miért vannak ilyen körülmények között, hogy tudnak így működni és hogyan lehetne rajtuk segíteni, illetve hogy miért nem kapnak több támogatást a civil emberektől vagy akár az önkormányzattól, hiszen ezt máshogy nem lehet csinálni normális kereteken belül. A menhely alatt még 2005-ben megcsúszott a föld, ami nagy pusztításokat eredményezett, de végül átköltözött egy jobban megközelíthető helyre, amit az önkormányzattól kaptak ajándékba és újjáépült a támogatóknak és a rengeteg támogatásnak köszönhetően, de azóta is akad nekik újabb és újabb nehézség, amit le kell küzdeniük. Eddig szerencsére sikeresen, de sajnos sok szervezet nem mondhatja el ezt magáról. Több alapítvány sajnos képtelen életben maradni, nem tudják fenntartani magukat, ami különféle okoknak tudható be. Ezeket az okokat szeretném felkutatni, részletesebben vizsgálni, illetve megkeresni a lehetséges megoldásokat. Szakdolgozatom célja, hogy önálló kutatások segítségével bemutassam, hogy az emberek, mi alapján támogatnak egy alapítványt, miért nem bíznak bennük, illetve, véleményük szerint mivel lehetne segíteni a megítélésükön. Célom továbbá,
hogy kutatásaim segítségével támogatást
nyújtsak ezeknek a
szervezeteknek, hogy minél tovább életben maradhassanak.
4
2. A dolgozat módszertana Primer kérdőíves kutatás alapján megvizsgálom azt, hogy az emberek hogyan vélekednek alapítványokról, mit tesznek ők azért, hogy ezek a szervezetek minél tovább tevékenykedhessenek, illetve kíváncsi voltam, hogy szerintük, min kellene változtatniuk azért, hogy több ember álljon melléjük, többen támogassák őket. A kérdőíves kérdésekre adott válaszokat ábrák segítségével is bemutatom. Mielőtt ezekre rátérnék, szeretném nagyvonalakban ismertetni, hogy mit is kell tudni a közhasznú szervezetekről, mi a közhasznúságnak a lényege és mit kell hozzá tenni, hogy egy
szervezet
megkaphassa
közalapítványokat, szervezeteket,
a
köztestületeket,
az országos
közhasznú közhasznú
sportági
besorolást.
Röviden
társaságokat,
szakszövetségeket,
az
a
bemutatom fogyasztói
egyesületeket
a
civil és
a
sportegyesületeket. Grafikonok segítségével ábrázolom néhány szervezettípus számát Magyarországon, ezáltal láthatóvá válik, hogy a növekedés vagy inkább a csökkenés jellemezte őket az elmúlt években. Az alapítványokat kicsit hosszabban írom le, értem ez alatt a definíciókat, a felépítését és a működését.
2.1. A primer kutatás hipotézisei Manapság már minden ember rendelkezik televízióval és nézi mindennap, olvas újságot, hallgat rádiót vagy böngészi a közösségi oldalakat, és a többséget nagyban befolyásolják is az ott látottak/hallottak. Ezért az első hipotézisem az, hogy az embereknél meghatározó szempont a bizalom kialakításában a reklám és a rendszeres média jelenlét. A következő hipotézisem is a bizalomra vonatkozik, miszerint az emberek nem bíznak meg az alapítványokban. Az alapítványok egyik legfontosabb feladata, hogy a lehető legtöbb emberrel bizalmi kapcsolatot alakítsanak ki, annak érdekében, hogy minél többen adományozzanak a részükre, hogy megfelelően tudják végezni a munkájukat, és könnyebben meg tudják valósítani a kitűzött céljaikat. Az adományozáshoz is állítottam fel hipotéziseket annak érdekében, hogy megtudjuk, hogy az emberek milyen módon adományoznak, ha adományoznak egyáltalán. Az ide vonatkozó hipotéziseim a következőek: A legtöbb ember nem támogat egy szervezetet sem, illetve az emberek csak az adójuk 1 százalékát ajánlják fel.
5
Az utolsó hipotézis az embereket ért negatívumokhoz kapcsolódik, melyek a következő: Az embereket érte már valamilyen negatívum az efféle szervezetekkel kapcsolatban.
Hipotézisek
1. táblázat
Az embereknél meghatározó szempont a bizalom kialakításában a reklám és a H1
rendszeres média jelenlét.
H2
Az emberek nem bíznak meg az alapítványokban.
H3
A legtöbb ember nem támogat egy szervezetet sem.
H4
Az emberek csak az adójuk 1 százalékát ajánlják fel.
H5
Az embereket érte már valamilyen negatívum az efféle szervezetekkel kapcsolatban. Forrás: saját összeállítás
Ezeket a hipotéziseket annak érdekében állítottam fel, hogy az alapítványok a későbbiekben nagyobb támogatottságot érhessenek el, valamint mérsékeljék a kialakuló problémákat, illetve megoldást találjanak rájuk. A felállított hipotéziseket az általam megkérdezett emberek válaszainak segítségével szeretném megerősíteni vagy tagadni.
6
3. Közhasznú szervezetek A közhasznú szervezetek nem vállalkozási céllal nyújtanak szolgáltatásokat, hanem közhasznúan, a társadalom és az egyén közös céljainak az érdekében. A közhasznú státuszt elnyerő szervezetek különböző kiváltságokat kapnak, például pályázati elsőbbséget, valamint az adózást is megkönnyítik számukra. Közhasznú jogállású szervezet csakis kettős könyvvitelt vezethet 2012. január 1-jétől. Régebben egy szervezet megkaphatta a kiemelkedően közhasznú besorolást, azonban mára már csak egyfokozatú, 2012-ben megszűnt a kiemelkedően közhasznú státusz. A szervezetekkel kapcsolatos törvényeket a 2011.évi CLXXV. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szó törvény szabályozza. Először is szeretném bemutatni a közhasznú szervezetek különböző típusait definíciójuk és egy rövid ismertető alapján, valamint a közhasznúságot. Néhány főbb szervezettípust kiemelek a többi közül, és ábrák segítségével szemléltetem a magyarországi számukat.
3.1. Fogalmak Sokan összekeverik a közhasznú szervezeteket, a közhasznú társasággal, azonban az előbbi a meghatározott szervezetek minősítését jelenti, míg a közhasznú társaság, egy jogi személy típus. Közhasznúság: Közhasznúnak minősül minden olyan tevékenység, mely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül, vagy közvetve szolgálja, ezzel járul hozzá a társadalom és az egyén közös érdekeihez, szükségleteinek kielégítéséhez. (Civil törvény 2. § (20) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) Közfeladat: Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 19. bekezdésének értelmében a közhasznú minősítés elnyeréséhez az szükséges, hogy a szervezet jogszabályban rögzített közfeladatot lásson el. A tevékenységek nincsenek felsorolva az új törvényben, hanem azokat a tevékenységeket tekinti közhasznúnak, amit valamilyen
7
jogszabály közfeladatként definiál. Azaz, a „jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.” 2
3.2. A közhasznúság feltételei Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható, és amely civil szervezet (ide nem értve a civil társaságot), vagy olyan egyéb szervezet, amelyre vonatkozóan a közhasznú jogállás megszerzését törvény lehetővé teszi. 3 Megfelelő erőforrás akkor áll rendelkezésre, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: -
az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy
-
a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy
-
a
személyi
jellegű
ráfordításai
a
vezető
tisztségviselők
juttatásainak
figyelembevétele nélkül, eléri az összes ráfordítás egynegyedét. 4 A társadalmi támogatottság akkor megfelelő, ha az előző két lezárt üzleti éve vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: -
a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát, vagy
-
a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában, vagy
-
közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes
2
civil.info.hu alapján, elérhető: www.civil.info.hu/fogalmak , 2015. szeptember 4. 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (1) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 4 2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (4) 3
8
tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvénynek megfelelően. 5
3.3. A közhasznú szervezetek típusai A közhasznú besorolás nem jelenti azt, hogy a továbbiakban ezek a szervezetek csak közhasznú szervezetként működhetnek. Ez alapján kijelenthetjük, hogy minden közhasznú szervezet például alapítvány vagy köztestület, de ez már fordítva nem igaz. A közhasznú szervezetek tulajdonképpen nonprofit szervezetek. Pontosabban leírva a nonprofit szervezetek ismérvei a következőek: „intézményesültség (nem háztartás szintű szervezet), kormányzattól független szervezet (nem állami), gazdálkodása eredményét a szervezethez tartozók között fel nem osztó szervezet (nem gazdasági társaság), önszerveződésen és öntevékenységen alapuló szervezet (létrehozását nem törvény rendeli el, s nem is kényszer), közvetlen politikai hatalom megszerzését és gyakorlását célul nem kitűző szervezet (nem párt).” (Győrffy, 1995, 21. o.) Fontosnak tartom megemlíteni a fogyasztói civil szervezeteket, hiszen nagy szükség van ezekre a szervezetekre annak érdekében, hogy a fogyasztókat és érdekeiket képviseljék a vállalatokkal szemben.
Civil szervezetek A civil szervezetek közé tartoznak az alapítványok, az egyesületek (kivétel a pártok), és a civil társaságok, azonban ez nem kaphat közhasznú besorolást. (Civil tv. 32.§ (1).)
Egyesület Az egyesülési jog - mint alkotmányos jog - alapján a magánszemélyek, a jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel rendelkező szervezetei által létrehozott szervezet. Az egyesület a nyilvántartásba vételt követően jogi személlyé válik. 6 Az egyesület azon szervezeti egysége nyilvánítható jogi személlyé, amelynek önálló ügyintézői és képviseleti szerve van, továbbá a működéséhez szükséges vagyonnal rendelkezik. A társadalmi szervezetek közül az egyesület a legnépszerűbb, amely személyegyesülésen alapuló társas nonprofit szervezet (kör, klub, mozgalom, társaság, társadalmi szervezet). 5 6
2011. évi CLXXV. törvény 32.§ (5) 2011. évi CLXXV. törvény 4.§ (2).
9
A
2014.
évi
törvénymódosítás
miatt
már
nem
elengedhetetlen
feltétel
az
önkormányzatiság. Az egyesületi tagoknak kötelező a tagdíj fizetése, de a saját vagyonukkal nem felelnek az egyesület tartozásaiért.7 A tagdíj fizetésén túl, a tagoknak részt kell venniük az egyesület által kitűzött célok megvalósításában is. Az egyesület vagyonának forrásairól, azaz például a tagdíjfizetésről rendelkeznie kell az egyesületnek az alapszabályban. 8
(db) 35 800
35 743
35 600
35 549
35 583
35 400
35 200 35 042 35 000
34 800
34 600 2009
2010
2011
2012
1. ábra. Az egyesületek száma Magyarországon 2009-2012 között Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html adatai alapján
Az 1. ábrán is jól látszik, hogy 2009-ről 2010-re nagymértékben lecsökkent az egyesületek száma, számszerűsítve 701-el lett kevesebb. Ez leginkább a válság számlájára róható fel. 2011-ben nagyarányú növekedést figyelhetünk meg, és onnantól kezdve kismértékben nő a szervezetek száma, de nagy különbség nincs. Valószínűsíthetőnek tartom, hogy az egyesületek száma manapság is növekszik. Az alapján gondolom ezt, mert az egyesületet a tagok a saját érdekükben hozzák létre, szemben az alapítvánnyal. Nagy eltérés még az alapítvány és az egyesület között, hogy az egyesület személyeket egyesít, míg az alapítvány vagyont, valamint az alapítvány célok, tevékenységek 7 8
2013. évi V. törvény 3:65§ (4) a Polgári Törvénykönyvről, Második rész, VII. cím Lomnici Z., (2005): Az alapítványok és közalapítványok, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest
10
támogatását végzi, míg az egyesület a tagok önszerveződő közössége a közös cél érdekében. 9 Közhasznú besorolású egyesület pl.: Magyar Rákellenes Liga Sportegyesület A sportegyesület az egyesületek egyik fajtája. Magyarországon sokan szeretik a különböző sportokat és egyre több fiatal választ valamilyen sportágat, amit akár hobbi szinten, akár versenyszerűen űz, ezért szeretném kiemelni az egyesületek közül, és pár mondatot írni erről a szervezetről. A sportegyesület az e törvényben megállapított eltérésekkel, az egyesülési jogról szóló törvény, illetve a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.10 A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánpótlás-nevelés műhelye. Sportegyesület közvetlenül is részesülhet állami (önkormányzati) támogatásban. 11 Az állam rendkívül nagy figyelmet fordít a sportegyesületek támogatására. A számos kedvezmény mellé 2015. január 1-jétől bevezettek egy új rendelkezést, miszerint ha az adózó az őt terhelő 2015. adóévi adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, illetve adó meghatározott részéről a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett célra felajánlást tesz, úgy annak a kedvezményezettnek történő juttatást az adóhatóság teljesíti, ha a feltételek teljesülnek. Az adózót az így átutalt összegre tekintettel jóváírás illeti meg, amely jóváírás az adózó társasági adó folyószámlájára kerül átvezetésre csökkentő tételként. A felajánlott összeg 12,5 %-a kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak minősül. Erről a két fél - a látvány csapatsportban tevékenykedő szervezet az adózó - támogatási vagy szponzori szerződést köt. A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogosultja vagy a felajánlásban részesített országos sportági szakszövetség, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy érdekében működő sportszervezet (sportiskola), látvány-csapatsport
9
nonprofit.hu alapján, elérhető www.nonprofit.hu/tudastar/alapitvany-vagy-egyesulet 2015, augusztus 31. 2004. évi I. törvény a sportról, 16§. (1) 11 2004. évi I. törvény 16§. (2) 10
11
fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság. Ezt az adózó maga döntheti el. 12 Közhasznú besorolású sportegyesület pl.: Diósgyőri VTK Országos sportági szakszövetség Az országos sportági szakszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy. 13 A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban, illetve egy sportágban csak egy szakszövetséget lehet létrehozni.
14
„Csak azon jogi személy
sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek, ezeknek viszont alanyi joguk a szakszövetségi tagság, ha a szövetség alapszabályát magukra nézve kötelezően elfogadják.” (Lomnici, 2005, 541. old.) Közhasznú besorolású országos sportági szakszövetség pl.: Magyar Kajak - Kenu szövetség Alapítványok Alapítványt csak tartós közérdekű célra lehet létrehozni, gazdasági tevékenység folytatására nem alapítható, de kiegészítő tevékenységként folytathat vállalkozási tevékenységet, a tartós közérdekű cél veszélyeztetése nélkül. 15 Ahogy a bevezetőben is említettem az alapítványokról szeretnék egy kicsit részletesebben írni, hiszen a későbbiekben is ezekkel fogok foglalkozni. Bemutatni a típusait, felépítését, táblázatok segítségével megmutatni a magyarországi megoszlását megyénként, valamint a bevételi forrásait. Alapítványok fogalma Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. (2013.évi V. törvény 3:378. §) 12
nav.gov.hu alapján, elérhető: www.nav.gov.hu/data/cms355942/55_A_tarsasagi_ado_kedvezmenyezett_celokra_torten__felajanlasanak_sz abalyai.pdf, 2015.szeptember 25. 13 2004. évi I. törvény 20.§ (1) a sportról 14 2004. évi I. törvény 20.§ (3) 15 Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest
12
A „Polgári jog – kommentár a gyakorlat számára” című kiadvány (HVG-ORAC 1997.) definíciója szerint az alapítvány az alapító által meghatározott cél megvalósítására létrejött jogi személy, amely az alapító, illetve a csatlakozók által biztosított vagyonnal rendelkezik. Alapítványok típusai Két típusát különböztethetjük meg az alapítványoknak. A zárt és a nyílt alapítványokat. Zárt alapítványként működik, ha az alapító nem teszi lehetővé az alapítványhoz való csatlakozást, ha igen, akkor pedig nyílt alapítványról beszélhetünk. A nyílt alapítvány a gyakoribb, hiszen bárki csatlakozhat, valamint akkora vagyonra van szükség, ami a működés megkezdéséhez kell, zárt alapítványnál viszont akkora vagyon áll rendelkezésre, amely elegendő a célok teljes körű megvalósításához, valamint adományt sem fogadhat el. 16
Alapítványok felépítése Mivel az alapítvány jogi személynek is minősülhet, ezért nélkülözhetetlen az ügyintéző és a képviseleti szerv létrehozása. Az alapítónak kétféle lehetőség áll rendelkezésére. Az alapító okiratban kijelölheti a kezelő szervet, vagy külön erre a célra létrehozhat egyet. Ha az alapító nem rendelkezik kezelő szervezettel, akkor a bíróságnak kell számára kijelölni egyet. Olyan kezelő szervet nem lehet kijelölni, amelyben a szervezet alapítója az alapítvány vagyonának felhasználására döntő befolyást gyakorolhat. A kezelő szerv az alapítvány ügyvezetője, és képviselő szerve is egyben. Az alapító nem avatkozhat bele a kezelő szerv tevékenységébe, annak működési feltételeit az alapító okiratban fektetheti le. A kezelő szerv köteles betartani az alapító okiratban leírtakat, továbbá a működési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni. 17 Az alapítónak lehetősége van kuratóriumot létrehozni. Ez a kuratórium, az alapítvány kezelő szerveként járhat el. Nincs határozat arra, hogy ne lehetne kuratóriumi tag, vagy akár annak elnöke az alapító. 18 Az alapító lehet a kuratórium elnöke, és így részt vehet az alapítvány tevékenységében. 2002. január 1-jétől a kezelő szervez vagy annak valamely tagját meghatározott időtartamra vagy feltétel bekövetkezéséig is ki lehet jelölni. Azonban ebben az esetben 16
cegvezetes.hu alapján, elérhető: www.cegvezetes.hu/2005/10/a-kozhasznu-szervezetek-letrehozasa-esmukodese, 2015. augusztus 31. 17 Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 18 Lomnici Z., (2005): Az alapítványok és közalapítványok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest
13
sem maradhat kezelő nélkül az alapítvány, az új kezelő bírósági nyilvántartásba vétele miatt.19 Alapítványok megoszlása Az alapítványok megoszlása megyénként 2009-2012 között
2. táblázat
Megye
2009
2010
2011
2012
Budapest Pest Fejér Komárom-E. Veszprém Győr-Moson Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-N.-Sz. Szabolcs Bács-Kiskun Békés Csongrád Összesen
6 630 2 328 634 514 865 814 450 575 837 575 451 1 464 670 365 1 103 650 743 901 689 864 22 122
6 580 2 333 635 515 849 801 441 563 814 584 443 1 455 657 344 1 082 634 765 867 695 857 21 914
6470 2371 634 504 872 806 446 564 812 578 450 1433 650 341 1091 637 762 859 698 867 21 845
6 364 2364 636 500 879 812 445 561 799 560 453 1417 657 349 1092 622 731 823 701 866 21 631
Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html adatai alapján
A KSH adatai alapján jól látszik, hogy folyamatosan csökken az alapítványok száma. Míg 2009-ben országszerte 22 122 volt fellelhető, 2012-re ez a szám lecsökkent 21 631-re. Növekedés csak Pest, Fejér, Veszprém, Tolna, illetve Csongrád megyében figyelhető meg, a többi megyében csökkent a számuk. Számottevő különbség nem látható a vizsgált négy év alatt. Érdekes, hogy Pest megyében növekedés ment végbe, míg Budapesten csökkent az alapítványok száma. Összességében egyedül a Közép-Dunántúlon emelkedett az alapítványok száma 2009-ről 2012-re, bár a köztes időszakra itt is a csökkenés volt a jellemző.
19
Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest.
14
A legnagyobb számú alapítvánnyal bíró megye, természetesen Pest megye, soron követi Borsod-Abaúj-Zemplén megye, illetve Hajdú-Bihar megye. Véleményem szerint ennek az lehet az oka, hogy a fővárosban és az északkelet-magyarországi régiókban több a segítségre szoruló ember, család vagy akár állat. A legkevesebb alapítvány Nógrád megyében található, ezt követi Vas és Tolna megye. Pest megyében, ha beleszámítjuk a fővárost is, az ország alapítványainak 40,35%-a található. Alapítványok bevételei Alapítványok száma, bevételei, bevételi forrásai 2009-2013 között
3. táblázat
Alapítványok 2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
19 425
19 581
19 511
19 474
19 332
862
748
634
545
273
720
627
909
970
912
1 115
958
791
642
657
201 932,3
195 381,7
199 823
217 996,8
224 969,6
9 128
8 915
9 147
10 077
10 624
76 132,7
70 042,9
67 220,2
75 771,2
73 569,2
70 383,5
73 331,9
81 158,6
87 607,1
100 065,6
30 952,7
30 695,5
31 102
33 067,3
31 622,6
23 544
20 236,9
19 156,8
20 925,3
19 056,6
919,4
1 075,3
1 185,4
625,9
655,6
201 932,3
195 381,7
199 823
217 996,8
224 969,6
Bevételei, kiadásai vannak (db) Szervezetek
Pénzt gyűjt, nincs
száma
kiadása (db)
működésük szerint (db)
Tartalékából él, csak kiadása van (db) Pénz nélkül működik (db) Össz. bevétel (M
Összes bevétel (M Ft)
Ft) Egy szervezetre jutó bevétel (ezer Ft) Állami támogatás (M Ft) Magán-támogatás (M Ft)
Bevételi források (M Ft)
Alap tev. bevétele (M Ft) Gazdálkodási tev. bevétele (M Ft) Egyéb (M Ft) Összesen: (M Ft)
Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk008a.html?down=514 adatai alapján
A 3. számú táblázatból látszik, hogy az alapítványok bevételei évről évre nőttek, bár 2010re kisebb visszaesés mutatkozott meg. Ez feltehetőleg még a válság számlájára róható fel, viszont utána folyamatos az emelkedés. Amit a legnagyobb problémának tartok az, hogy a 15
központi állami támogatások csökkentek. Egyedül a 2012-es év mutatott pozitív irányú változást, de sajnos utána újra romlásnak indult. Véleményem szerint ezeket a támogatásokat nem szabadna kicsit sem csökkenteni, hiszen az alapítványoknak nagy szüksége van rájuk. Összehasonlításképpen, vegyük a 2012-es és a 2013-as éveket. Míg a 2012-es évben a bevételek 34,75%-a származott az állami költségvetésből, addigra 2013ban ez a százalék 32,7% volt. Ezzel párhuzamosan nőtt a magántámogatások száma, illetve aránya. A legnagyobb számú növekedés 2012 és 2013 között figyelhető meg. 87 607,1 millió forintról 100 065,6 millió forintra ugrott e támogatások száma. Arányait tekintve, a 2012-es évben a bevételek 40,18% származott magántámogatások által, míg ez az arány nőtt 2013-ra, hiszen 44,48% lett. Ha ez a növekedés ilyen irányban halad tovább, hamarosan a bevétel felét a magántámogatások fogják kitenni. Az alaptevékenységek bevételei kisebb növekedést mutattak, míg a gazdálkodási tevékenység bevételei jobban visszaestek az egyéb, nem ide tartozó tevékenységekkel együtt. Alapítványok megszűnése: Egy alapítvány akkor szűnik meg, ha törlik a nyilvántartásból. A bíróság három esetben törölheti: Ha az alapítási cél megvalósult, a határozott időre rendelt alapítvány esetén az alapító okiratban megjelölt idő letelt, illetve ha az alapító okiratban megjelölt megszűnési feltétel bekövetkezett. Abban az esetben is törli a nyilvántartásból a bíróság, ha más alapítvánnyal való egyesülését rendeli el vagy ha megszünteti azt. 20 Közhasznú besorolású alapítvány pl.: Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) Fogyasztói civil szervezetek A fogyasztó és a vállalkozás közötti, a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével, továbbá a felek közötti szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy bírósági eljáráson kívüli rendezése. 21
20
Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 21 bekeltetes.hu alapján, elérhető: www.bekeltetes.hu/index.php?id=fogyasztok_altal_gyakran_feltett_kerdesek_es_valaszok, 2015. szeptember 12.
16
Fogyasztói tevékenységet ellátó civil szervek: -
Országos
Fogyasztóvédelmi
Egyesület:
Az
egyesülési
törvény
alapján
újraszerveződött a társadalmi szervezet és létrejött 1991-ben az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE). -
Az OFE egy közhasznú nonprofit szervezet, amely helyi fogyasztóvédelmi csoportok partnerségeként, és országos érdekvédelmi csoportosulásként is működik. Magyarország minden megyéjének regionális fogyasztóvédelmi csoportját és több város
fogyasztóvédelmi
szervezeteit
foglalja
magában
az
Országos
Fogyasztóvédelmi Egyesület tagsága. -
Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége: A FEOSZ, egy független civil szervezet, amelynek tevékenységi körébe tartozik a fogyasztóvédelmi szervek érdekképviselete. 2001-ben alakult. Feladatai közé tartozik a fogyasztói érdekeket szem előtt tartó jogszabályok megalkotásának elősegítése, közreműködés a hazai fogyasztóvédelmi kiadványokat
politikában,
és
rendszerint
jelentetnek meg, valamint
bemutatókat
szerveznek,
megszervezi a fogyasztóvédelmi
oktatásokat. Céljai közé tartozik továbbra az energiaszolgáltatás vagy a biztosítás működésével kapcsolatos viták megoldása. -
Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE): Ez egy nonprofit közhasznú szervezet. Feladatai közé tartozik a fogyasztók érdekeinek képviselete, és a tájékoztatás. Népszerűsíti, hirdeti és támogatja a környezettudatos vásárlói magatartást, az etikus vásárlást, és a vállalati tevékenységet, a fenntartható fogyasztási és termelési mintákat, az ökoszociális piaci érzékenységet, illetve a vásárlók jogainak és kötelességeinek ismeretét. A www.tudatosvasarlo.hu és a Cégmérce című adatbázis, e szervezet tulajdonában van.
-
Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete: Feladata a fogyasztói érdekek feltárása, képviselése és védelme. A FOME szervezi és támogatja a fogyasztói jogi képviseletet, azonban közvetlen jogi képviseletet nem lát el.
-
Tevékenységi körébe tartozik a kutatási-, oktatási-, nemzetközi-, illetve jogvédő tevékenység.
-
Magyarországi Biztosítottak és Fogyasztók Egyesülete: Feladata a fogyasztók biztosítási panaszainak kivizsgálása, problémáinak megoldása, lehetőség szerint peren kívül. 17
-
Magyar Energiafogyasztók Szövetsége: A magyar energiafogyasztók érdekvédelmi egyesülete. Közreműködik az energiagazdálkodási kérdések szabályozásában és
jogi
tanácsadást biztosít a fogyasztók számára. -
Fogyasztói Jogérvényesítő Szervezet: Érvényesíti a fogyasztók jogait, védi az érdekeiket, fellép a fogyasztókat érintő jogsértésekben, tudatosítja és kiterjeszti a jogaikat. Ezek mellett pedig támogatja az állam és más testületek fogyasztóvédelmi intézkedéseit.
-
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület: Célja, a helyi és hazai fogyasztói
érdekek
megismerése,
és
védelme.
Elősegíti
a
fogyasztók
érdekérvényesítését. A PITEE alakítja ki, és fejleszti a hazai fogyasztási szokásokat, kutatja, vizsgálja, bemutatja a fogyasztói magatartást, továbbá fogyasztóvédelmi szolgáltatásokat nyújt. Fogyasztói civil szervezetek működése: A fogyasztóvédelmi törvény megalakulása óta a civil fogyasztóvédelmi szervezetek működését az állam segítette, melynek jogszabályi hátterét a Fogyasztóvédelmi törvény 45. §-a biztosítja. A fogyasztóvédelmi civil szervezetek többsége nem csak a fogyasztók védelmével foglalkozik, hanem más egyéb tevékenységük mellé vették fel ezt feladataik mellé.22 Fogyasztói civil szervezetek feladata: A fogyasztói civil szervezetek feladata a fogyasztói érdekek feltárása és képviselete, valamint a fogyasztók tájékoztatása. Ezért a kormány középtávú fogyasztóvédelmi politikája alapján, fejlesztik a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket annak segítségével, hogy fogyasztóvédelmi iroda hálózatot építenek ki, amelyet később is támogatni akar, az állami források segítségével. A tanácsadó irodák szerepe fontos, hiszen így könnyebben eljutnak a fogyasztókhoz, segítik a tájékoztatást, és hozzájárulnak a fogyasztói érdekérvényesítéshez, a tudatos fogyasztói magatartás kialakításához.23 22
szmm.gov.hu alapján, elérhető: www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139&articleID=32429&ctag=articlelist&iid=1, 2015. augusztus 2.
18
Ezek mellett segít kialakítani a fogyasztókban egy tudatos vásárlási magatartást, aminek a későbbiekben is hasznát tudják venni. A képviselet a békéltető testületekben is a civil szervezetek feladatává teszi a fogyasztók képviseletét. 24 Ezek a békéltető testületek az ország összes megyéjében működnek. Rendszeresen előfordul, hogy más szakmai érdekképviseleti fórumokon is kiállnak a fogyasztói érdekek mellett. Fogyasztói civil szervezetek szerepe: A civil egyesületek fontos szerepet töltenek be a fogyasztók védelmében, mivel az átlagos fogyasztónál jóval több információval rendelkeznek. Szakembereket vonnak be annak érdekében, hogy még hatékonyabban léphessenek fel a fogyasztók jogainak érvényesítése érdekében. 25 Ezek a fogyasztóvédelmi civil szervezetek manapság egyre több emberhez jutnak el, hiszen 2004-ben újra kibocsátották a TESZT magazint, továbbá megjelenik a KOSÁR – a fogyasztók magazinja kiadvány, a KONTROLL, és a Fogyasztóvédelmi Szemle című lap is. Manapság egyre több iskolában lehetőség nyílik fogyasztói oktatásra. A civil szervek több iskolában segítik a pedagógusok munkáját, képzést nyújtva a pedagógusoknak. 26 Közhasznú társaság A közhasznú társaság közhasznú tevékenységet rendszeresen végző jogi személy. A bevétel nem osztható szét a tagok között, valamint üzletszerű gazdasági tevékenységet a közhasznú tevékenység elősegítése érdekében folytathat. 27 Magyarországon 2007. július 1-je után nem alapítható közhasznú társaság (2006. évi IV. törvény 365.§ (1) a gazdasági társaságokról). 2007. július 1-je utáni két éven belül, társasági szerződésének módosításával nonprofit korlátolt felelősségű társaságként működhet tovább, vagy átalakulhat más nonprofit gazdasági társasággá. Ha nem akar e két opció közül választani, lehetőség van a jogutód nélküli megszüntetésre is. Ha 2009. június 23
szmm.gov.hu alapján, elérhető: www.szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139&articleID=32429&ctag=articlelist&iid=1, 2015. augusztus 2. 24 origo.hu alapján, elérhető: www.origo.hu/jog/lakossagi/20120816-mar-nem-csupan-a-termeszetesszemely-tekintheto-fogyasztonak.html, 2015. augusztus 2. 25 ugyintezes.magyarorszag.hu alapján, elérhető: www.ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410007/Fogyasztovedelem20091202.html/RatingWindow;jsessioni d=14AE35C6B5E289321928E19903CF1A5A.portal21?struts.portlet.mode=view&struts.portlet.action=%2F ratingPortlet%2FrenderDirect&action=e&windowstate=normal&struts.portlet.eventAction=true&mode=vie w&ugy=nkfogyvinf.html, 2015. augusztus 1. 26 ofe.hu alapján, elérhető: www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/publikaciok/garai.html, 2015. augusztus 3. 27 hidegyesulet.hu alapján, elérhető:www.hidegyesulet.hu/nonprofit/2007_2_15-18o.php, 2015. szeptember 3.
19
30-ig nem akarják átalakítani vagy megszüntetni, akkor a cégbíróság megszünteti (2006. évi IV. törvény 365.§ 3. bekezdés). Külön törvény rendelkezik arról, hogy milyen előfeltételek fennállása esetén minősül közhasznúnak egy nonprofit gazdasági társaság, illetve milyen követelményeknek kell megfelelni, hogy megkapja a közhasznú besorolást. 28
(db) 3 500 2 955
3 000
2 834
2 456
2 500 2 199 2 000 1 500 1 000 500 0 2009
2010
2011
2012
2. ábra A közhasznú társaságok száma Magyarországon 2009-2012 között Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html adatai alapján
Míg 2009-ben 2199 közhasznú társaság volt jelen, 2012-ben már 2955. A köztes időszakban is folyamatos növekedés figyelhető meg. Közhasznú besorolású társaság pl.: Napra Forgó Nonprofit Közhasznú Kft. Közalapítvány A közalapítvány az alapítványok egyik típusa. Az önkormányzat, az Országgyűlés, és a kormány által alapítható közhasznú szervezeti forma, valamely közfeladat ellátásának érdekében, azonban a 2006. évi LXV. törvény 2006. augusztus 24. napjától hatályon kívül helyezte a Ptk. 74/G. §-t, így közalapítványok már nem hozhatók létre, viszont a korábbiak tovább működhetnek, emiatt a számuk évről évre egyre kevesebb lesz.
28
Lomnici Z., (2005): Az alapítványok s közalapítványok, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest.
20
A kezelő szervnek kötelessége évente beszámolni az alapítónak a szervezet működéséről. A gazdálkodás legfőbb adatainak nyilvánosságra hozatalára is évente kerül sor. 29 Közhasznú besorolású közalapítvány pl.: Tempus Közalapítvány.
(db) 1 600 1 550
1 545
1 542
1 500 1 450 1 391
1 400
1 334
1 350 1 300 1 250 1 200 2009
2010
2011
2012
3. ábra. A közalapítványok száma Magyarországon 2009-2012 között Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html adatai alapján
A közalapítványok száma messze elmarad más szervezetekéhez képest. A vizsgált négy év alatt 211-el fogyatkozott meg a számuk. 2012-ben már csak 1334 közalapítvány működött hazánkban és ez a csökkenő tendencia folytatódni is fog a jövőben, és fennáll a lehetősége, hogy végül eltűnnek teljesen. Köztestület A köztestület önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelynek létrehozását jogszabály rendeli el. A köztestület a tagságához, illetőleg a tagsága által végzett tevékenységhez kapcsolódó közfeladatot lát el, illetve jogi személynek minősül. 30 A törvény meghatározhat olyan közfeladatot, amit a köztestületnek kötelességében áll ellátni. 31
29
Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára. CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest. 30 2006. évi LXV. törvény az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról , 8/A § (1) 31 2006. évi LXV. törvény 8/A § (3)
21
A köztestületekre, az egyesületekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha azt a törvény máshogy nem rendeli el.
32
(db) 330
324
320 310
305 299
300 290
280 280 270 260 250 2009
2010
2011
2012
4. ábra. A köztestületek száma Magyarországon 2009-2012 között Forrás: Saját szerkesztés a https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk009.html adatai alapján
Látható, hogy a köztestületek nem tartoznak a leggyakoribb szervezetek közé, és a számuk is évről évre csökken. Míg 2009-ben 324 darab volt belőle országszerte 2012-re már csak 280.
32
2006. évi LXV. törvény 8/A § (5)
22
4. Az alapítványok problémái Már az előző fejezetben említést tettem egyes bevételek csökkenéséről. Fontos lenne, hogy az államtól nagyobb figyelmet kapjanak, hiszen folyamatosan csökken az állami támogatás. Ettől a szektortól is vonják el folyamatosan a támogatásokat, anyagi segítségeket. Azonban nem ez az egyetlen probléma, ami veszélyezteti az alapítványok működését, fennállását. Mivel a legtöbb alapítvány alacsony éves költségvetéssel működik, több veszély is következhet ebből. Az egyik ilyen lehet az infrastrukturális probléma. Sok alapítvány elzárt területeken működik, nem vezet hozzájuk közút, emiatt a szállítás nem lehetséges, vagy csak nagyon nehezen oldható meg. Továbbá egyes helyeken nincs kiépítve a vezetékes vízellátás, csatorna-, és elektromos hálózat, gázvezeték vagy a távközlési hálózatok, ezért komoly gondok léphetnek fel ezen a területeken. Néhány szervezet nem rendelkezik a megfelelő technikai eszközökkel, tudással. Nem tudják tartani a kapcsolatot más szervezetekkel, támogatókkal. Kevesebb eséllyel ismeri meg őket az ország, emiatt nagyobb bevételtől eshetnek el. Véleményem szerint egyik legnagyobb probléma a bizalom hiánya. Sajnos egyre többször találkozhatunk a médiában olyan hírekkel, hogy visszaélnek a szervezetek az emberek adományaival, pénzével. Az egyik legnagyobb botrány a Gyermekrák Alapítvány nevéhez köthető. 2013 decemberében került nyilvánosságra, hogy az alapítvány elnöke, Balogh István, az alapítvány tulajdonában álló „Gyermekmentő” feliratú kisbuszt használta magáncélra, mindezt azért, hogy kikerülje a közlekedési dugókat, és hamarabb beérjen a Gyermekrák Alapítvány belvárosi irodájába. A rendőrség kihallgatta hűtlen kezelés ügyében, de nem álltak rendelkezésre a szükséges bizonyítékok, így ennyiben is maradt az ügy. Az ügy miatt jócskán csökkent a támogatottsága az alapítványnak. De nem ez az egyetlen ügy, ami miatt a figyelem középpontjába kerültek. A magyar Gyermekrák Alapítvány Amerikában alapított egy szervezetet, mely a Children Cancer Foundation nevet kapta, és ezen a szervezeten keresztül vállalta, hogy a rákbeteg gyerekeket kiutaztatja az Egyesült Államokba, ottani kezelések megkezdéséhez. Azonban a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta a Lee Memorial Health System sajtóosztálya, melynek tagja a Délnyugat-floridai Gyermekkórház, hogy a 2012-es megállapodásuk óta egyetlen egy gyermek sem utazott ki. Ezek alapján meglepő, hogy a Gyermekrák Alapítvány a hatodik helyen állt 2014-ben a legtöbb egyszázalékos felajánlást begyűjtő szervezetek listáján (5.
23
táblázat). Ez mégis nagy visszaesés az előző évekhez képest, hiszen mindig az első illetve második helyen szerepelt az alapítvány. Adó 1% toplista 2013-ban
4. táblázat
Adomány
affdfds Szervezet neve
(M Ft)
1.
Gyermekrák Alapítvány
2.
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány
115
3.
Együtt A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány
89,8
4.
Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány
80,3
5.
Bátor Tábor Alapítvány
76,5
6.
Rex Kutyaotthon Alapítvány
75,52
7.
Országos Mentőszolgálat Alapítvány
73,7
8.
Gyermekétkeztetési Alapítvány
69,2
9.
Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány
63,6
219,4
10. Dévai Szent Ferenc Alapítvány
60,3
Forrás: Saját szerkesztés a http://ado1szazalek.com/adofizetoknek/adofizetoknek/ado-1-szazalekfelajanlasok-2013-20 adatai alapján
A 4. számú táblázat alapján látható, hogy a tíz legtöbb adó 1 százalék felajánlást kapó szervezetből hét foglalkozik gyermekekkel, kettő az állatvédelemmel, és egy pedig az Országos Mentőszolgálat központi alapítványaként működik. A Gyermekrák Alapítvány botrányának kirobbanása az adó 1 százalékának felajánlása után történt, így még 2013-ban az első helyen állt 219,4 millió forinttal, ami csaknem a duplája a második helyezett Heim Pál Gyermekkórháznak szánt 115 millió forintos felajánlásának. A hátrányos helyzetű, valamint beteg gyermekek mellett viszont sokan teszik le a voksukat az állatsegítő szervezetek mellett. Az egyik legnépszerűbb állatokon segítő szervezetet, a Rex Kutyaotthon Alapítvány, már évek óta jelen van az első tíz szervezet közül, azonban egyre inkább esik vissza az adók egy százalékának felajánlása az alapítvány részére, hiszen míg 2009-ben a harmadik helyen állt 119,1 millió forinttal, 2013-ban már csak 75,52 millió forint felajánlást kapott. A Nemzeti Adó és Vámhivatal statisztikái szerint közel 2,05 millió ember rendelkezett adója 1%-áról 31 302 darab szervezet részére. A felajánlások összege körülbelül 7,35 milliárd forint volt.
24
Adó 1% toplista 2014-ben
5. táblázat
Adomány
affdfds Szervezet neve
(M Ft)
1.
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány
154,2
2.
Országos Mentőszolgálat Alapítvány
92,9
3.
Bátor Tábor Alapítvány
82,9
4.
Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány
82,5
5.
Együtt A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány
75,2
6.
Gyermekrák Alapítvány
70,3
7.
Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány
68,3
8.
Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány
67,7
9.
Rex Kutyaotthon Alapítvány
61,8
10. Dévai Szent Ferenc Alapítvány
53,7
Forrás: Saját szerkesztés a http://ado1szazalek.com/adofizetoknek/adofizetoknek/2014-ben-a-beteggyermekek-kaptak-a-legtobb-felajanlast-52 adatai alapján
Az 5. számú táblázat alapján is látszik, hogy 2014-ben sem sokat változott a helyzet, hiszen szintén hét darab gyermekeken segítő szervezet volt jelen az első tíz legtöbb adó egy százalék felajánlást kapó szervezetek között. Már korábban is említettem, hogy a Gyermekrák Alapítvány visszaesett a hatodik helyre 70,3 millió felajánlással, ami körülbelül az egyharmada az előző évihez képest. Ennek köszönhetően a Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány felkerült az első helyre 154,2 millió forinttal. Ugyan ez majdnem 40 millió forinttal több felajánlást jelent a 2013-as évhez képest, az előző évi első helyezetthez viszonyítva ez az összeg 65,2 millió forinttal elmarad. A listán szereplő szervezetek azonosak az előző évivel, a különbség csak annyi, hogy a Gyermekétkeztetési Alapítvány lekerült a listáról, helyette az Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány szerepel a legjobb tíz között. A 2014-es évben 25 118 darab civil szervezet részére érkezett 2,029 millió érvényes felajánlás 7,85 milliárd forint értékben. 33 Az előző évhez képest nőtt a felajánlások száma és a felajánlások összege is, viszont csökkent a kedvezményezett szervezetek száma. Ez köszönhető annak is, hogy minden évben több száz szervezetet zárnak ki a kedvezményezettek köréből. 33
nav.gov.hu alapján, elérhető: www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/A_2014_es_adoev_tapas20150916.html?query=szja+2014, 2015. október 13.
25
Adó 1% toplista 2015-ben
6. táblázat
Adomány
affdfds Szervezet neve
(M Ft)
1.
Heim Pál Gyermekkórház Fejlesztéséért Alapítvány
171,2
2.
Bátor Tábor Alapítvány
110,8
3.
Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány
104,2
4.
Együtt A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány
99,7
5.
Együtt A Daganatos Gyermekekért Alapítvány
93,2
6.
Országos Mentőszolgálat Alapítvány
84,9
7.
Gyermekrák Alapítvány
78,9
8.
Rákosmenti Noé Bárkája Állatotthon Alapítvány
78,2
9.
Rex Kutyaotthon Alapítvány
76,5
10. Piros Orr Bohócdoktorok
64,6
Forrás: Saját szerkesztés a http://ado1szazalek.com/adofizetoknek/2015/2015-ben-a-beteg-gyerekek-es-akatolikusok,-kaptak-a-legtobb-1-ot-299 adatai alapján
A három lista alapján kijelenthetjük, hogy a legnépszerűbb szervezetek a beteg gyermekeken segítő alapítványok, bár ez mindig is így volt, és valószínűleg így is marad. A környezetvédő szervezetek viszont egyre inkább háttérbe szorulnak. A legtöbb adó 1 százalékos felajánlást kapó szervezetek tízes listáján szereplők szinte teljesen azonosak az 2014-eshez képest, csupán annyi a különbség, hogy lekerült a listáról a Dévai Szent Ferenc Alapítvány, és felkerült a helyére a Piros Orr Bohócdoktorok. A Nemzeti Adó-és Vámhivatal 2014-ben 1 210
civil
szervezetet
zárt
ki a
kedvezményezettek köréből, így ők 2015-ben nem szállhattak versenybe az adó 1 százalékos felajánlásokért.34 Visszatérve a közhasznú szervezetek körüli botrányhoz, sajnos nem a Gyermekrák Alapítvány ügye volt az egyedüli. Zuschlag János és társai alapítványok és egyesületek révén jutottak pályázati pénzhez, amiből több mint 50 millió forint eltűnt. Az ítélet szerint a vádban szereplő kilenc egyesület pályázatokon elnyert pénzeit jórészt a baloldali ifjúsági szervezet - Fiatal Baloldal - működésére használták, és a vádlottak 75 millió forintot szereztek jogosulatlanul. Végül nyolc év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélték Zuschlagot és a társai is jókora börtönbüntetést kaptak. 34
nav.gov.hu alapján, elérhető: www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/kizart_civil_kedvezmenyezettek, 2015. október 13.
26
Ha ilyen híreket hall az ember, akkor az emberek bizalma jócskán megrendül a civil szervezetekben. Ezért is voltam kíváncsi, hogy mennyire bíznak meg az emberek ezekben a szervezetekben, teljesen elvesztették-e a bizalmukat, vagy optimisták. A kérdőíves kutatásomban szerettem volna megtudni erre a kérdésre a választ, aminek az eredményei a 4.1. alfejezetben olvashatók. Több alapítványnak módszere a házalás, amitől a legtöbb ember viszolyog. Sokszor van, hogy hozzánk is becsengetnek, hogy egy bizonyos alapítványnak gyűjtenek pénzbeli támogatásokat. Fényképet mutogatnak beteg gyermekekről, akik számára próbálnak pénzt kicsikarni a jóhiszemű emberektől. Kevés százalékuk az, aki kedvesen, sértődés nélkül odébb áll, a legtöbbjük erőszakos, elkezd követelőzni, hogy márpedig pár száz forintom biztos van. Nem gondolom, hogy ezek az alapítványok valósak lennének és a rászorulókon segítenének vele, hanem sokan így próbálnak könnyen pénzhez jutni. Úgy gondolom, hogy valós szervezetek nem használják ezt a módszert, hiszen az internet világában nem fognak házról házra járni, a temérdek munkájuk mellett, hanem banki átutalással vagy csekkel bárki juttathat el számukra pénzt, akinek van rá lehetősége. Sok szervezet ad ki közleményt arra vonatkozóan, hogy nem mennek házalni, és azok, akik az ő nevükben gyűjtenek adományokat, csalók. Törvény írja már elő az adománykérés szabályait, ennek alapján kötelessége lenne az adománykérőnek igazolnia magát, az adománygyűjtő szervezet meghatalmazását, illetve a szervezet adatait tartalmazó, törvényszéki nyilvántartásból származó, hiteles kivonatot vagy elektronikus kivonatot bemutatni. 35
Sajnos hiába
mutatják be ezeket a papírokat, a mai világban nem okoz gondot a csalóknak az ilyen iratok hamisítása. Nem gondolom, hogy valaha is törvény fogja tiltani a házalásos módszert, de ha az emberek nem adnának, visszaszoríthatnánk a számukat, és előbb-utóbb befejeznék a csalók a kéregetést. Sok szervezetnél tapasztalható, hogy a tárgyi adományokat nem a kitűzött célra használják fel, kiválogatják a ruhákat, hazaviszik saját maguk vagy családjuk részére, a rászorulóknak pedig nem marad semmi vagy csak nagyon kevés. Az emberek az ilyen esetek miatt félnek adományozni. Sajnos ezek kiszűrésére nem létezik megoldás, lehetetlen nyomon követni, hogy mi lesz a ruhaneműk, játékok, edények és egyéb használati tárgyaknak a sorsa.
35
350/2011. (XII. 30.) Kormányrendelet a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről 8.§ (2)
27
4.1. Primer kutatás A szakdolgozatomhoz szerettem volna interjút készíteni, de az általam választott szervezetek 95 %-a nem válaszolt a megkeresésemre, míg a többi 5 % időhiányra hivatkozva elutasított. 2013-ban készült egy interjú a Miskolci Állatsegítő Alapítvánnyal, akiknek nagy segítségre volt szükségük, ugyanis nem tudták kifizetni a tartozásaikat, így viszont nem jogosultak az adó 1 százalékából a részükre felajánlott összegre. Az interjút a boon.hu készítette Kisfalvi Nyinával, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány (MÁSA) elnökével. Ez az interjú az 1. számú mellékletben olvasható. Sajnos nem ez volt az utolsó ilyen segítségkérés a MÁSA részéről. 2015-ben ismét közzétettek a Facebookon egy felhívást, miszerint ismét pénzt kell gyűjteniük, annak érdekében, hogy megkapják az adó 1 százalékából származó támogatásokat. 900 ezer forintra volt szükségük, hogy rendezzék tartozásaikat, de a közösségi oldalaknak és a rengeteg jó szándékú embernek köszönhetően egy hét alatt összegyűlt a kívánt összeg, sőt még több is. Kisfalvi Nyina elmondta egy vele készült interjúban, hogy 350 kutyáról és 50 macskáról gondoskodnak menhelyükön, amelyre csak 10 alkalmazott jut. 2,7 millió forintba kerülnek a havi költségek, ebben nincsenek benne az állatok oltásai és a balesetes állatok orvosi költségei, amelyek elég magasak. 36 A primer kutatásomat kérdőív segítségével végeztem. A kérdőívem tartalmi felépítését a 7. táblázat mutatja.
A kérdőív tartalmi felépítése
1.
Bizalommal kapcsolatos kérdések
2.
Alapítványok támogatásával kapcsolatos kérdések
3.
A fogyasztókat ért negatívumok
4.
Javaslatok tétele az alapítványok megítélésével kapcsolatban
7. táblázat
Forrás: Saját szerkesztés
A legtöbb kérdésnél többszörös választást tettem lehetővé, de volt egyszeres választás, értékelő skála és nyitott szöveges kérdés is. A tíz kérdéses kérdőívemet 2015. szeptember
36
boon.hu alapján, elérhető: http://www.boon.hu/masa-veszhelyzet-elharitva/2901980, 2015. október 22.
28
14.-én tettem közzé az interneten és 2015. október 23.-án zártam le. A kérdésekre adott válaszokat diagramok segítségével szemléltetem. A kérdőívet csak az interneten keresztül lehetett kitölteni. Száz válaszadóból 62 fő nő, és 38 férfi volt, az életkorok átlaga pedig 37,5 év. Minden korosztályból kitöltötték az emberek 19 és 74 év között. A válaszok nemcsak Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkeztek, hanem budapesti lakos, és jelenleg külföldön élők is szerepeltek a kitöltők között. A kutatásom nem reprezentatív.
(fő) 50
45
45
40 35 30 25
20
20
16
15
12
10
7
5 0 18-30 év
31-40 év
41-50 év
51-60 év
61-
5. ábra A kérdőívet kitöltők összetétele életkor szerint Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
Az 5. ábrán az válaszadók összetétele szerepel életkoruk szerint. Többségben vannak azok (45 fő), akik a 18-30 év közötti korosztály tagjai. 20 fő kitöltő volt 31-40 év között, 16 fő 41-50 év között és 12 ember az 51-60 év közötti korosztályból került ki. A legkevesebben a 61 év felettiek voltak, hiszen az idősebb korosztályból 7 ember töltötte ki a kérdőívet. Egyetlen 18 év alatti sem válaszolt a kérdőívemre. A válaszok kiértékelése Az első kérdésemnél azt kellett eldönteni az embereknek, hogy egy tízes skálán mennyire bíznak meg az alapítványokban. A kérdést egy értékelő skálán lehetett megválaszolni. Az egyes az egyáltalán nemet, míg a tíz a teljes mértékig választ jelentette. A válaszokat az 6. számú ábrán szemléltetem. Az átlag az 5,2 volt, tehát ezzel az első hipotézisem nem helytálló, miszerint az emberek nem bíznak meg az alapítványokban. Az ábrán látható, hogy az egyes választ, azaz, hogy egyáltalán nem bízik meg az alapítványokban 8 ember 29
választotta, míg a tízest 2 fő. 28-an az arany középutat választották, vagyis az ötös válaszlehetőséget.
Kitöltők (fő) 30
28
25
20
15
10
13
8
5
12
12
12
7 3
3
2
Válaszok
0 1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
6. ábra Bizalmi szint 1-10-ig terjedő skálán Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
Fontosnak tartottam, hogy több kérdést tegyek fel a bizalommal kapcsolatban, hogy megtudjam, mi alapján bíznak meg az alapítványokban. A második kérdésnél többszörös válaszadást tettem lehetővé, ezáltal száz kitöltő 233 válasza alapján készítettem el az 7. számú ábrát. A hipotézisem szerint meghatározó szempont a bizalom kialakításában a rendszeres média jelenlét, ám a megkérdezetteknél ez kevésbé számít. Ezt a válaszlehetőséget a válaszadóknak csak a 7,3 %-a jelölte meg. A válaszok alapján a legfontosabb tényező a bizalom kialakításában az, hogy az illető ismerje a szervezet munkáját (18,9%), a második legfőbb tényező a barátok, család véleménye (14,2%), a harmadik legfontosabb a személyes kapcsolat a szervezet valamely munkatársával (13,7%). Utolsó helyen a személyes megkeresés áll, bár úgy gondolom, hogy ez manapság már ritka, leszámítva a házalásos módszert. Az adott ügy fontossága áll az ötödik helyen, megelőzve a rendszeres kommunikációt (8,2 %), ami érdekes, hogy kevés embernél meghatározó szempont, viszont amikor a véleményüket kérdeztem, nagy részük hiányolta az alapítványok részéről a kommunikációt, és javaslatuk szerint minél több beszámolót kellene készíteniük a szervezeteknek. Az egyéni arculat a kitöltők 5,2 %30
ánál fontos, vagyis 12 embernél számít, milyen arculattal, logóval, esetleg jelmondattal rendelkezik az adott alapítvány.
Barát, család véleménye Személyes kapcsolat az adott szervezet munkatársával Híres, ismert ember támogatja 14,2%
18,9%
Személyes megkeresés 13,7%
7,3% 5,2%
3,9%
Rendszeres kommunikáció
3,4%
12,9%
8,2%
Az adott ügy fontossága
12,4% Közhasznúsági jelenlét, adó 1% jelentések nyilvánosságra hozatala Egyéni, jól megkülönböztethető arculat Népszerű, sokat szerepel a médiában Ismerem a munkájukat 7. ábra A bizalom kialakításában meghatározó tényezők Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
A következő kérdéseim a támogatásokra irányultak. Milyen módon támogatnak egy alapítványt, pénzt milyen módon juttat el a szervezethez, hányszor adományoznak, milyen típusú szervezetnek segít, hogy értesült róla, illetve miért nem támogat egy szervezetet se.
Pénz 16,9%
12,5%
Tárgyi adomány
16,9% 43,4%
10,3%
Önkéntes munka Adó 1% Nem támogat egy szervezetet se
8. ábra A támogatások módjai Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
31
A harmadik kérdésem az volt, hogy a válaszadók milyen módon támogatnak egy szervezetet, ha támogatnak egyáltalán. 136 válasz érkezett a 100 embertől, hiszen itt is több válaszlehetőség közül lehetett választani. Ennek a kérdésnek az eredménye a 8. ábrán látható. A megkérdezettek 43,4 %-a felajánlja adója 1 százalékát. Ugyanannyian vannak, akik nem támogatnak egy szervezetet se és a tárgyi adománnyal segítők (16,9 %), mögöttük pedig azok, akik pénzt szoktak adományozni, és az utolsó helyen az önkéntes munkát végzők állnak 10,3%-kal. Ezzel szerencsére nem igazolódott be az a hipotézisem, hogy az emberek többsége nem támogat egy szervezetet se, viszont személy szerint úgy gondoltam, hogy több ember végez/végzett már önkéntes munkát, hiszen az nem kerül semmibe és jó érzés segíteni másokon. Azokhoz, akik nem támogatnak egy szervezetet se, feltettem azt a kérdést, hogy mi ennek az oka. A válaszok a 9. ábrán megtekinthetőek.
Nem bízik az ilyen szervezetekben 12,9%
38,7%
12,9% 16,1% 3,2%
16,1%
Ő maga is támogatásra szorul Nincs rá ideje Inkább másra költi a pénzét Nem hisz a támogatás fontosságában Senki nem kérte meg rá
9. ábra A támogatások hiányának okai Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
A huszonhárom embertől, akik azt a választ adták, hogy nem támogatnak egy szervezetet se, megkérdeztem, hogy mi ennek az oka. Ismét többválasztós kérdés volt, így 31 db válasz érkezett. A legtöbben nem bíznak az efféle szervezetekben (38,7%). Ugyanúgy második helyen állnak azok, akik nem hisznek a támogatás fontosságában (12,9 %) azokkal, akik azért nem támogatnak, mert senki nem kérte meg rá őket. 16,1 % inkább másra költi a pénzét, ugyanennyien érzik úgy, hogy ő is támogatásra szorul. Az alapítványok többsége nem vár el pénzt a civil emberektől, hanem bármilyen segítségnek örülnek. Legyen az önkéntesség, ruhaneműk, játékok, élelmiszerek vagy bármi, aminek hasznát tudják venni. Nagy problémának tartom, hogy nem hisznek a támogatások fontosságában. Ezek az emberek véleményem szerint nincsenek tisztában ezekkel a szervezetekkel, nem tudják
32
milyen célokkal alakultak, mennyivel megkönnyíthetnék mások életét, ha csak egy kevéssel is segítenének.
50
(fő) 44
40 30 20
15
13
10
6
0 Ritkábban, mint évente
Évente néhányszor
Havonta
0 Havonta többször
Egyáltalán nem adományoz
10. ábra A támogatások gyakorisága Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
Azoktól az emberektől, akik szoktak segíteni valamelyik szervezetnek, megkérdeztem, egy egyválasztós kérdés segítségével, hogy milyen gyakorisággal szoktak segíteni (10. ábra). Egy ember sem jelölte meg a „havonta többször” választ, míg a válaszadók 7,7 %-a havonta egyszer szokott adományozni. A megkérdezettek 16,7 %-a ritkábban, mint évente támogat valamely szervezetet, míg a legtöbben (56,4 %) évente néhányszor szoktak segíteni. 19,2 %, vagyis 15 fő azt a választ jelölte meg, hogy egyáltalán nem szokott adományozni.
Adománygyűjtő perselybe dob pénzt 6,3% 0,9%
25,9%
34,8% 17,0% 8,0%
7,1%
Vesz egy adott terméket, ha a vásárlással támogatja őket Mindig ad pénzt, ha van rá lehetősége Közvetlen felhívás által Csak az adója 1%-át ajánlja fel Nem ad pénzt egy szervezetnek se Egyéb
11. ábra Pénz adományozási módok Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
33
A 11. ábrán az látható, hogy az emberek milyen módon adják a pénzadományt a szervezeteknek. A válaszadók 112 db választ jelöltek be, hiszen itt is több válaszlehetőséget választhattak. A legtöbben az adó 1 százalékon kívül nem adnak semmilyen pénzbeli támogatást, míg a kihelyezett adománygyűjtő perselyekbe a megkérdezettek 25,9 %-a dob pénzt. Az emberek 6,3 %-a pedig egyáltalán nem ad pénzt a szervezetek javára. Sok ember az előző kérdésnél nem gondolta át alaposan, hányféle módon is lehet pénzt adományozni, emiatt lehet több a válaszok száma ennél a kérdésnél. Egy ember megjelölte az egyéb választ, azzal, hogy ruha, játék egyéb, de mivel ez a kérdés csak a pénzadományokra vonatkozik, ezért ezt a választ nem kell figyelembe venni.
Barát, család által
20,0%
1,7% 33,0%
7,8% 3,5% 33,9%
Közösségi oldalon keresztül Híres, ismert ember által Személyesen megkeresték Reklámok, plakátok által Egyéb
12. ábra A támogatott alapítványokhoz vezető út Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
A következő kérdésem arra irányult, hogyan értesültek a válaszadók az általuk támogatott szervezetről. A válaszokat a 12. számú ábra mutatja. A közösségi oldalak elterjedésének köszönhetően, nem is olyan meglepő, hogy ezeken az oldalakon keresztül ismerték meg a legtöbben az általuk támogatott alapítványt. Ma már a legtöbb alapítvány rendelkezik Facebook profillal, hiszen tudják, hogy ezen az úton jutnak el leghamarabb az emberekhez, megoszthatják az emberekkel a munkájukat, könnyebben léphetnek velük kapcsolatba. Egyetlen válasszal maradtak csak le azok, akik barát illetve családtagjaik által értesültek kedvenc alapítványukról. Az emberek 20 %-a reklámok, plakátok segítségével ismerkedett meg az adott szervezettel. Úgy gondolom ezt a válaszlehetőséget leginkább azok választották, akik az adójuk 1 százalékát szokták felajánlani, hiszen arra az időszakra jellemző, hogy egy alapítvány plakátok, televízió, rádió vagy újság segítségével próbálja magára felhívni a figyelmet. A kitöltők 7,8 %-át keresték meg az alapítványok, hogy
34
kérjék a támogatásukat, míg híres ember csak 3,5 %-ot tudott befolyásolni. Az egyéb lehetőséget két ember jelölte meg. Az egyik saját maga kereste meg az ő általa támogatott alapítványt, míg a másik válasz az áruházláncok hirdetése volt. Mivel ez beleesik a reklámok, plakátok kategóriába, ezért ezt a választ oda kell sorolni.
(fő)
60 50
40 30 20 10 0
13. ábra A támogatások megoszlása a különböző célú alapítványok között Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
Érdekelt, hogy az emberek milyen alapítványok számára szoktak adományozni. Az eredményeket a 13. ábra mutatja. Két ember az „egyéb” lehetőséget jelölte meg. Még pedig ők a Magyar Rákellenes Ligát (egyesület) és a Tilos Rádiót támogatják. A szenvedélybetegeket segítő alapítványok és azok, akik semmilyen alapítványt nem támogatnak állnak megosztva az utolsó helyen 0,8 %-kal, őket követi a hajléktalanokat segítők 3,3 %-kal, és a környezetvédő szervezeteket támogatók 7,4 %-kal. A harmadik helyen a hátrányos helyzetű embereken segítők végeztek 13,1 %-kal, az első helyen pedig a gyermekeken segítő alapítványok 41 %-kal. Tizenegy szavazattal maradt csak le az állatbarát, fajtamentő alapítványok. A 14. ábrán az látható, hogy milyen negatívumok érték az embereket az alapítványokkal kapcsolatban. Ennél a kérdésnél is több választ jelölhettek meg a kitöltők. Szerencsére nagy arányban vannak azok, akiket semmilyen negatívumot nem tapasztaltak. Ez 40 főt jelent. Sajnos többen jelölték meg azt a lehetőséget, hogy az alapítványok nem tudtak 35
elszámolni a pénzbeli támogatásokkal. Ez köszönhető a médiának, ahol leginkább csak a rossz híreket közlik az adománygyűjtő szervezetekről, a pozitívumokról általában nem esik szó.
Nem tapasztalt még negatívumot 8,5% 1,6% 31,0%
Nem tudtak elszámolni a pénzbeli támogatásokkal
25,6% A tárgyi adományok eltűntek, nem az adott célra használták fel őket 33,3%
Nem lehet elérni őket telefonon, nem reagálnak az emailekre egyéb
14. ábra Az embereket ért negatívumok Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
A 4. fejezetben említett Gyermekrák Alapítvány és Zuschlag-ügy valószínűleg olyan mély nyomokat hagytak az emberekben, hogy nehezen fogják elfelejteni, hogy sok ilyen látszat alapítvány is létezik és soha nem fognak tudni teljesen megbízni az efféle szervezetekben. A válaszadók 25,6 %-a jelölte meg azt a választ, hogy a tárgyi adományok eltűntek, nem az adott célra használták fel. őket. Sajnos erre én is tudnék példát írni. Létezik Miskolcon is olyan szervezet, ahol a tárgyi adományokat, legfőképpen a ruhákat, nem a rászorulóknak adják, hanem a szervezet munkatársai kiválogatják és hazaviszik saját céljaikra. Ezt felháborítónak tartom, de úgy gondolom, nem létezik erre megoldás. Képtelenség ellenőrizni, hogy a ruhaneműket azok kapják-e meg, akiknek valójában szánták. Azt, hogy nem lehet elérni az alapítványokat telefonon vagy nem válaszolnak az emailekre, a válaszadók 8,5 %-a mellett, jómagam is tapasztaltam már. Nemcsak most, a szakdolgozatom készítése alatt, hanem már korábban is volt rá példa. Két kitöltő választotta az egyéb lehetőséget. Az egyikük azt írta, hogy a felkínált támogatásnak volt egy minimum díja és még a futárt is neki kellett volna fizetnie, mivel a támogatást elutalni nem lehetett. Sok ilyenről esetről hallottam már, hogy megszabják, mennyi adományt kell legalább adni. Véleményem szerint, aki igazán rászorul, az a kevésnek is örül és tisztában vannak azzal, hogy az emberekben ez visszatetszést kelthet. A másik válaszadó azt írta 36
negatívumnak, hogy a pénzbeli adományoknak csak kevés százaléka jut el a támogatottakhoz. Ez akár a „nem tudtak elszámolni a pénzbeli támogatásokkal” opcióhoz is kerülhetett volna. Ennél a kérdésnél beigazolódott az egyik hipotézisem, miszerint az embereket érte már valamilyen negatívum az efféle szervezetekkel kapcsolatban. Összevetve az eredményeket, 69 % érzi úgy, hogy már érte valamiféle negatívum, ami nagyon rossz eredménynek számít és a jövőben arra kellene törekednie az alapítványoknak, hogy ezt a számot csökkentsék. Utolsó kérdésem egy nyitott szöveges kérdés volt, ahol arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadók szerint, hogyan lehetne javítani az alapítványok megítélésén. Többen nem tudtak ehhez a részhez írni semmit vagy nem akartak, de az emberek nagy hányada segített a válaszaival. Ennek a kérdésnek az eredményeit, a következő, 4.2. alfejezetben fogom ismertetni. A hipotézisek igazolása
8. táblázat
Hipotézisek
Eredmény Lásd:
Az emberek nem bíznak meg az alapítványokban.
Igaz
9. ábra
Hamis
7. ábra
A legtöbb ember nem támogat egy szervezetet sem.
Hamis
8. ábra
Az emberek csak az adójuk 1 százalékát ajánlják fel.
Igaz
11. ábra
Igaz
14. ábra
Az
embereknél
meghatározó
szempont
a
bizalom
kialakításában a reklám és a rendszeres média jelenlét.
Az embereket érte már valamilyen negatívum az efféle szervezetekkel kapcsolatban Forrás: Saját kutatás alapján, saját szerkesztés
37
5. Következtetések, javaslatok Véleményem szerint az államnak kellene nagyobb figyelmet fordítani az alapítványokra. Különböző, kevésbé fontos területekről lehetne átcsoportosítani forrásokat ezekbe a szektorokba. Továbbá jobban kellene ellenőrizni az alapítványokat, hiszen sokan élnek vissza az állami támogatásokkal, nagyobb összegeket jogosulatlanul számolnak el. Ha idejében felszámolnák ezeket az alapítványokat, és helyettük másokat támogatnának, kevesebb szerv szűnhetne meg. Minden alapítványnak szüksége van a különböző technikai eszközökre, hogy tudják tartani a kapcsolatot a támogatókkal, más szervezetekkel és sikeresen tudjanak működni. Sok alapítvány olyan kevés pénzzel rendelkezik, főleg az alapításuk kezdetekor, hogy nem állnak a rendelkezésükre a megfelelő eszközök. Ebben nyújthatna segítséget az állam különböző támogatások formájában, hogy minden szervezet egyenlő eséllyel indulhasson az adományszerzés rögös útjain. Az internetnek köszönhetően viszont az ország akár minden háztartása megismerheti őket. A közösségi oldalaknak révén megismertethetik magukat a lakossággal, új támogatókat szerezhetnek, fenntarthatják a kapcsolatot velük, az új híreket közzétehetik, emellett különböző közösségi rendezvényeket szervezhetnek. Ilyen lehet például az alapítványi bál is. Itt általában a megvásárolt meghívóval rendelkezőknek lehet részt venni. Az alapítvány biztosítja az ételeket és italokat, a vendégeknek pedig lehetősége van megismerkedni más támogatókkal, vagy ha még újak, az alapítvánnyal. Az interneten keresztül felvehetik a kapcsolatot más szervezetekkel, együttműködéseket, partnerséget alakíthatnak ki velük. vagy akár vállalatokkal, akik megkönnyíthetik a szervezet életét. Segíthetnek építkezésben, a hulladék elszállításban vagy az alapítvány részére felajánlhatják a fölöslegessé vált élelmiszereket.
Segítséget
nyújthatnak
szállításban,
a
közösségi
rendezvények
helyszínének biztosításában, rendezvények lebonyolításában. Az alapítványoknak rendelkezniük kellene azonnali elérhetőséggel, ugyanis számos esetben nem lehet őket elérni telefonon, nem válaszolnak az e-mailekre. Persze lehet, hogy sok teendőjük mellett nincs ezekre idejük, de így sok ember számára hiteltelenné válnak. Az egyik legfontosabb eszköze a saját maguk megismertetésére pedig a reklám. Hirdethetik magukat az interneten, különböző honlapokon,
újságban, illetve a
buszmegállókban, villanypóznákon.
38
Azonban ha kedvezményezettekről van szó, a személyi jövedelemadó 1%-ának felajánlása előtti időszakában, a 2014. január 1-től hatályos szabályok szerint, a reklám és marketing célú tevékenységeire fordított együttes összege nem haladhatja meg a felhasznált összeg 10%-át, de legfeljebb 10 millió forintot.37 Érdemesebb lenne az emberek figyelmét jobban felhívni az adó 1 százalékok felajánlására, hiszen lehet, hogy sokan nem tudják, ha nem ajánlják fel, akkor az, az állam zsebébe kerül. Én személy szerint jobban szeretem, ha tudom, hogy biztosan jó helyre kerül az adóm egy százaléka, egy jó cél érdekében használják fel és ezzel segíthetek másokon. Érdemes viszont figyelni minden évben a Nemzeti Adó-és Vámhivatal honlapján közzétett listát a kizárt kedvezményezettekről és olyan szervezetet választani, aki jogosult a támogatásra. Az alapítványoknak ma már lehetőségük van adományvonalakat létrehozni. Ezt sok ember előszeretettel használja, hiszen sokan nem szeretnek pénzt utalni vagy messze vannak az adott alapítványtól és nem tudják nekik eljuttatni az adományokat. Ilyen adományvonal például az Adhat Vonal, amit a NIOK Alapítvány koordinál (Nonprofit Információs és Oktató Központ Alapítvány). Egy hívás vagy SMS 250 forintba kerül. A www.adhat.hu weboldalon keresztül megismerkedhetünk különböző adománygyűjtő szervezetekkel, ahol részletes leírást kapunk a céljaikról, tevékenységükről, elért eredményeikről, valamint, hogy a szervezet mire gyűjt jelenleg adományt. Ezek mellett megtekinthetőek a szervezet adatai, közhasznúsági melléklet, látható, hogy 1%-ot gyűjtő szervezetről van-e szó, ha igen, letölthető az 1 százalékos nyilatkozat, illetve ha van, az adományvonal száma és melléke is fel van tüntetve. Az adománygyűjtő perselyek kihelyezése már régóta bevett szokás. Amivel már mindenki találkozhatott, az a McDonald’s éttermekben kihelyezetett gyűjtőpersely, amivel a Ronald Mcdonald Gyermeksegély Alapítványt lehet támogatni. Az alapítvány célja, hogy lakhatást biztosítson olyan családoknak, akiknek beteg gyermeke van, és így a közelében lehetnek a kezelése alatt is, ezzel elősegítve a gyógyulást. A két magyarországi Ronald Mcdonald ház (budapesti és miskolci) már 7500 családnak segített. 38 Sok televíziós műsorban rendeznek olyan adásokat, ahol híres emberek játszanak pénznyereményért. Ezeket az összegeket fel szokták ajánlani egy alapítvány számára, ami nem csak nagy segítség az adott alapítványnak, de példát is mutatnak az emberek számára. Véleményem szerint több ilyen műsort kellene csinálni a televízióknak. A médián 37
1996. évi CXXVI. törvény, a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról, 7.§ (9), 38 mcdonalds.hu alapján, elérhető: www.mcdonalds.hu/tarsadalmi-felelossegvallalas/tamogatas, 2015. október 18.
39
keresztül lehetőségük van a szervezeteknek nagyobb támogatást elérniük, ezért örülnek az olyan lehetőségeknek, amikor meghívják őket televíziós műsorokba szerepelni. Ezek általában reggeli műsorok, ahol bemutatják a szervezetet, beszélnek a problémákról. Sokkal többet kellene foglalkozniuk alapítványokkal, bemutatniuk, hogy nemcsak olyan szervezetek vannak, amelyek nem a kitűzött céljuk érdekében alakultak, elherdálják a támogatásokat, hanem vannak pozitív példák is, akik valóban azért jöttek létre, hogy másokat segítsenek. Be lehetne például mutatni azt is, hogy milyen pozitív változások történtek például azután, hogy megkapták az adó 1 százalékából származó összeget. Ha több jó példa kerülne bemutatásra, egy idő után minden ember szívesebben adományozna, akár az adója egy százalékával is. Az alapítványok a hozzájuk befolyt összeg nagy részét reklámokra költik. Ha nem reklámoznák magukat, akkor viszont jóval kevesebb támogatás érkezne be hozzájuk. Ennek megoldására le lehetne csökkenteni a reklámozási díjakat az alapítványok számára. Ezzel akár milliókat is meg tudnának takarítani. A közösségi oldalaknak hála sokakhoz eljutnak a legújabb hírek az alapítványokkal kapcsolatban, könnyebben tudnak támogatásokat szerezni, támogatásgyűjtő akciókat is indíthatnak. A napokban indította útjára kezdeményezését a Pedigree is, amely tíz héten keresztül fog tartani. A Facebook oldalukon közzétesznek képet menhelyi kutyákról, akik egy-egy menhelyet képviselnek. Innentől kezdve az embereken a sor. A képre érkezett kedvelések (like-ok) számával arányosan kap az adott menhely szárazeledelt, így akár 150 kilogramm táppal lehetnek gazdagok a szerencsés szervezetek. Miközben írom ezeket a sorokat, a Rex Kutyaotthon Alapítványnak lehet segíteni a minél több csomag táp megszerzéséért. Az embereknek ez semmibe nem kerül, nekik viszont az életet is jelentheti. Az adományok megszerzésének egy másik módja a szponzorálás. A legtöbb alapítvány honlapján van egy külön fül, „támogatóink” névvel, ahol felsorakoztatják azokat a cégeket, amelyek valamilyen úton-módon támogatják a szervezetet. A szponzorálás általában abból áll, hogy a cég támogatja az alapítványt pénzzel, tárgyi adományokkal vagy esetleg építkezéseknél, felújításoknál segít. Cserébe a szervezet eseményein reklámozzák a céget, a támogatók között szerepeltetik őket, lehetőségük van találkozni más cégekkel, helyi tisztségviselőkkel, ismert emberekkel az alapítvány rendezvényein, a céget vagy a cég termékeit reklámozhatják, akár a szervezet honlapján keresztül is vagy bemutatkozási,
40
árusítási lehetőséget biztosíthatnak a cég számára az alapítvány által rendezett eseményeken, találkozókon. 39 Azért, hogy több támogatást szerezzenek az alapítványok, arra van szükség, hogy programokat szervezzenek. Ezek lehetnek családi napok vagy különböző rendezvények. A Miskolci Állatsegítő Alapítványt hoznám fel példaként, hiszen ők aktívan részt vesznek ilyen eseményeken és szerveznek is. Létrehozták a „kutyagolás” névre keresztelt eseményt is, amelyre minden hónap második vasárnapján van lehetőség a menhelyükön. Gyakran száz ember is kilátogat a menhelyre ilyenkor, kiviszik sétálni a kutyákat, hogy ezzel segítsenek nekik, hogy mozogjanak és megfeledkezzenek a sivár kennelekről. A MÁSA ilyenkor
rendez
kirakodóvásárt,
ahol
vásárolhatnak
a
látogatók
különböző
ajándéktárgyakat, a pénzt az alapítvány a működésükre fordítja. Véleményem szerint többször meg lehetne rendezni, hiszen nagy igény van rá az emberek részéről is és rengeteg adomány érkezik ilyenkor hozzájuk. Szinte senki nem megy üres kézzel, pedig nem várják el a MÁSA dolgozói. Az Állatok Világnapja alkalmával megrendezett összejövetelen is találkozhatunk velük minden évben. Itt is vásárolhatunk tőlük vagy akár karácsony közeledtével is, hiszen a belvárosban megtalálhatóak mindig. A kérdőívem utolsó kérdésében azt kérdeztem az emberektől, hogy szerintük mivel lehetne javítani az alapítványok megítélésén. Szinte mindenki azt írta, hogy szigorúbban kellene elszámoltatni az alapítványokat, többet és jobban kellene ellenőrizni őket, annak érdekében, hogy kiszűrjék a sok látszat alapítványt. Volt, aki azt írta, ha csak egy kis hiba is van, azonnal számolják fel a szervezetet. Ezt nem feltétlenül tartom jó ötletnek, hiszen emberek vagyunk, a hiba bármikor megeshet, és ha például egy alapítvány nem fizeti a számláit, az nem biztos, hogy azért van, mert nem akarják vagy magáncélra használják fel az adományokat, hanem mert nem tudják fizetni. Abban az esetben viszont azonnal számolják fel, ha bizonyítottan nem a szervezet céljaira használják fel a kapott támogatásokat. Ezzel kevesebb alapítvány működne, de azok megbízhatóak lennének, így nyugodt szívvel adományozhatna bármelyik számára mindenki. Volt, aki azt javasolta, hogy legyen egy nyitott fórum, ahol az emberek leírhatják véleményüket a szervezetről, legyen az akár pozitív, akár negatív. Ezt nem tartom rossz ötletnek, viszont az interneten keresgélve találhatunk különböző fórumokat, ahol mások megosztják tapasztalataikat. Sok szervezet szokott a közösségi oldalakon kapott hozzászólásokra reagálni, legyen az akár jó, akár rossz megjegyzés. Ezt kellene átvenni mindenkinek, hiszen ezzel sok támogatót
39
Csizmár G.- Nemoda I.: Hogyan szerezzünk pénzt? KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest
41
szerezhetnének. Egy ember véleménye szerint, az összes egyfajta tevékenységet folytató szervezetnek össze kellene olvadnia, így hatékonyabban végezhetnék a munkájukat. Ezzel a megoldással kevesebb szervezet lenne, de a támogatás az eddigiek sokszorosa lenne. Ezen úgy gondolom, érdemes lenne elgondolkodni, viszont nem tudom, hogy tudnának együttműködni a szervezetek tagjai. Sok szervezet munkáját figyelemmel kísérem, és az a tapasztalatom, hogy sok alapítvány nem tud együtt dolgozni a másikkal vagy inkább nem is akar. Nehéz lenne így sikeresen véghezvinni ezt az ötletet, viszont ha életbe lépne valaha ez a megoldás, úgy lehetne kiküszöbölni az efféle problémákat, hogy azokat az alapítványokat, akik nehezítik mások életét, ki kell zárni azonnal. Egy civil szervezet dolgozója szerint több állami támogatásra lenne szükség, ezáltal több pénz jutna a marketing tevékenységükre is, amivel növelni tudnák a támogatók létszámát. Már említettem korábban én is, hogy ez lenne az elsődleges megoldási javaslat az alapítványok működési problémáira, hogy az állam egy kicsit is több figyelmet fordítson rájuk. Több javaslat érkezett arra vonatkozóan, hogy az alapítványok minden adata legyen nyilvános, tegyék közzé a számláikat, és hogy mire használták fel az adományokat. Valóban ez lenne az egyik legfontosabb, viszont attól, hogy közzéteszik a fontosabb dokumentumokat, nem biztos, hogy megbízható szervezetről van szó. Példakánt megemlíteném a Daganatos.hu Alapítványt, amelynek honlapján (www.daganatos.eu) megtalálható minden olyan dokumentum, amely szükséges ahhoz, hogy az emberek megbízzanak bennük. Közzéteszik a közhasznúsági jelentéseket, a kuratóriumi döntéseket és közleményt, az adózó rendelkezése szerint a kedvezményezett részére átutalt összeg felhasználásáról is, azonban utána olvasva ennek a szervezetnek, találtam egy cikket az origo.hu-n, amely arról szól, hogy két gyermekmentéssel foglalkozó alapítvány közel egy milliárd forinthoz jutott támogatásából, csak 68 millió forint jutott el a gyerekekhez. Az egyik szervezet a Daganatos.hu Alapítvány. A számláikat zárolták is, de ezek alapján valóban nehéz megbízni egyetlen szervezetben is.40 A megoldás az lenne, ha közzétennék a számlákat, és nem csak a közüzemi számlákra gondolok, hanem például az orvosi számlákra, csináljanak minden hónapban összesítőket, hogy lássa mindenki, hogy tényleg arra fordítják a kapott támogatásokat, amire valóban kell. Azok alapján, amiket olvastam, sajnos a beteg gyerekeken segítő alapítványok azok, akiket még jobban kellene ellenőrizni, hiszen a csalók jól tudják, hogy a legtöbb pénzt a beteg gyerekeknek küldik. 40
origo.hu alapján, http://www.origo.hu/itthon/20131115-egyszazalekos-alapitvanyok-gyermekrakdaganatos-hu-egyutt-a-leukemiaert.html , 2015. október 24.
42
Sok szervezet csak az adó 1 százalékának időszakában aktív. „Rendszeres tevékenység nélkül a szervezet ismertsége, elismertsége és támogatottsága is nehezen biztosítható. Évente egyszeri jelentkezésnél több kell, a lehetséges támogatók körében folyamatossá kell tenni azt az érzést, hogy a szervezet által képviselt és végzett tevékenység hasznos, fontos, és az adomány jó ügyhöz járul hozzá.” (Bódi, 2002, 36. old.)
43
6. Összefoglalás Dolgozatomban a magyarországi alapítványok működése során felmerülő nehézségekkel foglalkoztam. Célom az volt, hogy megtaláljam, milyen problémák léphetnek fel a szervezetek életében, illetve megoldási javaslatokat tegyek, annak érdekében, hogy sikeresen működhessenek. A teljes átláthatóság érdekében bemutattam a közhasznú szervezetek különböző típusait, ismertettem a legfontosabb fogalmakat, valamint, hogy mik a közhasznúsággá válásnak a feltételei.
Táblázat
segítségével megmutattam különböző
közhasznú szervezetek
magyarországi megoszlását, az alapítványok magyarországi megoszlását megyénként, ami alapján megfigyelhető egy lassú csökkenés, bár néhány megyében növekedés látható. A KSH táblázatainak segítségével szemléltettem Magyarország alapítványainak bevételeit, a szervezetek működése szerint, azaz, hogy az adott alapítványnak bevételei, kiadásai vannak; pénzt gyűjt, és nincs kiadása; tartalékokból él, és csak kiadása van; valamint pénz nélkül működik. A táblázat alapján megfigyelhető volt, az alapítványok összes bevétele, megoszlása, és egy szervezetre jutó bevétele, valamint a bevételi forrás, azaz, hogy milyen forrásból jutott hozzá az alapítvány a támogatásokhoz. Ezeken kívül foglalkoztam a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel, amiknek úgy gondolom, hogy mi, fogyasztók sokat köszönhetünk, hiszen képviselik az érdekeinket a vállalatokkal szemben. Primer kutatásom során egy kérdőív segítségével megmutattam a civil emberek adományozási szokásait, és hogy mi alapján támogatnak egy alapítványt. Érdekelt, hogy milyen negatívumok érték őket az alapítványokkal kapcsolatban, illetve megkértem őket, hogy tegyenek javaslatot arra, hogyan lehetne javítani az alapítványok megítélésén. A legtöbb ember szeretné, ha jobban ellenőriznék a megfelelő szervek ezeket az alapítványokat, annak érdekében, hogy csak a megbízható, korrekt szervezetek működhessenek Magyarországon, akik valóban a kitűzött célért dolgoznak, és arra is áldozzák a befolyó támogatásokat. Olyan megoldási javaslatokat tettem, amelyek segítségével csökkenteni lehetne a szervezetek problémáit. Véleményem szerint az államnak jobban kellene figyelnie ezekre a szervezetekre, több támogatást nyújthatnának részükre. Például ha nem rendelkezik a szervezet a szükséges kommunikációs eszközökkel, segítsenek ezek beszerzésében, hiszen ezek nélkül nem lehet sikeresen működtetni egy alapítványt. Javasoltam, hogy az 44
adománygyűjtő szervezetek hozzanak létre adományvonalakat, hiszen ezen keresztül könnyebb elküldeniük a támogatást a civil embereknek. A marketing tevékenységükre minden alapítványnak jobban oda kellene figyelnie. Nemcsak az adó 1 százalékának kampányakor, hanem az év többi részében is, hiszen ez fontos annak érdekében, hogy fenntartsák az emberek érdeklődését. A reklámozás viszont rengeteg pénzbe kerül, ezért lenne szükség ezek támogatására, legfőképpen az állam részéről. Az alapítványoktól kevesebb pénzt kellene elkérni a reklámozásért, akár televíziós reklámról, akár plakátokról van szó, hiszen bevételük nagy százalékát költik el erre. A gyűjtőpersely kihelyezése mindenki számára lehetséges, mégis kevés alapítvány él vele. Pedig minden második ember dob adománygyűjtő perselybe, még ha csak pár forintot is, az is nagy segítség bármely alapítvány számára. A televíziós műsorokban is többet kellene beszélni ezekről a szervezetekről, felhívni a figyelmet az alapítványok elért eredményeire, valamint, hogy mire használták fel a kapott támogatásokat. Az alapítványoknak lehetősége van szponzorokat keresni. Általában csak annyit kérnek cserébe, hogy reklámozzák a céget, ők viszont sokszor nem kevés adománnyal segítik a szervezet működését. Ha több programot szerveznének az adománygyűjtő szervezetek, több ember is ismerné meg őket, több támogatáshoz juthatnának. Lehetőségük van kirakodóvásárt csinálni, ahol a megvásárolt termékekből befolyt összeget az alapítvány sikeres működése érdekében felhasználhatnák. Megoldás lehetne még az azonos tevékenységet végző szervezetek összeolvadása. Így nem kellene annyi szervezetet ellenőrizni, hiszen jóval kevesebb lenne, és sikeresebben is működhetnének, ha összefognának a cél érdekében. A szakdolgozatommal szerettem volna segíteni, hogy a magyarországi alapítványok könnyebben megoldhassák a problémáikat, valamint megmutatni, hogy nem minden alapítvány egyforma.
45
7. Irodalomjegyzék Könyvek: 1. Balogh, V. et al. (2010): Magyar fogyasztóvédelmi és reklámjog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2. Bocz, J. (2009): A nonprofit szektor strukturális átalakulása Magyarországon. A magyar nonprofit szektor az 1990-es évek elejétől a 2000-es évek közepéig című Ph.D. értekezéséhez, Budapest 3. Bódi Gy. (2002): Hogyan szerezzük meg az állampolgárok adójának 1 %-át? Adókedvezmény,
átengedett
bevétel,
vagy
állampolgári
szavazat?,
KJK-
KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 36. o. 4. Bódi, Gy. et. al. (2012): Változó civil világ. Kézikönyv civil szervezetek számára, CompLex Kiadó Jogi és Üzleti Tartalomszolgáltató Kft., Budapest 5. Bognár Piroska (2006): A nonprofit társaságok, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 6. Csizmár G. – Nemoda I. (2001): Hogyan szerezzünk pénzt? Adománygyűjtési tanácsok nonprofit szervezeteknek, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 7. Győrffy, G. (1995): A nonprofit szervezetek ismérvei és tevékenységük. Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára, NIOK-Soros, Budapest, 21.o. 8. Kákai László (2009): Kik is vagyunk mi? Civil szervezetek Magyarországon, Publikon Kiadó, Pécs 9. Lomnici, Z. (2005): Az alapítványok és a közalapítványok, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 10. Petrik, F. (1997): Polgári jog – kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft., Budapest 11. Salamon L.M. et al. (2003): A civil társadalom „világnézetben”, The Johns Hopkins University Institute for Policy Studies, Center for Civil Societ Studies, Baltimore, USA
46
Internetes hivatkozások 1. A 2014-es adóév tapasztalatai – sajtótájékoztató In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlap,
2015.
szeptember
16.
https://www.nav.gov.hu/nav/sajtoszoba/hirek/A_2014_es_adoev_tapas20150916.ht ml?query=szja+2014 (letöltés: 2015. október 13.) 2. A közhasznú társaság és közhasznú szervezet fogalma In: Híd Európában Közhasznú Egyesület honlap, http://www.hidegyesulet.hu/nonprofit/2007_2_1518o.php (letöltés: 2015. szeptember 3.) 3. A közhasznú szervezetek létrehozása és működése In: Cégvezetés, A cég- és intézményvezetők lapja honlap, 2005. október 1. http://cegvezetes.hu/2005/10/akozhasznu-szervezetek-letrehozasa-es-mukodese (letöltés: 2015. augusztus 31.) 4. Alapítvány vagy Egyesület?
In: Nonprofit.hu honlap, 2014. július 16. (letöltés:
http://www.nonprofit.hu/tudastar/alapitvany-vagy-egyesulet
2015.
augusztus 31.) 5. „Ami most történt az maga a csoda” In: Borsod Online honlap, 2013. augusztus 10. http://www.boon.hu/ami-most-tortent-az-maga-a-csoda/2334053 (letöltés: 2015. október 22.) 6. A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai (rendelkezés az adóról) 2015. In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlap, http://www.nav.gov.hu/data/cms355942/55_A_tarsasagi_ado_kedvezmenyezett_cel okra_torten__felajanlasanak_szabalyai.pdf (letöltés: 2015. szeptember 25.) 7. Elkötelezetten
a
családok
támogatásáért
In:
Mcdonald’s
honlap,
http://www.mcdonalds.hu/tarsadalmi-felelossegvallalas/tamogatas (letöltés: 2015. október 18.) 8. Fogalmak
In:
Civil
Információs
Portál
honlap,
2014.
március
15.
http://civil.info.hu/fogalmak (letöltés 2015. szeptember 4.) 9. Fogyasztók által gyakran feltett kérdések és válaszok In: Békéltető Testületek – Fogyasztói
vitarendezés
másként
honlap,
http://www.bekeltetes.hu/index.php?id=fogyasztok_altal_gyakran_feltett_kerdesek _es_valaszok (letöltés: 2015. szeptember 12.) 10. Fogyasztóvédelem In: Ügyintézés Kormányzati Portál honlap, 2013. október 10. https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410007/Fogyasztovedelem20091202.ht ml/RatingWindow;jsessionid=14AE35C6B5E289321928E19903CF1A5A.portal21 47
?struts.portlet.mode=view&struts.portlet.action=%2FratingPortlet%2FrenderDirect &action=e&windowstate=normal&struts.portlet.eventAction=true&mode=view&u gy=nkfogyvinf.html (letöltés: 2015. augusztus 1.) 11. Fogyasztóvédelmi társadalmi szervezetek In: Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlap, http://szmm.gov.hu/main.php?folderID=1139&articleID=32429&ctag=articlelist&i id=1 (letöltés: 2015. augusztus 2.) 12. Garai István, 25 éve a fogyasztókért – Fogyasztóvédelem civil szemmel - Civil szervezetek szerepe, működésük tapasztalatai a fogyasztóvédelemben In: Országos Fogyasztóvédelmi
Egyesület
honlap,
2007.
http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/publikaciok/garai.html
augusztus (letöltés:
29. 2015.
augusztus 3.) 13. Közlemény a 2015. rendelkező évben tett, szja 1%-os felajánlásokból történő részesedésből kizárt civil kedvezményezettek nevéről, adószámáról, székhelyéről és a kizárással érintett rendelkező évről In: Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlap, 2015.
október
http://www.nav.gov.hu/nav/szja1_1/kizart_civil_kedvezmenyezettek
8. (letöltés:
2015. október 13.) 14. Már nem csupán a természetes személy tekinthető fogyasztónak In: Origo honlap, 2012. augusztus 16. http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20120816-mar-nem-csupana-termeszetes-szemely-tekintheto-fogyasztonak.html (letöltés: 2015. augusztus 2.) 15. MÁSA: Vészhelyzet elhárítva In: Borsod Online honlap, 2015. augusztus 25. http://www.boon.hu/masa-veszhelyzet-elharitva/2901980 (letöltés: 2015. október 22.) 16. Mi történik a beteg gyerekeknek gyűjtött pénzzel? In: Origo honlap, 2013. november 11. http://www.origo.hu/itthon/20131115-egyszazalekos-alapitvanyokgyermekrak-daganatos-hu-egyutt-a-leukemiaert.html (letöltés: 2015. október 24.)
48
8. Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: Az egyesületek száma Magyarországon 2009-2012 között, 10. oldal 2. ábra: A közhasznú társaságok száma Magyarországon 2009-2012 között, 20. oldal 3. ábra: A közalapítványok száma Magyarországon 2009-2012 között, 21. oldal 4. ábra: A köztestületek száma Magyarországon 2009-2012 között, 22. oldal 5. ábra: A kérdőívet kitöltők összetétele életkor szerint, 29. oldal 6. ábra: Bizalmi szint 1-10-ig terjedő skálán, 30. oldal 7. ábra: A bizalom kialakításában meghatározó tényezők, 31. oldal 8. ábra: A támogatások módjai, 31. oldal 9. ábra: A támogatások hiányának okai, 32. oldal 10. ábra: A támogatások gyakorisága, 33. oldal 11. ábra: Pénzadományozási módok, 33. oldal 12. ábra: A támogatott alapítványokhoz vezető út, 34. oldal 13. ábra: A támogatások megoszlása a különböző célú alapítványok között, 35. oldal 14. ábra: Az embereket ért negatívumok, 36. oldal 1. táblázat: Hipotézisek, 6. oldal 2. táblázat: Az alapítványok megoszlása megyénként 2009-2012 között, 14. oldal 3. táblázat: Alapítványok száma, bevételei, bevételi forrásai 2009-2013 között, 15. oldal 4. táblázat: Adó 1% toplista 2013-ban, 24. oldal 5. táblázat: Adó 1% toplista 2014-ben, 25. oldal 6. táblázat: Adó 1% toplista 2015-ben, 26. oldal 7. táblázat: A kérdőív tartalmi felépítése, 28. oldal 8. táblázat: A hipotézisek igazolása, 37. oldal
49
9. Summary In this thesis I dealt with the problems of the Hungarian Founations which arise during their daily functional activities. The aim was to discover what kinds of problems these are and provide solutions in order to improve the effectiveness of the foundations. When gaining a complete view, the different types of the non-profit organizations were presented and the most important definitions were determined which are necessary for a group to become a non-profit entity. The distribution of the diverse non-profit organizations in Hungary is presented and the Hungarian Foundations per country were clustered. In this study it can be observed that in several counties the number of these non-profit organizations is decreased however is few counties there are some increasing trends. Based on the KHS source, the income of the Hungarian non-profit organizations is shown according to their acting fields. Due to the income they can be devided into the following groups: a) there is income but no expenses, b) no income, the expenses are covered purely by savings c) the organization functions without money. The total income and its distribution of these foundations are summarized. This overview gives indications about the incomes per organization and the source of these incomes. Furthermore, the civilian consumers associations were studied because according to me, the consumers can be thankful to these associations as they protect the interest of the consumers against the different companies. Based on my primary investigation a questionnaire was build to explore the behavior of the civil people when giving donations and get more inside about their choice when selecting the foundations for dedicated donations. I was interested in what kinds of negative experience they met when getting in contact with the foundations. It was also asked them to provide suggestion how to improve their assessment. Many people want that the foundations would be controlled by the proper authorities and only the trustable ones may function which realizes the given target by the donations of the society. I aimed to provide suggestions that would help to solve the problems of the Hungarian Foundations. My opinion is that the governmant should pay more attention for these foundations and have to provide more subsidies for them. For instance, if the organization has no enough facility for communication tools, the governman would be able to help for the acquisition of such tools as without them the foundations cannot operate effectively. 50
I proposed that the fundraising organizations should establish donation lines by which the donating procedure itself would be easier, Above this, it is also more favorable among the civil society. The foundations should pay also more attention for its marketing activities, It is valid not only in the period of the 1% tax campaign but also during the entire year. To reach success it is crucial to keep on continuous level the interest of the people. The advertisement cost enormous money therefore it is necessary for the foundation to get support from the government. As significant amount of the foundations’ income is translated into marketing and advertisement, the government should request less contribution from them for advertising either via television or in a poster form. The placement of collecting bush is available for everyone however many cases it is not applied. Due to statistics, each second person donates some money in a collecting bush. Even if it is only few forints, these little donations can be very helpful for the foundation. In the television programs there organizations should receive more attention where the awareness on their achievements must be raised. The positive experiences and the gained results must receive more attention in the media, as many cases only the negative issues are in the focus. Therefore for the people do not dare to donate any fundraising activities. The foundations have the possibility to search for sponsors. As a reward, the companies ask them to advertise their activities or goods. In many cases, the companies donate the doundations with serious amount of money. If the fundraising organizations established more programs, more people would get in contact with them hence their donations would arise. For instance, they could organize a flea market where the money, collected from selling of the second hand goods, would be used for improved functioning of the foundations. Other possibility is to merge the given foundations. This step would make possible a simplified managing system as less number of foundations should be controlled by the authorities. They would be more effective as they could reach their target with a joint force. The aim of my thesis was to improve the effectiveness of the Hungarian Foundations and to help finding solution for their problem. Above this, I targeted to provide clarification how civil people can trust in these organizations against many negative experiences as there are still many trustable foundations.
51
10. Mellékletek 1. számú melléklet: Interjú Kisfalvi Nyinával, a Miskolci Állatsegítő Alapítvány elnökével Forrás: boon.hu alapján, elérhető: http://www.boon.hu/ami-most-tortent-az-maga-acsoda/2334053, 2015. október 22.
Riporter: Minden nap beszámoltál róla, hol tart az adománygyűjtés, így napok óta tudjuk, hogy összegyűlt a pénz, sőt! Kisfalvi
Nyina:
A
legfrissebb
kimutatás
szerint
1.890.000
forint
érkezett
magánszemélyektől, a legnagyobb befizetés 580 ezer forint volt. Emellett 840 ezer forintot kaptunk cégektől, a legnagyobb befizetés 500 ezer forint volt. És mintegy 978 ezer forintnyi felajánlás érkezett külföldről. Emellett a hétvégi bolhapiacon 215 ezer, a Sparos akcióból pedig 60 ezer forint gyűlt össze. R: Mire elég ez? K. Ny.: Amellett, hogy rendezni tudtuk/tudjuk a közterheket, elvégeztettük a szükséges javításokat és levizsgáztattuk a kutyamentésben használt autót. A közterhek rendben vannak, ez a lényeg, ehhez kértük a segítséget. Ez ugyanis elengedhetetlen ahhoz, hogy megkapjuk az 1 százalékos felajánlásokat. Mivel a kértnél jóval több érkezett be a számlánkra, így az egyéb elmaradásokból is sikerül törlesztenünk. Rendeztünk például egy 300 ezer forintos áramszámlát, a telefonszámlákat és a rágcsálóirtást is. R: Akkor most kánaán? K. Ny.: Szó nincs arról, hogy dőzs lenne, ilyen soha nem is volt nálunk! Csak visszaálltunk a rendes kerékvágásba. Az elmúlt években rendre úgy terveztük meg a fejlesztéseket és az elvégzendő feladatokat, hogy valamennyi hiányzott a szükséges összeghez, de mindig optimistán álltunk a dolgok elé, és úgy gondoltuk, hogy sikerül majd összeszedni a hiányzó pénzt. Ránk valóban igaz az a mondás, hogy merünk nagyot álmodni. Így valósulhatott meg az új telephelyen az első, majd pedig a második kennel sor is, és így lehetséges, hogy töretlenül tudunk működni. Amikor segítséget kértünk, a kollégád azt kérdezte, miben reménykedünk. Azt mondtam neki: lehet, hogy nagy tanulság
52
lesz, de én úgy érzem, meg tudjuk oldani ezt a helyzetet is. Azzal, hogy segítséget kértünk, bízom benne, hogy beindul az összefogás. R: Máskor is voltatok ilyen nehéz helyzetben? K. Ny.: Sokszor voltunk bajban, de nagyon sokan szeretnek és támogatnak minket. Július 22-én tettük fel a Facebookra a segélykiáltást. Azt gondolom, minden vállalkozásban és magánéletben van egy pont, amikor még vissza lehet fordítani a dolgot. Nekünk ez volt az a pillanat. A számlánkon már inkasszó volt, miközben a júliusi mellett még az augusztusi és a szeptemberi közterheket is be kell fizetnünk ahhoz, hogy hozzájussunk a felajánlásokhoz. R: Sikerült. K. Ny.: Hívott egy mozgáskorlátozott hölgy a segélykiáltás közzététele után pár nappal, hogy biztosan megvan már a teljes összeg, de ő szeretne felajánlani tízezer forintot, csak nem tud utalni, mi módon juttathatja el hozzánk a pénzt. Megdöbbent, amikor mondtam, hogy bár nem néztem még aznap a számlánkat, de tudomásom szerint ő az első felajánló. Erre mondta, hogy van egy vésztartaléka, és ha nem jönne össze a pénz, szívesen kölcsönadja nekünk. A beszélgetésből kiderült, hogy mindent tud az elmúlt 10 évünkről, figyeli a velünk kapcsolatos híreket. Ígértem neki, hogy küldök csekket, de ez volt az a nap, amikor beindultak a segítséget nyújtók, és olyan sok telefonhívást kaptam, és annyi felé kellett intézkednem, hogy megfeledkeztem róla. Pár nappal később szemrehányóan hívott fel, nem győztem tőle bocsánatot kérni. Azóta már a köszönőlevelünk is ott van nála. R: Mitől pöröghettek fel az események? K. Ny.: Az Északban megjelent interjú után kaptunk egy telefonhívást az egyik országos kereskedelmi tévécsatornától. Ők is bemutatták a problémánkat. R: Drasztikus címet adva a riportnak. K. Ny.: Lehet, hogy kissé durvának tűnt, de nem rugaszkodott el a valóságtól. Mert egy alapítvány ellehetetlenül, ha nem tudja fizetni a béreket és járulékokat, a rezsit, a szállítói számlákat és az állatorvosi költségeket. És hiába megoldott a kutyák élelmezése, ha az összes többi feltétel hiányzik, akkor be kell zárni a menhelyet. Ami akár a kutyák elaltatását is jelentheti. 53
R: Az egyik beszélgetésünkkor mondtad, hogy üzeneteket is küldtek a felajánlásokkal. K. Ny.: „Összefogás indul.” „Remélem, kitartotok.” „Üdvözlet a kutyáknak.” „Egy kis segítség a csapatnak.” Csak néhány, ami hirtelen eszembe jutott a sok közül. Hogy hány felajánlónk volt összesen? Nagyon sok. Azt hiszem elég csak annyit mondani, hogy 365 ezer forint 500 és 1000 forintokból jött össze. R: Hogy kerültetek ebbe a helyzetbe? K. Ny.: Maximálisan igyekszünk kényelmet biztosítani a kutyáknak, éppen ezért eredetileg 1 kennelbe 2 kutyával számoltunk, de sajnos egyre több kedvencet raknak ki az utcára. 2010-ben befejeztük az építkezés első fázisát, majd 2011-12-ben megépítettük a második kennel sort is. És egyszer csak azt vettük észre, hogy ugrásszerűen megnőtt a leadott kutyák száma. Szomorú emberi történetek állnak mögötte. Sok bedőlt lakáshiteles hagyta magára a kutyáját, és a gazdasági nehézségekhez jött utóbb a kötelezően bevezetett chip. Mindezek miatt a 200-250 férőhelyen lassan egy éve százzal több kutya él. R: Előre megmondtátok, hogy a chip miatt megnő majd a magára hagyott kutyák száma. K. Ny.: Sajnos nem tévedtünk. Amellett, hogy érzékeljük a chip előnyeit, mert sok elveszett kutyus kerülhet ennek köszönhetően haza, sokan nem tudták vállalni ezt a költséget. Ezzel azonban nem számoltunk, nem számolhattunk, így a költségvetésünket sem erre terveztük, viszont ezt a terhet cipeljük magunkkal már hónapok óta. És sajnos az utóbbi időben erősen megcsappant az adományozói kedv, azaz az egyébként is szűkre szabott büdzsét nem sikerült oly mértékben növelni, mint amennyire kellene. R: Hogy kellene működnie? Nyugaton hogy működik? K. Ny.: Nyugaton teljesen más e téren is az emberek gondolkodása. Csak az tart kutyát, aki valóban vállalni tudja, hogy 10-15 éven keresztül gondoskodik róla jóban-rosszban, lesz elég pénze az etetésére, az orvosi ellátására, akkor is, ha beteg lesz a kutya, és lesz elég ideje rá, hogy foglalkozzon vele. Nálunk, ha egy kutyának komoly baja van, sajnos sokan nem viszik orvoshoz, vagy ha el is viszik, és kiderül, mi a baja és mennyi költséggel járnak a kezelések, igyekeznek megszabadulni az állattól. És nehogy azt hidd, hogy csak a keverék kutyáktól, került már hozzánk méregdrága divatkutya is, mert beteg volt és kidobták a kedves gazdik. De nemcsak mi szenvedünk ettől, általában igaz, hogy
54
túlterheltek a hazai menhelyek. Ha megnyitnánk a kapukat, egy hét alatt 6-700-ra nőne az állományunk.
R: Hogy lehet ezt kezelni? K. Ny.: A születés szabályozásával. Azokat a kutyákat, amelyeket nem tenyésztésre tartanak, ivartalanítani kellene. Vagy, aki nem ivartalanítja a kutyáját, fizessen utána ebadót. Lehet, hogy drasztikusan hangzik, de lassan kezelhetetlenné válik a probléma. Azt pedig senki nem szereti hallani a híradásokban, hogy elaltatják a kutyákat, mert már nem férnek el. R: Hogyan kezdődött mindez? K. Ny.: Mindig is sok kutyám volt, általában 3-4 lajkával éltem együtt. Aztán kaptam egy óriási pofont az élettől: diagnosztizáltak nálam egy autoimmun betegséget, amivel nem jósoltak hosszú életet nekem. Megrettentem, hogy mi lesz a kutyáimmal, akiket nagyon szeretek? Ekkortól motoszkált bennem a gondolat, s amikor becsengetett hozzánk egy nő, hogy egy állatmenhely létesítéséhez keres szponzorokat, tudtam, hogy rá vártam. R: Ki volt ő? K. Ny.: Simófiné Kádas Szilvia, aki hozzám hasonlóan dr. Gulya Angéla állatorvoshoz hordta a kutyáit. Angéla is csatlakozott hozzánk, és Szentpéteri (ma már Lenkey) Ibolyával együtt négyen kezdtük el megvalósítani a terveket. Egy Bohóc nevű kutya volt az első, akit megmentettünk. Saját menhelyünk nem volt, egy állatbaráttól kaptunk egy területet, ahol gondoskodhattunk a kutyákról. Tízről, húszról, majd egyre többről. Két év adománygyűjtés után tudtuk megvenni a pingyomi telephelyet. Majd sikerült bekerülni egy országos tévéműsorba, így figyeltek fel a céljainkra, s ennek köszönhetően lett egyre több támogatónk. Mire mindent megoldottunk, kiderült, hogy suvad a terület. Először nem aggódtunk a fél centis repedés miatt a földben, de folyamatosan nőtt és a geológusok azt mondták, hogy nem lehet megállítani. Nagyon elkeseredtünk, mert rengeteg munkát öltünk bele. Egy hosszú folyamat végén jutottunk el odáig, hogy kaptunk egy új területet az önkormányzattól, a mostanit. Közben Szilvi és Ibolya kivált, maradtunk ketten Angélával, aki aggódott, hogyan csináljuk tovább, de mondtam neki, semmi gond, te viszed az állatorvosi részt, én meg a többit. Szerencsére olyan kollegáink vannak, akik mindent a menhely érdekébe rendelnek alá, és találtunk olyan támogatókat, akikre mindig számíthattunk. Sokszor volt, hogy kilátástalannak éreztük a helyzetet, de az emberek 55
szeretete és az összefogás mindig átlendített a nehézségeken. Mint most is. Számítottunk a segítségre, számítottunk az adományokra, de ami megtörtént velünk, az maga a csoda. Amiért nem győzünk köszönetet mondani. És ami megerősíti bennünk, hogy fontos, szükség van arra, amit csinálunk.
56
