Az alábbi tanulmányt az ORTT megbízásából az Aktív Társadalom Alapítvány készítette. A kutatás témája a televíziókban sugárzott reggeli magazinműsorok egyes jellegzetességeinek kvalitatív és kvantitatív, leíró-magyarázó jellegű elemzése volt. Reggeli magazinműsor valamennyi országos sugárzású televíziós csatornán fellelhető. Kutatásunk során arra voltunk kíváncsiak, hogy az egyes csatornákon látható saját készítésű reggeli háttérműsorok milyen típusokba rendezhetők, vagyis azonosíthatók-e olyan jól elkülöníthető közös vonások e műsorokban, melyek alapján tipizálásuk is lehetséges. A „típuskészítés” során figyelmen kívül hagytuk a híreket, híradó jellegű műsorelemeket, mivel ezek minden televíziós csatorna reggeli műsorának szerves részei, sőt, a hírek jellegükben is hasonlóak. Minden csatornán félóránként láthatók hírek, átlagosan 5-10 perc időtartamban. Kutatásunk másik vezérfonala az volt, hogy a kialakított típusok alapján egy-egy televíziós csatorna „alapkaraktere” leírhatóvá váljon. Hipotézisünk szerint ugyanis a reggeli magazinműsorok, melyek terjedelmüket tekintve a leghosszabb saját készítésű műsoroknak tekinthetők, sajátos terepet képeznek a csatornák önkifejezésének, önmeghatározásának. Noha e csatornák más, saját készítésű műsoraival e kutatás során nem hasonlítottuk össze a reggeli háttérműsorokat, így nem állíthatjuk, hogy a reggeli műsorokban kirajzolódó „önképek” a televíziós csatornákra általában is jellemzőek, mégis úgy gondoljuk, ezeknek az „alapkaraktereknek” a meghatározása - amennyiben találunk ilyeneket - általánosabb tanulságokkal is szolgálhat. Kutatásunkban az általunk vártnál is erősebben kirajzolódtak ilyen „önmeghatározások”. E tanulmányban ezeket az alapjellegzetességeket is szemügyre vesszük, s megpróbáljuk leírni az egyes csatornákról kialakult képet. Mindezt
megelőzi
azonban
egy
bevezetés,
melyben
az
általunk
vizsgált
„típuskészítési” szempontok összevont, tehát az összes televíziós csatornában együttesen tapasztalt megoszlásainak leírását, valamint a főbb módszertani megjegyzéseket foglaljuk össze. A kutatásban vegyítettük a kvalitatív, interpretatív elemzési technikát a kvantitatív vizsgálat módszereivel. A kvalitatív módszernek sajátossága, hogy az egyes műsorokban elhangzottakat és látottakat nem mennyiségi, hanem minőségi szempontok alapján vizsgálja, s a tapasztaltak egyszerű leírásán túl, vagy a helyett, az azok mögötti jelenségeket és kontextust is értelmezi. Az egyes műsorelemek besorolása alapján azonban módunk nyílt a kvalitatív elemzés hátteréül szolgáló arányszámok meghatározására is. Így kvantitatív, mennyiségi mérőszámunk is volt a típusok, a jellegzetességek illusztrálásához. A kutatás kvalitatív és kvantitatív eredményeit, adatait a tanulmányban együtt közöljük, noha a típusok összehasonlító elemzésében elsősorban a kvantitatív, míg az „alapkarakterek” megragadása során inkább a kvalitatív tapasztalatokat használjuk fel.
Bevezető Kutatásunk során négy országos sugárzású televíziós csatorna, illetve egy nem országos lefedettségű adó reggeli magazinműsorait elemeztük. Az M1, a Duna Televízió, az RTL Klub, a TV2 és az ATV (Nap-kelte) reggeli adásaiból január első két hetének és február utolsó két hetének hétköznap reggel 6 és délelőtt 10 óra közötti elemeit vizsgáltuk. Mivel az adáskezdet, illetve a reggeli műsor kezdésének időpontja az egyes csatornákon eltérő volt, ezen az időintervallumon belül csak a reggeli műsort elemeztük, de azt teljes terjedelmében. A vizsgált időperiódusban a reggeli műsor legkorábban az ATV-n és a TV2-n kezdődött egyaránt 6 órakor - és minden csatornán egységesen három órán keresztül tartott, tehát a zárás időpontja is így változott. A mennyiségi vizsgálat kezdetekor először azt kellett meghatároznunk, hogy a kvantitatív elemzés szintjén mit mérjünk. Mivel a reggeli magazinműsorok jól elkülönülő egységekből, blokkokból állnak (akár rendszeres, naponta ismétlődő blokkok ezek, akár egyszeri műsorelemek), úgy döntöttünk, hogy ezeket a blokkokat vizsgáljuk. A blokkokat eseménynek neveztük el, mivel e blokkokban, egységekben igen eltérő műfajú műsorrészek találhatók, s az egyetlen, számunkra megragadható közös elemük az, hogy ezek mind építőkövei - eseményei - voltak a reggeli műsorok egészének. Így a tanulmányban közölt gyakorisági adatok ezekre az eseményekre vonatkoznak. Mivel az eseményeknek az időbeli hossza igen eltérő lehetett, ezért hosszuk helyett inkább „sűrűségükkel” foglalkoztunk, vagyis azzal, hogy átlagosan hány eseményt láthattunk egy nap egy csatornán, illetve az összes csatornán együttvéve. Az 1. tábla a legkevesebb, illetve a legtöbb esemény számát mutatja csatornánként és összesítve. Amint a táblából is látható, az események száma alapján három csoport különíthető el. A legalacsonyabb eseményszámmal (vagyis a leghosszabb ideig tartó egységnyi eseményekkel) az ATV jelentkezett. Még a legtöbb eseményt tartalmazó napja sem érte el a többi csatorna legalacsonyabb eseményszámú napjait. A középső kategóriába tartoztak a közszolgálati televíziók, az M1 és a Duna Televízió. A harmadik csoportot pedig az RTL Klub és a TV2 alkotta. Mivel a reggeli magazinműsorok minden csatornán egységesen három óra terjedelműek, ezért ebből az is következik, hogy az RTL Klub és a TV2 műsoregységei, eseményei mutatkoztak a legrövidebbeknek, vagyis ezek a reggeli műsorok voltak a legelaprózottabbak. Ugyanakkor hozzá kell tennünk, hogy - noha ezt tételesen nem mértük az egyes események hossza minden csatornán változott a téma, illetve az esemény jellege
szerint. A beszélgetések mindenhol hosszabbak, a beszámolók, összefoglalók mindenhol rövidebbek voltak, a hírblokkok általában azonos ideig tartottak. Ebből - vagyis az események számának alakulását és az egyes műsorelem-fajták áltagos hosszúságát együtt vizsgálva feltételezhető volt, hogy bizonyos csatornákon (elsősorban az ATV-n), ahol az események száma alacsonyabb, együtt jár azzal: a reggeli műsor töményebb, kevésbé elaprózott, beszámoló jellegű, s inkább a hosszabb lélegzetvételű összefoglalókra és beszélgetésekre összpontosít. A magasabb eseményszámot felvonultató csatornáknál pedig (főleg a TV2-n és az RTL Klubon) valószínűsíthető volt, hogy elaprózottabb, kevesebb hosszú beszélgetést és sok rövid beszámolót tartalmazó reggeli műsorelemmel találkozhatunk. 1. tábla Események legalacsonyabb és legmagasabb száma minimum Csatorna M1 18 RTL Klub 24 TV2 21 Duna Televízió 22 ATV 12 országosan 92
maximum 22 30 31 28 17 120
A vizsgált napokon összesen 1.857 eseményt különítettünk el. Ezeknek az eseményeknek a jellemzői igen eltérőek, ezért második lépésben meghatároztuk azokat a szempontokat, amelyek mentén az eseményeket kategorizálni kívántuk. A szempontoknak három fontosabb csoportját különítettük el. Először az egyes események néhány szerkesztési, műsorkészítési jellegzetességét rögzítettük, ilyen jellemzők voltak: •
az adott esemény helyszíne (stúdió, egyéb helyszín),
•
az esemény felvételi módja (élő adás vagy felvett anyag),
•
az esemény szerkezete, szerkesztési elve (riport-beszélgetés, beszámoló-összeállítás, egyéb műfaj, például szórakoztatás),
•
az esemény témája (politika, közélet, sport, színes-érdekes, szórakoztató, tudományos, művészeti, életvitellel foglalkozó).
A vizsgált jellegzetességek második fő csoportja a műsorvezetők nemét, illetve megjelenésüket, stílusukat tartalmazta, míg a harmadik csoport a műsorokban megjelenő vendégek egyes karakterisztikus jegyeivel foglalkozott. Ezen belül szerepelt: •
a vendég neme,
•
a vendég foglalkozása, illetve jellemző aktivitása (politikus, sportoló, tudós, művész, egyéb közéleti személyiség, nem közéleti személy).
Vizsgálatunk során ez a három fő jellegzetesség-csoport adta meg azt a keretet, amibe a kvantitatív elemek és a kvalitatív megfigyelések közös elemzése révén a lehetséges típusokat, illetve az egyes csatornákról a megfigyelt reggeli adások alapján kirajzolódó önképeket megragadni szándékoztunk. Célunk tehát az volt, hogy az egyes típusokra jellemző karakterjegyeket, illetve e típusokon belül - ha tapasztalhatók ilyenek - az egyes csatornák reggeli magazinjainak főbb jellemzőit úgy ragadjuk meg, hogy az egyszerre legyen plasztikus, világos és módot adjon bizonyos általános következtetések levonására is.
1. A reggeli magazinműsorok szerkesztési elvei és szerkezeti sajátosságai Az öt televíziós csatorna reggeli műsorának szerkezeti jellegzetességét vizsgálva arra törekedtünk, hogy az aktuális témáktól, vendégektől, hírektől stb. független, általános karakterjegyeket ragadjunk meg. A strukturális jegyek első csoportja a reggeli műsorokban fellelhető szerkesztési elvekre vonatkozott. Szerkesztési elvek alatt értettük a reggeli műsorok témáinak felépítését úgy azok merítési bázisát és tartalmi horizontját, mint sorrendjét, vagy hosszúságát; a műsorok adásmódjának jellemzőit a kameramozgásoktól a stúdiók berendezése által sugárzott összhatáson túl a vágások, az adásrendezés ritmusáig. A szerkezeti sajátosságok másik csoportja az egyes csatornákon fellelhető tipikus összbenyomásról szólt. Ebben meg kívántuk ragadni azt a hangulatot, „életérzést”, gondolati világot, amit az egyes reggeli műsorok tudatosan vagy „féltudatosan” sugároznak. A reggeli műsorok szerkezeti sajátosságait a bennük látott események elsődleges szerkesztési jellege alapján vizsgálva elmondható, hogy az összes vizsgált csatornán együttesen az események több mint felét riportok, beszélgetések tették ki, a beszámolók és összeállítások az események egyharmadát adták, s a legkisebb részaránnyal, nem egészen 15 százalékkal a szórakoztató műsorelemek szerepeltek (1. ábra).
1. ábra: A televíziós csatornákon látott események előfordulási részarányai (%) azok szerkesztési besorolása alapján 50 Beszélgetés-riport élőben
45 40
Beszélgetés-riport felvételről
35 30
Beszámoló-összefoglaló élőben
25 Beszámoló-összefoglaló felvételről
20 15
Szórakoztartás élőben
10 5
Szórakoztatás felvételről
0
Ezeket az arányokat önmagukban nem tekinthetjük meglepőnek, hiszen a reggeli műsorokra jellegükből adódóan a vendégekkel való beszélgetések túlsúlya jellemző, ez a műsorok gondolatiságának alapeleme. Az információszolgáltatás, s általában a műsorkészítés magazin jellege megköveteli a lehető legtöbb személyes megszólalást, véleménycserét. Meg kell jegyeznünk, hogy nem minden eseményt kategorizáltunk ezen elsődleges jelleg szerint. A híradó jellegű hírműsor-elemeket nem soroltuk be ily módon, hanem külön szerkesztési egységként kezeltük őket. Ugyanakkor bizonyos speciális hírműsor-elemeket már besoroltunk e kategóriák valamelyikébe. Ezek a speciális hírblokkok rendszerint egy-egy körülhatárolható társadalmi témához kapcsolódtak, például rendőrségi hírekhez, pénzügyi hírekhez vagy napilapok műsorvezető(k) általi tallózásához. Összesen 1.479 eseményt csoportosítottunk valamelyik fentebb felsorolt szerkesztési jelleg-csoportba. Értelemszerűen a nem besorolt 375 további esemény adta az összes híradót, híreket, ami az összes esemény 20 százalékát tette ki. Vagyis az összes vizsgált csatorna reggeli műsorait tekintve minden ötödik esemény hírek vagy híradó volt. Ez érthető is, ha figyelembe vesszük, hogy minden csatornán félóránként sugároztak hírblokkot, s a három órás műsoridőn belül ez 6-7 híradót, híreket jelentett. A jellegzetes szerkesztési elvek másik dimenziójaként elemzés tárgyává tettük az egyes események általános jellegén túl, azok témáját is. A kategóriák a következők voltak: 1. politika, 2. tudomány, 3. sport, 4. művészet, 5. egyéb közélet, 6. hírek, 7. főzés, 8. egészség, 9. egyéb életvitel, 10. színes vagy szórakoztató 1 . 1
Az egyéb közéleti kategóriába soroltuk az összes olyan eseményt, amely az első négy kategória által nem volt megragadható. Ilyennek számított például a romakérdés, egy híres ember halála, valamilyen áremelkedés stb. Az egyéb életviteli kategóriát olyan témáknak tartottuk fenn, amelyek például a divattal, a szexualitással vagy a
A vizsgálat kezdetén számoltunk azzal, hogy számos esemény nem lesz egyértelműen megragadható, ezért a fentebb felsorolt tíz kategória közül minden eseményt legfeljebb hárommal lehetett meghatározni. A tanulmányban azonban igyekszünk valamennyire „tiszta” kategóriákkal dolgozni, ezért a három besorolási lehetőségre adott válaszokat az elemzésben összevontuk, s az eredeti tíz kategóriát bizonyos, gyakran előforduló kategóriakombinációkkal egészítettük ki. Ez két irányban is hasznosnak bizonyult. Egyrészt így pontosan megragadhatóvá vált néhány jellegzetes eseménytípus 2 , s ezeket külön is vizsgálhattuk, amire az egy kategória általi besorolás nem adott volna módot, másrészt bizonyos kategória-kombinációk összevonásával az eredeti kategóriához igen közeli főbb csoportok is meghatározhatóvá váltak. 3 Meg kell jegyeznünk, hogy a több kategóriába való besorolás lehetősége ellenére, az összes eseménynek több mint 60 százalékát így is be lehetett sorolni mindössze egy jellemző csoportba, vagyis az esemény témájának megragadása egyértelmű és egyirányú volt. Az összevonások után végül tizenegy kategóriával dolgoztunk. Ez a tíz, eredetileg meghatározott besorolást és egy újabb kategóriát tartalmazott, ami a zenei szórakoztatás nevet kapta. A 3. tábla kétféleképpen mutatja az egyes témák megoszlását. Az összes hír-jellegű blokk együttvéve (tehát a rendőrségi híreket vagy a napilapok tallózását is ide értve) az események több mint harmadát tette ki. Mivel ez jelentős súlyt jelent, ami mellett az összes többi téma aránya szinte eltörpült volna, indokoltnak láttuk az egyes témák előfordulási arányait a hírek nélkül is megvizsgálni. Amint azt a harmadik oszlop mutatja, a politikai témák egyértelmű túlsúlyát tapasztalhattuk. A hírek nélküli 1.207 műsorelem negyede politikai témájú volt. Érdekes, hogy a tudománnyal, egészséggel foglalkozó, a főzésről szóló, vagy egyéb életviteli műsorelemek száma együtt sem érte el ezt az arányt. Az események témája szerint a másik oldalt, vagyis a szórakoztatást (és nem az informálást) szolgáló műsorelemek aránya is kiemelkedett. A „színes” témájú események igen magas aránya mellett meglepően gyakori volt a zenei
konyhafelszerelésekkel foglalkoztak. A színes vagy szórakoztató kategóriába soroltuk az összes olyan eseményt, amely valamilyen könnyed témát feszegetett, illetve valamilyen szórakoztató eseményt foglalt magába. Ilyennek számítottak a stúdióban felvett betétek, a telefonos játékok, a humoros vetélkedők. 2 Például a művészet és a színes, szórakoztató kategóriák együtt járásával tudtuk megragadni a stúdióban zajló szórakoztatás, például éneklés sajátos típusát. Mivel eredetileg a művészet, illetve a színes kategóriába még számos más esemény is beletartozott, ez a többszörös kategória-kombinációs lehetőség nagy segítséget jelentett ennek a speciális eseménycsoportnak az elkülönítésében. 3 Jeleztük már, hogy számos elemzési szempont vizsgálatánál a hír-jellegű eseményeket kiemeltük az elemezni kívánt tömegből. Mivel a „tisztán” hírek besorolást csak a félóránként sugárzott híradó blokkra alkalmaztuk, az összevonás során az egyéb hír-jellegű blokkoknál használt kombinált kategorizálást is ki tudtuk szűrni. Például a rendőrségi hírek besorolása egyrészt hírek, másrészt egyéb közéleti volt. Az ilyen kombinációkat kihagytuk, amikor a hír-jellegű események nélküli elemzéseket végeztük.
szórakoztatás speciális alkategóriája. E két témacsoport együtt még a politikai témákat is meghaladta. A témák kapcsán a leginkább meghatározó jelenséget azonban abban a tényben foglalhatjuk össze, hogy a politikai, a hírekről szóló, valamint az egyéb közéleti témájú események az összes eseménynek 57,7 százalékát tették ki. Vagyis a sport, művészet, tudomány, egészség, életvitel és szórakoztatás aránya együttesen is kisebbségben maradt. Sarkítva úgy fogalmazhatnánk, hogy a televíziós csatornák reggeli műsoraiban a komoly, társadalmilag releváns, aktuális témák és a hírek némileg túlreprezentáltnak mutatkoztak az életmóddal és életvitellel kapcsolatos általános témákkal (tudomány, sport, egészség, egyéb életviteli, művészet), illetve a szórakoztatás (színes, zenei szórakoztatás) nem információszolgáltatásra összpontosító ügyeivel szemben. Ez a sarkítás azonban már nem tűnt igaznak, ha a témákat a hírek nélkül vizsgáltuk. Ekkor az irány megfordult, hiszen a politika és az egyéb közélet együttes gyakorisága „csupán” 34,7 százalék lett, vagyis az aktualitások radikális túlsúlyát egyensúlyi állapot váltotta fel, ahol ezek az általános életviteli, illetve a nem információszolgáltató szórakoztató műsorelemekkel kiegyenlítetten, mindegyik csoport egyharmados részesedéssel jelent meg. 2. tábla Események besorolása téma szerint Téma Eseménytípus darabszáma megnevezése Politika Tudomány Sport Művészet Egyéb közéleti Hírek Főzés Egészség Egyéb életviteli Színes Zenei szórakoztatás
302 28 89 89 116 650 13 101 90 213 163
Eseménytípus százalékos megoszlása 16,3 1,5 4,8 4,8 6,3 35,1 0,7 5,4 4,9 11,5 8,8
Eseménytípus százalékos megoszlása a hírek nélkül 25,1 2,3 7,4 7,4 9,6 0 1,1 8,4 7,5 17,7 13,5
A szerkesztési jellegzetességeket és a témacsoportok előfordulását, továbbá az egyes csatornákon látott egyéb szerkezeti meghatározottságokat az egyes adók esetében külön-külön vizsgálva igen eltérő struktúrájú reggeli műsorokkal találkozhattunk. Az ATV reggeli adásait kivéve, minden csatornán igen szigorú, de nagyon eltérő szerkesztési struktúrával szembesülhettünk. Meglátásunk szerint az ATV szerkesztési elveinek „lazább” jellegét a naponta váltakozó, s jellegzetes személyiséget megtestesítő műsorvezetőknek köszönhettük. A műsorvezetők e csatornán jelentkeztek a legerősebb egyéni
karakterjegyekkel, s ezt tükrözte a szerkesztési elvek személyfüggő jellege is. Noha e megállapítás csak bizonyos megszorításokkal igaz, hiszen az ATV-n is jelentkeztek visszatérő blokkok, például sporthírek, rendőrségi hírek, telefonos lottó, sportolókkal készült beszélgetés (ami a beszélgetést vezető személyében 4 is elkülönült a műsor többi részétől), vagy a műsort záró vetélkedők. Különösebb szerkesztési elvekre azért sem volt szükség, mert a műsor gerincét az egymást követő beszélgetések adták. Azonban a vendégek válogatásánál már semmiféle struktúrát nem találtunk. Sem a könnyedebb és nehezebb témájú beszélgetések váltakozása, sem a politikus vendégek és a közéleti vendégek - egy-egy műsoron belüli kiegyensúlyozása nem volt tipikus. Ezek a kiegyenlítések időnként megtörténtek, időnként nem. Ennek köszönhetően az ATV reggeli műsorait nézve teljesen esetlegessé vált, hogy az adás végére milyen összbenyomás, alaphangulat generálódott. Néha a műsor határozottan nyomasztó felhanggal ért véget (például a súlyos témák dömpingje miatt), amit az elmaradhatatlan vetélkedő sem tudott ellensúlyozni. A műsor egyedüli helyszíne a stúdió, melynek berendezése egy fotelből és egy kanapéból áll. 5 A kanapén foglalnak helyet a vendégek. Az ATV reggeli műsorát a felvett vagy élőben közvetített beszélgetések határozták meg, a beszámolók alacsonyabb aránya mellett a szórakoztató műsorelemek szinte teljes hiánya a jellemző. Mindig egy műsorvezetőt láthattunk, az esetek többségében középkorú férfit, profi újságírót. A műsorvezető beszédmódja, kérdéseinek megfogalmazása, s a stúdió berendezésének szándékolt üzenete is az otthonosság. A beszélgetések úgy folytak, hogy a néző reakcióit igyekezzenek kiváltani. A kérdések ezért közérthetőek, s a témákban való elmélyülés is megmaradt annál a szintnél, ami az átlagnéző számára még elviselhetőnek feltételezhető. Ennek köszönhetően néha a kérdésfeltevés a sarkítás, a hangulatkeltés irányába tolódott el, ami a közérthetőség populista felfogásából adódhatott. Ezt azonban az esetek többségében a kérdezett vendégek is hamar megérezték, s mondanivalójukat ők is úgy fogalmazták meg, hogy véleményükkel azonosuló válaszreakciót váltsanak ki a nézőkben. A legfurcsább beszélgetések pedig éppen azok voltak, amikor a műsorvezető célja vendégének lejáratása, pellengérre állítása volt, hiszen ilyen esetekben a néző két személy konfliktusába csöppent bele, s mindkét oldal elvakultan védte saját igazát, csak éppen a műsorvezető „otthoni terepen” mozgott, míg a vendéget ismeretlen környezetben érte támadás. 6 4
Aki mindig Gyárfás Tamás, a Naptévé vezetője volt. Az ATV egyes speciális blokkjai, elsősorban a Szauna és a Kinn-padon, külön díszletben kapott helyet. Ezek a blokkok címeire jellemző berendezésűek voltak: két pad, illetve egy szauna belső. 6 Ennek egyik legillusztrisabb példája, amikor a stúdió vendége egy revizionista történész volt, aki Szálasi Ferenc érdemeiről írt cikket. A műsorvezető támadó kérdéseire a vendég reakciója nem a nézők meggyőzésének 5
A másik négy televíziós csatornán ezzel szemben a szerkesztés szigorú elveit figyelhettük meg. Ez nemcsak a rendszeresen jelentkező, állandó blokkok sorrendjében érvényesült, hanem a vendégek, a témák jellegének meghatározásában is. Szerkesztési elveit tekintve legjobban az M1 és a Duna Televízió reggeli műsorai hasonlítottak. Mindkettő állandó műsorszerkezettel rendelkezett, melyben a híradók közötti időintervallumok
egy-két
vendéggel
folytatott
beszélgetéssel,
vagy
egy
hosszabb
beszámolóval történő „kitöltése” dominált. A vendégek és a témák kiválasztása rendszerint szigorúan aktuális és politikai volt. Ennek következtében a szórakoztató vagy közérdekű informálásra szorítkozó események háttérbe szorultak, s előfordulásuknak is állandó ideje volt: mindig a reggeli adások vége felé. Mindkét csatornán jelentkeztek állandó blokkok is: rendőrségi hírek, újság tallózás, sportrovat, ugyanakkor bizonyos témák teljes hiányát tapasztalhattuk (például egészséges életvitel). A szerkesztési elvekhez tartozóan a stúdiók berendezése, a műsorvezetők megválasztása is sok hasonlóságot mutatott az M1-en és a Duna TV-n. Mindkét csatornán páros műsorvezetést láthattunk, egy fiatal férfi és női műsorvezető szerepeltetésével. A műsorvezetők öltözéke elegáns: férfiakon öltöny, hölgyeken kosztüm. A stúdiók berendezése klasszikus mintát követett, amennyiben az otthonosság érzetének elérése helyett a funkcionalitásra és a távolságtartásra összpontosított. A műsorvezetőket nagy asztal mögött láthattuk, deréktól felfelé, szinte bemondói pózban, s a beszélgetések egy része is asztal mellett folyt. 7 Ez a beállítás nagymértékben növeli a közlő (műsorvezető) és a befogadó (néző) közötti, amúgy is jelentős távolságot. Üzenete a műsort vezető személy általi közölnivaló egyenes irányú átvitelére összpontosítás, nyers bemondói funkcióra redukálva a műsorvezetés jelentős részét. A beszélgetések nyelve igen formális, személyes jellegű megszólalások ritkán keveredtek a mondanivalókba, s a kérdések megfogalmazása is távolságtartó maradt. A műsorvezetők és a vendégek (többnyire politikusok) e beszélgetések során sem törekedtek a nézők felé történő oldott kommunikációra, az érzelmi bevonódás elérése nem volt cél egyik fél részéről sem. A két csatorna közötti legszembetűnőbb különbség a témaválasztás területén volt tapasztalható. Amíg az M1-en a politikai témák túlsúlyán belül a belpolitikai témák dominanciája volt megfigyelhető, addig a Duna Televízió reggeli műsorait minden nap szándéka volt, hanem egyszerűen dühös kirohanásokat tett, amit csak fokozott, hogy a beszélgetést vezető férfi többször félbeszakította mondandóját. 7 Azon beszélgetések, melyeket fotelben ülve folytattak, nem tűntek berendezésük szempontjából sokkal oldottabbaknak. A két fotel távolsága nagy volt, s e két ülőalkalmatosság szinte elveszett a stúdió így berendezett szegletében, amit nem ellensúlyozott a kameramozgás sem, ugyanis e beszélgetéseknél különösen sok távoli kameraállást, totálképet láthattunk, ahol a beszélgetőpartnerek szinte eltörpültek az üres és színtelen stúdió falai között.
színesítették a határon túli magyarság kérdéseivel foglalkozó beszámolók, beszélgetések. Ebben a különbségben pedig a két csatorna jellemző célkitűzése is megragadható: hiszen a Duna TV vállaltan a Kárpát-medence magyarságához szól, s ez elengedhetetlenné teszi a határon túl élőkről szóló speciális anyagok bemutatását is. Az M1 pedig, mint közszolgálati csatorna, vállaltan és elsősorban a belpolitikai események, így a kormány tevékenységével kapcsolatos kérdések megvitatásának, bemutatásának orgánuma. Az M1-en feltűnő volt továbbá a szórakozató műsorelemek hiánya. Sem a nézőket bevonó (például telefonos) játék, sem élő zene, sem szórakoztató összeállítás e csatornán nem volt látható. A tudatosan merevre és komorra vett reggeli magazint csupán az adás végén öt percben szereplő művészeti ajánló színesítette, amelyben egy művész vendég számolt be megjelent lemezéről, a napokban tartandó koncertjéről, vagy színielőadásáról. A TV2 szerkesztési elveinek, struktúrájának vizsgálata kapcsán szembetűnő volt, hogy az állandó témastruktúra eredményeként mennyire más „kifutású” magazinokat láthattunk. A TV2 reggeli műsorainak szerkezete ugyanis az előbb említett két közszolgálati televízióhoz hasonlóan igen merev volt. Minden reggelt egy félórás blokk indított, melynek műsorvezetője mindig azonos, s melyben szinte felvezető jelleggel, gyorsan váltakozó, rövid blokkok szerepeltek, minden nap azonos témákkal: horoszkóp, hírek, agrárhírek, gazdasági hírek, természettudományi blokk. Ez a műsorrész a korán munkába indulókat látta el információkkal, méghozzá könnyen emészthető, gyors formában. Elmélyült beszélgetések helyett pedig elsősorban felvett beszámolókat láthattunk. A tényleges reggeli műsor ezután kezdődik. A műsort mindig egy műsorvezető irányítja 8 , aki decens öltözékben, visszafogott, de személyes hangon kérdez az adás vendégeitől, illetve konferál fel beszámolókat. A stúdió berendezése egyszerű és elegáns. A beszélgetések egy részét pult mögül sugározzák, ekkor teljes alakos álló szereplőket láthatunk, hiszen a pult alig takar ki a „szereplőkből”. A beszélgetések többségének azonban egy elegáns, modern kanapé és fotel ad színhelyt. Érdekes módon rendszerint a vendég ül a fotelben és a műsorvezető vele szemben a kanapén (kissé kényelmetlenül, előre dőlő testtel). Nagy, súlyos bútorokkal nem terhelik a stúdiót, s noha a berendezés nem különösebben otthonos, mégsem emel nagyobb tárgyi akadályt a műsorban látottak befogadása elé. Az érzelmi nézői reakciók kiváltása a TV2-nek szemmel láthatólag nem elsődleges célja, s ezt a kameramozgások is igazolják. Távolságtartó, kimért képeket láthatunk, kevés közeli és sok egészalakos képpel, de változatos kameraállásokból. Az ATV reggeli adásaiban megfigyelt 8
A TV2-n a műsorvezetők körét február óta csak hölgyek alkotják. A csatornán öt fiatal műsorvezető nő váltja egymást a hét napjain.
statikus, közeli képek mindenképpen személyes közelségbe hozták a beszélőket, a közszolgálati csatornák statikus, de távoli (és a stúdió berendezésével mesterségesen is eltávolított) képei pedig egyértelmű, merev távolságot alakítottak ki a nézők és a beszélők között. A TV2 e tekintetben dinamikus kameramozgásaival és távolságtartó képeivel egyfajta „kiegyensúlyozottságra” törekedett. Sem a túlzott távolságtartás, sem a személyes érintettség generálása nem tűnt a csatorna céljának. Ehelyett az információ átadás befolyásolatlan, egyenes útjának kialakítására való törekvést véltük felfedezni a vizsgált adásokban. Mindezt a témaválasztásokban is érzékelhettük. A témák között egyaránt voltak könnyedek és nehezek, s a rendszeresen megjelenő témacsoportok többé-kevésbé a műsornak azonos részében voltak láthatóak. Így az egészséges életvitellel kapcsolatos kérdések felvezetése a műsor első részében, míg az e témával kapcsolatos telefonokra való reagálások a műsor záró részében történtek meg, a zenei szórakoztatás, egy zenekar bemutatása (rendszerint valamilyen, az együttessel kapcsolatos aktualitás miatt) és a stúdióban zajló muzsikálása pedig mindig a műsor zárását, s egyben a búcsúzás oldott hangulatának, könnyedségének kialakítását képezte. A TV2-n sem telt el nap politikai téma nélkül, de ezek gyakran érvek és ellenérvek – több, ellentétes véleményt megtestesítő vendég által prezentálását jelentették. 9 Politikai témát azonban rendszerint könnyedebb blokk követett, majd megint jöhetett egy komolyabb kérdés megvitatása, és így tovább. E csatornán is találkozhattunk napilap-tallózással, de ez is beszélgetésként zajlott, ahol egy (esetenként kettő) újságíróval beszélt a műsorvezető az újságíró(k) által kiválasztott hírekről. Érdekes, hogy ezek jelentős része külpolitikai témájú volt. A TV2 reggeli műsorának szerkesztését tekintve a legjelentősebb különlegesség az internetes blokkok alkalmazásában mutatkozott. Míg a több csatorna esetében az internet legfeljebb egyes hír-jellegű blokkok illusztrációs segédeszközeként szerepelt (sőt, az RTL Klubon egyáltalán nem tűnt fel az), addig a TV2 ügyesen és igen dinamikusan alkalmazta az internet nyújtotta lehetőségeket. A reggeli műsorokban
legalább
három
alkalommal
jelentkezett
internetes
blokk,
melynek
műsorvezetője minden esetben ugyanaz volt. A témák rendszerint valamilyen korábbi beszámolóhoz kapcsolódó site-ok bemutatását, vagy egy-egy előre összeállított tematikus összefoglaló sugárzását jelentették, de olyan is előfordult, amikor egy együttes mutatta be saját honlapját, s egyben valamilyen vetélkedő kérdéseit is felolvasták. Az internetes blokkokban megjelenő információk ugyan bőségesek voltak, de meglehetősen felszínesek maradtak. Egy-egy honlap részletes bemutatása helyett inkább csak felsorolták a témával foglalkozó site-okat (pontos címük feltüntetésével), s a web page-ek jellemzően bulvár jellegű
témákhoz kapcsolódtak. Ugyanakkor az internetes blokkokban sosem maradt el a TV2 hivatalos internet szolgáltatójának, a Korridor nevű portálnak a nyílt, vagy burkolt reklámozása. A legnagyobb problémát e speciális műsorelemeknél két dologban látjuk. Egyrészt a távolságtartó internetes információszolgáltatás igen sekélyesnek tűnt. Ez volt a leginkább bulvár-jellegű műsorelem, a kiválasztott és bemutatott honlapok ugyan tartalmaztak információt, de válogatásuk elsődleges szempontja nem az informálás, hanem az érdekesség lehetett. Másrészt e blokk minden alkalommal rejtett reklámnak tekinthető elemet, mivel a bemutatást és a szövegeket is dominálta a Korridor portálra való figyelemfelhívás. Ez pedig ma már nemcsak egy információs hely ismertetése, hanem az internetes üzletág rohamos fejlődésével reklámfelület, kereskedelmi vállalkozás is. Problematikusnak tartjuk, hogy ez semmilyen módon nem került jelzésre a műsorokban. Az internet esetében ugyanis nem tehetünk úgy, mintha az puszta információszolgáltatás volna. Minél többen kezdenek el böngészni a Korridor portáljáról indulva, annál többet ér a portál maga. Ez pedig a reklámozók felé konkrét anyagi lehetőséget jelent. Nincs átfogó ötletünk az internet kereskedelmi és információs jellegének elválasztására a televíziókban, annyi azonban elvárható, hogy a burkolt reklámból - az így szerezhető modern információforrás megtartása mellett - jelzett reklámfelület legyen. Az RTL Klub szerkesztési elveit vizsgálva a kötetlenség volt a legszembetűnőbb jellemvonás. Noha a reggeli műsorok témastruktúrája szigorú felépítést követett, a komolyabb és könnyedebb műsorelemek kiegyensúlyozásával az RTL szerkesztőinek nem kellett sokat foglalkozniuk, mivel a műsorokban csak könnyed, bulvár-jellegű, szórakoztató témák jelentek meg. Ugyanakkor bizonyos állandó blokkok minden nap láthatóak voltak, például életmóddal kapcsolatosok vagy zenei betétek. Az RTL-en is jelentkezik tallózás, ez azonban csak nevében lapszemle, mivel többségében nem is napilapokból szemezget, hanem különböző könnyed magazinokból, a Nők Lapjától a Playboy-ig. Továbbá, az RTL volt az egyetlen csatorna, melynek reggeli magazinjában rendszeresen szerepelt főzési műsorrész. A reggeli magazint egy fiatal nő és férfi páros vezette, lezser öltözetben, s kissé flegma, viccelődős stílusban, rendszerint a vendégekkel is tegeződve. A műsorvezetők nem profi újságírók, hanem ismert „sztárok”, rendszerint színészek. A stúdió berendezése az otthon hangulatát idézte, konyhával, kényelmes kanapékkal, könyvespolccal, szőnyeggel. A kötetlen hangulatú, rövid beszélgetéseket rendszeresen, általában egy reggel során háromszornégyszer színezték zenei betétek. A kameramozgás dinamikus volt, több kameraállásból, a
9
Olyan eset is volt, amikor a stúdióban a parlamenti pártok frakcióvezetői teljes körben vitatkoztak egy témáról.
totálképek és a közeli képek gyors váltakozásával, időnként vibráló kamerafókuszálással, vagy elfordított kameraszöggel. Noha a témastruktúra és a szerkesztés nem tűnt merevnek, bizonyos jellemzői állandóak voltak. Így az egyes beszélgetések időtartama sosem haladta meg a 6 percet, ezzel is csökkentve a néző kifáradását, egy-egy téma megunását. A dinamikus, pergő stílusnak köszönhetően azonban egy témában sem láthattunk elmélyült beszélgetést vagy összeállítást. A blokkok az adott témáknak csak a felszínét érintették, de ez a témaválasztás könnyedsége miatt ritkán vált zavaróvá. Mivel a témák általánosabb jellegűek és könnyedek voltak, a műsor nem szándékozott érzelmi néző-választ kiváltani. Az azonosulás helyett az elérni célzott hatás a könnyed szórakoztatás és információszolgáltatás volt. A belsőséges, jobban mondva belterjes, egymást ismerő emberek (vagy legalábbis úgy tevők) kvázi-beszélgetései a néző számára ugyanakkor ambivalens üzenetűek is lehettek. Az adás nézői egyszerre érezhették magukat kint és bent. Részeseivé váltak a művészekkel folytatott tegeződős beszélgetéseknek színes témákról, divatról, főzésről (vagyis az őket is érdeklő, életüket kicsit színesebbé tevő eseményekbe kaptak pillanatnyi bepillantást). Ugyanakkor a kérdések és a válaszok lapossága néha mégis éreztette, hogy csak „kép” az egész, hiszen a való életben mindezekről a témákról minden nézőnek több és mélyebb tudása, illetve kérdése lehet, mint amit a műsor felvetett. Fiatalos, dinamikus szerkezetével és stílusával az RTL Klub a magazinszerkesztés egészen más útján jár, mint a többi, általunk is vizsgált csatorna. A politikai, sőt általában a komolyabb témák távoltartásával és a bulvár-jelleg felvállalásával együtt az RTL is hasznos információkat szándékozik nyújtani nézőinek, a lehető legszélesebb körben fogyasztható módon. E tekintetben az RTL műsora tűnt a leginkább „emberközelinek”. Másik sajátossága, hogy műsorvezetőit mint sztárokat szerepelteti. A fiatal műsorvezetők hírnevük miatt váltak a reggeli adások vezetőivé. Népszerűek, akiknek éppen amatőr voltuk, vagyis nem újságíró mivoltuk a garancia arra, hogy a műsor nem távolodik el a „mindennapi emberektől”. Noha a TV2 női műsorvezetői mára szintén a csatorna „sztárjai” lettek, ők szakmabeliek, s éppen a műsor vezetése, e tevékenységük heti rendszeres ismétlődése miatt váltak „sztárrá”. Az RTL Klub műsorvezetőinek népszerűségét a reggeli műsor nem megalapozza, legfeljebb növeli.
2. A reggeli műsorokban szereplő vendégek és témák A kutatás egyik fontos szempontja volt a reggeli műsorokban megjelenő vendégek nemének, illetve „pozíciójának-foglalkozásának” 10 vizsgálata. Mivel több vendég is szerepelhetett egyegy eseményben, ezért minden egyes vendég esetében külön-külön rögzítettük e két szempontot. 11 Az 5. tábla az 1.456 vendégnek a nem és „foglalkozás” szerinti megoszlását mutatja. Az 5. táblát vizsgálva szembetűnő, mennyire felülreprezentáltak voltak a vendégek között a férfiak és a művészek 12 . A férfiak túlreprezentáltsága a vendégek foglalkozás és nem szerinti megoszlását együtt vizsgálva még hangsúlyosabb volt. Az egyik legfontosabb észlelt jelenség közé kell sorolnunk, hogy míg a politikusok vagy a tudósok között a nők aránya nem érte el a tíz százalékot, addig a művészek között arányuk közel 30 százalékos (tehát a vendégek közötti, csupán nemek szerinti megoszlásnál magasabb), de a sportolók között is minden ötödik vendég nő volt. A nem közéleti személyiségeknek pedig egyharmada volt nő. Külön figyelmet érdemel, hogy a vendégek foglalkozás szerinti megoszlása több ponton is közelített a téma szerinti arányokhoz. Hozzávetőleg azonosan alakult a politika és a politikus vendégek, a tudomány és a tudósok, vagy a sport és a sportolók részaránya. Ez a látszólag magától értetődő tény azonban azt is sugallja, hogy téma és vendég elválaszthatatlan, vagyis a vendégek foglalkozás szerinti „szerepkiosztása” viszonylag állandó. Rendkívül ritkán tapasztaltuk, hogy politikussal sportról, vagy sportolóval egyéb közéleti eseményről készült volna beszélgetés. Ennek következtében különösen jelentős, hogy a legmagasabb előfordulási gyakorisággal rendszerint a zenei szórakoztatás, s az ehhez kapcsolódó művész vendégek jelentkeztek, de utánuk a legnagyobb téma- és vendégcsoport már a politikus volt. 10
Ezt hat kategóriába soroltuk: politikus, tudós, művész, sportoló, egyéb közéleti személyiség, nem közéleti személyiség. 11 Fontos tudatosítanunk, hogy a vendégek rögzítésénél igen szigorúan jártunk el, ezért míg például az összeállításokban, beszámolókban szereplő személyeket nem soroltuk a vendégek közé, addig a híradókba behívott szakértő vagy más személy már rögzítésre került. Így összesen a vizsgált események valamivel kevesebb, mint felénél (947 esetben) rögzítettünk egy vendéget, 381 eseményben szerepelt két vendég, s 128 esetben volt az eseménynek három vendége. Vagyis az összes vendéget „felvonultató” műsorelem 40 százalékánál találkoztunk két vendéggel, s további 13,5 százaléknál szerepelt három vendég. Az összes vendég száma pedig 1.456, vagyis e három szám összege volt. 12 Noha a foglalkozás szerinti besorolás kissé csalóka, hiszen például, ha egy zenekar fellépett egy reggeli műsorban, annak összes tagja vendégként került besorolásra, mégpedig mind művészként. Tehát a művész kategóriája vizsgálatunkban igen tág, az énekestől a bűvészig terjed. Az egyéb közéleti személyiségek közé soroltuk mindazokat, akik gyakrabban feltűnnek a nyilvánosságban, de az első négy kategória egyikébe sem tartoznak, például híresebb ügyvédek vagy rendőrök, esetleg televíziós személyiségek, újságírók. A nem közéleti személyiségek kategóriája pedig mindazokat felöleli, akik a többi kategória egyikébe sem sorolhatóak be a szakácstól a gyermeküdültetés szervezőéig.
3. tábla Események besorolása a vendégek neme és „foglalkozása” alapján Eseménytípus darabszáma Eseménytípus százalékos megoszlása Vendég Neme Férfi Nő „Foglalkozása” Politikus Tudós Művész Sportoló Egyéb közéleti személyiség Nem közéleti személyiség
1.101 355
75,6 24,4
303 37 446 109 264 296
20,9 2,6 30,6 7,5 18,1 20,3
Amint már a bevezetőben is jeleztük, az események téma szerinti csoportosítása alapján a vizsgált televíziós csatornákat három típusba soroltuk. Az első típust, melybe az M1 és a Duna TV tartozott, a politikai témák túlsúlya, illetve a szórakoztató és életviteli-egészségről szóló műsorelemek relatíve alacsony előfordulási gyakorisága jellemezte. A másik végletet az RTL Klub és a TV2 képviselte, melyeknél a politikai, illetve az egyéb közéleti témák alacsonyabb számához a szórakoztató műsorelemek és az életviteli témájú események magas előfordulási gyakorisága csatlakozott. Az ATV képezte a harmadik, úgymond átmeneti típust, ahol a politikai témák és a szórakoztató események aránya is magasnak volt tekinthető. Ezek a típusok, melyeket a továbbiakban közélet orientált, életvitel-szórakozás orientált, valamint vegyes típusoknak nevezünk, nemcsak egymáshoz képest rajzolódtak ki, hanem az események téma szerinti besorolásának együttes arányaival összevetve is megfigyelhetők voltak. A közélet orientált csatornák az együttes arányhoz képest felülreprezentáltak voltak a politikai (és az egyéb közéleti) témák tekintetében, s alulreprezentáltak az életvitel, valamint a színes és a zenei szórakoztató kategóriák vonatkozásában. Az életvitel-szórakozás orientált két csatornán a kép fordított volt: alulreprezentálták a politikai témákat és felülreprezentálták az életvitelt, a színes, zenei szórakoztatást. A vegyes típust megtestesítő ATV pedig az együttes arányokkal összevetve felülreprezentáltnak mutatkozott a politika és a színes kategória szempontjából, noha különös ismertetőjegye volt, hogy itt egyéb életviteli kategóriába sorolható eseményt egyáltalán nem találtunk, valamint e csatorna a sport témájú eseményeket tekintve is kiemelkedett a többi közül. További két érdekes adalék, hogy a sport és a művészet, mint téma is alátámasztotta a fentebb vázolt tipizálást. Az M1, a Duna Televízió és az ATV a sport esetében az együttes arányhoz képest magasabb, a művészet tekintetében pedig alacsonyabb értékekkel szerepelt. Ezzel szemben fordítottan „viselkedett” a TV2 és az RTL Klub.
Ezzel párhuzamosan az egyes televíziós csatornák között a megjelenő vendégek nem és foglalkozás szerinti megoszlása tekintetében is markáns különbségek rajzolódtak ki, s a tipizálás e tekintetben is megállta a helyét. A vendégek nemét figyelve, a két karakteres típus (vagyis az M1 és a Duna TV alkotta közéleti orientációjú, illetve az RTL és a TV2 megtestesítette életmód-szórakoztatás orientációjú) jól elvált, s az ATV a közéleti orientációjúakhoz tartozott, amennyiben a férfiak felülreprezentáltsága volt megfigyelhető. A szereplők a nemek tekintetében az RTL Klubon mutatkoztak a legkiegyenlítettebbnek, s az M1-en volt a legnagyobb a nemek szerinti aránykülönbség. Az általunk definiált típusok a vendégek foglalkozás szerinti besorolásánál is előtűntek. A közélet orientált típusra (M1, Duna TV) volt jellemző a politikusok, illetve egyéb közéleti vendégek magas és a művészek, illetve nem közéleti vendégek alacsony aránya. Az életmód-szórakozás orientált típusba tartozó RTL-nél és TV2-nél a politikusok relatíve kicsi (az RTL-nél egyáltalán nem jelentkező), míg a művészek, illetve nem közéleti vendégek magas előfordulási gyakorisága mutatkozott. Az ATV itt is vegyes típust alkotott, mivel a politikus vendégek tekintetében a közélet orientált típushoz igazodott, míg a nem közéleti, illetve művész vendégek tekintetében az életmód-szórakozás orientált típust erősítette. Kiugró értékek minden csatornánál tapasztalhatóak voltak. Feltűnő, hogy az M1-en az összes vendég közül a politikusok és az egyéb közéleti vendégek együttes aránya közel 75 százalék volt, a Duna Televíziónál pedig meg is haladta a 75 százalékot. Érdekes továbbá, hogy az RTL Klubnál a művészek aránya önmagában is 60 százalék körül mozgott, ennek következtében
az
összes
egyéb
kategória
jelentősen
alulreprezentálódott
(kivéve
természetesen a nem közéleti vendégek csoportját). Ennek elsődleges oka, hogy az RTL-nél fellépő zenei együttesek összes tagja vendég és egyben művész besorolású lett. Az ATV-t jellemző sajátosság, hogy e csatornán volt a legmagasabb a sportolók részaránya, amit az is magyaráz, a csatorna egyik tulajdonosa minden reggel hosszú sportriporttal jelentkezett, s ezen felül is többször láthattunk sportolókat, például a rendszeres sportriporter kereső szórakoztató blokk keretében. A tudós vendégek tekintetében a TV2 magasodott ki (noha a tudósok aránya itt is jóval 10 százalék alatt maradt), amely jelenség hátterében azon műsorszegmensek álltak, amelyek rendszeresen foglalkoztak tudományos témákkal, főként etológiával és földrajzzal. A vendégek foglalkozás szerinti besorolását az egyes csatornákon vizsgált események témabesorolásával összevetve hasonló arányokat találtunk. Összességében annyi állapítható meg, hogy a témaválasztások és a vendégek foglalkozási besorolásának „irányultsága”
megegyezett. Az általunk meghatározott típusok mindkét esetben azonosak voltak, s az ATV is mindkét szempontból „hozta” a maga vegyes karakterét. A csatornákon szereplő témák, illetve vendégek e szempontok szerinti összehasonlító vizsgálata a következő összefüggéseket világíthatja meg: 1. A közélet orientált, az életvitel-szórakozás centrikus, illetve a vegyes kategória valós tartalmat takar, s e kategóriák kialakulása tudatos műsorszerkesztés eredménye. 2. A témák tárháza az egyes csatornákon szigorúan meghatározott, jól körülírható súlypontokkal. Mivel az általunk vizsgált műsorok mindegyike közszolgálati funkciót tölt be, ebből következőleg a közszolgálat e műsorokban megjelenő értelmezései is kirajzolódnak. Véleményünk szerint a közszolgálatiság eltérő értelmezései alapján kialakított témaszerkezet előnyös, hiszen így a kanonizált tartalmi követelmények helyett a tartalom szélesebb választékát kaphatják a nézők. Azt azonban már nem tartjuk pozitív fejleménynek, hogy a televíziók többségénél a közszolgálatiság értelmezéséből adódó tématár merevnek bizonyult, s a kiegyensúlyozottan tág határok közötti nagy választékú témafelvetés helyett rendszerint domináns témacsoportok szembetűnő felülreprezentáltságát és bizonyos témák teljes hiányát figyelhettük meg. Érdekes adalék, hogy a legkiegyensúlyozottabb témastruktúrát nem az általunk vegyesként aposztrofált ATV-n, hanem a TV2 reggeli magazinjánál tapasztalhattunk. Ez volt az egyetlen olyan csatorna, ahol a témaszerkezet és a kérdésekhez való hozzáállás is nyilvánvalóan a kiegyensúlyozottságot tűzte ki célul. Amíg ugyanis az ATV-n a műsorvezetők
személyes
indíttatásai,
időnként
provokatív
és
irányított
kérdezéstechnikája dominált, addig a TV2 műsorvezetőinek kérdései mutatták a leginkább tárgyilagos beállítódást, melynek végcélja a nézők lehetőség szerinti objektív
informálása
volt.
Ez
pedig
a
vendégek
megválasztásánál
is
megmutatkozott. Említettük már, hogy a közéleti témák, elsősorban a politikai témák esetében a TV2-n rendszeres volt az ellentétes vélemények bemutatása, ezzel ellentétben az RTL Klub a politikai témáktól is távol tartotta magát. A közéleti információszolgáltatás gyakori merevségét a TV2 műsorvezetői azzal enyhítették, hogy vendégeikkel az M1-en és a Duna Televízióban látottnál személyesebb hangvételű beszélgetéseket folytattak, de kerülték az ATV-n előforduló személyeskedést is.
3. A felmerülő témák elemzésének mélysége az egyes csatornákon eltérő volt. Míg a TV2 a magazinjellegű, gyakran csak általánosságokra törekvő informálást választotta, az M1-en és a Duna Televízióban részletesebb, de egyoldalúbb témabemutatásokat láthattunk, addig az ATV egy-egy témát gyakran igen kimerítően és a néző számára esetleg túl fárasztó mélységben is boncolgatott. Az RTL Klub témafelvetései pedig eleve kizárták a mélyebb vizsgálatot, mivel e kérdéseknek a műsorokban bemutatottnál mélyebb rétegei esetleg nem is léteztek. 4. Minden csatornán találkozhattunk aktuális kérdésekre reagáló beszélgetésekkel és beszámolókkal, illetve általánosabb információtömeget hordozó blokkokkal. Ezek súlyozása nem követett egyértelmű mintákat, noha általánosan igaz, hogy a közéleti témák inkább az aktuális kérdéseket érintették, míg a szórakoztató vagy életmóddal-egészséggel foglalkozók inkább általános érvényűek voltak. Kivételt képeztek azok a szórakoztató, rendszerint művészeket felvonultató részek, melyek a
művész,
zenekar
aktuális
fellépéséhez,
nagylemeze
megjelenéséhez
kapcsolódtak. Ezek minden csatornán megjelentek, gyakran egymás utáni napokon. 13 5. Sajnálatos, hogy a televízióknál nem tapasztalhattuk a vendégek nemek szerinti kiegyenlítésére való törekvést, pontosabban a nemi kiegyenlítődésnek a témákkal való szoros együtt járása figyelhető meg. Ennek következtében a közéleti témákban a férfiak erős felülreprezentáltsága, míg a művészeti és szórakoztató témákban a nők és a férfiak kiegyenlítettsége volt tapasztalható. Noha köztudomású, hogy Magyarországon a közélet szereplői döntő többségükben férfiak, úgy véljük, a televíziós csatornáknak óriási szerepük lehet ennek átalakításában. A közéleti témák szakértőinek összetételét ugyanis e csatornák is alakíthatják. 6. Noha néhány szót már ejtettünk az egyes csatornák hangvételéről, ez olyan részlet, ami nem látszik a témaszerkezet vagy a vendégek foglalkozásának arányait vizsgálva. Általánosságban leszögezhető, hogy az általunk vizsgált televíziók reggeli műsorainak hangvétele kiegyensúlyozott és távolságtartó. Egyedi elmozdulások, provokatív hangok ugyan előfordultak (elsősorban az ATV esetében), ezek azonban izolált esetek. A hangvétel tekintetében a témastruktúra alapján vázolt tipizálás nem rajzolódott ki tisztán. Ez természetes is, hiszen minden 13
Például Horgas Eszter fuvolaművész lemezbemutató koncertje előtt megjelent a Magyar 1-en, az RTL Klubon és a TV2-n is.
csatorna törekszik egyedi, saját hangja meghatározására, kialakítására. Azt tapasztaltuk, hogy a hangvétel és a műsorvezetők személyisége szorosan összefügg. E tekintetben a távolságtartás mást jelentett az M1-en és a Duna Televíziónál, mint a TV2 esetében. Míg az első két csatornán a távolságtartás szürkeségbe és a műsorvezetők karakter nélküliségébe torkollott, addig a TV2-n a távolságtartó, kiegyensúlyozott beszédmód a műsorvezető „sztárok” személyes karakterjegye lett. A TV2 műsorvezetői egyedi arculattal rendelkeznek, s a beszélgetőpartnerekkel szembeni távolságtartás esetükben ügyesen keveredett a személyesebb, de nem tolakodó kérdezésmóddal és a témába való beilleszkedéssel. A közszolgálati csatornákon ezzel szemben a kérdések feltevésének módja statikus és szürke, mintha csak felolvasták volna őket. A témával és a vendéggel való személyes azonosulás teljes hiányát tapasztaltuk, ami a nézőben is a témától való távolmaradáshoz vezethet. A hangvétel tekintetében az RTL Klub és az ATV külön elemzendő. Az RTL műsorvezető „sztárjainak” tegeződős hangvétele mesterségesen is az oldott hangulat megteremtését célozta. Megítélésünk szerint ez az egyébként a csatorna reggeli műsorát jellemző filozófiához illő hanghordozás és beszédmód esetenként túlzott bohóckodásba, viccelődésbe csapott át, ami időnként a célzott információ átadást is akadályozta. Néha a vendéggel folytatott beszélgetés egyetlen üzenete a viccelődés lett, s a vendég valójában dolgavégezetlenül távozott, a néző pedig az érdemi információhoz sem jutott hozzá. A csatorna reggeli műsorát vezető személyiségek egyébként öltözködésük, beszédstílusuk alapján külön sajátos személyiséget alakítottak ki. Sajnálatos, hogy az eredetileg amatőr kérdezők beszélgetési technikájának fejlődése, árnyaltabbá válása nem volt megfigyelhető. Míg a TV2 profi műsorvezetőinél a beszélgetések dinamikája jól felépítettnek bizonyult (felvezetéssel és záró, könnyedebb kérdésekkel tarkítva minden riportot), addig az RTL Klubon látott beszélgetések dinamikáját inkább a hektikusság, időnként pedig az indokolatlan kapkodás és beszólogatás jellemezte. A témák súlyozatlanul azonos hangulatban kerültek bemutatásra, s ez annak ellenére zavaró, hogy e témák többsége eredetileg is a könnyedebb műfajba tartozott. Az ATV műsorvezetőinek beszédstílusára és kérdezéstechnikájára már tettünk néhány említést. Azonban fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy az ATV-n a kiegyensúlyozott és a néző érdeklődését a hosszú beszélgetések alatt folyamatosan fenntartó kérdezés esetlegesnek tűnt. Profi újságíró mivoltuk ellenére az ATV műsorvezetői nehezen találtak megfelelő
hangot a „nehezebb” vendégekkel, ezek kérdezése ugyan minden műsorvezető számára kihívást jelent, de az ATV-n időnként ilyen esetekben a műsorvezetők eltürelmetlenedésére, s ezzel agresszívvé válására utaló nyomokat találtunk. Emellett a folyamatos provokatív kérdezésnek a nézőre gyakorolt, feszültségkeltő hatását sem ellensúlyozták a csatorna műsorvezetői. Így gyakran az amúgy is súlyos témák taglalásánál a beszélgetések dinamikája nem eredményezett kiegyensúlyozott bemutatást, s a néző ambivalens, egyik vagy másik oldal véleményét elfogadó választásán kívül más reakció kialakítására nem kapott módot vagy segítséget. Az ilyen direkt provokálást, a szándékos feszültségkeltést és ezzel a szenzáció elérését nem tartjuk szerencsésnek.
3. Összefoglalás, általános tapasztalatok Ebben a fejezetben összefoglaljuk azokat a jellegzetességeket és általános következtetéseket, melyekre a vizsgálat során jutottunk. A pontokba szedett összefoglalás célja nemcsak a tapasztalatok összerendezése, hanem olyan esetleges javaslatok körvonalazása is, melyek segítségével egy kiegyensúlyozottabb, a nézőket nem túlterhelő, de informatív reggeli magazin struktúrájának alapelemei is meghatározhatóvá válhatnak. •
A televíziós csatornák reggeli magazinműsorainak legfőbb meghatározó eleme
a témaválasztás és ehhez kapcsolódóan a témák körüljárásának stílusa volt. •
Az országos sugárzású csatornák reggeli műsoraiban értelemszerűen a riportok,
beszélgetések domináltak, s a legkisebb aránnyal a szórakoztató műsorelemek szerepeltek. A műsorok jellegéből következően a helyben készült, élő műsorelemek tekinthetők meghatározónak. •
A magazinok témaszerkezetét a félóránként jelentkező hírek és egyéb
hírblokkok (például rendőrségi hírek) határozták meg. A rendszeres hírek után a leggyakoribb témacsoport a politika, valamint az úgynevezett „színes” blokkok (például divatbemutatók, játékok stb.) voltak. A tudománnyal, életvitellel, egészséggel foglalkozó műsorelemek - események - aránya együtt sem érte el a politikai témák gyakoriságát. •
A csatornákat egyenként vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a témastruktúra
alapján három típus körvonalazódott. A közélet orientált típust az M1 és a Duna
Televízió képviselte, az életmód-szórakozás orientált típusba tartozott az RTL Klub és a TV2, s a vegyes típust az ATV testesítette meg. A közélet orientált csatornákat a politikai, illetve egyéb közéleti témák dominanciája és a művészeti, életmóddal foglalkozó, illetve színes-szórakoztató műsorelemek relatíve alacsonyabb aránya jellemezte. Az életmód-szórakozás orientált típusba tartozó csatornáknál éppen fordítva, a politikai és egyéb közéleti témák aránya viszonylag alacsonyabb volt, s a szórakoztató, színes, életmóddal, művészettel kapcsolatos műsorelemek váltak meghatározóvá. A vegyes típusú ATV-n a politikai, illetve az egyéb közéleti témák magas aránya a színes témájú események magas arányával kombinálódott. Nehéz tehát kitalálni, valójában kinek is szól az ATV, hiszen az elmélyült beszélgetés mindenkit érdekelhet, de ha valaki mindezt gyorsan, sok információt befogadva szeretné látni, annak nem ez a csatorna lesz a kedvence. Ezt nem segítette elő a témaválasztás vegyessége sem. Míg az RTL Klub nyugodtan ajánlható a politikamentesen szórakozni vágyóknak, a TV2 a távolságtartó információs magazinműsorok kedvelőinek, az M1 a kormányzati döntések és a politika iránt érdeklődőknek, a Duna TV pedig a határon innen és túl élő közéleti érdeklődésűeknek, addig az ATV egyszerre szólt minderről, de valami olyan nyelven és stílusban, ami megfoghatatlanná, meghatározhatatlanná teszi reggeli műsorát. •
A típusokhoz az előadásmód, a stúdiók berendezése, illetve a műsorvezetők
jellemzői alapján is sajátos arculat kapcsolódott. Eszerint a közélet orientált M1 és Duna Televízió arculata, a műsorvezetők beszédstílusa, a stúdiók berendezése igen merevnek mondható, a távolságtartás szürkeségbe csap át. A kameramozgások statikusak, sok totálképpel. A TV2 műsorvezetőinek beszédstílusát a távolságtartás mellett a személyes érdeklődés és hangvétel jellemezte, öltözködésük decens, elegáns, a stúdió úgyszintén. A kameramozgások dinamikusak, de nem zavaróak. Az RTL Klub műsorvezetőinek stílusát öltözködésben és beszédmódban is a feszélytelenség jellemezte. A stúdió berendezése az otthon hangulatát volt hivatott megteremteni, a kameramozgások dinamizmusa azonban néha zavaróvá vált, sok vágással, hirtelen fókuszváltásokkal. Az ATV stílusán a „kisstílűség” jegyeit véltük felfedezni. Egységes arculat helyett egy kényelmetlen és kicsi stúdió zsúfolt terében, rosszul öltözött műsorvezetők végeztek profi munkát. Ugyanakkor a műsorvezetők stílusa sem volt egységes, egyetlen közös jellemzőjük a vendégek gyakori provokálása, a dinamikus kérdezésstruktúra. Az ATV adásait is statikus kameramozgás jellemezte, elsősorban közeli képekkel.
•
Az egyes csatornák stílusa, előadásmódja igen markánsan kirajzolódott. Mivel
az alapkarakterek elsődleges meghatározója a témaválasztás és annak előadásmódja volt, az öt általunk vizsgált csatorna közül négyben a karakteresség részben a műsor hátrányára volt határozott. Ugyanis a témaválasztás és annak prezentálása merevnek bizonyult több irányból is. Az M1-en és a Duna Televízión a közéleti, azon belül a politikai témák túlsúlya volt tetten érhető. A másik végletnek számító RTL Klub reggeli magazinjában komoly téma és részletes, alapos témabemutatás nem szerepelt, a meghatározó a szórakoztatás és a felszínes bulvár stílus volt. Az ATV vegyes karakterét a provokatív szenzációhajhászás, a hosszas, terjengős, gyakran elfogult témabemutatás és a gyakori átpolitizáltság jellemezte. Egyedül a TV2 esetében találkoztunk a témastruktúra és a témabemutatás kiegyensúlyozottságával, ahol a magazinokat
valóban
jellemző
széleskörű
információszolgáltatás
vált
meghatározóvá. •
A műsorokban szereplő vendégek nemek szerinti megoszlását vizsgálva
szembetűnő az aránytalanság (négy vendégből három férfi). A legkiegyenlítettebb nemi struktúrát az RTL Klub esetében találtuk, s nyilvánvalóvá vált, hogy a vendégek neme és foglalkozása összefüggésben áll, mivel a művész vendégek körében a nők, a közéleti vendégek között pedig a férfiak voltak felülreprezentáltak. •
A vendégek foglalkozás szerinti megoszlása több ponton hasonló arányokat
mutatott, mint a témák előfordulási gyakorisága. Ugyan a legnagyobb „tömeget” a művészek, előadók alkották, de a második legnagyobb csoport már a politikusoké volt. A foglalkozások és a témák párosításánál feltűnő, hogy a politikus-politika, a tudós-tudomány, a sportoló-sport arányok igen hasonlóan alakultak. •
A vendégek kiválasztásánál javasolható a keretek oldása. Egyrészt az
információs magazin szerkezetét oldandó, gyakrabban előfordulhatna, hogy egy-egy vendéggel nem szigorúan vett szakterületéről essen szó (erre leginkább a TV2 tett kísérletet, elsősorban politikusok könnyedebb témákról való kérdezésével). Másrészt szívesen láttuk volna a csatornák aktívabb részvételét a nemi aránytalanságok csökkentésében,
az
országos
aránytalanságokkal
ellentétes
vendég-struktúra
kialakításával. •
Kiegészítő jelleggel vizsgáltuk a reggeli műsorokban használt technikai
eszközök, az interaktivitás eszközeinek szerepét is. A reggeli műsorokban ugyan előfordultak kisegítő eszközök (internet, telefon), de ezek gyakorisága nem
nevezhető túl magasnak. Az internet-használat aránya valamivel magasabb volt a telefon igénybevételénél. Az eszközhasználat szempontjából kiugró két „szélsőséget” az RTL Klub és a TV2 képviselte. A legkevesebb eszközhasználatot az RTL-nél tapasztaltuk, a legtöbb interaktív eszközhasználatra a TV2-nél figyelhettünk fel, itt a vizsgált események 31,6 százalékánál fordult elő. Ezen belül itt volt a legmagasabb az internet használata is. Ugyanakkor a TV2 az internet használatával rejtett reklámfelületet is képezett hivatalos internet-szolgáltatója számára. •
Összességében a legmeglepőbb tapasztalatunk az volt, hogy - számos külföldi
reggeli magazinműsor, például az NBC, a CBS műsorainak szerkezetével ellentétben - a magyar televíziózásban általában nem a különböző tartalmak és stílusok közötti ügyes egyensúlyozgatás, egy csatorna reggeli műsorán belül a különböző stílusok, témamélységek felvonultatása, hanem a témák, a vendégek és a beállításmódok csatornák közötti széttagoltsága volt a jellemző. Ez a folyamat ugyan a teljes televíziós paletta vonatkozásában kielégíti a széles választék követelményét, de az egyes csatornákat vizsgálva óhatatlanul az egyoldalúság, a merev szerkezet irányába mutat. Így a néző eleve nem a hasonló információkat nyújtó televíziós szolgáltatások közül választ azok minősége, stílusa alapján, hanem kénytelen a neki leginkább érdekes témákat egyedüliként bemutató csatornát választani, akár tetszik annak stílusa, akár nem, mivel hasonló, számára érdekes, széleskörű információkat más adókon nem találhat. Ezt pedig egyértelműen a televíziós szolgáltatás rossz irányú szétaprózódásának, s a csatornák közötti versenyen alapuló minőségjavítást hátráltató jelenségnek gondoljuk.
Melléklet 4. tábla Események besorolása jellegük szerint (százalékos megoszlás), televíziós csatornánként és együttesen Csatorna M1 RTL Klub TV2 Duna TV ATV Együttesen
Riport helyben 53,6 32 46,7 49,5 40,8 44,5
Riport felvételről 1,2 14,4 4,8 0 26,3 7,6
Beszámoló helyben 8,9 5,4 20,3 17,5 3,3 12,7
Beszámoló felvételről 36,3 12 20,7 29,6 7,9 21,8
Szórakoztatás helyben 0 18,2 7,5 3,4 13,2 8,5
Szórakoztatás felvételről 0 18 0 0 8,6 4,9
5. tábla Események besorolása téma szerint (százalékos megoszlás), televíziós csatornánként és együttesen Téma RTL Klub TV2 Duna TV ATV Együttesen M1 megnevezése Politika Tudomány Sport Művészet Egyéb közéleti Hírek Főzés Egészség Egyéb életviteli Színes Zenei szórakoztatás
27,4 0 5,8 3,3 9,4 51,4 0 0,9 0,9 0,9 0
0 0,5 3,4 8,3 2,7 20,2 3,2 3,7 10 19 29
10,6 4,9 3,8 6,1 4,2 27,4 0 10,6 8,7 17,9 5,7
26,3 0 5 2,6 8,2 48,2 0 5,5 0 2,6 1,6
26,8 0 8,1 1 10 34 0 2,9 0 13,4 3,8
16,3 1,5 4,8 4,8 6,3 35,1 0,7 5,4 4,9 11,5 8,8
6. tábla Események besorolása téma szerint (százalékos megoszlás), televíziós csatornánként és együttesen, hírblokkok nélkül Téma RTL Klub TV2 Duna TV ATV Együttesen M1 megnevezése Politika Tudomány Sport Művészet Egyéb közéleti Hírek Főzés Egészség Egyéb életviteli Színes Zenei szórakoztatás
56,3 0 11,9 6,9 19,4 0 0 1,9 1,9 1,9 0
0 0,6 4,3 10,4 3,4 0 4 4,6 12,5 23,9 36,4
14,7 6,8 5,2 8,4 5,8 0 0 14,7 12 24,6 7,9
50,8 0 9,6 5,1 15,7 0 0 10,7 0 5,1 3
40,6 0 12,3 1,4 15,2 0 0 4,3 0 20,3 5,8
25,1 2,3 7,4 7,4 9,6 0 1,1 8,4 7,5 17,7 13,5
7. tábla Események besorolása a vendégek neme és „foglalkozása” alapján M1 RTL Klub TV2 Duna TV ATV Vendég Neme Férfi Nő „Foglalkozása” Politikus Tudós Művész Sportoló Egyéb közéleti személyiség Nem közéleti személyiség
Együttesen
88,8 11,2
58,2 41,8
76,2 23,8
87,9 12,1
87,4 12,6
75,6 24,4
47,9 0 2,6 12,8 25,5
0 0,4 60,3 5,9 5,7
18,1 6,2 30,9 2,9 17,6
36,6 3,9 8,2 6,9 40,1
29,9 0 14,9 17,8 13,8
20,9 2,6 30,6 7,5 18,1
11,2
27,7
24,3
4,3
23,5
20,3
2.ábra A műsorvezetők nemek szerinti megoszlása televízió csatornánként (%) 100 80 60
87,6 53,7
53,1 46,3
46,9
51,2 48,4
53,2 46,8
Férfi
40
Nő 12,4
20 0 Magyar1
RTL
TV2
Duna Tv
ATV
ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET IRODÁJA
Határozati javaslat
A reggeli televíziós magazinműsorok vizsgálatáról szóló tájékoztató internetes publikációja. 1. A Testület jóváhagyja a reggeli televíziós magazinműsorok vizsgálata c. tájékoztató Interneten történő közzétételét.
2. A határozat nyilvánosságot nem igényel.
Felelős: Mádl András igazgató
Határidő: 3 munkanap
Budapest, 2002. március 5.
Kovács György főigazgató
