2
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Az ajándékoknak az örökségbe történõ betudásáról Tanácstalan nagyszülõ esetét ismertetem elõbb, mert a címben szereplõ örökösödési intézmény, a betudás intézménye (raportul donaþiilor) ezen keresztül talán könnyebben lesz érthetõ. Az évek óta Déván egyedül élõ férfi, aki feleségét régen eltemette, családi házából jelenleg a nevén szereplõ tulajdonrészét, az egyik nagykorú unokájára szeretné átruházni, és erre az általa biztosnak, ahogy õ fogalmazott: jogilag támadhatatlannak tartott adásvételi szerzõdést kívánná választani. Amikor a további részletekrõl kérdeztem, kiderült, hogy lényegében ajándékozásról lenne szó, mert unokájától nem kér vételárat, amit a vagyontalan unoka amúgy sem tudna elõteremteni, tehát csak az elnevezése szerint adásvételi szerzõdés valójában ajándékozási, amelynek sokkal „szigorúbbak” a feltételei. Itt kapcsolódik a vázolt tényálláshoz a betudás intézménye, amelyrõl ebben az ismertetõben szó lesz. Azt azonban még pontosítanom kell, hogy az adományozónak egyetlen élõ gyermeke van, ennek pedig két fia, a kérdezõ unokái, akik közül az egyikhez, az õt rendszeresen felkeresõ, róla idõnként gondoskodó fiúhoz inkább kötõdik, ragaszkodik. Sokszor szembesülhetünk ilyen helyzettel ... (A következõkben csak a nagyapa kérdésére próbálok válaszolni, amiért
a betudás intézményének bemutatása nem lesz teljes.) A hatályos polgári törvénykönyv, amelyet 2011. október 1-én léptettek hatályba és amelynek elõírásai esetünkben követendõek, az 1146-1154. szakaszokban szabályozza az ajándékoknak a hagyatékba történõ betudását, ami érthetõbben azt jelenti, hogy a még életében megajándékozott egyes kötelesrészes örökösök (csak a leszármazó(k) és a vele/velük együtt öröklõ túlélõ házastárs) kötelesek beszámíttatni az örökhagyójuk hagyatékába azokat a javakat, amelyeket utóbbitól még annak életében ajándékba kaptak, mindezt azonban csak abban az esetben, ha adományozójuk (késõbbi örökhagyójuk) e betudási kötelezettségük alól õket sem az ajándékozási szerzõdésben, sem egy késõbbi, külön közokiratban nem mentette fel (acordarea scutirii de raport). Ha azonban e felmentést megadta, a megajándékozott kötelesrészes örökös betudásra nem kötelezhetõ, vagyis az ajándékot megtarthatja. A régebbi szakmunkákban, ahogy mondani szokták, a jogirodalomban tartotta magát az az általánosan elfogadott nézet, hogy ezeket az ajándékokat csak az örökség elõlegének kell vagy lehet tekinteni, és elkövetkezik az az idõ (a hagyaték megnyílásakor, másképpen a halál beálltakor), amikor ezekkel a kapott ajándékokkal a többi társörökös leszármazó (a testvérek, ezek helyett az unokák) és az örökhagyó túlélõ házastársa felé „el kell számolni ”. Ezzel a szabállyal a jogalkotó a hagyatékból történõ egyenlõ részesedést kívánta elérni, ami azonban nem mindig következik be. Az 1146. szakasz 2. bekezdésében egy eddig is létezett és követett, de nem
Könyvtári figyelõ ,,Tudásod csíráját könyvekben keresd”– tartja a spanyol közmondás. De mi van akkor, ha a könyv hiányzik? Ha az a könyv hiányzik, amelyikre éppen szüksége van a tanulónak ahhoz, hogy tudását gyarapítsa? A Téglás Gábor Iskoaközpontnak a dévai volt diákok és az iskola ügyét felkaroló jóakaratú emberek révén sikerült egy szerény, magyar könyvekbõl álló könyvtárat létrehoznia. Ne feledjük azonban, hogy gyermekeink az anyanyelvi irodalom mellett román irodalmat is tanulnak, hiszen az ország hivatalos nyelve a román nyelv. Mivel a jelenlegi gazdasági helyzet nem engedi meg és az iskola nem is kap ilyen jellegû támogatást, nincs anyagi lehetõség a román klasszikus irodalom beszerzésére, megvásárlására. Az iskola tanulói nevében ezúton kérjük a Hunyad megyei (és nem csak) újságolvasóinkat és minden iskolatámogatót, hogy járuljanak hozzá az iskola könyvtárának bõvítéséhez legalább két, jó állapotban lévõ, ha lehetséges, új román irodalmi könyv adományozásával. Az újság következõ számában közöljük nem csak a tanulók számára szükséges román irodalmi könyvek listáját, hanem azoknak a magyar irodalmi könyveknek is a jegyzékét, amelyek hiányoznak az iskola könyvtárból. László Anna
ennyire tételesen megfogalmazott további szabályt olvashatunk. Kimondták azt, hogy amennyiben az adományozó másként nem hagyta meg, a betudási kötelezettség csak azokat a leszármazókat terheli, akik örökösi hivatottsággal (care au avut vocaþie succesoralã) rendelkeztek volna az adományozó hagyatékára az ajándékozás pillanatában. Tegyük fel, hogy esetünkben az ajándékozási szerzõdést most kötnék meg. A megajándékozott unoka rendelkezik-e ezzel a képességgel, azaz ma törvényi örököse lenne-e nagyapjának? A válasz egyértelmû: nem, mert életben van apja, nagyapjának gyermeke, aki ebben az összetételben egyetlen kötelesrészes törvényi örökös. Ebbõl következik, hogy a megajándékozott unoka, függetlenül attól, hogy késõbb mi történik, ki lesz életben a nagyapa halálakor, az ajándékozási szerzõdés hitelesítése napján öröklési képességgel vagy hivatottsággal nem rendelkezett, amiért õt a betudási kötelezettség nem terhelné. Közben vigyázni kell arra, hogy az ajándék nagysága ne legyen túlzott, érthetõbben, ne haladja meg az összhagyaték ún. szabad vagy rendelkezésre álló részét, vagyis ne sérüljön az egyetlen kötelerészes örökös (az apa) köteles része (rezervã succesoralã). A tényállásunknál maradva, megfogalmazom tanácsomat: a nagyapa egyetlen gyermekének kötelesrésze egyenlõ a hagyaték felével, vagyis az „ingatlannak azon részével, ami a családi ház ¼ részét jelenti. A nagyapa tehát ezt, ennyit minden további jogkövetkezmény nélkül akár már most odaajándékozhat a vele inkább törõdõ unokájának, csak neki, vagy akarata szerint utóbbi házastársának is. A tulajdonrésze másik fele, a másik ¼ rész pedig megmaradhat kötelesrészként a fiának. De még
Szórványban lépett fel az Osonó Az Osonó Színházmûhely neve ismerõsen cseng megyénkben, hiszen a Hunyad megyei magyar közösségnek már volt alkalama megismerni a munkájukat. Februárban, a szórványban turnéztak, 18-án Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban, 19-én Nagyszebenben, 20-án Gyulafehérváron, 24-én Déván és 25-én Vajdahunyadon léptek fel. Az Ahogyan a víz tükrözi az arcot címû elõadásuk mélyen szántó gondolatai, a modern elõadásmód ez alkalommal is mély nyomot hagytak a közönség lelkében. Amint azt Fazekas Misi, a társulat vezetõje az elõadás elõtt elmondta, a megjelenített gondolatébresztõ életképek a saját életük, a körülöttük élõ emberek életének epizódjai. Szívbemarkoló valóságukban jelentek meg a „színpadon” az elsekélyesedett emberi kapcsolatok, a szüleik mellett elmagányosodó gyerekek.
biztosabb és a helyzetre találóbb lenne egy tartási szerzõdés a teljes vagyonra, amely ugyancsak rendelkezõ, de viszterhes (oneros) jogügylet, és amelyre a fentebb elmondottak nem érvényesek. Igaz, ez a tartási szerzõdés a vállaltak teljesítését követeli meg, amiért ez sem lehet csak az elnevezése szerint tartási vagy akár adásvételi, mert egy ilyen, nem a valós helyzetet rögzítõ szerzõdés burkolt ajándékozási szerzõdésnek minõsül, és a kötelesrészét elvesztõ apa (a nagyapa fia) perben kérheti a túlzott ajándékozási szerzõdésnek a rendelkezésre álló rész szintjére történõ csökkentését (acþiune pentru reducerea liberalitãþii excesive la nivelul cotitãþii disponibile.) Kérheti, de ez nem kötelezõ! Deák Levente
Figyelem! Lapunk szerkesztõbizottsága a fenti ismertetõt jegyzõ állandó munkatársunk bevonásával jogi tanácsokkal szeretné segíteni erre rászoruló olvasóit. Aki tehát a rendszeresen megjelentetett törvénymagyarázatok kapcsán vagy bármilyen más eseti ügyben jogi tanácsot igényel, a pontos és valósághû tényállást tartalmazó levelével (e-mail-en keresztül is lehet) forduljon szerkesztõségünkhöz, egyben jelezve azt is, hogy a választ zárt levélben vagy pedig a lapban, névreszólóan vagy esetleg név nélkül kéri! Szerkesztõségünk postacíme: Deva, Str. Iuliu Maniu, Bl. L2. E-mail cím:
[email protected]
Könyvespolc A Communitas Alapítvány támogatásával, a dévai Corvin Kiadó és Grapho Tipex nyomda kiadásában, megjelent a dévai László Gergely Pál Morfondírok címû könyve. A szerzõ soraiból kiderül a könyv célja, amit meg is magyaráz az olvasónak: „Mindennapi életének tevékenységei közben, az ember hajlamos a szomorú pillanatok észrevételeire, pedig olyan dolgok is léteznek, amelyeknek ha felfogjuk a humoros oldalát, nagyszerûen elszórakozhatunk rajta.” Ez a kötet, az ilyen jelenségek ironikus bemutatásának gyûjteménye. A paródiás írások közé ékelt gondolatok, amint ezt a szerzõ megjegyzi, lehetõvé teszik, hogy „olyan õszintén írhasson, ahogyan másképp talán nem lehetne.” László Gergely Pálnak, a bukovinai székelyek múltjával foglalkozó írásaiból, vagy a Hunyad megyei Hírmondó hasábjain megjelent soraiból megismert ízes elõadásmódja és stílusa élvezetessé teszik az olvasó számára e kötetben megjelent írásait. Schreiber István
3
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Tisztelt Szülõk! Tisztelt Pedagógusok! Közeledik az iskolai évnek az a szakasza, amelyben az oktatási-nevelési folyamat legfontosabb résztvevõire, a gyermekekre fokozottabban oda kell figyelnünk. Sok családban nagy az izgalom ilyenkor, hisz õsszel elsõ osztályos lesz, vagy elõkészítõ osztályba kerül a gyerek. Ugyanilyen feszültség, várakozás, aggodalom kíséri a ciklusváltást is, amikor ötödik osztályba íratják be a kisdiákot. Nem kis felelõsséggel jár a középiskola megválasztása sem. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kötelességének érzi, hogy tájékoztatást, segítséget nyújtson a döntésben. A szülõk mindig a legjobbat szeretnék nyújtani gyermekeiknek, így az iskola, osztály, szak, választásakor mérlegelnek, sokféle szempontot érvényesítenek. Hasonlóképpen jár el a hivatását szeretõ, tanítványait jól ismerõ pedagógus is, amikor tanácsot ad, felelõsen irányítja diákjait, hogy képességeiknek, érdeklõdésüknek megfelelõen válasszanak. A különféle szempontok közül a legfontosabbra hívnánk fel a figyelmet: az anyanyelven történõ tanulás fontosságára. Miért tanuljon magyarul a gyerek? Mert az anyanyelven való írás, olvasás minden egyéb iskolai tanulás alapja. Mert anyanyelvén gyorsabban, pontosabban tanul, s az emlékezetébe inkább bevésõdik. Mert az egyre bõvülõ ismeretek megszerzésének feltétele a fogalomalkotás, s ez anyanyelven a legegyszerûbb. Mert az anyanyelv ismerete alapja más nyelvek tanulásának. Mert az anyanyelven való tanulás a mûveltség alapja. Mert anyanyelvén érti meg leginkább választott szakmája mesterségbeli fogásait. Mert ezáltal kapcsolódik be a magyar kultúrába, érti meg szülei, nagyszülei céljait, szokásait, életfelfogását, vallását. Mert az általános ismereteken kívül a magyar nyelvû oktatás olyan képességekre is megtanítja, amelyek szükségesek az adott társadalomban való létezéshez. Mert anyanyelven történõ tanulás nélkül elszakad a közösségétõl. Nem kerül hátrányos helyzetbe, nem fog kevésbé érvényesülni az, aki mindvégig magyarul tanult az iskolában. Az egyre bõvülõ magyar egyetemi hálózat, fõiskolás képzés sokféle lehetõséget biztosít a továbbtanuláshoz. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az anyanyelvét és a román nyelvet is jól ismerõ diáknak több lehetõsége van például a szakirodalomban való tájékozódásra. Országunkban törvények biztosítják az anyanyelv használatát az iskolában, a közéletben, a hivatalokban, az egyházban, a tudományos életben, csak élni kell ezekkel a jogokkal. A magyar nyelven való tanulást a magyar állam is támogatja. A Bethlen Gábor Alap által kiírt, az elõzõ tanévre szóló „Szülõföldön magyarul” elnevezésû pályázatot sikeresen bonyolította le a pedagógusok szövetsége. A megyei szervezetek segítségével 157 247 óvodás, általános és középiskolás tanuló részesült egyszeri oktatási-nevelési és taneszköz támogatásban, azok, akik a közoktatás bármelyik szintjén magyarul tanultak. Tisztelt Szülõk! Oktatási intézményeinket, legyenek azok szórványban vagy tömbvidéken, kisebb vagy nagyobb településen, falun vagy városon, csak úgy tarthatjuk meg, ha megtelnek élettel, azaz lesznek diákjaik, s õket oktató, nevelõ tanítóik és tanáraik. Döntsenek tehát okosan, iskoláink léte Önöktõl is függ! Tisztelt Pedagógustársak! Legyenek segítségére a szülõknek, diákjaiknak, hogy a választás, a döntés ne kényszerû kompromisszumok, netán közömbösség eredményeként szülessen meg, hanem kellõ körültekintéssel, a gyermekek érdekeit, s az egész magyar közösség érdekeit szem elõtt tartva. Üdvözöljük a Romániai Magyar Demokrata Szövetség országos szintû tájékoztató és tudatosító jellegû kampányát, melyet a magyar nyelvû oktatás megtartása, minõségi fejlesztése érdekében indított, és amelyben arra biztatja a magyar, vagy etnikai szempontból vegyes családokat, hogy írassák anyanyelvû, azaz magyar oktatási nyelvû intézménybe gyerekeiket. Az RMDSZ médiakampánya, helyi rendezvényei is segítséget, eligazítást adnak a felmerülõ kérdések megválaszolásában. Ezúton is arra buzdítjuk pedagógus társainkat, hogy aktívan vegyenek részt, vállaljanak szerepet ezeken a rendezvényeken. Mert „Minden magyar gyermek számít!” Hisszük, hogy gyermek, szülõ és pedagógus együtt gondolkodva, egymásra figyelve haladhat csak a kitûzött cél felé, hogy a mai kis- és nagydiákokból értelmileg kimûvelt, érzelmileg gazdag, kiegyensúlyozott, itthon, szülõföldjükön is boldogulni tudó felnõttek legyenek. Csíkszereda, 2012. február 22.
Minden magyar gyermek számít A RMDSZ beiskolázási kampányának kapcsán kiváncsiak voltunk Kocsis Attila Levente véleményére, aki a Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatójaként mindig is vallotta, hogy a jövõ társadalmát a ma iskolája határozza meg. Mit takar a címben megfogalmazott megállapítás? Minden magyar számít és minden magyar gyermek számít az iskolában. És hol végezze az iskolát? Lehetõleg magyarul és lehetõleg a legjobb körülmények között. Ennek a programnak a lényege, hogy azokat a szülõket, akik valamilyen okból nem értesültek eddig a lehetõségekrõl, hogy milyen elõnyei vannak az anyanyelven való tanulásnak, ezúttal tájékoztassuk. Ezeket a szülõket felkeressük és próbáljuk nekik bemutatni a reális helyzetet. Miért fontos, hogy a gyermek anyanyelvén tanuljon? A feltett kérdésre adható helyes válasz túlmutat azon, hogy oktatási-nevelési támogatásban csak akkor részesülhet, ha valamilyen formában tanulja a magyar nyelvet, akár magyar iskolában, akár fakultatív, de szervezett formában. Ez egy nagyon kis szelete az egésznek. A legfontosabb az, hogy ahhoz, hogy jól fel tudjon készülni, az anyanyelvén kell elsajátítsa azt, amire késõbb szüksége lesz. Rengeteg példa mutatja, hogy az, aki idegen nyelven próbált tanulni, csak a70-80 %-át éri el annak a tudásnak, amit egyébként a vele egykorú, a vele egy képességû, ugyanarról a szintrõl indultak elértek. Tehát az idegen
nyelven tanulás nehézség a gyereknek. Nehézség egyrészt a megértés szempontjából, de nehézség ugyanakkor a kultúra elfogadása szempontjából. Kell ismerni a többi kultúrát, de a saját kultúrádat, ha elhagyod, gyökértelenné válsz, az ilyen fiatalok hajlamosabbak a depresszióra, mert egyik kultúrához sem tartoznak. Természetesen vannak ellenpéldák is, hiszen kivétel mindig akad. Ki vezeti Hunyad megyében a beiskolázási kampányt? Megyénkben a legjobb rálátása a magyar oktatás problémira Lengyel Izabella kisebbségi tanfelügyelõnek van, ezért õ koordonálja a programot. Januárban volt egy tanácskozás, ahol megjelentek Szászvárostól Lupényig a magyar tagozatokért felelõsek, és kidolgoztak egy tervet, amely reményeink szerint meghozza majd a kívánt eredményeket. A legfontosabb eredmény az lenne, ha sikerülne megerõsíteni a meglévõ osztályokat és tagozatokat, hiszen minél több gyermek van, annál színvonalasabb oktatást lehet megvalósítani. Szeretnénk teljesen kiküszöbölni a szimultán oktatást, mert bármennyire felkészült a pedagógus, a gyerekek mégis veszítenek. Hosszó távú céljaink azonban azok, hogy akik anyanyelvükön tanultak, itt Erdélyben folytassák tanulmányaikat valamilyen felsõfokú intézményben, és itt találjanak majd maguknak munkát, itt teremtesék meg az életüket. Csatlós Erzsébet
Az oktatás jövõje a mi felelõsségünk Lupényban a magyar oktatás újrateremtésén fáradoznak. Errõl tartott sajtótájékoztatót Benedekfi Dávid, lupényi RMDSZ-elnök. A meghívottak a román média nyilvánossága elõtt vállalták fel az anyanyelvi oktatás melletti elkötelezettségüket. A lupényi magyar oktatás hagyományokra épül, és eredményeket mutat fel. „Az oktatás jövõje a mi felelõsségünk” – jelentette ki Benedekfi Dávid. A lupényi szervezet egy sajtóközleményt is megfogalmazott, amely kitért a lupényi magyar oktatás múltjára (az elsõ iskolai osztályok 1893-ban létesültek), eredményeire (megemlítve többek között Széll Lõrinc államtitkárt és Dézsi Attila kormányfõtitkárt, akik a lupényi magyar tagozat diákjai voltak), aprólékosan bemutatta a jelent (a magyar tagozat az Elméleti Líceumnak alárendelt 1-es számú Általános Iskolában mûködik). A magyar tagozaton tanító pedagógusok és az Eben Haezer Társaság egy közös stratégiát dolgozott ki. Ez egy kétlépcsõs stratégia: egyik részrõl a diákokra, a nevelés kedvezményezettjeire, más részrõl az iskolára, mint intézményre vonatkozik. Tervezik többek között, hogy délutáni foglalkozásokat szerveznek, amelyek keretében a gyermekek szakértõ felügyelet mellett tanulhatnak és egy tál meleg ételt is kapnak. Iskolán kívüli tevékenységeket is szerveznek majd a diákoknak. Mindehhez a szükséges anyagi keretet pályázatok útján és anyagi támogatók segítségével kívánják elõteremteni. A sajtótájékoztatót követõen Benedekfi Dáviddal, a lupényi RMDSZ elnökével és Antal Amáliával, a lupényi RMDSZ alelnökével beszélgettünk. Honnan ez a bátor gondolat, hogy a román sajtó nyilvánossága elõtt mutassák be a lupényi magyar oktatás megerõsítését célzó stratégiájukat? Antal Amália: A fõ gondolat az volt, hogy ez az iskola meg kell maradjon. Ugyanazokkal a gondokkal küzdünk, mint más szórványtelepüléseken, a gyereklétszám csökken, a demográfiai csökkenés rajtunk
sem segít, viszont merem állítani, hogy az az ajánlat, amellyel kilép a magyar iskola súlyos érv lesz, akkor, amikor a szülõk megpróbálják mérlegelni azt, hogy érdemes-e anyanyelven tanulni. Viszont szórványban, kisebbségben élünk és ez magából termeli ki azt, hogy vegyes házasságok vannak, ezért a román közösség felé is kell fordulni, fontos célcsoport lett a magyar iskolába iratkozáskor. A lupényi magyarok figyelnek a román sajtóra is, mert a magyar sajtó nagyon hiányosan tájékoztat. A meglévõ sajtótermékek ritkán foglalkoznak a mi közösségünk gondjaival. Tervezzük, hogy az írott sajtóban és a rádióban is saját fórumokat hozunk létre, hiszen az információ századában az információ hatalom. Benedekfi Dávid: Onnan indultunk ki, hogy minden megváltozott, körülöttünk a világ megváltozott, de mi még ugyanazokkal a gondolatokkal szeretnénk a magyar gyermekeket magyar iskolába hozni. Megpróbálunk új gondolatokkal elõállni, pluszt adni, hogy az esetleg elfásult közösséget felrázzuk és újrateremtsük a magyar iskolát. Antal Amália: Ezek az új gondolatok elsõsorban gazdasági vonatkozásban jelennek meg. Az iskola nem csak intézmény lesz, hanem beemeljük a családot is, családias, gondoskodó hangulatot teremtünk: segítünk a felkészülésben, ha szükséges a ruházkodásban és meleg ételt is biztosítunk. Mindenki megérdemel egy esélyt, azoknak segítünk, akik anyagi gondok miatt kimaradnának az oktatásból. Benedekfi Dávid: Mindenképpen számítunk a civil szféra támogatására céljaink megvalósításában, ugyanakkor a Téglás Gábor Iskolaközpont igazgatója, Kocsis Attila is reméljük segítségünkre lesz. Antal Amália: Szeretnénk megvalósítani a keresztszülõ-programot, amire már most nagyon sok jelentkezõ van. Reményeink szerint sikerül majd nyári táborokat is szervezni. Csatlós Erzsébet
4
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Pozitív választási kampány Hunyad megyében A februári SZKT-ét követõen kezdi meg az RMDSZ az elõkészületeket a választási kampányra – mondta el február 23-án tartott dévai sajtótájékoztatóján Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, hozzátéve: Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselõk Tanácsa megvitatja és szavaz a jelöltállítás folyamatáról is. Winkler Gyula elmondta: az SZKT dönt a jelöltek kiválasztásának szabályzatáról, amely három procedúrát határoz meg. „Magas követelményrendszer szerint kialakított belsõ szabályzatunk van. Az elmúlt 22 évben szigorúak voltunk jelöltjeinkkel, éppen azért, mert tudatában vagyunk annak, hogy a politikum reformja nem a választási törvénnyel valósul meg, hanem attól függ, hogy a politikai pártok a jelöltállítás során felelõsen döntenek-e” – hangsúlyozta az RMDSZ Hunyad megyei elnöke. Winkler Gyula bejelentette: Hunyad megyében Széll Lõrinc államtitkár lesz az RMDSZ kampányfõnöke a helyhatósági választásokon.
„Mind a 16 helyi szervezetben lezajlott a tisztújítás. Bácsi volt idõrendben az utolsó, ahol múlt héten volt a belsõ választás, majd március 3-án a megyei szervezetben tartunk elnökválasztást” – tájékoztatott Winkler Gyula. Az RMDSZ Hunyad megyei elnöke elmondta, hogy fontolgatják a megyei tanácselnöki és a több városban polgármesterjelölt indítását. „Bár úgy vélem, nem kell elsietni a jelöltállítást, mert zavarodottságot lehet tapasztalni a megye politikai színterén, így nem lehet megjósolni, mi várható márciusban. Nem lehet elõre látni, hogy jobboldali tömörülés alakul-e ki, mi lesz a neve és milyen lesz a politikai összetétele. Én úgy gondolom, az RMDSZnek pozitív hangvételû kampányt kell folytatnia. Arról kell beszélnünk, hogy melyek a terveink, elképzeléseink, mire van szüksége a megyének, de be kell számolnunk arról is, hogy mit tettek az RMDSZ szakemberei Hunyad megyéért” – mondta Winkler Gyula. (Winkler Gyula sajtóirodája)
Új magyar prefektus Hunyad megye és a magyarság szolgálatában (folytatás az 1. oldalról) Az ünnepélyes eskütételen jelen volt a prefektus elõdje, Dézsi Attila kormányfõtitkár, Ioan Mircea Moloþ a Hunyad megyei tanács elnöke, a megye több polgármestere, közintézmények vezetõi, valamint Winkler Gyula európai parlamenti képviselõ, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A kormányfõtikár felszólalásában a kormány üzenetét fogalmazta meg a Hunyad megye vezetõsége elõtt álló kihívásokról, ugyanakkor személyes üzenetét adta át az új prefektusnak, a folytonosság üzenetét, meggyõzõdését fejezve ki, hogy Dezméri István folytatni fogja azokat a fontos kormányzati és európai uniós finanszírozású terveket, amelyek a megye érdekében az elmúlt évben beindultak. A beiktatási ceremóniát követõen Winkler Gyula sajtónyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ másodszor jelölt prefektust Hunyad megyében, az elmúlt két évtizedben pedig négy magyar alprefektusa volt a megyének. Az RMDSZ által javasolt valamennyi elöljárónak fontos szerepe volt a megyei politikai egyensúly megõrzésében, a politikai erõk, a központi és helyi közigazgatási intézmények együttmûködésében. Elöljáróinknak a megye polgárainak érdekeit és prioritásait kell szem elõtt tartaniuk, miközben mindvégig számíthatnak az RMDSZes kormányzati tisztségviselõk támogatására. Az RMDSZ Hunyad megyei szerve-
zete számos alkalommal bebizonyította, hogy felelõsséggel viszonyul a helyi magyar közösség és a megye minden lakójának igényeihez – fogalmazott az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. Winkler Gyula úgy értékelte, hogy Dezméri István nagyon nehéz pillanatban veszi át a prefektusi tisztséget, hiszen a legutolsó népszámláláson mért adatokhoz képest Hunyad megyében a leginkább számottevõ a magyarság fogyása, miközben az ország legurbanizáltabb megyéje maradt. Az új prefektus elõtt két fontos kihívás áll: az elsõ a gazdasági és szociális helyzet, a második pedig az idei választások megszervezése. Bár nincsenek konkrét beavatkozási lehetõségei például a munkahelyteremtés területén, azt hiszem a prefektusnak jelentõs szerepe lesz a megye számára fontos gazdasági társadalmi tervek promoválásában. Ebben minden bizonnyal számíthat az RMDSZ minisztereinek támogatására – mondta Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselõje. Dezméri Istvánt a kormány azt követõen nevezte ki Hunyad megyei prefektusnak, hogy elõdje, Dézsi Attila kormányfõtitkári kinevezést kapott. Dezméri István 53 éves, mérnök, a közpolitikák és helyi fejlesztések témakörben mesteri oklevelet szerzett a bukaresti SNSPA egyetemen. 2011 óta az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének ügyvezetõ elnöke volt. (Winkler Gyula sajtóirodája)
Testvérvárosi kapcsolat (folytatás az 1. oldalról) Sarmaság Szilágy megye északi részén fekszik, Zilahtól 25 km-re északnyugatra a Zilah-patak jobb partján (annak a Kraszna folyóba való ömlésénél), a Szilágyságidombvidéken. A község elsõ írásos említése 1355-bõl származik Sarmassagh néven, mint középszolnoki birtok. 1467-ben Sarmassagh, 1487-ben Sármáaságh néven említik a dokumentumok. A település Sarmassághy Lászlóról kap-
hatta a nevét, aki a Báthoriaktól birtokolta a falut. A szájhagyomány szerint azonban a környéken található sarma, vagy sarmás nevû (medvehagyma) növényrõl nevezhették el a települést. Mindkét településen hagyománya van a bányászatnak ez is egy kapcsolódási pontot jelent. A kapcsolat hamarosan konkrét formát ölt, nyárra már tervezik a gyermekek közös táboroztatását. Csatlós Erzsébet
Kezdõdik az iratkozás Hétfõn, március 5-én már lehet iratkozni az oly sokat vitatott elõkészítõ osztályba. A Téglás Gábor Iskolaközpontban szeretettel várják a gyerekeket. A szülõk ellenérzéseit és kétségeit igyekeztek oldani azon a szülõértekezleten, melyen a nagycsoportba járó gyerekek szülei vettek részt. Máté Márta fõtanfelügyelõ helyettes megnyugtatta a szülõket, hogy a sajtóban keltett hisztéria ellenére, megyénkben minden készen áll arra, hogy az elõkészítõ osztályok beindulhassanak és mûködhessenek. Lengyel Izabella kisebbségi tanfelügyelõ, aki õsztõl majd az elõkészítõ osztály tanítója lesz, néhány hathatós érvet is felsorakoztatott, amelyek az elõkészítõ osztály mellett szólnak. Elmondta, hogy számára az elõkészítõ osztály létesítésének gondolata kezdettõl fogva szimpatikus volt, mert a tanító és gyermek kapcsolatában sokat jelenthet az együtt eltöltött öt év, a gyerekek a tanító nénijükkel együtt nõnek fel, az õ segítségével illeszkednek be abba a rendszerbe, melyben meg kell találniuk és meg is kell állniuk a helyüket. Minden arról szól majd, hogy a gyermek játszva tanuljon. A gyermekek nem kapnak sem-
Látogatók Február végén Lupényban vendégeskedett egy csoport fiatal a Magyarországi Kecelbõl, Lupény testvérvárosából. A látogatás teljes mértékben magánjellegû volt, de ez nem akadályozta meg a vendégeket abban, hogy részt vegyenek, ha rövid idõre is, a helyi magyar közösségi életben.
miféle minõsítést, tehát nem kell teljesítménykényszerben élniük, de az elõkészítõ osztály alkalmat ad arra, hogy fokozatosan megszokják az iskolai munkát. Hogy a szülõk könnyebben dönthessenek, az õsszel induló I. osztály tanítója, Sebestyén Anna is felvázolta azt az irányvonalat, amely szerint haladva foglalkozik majd a kis elsõsökkel. A Téglás Gábor Iskolaközpontban jelenleg 19 gyermek szülei fejezték ki szándékukat, hogy gyermeküket elõkészítõ osztályba iratják, 14 gyermek szülei pedig az I. osztály mellett döntöttek. A szülõk azokat a tantermeket is meglátogatták, ahol majd õsszel az osztályok beindulnak. Csatlós Erzsébet
Kecelrõl A csoport egyik tagja Gyöngyösi Balázs atya, a keceli II. János Pál általános iskola lelkésze volt, aki vasárnap délelõtt a lupényi Magyar Katolikus közösségnek szolgált. Berger József tanár pedig a lupényi magyar tagozat aligazgatónõjével, Kasza Máriával és a helyi RMDSZ elnökkel Benedekfi Dáviddal és Antal Amália Lídia RMDSZ alelnökkel találkozott. A beszélgetés fõ témája a két város iskolásainak egy nagyon érdekes közös programja volt: hamarosan 45 keceli gyerek 5 tanár kíséretében Lupényba látogat. Ez a találkozás újra bizonyította, hogy a két közösség, a keceli illetve a lupényi magyar közösség, igazi testvérre talált. Benedekfi Dávid
5
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Óvodába vagy iskolába? Még mindig csak tapogatózunk, háborgunk, bizonytalankodunk az elõkészítõ osztállyal kapcsolatosan, és tanácstalanul ejtjük kezünket az ölünkbe, várva a jó megoldást. Mégis tovább kellene már lépni legalább a gondolattal, hogy õszig csillapodjanak a kedélyek, s kicsinyeinket nyugodt lelkiismerettel indítsuk óvodába, iskolába. Oda, ahol valóban a helyük.
Amúgy is gondban vagyunk az alacsony gyermeklétszám miatt, akkor legalább az a nyugalmunk maradjon meg, hogy a magyar gyermekeinket nem züllesztik szét a cifrábbnál-cifrább határozatok és törvények. Nekünk minden magyar gyermek számít. Egy szemecskét, egy magocskát sem szeretnénk elveszíteni, hiszen amúgy is rohamosan apad a magyarság, fõleg itt az igazi szórványban. Vajon meddig ülhetünk ölbe tett kézzel és nyeljük a fölösleges galuskákat? Próbálunk különbözõ megoldásokat készenlétbe helyezni, hogy ne okozzon törést a gyermekeknek az új helyzet. Óvoda és iskola szinten már keressük a megoldásokat, egyeztetünk és azon iparkodunk, hogy az átmenet minél emberibb és életkornak megfelelõ legyen. Egyik próbálkozásunk a „Híd” amit ugyan már eddig is gyakoroltunk, de most talán tudatosabban próbálunk megszervezni. Az óvodában „iskolasarkot” alakítunk ki, kölcsönkérve egy-két iskolapadot a kicsik számára. Az iskolába pedig átviszünk egy óvodai asztalkát és néhány kicsi széket, hogy már most szokjanak a nagyobbak az elõkészítõ osztály
jelenlétéhez. Gyakrabban fogunk átlátogatni és közös játékokat, tevékenységeket szervezni az év végéig. Egyelõre ez az elsõ lépés. Szeretnénk, ha jobb és változatosabb ötletekkel jelentkeznének pedagógus kollégáink, mert egymást segítve könnyíthetnénk az amúgy is göröngyös átmeneten. Kun Kriza Ilona
Implom József középiskolai helyesírási verseny Folyó év február 2-4 között került sor Sepsiszentgyörgyön az Implom Józsefrõl elnevezett középiskolai helyesírási verseny országos döntõjére. A versenynek a helyi Mikes Kelemen Fõgimnázium adott otthont, amelyre az ország szinte minden magyarlakta vidékérõl érkezett legalább két tanuló egy kísérõtanár társaságában. Megyénket és a Téglás Gábor Iskolaközpontot Todor Francesca IX. és Varga Cecília X. osztályos tanulók képviselték. A megmérettetés komoly kihívást jelentett a résztvevõknek, de a verseny izgalmait kárpótolta a péntek esti színházi elõadás nyújtotta kikapcsolódás. A verseny résztvevõinek alkalmuk volt megtekinteni az Osonó Színházmûhely társulat által bemutatott Ahogyan a víz tükrözi az arcot címû elõadást. Miközben a tanulók a verseny izgalmait élték át, a kísérõ magyar szakos tanárok szakmai fórumon vehettek részt, melynek témái Divatos, trendi, egyedi írásmódok és Nyelvjárási környezet és helyesírás voltak. Az elõadók,
Dr. N. Császi Ildikó és Dr. Cs. Nagy Lajos arra is alkalmat adtak, hogy az általuk bemutatott témákat a hallgatók megvitassák, vagy az általuk tapasztalt nyelvi jelenségekkel kiegészítsék.
Irinyi János – Hevesy György Kémiaverseny Az Erdélyi Magyar Tudományos Társaság 1991tõl szervezi hasonló profilú magyarországi társszervezetekkel közösen (Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar Természettudományi Társulat) az Irinyi János – Hevesy György Kémiaversenyeket. Az Irinyi János versenyt a IX-XI. osztályos, a Hevesy György versenyt a VII-VIII. osztályos diákok számára. Mindkét vetélkedõ tulajdonképpen anyaországi
tantárgyverseny, amelybe Erdély különálló régióként kapcsolódik be és a legjobb eredményeket elért diákok vesznek részt a magyarországi döntõkön. A szervezés megkönnyítése végett a két verseny elsõ két fordulóját Erdélyben azonos idõpontokban tartják. A Hunyad megyei döntõre február 13-án került sor a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontban. 24 versenyzõ küzdött azért, hogy bekerülhessen az erdélyi döntõbe. A legjobb eredményt Székely Réka (Téglás Gábor Iskolaközpont - XI. osztály) érte el, aki az összes erdélyi versenyzõ közül a 12. lett, õ képviselheti majd a megyét az erdélyi döntõben. Említésre méltó Szabó Tímea (Téglás Gábor Iskolaközpont - XI. osztály) teljesítménye is, aki Erdélyszinten a 24. helyezést érte el. Mindkettõjük felkészítõ tanára Heius Ágnes. A versenyen részt vett hat VII. osztályos vajdahunyadi tanuló is, felkészítõjük Tripa Andrea. Közülük a legjobb eredményt Pap Tímea érte el, aki a lehetséges 100 pontból 60-at szerzett. Cs. E.
Szombaton délelõtt került sor a verseny eredményeinek a kiértékelésére. A tanulók saját maguk is meggyõzõdhettek a általuk nyújtott teljesítmények eredményeirõl. Ha a dévai diáklányok közül egyik sem jutott tovább a magyarországi döntõre, mégsem nevezhetjük õket veszteseknek. Mert egy ilyen színtû verseny résztvevõi csak nyertesek lehetnek: nemcsak új tapasztalatokkal, hanem új ismeretekkel is gazdagodnak, új ismerõsöket, barátokat szereznek maguknak. A szombati záróünnepség után mindenki hazafelé indult elemózsiával felpakolva, amelyet a helyi Mikes Kelemen Fõgimnázium biztosított, nemcsak ezzel az alkalommal, hanem a verseny egész idõszakára is szállással együtt. Köszönet jár a Mikes Kelemen Fõgimnázium munkaközössége mellett mindazoknak a hazai és anyaországi magánszervezeteknek és állami szerveknek, amelyek támogatása nélkül nehéz lett volna a verseny kivitelezése. László Anna
Vidám Versek Versmondó Versenye A Hám János Római Katolikus Iskolaközpont tizenkettedik alkalommal rendezi meg márciuban a Vidám Versek Versmondó Verseny országos szakaszát. Az országos versenyre való kijutás jogát a verseny megyei szakaszán lehetett megszerezni, amelyre Hunyad megyében február 25-én került sor Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban. A szervezés terhét Balázs Amália tanítónõ vállalta. Összesen négy kategóriában kelt versenyre a 21 szavaló: I-II. osztály, III-IV. osztály, V-VI. osztály, VII-VIII. osztály. A legjobb szavalók kiválasztásán két zsûri is fáradozott. A kisiskolásokat Lengyel Izabella kisebbségi tanfelügyelõ és Farkas Éva tanárnõ rangsorolta, az V-VIII. osztályos tanulókat pedig Mészáros Enikõ tanárnõ és Bíró Czeczília tanító néni. Az országos megmérettetésen megyénket Nagy Dorottya (II. osztály, felkészítõ Szabó Ildikó), Gáll Orsolya (IV. osztály, felkészítõ Madaras Irén), Nagy Henrietta (VI. osztály, felkészítõ Farkas Éva) és Varga Dalma (VII. osztály, felkészítõ Farkas Éva) képviseli majd. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Hunyad megyei szervezete, a megyei verseny egyik fõ támogatója, különdíjjal jutalmazta Uszkai Gyulát, aki az I-II. osztályos kategóriában a II. díjat is megszerezte. A verseny szervezõi nagyon elkényeztették a résztvevõket. Verseny elõtt a nagyobb diákok táncos elõadása oldotta a feszültséget, a zsûrizés szünetében Ács Éva tanító néni népdalt tanított a gyerekeknek és a messzirõl érkezetteket ezúttal nem engedték haza meleg ebéd nélkül. Csatlós Erzsébet
6
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
In memoriam
Nagyasszonyaink
Cserei Heléna
„Négy nap dörögött az ágyú Déva és Vízakna közt. Minden talpalatnyi földet Vér öntözött…” Petõfi Sándor
(1. rész)
(1754-1831) 180 éve halt meg történelmünknek az a nagyasszonya, akit élete, sorsa korának két vezéralakjához kötött: ti. õ volt id. br. Wesselényi Miklós felesége és az ifjú br. Wesselényi Miklós édesanyja. Õ volt Cserei Heléna. „Csak” feleség és anya, és ebben a szerepkörben õrzõangyala volt két nagyrahivatott, de tragikus sorsú erdélyi történelmi személyiségnek. Krasznán született 1754-ben, õsi székely családban. Apja Cserei Farkas, udvari kancelláriai tanácsos, császárhû, vakbuzgó katolikus ember. Lányát a szebeni apácazárdában neveltette. Cserei Heléna huszonegyévesen ismerkedett meg a daliás huszárkapitánnyal, Wesselényi Miklóssal. A mindent elsöprõ szerelem azonban nem egykönnyen folytatódott házasságkötéssel, mert ennek létrejöttét egyrészt a fiatalok között fennálló hatalmas vagyoni különbség, másrészt – talán fõként – a vallási másság akadályozta. A házasság végülis 1777-ben megköttetett. Cserei Heléna követte férjét ezredéhez, Galíciába, Sziléziába, a katonai táborba, de amikor ezt parancsszegésnek minõsítik, a férj kilép ezredébõl. A fiatal pár Zsibóra vonul vissza a Daniel Polixenia (id. Wesselényi Miklós anyja) által kibõvített udvarházba. Ezzel kezdetét veszi a zajos és szilaj zsibói élet. A férj valóságos középkori várúrként rendezi be életét. Szinte csak a ménese és a vadászat érdekli, lovasbravúrok, vakmerõ vadászatok, dáridók töltik ki napjait. Ilyen körülmények között állt helyt a nagyasszony, Cserei Heléna. Wesselényi imádta és rettegte nejét, de azért élte a maga életét.
A valláskülönbség okozta felekezeti gondok újból jelentkeznek életükben, ezért 1782-ben Cserei Heléna úgy dönt, hogy áttér a református vallásra. Ennek következtében apja az örökségbõl való kizárással is megfenyegette. A gondokat és megpróbáltatásokat tetézte az is, hogy kisded gyermekei egymás után haltak meg. Úgy érezte, hogy az apai áldás megtagadása átokká változott ( 1778 és 1785 között nyolc gyermekük halt meg). De a nehézségek felhõi tovább tornyosultak a család fölött. A férjet két évi várfogságra ítélték egy, Haller gróffal való pereskedés eredményeként, de a gõgös és önérzetes fõúr nem volt hajlandó alávetni magát az ítéletnek, sokáig bujkált, ellenállt, végül 1785 februárjában katonai erõvel fogták el, s a birodalom legszigorúbb börtönébe, a tiroli Kufstein sziklavárba hurcolták. Évekig még a napvilágot is alig láthatta, nemhogy szeretetteit. Minden gond súlya így a feleség vállára szakadt: férje kiszabadításának ügye s a hatalmas zsibói uradalom megõrzése, igazgatása. Ez lett Cserei Heléna gyönyörû, de nehéz feladata. (folytatjuk) Takács Piroska
163 évvel ezelõtt, 1849. február 6-án, Petõfi Sándor Hunyad megye földjére lépett. Petõfi február 4-tõl 7-ig (vasárnaptól szerdáig), a vízaknai véres vasárnaptól a szerda hajnali szászvárosi harcig, a visszavonulásig Dévára, ágyúdörgés kísérte. Másnap indult Debrecenbe Bem üzenetével. Visszavonulóban, a vezérkar február 6-án Szászváros felõl vonult fel. Petõfi, Bem adjutánsaként, mellette lovagolt. Késõ délután, szuronyrohammal vették be a várost. Február 7-én Puchner támadást intézett ellenük. Bem a túlerõvel szemben vakmerõen elfogadta az ütközetet. Maga is megsebesült, Piskin mûtötték meg, majd felkötött karral folytatta útját Déva felé. Petõfi a 27. honvédzászlóalj 2. századához csatlakozott azzal a feladattal, hogy fedezzék az összegyûlt menekülõ családok továbbjutását. Gyalokay Lajos írja, hogy Déván a vármegyeháza egyik termében látta, amint Petõfi szivarjából füstöt eregetve Horace Vernet Marengo címû, Napóleont megörökítõ képben gyönyörködött. Február 8-án Bem tábornok, hogy megkímélje Petõfit a további kockázattól, futárként Debrecenbe küldte. Petõfi hat napig utazott Brádon, Kõrösbányán ke-
resztül Bem üzenetével. A piskihídi csata február 9-én zajlott le, így Petõfi nem lehetett ott, amikor Bem apó fényes gyõzelmet aratott Puchner generális fölött. A gyõzelemrõl mindig lemaradt. 163 évvel ezelõtt, 1849. február 9-én Bem József kisded csapatait felerõsítve Déván a Magyarországról érkezõ segédcsapatokkal, meglepetésszerû ellentámadásba lendül Anton Puchner császári tábornok ellen. A piskihídi csata mindkét részrõl nagy emberáldozatokat követelt. Azon a helyen, ahonnan Bem apó a csatát vezette, hatalmas obeliszket emelt a hálás utókor. A birodalomváltáskor ezt az emlékszobrot ledöntötték. A csata 150. évfordulójának évében az eredeti emlékmû még megmaradt részeit felhasználva, újra felállították a piskitelepi római katolikus templomkertben: „Érted haltak, szent világszabadság” felirattal. Ugyanazon év, Szent István király ünnepén, a hõsi halottak emlékére felállított kõszobrot felszentelve Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. Schreiber István
Könyvbemutató 2012. március 14-én a dévai Mûvészeti galériában mutatják be a SZÉP HUNYAD VÁRMEGYE címû kötetet, amely megyénket írja le magyar, román és angol nyelven. A kordokumentumokon és képeslapokon alapuló kötet a Szép Sopronunk Kiadó KFT gondozásában jelent meg. Szerkesztõk Göncz József és Bognár Béla. A könyvbemutató vendége Elekes Botond Ákos, Magyarország kulturális államtitkárának kabinetfõnöke. Mindenkit szeretettel várnak.
Bemutatjuk templomainkat
A Sztrigy folyó mentén Pusztakalánnal egyvonalban, a jobb parton épült az õsi falu. Az elsõ feljegyzés 1377-bõl való, ekkor Tengewrg néven ismerik. A késõbbiek során 1440-ben Zenthrgergh, majd 1498-ban Zentgerg a település neve. 1760-62-ben már Sztrigy Szentgyörgy néven jelentkezik. A településen a 13-ik században Szentgyörgy tiszteletére építettek és szenteltek templomot. Régi mûemléktemplom
Ez a kicsiny templom a kaláni fõutról is látszik, amely az évszázadok során volt katolikus, református, majd ortodox is. Az épület jelenleg múzeum.
A templomban található egy ószláv felirat, mely szerint az épületet egy Balea nevû kenéz építtette újjá. A torony keleti oldalán egy másik szláv felirat szerint egy adományozó nevét Kendres Zsupánt említi, amint a templomot Szent Györgynek ajánlják fel. Így a faluban mindig többségben voltak a románok, akik valamikor Déva várurához tartoztak. Neves birtokosok is voltak a faluban. 1750 elõtt Zeyk István, Csáki Gábor, Szombati Mihály voltak nagybirtokosok. 1880ban Barcsay Kálmán, Buda László, Mircsea Deák, és a Csûrõs családok voltak nevezetesek.
Statisztikai adatok szerint 1850-ben a falu lakossága többnyire román. A 400 román mellett 14 magyar ajkú élt, akik közül 12 római katolikus. Az elsõ világháború elõtt, 1910-ben Bukovinából, a Barcsay Andor birtokára több mint 250 bukovinai székelyt telepítettek. Ekkor a falu lakossága elérte a 740et, amibõl 439 román, és 280 magyar, melybõl 262 római katolikus. Így már a letelepedés után felvetõdött egy katolikus templom építése. A katolikus egyház Pusztakalán filiája lett, ahol ma is pusztakaláni lelkész szolgál. A szépen rendbetett, neogótikus templom 1935-ben készült el Dr. László Ferenc plébános idejében, aki 1922-1974 között szolgált Pusztakalánban, és Sztrigyszentgyörgyön. A 2002-es népszámlálás adatai szerint, mintegy 175 volt a katolikusok száma. Ez a szám azóta csökkent. Míg a letelepedés utáni elsõ, második nemzedék még sok mindent megtartott a A templom belseje
Fotók: Kun Árpád
Sztrigyszentgyörgy – Római katolikus templom
régi szokásokból, ez ma alábbhagyott. Sajnos a településen már nincs magyar nyelvû oktatás, és nagyon sok a vegyes házasság. Februárban egy hideg téli napon látogattam meg a patyolat tiszta templomot, és hétköznap ellenére is kellemes meleg fogadott. A hívek akik idejárnak vasárnap és ünnepnapokon bizonyára lélekben megcsendesednek és dicsérik az Urat. Kun Árpád
7
HUNYAD MEGYEI HÍRMONDÓ
Farsang Február 12-én tartotta a sztrigyszentgyörgyi magyarság a farsangi mulatságot. A helyi RMDSZ által szervezett rendezvény annál is inkább felkeltette a lakosság érdeklõdését, mivel az a különbözõ jelmezekbe felöltözött gyermekek felvonulásával illetve bemutatkozásával kezdõdött. Az anyukák, nagymamák már napokkal azelõtt tervezgették, varrogatták a jelmezeket, ruhákat. Nagy volt az izgalom a szépen feldíszített teremben, de a lelkes taps feloldotta a feszültséget a kicsik szívében és bátran léptek a közönség elé. A jelmezes gyerekek felvonulása után Alb Elvira az RMDSZ sztrigyszentgyörgyi körzetének elnöke a szervezõk nevében köszöntötte az egybegyülteket és a meghívott vendégeket, és megköszönte mindazok fáradozását akik besegítettek a rendezvény szervezésében. Dezméri István a megyei szervezet ügyvezetõ elnöke gratulált a szervezõknek kiemelve, hogy a novemberi választásokon a helyi magyar közösség megfogalmazott tervei, vágyai kezdenek életre kelni. Az elsõ számú prioritás volt, hogy a román iskolába járó magyar gyerekek
Sztrigyszentgyörgyön
tanulhassák a magyar nyelvet és irodalmat. Az új tanügyi törvény által megadott lehetõségeket Máté Márta Hunyad megyei fõtanfelügyelõ-helyettes ismertette, biztosítva a szülõket minden támogatásáról, kezdve a magyar pedagógus kinevezésétõl egészen a magyar nyelvû tankönyvek és tanterem biztosításáig. Kiemelte a magyar nyelv is-
Farsangi beszámoló 2012-ben
Népszámlálás után Mindannyian izgatottan vártuk a 2011. októberi népszámlálás elsõ ideiglenes adatait. Azt már láttuk, és éreztük, hogy az elmúlt két évtizedben nagy százalékban csökkent az ország lakossága. A háború utáni évtizedekben a lakosság növekedett. A csökkenés a múlt század hatvanashetvenes éveiben kezdõdött, ami ekkor alig volt érezhetõ. Ebben az idõben a hazai németek települtek Németországba. Az Erdélyi Református Egyházkerület minden esztendõben pontos adatokkal szolgált mennyi volt a keresztelõk, illetve a temetések száma. Elõször az 1983-as összesítõ említi, hogy több volt a temetés, mint a keresztelés. Igaz az 1980-as évek elején megkezdõdött a magyar nemzetiségû ifjak kitelepülése. Sokszor teljes családok költöztek el. A népszámlálásról már eddig is a központi, megyei lapok, szociológusok, és mások probálták elemezni az eredményeket. Mielõtt rátérnénk a Hunyad megyei adatokra, elõtte szeretnénk bemutatni az erdélyi magyarság létszámát. Így a magyarság összlétszáma az elmúlt évtizedekben a következõképpen alakult: Az 1977-es népszámlálás alkalmával 1 713 000 magyart számláltak, 1992-ben 1 625 000 magyar, 2002-ben 1 431 000, míg 2011-ben 1 238 000 magyart számláltak össze, ami az ország összlakossánának mintegy 6,5 %-a. Így megállapíthatjuk hogy hazánkban a magyar ajkúak száma az elmúlt 35 esztendõben közel 500 000 személlyel apadt. Megyénként magyarság szempontjából a következõ erdményeket összesítették: Arad megye 37 067, Beszterce megye 14 773, Bihar megye 138 441, Brassó megye 39 275, Fehér megye 15 870, Hargita megye 258 615, Hunyad megye 16 219, Kolozs megye 103 457, Kovászna megye 151 787, Krassó-Szörény megye 3 276, Maros megye 209 989, Máramaros megye 34 781, Szatmár megye 113 541, Szeben megye 10 893, Szilágy megye 50 659, Temes megye 35 294. Bizonyára még élnek magyarok Bukarestben, és más regáti, meg moldovai városokban, meg Bákó megyében. Ezek-
merete által megvalósítható elönyöket valamint azt a tényt, hogy a magyar nyelvet tanuló kisdiákok illetve gimnazisták ötödik vagy kilencedik osztálytól kezdve átjöhetnek a Téglás Gábor Iskolaközpontba ahol a minõségi magyar oktatás mellett teljes ellátásban részesülhetnek. Szász János római-katolikus lelkipásztor a farsangi mulatságok történetérõl beszélt, megelégedését fejezve ki, hogy a hagyományok ápolása és megtartása nem veszett el itt Sztrigyszentgyörgyön. Szó esett még a körzetesítés elönyeirõl is hiszen jelen volt Máté László Déva körzeti elnöke is. A beszélgetések során tudatosult az a tény, hogy körzetesítés által sokkal közelebb lehet kerülni a magyar emberekhez és hatékonyabban bevonni õket a közösségi életbe. A Josan Öcsi által kezelt zenegép ontotta a szép magyar muzsikát így a hangulat hamar farsangivá változott, az asztalon levõ szendvicsek, ropi, hûsítõ, na meg a szíverõsítõ is hozzájárult egy sikeres mulatsághoz.
rõl az adatokról nincs kimutatásunk. Hunyad megyével kapcsolatban szeretnénk megjegyezni, hogy a rendszerváltás után 1992-ben több mint 33 671 magyar élt itt. A következõkben megpróbáljuk bemutatni azokat a Hunyad megyei helységeket, ahol magyarok élnek. Az ideiglenes adatokban csak a városok és a hozzátartozó falvak együttes száma jelenik meg, míg a falvaknál a községközpont neve. Ezért Vajdahunyad lélekszámában egyelõre felbontás nélkül jelenik meg Rákosd, Hosdát, Alpestes, míg Dévánál Csernakeresztúr, Kalánnál pedig Sztrigyszentgyörgy. Ezek szerint a legtöbb magyar Déván, Vajdahunyadon, Petrozsényban, meg Lupényban található. A megyében a magyarság száma alig haladja meg az 5%-ot. Magyarok száma helységekre lebontva: Déva 4 239, Vajdahunyad 2 860, Gyalár 32, Alsótelek 40, Petrozsény 2 193, Lupény 1473, Petrila 1034, Urikány 406, Vulkán 1174, Aninósza 158, Banica 9, Brád 119, Kriscsor 10, Kalán 525, Hátszeg 149, Szászváros 303, Piski 298, Kõrösbánya 5, Bálsa 6, Nagybár 8, Bácsi 87, Baica 16, Berénd 7, Bosorod (Kitid) 1, Branyiska 19, Románbretye 16, Burzsuk 8, Csertézs 21, Denszus 6, Dobra 44, Algyógy 25, Guraszada 6, Haró 131, Marosillye 12, Lelese 3, Martinesd-Lózsád 104, Felpestes 21, Felsõvárosvize 3, Puj 15, Nagyrápolt 10, Rachita 1, Ribica 1, Malomvíz 5, Romosz 3, Szarmisz 2, Öraljaboldogfalva 10, Felsõszálláspatak 2, Solymos 52, Totesti 8, Tordos 23, Gen. Berthelot-Farkadin 5, Alsóváca 15, Vecel 74, Zám 4. A megyei ideiglenes adatok közlik a románok és más nemzetiségek adatait is. Ezenkívül tudomást szerezhetünk a különbözõ felekezetek adatairól. A népszámlálási adatok és az egyházi kimutatásban szereplõ adatok között eltérések vannak. Ezek szerint több, mint ezer olyan református is van megyénkben aki nem szerepel az egyházi kimutatásokban. Errõl majd egy más alkalommal. Kun Árpád
Ez a farsang, aminek eredetét, változó szokásait most nem részletezném. Inkább arról számolnék be röviden, hogy 2012ben a Téglás Gábor Iskolaközpontan hogyan is zajlott le a farsangi vetélkedõ a gimnazisták és a középiskolások szintjén. A mulatság elejétõl kezdõdõen a közönség egyik meglepetésbõl a másika esett. A jelmezek sokszínûsége, kezdve a pöttyös kiskutyáktól, a Dzsungel könyve szereplõin át, majd a Flinstone család, Johnny Bravo, Tom & Jerry mind-mind elkápráztatták a nagyérdemût. Az ötletekben gazdag, a kivitelezésben kreatív és ízléses megnyilvánulások azt igazolták, hogy a tanulók is igénylik a szépet, a minõségit. A gimnazistáknál az I. díjat a VII. A , a II. díjat a VIII. A és a III. díjat az V. A osztály nyerte. Középiskolai szinten pedig az I. hely a XI. matematika-informatika osztálynak jutott, a II. hely a IX. szintén matematika-informatika osztálynak és a III. hely a XI. turizmus-poligráfia osztályé lett. Gratulálunk nem csak a díja-
zottaknak, hanem mindazoknak, akik részt vettek a jelmezek vetélkedõjén, no meg a X. matematika-informatika osztálynak is, akik az idei iskolai farsang fõ szervezõi voltak. Nem csak a diákok, hanem a felnõttek is megadták a módját a húshagyó kedd elõtti szombat esti farsangi mulatságnak. A dévai Magyar Ház nagytermében a mulatságra érkezõket egy XVIII. századi francia lovag fogadta, ami fokozta az amúgy is derült, vidám hangulatot. Majd miután minden bálozó a helyére került, érkezett a következõ meglepetés: a Dél-Erdélyért Kulturális Egyesület dévai tagjai reneszánsz táncokkal nyitották meg a bált. A bál fõ szervezõje a dévai RMDSZ elnöke, Pogocsán Ferdinánd volt, akinek figyelme mindenre kiterjedt, kezdve a tombolától, a különbözõ jelmezek díjazásáig. Köszönjük Frédinek a nem kis áldozattal járó szervezõ munkát. Az ízletes vacsora, a sör és bor mellé a talpalávalót Domokos Balázs, ifj. Szõts Jakab és Szõts Szabolcs biztosították. Éneklésük és zenélésük a jókedvet 100%-ra emelték. Köszönjük a Szivárvány nyugdíjasklub azon tagjainak, akik részt vettek a Magyar Ház nagytermének a rendezésében és minden jóakaratú embernek a pozitív hozzáállását a dévai magyarság közösségi életének megszervezésében. László Anna
Hunyad Megyei Hírmondó – Közéleti havilap – Kiadja a dévai Corvin Kiadó kft. Igazgató: Varga Károly, Felelõs szerkesztõ: Csatlós Erzsébet Mûszaki szerkesztõ: Pál Annamária Munkatársak: Deák Piroska, Deák Levente, Doboly Beatrix, dr. Hauer Erich, Kun Kriza Ilona, Kun Árpád, Lukács Lajos, Schreiber István, Pop Erzsébet A szerkesztõség postacíme: RMDSZ Hunyad Megyei Szervezete, Deva, Str. Iuliu Maniu bl. L2, Tel.: 0254-217524, E-mail:
[email protected] Készült a dévai Grapho Tipex nyomdában, Igazgató: Farkas László, Tel.: 0254-234500. A lapban megjelent írásokért a szerzõk vállalják a felelõsséget ISSN 1582-3997
