es Cuk (1992) p6kf6biis szemklyek koreben kimutatta, hogy a p6kto1 felo szemklyek szignifikinsan tobbszor eszlelik ligy, hogy a p6k az uvegben felbjuk lendul, mint a kontrollcsoport tagjai. Gyogyulisukkal azonban ez a torzitas is megszunik. A fklelemmel kuzdo szemklyek ezen tlilmenoen hajlamosak a fklelemkelto inger 6s annak averziv kovetkezmenyei kozotti osszefugges tlilbecsleskre is. P6kfobiis gyerekeknek semleges (kulonboz6 virdgok es fegyverek) vagy felelmiikkel kapcsolatos kepeket (kulonbozo p6kok) mutattak, melyeket idonkknt egy enyhe iramutCs kovetett. Az eredmknyek szerint a fobiis kiskrleti szemelyek tulbecsulik a pokot ibrizolo kepeket kovetoen megjelenii iramiitesek gyakorisagit (Muris, Huijding et al. 2007). A felelemtolszenvedo emberek tehat hajlamosak torzitott kognitiv szuron keresztul szemlklni felelmiik tirgyat, melyre ebb01 kifolyolag sokkal tobb figyelmet irinyitanak, amelyet veszelyesebbnek is eszlelnek, mint misok, valamint hajlamosak a val6snil tobb negativ kovetkezmknyt tulajdonitani ezeknek. Ezen torzitisok pedig mind a fblelem fennmaradbsinak alattomos ugynokei.
Az agresszio Fromm (197312001)az illati 6s a humin agresszi6 ko71i c kiilonbskget hangslilyozva kiemeli, hogy az allatvila? t l ban sehol sem talilkozunk ilyen mkrtkkben fajtirsa\ tl elleni agresszioval, mint az ember esetkben. Az illatci!, t agressziv megnyilvinulisainak celja a terulet, a niistc- i. nyek Cs az 6lelemforrisok elosztisa, de e cel el6rks~vtl a harc vkget is er (ritualizalt harc). Ebb01 kifolyolapa sebesiilesek enyhkk, halaleset pedig rendkiviil ritka. A 7 i ember a gondolkodis es a kkpzelet birtokiban azor kkpesse vilt jovobeli - gyakran nem valos - fenyel sekre is mar elore agresszivan reagilni. Pontosan eza7, amit a hhborlik kiiszoben a vezettik kihasznilnak olyac veszklyeket littatva, amik valojiban nem is lbteznek..\ helyzetet meg slilyosbitja az a teny, hogy az ember derszukskgletkvt? valt a testi egyensuly fenntartasan til a lelki egyens6lyAnak stabilitisa is, melyet gyakran i. csoport hite, ideologiaja 6s szokisai elegitenek ki. fp\ ennek birmifkle veszklyeztetese is hihetetlen agressri-: indulatokat kbreszt. Az agresszi6 tehht az emberisi; szrimira sokkal veszelyesebb 6s nagyobb mertCki' i tasztr6fit jelenthet, mint az Allatvilagban. Cslinyi (1999) ezzel szemben azt a nezetet kepv miszerint az csak egy illlizio, hogy az ember sok ag resszivitlst kovetne el. Valojaban az egy napra Cs egy fore es8 csoporton beluli agressziv cselekedetek szima vClhet6leg az embernkl a legalacsonyabb a prirr~ i t a k kozott. Nezete szerint a csoporton beluli agressziv TI. selkedesek szima azkrt is alacsony az ember esettiben. mert a torzsfejlodes egy pontjin - miig ismeretlen oho. 16giai 0kb6l - elodeink zirt, tomor csoportokba ken! I
1
I
6.4.6.abra. Ritualizlilt
harc
A fajon beliili agresszivitis az allatoknil nem lepi i t a ritua6.4.5. Bbra. P6kf6bia: Egy nehezen
222
2.rksz. Motivicio
kiolthat6 irreilis feilelem
lizilt harc keretet.
I
,
szerultek elni. Az agresszio csokkentkse vagy rituilis formikkal va16 helyettesitkse ezzel szukskgszeru vilt a csoport kletben maradasahoz. fgy azok szama 6s mkrtkke az evnlucio sorin csokkent. Azonban a csoporton kivulinek tartott kozossegekkel szembeni agresszio tekintetkben az embernek ilyen biologiai korlatai nem alakultak ki. A csoporton kivulre irinyulo agressziv viselkedkst igy csak a kultura korlatozhatja, az ezek ghtlisit segito szabalyokra va16 szocializ61Qsrkvkn. fgy az ember agresszivitashoz valo viszonya paradoxnak tekintheto: sajat csoportjival szemben alacsony mkrtkku, de csoporton kivulinek tartott egyedekkel, tarsadalmakkal szemben szklsoskgesen fokozott mkreteket olthet, ha a kulturhlis visszaszabalyoz6 mechanizmus nem mukodik jol. Csanyi szerint ez utobbi 611 a sok a1dozatot kovetelo hiboruk hatterkben. Nem meglepo, hogy az agressziv viselkedks szamos tudominyag krdeklodksknek t6rgy6t kkpezi. Az agreszszio a pszichologia mellett a pedagbgianak, a szociologiinak, a biologiinak, az antropologiinak, a jogtudomanynak ks a kriminologianak is kiemelt terulete. Mivel ezen tudomhnyagak hatalmas ks sokrktu tudist olelnek i t az agresszi6 kiilonbozo aspektusairol, ennek ily mertkku komplex attekintkse meghaladja jelen fejezet kereteit. Most - leszukitve a f6kuszt - a pszichologiai agresszi6kutatasok jelenlegi irinyait, eredmknyeit tekintjuk it.
Az agresszio meghatarozasa es az idetartozo viselkedesek kategorizalasi lehetosegei Agresszionak nevezunk minden olyan viselkedkst, melynek cklja a misoknak vagy onmagunknak szandkkosan okozott kar, szenvedks. Fontos hangslilyozni, hogy a masok ellen iranyulo agresszio a versengkshez kapcsolodo fogalom, igy nem tekintjuk agresszionak az alapveto homeosztatikus szukskgletek vezkrelte zsikmanyszerzo viselkedkst. Az agresszio definicioja igy is szimos, egeszen kulonbozo viselkedksre krvknyes, kezdve az agressziv verbalis megnyilvanulAsoktol, a kisebb-nagyobb testi skrtkseken at, egkszen az kletet veszklyezteto destrukciok auto- ks heteroagressziv modjaiig (lasd err01 bovebben a keretes reszt). Tovibb izlelgetve az agresszib fogalmit, sok szempont felvetodhet, melyek mentkn rendezhetjuk ezt a meglehetosen tag jelenskgkort. Megkulonboztetiink indulati 6s
instrumentalis, aktiv 6s passziv, tamado 6s vddekezo, pro- 6s antiszocialis, kozvetlen 6s kozvetett agressziot. Az indulati agresszi6 valamilyen szemklyes indittatisb61 tiplalkozik, cklja maga a destruktiv cselekedet altal elkrt pusztitis, mig az instrumentalis viltozatinak csupln eszkozkul szolgil az agressziv viselkedks, amit magit ezuttal nem hajt semmilyen belso kksztetks, motiviloja inkabb valamilyen mas - a karokozison tuli, annak kozvetitkskvel megszerezheto - ck1 elkrkse. 701 szemlklteti a kkt tipus kozti kulonbskget, annak a kkt drogfuggonek az esete, akik kozul az egyik a drog megszerzkse ckljibol adja agressziv buncselekmknyre a fejkt, szemben azzal, aki a drogszerzkstol fuggetlenul, az agresszivithskrt magakrt, illetve az abbol fakado oromkrt, megkonnyebbulksert bint m6sokat. Passziv agresszior61 akkor beszklunk, ha a szemkly viselkedkskben a szhndkkos karokozis rejtett modon van jelen, az illeto litszolagos egyuttmukodkse mklykn mkgis agressziv indulatok rejtoznek (pkldaul ha valakinek folyamatosan ellentmondunk). A tamad6 ks vkdekezo agresszi6 kozti kulonbseg talan magito1 krtetodo: az utobbi reaktiv jellegu. Az antiszocialis agresszio a kozosskg ellen irinyul, mig proszociilis az agresszio, ha a kozosskg ks az egykn krdekeit is szolghlja, pkldiul a gyerekek nevelksi cklzatu fizikai buntetese. Vkgul, az agresszi6 kozvetlen formhja direkt az Aldozatot veszi cklba, mig kozvetett tipusa a szemkly szimira fontos tirsak vagy dolgok timadasan keresztul kri el a szenvedo felet. Lhthatjuk, hogy az agresszi6 fogalma milyen tag. Sok minden belefkr, de kkrdks az, hogy vajon amikor igazin meg szeretnknk krteni ezt a viselkedkst - mikor
6.4.7. abra. A ~ n i k o raz agresszio onmagunk ellen iranyul: a
bor vagdosasa a negyedik leggyakoribb onskrtes
6. fejezet. ~ l e t t a nszijkshgletek i
223
I
MINDEZ A GYAKORLATBAN
i
I
I
1 I
I
i
I I
N
.CT
V)
W
. i
I
224
0nstrto" viselkedbek Onskrtc viselkedksnek nevezunk minden olyan szandekos cselekedetet, rnelyet a szernkly a sajat teste ellen, annak megskrtesknek ckljAb61, de ongyilkossigi szindkk nelkul vkgez. Ezek gyakran jarnak egyutt bizonyos pszichiitriai korkkpekkel, mint a borderline, a skizotipikus, a dependens 6s az elkerulo szernklyiskgzavar, a major depresszio, a szorongisos zavarok, a drogfuggbskg, az evksi zavarok, a poszttraurnis stresszbetegseg es a skizofrknia. Azonban az onskrtksek nern korlatoz6dnak a klinikai populici6ra: az itlagos arnerikai felnottek 4%-a vkgez ilyen viselkedkseket. A fiatalok korkben ez a szarn mkg rnagasabb, igy a kutatasok szerint a foiskolai hallgat6knil 14%-ra teheto az onskrtok aranya (Klonsky 2007, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onskrto viselkedksek egyes tipusainak az egyeternista hallgatok korkben valo eloszlasi aranyit ismerteti a 6.4.1. tablizat. Az onskrtksek Qltaldban 14 6s 24 eves kor kozott veszik kezdetuket. Altaliban elrnondhato, hogy sokan tobb kulonbozii onskrtksi m6dszert is alkalrnaznak. Szarnos kutatisi eredmkny szerint tiibb no vkgez ilyen viselkedkst, mint fkrfi. Az onskrtok zorne (62,5%) havonta 1-5 alkalommal vkgez ilyen cselekedetet, 6s csupln 13%-uk krez ezek sorin rninden alkalomrnal fiijdalrnat (14sd 6.4.2. tiblazat, Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Az onsirto szernelyek nagyobb befelk irinyul6 agressziv kksztetksrol szirnolnak be, 6s mind a kifele, mind a befelk irinyulb agressziv tendencihjukat nehezebben is tudjPk kontrollalni, mint az ilyen viselkedkseket nern vkgzd tirsaik (Claes, Vandereycken, Vertornrnen 2007). Pszichiatriai betegek korkben megfigyeltkk azt is, hogy azok, akik onserto viselkedkst vkgeznek, nagyobb kifelk irinyulo agressziot is mutatnak, mint azok, akik soha nern bantalmaztik onrnagukat (Hillbrand, Krystal et al. 1994). Arra a kkrdksre, hogy mi lehet a funkcioja ezen viselkedksformiknak, a szakirodalom hkt kulonbozo hipotkzist vet fel. Ezek a feltktelezettfunkcicik nern zhrjak ki egymist, akir egyszerre is teljesiilhetnek, vagy alkalomto1 fiiggoen viltozhat, hogy kppen rnelyik a11 az adott viselkedks hittereben (Klonsky 2007). 2. resz. MotivBci6
~rzelernregulaci6-hipotkzis: Az onskrto visel dksek egyfajta onrnegnyugtatisi modszerkknt se tenek urri lenni a szorongison es a fesziiltskgek Elterelik a figyelmet a rossz krzksekrol. Antidisszociki6s rnodell: Abbol a feltktelezesbiil indul ki, hogy az onskrto szernelyek eros krzelniek hatisira, vagy mikor a szeretteik nincsenek velii k, konnyen kerulnek disszociativ, deperszonalizilt 91lapotba. Ez azt jelenti, hogy a szemklyek ,valbtl:annak" 6s kiuresedettnek erzik magukat. Az onset.tes az ebb01 az Allapotbol va16 menekulkst jelenti s rnukra, hiszen hirtelen ks er6s fizikai, krzelmi lapotot indukil, ami segit abban, hogy onmagu fijra egyskgesnek 6s ,,valosnak" klhesskk meg. Antiszuicidiurn-hipotkzis: Az onskrtij viselke, cklja az ongyilkossigi gondolatok kifejezkse az I tknyleges kockaztatasa nklkul. Tirsas befolyisolis teoria: Az onskrtks igazi misoknak szol, a szemily a kornyezetktol kivin igy valamilyen viltozist - tobb figyelmet, szeretetc!t elohivni. Tehit tulajdonkkppen az onbantalmazas maladaptiv segitsegkkro viselkedksnek tekinthel finhat5relrnelet: Az elkkpzelks alaphipotkzise s rint, az onskrto szernelyek anyjukkal valo patc gias kapcsolatuk miatt kkptelennk vrilnak onma! es edesanyjuk elkiilonitks6re. Nern alakul ki on: szelfkrzetuk. Az onskrto viselkedksek ennek k rekci6jiban segitik oket - ezt a cselekedetet csak maguk kontrolliljik, ami a sajit test feletti ural krzetkt nytijtja nekik. Onbiintetes-te6ria: Az onskrtes a szemkly maga ellen irinyul6 haragjanak ks lekicsinylo krzksei~ nek kifejezodkse. Feltehetoen a szemkly kornyezete arni rnegerositi az agressziv kksztetksek onmal ellen valo kiklkskt (mind lelki, mind testi szint~ vagy eleve ezt jeloli rneg egyeduli lehetoskgkent. Blmknykereses-hipotizis: Az onskrtksek hattt ben - hasonloan rnis klrnknykeres6 viselkedis;eRhez, mint az ejtoernyozks vagy a bungee jumping - az izgalorn, a felporgetettskg krzksknek elkrise all.
Klonsky (2007) 18 tanulrnanyt felolelo metaanali:zise szerint a legtobb kiskrleti eredrnkny az krzelemreRUlicios rnodellt tirnogatja, de erBs bizonyitkkok v annak nak az onskrto viselkedksek onbiinteto funkcioji~ lkte mellett is. A tobbi - fent bemutatott - hipotkzIcrP vonatkoz6an az eredrnknyek meglehetosen vegye!
1
tablizat. Onstrto viselkedesek gyakorislgi eloszl6sa eletuk soran legalabb egyszer onserttst vkgzb egyetemi hallgat6k mintajan (n = 205, Klonsky 6s Olino 2008 nyornan) Onstrto viselkedes Legalabb egy alkalommal (%) Tobb mint tiz alkalommal (%) ~ t ~piifolis s , 61 30 Hajtipes 47 23 Csipis 42 18 Vagdosis 40 11 Harapas 39 13 Sebhely ttpkedtse 35 20 Slilyos karrnolis 32 11 ; A bor dorzsol6se trdes feliileteken 17 6 SlegPgetes 16 4 Tiive! sz6ris 13 2 ~igas 12 2 hgyszerek lenyelbse 8 2 6.4.1.
6.4.2. tablhzat. Az onskrto viselkediseket kis6ro fajdalom-
2czlelis gyakorisaga onserto pszichiatriai betegek koreben (11= 165, Claes, Vandereycken, Vertornmen 2007 nyoman)
I:ijdalomeszlelts az onskrto viselkedksek alatt
%
Soha
251
XCha
50,9
Gpakran
16,4
Slindig
13
ta nezopontot kkpvisel. Rkgen rnegfogalmazott igeny, bogy sziikseg lenne az agresszib hatter-ben $116 bio16giai, psziches Cs tarsas tenyezok kolcsonos egymisra hatisainak megvizsgAlasara is, ami egy igazin integrativ, biopszichoszociilis keretbe helyezne az eroszakos viselkedest, de ennek kidolgozadra meg csak kezdemknyezksek vannak (Berman 1997).
Pszichoanalitikuselmelet arra keresunk valaszt, hogy honnan szarmazik, vagy mi befolyisolja ezt a destruktiv cselekedetekre va16 in-
dittatast - egy kalap ali vonhatjuk-e ezt a szines viselkedesgyujtemenyt.
A2 agresszio pszichologiai elmeletei
Ax agresszici eseteben is az az egyik fo kerdks, hogy az iisztonos vagy tanult viselkedksrol van-e szo. A pszichoanalitikus 6s az etologiai szemlklet az agressziv tcndenciik osztonos, veleszuletett voltat hangs6lyozza. Ezekkel szemben a frusztracio-agresszio hipotezis ?s a szocialis tanuliselmklet mar a kornyezeti 6s tarsas tenyezok szerepet emeli ki, az agressziv viselkedks meg.ielen6seben ks fennmaradasaban vagy kppen kioltcidisiban. Az evoluci6s szemlklet pedig interakcionis-
Freud korai (1920 elatti) elmelete szerint a dinamikusan miikodo osztonenergia felelos az agressziv viselkedks megjeleneskert. Tulajdonkeppen az agresszi6 eszkoz, melynek segitskgevel a libido az oromelvnek megfeleloen elerheti ckljat: az oromelv frusztraciojara adott valasz. Ha a szemely hosszantart6 szukseglete, hogy az oromelv alapjan eljen, akkor vagyai teljesulesenek birmifele megakadalyozisara konnyen reagalhat agressziv viselkedessel. A szemklyt tehat alapvetoen a feszultskgmentes allapotra torekvo belsd pszichodinamikija miikodteti. Ezt csupan az kn onkontrollfolyamatai 6s a felettes en lelkiismeret es enideal resze szabilyozhatja vissza. A kornyezet szerepe az agresszio megnyilv6nulis4ban csupan annyi lehet, amennyiben az onkontrollt ks a felettes kn kialakulisat a neveles Cs egyeb tarsas hathsok meghatarozzik (Freud 192011923). 6. fejezet. ~ l e t t a nszuksegletek i
(
225
Az elso vilighibor6 utin azonban Freud ujratirgyalta az agresszibrol alkotott koncepciojit. Elet- (erosz) 6s halilosztont (thanatosz) kulonitett el, amelyeket ellentktes erokkknt irt le. Felfogisa szerint az kletoszton az on- ks fajfenntartist szolgilja, ezzel szemben a hallloszton a szervezet biol6giai miikodksknek azon tendenciijit ragadja meg, hogy az visszatkrjen egy koribbi, m i r meghaladott illapotba. Ez a destruktiv oszton az organizmust az klet elpusztitisa felk hajtja. Freud a szelfre irinyulo haliloszton jelentoskgkt hangsulyozza, ami onpusztitishoz (onbiintetkshez vagy sulyosabb esetben ongyilkossighoz) vezet, de ami ak6r kivulre is iranyithat6, misok elleni agresszi6t eredmknyezve. Kovetoi pedig ez ut6bbi tendenciit tartjak az alapvetobbnek - ezt agressziv osztonnek nevezik -, ami alkalmankknt az kn ellen fordulhat. A pszichoanalitikus iskolin belul egyskges az illispont annak tekintetkben, hogy az agresszi6 osztonos jellegii, a szervezet biol6giai mukodksenek rksze, azaz minden embernek van egy alapveto kksztetkse a rombolisra. A hidraulikus elvnek megfeleloen az agressziv tendenciiknak idonkknt felszinre kell tornie, ki kell sulnie, kiilonben a felhalmoz6dott destruktiv energia - mint egy nagy nyomasu viztartaly - hirtelen robban be valamilyen sulyos, kontrollilatlan pusztitis vagy betegskg formijiban. Az agressziv viselkedks tehit csokkentheti a jovobeli agressziv megnyilvinulisokat. Az agresszi6 kiilheto azonban a tirsadalom szimira elfogadhato modokon is. Levezetheto a kkpzelet 6s fantizia segitskgkvel, ezt nevezi a pszichoanalitikus iskola elabordcidnak. A misik lehetskges elfogadhat6 ut pedig a szublimdcid, amikor az osztonenergiit valamilyen magasabb tirsas krtkkkel osszhangban ill6 celra helyezzuk at, peldiul azt a szakrnavilasztis (pl. sebkszet, versenysportolis) utjin kljuk ki. Az agresszi6 ilyen energiakknt va16 felfogisa vezetett el a katarziselmklethez, ami azt mondja ki, hogy a destruktiv kksztetksek kiklkse katartikus hatisu, azaz ezt kovetoen csokken az agressziv reakci6 val6sziniiskge. Feshbach (1961) demonstrilta ezt kiskrletileg. Meg nern krdemelt, birP16 megjegyzkseket adott kiskrleti szemklyeinek, akik ezutin vagy egy semleges, vagy egy agressziv tartalmu filmet littak. Az elmelet szerint masok agressziojinak litvinya is hozzijirul sajit agresszionk levezetks6hez. fgy azok, akik az agressziv filmet littik, kiklhettkk sajit felfokozott rombol6 kksztetkseiket a film megtekintkse iltal. Amikor a vizsgilat vkgkn szoasszociicios feladatot adtak a vizsgilati sze-
N V)
.W
CT
,,j
226
2. resz. Motivacio
mklyeknek, az agressziv filmet latok kevesebb agresi sziv tartalmu szoval reagiltak, mint a semleges film( nkzok. A pszichoanalitikus elmklet - univerzilis osztor kknt kezelve az agressziot - alapvetoen pesszimista a ember destruktiv, rombol6 tendenciiinak megszuntc tkse tekintetkben. Egyeduli esklykknt a hiboruk elkc riilkskre az agressziv hajlamok jobb, tarsadalmilag el fogadhatobb kielkskt tartja.
Etologiai megkozelites Konrad Lorenz (196311994, eletkrol lisd bovebben a keretes rkszt) etologus a pszichoanalitikusokhoz hasonloan szintkn feltktelez egy genetikus eredetu, veleszuletett agressziv osztont, melyben az ember mas fajok tagjaival osztozik, ks amely adaptiv, mert ku1onbozo biol6giai cklokat szolgil. fgy olyan on- i s fajfenntartlsi viselkedksekkrt felel, mint a terulet vkdelme (territorialitis), a nostknyek 6s a tipl~lkkforrisokkrtvivott harc (rivalitisharc) segitskgkvel a fajfenntartasra leg ritermettebb him kivilasztisa, a kicsinyek vkdelI me (maternilis agresszi6) ks a hierarchia kialakitisa, rmi a csoport cselekvokkpesskge szempontjib61 nklkiil102hetetlen. Freudhoz hasonloan Lorenz is energeti kai keretben krtelmezte a destruktiv hajlamokat. Elmilete szerint az osztonviselkedkst veleszuletett kivilto Inechanizmusok - bizonyos kornyezeti ingerek, szignilok - inditjik be. Abban az esetben, ha a kivilt6 inlger iranyiban az agresszio gitolt, az ittolodhat egy mi tirgy felk. Pkldiul, ha a kihivo ellenfkl sokkal erose akkor a reakci6 itirinyulhat egy gyengkbb fajtirs egy klettelen tirgy feli. Ezt a jelenskget Lorenz itiri. nyithsnak nevezte. Azonban kivilto ingerek hossz~ tavh hiinya esetkn az agressziv viselkedks spontir itiimodon is megjelenhet, mert ilyenkor energia-tultel~ dks alakul ki, 6s az agressziv osztonnek felszinre Ikell tornie. Ez esetben a szervezet aktiv keresksnek in(jul, mig megfelelo cklpontra nern talil, akin vagy amin kitoltheti agressziv hajlamait. Ez az agressziv viselkedi\ azonban m i r nern tekintheto adaptivnak. AlitimaIS7tisul Lorenz (196311994) a bolcsosziju halak territo~ ri3lis viselkedkskt megfigyelve arra hivta fel a figyelnlet. hogy normil esetben ez a viselkedks csak 6s kizar61a'8 3 vetklkedo him fajtarsak kozott zajlik. Am, ha az ak riumb61 egy kivktelkvel az osszes him bolcsoszijut el
volitjuk, r fokozodil nern adel tartoz6 h len fordul Az etl
amelyek a ~negakad
beri agres retein - e az agressz szemlkletc len 6s me$ mizmus c: agressziv diul oliml Csdnyi hogy nern az minden semmit tei lott faji tu ni. A bioli cializaci6 kkpesek va
Frusztracid E hipotezil
1939) nevkt segletek kilt dilyoztatii pszichoan~ kepviseldi ', nyezeti tk 7: so tenyezql frusztriciq nek. Az ad igens elled tolodik vall a szemkly r nern vised
3szmet
volitjuk, akkor az agressziv energia egy id8 utin odiig fokozodik, hogy ez a him az agressziojat egy egykbkknt nem adekvit tirgy ellen forditja. Pkldiul mas fajhoz tartozo himek, vagy - ezek hiinyiban - nostinyek ellen fordul. Az etologiai nezopont fontos megfigyelkse, hogy mig az illatviligban leteznek gatlo mechanizmusok, amelyek az adaptiv ckl elkrtkvel leillitjak a harcot, ezzel megakadalyozva a faj tagjainak elpusztulisit, embernel ez a gatlo funkcio nern alakult ki teljesen. Az emberi agresszivitis olykor tulmegy a ritualizilt harc keretein - ez az egyeduli tomeggyilkos faj. Ez, valamint az agresszio osztonkent va16 felfogisa nagyon negativ szemlkletet eredminyez: az emberi agresszio mkrtektelen es megakadilyozhatatlan. Az elmelet hivei az optimizmus csirait az atirinyitis lehetoskgben vetik fel: az agressziv feszultskgek valamilyen mis szintiren (pildiul olimpiik) valo kiilisit kinilva fel. Csdnyi (1999) azonban felhivja arra a figyelmet, hogy nern igaz az, hogy aminek genetikai alapja van, az Inindenkippen meg fog jelenni, 6s nern lehet ellene senimit tenni. Hiszen a kultura, a tanulis kepes oroklntt faji tulajdonsigaink megnyilvinulasit befolyisolni. A biologiailag meghatirozott agresszionkat a szocializicio sorin elsajatitott szabalyaink segitskgkvel kepesek vagyunk kordiban tartani.
onaz nteIke; el3
ke;onsziiajok ,ijzo tar[tervott legalme ami ,102ikai ilete me;ninger isik ebb, ?agY tirissz6 ntin litokell ldul, 1 kiedks laszsriimet, lag a kvielta-
Frusztracio-agresszio hipotezis
,
I
I
E hipotkzis Dollard ks Miller (Dollard, Doob et al. 1939) nevkhez fiizodik, 6s azt mondja ki, hogy a szuksegletek kielkgitksknek, illetve a cklok elkrksknek akadalyoztatisa agressziohoz vezet. Az elkkpzelks a korai pszichoanalitikus elmkletbol tiplilkozik, de e te6ria kepviseloi m i r nagy hangsulyt fektetnek a kiilso kornyezeti tinyeziikre is azzal, hogy az agressziot egy kiilso tenyezore adott reakciokknt krtelmezik. A szerzok frusztrici6s helyzet elohivta bels6 kksztetksrol beszklnek. Az agressziv kksztetks vagy a frusztriciot okoz6 igens ellen irinyul, vagy - ha ott nern levezethetd - eltol6dik valamilyen misik tirgyra. Am, amennyiben a szemkly nern szembesul frusztril6 helyzettel, akkor nem viselkedik agressziven, tehit e hipotizis esetiben mir szo sincs feltktlenul levezetksre szorul6 kksztetisrol (Dollard, Doob et al. 1939). Az elkkpzelkst jo1 illusztrilja es igazolja az a kisgyerekekkel vkgzett klasz-
JELES SZAKEMBEREK
Konrad Lorenz klete Konrad Lorenz a modern etologia megalapitoja. Egksz elete soran illatokkal vette korbe magit, kozottuk, veluk elt. Kutatisai leginkabb az illatok osztonos viselkedeseire koncentriltak, hangsulyozva azok veleszuletett ks nern tanult jellegkt. Konrad Lorenz 1903-ban misodik gyermekkknt Iatta meg a napvillgot, Bkcsben. Apja hires ortopidus volt, mindkkt fiat orvosi pilyira szanta. Albert 18 ivvel idosebb batyja szintin sikeres ortopkdus lett. Konrad is, engedve az apai nyomisnak, elvkgezte az orvosi egyetemet. Majd 1933-ban zool6giabol doktorilt. 1931-to1 1935-ig a Becsi Egyetem 11. Anatomia Intkzetkben dolgozott asszisztenskknt, mivel emellett lehetoskge nyilt etologiai vizsgilatokat is vkgezni. Azonban kisobb ezeket a kutatasait m i r nern timogattik, igy Altenburgba utazott, jovedelem nilkiili kutatonak. Kezdetben jom6d6 apja timogatta anyagilag, majd - miutin meghizasodott - az orvoskknt praktizalb felesege jovedelmkbol Pltek. 1938-to1 az osztonos viselkedis hiziasitis utin fellipo viltozisait kutatta vadludakon. A hiziasitisrol tett megfigyelkseit egyre inkibb kiterjeszthetdnekvklte az emberekre is, miszerint a modern embernkl a ,,hiziasitisn a termkszetes szelekcio mechanizmusanak kikapcsolodasib61 fakad. Gondolatait egyre inkibb a nkizmus tudominyos hatterenek megalapozisa vezirelte. 1940-ben kapott egy professzori allast, amit azonban csak egy kvig tudott betolteni, 1941-ben behivtik katoninak. 1942-to1 egy katonai korhiz pszichiitere lett Lengyelorszigban, itt fajelmkleti vonatkozisu kutatasban vett rkszt. 1948-ban visszatkrt Altenbergbe, ah01 megalapitott egy osszehasonlit6 magatartiskutat6 intizetet. 1950-to1 a nkmet Max Plank Tarsasag karolta fel, magatartispszichologiai intkzetet lktrehozva szimira. 1973-ig az intizet igazgatoja volt. Karl von Fish-sel es Nikolaas Tinbergennel kozosen, 1973-ban orvosi Nobel-dijjal jutalmazt i k a tirsas ks egykni magatartismintik mukodiskrol valo megfigyelkseikrt. 1989-ben halt meg (forris: Bateson 1990).
4 6. fejezet. ~ l e t t a nsziiksegletek i
227
szikus vizsgilat, melyben a kiskrleti szemklyek egyik csoportjit frusztriltik azzal, hogy nagyon sokaig nern engedtkk jitszani Bket egy droth61oval elkeritett teremben, ami telis-tele volt nagyon vonz6 jitkkokkal. A m i sik csoport esetkben hiinyzott ez a frusztri16 szakasz, ok nyomban birtokba vehettek ezt a terepet is. A frusztr41t csoport tagjai - mikor vkgre oda jutottak - sokkal agresszivebben, vadabbul jitszottak a jitkkokkal, mint a gyerekek m6sik csoportjanak tagjai. Azaz a frusztricio valoban az agressziv tendencihk felfokozodasahoz vezetett (Barker, Dembo, Lewin 194111975). Kksobb Miller tovibbfejlesztette elmkletkt: az agressziot csupan, mint a frusztrkiora adott egyik t s nern az egyeduli reakciokknt jelolte meg. Az, hogy a szemkly hogyan reagil egy ilyen helyzetre, elsosorban azon mulik, hogy a korabban kapott megerositksek milyen vilaszhierarchiit alakitottak ki nila. Ezen a ponton lkpett be az elmkletbe igazin a tanulis szerepknek hangsdlyozisa az agressziv reakcio megjelenksknek hatterkben. Tehat ha valaki kisgyerekkknt agressziv viselkedkssel, negativ kovetkezminyek nklkiil krte el a ciljait, akkor ezt nagy val6szinuseggel fogja alkalmazni a kksobbiekben is. Ha ez Qltaliban nern bizonyult sikeres stratkgiinak, akkor valaszthat egy konstruktivabb megoldist, vagy elhalaszthatja a vagyai teljesulkskt, vagy esetleg megviltoztathatja magukat a cklokat is. Lenyeges kkrdks a szemely frusztricibs toleranciija is, azaz, hogy milyen mkrteku akadilyoztatist kkpes konstruktiv m6don elviselni. Erre a kepesskgre bizonyos kornyezeti tknyezok, aktuilis klethelyzetek is hatassal lehetnek. Stressz, konfliktusok, tulterheltskg, fhradtsiig, kellemetlen kornyezeti ingerek (pkldiul tul meleg vagy hideg homerskklet) vagy a fajdalom mind frusztrici6s toleranciakuszob-csokkenkst idkzhetnek el6,ks ezen keresztul az agressziv reakci6k megszaporod6sahoz vezetnek (Berkowitz 1988, Harries, Stadler 1988, Rotton, Frey 1985).
1 I
! .i
Szocialis tanulaselrnelet Az embert nern rogzitett viselkedksmintik jellemzik, hanem sokkal inkabb kkpes a kornyezethez val6 rugalmas alkalmazkodishoz; kornyezeti thmpontok 6s nern valamilyen belso kksztetks motiviljik a harcra. Egyre tobb kiskrleti eredmkny tamasztja ali azt az kszrevetelt, hogy az agressziv viselkedks kornyezeti, tarsas tknyezok Qltal nagymkrtkkben meghatarozott. A tarsas t6-
228
2. resz. Motivacio
nyezok mkg az idegrendszeri mechanizmusok hatas is befolyisolni latszanak: him majmok amygdalajin; ingerlese tamado magatartist v61t ki, de csak abban esetben, ha az ellenfkl a kevksbk dominans. A nala d mininsabb tirsa jelenlktkben adott amygdalaingerl menekulo viselkedkst vilt ki (Stoff, Cairns 1996). Bn dura (1963, 1973, kletkrol lisd bovebben a keretes rPs; tirsas tanulaselmelete szerint az agresszi6 sem ne veleszuletett, sem nern belso indittatisu, hanem megj lenkskkrt sokkal inkibb olyan tirsas hatisok felelose mint az operans, valamint a behelyettesito (vikaridl tanulis. Az elmklet a szigoru behaviourizmussal szer ben a kognitiv folyamatok szerepkt is hangsu1yoz;i:a, igy pkldiul azt, hogy az emberek a helyzetek elkepzeleskvel kkpesek viselkedksiik kovetkezmknykt eliire iitgondolni, 6s annak megfeleloen cselekedni. Az agreszsziv viselkedks megvalositisa a korabban elsajatitott 6s bevilt reakci6modokon kivul fiigg mkg az aktualis helyzetben jelentkezo kulonbozo kivilt6 ingerektd azokt61 a kornyezeti tampontokt61, melyek agressz viselkedksknekvirhato kovetkezmenyeirol informalj; a szemklyt. A kivilt6 ingerek kozott lehetnek olyanc is, melyek csupin asszociativ 6ton hivjik el6 az agres sziv viselkedkst, ezek korabban klasszikus kondicion lissal kapcsol6dtak az eroszakhoz. Kiserletek igazolja hogy pkldiul fegyverek, bilincsek jelenlkte noveli ; agressziv vilasz megjelenksknek val6szini'skgkt diih~ szemklyek korkben, fuggetleniil att61, hogy ezek vall fenyegetkst jelentenek-e az adott helyzetben, vagy c s ~ pin jelen vannak (Berkowitz, LePage 1967). Az agressziv viselkedks elsajititisa vkgbemehe~ operans kondicionalis segitskgkvel, amennyiben ez I reakci6m6d sikeres, jutalmazb. Ugyancsak magunkcv i tehetjuk oket vikariil6 m6don - annak segitsegevt hogy masok agressziojinak 6s annak kovetkezmknyc megtapasztaljuk. A tanulhsban a modelleknek - kiili nosen az olyan tekintklyfigurlknak, mint pkld au ' 1 asziilok, a nevelok, a sztirok - kiemelkedo a jelentosegiik. Bandura (1973) ezt a modellhatist demonstrilta hire\ kiskrletkben, melyben ot 6vodascsoportot vizsgilt. A7 elso csoportba tartoz6 gyerekek lithatthk, amint epy felnott egy muanyag bablival agresszivan viselkedei~. A masodik csoport tagjai ugyanezt nkztkk meg filmen. A harmadik csoport egy rajzfilmszereplo hasonlo agressziojit lithatta, a negyedik csoport tagjai egy neni agressziv modellt kovettek nyomon. Az otodik csopol egyiltalin nern figyelt meg modellt. Ezutin mind a
ot csoport keknek lek jitszani. A rnegfigyeli laszt mutal kek. A szig viselkedks elsi5 harorr modellny6 gkbbnek m Az elm sziG vkgrel zit iv kove el kkpzelks human ag a pszichoa tiii. Allasp elkeriilhet~ bizonyos t nagyobb e!
h.1.8. ~ibra.I
Iz agresszic lelleknek.
I
ot csoportot frusztraltak, majd ezt kovetoen a gyerekeknek lehetoseguk nyilt egy jatkkokkal teli szobiban ikszani. Az eredmenyek szerint az agressziv modellt megfigyelo elso harom csoport tagjai tobb agresszivvilaszt mutattak, mint az ilyen modellt nem latott gyerekek. A szigor6 utinzis tendenciija mellett az agressziv viselkedcs tovabbi varialasa is megfigyelheto volt az elso harom csoportba tartoz6knil. A rajzfilmszereplok modellnvlijto hatasa - b i r a misik kkt verzi6nal gyengibbnek mutatkozott - meg igy is megragadhat6 volt. Az elmklet szerint sz6 sincs katarzisrol. Az agreszszi6 vkgl-ehajtisa, de latvanya is (amennyiben azt pozitiv kiivetkezmenyek kovetik) agressziot szul. Az elkipzel6s hivei sokkal optimistibban tekintenek a humin agresszib megfekezisknek lehetoskgkre, mint a pszicl~oanalitikus,illetve etologiai elmkletek kovetoi. AlIQspontjuk szerint az agresszi6 nem valamilyen rlkeriilhetetlen belso kksztetese az embernek, hanem bizonyos tirsas feltktelek kovetkezmknye, igy sokkal nagyobb esklyunk van ennek kordiban tartasara is. Az
6.4,s. db1.d. Modellhatas .\z agresszio elsajatitasaban kiemelkedo
delleknek.
szerepe van a mo-
JELES SZAKEMBEREK Albert Bandura klete
Bandurit elsosorban a modellhaths foglalkoztatta, hogy az mikent befolyisolja misok motivici6it, gondolatait ks cselekedeteit. A nevevel fkmjelzett szocialkognitiv elmklet nem 6gy tekint az emberre, mint egy reaktiv, kornyezetformtilta vagy csupan osztonei altal vezkrelt szervezetre, hanem mint proaktiv, onszabalyoz6, onreflektalo agensre. A tanulas szemklyi (kognitiv es affektiv), viselkedesi 6s kornyezeti meghatarozoit kiilonitette el, melyek kolcsonos egymasra hatasban lkteznek, 6s egyiittesen hatirozzak meg a kimenetelt. 1925-ben szuletett Mundare-ben, egy albertai kisvarosban, hatodik es egyben egyetlen fi~igyermekkknt. Szulei kelet-europai bevindorl6k voltak, a csalad meglehetosen szerkny anyagi korulmenyek kozott klt. Mivel a kisviros csak egyetlen iskolaval birt, Bandura altalanos ks kozkpiskolai tankveit is ott toltotte. A taniri eroforrisok csekely volta miatt a tanul6k meglehetosen onilloan folytattak tanulminyaikat. Itt szerzett tapasztalatai formi16an hatottak kksobbi tanullsrol vallott nkzeteire, miszerint az alapvetoen tirsas ks onvezerelt jellegii. erettsegi utin az University of British Columbian tanult tovibb, ah01 felvett egy bevezeto pszichologia kurzust. Azkrt esett erre a vilasztisa, mert ez illeszkedett az idtibeosztisihoz legjobban, hiszen az egyetem mellett dolgoznia is kellett, hogy eltartsa onmagit. Innen - e kis szerencsks vkletlen folytin - indult el a pszicholbgia iranti Crdeklodkse. A pszichologiat fo szakjinak vilasztotta. BA diplomajit 1949-ben szerezte, emellett elnyerte a Bolocan-dijat pszichologiabo1. 1951-ben elvkgezte a masterkkpzkst, 1952-ben pedig PhD fokozatot szerzett az University of Iowan. Ezen egyetemi kvei alatt ismerkedett meg felesegkvel, Ginny Varnsszal, egy kevkssi inspirilo cikk elolvasisa el01 a golfpalyara menekulve. 1953-to1 a Stanfordon oktat. Itt kezdett el foglalkozni behatban az agresszi6 vizsgalataval. Richard Waltersszel kozosen vkgzett munkaja soran a szulok bunteto viselkedkse ks gyerrnekuk agresszivitisa kozti kapcsolatot vizsgilta. Ezek az eredmknyek vezettek Bandurat arra, hogy Dorrie 6s 6. fejezet. ~ l e t t a nszijksegletek i
m .N W
IT
N
229
Scheila Ross-szal elvkgezz6k a ma m i r klasszikusnak szimit6 kiserletsorozatot az agresszio utinzasir61. 1974-ben az Amerikai Pszichologiai Tirsasig megvilasztotta elnokknek. 2002-ben o volt a legtobbet hivatkozott 610 pszichologus a viligon (forris: Zimmerman, Schunk 2003).
eroszak mersekelt szintii buntetese az alternativ viselkedksm6dok megerositkse mellett, valamint a masok irinti empitia felkeltese agressziv tendenciit csokkento hatissal bir.
N
w .W
oc
Az osztonos es a tanulasparti tabor egyik Dtkozopontja: az agresszio es a televizio
N
Az agresszibkutatisok gyujtbpontjit kepezi, hogy milyen hatasa van a mindennapokban a media iltal kozvetitett eroszakos tartalmaknak. Ez a terulet egyrkszt azert kituntetett, mert folyamatosan bolygatja a kedklyeket a televizi6n keresztul arad6 brutalitis, misreszt azert is erdekes, mert az e kore csoportosult kutatisok lehetoseget nyujtanak arra is, hogy utkoztessek egymissal a versengb agresszivitis elmeleteket. A katarziselmklet szerint a litott eroszak - az agressziv energia aktualis levezetgdbe miatt - csokkenti az agressziv viselkedesre va16 hajlamot. Feshbach ks Singer (1971) kiserletileg is igazoltik ezt a feltevesuket serdulii fiuk TV-nkzeskt manipulilva. Az eredmenyek szerint a bentlakisos intezetekben 610 fiuk koreben az a csoport, melynek tagjai hat hkten i t agressziv tartalmu filmeket neztek, kevesebb eroszakot mutatott kortirsai es tanirai irint. Igaz azonban, hogy ezt az osszefuggest maginiskoliba jir6k mintijin m i r nem sikerult kimutatni. A tirsas tanuliselmklet hivei kritikakent azt hozzik fel, hogy feltehetoen annak a csoportnak, akik csak semleges tartalmh filmeket nhzhettek, a viszonylag hosszu idore megviltoztatott TV-nezesi szokisok frusztril6ak lehettek, 6s ez vezethetett a magasabb agresszi6 szinthez. Felhivjik arra is a figyelmet, hogy a hiboruk sem okoznak katarzishatist. Sot, megfigyelesek szerint hibor6s idoszakot kovetoen emelkedik az eriiszakos biincselekmenyek szima (Archer, Gartner 1976).
Mire egy itlagos amerikai gyerek 18 eves lesz, mar kb. 18 000 gyilkossignak volt szem- 6s fultanuja a TV-n keresztiil (Johnson 1996). A TV bevezeteset kovetoen Amerikiban 15 k alatt ketszeresere nott az elkovett gyilkossigok szima, mely eredmeny ugyan ok-okoz; kovetkeztetksek levonisira nem alkalmas, Am a me dobbento szimok miatt feltetlenul elgondolkodtat Brdekes tendenciakknt rajzolodott ki az elso televizi~ generici6 felnovekedese soran, hogy eleinte a gyer kek koreben, majd a serduloknel, kesiibb pedig a fiat felnottek kozott emelkedett meg az eroszakos biincs lekmenyek szama (Centerwall 1992). A tarsas tanuli elmelet szerint a TV-ben litott eroszak noveli az agres sziv viselkedesek megjelenksenek valosziniiskget. / elmeletet szamos kiserlet timasztja ali. fgy Berkorvii Parke es munkatirsai (1978) javitootthonban 610 gyerekeket vizsgilva azt tapasztaltik, hogy az egy heten ;it, naponta nezett agressziv tartalmu filmek eroszak foki0zo hatissal birtak mind az agresszio elozetes szintj hez, mind a semleges tartalm~ifilmeket n6zB gyereke hez kepest. Viszont ez a hatis nem minden gyermekn jelentkezett eriiteljes mertekben: a vizsghlati szaka elott keves agresszivitist mutatok korhben a hatis mP skkeltebb volt, mint a koribban is agressziv gyerm keknel. A TV hatisit tobb folyamat kozvetiti. A televizi6ban bemutatott filmekben az agresszib legalabb olyan gyakran jutalmazott viselkedes, mint buntetett. Az agressziv hBsok modellkent szolgilnak a nCzo sz mira, 6s a tortenetiik - a ckl szentesiti az eszkoz elv alkalmazva - jogosnak, szukskgszeriinek erezteti i erbszakot. A problemik, konfliktusok megoldasan: egyeduli mintijakent az agresszi6t kiniljik. Ezen tti menoen, a televizi6 iltal kozvetitett sok-sok erosz; kozombosebbe teszi, erzelmileg deszenzitizhlja a niz a misok elleni eroszakkal szemben is. Mindezt fokozi az, ha peldiul az eroszak littin a szulok (vagy mis fe nottek) kozombosseget tapasztaljik meg a gyerekek: csalid nyugodtan vacsorizik, mialatt az esti hirekbt borzalmak kepeit mutatja a TV. Ezzel a gyerekek - ko: vetett m6don - az agresszi6 megitklksknek mintajit t; nuljik meg: az elfogadhato, vagy legalibbis kozombo Tovibbi nem elhanyagolhat6 az a hatas sem, amivel TV mis, szabadidos tevkkenysegeket kiszorit a nezt eletebbl, amelyek ellenstilyozhatnik a fentieket. Mil egy itlagos mai gyerek elkri a 70 eves kort, becslex szerint korulbelul 7 kvet ildozott az eletebol ennek tevkkenysegnek (Dietz, Strasburger 1991).
r TV-n .etoen vetett ;tozati megdtato, vizios ;yerefiatal incsenulisgresz-
A modern kutatasok mar nem vonjak ketskgbe azt
,
r linyt. hogy
,
I I
I
gye- I !ten it, i :fokozintjk:rekekneknel zakasz IS mkr- I yerme- I 0
A
.
a televizi6 hatdssal van a viselkedksunkrt. Ma mir sokkal inkibb azt a cklt tuzik ki a kutatok, hogy megtaliljik azokat a rizik6tknyezoket, amelyek rnlakit erre a hatisra erzkkenyebbk tehetnek (Johnson 1996). Tovibbi a kortirs kutatisi irinyvonal igyekszik Gltirkepezni 6s pontosan meghatarozni a TV virhato riselkedCses kovetkezmknyeit. Egy nyolc orsz6got be~ o n 6 ,kamaszokat megcklzo kutatis (Kuntsche, Pickett et al. 2006) igy arra hivta fel a figyelmet, hogy a lelevizionkzks mennyisege sokkal inkabb egyutt jar a vrrbilis ,,piszkilQs" (pkldiul csufolis, hamis pletykik :r'rjesztkse) mkrtkkkvel, mint a fizikai agresszi6 szintlevel. Ez utbbbi csak az olyan orszigokban mutatott . iapcsolatot a TV mellett toltott id6 mennyiskgkvel, ah01 a serdiilok sokkal tobbet nkztkk a TV-t hetvegkn, mint hktkoznap. Ennek magyarizata feltehetoen abhan keresendo, hogy hetvegen tovibb marad Cbren ez a korosztily, 6s ha ezt, a lefekvks eldtti idot a TV mellett tijltik el, akkor nagyobb eskllyel Iitnak olyan musorokat is, melyeket felnotteknek szintak. Tovabb irnyalja '
a kkpet annak az osszefuggesnek a feltirisa, miszerint a TV-nkzes mennyiskge nem egyenlo mertkkben hat a fiuk 6s a lanyok agresszivitisira, illetve proszocialis viselkedkskre. Szinten ujabb eredmenykent jelent meg annak felismerkse, hogy a viselkedkses kimenetelt a szociookon6miai status is meghatarozta. A fiuknal a televizio mellett eltoltott id8 a proszocihlis viselkedesek alacsony szintjkvel jirt egyutt, viszont az agresszio se fizikai, se verbilis formajival nem Pllt kapcsolatban. A Iinyok korkben azok, akik tobbet neztek televiziot, a proszocialis viselkedesek alacsonyabb szintje mellett tobb verbilis agresszibt is mutattak. A fizikai agresszi6 6s a TV-nkzks mennyiskge kozott azonban a lanyoknal sem mutatkozott semmilyen kapcsolat. Az osszefiiggksek a kulonbozo szociookon6miai statusu csalidok korkben modosultak. A szociookonomai status 6s a nem egymassal interakcioban, a televizi6nezks mas-mas viselkedkses kimenetelkvel jart egyiitt (Chowhan, Stewart 2007). A mai kutatisok tehk egyre arnyaltabb osszefiiggksek meglatasira nyujtanak lehetoskget, fokozatosan feltarva azon tenyezoket, amik a televizi6 ks a szemkly viselkedkse kozti viszonyra hatassal lehetnek.
.r V) N
W
N
1~
ntetett. , zo,, szajz elvet I :teti az asinak I :en tu1- ' xoszak ' a nkzot fokozza mas felrekek: a irekben k - koz~tijitta!iimbos. imivel a a nkztik et. Mire ecslksek ennek a h.4.9. ibra. i\ ti.vent;zt;siszokisok 6s az agresszivitas viszolya: az agresszioelmeletek egyik ~itkozopontja
lnterakcionista nezopont: evolucios szemlelet Buss es Shackelford (1997) szerint az osztonossCg koriili vita nagyon dichotomizilta egymist61 az elmeleteket, kiklezve a kerdkst az agresszi6 oki hatterere, azaz a kornyezet 6s a belso folyamatok kozti vilasztisra. Ez a v i lasztas valojaban nem sziikskgszeru. Evoluci6s modelljiik az osztonpirti 4s a tanulis szerepkt hangsulyozo kit elmklettibor osszebkkitkskvel egy interakcionista felfogist kkpvisel. Az evolucios pszichol6gia nkzopontja szerint minden emberi viselkedks beliilrol vezkrelt mechanizmusok kovetkezmenye, de beinditisukhoz kulso ingerekre is sziikskg van. Minden pszichologiai mechanizmus a szelekci6nak koszonheti a lktkt, azkrt maradt fent, mert valamikrt adaptivnak bizonyult a faj szimira. fgy pkldiul az agresszio is megoldist jelenthetett szimos on- 6s fajfenntartast veszklyeztet6 problkmira, igy az eroforrasok elosztisinak problematikijira, a timadis elleni vkdekezksre, a szexuAlis rivhlisok eluzkskre, a status i s hierarchiaviszonyok rendezkskre. De alkalmas lehetett az igy kivivott hirnev 6s tisztelet Bltal az ellenskgek jovobeli
-
6. fejezet. ~ l e t t a nszuksegletek i
231
timadasinak megelozesere is. Sot, regen megoldis lehetett arra a celra is, hogy hosszu tavu parkapcsolatokban a misik felet elrettentse a hutlens6gtol. Illetve az agresszio jo eszkoznek bizonyult a sajit genek tovibbvitelenek biztositisira azaltal is, hogy a nem verszerinti gyermekeket egyszeriien elpusztitottik, 6s igy csak a virszerinti utodok elvezhettek az eroforrisokat. Evoluci6s szempontb61 az agresszi6 ezekre a problemikra adaptiv vilaszt jelentett, ezert maradhatott fent. Ez a gondolat ertelmezesi keretet nyujthat szimos olyan agressziv jelenseg hitterenek megertksehez, amikkel ma nap mint nap talilkozunk kulturinkban. Igy ertheto magyarizattal szolgil a nagyszim6 felt& kenyskgbol vagy stitusvesztettsegbii1 elkovetett eroszakos cselekedetre vonatkoz6an. Viligossi vilhat az is, hogy mi illhat a nagyszim6 csalidi - felesegek 4s mostoha gyermekek ellen elkovetett - brutalitis mogott. Az agresszi6 tehit erosen kontextusspecifikus, csak olyan helyzetekben jelentkezik, melyben valamilyen on- 6s fajfenntartast krinto problkma rejlik, Cs amelyre lehetskges, hogy az agressziv vilasz elonnyel jir majd. Nem arr61 van sz6, hogy valamilyen osi univerzilis agreszsziooszton oroklodik - mint ahogy Lorenz gondolta - hanem, hogy bizonyos helyzetek tudattalanul olyan pszichologiai mechanizmusokat hivnak elo, amelyek egy specialis problimira vonatkoz6an koribban sikeresnek bizonyultak. Az osztonelmelettel az volt a baj, hogy nehezen magyarizta meg az individuilis, a helyzetek kozotti 6s a kultlirik kozti szembeotlo kulonbskgeket az agresszi6 tekintetkben. Vannak, akik kevCs agressziv vilaszt, misok tobbet adnak. A helyzetektol is nagymertkkben fiigg az eroszakos vilasz valoszinus6ge Cs fajtija is. Leteznek olyan tirsadalmak (peldiul az eszaki sarkkor kozeleben el8 utkuk), melyekben az agresszi6 legenyhebb formija is elutasitott viselkedesnek szamit, igy szinte teljesen hiinyzik, mig m6s kozossegekben (pCldiul Eszak-Brazilia 6s Del-Venezuela erdeiben 610 yanomamok) elismert, jutalmazott viselkedes (Briggs 1970, Chagnon 1968). Ha minden ember agressziv osztonne1 szuletik, aminek igy vagy ugy ki kell fejezbdnie, akkor minek koszonhetoek ezek a nagy elteresek? A tanuliselmeleti megkozelites szempontja viszont szinten tul leegyszerusito, hiszen azert az ember tobb mint kornyezeti megerositok formilta passziv anyag. Az evol6ci6s elmelet felhagy az Altalinos agressziv osztonhittel, ehelyett specifikus pszichol6giai mechanizmu-
N V)
.W
LT N
132
2. resz. Motivacio
sok Qtoroklodkskrol beszil, melyet azonban specia helyzetek hivnak elo. E felfogis szerint az agresszivl selkedes kiviltisaban az elkoveto 6s az aldozat jellel zoi 6s a kontextualis tknyezok is szerepet jitszanak.
Osszefoglalas 1. Valamilyen stresszorral va16 szembesiil~skori talinos az eloviligban, hogy a szervezet timad4 menekiilo viselkedkssel vagy ledermedkssel reagll. 2. Ekkor az ClolPny szervezeteben jellegzetes fiziologiai viltozisok tortennek, melyeket a ket stresszren szer (LC-NE Cs HPA-tengely) mukodese koordinal. 3. A stresszorral va1o talilkoziskor megjeleno erz lem a fklelem. Ennek tirgya az egyedfejlodes sari jellegzetes valtozisokon megy keresztul. 4. A fklelmek hitterkben bizonyos elmeletek a t nulis szerepet emelik ki, mig misok inkibb evol cios termeknek tekintik ezeket. Egy ujabb nezopo szerint bizonyos fdelmeink nem is a veszklyre adc reakciok, hanem sokkal inkibb az undor erzeseb fakadnak. 5. A fhlelmek fennmaradasiert az elkeriilo viselk desen t61 jellegzetes perceptuilis, figyelmi Cs kt;kelo torzitisok is felelosse tehetok. 6. A fklelem a menekiilksen kiviil timado viselkedest is beindithat. Az agresszicj nagyon thg foga. lom: megkiilonboztetunk indulati es instrumentilis, aktiv Cs passziv, timad6 6s vhdekezo, pro- ii antiszociilis, kozvetlen i s kozvetett agressziot. 7. Az agresszi6 etiologiijhval foglalkozo elmeletek kozotti f6 iitkoz6pontot az agresszio oszton~svag tanult volta koriili vita jelenti. Az eroszakos visrlkedest velesziiletett osztonkint kezeli a pszichoI analitikus elmelet, valamint az etol6giai nezopont. A frusztrici6-agresszib hipot&, valamint a tirsr, tanuliselmClet ezzel szemben a tanulist tartja a7 agresszi6-elsajititis egyetlen m6djinak. 8. Az evolucios perspektiva feloldva a kCt elmele tibor kozti nagy ellentmondisokat, egy interakcii nkzopontot kkpvisel.
1
1
9. A televizi6 agressziv viselkedesekre gyakorolt ha- 1 tisa alitimasztani litszik a tanulis mechanizmusbt az eroszakos cselekedetek hitterkben, de termes~ctesen ezzel nem zirja ki azok evollici6s meghatarn zottsiginak lehetoseget sem. A vita mCg eldontetlzr
1
ISI ell
M m,
A; ~C M ok etc M ok Po Hc tai nC Hc
ag mc
Irodalc
A~ A
~and
~ i
~andd
EA, Band dik
d
~rkei re6
04 F$
tap
Kp
"' D?
