Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Süle Katalin, Elnök, Zala megye

Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

A mezőgazdasági foglalkoztatást befolyásolja: • a nemzetgazdaság más ágazataiban elérhető munkalehetőségek, az azokkal elérhető jövedelemszint; • az iskolázottság; • a mobilitási hajlandóság és képesség; • kockázatvállalási hajlandóság; • alapszolgáltatások megléte; • támogatási lehetőségek.


•  A mezőgazdasági alapanyag-termelés leginkább a vidékhez kötődik. •  Vidéken csökken a foglalkoztatás, magas és elhúzódó a munkanélküliség, erősödnek a szociális nehézségek. •  A mezőgazdaság csökkenő szerepvesztése a nemzetközi viszonylatban is általános tendencia. •  Népességünk gazdasági aktivitása az Európai Unióban a második legalacsonyabb. •  Az EU-27-ben 2000-2008 között átlagosan évi 1,9%-kal csökkent a mezőgazdasági foglalkoztatottság.


•  Az újonnan csatlakozott tagországokban a mezőgazdasági foglalkoztatás átlagosan kétszer magasabb arányú a régi tagországokénál. •  Magyarországon 2011-ig 5,5%-os volt a csökkenés mértéke évente. •  A foglalkoztatási szint visszaesése a vidéki térségekben volt erősebb.

A vidéki térségek munkaerőpiacán területenként és ágazatonként eltérően: • erős a strukturális munkanélküliség, • a nemzetgazdasági átlag alattiak a munkabérek, • alacsony a népesség képzettségi szintje, • a fekete és szürke foglalkoztatás egyidejűleg jelen van.


2010-2012 között - elsősorban a közfoglalkoztatási programoknak köszönhetően - a nemzetgazdaság egészében és a mezőgazdasági ágazatban is emelkedett a foglalkoztatási szint. • A mezőgazdaságban a KSH adatai szerint 2012-ben 200 ezer főnél több volt a foglalkoztatott, de még mindig kevesebb, mint 2000-ben. • A vidéken élők többsége - bár végez mezőgazdasági tevékenységet - nem ezt tekinti főállásnak, emiatt a 200 ezernél jóval többen kötődnek az ágazathoz.


•  A gazdaságok 98%-a egyéni vállalkozás, •  a fizetett munkaerő 93%-a az elsősorban piacra termelő 119,5 ezer gazdaságban van jelen, •  a saját fogyasztásra termelő 341,4 ezer gazdaság a családi munkaerő felét köti le, •  a munkaerő-lekötés mintegy ötöde a saját fogyasztáson felül értékesítő gazdaságokhoz kötődik, •  mindemellett elsősorban háztáji formában mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások, száma közel 1,1 millió.

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja Hazánk munkaerőpiacán mintegy 200 ezer fő vidéken élő aktív álláskereső mellett további 2,5 millió fő gazdaságilag inaktív népesség is potenciális szereplőnek tekinthető. Az AKI 2012-ben felmérte a vidék foglalkoztatási lehetőségeit. A kutatás* eredményei szerint: • a mezőgazdasághoz közvetlenül és közvetetten kapcsolódva 2020-ig mintegy 80-150 ezer fő teljes munkaidőnek (ÉME) megfelelő foglalkoztatása érhető el; • egyharmada (23-51 ezer ÉME) piaci alapon hozható létre; • fele-kétharmada (50-75 ezer ÉME) szociális alapú lehet; • 9-15% multiplikátor hatásként más ágazatokban közvetetten jelentkezhet vidéki térségeinkben. * Biró Sz. (szerk.) - Székely E. (szerk.): A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének lehetőségei vidéki térségeinkben. AKI, 2012.

AKI felmérés – piaci alapú potenciál A mezőgazdasági ágazatok fejlesztésével a piaci alapú többletmunkaerő-igény 8-26 ezer ÉME potenciált rejt magában. Szakágazatonként eltérően, összességében mintegy 5-10%-os többletkibocsátás mellett: •  a növénytermesztésben elsősorban a nagyobb mennyiségű kézi munkaerőt igénylő gyümölcságazatban, illetve a zöldség-, szőlő- és a borágazatban eredményezhet jelentősebb munkaerőigényt, •  az állattenyésztésben a sertés- és baromfiágazatban, valamint a húsmarhatartás területén még növekvő kibocsátás mellett is csak mérsékelt munkahelyteremtési potenciál mutatkozik;

AKI felmérés – piaci alapú potenciál

•  A m e z ő g a z d a s á g i a l a p t e v é k e n y s é g e n k í v ü l i tevékenységbővítés 15-25 ezer ÉME-vel növelheti a gazdaságok munkaerő-felhasználását; •  a gazdaságokon belüli élelmiszer-feldolgozás egyszerre teremt hozzáadott értéket és munkahelyet, potenciálja 8-12 ezer ÉME; •  a közvetlen termékértékesítés növelése 4-8 ezer ÉME bővítési lehetőséget mutat; •  a megújuló energiatermelés bővítése 3-5 ezer ÉME piaci alapú munkahely létrejöttét eredményezheti.

AKI felmérés – szociális alapú potenciál

A szociális jellegű munkahelyteremtés hatására az ágazatban közvetlenül akár 50-75 ezer ÉME-nyi munkaerő-felhasználás is prognosztizálható 2020-ig • a saját fogyasztásra termelésben 25-35 ezer, • a közfoglalkoztatásban és a szociális földprogramban együttesen 20-30 ezer ÉME-nyi, • a szociális szövetkezetekben további 5-10 ezer ÉME foglalkoztatási potenciál mutatkozik.

AKI felmérés – ágazati multiplikátor hatás potenciálja A mezőgazdasági foglalkoztatás bővítésének közvetlen és közvetett hatásai elsődlegesen a vidéki térségek munkaerőpiacain érvényesülnek: • a beruházások és a fejlesztések termelési, jövedelmi, illetve fogyasztási többleten keresztül érvényesülnek. • a termelés és a fogyasztás összekapcsolása további munkahely teremtési lehetőségeket gerjeszt (például kereskedelem, vendéglátás); • a multiplikátor hatások a piaci alapú bővítés esetében erősebbek, mivel az elérhető jövedelem lényegesen magasabb.

AKI felmérés – ágazati multiplikátor hatás potenciálja •  A piaci alapú mezőgazdasági munkahelyteremtés jövedelemtöbblete a vidéki fogyasztói keresletet bővítve, további munkahelyeket teremthet. •  A szociális foglalkoztatásban résztvevők alacsonyabb jövedelme a helyi alapszolgáltatások iránti keresletet növelve szerényebb mértékű hatást válthat ki. •  Összességében a mezőgazdasághoz kapcsolódóan 2020ig közvetetten 80-150 ezer ÉME-nek megfelelő bővítési lehetőség mutatkozik.

A potenciál kihasználásának feltételei Tartós ágazati foglalkoztatás bővítéshez elengedhetetlen: • a munkaerő-igényes ágazatok fejlesztése, atipikus foglalkoztatási formák ösztönzése, • a többfunkciós mezőgazdaság hangsúlyozása; • a tevékenységek vertikális irányú kiterjesztése, • a szakképzett munkaerő iránti igény növelése; • a z alkalmi munkavállalásra vonatkozó szabályok egyszerűsítése; • az önfoglalkoztatás alapvető feltételeinek (föld, tőke) megteremtése;

A potenciál kihasználásának feltételei •  a szélesebb gazdasági környezet igényeihez illeszkedő fejlesztések preferálása; •  Nagyobb szerepet szükséges szánni a mezőgazdaság ö n e l l á t á s ra , ö n g o n d o s ko d á s ra l e h e t ő s é g e t k í n á l ó funkciójának kihasználására; •  stabil, kiszámítható, vállalkozásbarát környezet kialakítása; •  a vállalkozások munkaerőigényéhez igazodó szakképzési rendszer visszaállítása, a szakmunkás és egyéb agrárképzés átalakítása; •  a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködések, vertikális integrációk elterjedése; •  a szociális gazdaság erősítése mintaprogramokban szerzett tapasztalatok, a „jó gyakorlatok” terjesztésével.

A potenciál kihasználásának feltételei Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciáljának kihasználásához az állami, a magán-, a civil és az érdekvédelmi szféra együttes szerepvállalása nélkülözhetetlen! Közösen kell megtalálni az egyes szereplők feladatait és folyamatos információáramlással, együttműködéssel segíteni a célok megvalósulását! Mindehhez a 2014-2020 közötti Vidékfejlesztési Program megteremti az alapot.

Köszönöm a figyelmet!

Az agrárgazdaság foglalkoztatási potenciálja

Recommend Documents