Az adócsalók kedvében jár a kormány 2015. június 01., hétfő, 06:30
Most igazán megéri majd adót csalni. A kormány nagy kedvezményt ad azoknak, akik nem tudnak elszámolni, honnan van a vagyonuk, és mindez a külföldi adócsalóknak is jó lesz: júliustól kedvezményesen és az eddiginél jóval gyorsabban lehet tisztára mosni a milliókat nálunk. Akkora lesz a kedvezmény, hogy tisztességesen adózni már végképp nem fogja megérni. A rendkívül magas magyar áfakörnyezetben a kiterjedt szürke- és feketegazdaság számára kiszámítható menekülő út nyílik, ami az extrajövedelmeket folyamatosan a szürkezóna felé terelheti. Van 5 millió forintja, amiről nem tud elszámolni az adóhatóság felé? Vagy összejön évente ennél több is, de szeretné, ha ennek az eredetét senki sem firtatná, ám jó lenne becsatornázni a legális bizniszbe? Akkor van egy jó hírünk, nagy segítséget kap a kormánytól: júliustólolcsóbb lesz az adócsalás, az eddiginél jóval gyorsabban tisztára lehet mosni, legalizálni lehet a milliókat. A törvénymódosítást, ami ehhez kell, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nyújtotta be a parlamentnek, a 2016-os költségvetést megalapozó javaslatcsomagban, amit hamarosan el is fogadhatnak. A javaslat jelentős mértékben enyhíti a közbeszédben már eddig is állami pénzmosodának titulált jogalkotói találmány, a Stabilitási Megtakarítási Számla (SMSZ) szabályait. Nem éri meg tisztességesnek lenni? Az SMSZ a legutóbbi, 2013 utolsó napjaiban indult adóamnesztia, és az a lényege, hogy a bankoknál – amelyeknél nyitható ilyen számla – legalább 5 millió forintot kell elhelyezni állampapírban, és az adóhatóság nem kérdezi meg, honnan szerezte a pénzt a számlatulajdonos, egyáltalán fizetett-e utána adót. A pénz a számlanyitáskor azonnal legálissá válik. (A törvény a befizetés pillanatában a korábban tisztázatlan körülmények között külföldre került – vagy egyszerűen az adóhatóság elől eltűnt – összeget belföldön megszerzett jövedelemnek minősíti, és ezzel lényegében legalizálja azt.) A pillanatnyilag érvényes szabály szerint jobb évekig parkoltatni a pénzt, mert az első években viszonylag magas adót kell fizetni a számlára utalt summa és annak hozama után, ha feltöri a „megtakarítását”: 3 évig a személyi
jövedelemadó
kétszeresét,
32
százalékot, a 4. évben 16, az 5. évben 8 százalékot vonnak le, ezt követően azonban
már adómentesen kivehető a teljes összeg. A számlára csak nyitáskor lehet befizetni, de felső összeghatár nincs, egyébként meg annyi számlát nyit, amennyit akar. Ez sem volt rossz üzlet eddig, de ami ezután jön, az maga lesz a Kánaán, ha van egy kis piszkos pénze: Varga Mihály javaslata szerint ugyanis a Stabilitási Megtakarítási Számlákon július 1-jétől elhelyezett összegek után csak 20 százalékos adót kell fizetnie, ha egy éven belül kiveszi a „megtisztított” pénzt, de ha tud várni egy évet, akkor már csak 10 százalékos lesz az adó. Ez már így is elég vonzó, hát még akkor, ha kimatekozza, mennyivel több pénz üti a markát ahhoz képest, ha minden adóforintot becsengetne a közösbe. Tegyük fel, hogy szert tesz 50 millió forintra. Két lehetősége van: 1. TBSZ: a bevételét jövedelem formájában tisztességesen leadózza – vagyis személyi jövedelemadót ró le, aztán munkaerő-piaci és nyugdíjjárulékot, valamint egészségügyi hozzájárulást fizet –, majd beteszi egy Tartós Befektetési Számlára (ahová általában a tisztességes adófizetők elhelyezik a megtakarításaikat, mert az állam ezt a konstrukciót is adókedvezményekkel igyekszik vonzóvá tenni számukra). 2. SMSZ: a bevételét adózatlanul elhelyezi egy SMSZ számlán. Nézze csak, hogy fog alakulni a megtakarítása (egy ma már vonzónak számító 5%-os hozamot feltételezve; a táblázat az eddigi SMSZ-konstrukció és
a
TBSZ
összehasonítására készült, az eddigi SMSZszabályok szerint megérte legalább
hat
évig
parkoltatni a legalizált pénzeket, ezért szerepel a táblázatban
az
SMSZ
megtakarítás alakulása a TBSZ hatéves futamidejével párhuzamosan. Az új szabályokkal viszont a jogalkotó már arra ösztönzi az SMSZ számlák tulajdonosait, hogy egy év után vegyék ki a pénzüket, a további évek megtakarításának alakulása így már csak a júliusig nyitott SMSZ-ek esetében érdekes):
Ön melyiket választaná, ha 1. tisztességesen leadózva az 50 milliójából már az elején alig 33 millió forint marad, ugyanis az szja és a járulékok a pénz egyharmadát elviszik, hogy aztán a TBSZ-ről – adózási szempontból optimálisan – csak 6 év múlva veheti ki, és akkor is csak alig 44 milliója lesz, 2. adóelkerüléssel és a kormány adóamnesztia-számlájának segítségével kapásból 50 milliót gyarapíthat, és így már egy év után milliókkal többet vehet ki tisztán, mint amire tisztességes adózással valaha is számíthatna? Csakhogy ez így már nem adóamnesztia Ebben a formában a konstrukció az adóamnesztiák jellegzetességével már alig bír – véli Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Szemben a hatékony adóamnesztiákkal, ez nem egy alkalmi és például határidőhöz kötött lehetőség, hanem a jelek szerint az adórendszer hosszú távú elemeként számol vele a kormány. Időkorlát az adócsalók bűnbánására eddig sem volt az SMSZ-ben, de a most tervezett törvénymódosítás hatalmas előnyt is ad nekik a tisztességes adózókkal szemben. „Az persze pozitívum, hogy a kormány ezzel valószínűleg több adózatlan jövedelmet fog a költségvetés szolgálatába állítani. De ezzel együtt olyan kiskaput nyit, ami a rendkívül magas magyar áfakörnyezetben a kiterjedt szürke- és feketegazdaság számára kiszámítható menekülő utat kínál, ami az extrajövedelmeket folyamatosan a szürkezóna felé terelheti” – mondta a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Hiszen nem csak a múltbeli bűnöket lehet semmissé tenni. Arra is kiváló az SMSZ, hogy ha például valaki úgy dönt, mostantól számítva pár évig adót csal magánszemélyként, aztán az elsíbolt összeget pár év múlva SMSZ számlára teszi, ezzel legalizálja. És az adócsalásért kiszabható 3-10 éves börtönbüntetést is meg lehet úszni. A Blochamps Capital ügyvezető igazgatója szerint a könnyítéssel jelentősen bővülhet a belföldi „felhasználók” köre is, ugyanis az SMSZ-szabályaiban már korábban sem tettek különbséget a külföldről és Magyarországról származó pénzek között. Az adócsalt pénzt itthon dugdosókon kívül azoknak is kiváló lehetőség az SMSZ, akik offshoreterületre vitték a summát, és most félnek, mert a világban oldódóban van az offshore-banktitok, tartanak attól, hogy az adóparadicsom kiadja adataikat a magyar hatóságoknak. De a külföldi adócsalóknak is kapóra jöhet a magyar kormány által kreált eszköz, mert – mint azt az Origónak korábban nyilatkozó ügyvéd mesélte – az SMSZ számla létrehozása után nem sokkal, kap egy igazolást a külföldi személy arról, hogy az idehozott pénze a magyar adójog alá esik, és legális. Mindenesetre a nemzetgazdasági tárca korábban sietett leszögezni, hogy a törvény megfelel a pénzmosás és terrorizmus elleni nemzetközi szabályoknak, az EU pénzmosás elleni illetékes szerve átnézte a törvényt, és rábólintott.
De miért kell ezt? Az SMSZ többek szemében nem fér össze a társadalmi igazságossággal és a közteherviseléssel (hiszen jobban jár az, aki sokáig nem fizet adót, megkerüli a szabályokat, és aztán legalizálja a pénzt, mint az, aki mindvégig rendesen adózott), és a könnyítéssel ez még látványosabbá válik. De akkor miért erőlteti a kormány? Varga Mihály azzal indokolta a most tervezett változtatást, hogy ezeket az összegeket mielőbb be kell kapcsolni a gazdaság vérkeringésébe. A területhez értők, például Deák Dániel, a Corvinus Egyetem nemzetközi adójoggal foglalkozó tanára szerint ennél prózaibb oka lehet a változtatásnak: az adóamnesztia sikertelensége, magyarán: hiába volt eddig is vonzó a konstrukció, kevés pénzt hoztak haza az offshore paradicsomokból. A piaci elemzők arra számítottak, hogy az SMSZ-ekre nagyjából 100 milliárd forintot fizethetnek be a vagyonok tulajdonosai, a Blochamps Capital viszont legfeljebb 50 milliárd forint, döntően külföldről hazahozott vagyonra számított. A cég várakozása jött be, a NAV adatai szerint ugyanis a 2014-es indulástól 2015. március 31-ig 8 bankban 708 Stabilitási Megtakarítási Számlát nyitottak, melyekre összesen 45 milliárd 35,2 millió forintot fizettek be. A Blochamps Capital szerint ráadásul negyedévről negyedévre érezhetően egyre kevesebb pénzt helyeznek el SMSZ-eken az adózatlan jövedelmek tulajdonosai. A kudarcban valószínűleg szerepe van a bizalmatlanságnak és annak is, hogy még mindig kicsi az illegális pénzeket külföldön tartók lebukásának veszélye, ezért nem hozzák haza tömegével, még kedvezménnyel sem. A befolyt 45 milliárd forint nagyon kevés, ahhoz képest, hogy az Ausztriában, Svájcban és Luxemburgban parkoló anonim betétek összege pedig tavaly alsó hangon meghaladhatta a 700 milliárd forintot a cég NAV-adatokra hivatkozó becslése szerint (az összes külföldön levő magyar vagyon becslések szerint elérheti a 2500-3000 milliárd forintot is, ebben a vagyontömegben nem csak anonim betétek, hanem nevesített betétek is vannak, magyarán utóbbiak tulajdonosai névvel vállalják a külföldre vitt vagyonukat az adóhatóság előtt). Az igazságosságot és a törvény előtti egyenlőséget esetleg megkérdőjelező könnyítés másik magyarázata az alacsony befolyt összeg mellett az lehetne, hogy a kormány „észlelte”, hogy lenne igény egy még kedvezőbb pénzmosást lehetővé tevő kiskapura. A Blochamps a hivatalosan elérhető adatok alapján legalább évi 250-350 milliárd forintra teszi a nem magyar adózást kereső vagyontömeget (ezek nem kizárólag adócsalásból származó pénzek, más megfontolásból is visznek külföldre a hazai vagyonból, bizonyos esetekben akár úgy is, hogy itthon tisztességesen adóztak a jövedelem után). A cég szerint ez a pénz az önkormányzati politika, a közbeszerzésekben közreműködő nagyvállalatok, a top 500 menedzser, a kkv-szektor felső rétege, a szürkegazdaság és a felső középosztály környékéről áramlik ki, megkerülve az adóhatóságot. Ezen belül a tisztázatlan eredetű pénzek nem kis része korrupciós pénzmozgásokból származik az állami és a versenyszférában egyaránt.
A nem hazai adózást kereső vagyon mértéke a kilencvenes évektől napjainkig Fotó: Blochamps Capital
Adóamnesztiák Magyarországon 2003 és 2013 között 10 adóamnesztia volt Magyarországon. Az eredményekről a kormányok néha közöltek valamilyen kimutatást, néha viszont elenyésző információkat hoztak nyilvánosságra, majd a kezdeményezések magyarázat nélkül abbamaradtak. 2004. június – 2006. június: A munkaviszonyt álcázó vállalkozási szerződések felszámolásának céljával indult. Eredményéről semmilyen hivatalos adat nincs. 2006: A társas vállalkozások házipénztárainak, rendszerint már felhasznált, záró egyenlegként kimutatott készpénzcsökkentését célozta. A kölcsönök kiváltására nyílt lehetőség 10 százalékos adókulccsal. Hivatalos információk az adólehetőség pontos eredményéről ebben az esetben sem láttak napvilágot. 2008: A külföldi, offshore társaságokat célzó amnesztia. Az eredmény elenyésző volt: 24 magánszemély 20 millió forint körüli összeget hozott haza, és 2 millió forint adóbevételt értünk el vele. A 2009-es eredmény valamivel jobb lett: a NAV adatai szerint közel 34,8 milliárdot hoztak haza, amiből 3,5 milliárd forint lett az adóbevétel (ez az adóhatóság látóköréből kivont pénzekhez képest szintén elenyésző összeg). 2010: Az ellenőrzött, külföldi társaságokban, offshore cégekben tartott vagyonokat célozta. Ezen intézkedés keretén belül 2011. decemberig a vagyonokat tőkejövedelem formájában hozhatták haza a magánszemélyek. 2011-2012: A vagyon tisztázásának lehetőségével próbáltak meg külföldön tartott pénzeket hazacsábítani. Az adóamnesztia technikai eredménye 100 milliárd forint körülire tehető. Ebből a NAV adatai szerint 2011-re összesen 2,863 milliárd, 2012-re 6,803 milliárd forint adóbevétel származott. A vagyonok itthon tartását a legalizálás után már nem követelte meg a törvény. 2013 vége: Stabilitási Megtakarítási Számla
http://hvg.hu/gazdasag/20150601_Olcsobb_lesz_az_adocsalas
