Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének a belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadó-visszatéríttetési joga gyakorlásának eljárási szabályairól szóló 2/2008. (AEÉ 6.) APEH utasítása Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) XVIII. fejezete, valamint a Tv. 260. §-ának (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszternek a belföldön nem letelepedett adóalany általános forgalmiadóvisszatéríttetési jogának gyakorlásához fűződő igazolási kötelezettségekről, az általános forgalmiadó-visszatéríttetési kérelem kötelező adattartalmáról és egyes eljárási szabályokról szóló 36/2007. (XII. 29.) PM rendelete (a továbbiakban: Rendelet) határozza meg a belföldön nem letelepedett adóalany, valamint eltérésekkel a Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának tartalmát és a joggyakorláshoz fűződő részletes szabályokat. A Tv. XIX. fejezete, illetve a Rendelet 16. §-a határozza meg a Közösség területén kívül gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában ott lakóhellyel, vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező, a Közösség területén kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatást teljesítő adóalany, amennyiben e szolgáltatás nem adóalany igénybevevője a Közösség valamely tagállamában letelepedett, ennek hiányában ott lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye van, (továbbiakban: kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatást teljesítő adóalany) belföldi nyilvántartásba vételének időszakában keletkezett általános forgalmiadó-visszatéríttetési jogának gyakorlására vonatkozó különös szabályokat. A fenti jogszabályokhoz kapcsolódóan a kérelmezőnek, illetve a kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatást teljesítő adóalanynak az általános forgalmiadó-visszatéríttetési joga gyakorlásához fűződő egyes szabályok alkalmazása, továbbá a Rendelet 10. § -ában foglalt tényállás tisztázásának elősegítése érdekében a következő eljárási rendet határozom meg. 1. § Jelen utasítás hatálya az APEH Központi Hivatalára és a Számítástechnikai és Adóelszámolási Intézetre (továbbiakban: SZTADI), a területi szerveire (regionális igazgatóságaira), és a Kiemelt Adózók Igazgatóságára (a továbbiakban: Igazgatóság) terjed ki. A kérelem benyújtása 2. § (1) A Tv. 244-245. §-aiban meghatározott kérelmező, és/vagy a nevében eljáró meghatalmazottja adott naptári évre az adó-visszatéríttetést az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem továbbá a Rendeletben előírt bizonylatok (igazolások, nyilatkozatok, számlák, egyéb okiratok) alapján kezdeményezheti, amennyiben a kérelemmel érintett naptári évben a Közösség valamely más tagállamában van gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, vagy olyan harmadik államban van gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, mely harmadik állam és a Magyar Köztársaság között viszonosság áll fenn. 1

1

Jelenleg a következő országokkal áll fenn a vonatkozó viszonosság: Svájc, Liechtenstein.

2

(2) A Tv. 245. § (2) bekezdése alapján abban az esetben, ha a kérelmezőnek a Közösség valamely más tagállamán, vagy azon harmadik államon kívül, amellyel a viszonosság a Tv. 245. § (1) bekezdés b) pontja szerint fennáll, olyan más harmadik államban is van gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye, amellyel az előzőek szerint a viszonosság nem áll fenn, adó-visszatéríttetésre az egyéb feltételek teljesülése mellett is csak annyiban jogosult, amennyiben annak a gazdasági célú letelepedési helyének, ez utóbbi hiányában pedig annak a lakóhelyének, vagy szokásos tartózkodási helyének betudhatóan, amely a Közösség valamely más tagállamában, vagy abban a harmadik államban van, amellyel a viszonosság az előzőek szerint fennáll, adóalanyi minőségét megalapozóan gazdasági tevékenységet folytat. (3) A kérelemnek a Rendelet szerint legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kérelmező azonosításához szükséges adatokat: aa) a belföldön nem letelepedett adóalany nevét, tevékenységi körét, gazdasági célú letelepedési helyének címét, ennek hiányában lakóhelyének, vagy szokásos tartózkodási helyének címét, valamint a nyilvántartásba vételének helye szerinti adószámát, ab) Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy nevét, székhelyének címét; b) a kérelemmel érintett időszakot, a visszatérítendő előzetesen felszámított adó teljes összegét, c) a választása szerint Magyarországon vagy az a) pontban megjelölt címe szerinti államban vezetett bankszámlájának (a továbbiakban: külföldi bankszámlájának) számát, valamint a számláját vezető hitelintézet nevét és pontos címét, külföldi bankszámlaszám esetén továbbá fel kell tüntetni az IBAN kódot illetőleg a SWIFT kódot, valamint a devizanemet is, amire kérelmező az átváltást kéri, d) a kérelemhez mellékletként csatolt okiratok darabszámát, e) azon okiratok darabszámát, amelyre a kérelmező adó-visszatéríttetési jogát alapítja, f) a kérelmező írásos nyilatkozatát: fa) belföldön nem letelepedett adóalany esetében a Rendelet 6. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelően, fb) a Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy esetében a Rendelet 6. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelően, a 6. § (2) bekezdés b)-c) pontjaiban foglalt eltérésekkel, g) a kérelem kiállításának helyét és keltét, valamint h) a kérelem hitelességének és érvényességének tanúsítására a kérelmező és/vagy a kérelmező nevében és képviseletében eljáró személy aláírását, valamint nevét olvasható módon. A fenti a) pont esetében egyértelműen meg kell jelölni, ha a kérelmező nem gazdasági célú letelepedési hellyel rendelkezik, hanem kizárólag fizikai jelenlétet nem igénylő regisztrált adóalany az adott tagállamban. Az f) pont esetében, amennyiben kérelmező belföldi kereskedelmi képviselettel rendelkezik, egyúttal arról is nyilatkoznia kell, hogy a belföldi kereskedelmi képviselete legközvetlenebbül érintett-e a kérelemre vonatkozó naptári évben a Tv. 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében. Az utasítás 1. számú melléklete tartalmazza az e célra rendszeresített kérelem nyomtatványt a kérelmezői nyilatkozatokkal együtt. A gyorsabb ügyintézés elősegítése érdekében célszerű, ha a kérelmező minden, az adóvisszatéríttetési jog alapjául szolgáló okiratok mellett ezeknek egy, a kérelmező aláírásával hitelesített és dátummal ellátott fénymásolati példányát is csatolja a kérelemhez.

3

(4) Az adó-visszatéríttetési kérelem benyújtásakor, annak mellékleteként eredetben csatolandó a) a Rendelet 7. § (1) bekezdése alapján a kérelmező személyi jogállásának igazolására szolgáló okirat, b) a Rendelet 8. § (1) bekezdés a) pontja alapján mindazon okirat, amelyre a kérelmező adó-visszatéríttetési jogát alapítja (a Tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja szerinti számla, c) pontja szerinti termékimporthoz kapcsolódó okiratok, és a d) pontja szerinti előlegfizetést tanúsító számla), c) a Rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a belföldön beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások adóval növelt ellenértékének maradéktalan megfizetését kétséget kizáró módon igazoló okiratok. Amennyiben a b) pont szerinti okiratok elektronikus úton kibocsátott számlaként állnak a kérelmező rendelkezésére, akkor azt a számla kibocsátásakor érvényben lévő formátumban kell az Igazgatósághoz benyújtani. (5) Az írásbeli kérelmet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 4. § (1) bekezdése, valamint a 10. § (2)-(3) bekezdéseinek figyelembevételével a kérelmező, vagy meghatalmazott képviselője a Tv-ben, illetőleg a Rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően postai úton az Igazgatóság Külföldiek Adó-visszatérítését Intéző Főosztályára (a továbbiakban: Főosztály), az Igazgatóság www.apeh.hu internetes oldalán fellelhető címére (Postai címe: 1410 Budapest, Pf. 138.), vagy személyesen az ügyfélszolgálati irodájánál (1077 Budapest, Dob u. 75-81.) nyújthatja be. (6) Meghatalmazott képviselő útján benyújtott kérelem esetén vizsgálni kell, hogy a meghatalmazott személye megfelel-e az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. §-ában, valamint az adóhatóság előtti képviseletről és a meghatalmazásról szóló mindenkor hatályos APEH irányelvben foglaltaknak. A meghatalmazás akkor fogadható el, ha a meghatalmazás eredeti példánya mellett a képviselő a meghatalmazotti minőséget igazoló okmány másolatát is csatolja. (7) A kérelmező a Tv. 249. § (3) bekezdése szerint a belföldön igénybevett szolgáltatás, illetőleg beszerzett termék adóval, illetőleg kompenzációs felárral növelt ellenértékének maradéktalan megtérítése naptári évében (a továbbiakban: a kérelemmel érintett időszak) keletkezett adó-visszatéríttetési jogát – a Tv. 249. § (4) bekezdésében meghatározott eltéréssel – ezen évet követő naptári év január 1. napjától kezdődően, legfeljebb azonban ugyanezen év június 30. napjáig az Igazgatósághoz beérkezett kérelemmel érvényesítheti. Ez a határidő anyagi jogvesztő határidő, a határidőt követően sem igazolásnak, sem kimentésnek helye nincs. A kérelmező adó-visszatéríttetési jogát csak akkor gyakorolhatja, ha a kérelemmel érintett naptári év összesített adójának összege eléri vagy meghaladja a 25 eurót (a Tv. 256. §a alapján a 6.000 forintot). Ha a kérelemmel érintett időszak során adott negyedévben keletkezett adó-visszatéríttetési igény összesített adó-összege adott naptári negyedévre vonatkozóan eléri, vagy meghaladja a 200 eurót (a Tv. 256. §-a alapján az 50.000 forintot), akkor a kérelmező adó-visszatéríttetési igényét az adó-visszatéríttetési jog keletkezésének évében év közben, az adott negyedévet követő hónap utolsó napjáig az Igazgatósághoz beérkezett kérelemmel terjesztheti elő. Ennek elmulasztása esetén már csak a Tv. 249. § (3) bekezdése szerinti határidőn belül van erre mód. Abban az esetben, amennyiben az adott negyedévre vonatkozóan a kérelmező már benyújtotta adó-visszatéríttetési igényét, az ugyanazon negyedévre vonatkozó további, még be nem nyújtott adó-visszatéríttetési joga alapjául szolgáló okiratait csak a kérelemmel érintett évet követő naptári év január 1. napjától

4

kezdődően, legfeljebb azonban ugyanezen év június 30. napjáig az Igazgatósághoz beérkezett kérelemként érvényesítheti. (8) Az Igazgatóság által elfogadott azon okiratok, amelyre a kérelmező adó-visszatéríttetési jogát alapítja, adattartalmának a kibocsátó által történő utólagos módosítása esetén, amennyiben a módosítás miatt az előzetesen felszámított adó összege a) nő, a kérelmező – az egyéb feltételek teljesítése mellett – jogosult aa) az eredeti kérelem elbírálásáig a különbözettel az adó-visszatéríttetési igényét növelni, ab) az eredeti kérelem elbírálása után - az elévülési időn belül - a különbözettel módosított tartalommal, új kérelem benyújtásával adó visszatéríttetési jogát érvényesíteni, amelyben elegendő hivatkozni az eredeti kérelemben közölt adatokra, információkra, amennyiben azok változatlanul fennállnak. b) csökken, a kérelmező köteles azt 15 napon belül az Igazgatósághoz bejelenteni, és – az egyéb feltételektől függetlenül – ba) az eredeti kérelem elbírálásáig a különbözettel az adó-visszatéríttetési igényét mérsékelni, bb) az eredeti kérelem elbírálása után - az elévülési időn belül - a különbözetet az APEH által a Magyar Államkincstárnál vezetett (SWIFT kód: MANEHUHB, IBAN szám: HU68-10032000-01076868-00000000) általános forgalmi adó bevételi számlára visszafizetni. A b) pontban leírtak esetében az eredeti, valamint az utólagosan módosított, az adóvisszatéríttetési jog alapjául szolgáló okiratokat a bejelentéssel egyidejűleg be kell nyújtani az Igazgatósághoz. Amennyiben a kérelmező a visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az Igazgatóság jogosult azt az összeget a kérelmezőt megillető további visszatérítésekből levonni. Ha ez utóbbi, vagy a behajtására tett egyéb hatósági intézkedések eredménytelennek bizonyulnának, az Igazgatóság a kérelmező részére történő újabb adóvisszatérítések teljesítését felfüggesztheti mindaddig, amíg az a fenti számlára a különbözetet vissza nem fizeti. Nyilvántartásba vétel 3. § (1) A Főosztály a kérelmezőt az első kérelem benyújtásakor nyilvántartásba veszi. (2) A kérelmet iktatni kell, majd a kérelemben és mellékleteiben szereplő adatokat a belföldön nem letelepedett adóalanyok törzsnyilvántartásában (a továbbiakban: törzsadattár) rögzíti a Főosztály és egyidejűleg a kérelmezőnek technikai azonosító számot képez. (3) A kérelmezőnek csak egy technikai azonosító száma lehet. Amennyiben több technikai azonosító számot képeztek részére, úgy az ügyféllel történt egyeztetésnek megfelelően egy kivételével a többi technikai azonosító számot - hivatalból - meg kell szüntetni és erről a kérelmezőt értesíteni kell. A megszüntetett technikai azonosító számo(ka)t a törzsadattárban jelölni kell. A kérelem elbírálása 4. § (1) A kérelmek első fokú elbírálása az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalról szóló 273/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Főosztály feladatkörébe tartozik.

5

(2) A kérelmező az adó-visszatéríttetési jogát a Ket. 4.§ (1) bekezdés valamint a 10.§ (2)-(3) bekezdések rendelkezéseire figyelemmel csak a Tv.-ben és a Rendeletben meghatározott feltételek együttes megléte esetén, valamint a nevére, vagy – a Tv. 46. § (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott szolgáltatások igénybevételének kivételével – belföldi kereskedelmi képviselete nevére kiállított, adó-visszatéríttetési jog alapjául szolgáló okiratok birtokában gyakorolhatja. Ilyen okiratoknak minősülnek az áthárított adót, illetve kompenzációs felárat tartalmazó, a Tv. 127. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügylet teljesítését tanúsító eredeti számla, illetve a d) pontja alapján az előleg megfizetését tanúsító számla, amennyiben azok megfelelnek a Tv. 168-172. §-aiban, a Tv. 174-178. §-aiban, a Tv. 202. § (2) bekezdés b) pontjában, továbbá a mindenkor hatályos, a Tv. 260. § (1) bekezdés c) pontja alapján a számla és a nyugta kiállításának módjára, ideértve a nyugtakibocsátási kötelezettség kötelező gépi kiállítással történő megállapítását is, valamint a számla és a nyugta adóigazgatási azonosítására vonatkozó szabályokat tartalmazó, adópolitikáért felelős miniszteri rendeletben (jelenleg a számla, egyszerűsített számla és nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint a nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166.§-167.§aiban, valamint elektronikus úton kibocsátott számla esetében az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 46/2007. (XII. 29.) PM rendeletben meghatározott követelményeknek. Termékimport esetén ilyen okiratoknak minősülnek a Tv. 127. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozat valamint az adó megfizetését igazoló határozat, vagy a közvetett vámjogi képviselőnek az adófizetési kötelezettség teljesítéséről, illetve az adó fizetendő adóként történt megállapításáról és bevallásáról szóló nyilatkozata. (3) Az Igazgatóság, vagy az APEH Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek Főosztálya a 2. § (3) bekezdés f) pontja szerinti kérelmezői nyilatkozatokban foglalt adatok, egyéb információk valóságtartalmának ellenőrzéséhez, illetve a kérelmező személyi jogállásának igazolására szolgáló okiratokkal kapcsolatos adategyeztetéshez az érintett tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága felé megkereséssel élhet. A megkereséshez az APEH Központi Hivatal Ellenőrzési Főosztály Központi Kapcsolattartó Irodája segítséget nyújt. A megkeresés elintézéséig az engedélyezési és jogorvoslati eljárás a Ket. 32. § rendelkezései szerint felfüggesztésre kerül. (4) A kérelem elbírálása során vizsgálni kell a Tv. 244-246. §-aiban és 248-249. §-aiban, valamint a Rendelet 6-8. § aiban foglalt feltételek fennállását, illetve azok teljesítését is. Az előzőek alapján az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásának feltétele, hogy a kérelmező: a) az utasítás 2. § (3) bekezdésében foglalt kérelem kötelező adattartalmát hiánytalanul megadja, és ennek keretében egyúttal - az utasítás 2. § (3) bekezdés f) pontja alapján - a kérelmező írásban nyilatkozzon aa) belföldön nem letelepedett adóalany esetében a Rendelet 6. § (1) bekezdés g) pontjának megfelelően arról, hogy: 1. azt a terméket, szolgáltatást, amelyre az adó-visszatéríttetési jogát alapítja, a kérelemmel érintett időszakban adóalanyi minőségben használja, egyéb módon hasznosítja, és ennek keretében a belföldön beszerzett, importált termékeket, igénybevett szolgáltatásokat a kérelmező milyen tevékenységhez, illetve termékértékesítéshez, szolgáltatás-nyújtáshoz használja, egyéb módon hasznosítja, 2. a kérelemmel érintett időszakban a Tv. 244-246. §-aiban és 248. §-ában meghatározott feltételek teljesültek, 3. a kérelemben közölt adatok, egyéb információk a valóságnak megfelelnek, és

6

4. kötelezettséget vállal a részére esetlegesen nem jogszerűen, vagy egyéb okból helytelenül visszatérített adó visszafizetésére, 5. amennyiben kérelmező belföldi kereskedelmi képviselettel rendelkezik, egyúttal arról, hogy a belföldi kereskedelmi képviselete legközvetlenebbül érintett-e a kérelemmel érintett időszakban a Tv. 46. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott szolgáltatások igénybevételében; ab) a Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy esetében a Rendelet 6. § (1) bekezdés g) pontjának és (2) bekezdés b)-c) pontjainak megfelelően arról, hogy: 1. a kérelemmel érintett időszakban a Tv. 244. § (2) bekezdésében és a 248. § (1) bekezdés a) pontjában említett kompenzációs felárral összefüggésben meghatározott feltételek teljesültek, 2. a kérelemben közölt adatok, egyéb információk a valóságnak megfelelnek, és 3. kötelezettséget vállal a részére esetlegesen nem jogszerűen, vagy egyéb okból helytelenül visszatérített adó visszafizetésére; b) csatolja ba) a nevére kiállított eredeti számlát, egyszerűsített adattartalmú számlát (Tv. 176. §), valamint elektronikusan kibocsátott számlát a kibocsátásakor érvényben lévő formátumban, illetve - termékimport esetén – a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozatot és az adó megfizetését igazoló határozatot; bb) közvetett vámjogi képviselő igénybevétele esetén - termékimporthoz kapcsolódóan - a kérelmező nevére szóló, a termék szabad forgalomba bocsátásáról rendelkező határozatot és a közvetett vámjogi képviselőnek az adófizetési kötelezettség teljesítéséről, illetve a fizetendő adó megállapításáról és bevallásáról szóló, írásba foglalt nyilatkozatát, bc) a Rendelet 8. § (1) bekezdés b) pontja alapján a belföldön beszerzett termékek, igénybevett szolgáltatások adóval növelt ellenértékének maradéktalan megfizetését kétséget kizáró módon igazoló eredeti okiratokat; bd) a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, a kérelmező személyi jogállásának igazolására szolgáló okiratot. (5) A (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti közvetett vámjogi képviselői nyilatkozatnak az ott meghatározottak mellett - tartalmaznia kell továbbá a nyilatkozattevő és a címzettje nevét, címét, adószámát, valamint a termék importjának kétséget kizáró azonosításához szükséges adatokat. (6) A (4) bekezdés b) pont bd) alpontjában meghatározott, a kérelmező személyi jogállását igazoló okirattal a kérelmező a Tv. 245. § (1) bekezdésében foglalt, az adó-visszatéríttetési jog személyi feltételének teljesülését igazolja. A Rendelet 2-3. §-ai alapján az okiratot belföldön nem letelepedett adóalanyok esetében annak a Magyar Köztársaságon kívüli államnak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága, illetve a Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy esetében pedig annak a Közösség Magyar Köztársaságon kívüli tagállamának a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága bocsátja ki, ahol az érintett személy, szervezet adóalanyként gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában lakóhelye, vagy szokásos tartózkodási helye van, illetve ahol az érintett nem adóalany jogi személyt, mint adófizetésre kötelezettet nyilvántartásba vették. A Rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a kérelmező személyi jogállását igazoló okiratnak legalább a következőket kell tartalmaznia: a) az okiratot kiállító hatóság nevét és címét,

7

b) a belföldön nem letelepedett adóalany nevét, tevékenységi körét, gazdasági célú letelepedési helyének címét, ennek hiányában lakóhelyének vagy szokásos tartózkodási helyének címét, adószámát; illetve a Tv. 200. § (3) bekezdésében meghatározott adófizetésre kötelezett nem adóalany jogi személy nevét, székhelyének címét, c) az okirat kibocsátásának helyét és keltét, d) az okiratot kibocsátó hatóság nevében és képviseletében eljáró személy aláírását - az okirat hitelességének és érvényességének tanúsítására -, valamint nevét és beosztását olvasható módon, valamint e) az okiratot kibocsátó hatóság hivatalos bélyegzőjét, az okirat hitelességének és érvényességének tanúsítására. A kérelmező a Közösség valamely tagállamának hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága által kibocsátott személyi jogállást igazoló okiratot hiteles magyar fordítás és diplomáciai felülhitelesítés nélkül is benyújthatja. A viszonos harmadik állam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága által kibocsátott személyi jogállást igazoló okirat mellé hiteles magyar fordítás és diplomáciai felülhitelesítés szükséges. Az utasítás 2. számú melléklete tartalmazza az e célra rendszeresített okiratok ajánlott formáját és adattartalmát. (7) A (6) bekezdés szerinti okirat a kibocsátásának napjától számított 1 évig érvényes, ezen időszakon belül ilyen igazolást újból nem kell benyújtani. (8) A kérelmező a közvetett vámjogi képviselője által a Tv. 145.§ (2) bekezdése szerint megfizetett adó visszatérítésére kizárólag akkor jogosult, ha importálóként ugyanezen adó levonására az adólevonási jog keletkezésekor és azt követően korlátozás nélkül jogosult lenne. Amennyiben a kérelmező a Tv. 129. §-a alapján közvetett vámjogi képviselője javára engedményezte a termékimporthoz kapcsolódó adólevonási jogát, és a képviselő ennek megfelelően gyakorolta az ilyen módon megszerzett adólevonási jogot, akkor egyúttal a kérelmezőnek ezen termékimporthoz kapcsolódó adólevonási joga elenyészik. (9) A Rendelet 13. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve a külföldi fizetőeszközben kiállított számlák esetében – tekintettel a Tv. 172. §-ára – az adó-visszatérítés forint összegét a Tv. 80. §-a szerinti árfolyamon kell meghatározni. (10) A kérelemhez csatolt, a 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti adóvisszatéríttetési jog alapjául szolgáló okiratok (beszerzést dokumentáló számla, előlegfizetést tanúsító számla, határozatok, nyilatkozatok), valamint a 2. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, az ellenérték maradéktalan megfizetését kétséget kizáró módon igazoló okiratok eredetiségét (valódiságát, hitelességét) 30 napon belül meg kell vizsgálni. Az eredetileg benyújtott példányt pedig 30 napon belül "áfa-visszatéríttetésre benyújtott" bélyegzővel, dátummal és az ügyintéző aláírásával ellátva a kérelmező részére, az általa megadott címre (2. § (3) bekezdés a) pontja) tértivevényes küldeményként vissza kell küldeni. A kérelmező írásos nyilatkozatával kérelmezheti, hogy a részére visszajuttatandó okiratokat csak az első fokú eljárást befejező határozattal (végzéssel) együtt kézbesítse a Főosztály. A Tv. 175. §-ában illetve az elektronikus számlával kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló miniszteri rendeletben (jelenleg a 46/2007. (XII.29.) PM rendelet) meghatározottaknak megfelelő elektronikus számlákat ezen jogszabályok szerint meghatározott módon kell a külföldi adóalanynak kérelméhez csatolni. Elektronikus számlák benyújtása esetén az adóhatóság a számlát a fenti szabályoktól eltérően nyilvántartásba veszi, de nem küldi vissza.

8

(11) A Főosztály a kérelemhez csatolt, a 2. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott adóvisszatéríttetési jog alapjául szolgáló okiratokat, illetve azok adatait (okirat száma, az okirat kibocsátására kötelezett adószáma, okirat kelte, az okiratba foglalt ellenérték összege forintban, valamint az okirat alapján kérelmezett adó összege) a (10) bekezdésben előírt vizsgálat után a 2 D-s bizonylatokra vonatkozó feldolgozás szabályai szerint rögzíti. (12) A visszatérítendő adó és a 7. § (3) szerinti késedelmi kamat forintban illeti meg a kérelmezőt. (13) A Rendelet 10. § (1) bekezdése alapján a Főosztály az adóigazgatási eljárás keretében a tényállás tisztázása céljából írásban további kiegészítő adatokat kérhet. Amennyiben az írásos megkeresés kézhezvételét követően válaszadásra kötelezően megadott, és meg nem hosszabbítható 60 napos határidő eredménytelenül letelt, az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok, egyéb információk alapján dönt, vagy ha ezek alapján a kérelem nem bírálható el, a Rendelet 11. § (1) bekezdése alapján az adó-visszatéríttetési kérelmet - a jogszabályoknak megfelelően - elutasítja. (14) Az Igazgatóság a benyújtott kérelmeket a (13) bekezdésben foglaltakon túl határozattal elutasítja - a jogszabályoknak megfelelően - a Rendelet 11. § (1) bekezdésében foglaltak szerint akkor is, ha: a) az egyes kérelmek az arra előírt határidő elteltét követően érkeznek be az Igazgatósághoz (Tv. 249. § (3), (4) bekezdés) b) a hiányosan benyújtott kérelem miatt a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak kérelmező határidőben nem tesz eleget, c) a kérelem nem éri el az adó-visszatéríttetési jog érvényesítésének feltételeként meghatározott egyes összeghatárokat (Tv. 249. § (1), (4) bekezdés), valamint d) a kérelmező nem téríti meg előzetesen a 7. § (1) bekezdésben meghatározott, a kiutalás költségeit előre láthatóan el nem érő külföldi átutaláshoz kapcsolódó költségeket. (15) Abban az esetben, ha a kérelem elutasítására a Tv. 249. § (3) bekezdésében foglalt határidő elmulasztása miatt került sor, vagy a 249. § (1) bekezdésben meghatározott összeghatárt nem érte el, ismételt kérelem benyújtásának nincs helye. Amennyiben az Igazgatóság az adó-visszatéríttetési kérelmet a d) pontban foglaltak kivételével elutasította, de a kérelmező a 7. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint az átutalási költségeket már előzetesen megtérítette, az Igazgatóság azt hivatalból, az elutasítással egyidejűleg visszatéríti. (16) Az adó-visszatéríttetési kérelemről a Főosztály az Art. 5. § (1) bekezdése, valamint 123. §-a értelmében – a Ket. 71.§-74.§-aiban meghatározott követelményeknek megfelelő – határozattal és/vagy végzéssel dönt. Az adóhatóság a visszatérítendő adóról az ügy érdemében hozott határozattal dönt. Az első fokú határozatot a Tv. 249. § (2) bekezdése szerinti kérelem előterjesztésétől számított 6 hónapon belül kell meghozni. A határozatot, végzést számítógépes program segítségével kell előállítani, iktatni és jogerősíteni. Abban az esetben, ha a kérelem elbírálására a számítógépes programban szereplő határozat-, illetve végzésminták nem alkalmasak, akkor - az adattartalmát tekintve - a számítógépes határozatokkal, végzésekkel összhangban lévő döntést kell hozni és annak adatait a számítógépes rendszerben rögzíteni kell. (17) A határozatban meg kell jelölni a kérelmező 2. § (3) bekezdés c) pontja szerinti bankszámlaszámára utalandó általános forgalmi adó összegét.

9

(18) A Rendelet 15. §-a alapján amennyiben a kérelmező kötelezettségvállalása ellenére önként, vagy az adóhatóság határozattal történő felhívására nem tesz eleget a részére nem jogszerűen, vagy egyéb okból helytelenül visszatérített adó-visszafizetési kötelezettségének, az adóhatóság jogosult azt a kérelmezőt megillető további visszatérítendő adóból levonni, illetve ennek, vagy az összeg behajtására tett egyéb hatósági intézkedéseknek az eredménytelensége esetén az adó visszafizetéséig az adóhatóság a kérelmező részére teljesítendő minden további adó-visszatérítést felfüggeszthet. A határozat, végzés közlése 5. § (1) A határozatot, végzést a kérelmezőnek vagy meghatalmazott képviselőjének tértivevényes küldeményként kell kézbesíteni. Jogorvoslat 6. § (1) A kérelmező (meghatalmazott képviselője) a határozat, önálló fellebbezéssel megtámadható végzés ellen a határozat, végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül az APEH Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek Főosztályára (másodfokú adóhatóság) címzett, de az Igazgatóság Főosztályához (első fokú adóhatóság) benyújtandó, illetékköteles fellebbezéssel élhet. (2) A kérelmezőnek, vagy meghatalmazott képviselőjének a fellebbezéséhez csatolnia kell valamennyi iratot és egyéb bizonyítékot, amelyet az első fokú adóeljárás során a kérelemhez előterjesztett, és azt részére az adóhatóság a 4. § (10) bekezdése alapján visszaküldött, valamint a fellebbezéshez kapcsolódó további bizonyítékokat. Célszerű csatolni továbbá – határozat elleni fellebbezés esetén – az átutalással, vagy készpénzátutalási megbízással (csekken) megfizetett illeték megfizetését igazoló bizonylatot is. Az adó-visszatérítés kiutalása 7. § (1) A visszatérítendő adót, amely forintban illeti meg a kérelmezőt, az Igazgatóság csak a kérelmező által írásban megjelölt bankszámlájára [2. § (3) bekezdés c) pontja szerint] utalhatja ki. A külföldre történő átutaláshoz kapcsolódó költségek a kérelmezőt terhelik, amelyek a visszatérített adóból visszatartandók. A Rendelet 9. §-a értelmében amennyiben a visszatérítendő adó összege várhatóan nem éri el az adó-visszatérítésnek a kérelmező külföldi bankszámlájára történő átutalásának költségeit, a visszatérítés feltétele, hogy a kérelmező az erről szóló tájékoztatás kézhezvétele után, az abban foglaltak szerint az átutalás valamennyi költségét előzetesen megtérítse az APEH által a Magyar Államkincstárnál vezetett (SWIFT kód: MANEHUHB, IBAN szám: HU68-10032000-01076868-00000000) általános forgalmi adó bevételi számlára. (2) A kérelmezőnek a kiutalást nem kell külön kérnie, arról az Igazgatóság hivatalból intézkedik. (3) Az Art. 37. § (4) bekezdés értelmében a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon túli kiutalás esetén a kérelmezőt a SZTADI által automatikusan számított és utalt késedelmi kamat illeti meg az APEH által a Magyar Államkincstárnál vezetett (SWIFT kód: MANEHUHB, IBAN szám: HU75-10032000-01076985-00000000) késedelmi pótlék bevételi számla terhére.

10

Az Igazgatóság és a regionális igazgatóságok együttműködése 8. § (1) Az Igazgatóság, amennyiben az engedélyezési eljárás során, illetve az APEH Központi Hivatal Kizárólagos Illetékességi Ügyek Főosztálya (a továbbiakban: másodfokú hatóság) a jogorvoslati eljárása során az érintett belföldi számlakibocsátásra kötelezettel, illetve annak a tényleges számlakibocsátással meghatalmazott képviselőjével kapcsolatosan szabálytalanságra utaló körülményeket észlel, megkereséssel fordulhat az ellenőrzésre jogosult regionális igazgatósághoz. (2) Az ellenőrzésre jogosult regionális igazgatóság a belföldi számlakibocsátásra kötelezettnél, illetve annak a tényleges számlakibocsátással meghatalmazott képviselőjénél végrehajtott ellenőrzés eredményéről - a megkeresésnek megfelelően 30 napon belül tájékoztatja az Igazgatóságot, jogorvoslati eljárás során indított megkeresés esetében a másodfokú adóhatóságot. (3) A megkeresés elintézéséig az engedélyezési és jogorvoslati eljárás a Ket. 32. § rendelkezései szerint felfüggesztésre kerül. (4) A Ket. 32. § (7) bekezdése alapján az eljárás felfüggesztéséről az Igazgatóság, valamint a másodfokú adóhatóság végzést hoz. A Főosztály által hozott végzéssel szemben az Art. 136. § (3) bekezdése a) pontja alapján önálló fellebbezésnek van helye. Az eljárás felfüggesztésének időtartama az ügyintézési határidőbe nem számít be. A kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatást teljesítő adóalanyok adóvisszatéríttetésére vonatkozó különös szabályok 9. § (1) A Tv. 252. §-a szerint kizárólag elektronikus úton nyújtott szolgáltatást [Tv. 46. § (2) bekezdés k) pontja, illetve (5) bekezdése] teljesítő adóalanyként nyilvántartásba vett adóalany (e cím alatt a továbbiakban: adóalany) adókötelezettségeit a Tv-ben és az Art.-ban meghatározott általános és különös szabályok alapján teljesíti. Az adóalany a belföldi nyilvántartásba vételi időszakában keletkezett előzetesen felszámított általános forgalmi adó (továbbiakban: adó) levonására nem jogosult, azonban - az e címben foglalt eltérésekkel megilleti az adó-visszatéríttetésének joga. (2) Az adóalanyok esetében az adó-visszatéríttetési jog gyakorlására a belföldön nem letelepedett adóalanyokra vonatkozó előírásokat - a jelen címben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. (3) A Tv. 252. §-ában meghatározott adóalany, vagy a nevében eljáró meghatalmazottja adott naptári évre az adó-visszatéríttetést az Igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem és a Rendeletben előírt bizonylatok (nyilatkozatok, számlák, egyéb okiratok) alapján kezdeményezheti, amennyiben a kérelemmel érintett naptári évben gazdasági célú letelepedési helye, ennek hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül. (4) Az adóalanyok által benyújtandó - 2. § (3) bekezdése szerinti - kérelem kötelező adattartalmára vonatkozó előírásokat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

11

a) az adóalanynak a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározottak mellett az elektronikus címeit, illetve a belföldi nyilvántartásba vétele alapján az Igazgatóság által megállapított azonosító számát is meg kell adnia, b) a 2. § (3) bekezdés c) pontjában a választása szerint Magyarországon vagy a 2. § (3) bekezdés a) pontban megjelölt címe szerinti államban euró devizanemben vezetett bankszámlájának (a továbbiakban: külföldi bankszámlájának) számát, valamint a számláját vezető hitelintézet nevét és pontos címét, külföldi bankszámlaszám esetén továbbá fel kell tüntetni az IBAN kódot illetőleg a SWIFT kódot, c) a 2. § (3) bekezdés f) pontjában foglaltak helyett a kérelem az adóalanynak a Rendelet 16. § (2) bekezdésének megfelelő, írásos nyilatkozatát tartalmazza. (5) Az adóalanynak a 2. § (4) bekezdés a) pontja szerinti személyi jogállás igazolására szolgáló okiratot nem kell csatolni a kérelméhez. 10. § (1) Az adóalanyok nyilvántartásba vételére a 3. §-tól eltérően a jelen § (2) bekezdése, valamint a Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve 359-369. cikkeinek megfelelően a Tv., az Art., illetve ez utóbbi 8. számú melléklete szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) Az adóalanyok részére - az adóhatóság által erre a célra rendszeresített Internetes honlapon (http://clo.apeh.hu) - kizárólag elektronikus úton történő bejelentkezésüket követően a rendszer elektronikus formátumú, automatikus visszaigazolást küld a bejelentkezés fogadásáról. A bejelentkezést követően, az azonosító szám kiadása előtt az Igazgatóság előzetesen ellenőrzi a megadott adatok valódiságát, majd a jogszabályi feltételek maradéktalan teljesítése után az adóalanyt nyilvántartásba veszi, és azonosító számot állapít meg a részére, amelyről elektronikus úton értesítést küld. A bejelentett adatokban bekövetkező változásokat az adóalany – annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül – elektronikus úton köteles bejelenteni az Igazgatóságnak. 11. § (1) A bejelentkezés, illetve nyilvántartásba vétel után benyújtott kérelem elbírálása során az adóalanyok esetében - a 4. § (4) bekezdésétől eltérően - a Tv. 252. §-ában, valamint a Rendelet 16. §-ában foglalt feltételek fennállását, illetve azok teljesítését kell vizsgálni. Az előzőek alapján az adó-visszatéríttetési jog gyakorlásának feltétele, hogy az adóalany kérelmező: a) a 9. § (4) bekezdésében foglalt kérelem kötelező adattartalmát hiánytalanul megadja, és ennek c) pontja alapján egyúttal írásban nyilatkozzon a Rendelet 16. § (2) bekezdésének megfelelően arról, hogy aa) azt a terméket, szolgáltatást, amelyre az adó-visszatéríttetési jogát alapítja, a kérelemmel érintett időszakban adóalanyi minőségben használja, egyéb módon hasznosítja, és ennek keretében a belföldön beszerzett, importált termékeket, igénybevett szolgáltatásokat az adóalany milyen tevékenységhez, illetve szolgáltatásnyújtáshoz használja, egyéb módon hasznosítja, ab) a kérelemmel érintett időszakban a Tv. 246. §-ában, 248. §-ában és 252. §-ában meghatározott feltételek teljesültek, ac) a kérelemben közölt adatok, egyéb információk a valóságnak megfelelnek, és ad) kötelezettséget vállal a részére esetlegesen nem jogszerűen, vagy egyéb okból helytelenül visszatérített adó visszafizetésére; b) valamint csatolja a 4. § (4) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, a bd) alpontban foglalt személyi jogállás igazolására szolgáló okirat kivételével.

12

(2) A visszatérítendő adót, amely forintban illeti meg az adóalanyt, az Igazgatóság csak az adóalany által a 9. § (4) bekezdés b) pontja szerint megadott bankszámlájára, euróban utalhatja ki A külföldre történő átutaláshoz kapcsolódó költségek az adóalanyt terhelik, amelyek a visszatérített adóból visszatartandók. A Rendelet 9. §-a értelmében amennyiben a visszatérítendő adó összege várhatóan nem éri el az adó-visszatérítésnek az adóalany külföldi bankszámlájára történő átutalásának költségeit, a visszatérítés feltétele, hogy az adóalany az erről szóló tájékoztatás kézhezvétele után, az abban foglaltak szerint az átutalás valamennyi költségét előzetesen megtérítse a HU06-10004885-10008016-01010332 számú APEH devizaszámlára. (3) A kérelem elbírálása során a 4. § (6)-(7) bekezdéseit valamint 7.§ (1) bekezdését nem kell alkalmazni. Záró rendelkezések 12. § (1) Jelen utasítás – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetése napján 2 lép hatályba, rendelkezéseit - a Tv. 261. § (5) bekezdésében, valamint a Rendelet 20. §-ában foglaltaknak megfelelően - azokban a 2007. december 31. után teljesített értékesítések esetében kell alkalmazni először, amelyekben az adó-visszatéríttetési jog 2008. január 1. napján, vagy azt követően keletkezik. (2) Jelen utasítás 4. § (11) bekezdése a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba. (3) Az 1/2007. (AEÉ 2-3.) APEH utasítás jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti, de rendelkezéseit – az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – továbbra is alkalmazni kell azokban az esetekben, amikor a kérelmező adó-visszatérítési joga 2008. január 1. előtt keletkezett. Budapest, 2008. év március hó 31-én. dr. Szikora János az Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke Melléklet: 1.számú melléklet: Kérelem nyomtatvány és Tájékoztató /magyar és angol nyelven/ 2.számú melléklet: Személyi jogállás igazolására szolgáló okirat / minta /

1

A kihirdetés napja 2008. május 21.