AZ ACÉL HÚZÓSZILÁRDSÁGA, ALAKVÁLTOZÁSA ÉS JELÖLÉSE

–1–

AZ ACÉL HÚZÓSZILÁRDSÁGA, ALAKVÁLTOZÁSA ÉS JELÖLÉSE Az acél széntartalma Acéloknak azokat a — nyersvas feldolgozásával nyert — kis széntartalmú vas-szén ötvözeteket tekintjük, amelyek széntartalma kevesebb, mint 2,06 tömeg%1. Az öntött acélok széntartalma 1,70 – 2,06 tömeg%, a tulajdonképpeni építőipari acélok széntartalma kevesebb, mint 1,7 tömeg%2. (Lásd még az „Az acélgyártás termékeinek (és melléktermékeinek) rövid ismertetése” c. dolgozatot is.) A határértéknek tekintett széntartalmat a vas-szén ötvözetek állapotábrájából vezetik le: a határérték az ausztenit nevű γ vas-szén szilárdoldat legnagyobb koncentrációja, amelyet az állapotábrán az ún. E pont jelöl ki1 és 2.

1. ábra. Forrás: Dr. Palotás László: Fa –kő – fém – kötőanyagok. Mérnöki szerkezetek anyagtana, 2. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979.

1

Balázs György: Építőanyagok és kémia. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984. Palotás László: Fa –kő – fém – kötőanyagok. Mérnöki szerkezetek anyagtana, 2. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979. 2

–2–

A szén az acél legfontosabb ötvözője. A széntartalom növekedésével növekszik a betonacél folyáshatára és szakítószilárdsága, csökken a nyúlása, kontrakciója és ütőmunkája (1. ábra). Az acélok nyomódiagramja hasonló a húzódiagramjukhoz, de a nyomószilárdság a húzószilárdságnál valamivel nagyobb, ezért a húzószilárdságot tekintik mértékadónak, és a nyomószilárdságot nem vizsgálják. Az acél hegeszthetősége A szenen kívül más ötvözőt nem tartalmazó ún. ötvözetlen szénacél általában akkor hegeszthető, ha a széntartalma legfeljebb 0,22 – 0,25 tömeg%. A hegeszthető acél ne legyen edzhető. (Edzés az a hőkezelési eljárás, amikor az acélt felmelegítik 950 °C fölé, majd nagy sebességgel lehűtik. Az edzés célja a nagykeménységű szövetszerkezet előállítása. Az erősen edzett acélok üvegszerűen ridegek.) A nem edzhető

acél-ötvözetek

az

edzhetőknél

puhábbak,

ezért

azokat

lágyvasnak

(lágyacélnak) nevezik. A hegeszthető betonacélokat meleg hengerléssel és/vagy hideg alakítással gyártják. A 0,22 – 0,25 tömeg%-nál nem nagyobb széntartalmú melegen hengerelt betonacélok (MSZ 339:1987) és a legfeljebb 0,2 tömeg% széntartalmú hidegen alakított betonacélok (a hideg alakítás például a melegen hengerelt betonacélok bordázata elkészítésének egyik lehetséges módja, így készül az MSZ 982:1987 szabvány szerinti BHB55.50 jelű, és a DIN 488:1984 szerinti Bst500M jelű betonacél), illetve a belőlük készült hálóacélok („hálóacélok”, MSZ 982:1987 és DIN 488-1:1984) jól hegeszthetők. A hidegen húzott feszítőhuzalok (ötvözetlen acélhuzalok) széntartalma 0,45 – 0,80 tömeg%, tehát nem hegeszthetők.

Klikk

Mire való a feszítohuzal?

A szenen kívül más ötvözőt is tartalmazó, ún. ötvözött szénacél hegeszthetőségét az ötvöző elemek (szén, mangán, króm, molibdén, vanádium, nikkel, réz,) mennyiségét is figyelembe vevő szénegyenérték (Cekv) fejezi ki, amelynek megengedett legnagyobb értéke a hegesztendő anyag vastagságától (d) függ, elegendő üzembiztonság mellett például d = 6,35 mm esetén Cekv ≤ 0,45 tömeg%, d = 12,7 mm esetén Cekv ≤ 0,40 tömeg%, d = 25,4 mm esetén Cekv ≤ 0,35 tömeg% [Forrás: Balázs György: Építőanyagok és kémia. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984. 12.7. táblázat].

–3–

A szénegyenértéket (Cekv ill. Ceq) a hegeszthető betonacélokra az EN 10080:2005 európai szabvány az anyagvastagságtól függetlenül a következő képletből számítja ki: C eq % = C +

Mn Cr + Mo + V Ni + Cu + + 6 5 15

és a hegeszthetőség feltételeként olvadékvizsgálat esetén C% ≤ 0,22 és Ceq% ≤ 0,50 tömeg%, illetve termékvizsgálat esetén C% ≤ 0,24 és Ceq% ≤ 0,52 tömeg% követelményt támasztja.

2. ábra. Hegesztési varrat vizsgálata hideghajlítással A hidegen alakított betonacélok hegesztés környezetében kilágyulhatnak és elveszthetik a hidegalakítás keményítő hatását. (Hideg alakítás 12 mm átmérőig, hideg profilírozás 14-16 mm átmérőig végezhető. E felett a varrat és környezete hajlító vizsgálata, keménység vizsgálata, ütő vizsgálata, szakító vizsgálata nem mellőzhető.) Melegen betonacélok és hidegen húzott feszítőhuzalok jellegzetes feszültség – fajlagos alakváltozás diagramja A 3. ábra különböző szakítószilárdságú melegen hengerelt (jele B) és csavart betonacélok (jele Cs), valamint egy hidegen húzott feszítőhuzal (jele: 1600.5M) jellegzetes

feszültség

–

fajlagos

alakváltozás

(σ

– ε) diagramját egy

koordinátarendszerben ábrázolva veti össze. A betonacélok legfőbb jellemzője a folyáshatárnak nevezett feszültség, amelyet a lényegében változatlan erő mellett fellépő nyúlások jellemeznek. Az ún. felső folyáshatár elérése után a σ

– ε ábra kissé

visszaesik, és ezt az ún. alsó folyáshatárt felkeményedő szakasz követi egészen a

–4–

szakadásig. A termékszabványok általában a felső folyáshatárt nevezik meg. A hideg átalakítás során a melegen hengerelt csavart betonacélok és az ugyancsak melegen hengerelt acélból gyártott hidegen húzott feszítőhuzalok elvesztik folyáshatárukat. Az acél folyáshatárának az igénybevehetőség szempontjából nagy jelentősége van. A beépített betonacél a határszilárdságig terhelhető, amely határszilárdság a folyáshatár és a biztonsági tényező hányadosa. A hidegen húzott feszítőhuzalok sem vehetők igénybe a szakítószilárdságig, hanem csak a számítással meghatározható névleges, vagy egyezményes folyáshatár és a biztonsági tényező hányadosát képező határszilárdságig. A határszilárdság meghatározásához az épületek acélszerkezeteire vonatkozó MSZ ENV 1993-1-1:1995 (Eurocode 3) szabványtervezet szerint a melegen hengerelt szerkezeti acél képlékeny teherbírásra vonatkozó biztonsági tényezőjének az értéke 1,1. Az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szabvány szerint a betonacél folyáshatárának, a feszítőhuzal és a feszítőpászma 0,1 %-os egyezményes folyáshatárának biztonsági tényezője 1,15. Visszatérve a 3. ábra tanulmányozására, megfigyelhető, hogy a szilárdság növekedésével csökken a legnagyobb teherhez tartozó nyúlás és a szakadó nyúlás (amely utóbbit olykor teljes nyúlásnak3 is nevezik) is. A

3.

ábrán

az

E

=

210.000

N/mm2

a

melegen

hengerelt

betonacél,

az E = 190.000 N/mm2 a hidegen húzott feszítőhuzal kezdeti rugalmassági modulusa.

3

Javasoljuk, hogy a teljes nyúlás kifejezést ne használjuk a szakadó nyúlás szinonímájaként. Ugyanis bármely teherhez tartozó nyúlás felbontható rugalmas nyúlásra és maradó nyúlásra, és ebben az értelemben e kettő összege tekinthető az adott teherhez tartozó teljes nyúlásnak. Az így értelmezett teljes nyúlás (teljes hosszváltozás, teljes alakváltozás, betonok esetén teljes összenyomódás stb.) rugalmas része a kezdeti és a tehermentesítési rugalmassági modulus meghatározásában játszik döntő szerepet. A maradó nyúlásnak az acél alakíthatósága, a betonacél hajlíthatósága (pl. tört vonalú betonacélok, kampók, emelőhorgok készítése) szempontjából van jelentősége.

–5–

3. ábra. Forrás: Palotás László: Fao–okőo–ofémo– okötőanyagok. Mérnöki szerkezetek anyagtana. 2. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979. illetve Balázs György: Építőanyagok és kémia. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984.

Az acélok jelölése Az acélok jelölése a korábbi évtizedekben szokásos jelölésekhez képest napjainkra megváltozott. Amíg korábban a melegen hengerelt és a hidegen alakított betonacél jelében a betűjelet követően a szakítószilárdság, vagy a folyáshatár és a szakítószilárdság kp/mm2-ben kifejezett követelmény értéke állt, addig napjainkban a betonacél szilárdsági tulajdonságainak követelményeként a folyáshatár (jele: Re, újabban fy) N/mm2-ben kifejezett jellemző értékét (fyk) használják. A 0,1 %-os vagy 0,2 %-os egyezményes folyáshatár jele: Rp0,1 (fp0,1) ill. Rp0,2 (fp0,2 vagy f0,2), ezek jellemző értékének jele: Rp0,1k (fp0,1k) ill. Rp0,2k (fp0,2k vagy f0,2k). A korábbiakhoz képest a folyáshatár a szakítószilárdsághoz közelebb esik, a szilárdsági követelmény

–6–

megnövekedett, az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szabvány szerint a vasbetonszerkezetek 400-600 N/mm2 folyáshatárú betonacéllal készüljenek. Érdekes, hogy a hegeszthető betonacélokra vonatkozó EN 10080:2005 európai szabvány termékosztályokat, és így acéljelet sem tartalmaz. Úgy rendelkezik, hogy a termékosztályokat ezzel a szabvánnyal összhangban a folyáshatár mért jellemző értéke (Re, fyk), a legnagyobb teherhez — a σ - ε diagram legmagasabb pontjához — tartozó fajlagos nyúlás legkisebb mért értéke (Agt = εu)4, a szakítószilárdság (Rm, ft) és a folyáshatár mért jellemző értékének hányadosa (Rm/Re), a folyáshatár megkövetelt (Re,act) és mért (Re,norm) jellemző értékének hányadosa (Re,act/Re,norm) stb. alapján kell meghatározni, illetve a gyártónak megadnia. A mért jellemző érték számítását a szabvány p = 0,95 és 0,90 alulmaradási hányad mellett, a vizsgált próbadarabok számának és a mért értékek átlagának és szórásának függvényében teszi lehetővé. Az EN 10080:2005 európai szabványhoz képest változást hozott az EN 10027-1:2005 európai szabvány (honosított változata: MSZ EN 10027-1:2006), amely az acélok jelölésével foglalkozik. A jelölést alkalmazni kell az Európában szabványosított acélokra, és alkalmazni lehet a szabványon kívüli acélokra. Az EN 10027-1:2005 szabvány az acélokat a fő felhasználási területre, a mechanikai vagy fizikai tulajdonságokra vagy az összetételre utaló betű és szám kombinációjával jelöli, de a jelölés különleges esetekben további szimbólumokat is tartalmazhat. A jelet angolul „steel names”, németül „Kurznamen”, franciául „désignation symbolique” kifejezéssel illetik. Az EN 10027-1:2005 szabvány szerint a betonacél betűjele „B”, ezt követi a folyáshatár előírt jellemző értéke (felső: ReH vagy alsó: ReL), vagy folyáshatár nélküli betonacélok esetén a 0,2 %-os egyezményes folyáshatár (Rp) vagy esetleg a névleges folyáshatár (Rt)5 mindig MPa (N/mm2) mértékegységben, ezután a duktilitási osztály betűjele áll („A” vagy „B” vagy „C”, lásd az 1. táblázatot), amelyet az acél megmunkálására utaló betűjel követhet. A feszítőacéloknak van termékosztálya és jele. A feszítőhuzalok jelében a feszítőacélok betűjele (Y), a szakítószilárdság előírt jellemző értéke, a feszítőhuzal betűjele (C), a névleges átmérő és a felületképzésre utaló jel szerepel. A feszítőacélok 4

5

A legnagyobb teherhez tartozó fajlagos nyúlás EN 10080:2005 szerinti MSZ EN 1992-1-1:2005 és MSZ EN 1992-1-2:2005 (Eurocode 2) szabványokban εu.

Agt

Általában a 0,5 %-os teher alatti teljes nyúláshoz tartozó névleges folyáshatárt (Rt, 0,5) értik alatta.

jele

az

–7–

szilárdsági tulajdonságait a prEN 10138-1:2000 szabványtervezet szerint általában a szakítóerő előírt jellemző értékével (Fm), a 0,1 %-os egyezményes folyáshatárhoz tartozó húzóerő mért jellemző értékével (Fp0,1), ezek viszonyával (Fp0,1/Fm); feszítőhuzalok (prEN 10138-2:2000), feszítőpászmák (prEN 10138:2000) és feszítőrudak (prEN 10138-4) esetén ezek szilárdsági értékével fejezik ki. Feszítőhuzal esetén a 0,1 %-os egyezményes folyáshatárhoz tartozó feszültség mért jellemző értékének (Rp0,1) és a szakítószilárdság előírt jellemző értékének (Rm) hányadosa (Rp0,1/Rm) legalább 0,86 legyen. A jellemző érték számítása p = 0,95 alulmaradási hányad mellett történik. Az 1. táblázat példákat tartalmaz az acélok korábbi és mai jelölésére.

–8–

1. táblázat. Példák az acélok korábbi és mai jelölésére Termékszabvány jele

Acél jele Példa

Folyáshatár (kp/mm2)

Szakítószilárdság N/mm2

(kp/mm2)

N/mm2

Általános rendeltetésű ötvözetlen, melegen hengerelt szerkezeti (szén)acél MSZ 500:1974 A 50 (28-30) 275-294 (50-64) 490-628 MSZ 500:1989 Fe 490 255-275 450-490-610 EN 10025:1990 Fe 510 335-355 490-510 MSZ EN 10025-1:2005 S 355 335-355 490-510 MSZ EN 10025-2:2005 S355J2 7) 335-355 490-510 Melegen hengerelt hídszerkezeti acél MSZ 112:1958 A 50.35.12 (35) legalább 343 (50-60) 490-589 Melegen hengerelt betonacél vasbeton szerkezetekhez MSZ 339:1987 B 60.50 (50) legalább 490 (60) legalább 590 MSZ 982:1987 BHB 55.50 (50) legalább 490 (55) legalább 540 prEN 10080-1:1999, 2004 S 500 A, B, 420-500 1) C 2) például min. EN 10080:2005 1) Nincs jel legalább 500 1,08·500=540 például min. 8) EN 10027-1:2005 B500B legalább 500 1,08·500=540 Hidegen alakított betonacél vasbeton szerkezetekhez 0,2 %-os egyezményes például min. EN 10080:2005 1) Nincs jel folyáshatár 1,05·500=525 jellemző értéke legalább 500 0,2 %-os egyezményes például min. EN 10027-1:2005 B500A 9) folyáshatár 1,05·500=525 jellemző értéke legalább 500 Hidegen húzott feszítőhuzal feszített vasbeton szerkezethez 0,1 %-os egyezményes Jellemző folyáshatár érték jellemző értéke 1750.Ø MS MSZ 5720:1979 legalább 1750 legalább 1520 3) 4) 1770.Ø S

MSZ 5720:1993

3) 5)

1)

prEN 10138-1:2000 MSZ EN 10027-1:2006

MSZ 465:1987 prEN 10138-3:2000

Y1770C Ø 3) 6)

-

legalább 1520

-

legalább 1770

-

legalább 1520

-

legalább 1770

7 eres feszítőpászma feszített vasbeton szerkezethez 0,1 %-os egyezményes folyáshatár jellemző értéke Fp Ø/1860 3) legalább 1560 1) Y 1860 S 7 Ø legalább 1560 3) 6)

Az 1. táblázathoz tartozó megjegyzések a következő oldalon találhatók.

Jellemző érték legalább 1770 legalább 1770

–9– Megjegyzések az 1. táblázathoz: 1)

Az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok c. szabvány prEN 10080 szerinti betonacél és EN 10138 szerinti feszítőhuzal alkalmazását írja elő. Jelölések magyarázata: 2)

A, B, C duktilitási (szívóssági) osztály egyik követelménye, a szakítószilárdság és a folyáshatár hányadosa jellemző értékének megengedett legkisebb értéke, rendre ≥ 1,05; ≥ 1,08; ≥ 1,15, de < 1,35. Ez a hányados mintegy 15 évvel ezelőtt még jelentősen nagyobb szám volt (lásd MSZ 500:1989), azaz az újabb gyártmányok esetén a folyáshatár közelít a szakítószilárdsághoz. A másik követelmény a legnagyobb teherhez tartozó fajlagos megnyúlás jellemző értékének megengedett legkisebb értéke, rendre εuk ≥ 2,5 %; ≥ 5,0 %; ≥ 7,5 % (prEN 1992-1-1:2003). 3) Ø = Névleges átmérő mm-ben. Szokásos jele továbbá: d 4) MS a jel végén = Megeresztett (hőkezelt) sima kivitel, ma már nem járatos 5) S a jel végén = Stabilizált kivitel 6) A prEN 10138 európai szabványtervezet sorozatban C a feszítőhuzal jele, S a pászma jele a huzalok számával (valamint H a melegen hengerelt rúd jele) 7) A példakénti J2 jel a -20 ºC hőmérsékleten, bemetszett próbatesten mért megkövetelt 27 joule ütőmunkát jelenti (MSZ EN 10027-1:2006 szabvány 1. táblázata) 8) Tartószerkezetek, hidak építése során alkalmazzuk, nagyobb szívóssága miatt. 9) Elsősorban hegesztett síkhálók készítésének az anyaga.

Az SI mértékegység rendszer 1976. évi bevezetése az erő mértékegységében változást hozott. Az 1. táblázatban az 1 kp = 9,81 kg·m/s2 = 9,81 N ~ 10 N szerinti átszámítás nyomai a szilárdsági adatokban fellelhetők. MEGJEGYZÉS: A B500A jelű (MSZ EN 10027-1:2006) betonacél lényegében a BHB55.50 jelű (MSZ 982:1987) hidegen alakított betonacélnak, a B500B jelű (MSZ EN 10027-1:2006) betonacél a B60.50 jelű (MSZ 339:1987) melegen hengerelt betonacélnak felel meg.

4. ábra. Melegen hengerelt betonacél

– 10 –

Javaslat a betonacél hazai termékminősítő tulajdonságaira és jelölésére Az MSZ EN 10080:2005 európai forrásszabványának előszavában olvashatjuk, hogy ebben európai szabványban nem határoztak meg műszaki osztályokat (technical classes, technische Klassen). A műszaki osztályokat ezzel a szabvánnyal összhangban a folyáshatár, a legnagyobb teherhez tartozó nyúlás, a szakítószilárdság és folyáshatár hányadosa, a folyáshatár mért és előírt értékének hányadosa, a tartós lüktető szilárdság, a hajlíthatóság, a hegeszthetőség és a kapcsolati szilárdság alapján kell megállapítani. Az európai szabvány német verzióját (DIN EN 10080:2005) német nemzeti előszóval is ellátták. Ebben arról írnak, hogy ennek a szabványnak az alapján betonacélt rendelni és/vagy szállítani nem lehet. Betonacélt csak olyan termék specifikáció alapján (adott esetben ilyen lehet valamely európai szabvány, műszaki specifikáció, nemzeti szabvány vagy általános építésfelügyeleti engedély) szabad forgalmazni, amelyben a műszaki osztály meghatározása megtalálható. Ha a termék specifikációban szereplő meghatározások ezzel a szabvánnyal összhangban vannak, akkor a termék specifikáció alapján gyártott termékek a CE-jellel elláthatók, feltéve, hogy a tulajdonságaik a követelményeknek megfelelnek. A német nemzeti DIN 488 szabványsorozat tagjainak e szellemben történő átdolgozása folyamatban van. A német verzió szerint műszaki osztály alatt „teljesítmény jel”-lel (Leistungsmerkmal) ellátott betonacélt értenek, amely a hozzárendelt termékszámmal azonosítható be. Ha a betonacél, a feszítőhuzal stb. termékszabványoknak készülne magyar nemzeti alkalmazási dokumentuma (NAD), akkor az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) és MSZ EN 10080:2005 szabvány alapján javasolnám, hogy a betonacél termékminősítő tulajdonságai és azok követelménye a következők legyenek: · névleges átmérő mm-ben, az MSZ EN 10080:2005 szabvány szerint. A névleges átmérőket és ezek függvényében a névleges keresztmetszet és a névleges folyóméter-tömeg értékét az MSZ EN 10080:2005 szabvány 6. táblázata tartalmazza. A szabványszám megadásával a névleges folyómétertömeg megengedett tűrését is előírjuk, amely 8 mm névleges átmérő felett ± 4,5 %, 8 mm és ennél kisebb névleges átmérők esetén ± 6,0 %. A névleges folyóméter-tömeg megengedett tűrését az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szabvány 5 %-os alulmaradási hányadra értelmezi.

– 11 –

A névleges átmérő jele: Ønévl. vagy dnévl.; · betonacél felület kialakítása, amely az MSZ EN 10080:2005 szerint bordázott vagy profilírozott lehet; · betonacél hegeszthetősége, amely az MSZ EN 10080:2005 szabvány 7.1. szakasza és 2. táblázata követelményeinek betartásával teljesül. A követelmények az MSZ EN 10080:2005 szabvány szerinti valamennyi betonacél szén-, kén-, foszfor-, nitrogén-, réztartalmának és szénegyenértékének megengedett

legnagyobb

értékeire

egységesen

vonatkoznak,

ezért

a

hegeszthetőséget illetően elegendő a szabványszámot megadni. · folyáshatár 5 %-os alulmaradási hányadhoz tartozó jellemző értéke, amelynek javasolt követelménye fyk ≥ 500 N/mm2; · MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szerinti duktilitási (szívóssági) osztály (A, B vagy C), amelynek egyik követelménye, a szakítószilárdság (ft) és a folyáshatár (fy) hányadosa jellemző értékének megengedett legkisebb értéke {k = (ft/fy)k}, másik követelménye a legnagyobb teherhez tartozó fajlagos megnyúlás jellemző értékének megengedett legkisebb értéke (εuk%) %-ban kifejezve. Az általánosságban javasolható szívóssági osztály jele B, amelyhez 1,08 ≤ k < 1,15 és 5,0 ≤ εuk% < 7,5 feltétel tartozik. A k és az εuk% követelményt az MSZ EN 1992-1-1:2005 (Eurocode 2) szabvány 10 %-os alulmaradási hányadra értelmezi; · a betonacélt jelöljük S betűvel. Javaslatunk szerint tehát a betonacél jele általánosságban: dnévl. bordázott S 500 B MSZ…, vagy dnévl. bordázott S 500 B (H) MSZ EN 10080:2005 és MSZ EN 1992-1-1:2005, ahol a (H) jel a magyar nemzeti alkalmazásra utal. Fenti javaslatot az időközben megjelent EN 10027-1:2005 európai szabvány (honosított változata: MSZ EN 10027-1:2006) nyilván felülírja, és ezt az új kiadású MSZ 339:2008 (vagy :2009) magyar szabvány követni fogja. Az EN 10027-1:2005 európai szabvány szerinti jelet valószínűleg ki fogják egészíteni a méret adatokkal (átmérő, hosszúság, sima, bordázott), a termék alakjának (például szál vagy tekercs) megadásával stb.

– 12 –

A betonacél szállítmány minőségi bizonylatán a gyártó megnevezésének is szerepelnie kellene. A gyártómű vizsgáló laboratóriuma a szilárdság és nyúlás mérési eredmények jellemző értékét a vizsgálati eredmények átlaga, szórása és száma alapján az MSZ EN 10080:2005 szabvány 8.5. szakasza illetve 16. és 17. táblázata szerint számíthatja ki. A tétel így meghatározott jellemző értéken alapuló minősítése — az elfogadás vagy az elutasítás melletti döntés — helyességének a valószínűsége 90 %. A beépítéskori minőségellenőrzés során a szakítószilárdság, a folyáshatár és a nyúlás előírt jellemző értéke előírt minimum értéknek számit. BETONACÉL TULAJDONSÁGAI ÉS VIZSGÁLATA

A 5. ábrán példát látunk a melegen hengerelt betonacél húzókísérlet alatt felvett szakító diagramjára. A vízszintes tengelyen lévő (mért) ΔL= L – L0 [mm] megnyúlás értékekből az ε = ΔL/L0, illetve a diagramban történő ábrázoláshoz az ε% = 100·ΔL/L0 fajlagos alakváltozás értékek, a függőleges tengelyen lévő (mért) F húzóerő értékekből az σ = F/A [N/mm2] húzófeszültség értékek számíthatók ki. A kezdeti rugalmassági modulus értékét az origóból induló egyenes hajlásszögének iránytangense fejezi ki: E = tgα = σ/ε [N/mm2]. Fentiekben L a megnyúlt hossz, és L0 a hosszmérés alaphosszának jele.

– 13 –

5. ábra. Példa a melegen hengerelt betonacél szakító diagramjára Példaképpen számítsuk ki egy melegen hengerelt betonacél szilárdsági és alakváltozási jellemzőit, amelynek húzókísérlete során a következő adatokat mértük: A próbapálca névleges átmérője: A próbapálca tömege: A próbapálca hossza: A próbapálca befogási hossza (a megnyúlás mérési alaphossza): A felső folyáshatárhoz tartozó húzóerő: A felső folyáshatárhoz tartozó megnyúlás: Az alsó folyáshatárhoz tartozó megnyúlás: A szakítóerő: A legnagyobb teherhez tartozó nyúlás: A megnyúlás 5· dnévl = 60 mm hosszon: Befűződött átmérő a szakadás helyén (kontrahált átmérő): Az acél testsűrűsége:

6

Lásd a 6 lábjegyzetet.

dnévl = 12 mm M = 695 g ℓ = 801 mm L0 = Re,felső,test,i = ΔLfelső folyáshatár = ΔLalsó folyáshatár = Rm,test,i = ΔLu = ΔL5·d =

400 mm 67,5 kN 11 mm 6 17 mm 76,0 kN 63 mm 72,9 – 60 = = 12,9 mm

dkontrahált = 9,0 mm ρacél = 7,85 g/cm3

– 14 –

MEGJEGYZÉS: Az acél termékszabványok – az alábbi példával ellentétben – úgy rendelkeznek,

hogy

a

betonacél

szilárdsági

tulajdonságait

(folyáshatár,

szakítószilárdság) a névleges átmérővel, illetve névleges keresztmetszeti területtel kell kiszámítani. Számítási eredmények: A próbapálca helyettesítő keresztmetszeti területe: A0 =

M ρacél × l

=

695 = 1,105 cm 2 = 110,5 mm 2 7,85 × 80,1

A próbapálca helyettesítő átmérője: 4 × A0 = π

d0 =

4 × 110,5 = 11,9 mm 3,14

Folyáshatár: σ folyáshatár =

Re , felső ,test ,i A0

=

67500 = 610,9 N / mm 2 110 ,5

A felső folyáshatárhoz tartozó fajlagos megnyúlás: ε felső folyáshatár % =

DL felső folyáshatár 11 × 100 = × 100 = 2 ,75 % 7 400 L0

Az alsó folyáshatárhoz tartozó fajlagos megnyúlás: ε alsó folyáshatár % =

DLalsó folyáshatár 17 × 100 = × 100 = 4 ,25 % 400 L0

Szakítószilárdság: σ szakító =

7

Rm ,test ,i A0

=

76000 = 687 ,8 N / mm 2 110 ,5

A felső folyáshatárhoz tartozó fajlagos megnyúlás fenti, mért értékénél nagyságrenddel kisebb érték a folyáshatár kezdetéhez tartozó fajlagos megnyúlás, amelyet egyszerű hosszméréssel igen nehéz meghatározni, és elméleti értékét (εy) a folyáshatár kezdetének (fy = 500 N/mm2) és a betonacél névleges rugalmassági modulusának (Es = 200000 N/mm2) hányadosaként lehet kiszámítani: εy‰ = (500/200000)·1000 = 2,5 ‰. Ennek a biztonsági tényezővel (γs = 1,15) csökkentett értéke a folyáshatár kezdetéhez tartozó fajlagos megnyúlás t e rv e zé si értéke: εyd‰ = εy‰/1,15 ≈ 2,175 ‰, amelynek a vasbetontartó III. feszültségállapotban (törésállapotban) való méretezésénél van szerepe.

– 15 –

Szakítóerő és a folyáshatárhoz tartozó erő hányadosa a duktilitás (szívósság) egyik jellemzője: Rm 76,0 = = 1,13 ñ 1,08 Ü a B duktilitási osztály egyik követelménye Re 67,5

Legnagyobb teher alatti nyúlás a duktilitás (szívósság) másik jellemzője: εu % =

DLu 63 × 100 = × 100 = 15,75 % Ü a C duktilitási osztály másik követelménye 400 L0

Fajlagos megnyúlás 5· dnévl = 5·dnévl = 5·12 = 60 mm hosszon: ε 5× d % =

DL5× d 12,9 × 100 = × 100 = 21,50 % 60 60

Kontrakció: A - Akontrahált d 2 - d kontrahált 2 11,9 2 - 9 ,0 2 Z% = 0 × 100 = 0 × 100 = × 100 = 42 ,8 % A0 11,9 2 d02

Értékelés: A betonacél megfelel a prEN 10080-1:2004 európai szabványtervezet szerinti 500 C (folyáshatár és szívósság) minőségi osztálynak.

– 16 –

6. ábra. Betonacél szakadási képe

7. ábra. Betonacél szakadási képe

Az MSZ 339 és MSZ EN 10080 szabványban, valamint az MSZ EN 1992-1-1 és MSZ EN 1992-1-2 szabványban használt jelek összehasonlítása 2. táblázat. Jelek összehasonlítása MSZ 339 MSZ EN 10080

MSZ EN 1992-1-1 MSZ EN 1992-1-2

Re

fy

Rp0,2

fp0,2

Rm

ft

A szakítószilárdság/folyáshatár aránya, szívósság (duktilitás)

Rm/Re

ft/fy

Százalékos teljes nyúlás a legnagyobb terheléskor

Agt

εu

Névleges átmérő

d

Ø

Folyáshatár Terhelt állapotban, 0,2 % nem arányos nyúlásnál mért egyezményes folyáshatár Szakítószilárdság

– 17 –

HIDEGEN HÚZOTT FESZÍTŐHUZALLAL KAPCSOLATOS FOGALMAK A hidegen húzott feszítőhuzal nem rendelkezik határozott folyáshatárral. Névleges folyáshatár Névleges folyáshatárnak tekintjük a teljes alakváltozás 0,5 vagy 1,0 %-ához tartozó feszültséget. A névleges folyáshatárt a σ - ε szakító diagramból úgy kapjuk meg, hogy az ε% = 0,5 vagy 1,0 %-os pontból párhuzamost húznak a függőleges tengellyel (ordinátával), amely a görbéből kimetszi a névleges folyáshatárt (8. ábra). Egyezményes folyáshatár Egyezményes folyáshatárnak a feszítőhuzalok esetén a 0,1 %-os, a hidegen alakított betonacélok esetén a 0,2 %-os maradó nyúlást okozó feszültséget nevezzük. Az egyezményes folyáshatárt úgy szerkesztik meg, hogy a σ - ε szakító diagram vízszintes tengelyének 0,1 %-os vagy 0,2 %-os pontjából párhuzamost húznak a görbe kezdeti érintőjével (Az előbbire példa a 8. ábrán látható). Névleges arányossági határ vagy más néven névleges rugalmassági határ Névleges arányossági határ a 0,02 %-os maradó nyúlást okozó feszültség. E határ alatt tehermentesítéskor lényegében csak rugalmas alakváltozások következnek be, de hibahatárként megengedjük a 0,02 %-os maradó alakváltozás felléptét (8. ábra). Maradó nyúlás Maradó nyúlás = Teljes nyúlás - Rugalmas nyúlás

– 18 –

8. ábra. A feszítőhuzal σ - ε görbéjének névleges és egyezményes folyáshatára, névleges arányossági (rugalmassági) határa

– 19 –

HIDEGEN HÚZOTT FESZÍTŐHUZAL TULAJDONSÁGAI ÉS VIZSGÁLATA A 9. ábrán példát látunk a hidegen húzott betonacél húzókísérlet alatt felvett szakító diagramjára. A feszítőhuzalnak nincs tényleges folyáshatára.

9. ábra. Példa a hidegen húzott feszítőhuzal szakító diagramjára Megjegyzés: A hidegen húzott feszítőhuzalok mellett újabban stabilizált betonfeszítő huzalokat is gyártanak. Az eljárás abból áll, hogy a folyamatosan haladó huzalt kb. a szakítóerő felével megfeszítik, és ebben az állapotban termomechanikus kezelést végeznek. Ezáltal a feszítőhuzal folyáshatára és szakítószilárdsága megnő, relaxációja csökken, beépítési feszültségállapota tartósabb lesz. A relaxáció, más néven ernyedés, a kúszás fogalmának inverze (megfordítottja), amely a feszítőerő lassú csökkenését jelenti gátolt alakváltozás mellett.

– 20 –

Példaképpen számítsuk ki a 3. táblázatban egy hidegen húzott feszítőhuzal erő és — indikátor órákon leolvasott — nyúlás adataiból a σ - ε görbéjének pontjait. A nyúlást a feszítőhuzalra szerelt, két indikátor órás (11. ábra), tenzométer elven működő mechanikus nyúlásmérővel, 110 mm alaphosszon mértük úgy, ahogy az Weiss György könyvében szerepel (10. ábra):

10. ábra. A két indikátor órás mechanikus nyúlásmérő elrendezési rajza. Forrás: Weiss György: Építőipari laboratóriumi méréstechnika és műszerismeret. I. kötet. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Budapest, 1974.

– 21 –

11. ábra. Elmozdulás mérő indikátor mérőóra

– 22 –

3. táblázat. Számpélda a feszítőhuzal σ - ε görbéjének felvételére F, erő kN 0 6 10 14 18 22 26 30 32 34

Feszítőhuzal s-e görbéjének felvétele SDljobb SDlátl SDljavított Óraleolvasás, mm SDlbal bal 0,516 0,629 0,740 0,846 0,953 1,068 1,119 1,302 1,770

jobb 0,271 0,380 0,490 0,598 0,708 0,818 0,947 1,049 1,512

e

s

N/mm2 mm mm % 0,000 0,000 0 0,000 0,000 0,000 0,164 0,149 305 0,113 0,109 0,111 0,275 0,250 508 0,224 0,219 0,222 0,386 0,351 712 0,330 0,327 0,329 0,493 0,448 915 0,437 0,437 0,437 0,601 0,547 1118 0,552 0,547 0,550 0,714 0,649 1322 0,603 0,676 0,640 0,804 0,731 1525 0,786 0,778 0,782 0,946 0,860 1627 1,254 1,241 1,248 1,412 1,283 1729 Órák nullázása úgy, Előző Kezdő SDljavított F erő [N] hogy az egyes két nyúlás osztva az osztva óraleolvasásokból oszlop értékének Lo mérési a névleges kivonjuk a kezdő átlaga. javítása alapkeresztóraleolvasást. hasonló hosszal. metszettel (19,67 mm2) Példa: három- Példa: 1,770-0,516=1,254 szögekből. 1,412 *100 = 1,283 L0 = 110 Példa: mm

Dlkezdő , javított = Fkezdő *

SDlátlag F

A számpélda esetén:

, = 6* 0164

0,329 - 0,000 18 - 6

Kivonat a betonacél termék és vizsgálati szabványokból, illetve szabványjavaslatból

KIVONAT AZ MSZ 339:2010 J. SZABVÁNYJAVASLATBÓL ÉS AZ MSZ EN ISO 15630-1:2011 SZABVÁNYBÓL A kivonat oktatási célra készült. MSZ 339:2010 J. BETONACÉLOK. Melegen hengerelt betonacélok, hidegen alakított betonacélhuzalok, gépi hegesztéssel készített síkhálók és térbeli rácsos tartók. Követelmények 1. Alkalmazási terület: Ez a szabvány a vasbeton szerkezetek vasalására használatos hegeszthető, sima kör és bordás kör szelvényű melegen hengerelt, hidegen alakított betonacél rudakra vagy tekercsekre, valamint a gépi hegesztéssel előállított betonacél síkhálókra és térbeli rácsos tartókra vonatkozik. Ez a szabvány a betonacélokra vonatkozóan megegyezik az MSZ EN 10080 (MSZ EN 10080:2005) szabvánnyal, amellyel összhangban tartalmazza a teljesítményjellemzők (vegyi összetétel, mechanikai tulajdonságok) előírt értékeit. E szabvány nem vonatkozik: a nem hegeszthető betonacélokra, a rovátkolt betonacélokra, a horganyzott betonacélokra, a korrózióálló betonacélokra, az epoxival bevont betonacélokra, az előfeszítő betonacélokra, valamint a profilírozott szalagokra. A betonacél termékek szállítási formája lehet: szál (rúd), tekercs, lecsévélt (egyengetett) termék, síkháló, hegesztett háló, térbeli rácsos tartó. 4. Jelölések: E szabványra az MSZ EN 10080 (MSZ EN 10080:2005) szerinti jelölések érvényesek. 5. Megnevezés és megrendelési adatok 5.1. Megnevezés Az e szabvány szerinti termékeket a következőkkel kell megnevezni: a) a termék nevével (betonacél), b) a termék névleges méreteivel (átmérő, szállítási hossz) és e szabvány számával (MSZ 339), c) a betonacél (műszaki osztály) jelével (pl. B500B); Itt a jel elején álló „B” betű a betonacélra utal, 500 N/mm2 a betonacél előírt folyáshatára (a folyáshatár jellemző értéke), a jel végén álló „B” betű a duktilitási osztály jele a 3. táblázat szerint. 1


d) a termékalakkal (rúd, tekercs, lecsévélt termék, síkháló, hegesztett háló, térbeli rácsos tartó.) Például: A 8 mm névleges átmérőjű, B500B jelű (500 N/mm2 előírt folyáshatár jellemző értékű, „B” duktilitási osztályú) tekercsben szállított betonacél esetén: Betonacél-8-MSZ 339-B500B-tekercs A 25 mm névleges átmérőjű, B550B jelű (550 N/mm2 előírt folyáshatár jellemző értékű, „B” duktilitási osztályú) egyenes szálakban szállított, 12 m kötött hosszúságú betonacél esetén: Betonacél-25-12000-MSZ 339-B550B-rúd A 12 mm névleges átmérőjű, B500A jelű (500 N/mm2 előírt folyáshatár jellemző értékű, „A” duktilitási osztályú) egyenes szálakban szállított, gyártási hosszúságú betonacél esetén: Betonacél-12-gyh-MSZ 339-B500A-lecsévélt termék 7. Teljesítmény jellemzők A betonacél termékek jelölése, valamint a duktilitási osztályok az EN 10027-1 (MSZ EN 10027-1:2006) szabvány 5. táblázata, valamint az EN 1992-1-1 (MSZ EN 1992-1-1:2010) szabvány C melléklete szerintiek. A „C” duktilitási osztályú, megfelelőnek minősített termékek mindig megfelelnek az azonos folyáshatárú, „B” vagy „A” duktilitási osztályú termékek követelményeinek, valamint a „B” duktilitási osztályú, megfelelőnek minősített termékek mindig megfelelnek az azonos folyáshatárú, „A” duktilitási osztályú termékek követelményeinek. A nagyobb folyáshatárú, megfelelőnek minősített termékek mindig megfelelnek az azonos duktilitási osztályú, de kisebb folyáshatárú termékek követelményeinek. Megjegyzés: Az EN 1992-1-1 szabvány C melléklete szerinti követelmények jelen szabvány azonos jelű duktilitási osztályába tartozó termékeivel kielégítettek.

7.1. Hegeszthetőség és vegyi összetétel 7.1.1. A hegeszthetőséget két jellemző határozza meg: –

a karbonegyenérték;

–

néhány elem tartalmának korlátozása.

7.1.2. Az egyes elemek és a karbonegyenérték legnagyobb értéke legfeljebb az 1. táblázat szerinti legyen. 2


7.1.3. A Ceq karbonegyenértéket a következő képlettel kell számítani: Ceq = C + Mn/6 + (Cr + Mo + V)/5 + (Ni + Cu)/15,

(1)

C = Szén (karbon); Mn = Mangán; Cr = Króm; Mo = Molibdén; V = Vanádium; Ni = Nikkel; Cu = Réz, ahol az egyes elemek vegyjele az illető elem tartalmát tömegszázalékban jelenti. Megjegyzés: A betonacélok hegeszthetőségére segédletként lásd az MSZ EN ISO 17660-at. 1. táblázat: Vegyi összetétel (tömegszázalékban) Karbona max.

Kén max.

Foszfor max.

Nitrogénb max.

Réz max.

Karbonegyenértéka, max.

Adagelemzés (olvadék 0,22 0,050 0,050 0,012 0,80 0,50 vizsgálat) Termékelemzés 0,24 0,055 0,055 0,014 0,85 0,52 (termék vizsgálat) a : Megengedett a karbon legnagyobb előírt értékének 0,03 tömegszázalékkal való túllépése, ha egyidejűleg a karbonegyenérték 0,02 tömegszázalékkal csökken. b : Nagyobb nitrogéntartalom megengedhető, ha elegendő a nitrogént megkötő elemek tartalma. 7.1.4. Az e szabvány szerinti termékek tartósságát az 1. táblázat szerinti vegyi összetétel biztosítja. 7.2. Mechanikai tulajdonságok 7.2.1. A mechanikai tulajdonságok vizsgálati feltételei Az e szabvány szerinti betonacélok mechanikai tulajdonságainak vizsgálati feltételei a 2. táblázat szerintiek legyenek. 2. táblázat: A mechanikai jellemzők vizsgálati feltételei A termék gyártási és szállítási feltételei A vizsgálati feltételek (próbadarabok) Meleghengerléssel egyenes hosszban gyártva Szállításia, illetve öregített b állapotban Hidegalakítással egyenes hosszban gyártva Öregített állapotbanb Tekercsként gyártva, lecsévélve szállítva Öregített állapotbanb Tekercsként gyártva és szállítva Egyengetve és öregítveb a : Vita esetén öregítve. b : Öregítés: a próbadarab felhevítése 100 oC-ra, hőntartása ± 10 oC-on belül 1 óra + 15/-0 percig, majd hűtés nyugodt levegőn szobahőmérsékletre. A felhevítés módja a gyártó döntése szerint.

3


7.2.2. Szakítóvizsgálati jellemzők 7.2.2.1. Az e szabvány szerinti betonacélok MSZ EN ISO 15630-1 (MSZ EN ISO 156301:2011) szerint mért szakítóvizsgálati tulajdonságainak karakterisztikus (jellemző) értékei (Re, Rm/Re, Agt) feleljenek meg a 3. táblázat szerinti határértékeknek. Megjegyzés: Az egyedi mérési adatok szélsőértékeit a 17. táblázat írja elő. A betonacélok szakítóvizsgálatát az MSZ EN 10080:2005 szabvány 9.1. fejezete is az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szerint kell elvégezni. Kissé zavaró, hogy az MSZ EN ISO 156301:2011 szabvány az 5.3. szakaszban a szakítóvizsgálatot az MSZ EN ISO 6892-1:2010 szabvány szerint végezteti, de ezt úgy értelmezzük, hogy általában, és csak akkor, ha az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány a szakítóvizsgálat részletkérdéseiben nem vagy másképp nem rendelkezik. 7.2.2.2. Az Re és Rm értékét a termék névleges keresztmetszetével (keresztmetszeti területével) kell számítani. A szakítószilárdsági tulajdonságok (ReH, Rp0,2, Rm) számítása vonatkozásában ugyanígy rendelkezik az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány 5.3. szakasza is. A névleges keresztmetszet területe a névleges átmérőhöz (amellyel a betonacélt jellemzik) tartozó névleges kör területe. A névleges átmérő a helyettesítő átmérőhöz legközelebbi szabványos átmérő (MSZ 339:2010 J. szabványjavaslat 8. táblázata). A helyettesítő átmérő alatt ez esetben a helyettesítő átmérőnek, mint valószínűségi változónak a mediánját (latin középső), azaz a p = 0,5 eloszláshoz tartozó kvantilisét értjük. A helyettesítő átmérőt, illetve a helyettesítő keresztmetszeti területet a próbapálca tömegének és hosszának megmérésével tudjuk meghatározni, annak feltételezésével, hogy az acél anyagsűrűsége 7,85 g/cm3. 7.2.2.3. Folyáshatárra (Re) a felső folyáshatár (ReH) vonatkozik. Ha folyási jelenség nem mutatkozik, a 0,2%-os egyezményes folyáshatárt (Rp0,2) kell meghatározni. Az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány 5.3. pontja szerint, ha az erő-megnyúlás diagram lineáris (kezdeti egyenes) szakasza nem mutatkozik meg egyértelműen, akkor az Rp0,2 egyezményes folyáshatárt vagy az MSZ EN ISO 6892-1:2010 szabvány szerint, vagy úgy kell meghatározni, hogy a diagram 0,2·Fm és a 0,5·Fm pontjait egyenessel kell összekötni. Vitás esetben ez utóbbi eljárás alkalmazandó. Az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány szerint – kézi mérés esetén – az Agt értéket a következő összefüggésből kell kiszámítani: Agt = Ag + Rm/2000 ahol

Ag a legnagyobb erőhöz (húzószilárdsághoz) tartozó nem arányos megnyúlás (közelítőleg a maradó megnyúlás); Rm a szakítószilárdság

Az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány 5.3. pontja szerint az Ag mérése során a 100 mm hosszú mérési alaphossz (Bild 1. ábrán: b) a szakadási ponttól legalább 50 mm-re vagy 2·d távolságra (r2) legyen (a kettő közül a nagyobb az érvényes). A mérés érvénytelen, ha a mérési alaphossz és a befogás (Bild 1. ábrán: a) széle között a távolság (r1) kisebb mint 20 mm vagy d (a kettő közül a nagyobb az érvényes). Lásd a „Bild 1” ábrát. A kísérletet abban az esetben is érvénytelennek lehet tekinteni, ha az erő-nyúlás diagram lineáris (kezdeti egyenes) szakaszának hajlása több mint 10 %-kal eltér a rugalmassági modulus elméleti értékétől. Az MSZ EN ISO 15630-1:2011 szabvány 5.3. pontjában az is olvasható, hogy a szakadáshoz tartozó nem arányos (A) megnyúlás (közelítőleg a maradó megnyúlás) meghatározása során a 4


mérési alaphossz vizsgálat előtti hosszúsága a névleges átmérőnek (d) legalább ötszöröse legyen.

Bild 1: Betonacél teljes megnyúlásának (Agt) mérése kézi módszerrel az MSZ EN ISO 156301:2011 szabvány szerint MEGJEGYZÉS: Magyarországon az MSZ 105-1:1987 „Fémek, ötvözetek. Szilárdsági vizsgálatok. Szakítóvizsgálat” szabvány visszavonásáig (1994.) a szakadó nyúlást a próbapálca két törött részének szoros illesztésével úgy kellett meghatározni, hogy a szakadási pont a szakadás utáni mérési hosszon (Lu) belül helyezkedjék el. Egyéb acélok és fémek esetén ma is így kell meghatározni a megnyúlást az MSZ EN ISO 6892-1:2010 szabvány szerint. Összefoglalva: 1. A betonacélok (MSZ 339:2010 J., MSZ EN 10080:2005) nyúlását a szakadási helyen kívül mérjük (MSZ EN ISO 15630-1:2011). Ebben az esetben az Agt nyúlás megkövetelt értéke (MSZ 339:2010 J. szabvány 3. táblázata, MSZ EN 10080:2005 szabvány ZA melléklete): · · ·

az „A” duktilitási osztályban legalább 2,5 %, a „B” duktilitási osztályban legalább 5,0 %, a „C” duktilitási osztályban legalább 7,5 %.

2. Az egyéb acélok és fémek nyúlását a szakadási hely közrefogásával mérjük (MSZ EN ISO 6892-1:2010). Magyarországon a régi MSZ 339 termékszabványok szerint a melegen hengerelt betonacélok nyúlását szintén a szakadási hely közrefogásával kellett mérni (MSZ 105-1:1979 MSZ 105-1:1987). Ebben az esetben az A5 (5·d eredeti jeltávolságon mért) szakadó nyúlás megkövetelt értéke (MSZ 339:1980 szabvány 1. táblázata) a következő volt: · · · ·

B 38.24 jelű betonacél esetén legalább 25 %, B 50.36 jelű betonacél esetén legalább 23 %, B 55.40 és B 60.40 jelű betonacél esetén legalább 14 %, B 75.50 jelű betonacél esetén legalább 10 %.

Az acél nyúlása és az acél nyúlásának követelmény értéke tehát jelentős mértékben függ a vizsgálati módszertől, ha a nyúlást szakadási hely közrefogásával mérjük, akkor az acél nyúlási tulajdonságának megfelelően többszöröse annak, mint amikor a nyúlást a szakadási helyen kívül mérjük.

5

Kivonat az MSZ 339:2010 szabványjavaslatból

1) Az Ag pontig a próbapálca átmérője a próbapálca hosszán a keresztmetszeti kontrakció folytán egyenletesen csökken. Az Ag pont felett a próbapálca a mérési hossz tartományában befűződik. Ag = Legnagyobb erőhöz (húzószilárdsághoz) tartozó nem arányos megnyúlás (közelítőleg a maradó megnyúlás) Agt = Legnagyobb erőhöz (húzószilárdsághoz) tartozó teljes megnyúlás A = Szakadáshoz tartozó nem arányos megnyúlás (közelítőleg a maradó megnyúlás), A = (Lu – L0)/L0

Ez az ábra a mérési alaphossz elhelyezkedése tekintetében az MSZ EN ISO 6892-1:2010 szabvány szerinti elrendezést követi. 1) Bis Ag nimmt der Probendurchmesser über die Probenlänge infolge der Querkontraktion gleich-mäßig ab. Oberhalb von Ag schnürt die Probe örtlich im Bereich der Meßlänge ein. Teljes megnyúlás (εteljes) = Rugalmas megnyúlás (εrugalmas) + + Maradó megnyúlás (εmaradó) illetve például az x = Agt helyen:

ahol Lu: Szakadás utáni mérési hossz At = Szakadási teljes nyúlás Z = Szakadási befűződés = Kontrakció = Keresztmetszet csökkenés; S0 = a keresztmetszet eredeti területe, Su = a keresztmetszet szakadás utáni legkisebb területe a szakadás helyén

Teljes megnyúlás (Agt) = Arányos megnyúlás (Agt – Ag) + + Nem arányos megnyúlás (Ag) A) Acél alsó és felső folyáshatárral B) Acél folyáshatár nélkül Spannung = feszültség; Dehnung = Megnyúlás Rm = Húzószilárdság ReH = Felső folyáshatár; ReL = Alsó folyáshatár Rpx = Az x nem arányos megnyúláshoz (közelítőleg a maradó megnyúláshoz) tartozó húzófeszültség; Ha x = 0,2 %, akkor Rp 0,2 = egyezményes folyáshatár (ha határozott folyáshatár nincs) E = rugalmassági modulus, például E = Rm/(Agt – Ag), amely a görbe kezdeti érintőjével, illetve az arányossági határon belül a görbével – amely az arányossági határon belül egyenes – párhuzamos. Ha az /(Agt – Ag) rugalmas megnyúlás százalékban kifejezett adat, akkor azt a rugalmassági modulus kiszámításához 100-zal el kell osztani. Az ábra forrása: http://tbw.verbundstudium.de/faecher/ing/wk/ms/WT-Praktikum-Zugversuch-Metalle.pdf 6


3. táblázat: Szakítási tulajdonságok A műszaki osztály

felület

termék alak

Névleges átmérő mm

rúd tekercs, lecsévélt termék rúd tekercs, lecsévélt termék tekercs, lecsévélt termék

8 – 50

Folyáshatár, Re [MPa] legalább

Szakítószilárdság, Rm [MPa] legalább

A szakítószilárdság és a folyáshatár aránya Duktilitás Rm/Re legalább

Nyúlás, Agt [%] legalább

420

490

1,08

5,0

420

500

1,15 – 1,35

7,5

4 – 16

500

550

1,05

2,5

4 – 16

500

550

1,05

2,5

500

580

1,08

5,0

500

580

1,08

5,0

500

600

1,15 – 1,35

7,5

550

600

1,05

2,5

550

620

1,08

5,0

550

650

1,15 – 1,35

7,5

B420B

bordázott

B420C

bordázott

B500A

bordázott, sima

B500A BHB55.50A márkajellel*

bordázott

tekercs, lecsévélt termék

B500B

bordázott

rúd tekercs, lecsévélt termék

B500B B60.50B márkajellel*

bordázott

rúd

8 – 50

bordázott

B550A

bordázott, sima

B550B

bordázott

B550C

bordázott

rúd tekercs, lecsévélt termék tekercs, lecsévélt termék rúd tekercs, lecsévélt termék rúd tekercs, lecsévélt termék

8 – 50

B500C

6 – 20 8 – 50 6 – 20

8 – 50 6 – 20

6 – 20 4 – 16 8 – 50 6 – 20 8 – 50 6 – 20

7


MEGJEGYZÉSEK A 3. TÁBLÁZATHOZ 1 MPa = 1 N/mm2 Re: A felső folyáshatár (ReH), ha folyási jelenség nem mutatkozik, akkor a Rp0,2-t kell meghatározni. Rm/Re: A szakítóvizsgálat során mért szakítószilárdság és folyáshatár aránya. Agt: Az MSZ EN ISO 15630-1(:2011) szerint mért nyúlás, a legnagyobb terhelő erő mellett fellépő teljes százalékos nyúlás. Betonacél síkhálók és térbeli rácsos tartók hossz- és keresztszálait lecsévélt termékek képezik; a háló szálainak – legalább egy hegesztési pontot is tartalmazva – meg kell felelnie a gyártáshoz felhasznált lecsévélt termék(ek) (pl. B500A) jelen szabványban megadott szakítóvizsgálati követelményeinek. *

A márkajeles – B60.50B, BHB55.50A – betonacél termékeknek a vonatkozó műszaki osztály (B500A, B500B) követelményein túl meg kell felelniük a 7.4.3. fejezetben megadott, kiegészítő bordageometriai követelményeknek is. 7.2.3. Hajlíthatóság 7.2.3.1. A hajlíthatóságot hajlító- és/vagy visszahajlító vizsgálattal kell megállapítani. 7.2.3.2. A hajlítóvizsgálatot az MSZ EN ISO 15630-1(:2011) szerint, legalább 180°-os hajlítási szöggel kell végezni. Hajlítást követően szabad szemmel, illetve szemüveggel a terméken hasadás vagy repedés ne legyen látható. A hajlító tüske átmérője legfeljebb a 4. táblázat szerinti legnagyobb átmérő legyen. 4. táblázat: Hajlító tüske átmérői a hajlítóvizsgálathoz: Névleges átmérő (d), mm

A hajlító tüske átmérője (max.)

≤16

3d

>16

6d

7.2.3.3. Ha elő van írva, a visszahajlító-vizsgálatot az MSZ EN ISO 15630-1(:2011) szerint kell végezni. A próbadarabot legalább 90°-ra kell meghajlítani egy olyan tüskén, melynek átmérője nem nagyobb, mint az 5. táblázat szerinti megfelelő legnagyobb átmérő, majd öregítés után legalább 20°-kal vissza kell hajlítani. A vizsgálat után szabad szemmel, illetve szemüveggel a próbatesten hasadás vagy repedés ne legyen látható.

8


5. táblázat: Hajlító tüske átmérői a visszahajlító-vizsgálathoz Névleges átmérő (d), mm

A hajlító tüske átmérője (max.)

≤ 16

5d

>16 ≤ 25

8d

> 25

10d

7.3. Méretek, tömegek, tűrések 7.3.1. Átmérők, keresztmetszetek A 8. táblázat tartalmazza az ajánlott névleges átmérőket, keresztmetszeteket és folyómétertömegeket. 7.3.2. Folyómétertömeg és tűrések A névleges folyómétertömeget (lásd a 8. táblázatot) a névleges keresztmetszetből kell számtani 7,85 kg/dm3 sűrűséggel. A névleges folyómétertömegtől való megengedhető eltérés 8,0 mm-nél nagyobb névleges átmérő esetén legfeljebb ±4,5%, és legfeljebb 8,0 mm névleges átmérő esetén legfeljebb ±6,0% legyen. 7.3.3. A betonacélrudak hossza 7.3.3.1. A rudak névleges hosszában az ajánlatkérés és megrendelés során kell megállapodni. Az ajánlott kötött hosszak a következők: 6 m, 12 m, 13 m, 14 m, 15 m, 16 m, 18 m. A kötött hosszak ajánlott tűrése +100 mm, -0 mm. 7.3.4. A tekercsek tömege A tekercsek névleges tömegében és a megengedett eltérésben az ajánlatkérés és megrendelés során kell megállapodni. 8.5. A hosszú távú minőségi szint értékelése 8.5.1. Általános előírások A folyamatos termelés minden vizsgálati tételének eredményeit össze kell gyűjteni és statisztikai módszerekkel kell értékelni a következőkre: Re, Agt, Rm/Re figyelembe véve a megelőző 6 hónaphoz tartozó eredmények számát vagy a legutóbbi 200 eredményt; amelyik e kettő közül a nagyobb. 8.5.2. A vizsgálati eredmények értékelése Az értékelést névleges átmérőnként kell végezni. Az Rm, Re, Agt, Rm/Re esetén teljesülnie kell a következőknek: l X – ks ≥ Cv .

(8)

Az Rm/Re feleljen meg a következőnek: h X + ks ≤ Cv ,

(9)

ahol X átlagérték,

s a halmaz tapasztalati szórása, 9


k tényezőt az Re esetén a 18. táblázat, az Agt, Rm/Re esetén a 19. táblázat tartalmazza, Cvl az alsó, Cvh a felső – a 3. táblázatban az egyes jellemzőkhöz előírt – karakterisztikus érték (= jellemző érték). 8. táblázat: Ajánlott névleges átmérők, keresztmetszetek, folyómétertömegek Névleges Rúd Tekercs és Hegesztett átmérő, lecsévélt háló mm termék 4,0 X 4,2 X 4,5 X 4,6 X1 5,0 X X 5,5 X X 6,0 X X X 6,5 X X 7,0 X X 7,5 X X 1 7,6 X X1 8,0 X X X 1 8,2 X X1 8,5 X X 9,0 X X 1 9,3 X X1 10,0 X X X 11,0 X X 12,0 X X X 14,0 X X X 16,0 X X X 18,0 X 20,0 X X 22,0 X 24,0 X1 25,0 X 26,0 X1 28,0 X 30,0 X1 32,0 X 36,0 X 40,0 X 45,0 X1 50,0 X 1 csak B550A és B550B termékek esetén

10

Rácsos tartó X X X X1 X X X X X X X1 X X1 X X X1 X X X X X

Névleges keresztmetszet [mm2] 12,6 13,9 15,9 16,6 19,6 23,8 28,3 33,2 38,5 44,2 45,4 50,3 52,8 56,7 63,6 67,9 78,5 95,0 113 154 201 254 314 380 452 491 531 616 707 804 1018 1257 1590 1963

Névleges folyómétertömeg [kg/m] 0,099 0,109 0,125 0,130 0,154 0,187 0,222 0,260 0,302 0,347 0,356 0,395 0,415 0,445 0,499 0,533 0,617 0,746 0,888 1,21 1,58 2,00 2,47 2,98 3,55 3,85 4,17 4,83 5,55 6,31 7,99 9,86 12,5 15,4


17. táblázat: az egyes mérési adatok abszolút szélsőértéke1 Jellemző Rm Re Agt Rm/Re l l l 0,98 × Cvl 0,90 × Cv 0,97 × Cv Minimum érték 0,97 × Cv Maximum érték2 – – – 1,02 × Cvh 1 Cvl: a 3. táblázatban megadott alsó határérték; Cvh: a 3. táblázatban megadott felső határérték 2 Csak a C duktilitási osztályú betonacélok esetén, a többi betonacélra nincs felső határ megadva Az előzőek azon a feltételezésen alapulnak, hogy a nagyszámú eredmények eloszlása normális, de ez nem követelmény e szabvány szerint. 18. táblázat: Re – a „k” tényező az „n” (eredmények száma) függvényében: (90%-os valószínűséggel 5%-os nem megfelelőségi arány [p=0,95]) n 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

k 3,40 3,09 2,89 2,75 2,65 2,57 2,50 2,45 2,40 2,36 2,33 2,30 2,27 2,25 2,23 2,21

n 30 40 50 60 70 80 90 100 150 200 250 300 400 500 1000 oo

11

k 2,08 2,01 1,97 1,93 1,90 1,89 1,87 1,86 1,82 1,79 1,78 1,77 1,75 1,74 1,71 1,64


19. táblázat: Agt, Rm/Re – a „k” tényező az „n” (eredmények száma) függvényében: (90%-os valószínűséggel 10%-os nem megfelelőségi arány [p=0,90]) n 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

k 2,74 2,49 2,33 2,22 2,13 2,07 2,01 1,97 1,93 1,90 1,87 1,84 1,82 1,80 1,78 1,77

n 30 40 50 60 70 80 90 100 150 200 250 300 400 500 1000 oo

k 1,66 1,60 1,56 1,53 1,51 1,49 1,48 1,47 1,43 1,41 1,40 1,39 1,37 1,36 1,34 1,282

10. A gyártó és a betonacél azonosítása 10.1. Általános követelmények Minden köteget vagy tekercset meg kell jelölni címkével vagy más alkalmas módon. A megjelölés tartalmazza a gyártó megnevezését, a betonacél jelét és az adagszámra vagy a vizsgálati tételre utaló azonosító számot. 10.2. Rúd 10.2.1. Bordázott betonacélok 10.2.1.1. Minden egyes szál betonacél egyik bordasorában tartalmazzon az üzemet azonosító jelölést (hengerlési azonosítót) is. Ennek a jelölésnek legfeljebb 1,5 m-enként kell ismétlődnie. A jelölés tartalmazza a következőket: a) a jelölés kezdetét jelentő jelet; b) a származási országot és a gyártó üzemet jelentő számokból álló, a gyártót azonosító számokat. A származási országot és a gyártó üzemet azonosító számokat a következő módszerek valamelyike szerint kell felvinni: a) szélesebb bordák vagy rovátkák közötti bizonyos számú szokásos bordákkal vagy rovátkákkal (lásd a 3. ábrát), b) hiányzó bordák vagy rovátkák közötti bizonyos számú szokásos bordákkal vagy rovátkákkal, c) az anyag felületén lévő számokkal, d) hengerelt vagy préselt jelek közötti bizonyos számú szokásos bordákkal vagy rovátkákkal.

12


3. ábra: Példa a gyártót azonosító jelölésre (a szélesebb bordák alkalmazásával) A jelölés kezdetét jelentő jel a következők közül az egyik legyen: a) ha a jelölésre szélesebb bordát vagy rovátkát alkalmaznak, akkor a jelölés kezdete két egymást követő szélesebb borda/rovátka legyen (lásd az 3. ábrát), b) ha a jelölésre borda- vagy rovátkahiányt alkalmaznak, akkor a jelölés kezdete két egymást követő borda-/rovátka-hiány legyen; c) ha számokat hengerelnek a felületbe, akkor a jelölés kezdete .X. vagy .O. legyen; d) ha jeleket hengerelnek vagy préselnek a felületbe, akkor a jelölés kezdete tartalmazzon két jelet egy pár szokásos borda/rovátka között. A származási országot az MSZ EN 10080:2005 szabvány szerint, a 20. táblázat szerinti 1 és 9 közötti szám jelzi, lásd a 3. ábrát. A gyártóüzemet egy- vagy kétjegyű, 1 és 99 közötti szám jelzi, kivéve a 10 többszöröseit (lásd a 3. ábrát) 20. táblázat: A származási országok jelölése Ország

Kódszám

Ausztria, Cseh Köztársaság, Németország, Lengyelország, Szlovákia Belgium, Hollandia, Luxemburg, Svájc

1™ 2

Franciaország, Magyarország Olaszország, Málta, Szlovénia Nagy-Britannia, Írország, Izland Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Svédország Portugália, Spanyolország

3 4 5 6 7

Ciprus, Görögország Egyéb országok

8 9

Megjegyzés: Egyéb, nemzeti rendszerek szerint korábban kiadott hengerlési azonosítók – amennyiben nem téveszthetők össze egyetlen gyártó EN 10080 szerinti azonosítójával sem – megváltoztatása nem szükséges, azok azonosítás céljából megtarthatók.

13


Példa a termékjelölésre A kijelölt tanúsító szervezet neve A kijelölt tanúsító szervezet címe A kijelölt tanúsító szervezet kijelölési száma Gyártó neve, vagy azonosító jele Gyártó címe Termékcímke felhelyezés éve utolsó két számjegye Megfelelőségi Tanúsítvány azonosító száma Hivatkozás erre a magyar szabványra Szabványos megnevezés Felhasználási terület Termék leírása, jellemzők közlése

MEGJEGYZÉS: A fenti példa közölt értékei a B550B betonacél-minőségű 25 mm átmérőjű betonacél rudak szabvány szerint előírt teljesítményjellemzői. B1. ábra: Példa a termékjelölésre HIVATKOZOTT SZABVÁNYOK MSZ 105-1:1979

Fémek, ötvözetek. Szilárdsági vizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Visszavonták 1987-ben

MSZ 105-1:1987

Fémek, ötvözetek. Szilárdsági vizsgálatok. Szakítóvizsgálat. Visszavonták 1994-ben. Helyére lépett az MSZ EN 100021:1994 szabvány

MSZ 339:1968

Melegen hengerelt betonacél. Helyére lépett az MSZ 339:1980, majd az MSZ 339:1987 szabvány, amelyet még nem vontak vissza. 14


MSZ 339:2010 J.

Betonacélok. Melegen hengerelt betonacélok, hidegen alakított betonacélhuzalok, gépi hegesztéssel készített síkhálók és térbeli rácsos tartók. Követelmények. Szabványjavaslat

MSZ EN 1992-1-1:2010

Eurocode 2: Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok

MSZ EN 10002-1:1994

Fémek. Szakítóvizsgálat. 1. rész: Vizsgálat szobahőmérsékleten. Visszavonták 2001-ben. Helyére lépett az MSZ EN ISO 6892-1:2010 szabvány

MSZ EN 10002-1:2001

Fémek. Szakítóvizsgálat. 1. rész: szobahőmérsékleten. Visszavonták 2010-ben

MSZ EN 10027-1:2006

Acélok jelölési rendszere. 1. rész: Az acélminőségek jele

MSZ EN 10080:2005

Betonacél. Hegeszthető betonacél. Általános követelmények

MSZ EN ISO 6892-1:2010

Fémek. Szakítóvizsgálat. 1. szobahőmérsékleten (ISO 6892-1:2009)

MSZ EN ISO 15630-1:2011

Betonacél és feszítőacél. Vizsgálati módszerek. 1. rész: Betonacél rúd és huzal (ISO 15630-1:2010)

15

rész:

Vizsgálat

Vizsgálat

– 23 –

FÉNYKÉPEK BETONACÉLOKRÓL

12. ábra. Betonacél tekercsek

13. ábra. Szabadban tárolt bordás betonacél

14. ábra. Hegesztett betonacél szerelvény

– 24 –

15. ábra. Hegesztett betonacél szerelvények a tárolótéren



– 25 –

18. ábra. Monolit vasszerelés, kötözött csomópontokkal

19. ábra. Szabálytalan alakú úszómedence hátbetonjának vasszerelése

– 26 –

20. ábra. Szabálytalan alakú úszómedence hátbetonjának vasszerelése

21. ábra. Vasszerelés, Budapest IX. Lechner Ödön fasor (2007)

– 27 –

22. ábra. Vasszerelés, Budapest IX. Lechner Ödön fasor (2007)

23. ábra. Vasszerelés, Budapest VIII. Blaha Lujza tér (2008)

– 28 –

24. ábra. Vasszerelés, Budapest VIII. Blaha Lujza tér (2008)

– 29 –

FÉNYKÉP FESZÍTŐHUZALRÓL

25. ábra. Kerámia burkolatú feszített vasbeton födémgerenda gyártása

– 30 –

FÉNYKÉPEK FESZÍTŐPÁSZMÁKRÓL

26. ábra. Három és hét eres feszítőpászmák

27. ábra. Három és hét eres feszítőpászmák, a jobb szélső korrózió elleni bevonattal ellátva

– 31 –

28. ábra. Korrózió elleni bevonattal ellátott hét eres feszítőpászmák

29. ábra. Korrózió elleni bevonattal ellátott hét eres feszítőpászma

– 32 –

30. Feszítőpászma korrózió elleni védőcsőben

– 33 –

31. ábra. Munkagödör vasbeton falának hátrahorgonyzása feszítőpászmákkal, Budapest IX. Lechner Ödön fasor (2007)

– 34 –

32. ábra Acélszerkezeti függesztőkábelek pászmáinak lehorgonyzása

33. ábra Acélszerkezeti függesztőkábelek pászmáinak lehorgonyzása

– 35 –

Felhasznált irodalom Balázs György:

Építőanyagok és kémia. Tankönyvkiadó. Budapest, 1984.

Erdélyi Attila – Lipták Sándor: Az acélbetétek követelményrendszere és választéka. Betonévkönyv 1988/1999. ÉTK – MÉASZ kiadvány. pp. 34 – 54. Deák György – Draskóczy András – Dulácska Endre – Kollár László – Visnovitz György: Vasbeton-szerkezetek. Tervezés az Eurocode alapján. Statikai kisokos. Springer Media Magyarország Kft. Budapest, 2004. Fernezelyi Sándor – Matuscsák Tamás: Épületek teherhordó szerkezetei. aktuális szerkezeti megoldások tervezőknek, kivitelezőknek. 1. kötet. Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft. Budapest, 2005. Palotás László:

Fao–okőo–ofémo–okötőanyagok. Mérnöki szerkezetek anyagtana, 2. kötet. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1979.

Weiss György:

Építőipari laboratóriumi méréstechnika és műszerismeret. I. kötet. Építésügyi Tájékoztatási Központ. Budapest, 1974.

MSZ 112:1958

Melegen hengerelt hídszerkezeti acél

MSZ 339:1987

Melegen hengerelt betonacél

MSZ 339:2008 Javaslat

Betonacélok. Melegen hengerelt betonacél, hidegen alakított betonacélhuzal, gépi hegesztéssel készített síkhálók és térbeli rácsos tartók. Követelmények

MSZ 465:1987

Feszítőpászma feszített vasbeton szerkezetekhez

MSZ 500:1974 és :1989

Általános rendeltetésű ötvözetlen szerkezeti acél

MSZ 982:1987

Hidegen alakított betonacélhuzal

MSZ 5720:1979 és :1993

Feszítőhuzal feszített vasbeton szerkezetekhez

MSZ EN 1992-1-1:2005

Eurocode 2. Betonszerkezetek tervezése. 1-1. rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok

MSZ EN 1992-1-2:2005

Eurocode 2. Betonszerkezetek tervezése. 1-2. rész: Általános szabályok. Tervezés tűzterhelésre

MSZ EN 10025-1:2005

Melegen hengerelt termékek szerkezeti acélokból. 1. rész: Általános műszaki szállítási feltételek

MSZ EN 10025-2:2005

Melegen hengerelt termékek szerkezeti acélokból. 2. rész: Ötvözetlen szerkezeti acélok műszaki szállítási feltételei

MSZ EN 10027-1:2006

Acélok jelölési rendszere. 1. rész: Az acélminőségek jele

MSZ ENV 1993-1-1:1995

Eurocode 3. Acélszerkezetek tervezése. 1-1 rész: Általános és az épületekre vonatkozó szabályok

– 36 –

prEN 10080-1:2004

Acél vasbeton szerkezethez. Hegeszthető betonacél. 1. rész: Általános követelmények

MSZ EN 10080:2005

Betonacél. Hegeszthető követelmények

prEN 10138-1:2000

Feszítő acélok. 1. rész: Általános követelmények

prEN 10138-2:2000

Feszítő acélok. 2. rész: Feszítőhuzalok

prEN 10138-3:2000

Feszítő acélok. 3. rész: Pászmák

prEN 10138-4:2000

Feszítő acélok. 4. rész: Rudak

EN 10027-1:2005 (D)

Bezeichnungssysteme für Stähle – Teil 1: Kurznamen

DIN EN 10080:2005

Stahl für die Bewehrung von Beton. Schweißgeeigneter Betonstahl. Allgemeines. Deutsche Fassung EN 10080:2005

DIN 488-1:1984

Betonstahl. Sorten, Eigenschaften, Kennzeichen

betonacél.

Általános

KÉRJÜK TEKINTSE MEG „AZ ACÉLGYÁRTÁS TERMÉKEINEK (ÉS MELLÉKTERMÉKEINEK) RÖVID ISMERTETÉSE” C. DOLGOZATOT IS.

AZ ACÉL HÚZÓSZILÁRDSÁGA, ALAKVÁLTOZÁSA ÉS JELÖLÉSE

Recommend Documents